2011. január, február, március

Átírás

1 Írta: Julian Melgosa január, február, március

2 Copyright Hetednapi Adventista Egyház, 2010 Copyright Julian Melgosa, 2010 Felelõs kiadó: Ócsai Tamás A Bibliatanulmányokat a Hetednapi Adventista Egyház Generál Konferenciájának Felnõtt Szombatiskolai Osztálya készíti, a Szombatiskolai Kéziratokat Elbíráló Nemzetközi Bizottság általános felügyelete alatt, amelynek tagjai szerkesztõ-tanácsadóként is szolgálnak. A közzétett Bibliatanulmányok a bizottság véleményét is tükrözik, tehát nem kizárólag a szerzõ(k) elgondolásai olvashatók bennük. Fordította: Zarkáné Teremy Krisztina Lektorálta: Kalocsainé Szmeló Magdolna Korrektor: Gyetvainé Gerlai Krisztina Felelõs szerkesztõ: Zarkáné Teremy Krisztina Kiadja a Hetednapi Adventista Egyház 2119 Pécel, Ráday u. 12. Ügyintézés: Fenyvesi Eszter feszter@adventista.hu Telefon: Nyomdai elõkészítés: Ecsedi Gabriella Nyomdai munkálatok: Szõllõsy Mûhely, Debrecen Felelõs vezetõ: Szõllõsy Botond ISBN

3 TARTALOM Elõszó tanulmány: Érzelmek tanulmány: Isteni gondviselés vagy aggodalmaskodás tanulmány: Stressz tanulmány: Emberi kapcsolatok tanulmány: Bûntudat tanulmány: Pozitív gondolkodás tanulmány: Reménység vagy depresszió tanulmány: Kitartás tanulmány: Énkép tanulmány: Irigység tanulmány: Szabadulás a szenvedélyektõl tanulmány: A természet világa az egészség forrása tanulmány: Az élet Jézussal Reggeli dicséret Ajánlott internetes oldalak: Generál Konferencia: Transzeurópai Divízió: Newbold College: Magyar Unió: Dunamelléki Egyházterület: Tiszavidéki Egyházterület: Advent Kiadó: Adventista Teológiai Fõiskola: Reménység Evangélizációs Központ (REK): Bibliatanulmányok: 3

4 JÉZUS SÍRT A földi teremtmények közül az ember a legracionálisabb lény, hiszen bármilyen csodálatosak is a békák, kutyák, hernyók, szamarak, nem rendelkeznek az érvelés képességével. Viszont minden logikai és racionális érzékünkkel együtt érzelmi lények is vagyunk. Teljes joggal fogalmazhatnánk úgy is, hogy az érzelmek sokkal inkább meghatározzák az életünket, mint az értelem. Szükségünk van az érzelmekre, nélkülük aligha lehetnénk igazán emberek. (Ugyan melyik ember ne ismerné a szeretetet, könyörületet, együttérzést, félelmet vagy szomorúságot?) A robot képes érzelem nélkül mûködni, az ember nem. A bûn világában élünk, ezért természetes, hogy érzelmeink miatt gyakran erõs fájdalmak érnek. Betegség, háború, szegénység, természeti katasztrófák, anyagi bizonytalanság, családi problémák hogy is ne váltanának ki félelmet, bánatot, rettegést és szomorúságot, amit mindannyian jól ismerünk? Figyeljük meg azt is, hogy Jézusra milyen érzelmi hatást gyakorolt világunk! Könnyekre fakadt Jézus (Jn 11:35). Õ [Jézus] pedig elnézvén õket haraggal, bánkódván szívük keménysége miatt (Mk 3:5). És mon da né kik: Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és vigyázzatok (Mk 14:34). Jé zus azért, amint lát ja vala, hogy az sír és sír nak a ve le jött zsi dók is, elbúsula lel ké ben és igen megrendüle" (Jn 11:33). Útált és az em be rek tõl el - hagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerõje" (Ézs 53:3)! A zsi dók hoz írt le vél jól megfogalmazza a nagyszerû igazságot Urunkkal kapcsolatban: Mert nem oly fõ pa punk van, aki nem tud na meg in dul ni gyar ló - ságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bûnt (Zsid 4:15). Gyarlóságaink miatt pedig mint ahogy mindannyian jól tudjuk elég kellemetlen érzések lehetnek bennünk. Bá nat, fáj da lom, szomorúság Ezek az ér zé sek nem el ve ten dõk, nem bûn, ha így érzünk. Nem hitetlenségünk vagy bizalmatlanságunk jele, ha ilyesmit váltanak ki belõlünk az élet viharai. Hiszen Jézus is különféle érzésekkel reagált különbözõ eseményekre. Ma már több ezer év re va gyunk az élet fá já tól (lásd 1Móz 2:9). A DNS egy - re gyengül. Sérült árunak számítunk, és az evolúció mítoszával ellentétben az állapotunk folyamatosan romlik. Ép pen ezért nem cso da, hogy a bûn ha tott ér zel mi egész sé günk re is. Gyak - ran megesik, hogy nem mi uraljuk érzelmeinket, hanem azok uralkodnak raj - tunk, kifejezetten rossz döntésekbe taszítva, amelyek azután még több fájdalmat és szo mo rú sá got okoz nak. Jó hír vi szont, hogy en nek nem kell szük ség - képpen így lennie. Az Úr valami jobbat tartogat számunkra! 4

5 Ebben a negyedévben tanulmányunk az emberi érzelmekkel foglalkozik. Bibliai elveket közöl azzal kapcsolatban, hogyan érthetjük meg saját érzéseinket, és kér het jük az Úr ere jét ah hoz, hogy sze re tõ ural ma alá von juk azo kat. Foglalkozunk majd bibliai hõsökkel, miközben azt vizsgáljuk, milyen érzelmi ha tást vál tott ki be lõ lük, ami õket ér te, akár jó, akár rossz do log ról volt is szó. Közben feltesszük a fontos kérdést: Mit tanulhatunk tapasztalataikból, ami nekünk is segítségünkre lehet? Természetesen vannak, akiknek orvosi segítségre van szükségük, különösen azoknak, akiknek érzelmi gondjait fizikai problémák okozzák, mint például a kémiai egyensúly hiánya. Ezzel együtt semmilyen helyzetben nem állíthatjuk, hogy Is ten ere je ne hoz hat na gyógy ulást bár ki nek az éle té be. Kérjük Istent, hogy miközben e negyedévi tanulmányunk során jobban megértjük érzelmeinket, képesek legyünk mindinkább az Úrhoz fordulni, akitõl a legnagyszerûbb érzelmet, a szeretetet kapjuk! Végezetül: érzelmi hullámhegyeinktõl és hullámvölgyeinktõl függetlenül mindannyian megtanulhatunk ebben a szeretetben fürdeni, fõként akkor, amikor hullámvölgyben vagyunk, és így Isten kegyelme által szeretettel fordulhatunk mások felé is. Hiszen végeredményben bármennyi bánat is ér, a sze re tet so ha el nem fogy (1Kor 13:8). Dr. Julian Melgosa a Walla Walla Adventista Egyetem (USA) Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékének dékánja. Clifford R. Goldstein szerkesztõ Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz Szombatiskolai tanulmányunkban a bibliai idézeteket általában a Károli-féle fordításban közöljük. Amikor máshonnan idézünk, zárójelben olvasható a forrás megjelölése. A bibliai könyvek neve és rövidítése, valamint a Bibliában szereplõ nevek a Magyar Bib lia tár su lat meg bí zá sá ból, a Ma gyar or szá gi Re for má tus Egy ház Kál vin Já nos Ki adó - jában, Budapesten, 2002-ben kiadott bibliafordítás szerint szerepelnek. A továbbiakban ezt így rö vi dít jük: új prot. ford. Ha az idé zet ben egy, az ol da lon már is mer te tett mû re hi - vatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mû) rövidítést. Továbbra is szeretettel ajánlom minden érdeklõdõ figyelmébe a Tanítói mellékletet, ami külön kiadványként beszerezhetõ. Amint már meg szok tuk, a szombatiskola hanganyaga letölthetõ az internetrõl. Ha a bib lia ta nul má nyo kat meg ke res sük az egy ház hon lap ján ( az ott jel zett kap cso lat tal el ér he tõ a hang - anyag is. Ezért külön köszönettel tartozunk Bátori Sándornak és Szabó Árpád Zoltánnak, valamint mindazoknak, akik részt vesznek a felolvasásban! Zarkáné Teremy Krisztina a magyar változat szerkesztõje 5

