A civil tőke fogalma és mérési lehetőségei

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A civil tőke fogalma és mérési lehetőségei"

Máté Kelemen
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVII. VÁNDORGYŰLÉSE Területi kutatások Közép-Európában Sopron, október 11. Sebestény István A civil tőke fogalma és mérési lehetőségei

2 Problémafelvetés Önkormányzunk értetek, de nélkületek! (önkormányzatok) Önkormányzunk veletek, és helyettetek! (civil szervezetek)

3 Az önkormányzatok és civil szervezetek közötti együttműködést előmozdító általános tényezők (közös elemek) azonos hatókör közös problémák, célok, érdekek erőforrások egyesítése egymás eszközként való alkalmazása a kölcsönös fejlesztés lehetősége

4 A civil szervezetek funkciói az önkormányzatok hatékony működésében Szolgáltató funkció Forrásteremtő funkció Kommunikációs funkció Döntés-előkészítő funkció Legitimációs funkció Mozgósító funkció Presztízsnövelő funkció

5 Társadalmi tőke civil tőke Kropotkin: kölcsönös segítség, mint természettörvény Coleman: kapocs, mely megkönnyíti a cselekvést, közjószág Bourdieu: inkorporált és tárgyiasult és intézményesült kulturális (civil) tőke Putnam: civil kurázsi, kulturális jelenség, bizalom, kapcsolati hálók Fukuyama: normák és értékek összessége, együttműködés és mozgósítás Sík Endre: kapcsolati tőke, közös tőkeállomány

6 A társadalmi tőke definíciója Azoknak az informális értékeknek és normáknak az összessége, amelyeket egy csoport tagjai követnek, s amelyek ezáltal lehetővé teszik az együttműködést közöttük. Ha a csoport tagjai bízhatnak abban, hogy a többiek megbízhatóan és becsületesen viselkednek, akkor bizalom köti össze őket A társadalmi tőkét képező normák között feltétlenül szerepelniük kell olyan erényeknek, mint az igazmondás, a vállalt kötelezettségek teljesítése és a kölcsönösség. (Fukuyama)

7 A civil tőke definíciója A civil tőke az általános értelemben vett társadalmi tőke speciális esete, mely a helyi közhatalom letéteményese és a formálisan vagy informálisan intézményesült civil társadalom kontextusában, hálózatrendszerében értelmezhető. Ennek megfelelően a civil tőke a lokális hálózatokat alkotó elemek a helyi társadalom szereplői, úgy mint civil szervezetek, körök, klubok, egyéb társadalmi önszerveződések, valamint az önkormányzat közötti kapcsolatok összességében manifesztálódik, nem tehát magukban a szereplőkben, mint például az emberi tőke.

8 Putnam (2000) kísérlete a társadalmi tőke mérésére Ha n-nel jelöljük a tagok számát, t számú önszerveződés akkor a civil tőke (CT) mérőszáma: CT = Σ n 1 t Az önszerveződések belső kohéziója és kollektív cselekvési képessége lényeges eltéréseket mutathat. Ezt a problémát egy olyan k koefficiens bevezetésével kezelhetjük, amely kifejezi az egyes szervezetek kohézióját. CT = Σ (kn) 1 t A civil tőkével rendelkező csoportok mindegyikére jellemző egy meghatározott bizalomsugár (radius of trust). A bizalomsugár azon emberek körét jelöli, akikre az adott szervezet kooperációs normái kiterjednek. Ha az egylet civil tőkéje pozitív külső hatásokat eredményez, akkor a bizalom a szervezet által elért lakosságon kívülre is kisugárzódik, a bizalomsugár meghaladja a csoport nagyságát (r p >1).

