gazdasághoz. Emellett törekszünk más főbb kereskedelmi régiókkal való szabadkereskedelmi egyezmény létrehozására is. A kis- és középvállalatok (KKVk)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "gazdasághoz. Emellett törekszünk más főbb kereskedelmi régiókkal való szabadkereskedelmi egyezmény létrehozására is. A kis- és középvállalatok (KKVk)"

Átírás

1 EGY MŰKÖDŐ EURÓPA 2014-ben lehetőségünk lesz rá, hogy megváltoztassuk Európa jövőjét, mindezt egy olyan időszakban, amely különösen fontos kontinensünk történelmében. A választás során hozott döntésünk gyengítheti vagy erősítheti Európát. Az Európai Liberálisok elkötelezettek egy erősebb Európa létrehozása mellett, azért, hogy megvédjék a közös érdekeinket és értékeinket. Olyan Európát szeretnénk, amely hatalommal rendelkezik a világszínpadon. Olyan Európát szeretnénk, amely fellendíti a gazdaságot, és munkahelyet teremt. Olyan Európát szeretnénk, amely átláthatóbb és felelősségre vonható. Egy Európát, amely megvédi a polgárai biztonságát. A tolerancia és egyenlőség Európáját, erős polgári és szabadságjogokkal. Az igazi demokrácián és a polgárai akaratán nyugvó Európát. Egy olyan Európát, amely vezető szerepet vállal a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egy olyan Európát, amely értünk tevékenykedik. A liberálisok olyan Európát akarnak, amely félelem helyett bizalomra, megosztás helyett fejlődésre és egységre ösztönöz Az állampolgári és szabadságjogok képezik a liberális Európa alapját, és ezek jelentik az európai modell vonzerejét a világ számára. Az állampolgári jogok adják a jólétünk alapját, ezért meg kell védenünk ezeket, ha veszélybe kerülnek. Olyan Európát akarunk, amely

2 2 2 tiszteletben tartja és bátorítja az egyéni döntéseket, és tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy mindenkinek lehetősége van jobbá tenni az életét. Elsődleges célunk, hogy jobban megfeleljünk azoknak a komoly gazdasági kihívásoknak, amelyekkel Európa-szerte szembesülünk. A recesszió és a rekord értékű munkanélküliség, ezen belül is a fiatalokat érintő munkanélküliség a közösségünk hosszú távú jövőjét fenyegeti. Egy stabil és prosperáló Európa csak jobb irányelvekre építve valósítható meg. Hiszünk egy olyan Európában, amely felelősséget vállal Önért, és Önért dolgozik. Az Európai Liberálisoknak komoly tapasztalatuk van abban, hogyan lehet Európát elszámoltathatóbbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni. Továbbra is olyan stratégiát követünk, és olyan lépéseket teszünk, amelyek kivezetnek bennünket a jelenlegi válságból, és lefektetik egy hosszú távú növekedés alapjait. Hiszünk a versenyben, a kereskedelmi akadályok lebontásában és a piac hatékony szabályozásában. Folytatjuk a harcot a protekcionizmus és a kormányzati beavatkozás ellen azokon a területeken, amelyek aláássák a foglalkoztatás növekedését és akadályozzák a regionális, nemzeti és európai uniós fellendülést. Munkahelyet és lehetőségeket teremtünk A liberális politika már bizonyította, hogy képes munkahelyet teremteni és javítani a lakosság életkörülményein. Az Önök támogatásával még többet tehetünk. Hiszünk az európai egységes piac erejében és sikerében, amely már több millió munkahelyet teremtett. Nagy hangsúlyt fektetünk az egységes piac nem utolsó sorban a szolgáltatások - fejlesztésére és bővítésére, az új lehetőségek felismerésére, megteremtésére a gazdasági növekedés és a nagyobb innováció érdekében, így erősítve az EU versenyképességét. A túlzott nemzeti előírások és szabályozások mint például a határellenőrzés - felszámolása, valamint a munkaerő szabad áramlásának biztosítása segítette a vállalkozásokat, hogy megerősödjenek és versenyképesebbé váljanak. Ugyanakkor, sokkal többet kell és lehet is tenni az egységes piac tökéletesítéséért és azért, hogy az üzleti tevékenység könnyebbé váljon Európában. Meg fogjuk erősíteni a közös piacot az energia, a digitális kereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások, a közlekedés és az egészségügy területén, miközben tovább könnyítjük a szolgáltatások és a dolgozók szabad áramlását: Egy az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttén fogunk dolgozni, amely évente több mint 100 milliárd euróval járulna hozzá az európai

