própénz Adózási Hírlevél Iránytű a sikeres vállalkozáshoz

Átírás

1 própénz Adózási Hírlevél Iránytű a sikeres vállalkozáshoz IX. évf. 9. szám november december A tartalomból: évi adóváltozások ÁFA-változások Változások a társasági adóban Személyi jövedelemadót érintő adóváltozások ársadalombiztosítási szabályok változásai Változások a környezetvédelmi termékdíjban lektronikus Közúti Áruforgalom llenőrző Rendszer januártól!? Év végi teendők fontos határidők egyéni vállalkozókat érintő információk M magánszemélyeket érintő információk társas vállalkozásokat (Bt., Kft.) érintő információk különösen fontos információk, pl. törvény által előírt kötelezettségek évi adóváltozások november 19-én elfogadta a Parlament a évi adótörvény változásokat. nnek kapcsán vegyük sorra a főbb változásokat ÁFA, társasági adó, SZJA adónemekben és a társadalombiztosítási szabályokban, valamint a környezetvédelmi termékdíjat illetően. ÁFA-változások A legfontosabb változás az időszakos elszámolású ügyletekhez kapcsolódóan bevezetésre kerülő új előírások. Főszabály szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetén az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja a teljesítési időpont. ttől eltérést két esetben enged meg az elfogadott adócsomag: ha a számla vagy nyugta kibocsátása és az ellenérték megtérítése is megelőzi az elszámolással érintett időszak utolsó napját, akkor a teljesítés a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja; ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének az esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 30. nap lesz a teljesítés időpontja. Az új rendelkezések csak január 1-jével lépnek hatályba, azonban a könyvviteli, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatást nyújtóknak már július 1-jétől alkalmazniuk kell től nem kötelező a külföldi adóalanyoknak bejelentkezniük, ha a belföldi tevékenységük kizárólag Áfa-raktárból történő Közösségen belüli adómentes értékesítésre korlátozódik, további feltétel, hogy a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettséget az adóraktár üzemeltetője teljesítse. A törvénymódosítás értelmében jövő évtől az acélipari termékek értékesítése fordított adózás hatálya alá tartozik. Ugyancsak a fordított adózás szabályait kell 2015-től érvényesíteni valamennyi termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés esetén (korábban ez csak az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan volt érvényben). A motorbenzin Áfa-tartalma levonhatóvá válik abban az esetben, ha azt az adóalany igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába beépül. A kapott előleggel kapcsolatos adófizetési szabályok kiterjesztésre kerülnek a csereügyletekre oly módon, hogy az előlegre vonatkozó rendelkezéseket minden, a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámító vagyoni előny esetében alkalmazni kell tehát nem csak a pénz és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén.

2 Változások a társasági adóban Legszélesebb kört érintő korlátozás az elhatárolt veszteség felhasználásával kapcsolatos új előírások, ennek értelmében: legutoljára a december 31-ig keletkezett és korábban fel nem használt elhatárolt veszteség a keletkezés évében hatályos szabályok szerint, de legfeljebb december 31-ig használható fel, adóévtől a veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használhatják fel, átalakulás útján a jogutód által átvett elhatárolt veszteséget legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód az átalakulást követően tovább folytatott tevékenységéből származó bevétel a jogelőd által az átalakulást megelőző 3 adóévben azonos tevékenység keretében elért átlagos bevételben képvisel, a többségi befolyásszerzést megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget a többségi befolyásszerzést követően a megszerzett társaság adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a megszerzett társaság többségi befolyásszerzés megtörténtét követően tovább folytatott tevékenységből származó bevétele a többségi befolyásszerzést megelőző 3 adóévben azonos tevékenysége keretében elért átlagos bevételében képvisel. A reklámok közzétételével kapcsolatban elszámolt költségek a jelenlegi előírások szerint kizárólag abban az esetben minősülnek elismert költségnek a társasági adóban, ha a társasági adó alanya rendelkezik a reklám-közzétevő nyilatkozatával arra vonatkozóan, hogy a reklámadó-kötelezettségét teljesítette vagy reklámadó-kötelezettség nem terheli. A 2015-től hatályos módosítások értelmében, ha