6 1. tanulmány DECEMBER Érzelmek SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 2Sámuel 13; Lukács 19:41-44; János 16:20-24; Galata 5:22; Kolossé 3:12-14 Bi zony, bi zony mon dom nék tek, hogy sír tok és jaj gat tok ti, a vi lág pe dig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul (Jn 16:20). Az ember személyiségének fontos részét képezik az érzelmek. Nagy erõvel sarkallhatnak akár jóra, akár rosszra, tehetnek boldoggá vagy szomorúvá, válthat - nak ki fé lel met vagy örö met. A pozitív érzelmek hozzájárulnak a megelégedettséghez és a jó közérzethez, a negatív érzelmek általában fájdalmat és gyötrelmet váltanak ki. Míg az elõbbiek a szellemi egészséget erõsítik, addig az utóbbiak hosszantartó hatására viselkedésbeli és a kapcsolatokat érintõ problémák alakulhatnak ki. Tehát az érzelmek fontos szerepet játszanak általános közérzetünkben. Bár Isten azt akarja, hogy élvezzük a pozitív érzelmek elõnyeit, a bûn miatt gyakran tapasztaljuk a negatív érzelmek káros következményét. A bibliai hõsök sem mentesültek az érzelmi hullámhegyektõl és hullámvölgyektõl. Némelyeknek közülük sikerült uralkodni érzelmi kilengéseiken, mások azonban képtelenek voltak erõt venni magukon, és negatív érzéseik hatására helytelen tetteknek engedtek szabad utat. Nem egyértelmû és nem is közvetlen az érzelmek és a viselkedés közötti kapcsolat. Vannak, akik fájdalmas érzéseik hatására térdre borulnak és Istenhez, az igazi segítség és támogatás forrásához fordulnak, mások azonban a küzdelmek következtében egészen elszakadnak a hittõl. Éppen ezért olyan fontos, hogy többet megtudjunk érzelmeinkrõl és az életünkre gyakorolt hatásukról. 6

7 december 26. VASÁRNAP NEGATÍV ÉRZELMEK Olvassuk el Sámuel második könyve 13. fejezetét, ami tele van ellentétes érzelmekkel. E zavaros helyzet szereplõi rengeteg fizikai és érzelmi fájdalmat szabadítottak egymásra. Viselkedésüknek következményei érintették az egész királyi családot, sõt hatottak késõbbi nemzedékek életére is. Mit mondhatunk a következõ szereplõk érzelmi állapotáról? Amnon Támár Dávid Absolon Amnon érzése Támár iránt nem lehetett igazi szerelem, inkább erõs szexuális vágy, hi szen amint el ér te cél ját, meggyûlölé õt fe let te igen, mert na gyobb lõn gyûlölete, mellyel gyûlölte õt, a szeretetnél, mellyel õt megszerette (15. vers). Amnonnál szélsõséges érzelmeket figyelhetünk meg: zabolátlan szenvedély (ráadásul egy vérfertõzõ kapcsolatban) és gyûlölet. Ilyen érzelmi állapotban az ember viselkedése szinte mindig zavaros lesz, és súlyos következményeket von maga után. Amnon szeretete szinte azonnal gyûlöletbe csapott át. Húgát könyörgése ellenére is erõszakkal ûzte ki szállásáról. Támár áldozat volt. Nem engedett bátyja közeledésének, ami kifejezetten ingerelte Amnont. Támár a király iránti engedelmességbõl szolgált bátyjának, ám amikor a férfi szándéka világossá vált, mindent megtett, hogy lebeszélje; felvázolta elõtte a gonosz tett rettenetes következményeit. Amnon viszont eltökélte, hogy meg te szi, ami re haj tot ta a vágy. Nem volt haj lan dó a jó ta nács ra hall gat - ni, véghezvitte, amit eltervezett. Mint minden nõ, aki erõszak áldozata lett, Támár is bizonyára haragudott, megalázottnak, kihasználtnak érezte magát. Valószínûleg jelentõsen csökkent az önértékelése is. Bátyja, Absolon sem sokat könnyített a helyzetén, csak azt tanácsolta neki, hogy hallgasson az esetrõl, miközben õ már tervezte a bosszút, Amnon meggyilkolását. (Mellesleg, ha Amnontól megszabadul, nõ az esélye, hogy õ ül het Izráel trón já ra.) Dá vid, az ap juk, mély ha ra got és fáj dal mat ér zett az események miatt. 7

8 HÉTFŐ december 27. POZITÍV ÉRZELMEK A negatív érzelmek, mint amilyen a gyûlölet, az aggodalom, a félelem, a düh, az irigység és a féltékenység, azonnali élettani reakciókat váltanak ki: heves szívdobogás, az izmok megfeszülése, a száj kiszáradása, hideg veríték, gyo - moridegesség vagy egyéb fizikai tünetek mutatkoznak. A tapasztalatok szerint, ha valaki hosszú ideig van hasonló körülmények között, szív- és érrendszeri, valamint emésztõszervi komplikációk léphetnek fel. A pozitív érzelmi állapot viszont, mint amilyen a könyörület, a kedvesség, az alázat, a szelídség és a türelem, összefüggésbe hozható az általános jó közérzettel, a pozitív életfelfogással és az Istenhez, emberekhez fûzõdõ optimális kapcsolattal. A pozitív pszichológia a pszichológia tudományának nemrégiben kifejlesztett és széles körben elfogadott ága a pozitív érzések erõsítését célozza meg a boldogság elérése, valamint az elmebetegségek megelõzése érdekében. Bizonyított tény, hogy egyes negatív érzések ápolása káros az egészségre és csökkenti az élettartamot; ugyanakkor a pozitív hozzáállás eredményeként egészségesebbek lehetünk és tovább élhetünk. Más szóval: minél pozitívabb az alapállásunk, az érzésvilágunk, annál jobb általános egészségnek örvendhetünk. Milyen hatással lehet a Lélek gyümölcse (Gal 5:22) az ember életminõségére? Pál szerint mi a legkiemelkedõbb pozitív érzelem (Kol 3:12-14)? Mit jelent az, hogy öltözzétek föl? Milyen következményekkel jár, ha az ember a gyakorlatban alkalmazza Pál tanácsát? A sze re tet több mint pusz ta ér ze lem, még is ez a leg nagy sze rûbb az ér zel mek között. Isten a szeretet, és tervében szerepel, hogy gyermekei adjanak és kapja nak is sze re te tet. Azt akar ja, hogy tud juk, mit je lent sze ret ni Is tent és Is ten szeretetét élvezni. A szeretet pozitív érzések egész sorát hozza magával, amelyeket kívánatos viselkedési formákká lehet alakítani. 8 Tapasztalatod szerint hogyan hat érzelmi állapotod a cselekedeteidre? Mi ért olyan fon tos, hogy ne hoz zunk ko moly dön té se ket fel he vült ér zel - mi állapotban, akár pozitív, akár negatív érzelmekrõl legyen szó?

