FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) ; foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

Átírás

1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) ; foldes.ph@gmail.com Iktatószám: / E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez mezei őrszolgálat létrehozására Készítette: Dr. Vinczéné Kiss Mariann jegyző Katona Gabriella aljegyző RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, AUGUSZTUS 31.

2 2 Tisztelt Képviselő-testület! Évente felmerül az a kérdés, hogy az Önkormányzat hozzon-e létre mezei őrszolgálatot. Ezzel kapcsolatban összeállítottunk egy tájékoztató anyagot: Mezei őrszolgálat megalakításával, működtetésével kapcsolatos tudnivalók A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. Vonatkozó jogszabályok: A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény A mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet A mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendelet A mezei őrszolgálat létesítése Mezőőr lehet az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, a lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és a hatályos jogszabályban előírt vizsgát (működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből) letette. A vizsgát, az eskü letételét és a mezőőrök továbbképzését jelenleg a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága szervezi. A települési önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. A mezei őrszolgálat létrehozását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósághoz be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot nyilvántartásba veszi. A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület nagyságát és a földrészletek helyrajzi számát. A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen látja el tevékenységét. Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen. Földes külterületén lévő termőföld nagysága erdő és halastó kivételével ha. Amennyiben a mezőőr gépjárművel végzi feladatát, kb ha az a terület, melyet naponta rendszeresen ellenőrizni tud. A mezőőrök havi munkaidőkeretben megállapított munkaidőben a hét minden napján, hétvégén is szolgálnak.

3 3 I. A MEZŐŐRSÉG MEGALAKÍTÁSÁVAL JÁRÓ KIADÁSOK I.1. Egy mezőőrre jutó kiadások: Eszközök Ft Kötelező felszerelés: Sörétes vadászlőfegyver (használtan) ,-Ft-tól/db Könnygázszóró palack 1.200,-Ft/db Mezőőri formaruha* ,-Ft Tanfolyamdíj, vizsgadíj ,-Ft/fő Szolgálati telefon vásárlás ,-Ft/db Összesen: Javasolt eszközök Távcső 5.000,-Ft Fényképezőgép ,-Ft Összesen: Kötelező és javasolt felszerelés összesen: A fegyverviselési engedély, fegyvertartással (engedélyezés, tárolás) felmerülő költségek a mezőőrt terhelik. *A mezőőri formaruha részletes leírása és kihordási ideje 29/1998. (IV.30.) FVM rendelet szerint Formaruha: Kihordási idő: Ára (Ft) (munkaruházati boltból) 1 db téli kord- vagy posztóöltöny 24 hónap db nyári öltöny 12 hónap db nyári nadrág 12 hónap db bélelhető kabát 36 hónap db esőkabát 24 hónap db kalap 36 hónap db téli sapka 36 hónap db sál 36 hónap db nyakkendő 36 hónap pár kesztyű 12 hónap db ing 12 hónap pár zokni 12 hónap pár gumicsizma 12 hónap pár bakancs 12 hónap ÖSSZESEN:

4 4 I/2. A működtetéssel járó kiadások egy mezőőrre jutó összege: Kiadás megnevezése Bér jellegű: (pl. 20 éves munkaviszonnyal, középfokú végzettséggel C7 besorolási osztályú közalkalmazott) A bér összege növekedhet, ha éjszakai munkavégzést is végez, ez külön pótlék juttatására jogosít) Ft/év Saját motor vagy gépkocsi használat költségtérítése (min ,-/hó) Telefonhasználat költsége Lőszer Ruházat (évente cserélendő) Irodahelyiség biztosítása - Összesen: II. BEVÉTELEK II.1. Mezőőri járulék: melyet a földhasználó, amennyiben az ismeretlen, a földtulajdonos fizet. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletében szabályozza. A járulék mértékét hektáronként szokás meghatározni, egységesen, vagy művelési áganként eltérően. A mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. II.2. Központi költségvetés által biztosított hozzájárulás (utólag finanszírozzák): - Az önkormányzat az újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségeinek 50%-át, de mezőőrönként legfeljebb ,-Ft megtérítését kérelmezheti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnál való nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül, - Fenntartással és működéssel kapcsolatban felmerült - dologi, személyi - kiadások 50%-át, de legfeljebb ,-Ft/hó/fő, (évi Ft) megtérítését negyedéves időszakokra utólag kérelmezheti, a tárgyidőszak utolsó napjától számított harminc napon belül.

