Bíró Gáspár: Egyetemesség emberi jogok kisebbség
|
|
- Benjámin Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bíró Gáspár: Egyetemesség emberi jogok kisebbség A Nyugat számára az emberi jogok kérdése, s azon belül e jogok egyetemes jellegének a hangsúlyozása a szó legszorosabb értelmében vett stratégiai kérdés. Ha formálisan elvetnénk az egyetemesség elvét, akkor nem tennénk mást, mint legitimálnánk azon csoportok törekvéseit, amelyek a társadalomszervezéssel kapcsolatban csak egyetlen módszert ismernek. Ez a módszer a fizikai erőszaktól az agymosásig terjedően a kényszer, amelyet számukra elégségesen alátámaszt az a meggyőződés, hogy ők és csakis ők a helyes élet elveinek a letéteményesei. Két ellenvetés merülhet fel a téma napirendre tűzésével kapcsolatban. Az egyik az, hogy miért kell az egyetemesség elvéről beszélnünk 1996-ban, miért kell azt újra a nyilvános politikai diskurzus tárgyává tennünk A másik az ilyen absztrakciós szintű kérdéseknek van-e egyáltalán gyakorlati hasznuk, s ha van az miből áll A válasz az első kérdésre az, hogy napjainkban az egyetemesség elvét soha nem tapasztalt kihívás éri. Azok a kormányok, amelyek például az ENSZ különböző szerveiben folyó vitákban kérdőjelezik meg az emberi jogok egyetemes jellegét, s a regionális, nemzeti és vallási sajátosságokat állítják előtérbe, mondván, hogy összesen több mint kétmilliárd ember nevében beszélnek. Az is tény, hogy e kormányok többsége enyhén szólva nem különösen híve a politikai demokráciának. Az emberi jogok egyetemes jellegét vitatók érveit két csoportra oszthatjuk. Az első a dekolonizáció egyik kísérőjelensége, amely úgy hangzik, hogy bizonyos politikai, de főként gazdasági feltételek hiányában a nemzetközileg elismert emberi jogok nagy részét, de különösen a gazdasági, kulturális és szociális jogokat egyszerűen nem lehet megvalósítani. S ebben sok igazság van. De amennyiben az alapvető politikai és polgári jogokra, sőt szabadságjogokra is kiterjed ez az érv, annyiban nem más, mint a zsarnokság fügefalevele. Mindannyian emlékszünk a népi demokráciák gyakorlatára e tekintetben. A másik érvcsoport a kilencvenes években vált igazán aktuálissá és általában kulturális relativizmus néven ismert. Lényege a következő bizonyos országokban egyes emberi és szabadságjogokat nem lehet elismerni, még kevésbé bevezetni, mivel az illető országban olyan kultúrkörhöz tartozó csoportok élnek, amely kultúrkör, amellett hogy normatív erővel rendelkezik, merőben ellentétes az említett jogokat tartalmazó nemzetközi instrumentumok szellemével és betűjével. A dolog előzőekben említett stratégiai jelentősége a Nyugat, s mindazok számára, akik a nyugati politikai kultúra és hagyomány részeseinek tekintik magukat, abban áll, hogy a fent említett mindkét esetben a politikai demokrácia és annak intézményrendszere is megkérdőjeleződik. Tetszetős érveket lehet mondani a kulturális relativizmus nevében konkrét helyzetekre vonatkozóan, de ez nem változtat azon a tényen, hogy napjainkban ez az érvrendszer nem más, mint a Nyugat, mint politikai és kulturális realitás alapvető kétségbevonása. Ma már ott tartunk, hogy riasztóan nő azok száma, akik bármire kaphatók, s e filozófiának tettekkel is nyomatékot kívánnak adni akár életük feláldozása árán is. A kultúrára, mint regionális sajátosságra, a történelmi és nemzeti hagyományra való hivatkozás Európának ebben a felében sem ismeretlen. Ott azonban, ahol ez meghaladja a
2 kulturális identitás és az európai szellemiségű nemzeti hagyományok szerves folytatásának a kereteit, az elsődleges kárvallottak a kilencvenes években a kisebbségben élő nemzeti és etnikai közösségek és csoportok. Erre azonban a későbbiekben még kitérünk. A másik ellenvetés az emberi jogok egyetemes jellegének hangoztatásával szemben annak ezoterikus, életidegen jellegére vonatkozik. Ez azonban nagyon is gyakorlatias, azonnali következményekkel jár, ott ahol felmerül. Három példát hozok fel erre: 1. a nemzetközi jog alapelveinek a megkérdőjelezése, mint az egyetemesség vitatásának következménye; 2. a nemzetközi