9 Putnam (2000) kísérlete a társadalmi tőke mérésére Ellenkező esetben, ha a bizalomsugár kisebb mint a holdudvar (rp<1), akkor a kooperációs normák csak a szervezet belső részhalmazában érvényesülnek Sok csoport esetében viszont a bizalomsugár pontosan a csoportra terjed ki (rp=1). CT = Σ (r p kn) 1 t A civil tőke mennyiségét befolyásoló utolsó tényező azt veszi tekintetbe, hogyan viszonyulnak ez egyes civil szervezetek a kívülállókhoz. Az ilyen egyletek tehát negatív külső hatásokat eredményezhetnek, amit a továbbiakban a bizalmatlanság-sugár (radius of distrust) kifejezéssel illetünk és rn-nel jelölünk. eg: CT = Σ [(1/r n )(r p kn)] 1 t A k és r n gyakran pozitív korrelációban áll egymással.

10 Putnam (2000) mutatói a társadalmi tőke mérésére Politikai részvételi hajlandóság, politikai érdeklődés (részvétel a választáson, tisztség betöltése szervezetben, klubban, levélírás közérdekű témában újságnak, politikusnak, aláírásgyűjtés, párttagság stb.) Civil szerepvállalás (nonprofit szervezetek száma/1000fő, szervezeti taglétszám, tisztségek betöltése civil szervezetben, összejövetelek gyakorisága stb.) Vallási alapú szerepvállalás (egyházköz[ös]ségi tagság, istentiszteletre járás) Munkahelyi kapcsolatok (szakszervezeti tagság, munkakapcsolathoz kötődő barátság, kölcsönös segítségnyújtás valószínűsége) Informális társadalmi kapcsolatok (családi vacsora, baráti kártyaparti, szomszédolás, közös kávézás/sörözés, sport, kultúra) Altruizmus, önkéntesség, filantrópia (önkéntes munka, adakozás, véradás stb.) Reciprocitás és bizalom (becsületesség, részvételi hajlandóság kérdőíves vizsgálaton, közlekedési szabályok betartása)

11 Az önkormányzatok támogatási hajlandósága Indikátor neve A támogatott nonprofit szervezetek aránya Számítása Mértékegysége (TAMDB/NPDB) % Egy működő szervezetre jutó támogatás (TAMFT/NPDB) ezer Ft Az egy lakosra jutó támogatás (TAMFT/LAKSZAM) Ft A támogatási összeg aránya a költségvetési bevételhez képest (TAMFT/BEV) A standardizált támogatási összeg aránya a költségvetési bevételhez képest Relatív jelzőszámok (TAMFT/BEV)*[(TAMFT Σ /LAKSZAM Σ )/(TAMFT/LAKSZAM) ahol TAMFT Σ /LAKSZAM Σ az országos átlagos egy lakosra jutó támogatást jelenti. MUTATÓ X /MUTATÓ Σ ahol X index a mutató adott dimenzió szerinti értékét Σ pedig az országos átlagot jelzi %

12 A civil tőke indikátorai Indikátor neve Számítása Mérték-egysége Az egyesületi tagok aránya a lakosság számához képest (TAGFO/LAKSZAM) % A lakosra jutó társas nonprofit szervezetszám A lakosra jutó nonprofit szervezetszám (TSZDB*10000/LAKSZAM) (NPDB*10000/LAKSZAM) db/10000 fő db/10000 fő Lakosság tagdíjra fordított jövedelmi hányada (TAGDIJ/LAKJOV) Az egy lakosra jutó tagdíj összege (TAGDÍJ/LAKSZAM) Ft A lakosság támogatásra fordított jövedelmi hányada (LAKTAM/LAKJOV) Az egy lakosra jutó támogatás összege (LAKTAM/LAKSZAM) Ft A számított főállású önkéntesek száma a lakosság számához képest (ONKFO/LAKSZAM) Dinamikus jelzőszámok MUTATÓI J /MUTATÓ 0 ahol J index a mutató adott év szerinti értékét, 0 pedig a kiindulási év adatát jelzi %

13 A civil tőke indikátorai Az egyesületi tagok aránya, % 80% 60% 38,3 37,1 38,6 39,2 40% 49 43,7 36,8 39,5 20% % Egyesületi tagok aránya Trendvonal

14 A civil tőke indikátorai A lakosra jutó társas nonprofit szervezetek száma, A lakosra jutó társas nonprofit szervezetek száma Trendvonal

15 A civil tőke indikátorai A lakosra jutó nonprofit szervezetek száma, A lakosra jutó nonprofit szervezetek száma Trendvonal

16 A civil tőke indikátorai A lakosság tagdíjra fordított jövedelmi hányada, ,4 4,0 4,2 3,6 2 3,5 3,7 4,1 3, A lakosság tagdíjra fordított jövedelmi hányada Trendvonal

17 A civil tőke indikátorai Egy lakosra jutó tagdíj összege folyó áron (Ft), Egy lakosra jutó tagdíj összege Trendvonal

18 A civil tőke indikátorai Egy lakosra jutó tagdíj összege 2000-es áron (Ft), Egy lakosra jutó tagdíj összege Trendvonal

19 A civil tőke indikátorai A lakosság támogatásra fordított jövedelmi hányada, ,6 4,3 3,9 3,8 2 3,4 3,1 3,4 4, A lakosság támogatásra fordított jövedelmi hányada Trendvonal

20 A civil tőke indikátorai Egy lakosra jutó támogatás összege folyó áron (Ft), Egy lakosra jutó támogatás összege Trendvonal

21 A civil tőke indikátorai Egy lakosra jutó támogatás összege 2000-es áron (Ft), Egy lakosra jutó támogatás összege Trendvonal

22 A civil tőke indikátorai A számított főállású önkéntesek száma a lakosság számához képest, ,6 2,5 2,3 3,6 2,2 2,4 1,7 1, A számított főállású önkéntesek száma a lakosság számához képest Trendvonal

23 % 190 A civil tőke alakulása Tagsági arány Egyesület arány Tagdíj arány Átlagos tagdíj Támogatási arány Átlagos támogatás

24 Az önkéntesség, mint a civil tőke hozadéka Mérhető-e? Mi az önkéntesség? Alkalmi önkéntesség Formális-informális önkéntesség Külső-belső önkéntesség Parciális önkéntesség Relatív önkéntesség Önkéntes munka értéke Finanszírozási forrás, hozzájárulás

25 Az önkéntesség főbb adatainak változása 100% Az önkénteseket alkalmazó szervezetek aránya, % 60% 40% % % Az önkénteseket alkalmazó szervezetek aránya Trendvonal

26 Az önkéntesség főbb adatainak változása Az önkéntes segítők száma, (ezer fő) Az önkéntesek száma (ezer fő) Trendvonal

27 Az önkéntesség főbb adatainak változása 40 A számított főállású önkéntesek száma, (ezer fő) 31, ,8 19,2 17,1 26,2 24,2 24,6 26,6 28,7 23,5 25,6 24,2 26,7 25,7 24,5 22,7 21,4 10 9,2 14,2 16,4 9, Számított főállású önkéntesek száma ( ezer fő) Trendvonal

28 Az önkéntesség főbb adatainak változása ,0 5,8 9,1 Az önkéntes munka becsült bérmegtakarítása, ,2 14,3 17,7 24,3 48,7 (milliárd Ft) 63,9 42,3 44,5 52,6 56,7 47,6 53,9 53,3 59,9 55,3 53,2 60, Becsült bérmegtakarítás (milliárd Ft) Trendvonal 56,1

29 Az önkéntesség főbb adatainak változása 10% Az önkéntes munka értéke a nonprofit szektor teljes bevételéhez képest, % 7,5 6% 4,9 5,4 6,0 4,8 5,1 4,5 4% 2% 2,4 3,2 3,4 3,6 3,3 4,7 4,6 4,4 3,8 4,3 4,1 3,4 3,7 2,9 % Az önkéntes munka értéke a bevételhez képest Trendvonal

30 Az önkéntesség főbb adatainak változása Az önkéntes munka értéke az összes bérköltséghez képest, % % 34 30% 20% 10% % Az önkéntes munka értéke az összes bérköltséghez képest Trendvonal

31 Köszönöm a figyelmüket! Elérhetőségek: istvan.sebesteny@ksh.hu Tel:

Hasonló dokumentumok

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005 TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása