Polgári Eszter AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK GYAKORLATÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EURÓPAI KONSZENZUS VIZSGÁLATÁRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Polgári Eszter AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK GYAKORLATÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EURÓPAI KONSZENZUS VIZSGÁLATÁRA"

Átírás

1 Polgári Eszter AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ JOG AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK GYAKORLATÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EURÓPAI KONSZENZUS VIZSGÁLATÁRA cím doktori értekezésének tézisei Témavezet : Dr. Kardos Gábor, egyetemi tanár Nemzetközi Jogi Tanszék Budapest, 2011 Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

2 Tartalomjegyzék 1. A KUTATÁS CÉLJA ÉS KONTEXTUSA AZ ELVÉGZETT KUTATÁS ÉS ANNAK MÓDSZEREI ÁTTEKINTÉS MÓDSZERTAN A KUTATÁS EREDMÉNYEI KÖVETKEZTETÉSEK A HASZNOSÍTÁS LEHET SÉGEI PUBLIKÁCIÓK A TÉMÁBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK EGYÉB PUBLIKÁCIÓK

3 1. A kutatás célja és kontextusa Az értekezés tárgya az Emberi Jogok Európai Bírósága által végzett jogösszehasonlítás vizsgálata, különös tekintettel a tagállami jogszabályok összevetésén alapuló európai konszenzus gyakorlati alkalmazásának értékelésére. A kutatást a nemzetközi jogot különösen az Európa Tanácson belüli jogvédelmet az elmúlt évtizedekben jellemz trendek igazolják. Ennek három aspektusa jelent s a disszertáció szempontjából: 1. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye mára megkerülhetetlen referenciapontnak számít, amikor az emberi jogok védelmér l beszélünk; fontos hivatkozási alap a tagállamok alkotmány- és rendes bíróságai, valamint az Európán kívüli bíróságok és nemzetközi jogvéd testületek számára. Ugyanakkor említésre érdemes, hogy az Egyezmény sem egy jogi vákuumban m ködik, az azt értelmez Bíróság szükségszer en kapcsolatba kerül az Európa Tanácsot alkotó államok nemzeti jogával és joggyakorlatával. Ezenkívül a globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok fejl dése okán az azonos szinten m köd jogvéd fórumok közötti kapcsolat is egyre intenzívebbé válik: Anne-Marie Slaughtert idézve megállapítható, a bíróságok párbeszédbe elegyednek egymással és ennek a dialógusnak maga az Emberi Jogok Európai Bírósága is részesévé válik. 2. Az Európa Tanács mára negyvenhét tagállamot egyesít, az Egyesült Királyságtól kezdve az 1990-es években csatlakozott poszt-szovjet tagállamokig. A nemzeti jogrendszerek sokszín sége, az emberi jogok védelmét is érint eltér fejlettségi szintje ezért felveti a kérdést: érvényesül-e a nemzetközi jog közvetít funkciója ebben a sokszín rendszerben? Valki László az emberi jogok kontextusában ezt a funkciót a politikai kultúra közvetítésének nevezte: a fejlettebb jogintézmények fokozatosan elterjednek a kevésbé fejlettebb államokban is. Adódik a kérdés: megfigyelhet -e ez a pozitív egymásra hatás az európai jogvédelmi rendszerben, vagy fennáll az a többek által felvetett lehet ség, hogy az emberi jogok terén rosszabbul teljesít államok elkerülhetetlenül negatív irányba befolyásolják az Egyezmény biztosította védelmet? 3

4 3. Az Egyezményt több, mint hatvan évvel ezel tt szövegezték. A szövegben található általános megfogalmazások, illetve a társadalmi és jogi változások egyaránt szükségessé teszik, hogy a Bíróság az Egyezményben foglalt jogoknak a kor elvárásainak megfelel értelmezést adjon. Ennek során az Emberi Jogok Európai Bírósága szubszidiaritása okán els sorban a tagállami jogfejl dést szem el tt tartva adhat új tartalmat a jogoknak vagy emelheti az addig garantált védelmi szintet. Természetesen a jogkiterjesztés lehet sége csak abban az esetben valósulhat meg, ha igazolni tudjuk: az emberi jogvédelem terén rosszabbul teljesít államok nem ronthatják le a Bíróság által már kimunkált védelmi szintet. A nemzeti jogfejl dést szem el tt tartó jogfejleszt jogértelmezés módszertanilag helyes eljárása a jogösszehasonlításon alapuló el remutató következtetések beemelése a joggyakorlatba. Az elmúlt közel hat évtizedes esetjog kimunkálta az Európai Emberi Jogi Egyezmény értelmezése során irányadó módszereket és alapelveket, ezek alapját részben a szerz dések jogáról szóló Bécsi egyezmény, részben maga az Egyezmény adja. Ebben a már kialakult rendszerben kell kijelölni az id ben kés bb jelent ssé vált jog-összehasonlítás helyét is. Az összehasonlító jog alkalmazásával elméletileg az Emberi Jogok Európai Bírósága is reflektálhat a nemzetközi jog és a tagállami jogrendszerek változásaira. Az értekezés abból az alapfelvetésb l indult ki, hogy az összehasonlító jogi érvelés mind a nemzetközi jogi források, mind a nemzeti jogrendszerek vizsgálata során megjelenik. El zetesen megállapítható: a valóságban ez nincs így. Ezért a disszertáció szempontjából lényeges elválasztani a jog-összehasonlítást a más bírói fórumok gyakorlatára vagy az Egyezményen kívüli jogforrásokra történ hivatkozásoktól. Utóbbiak beemelése esetén nem beszélhetünk szükségszer en összehasonlító jogi érvelésr l, ezek a hivatkozások gyakran csupán szimbolikus jelent séggel bírnak az ügy végkifejlete szempontjából. A dolgozat célja tehát annak vizsgálata, milyen jelent séget kapnak a nemzetközi jog forrásai, a nemzeti jogszabályok és a tagállami bíróságok gyakorlata az Egyezmény értelmezése során, illetve hogyan jelennek meg ezzel összefüggésben az összehasonlító jogi érvek és mi az összehasonlító jogi elemzés hatása a jogértelmezésre. A dolgozat a következ konkrét kérdésekre keres választ: 4

5 1. Melyek az Egyezmény értelmezése során irányadó értelmezési módszerek és alapelvek, és alkalmazásukból milyen általános következtetések vonhatók le az emberi jogok európai védelmére vonatkozóan? 2. Miként kapcsolódik be az Emberi Jogok Európai Bírósága a bíróságok párbeszédébe? A dialógusban való részvétel eredményez-e valódi jogösszehasonlítást? Esetleges nemleges válasz esetén: milyen jelent séggel bír a horizontális kommunikáció? 3. Igazolható-e a tagállami jog-összehasonlításon alapuló konszenzusanalízis az Egyezmény rendszerében? 4. Hogyan jelenik meg a Bíróság joggyakorlatában a konszenzus-analízis? Milyen elemei vannak a vizsgálatnak? 5. Módszertanilag a konszenzus-analízis megfelel-e a jogösszehasonlítással szemben támasztott követelményeknek? 6. Hogyan kapcsolódik az általánosnak tekintett értelmezési alapelvekhez a tagállami szintre irányuló jog-összehasonlítás? 7. Vajon több-e az összehasonlító jogi hivatkozás az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában, mint az aktivista döntések utólagos igazolása? 2. Az elvégzett kutatás és annak módszerei 2.1. Áttekintés A disszertáció középpontjában az összehasonlító jogi érvelés és azon belül is az európai konszenzus vizsgálata áll. A konszenzus-analízis a dolgozat felfogásában a tagállami mérlegelési szabadság határainak kijelölését jelenti a tagállami jogszabályok és gyakorlat összehasonlítása alapján. A dolgozat elfogadja azt a szakirodalmi álláspontot, miszerint a tagállami jogszabályok és gyakorlat összehasonlításán alapuló konszenzus-analízis nem tekinthet önálló értelmezési módszernek, annak jelent ségét a hagyományos értelmezési technikák fényében lehet csak megítélni. Ezért a vizsgálat szempontjából szükséges ezen módszerek és alapelvek áttekintése. 5

6 Az általános értelmezési keret bemutatását szolgáló els fejezet külön tárgyalja a Bécsi egyezményb l levezethet értelmezési módszereket, így a grammatikai, kontextuális és jogfejleszt vagy dinamikus jogértelmezést, a kizárólag az Egyezményre jellemz értelmezési alapelvekt l, az autonóm fogalmaktól és a tagállamokat megillet mérlegelési szabadságtól (margin of appreciation). Az Emberi Jogok Európai Bírósága által rendszeresen alkalmazott értelmezési technikákat alapul véve megállapítható: 1. Az Egyezmény egy autonóm normatív rendszer, amelynek szabályait és fogalmait az Emberi Jogok Európai Bírósága önállóan határozhatja meg. 2. ködésének kezdetét l fogva a Bíróság elkötelezte magát az Egyezmény dinamikus, a kor változásaira reflektáló értelmezése mellett. 3. A strasbourgi jogvédelmi rendszer szubszidiaritásának okán a tagállami mérlegelési szabadság elismerésével a Bíróság esetenként rákényszerül saját felülvizsgálati kompetenciájának korlátozására. Az írás ebben a kontextusban határozza meg az összehasonlító jogi érvelés helyét. A bíróságok dialógusában a strasbourgi Bíróság már nem csupán az emberi jogok hatékony védelmének követend mintájaként jelenik meg, hanem maga a Bíróság is befogadóvá válik. A nemzetközi és nemzeti szabályok joggyakorlatba történ beépítése történhet az összehasonlító jogon keresztül, de amint azt a második fejezet felvázolja, a horizontális kommunikáció során a Bíróság nem alkalmaz összehasonlító jogi érveket, ezért helyesebb ezeket a kitekintéseket az együttm ködés körébe sorolni. Az e körben vizsgált ítéletek igazolják: a legtöbb esetben nincsen gyakorlati relevanciája az egyre inkább az ítéletek kötelez elemévé váló nemzetközi jogi összefoglalóknak. A dolgozat különös jelent séget tulajdonít a Kínzás Elleni Európai Bizottsággal (CPT) és a strasbourgi testület természetes szövetségeseivel, a civil szervezetekkel való együttm ködésnek. El bbi esetében els sorban a tényfeltáró jelentések átvételér l (például a börtönkondíciókat vizsgáló Orchowski v. Poland ügyben), míg utóbbi körben az amicus curiae beadványokban közreadott összehasonlító jogi elemzések befogadásáról beszélhetünk (kit példa a Liberty beadványa a Sheffield and Horsham v. the United Kingdom ügyben). Az áttekintés igazolja a dolgozat alapfelvetését: a Bíróság nem vonakodik a joggyakorlatába küls forrásból 6

7 származó anyagokat beépíteni, így minden feltétel adott az Egyezményen kívüli forrásokra alapított jog-összehasonlítás alkalmazására. A dolgozat gerincét a tagállami szintre vonatkoztatott jog-összehasonlítás és az azon alapuló konszenzus-analízis adja. Az esetjog alapján nem állítható, hogy a tagállamok jogszabályainak és az azokhoz kapcsolódó gyakorlat összehasonlító vizsgálata minden esetben konszenzus-analízist eredményez, ezért a harmadik fejezet röviden ezen esetkör bemutatására is kitér. Nem tartható a John L. Murray által képviselt álláspont, hogy az összehasonlító jog idegen az Egyezmény rendszerét l: a jog-összehasonlító módszer alkalmazását igazolja a Preambulumban hivatkozott közös örökség. Emellett egy pragmatikus indokot is találunk a tagállamok jogrendszereinek változására tekintettel lév jogértelmezés mellett: az Egyezmény értelmezése és a tagállami jogrendszerek közötti kapcsolat hangsúlyozásával a Bíróság saját legitimációját er sítheti és így elkerülheti a túlzott aktivizmussal kapcsolatos vádakat. Az európai konszenzus vizsgálata az esetjogban számos elnevezés alatt megjelenhet, ezeket a negyedik fejezet tekinti át. A szerz különbséget tesz a megszorító és a dinamikus, tendenciákra alapított konszenzus-analízis között. A megszorító konszenus körébe olyan fogalmakat sorol, mint az európai konszenzus (European consensus), a közös alap (common ground), a tagállamok nagy többsége (great majority of member states) által követett gyakorlat, a közös európai mérce vagy megközelítés (common European standard or approach). Ezen típusú konszenzus-analízis jellemz je, hogy viszonylag nagy, a matematikai többséget meghaladó elfogadottságot feltételez. Ezzel szemben dinamikus vagy kiterjeszt konszenzus-analízis alkalmazása során a Bíróság els sorban trendekre vagy tendenciákra utal. A Bíróság e körben hivatkozik a kialakulóban lév európai konszenzusra (emerging European consensus), a folyamatosan növekv konszenzusra (an ever growing European consensus) vagy a nemzetközi és összehasonlító jogban megfigyelhet kialakuló trendre (developing trend in international and comparative law). A konszenzus-analízis típusainak vizsgálata során a dolgozat kitér az esetjogban a jog-összehasonlítás mellett megjelen formákra, így a szakért i konszenzusra és az esetenként vizsgált közmegegyezésre is. Az esettanulmányok jól illusztrálják ezek egymáshoz való viszonyát. Mivel az Egyezmény alapvet célja az egyéni jogok 7

8 védelme a többségi vagy állami akarattal szemben, a szerz abból a feltételezésb l indult ki, hogy a közmegegyezés csak másodlagos szerepet tölthet be az egyéni jogok értelmezése során. Ezt azonban a Bíróság közelmúltban hozott ítéletei így például az A., B. and C. v. Ireland ügyben részben cáfolják. Az ötödik fejezet a konszenzus-analízissel szemben felhozott módszertani kifogásokat tekinti át. A dolgozat harmadik fejezete felvázolta a jogösszehasonlítás általános szabályrendszerét, az értékelés ezen elvárások mentén történik. A strasbourgi Bíróság által a konszenzus-analízis során alkalmazott jogösszehasonlítás számos problémát vet fel és a szakirodalmi kritikák mint például a Laurence Helfer, Paulo Carozza vagy Jeffrey Brauch által felvetett kifogások e téren megalapozottak. Hiányzik a jog-összehasonlítás során elvárható mélység és fegyelmezettség, ami kétségbe vonhatja az érvelés helytállóságát. A vizsgált esetjogi példák alapján nehéz egy el relátható követelményrendszert felállítani és a Bíróság a tagállamoktól elvárt jogállami garanciákat is áthágja a saját gyakorlatában. Ez végs soron a teljes európai jogvédelmi rendszer legitimitását veszélyezteti. A dolgozat végül megvizsgálja, milyen kapcsolatban van a konszenzus-analízis más, az els fejezetben bemutatott értelmezési módszerekkel. A konszenzusanalízisnek a disszertáció által elfogadott fogalma is jelzi, a tagállami jogösszehasonlításon alapuló érvelés els sorban a tagállami mérlegelési szabadság (margin of appreciation) meghatározása során nyer kiemelt jelent séget. A konszenzus-fogalmak közül els sorban a megszorító konszenzus-analízis vizsgálata jelenik meg a tagállami diszkrécióval összefüggésben. E körben a szerz két ügycsoportot különböztetett meg: elhatárolta a Bíróság felülvizsgálati jogosultságának korlátozását az ún. közös alap (common ground) hiányára tekintettel, attól az esetkört l, amelyben a Bíróság az érdemi, a jogkiterjesztés lehet ségét is magában foglaló vizsgálat során támaszkodik a megállapított európai konszenzusra és erre hivatkozással sz kíti a tagállamoknak biztosított mozgásteret. Az els csoportot a dolgozat a névjogi esetek (Stjerna v. Finland, etc.) és a közerkölcs védelmével igazolni kívánt jogkorlátozások (például Otto-Preminger- Institut v. Austria) példáján mutatta be, míg az utóbbi körben a dolgozat többek között az S. and Marper v. the United Kingdom ügyet emeli ki. 8

9 A konszenzus-fogalmak másik csoportja els sorban a jogfejleszt jogértelmezéssel kapcsolódik össze: a tendenciákra hivatkozás a joggyakorlatban a dinamikus megközelítéssel gyakran eredményez jogkiterjeszt döntést (lásd például a Stafford v. the United Kingdom ügyet). Emellett, bár kisebb jelent séggel, a tagállami jogösszehasonlítás alapját képezheti az Egyezmény fogalmainak adott autonóm tartalmak meghatározásának is. A Bizottság már 1968-ban a nemzeti jogokra tekintettel határozta meg az Egyezmény 6. cikkének alapfogalmait (Twenty-one Detained Persons v. Germany). A disszertáció igyekszik teljes képet adni az összehasonlító jog strasbourgi alkalmazásáról, illetve jöv be mutatóan meghatározni azokat a területeket, ahol bár a jog-összehasonlítás kézenfekv lenne, a Bíróság jelenleg mégis mell zi a módszer alkalmazását, így a nemzetközi forrásoknak és a hasonló mandátummal bíró jogvéd fórumok például az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság vagy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága gyakorlatának vizsgálata során Módszertan A disszertáció alapját két forrás adja: az Egyezményre vonatkozó szakirodalom és az esetjog áttekintése. Az els sorban angolszász szakirodalom feldolgozása a teljesség igényével történt: a dolgozat törekedett arra, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjon az Egyezmény értelmezésével foglalkozó tudományos írásokról és bemutassa azokat akkor is, amikor a szerz nem értett egyet az abban foglaltakkal. Emellett szintén a dolgozat részét képezik a tágabb témában közreadott magyar nyelv publikációk. A szakirodalmi hivatkozásokat esettanulmányok egészítik ki. Bár az elemzés els sorban az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteire hivatkozik, az értekezés nem mell zte a már megsz nt Bizottság gyakorlatát és az elfogadhatósági döntések is részét képezik az írásnak. Terjedelmi okokból a teljes joggyakorlat áttekintése nem lehetséges, a dolgozat igyekezett a vizsgálat szempontjából leginkább releváns és a szerz személyes érdekl désére is számot tartó döntéseket áttekinteni. Az esetjogi hivatkozások között ezért több, a magán- és családi élet védelmét garantáló 8. cikk alatt eldöntött ügyet találunk. A dolgozat nem törekedett az esetek átfogó, tartalmi ismertetésére és elemzésére, az írás a vizsgálat szempontjából releváns 9

10 érvelést vizsgálja. Az esetek vizsgálata alapján a szerz a szakirodalom által egyel re még le nem fedett kérdésekben jutott meghatározó következtetésekre. A vizsgált források körében említend k még a Bíróság által használt jogforrások: az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európa Tanács Statútuma, a szerz dések jogáról szóló Bécsi egyezmény, a Nemzetközi Bíróság, az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság, az Egyesült Államok Legfels Bírósága és az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által hozott a dolgozatban hivatkozott ítéletek és határozatok, az Európa Tanács Parlamenti Közgy lésének határozatai és a Kínzás Elleni Európai Bizottság jelentései. Ezek vizsgálatát az esetelemzések tették szükségessé és ismeretük hozzájárult az esetjog és a Bíróság döntései mögött húzódó érvelés alaposabb megértéséhez. 3. A kutatás eredményei 3.1. Következtetések A disszertáció alapján nem kétséges: mára a jog-összehasonlítás részét képezi a Bíróság állandó gyakorlatának. Az általánosnak tekintett értelmezési módszerek alapján megállapítható, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága állandóan két ellentétes irányba ható er mentén próbálja kijelölni a saját helyét. Egyrészt, mint minden emberi jogi fórum esetében Európában is jelen van az egyetemes standardok megállapítására való törekvés, ami a legtöbb esetben harmonizációt kíván a Bíróságtól. Ez az elvárás húzódik meg az autonóm fogalmak használata és a jogfejleszt jogértelmezés mögött. Ugyanakkor az Európa Tanács esetében is kiemelt érték a tagállamok sokszín ségének fenntartása: ez a joggyakorlatban leginkább a tagállami mérlegelési szabadság elismerésében érhet tetten. A jog-összehasonlítást ezen er vonalak mentén kell elhelyezni. A tagállami jogszabályok és gyakorlat összehasonlításán alapuló konszenzus-analízis nem tekinthet önálló értelmezési módszernek, ezt az esetjogi példák is kit en illusztrálják. Bár a konszenzus-alapú érvelés levezethet a tagállamok Preambulumban hivatkozott közös örökségéb l, helyesebb alkalmazásának pragmatikusabb igazolását elfogadni: a védelmi rendszer legitimitását er síti, ha a Bíróság az Egyezmény értelmezése során kapcsolódik a tagállamokhoz és ezzel 10

11 igazolja ellentmondásos döntéseit. A vizsgált esetek azonban azt mutatják, hogy ez az igazolás is csak részben helytálló; mára a Bíróság kevesebbet hivatkozik a konszenzusra az aktivista megítélés jogkiterjeszt döntéseinek indokolása során. A dolgozat kísérletet tett az esetjogban használatos elnevezések kimerít felsorolására. A joggyakorlat vizsgálata azt mutatja, elválik a konszenzus megszorító és kiterjeszt értelemben történ használata. El bbi esetben beszélhetünk európai konszenzusról vagy közös alapról, míg utóbbi körben a ritkábban hivatkozott trendek és tendenciák említhet k. A két csoport külön kezelése nem csupán az eltér értelmezési módszerekkel és alapelvekkel való kapcsolat vizsgálata szempontjából releváns. Más mércével mér a strasbourgi Bíróság, amikor hagyományos, minimalista konszenzus-analízist alkalmaz: az esetjogból vett példák alapján kijelenthet, hogy a mindenkori tagállamok matematikai többségénél nagyobb elfogadottságot feltételeznek az e körbe tartozó fogalmak. Az esetjog e téren konzisztens: az 1981-ben eldöntött Dudgeon v. the United Kingdom ítélet és a 2011-es Bayatyan v. Armenia egyaránt a fenti következtetést támasztja alá. A konszenzus-analízist a disszertáció számos kritikával illette. Az elnevezések sokszín ségén túl problémát jelent az, hogy alapvet en hiányzik az átlátható és következetesen alkalmazott módszertan. Nem egyértelm továbbá, mikorra várható, hogy a Bíróság konszenzus-alapon be fog avatkozni aktívan a jogfejl désbe; az esetjog sajnálatos módon semmiféle iránymutatással nem szolgál e téren. A sokat vitatott Marckx v. Belgium ügyben például néhány tagállam gyakorlata és egy nemzetközi jogi egyezmény alapján közbelépett, míg az a Vo v. France ítélet szinte teljesen mell zi az ítéletben megállapított konszenzust a végkövetkeztetések során. Ezzel a Bíróság olyan alapelveket sért, mint az el reláthatóság és kiszámíthatóság elve, amelyet egyrészt elvár a tagállami jogszabályoktól, másrészt magára nézve is irányadónak tart, amikor például a korábbi esetjogtól való eltérés lehet ségét mérlegeli. Az esetek nagy részében nem világos, mi képezi az összehasonlítás alapját, bár a Nagykamara közelmúltban hozott ítéletei adnak némi reményt arra, hogy ez lassan megváltozik. A korábbi szakirodalmi kritikákkal így Paulo Carozza álláspontjával szemben az értekezés nem fogadja el, hogy a konszenzus-keresés, különösen annak megszorító módja a jogkiterjeszt döntések igazolásaként jelenik meg a 11

12 joggyakorlatban. Ha a módszertanilag hasonlóképpen kifogásolt tagállami mérlegelési szabadság doktrínájával összefüggésben vizsgáljuk, az esetjog alapján egyértelm a következtetés: a konszenzus-hivatkozások alapvet en konzervatív jelleg ek. A Bíróság a közös alap hiányára utalva nagymértékben korlátozza saját felülvizsgálati kompetenciáját. Az ide tartozó ügyek esetében nem ritka, hogy a jogkorlátozási teszt szükségességi elemét nem is tekinti át a testület (lásd például a Wingrove v. the United Kingdom ügyet). Hasonlóképpen visszafogja a Bíróságot a konszenzus-analízis akkor is, amikor az Egyezményben védett jog hatályával kapcsolatos vizsgálat során merül fel. Nagyszámú tagállam azonos gyakorlata esetében sem automatikus a joggyakorlatban a jogkiterjesztés. A konszenzus hiánya korlátozza a Bíróságot a jogfejleszt jogértelmezés során is: a lassan kialakuló tagállami egyetértés sok esetben igazolja a megszorító értelmezést. Ez alól csak a dinamikus konszenzus-fogalmak jelentenek kivételt, amelyek akár megszorító értelemben vett konszenzus hiányában is igazolhatnak egy-egy aktivista döntést. Ez különösen abból a szempontból kifogásolható, hogy a vizsgált esetek alapján látható, mennyire önkényes a konszenzus-analízis alkalmazása. Az esetjog alapján kijelenthet, hogy az eljáró tanácson múlik alkalmaz-e egyáltalán tagállami jog-összehasonlítást és az is, mire nézve keres közös gyakorlatot. A részletszabályokig men vizsgálat hosszú id re gátat vethet a jogfejlesztésnek (Rees v. the United Kingdom), míg a szabályozási alapelvekben való egyetértés például a deszegregációt illet en (D.H. and Others v. the Czech Republic) könnyebben igazolhatja az Egyezmény dinamikus értelmezését. A közelmúlt döntései így az ír abortusz tilalmat támadó A., B. and C. v. Ireland vagy a feszület iskolai elhelyezésér l szóló Lautsi and Others v. Italy ügyekben hozott nagykamarai döntések igazolják: a konszenzus-analízis könnyen menekül úttá válik a Bíróság számára. A szabadon irányított tagállami jogösszehasonlítás alapján a Bíróság hajlamos meghátrálni és az állam javára dönteni. A konszenzus-analízis jelenlegi formájában biztosan nem alkalmas arra, hogy hozzájáruljon az Európa Tanács egészére jellemz alapjogi katalógus kialakításához. Ez természetesen mára részben adott, hiszen az Egyezmény alapján a joggyakorlat a jogok jelent s részénél kimunkálta azt a minimumot, amely alá egyik tagállam sem mehet, ugyanakkor a konszenzus-alapú érvelés aránytalanul visszafoghatja a Bíróságot a jogfejlesztés során. 12

13 Ideális esetben amint ezt néhány esetjogi példa is mutatja a konszenzus-analízis legitimációs tényez ként m ködik. A Bíróság azzal, hogy visszacsatol a tagállami jogrendszerekhez, fenntartja az egyensúlyt a szuverenitást korlátozó és a tagállami sokszín séget tiszteletben tartó funkciója között. A tagállami jog-összehasonlítás azt is lehet vé és egyben szükségessé teszi, hogy a testület reflektáljon a nemzeti szinten bekövetkezett változásokra, így biztosítva, hogy az Egyezmény értelmezése megfelel a kor elvárásainak. A módszertanilag fegyelmezett, el relátható és kiszámítható konszenzus-analízis alkalmas lehet arra, hogy áthidalja a szakadékot a margin of appreciation és a dinamikus jogértelmezés között. A pozitív példák ellenére a konszenzus-analízis jelenlegi formájában gyakran ártalmas: az érvelés esetlegessége és a módszertani bizonytalanságok veszélyeztetik a Bíróságba és azon keresztül az egész európa tanácsi rendszerbe vetett bizalmat. Nem elvárható, hogy minden ítéletet részét képezze valamiféle összehasonlító vizsgálat, viszont nem szerencsés megalapozatlan utalásokkal leértékelni a konszenzus-vizsgálat jelent ségét. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának is meg kell találnia az egyensúlyt: kívánatos lenne, ha a testület csak akkor hivatkozna összehasonlító jogi érvekre, ha azok érdemben befolyásolják a döntést. A jelenlegi gyakorlat alapján nem elhamarkodott kimondani, hogy számos olyan esettel találkozhatunk, ahol csupán szimbolikus jelent sége van a nemzeti és nemzetközi jogi szabályok beemelésének. A disszertáció azonban nem állítja, hogy nincsenek a helyes irányba mutató jelek és nem is érvel az összehasonlító jogi vizsgálat kiiktatása mellett. A módszertanilag megfelel és megalapozott konszenzus-analízis mindenképpen a Bíróság hasznára válik A hasznosítás lehet ségei A Bíróság joggyakorlatáról már b séges szakirodalom áll rendelkezésre, ám ezek nem, vagy csak röviden térnek ki a jogértelmezésnek a dolgozat által elemzett irányaira. A disszertáció ezért egy új területet fed le, ahol egyel re hiányoznak az átfogó elemzések. Szintén nem találunk példát olyan kimerít áttekintésre, amely egy-egy sz kebb esetkörön, vagy az összehasonlító jog egy-egy aspektusán túl vizsgálta volna a komparatív érvelés jelent ségét az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában. 13

14 A konszenzus-analízis mára egyre nagyobb teret nyer, így az értekezés segítségére lehet azoknak a gyakorló jogászoknak, akik egy-egy megosztó vagy éppen jogfejlesztést kívánó kérdésben folytatnak stratégiai perlést az Emberi Jogok Európai Bírósága el tt. Nem mell zhet szempont, hogy az esetjog részletes ismeretében a magyar jogalkotó elkerülheti az esetleges strasbourgi elmarasztalást. A disszertáció esetösszefoglalói és az értelmezési gyakorlat bemutatása hozzásegítheti a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy eljárásuk során az alapjogok egyezménykonform értelmezését kövessék. A Bíróság ítéleteiben azonosított fejl dési irányok irányt ként szolgálhatnak a magyar jogalkotó számára is: még abban az esetben is körvonalazzák a strasbourgi gyakorlat irányát, amikor a Bíróság csak kialakuló konszenzusra utal. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata jól mutatja: a kialakulóban lév konszenzus alapján a Bíróság fokozatosan elkezdi lesz kíteni a tagállami mozgásteret az adott kérdésben. Az államot elmarasztaló döntések tehát megel zhet ek a joggyakorlat nyomon követésével. 14

15 4. Publikációk 4.1. A témában megjelent publikációk A strasbourgi bíróság és az európai konszenzus. Értelmezési módszer vagy utólagos igazolás? Fundamentum vol. 9 (2005) no. 1, o. Az európai konszenzus, különös tekintettel a magánélethez való jogra. Collega vol. 9 (2005) no. 2, o. Sztraszburgszkij szud i jevropejszkij konszenszusz. Szravnyityelnoje Konsztitucionnoje Obozrenyije vol. 52 (2005) no. 3, o. Az európai konszenzus: elmélet és gyakorlat. Collega vol. 11 (2007) no. 2-3, o. The European Convention on Human Rights and the Case-Law of the European Court of Human Rights in Hungarian Judicial Practice. Fundamentum vol. 12 (2008) no. 5, o. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseib l. Állandó rovat, évi négy szám, Fundamentum, 2006 óta. Polgári, Eszter Uitz, Renáta: Tágra zárt szemek. Café Bábel (2011) no. 63, o. Halmai Gábor Enyedi Krisztián Németh Attila Polgári Eszter Sólyom Péter D. Tóth Balázs: Alkotmányos és nemzetközi emberi jogi követelmények a rendes bíróságok gyakorlatában In: Fleck Z. szerk.: Bíróságok mérlegen II. Budapest, 2008, Pallas, o Egyéb publikációk A homofób gy löletbeszéd elleni jogi fellépés lehet ségei Az Alkotmánybíróság és a jogalkotó csatája. In: Takács J. szerk.: Homofóbia Magyarországon. Budapest, 2011, L Harmattan Kiadó, o. (megjelenés alatt) 15

16 Fighting Homophobia in the Hungarian Legal System. Slowly Evolving Standards. In: A. Gasparini L. Trappolin R. Wintemute szerk.: Confronting Homophobia in Europe. Hart Publishing, Oxford, 2011, o. (megjelenés alatt) Halmai Gábor Polgári Eszter: Hungary: The Impact on Freedom of Expression. In: V. Jaichand M. Suksi szerk.: 60 Years of the Universal Declaration of Human Rights in Europe. 2009, Intersentia, o. Halmai Gábor Polgári Eszter D. Tóth Balázs: Raport krajowy Wegry. In: J. Barcz szerk.: Ochrona Praw Podstawowych w Unii Europejskiej. Warsawa, 2008, C.H. Beck, o. Halmai Gábor Polgári Eszter D. Tóth Balázs: Country Report for Hungary. In: J. Barcz szerk.: Fundamental Rights Protection in the European Union. Warsawa, 2009, C.H. Beck, o. Halmai Gábor Polgári Eszter Sólyom Péter Uitz Renáta Verman Martin: Távol Európától. Fundamentum vol. 13 (2009) no. 1, o. 16

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.8. COM(2010) 465 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A MENEKÜLTSTÁTUSZ MEGADÁSÁRA ÉS VISSZAVONÁSÁRA VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELJÁRÁSOK

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok Hautzinger Zoltán A katonai büntetıjog rendszere, a katonai büntetıeljárás fejlesztési lehetıségei PhD értekezés tézisei

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.27. COM(2013) 824 final 2013/0409 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottak és vádlottak ideiglenes költségmentességéről,

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A TAGÁLLAMOK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSKÖTÉSI HATÁSKÖREI AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ESETJOGÁBAN

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A TAGÁLLAMOK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSKÖTÉSI HATÁSKÖREI AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ESETJOGÁBAN MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Dr. Bartha Ildikó AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A TAGÁLLAMOK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSKÖTÉSI HATÁSKÖREI AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Az emberi embrió szabályozásának kérdéseiről

Az emberi embrió szabályozásának kérdéseiről Vörös Judit ügyvédjelölt, Galavits, Ábrahám & Kondacs Ügyvédi Iroda (Budapest) 1. Előszó Napjainkban úgy tűnik, a jogalkotók egyre inkább felismerik az emberi élet, személyiség mint érték védelmének fontosságát.

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA 2005. június Ezt a kiadványt a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda készítette. A kiadvány egyéb, az állami

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2012. október 18.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2012. október 18.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2012. október 18.(*) 2004/18/EK irányelv Építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerzıdések A 44. cikk, (2) bekezdése, valamint

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN. Dr. Zoványi Nikolett

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN. Dr. Zoványi Nikolett Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN Dr. Zoványi Nikolett Témavezető: Dr. Szikora Veronika, Ph.D egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére Budapest Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását

Részletesebben

SZEKERES DIÁNA 1. A bírósági mediáció kapujában

SZEKERES DIÁNA 1. A bírósági mediáció kapujában SZEKERES DIÁNA 1 A bírósági mediáció kapujában A mediációról általánosságban A mediáció tényleges értelemben véve a kreatív egyezségteremtés művészete, amely az emberek között kialakult versengés, rivalizálás

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

A javaslatról általában

A javaslatról általában A TASZ VÉLEMÉNYE A 2013. ÉVI... TÖRVÉNY A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ T/11200. TÖRVÉNYJAVASLAT 2. -ÁRÓL 2013. május 18-án dr. Cser-Palkovics András, Gulyás

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. szeptember 30. COM(2005) 465 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet

Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet Tartalomjegyzék Preambulum. 8. oldal Az Európai Konföderáció alapelvei... 9. oldal ELSŐ RÉSZ Az államok

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében

Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola Kristó Katalin: Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében Doktori (PhD) értekezés

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

Szakdolgozat GYIK. Mi az a vázlat?

Szakdolgozat GYIK. Mi az a vázlat? Szakdolgozat GYIK szerző: Pusztai Csaba, adjunktus, Közgazdaságtan és Jog Tanszék, EKF, Eger Mi az a vázlat? Elvárásként szerepel a GTI szempontrendszerében az, hogy az őszi félévben a szakdolgozó elkészítsen

Részletesebben

A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport

A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 2067/05/HU WP 116 116/2005 vélemény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló

Részletesebben

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*)

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*) A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*) Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. -ának első bekezdése Csatlakozás az Európai Unióhoz Szolgáltatásnyújtás szabadsága 96/71/EK irányelv A munkavállalók

Részletesebben

Száma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez. Dombrád Város 2015-2019 közötti időszakra vonatkozó Sportkoncepciójának elfogadására

Száma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez. Dombrád Város 2015-2019 közötti időszakra vonatkozó Sportkoncepciójának elfogadására DOMBRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL ---------------------------------------------------------- ---- 4492 Dombrád, Rákóczi út 36. Tel/fax: (45) 465-001, 565-002 Száma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS -

Részletesebben

PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA

PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA Szak: Okleveles nemzetköziadó-szakértő Konzulens: Horváth

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.4. COM(2013) 759 final 2013/0369 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos

Részletesebben

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének

Részletesebben

jellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival.

jellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival. Opponensi vélemény dr. Pikó Bettina: Fiatalok lelki egészsége és problémaviselkedése a rizikó- és protektív elmélet, a pozitív pszichológia és a társadalomlélektan tükrében című akadémiai doktori értekezéséről

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK a SLÁGER FM reklámkereskedelmi tevékenységét ellátó Sláger FM Hálózat Zártkörűen Működő Részvénytársaság ügyleteihez

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK a SLÁGER FM reklámkereskedelmi tevékenységét ellátó Sláger FM Hálózat Zártkörűen Működő Részvénytársaság ügyleteihez ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK a SLÁGER FM reklámkereskedelmi tevékenységét ellátó Sláger FM Hálózat Zártkörűen Működő Részvénytársaság ügyleteihez Budapest, 2016. március 16. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. Értelmező

Részletesebben

Város: Szentendre NUTS-kód:HU102 Postai irányítószám:2000 Ország:Magyarország. Kapcsolattartó személy: Werner Ákos igazgató Telefon:+36 26310222

Város: Szentendre NUTS-kód:HU102 Postai irányítószám:2000 Ország:Magyarország. Kapcsolattartó személy: Werner Ákos igazgató Telefon:+36 26310222 2. melléklet a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja Ajánlati/részvételi felhívás A Kbt. 112. (1) bekezdés b) pont szerinti eljárások esetében.

Részletesebben

Gäfgen Németország elleni ügye 1. Az ügy körülményei. A kérelmező jelenleg börtönbüntetését

Gäfgen Németország elleni ügye 1. Az ügy körülményei. A kérelmező jelenleg börtönbüntetését Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfrissebb döntéseibôl Az egyezmény 3. cikke. A kínzás tilalma Gäfgen Németország elleni ügye 1 Az ügy körülményei. A kérelmező jelenleg börtönbüntetését tölti a schwalmstadti

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése KÖZLEMÉNYEK ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése SPÉDER ZSOLT Ismertetésünk célja, hogy bemutassa az

Részletesebben

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle Mitől parlament egy törvényhozó szerv? SZABÓ ZSOLT Mitől parlament egy törvényhozó szerv? A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle A fenti kérdés kapcsán néhány találó felvetés

Részletesebben

A KORMÁNY. rendelete

A KORMÁNY. rendelete A KORMÁNY./2006. ( ) rendelete a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.)

Részletesebben

Emberi jogok és szociális munka modul

Emberi jogok és szociális munka modul Emberi jogok és szociális munka modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Dr. Egresi Katalin 2011. június 1 TARTALOM Tartalom A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI... 3 1. Előzetes

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.2. COM(2016) 108 final 2016/0061 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a nemzetközi párok vagyonjogi rendszerei tekintetében a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint

Részletesebben

a szerzői jog digitális világhoz való alkalmazkodásáról

a szerzői jog digitális világhoz való alkalmazkodásáról A Szerzői Jogi Szakértő Testület tanulmányai Szakértői elemzés a szerzői jogi jogérvényesítésről 1 A jelen szakértői elemzés célja a hazai szerzői jogi jogsértések esetén a jogosultak számára igénybe vehető

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15.

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15. Egyenlı bérek és a recesszió hatása a nıi dolgozókra Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15. Miért állnak fenn a nemek

Részletesebben

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL (a Pénzügyminisztérium átadás-átvételi dokumentumának melléklete) 2010. május Tartalomjegyzék Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal átadás-átvételi

Részletesebben

1.4. Márkabolt: a 1091 Budapest, Üllői út 129. cím alatt található FRADI SHOP márkabolt;

1.4. Márkabolt: a 1091 Budapest, Üllői út 129. cím alatt található FRADI SHOP márkabolt; "Tisztelt Érdeklődő! Ezennel kérjük, hogy amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni szolgáltatásunknak és a Web-boltunknak, akkor feltétlenül figyelmesen olvassa el jelen általános

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA A B3 TAKARÉK SZÖVETKEZET PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA HATÁLYOS: 2016. március 21. napjától 1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. ALAPADATOK, ALAPFOGALMAK, ÉRTELMEZŐ

Részletesebben

Szekeres Bernadett * A MAGYAR ÉS A NÉMET KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA MINİSÉG-ELLENİRZÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Szekeres Bernadett * A MAGYAR ÉS A NÉMET KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA MINİSÉG-ELLENİRZÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Szekeres Bernadett * A MAGYAR ÉS A NÉMET KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA MINİSÉG-ELLENİRZÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE BEVEZETÉS A könyvvizsgálati munka minıségbiztosításának folyamatos fejlıdését napjainkban

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 22., csütörtök Tartalomjegyzék 16/2014. (V. 22.) AB határozat A jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Zalai Noémi: A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL Doktori

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

(JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA

(JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA Nagy Zoltán nyá. ezredes 1 (JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA Absztrakt Napjainkat a jogi szabályozási környezet gyors változásai jellemzik. A cikk a gyorsan változó jogi környezet hatásait vizsgálja

Részletesebben

2005. évi XCV. törvény. az emberi alkalmazásra kerülı gyógyszerekrıl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

2005. évi XCV. törvény. az emberi alkalmazásra kerülı gyógyszerekrıl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülı gyógyszerekrıl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról A törvény célja, hogy az Európai Közösség jogi aktusai, illetve egyéb

Részletesebben

29.6.2013 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 179/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE. (2013. június 26.)

29.6.2013 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 179/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE. (2013. június 26.) 29.6.2013 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 179/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak

Részletesebben

Akadémiai írás BGF KVIK Szakdolgozatok tartalmi elvárásai

Akadémiai írás BGF KVIK Szakdolgozatok tartalmi elvárásai 1 Fiatalon tanulunk, idısen megértünk. Marie von Ebner Eschenbach Tartalomjegyzék Akadémiai írás és szakdolgozat... 2 Akadémiai írás általános struktúrája... 3 1. Dolgozat bevezetése... 4 1.1 Témaválasztás

Részletesebben

Szakmai beszámoló. az OTKA F 060909 számú kutatási projektről

Szakmai beszámoló. az OTKA F 060909 számú kutatási projektről Szakmai beszámoló az OTKA F 060909 számú kutatási projektről Előzmények A közlekedési folyamatok vizsgálata során a közlekedésbiztonság számos nemzetközi, európai és országos munkacsoport fő kutatási területe

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL.

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL. 2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 AZ EGYESÜLT NEMZETEK KERESKEDELMI ÉS FEJLESZTÉSI KONFERENCIÁJA 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL EGYESÜLT

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

A magyar kormány és az ő alaptörvénye

A magyar kormány és az ő alaptörvénye A magyar kormány és az ő alaptörvénye 2013. június 28. A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény 1 az Alaptörvény negyedik módosításáról pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

Opponensi vélemény. Farkas András. Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával

Opponensi vélemény. Farkas András. Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával Opponensi vélemény Farkas András Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával 1. Disszertáció felépítése c. akadémiai doktori értekezéséről Az angol

Részletesebben

A STRASBOURGI BÍRÓSÁG ÉS AZ EURÓPAI KONSZENZUS

A STRASBOURGI BÍRÓSÁG ÉS AZ EURÓPAI KONSZENZUS Polgári Eszter A STRASBOURGI BÍRÓSÁG ÉS AZ EURÓPAI KONSZENZUS ÉRTELMEZÉSI MÓDSZER VAGY UTÓLAGOS IGAZOLÁS? A globalizáció hatására a különbözô bíróságok közötti kommunikáció egyre intenzívebbé válik, és

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet. Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program Tézisfüzet Cabrera Alvaro Az inkluzív e-parlament modellje Kirekesztés, inklúzió és demokratikus

Részletesebben

A magzat életének védelme az új alkotmányban

A magzat életének védelme az új alkotmányban HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE

Részletesebben

A KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám. A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről

A KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám. A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről A KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...5 1.1. A Kúria feladatai...5 1.2. A Kúria 2013. évre kitűzött céljai...6

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV A kölcsönös bizalom megerősítése a jog érvényesülésén alapuló európai térségben Zöld könyv az őrizetre vonatkozó uniós büntető igazságszolgáltatási

Részletesebben

BVK Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság : az

BVK Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság : az BVK Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság : az egyszerű eljárás ajánlattételi felhívása, KÉ Közzététel dátuma: 22.04.2011 Szerződés típusa: Szolgáltatásmegrendelés Jelentkezési

Részletesebben

Takarító- és tisztítószer beszerzése a Készenléti Rendőrség részére

Takarító- és tisztítószer beszerzése a Készenléti Rendőrség részére Takarító- és tisztítószer beszerzése a Készenléti Rendőrség részére Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/94 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Adásvétel Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás - 121.

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

A PIONEER BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

A PIONEER BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A PIONEER BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. - rövid összefoglalás - Hatályos: 2012. május 2-től 1 Tartalom 1. BEVEZETÉS ÉS ALAPELVEK...3 2. ÁTTEKINTÉS...3 3. SZAVAZATI JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ POLITIKA...4

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.2. COM(2015) 84 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményének a büntető

Részletesebben

Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék

Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Az élethez való jog alkotmányos problémái Név: Szilas Boglárka Viola EA1K8Q J-504 Jogász Nappali tagozat Konzulens: Prof. Dr.

Részletesebben

Az Alkotmány érintett paragrafusai a következők:

Az Alkotmány érintett paragrafusai a következők: Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő az Egészségügyről

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum

Plenárisülés-dokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0120/2015 8.4.2015 ***I JELENTÉS az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésérıl és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre

Részletesebben

Vantara Gyula országgyűlési képviselő tájékoztatója a Magyar Országgyűlés által beterjesztett törvényjavaslatokról

Vantara Gyula országgyűlési képviselő tájékoztatója a Magyar Országgyűlés által beterjesztett törvényjavaslatokról F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Vantara Gyula országgyűlési képviselő tájékoztatója a Magyar Országgyűlés által beterjesztett törvényjavaslatokról Összefoglaló

Részletesebben

Családjog 1. óra. 1. Helye a jogrendszerben: A polgárjogon belül tudjuk elhelyezni, de külön jogág.

Családjog 1. óra. 1. Helye a jogrendszerben: A polgárjogon belül tudjuk elhelyezni, de külön jogág. Családjog 1. óra 1. Helye a jogrendszerben: A polgárjogon belül tudjuk elhelyezni, de külön jogág. Jogrendszer szempontjából a polgárjog része! 2. Forrásai: - alkotmány (védi a házasság intézményét, védi

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Tudományos képzés műhelyeinek támogatása c. pályázati felhívásához

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Tudományos képzés műhelyeinek támogatása c. pályázati felhívásához PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Tudományos képzés műhelyeinek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP 4.2.2B-15/1/Konv 1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

3 Szüdi János: A magasabb iskolai évfolyamba lépés feltételei. 16 Varga Aranka: A gyermekvédelmi gondoskodásban élők inklúziójának esélyei

3 Szüdi János: A magasabb iskolai évfolyamba lépés feltételei. 16 Varga Aranka: A gyermekvédelmi gondoskodásban élők inklúziójának esélyei 2008/5 Tartalom Tanulmányok 3 Szüdi János: A magasabb iskolai évfolyamba lépés feltételei 16 Varga Aranka: A gyermekvédelmi gondoskodásban élők inklúziójának esélyei 25 Hudra Nikoletta: A viselkedészavarok

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben