Pénzügyi eszközök és kockázataik március

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pénzügyi eszközök és kockázataik 2014. március"

Átírás

1 K&H Alapkezelő Zrt. Pénzügyi eszközök és kockázataik március

2 Tartalom I. Betétek és rövid távú eszközök Lekötött betétszámlák Kincstárjegyek 4 II. Kötvények Forintban kibocsátott állampapírok és klasszikus állami adósságpapírok Jelzáloglevelek Vállalati kötvények 7 III. Befektetési alapok Bevezetés befektetési alapokról általánosságban Pénzpiaci (likviditási) alapok Kötvény alapok Tőkevédelmet biztosító alapok Részvényalapok Vegyes alapok 11 IV. Részvények V. Származékos ügyletek Bevezetés Opciók Határidős ügyletek 16 VI. kockázatok komplexitása

3 I. Betétek és rövid távú eszközök 1.1 Lekötött betétszámlák A lekötött betétszámla névre szóló termék, amin különböző valutában 1 elhelyezett betétet lehet lekötni. A lekötött betétszámla általában rövid távú (legfeljebb 12 hónap) lekötésre szolgál, de hosszabb lekötési idő sincs kizárva. Az ügyfelek (tetszés szerinti) rögzített időtartamra fektetnek be előre meghatározott kamatláb mellett. A szokásos lekötési idő 7, 14 vagy 21 nap, vagy egy, kettő, esetleg több hónap. A lekötött betétszámla lehet megújuló, ekkor a lekötés valamilyen standard periódussal megújul, mégpedig a fordulónapon érvényes kamatláb mellett. A betétszámlára fizetett kamat legkorábban a lejáratkor érvényesíthető. A kamatot vagy kifizetik az ügyfélnek (folyószámlára, megtakarítási számlára stb.), vagy megújuló betét esetén tőkésíthetik a betétszámlán. Kamattőkésítés esetén a tőkésített összeg után fizetnek kamatot. A kamat nem tőkésíthető közbenső lejárati időpontok rögzítése esetén, még akkor sem, ha a lejárati idő meghaladja a 12 hónapot, sem a 7 napnál kevesebb időre lekötött összegekre, még a betét befagyasztása vagy elzálogosítása esetén sem. MiFID 2 hatálya alá tartozik: Nem A betétszámlák előre ismert hozamot biztosítanak. A külföldi valutában tartott lekötött betétek tényleges hozama függ a valutaárfolyam-mozgásoktól, mivel ha a megtakarítások nem ebben a valutában állnak rendelkezésre, akkor az adott összeget át kell váltani forintra. Minél hosszabb a betét lekötés ideje, a kamatláb általában annál magasabb. Minél nagyobb a befektetett összeg, a kamatláb általában annál magasabb. A betétszámlák különösen alkalmasak rövid távú befektetés céljára. A vállalatok gyakran használják ezt a terméket pénzgazdálkodási célokra. A lekötött betétszámla a látraszóló számlánál kevésbé likvid. Elvileg a betétszámlán elhelyezett összeg a lejárat előtt nem hozzáférhető. Azonban bizonyos esetekben fel lehet törni a lekötést, ebben az esetben a betét tulajdonosa nem, vagy a meghirdetettnél sokkal alacsonyabb kamatot kap. Ha a lekötési időszak alatt emelkedik a lekötött betétre fizetett kamatláb, az ügyfél ebből nem tud profitálni. 1. Adóskockázat: Alacsony, mivel lekötött bankbetétet általában a pénzügyi felügyeletek által felügyelt pénzintézeteknél lehet elhelyezni. Amennyiben egy pénzintézet csődbe megy, az Országos Betétbiztosítási Alap helyt áll a betéttulajdonosok felé, melynek mértéke betétesenként maximum EURO-nak megfelelő összeg. 2. Likviditási kockázat: Az 1 évnél rövidebb lejáratú betétszámlák esetén alacsony, az 1 évnél hosszabb lejáratú betétszámlák esetén mérsékelt. Azonban a betétszámlán elhelyezett összeg a szerződésben megállapodott lejárati dátum előtt elvileg nem hozzáférhető. 3. Árfolyamkockázat: A forintban vezetett betétszámlák esetén nincs. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. 4. Kamatkockázat: A 3 évnél rövidebb lejáratú betétszámlák esetén alacsony, 3 és 5 év között mérsékelt, az 5 1 USD, GBP, JPY, CHF, HUF, EUR stb 2 MiFID: Markets in Financial Instruments Directive a pénzügyi eszközök piacairól szóló (2004/39/EK) irányelv 3

4 évnél hosszabb lejáratú betétszámlák esetén pedig magas Kincstárjegyek Az állam rövid távú finanszírozására kibocsátott névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, névértéke Ft, azaz tízezer forint. Két fajtája a diszkont és a kamatozó kincstárjegy. A kincstárjegyben az állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, diszkont kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kincstárjegyeknek van elsődleges és másodlagos piaca is. A diszkont kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség. Három különböző 3, 6 és 12 hónapos futamidővel kerülnek elsődleges piaci értékesítésre, de tekintve az állampapír aktív másodpiaci forgalmát egy éven belül lényegében bármilyen hátralevő futamidővel megvásárolható. Nyilvános kibocsátás keretében, aukciókon lehet hozzájutni. A diszkont kincstárjegyet devizakülföldiek és devizabelföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek egyaránt megvásárolhatják. E körben a papír teljes futamideje alatt szabadon átruházható. A kamatozó kincstárjegy (1 éves futamidejű) kifejezetten a lakossági megtakarításokat megcélzó költségvetési forrás. Jegyzés útján kerül értékesítésre. Értékesítése folyamatos, egyhetes jegyzési időszak keretében történik. A kamatozó kincstárjegyet a jegyzési időszak alatt névértéken, azaz 100,00%-os árfolyamon lehet megvásárolni. A kincstárjegyekbe való befektetést és a piac fizetőképességét az elsődleges forgalmazók (a legnagyobb hazai hitelintézetek), továbbá az elismert forgalmazók biztosítják, akik csak bankkonzorciumon keresztül vehetnek részt az aukción vagy a kibocsátásban. Komplex eszköz: Nem A kincstárjegy nagyon likvid befektetési eszköz, mert nagyon sok piaci szereplő vásárol ilyen eszközöket, ill. sok forgalmazó jegyez rá vételi és eladási árakat. Ugyanakkor a lejárat előtt 1-2 héttel, a legtöbb forgalmazó már nem jegyez árat, azaz az értékesítése ebben az időszakban nem automatikus. A kincstárjegy a kibocsátó minősége miatt kockázatmentes befektetésnek minősül. Az elsődleges piacon ajánlatot tévő személyek csak később tudják meg (pl. jegyzés eredményességétől függően vagy túljegyzés felmerülése esetében), hogy az ajánlatukat elfogadták-e vagy sem. Ha nem, az érintett fél kénytelen alternatív befektetési megoldást keresni. 1. Adóskockázat: Alacsony. Az OECD 3 országokban az állam számít a legjobb adósnak. 2. Likviditási kockázat: Alacsony 3. Árfolyamkockázat: Alacsony 4. Kamatkockázat: Alacsony, a kincstárjegyek viszonylag rövid futamidejének (maximum egy év) 3 OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. A szervezetnek 29 többségében gazdag tagállama van. 4

5 köszönhetően. II. Kötvények, hitelviszonyt megtestesítő, éven túli lejárattal kibocsátott értékpapírok 2.1. Forintban kibocsátott állampapírok és klasszikus állami adósságpapírok A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvények hosszú lejáratú hitelben való részesedést jelentenek. A kötvény tulajdonosa jellemzően éves kamatot kap, a tőke visszafizetésére pedig általában lejáratkor kerül sor. A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat mértéke. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a Magyar Államkötvények között vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. A 2002-től kibocsátásra kerülő államkötvények évente fizetnek kamatot. A kibocsátás módja szerint megkülönböztethetünk nyilvános vagy zártkörű kibocsátás során értékesített államkötvényeket. A zártkörű kibocsátás útján forgalomba hozott államkötvények kibocsátása legtöbbször különleges célt szolgált és az értékesítés célja meg is határozta az adott állampapír befektetőinek körét. A zárt kibocsátású államkötvények aránya azonban ma már nem jelentős. A többi állampapír nyilvános kibocsátás keretében került értékesítésre. A gazdaság fejlődésének, az államháztartási reform előrehaladtának, a Magyar Nemzeti Bank és az állami költségvetés közötti funkciók egyre világosabb szétválasztásának köszönhetően, valamint a kibocsátó azon törekvéseivel összhangban, amelyek a nyilvános kibocsátások szerepének erőteljes növelésére irányulnak, től az államkötvények döntően nyilvános értékesítéssel kerülnek forgalomba. A Magyar Államkötvény aukció útján kerül értékesítésre. Névértéke Ft, azaz tízezer forint. A Magyar Államkötvények a pénzügyi teljesítés napján bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. A Magyar Államkötvényt devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben az államkötvény a futamidő alatt szabadon átruházható. Devizakülföldiek a hatályos devizajogszabályok alapján, az abban meghatározott feltételek szerint, az államkötvényt teljes futamideje alatt megvásárolhatják és értékesíthetik. A Magyar Államkötvényhez aukción az elsődleges forgalmazók közvetlenül, befektetők pedig a nekik adott megbízások révén juthatnak. Komplex eszköz: Nem Lejárati való megtartás esetén meghatározott, előre ismert hozam. Megbízható garancia. A kötvény és kamatainak visszafizetését a kibocsátó, azaz az Állam garantálja, úgy hogy az állam visszafizetési kötelezettséget vállal a tőke és a kamatok tekintetében. Elfogadható forgalomképesség. A másodlagos piac eléggé likvid. Az államkötvények előre megadott időpontokban jegyezhetők az elsődleges forgalomban. A másodlagos piacon bármikor eladhatók vagy megvásárolhatók a kereslet-kínálat függvényében. Azonban az értékesítési 5