a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség összege az adóévben összesen a 30 millió Ft-ot nem haladja meg, akkor a reklám-közzétevő nyilatkozatától függetlenül a társasági adóban elismert költségnek számít. Amennyiben a reklámköltségek az adóévben a 30 millió Ft-ot meghaladja, abban az esetben a társasági adóalap-növelési kötelezettségek alól egyrészt a reklám-közzétevő nyilatkozata alapján lehet mentesülni, másrészt akkor, ha a társasági adó alanya igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását ő vagy a reklám-megrendelő kérte a reklám-közzétevőtől, harmadrészt pedig ha a reklám-közzétevő a reklám közzététel megrendelésének időpontjában szerepelt a NAV által közzétett, reklám-közzétevő adóalanyokkal kapcsolatos nyilvántartásban. Bevezetésre kerül a felsőoktatási intézmények támogatásához kapcsolódó társaságiadó-alap kedvezmény. A felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás elismert ráfordításnak minősül, a kedvezmény mértéke a megállapodás alapján nyújtott támogatás összegének 50%-áig terjed. z a rendelkezést már a 2014-es adóévben is alkalmazható. ovábbi társaságiadó-alap kedvezmény bővítést jelent az, hogy az adózó a korábbról már ismert korlátok figyelembe vételével bármely általa foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személy után érvényesíthet adóalap-kedvezményt. A jövedelem- (nyereség-) minimum megállapítás során 2015-től nem lehet figyelembe venni összes bevételt csökkentő tételként az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét. A jövő évtől az üzleti vagy cégértékre 10%-os mértékű értékcsökkenési leírás lehet elszámolni a társasági adó törvény szerint től kapcsolt vállalkozási viszony jön létre az új előírások alapján abban az esetben is, ha a felek között az ügyvezetés egyezőségére (ügyvezető vagy ügyvezetők személyének egyezősége) tekintettel az üzleti és a pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Személyi jövedelemadót érintő adóváltozások A 2014-ben bevezetett családi járulékkedvezmény után jövőre bevezetésre kerül az első házasok kedvezménye, mely érvényesítésének feltétele az, hogy legalább az egyik fél első házasságát köti. A kedvezmény legfeljebb 24 hónapig, vagy legkésőbb a gyermek/magzat után érvényesített családi adókedvezményt megelőző hónapig vehető igénybe. A kedvezmény mértéke az adóalapból ,- Ft/hó, ami havonta 5.000,- Ft adómegtakarítást jelent. A kedvezmény a felek közös nyilatkozatával az adóelőlegből is érvényesíthető. Kétgyermekes családok esetében 2016-tól fokozatosan emelkedik az igénybe vehető családi kedvezmény, míg 2019-ben a duplájára nő től a családi kedvezmény évközben történő igénybevételére vonatkozó nyilatkozatban a gyermekek adóazonosító jelét kell feltüntetni, nem lesz elegendő a természetes azonosító adatok kitöltése. Vagyis amelyik gyermeknek még nincs meg az adóazonosító jele, annak beszerzéséről már most gondoskodni kell, hogy a év elején leadandó nyilatkozatban már szerepeltetni tudja. ddig is így volt, azonban most a jogszabályban is rögzítésre került, hogy nem kerülhet kedvezményes adózás alá az a bevétel, amely a magánszemélyt önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg. Béren kívüli juttatások köre nem változik, és az egyes meghatározott juttatások adóterhei sem növekednek, azonban a béren kívüli juttatásként adható juttatások összesített értékhatára csökken, és több értékhatár-korlát is érvénybe lép. A következő juttatások egyes meghatározott juttatásként adóznak, ami azt jelenti, hogy az adóalap a juttatás értékének 1,19-szerese, mely után 16% SZJA és 27% HO-t kell fizetni: 2

3 béren kívüli juttatások egyedi értékhatárt meghaladó része után, SZÉP kártya juttatás 450 ezer Ft-ot meghaladó része után, SZÉP kártyán kívüli, egyéb béren kívüli juttatás összesített 200 ezer Ft-ot meghaladó része után, SZÉP kártyán adott és egyéb béren kívüli juttatások együttes összege (rekreációs keretösszeg) 450 ezer Ft-ot meghaladó része után. A korlátértékek számításakor a munkaviszonyban töltött napok számát arányosan kell figyelembe venni. A munkáltatót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek nyújtott béren kívüli juttatást is től a nyugdíj- és teljes életre szóló életbiztosításra befizetett díj 20%-ának visszaforgatásáról lehet rendelkezni legfeljebb 130 ezer Ft-ig. Pontosításra kerül a nyugdíjbiztosítás fogalma, és a törvény rögzíti a kiegészítő biztosítás fogalmát is. zzel kapcsolatban, ha a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló biztosítási díjrész nem éri el a kiegészítő biztosítások