Az Országgyűlés június 29-én megszavazta

Átírás

1 LAVECO since /1 special NEWSLETTER Adóváltozások Magyarországon Az Országgyűlés június 29-én megszavazta a január 1-jétől életbe lépő adóváltozásokat. Számos törvény módosul, így többek között a személyi jövedelemadó törvény, a társasági adóról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, az illetéktörvény, az általános forgalmi adóról szóló törvény, a jövedéki törvény, a gépjármű adóról szóló törvény, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény. E törvényi változásoknak több olyan pontja is van, amely jelentős módosulásokat hoz a magyar magánszemélyekhez és cégekhez kapcsolódó, üzleti kapcsolatban lévő külföldi társaságok, személyek vonatkozásában. Jelen Hírlevél célja, hogy e változások legfontosabbjait, a teljesség messzemenő igénye nélkül bemutassa. A törvényi módosítások összetettsége és újszerűsége is indokolja, hogy az itt leírtakhoz kapcsolódva, illetve ezen túlmenően is konzultáljon saját adószakértőivel annak érdekében, hogy az Önt illetve vállalkozását érintő és esetlegesen kedvezőtlenül befolyásoló körülményeket elkerülje, megakadályozza január 1-jéig, a törvényi változások életbe lépéséig még fél év hátra van, mely lehetőséget ad a felkészülésre, a folyamatok átstruktúrálására. Összességében elmondható, hogy a változások számos ponton lényegesen kedvezőtlenebbek magyar-külföldi viszonylatban, mint az korábban volt. Megszűnik például a társasági adóban a január 1-jén életbe lépett néhány olyan elem, amely kedvezően adóztatta a külföldieknek kifizethető kamatokat, jogdíjat, szolgáltatási díjakat, valamint bevezetésre kerül számos szigorító szabály, amely a korábbiakhoz képest új adókötelezettségeket ír elő, illetve újabb személyeket von be az adózás körébe. Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kívánjuk felhívni figyelmüket: az ellenőrzött külföldi fogalmára és az ezzel kapcsolatos adószabályokra magyar magánszemélyek és cégek vonatkozásában a külföldi szervezet fogalmára és az ezzel kapcsolatos adókötelezettségre az ingatlannal rendelkező társaságok üzletrészeinek elidegenítésekor fizetendő adóra. Ellenőrzött külföldi társaság fogalma és adóvonzatai Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát a Társasági Adóról szóló törvény, az évi LXXXI. Törvény - a továbbiakban Tao paragrafusának 11. pontja határozza meg az alábbiak szerint: 11. ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül, illetve közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel rendelkezik (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező), és általa az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az EU vagy az OECD tagállamában, továbbá olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír;

2 2009/1 special 2 a) valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát; a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani; b) nulla vagy negatív adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének kell elérnie a 19. (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát, c) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni; d) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is. 1. A fenti fogalmi meghatározás szerint az ellenőrzött külföldi társaság fogalma társaságként működő külföldi személyekre, tehát például részvénytársaságokra, korlátolt felelősségű társaságokra, társulásokra vonatkozik. Véleményünk szerint például a magánalapítvány nem tartozik e körbe, mivel nem társaság, illetve üzleti tevékenységet nem, vagy csak korlátozott feltételek között folytathat. 2. Az adóév nagy részében fenn kell állnia a 10 %-ot meghaladó részesedési viszonynak, tehát ha kevesebb, mint fél éven keresztül tulajdonolja belföldi illetőségű magánszemély, akkor már nem állnak fenn a törvény azon feltételei, amelyek adókötelezettséget írnak elő. Az ellenőrzött külföldi társaság vonatkozásában a Személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény a továbbiakban Szja tv. 28. paragrafusa a következő (20-22) bekezdéssel egészül ki: (20) Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott adózott eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett, a magánszemély közvetlen vagy közvetett részesedésére jutó része, ha a) a magánszemély és az ellenőrzött külföldi társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak, illetve b) a magánszemély közvetetten rendelkezik részesedéssel az ellenőrzött külföldi társaságban, és az ellenőrzött külföldi társaságban közvetlen részesedéssel rendelkező külföldi társaságban a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy e jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta. A magánszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelme halmozott összegéről figyelemmel a (21) bekezdésben foglaltakra is nyilvántartást vezet. (21) Nem kell jövedelemként figyelembe venni az ellenőrzött külföldi társaságtól a magánszemély (tag) által a (20) bekezdés szerinti nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelem összegét meg nem haladóan osztalék, felosztott nyereség vagy más hasonló címen megszerzett bevételt. A tag részesedésének ellenérték fejében történő átruházása, illetve a társaságból történő kivonása, valamint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a részesedés megszerzésére fordított értéket növeli a (20) bekezdés szerint nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelemnek az átruházott, kivont, megszűnt részesedéssel arányos része. Az előbbi rendelkezések alkalmazása esetén a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelmet csökkenti az e bekezdés rendelkezése szerint jövedelemként figyelembe nem vett összeg, illetve a részesedés átruházásából, kivonásából, a társaság jogutód nélküli megszűnéséből származó jövedelem megállapítása során a részesedés megszerzésére fordított értéket növelő összeg. A jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az ellenőrzött külföldi társaság társas vállalkozásnak, a magánszemélynek az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedése értékpapírnak minősül. (22) A (21) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a (12)-(13) bekezdésben említett esetekben is.

3 3 special 2009/1 1. A törvény célja az alacsony adózású (offshore) országokban létrehozott társaságok fel nem osztott jövedelmének itthoni megadóztatása azáltal, hogy a magánszemély köteles azt bevallani és leadózni. Számos ilyen országban az adott vállalkozás nem köteles könyveket vezetni, illetve éves beszámolót a helyi adóhivatalhoz leadni. Ennek megfelelően az éves forgalom és jövedelem, nyereség értelmezése is nehézségekbe ütközik akár pro, akár kontra akarunk bizonyítani. 2. Az offshore cégek gyakorlatában bár szinte minden helyszínen formálisan kötelező még az évi minimálisan előírt egy taggyűlést sem hívják össze az igazgatók. Viszonylag ritkán fordul elő tehát, hogy a társaság legfőbb döntéshozó szerve határozatot hozzon az osztalékról. A helyi törvények sokszor nem is teszik kötelezővé a társaság jövedelmének felosztását. A 20. bekezdés b. pontja értelmében ugyanakkor a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a taggyűlés az adózott eredményt jóváhagyta. Egy társaság tulajdonosainak ugyanakkor joguk van arról is határozatot hozni, hogy a cég jövedelmeit osztalék vagy egyéb jövedelem formájában nem kívánják a következő 5 évben felosztani, azt a társaság 100 %-ban a jövőbeni üzleti tevékenység fejlesztésére, bővítésére kívánja fordítani. Figyelembe kell ugyanakkor vennünk az átmeneti rendelkezések 173. paragrafusának 12. bekezdését, amely a következőt tartalmazza: (12) Az a magánszemély, aki január 1-jén ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, adókötelezettségének megállapításakor az Szja tv. szerinti egyéb jövedelemként veszi figyelembe az ellenőrzött külföldi társaság adóévét (üzleti évét) megelőző adóéveinek (üzleti éveinek) utolsó napján kimutatott a magánszemélynek az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett részesedésére jutó pozitív adózott eredményének 2009 december 31-ig felosztott osztalékkal csökkentett részét azzal, hogy a jövedelem megszerzésének időpontjaként 2010 január 1-jét kell figyelembe venni. Az előbbiek szerint egyéb jövedelemként figyelembe vett összegre az Szja tv. e törvénnyel megállapított 28 -ának (21) bekezdése értelemszerűen alkalmazható. 1. Ha tehát már a törvény életbe lépésének napján, azaz január 1-jén megvolt a magyar magánszemély adózó részesedése, akkor a korábbi adóévekre vonatkozóan is beáll az adófizetési kötelezettség, mivel a jövedelemszerzés napjának a korábbi évek vonatkozásában január 1-jét tekinti a törvény. Ez extrém esetben azt is jelentheti, hogy az elmúlt 5 lezárt adóévre vonatkozóan is adót kellene fizetnünk. NEM célszerű tehát ezen a napon, azaz január 1-jén semmiképpen egy korábbiakban létrejött ellenőrzött külföldi társaságban 10 %-ot meghaladó részesedéssel rendelkezni. Bár nem feltétlenül ide kapcsolódik, de a magánszemélyek adóváltozásaival kapcsolatosan érdemes figyelembe venni az Szja tv. 9. paragrafusában meghatározott alábbi törvényi módosulásokat is: 9. (1) Az Szja tv ának (12) (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (e alkalmazásában bármelyik: ellenőrzött külföldi adózó) által, vagy az ellenőrzött külföldi adózó megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. (13) Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából megszerzett bevételnek

4 2009/1 special 4 az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ellenőrzött külföldi társaságnak nemcsak magánszemélyek lehetnek tagjai, hanem magyar cégek is. Az ő esetükben a Tao 8. paragrafusának 1. bekezdése a következő f. ponttal egészül ki: /Az adózás előtti eredményt növeli:/ f) az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott az adózónak az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett részesedésére jutó pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része, ha az adózó 1. közvetlenül rendelkezik részesedéssel a vele kapcsolt viszonyban lévő ellenőrzött külföldi társaságban, illetve ha 2. közvetetten rendelkezik részesedéssel az ellenőrzött külföldi társaságban és az ellenőrzött külföldi társaságban közvetlen részesedéssel rendelkező külföldi társaságban a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül többségi befolyással rendelkezik, A külföldi szervezet fogalma és az általuk fizetendő adó A külfödi szervezet fogalmát a törvény az alábbiak szerint definiálja: Tao.) 2. paragrafusának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); b) belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; feltéve, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű székhelye, illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet); c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja). A külföldi szervezet adóalapját a törvény egy új paragrafus beiktatásával oldja meg: A Tao. a következő 15. paragrafussal egészül ki: 15. (1) A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott: a) kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is), b) jogdíj, c) szolgáltatási díj. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem kell figyelembe venni: a) a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot, b) a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot, c) a késedelmi kamatot. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalap nem forintban merül fel az 5. (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően a számvitelről szóló törvény alapján kell forintra átszámítani.

5 5 special 2009/1 Az adó mértékét a Tao 19. paragrafusa határozza meg: Tao 19. paragrafusa a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék. 1. Azokra a helyszínekre vonatkozóan, amelyekkel Magyarországnak nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről csak a törvény által szankcionált módon 30 % adó levonásával lesz lehetőség kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kifizetni. 2. Célszerű még december 31-jéig változtatásokat javasolni külföldi partnereinknek, akikkel szerződéses kapcsolatban vagyunk. Gondolunk itt például a fennálló kölcsönszerződésekre, amelyek jellemzően évekkel ezelőtt hosszabb időre jöttek létre, és amelyek törlesztése ez év végéig nem fejeződik be. Szintén e kategóriába esnek azok a szolgáltatások is, amelyek kifizetését eddig ily módon a törvény nem írta elő. Az ingatlannal rendelkező társaság üzletrészeinek külföldi tulajdonos által történő elidegenítésekor fizetendő adó Új elemként jelenik meg az ingatlannal rendelkező társaság fogalma, melyet szintén a Tao. tartalmaz. A Tao. 4. paragrafus a következő 18./a. ponttal egészül ki: /E törvény alkalmazásában/ 18/a. ingatlannal rendelkező társaság: a) az adózó, illetve az adózó belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozásai, amenynyiben 1. az adózó adóévi beszámolójában, a belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozások beszámolójában együttesen kimutatott eszközök piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és 2. valamelyikük tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását azzal, hogy aa) az illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe, ab) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás esedékességének napját követő 60 napon belül tájékoztatnia kell valamenynyi belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozását; b) az a) pont rendelkezései az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak; 1. A törvényi szöveg meglehetősen szofisztikált, hiszen nem tesz kivételt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekkel szemben csak akkor, ha az érvényben van és az egyezmény nem engedi meg Magyarországon az árfolyamnyereség adóztatását. Meg kell tehát ebből az aspektusból vizsgálni az adott egyezményt, ha olyan külföldi társaság a tulajdonos a magyar cégben, amellyel van egyezmény. 2. Fontos, hogy elegendő az adott adóévben EGYETLEN nap, amikor olyan külföldi tag volt a cégben, akit a törvény szankcionál. Nem kell tehát huzamosabb ideig tulajdonosnak lennie. 3. Valamelyik tagja, mondja a törvényi szöveg, tehát a részesedés nagyságától függetlenül. Nem kell elérje még az ellenőrzött külföldi társaságnál alkalmazott 10 %-os mértéket sem. 4. Az 1. bekezdésből látható, hogy a törvény az ingatlanos cégekre fókuszál. A beszámolóban szerepeltetett eszközértéknek 75 %-ban ingatlanokból kell állnia. Ez egy olyan részben számviteli kérdés, amelynek minősítése különösen a kisebb, vagy közepes méretű cégeknél meghatározó lehet: eléri-e ezt a mértéket, vagy sem.

6 2009/1 special 6 Az ingatlannal rendelkező külföldi ugyanakkor nem adóalany, adókötelezettsége és adóalanyisága, adóbejelentkezési kötelezettsége a törvény 5. paragrafusa alapján áll be. A Tao. 5. paragrafusa a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésének, a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának napján keletkezik. Az adó alapja ez esetben a Tao. 6. paragrafusa a következő (3.) bekezdéssel egészül ki: (3) A társasági adó alapja a külföldi szervezetnél a 15. -ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagjának esetében a 15/A. -ban meghatározott jövedelem. A Tao. a 15. paragrafusát követően a következő címmel és 15/A. paragrafussal egészül ki: Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja és az adó mértéke 15/A. (1) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege. Kapcsolódó törvény az ingatlannal rendelkező vállalkozások esetében az illetékekről szóló évi XCIII. törvény, - a továbbiakban Itv. - amelynek változásai értelmében: Az Itv. 18. paragrafusának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: /(2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:/ h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére. 1. A kapcsolódó törvények tehát azon külföldiek esetében is adókötelezettséget állapítanak meg, akik egyébként Magyarországon semmilyen más tevékenységgel nem bírnak. Ingatlannal rendelkező cégük részbeni, vagy egészbeni értékesítésekor adóalannyá válnak, az adó alá be kell jelentkezzenek és a pozitív adóalapjuk után adót is kell fizessenek. Az Itv. az ilyen cégek részvényeinek, üzletrészeinek értékesítését úgy kezeli, mintha az ingatlan cserélt volna gazdát, és illetékfizetési kötelezettséget ír elő, immár az új illetékkulcsok alapján. 2. Amennyiben viszont nem a magyar cég üzletrészei, részvényei kerülnek értékesítésre, hanem a magyar céget tulajdonló külföldi cég részvényeit adjuk el, erre a magyar törvények változásai nem vonatkoznak, figyelembe véve természetesen az ellenőrzött külföldi társaság elidegenítésére vonatkozó új szabályokat. THE Laveco group Web site: United Kingdom LAVECO Ltd. Third Floor, Blackwell House, Guildhall Yard, London EC2V 5AE United Kingdom Tel.: Fax: london@laveco.com Hungary LAVECO KFT. 33/a Raday street, 1092 Budapest Hungary Tel.: Fax: hungary@laveco.com Cyprus LAVECO LIMITED Despina Sofia Complex Apartment 202, United Nations 8 Drosia 6042, Larnaca, Cyprus Tel.: Fax: cyprus@laveco.com Romania OPTITAX CONSULT S.R.L. 59 Buzesti Str., A5 Block 1st Scale, 1st Floor, 62nd Flat 1st District, Bucharest, Romania Tel.: Mob: Fax: office@optitax.ro Bulgaria LAVECO OOD Porto Lagos No.1, Ent.2, Floor 5, Ap.42, 1463 Sofia, Bulgaria Tel.: Mob: Fax: bulgaria@laveco.com A jelen hírlevélben leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért. A gépelési, tördelési, nyelvhelyességi és egyéb hibákért ezúton is elnézést kérünk, kommentárjaikat pedig köszönettel fogadjuk. Kiadó: LAVECO Marketing Ltd., Belize 2009.