6 árfolyam előre nem meghatározható. Ha a piaci kamatlábak emelkednek, a meglévő államkötvények másodlagos piaci ára csökkeni fog. Pénzromlás: mivel az államkötvények általában viszonylag hosszú lejáratúak, a befektetett tőke vásárlóereje az infláció miatt csökkenhet. 1. Adóskockázat: Alacsony. Az OECD országokban az állam számít a legjobb adósnak. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a tőzsdén és a tőzsdén kívüli forgalomban lehet kereskedni a kötvényekkel. 3. Deviza árfolyamkockázat: Nincs, ha az államkötvényeket forintban bocsátják ki. 4. Kamatkockázat: Alacsony a 3 évnél rövidebb lejáratú államkötvények és állami adósságpapírok esetében, mérsékelt a 3 és 5 év közötti lejáratú államkötvények és állami adósságpapíroknál, az 5 évnél hosszabb lejáratú államkötvények és állami adósságpapírok esetén pedig magas. A befektetők veszteséget könyvelhetnek el, ha a másodlagos piacon való értékesítéskor a piaci kamatláb magasabb a névleges kötvénykamatlábnál, viszont nyereséget realizálhatnak, ha a piaci ráta alacsonyabb a kötvénykamatlábnál Jelzáloglevelek Jelzáloglevelet jelzáloghitelezéssel foglalkozó hitelintézetek az általuk nyújtott hitelek refinanszírozása céljából szoktak kibocsátani. A jelzálogleveleket vásároló befektetők lényegében a kibocsátó hitelezői. A kibocsátott jelzáloglevelek mögött a jelzálogbank hitelezése kapcsán rendelkezésére álló ingatlanok képeznek fedezetet. A jelzáloglevél birtokosa jogosult a jelzáloglevélben meghirdetett kamatra és tőketörlesztésre. Amennyiben a jelzáloglevél kibocsátója fizetésképtelenné válik, úgy a jelzáloglevél mögött lévő ingatlanfedezet érvényesítésre kerül. Onnantól kezdve a jelzálog-kibocsátó intézmény adósai az esedékes törlesztő részleteket a jelzáloglevél tulajdonosainak fizetik. A nyílvánosan kibocsátott jelzáloglevelekről információk a jelzáloglevél tájékoztatójában találhatóak. Komplex eszköz: Nem Ingatlanfedezettel rendelkező kötvény befektetés. Ha a piaci kamatlábak emelkednek, a meglévő jelzáloglevelek másodlagos piaci ára csökkeni fog. Pénzromlás: mivel a jelzáloglevelek általában viszonylag hosszú lejáratúak, a befektetett tőke vásárlóereje az infláció miatt csökkenhet. Egyes jelzáloglevelek nehezen értékesíthetők a tőzsdén ill. nyilvános árverésen. 1. Adóskockázat: Alacsony, mérsékelt, magas a jelzáloglevelek kibocsátójának kockázati besorolásától függően. ugyanakkor a jelzáloglevelek mögött jellemzően ingatlanfedezetek is lehetnek. 2. Likviditási kockázat: Mérsékelttől magasig terjedhet, a jegyzett jelzáloglevelek likviditása a kibocsátási volumentől függ. Egyes jelzáloglevelekkel nem lehet a tőzsdén kereskedni. 3. Árfolyamkockázat: A forintban kibocsátott jelzáloglevelek esetén nincs. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. 4. Kamatkockázat: Alacsony a 3 évnél rövidebb lejáratú jelzáloglevelek esetében, mérsékelt a 3 és 5 év közötti lejáratú jelzáloglevelek, az 5 évnél hosszabb lejáratú jelzáloglevelek esetén pedig magas. A befektetők veszteséget könyvelhetnek el, ha a másodlagos piacon való értékesítéskor a piaci kamatláb magasabb a 6

7 névleges jelzálog kamatlábnál, viszont nyereséget realizálhatnak, ha a piaci ráta alacsonyabb a kötvénykamatlábnál Vállalati kötvények Vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A kibocsátó minőségét erre szakosodott cégek minősítő intézetek állapítják meg, akik a fizetésképtelenségi kockázatot egy sor különböző kritérium alapján mérik föl. Ilyen kritériumok: a vállalat tevékenysége, pénzügyi struktúrája, az ország pénzügyi és gazdasági helyzete, és az adott üzletág. A minősítő cégek által alkalmazott minősítő skála AAA-tól (első osztályú adós) AA, A, BBB, BB, stb.-n keresztül egészen C-ig terjed (nagyon alacsony). Léteznek garantált vállalati kötvények is, ahol egy harmadik szereplő aki kedvezőbb hitelminősítéssel rendelkezik garanciát/kezességet vállal az adott kötvény kamatainak és tőkéjének visszafizetésére. Befektetőként a kibocsátó mellett a garantőr fizetési képességét és a garancia tartalmát is meg kell vizsgálni. Az AAA-AA A-BBB minősítésű vállatok jó minőségűnek számítanak, más szóval befektetési fokozatúak. Ha egy kötvény szokatlanul magas hozamot kínál, az általában gyengébb hitelminősítésre utalhat. Más szóval a magas hozamú kötvények magasabb kockázatot jelentenek. A kötvények a névérték alapján számított kamatot fizetnek, amit előre meghatározott fizetési napon kell teljesíteni. A kamatszelvényre vonatkozó kamatlábat és fizetési dátumot a kibocsátáskor állapítják meg. A legtöbb kötvényt lejáratkor lehet visszaváltani. Időnként a kötvények lejárat előtt is visszaválthatók. A vállalati kötvények lehetnek alárendeltek is, ami azt jelenti, hogy fizetésképtelenség esetén visszafizetésükre csak a közönséges adósságpapírok és kötvények visszaváltása után kerülhet sor, megelőzve a részvényesek felé történő kifizetést. A nyilvánosan kibocsátott vállalati kötvényekről információk az adott kötvény tájékoztatójában találhatóak. Komplex eszköz: Nem Fix kamatozás esetén, meghatározott, előre ismert hozam. A vállalati kötvények hozama általában magasabb, mint az állami kötvények hozama, viszont a kockázat is magasabb. Többnyire forgalmazhatók valamilyen másodlagos piacon. Fizetésképtelenség esetén a kibocsátó vállalat nem vagy csak részben képes visszafizetni a tőkét. Korlátozott likviditás és kevés lehetőség a diverzifikálásra. A magáncégek által kibocsátott belföldi vállalati kötvények piaca nem nagyon fejlett. Pénzromlás: a befektetett tőke vásárlóereje az infláció miatt csökkenhet. 1. Adóskockázat: Mérsékelt vagy magas. A kibocsátó minőségétől függ: minél magasabb a minősítés, annál alacsonyabb a kockázat. Az ezen a piacon aktív vállalatok általában jó hírnévnek örvendenek, de a minősítő intézetek nem tévedhetetlenek, időnként hibázhatnak, a hitelminősítés nem jelent garanciát. 2. Likviditási kockázat: Mérsékelttől magasig. Az ilyen kötvények piaca még mindig korlátozott. Kibocsátónként ill. forgalmazónként változhat, hogy az egyes kötvényeknek milyen a likviditása. 3. Árfolyamkockázat: Nincs a forintban kibocsátott értékpapírok esetében. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. 4. Kamatkockázat: A 3 évnél rövidebb lejáratú hitelek esetén alacsony, 3 és 5 év között mérsékelt, az 5 évnél hosszabb lejáratú hitelek esetén pedig magas. A kötvény másodlagos piaci ára a kamatláb- 7

8 ingadozásoknak megfelelően változik. A befektetők a kötvény lejárat előtti értékesítése esetén veszteséget szenvedhetnek. III. Befektetési alapok 3.1. Bevezetés befektetési alapokról általánosságban Jogi személyiséggel rendelkező befektetési alapokat a befektetési alapkezelő társaság alakít ki úgy, hogy befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával a befektetők vagyonából képzett tőkét gyűjti össze, majd ezt értékpapírokba vagy ingatlanokba fekteti. Ezt a tőkét tehát az alapkezelő a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízásából kezeli. A befektetési politikát és a befektetési alappal kapcsolatos egyéb tudnivalókat a befektetési alap tájékoztatója és kezelési szabályzata tartalmazza. A hazai kibocsátású befektetési alapok esetében, a piac felügyeletet ellátó szervezet (MNB) évente, az alapkezelők adatszolgáltatása alapul vételével, a befektetési alapok teljes költség mutatóira (TER) vonatkozóan jelentést tesz közé. A befektetők ebből tájékozódhatnak, hogy az egyes befektetési alapoknak, a megelőző naptári évben mekkora volt a teljes költség mutatójuk. Komplex eszköz: Nem Mivel befektetési alapok nagy összegeket gyűjtenek össze a befektetőktől, ezek az egyének az egyedi befektetéshez képest magasabb hozamhoz juthatnak. A befektetési alapokon keresztül közvetetten befektethetnek olyan eszközökbe, amelyek máskülönben nehezen vagy más feltételekkel elérhetőek. A nyíltvégű befektetési alapok napi likviditást biztosítanak az ügyfeleiknek, azaz a befektetési jegyek naponta válthatóak és visszaválthatóak. Az alapokban lévő vagyont alapkezelési díjak, valamit egyéb költségek terhelhetik Pénzpiaci (likviditási) alapok A pénzpiaci alapok főleg rövid távú (6-18 hónap) vagy nagyon rövid távú (pár naptól 3 hónapig) pénzpiaci eszközökbe fektetnek, mint pl. lekötött betétek, kincstárjegyek és kereskedelmi kötvények. Egyes pénzpiaci alapok forintban, mások külföldi devizában fektetnek be. B. További Főbb előnyök A pénzpiaci alapokon keresztül az egyéni befektetők közvetetten befektethetnek olyan eszközökben, amelyek máskülönben nehezen hozzáférhetőek (pl. kereskedelmi kötvények). A pénzpiaci (likviditási) alapok likvidebb befektetést jelentenek más befektetési eszközhöz, pl. lekötött betétekhez képest, ugyanakkor a lekötött betéthez hasonló biztonságot és hozamot nyújtanak. C. Főbb kockázatok 1. Adóskockázat: Alacsony, mérsékelt, magas az alap összetételétől függően. Az államkötvények 8

9 adóskockázata tipikusan alacsonyabb, mint a vállalatiaké. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a pénzpiaci alapok a befektetési jegyeket egy jegyre jutó nettó eszközértéken forgalmazzák. 3. Deviza árfolyamkockázat: Nincs a forintban kibocsátott pénzpiaci alapok esetében. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. 4. Kamatkockázat: Alacsony A befektetési jegyek árfolyamára hatással van a jegybanki alapkamat változása, illetve a piaci kamatlábak ingadozása Kötvény alapok A kötvény alapok főleg állami vagy vállalati kibocsátók kötvényeibe fektetnek. A kötvények futamideje jellemzően 1-15 év lehet. A Befektetési politikától függően a kötvényalap hátralévő átlagos futamideje 1-10 év között lehet. A hosszabb átlagos hátralévő futamidejű alapok árfolyama nagyobb ingadozást mutat, mint a rövidebb futamidejűeké, így kockázatuk magasabb A befektetési politikát a befektetési alap tájékoztatója tartalmazza. Egyes kötvény alapok forintban, mások külföldi pénzben fektetnek be. Komplex eszköz: Nem B. További előnyök Az alap a nagyobb tőkéje miatt szélesebb körű kockázatmegosztást, diverzifikációt tud alkalmazni. A kötvény alapokon keresztül az egyéni befektetők közvetetten befektethetnek olyan eszközökben, amelyek máskülönben nehezen hozzáférhetőek (pl. vállalati kötvények). C. További hátrányok A kötvényalapokban lehetnek olyan vállalati kötvények, amelyek esetleg a lejáratkor nem képesek visszafizetni a befektetett tőkét. 1. Adóskockázat: Alacsony, mérsékelt, magas az alap összetételétől függően. Az államkötvények adóskockázata tipikusan alacsonyabb, mint a vállalatiaké. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a kötvény alapok befektetési jegyeit egy jegyre jutó nettó eszközértéken forgalmazzák. 3. Deviza árfolyamkockázat: Nincs a forintban kibocsátott értékpapírok esetében. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. 4. Kamatkockázat: Közepes, magas. A kötvényalap hátralévő átlagos futamidejétől függően. 1-2 éves hátralévő átlagos futamidő közepes, 2-8 év hátralévő átlagos futamidő esetében magas 3.4. Tőkevédelmet biztosító struktúrált alapok Ezek az alapok meghatározott lejárattal rendelkeznek, és céljuk a tőkevédelem vagy egy meghatározott minimum hozam biztosítása mellett részesedni a kockázatosabb (jellemzően részvénypiacok) növekedéséből. A konkrét feltételeket a kibocsátási tájékoztató tartalmazza. A tőkevédelem vagy a minimum hozam csak a kibocsátási pénznemre és a lejárati napra vonatkozik (díjak és költségek levonása után). A befektetők lejáratkor legalább az eredetileg befektetett összeghez hozzájutnak (ez a kibocsátási időszakban történt jegyzésekre vonatkozik). 9

10 Komplex eszköz: Nem Tőkevédelem és/vagy minimum hozam mellett, kedvező piaci helyzetben a befektetők extra hozamot érhetnek el. A hozamígéretet jellemzően a befektetési szerkezet biztosítja. Az alap befektetői az alappal üzletet kötő partnerek fizetési kockázatát futják. A hozamígéret csak az alap futamidejének a végére vonatkozik. 1. Adóskockázat: Alacsony, mérsékelt Az alappal üzletet kötő partnerek hitelkockázata általában alacsony, de ez a futamidő alatt megváltozhat. 2. Likviditási kockázat: Nyíltvégű alap esetében alacsony, zárt végű alap esetében közepes. A zárt végű alapokkal a futamidejük alatt jellemzően a tőzsdén keresztül lehet kereskedni. 3. Deviza árfolyamkockázat: Nincs a forintban kibocsátott értékpapírok esetében. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. Függ a befektetési politikától (lásd: Tájékoztató). 4. Kamatkockázat: A 3 évnél rövidebb futamidejű alapok esetén alacsony, 3 és 5 év között mérsékelt, az 5 évnél hosszabb futamidejű alapok esetén pedig magas. 5. Derivatív ügylet kockázata: Az alapok rendelkeznek derivatív ügyletekkel, oly módon, hogy az alapok maguk vásárolnak jellemzően vételi opciót, vagy ezzel egyenértékű más derivatív instrumentumot. A piaci árfolyamok változása ill. ingadozása jelentősen hathat a megvásárolt derivatív termék értékére. Szélsőséges piaci helyzetben a derivatív termék teljesen elértéktelenedhet Részvényalapok A részvény alapok tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeibe fektetik az összegyűjtött tőkét vagy közvetlen részvényvásárlással, vagy mögöttes részvényalapok megvételével (alapok alapja konstrukció). Az alapok befektetési politika szerint egyes földrajzi régiókban, vagy meghatározott iparágakban tevékenykedő vállalatok részvényeibe fektethetnek. Lásd még: 4. fejezet. Komplex eszköz: Nem B. További Főbb előnyök Az alap a nagyobb tőkéje miatt szélesebb körű kockázatmegosztást, diverzifikációt tud alkalmazni. A részvény alapokon keresztül az egyéni befektetők közvetetten befektethetnek olyan eszközökbe, amelyek máskülönben nehezen hozzáférhetőek (pl. külföldi részvények). C. További hátrányok A részvény alapokban lehetnek olyan vállalatok/kibocsátók, amelyek csődbe mennek, azaz az adott részvénybe fektetett tőke elvész. 1. Adóskockázat: Magas, a részvénybefektetések magas kockázattal járnak 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a részvény alapok befektetési jegyeit egy jegyre jutó nettó eszközértéken forgalmazzák. 10

11 3. Deviza árfolyamkockázat: Nincs a csak forintban kibocsátott értékpapírokat tartalmazó alapok esetében. Alacsony, mérsékelt vagy magas a külföldi devizában kibocsátott részvényeket is tartalmazó alapok esetében, a külföldi részvények arányától függően. 4. Árfolyamkockázat: Közepes vagy magas, a részvényportfolió diverzifikáltságától függően. Egy több eltérő iparágban vagy több földrajzi régióban befektető részvényalap értéke kevésbé érzékeny az egyes részvények piaci árfolyammozgására. Mivel azonban a részvények ára általában jelentős ingadozást mutat, az ilyen típusú befektetés magasabb árfolyamkockázat vállalását jelenti Vegyes alapok A vegyes alapok az összegyűjtött tőkét többféle eszközosztályba fektetik be, alapok alapja konstrukcióban. Eszerint vásárolhatnak részvény, kötvény vagy pénzpiaci típusú, hazai vagy külföldi befektetési alapokat. Az alap a befektetési stratégiájában lefektetetett szabályok szerint fektet be a különböző eszközosztályokba, ami egyben meghatározza az alap kockázatosságát is. Így a befektető többféle kockázati szintet képviselő vegyes alap közül választhat, a kockázatosabbak hosszabb távon magasabb megtérülést ígérnek. B. További előnyök Egy vegyes alap önmagában egy széles körben diverzifikált portfolió, ami lehetővé teszi a befektető számára, hogy a saját kockázatviselési hajlandóságához igazított befektetés kombinációt vásároljon meg egy alapban. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy az alapon belül a különböző eszközosztályok aránya mindenkor megfeleljen a befektetési stratégiában megfogalmazott elveknek. C. További hátrányok Az alapokban lévő vagyont a mögöttes alapok után és maga a vegyes alap után is alapkezelési díj terhelheti. : 1. Adóskockázat: Alacsony, mérsékelt, magas a mögöttes befektetési alapok típusától és azok arányától függően. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a vegyes alapok befektetési jegyeit az egy jegyre jutó nettó eszközértéken forgalmazzák. 3. Deviza árfolyamkockázat: Alacsony, közepes, magas. A forintban jegyzett vegyes alapok különböző arányban tartalmazhatnak devizában jegyzett mögöttes alapokat, ami meghatározza a deviza kitettség mértékét. 4. Kamatkockázat: Alacsony, közepes. A piaci elvárt hozamok változása elsősorban a kötvény alapok árfolyamát befolyásolja, így ennek arányától függ a kamatkockázat mértéke. 11