nélküli teljes biztosítási díj 90%-át, abban az esetben csak a tényleges nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész után érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezményt azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel kapcsolatban lehet jóváírni, amelyre a díjfizetés történt, mégpedig a díjfizetéssel arányosan. ovábbi változás, hogy január 1-je után kötött szerződések esetén az ezekből a biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként fog adózni. ársadalombiztosítási szabályok változásai Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege január 1-jétől havi 6.930,- Ft-ra (napi 231,- Ft-ra) emelkedik. A GYD-ben, GYS-ben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő szülőket foglalkoztatók igénybe vehető szociális hozzájárulási adó kedvezményénél változás, hogy 2015-től nem kell arányosítani részmunkaidő esetén a bruttó bért vagy a 100 ezer Ft-os korlátot, a kedvezmény a teljes összeg után érvényesíthető. Változások a környezetvédelmi termékdíjban 2015-től termékdíj-kötelessé válik az egyéb műanyag termék, az egyéb vegyipari termék, valamint az irodai papír, és bővítésre kerül a termékdíj-köteles csomagolószerek és elektromos, elektronikai berendezések köre is. A műanyag virág, levél- és gyümölcsutánzat, ezek részei, továbbá az ezekből készült áru minősül műanyag terméknek. A díjtétel ezekre 1.900,- Ft/kg lesz. gyéb vegyipari termékek: a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek: 11,- Ft/kg-os díjtétellel a szépség- vagy testápoló készítmények: 57,- Ft/kg-os díjtétellel Irodai papír olyan információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra. zek díjtétele 19,- Ft/kg lesz. Az éves nettó 600 ezer Ft árbevételt elérő kézműipari tevékenységet végző mikro- vagy kisvállalkozások, amelyek a kézműipari tevékenység keretében előállított termék csomagolására kizárólag természetes anyagból előállított csomagolóeszközt, vagy csomagolóanyagot használnak, mentesülnek a termékdíj-fizetésikötelezettség alól. A jövőben nem minősül forgalomba hozatalnak így termékdíj-kötelezettséget sem von maga után az olyan apport, jogutódlásos megszűnés és üzletág-átadás, amely nem jár Áfa-fizetési kötelezettséggel. Lehetővé teszi a jogszabály a termékdíj-kötelezettség szerződéssel történő átvállalását bércsomagolás, valamint az engedélyezett bérleti rendszer keretében történő csomagolás esetén. A kereskedelmi csomagolás fogalma pontosításra került, a kizárólag fémből kivéve: kupak készült italcsomagolások maradnak, az egyéb anyagokból készült csomagolások (műanyag, papír-műanyag társítás, üveg) készült italcsomagolásokra az alap díjtétel kerül a jövőben alkalmazásra. A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíj-köteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik. ermékdíj-fizetésre kötelezett: az első belföldi forgalomba hozó vagy első saját célú felhasználó, belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy a saját célú felhasználó, bérgyártás esetén a bérgyártató. Reklámhordozó papír esetében az első pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak belföldi előállítás esetén a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül. Kovács Andrea okl.adószakértő 3

4 lektronikus Közúti Áruforgalom llenőrző Rendszer januártól!? Új fegyvere van a kormánynak az áfacsalás visszaszorítására, ez pedig nem más, mint az lektronikus Közúti Áruforgalom llenőrző Rendszer (KAR), ami már szerepel a 2015-ös adóváltozások között. Aki ennek nem tesz eleget, az hatósági zárral, igen komoly mulasztási bírsággal, lefoglalással számolhat. olvashatjuk az erről szóló tájékoztatást az ekaer.hu weboldalon. A jogszabályi rendelkezések jelenlegi állapota számtalan kérdést, problémát vet fel, melyekre egyelőre nincs válasz. Nem csak a szállítmányozással, fuvarozással és logisztikai tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseletek keresték meg a jogalkotót, hanem tették ezt mások is. A Minőségi Könyvelők Klubja gyesület is megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot azzal a kéréssel, hogy a januári bevezetést (és az ezzel járó súlyos szankciók kilátásba helyezését) legalább két hónappal halasszák el. öbb, mint 70 megválaszolatlan kérdés merült fel, melyek közül néhányat egyszerűen meg lehet oldani, azonban mindenképp szükségessé vált immár a bevezetés előtt látszik a már elfogadott jogszabály módosítása, újragondolása. Éppen ezért nem is szeretnénk a részleteket megosztani ezen a fórumon, hiszen nagy valószínűséggel azok jó része néhány hét múlva jelentős mértékben változni fognak. gy kis ízelítő a rendszerről: Közúti fuvarozással járó tevékenységet a jövő év január elsejétől csak olyan adózó folytathat, aki rendelkezik lektronikus Közúti Áruforgalom llenőrző Rendszer (KAR) számmal. A szabályozás akkor érvényes, ha: Útdíjköteles gépjárművel végzik a közúti fuvarozást a) az urópai Unió valamely tagállamából Magyarországra hoznak be terméket, b) Magyarország az urópai Unió valamelyik országába visznek ki terméket, c) belföldi forgalomban, első adóköteles termékértékesítés esetén nem végfelhasználó számára. Ha az előbb felsorolt esetek bármelyike fennáll, az adózók kötelesek az állami adó- és vámhatósághoz bejelentést tenni, az adózás rendjéről szóló törvény 11. számú mellékletében meghatározott adattartalommal. A bejelentést az KAR elektronikus felületén kell majd megtenni. Itt az állami adó- és vámhatóság minden bejelentéshez ad majd egy KAR számot, mely 15 napig lesz érvényes. Aki megtette a bejelentést, annak az KAR számot ki kell adnia a fuvarozást végző, vagy a fuvarozást szervező személynek, mert ennek a személynek is szüksége lesz az azonosító számra egy hatósági ellenőrzés során. Aki bejelenti a közúti fuvarozással járó tevékenység folytatását, azt a személyt az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi, és a bejelentése alapján ad neki egy KAR számot. forrás: ekaer.hu A rendszerrel kapcsolatos információkat javasoljuk, hogy folyamatosan kövesse minden olyan vállalkozás, akit érinthet. Harkai István Év végi teendők fontos határidők Ahogy minden évben, most is több határidőre kell figyeljenek a vállalkozások. Jogvesztő határidő az egyéb feltételek megléte esetén az alanyi ÁFA mentesség bejelentése, illetve ennek fordítottja, ha egy alanyi ÁFA mentes vállalkozás szeretne ÁFA-körbe tartozni, valamint az VÁ-ból történő ki- vagy belépést is decemberben kell eldönteniük a vállalkozásoknak. December 20. helyett idén december 22-i határidővel kell teljesíteni az adóelőleg-feltöltési kötelezettségeket az alábbiakra tekintettel: ársasági adó Feltöltési kötelezettség azokra a gazdasági társaságokra vonatkozik, melyeknél az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétel meghaladta a 100 millió Ft-ot. A feltöltési kötelezettség során a várható adó összegére kell kiegészítenie a befizetett adót. A feltöltési kötelezettség tekintetében bevallási kötelezettség is terheli az adózót. Iparűzési adó Iparűzési adóelőleg feltöltési kötelezettség azokat az adózókat érinti, akiknek társasági adó feltöltési kötelezettségük is van (adóévet megelőző évben az éves árbevételük a 100 millió Ft-ot meghaladta). Az adóévben alakult, vagy átalakulás során újonnan létrejött társaságok mellett a közhasznú társaságok, alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakásszövetkezetek és az iskolaszövetkezetek is mentesülnek a feltöltési kötelezettség alól. bben az esetben 4

5 is hasonlóan kell eljárni, mint a társasági adónál, tehát az adót a várható adó összegére kell kiegészíteni, és itt is figyelembe kell venni az év közben már megfizetett előlegeket (március 15. és szeptember 15.). A feltöltési kötelezettség összegét be kell vallani, valamint meg is kell fizetni. VA VA alanyok adóelőlegfeltöltési kötelezettsége függetlenül attól fennáll, hogy társaság vagy egyéi vállalkozási gazdálkodási formáról van-e szó. Bevallási kötelezettség kivételesen nem társul hozzá, de a feltöltésre vonatkozó határidőt fontos, hogy betartsuk. A feltöltési kötelezettség az éves várható adó 100%-áig kell, hogy teljesüljön, azonban mulasztási bírság a 90% alatti teljesítés esetén szabható ki. A mulasztási bírság mértéke a fizetendő adó 90%-ának és a befizetett adóelőlegnek a különbözete után legfeljebb 20%-ig terjed. Mulasztási bírsággal azoknak is számolniuk kell, akik december 20-a után akár csak 1 2 nappal később teljesítik feltöltési kötelezettségüket. A különböző adónemek feltöltési kötelezettségének felelős és reális teljesítése csak az adózók és a könyvelők szoros együttműködése alapján tud létrejönni. A számítások elvégzéséhez szükséges a könyvelésben még nem szereplő adatok ismerete is (alap esetben ezek a december havi értékek), melyekre vonatkozóan az adózónak kell az általa ismert adatokról információt szolgáltatnia, melyeket a könyvelő az adó kiszámításánál figyelembe tud venni. Célszerű időben elkezdeni az év végéig várható eredményhatások számba vételét. Harkai István Áldott, békés Karácsonyt és Boldog Új Évet! Harkai István Adópénz Számviteli Bt. el./fax: 23/ adopenz@adopenz.hu 5