9 december 28. KEDD JÉZUS ÉRZELMI MEGNYILVÁNULÁSAI 1. RÉSZ Mk 8:1-3 szakasza szerint a szánakozás, azaz a könyörület vezette Jézust, amikor eltervezte, hogy enni ad az összegyûlt tömegnek. Senki más nem gondolt rá, hogy mi re van szük sé ge az em be rek nek, akik há rom nap ja csak igen ke - veset, vagy semmit nem ettek. Jézus megfigyelte, hogy némelyek messzirõl érkeztek. Tudta, ha táplálék nélkül kell hazamenniük, össze is eshetnek. A tömegek megvendégelésén kívül még mire késztette Jézust a könyörület (Mk 1:40-41; 6:34)? A leprásokat általában megvetették. Nem volt még egy olyan betegség vagy állapot, amitõl jobban rettegtek volna, vagy amire nagyobb szánakozással tekintettek volna, mint a lepra. Minden társadalmi érintkezésbõl kirekesztették azokat, akik ettõl a jól látható kórtól szenvedtek. Általában a számukra kijelölt területen kellett meghúzniuk magukat. Ha valaki közelített feléjük, hangosan kellett kiáltaniuk: Tisztátalan! Tisztátalan!, így figyelmeztetve az embereket, hogy elkerüljék a fertõzést. Jézus megszánta ezt az embert, ezért azonnal meggyógyította, majd pedig útjára bocsátotta, megparancsolva neki, hogy senkinek ne beszéljen a történtekrõl. A gyógyult beteg azonban képtelen volt magában tartani a csodálatra méltó szeretetbõl fakadó tett hírét, ezért elmondta mindenkinek, akivel csak találkozott. Jézusból nemcsak az váltott ki szánalmat, ha alapvetõ fizikai szükségleteket nél kü lö zõ em be re ket lá tott, ha nem az is, ha lát ta, hogy nincs, aki ve zes se, irá - nyítsa õket, céltalanok. Tehát, mielõtt enni adott volna nekik, mélységes lelki ínségüket érezve, elkezdte tanítani õket. Isten országáról beszélt. Krisztus könyörületességét látjuk Mk 9:36 versében is, amikor Jézus ölébe vett egy kis - gyermeket, bemutatva a gyerekek iránti szeretetét. Megérintette a betegeket is, ezzel közvetítve az isteni gyógyító erõt. Jézus megszerette a gazdag ifjút, amikor találkozott vele (Mk 10:21-22), pedig a fiatalember nem követte a Mester tanácsát. Abban a pillanatban mindketten erõs érzelmeket tapasztaltak szeretetet (Jézus) és szomorúságot (gazdag ifjú). Milyen módon fejezhetõ ki a könyörület? Egy dolog megszánni valakit (a leg több em ber el jut idá ig), de egé szen más kö nyö rü le tün ket tet tek kel is bemutatni. Hogyan fejezhetnénk ki jobban együttérzésünket akár szó val, akár tet tel azok iránt, akik va la mi tõl szen ved nek? 9

10 SZERDA december 29. JÉZUS ÉRZELMI MEGNYILVÁNULÁSAI 2. RÉSZ Miért fakadt Jézus könnyekre Jeruzsálem felett (Lk 19:41-44)? Nem kétséges, hogy a jövõbe tekintve látta Jeruzsálem sorsát, és emiatt elszomorodott, de még inkább elkeserítette a város sok lakójának elutasító magatartása. Amikor Jézus a hegyrõl rátekintett a szeretett városra, aminek sorsát a szívén viselte, könynyezni kezdett, noha körülötte ezrek örvendeztek és hozsannát kiáltottak. Könnyei a visszautasított szeretet és könyörület utolsó kérlelésének számítottak (El len G. White: The Spirit of Prophecy. 3. köt. 20. o.). Az evangélium írói két ízben említik, hogy Jézus sírt. Az emberek általában saját maguk miatt sírnak, Jézus szomorúsága azonban mindkét esetben másokért érzett fájdalmából eredt. A következõ szakaszok szerint milyen fájdalmas érzéseket tapasztalt Jézus? Mt 26:37-38; Mk 3:5; 8:12; 11:15-16; Jn 11:32-38 Ézsaiás könyve 53. fejezetének elsõ néhány verse is megerõsíti, hogy Jézus fájdalmak férfia volt. Sok szor ér zett örö met, de mély fáj dal mat is. Szen ve - dését jelentõsen növelte a csalódottság, mivel tanítványai nem értették meg üzenetének lényegét. Sokan nagy szeretete és természetfeletti csodái ellenére sem is mer ték fel ben ne a Mes si ást. Jé zus nak fájt az is, hogy lát ta, mi sza kadt az emberiségre a bûn következtében. A Mester felettébb elszomorodott Lázár halála miatt. Jánostól tudjuk, hogy elbúsult lelkében (Jn 11:33). Ez egy olyan gö rög szó nak a for dí tá sa, ami mély lel - ki felindultságot fejez ki, amelyet a torokból vagy az orrból fakadó, hallható hang kísér. A görög drámaíró, Aiszkhülosz (Kr. e ) ugyanezt a szót használja a lovak horkantásának leírására. Ez a kifejezés az Újszövetségben ötször fordul elõ, négyszer Jézus érzelmeire vonatkozóan. Ha komolyabban elgondolkozunk arról, milyen érzéseket is tapasztalt Jézus, jobban belátjuk, hogy mennyire megérti belsõ lelki küzdelmeinket. Ezt bizonyítja a következõ vers is: Mert nem oly fõ pa punk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon (Zsid 4:15), vagy ahogy az új protestáns fordítás írja: erõtlenségeinken. Ho gyan fon hat ja ez a vers szorosabbra kapcsolatunkat Jézussal, különösen szenvedés idején? 10

11 december 30. CSÜTÖRTÖK ISTEN TERVE ÉS A FÁJDALMAK Mit ígért Jézus a fájdalmakkal és a szomorúsággal kapcsolatban (Jn 16:20-24)? Igazi reménységet talál ebben a szakaszban mindenki, aki fizikai vagy lelki fájdalmakkal küzd. Íme, néhány dolog, amit ebbõl a részbõl megtanulhatunk:» Látszatra a világ örömmel teli. Gyak ran meg esik, hogy a hí võ em ber szem - besül a világ igazságtalanságával. Úgy tûnik, a gonoszok jól érzik magukat, miközben sok istenfélõ szenved. Jézus azonban megígérte, hogy ez nem lesz örök ké így. A lát szat egyéb ként sok szor csal. Haj la mo sak is va gyunk másokat boldogabbnak, sikeresebbnek vélni magunknál.» A szo mo rú ság, a bá nat és a gyöt re lem öröm re for dul. Ez Jézus ígéretének a lényege. A hívõknek fontos ápolni magukban a gondolatot, hogy a bánat nem csak el mú lik majd, ha nem öröm re is for dul!» A múltbeli fájdalmat elfelejtjük. Az embernek általában nagy gyötrelmet okoznak a kellemetlen, múltbeli emlékek. A pszichoterapeuták fáradságos munkával igyekeznek klienseik életét megszabadítani a múlt hatásaitól. Jézus arról biztosít, hogy amint a szülõ asszony elfelejti fájdalmait gyermeke lát tán, úgy kö ve tõi is túl lép het nek majd egy nap a múlt ba ja in.» Senki nem fogja örömünket elvenni. Jé zus nem olyan örö met kí nál, mint amit most ismerünk, hanem maradéktalan, teljes boldogságot; olyan örökké tartó állapotot, amit az ellenség nem vehet el az üdvösségre jutóktól.» Nem lesz sem mi, ami nél kül szû köl köd nénk. Jé zus meg ígé ri, hogy aki üd - vös ség re jut, an nak majd sem mit nem kell kér nie. Nem lesz szük sé ge ar ra, hogy bár mit is kér jen Jé zus tól, mert min de ne meg van, ami kell. Hogyan tudunk belekapaszkodni abba az ígéretbe, hogy minden szomorú sá gunk öröm re for dul? Ho gyan se gít át ez az ígé ret az élet va la meny - nyi küzdelmén? Miként bátoríthatjuk Jézus ígéreteivel azt, aki éppen bánkódik? 11

12 PÉNTEK december 31. TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Amint Jézus átható tekintete végigpásztázta a templom megszentségtelenített udvarát, minden szem ösztönösen felé fordult. Az emberek és az állatok elnémultak. Pap, törvénytudó, farizeus és pogány egyaránt néma döbbenettel és tagadhatatlan csodálattal tekintett Isten Fiára, aki a menny Királyának fenségében állt elõttük. Isteni természete átvillant emberi természetén, és olyan méltóság gal, di csõ ség gel övez te, mint még so ha az elõtt. Az em be rek re kü lö nös fé le - lem ereszkedett. A Jézus közelében állók ösztönösen olyan messze húzódtak tõle a tömegben, amennyire csak lehetett. Néhány tanítványát leszámítva a Megváltó egyedül állt. Minden zaj elnémult, szinte elviselhetetlennek tûnt a mély csend, és amikor Jézus összeszorított száját kinyitotta, és hangja felharsant, a jelenlévõk megkönnyebbülésükben önkéntelenül felnyögtek vagy felsóhajtottak. Tisztán és nagy hatalommal szólt, amitõl az emberek úgy elhajoltak, mintha erõs szél fúj ná õket. Meg van ír va: Az én há zam imád ság há zá nak mon da tik. Ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek (Mt 21:13). Le ment a lép csõn, és nagyobb hatalommal, mint amit három évvel azelõtt nyilvánított ki, az egész templomban kürtszóként felharsanó hangon, minden ellenállást elsöprõ haraggal megparancsolta: Hordjátok el eze ket in nen (Jn 2:16) (El len G. White: The Spirit of Prophecy. 3. köt o.). BESZÉLGESSÜNK RÓLA! 1. Hogyan írnánk le Jézus érzéseit a fenti esetben? Mit tanulhatunk ebbõl azzal kapcsolatban, hogy hányféle érzelem helyes mederben tart va le het a jó for rá sa? 2. Hogyan ellensúlyozhatják pozitív érzelmek a negatív érzések hatását? Gondoljunk például Mária Magdaléna és Mária esetére, amikor Jézus sírjától elmentek félelemmel és nagy örömmel (Mt 28:8)! 3. A zsidó közösségek a purim ünnepén emlékeznek meg arról, amikor keserûségük örömre és siralmuk ünnepre fordult (Eszt 9:22). Be - szélgessünk a csoportban arról, hogy mi mindent tehetünk annak érdekében, nehogy elfeledkezzünk arról a sok-sok alkalomról, amikor bá na tunk öröm re for dult! Aki szí ve sen te szi, mond ja el a töb bi - eknek, mit tapasztalt egy ilyen érzelmi változás idején! 4. Hogyan tanulhatunk meg Isten ígéreteibe kapaszkodni akkor is, amikor adott körülmények között ezek az ígéretek olyan távolinak és elérhetetlennek tûnnek? 12

13 AZ IGAZSÁG JELE És mon da az Úr né ki: Menj át a vá ros kö ze pén, Je ru zsá lem kö ze pén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, akik sóhajtoznak és nyög - nek mindazokért az utálatosságokért, amelyeket cselekedtek annak közepén (Ez 9:4). Jól fi gyel jük meg ezt a részt! Akik re az igaz ság je lét he lye zi a fe - hér gyolcs ba öl tö zött fér fi aki a Szent lé lek ere jét jel ké pe zi, azok sóhajtoznak és nyögnek mindazokért az utálatosságokért, amelyeket a gyülekezeten belül elkövetnek. Nem kapja meg Isten pecsétjét az a csoport, amelynek tagjai nem bánkódnak saját lelki hanyatlásuk vagy mások bûnei miatt Nem mindenki részesül az elpecsételésben azok közül, akik állítják, hogy szom ba tot ün ne pel nek. Még az igaz ság ta ní tói közt is so kan lesz - nek, akiknek homlokára nem kerül Isten pecsétje. Az igazság fényében éltek, ismerték a Mester akaratát, hitünk minden pontját értették, cselekedeteik azonban nem voltak összhangban ismereteikkel Egyikünk sem kapja meg Isten pecsétjét addig, amíg jellemünkön akár egyetlen folt is van. Nekünk kell kijavítani jellembeli hiányosságainkat, lelkünk templomát minden szennyezõdéstõl megtisztítani. Akkor a ké sei esõ ránk árad, mint ahogy a ta nít vá nyok ra áradt a ko rai esõ Testvéreim! Mit tesztek a felkészülés komoly munkája során? Aki a világhoz igazodik, a világról vesz példát, a fenevad bélyegére készíti ma gát elõ. Aki pe dig nem ön ma gá ban bí zik, alá zat tal ha jol meg Is - ten elõtt, és az igazságot követve megtisztítja lelkét, a mennyei mintát követi, tehát felkészül arra, hogy homlokára Isten pecsétje kerüljön. Amikor elhangzik a parancs, és megtörténik az elpecsételés, jelleme tiszta és folt nélküli lesz az örökkévalóságra. Most van itt a felkészülés ideje. Isten pecsétje nem kerül tisztátalan ember homlokára, arra, aki nagyravágyó, aki a világot szereti. Isten nem ad ja pe csét jét an nak a hom lo ká ra, aki nek ha zug a nyel ve és csa - lárd a szí ve. Csak az kap hat ja meg Is ten pe csét jét, aki folt nél kül áll az Úr elõtt a menny vá ro má nyo sa ként (El len G. White: Maranatha o.). 13

14 2. tanulmány JANUÁR 1 7. Isteni gondviselés vagy aggodalmaskodás SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 3:6-10; 15:1-3; Máté 6:25-34; 18:3; János 14:1-2; Filippi 4:11-12 Minden gondotokat õreá vessétek, mert néki gondja van reátok (1Pt 5:7). A Szent írás ban sok olyan ver set ta lá lunk, ame lyek ben ezek a sza vak for dul nak elõ: félt, aggodalom, gondterhelt, háborog, megrémült és megrettent. Gyakran arra vonatkoznak, ami az emberekbõl aggodalmat vagy félelmet vált ki, máskor pedig Isten ígéretei szólnak azokhoz, akik félnek vagy aggódnak. Ne félj! hangzik az üzenet a Szentírás elejétõl a végéig, erõteljesen és kitartóan. Mi ért ne fél jünk? Hi szen a fé le lem és az ag go da lom az em be ri lét ré szét ké pe - zi, ami ó ta csak be tört a föld re a bûn. Az em ber el me ál la pot ára és fi zi kai egész - ségére nézve az egyik legveszélyesebb érzelem az attól való aggodalom, ill. félelem, ami megtörténhet. Egy középkori legenda szerint egy utazó éjnek idején szembetalálkozott a Félelemmel és a Dögvésszel, akik éppen Londonba tartottak, hogy mintegy tízezer embert megöljenek. Az utazó azt tudakolta Dögvésztõl: vajon mindenkit õ fog megölni? Dehogy! felelte Dögvész. Én csak néhány százat pusztítok el közülük, a többivel a barátom, Félelem végez. E heti tanulmányunk azzal foglalkozik, Isten ereje által hogyan találhatunk kiutat a fé le lem és az ag go da lom nyo má sa alól. Az Is ten irán ti bi za lom és a meg - elégedettség kulcsfontosságú tényezõi annak, hogy bizakodva tekinthessünk a jövõbe. 14

15 január 2. VASÁRNAP AZ ELSŐ FÉLELEM Olvassuk el 1Móz 3:6-10 szakaszát! Nehéz elképzelni, milyen is lehetett Ádám és Éva elsõ találkozása a félelemmel, mert egyikünk sem emlékszik arra, mikor kerítette elõször hatalmába ez az érzés. Az emberi fejlõdéssel foglalkozó pszichológusok megerõsítették, hogy az újszülöttek határozott félelmet tapasztalnak életük leg ko ráb bi sza ka szá ban is, több nyi re az éh ség és az éles han gok mi att. A na - gyobb gyerekek és a serdülõk különféle dolgoktól félnek, pl. állatoktól, a sötéttõl, az egyedülléttõl, az iskolával kapcsolatos helyzetektõl, a szülõktõl való elszaka dás tól, at tól, hogy nem nõ nek fel, vagy a tár sa ik nem fo gad ják be õket. A fel - nõttek is ki vannak téve az életkörülményeikbõl adódó általános félelmeknek: tartanak attól, hogy nem találnak hozzájuk illõ társat, jó állást, félnek terrortámadásoktól, krónikus vagy halálos betegségektõl, támadásoktól, a haláltól stb. El len White azt ír ja, hogy mi u tán Ádám evett a til tott gyü mölcs bõl, bû né re gondolva ré mü let töl töt te el, és a vét kes pár meg bor zon gott a kel le mes éde - ni le ve gõ ben. El múlt a sze re tet és bé ke, amely ad dig szí vük ben élt, és he lyé be bûntudat lépett, félelem a jövõtõl, és úgy érezték, hogy a lelkük mezítelen (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Bu da pest, 1993, Ad vent Ki adó. 31. o.). Gondolkozzunk el a következõ példákról, amelyek ígéreteket tartalmaznak a fé le lem és az ag go da lom el len! Ne vez zük meg mind egyik nek a meg - határozó elemét! Zsolt 23:4 Péld 1:33 Hag 2:5 1Pt 3:14 1Jn 4:18-19 Általános érzés a félelem és az aggodalom, ugyanakkor gyakori, ártalmas és fájdalmas is. Az aggodalom tünete lehet nyugtalanság, szorongás, álmatlanság, izomrángás, feszültség, fejfájás, kimerültség, szédülés, remegés, erõs szívdobogás, légszomj, izzadás, koncentrációs zavar és hiperaktivitás. Az aggodalom pánikrohamot is elõidézhet. Isten meg akar szabadítani e kellemetlen élményektõl, ezért tanácsolja, hogy bízzunk benne. 15

16 HÉTFŐ január 3. NE FÉLJ! Mi volt Ábrám félelmének forrása (1Móz 15:1-3)? Is ten el hív ta Ábrámot, és meg ígér te ne ki, hogy nagy nép pé te szi. Múl tak az évek, de még min dig nem volt örö kö se, és õ egy re töb bet fog lal ko zott a kér dés - sel, ami lassan rögeszméjévé vált. Félelmének magját a 2. és 3. versben találjuk: az, aki re az én há zam száll az én há zam szolgaszülöttje lesz az én örö - kösöm. Az emberi természet része az az általános reakció, hogy szeretnénk átörökíteni valamit magunkból, ami a halálunk után is továbbviszi befolyásunkat. Isten el akarta oszlatni Ábrám aggodalmát: Ne félj én paj zsod va gyok te né - ked, a te ju tal mad fe let te igen bõ sé ges (1. vers). Men nyei Atyánk ke zé ben van a jö võnk éle tünk ide jén, sõt még ha lá lunk után is. Õ jól tud ja: ar ra van leg na - gyobb szükségünk, hogy megszabaduljunk aggodalmainktól. Azt akarja, hogy megelégedettek legyünk a mában és bizalommal tekintsünk a jövõ elé. Milyen körülmények között hangzott el az Úr megerõsítõ üzenete: Ne félj!? 5Móz 31:8 2Krón 20:17 Lk 21:9 Jn 14:27 Az aggodalom a bizonytalan helyzetek/dolgok miatti szorongásban nyilvánul meg. Bizonytalanságot érezhetünk a közeli vagy a távoli jövõre gondolva, pe - dig ta lán so ha nem is kö vet ke zik be, ami tõl tar tunk. A je lent il le tõ en ezek a dol - gok csak az ember gondolatában léteznek. Az aggodalom tünetei azonban nagyon is valóságosak, úgy érzelmileg, mint fizikailag, sõt, fájdalmasak is lehetnek. Nem cso da, hogy az Úr meg akar sza ba dí ta ni tõ lük. Hogyan tudjuk adott helyzetünkben a lehetõ legjobban kamatoztatni Isten bátorítását: Ne félj! Mit tehetünk, hogy ne feledjük a következõket: Bármi is fenyeget, Isten minden gondunknál erõsebb és hatalmasabb. Félelmeinknél sokkal nagyobb a szeretete. 16

17 január 4. KEDD AZ AGGODALOM ELLENSZERE A BIZALOM Merre terelte Jézus követõi gondolatait Jn 14:1-2 verseiben? Szavaival bizalmunkat erõsíti. Bízzatok az Atyában, bízzatok Jézusban, mert a nyugtalan szívet csak ez a bizalom szabadíthatja meg attól, hogy gyötrõdjön a jövõ miatt! Figyelmünket azonnal arra az országra irányítja, amit nekünk készít. Mintha ezt mondaná: függetlenül attól, ami itt történik veletek, bármilyen ros szul ala kul ja nak is a dol gok, ott va ló ra vá lik majd az, ami re vár tok! Tehát bízzatok bennem és az ígéreteimben! Ezt mondta Jézus a tanítványainak akkor, és ugyanezt mondja nekünk is most. Terápián résztvevõ pácienseknek idõnként olyan valós élethelyzeteket kell eljátszaniuk, amelyek önbizalmukat és énképüket erõsítik. Egyúttal azt is megtanulhatják, hogyan irányítsák gondolataikat, hogy képesek legyenek biztonságos dolgokra összpontosítani, amikor elkapná õket az aggodalom. Relaxációs gyakorlatokat és légzéstechnikákat is megtanítanak nekik, amelyeket kritikus helyzetben alkalmazhatnak. Ezek a stratégiák viszonylag eredményesek, ám ezeknek az a lényege, hogy az ember önmagából merítsen bátorságot, ezzel csökkentve az aggodalom erõsödésének esélyét. Az efféle technikák elfogadhatók, de nem elegendõek, hiszen az önbizalom csak egy kis lé pés. Vég ered mény ben meg kell ta nul nunk Is ten ben bíz ni. A zsoltáros hogyan viszonyítja egymáshoz az Istenbe vetett hitet és az emberekben való bizalmat? Zsolt 118:8-9 Az em ber le het in ga tag és sze szé lyes, Is ten azon ban nem vál to zik, ahogy ígé - re tei is ál lan dó ak. Az olasz és a cseh ki rály is men le ve let és biz tos õri ze tet ígért a reformátor Husz Jánosnak, ám megszegték ígéretüket, és Husz mártírhalált halt. Egy má sik, et tõl füg get len eset ben I. Kár oly an gol ki rály le ve let kül dött Thomas Wentworth-nek, az államférfinak, amiben ez állt: Királyi szavamat adom, hogy semmi nem veszélyezteti életét, becsületét vagy anyagi javait. Ugyanõ azonban nem sokkal késõbb aláírta Wentworth halálos ítéletét. Mit mond Jé zus Mt 18:3 ver sé ben? Az újszülöttek egyik elsõ dolga megtanulni bízni az édesanyjukban, gondviselõjükben. Ezután megelégedettek lesznek, bíznak a világban és a jövõben. Így kezdõ dik a bi za lom. Jé zus ar ra kér, hogy úgy vi szo nyul junk hoz zá, mint egy kis gye - rek az édesanyjához. Engedjük, hogy szeretõ gondoskodásával lecsillapítson, megnyugtasson. Ennek érdekében azonban tudatos döntéseket kell hoznunk. 17

18 SZERDA január 5. MADARAK ÉS LILIOMOK Mit tanulhatunk még a Hegyi beszéd adott szakaszából Jézus jó tanácsa mellett, ami arra vonatkozik, hogy ne aggodalmaskodjunk? Mt 6:25-33 Ebben a rendkívül kifejezõ szakaszban Jézus számos elvet említ, amelyeket ha komolyan vesz a hívõ, sok bajtól megkímélheti magát.» Vizsgáljuk helyes szemszögbõl a dolgokat (25. vers)! Túlzsúfolt programunk mi att kön nyen szem elõl té veszt het jük azt, ami iga zán fon tos. Elõ for - dulhat, hogy napi teendõink elvonnak attól, amit különben alapvetõnek tartunk. Is ten ad ta az éle tet, Õ te rem tet te a tes tün ket. Ha eh hez volt ere je és akarata, hogyne biztosítaná teremtményei számára a kellõ táplálékot is? Vajon nem rendeli ki nekünk a szükséges öltözetet?» Tanuljunk a természet egyszerû dolgaiból (26, versek)! A természet világának leghétköznapibb teremtményei közé tartoznak a verebek és a liliomok. Jézus azért éppen ezeket említette, hogy kiemelhesse, mennyivel összetettebbek, bonyolultabbak az emberek. A verebek nyilván nem aggódnak a hol nap mi att, és a li li o mok sem fá ra doz nak azért, hogy a leg újabb di - vat szerint öltözködhessenek, Isten mégis gondjukat viseli. Ha pe dig a me - zõ nek füvét így ru ház za az Is ten; nem sok kal inkább-é ti te ket, ti ki csiny - hitûek (30. vers)?» Az aggodalom hiábavaló és felesleges (27. vers). Eredményre vezethet, ha megvizsgáljuk a problémát azért, hogy lehetséges megoldást találjunk, az aggodalommal azonban nem jutunk elõre a helyzet megoldásában, csak még inkább felnagyítjuk a dolgok negatív oldalát.» Tartsuk meg a megfelelõ fontossági sorrendet (33. vers)! Megeshet, hogy keresztényeket is magával ragad az anyagiasság vagy valami más, ami elfordítja õket az élet valóban fontos dolgaitól. Éppen ezért figyelmeztet Jézus: keressétek elõször Istennek országát, és az õ igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Gondoljunk azokra a dolgokra, amelyek aggasztanak, majd pedig térdel jünk le, és kér jük Is tent, ve gye el min den gon dun kat! Me lyek azok a problémák, amelyek megoldásában nekünk is szerepünk lehet? Mi az, amit egyáltalán nem tudunk irányítani? Tegyük meg, amit tudunk, majd kér jük az Urat, hogy a töb bit il le tõ en ta nul juk meg rá bíz ni ma - gunkat! 18

19 január 6. CSÜTÖRTÖK NAPRÓL NAPRA Mit mond Jé zus Mt 6:34 ver sé ben? Ho gyan ta nul hat juk meg azt, amit itt tanácsol? Miért olyan fontos ez? Mt 6:34 tanácsát a gyakorlatban alkalmazva hihetetlen békességet nyernének az em be rek. Jé zus nem ar ra ta nít, hogy ne ter vez zünk, vagy él jünk nem tö rõ döm módon. Egyszerûen azt mondja, hogy ne aggodalmaskodjunk amiatt, ami talán majd megtörténik, ne használjuk a jellegzetes Mi lesz, ha? kezdetû mondatokat. Mi lesz, ha megbetegszem? Mi lesz, ha elveszítem az állásomat? Mi lesz, ha bal ese tet szen ve dek? Mi lesz, ha va la ki meg tá mad? Íme, azok a dolgok, amelyek miatt általában az emberek aggodalmaskodnak:» 50%-ban olyan események, amelyek soha nem következnek be.» 25%-ban múltbeli esetek, amelyeken már nem lehet változtatni.» 10%-ban mások állítólagos bíráló szavai.» 10%-ban az egész sé gi ál la pot (en nek nagy ré sze csak kép zel gés).» 5%-ban valós problémák, amelyekkel szembe kell nézni. Hogyan találhatunk bátorítást Pál megelégedettséggel kapcsolatos szavaiban? Fil 4:11-12 A megelégedettség az egyik kulcsa annak az életformának, amire jellemzõ, hogy az ember csak az aznapi dolgokkal törõdik. Ez az aggodalom hathatós ellenszere. A megelégedettség nem örökletes, hanem szerzett tulajdonság. Megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek" (11. vers, új prot. ford.) mondta Pál. Mai problémás világunkban fontos, hogy megtanuljunk megelégedni az zal, amink van, és ne ag gód junk ami att, ami hol nap ta lán be kö vet kez het. Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én nék tek, amint a vi lág ad ja. Ne nyug ta lan kod jék a ti szí ve tek, se ne fél jen (Jn 14:27) tanácsolta Jézus. Gyakorlati példákat említve beszéljük meg, hogyan kamatoztathatjuk Jézus békességgel kapcsolatos ígéreteit! Mi mindent tanulhatunk egymástól? 19

20 PÉNTEK január 7. TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Nem a munka öl, hanem az aggodalom. Az aggodalomtól való megszabadulásnak az egyetlen módja, ha minden gondunkat Krisztushoz visszük. Ne nézzük a dolgok sötét oldalát! Ápoljuk lelkünk vidámságát (Ellen G. White: Mind, Character, and Personality o.)! Ha ar ra ne vel nénk ma gun kat, hogy több le gyen ben nünk a hit, a sze re tet, a tü - relem, és tökéletesebben bízzunk mennyei Atyánkban, nagyobb békességet, boldogságot élveznénk az élet küzdelmei között. Az Úr nem örül, ha zúgolódásunkkal, aggodalmunkkal kibontakozunk Jézus karjából. Õ a forrása minden kegyelemnek, minden ígéret benne teljesedik, minden áldás benne válik valóra Zarándokutunk valóban magányos volna Jézus nélkül. Nem hagy lak titeket árvákul (Jn 14:18) mondja. Gondoljunk szavaira, higgyünk ígéreteiben, ismételjük õket nappal, elmélkedjünk róluk éjnek idején, és legyünk boldo gok (i. m o.)! BESZÉLGESSÜNK RÓLA! 1. Beszéljük meg a csoportban a csütörtöki rész utolsó kérdésére adott válaszainkat! 2. Van nak, akik fél nek a szen ve dés tõl és a ha lál tól, pe dig nincs köz vet - len okuk az aggodalomra. Mások súlyos vagy talán halálos betegségben szenvednek. Megint mások valóban életveszélyes helyzetben vannak. Hogyan lehet vigasztalni õket? 3. Jákób igen megijede (1Móz 32:7), ami kor az Ézsaúval va ló ta lál ko - zásra készült. József testvérei megrettentek (1Móz 45:3), ami kor Jó - zsef felfedte kilétét. Beszélgessünk olyan elfogadható módszerekrõl, amelyek segítségével megbirkózhatunk azokkal a félelmeinkkel, amelyek helytelen tetteink következményeként alakulnak ki bennünk! Vajon másképp kell közelítenünk azokhoz a félelmekhez, amelyek saját hi bá ink, vét ke ink mi att fog nak el? Ha igen, mi a kü lönb ség? 4. Jób kijelentette: Mert ami tõl re meg ve re meg tem, az jöve re ám, és ami tõl ret teg tem, az esék raj tam (Jób 3:25). Vajon félelmeink valóra válhatnak önmagukat beteljesítõ próféciaként? Más szóval: állandó aggodalmunkkal elõidézhetjük-e a rettegett dolog bekövetkeztét? Beszélgessünk errõl! 5. Soroljuk fel, mennyi mindentõl tartottunk már, ami soha nem következett be! Mit tanulhatunk ebbõl, aminek segítségével talán kevesebbet aggodalmaskodunk a jövõben? 20

21 R. DÁNIEL IRÉN: BÍZTATÓ Nyomor vagy irgalom, jóság vagy borzalom könnyeid árasztja. Örömöd, keserved, jó híred, szégyened sírásba fullasztja éjszakád, nappalod. Félelmed, bánatod csak Isten oszlatja. Nézz fel rám! Bízz bennem! Átölel kegyelmem! ezt csak Õ mondhatja. 21

22 3. tanulmány JANUÁR Stressz SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Királyok 17:2-4, 15-16; 19:1-2; Márk 6:31-34; Galata 6:2; János 15:13 Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket (Mt 11:28). Mindenkit ér stressz. Munkahelyi követelmények, családi válságok, bûntudat, a jövõ bizonytalansága, a múlt miatti elégedetlenség már önmagában is elég. Mindez az élet általános eseményeivel együtt képes akkora nyomással nehe - zed ni az em ber re, ami már fi zi kai és lel ki egész sé gé re is ki hat. Két ku ta tó, Thomas H. Holmes és Richard H. Rahe kifejlesztette a társadalmi alkalmazkodási skálát, ami felsorolja az élet különbözõ eseményeit, és jelzi ezek stresszér té két is: há zas társ ha lá la 100; sé rü lés, be teg ség 53; la kó hely vál toz ta tás 20 stb. Aki nek 200 vagy még több pont ja ös sze gyû lik egy szer re, an nál 50%- kal nõ a meg be te ge dés koc ká za ta. Aki nek 300 vagy még több pont ja van, krí - zishelyzetbe fog kerülni. A stressz bizonyos mértékig szükséges a teljesítmény növekedéséhez, egy ponton túl azonban már veszélyezteti az egészséget. Jézus a tanításaival és saját példájával is bemutatta, hogy az élet okozta stressz legjobb ellenszere, ha elcsendesedve, nyugodt körülmények között Istent ke - res sük (Mk 6:31). Az Úr ha en ged jük se gít meg bir kóz ni azok kal a hely ze - tekkel, amelyek nagy nyomás alatt tartanak, ugyanakkor életünk elkerülhetetlen részét képezik. 22

23 január 9. VASÁRNAP AZ ÉLET PRÓBATÉTELEI Hogyan gondoskodott Isten Illésrõl az Izráel országát sújtó, hosszan tartó aszá lyos idõ szak alatt? 1Kir 17:2-6, A sokáig elhúzódó éhínség idején Illés minden bizonnyal igen közel érezhette magát az Úrhoz, aki személyesen viselte gondját. Elõször is alkalma volt tapasztalni, hogy a hollók (általában visszataszítónak tartott madarak) naponta két szer is hoz tak ne ki élel met. Mi ez, ha nem cso da!? Majd pe dig egy ke vés ke olajból és lisztbõl két éven keresztül három ember táplálására elegendõ kenyér készült. Még milyen bizonyságra lenne szüksége az embernek Isten gondvise - lésével kapcsolatban? Ellen White Isten végidei hûséges népére vonatkoztatta ennek a történetnek a tanulságát. Láttam, hogy kenyerünk és vizünk biztosan meg lesz ab ban az idõ ben, nem fo gunk szû köl köd ni, sem éhez ni. Is ten ké pes rá, hogy a pusztaságban terítsen asztalt nekünk. Ha szükséges, hollókkal küld táp - lálékot, ahogy Illés idejében tette (Ellen G. White: Early Writings. 56. o.). Mi minden történt még Illéssel, és milyen tanulságot vonhatunk le mindeb bõl sa ját éle tünk re néz ve? 1Kir 17:17-22; 18:23-39, 45 Isten felhasználta Illést az özvegyasszony fiának feltámasztására. Micsoda hitpró ba! Mi lyen bi zony ság ez ar ra, hogy Is ten nek ha tal ma van élet és ha lál fe lett! Ezután következett a Kármel-hegyi próba, Isten hatalmának tagadhatatlan és látványos bemutatása. Végül a három évig tartó aszály utáni nagy esõ szintén azt jelezte, hogy Isten igenis törõdik az emberek dolgaival. Illés élete tele volt közvetlen isteni csodával. Nehéz elképzelni, hogyan is fordulhat elõ bárkivel ezek után, hogy nem bí zik ma ra dék ta la nul az Úr ban. Il lés nél még is a stressz és a csüggedés tünetei mutatkoztak (bõvebben a holnapi tanulmányban). Itt egy fontos tanulság rejlik. Függetlenül attól, hogy hány csodát tapasztaltunk már az éle tünk ben, min dig jön nek újabb aka dá lyok. Sen ki nem men te sül az élet ba ja i tól, még egy olyan pró fé ta sem, mint Il lés! Talán siker vagy valamilyen teljesítmény miatt nehezedik ránk a stressz? Érzelmi felhevültséggel járó események hosszú sorozata (még ha jó dolgokról van is szó) súlyosbíthatja a terhünket. Ugyanakkor viszont miért kell nagyon vigyáznunk, nehogy túlságosan önelégültté váljunk a jó kö rül mé nyek kö zött? 23

24 HÉTFŐ január 10. AZ ÉLET KESERŰ ESEMÉNYEI Akár részt vett Il lés sze mé lye sen a több száz em ber ki vég zé sé ben, akár nem, min den kép pen az õ irá nyí tá sa alatt tör tént meg az, ami rõl 1Kir 18:40 ver se be - számol, és ez érzelmileg valószínûleg teljesen kimerítette. Ennek a tettnek a végrehajtását azért engedte meg Isten, mert ez volt a gyermekáldozatokat is követelõ bálványimádás (Jer 19:5) eltörlésének egyetlen lehetséges módja, ami viszont rettenetes érzelmi megterhelést jelenthetett Illésnek. A nagy vi a dal után még mi várt Il lés re? 1Kir 19:1-2 Akháb uralkodásának kezdetétõl fogva a gonosz királynõ eltökélt szándéka volt, hogy rávegye férjét Baál tiszteletére és szolgálatára (lásd 1Kir 16:31). Ennek következtében egész Izráel bálványimádó szokásokat vett fel. Jézabelnek nagy szerepe volt Astóret kultuszának visszaállításában is, ami a kánaáni bálványimádás egyik leginkább lealacsonyító és gonosz formája volt. Papjai halála miatt Jézabel iszonyú haragra gerjedt, minden türelme elfogyott. Hogyan reagált Illés Jézabel üzenetére? 1Kir 19:3-4 Hogyan eshetett ennyire kétségbe Illés, Isten embere, aki elképesztõ csodák so - rozatának volt tanúja? Hogyan jutott el addig a pontig, amikor arra kérte Istent: vegye el az életét? Hiszen gondoljunk csak a csodákra, amelyeket saját szemével látott, sõt, õ maga is részese volt véghezvitelüknek! Így használja ki Sátán az emberi gyengeségeket. Ma is ugyanúgy munkálko - dik. Ha valakit fellegek vesznek körül, zavarba hoznak a körülmények, vagy sze gény ség, nyo mor kí noz, Sá tán azon nal ott van, hogy kí sért sen, bánt son. Jel - lemünk gyenge pontjait támadja meg. Arra törekszik, hogy megingassa Istenbe vetett bizalmunkat (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. 92. o.). Milyen sokszor tesszük mi is ugyanezt! Elfeledkezünk arról, hogy milyen kü lön le ges mó don se gí tett meg az Úr a múlt ban. Mi ért olyan fon - tos, különösen a kétségbeejtõ, stresszes idõkben annak emlékébe kapaszkodni, amit ez idáig tett életünkben Isten? Miért feledkezünk meg olyan kön nyen az Úr tet te i rõl? Ho gyan se gít het át a ne héz idõ kön, ha Is - tent di csõ ít jük és ne ki adunk há lát? 24

25 január 11. KEDD ISTEN GYÓGYMÓDJA 1Kir 19:5-9 versei szerint milyen egyszerû gyógymódot ajánlott Isten Illésnek ak kor, ami kor olyan erõs stressz ha tás nak volt ki té ve? Alud jon, egyen, is mét alud jon, még töb bet egyen. Majd negy ven nap és negy - ven éj jel te gye ki ma gát erõs fi zi kai meg ter he lés nek: men jen el a Kármelhegytõl a Hórebig. Milyen érdekes, hogy gyakran javasolják a lelki megterhelés ellenszereként az elegendõ alvást, a testmozgást és az egészséges étrendet. A rossz hangulat egyik általános kezelési módja a tevékenység megtervezése. Ehhez szigorúan meghatározott órarendet kell készíteni, amiben olyan kellemes és célirányos tevékenységek szerepelnek, amelyek arra kényszerítik a lehangolt embert, hogy különbözõ eseményeket szervezzen, várjon és hajtson vég re. Ez a rend szer se gít a pá ci ens nek ab ban, hogy po zi tív mó don tölt se el az idejét és elkerülje az önsajnálatot. A tevékenységek között gyakran szerepel a testmozgás, ami endorfint (morfiumhoz hasonló kémiai anyagot) termel. Ez kedélyjavító, és legalább átmenetileg enyhíti a depresszió hatását. Isten olyan lépésekkel vezette Illést, amelyek nyomán helyreállt lelki egészsége. Fontos, hogy a prófétához hasonlóan mi is készségesen kövessük a mennyei ve ze tést. Amint Il lés le ült a fe nyõ fa alá, imád koz ni kez dett. Nem volt ép pen he - lyes, amit imá já ban mon dott (ar ra kér te Is tent, hogy ve gye el az éle tét), de imád ko zott, és azt kí ván ta, hogy az Úr ve gye ke zé be a dol gok irá nyí tá sát. Idõvel a próféta kiheverte szörnyû csüggedését, és az Úr a késõbbiekben is fel tudta hasz nál ni (lásd 1Kir 19:15-16; 2Kir 2:7-11). Mi e lõtt egy ha tal mas for gó szél ben a mennybe ragadtatott volna, még felkente utódját prófétának, és látta, amint a Jordán fo lyó vi ze ket té vált, majd Elizeussal együtt szá raz láb bal át is kelt raj ta. Végezetül Isten a mennybe ragadta Illést, nem kellett meghalnia. Ez azért érdekes, mert a pró fé ta nem sok kal ko ráb ban még ar ra kér te az Urat, hogy ve gye el az éle tét. Mi bõl ma ra dunk ki, ha csak a csüg ge dés és két ség beesés ide jén imád ko - zunk? Milyen elõnyökkel jár, ha valaki következetesen imádkozik, és nem csak vészhelyzetekben fordul Istenhez? Hogyan tanulhatunk meg rendszeresen imádkozni? 25

26 SZERDA január 12. JÉZUS MÓDSZERE A STRESSZ KEZELÉSÉRE Amikor az 1990-es évek közepén hirtelen elterjedt a mobiltelefonok használata, egy idõs ad ven tis ta lel kész ezt mond ta: Ne kem so sem lesz mobilom. Ami - kor elmegyek a gyülekezetekbe és meghallgatom az emberek problémáit, belefáradok, elszomorodom. Mihelyst azonban beülök az autómba, menedéket találok. Ha lenne mobiltelefonom, még ott sem lehetnék nyugton. Krisztus minden követõjének szüksége van arra, hogy legyen egy nyugodt búvóhelye, ahol megpihenhet, imádkozhat, és Isten szavára figyelhet az írott Igében. Milyen tanulságot vonhatunk le Mk 6:31 versébõl önmagunk számára? Gyakran tesszük mi is ezt? Esetleg sokszor találunk valami kifogást? Ellen White a következõket írta Jézusról: Akkor voltak boldog órái, ha egyedül volt a természettel és Istennel. Valahányszor megengedték, munkahelyérõl a mezõkre ment, hogy a zöld völgyekben elmélkedjen, és közösségben legyen Istennel a hegyoldalon vagy az erdõ fái között. A hajnal gyakran félreesõ helyen találta, elmélkedve, az Írásokat kutatva vagy imádkozva. E csendes órák után visszatért otthonába, hogy végezze kötelességeit, és példát adjon a türelmes munkára (Ellen G. White: Jézus élete. Bu da pest, 1989, Ad vent Ki adó. 66. o.). Még hol ta lált me ne dé ket Jé zus? Mt 21:17; Mk 11:11 Az emberek lehetnek a nyugtalanság vagy a béke forrásai. Jézus azoknál a barátainál talált békét, akik vigasztalták és szeretetet hoztak az életébe. Lázár, Már ta és Má ria há za ilyen hely volt szá má ra. Szí vét erõs ér zel mi szá lak kö töt - ték a bethániai családhoz gyak ran, ha el fá radt és em be ri tár sa ság ra vá gyott, boldoggá tette, hogy ebbe a békés otthonba menekülhetett Megváltónk értékelte a csöndes otthont és az érdeklõdõ hallgatókat. Vágyott az emberi gyön - gédségre, udvariasságra, érzelmekre (i. m o.). Hogyan alkalmazhatjuk Jézus stresszoldó módszereit saját életünkben? Mit tanácsolnánk azoknak, akik városban laknak és hosszú órákat kell utazniuk, hogy kimehessenek a természetbe? Mit mondhatunk azoknak, akik népes családdal élnek egy fedél alatt? Kihez mennénk rokonaink/barátaink közül, ha lelki támaszra, erõsítésre volna szükségünk? 26

27 január 13. CSÜTÖRTÖK KÖNNYÍTENI MÁSOK TERHEIN Amikor Péter a Mesterrõl beszélt, mit emelt ki magatartásával kapcsolatban? ApCsel 10:38 Jézus életét alapvetõen az önzetlenség jellemezte. Minden energiáját mások megmentésére fordította, kedves szavaival és gyógyító erejével könnyebbé akarta tenni helyzetüket. Ugyanakkor sosem használta isteni erejét a saját hasznára. Ez minden bizonnyal olyan mély hatást gyakorolt Péterre, hogy ezt mondta a Megváltóról: szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, akik az ördög igájában vergõdtek (ApCsel 10:38, új prot. ford.). Az esetek többségében a munkával, emberi kapcsolatokkal, pénzzel stb. kapcsolatos stresszhelyzetek az ember saját életét érintik. Ha viszont figyelmünket másokra összpontosítjuk (és nem önmagunkra), ez jó módszer arra, hogy felszabaduljunk a ránk nehezedõ nyomás alól. Általában jobban érzik magukat és megelégedettebbek azok, akik valamilyen önkéntes vagy közösségi munkát stb. végeznek, mint akik nem foglalkoznak ilyesmivel. Mi lyen üze ne tet ta lá lunk Jn 15:13; Gal 6:2 és Fil 2:4 ver se i ben? John D. Rockefeller ( ) élete példa arra, hogyan lehet enyhíteni a stressz nyomását, ha az ember nemcsak önmagára, hanem másokra is figyel re cége, a Standard Oil Társaság végezte az Egyesült Államokban történõ olaj fi no mí tás 90%-át. 50 éves ko rá ra õ lett a leg gaz da gabb em ber a föl dön ben azon ban ideg ös sze om lást ka pott, és megcsapta a halál szele. Ám be - tegségébõl alig néhány hónap alatt meggyógyult. Hogyan? Egyszerû étrendre tért át, eleget pihent és mozgott, és eldöntötte, hogy vagyonából adakozik. Élete hátralévõ 40 éve a jótékonyság jegyében telt. A XX. század elején személyes vagyona csaknem elérte a 900 millió dollárt. Hagyatékát halálakor 26 millió dollárra becsülték. Adományaival rendkívül sok jót tett a világban. Élete majdnem 50 évvel meghosszabbodott, megelégedetten élt 97 éves koráig. Milyen áldásaink származtak már abból, hogy másoknak segítettünk? Miért is ne igyekezhetnénk imádkozva, tudatosan még több jót tenni? 27