5 IV. ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT Településünkön a Mezőőri szolgálat fenntarthatóságához minimum 3 mezőőr alkalmazása szükséges: Bevétel Ft/év Központi költségvetés támogatása ( Ft/fő/év) Mezőőri járulék: település területe 5448 ha-l számolva (770 Ft/h) Kiadás Ft/év Ft, Kalkulált kiadás ,-Ft Ft Összesen: Ft Összesen: Ft A földhasználók nyilatkoztatva lettek arról, hogy mezőőri szolgálat létrehozása esetén vállalják-e a hektáronkénti évi 1000 Ft mezőőri járulék megfizetését személy nyilatkozott, ebből 155 fő támogatja, 81 fő nem támogatja a mezőőri szolgálat létrehozását. (A támogató között van Deák Géza és az Agro-Földes Kft. A Rákóczi Mg. Kft az, aki csaknem az összes földterület felét bérli nem nyilatkozott.) Amennyiben a Képviselő-testület a mezőőri szolgálat létrehozását támogatja, a bevezetéshez megfelelő időt kell biztosítani. Meg kell alkotni a helyi rendeletet, a mezőőri járulék beszedésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elő kell készíteni, a mezőőri közalkalmazotti álláshelyeket nyilvános pályázat útján meg kell hirdetni, a mezőőröknek mezőőri vizsgát kell tenniük, fegyvertartási engedélyt kell kapniuk, stb. Kérjük a tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjen megtárgyalni. Földes, augusztus 25. Dr. Vinczéné Kiss Mariann s.k. jegyző Katona Gabriella s.k. aljegyző

6 FÖLDES NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2011. (VIII.31.) H A T Á R O Z A T - T E R V E Z E T E a mezei őrszolgálat létrehozásáról A Képviselő-testület A variáció Földes Nagyközség területén mezőőri szolgálat létrehozását nem támogatja. B variáció A Képviselő-testület Földes Nagyközség területén január 1. napjától - mezőőri szolgálat létrehozását határozza el. A megismert költségek és a munkajogi szabályok ismeretében. fő mezőőr alkalmazását támogatja. U t a s í t j a a polgármestert, hogy a mezőőri szolgálat létrehozásáról szóló helyi rendelettervezet elkészíttetéséről és testület elé terjesztéséről gondoskodjon. Határidő: következő képviselő-testületi ülés Felelős: Jeneiné dr. Egri Izabella polgármester Földes, augusztus 31. Jeneiné dr. Egri Izabella s.k. polgármester Dr. Vinczéné Kiss Mariann s.k. jegyző

7 1. számú melléklet évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról 15/E. A 15-15/D. -nak az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatra vonatkozó rendelkezéseit az önkormányzati természetvédelmi őrre is alkalmazni kell. III. Fejezet A mezei őrszolgálat A mezei őrszolgálat létesítése 16. (1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre. (2) A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 17. (1) A mezei őrszolgálat létrehozását a mezőgazdasági igazgatási szervnek be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot nyilvántartásba veszi. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület mértékét és a földrészletek helyrajzi számát. 18. (1) A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét. (2) Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen. (3) A vegyes minősítésű területeken (erdő, mezőgazdasági terület, halastó stb.) a mező-, hegy-, halászati őrök, hivatásos vadászok és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók. 19. (1) Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza. (2) A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott összeget a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből. E rendelkezés első eleme pontosítási céllal a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény 19. -a (1) bekezdésének módosítását tartalmazza, mivel ott az önkormányzati mezei őrszolgálat költségeinek fedezeteként csak a mezőőri járulék szerepel, és nem szerepel a (2)