emberi jogi, beleértve a kisebbségek jogaival kapcsolatos kodifikáció során felmerült problémákat, és 3. ezen instrumentumok érvényesítése egy adott államban. Az első esettel kapcsolatban szeretnénk leszögezni, hogy az emberi jogok egyetemes jellegének a megkérdőjelezését és az emberi jogok durva és bizonyított megsértését egy adott országban e gondolatmenetben egymástól elkülönítendőnek tartjuk. Az emberi jogok univerzalitásának a megkérdőjelezése egy kormány részéről, különösen akkor, ha az illető állam már csatlakozott az alapvető emberi jogi egyezményekhez, szükségszerűen együtt jár a nemzetközi jog pacta sunt servanda alapelvének a megkérdőjelezésével. Ez beláthatatlan következményeket vonhat maga után. Nyugati és nem-nyugati politikusok rémálma egy olyan Oroszország, amely formálisan is kijelenti, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a hidegháború korszakában aláírt nemzetközi szerződéseket, vagy azok többségét felül kívánja vizsgálni. Az olyan szervezetek mint az Európa Tanács (ET) vagy az EBESZ pillanatnyi politikai megfontolásokból fakadó engedékenysége, például az olyan kormányokkal szemben, amelyek rendre megsértik e szervezetek égisze alatt a kisebbségekre vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, a legjobb módszer a pacta sunt servanda elvének, s azzal együtt a jelenlegi nemzetközi jogrend megsemmisítése felé. 2. A nemzetközi kodifikációs folyamatokban az emberi jogok egyetemességének a kérdése számtalan esetben felmerült. Mivel a legszámottevőbb fejlődés a kisebbségi jogok területén ment végbe a kilencvenes években, e területről hozunk néhány példát, amelyek véleményünk szerint illusztrálják az előzőekben elmondottakat. Európában az ET és az EBESZ ezirányú gyakorlatában két látszólag elvileg összeegyezhetetlen álláspont jelentkezett. Az egyik azt képviselte, hogy az 1950-es Európai Emberi Jogi Egyezmény (EEJE) elégséges keretet nyújt a kisebbségi jogok gyakorlásához az abban kodifikált egyetemes emberi jogok keretein belül, amelyek egyéni emberi és szabadságjogok. A másik álláspont ezzel szemben a partikularitásra, a regionális és történelmi sajátosságokra is hangsúlyt helyez anélkül, hogy kétségbe vonta volna az emberi jogok egyetemes jellegét és az EEJE relevanciáját a kérdésben. Ez utóbbi sarkítva fogalmazva azt is állította és állítja
3 többek között, hogy mit sem ér a szólásszabadság egyetemes emberi joga ott, ahol a kisebbségek nem használhatják anyanyelvüket a hivatalos kapcsolatokban, nem használhatják nyilvánosan településeik történelmi elnevezéseit, vallási szertartásaikat nem cerebrálhatják anyanyelvükön. Mit ér a kultúra szabadsága ott, ahol a kisebbség anyanyelvén oktató intézményeket elsorvasztják, és még számos kisebbségi kulturális tevékenységet állami kontroll alá helyeznek, megtagadva az önálló működés lehetőségét, noha a kisebbségi állampolgár is ugyanolyan mértékben fizeti az adót, mit a többségi. Sajátos módon a többség a kisebbség partikuláris érdekeit végsősoron ugyancsak a partikularizmus, a regionális és történelmi sajátosságok, néhány esetben egyenesen nemzetpszihológiai érvekre támaszkodva utasítja vissza. Hangsúlyozzuk nem az emberi jogok egyetemességének elvére hivatkozva, amint azt a látszat sugallja. A nemzetközi kodifikációs gyakorlatban a tapasztalatok szerint a kisebbségi jogok elismerése ellen felhozott érvelés, amely szerint tehát az egyetemes egyéni emberi jogok elégséges keretet nyújtanak a kérdés kezeléséhez, csak az olyan mesterséges és sehová nem vezető kérdésekkel együtt válnak az obstrukció eszközévé, mint pl. a nemzeti kisebbségek normatív definíciójának az igénylése. Ha a nemzetet nem lehetséges jogilag meghatározni (s Isten óvjon bennünket egy ilyen lehetőségtől), miért lenne lehetséges a nemzeti kisebbségeket jogilag definiálni, hogy csak ezzel a közvetlen ellenvetéssel éljünk Különben az ENSZ égisze alatt kidolgozott hivatalos szakértői jelentések, mint pl. az 1977-es Capotorti-jelentés évek óta folyamatosan leszögezték, hogy egy normatív definíció nem kizáró ok a nemzetközi kisebbségi jogi kodifikáció előrehaladásában. S a gyakorlatban ez be is bizonyosodott az 1992-es ENSZ nyilatkozat kapcsán, amely a kisebbségek kollektív identitáshoz való jogának elismerése mellett, a nemzeti vagy etnikai, nyelvi és vallási kisebbségekhez tartozó személyek számára alapvető jogokat tartalmaz, normatív szövegben, definíció nélkül. Álláspontunk az, hogy az egyetemes emberi jogok elismerésével és tiszteletben tartásával és a helyi sajátosságok figyelembevételével kialakítható minden államban egy olyan keret, amely a kisebbségi kérdés potenciális destabilizáló hatását kioltja, ugyanakkor e keretben a kisebbségi közösségek, csoportok és a hozzájuk tartozó személyek is megtalálják a számításukat. Az EU tagállamaiban számos példát találunk erre Finnországtól Olaszországig. A nemzeti sajátosságok előtérbe helyezése a többség nevében beszélők által a kisebbségi jogokkal szemben olyan veszéllyel is jár, hogy az emberi jogok kérdése újra visszanyeri eredeti jelentését az egyén jogai az állammal szemben. Ezt a helyzetet az EU tagállamok meghaladták az elmúlt évtizedekben, s ez így helyes. Olyan államokban azonban, ahol a demokrácia intézményrendszere még nem szilárdult meg, s az állam merev és elutasító álláspontot képvisel a kisebbségek legitim és törvényes törekvéseivel kapcsolatban, egy ilyen 18. századi felfogása az emberi jogoknak nem alkalmas a jelenlegi állapotok meghaladására. 3. Ezzel elértünk a harmadik gyakorlati kérdéshez az egyetemesség kapcsán, s ez a nemzetközi instrumentumok belső érvényesítése, az implementáció. Elvi álláspontként leszögezhetjük, hogy az olyan felfogást és gyakorlatot vissza kell utasítani, amely az implementáció szükségességét ugyan nem kérdőjelezi meg, de a nemzeti és történelmi sajátosságok, a kulturális relativizmus jegyében lényegében az egyetemesség kárára történő kereteket alakít ki. Ebbe a kategóriába sorolható az olyan államnyelvvédelmi törvények, amelyek lényegében a nyilvános kisebbségi nyelvhasználatot lehetetlenné teszik, illetve azt a konyhára
4 korlátozzák. Az ilyen gyakorlat általában maga után vonja azt, hogy a nemzeti szubsztancia kizárólagos letéteményeseként egy szűk csoport lép fel, amely már a jelzett értelemben kisajátítja a helyes élet tudásának monopóliumát, mind a kisebbség mind a többség viszonylatában. Különösebben nem szükséges fejtegetni azt, hogy mennyire nem európai gyakorlat az ilyen. Az emberi jogok egyetemességét nem olyan nemzetek és kultúrák felett álló kategorikus imperatívuszként kell értelmezni, amely egy absztrakció nevében a történelmi és kulturális sajátosságokat mintegy aláveti magának, térdrekényszeríti, hatálytalanítja. Az egyetemesség nem más mint, amit az 1948-as emberi jogi nyilatkozat megfogalmaz első cikkében Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Ha ezt komolyan gondoljuk, kialakíthatunk olyan kereteket egy-egy országban, amelyek figyelembe veszik a konkrét helyzetet, beleértve a többségi és kisebbségi történelmi és kulturális hagyományokat, a jogbiztonságot, a politikai pluralizmust és stabilitást, és a fenti elvet is tiszteletben tartják. Magyarországon az elmúlt években kiépült az az intézményes rendszer, amely az alapvető emberi és kisebbségi jogokat biztosítja. E rendszer kialakítása során szervesen alkalmaztuk mind a létező európai normákat és standardokat, és figyelembe vettük a nyugat-európai országokban kialakult gyakorlatot. Nyugodtan elmondhatjuk, ebből a szempontból a magyar jogrend s az azt biztosító intézményrendszer harmonizál az európai standardokkal és gyakorlattal. Ami a kisebbségi kérdést illeti, Magyarország megtette az első lépéseket abban az irányban, hogy figyelembe véve a releváns nemzetközi dokumentumokat, olyan törvényes keretet hozzon létre, amely 1. figyelembe veszi a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos helyzetét és 2. nemcsak módot ad a kisebbségek aktív részvételére a saját ügyeik intézését illetően, de megteremti a lehetőséget, hogy egy sor kérdésben a kisebbséget legitim, választott képviselőik által saját maguk döntsenek létfontosságú kérdésekben. Nyilván évek kellenek ahhoz, hogy e rendszer hagyománnyá váljék, s természetesen a megfelelő anyagi háttér is elengedhetetlen. De az első eredmények reményre adnak okot (többszáz közvetlenül választott helyi kisebbségi önkormányzat, növekvő aktivitás a kisebbségekhez tartozó személyek körében, amely növekvő politikai öntudattal és felelősséggel jár stb.). Ami a határon túli magyarokat illeti, véleményünk az, hogy mivel e közösségek mindenütt rendelkeznek demokratikus választások által legitimált szervezetekkel és képviselőkkel, soha nem alkalmaztak erőszakot céljaik érdekében, sőt nem is fenyegettek erőszak alkalmazásával, s a jövőben sem fogják ezt tenni, ideje, hogy az érintett országokban létrejöjjön egy átfogó társadalmi és politikai szerződés a többség és kisebbség között. E szerződésnek világossá kellene tennie, hogy a többség nem etnopolitikai célokra kívánja államát felhasználni, azaz nem tekinti az államot és annak területét szerb mintára a többség kizárólagos tulajdonának, másrészt a kisebbség nem tesz olyan lépéseket, amelyek a politikai destabilizáció veszélyét vonják maguk után. Ez utóbbit illetően a határon túli magyar szervezetek számos esetben világosan kifejtették írásban és szóban egyaránt álláspontjukat, és készek azt bármikor megtenni. Mivel Magyarország és szomszédai között a viszonyok jogilag rendezettnek tekinthetők, s mivel a nemzetközi dokumentumok elégséges keretet biztosítanak a kisebbségi
5 kérdés belpolitikai és jogi-törvényhozási kimozdításához a holtpontról, a steril politikai retorika szintjéről, a sor az illető parlamenteken és kormányokon van. A nemzetközi szervezetek e folyamatban fontos katalizátori szerepet játszhatnak. Az EU különösen hatékonyan járulhat hozzá e folyamathoz azzal, hogy felhívja az illető kormányok figyelmét a saját tagállamaiban létező modellek sajátosságaira és hatékonyságára, beleértve az autonóm kisebbségi intézmények szerepét e kereteken belül, összhangban az egyetemes emberi jogok szellemével és kodifikációjával. Véleményünk szerint ez sem kevésbé stratégiai kérdés a Nyugat számára mint az emberi jogok egyetemességének előtérbe állítása.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
Részletesebben1735 (2006) sz. ajánlás A nemzet fogalma
1735 (2006) sz. ajánlás A nemzet fogalma 337 1735 (2006) sz. ajánlás A nemzet fogalma A közgyűlés által 2006. január 26-án (a 7. ülésen) elfogadott szöveg 1 1. 2003-ban a Parlamenti Közgyűlés megvitatta
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenSzerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között
Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között (Részletek) 2. cikk A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési
RészletesebbenSzerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről
Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban Szerződő Felek), abban
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0258 (NLE) 12042/16 TRANS 335 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenA Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra
Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenJuhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:
1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
RészletesebbenA ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)
A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és
RészletesebbenLakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1
Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenAz Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
Részletesebben172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről
172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek
RészletesebbenHagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén
Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg
RészletesebbenÖsszefoglaló 2010-től új drogstratégia kialakítása vált Magyarország számára aktuálissá. Ennek oka, hogy az első hazai dokumentum, melyet az Országgyűlés 2000-ben konszenzussal fogadott el, ez évben lejár.
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
RészletesebbenKüzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen
Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,
RészletesebbenA MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI
Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenPUBLIC /15 af/kn/kk 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 4. (OR. en) 11087/15 LIMITE PV/CONS 41 RELEX 627
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. augusztus 4. (OR. en) 11087/15 LIMITE PUBLIC PV/CONS 41 RELEX 627 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2015. július 20-án Brüsszelben
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.20. COM(2016) 231 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 4. (08.12) (OR. en) 16554/08 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2006/0006 (COD) SOC 746 CODEC 1694
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. december 4. (08.12) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2006/0006 (COD) 16554/08 ADD 1 SOC 746 CODEC 1694 BEVEZETŐ KIEGÉSZÍTÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenSzékelyföld autonómia-statutúma írta Dr. Csapó I. József (Tervezet)
www.hunsor.se/hu/erdely/ FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Una Eademque Libertas Székelyföld autonómia-statutúma írta Dr. Csapó I. József (Tervezet) l. szakasz I. Fejezet Általános rendelkezések
RészletesebbenAz alapjogok védelme és korlátozása
Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer
RészletesebbenDr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek
Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek 1. Társadalmi szempontból az önkormányzati rendészet legfőbb lehetősége a helyi közérdeknek megfelelő közrend
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenAZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA
Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 291 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye (CETS No. 196) Kiegészítő
RészletesebbenI. NYILATKOZAT EGYÜTTES NYILATKOZAT A COTONOU-MEGÁLLAPODÁS 8. CIKKÉRŐL
I. NYILATKOZAT A COTONOU-MEGÁLLAPODÁS 8. CIKKÉRŐL A nemzeti és regionális szinten zajló párbeszéd vonatkozásában a Cotonou-megállapodás 8. cikkének alkalmazásában az AKCS-csoport az AKCS Miniszterek Tanácsából
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról
Részletesebben***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 9.10.2014 2014/0279(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET az Ukrajnából származó árukra vonatkozó vámok csökkentéséről vagy eltörléséről szóló 374/2014/EU
RészletesebbenEurópai kulturális egyezmény
Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Official version: European Cultural Convention / Convention culturelle européenne (European Treaty Series, No. 18 / Série des traités européens,
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
Részletesebben1964. évi 11. törvényerejű rendelet. az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről
1964. évi 11. törvényerejű rendelet az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele az Egyesült Nemzetek
Részletesebben11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final 2014/0172 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek (COTIF)
RészletesebbenEmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november
EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe Hatálybalépés: 2017. november Nyilatkozat Vállaljuk, hogy működésünk minden terén beleértve üzleti partnereinket és beszállítói láncunkat -- tiszteletben tartjuk
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés november 28.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenAnalitikus módszertan az európaizáció kutatásához
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenAlkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
Részletesebben6. A nemzetközi szerzıdések joga II.
6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés
Részletesebben2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenAZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN
Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott
RészletesebbenMÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
RészletesebbenDOKUMENTUMOK. (Részlet)
DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
RészletesebbenA nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés)
A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés) Parlamenti Közgyűlés Határozat 1985 (2014) 1. Az európai történelem azt mutatja, hogy a kisebbségek védelme rendkívül fontos, és hozzájárulhat
RészletesebbenA Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe
A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe Szerkesztette Grafikai koordináció Vállalati Kommunikáció Jóváhagyta Assicurazioni Generali S.p.A. Igazgatósága Milánó, 2011. december 16. Bevezető Az elmúlt
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS
ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenKAJTÁR EDIT. Joggyakorlat. Infokommunikáció és jog (5) bekezdés A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló - -
33 34 35 KAJTÁR EDIT 1 - - - - - - a. (3) bekezdés - (5) bekezdés A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló. - - káltatónak. A munkajog számos normája reagál az ún. érzékeny
RészletesebbenNemzeti Pedagógus Műhely
Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari
RészletesebbenAz alternativitás kérdése a neveléstudományban 1
MAGYAR PEDAGÓGIA 94. évf. 3 4. szám 349 353. (1994) Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1 Vastagh Zoltán Janus Pannonius Tudományegyetem és Főiskola Az alternatív szó eredeti értelmében azt
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 14. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. május 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszámok: 2018/0046 (NLE) 2016/0053 (NLE) 7209/18 TRANS 116 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA
RészletesebbenEURÓPAI KÖZPONTI BANK
HU A Kormányzótanács tagjai számára szóló magatartási kódex e nem hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt változata kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. B EURÓPAI KÖZPONTI BANK A KORMÁNYZÓTANÁCS TAGJAI
RészletesebbenKulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére
Európai Parlament 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0278(COD) 10.5.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére a
RészletesebbenA MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE
A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.11. A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE 2016.03.11. 2 A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE Március 15-én lesz egy éves a megújult
Részletesebben99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról
99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és
RészletesebbenAMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ
Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.
Részletesebben4. A Maglód Projekt Kft évi mérleg-beszámolója május 24. ELŐTERJESZTÉS
ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2018. május 24-ei ülésére 4. napirend Tárgya: A Maglód Projekt Kft. 2017. évi mérleg-beszámolója. Előadó: Varga Krisztina ügyvezető Melléklet:
RészletesebbenKommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról
RészletesebbenA BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE
1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE
RészletesebbenSorsdöntő(?) PÁRBESZÉD A MEGÚJULÁSÉRT. Az EJB által vezetett folyamat mozzanatai
Sorsdöntő(?) PÁRBESZÉD A MEGÚJULÁSÉRT Az EJB által vezetett folyamat mozzanatai Az EJB legitimitása A meglévő formális legitimáción túl kétségek fogalmazódtak meg bizottságot megalapító zsinat elkötelezettsége
RészletesebbenHelyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,
RészletesebbenFÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Az OTP Reál Globális TOP Nyilvános Tőkevédett Zártvégű Származtatott Alap befektetőinek Vélemény Elvégeztük az OTP Reál Globális TOP Nyilvános Tőkevédett Zártvégű Származtatott
RészletesebbenAz Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája
Strasbourg, 2010. július 9. 15 CEMAT (2010) Final 6E Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája CEMAT/ET Moszkva, Orosz Föderáció 2010. július 8-9. AZ EURÓPA
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014.
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014.) Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Négy, egymástól független,
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
Részletesebben1983. évi 29. törvényerejű rendelet
1983. évi 29. törvényerejű rendelet az államok területén ideiglenesen tartózkodó személyek orvosi ellátásáról szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 17. napján aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Az ülés dokumentuma NAPIREND ÁPRILIS 24., PÉNTEK 09/04/23 PE /OJVE. HU Egyesülve a sokféleségben HU
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Az ülés dokumentuma NAPIREND 2009. ÁPRILIS 24., PÉNTEK 09/04/23 PE HU Egyesülve a sokféleségben HU Eljárások magyarázata Ha a Parlament nem dönt másképp, a vizsgált szövegekre
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 25. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 25. (OR. en) 14857/16 EF 363 ECOFIN 1119 DELACT 247 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma:
RészletesebbenA z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen
Gabriel Toggenburg EGY KÉNYES KAPCSOLATRENDSZER: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KISEBBSÉGI JOGOK Tényezõ-e a kisebbségvédelem az európai integrációs folyamatban? A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ,
RészletesebbenCsalásellenes irányelv
Az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politikája AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK TEVÉKENYSÉGÉBEN TILTOTT MAGATARTÁS MEGELŐZÉSÉRE
Részletesebben