3 3 gazdasághoz. Emellett törekszünk más főbb kereskedelmi régiókkal való szabadkereskedelmi egyezmény létrehozására is. A kis- és középvállalatok (KKVk) jelentik az európai fejlődés motorját. Támogatjuk a munkahelyteremtést azáltal, hogy megkönnyítjük a beruházásokhoz szükséges pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést és egyszerűsítjük a szabályozásokat. Mindezt azért, hogy Európa-szerte segítsük az új, innovatív vállalkozások létrehozását, és lehetőséget biztosítsunk a fiatal vállalkozóknak. Az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie a start-up és az új innovatív technológiára építő vállalatok felkarolásában. A digitális gazdaság létfontosságú a munka világában. Olyan modern gazdaság megteremtésén dolgozunk, amely az elektronikus szolgáltatások gyakoribbá válásával megkönnyíti az életet, és felpörgeti az elektronikus kereskedelmet. Ehhez szükséges az internetelérés felgyorsítása, nyílt internet biztosítása, a semleges internetért való küzdelem és egy valódi egységes telekommunikációs piac létrehozása. Ez utóbbi magába foglalja a mobilos hangposta és az adatroaming díjának 2016-ig történő fokozatos eltörlését, valamint a más országba indított hívásokért vagy szöveges üzenetekért fizetendő méltánytalan árak megszüntetését. Támogatjuk a kedvező pénzügyi és adózási rendszer létrehozását, hogy ezzel is segítsük az új vállalkozások elindítását. Európának tárt karokkal kell fogadnia a beruházásokat. Úgy véljük, hogy jelenleg a munkanélküliség, ezen belül is leginkább a fiatalokat sújtó munkanélküliség jelenti a legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívást, amellyel Európának szembe kell néznie. Ennek az európai választásnak arról kellene szólnia, hogy beazonosítsuk a foglalkoztatásban, oktatásban és a képzésben rejlő lehetőségeket. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Európa Parlamenti képviselőinek ezek jelentik az elsődleges prioritást. A szakképesítést és a felsőfokú diplomát országtól függetlenül mindenütt egyformán el kell ismerni. Erősíteni kell a határokon átnyúló kettős képzést, egyetemi oktatást és vállalkozásokat. Támogatjuk egy ötödik szabadság fogalmát is: a tudás szabad áramlását beleértve a diákok, egyetemi oktatók és kutatók jobb mobilitását - a tagországok között, annak érdekében, hogy ösztönözzük a feltalálásokat és felfedezéseket. A fenntartható fejlődésre való átállás egy nyersanyag-takarékos és alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság révén valamint a megújuló energiaforrások nagyobb részarányának köszönhetően új munkahelyeket teremt, és csökkenti az energiaimporttól való függőségünket.

4 4 Azért dolgozunk, hogy létrejöjjön és megerősödjön egy jól működő kvótakereskedelmi rendszer, amely csökkenti a szén-dioxid kibocsátást, és az innováció valamint az energia hatékony megoldások motorjává válik. Egy hatékony és jól működő szén-dioxid kvóta piac kulcsszerepet játszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésében. Ez magába foglalja egy pán-európai elektromos hálózat kiépítését és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú kihasználását. A hatékonyabb energia- és nyersanyaghasználat érdekében támogatjuk egy hosszú távú és stabil stratégia kialakítását. Ezért a tagállamoknak és az Európai Uniónak együtt kell működniük, hogy növeljék az energiahatékonyságot, csökkentsék az energiatermelésből adódó szén-dioxid kibocsátást, fejlesszék a szén-dioxid leválasztás és tárolás technológiai lehetőségeit, támogassák az újrahasznosítást és újrahasználatot, a természeti erőforrások hatékonyabb használatát, valamint fokozatosan leépítsék a környezetkárosító támogatásokat, beleértve azokat is, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok előállítására és használatára vonatkoznak. Ösztönözzük, hogy az uniós strukturális és kohéziós alapból történő támogatásokban nagyobb hangsúlyt kapjon a kutatás és a beruházás az olyan jövőorientált területeken, mint a megújuló energiaforrások. Miközben ezekkel a tevékenységekkel új munkahelyet teremtünk, biztosítjuk a környezeti és ökológiai fenntarthatóságot a jövő generáció számára. Új prioritások felállítása Újra kell gondolnunk az egész pénzügyi kérdést. Véleményünk szerint széleskörű stratégiai célkitűzésre van szükség ahhoz, hogy meghatározzuk, hogyan költjük el legésszerűbben a pénzünket. Sürgetjük az EU pénzügyi rendszerének kiterjedt reformját, mind a bevétel mind pedig a kiadások terén, annak kivédésére, hogy az egyes országok aránytalanul járuljanak hozzá a költségvetéshez. A költségvetési döntések kapcsán azt kell figyelembe venni, hogyan lehet a legjobban növelni a munkahelyek számát, javítani az emberek életkörülményeit és a közösségek jólétét. Növekedésorientált költségvetésre van szükség. Az innovációra, kutatásra és a fejlesztésre kell helyeznünk a hangsúlyt, és támogatnunk kell a színvonalasabb oktatást. A liberálisok elkötelezettek a pénz jobb felhasználása mellett, ezért folytatjuk az adminisztratív kiadások lefaragását, és továbbra is az élére állunk az egyszékhelyű Európai Parlamentért folytatott küzdelemnek.