12 IV. Részvények A részvény gazdasági társaságok (részvénytársaságok) alapításakor, vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, mely a vállalkozás alaptőkéjének (jegyzett tőkéjének) meghatározott a részvény névértékének megfelelő hányadát testesíti meg. A részvény birtoklásával, megvásárlásával a befektető a pénzét az adott vállalkozás rendelkezésére bocsátja, ezáltal a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal szemben tulajdonosként részt vállal a társaság tevékenységében rejlő kockázatokból, valamint a gazdálkodás eredményéből. A részvényesek egyebek között jogosultak: részesedni a társaság nyereségéből (osztalék formájában), amennyiben a részvényesek közgyűlése osztalékfizetést hagy jóvá; szavazni a részvényesek közgyűlésén (kivéve természetesen a szavazati jogot nem biztosító részvények tulajdonosait); részesedni a vállalat felszámolási értékéből annak megszűnése esetén (feltéve természetesen, hogy a felszámolási érték pozitív). Különböző részvényfajták léteznek. Törzsrészvény: jellemzően a részvények döntő része ilyen. Az elsőbbségi részvényeknek különleges tulajdonságaik vannak, például magasabb osztalékot vagy dupla szavazati jogot biztosítanak, esetleg elsőbbséget a vállalat felszámolása esetén. Részvényeket ma már jellemzően névre szóló és elektronikus formában szokás kibocsátani. A bankjegyekhez hasonlóan a bemutatóra szóló részvényeket is korlátozás nélkül át lehet adni harmadik személyeknek. A névre szóló részvényeket viszont a tulajdonos nevével együtt bejegyzik a vállalat részvénykönyvébe. A részvényeseknek igazolást szokás kiadni az elektronikus nyilvántartásba vételről. A névre szóló részvények harmadik személy részére történő átadása esetén ezt a tényt rögzíteni kell a részvénykönyvben. Az elektronikus részvényeket a részvényes nevében egy elismert pénzintézetnél vezetett számlán történő bejegyzéssel kell nyilvántartani. Az elektronikus részvények átadása a számlák közötti mozgás formájában történik. A részvényszelvények tulajdonosai éves osztalékra jogosultak. Az osztalékon kívül a szelvények esettől függően az alábbi jogosultságokat is biztosíthatják: jegyzési jog, vagyis a részvényesek elsőbbségi joga arra, hogy tőkeemelés esetén az új részvényeket jegyezzék. rendkívüli osztalék, azaz új részvények térítésmentes felosztása a meglevő részvényesek körében. A részvényeket a tőzsdén illetve tőzsdén kívüli forgalomban lehet venni és eladni. A részvény árát a tőkepiacokon fennálló keresleti és kínálati viszonyok határozzák meg. Belső és külső tényezők egyaránt befolyásolják az árak alakulását. Belső tényezők lehetnek egyebek között: a társaság pénzügyi helyzete, a technológiai és kereskedelmi pozíció, a befektetési stratégia, valamint a társaság és az adott gazdasági ágazat kilátásai. Emellett külső tényezők is hatnak a tőzsde egészére és az egyes részvényekre külön-külön. Ilyen külső tényezők a politikai események, a nemzetközi és hazai gazdasági és pénzpiaci helyzet, illetve olyan érzelmi és irracionális tényezők is, amelyek erősíthetik a tőzsdei árak mozgását (felfelé vagy lefelé). 12

13 E tényezők együttesen erőteljes ármozgásokat képesek okozni. A tőzsdei ügyletek után költségeket és közvetítői díjat kell fizetni, illetve adott esetben a fizikai formájú értékpapír kiszállítási díját is. A nyílvánosan kibocsátott részvényekről információk az adott részvény tájékoztatójában találhatóak. Komplex eszköz: Nem Hosszú távon a részvények magasabb hozamot hozhatnak, mint a kötvények. Sem a nyereség, sem az osztalék nem ismert előre és nem garantálható. Részvénybefektetéshez ismerni kell a piacot és rendszeresen figyelemmel követni a részvényárak alakulását befolyásoló összes tényezőt. Elengedhetetlen a diverzifikálás, a befektetendő tőkét több részvény között megosztva célszerű befektetni. Ez azt jelenti, hogy aki részvényekbe fektet be közvetlenül, annak ehhez elegendő tőkével kell rendelkeznie. Akinek kevesebb befektetnivaló pénze van, annak a befektetési alapok nyújthatnak megoldást. 1. Adóskockázat: Magas, a részvény kibocsátója csődbe mehet. A befektetőnek nincs garanciája arra, hogy visszakapja a pénzét. Csőd esetén a részvény értéke meredeken, akár nullára csökkenhet. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, mérsékelt egyes részvények tőzsdei likviditása eltérő lehet 3. Deviza árfolyamkockázat: forintban jegyzett értékpapírok esetében nulla. Alacsony, mérsékelt vagy magas, az forinttal szembeni árfolyam alakulásától függően. A részvény honos országától és típusától függ. 4. Kamatkockázat: Alacsony, mérsékelt vagy magas, a részvénytől és a befektetési környezettől függően. Általánosságban véve elmondható, hogy a kamatlábak emelkedése negatívan befolyásolja a részvények árát. Egyes részvények érzékenyebbek a kamatlábak növekedésére, mint mások. 5. Áringadozás: Mérsékelt vagy magas, a részvény árfolyamingadozásától (volatilitásától) függően. Erősen függ a társaság minőségétől, az adott ágazati és az általános részvénypiaci tendenciáktól. A spekulatív részvények (pl. az új technológiai cégek) sokkal kockázatosabbak, mint a stabil üzletmenettel rendelkező társaságok (például közműcégek). Mivel jelentős kockázatot jelent az árak ingadozása, ezért előfordul, hogy a befektetők pénzt vesztenek a részvénybefektetéssel. Tőzsdén jegyzett részvények esetében egyes előre meghatározott mértékű árfolyam mozgást követően a kereskedés átmeneti jelleggel felfüggesztésre kerülhet. Az ármozgások mértékét és a felfüggesztések időtartamát az egyes tőzsdék szabályai tartalmazzák. 13

14 V. Származékos ügyletek 5.1. Bevezetés A származékos ügyletek (derivatívák) olyan pénzügyi eszközök, melyek értéke a mögöttes eszközök értékéből ered. Bár a derivatíva értéke elsősorban a mögöttes eszköz értékéből következik, de több más tényező is befolyásolja, úgymint kamatlábak alakulása, a lejáratig hátralevő időtartam és a mögöttes eszköz volatilitása. A származékos ügyletek hasznosak portfoliókezeléskor, mivel lehetőséget biztosítanak ú.n. fedezeti ügyletekre, valamint tőkeáttételi hatásuk lehet:közvetlen befektetés összegének töredékét invesztálva lehet a mögöttes eszközből ugyanannyi nominális bevételt elérni, ugyanakkor egy meglévő kockázat (deviza árfolyam, kamatkockázat) lefedezésére is alkalmazható. A tőkeáttétel esetén, amikor egy kisebb összeg befektetésével egy sokkal nagyobb (5-10 szeres) befektetési pozíciót vehetünk fel, a befektetés kockázata is a tőkeáttétellel arányosan növekszik. Tőkeáttétel következtében előfordulhat, hogy egy akár 5-10 %-os mértékű árfolyam elmozdulás a teljes befektetett tőke elvesztésével is járhat. A származékos ügyletek rugalmasak, miáltal bizonyos piaci feltételekre könnyedén reagálnak, és jól felhasználhatók az alábbiakra: a portfolió védelmére bizonyos piaci kockázatokkal szemben. megadott pozíció felvételére későbbi közvetlen befektetéstől függően. adott piaci mozgásra való spekulációra. A tőzsdén jegyzett származékos ügyletek leírását a tőzsdei szabályzatok, az egyes kibocsátók által kibocsátott származékos ügyletekről épülő instrumentumok jellemzőit a kibocsátási tájékoztatók tartalmazzák. A határidős szerződésekkel is ebben a részben foglalkozunk, mivel hasonló mértékű tőkeáttételi hatást elérésére használhatók Opciók Az opció egy szerződés a vevő (vagy birtokos) és az eladó (kiíró) között. Meg kell különböztetni az alábbi két fogalmat: vételi opció alapján a birtokosnak joga van egy bizonyos (a szerződésben meghatározott) mennyiségben vásárolni valamely pénzügyi eszközből (a mögöttes eszközből) meghatározott áron, meghatározott időtartam (az opció érvényességi ideje) alatt vagy meghatározott időpontban. A másik fél az eladó vállalja, hogy átadja a megállapodás szerinti mennyiséget a bázisáron, ha a birtokos gyakorolja a jogát; eladási opciók alapján a birtokosnak joga van egy bizonyos mennyiségben eladni a pénzügyi eszközből meghatározott áron, előre meghatározott időtartam alatt vagy időpontban. A másik fél a vevő vállalja, hogy megvásárolja a megállapodás szerinti mennyiséget a bázisáron, ha a birtokos gyakorolja a jogát. Az opció tehát jogot biztosít a vevőnek. Ugyanakkor kötelezettséget ró az eladóra, aki ezért felárban részesül. A kötelezettség hatályát veszti, ha a vevő nem gyakorolja ezt a jogát. Ebből a szempontból megkülönböztetjük az európai és amerikai opciókat. Az európai opciók esetében a vevők csak a szerződés lejártakor gyakorolhatják a jogot. Az amerikai opcióknál a szerződés időtartama alatt bármikor gyakorolni lehet a jogot és az eladót bármikor fel lehet szólítani, hogy adja át a vonatkozó mennyiséget. 14

15 Az opcióknak van értéke, ezért lehet velük kereskedni a másodlagos piacon. Az opciók kereskedelme történhet szabályozott piacon/tőzsdén, vagy tőzsdén kívül (OTC). A tőzsdén kívüli ügyleteket közvetlenül az érintett felek kötik meg (tehát tőzsde nem érintett az ügyletben) és jellemzően az érintett felek konkrét elvárásainak megfelelően alakítják ki azokat. Az opciók kereskedelmét megkönnyíti, hogy a szabályozott piacon standard szerződési feltételek mellett történik (egyedül az ár nem standard). A részvényopciók esetében a szerződés mindig fix számú részvényre vonatkozik (pl. 100) és a bázisárat részvényenként adják meg. Rendszerint egyszerre sok opciósorozat van forgalomban, az érvényességi idők 3 hónap és pár év között mozognak, és minden egyes érvényességi időre más bázisár vonatkozik. Példa: Total március 55,00 EUR vételi opció augusztus 28-i megvásárlása esetén a vevő jogot szerez arra, hogy 100 Total-részvényt vásároljon részvényenként 55 EUR áron március 17-én (a lejárat napján). A jog megszerzéséért a vevő 2,9 EUR összegű opciós felárat fizet összesen 290 EUR-t. Ekkor a Total részvények 53,50 EUR árfolyamon állnak. A birtokos akkor fogja beváltani március 17-én az opciót, ha a Total részvények árfolyama meghaladja az 55 EUR-t (pl. 59 EUR), hiszen mindjárt el is tudja adni a jobb áron beszerzett részvényeket. 290 EUR befektetéssel 400 EUR bevétele lehet, ami 110 EUR összegű, azaz 37,9%-os megtérülés. Ha a 100 Total részvényt közvetlenül vette volna meg, akkor EUR befektetéssel 10,28%-os megtérülést ért volna el. Ha a részvény árfolyama nem emelkedik 55 EUR fölé, akkor már nem célszerű az opció beváltása, vagyis az opció elveszti az értékét. Ebből látható, hogy az opció birtokosa szempontjából a veszteség nagysága a kifizetett felárra korlátozódik, míg a potenciális nyereség elviekben korlátlan. A birtokos jogával szemben áll az opció kiírójának teljesítési kötelezettsége. Az opció beváltása esetén elviekben korlátlan a potenciális vesztesége (különösen, ha a mögöttes értékpapír nincs meg a portfoliójában), a nyereség pedig a megkapott felárra korlátozódik. Különböző pénzügyi eszközökre lehet opciós szerződéseket kötni, úm. részvényekre, tőzsdeindexre, kötvényekre, devizákra és aranyra. E mögöttes eszközök mindegyikénél egyszerre több sorozattal kereskednek, különböző bázisárakon és/vagy különböző lejáratokkal. A felek maguk döntik el, hogy a mögöttes eszközöket fizikai formájukban adják-e át vagy a lejárat napján történő készpénzes rendezést választják (a költségek csökkentése érdekében általában erre kerül sor). Az opciós szerződések kötése és zárása, valamint beváltása költségekkel jár. Emellett lehetnek költségek a mögöttes eszközök kereskedésével kapcsolatban is. A költségek korlátozása érdekében a gyakorlatban ritkán szokták beváltani az opciókat. A mögöttes eszközök bázisáron történő vételekor ill. eladásakor a standard tőzsdei díjakat számítják fel. Ezeket a díjakat ki lehet kerülni a piaci pozíció kivezető tranzakció útján történő felszámolásával. Ilyen esetben a birtokos lemond arról a jogáról, hogy az eladást véglegesítse és az eladó felmondhatja a kötelezettségét egy záró vétel formájában. Az opciók mint befektetési eszközök tehát számos célt szolgálhatnak: fedezetet nyújtanak piaci kockázatokkal szemben, nagyobb megtérülés elérését teszik lehetővé (opciók kiírása fennálló portfolióra); spekulálni is lehet opciókkal egy pénzeszköz árának emelkedésére vagy csökkenésére. A kockázatot csökkenteni (vagy növelni) lehet opciók kombinált vételével és/vagy eladásával (opcióstratégiák). Komplex eszköz: Igen 15

16 Az opciókat fel lehet használni a befektetési portfolió védelmére: az eladási opciók védelmet nyújtanak a befektetési portfolióban levő pénzügyi eszközök árfolyamának csökkenése esetére. Tőkeáttételi hatás: ugyanakkora nominális megtérülést lehet elérni a mögöttes eszközből a befektetés töredékével, mintha közvetlenül fektetnének be az eszközbe. Százalékosan kifejezve magasabb megtérülést lehet elérni opciókkal, mint a mögöttes értékpapírba történő befektetéssel. Azonnali bevétel (felár) az opció kibocsátásakor. Nem minden befektetőnek felel meg. Az opció mint eszköz olyan befektetőknek való, akik tökéletesen ismerik ezt az instrumentumot és szorosan követni tudják a piac alakulását. A tőkeáttételi hatás kétélű fegyver. Erősíti az árak emelkedését, de a csökkenését is. A veszteségek korlátozása és a piac hatékonyságának növelése érdekében az eladó letétet köteles fizetni, hogy biztosítsa kötelezettségei megfelelő teljesítését. A szerződés időtartama során változhat a letét. Ún. naked ( csupasz ) opció eladása esetén a nyereség a felárra korlátozódik. A veszteség akár jelentős is lehet, és elviekben korlátlan. (kötvényopciók és részvényopciók megkülönböztetése nélkül) 1. Adóskockázat: A szabályozott tőzsdén végrehajtott ügyletek esetében nulla, mert minden ügylet esetében az ügylet megkötője az elszámolóházzal kerül kapcsolatba, vele köteles elszámolni. A tőzsdén kívüli ügyleteknél a kockázat a partner hitelképességétől függ. 2. Likviditási kockázat: Mérsékelttől magasig terjed a szabályozott tőzsdén végrehajtott ügyletek esetében. Magas a tőzsdén kívüli ügyleteknél. 3. Deviza árfolyamkockázat: Forintban jegyzett opciók esetében nulla. Alacsony, mérsékelt vagy magas, az forinttal szembeni árfolyam alakulásától függően. 4. Kamatkockázat: Mérsékelttől magasig terjed, az opció futamidejétől és struktúrájától függően. A kamatlábak változása egyrészt közvetlenül befolyásolja az opciók árát, másrészt közvetett hatása is van a mögöttes eszközre. 5. Áringadozás: Mérsékelttől magasig terjed, mögöttes eszközöktől függően; az opció akár a teljes értékét elvesztheti Határidős ügyletek A határidős ügylet (futures-szerződés) bilaterális megállapodás két fél között a szerződésben meghatározott eszköz (a mögöttes eszköz) standard mennyiségének átadásáról a határidős tőzsde parkettjén vagy elektronikus kereskedési rendszere útján megállapított időpontban és áron. A mögöttes eszközök lehetnek áruk (határidős áruügyletek), pénzeszközök (egyebek között kötvények, betétek/előlegek FRA (határidős kamatlábmegállapodás) vétele vagy eladása útján, indexek és devizák. A határidős ügyletek fontos jellemzője a szabványosítottság. Pontosan definiáltak azok a kondíciók, amelyeket a határidős ügyleteknek teljesíteniük kell, mind az érintett termék mennyiségét és minőségét illetően, mind pedig a teljesítés idejét tekintve. A szerződéseket általában egy meghatározott hónapban (többnyire márciusban, júniusban, szeptemberben vagy decemberben) teljesítik. A határidős ügyletek vevői meghatározott eszköz megvételére kötelezik magukat. A határidős ügyletek eladói vállalják, hogy az adott eszközt átadják. Vagyis a határidős ügylet vétele vagy eladása kötelezettséget keletkeztet, nem csak jogot. A határidős szerződések ritkán futnak ki lejáratig. Alkalmazhatók: fedezeti ügyletként spekulatív célokra (azaz meghatározott mögöttes eszköz várható áremelkedésének vagy -esésének kihasználására). 16

17 A pozíciókat általában ellentétes pozíció felvételével felszámolják. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag sosem kerül sor a mögöttes eszközök átadására. Határidős ügyleteket szervezett tőzsdén lehet végezni. Amikor megkötik az ügyletet, a szerződő felek kezdő letétet (kauciót) kötelesek fizetni. Ez az összeg fedezi a felvett pozíciókon felmerülő esetleges veszteségeket. A minimum letétet a tőzsde határozza meg a mögöttes értékpapír volatilitása alapján. A kezdő letét fedezetként letétben marad mindaddig, amíg nem zárják a határidős pozíciót. Megjegyzendő, hogy a kezdő letét a szerződés értékének csak töredékét jelenti (3-10%-ot), vagyis tőkeáttételi hatás érvényesül. Minden kereskedési nap végén átértékelik az összes határidős pozíciót a napi záró árra (mark to market). Ennek eredménye az ún. változó letét. Veszteség esetén a számlát megterhelik, nyereség esetén pedig jóváírnak rajta. Mint említettük, a határidős pozíciónak csak egy kis részét tartják fenn a teljesítési határidőig. Feltéve, hogy a határidős pozíció birtokosa nem számolta fel a pozíciót, az elszámolást két rendszerben lehet elvégezni, a szerződés fajtájától függően: Készpénzes elszámolás: Ez lényegében az utolsó átértékelésnek (mark to market) felel meg. A tőzsdeindex-szerződéseket így rendezik. A rendezés után felszámolják a határidős pozíciót és az egyenleget lekönyvelik a számlára. Fizikai átadás: Figyelem: számos esetben (pl. határidős részvényindexek) nincs lehetőség fizikai átadásra. Komplex eszköz: Igen A határidős ügyletek elsődleges célja a portfolió értékének megőrzése. Ha például egy befektető védeni szeretné kötvényportfoliója értékét a várható kamatemelkedésekkel szemben, akkor ezt megteheti határidős szerződések eladásával. Az eladásból származó nyereség többé-kevésbé ellentételezi a kötvények árának csökkenését. A határidős szerződések vétele és eladása mint technika lehetővé teszi befektetők számára, hogy határidős ármozgásokra spekuláljanak, mivel nagyon alacsony költség mellett (kezdő letét és napi változó letétek) tudnak nagy pozíciókat elfoglalni (tőkeáttételi hatás). A határidős piac vonzó, olcsó alternatívát jelenthet az azonnali (spot) vételi és eladási tranzakciókkal szemben. Az opciókhoz hasonlóan a határidős ügyletek is csak a tapasztalt befektetőknek ajánlhatók, akik jól ismerik a rendszert és szorosan figyelik a pénzpiacok mozgását. Ezek az eszközök bonyolult pénzügyi instrumentumok, és elsősorban intézményi befektetők, pl. biztosítók, nyugdíjalapok, befektetési alapok, kereskedő és ipari cégek, valamint nagy portfolióval rendelkező magánszemélyek használják. A tőkeáttételi hatás következtében a határidős piacon végrehajtott ügyletekből jelentős vesztesége is lehet a befektetőnek, ha extrémen spekulál vagy tévesen ítéli meg a kilátásokat. A kezdő letét rendszerének éppen az a célja, hogy garantálja a veszteségek kifizetését. Teljes körű fedezetre nincs lehetőség, mivel a szerződések szabványosítottak. 1. Adóskockázat: Nincs, mivel az elszámolóház garantálja az elszámolást a szabályozott tőzsdén. A klíringház a partnere a vevőnek és az eladónak. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a határidős ügyletek könnyen eladhatók a szervezett tőzsdéken. 3. Deviza árfolyamkockázat: Forintban jegyzett ügyletek esetében nulla. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a forinttal szembeni árfolyam alakulásától függően. 4. Kamatkockázat: Mérsékelttől magasig terjed a határidős kamatláb-ügyletek esetében és alacsony a határidős részvényügyletek esetében. 5. Áringadozás: Mérsékelttől magasig terjed, a mögöttes eszközöktől függ, a szerződés akár a teljes értékét 17

18 elvesztheti. VI. kockázatok komplexitása Olyan összetett befektetési eszközök esetén, ahol az eszközökben egyszerre több fajta kockázat is jelentkezik, előfordulhatnak olyan piaci helyzetek, amikor a befektetési eszközben meglévő kockázatok összeadódhatnak, és az átlagos piaci helyzetekhez képest sokkal jelentősebb veszteségek adódhatnak. K&H Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Lechner Ödön fasor 9. telefon: fax: , 18

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap kereskedelmi kommunikáció 2014. november 2 háttér, piaci trendek 1Q12 2Q12 3Q12 4Q12 1Q13 2Q13 3Q13 4Q13 1Q14 2Q14 3Q14 4Q14 1Q15 2Q15 3Q15 4Q15

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS Budapest Aranytrió 2. Nyíltvégű Pénzpiaci Alapok Alapja

FÉLÉVES JELENTÉS Budapest Aranytrió 2. Nyíltvégű Pénzpiaci Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Budapest Aranytrió 2. Nyíltvégű Pénzpiaci Alapok Alapja Alapadatok Rövid neve Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Alapcímlet devizaneme Budapest Aranytrió

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,657HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 7 625 768 268 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ

REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ I. REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP Féléves tájékoztató 2008. I. félévéről Alapkezelő: Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Rövid neve Elnevezés angolul Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest

Részletesebben

Reálszisztéma Csoport

Reálszisztéma Csoport Reálszisztéma Csoport Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4 - Városház u. 1. Befektetési Alapkezelő Zrt. Autó Buda Toyota márkakereskedés Autó Buda Lexus márkakereskedés

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Sberbank Pénzpiaci Befektetési Alap

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Sberbank Pénzpiaci Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Sberbank Pénzpiaci Befektetési Alap Alapadatok Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Alternatív befektetési alap (ABA) nyilvános,

Részletesebben

(tudás és tapasztalat) Kérdőív. Lépést tart Ön azzal, hogy mi történik a gazdaságban (az üzleti életben) és a pénzügyi piacokon?

(tudás és tapasztalat) Kérdőív. Lépést tart Ön azzal, hogy mi történik a gazdaságban (az üzleti életben) és a pénzügyi piacokon? Név: Cím: Ügyfélszám: Megfelelési teszt (tudás és tapasztalat) Kérdőív Lépést tart Ön azzal, hogy mi történik a gazdaságban (az üzleti életben) és a pénzügyi piacokon? 1) Egyáltalán nem érdekel. Ritkán

Részletesebben

Árfolyam

Árfolyam Access Global Aggressive Nyíltvégű Befektetési Alap 2012 Június Könyvvizsgáló: ABN Könyvvizsgáló Kft.. Kibocsátás időpontja: 2001.02.06 Nyilvántartásba vételi szám: 1111-110 ISIN kód: HU0000701933 Az Alapkezelő

Részletesebben

Access BWM Hedge Fund Követő Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap PORTFOLIÓ JELENTÉS Február

Access BWM Hedge Fund Követő Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap PORTFOLIÓ JELENTÉS Február Access BWM Hedge Fund Követő Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap Könyvvizsgáló: HKH Consulting Kft. Kibocsátás időpontja: 2008.05.19 Nyilvántartásba vételi szám: 1111-278 ISIN kód: HU0000706437 Az

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19.

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19. HIRDETMÉNY Az FHB Bank Zrt. hivatalos tájékoztatója az Egyedi Árfolyamos Azonnali Deviza Adásvételi és Befektetési Szolgáltatási Ügyletek Keretszerződés alapján kötött Ügyletek Óvadéki Követelményeiről

Részletesebben

Féléves jelentés MARACANA Tőkevédett Származtatott Zártvégű Befektetési Alap

Féléves jelentés MARACANA Tőkevédett Származtatott Zártvégű Befektetési Alap Féléves jelentés 2013 DIALÓG MARACANA Tőkevédett Származtatott Zártvégű Befektetési Alap PSZÁF lajstromszám: 1112-234 PSZÁF engedélyszám: KE-III-413/2010 ISIN kód: HU0000709464 Általános adatok: Az Alap

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2011

FÉLÉVES JELENTÉS 2011 FÉLÉVES JELENTÉS 2011 Alapadatok Neve Elnevezés angolul Rövid név Rövid név angolul Budapest Euró Pénzpiaci Alap* Budapest Euro Money Market Investment Fund Budapest Euró Pénzpiaci Alap Budapest Euro Money

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK Jóváhagyta: A Pénztár Igazgatótanácsa 2016. április 14-én Hatályos : 2016. április 28. A Pénztár befektetési tevékenysége során 2016. április

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

KIEMELT BEFEKTETŐI INFORMÁCIÓK Takarék Ingatlan Kombinált Betét

KIEMELT BEFEKTETŐI INFORMÁCIÓK Takarék Ingatlan Kombinált Betét 1. 2. KIEMELT BEFEKTETŐI INFORMÁCIÓK Takarék Ingatlan Kombinált Betét A jelen Kiemelt befektetői információk elnevezésű dokumentum a Felügyelet 4/2013. számú vezetői körlevele alapján készült. Hatályos:

Részletesebben

REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ

REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2009. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP Féléves tájékoztató 2009. I. félévéről I. Alapkezelő: Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt.

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS. nyilvános, nyíltvégű, értékpapíralap. a bejegyzéstől határozatlan ideig terjed

FÉLÉVES JELENTÉS. nyilvános, nyíltvégű, értékpapíralap. a bejegyzéstől határozatlan ideig terjed 2016 FÉLÉVES JELENTÉS Befektetési Alap megnevezése: icash Conservative Nyíltvégű Befektetési Alap Kibocsátás időpontja: 2006.08.16 Nyilvántartásba vételi szám: 1111-196 ISIN kód: HU0000704366 NEÉ számítás

Részletesebben

egyesülési tervezete

egyesülési tervezete Az Alpok Tőkevédett Megtakarítási Nyíltvégű Befektetési Alap, mint beolvadó alap és az Erste Tőkevédett Kamatoptimum Nyíltvégű Befektetési Alap, mint átvevő alap egyesülési tervezete Alapkezelő: Erste

Részletesebben

MEGFELELÉSI TESZT. Természetes személy ügyfelek részére

MEGFELELÉSI TESZT. Természetes személy ügyfelek részére MEGFELELÉSI TESZT Természetes személy ügyfelek részére Név: Anyja neve: Állandó lakcím: Születési hely és idő: Adóazonosító jel: Telefonszám: Email: Azonosító okmány típusa és száma: Jelen teszt (a továbbiakban:

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Euro Ingatlan Befektetési Alap (2009.06.03-ig origo [klikk] Nyíltvégű Ingatlan Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása

Részletesebben

Budapest Kötvény Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Kötvény Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Kötvény Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Rövid neve Elnevezés angolul Rövid név angolul Budapest Kötvény Alap Budapest Bond Investment Fund Budapest Bond Investment Fund Harmonizáció ÁÉKBV

Részletesebben

2001. évi éves jelentés a Budapest (II.) Kötvény Befektetési Alapról

2001. évi éves jelentés a Budapest (II.) Kötvény Befektetési Alapról 2001. évi éves jelentés a Budapest (II.) Kötvény Befektetési Alapról 1. A Budapest (II.) Kötvény Befektetési Alap, határozatlan futamidejű, nyíltvégű befektetési alap. 2. Alapkezelője a Budapest Alapkezelő

Részletesebben

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU 212. március végéig a kincstári kör hiánya 14, milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU transzferek negatív egyenlege, amely 2,4 milliárd forint volt. Így a teljes nettó

Részletesebben

Budapest Abszolút Hozam Származtatott Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Abszolút Hozam Származtatott Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Abszolút Hozam Származtatott Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Budapest Absolute Return Derivative Investment Fund Budapest Abszolút Hozam Alap

Részletesebben

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19%

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19% 1. Mekkora az euró féléves paritásos határidős árfolyama, ha az azonnali árfolyam 240 HUF/EUR, a kockázatmentes forint kamatláb minden lejáratra évi 8%, a kockázatmentes euró márka kamatláb minden lejáratra

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

(CIB Prémium befektetés)

(CIB Prémium befektetés) CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a Keretszerződés Opcióhoz kötött Betét elhelyezésére és a kapcsolódó Opciós Devizaügylet megkötésére vonatkozó keretszerződés hatálya alá tartozó ügyletekre

Részletesebben

Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012

Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Készült: 2012. augusztus 9. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest,

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva A vizsgálat köre, rendszere - Tematika 3. Befektetési döntések 5. Befekt. és finansz.

Részletesebben

AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az AEGON Vision Származtatott Befektetési

Részletesebben

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5 CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 2013 1/5 1. Alapadatok 1.1. A CIB Nyersanyag Alapok Alapja Megnevezése: Típus:

Részletesebben

Lakossági állampapírok

Lakossági állampapírok Lakossági állampapírok Lakossági állampapír Az állampapír a legbiztonságosabb befektetési lehetőség ma Magyarországon, mert a befektetések mögött a hazai pénzügyi piacok legnagyobb és legstabilabb szereplője,

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2011

FÉLÉVES JELENTÉS 2011 FÉLÉVES JELENTÉS 2011 Alapadatok Neve Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Budapest Állampapír Alap* Budapest Government Bond Investment Fund Budapest Állampapír Alap Budapest Government Bond

Részletesebben

Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest 2015

Részletesebben

5,5 év után évi 5% (EHM: 4,52%) FIX kamat, lehetőség évi 10% (EHM: 8,29%) kamatra, tőkevédelem mellett Erste Digitalis BUBOR 5/10 Kötvénnyel!

5,5 év után évi 5% (EHM: 4,52%) FIX kamat, lehetőség évi 10% (EHM: 8,29%) kamatra, tőkevédelem mellett Erste Digitalis BUBOR 5/10 Kötvénnyel! 5,5 év után évi 5% (EHM: 4,52%) FIX kamat, lehetőség évi 10% (EHM: 8,29%) kamatra, tőkevédelem mellett Erste Digitalis BUBOR 5/10 Kötvénnyel! 1. Kinek ajánljuk figyelmébe az Erste Digitális BUBOR 5/10

Részletesebben

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó T e r m é k t á j é k o z t a t ó Befektetési Szolgáltatások üzletág 2015 1 T a r t a l o m j e g y z é k I. KÖTVÉNYTERMÉKEK (MIFID besorolása ALACSONY KOCKÁZATÚ) ------------------------------------ 2

Részletesebben

AEGON VALUE SZÁRMAZTATOTT DEVIZA BEFEKTETÉSI ALAP I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON VALUE SZÁRMAZTATOTT DEVIZA BEFEKTETÉSI ALAP I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON VALUE SZÁRMAZTATOTT DEVIZA BEFEKTETÉSI ALAP 2008. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

2002. évi éves jelentés a Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alapról

2002. évi éves jelentés a Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alapról 2002. évi éves jelentés a Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alapról Alap megnevezése: Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alap Típusa: nyíltvégű értékpapír alap Futamideje: nyilvántartásba vételtől

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok Pénzügyi számvitel VI. előadás Értékpapírok Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt jogot Átruházása a jog átruházását is jelenti Nyomdai úton előállítható, vagy

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

PÉNZÜGYI SZÓTÁR Annuitás (évjáradék)... Állampapír... Árfolyam... Árfolyamingadozás... Árfolyamkülönbözet... Árfolyamnyereség...

PÉNZÜGYI SZÓTÁR Annuitás (évjáradék)... Állampapír... Árfolyam... Árfolyamingadozás... Árfolyamkülönbözet... Árfolyamnyereség... PÉNZÜGYI SZÓTÁR Annuitás (évjáradék)... nem más, mint meghatározott időponttól kezdődően, adott számú éven keresztül esedékes állandó tagú járadék. Pl. lakáshitel törlesztés. Állampapír... az állam által

Részletesebben

Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció

Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció Forgalmazó: Gratum Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 1138 Budapest, Népfürdő utca 22. Cégjegyzék szám: 01-10-047531 Adószám: 24119968-2-41 Értékpapír számlavezető

Részletesebben

Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Készült: 2013. augusztus 12. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2008.

FÉLÉVES JELENTÉS 2008. Access Ingatlan Nyíltvégű Befektetési Alap Befektetési Alap megnevezése Access Ingatlan Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az Alap a PSZÁF III/120.017-1/2004. számú, 2004. április 07. napján kelt határozata

Részletesebben

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU 21. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 12, milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 12, milliárd forint és a privatizációs bevételek 3,1 milliárd

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-099/2014 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

A Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott kötvények jegyzéke Érvényben: március 24-től visszavonásig

A Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott kötvények jegyzéke Érvényben: március 24-től visszavonásig A Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott kötvények jegyzéke Érvényben: 2016. március 24-től visszavonásig 1. Áttekintés - A Raiffeisen Bank Zrt. kötvényprogramjai és a kibocsátott kötvények típusai...

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2011

FÉLÉVES JELENTÉS 2011 FÉLÉVES JELENTÉS 2011 Alapadatok Neve Elnevezés angolul Elnevezés cseh nyelven Rövid neve Rövid név angolul Rövid név cseh nyelven GE Money Penezni Alap* GE Money Penezni Investment Fund GE Money Peněžní

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ augusztus

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ augusztus HAVI TÁJÉKOZTATÓ 216. 216. végéig 381,9 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 1589,9 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 128,1 milliárd forintot

Részletesebben

OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek. OJB 2009/IX sorozat 001 részlet

OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek. OJB 2009/IX sorozat 001 részlet OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek OJB 2009/IX sorozat 001 részlet minimum 10.000.000 Ft össznévértékű, Budapesti Értéktőzsdére

Részletesebben

HATÁRIDŐS BETÉTEK VÁLLALATI ÜGYFELEK RÉSZÉRE

HATÁRIDŐS BETÉTEK VÁLLALATI ÜGYFELEK RÉSZÉRE K&H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. telefon: (06 1) 328 9000, (06 70) 461 9000 fax: (06 1) 328 9696 www.kh.hu bank@kh.hu hirdetmény HATÁRIDŐS BETÉTEK VÁLLALATI ÜGYFELEK RÉSZÉRE HATÁLYOS: 2010. ÁPRILIS

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ november

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ november HAVI TÁJÉKOZTATÓ 216. 216. végéig 848,6 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 2213,2 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 1364,7 milliárd forintot

Részletesebben

FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2010.

FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2010. (korábbi név: Reálszisztéma Értékpapír-befektetési Alap) FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2010. REÁLSZISZTÉMA MARCO POLO SZÁRMAZTATOTT ABSZOLÚT HOZAM ALAP Féléves tájékoztató 2010. I. félévéről I. Alapkezelő: Reálszisztéma

Részletesebben

MEGFELELÉSI TESZT. Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek részére

MEGFELELÉSI TESZT. Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek részére A STRATEGON Értékpapír Zrt. Üzletszabályzatának 3.4 melléklete Cégnév: Székhely: Képviseletre jogosult: Adószám: Cégjegyzékszám / Nyilvántartási szám: MEGFELELÉSI TESZT Jogi személyek és jogi személyiséggel

Részletesebben

Féléves jelentés 2015. MARACANA Tőkevédett Származtatott Zártvégű Befektetési Alap

Féléves jelentés 2015. MARACANA Tőkevédett Származtatott Zártvégű Befektetési Alap Féléves jelentés 2015 DIALÓG MARACANA Tőkevédett Származtatott Zártvégű Befektetési Alap MNB lajstromszám: 1112-234 MNB engedélyszám: KE-III-413/2010 ISIN kód: HU0000709464 A Féléves jelentés a kollektív

Részletesebben

AEGON MONEYMAXX EXPRESS BEFEKTETÉSI ALAP I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON MONEYMAXX EXPRESS BEFEKTETÉSI ALAP I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON MONEYMAXX EXPRESS BEFEKTETÉSI ALAP AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az AEGON MoneyMaxx Express Befektetési

Részletesebben

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt.

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Évgyűrűk Ingatlan Befektetési Alap: 2010. éves jelentés 2011.03.17. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. július 17. Lajstromszáma 1221-12 Tipusa Zártkörű, nyíltvégű

Részletesebben

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról 2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról Alap megnevezése: Budapest Ingatlan Alapok Alapja Típusa: nyíltvégű értékpapír, befektetési alapba fektető befektetési alap Futamideje: nyilvántartásba

Részletesebben

Figyelmeztetés a kockázatokra:

Figyelmeztetés a kockázatokra: A jelen előadáson vagy videóban elhangzottak az előadó magánvéleményét tükrözik. Nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont

Részletesebben

ERSTE SÁVOS HOZAMMAX KÖTVÉNY 13.

ERSTE SÁVOS HOZAMMAX KÖTVÉNY 13. ERSTE SÁVOS HOZAMMAX KÖTVÉNY 13. 100%-os Tőkevédelem és magas hozam lehetősége az EUR/HUF árfolyamának stabilitásával! 1. Kinek ajánljuk a figyelmébe az Erste Sávos Hozammax Kötvény 13-t? akinek fontos

Részletesebben

NEÉ Befektetési Eszközök HUF

NEÉ Befektetési Eszközök HUF Access Bwm Hedge Fund Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap 2012 November Könyvvizsgáló: HKH Consulting Kft. Kibocsátás időpontja: 2008.05.19 Nyilvántartásba vételi szám: 1111-278 ISIN kód: HU0000706437

Részletesebben

Metropolisz Garantált Származtatott Zártvégű Befektetési Alap Zárt végű, származtatott ügyletekbe fektető értékpapír alap

Metropolisz Garantált Származtatott Zártvégű Befektetési Alap Zárt végű, származtatott ügyletekbe fektető értékpapír alap Metropolisz Garantált Származtatott Zártvégű Befektetési Alap Zárt végű, származtatott ügyletekbe fektető értékpapír alap Futamideje: 2006. május 26. 2009. május 26. Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től)

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) H0K: 0. számú kamatváltoztatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban, azaz a

Részletesebben

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások ARANYKOR ORSZÁGOS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKA (KIVONAT) A Pénztár a Befektetési Politika rendelkezéseit a következő vagyonkezelési irányelvekben rögzíti: A Pénztár elsődleges célja a befektetett

Részletesebben

Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap. Féléves jelentés 2010.

Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap. Féléves jelentés 2010. Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. I. A Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti engedély száma: Alapkezelő

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP

CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2015. A Concorde USD Pénzpiaci Befektetési Alap Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

MÁR NEM ÉRTÉKESÍTHETŐ BETÉTI KONSTRUKCIÓK

MÁR NEM ÉRTÉKESÍTHETŐ BETÉTI KONSTRUKCIÓK MÁR NEM ÉRTÉKESÍTHETŐ BETÉTI KONSTRUKCIÓK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE A már nem értékesíthető betéti konstrukciók részben szereplő termékekre új betétlekötési megbízás nem adható. 1. Akciós 0,60%-os uró Betét

Részletesebben

NEÉ Befektetési Eszközök HUF

NEÉ Befektetési Eszközök HUF Access Bwm Hedge Fund Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap Könyvvizsgáló: HKH Consulting Kft. Kibocsátás időpontja: 2008.05.19 Nyilvántartásba vételi szám: 1111-278 ISIN kód: HU0000706437 számítás

Részletesebben

CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA

CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde PB2 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás 2014.12.3 1 Vagyonkimutatás

Részletesebben

XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2009. ÉVES JELENTÉS 2009.

XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2009. ÉVES JELENTÉS 2009. XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap Befektetési Alap megnevezése XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) ) a tőkepiacról

Részletesebben

Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012

Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Készült: 2012. augusztus 9. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS BUDAPEST BONITAS ALAP

FÉLÉVES JELENTÉS BUDAPEST BONITAS ALAP FÉLÉVES JELENTÉS 2014 - BUDAPEST BONITAS ALAP Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Budapest Bonitas Investment Fund Budapest Bonitas Alap Budapest Bonitas Fund Harmonizáció Alternatív

Részletesebben

QUANTIS HUF Likviditási Alap. Féléves jelentés 2014.

QUANTIS HUF Likviditási Alap. Féléves jelentés 2014. QUANTIS HUF Likviditási Alap Féléves jelentés 2014. Budapest, 2014. augusztus 26. Cím: H-1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. 5. em. Cégjegyzékszám: 01-10-046082 Telefon: (36) 1 413 2280 Fax: (36) 1

Részletesebben

Accorde Alapkezelő Zrt. Accorde CVK3 Alapok Alapja Befektetési Alap I. Féléves jelentés

Accorde Alapkezelő Zrt. Accorde CVK3 Alapok Alapja Befektetési Alap I. Féléves jelentés Accorde Alapkezelő Zrt. Accorde CVK3 Alapok Alapja Befektetési Alap 2016. I. Féléves jelentés (Időszak: 2016.03.04-2016.06.30.) I. Vagyonkimutatás indulás: 03.04.. Vége: 2016.06.30. Instrumentum Érték

Részletesebben

Az Alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet.

Az Alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet. CIB Hozamgarantált Betét Alap Portfoliójelentés 2008. október 31. AZ ALAP HOZAM / KOCKÁZAT SZERINTI BESOROLÁSA alacsony pénzpiaci alapok kötvényalapok vegyes alapok részvényalapok Havi jelentés magas www.cib.hu

Részletesebben

GE Money Dollar Short Bond Investment Fund október 24. (PSZÁF engedély szám: H-KE-III-549/2012/2012

GE Money Dollar Short Bond Investment Fund október 24. (PSZÁF engedély szám: H-KE-III-549/2012/2012 GE Money Dollár Rövid Kötvény Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Harmonizáció Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme GE Money Dollar Short

Részletesebben

DÍJJEGYZÉK. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Üzletszabályzatának Díjjegyzéke. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt.

DÍJJEGYZÉK. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Üzletszabályzatának Díjjegyzéke. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. DÍJJEGYZÉK A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Díjjegyzéke: Hatályos 2012. év szeptember hónap 10. napjától. Művelet Díjalap Díj mértéke Díj esedékessége I. Befektetési és árutőzsdei szolgáltatási

Részletesebben

K&H tőkét részben előre fizető 4 származtatott zártvégű értékpapír befektetési alap

K&H tőkét részben előre fizető 4 származtatott zártvégű értékpapír befektetési alap K&H tőkét részben előre fizető 4 származtatott zártvégű értékpapír befektetési alap 216.évi Féléves beszámoló Beszámolási időszak: 216.1.1-216.6.3. 215. EREDMÉNYKIMUTATÁS (eft) 1.1-12.31. I. Pénzügyi műveletek

Részletesebben