8 bekezdés szerinti, a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás. A módosítás alapján a 19. (2) bekezdése - az Alkotmánybíróság 116/2008. (IX. 26.) AB határozatában foglaltakra figyelemmel, az alkotmányos szabályozás érdekében - kiegészül a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás legmagasabb mértékét szabályozó külön jogszabályra való utalással. Az előző rendelkezés szerinti állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről, valamint a hozzájárulás legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló rendelet megalkotására ad felhatalmazást az érintett minisztereknek, kiegészítve az eredeti felhatalmazó rendelkezést a 19. (1) bekezdésében foglalt külön jogszabályra történő utalás beépítésével összhangban. (3) Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult. A mezőőr 20. (1) A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. (2) Mezőőr az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, a lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és a 22. (1) bekezdésében előírt vizsgát letette. 21. (1) A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el. (2) A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a mezőgazdasági igazgatási szervet és a rendőrséget a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőzően öt napon belül írásban értesíti. 22. (1) A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből vizsgát tesz. A vizsgát, az eskü letételét és a mezőőrök továbbképzését a mezőgazdasági igazgatási szerv szervezi meg. (2) A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a mezőőr arcfényképét, nevét, fegyvertartási engedélyének számát, működési területét, a munkáltató szerv megnevezését és címét. A mezőőr hatósági szolgálati igazolványának kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára a 15/B-15/C. rendelkezéseit kell alkalmazni. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki. (3) A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik. (4) Ha a lőfegyvertartási engedélyt szolgálati célból adták ki és a mezőőr foglalkoztatása megszűnt, az engedélyt a rendőrség visszavonja. A mezőőr feladatai 23. (1) A mezőőr a működési területén jogosult és köteles: a) az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani; b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről

9 származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni; c) azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a rendőrségre bekísérni; d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a rendőrségnek átadni; e) a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni. (2) A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni. (3) A mezőőr és a rendőrség közötti együttműködésre a 15. (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi szervezetekkel. (5) Az (1)-(4) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre. BH A halászati őr jogszabály alapján közhatalmi feladatot lát el, ezért hivatalos személy - A halászati őr - jogszerű eljárásában - erőszakkal való akadályozása nem közfeladatot ellátó, hanem hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősül [Btk k) pont, 2. pont, 229. (1) bek., 230., évi LXXXVII. tv. 34., 54., évi XLI. tv. 34. (4) bek., évi CLIX. tv. 23. (1) bek. a)-d) pontok, 24. (1) bek. a) pont]. A kényszerítő eszközök használatának szabályai 24. (1) A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat, valamint jogosult az intézkedésének ellenszegülő személyt a rendőr megérkezéséig visszatartani. (2) A kényszerítő eszköz használata során a 10. (3)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell. (3) A mezőőr a kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába köteles bejegyezni. BH A halászati őr jogszabály alapján közhatalmi feladatot lát el, ezért hivatalos személy - A halászati őr - jogszerű eljárásában - erőszakkal való akadályozása nem közfeladatot ellátó, hanem hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősül [Btk k) pont, 2. pont, 229. (1) bek., 230., évi LXXXVII. tv. 34., 54., évi XLI. tv. 34. (4) bek., évi CLIX. tv. 23. (1) bek. a)-d) pontok, 24. (1) bek. a) pont]. 25. (1) A mezőőr a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről a rendőrségnek, valamint a fenntartónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz. (2) Akinek a mezőőr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére, valamint elbírálására a 10/A. rendelkezéseit kell alkalmazni. 26. A rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési

10 feladatokat ellátó hivatásos vadászra és halászati őrre. III. Fejezet A mezei őrszolgálat A mezei őrszolgálat létesítése 16. (1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre. (2) A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 17. (1) A mezei őrszolgálat létrehozását a mezőgazdasági igazgatási szervnek be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot nyilvántartásba veszi. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület mértékét és a földrészletek helyrajzi számát. 18. (1) A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét. (2) Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen. (3) A vegyes minősítésű területeken (erdő, mezőgazdasági terület, halastó stb.) a mező-, hegy-, halászati őrök, hivatásos vadászok és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók. 19. (1) Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza. (2) A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott összeget a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből. E rendelkezés első eleme pontosítási céllal a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény 19. -a (1) bekezdésének módosítását tartalmazza, mivel ott az önkormányzati mezei őrszolgálat költségeinek fedezeteként csak a mezőőri járulék szerepel, és nem szerepel a (2) bekezdés szerinti, a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás. A módosítás alapján a 19. (2) bekezdése - az Alkotmánybíróság 116/2008. (IX. 26.) AB határozatában foglaltakra figyelemmel, az alkotmányos szabályozás érdekében - kiegészül a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás legmagasabb mértékét szabályozó külön jogszabályra való utalással. Az előző rendelkezés szerinti állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről, valamint a hozzájárulás legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló rendelet megalkotására ad felhatalmazást az érintett minisztereknek, kiegészítve az eredeti felhatalmazó rendelkezést a 19. (1) bekezdésében foglalt külön jogszabályra történő utalás beépítésével összhangban. (3) Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára

11 behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult. A mezőőr 20. (1) A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. (2) Mezőőr az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, a lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és a 22. (1) bekezdésében előírt vizsgát letette. 21. (1) A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el. (2) A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a mezőgazdasági igazgatási szervet és a rendőrséget a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőzően öt napon belül írásban értesíti. 22. (1) A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből vizsgát tesz. A vizsgát, az eskü letételét és a mezőőrök továbbképzését a mezőgazdasági igazgatási szerv szervezi meg. (2) A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a mezőőr arcfényképét, nevét, fegyvertartási engedélyének számát, működési területét, a munkáltató szerv megnevezését és címét. A mezőőr hatósági szolgálati igazolványának kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára a 15/B-15/C. rendelkezéseit kell alkalmazni. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki. (3) A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik. (4) Ha a lőfegyvertartási engedélyt szolgálati célból adták ki és a mezőőr foglalkoztatása megszűnt, az engedélyt a rendőrség visszavonja. A mezőőr feladatai 23. (1) A mezőőr a működési területén jogosult és köteles: a) az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani; b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni; c) azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a rendőrségre bekísérni; d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a rendőrségnek átadni; e) a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni. (2) A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet

12 haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni. (3) A mezőőr és a rendőrség közötti együttműködésre a 15. (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi szervezetekkel. (5) Az (1)-(4) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre. BH A halászati őr jogszabály alapján közhatalmi feladatot lát el, ezért hivatalos személy - A halászati őr - jogszerű eljárásában - erőszakkal való akadályozása nem közfeladatot ellátó, hanem hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősül [Btk k) pont, 2. pont, 229. (1) bek., 230., évi LXXXVII. tv. 34., 54., évi XLI. tv. 34. (4) bek., évi CLIX. tv. 23. (1) bek. a)-d) pontok, 24. (1) bek. a) pont]. A kényszerítő eszközök használatának szabályai 24. (1) A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat, valamint jogosult az intézkedésének ellenszegülő személyt a rendőr megérkezéséig visszatartani. (2) A kényszerítő eszköz használata során a 10. (3)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell. (3) A mezőőr a kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába köteles bejegyezni. BH A halászati őr jogszabály alapján közhatalmi feladatot lát el, ezért hivatalos személy - A halászati őr - jogszerű eljárásában - erőszakkal való akadályozása nem közfeladatot ellátó, hanem hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősül [Btk k) pont, 2. pont, 229. (1) bek., 230., évi LXXXVII. tv. 34., 54., évi XLI. tv. 34. (4) bek., évi CLIX. tv. 23. (1) bek. a)-d) pontok, 24. (1) bek. a) pont]. 25. (1) A mezőőr a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről a rendőrségnek, valamint a fenntartónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz. (2) Akinek a mezőőr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére, valamint elbírálására a 10/A. rendelkezéseit kell alkalmazni. 26. A rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó hivatásos vadászra és halászati őrre.

13 2. számú melléklet 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény 30. -ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában, valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeljük el: 1. (1) A települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat, valamint a hegyközség által létrehozott hegyőrség (a továbbiakban együtt: őrszolgálat) megalakulási, fenntartási és működési költségeinek megtérítésére a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 19. -ának (2) bekezdése alapján a 2. (1) bekezdésében meghatározott mértékig állami hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) igényelhető. (2) A hozzájárulást az a települési önkormányzat vagy hegyközség (a továbbiakban együtt: önkormányzat) igényelheti, amelynek az őrszolgálatát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) nyilvántartásba vette. 2. (1) Az önkormányzat az újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségeinek 50%-át, de - mezőőrönként és hegyőrönként - legfeljebb háromszázezer forintnak a megtérítését, a nyilvántartásba vételt követő harminc napon belül igényelheti. Az önkormányzat az őrszolgálat fenntartásával és működésével kapcsolatban felmerülő költségek - személyi és dologi kiadások - 50%-ának, de legfeljebb ötvenezer forint/hó/fő megtérítését negyedéves időszakokra utólag kérelmezheti, a tárgyidőszak utolsó napjától számított harminc napon belül. (2) A költségként kimutatott és pénzügyileg rendezett kiadások lehetnek csak a kérelmezés alapbizonylatai, amelyeknek hiteles másolatait mellékelni kell a 3. (1) bekezdése szerinti kérelemhez. (3) Az őrszolgálat megalakulása, fenntartása és működése során felmerült költségeket igazoló számlákat az önkormányzatnak a számla kiállítási évét követő öt évig meg kell őriznie. 3. (1) Az önkormányzat a hozzájárulást az MgSzH területi szervénél az 1. és 2. számú mellékletek szerinti tartalommal kérelmezheti. Az MgSzH területi szerve megvizsgálja az igényjogosultságot és ennek alapján határozatban dönt a hozzájárulás kifizethetőségéről, vagy a kérelem elutasításáról. (2) Az MgSzH területi szerve a döntés jogerőre emelkedését követően harminc napon belül intézkedik az illetékes adóhatóságnál az odaítélt hozzájárulásnak a számú APEH Agrártermelési támogatás lebonyolítási folyósítási számláról történő kifizetéséről. (3) A jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulást a (2) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni. 4. (1) A hozzájárulás összegének rendeltetési céltól eltérő felhasználása - a hozzájárulás teljes vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában - jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulásnak minősül, és azt vissza kell fizetni. (2) A hozzájárulás felhasználását az MgSzH területi szerve ellenőrzi, és a visszafizetési

14 kötelezettséget megállapító jogerős határozat egy példányának megküldésével kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulás visszafizettetését. 5. (1) E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. (2) (3) 1. számú melléklet a 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelethez Kérelem a mezei őrszolgálat és hegyőrség megalakulásához nyújtott támogatás igényléséhez MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL Az állami hozzájárulás igénylése céljából a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet alapján megküldöm a nyilvántartásba vett működési területű mezei őrszolgálat/hegyőrség megalakításának költségeiről készült kimutatást. A költségek részletezése: Bizonylat száma: Összeg (Ft): Összesen:... Kijelentem, hogy a mezei őrszolgálat/hegyőrség a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvényben és a mezőőrök és hegyőrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendeletben előírt valamennyi eszközzel rendelkezik. Ezek alapján kérem az önkormányzat/hegyközség részére a hatályos jogszabályok szerint... Ft összegű támogatás kifizetése iránti intézkedést...., hó... nap... önkormányzat jegyzője/hegybíró 2. számú melléklet a 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelethez Kérelem a mezei őrszolgálat és a hegyőrség működéséhez nyújtott támogatás igényléséhez MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL Igazolom, hogy hó... naptól hó... napig az... önkormányzat/hegyközség területén a mezei őrszolgálat/hegyőrség... fővel működött. A működési költségek az alábbiak voltak:

15 - dologi kiadások Számla sorszáma: Összeg (Ft): Összesen:... - személyi kiadások munkabér:... járulék:... Összesen:... Mindösszesen:... Ezek alapján kérem az önkormányzat/hegyközség részére a hatályos jogszabályok szerint... Ft összegű támogatás kifizetése iránti intézkedést...., hó... nap... önkormányzat jegyzője/hegybíró