5 5 Az emberek életkörülményeinek javítását célzó eredeti célkitűzéseket beárnyékolja a bürokratikus ügyintézés. Meg kell szüntetni a pazarló támogatásokat. Arra törekszünk, hogy a következő EU költségvetésben olyan valós és sarkalatos változás legyen, amelyből Önöknek is több haszna származik. Az EU pénzeket munkahelyteremtésre és nem segélyezésre kell fordítani. Csökkenteni és egyszerűsíteni akarjuk az EU szabályozást, hogy könnyebb legyen alkalmazni és érvényesíteni ezeket, és ezáltal elkerülhető legyen a pazarlás és hibázás. A tagállamoknak érvényre kellene juttatniuk azt az irányelvet, amely szerint az uniós pénzek költésekor nem csak arra törekszenek, hogy azt legálisan tegyék, de arra is, hogy többletértéket teremtsenek. Az EU strukturális alapnak a munkahelyteremtésre kell irányulnia, elsősorban a fiatalok számára és az innovatív területeken. Az EU alapok másik hangsúlyos területe a kutatás kell legyen, amely hozzáadott értéket jelent és eszközöket ad a kutatók, PhD diákok és egyetemek számára. Az emberek életkörülményeinek javítását célzó alapokhoz való hozzáférést időben korlátozni kellene, és amennyiben meghatározott időn belül nem teljesülnek a kitűzött célok, szűnjön meg a hozzáférési jogosultság. Olyan fenntartható gazdaságért dolgozunk, amely tiszteletben tartja a természeti környezetet. Liberálisként szorgalmazzuk a mezőgazdasági támogatások fokozatos leépítését. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a tagállamok saját iparának, vállalatainak és termékeinek támogatását tiltó általános szabályozást alkalmazni kellene a Közös Agrárpolitikában is, hogy megelőzhető legyen a mezőgazdasági támogatások renacionalizációja. Célunk egy átláthatóbb és kevésbé bürokratikus KAP rendszer létrehozása. Az EU pénzeket munkahelyteremtésre valamint az élelmiszerbiztonság megteremtésére kell fordítani minden tagállamban. A más országokban alkalmazott mezőgazdasági támogatás eltorzítja a piaci játékteret az európai gazdák számára. Célunk a támogatások nemzetközi szintű leépítése és a KAP további modernizációja egy hatékonyabb és piacorientáltabb rendszer irányába. Olyan mezőgazdaság-politikát támogatunk, amely a fenntarthatóság három alappillérén nyugszik: gazdaság, környezet, társadalom. Ez segíti a gazdákat, hogy többet termeljenek kevesebb befektetéssel.

6 6 Biztosak akarunk lenni abban, hogy azok a családi gazdaságok és vidéken élők, akik megőrzik a táj arculatát, és erősítik a környezetbarát turizmust méltányosan részesülhetnek a KAP-ból. Az EU-s támogatásoknál szeretnénk áthelyezni a hangsúlyt a mezőgazdasági támogatásról a modern és környezetbarát mezőgazdasági technológiákra, azért, hogy segítsük az élelmiszertermelést, a fenntartható állattartást és a helyi közösségeket. Támogatjuk a kutatásra, modern technológiára és azok gyakorlati alkalmazására irányuló befektetéseket a mezőgazdasági szektor minden területén, a halászatban és a vidékfejlesztésben is. Az Európai Liberálisok vezették a közösségi halászati reformot, amely véget vetett a pazarlásnak és decentralizálta a döntéshozatalt. A pénzügyi stabilitás helyreállítása Ahogy az európai polgároktól is elvárjuk, hogy egyensúlyba hozzák a háztartási költségvetésüket és az anyagi erőforrásaik nyújtotta kereteken belül éljenek, ugyanúgy gondoskodnunk kell a közpénzek ésszerű kezeléséről is. Olyan Európai Uniót akarunk, ahol a Stabilitási Paktum alapelveit mind az Unió mind pedig a tagállamok egyformán követik. A pénzügyi unió csak úgy tartható fenn, ha a szolidaritás ötvöződik a mértékletes fiskális felelősségtudattal. Ez a szolidaritás olyan fiskális fegyelmen alapul, amely mellőzi a kockázatokat és nem csökkenti a gazdasági ösztönzőket a kiszámítható közfinanszírozás érdekében. Nem elég megegyezni ezekben az irányelvekben. További erőfeszítéseket teszünk azért, hogy számon kérjük a szabályszegőket. Azért dolgozunk, hogy minél előbb megvalósuljon a bankunió az eurózónában, amely közös jogi alapra helyezné a bankok felügyeletét és szanálását. Közös mechanizmust dolgozunk ki arra, hogyan lehet felszámolni a fizetésképtelen bankokat, anélkül, hogy az költséget róna az adófizetőkre. Jobb ellenőrzési rendszert hozunk létre és több automatikus szankciót vezetünk be, arra az esetre, ha a stabilitási és növekedési paktum sérülne. Azt szeretnénk, hogy az eurózónán belüli és azon kívüli országok is teljes körűen részt vegyenek az uniós gazdasági döntéshozatalban, hiszen a gazdaságaink jövője feloldhatatlanul összefonódott.

7 7 Miközben elkötelezettek vagyunk az adóverseny alapelvei iránt, meggyőződésünk, hogy többet kell tennünk az adókerülés és az adócsalás elleni küzdelemben. Erősebben a világban és nagyobb biztonságban otthon Miközben egyesek szeretnék előtérbe helyezni és kihasználni a különbözőségeinket, mi hisszük, hogy a közös értékeink és egységünk képessé tesz bennünket arra, hogy megvédjük a közös érdekeinket a világban és az egyéni jogainkat otthon. Az erősségeink segítenek abban, hogy munkahelyeket teremtsünk és javítsunk az emberek életkörülményein Európán belül és határainkon kívül egyaránt. Kiállunk az emberi jogok mellett, és megvédjük a kiszolgáltatottakat Európán belül és határainkon kívül egyaránt. A liberálisok számára az EU bővítés létfontosságú eszköze a közös kül- és biztonságpolitikának. Fokozzuk az európai uniós együttműködést és erősítjük az EU célkitűzéseit az igazságügy és a belügy területén, különösen a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Miközben üdvözöljük az új közös európai menekültügyi rendszert, tovább dolgozunk azon, hogy a menedékkérőknek legális és biztonságos útvonalat biztosítsunk Európába, a letelepedési engedély és a humanitárius vízum révén. Mindezt annak érdekében, hogy felszámoljuk az emberkereskedelmet, és megelőzzük a Földközi-tenger térségében bekövetkező tragikus haláleseteket. Egyfelől olyan Európa megteremtéséért dolgozunk, amely nyitott az olyan emberi tehetségek és az ötletek felé, amelyek hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez, másrészt erősíteni szeretnénk egy olyan rendszert, amely megakadályozza az illegális bevándorlást. Törekszünk egy közös kiber biztonságpolitika létrehozására, amely hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamaink még inkább képesek legyenek megvédeni a magánéletünket és gazdaságunkat. Csak akkor leszünk képesek hatékonyan hirdetni a jogrendet és az egyéni szabadságjogot külföldön, ha itthon is biztosítani tudjuk ezeket a jogokat. Folytatjuk a küzdelmet az emberi jogok széleskörű védelméért, és az élvonalban leszünk a diszkrimináció elleni harcban.

8 8 Olyan monitoring rendszer létrehozásán dolgozunk, amely feltárja az alapvető emberi jogok és a polgárjog ellen irányuló tetteket az EU-ban, és szankciókat ró ki egy objektív kritériumrendszer alapján, bármilyen politikai behatás nélkül. Európának élen kell járnia az adatvédelem területén. Az európai polgárok személyes adataihoz való hozzáférést mindig alá kell vetni a megfelelő igazságügyi eljárásoknak. Egy globalizált világban egyetlen EU tagállam sem tudna egyedül megküzdeni azokkal a veszélyekkel és kihívásokkal, amelyekkel most szembesülünk. Az EU állampolgárai elvárják az Uniótól és a tagállamaitól, hogy összefogjanak, közösen cselekedjenek és hatékony szerepet töltsenek be a globális ügyekben. A világ egyre komplexebbé és instabilabbá válik. Európa egyre inkább a saját katonai és biztonsági erőforrásaira van utalva. Jobban fel kell tárni és megosztani a lehetőségeket ahhoz, hogy sokkal jobban kihasználhassuk őket. Ez lehetővé tenné a gyorsabb reagálást a nemzetközi válsághelyzetekre, mint ahogy azt a kalózkodás elleni sikeres küzdelem is bizonyította. Az EU és a NATO közötti sokkal szorosabb együttműködés létrehozásán dolgozunk. Továbbra is támogatjuk a szomszédos országokban zajló demokratikus és gazdasági reformokat. A jól működő demokratikus országok a határaink mentén garantálják az Európai Unió biztonságát. Határozottan támogatjuk, hogy az EU külpolitikájában új hangsúlyt kapjanak az emberi jogok. Növelni szeretnénk az EU külpolitikai befolyását egy kiegészítő hely létrehozásával az ENSZ Biztonsági Tanácsában és más szervezeteknél, továbbá összefognánk az eurózóna tagállamait egy testületté az IMF-en belül. Hisszük, hogy az EU-nak tovább kell erősítenie a válságkezelő kapacitását, és a tapasztalatait arra használni, hogy garantálja a biztonságot, a jogrendet és a jó kormányzás alapelveit. Egy hatékony és transzparens Európáért A pénzügyi válság a Lisszaboni Szerződés kiterjesztését eredményezte. A következő Európai Parlamenti időszakban támogatjuk az EU demokratikus továbbfejlesztésére irányuló egyezményről szóló felhívást. Azáltal, hogy javul az európai politikusok elszámoltathatósága, hisszük, hogy az Ön számára is hatékonyabb és tényleges eredményeket tudnak majd elérni.

9 9 Átláthatóbb és kevésbé bürokratikus EU-ra és intézményrendszerre van szükség. További erőfeszítéseket teszünk azért, hogy egyszerűbbé és könnyebben kezelhetővé tegyük az uniós szabályozást. Támogatjuk, hogy a döntéshozatal a megfelelő helyi, regionális, nemzeti vagy uniós szinten történjen, hogy jobban és közvetlenül szolgálja az állampolgárok érdekeit. A Lisszaboni Szerződéssel a nemzeti parlamenteket szélesebb körben bevonták a politikai tárgyalásokba. A szubszidiaritás alapelvének jobb érvényesítése érdekében az LDSZE azt javasolja, hogy legyen évenkénti szubszidiaritás ellenőrzés, amelynek során az Európai Parlament felülvizsgálja a Bizottság munkaprogramját, hogy megbizonyosodjon, érvényesült-e a szubszidiaritás és az arányosság elve. A Kollégium munkamódszerének alapvető megreformálásával és a portfolió területek csökkentésével hatékonyabbá kívánjuk tenni az Európai Bizottságot. Szorgalmazzuk az EU adminisztráció egyes területeinek folyamatos átszervezését, így többek között a Regionális Bizottságét, annak érdekében, hogy biztosítsuk, minden rész jelentősen hozzájárul a döntéshozatali folyamathoz valamint az Unió átlátható, gördülékeny és hatékony működéséhez. Azt az álláspontot képviseljük, hogy meg kell szüntetni azokat az adminisztratív struktúrákat, mint például a Gazdasági és Szociális Bizottságét, amelyek nem felelnek meg a fenti kritériumoknak. Követeljük minden EU ügynökség auditálását. Meg kell szüntetni azokat, amelyek nem képviselnek jelentős hozzáadott értéket. Elismerjük, hogy a differenciált integráció nem jelent veszélyt az EU egységére, mindaddig, amíg a csatlakozás lehetősége nyitva áll további országok számára is, lehető téve a belépésüket akkor és amennyiben így döntenek. Az Európai Parlamentnek csak egy székhelye kellene, hogy legyen. Támogatjuk az Európai Unió demokratikus természetének megerősítését. Ennek érdekében szélesebb körben bevonjuk az Európai Parlamentet és nemzetállami parlamenteket a döntéshozatalba, valamint átláthatóbbá tesszük a Bizottsági tárgyalásokat és szavazásokat. Az Európai Uniónak erősebbé, egyszerűbbé és demokratikusabbá kell válnia. Kérjük, szavazzon ránk, hogy elérhessük ezeket a célokat.

10

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Prioritások 2014 2019 között

Prioritások 2014 2019 között Prioritások 2014 2019 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban. Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára

Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban. Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára 2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben