ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA. Tóvári Judit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA. Tóvári Judit"

Átírás

1 Tóvári Judit

2 MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

3 ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Tóvári Judit Eger, 2011

4 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP /1/A

5 Tartalom 1. Bevezetés Célkitűzés (kurzusra) A kurzus tartalma (A tíz lecke felsorolása) A kurzus tömör kifejtése Kompetenciák és követelmények Tanulási tanácsok, tudnivalók Az elektronizáció hatása és a dokumentumtípusok új nemzedéke Célkitűzés Tartalom A könyvtár a digitális korban A katalógus fogalmának átértékelődése Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának átértékelődése Az elektronikus bibliográfiai forrás fajtái és típusai Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói Bridge Disc CD-DA (Compact Disc Digital Audio) CD-I (Compact Disc Interactive) CD-R (CD Recordable) CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory) CDV (Compact Disc Video) DVC (Digital Video Casette) DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile Disc) DVI (Digital Video Interactive) Foto-CD Hajlékony lemez Video-CD Összefoglalás Önellenőrző kérdések Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába Célkitűzés A lecke témakörei A tananyag kifejtése Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásának szabványai Bibliográfiai egység fizikai egység Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus A bibliográfiai adatok forrásai A források figyelembevételének sorrendje Összefoglalás Önellenőrző kérdések

6 4. Az elektronikus forrás bibliográfiai leírásának szerkezete Célkitűzés A lecke témakörei A tananyag kifejtése A bibliográfiai szint Az egy- és többlépcsős leírás Adatcsoport adat adatelem Az egyezményes jelek Az adatok írásmódja Összefoglalás Önellenőrző kérdések A cím- és szerzőségi közlés Célkitűzés A lecke témakörei A tananyag kifejtése Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei Az 1. adatcsoport adatainak bibliográfiai forrásai Az 1. adatcsoport szerkezete A címadatok Az elektronikus bibliográfiai forrás általános megnevezése Az elektronikus bibliográfiai forrás szerzőségi adatai A szerzőségi adat részei és egyezményes jelei A szerzőségi adatok bibliográfiai forrása, az adatok leírásának módja A szerzőségi adatok egyezményes jelei A függelék adatai a leírásban A szerzőségi adatok sorrendje a leírásban Összefoglalás Önellenőrző kérdések A gyűjtemények leírása Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Különböző szerzők műveinek gyűjteménye Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény Összefoglaló címmel rendelkező többszerzős gyűjtemény A szerzői gyűjtemény Összefoglalás Önellenőrző kérdések A kiadásjelzés és az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A kiadás értelmezése elektronikus bibliográfiai forrás esetén A Kiadás adatcsoport szerkezete

7 7.3.3 Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei A leírás nyelve, az adatok írásmódja Az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége Összefoglalás Önellenőrző kérdések A megjelenés és a fizikai jellemzők Célkitűzés A lecke témakörei A tananyag kifejtése A megjelenés értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetén A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei A leírás nyelve, az adatok írásmódja Az adatcsoport szerkezete A megjelenés helyének nyelvtani alakja A megjelenés helyének párhuzamos adata Egy kiadó több székhellyel A kiadványban nem közölt megjelenési hely A kiadó neve A kiadó nevének párhuzamos adata Az ismeretlen kiadó A megjelenés éve(i) A megjelenés évének alakja a leírásban A gyártás székhelye és a gyártó neve Közös kiadások megjelenési adatcsoportja A fizikai jellemzők A fizikai hordozó megnevezése és terjedelme Egyéb fizikai jellemzők A méret A mellékletek Összefoglalás Önellenőrző kérdések A sorozat adatai Célkitűzés A lecke témakörei A tananyag kifejtése A leírás 6. adatcsoportja, a Sorozat Az adatcsoport szerkezete A sorozat főcíme A sorozat párhuzamos címe és egyéb címadata A sorozat szerzőségi közlése A sorozat ISSN-je A sorozaton belüli szám

8 Egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás Összefoglalás Önellenőrző kérdések A megjegyzések és a terjesztési adatok Célkitűzés A lecke témakörei A tananyag kifejtése A Terjesztés adatcsoport adatai, egyezményes jelei, forráshelyei Minták az adatcsoport szerkezetére: A szabványos nemzetközi azonosító szám A kulcscím A csomagolás A terjesztési feltételek és az ár Összefoglalás Önellenőrző kérdések A feltárás alapjai HUNMARC formátumban Célkitűzés A lecke témakörei A tananyag kifejtése A feltárás alapjai HUNMARC formátumban Elektronikus dokumentumok gépi feldolgozásakor használatos fontosabb adatmezők és megjelenítésük A 856-os mező definíciója A 856-os adatmező tartalomjelölői A feldolgozás folyamata, az adatok megjelenítése Statikus és dinamikus weblapok és részdokumentumaik feldolgozása Az elektronikus bibliográfiai forrás adatai rejtett bibliográfiákban és irodalmi hivatkozásokban Összefoglalás Önellenőrző kérdések Összefoglalás A kurzusban kitűzött célok összefoglalása Tartalmi összefoglalás A tananyagban tanultak részletes összefoglalása Az elektronizáció hatása és a dokumentumtípusok új nemzedéke Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába Az elektronikus forrás bibliográfiai leírásának szerkezete A cím- és szerzőségi közlés A gyűjtemények leírása A kiadásjelzés és az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai A megjelenés és a fizikai jellemzők A sorozat adatai

9 Megjegyzések és terjesztési adatok Az elektronikus bibliográfiai forrás elérhetőségét lehetővé tevő HUNMARC mező Kiegészítések Irodalomjegyzék Glosszárium, kulcsfogalmak értelmezése Ábrajegyzék Médiaelemek Tesztek Próbateszt Záróteszt A Záróteszt B Záróteszt C

10

11 1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉS (KURZUSRA) Az információs technológia fejlődésével a világhálón elérhető virtuális információforrások színes kavalkádja jelenik meg. Egyetlen DVD-n egész könyvtárnyi irodalom érhető el, amely hordozóanyagától függetlenül éppúgy részét képezik egy-egy könyvtár állományának, mint a hagyományos nyomtatott dokumentumok, viszont speciális adatai révén speciális feldolgozói ismereteket kíván. Nemzeti kulturális örökségünk egy része digitális könyvtárakban érhető el a világ bármely részéről. A nagytömegű információ kereshetősége az internetes keresőmotorokénál pontosabb, mélyebb és célirányosabb keresést tesz szükségessé, ami az információforrások bibliográfiai azonosító adatainak és nemzetközi méretű hozzáférési pontjainak feldolgozásával, online elérésű katalógusokba szervezésével oldható meg. 1.2 A KURZUS TARTALMA (A TÍZ LECKE FELSOROLÁSA) 1. Bibliográfiai forrástipológia 2. Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába 3. A bibliográfiai leírás szerkezete 4. A cím- és szerzőségi közlés 5. A gyűjtemények leírása 6. A kiadásjelzés és az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai 7. A megjelenés és a fizikai jellemzők 8. A sorozat adatai 9. A megjegyzések és a terjesztési adatok 10. Az elektronikus bibliográfiai forrás MARC formátumú feldolgozása 1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A könyvtár a digitális korban. Dokumentumtipológia. Az elektronikus dokumentum jellegzetességei, a példány fogalma. Az elektronikus dokumentumok fajtái és típusai. Az elektronikus dokumentum fizikai hordozói. Közvetlen és távoli elérésű elektronikus dokumentum. Bibliográfiai egység fizikai egység. Egy mű, többféle dokumentumtípus. A bibliográfiai adatok forrásai, a források figyelembevételének sorrendje. A belső forrás értelmezése. A bibliográfiai leírás szerkezete, a leírás bibliográfiai szintje. A HUNMARC leíró mezői elektronikus dokumentumok esetében. A dokumentumtípus általános megnevezése és kódolása HUNMARC-ban. Gyűjtemények leírása. A kapcsolatmezők. 1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK A hallgató a tananyag elsajátítása után képes lesz kezelni, válogatni, értékelni a közvetlen és a távoli elérésű bibliográfiai forrásokat, helyesen fog tudni hivatkozni elektronikus 11

12 forrásokra. Képes lesz a nemzetközi adatcsere céljára is elkészíteni a bibliográfiai rekordot az elektronikus bibliográfiai forrásról. Követelmény a HUNMARC bibliográfiai csereformátum szabályzat ismerete, önálló alkalmazása. 1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A tananyag gyakorlat közben sajátítható el, amihez föltétlenül szükség van az irodalomjegyzékben megadott segédletek használatára. 12

13 2. AZ ELEKTRONIZÁCIÓ HATÁSA ÉS A DOKUMENTUMTÍPUSOK ÚJ NEMZEDÉKE 2.1 CÉLKITŰZÉS Ebből a leckéből a hallgató megismerheti az elektronikus bibliográfiai források jellemzőit, lehetséges csoportosításukat, felosztásukat. A lecke ismereteket nyújt a fizikai hordozók felismeréséhez, amire a hallgatónak a bibliográfiai leírás 7. adatcsoportjának elkészítésekor szüksége lesz. 2.2 TARTALOM A könyvtár a digitális korban Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának átértékelődése Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói 2.3 A KÖNYVTÁR A DIGITÁLIS KORBAN A katalógus fogalmának átértékelődése A digitális korban átértékelődik a könyvtár fogalma. Míg a hagyományos könyvtárfelfogás a bibliográfiai forrás fizikai birtoklására helyezte a hangsúlyt, mára ez áthelyeződött az információ elérhetővé tételére, ami a könyvtárak hálózati információközvetítő szerepének a hangsúlyozását, a falak nélküli könyvtár elfogadottá válását vonja maga után. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felhasználó számára biztosítani kell a megfelelő bibliográfiai forrás és szolgáltatás megtalálását, amihez azonos eszközökkel elérhető elosztott szolgáltatásokra, a gyűjtemények hipermédia feldolgozására van szükség. A multimédia tartalom mindennapos követelménnyé válik. A könyvtár állományának egyre jelentősebb részét képezik tehát az elektronikus úton elérhető tartalmak, amelyeket éppúgy szolgáltatnia kell, mint a hagyományos bibliográfiai forrásokat. A megfelelő szolgáltatás előfeltétele ezeknek az elektronikus bibliográfiai forrásoknak a könyvtári feldolgozása. A hagyományos katalógus funkciója, hogy tájékoztasson egy adott könyvtár állományáról, elvezessen az ott megtalálható bibliográfiai forrásokhoz. Ez a katalógus a bibliográfiai forrás adatain kívül ezért csak a helyileg tárolt bibliográfiai források fizikai értelemben vett lelőhelyéről ad információt. A hálózati bibliográfiai forrásokat is szolgáltató falak nélküli könyvtár katalógusa ezzel szemben elérhetést biztosít a helyben tárolt és a hálózaton elérhető (tehát fizikailag valahol máshol tárolt) anyagokhoz. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak az információ lelőhelyének adatait adja meg, hanem magához az elektronikusan tárolt információhoz való hozzáférést is biztosítja. Magát az információt szolgáltatja, nemcsak a lelőhelyet. 13

14 1. kép Az elektronikus katalógus információi A katalógus fogalmának átértékelése tehát azt jelenti, hogy a saját állományról nyújtott bibliográfiai adatszolgáltatás kibővül a nemcsak saját állományból elérhető teljes szövegű információ szolgáltatásával. A felhasználó kétféle bibliográfiai forrással fog találkozni: azokkal a bibliográfiai forrásokkal, amelyek eléréséhez a katalógus csak a lelőhely-adatokat adja meg, és azokkal a bibliográfiai forrásokkal, amelyek linkeken keresztül közvetlenül elérhetők. A katalógus fogalma más szempontból nem változik, továbbra is az a feladata, hogy formai és tartalmi szempontból rendszerezett információt szolgáltasson egy meghatározott felhasználói kör számára. A katalógus tehát továbbra is a könyvtár gyűjtőkörének a függvénye marad. A hálózaton elérhető bibliográfiai források közül a könyvtár csak azokat fogja katalogizálni, amelyek beletartoznak a gyűjtőkörébe. Ezek általában azok az eszközök, amelyek a helyi felhasználók számára fontos kutatási anyagok, amelyekkel a tájékoztató szolgáltatások fejleszthetők, amelyek a könyvtárosok készségeit és tudását fejlesztik. 14

15 2.4 AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS JELLEGZETESSÉGEI, A PÉLDÁNY FOGALMÁNAK ÁTÉRTÉKELŐDÉSE Az elektronikus hozzáférésű bibliográfiai forrásoknak vannak olyan sajátosságaik, amelyek az elérhetőséget, megfoghatóságot illetően jelentősen eltérnek a nyomtatott bibliográfiai forrásokétól. A nyomtatott könyv mindig egyedi, befejezett, változtathatatlan, kezelése lineáris. Ha ugyanazon mű akár változatlan formában is, de újabb kiadásban megjelenik, az egy újabb bibliográfiai forrásnak számít, új leírás készül róla. A példány egyúttal fizikai egységet is jelent. Ezzel szemben az elektronikus bibliográfiai forrás képlékeny, változtatható, a különböző bibliográfiai források linkekkel összekapcsolhatók, fizikai, de nem szerzői jogi értelemben korlátlanul másolhatók. A példány fogalma sem olyan egyértelmű, mint a nyomtatott könyv esetében, mert magát a bibliográfiai forrást egyidejűleg több felhasználó is elérheti és használhatja. Alaposan át kell tehát gondolni, hogy elektronikus környezetben mit is értünk bibliográfiai forrás alatt, és mi a célja a feldolgozó munkának. A feldolgozó munka célja bibliográfiai forrástípustól függetlenül mindig a bibliográfiai kontroll megvalósítása. Célja annak ellenőrzése, számbavétele, hogy egy bizonyos felhasználói kör számára milyen rögzített szellemi tartalmak állnak rendelkezésre ország- és nyelvi határoktól függetlenül, vagy egy meghatározott más szempont például nyelvi, földrajzi határ, téma, stb. szerinti gyűjtőkörben milyen bibliográfiai források jelentek meg. Az elektronikus bibliográfiai forrás képlékenysége miatt éppen a bibliográfiai kontroll szempontjából tűnik problematikusnak. A bibliográfiai forrást a fogalom meghatározásakor kétféleképpen közelíthetjük meg: a bibliográfiai forrás mint tárgyi valóság oldaláról és a tárgyi valóságban rejlő információ oldaláról. Ha a bibliográfiai forrást a tárgyi valóság oldaláról közelítjük meg, azt homogén, egyetlen fizikai tulajdonságként értelmezzük, aminek például állandó oldalszáma, gerincmérete, lineáris tartalma van, amit egy vagy több szerző alkotott. E megközelítés szerint a bibliográfiai forrás például könyv, kotta, időszaki kiadvány stb. Ezek a bibliográfiai források a maguk fizikai valóságában alkotnak gyűjteményt, amit vagy tematikusan, vagy bibliográfiai forrástípusok szerint rendeznek. A tárgyi valóság oldaláról megközelített bibliográfiai forrás egyedi és állandó. Ha a bibliográfiai forrást az információ oldaláról közelítjük meg, azt látjuk, hogy az információ nem csupán valamely kézzel fogható, a maga fizikai valóságában létező bibliográfiai forrásban jelenhet meg, hanem olyan heterogén bibliográfiai forrásban is, amelyben az információk hiperlinkekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az elektronikus bibliográfiai forrást a felhasználó is manipulálhatja, összekapcsolhat bibliográfiai forrásokat vagy azok részeit, és így új bibliográfiai forrást hozhat létre. Ez a lehetőség szerzői jogi kérdéseket is felvet, nevezetesen azt, hogy ki a szerzői jog tulajdonosa a manipulált, így újnak tekinthető 15

16 bibliográfiai forrás esetén. A bibliográfiai forrás ebben az esetben is egyedi marad, de nem állandó. Az elektronikus bibliográfiai forrás legfontosabb jellemzője tehát a digitálisan kódolt tartalom, ami vagy valamilyen fizikai hordozón jelenik meg, és ekkor használatához számítógéphez illesztett periféria (lemezmeghajtó) szükséges, vagy távoli elérésű bibliográfiai forrás, amelyek esetében a fizikai hordozót máshol tárolják. Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásakor a bibliográfiai kontroll megvalósítása érdekében információt kell nyújtani a leírás tárgyához kapcsolódó olyan jellemzőkről, mint például hipertext, linkek, web oldalak, verziók, megjelenítési formátumok, navigációs lehetőségek, stb. 2.5 AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS FAJTÁI ÉS TÍPUSAI Az információ rögzítésének módja számos bibliográfiai forrástípust eredményezett. E bibliográfiai forrástípusoknak saját, egyedi vonásai alakultak ki, amelyek csak arra a bibliográfiai forrástípusra jellemzőek, és megkülönböztetik a többitől. Elektronikus bibliográfiai forrásnak (dokumentumnak) azok az objektumok nevezhetők, amelyek digitálisan kódoltak, és használatuk csak számítógépes hardver- és szoftvereszközökkel valósulhat meg. Ezért nem elektronikus bibliográfiai forrás például a videodisc, vagy az audio CD, viszont az elektronikus forrás tartalmazhat hangfelvételt is kép Hangfelvételt is tartalmazó elektronikus forrás

17 Az alábbi táblázatban a nyomtatott és az elektronikus bibliográfiai források főbb típusainak a felsorolását látja. Eddigi ismeretei alapján próbáljon meg bibliográfiai forrástípusonként olyan jellemzőket összegyűjteni, amelyek csak arra a típusra jellemzők. 1. A bibliográfiai források típusai A nyomtatott bibliográfiai források típusai Könyv Időszaki kiadvány Kotta Képi bibliográfiai források Az elektronikus bibliográfiai forrás típusai Program Adat típusú bibliográfiai forrás Online szolgáltatás A fenti táblázatba foglalt típusok mindegyikét tovább lehet osztani, így például az időszaki kiadvány lehet hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat; a kotta lehet partitúra, szólam stb. Az elektronikus bibliográfiai források típusai közül az adatbibliográfiai forrás az, amelyik a hagyományos bibliográfiai forrástípusok mindegyikét is magában foglalja. Például az elektronikus bibliográfiai forrás is lehet időszakos megjelenésű, lehet szöveg, kép, hangzó anyag és mindezek együttese is. A számítógép megjelenésének egyenes következménye volt egy olyan új bibliográfiai forrástípus megjelenése, amelynek használatához számítógépre van szükség, mert tartalma digitálisan kódolt. Ennek a tartalomnak az elérése kétféle módon történhet: 1. vagy úgy, hogy a felhasználó maga helyezi be személyi számítógépébe e tartalom fizikai hordozóját, például a CD-ROM-ot, 2. vagy úgy, hogy hálózaton keresztül éri el. Ennek legtipikusabb esete az interneten keresztül elérhető bibliográfiai forrás. Az első esetben helyi hozzáférésű, a második esetben távoli hozzáférésű bibliográfiai forrásról beszélünk. Az elektronikus bibliográfiai forrásokat a megjelenés gyakorisága szerint is csoportosíthatjuk, eszerint lehetnek a) eseti megjelenésű bibliográfiai források, amelyek egy vagy több fizikai egységből állhatnak, de ezek az egységek befejezett egészként jelennek meg, mint például az egy- vagy többkötetes könyv, b) időszakos megjelenésűek, mint például az elektronikus újságok, hírlevelek. Az elektronikus bibliográfiai forrás három nagy típusra osztható: Program, ami lehet alkalmazói program, adatbázis-kezelő program, biztonsági program, CAD program, játékprogram, 17

18 grafikai program, kiadványszerkesztő program, programnyelv, szövegszerkesztő program, táblázatkezelő program, zenei program, rendszerprogram, keresőprogram, operációs rendszerprogram, programozási nyelv program, segédprogram, vírusirtó program. 2. Online, vagy offline formában elérhető elektronikus adatforrás, úgymint ábrázolás, betűkészlet, bibliográfiai adatbázis, felmérési adat, folyóirat (időszaki kiadvány), hangzó anyag, hírlevél (időszaki kiadvány), interaktív multimédia, játék, kartográfiai anyag, kép, kotta, kutatási jelentés, napilap (időszaki kiadvány), népszámlálási adat, szöveg, szöveges adatbázis, térkép. Ezeknek a bibliográfiai forrásoknak lehet nyomtatott változatuk is. Az elektronikus változat helyi és távoli elérésű egyaránt lehet. A programok csak elektronikusan érhetők el. 3. Az online szolgáltatás mint elektronikus bibliográfiai forrás külön kategóriát képvisel. Lehet nyilvános, de lehet csak egy bizonyos felhasználói kör számára hozzáférhető. 2.6 AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS FIZIKAI HORDOZÓI A fizikai hordozó csak a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás esetében értelmezhető! A nem papír alapú hordozók különböző fajtái más-más forrás tárolására alkalmasak, tehát nem a hordozó anyag önmagában, hanem a hordozott forrással együtt dönti el, hogy elektronikus bibliográfiai forrásnak számít-e, vagy sem. (Például a papír, mint hordozó anyag önmagában még nem dönti el, hogy a dokumentum könyv-e, vagy időszaki kiadvány). 18

19 De igaz ez a megállapítás a hálózati dokumentumokra is. ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Ügyeljen arra, hogy ne keverje össze az elektronikus bibliográfiai forrást magával a hordozóval! Az Encarta 95 című elektronikus bibliográfiai forrás típusa interaktív multimédia, műfaja enciklopédia, a mű fizikai hordozója pedig CD-ROM. 3. kép Közvetlen elérésű bibliográfiai forrás Leggyakrabban az alábbi hordozók fordulnak elő: Bridge Disc Olyan CD-ROM/XA formátumú lemez, amely audio és vizuális adatokat egyaránt tartalmaz, és mind PC CD-ROM meghajtón, mind CD-I meghajtón lejátszható, de a PC-n történő lejátszáshoz speciális program szükséges. Ilyen bridge disc a Foto CD, a Video CD, vagy a Karaoke CD CD-DA (Compact Disc Digital Audio) Az audio CD (CD-DA, Compact Disc Digital Audio) leírását a Philips és a Sony cégek 1982-ben jelentették meg a Red-book-ban, és ezzel elkezdődött a színes könyvek korszaka. A CD eredetileg hanghordozónak készült. A számítógépes fejlesztők és piackutatók azonban hamarosan rájöttek, hogy nemcsak hangadatok rögzíthetők digitálisan, hanem számítógépes adatok is. Így hozták létre 1984-ben az első CD-ROM-ot. Az adattárolás megoldása után az eredeti típust CD-DA-nak nevezték el. Csaknem minden ma megvásárolható zenei anyaghoz ilyen formátumú lemezeken juthatunk hozzá. Az adathordozó felülete hangsávokra (track) oszlik, amelyeket rendszerint 2 másodperc szünet választja el egymástól. A hangsávok hangkódolási formátuma azonos a Windows Wave fileformátuméval. A CD-DA 72 percnyi műsor rögzítésére képes. Hagyományos CD lejátszókon, CD-I és CD-ROM meghajtókon is lejátszható. (A hagyományos CD-lejátszó azonban nem képes értelmezni sem a CD-I-t, sem a CD-ROM-ot.) CD-I (Compact Disc Interactive) Interaktív optikai lemez, ami álló- és mozgókép rögzítésére egyaránt alkalmas. Ez volt az első olyan technológia, amelynek segítségével mozifilmeket CD méretű korongra má- 19

20 soltak. A kép és a hang azonban rossz minőségű volt, így nem terjedt el annyira, mint a DVD CD-R (CD Recordable) Egyszer írható, és többször olvasható optikai lemez. A felvitt adatok nem törölhetők, nem módosíthatók CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory) Kb. 600 MB adatot rekordok, állományok formájában tároló, 12 cm átmérőjű optikai lemez. CD-ROM meghajtókon audio CD is lejátszható, de az audio CD meghajtója a CD- ROM-ot nem tudja értelmezni. A CD lemezek bevezetősávja tartalmazza a lemez tartalomjegyzékét, a legutolsó sáv vége után pedig a zárókód található. Amikor a CD lejátszó ezt a kódot érzékeli, automatikusan leállítja a lemezt. A CD-ROM-on hatékonyan tárolhatunk különböző típusú állományokat, melyek megváltoztatására nincs szükség. Az audio CD csak egyszeres sebességgel játszható le, a CD- ROM sebessége viszont igen gyorsan elérte a szoros értéket. A CD-ROM és az audio CD között alapvetően két különbség van: 1. Mindkét rendszer szektorokra osztja a lemez felületét, de az audio CD esetén nincs jelentősége a szektor tartalmának. CD-ROM-nál a szektorban felhasználói és egyéb (vezérlő és hibajavító) adatok találhatók. Minden lemez legfeljebb szektort tartalmazhat. 2. Az audio CD sáv (zeneszám) szervezésű, a CD-ROM-on az adatok állományokba vannak szervezve. Minden CD-ROM olvasásához szükség van állománykezelő rendszerre. A CD-ROM nem használhatja a szektor minden bájtját adattárolásra. Az audio CD viszont minden bájtot a hangadatok tárolására használ. A szektorban lévő első 12 bájt a szektorok elválasztására szolgáló szinkronizációs mintát tartalmaz. A szektor azonosítása a szinkronmintával és a szektor hosszával közösen történik. A következő négy bájt fejlécet alkot, amelyből 3 bájt időadatot, az utolsó pedig szektormódot határoz meg. A fejlécben lévő információ lehetővé teszi a számítógép számára, hogy azonosítsa az olvasott szektort. Az egyszeres sebességű CD-ROM másodpercenként 75 szektort olvas be. A számítógép sokkal érzékenyebb, mint az emberi fül. A számítógépes programban egy hiányzó bit a program összeomlását okozhatja, míg a zenében egy hiányzó bitet valószínűleg nem is hallunk. A szektor logikai blokkokra tagolható. A hangadatok nem javítható hibája jellemzően egy rövid, szinte alig hallható kattanásként jelentkezik. Ezzel szemben az adat CD nem javítható hibája az egész lemezt használhatatlanná teszi. Ezzel kész a felírandó blokk, melyben 588 csatornabit található A CD- ROM-lejátszó hibaérzékelő és javító rendszere nagyon erős, a CD-lemez gyártóknak komoly figyelmet kell fordítaniuk a lemez minőségére, hogy a keletkező hibák ne haladják meg a hibajavító rendszer teljesítőképességét. A tipikus CD hibajavító rendszer kétszer két jelet ad ki a hibákkal kapcsolatban CDV (Compact Disc Video) Ötpercnyi videókép, és 20 perc hanganyag tárolására alkalmas optikai lemez. A videókép miatt lejátszásához speciális eszközre van szükség.

21 2.6.7 DVC (Digital Video Casette) Digitális videokazetta. ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile Disc) A mozgóképek és a mozifilmek számítógépes és házi lejátszásának az igénye indította el egy új, nagy kapacitású hordozó kifejlesztésének a munkálatait az 1990 es évek első felében. Olyan médiát kerestek, amely a VHS formátumnál jobb minőségű, és hosszabb játékidejű felvételek rögzítését teszi lehetővé. A Hitachi, a Matsushita, a Mitsubishi, a Philips, a Pioneer, a Sony, a Thomson, a Time Warner, a Toshiba és a JVC 1995 ben konzorciumot alkottak az új adathordozó gyártására, és megállapodtak abban, hogy az új optikai tároló neve DVD legyen. A DVD tehát fantázianév, ami két jelentést is hordoz. Kezdetben Digital Video Disc-nek nevezték, később a Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez) használata terjedt el. Fejlesztése most is folyik, a család elemeinek szabványosítása jelenleg is tart. A DVD rendszer felülről kompatibilis a létező CD-DA és CD-ROM-lemezekkel, amelyek olvasását vagy kettős fókuszú optikai rendszerrel, vagy külön olvasólézerrel oldják meg. A DVD-meghajtók 1997 júniusától a CD-R lemezeket is tudják olvasni. A DVD lemez külsőre nagyon hasonlít a CD-lemezhez. Tárolási kapacitása azonban az oldalak és a tárolási rétegek számától függően 7 25-szöröse a megszokott értékeknek. A kétrétegű, kétoldalas univerzális optikai lemez 16 GB adat tárolására alkalmas. Egy DVD lemezen kilencórányi kitűnő minőségű videó és többcsatornás térhatású hang, interaktív számítógépes programok, vagy 30 órányi CD minőségű zene tárolható. Különbség van a DVD Video és a DVD-ROM között. DVD-nek gyakran a DVD Video-t nevezik. Ez utóbbi csak videót tartalmaz, és televízióhoz kapcsolt DVD lejátszóban játszható le. A DVD-ROM számítógépes adatokat tartalmaz, és a számítógéphez csatlakoztatott DVD-ROM lejátszóban olvasható. A különbség az audio-cd és a CD-ROM közti különbséghez hasonlítható. A DVD-ROM meghajtót tartalmazó újabb számítógépek a DVD Video lejátszására is képesek. A lézersugárral olvasott digitális információt a spirál alakba rendezett mikroszkopikus méretű mélyedések és kitüremkedések hordozzák a lemezen. A több réteg olvasásához eltérő hullámhosszú lézert alkalmaznak. Míg egy CD kapacitása kb. 0,67 gigabájt, addig egy DVD-5 (egyoldalú, egyrétegű) kapacitása kb. 4,38 gigabájt. Ez 133 perc kitűnő minőségű mozgókép és hang tárolására elég. A DVD-5-ön kívül még három formátum létezik: DVD-9, amely egyoldalú, kétrétegű lemez 7,95 gigabájt kapacitással. A DVD 10, amely kétoldalú, egyrétegű lemez, 8,75 gigabájt kapacitással. A DVD-18 lemez, amely kétoldalú, kétrétegű, 15,9 gigabájt kapacitással. Az alapvető fizikai különbség a lemezek között, hogy a DVD-lemez mindig két 0,6 mm vastagságú lemezből összeragasztással készül, és mindkét oldalon tárolhat adatokat. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a lemez mindkét oldalán két felvételi réteg alakítható ki. A DVD olyan funkciókkal is rendelkezik, amelyeket a hagyományos szalagon tárolt filmek nem tettek lehetővé. Például a DVD lemezen tárolt film bármelyik pontjától lejátszható, szüneteltethető a lejátszás, lassítva vagy gyorsítva játszható le, vagy a képkockák kimerevíthetők. Az is lehetséges, hogy a néző a film főszereplőjévé váljék, vagy tetszése szerint megváltoztassa a történet végét. 21

2. lecke Bevezetés az elektronikus dokumentumok bibliográfiai leírásába

2. lecke Bevezetés az elektronikus dokumentumok bibliográfiai leírásába 2. lecke Bevezetés az elektronikus dokumentumok bibliográfiai leírásába Ebben a leckében a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges alapfogalmakról, a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges

Részletesebben

3. lecke Bevezetés a bibliográfiai leíráshoz

3. lecke Bevezetés a bibliográfiai leíráshoz 3. lecke Bevezetés a bibliográfiai leíráshoz Ebben a leckében a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges alapfogalmakról, a bibliográfiai leírás felépítésérol, az adatok forráshelyeirol, az egyezményes

Részletesebben

Optikai lemezek jellemzői, típusai

Optikai lemezek jellemzői, típusai Optikai lemezek jellemzői, típusai Veres Bernadett (beadandó) Etr-kód: VEBSAAI.ELTE E-mail: veres.betti91@freemail.hu Optikai lemezek Az optikai lemez felületén az adatrögzítés a (mikrobarázdás) hanglemezekhez

Részletesebben

TÖBBKÖTETES KÖNYV 91

TÖBBKÖTETES KÖNYV 91 TÖBBKÖTETES KÖNYV 91 TÖBBKÖTETES KÖNYV BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSA ÉS TÉTELSZERKESZTÉSE TÖBBKÖTETES KÖNYVEK LEÍRÁSÁNAK MENETE Előzetesen döntenie kell arról, hogy a leírásnak milyen legyen a feltárás bibliográfiai

Részletesebben

A háttértárak a program- és adattárolás eszközei.

A háttértárak a program- és adattárolás eszközei. A háttértárak a program- és adattárolás eszközei. Míg az operatív memória (RAM) csak ideiglenesen, legfeljebb a gép kikapcsolásáig őrzi meg tartalmát, a háttértárolókon nagy mennyiségű adat akár évtizedekig

Részletesebben

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése Mi mit jelent a katalógusban? 1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése 1, A találatok részletes

Részletesebben

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005-

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005- 8. TÉTEL Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel 2. Informatikai alapismeretek hardver 2.2. A számítógép felépítése 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: háttértárak Háttértárak

Részletesebben

Háttértárak. Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb (elektronikus) háttértárakat.

Háttértárak. Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb (elektronikus) háttértárakat. Háttértárak A háttértárak nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A használaton kívüli programok, és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például

Részletesebben

Keresés offline számítógépes forrásokban

Keresés offline számítógépes forrásokban Keresés offline számítógépes forrásokban 1. Adattárolás, adattárolók, adathordozók - Offline adatbázisok 1.1. Háttértárak Legfőbb feladatuk az adatok és programok tárolása. A háttértárakon nagy mennyiségű

Részletesebben

8. lecke A sorozat, mint dokumentumtípus bibliográfiai leírása

8. lecke A sorozat, mint dokumentumtípus bibliográfiai leírása 8. lecke A sorozat, mint dokumentumtípus bibliográfiai leírása Ebben a leckében 16 az idoszaki kiadványok egy sajátos fajtájával, a sorozattal, mint dokumentumtípussal fog megismerkedni. Már találkozott

Részletesebben

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt

Részletesebben

Könyvtári szabványok és szabályzatok jegyzéke

Könyvtári szabványok és szabályzatok jegyzéke Könyvtári szabványok és szabályzatok jegyzéke SZABVÁNY/SZABÁLYZAT LEVÁLTÓ NEMZETKÖZI SZABVÁNY KORÁBBAN (A visszavont szabványok piros színnel kiemelve.) MSZ ISO 4:2000 Információ és dokumentáció. A kiadványok

Részletesebben

NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK

NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK A bibliográfiák rendszerező jegyzékek, amelyek a dokumentumokról készült leírásokat, valamilyen nézőpont vagy elv alapján egységben láttatják, értelmezik, visszakereshetővé

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Tervezte és készítette Géczy LászlL. szló 1999-2008

Tervezte és készítette Géczy LászlL. szló 1999-2008 Tervezte és készítette Géczy LászlL szló 1999-2008 ADATHORDOZÓ Különböző ADATHORDOZÓK LEMEZ hajlékonylemez MO lemez merevlemez CDROM, DVDROM lemez CDRAM, DVDRAM lemez ADATHORDOZÓ SZALAG Különböző ADATHORDOZÓK

Részletesebben

6. Háttértárak. Mágneses elvű háttértárak. Ezek az eszközök ki-, bemeneti perifériák, az adatok mozgása kétirányú.

6. Háttértárak. Mágneses elvű háttértárak. Ezek az eszközök ki-, bemeneti perifériák, az adatok mozgása kétirányú. 6. Háttértárak Ezek az eszközök ki-, bemeneti perifériák, az adatok mozgása kétirányú. Miért van rájuk szükség? Belső memória bővítése Programok és adatok tárolása, rögzítése Meglévő programok, adatok

Részletesebben

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE Szirén rendszernek a segítségével a hálózaton keresztül helyi és körzeti/területi könyvtárakkal tudunk

Részletesebben

Optikai lemezek. A CD és DVD típusai, jellemzői Veres Bernadett 2010.10.29. Etr-kód: VEBSAAI.ELTE. e-mail: veres.betti91@freemail.hu.

Optikai lemezek. A CD és DVD típusai, jellemzői Veres Bernadett 2010.10.29. Etr-kód: VEBSAAI.ELTE. e-mail: veres.betti91@freemail.hu. Optikai lemezek A CD és DVD típusai, jellemzői (beadandó) Etr-kód: VEBSAAI.ELTE e-mail: veres.betti91@freemail.hu 2010.10.29. Optikai lemezek Tartalom Optikai lemezek... 3 Kifejlesztése... 3 Jellemzői...

Részletesebben

Tervezte és készítette Géczy László 1999-2002

Tervezte és készítette Géczy László 1999-2002 Tervezte és készítette Géczy László 1999-2002 ADATHORDOZÓ Különböző ADATHORDOZÓK LEMEZ hajlékonylemez MO lemez merevlemez CDROM, DVDROM lemez CDRAM, DVDRAM lemez ADATHORDOZÓ SZALAG Különböző ADATHORDOZÓK

Részletesebben

ADATHORDOZÓ LEMEZ. Különböző ADATHORDOZÓK. MO lemez. hajlékonylemez CDROM, DVDROM. lemez. merevlemez CDRAM, DVDRAM. lemez

ADATHORDOZÓ LEMEZ. Különböző ADATHORDOZÓK. MO lemez. hajlékonylemez CDROM, DVDROM. lemez. merevlemez CDRAM, DVDRAM. lemez ADATHORDOZÓ Különböző ADATHORDOZÓK LEMEZ hajlékonylemez MO lemez merevlemez CDROM, DVDROM lemez CDRAM, DVDRAM lemez ADATHORDOZÓ SZALAG Különböző ADATHORDOZÓK DAT, DATA DATA CARTRIDGE TAPE 1/2 SZALAG A

Részletesebben

Háttértárolók. Mágneses háttértárolók

Háttértárolók. Mágneses háttértárolók Háttértárolók Kérdések a témakörhöz Mit nevezünk háttértárolónak? Milyen fajtái vannak a háttértárolóknak? Csoportosítsd a háttértárolókat a tárolás módja szerint! Add meg a ma használatos háttértárolók

Részletesebben

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS)

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Networkshop, 2008 Márc. 17 19., Dunaújváros Holl Erdődi: Fejlett kereső... 1 Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Holl András Erdődi Péter MTA Konkoly Thege Miklós

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat.

Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat. Háttértárak A háttértárak nagy mennyiségû adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A használaton kívüli programok és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

Offline tárolási és megjelenítési technikák

Offline tárolási és megjelenítési technikák 19. Egy olyan elektronikus oktatóanyag fejlesztésében vesz részt, amely az interneten keresztül és CD-én, DVD-én is használható lesz. A fejlesztés során figyelembe kell venni a webes megjelenítésre és

Részletesebben

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A jelek csoportosítása 1.1.2. Kód, kódolás, bináris kód 1.1.3. A kommunikáció általános modellje

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

MikroLAN-Industria Elektronikai Kft. POSTAI CSOMAGKÜLDÉS: ( 52 ) 414-777, ( 52 ) 315-774 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 112.

MikroLAN-Industria Elektronikai Kft. POSTAI CSOMAGKÜLDÉS: ( 52 ) 414-777, ( 52 ) 315-774 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 112. CD lemezek: Adathordozók Hologramos, jogdíjas termékek. Emtec-BASF CD-R 80 min. / 700 MB 52x cake box. 10 darab kerek műanyag dobozban Emtec-BASF CD-R 80 min. / 700 MB 52x vékony tok CD-R 80 min. / 700

Részletesebben

Mi szükséges a működéshez?

Mi szükséges a működéshez? 1 Mi szükséges a működéshez? Hardver a számítógép kézzel fogható részei, fizikailag létező eszközök Szoftver a számítógépet működtető programok összessége 2 A számítógép fő részei Számítógép-ház CD-, DVDmeghajtó

Részletesebben

PC-Kismester verseny első forduló feladatai. Beküldési határidő: 2014. december 6.

PC-Kismester verseny első forduló feladatai. Beküldési határidő: 2014. december 6. PC-Kismester XVIII. informatikai verseny feladatok 1. oldal, összesen: 5 5-8. osztály PC-Kismester verseny első forduló feladatai Beküldési határidő: 2014. december 6. Informatikai alapismeretek 1. A felsoroltak

Részletesebben

DIGITALIZÁLÁSI STRATÉGIÁJA

DIGITALIZÁLÁSI STRATÉGIÁJA A THURY-VÁR NONPROFIT KFT. KRÚDY GYULA VÁROSI KÖNYVTÁR DIGITALIZÁLÁSI STRATÉGIÁJA 2015 Összeáll. Budai László könyvtárvezető, szakmai ig. h. Jóváhagyta: Pappné Csővári Zsófia ügyvezető ig. Érvényes: 2015.

Részletesebben

DOKUMENTUMISMERET ISBN, ISSN

DOKUMENTUMISMERET ISBN, ISSN DOKUMENTUMISMERET ISBN, ISSN DOKUMENTUMTÍPUSOK Dokumentum: ismereteket rögzítő információhordozó. A rögzítés módja sokféle lehet: Nyomtatott nem nyomtatott Digitálisan analóg módon rögzített Kézírásos

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

Adathordozók Urbanszky Andrea (URARABI.ELTE)

Adathordozók Urbanszky Andrea (URARABI.ELTE) Adathordozók Urbanszky Andrea (URARABI.ELTE) Lyukkártya 18. század közepétől használják, például szövőszékekben, verklikben, ezek adták az ötletet a számítástechnikai felhasználáshoz. Az 1990-es évekig

Részletesebben

CD, DVD és BlueRay. Cziráki Balázs 2016.03.16. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Cziráki Balázs (ELTE) CD, DVD és BlueRay 2016.03.16.

CD, DVD és BlueRay. Cziráki Balázs 2016.03.16. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Cziráki Balázs (ELTE) CD, DVD és BlueRay 2016.03.16. CD, DVD és BlueRay Cziráki Balázs Eötvös Loránd Tudományegyetem 2016.03.16. Cziráki Balázs (ELTE) CD, DVD és BlueRay 2016.03.16. 1 / 23 Az előadás tartalma 1 Előd Laserdisk 2 CD Történet Működés Típusok

Részletesebben

Optikai lemezek jellemzői, típusai

Optikai lemezek jellemzői, típusai Optikai lemezek jellemzői, típusai A hangalapú, illetve később számítógépes adatok tárolására a XX. században mágneses alapú rögzítési eljárásokat dolgoztak ki az emberek. (XIX. század végén Valdemark

Részletesebben

Az MP3 lejátszó használata

Az MP3 lejátszó használata Használat Az MP3 lejátszó használata Az MP3-ról Személyes használaton kívüli célokra a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül tilos MP3 fájlokat létrehozni olyan forrásokból, mint rádióadások, lemezek,

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA A témakörök előtt lévő számok az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik. KÖVETELMÉNYEK 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció

Részletesebben

Általános tájékoztató szolgáltatások megrendeléséhez

Általános tájékoztató szolgáltatások megrendeléséhez Rólunk A dinamikusan fejlődő digitális könyvpiac egyre növekvő kulturális és gazdasági jelentősségre tesz szert. Az Egora Kiadó Kft. fő célkitűzése, hogy a hazai ügyfelek számára hatékony és elérhető megoldásokat

Részletesebben

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP Olyan elektronikus berendezés, amely adatok, információk feldolgozására képes emberi beavatkozás nélkül valamilyen program segítségével. HARDVER Összes műszaki

Részletesebben

TÁMOP 3.1.7-11/1-2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése. 4S PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓS NAP Budapest, 2011. július 5.

TÁMOP 3.1.7-11/1-2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése. 4S PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓS NAP Budapest, 2011. július 5. TÁMOP 3.1.7-11/1-2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése 4S PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓS NAP Budapest, 2011. július 5. GYAKORLATI TANÁCSOK A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA

Részletesebben

BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS. RÉGI NYOMTATVÁNYOK

BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS. RÉGI NYOMTATVÁNYOK KÖNYVTÁRI ÉS SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYZAT BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS. RÉGI NYOMTATVÁNYOK KSZ/6 A jóváhagyás időpontja: 2009 Elektronikus kiadás Közreadja a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási

Részletesebben

Hogyan kell 3D tartalmat megtekinteni egy BenQ kivetítőn? Minimális rendszerkövetelmények 3D tartalom lejátszásához BenQ kivetítőn:

Hogyan kell 3D tartalmat megtekinteni egy BenQ kivetítőn? Minimális rendszerkövetelmények 3D tartalom lejátszásához BenQ kivetítőn: Hogyan kell 3D tartalmat megtekinteni egy BenQ kivetítőn? Az Ön BenQ kivetítője támogatja a háromdimenziós (3D) tartalom lejátszását a D-Sub, Komponens, HDMI, Videó és S-Video bemeneteken keresztül. Kompatibilis

Részletesebben

Félcédulás tapasztalatok avagy retrokonverzió szakkönyvtári környezetben

Félcédulás tapasztalatok avagy retrokonverzió szakkönyvtári környezetben Múzeumi könyvtárak a digitális korban Félcédulás tapasztalatok avagy retrokonverzió szakkönyvtári környezetben Dr. Andaházi Szeghy Viktor andaszegi.viktor@mailmilitaria.hu MKE 44. Vándorgyűlése 2012. 07.

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár plakáttári gyűjteményének feltárása metaadatok segítségével

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár plakáttári gyűjteményének feltárása metaadatok segítségével A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár plakáttári gyűjteményének feltárása metaadatok segítségével Készítette: Takács Margit Networkshop, Debrecen, 2010. április 7-9. Aprónyomtatvány:egyleveles

Részletesebben

INTERNATIONAL STANDARD SERIAL NUMBER

INTERNATIONAL STANDARD SERIAL NUMBER Országos Széchényi Könyvtár Magyar ISSN Nemzeti Központ INTERNATIONAL STANDARD SERIAL NUMBER útmutató Összeállította: Gazdag Tibroné Budapest, 2008. Tartalom 1. Az ISSN... 2 2. Dokumentumtipológiai alapfogalmak

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELŐ TESZT a Bibliográfiai adatfeldolgozás tantárgy ismeretanyagának elsajátításához

ÖNÉRTÉKELŐ TESZT a Bibliográfiai adatfeldolgozás tantárgy ismeretanyagának elsajátításához ÖNÉRTÉKELŐ TESZT a Bibliográfiai adatfeldolgozás tantárgy ismeretanyagának elsajátításához 1 Készült a Bibliográfiai adatfeldolgozás című felsőoktatási tankönyv 1. és 3. kötetének anyagához Összeállította:

Részletesebben

elektronikus adattárolást memóriacím

elektronikus adattárolást memóriacím MEMÓRIA Feladata A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ. (számítógépes gyakorlat 6)

PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ. (számítógépes gyakorlat 6) PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ (számítógépes gyakorlat 6) építészlabor bevezető kurzus neve gesztor intézet építészeti intézet szak/képzés/tagozat építész/ba/nappali előadás/gyakorlat/labor (heti) 0/2/0 helye

Részletesebben

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása Előadók: Toldi Klára Vincze Andrea 1 Előzmények 1997-2002 A nemzetközi könyvtári trendek hatására a hazai könyvtárügyben is megjelenik az informatika

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

IMOLA. Integrált MOKKA2, ODR2 és OLA. Vándorgyűlés Szombathely, 2008 július 25. Monguz MTA SZTAKI konzorcium

IMOLA. Integrált MOKKA2, ODR2 és OLA. Vándorgyűlés Szombathely, 2008 július 25. Monguz MTA SZTAKI konzorcium IMOLA Integrált MOKKA2, ODR2 és OLA Vándorgyűlés Szombathely, 2008 július 25. Monguz MTA SZTAKI konzorcium Forró pontok, követelmények I. Tiszta, átlátható helyzetet teremteni MOKKA Egyesület, OSZK, Szállító,

Részletesebben

INTERNATIONAL STANDARD SERIAL NUMBER

INTERNATIONAL STANDARD SERIAL NUMBER Országos Széchényi Könyvtár Magyar ISSN Nemzeti Központ INTERNATIONAL STANDARD SERIAL NUMBER útmutató Összeállította: Gazdag Tiborné Budapest, 2012. Tartalom 1. Az ISSN... 2 2. Dokumentumtipológiai alapfogalmak

Részletesebben

BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS. ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK

BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS. ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK KÖNYVTÁRI ÉS SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYZAT BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS. ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK KSZ/2 A jóváhagyás id pontja: 2000. Bibliográfiai leírás. Elektronikus dokumentumok Alkalmazási szabályzat

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 1.

Számítógépes alapismeretek 1. Számítógépes alapismeretek 1. 1/7 Kitöltő adatai: 1. Név: 2. Osztály: 3. E-mail címe: 2/7 Kérdések: 1. Mi az IKT (Információs és Kommunikációs Technológia)? Olyan eszközök, technológiák, amik az információ

Részletesebben

Alapként a Szabálykönyv szolgál és minden szabálypont illusztrált videoklipekkel, összekapcsolva a megfelelő szöveges állományokkal.

Alapként a Szabálykönyv szolgál és minden szabálypont illusztrált videoklipekkel, összekapcsolva a megfelelő szöveges állományokkal. Multimédiás röplabda játékvezetői oktatási anyag Multimédiás röplabda játékvezetői oktatási anyag röplabda játékvezetők és játékvezetői oktatók és minden, röplabda szabályok iránt érdeklődő számára készült,

Részletesebben

Digitális fényképezőgép Szoftver útmutató

Digitális fényképezőgép Szoftver útmutató EPSON Digitális fényképezőgép / Digitális fényképezőgép Szoftver útmutató Minden jog fenntartva. Jelen kézikönyv a SEIKO EPSON CORPORATION előzetes írásbeli engedélye nélkül sem részben sem egészben nem

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

9. Könyvtárak 9.1. Könyvtárhasználat

9. Könyvtárak 9.1. Könyvtárhasználat 9. Könyvtárak 9.1. Könyvtárhasználat Könyvtárak történetéről Asszurbanipal király ninivei könyvtára (i.e. 650) 20 ezer agyagtábla Alexandriai Muszeion könyvtár (Ptolemaiosz alapítottota i.e. III.sz) kb.

Részletesebben

Alapismeretek. Tanmenet

Alapismeretek. Tanmenet Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Számítógépes alapfogalmak 2. A számítógép felépítése, hardver, A központi egység 3. Hardver Perifériák 4. Hardver

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Bepillantás a gépházba

Bepillantás a gépházba Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt

Részletesebben

Szoftver alapfogalmak

Szoftver alapfogalmak Szoftver alapfogalmak Azon a programok algoritmusok, eljárások, és hozzájuk tartozó dokumentációk összessége, melyek a számítógép működéséhez szükségesek. (nem kézzel fogható, szellemi termékek) Algoritmus

Részletesebben

CYTRON TCM EDITION DVD RECORDER

CYTRON TCM EDITION DVD RECORDER CYTRON TCM EDITION DVD RECORDER Használati útmutató + érdekességek a készülékről Németország számára készült, a Tchibo áruházban került forgalmazásba. A készülék hátlapja: Ebből látható, hogy gazdagon

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

<X Y SZAKKÖZÉPISKOLA> Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0900-06 Informatikai,

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Megújult az ARTISJUS Szerzői Információs Rendszere (SZIR) Online adatszolgáltatás szerzőknek bármikor, bárhonnan

Megújult az ARTISJUS Szerzői Információs Rendszere (SZIR) Online adatszolgáltatás szerzőknek bármikor, bárhonnan Megújult az ARTISJUS Szerzői Információs Rendszere (SZIR) Online adatszolgáltatás szerzőknek bármikor, bárhonnan Grafikus megjelenítés A grafikus felület lehetővé teszi a jogdíjak és elhangzások áttekinthetőbb

Részletesebben

Kaszás Tímea: Corvina OPAC az SZTE Mez gazdasági Könyvtárában

Kaszás Tímea: Corvina OPAC az SZTE Mez gazdasági Könyvtárában Kaszás Tímea: Corvina OPAC az SZTE Mez gazdasági Könyvtárában Bevezetés Az amerikai Voyager integrált könyvtári rendszer magyar installálásának eredménye a Corvina rendszer. A Corvina-t használó könyvtárak

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

Virtuális szeminárium: E-portfólió elemzés és értékelés. Komló Csaba

Virtuális szeminárium: E-portfólió elemzés és értékelés. Komló Csaba Virtuális szeminárium: E-portfólió elemzés és értékelés Komló Csaba MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Virtuális szeminárium: E-portfólió elemzés és értékelés Komló Csaba Eger, 2013 Korszerű információtechnológiai

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

Informatikai alapismeretek

Informatikai alapismeretek PC-Kismester XIII. informatikai verseny feladatok 1. oldal, összesen: 5 5-8. osztály Országos Pc-Kismester Verseny második forduló feladatai! Beküldési határidő: 2010. 02. 19. A válaszokat CD lemezen kérjük

Részletesebben

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Mi az OPAC? Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen

Részletesebben

FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ. (magyar és angol nyelvű tanulmányok)

FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ. (magyar és angol nyelvű tanulmányok) FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ (magyar és angol nyelvű tanulmányok) A kéziratokat a következő címre kérjük elküldeni: Határidők: - a kézirat beküldési határideje: 2015. július

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK INFORMATIKAI SZAKMACSOPORT SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 90 perc Elérhető pontszám: 60 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Megoldások

IT - Alapismeretek. Megoldások IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai írásbeli vizsgatétel T Szakképesítés: 33 4641 01 Számítógép-kezelő (- használó) (azonosító száma, megnevezése) Tantárgy: Írásbeli feladat Kódszám: T OM 33 4641 01 C5 1 Jóváhagyta:

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning

Részletesebben

Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18.

Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18. Könyv dokumentum információ Könyvtár típusai, jellemzői, feladatai Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18. Kiss Danuta Könyvtári szakinformátor NyME Központi Könyvtára danuta.kiss@emk.nyme.hu

Részletesebben

GIS adatgyűjtés zseb PC-vel

GIS adatgyűjtés zseb PC-vel GIS adatgyűjtés zseb PC-vel Mit jelent a midas GIS kifejezés? Mapping Information Data Acquisition System Térképi Információ- és Adat Gyűjtő Rendszer Terepi adatgyűjtés a felhasználó által definiált adatbázisban.

Részletesebben

IPTV Képek és zene funkció Beállítások és tudnivalók

IPTV Képek és zene funkció Beállítások és tudnivalók IPTV Képek és zene funkció Beállítások és tudnivalók Nézegesse kedvenc képeit a fotelben ülve TV-je képernyőjén, vagy éppen hallgassa kedvenc zenéit szintén a TV-je segítségével! A Képek és zene új IPTV

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. február 23-i ülésére. Az előterjesztést készítette: könyvtáros

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. február 23-i ülésére. Az előterjesztést készítette: könyvtáros 1787-1/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. február 23-i ülésére Tárgy: Könyvtári infotéka szabályzat jóváhagyása Előterjesztő: Dr. Kelemen Márk polgármester

Részletesebben

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó?

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó? ÓRATERV A pedagógus neve Iványiné Nagy Kinga Műveltségi terület Informatika Tantárgy Könyvtárhasználat Osztály 6. évfolyam Az óra témája A dokumentumok típusai: Információhordozók a könyvtárban Az óra

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai 1.1. Program megnevezése Webszerkesztés, a web programozás alapjai 1.2.. A modul sorszáma 1 1.3. A modul megnevezése Web

Részletesebben

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei készítette: Ferenczi Edéné 2009.október 14. Mi a szakdolgozat? Közgazdasági tartalmú értekezés Bizonyítja a hallgató szakterületi jártasságát Hazai és nemzetközi

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 2013.

Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 2013. Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskolai könyvtár működési szabályzata 2013. 2 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez,

Részletesebben