ÖSSZEKUSZÁLVA ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ AZ ELSŐ BKK-S NAPOKRÓL

Átírás

1 2012. II. ÉVFOLYAM 2. SZÁM AZ EGÉSZ TÖBB, MINT A RÉSZEK ÖSSZEGE CÉLKERESZTBEN ÖSSZEKUSZÁLVA ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ AZ ELSŐ BKK-S NAPOKRÓL HOL IS TART MOST A KEKSZ? ÓDA A MERCEDESRŐL SZÁMVETÉS 42 SZISZIFUSZ EMBERKÖZELISÉG ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK TISZTA KEZEK MOZGALOM kekszpressz indd.indd :42:05

2 A Közúti Közlekedési Alágazati Párbeszéd Bizottság az elmúlt hónapokban két ülést is tartott A bizottság a március 22-i megbeszélésén megvitatta a 2012-es esztendõ munka és költségtervezetét. A szakmai programok mellett a testület kiemelt kérdésként kezelte a Munkatörvénykönyve és a korkedvezmény témakörét. Meghatározásra került, jogi szakértõk bevonásának a lehetõsége is. A bizottság a vita lezárását követõen, módosításokkal elfogadta munka és költségtervezetét, mely vélhetõen hasznos és hatékony pénzfelhasználás mellett biztosítja a munkáltatói és a munkavállalói oldal feladatainak ellátását. Az ágazati, alágazati KSZ kérdésében éles vita alakult ki a két oldal között. Nagyon eltérõ vélemények alakultak ki az alágazati Kollektív szerzõdések megkötésének lehetõségérõl. Jogi szakértõk bevonása mellett, problémaként jelentkezett, hogy a városi közlekedésben csak a munkavállalói oldal van jelen. Sem a BKV Zrt, sem a vidéki városok közlekedési cégei nincsenek jelen a bizottság munkájában. Jelenleg zajlanak az egyeztetések annak lehetõségérõl, hogy a párbeszéd ezen a fórumon is kialakuljon, de döntés nincs ebben a kérdésben. Az ülésen arról született döntés, hogy az alágazatban kötendõ Kollektív szerzõdés vizsgálatát egy külön megbeszélés keretében vitatják meg a felek! 42 Sziszüphosz június 2-án 42-en gyűltünk össze a Cinkotai autóbusz telephelyen azzal a szándékkal, hogy némileg javítsuk a telephelyen tárolt autóbuszok esztétikai megjelenését. Azt mindenki tudja, hogy május 1. óta a jármûvek nem megfelelõ esztétikai állapotáért a BKV kötbért köteles fizetni. Ebbe beletartozik az is, ha egy jármû össze van firkálva. Nem szeretem a honosodott idegen szavakat használni, azonban a graffiti szó, sokkal rövidebben jellemzi azt a jelenséget, hogy a busz belsejében gyakorlatilag alig van tiszta felület, az ablakokon alig lehet kilátni, mindent elborítanak a jellemzõen nonfiguratív ábrák. A BKK-nak az az elvárása, hogy ezeket a förmedvényeket a lehetõ legsürgõsebben távolítsuk el. Ezért jöttünk össze szombat reggel a forgalmi és a mûszaki szolgálat irányítói, vezetõi, a Mûszaki osztály dolgozói, valamint munkavállalói képviselõk. A rövid, de kötelezõ munkavédelmi oktatás után neki is láttunk a munkának. Kisebb csoportokban megszálltunk 5-6 buszt. Te jó isten! Utasaink bocsánat az új terminológia szerint ügyfeleink tényleg mindent megtettek annak érdekében, hogy ez a busz még véletlenül se hasonlítson egy közösségi közlekedési jármûre. Lehet, hogy valamilyen fesztiválon sikert aratna, de számomra a színek, formák õrült kavalkádja inkább zavaró. Kezdjünk neki! Az oldószer valamennyire feloldja a festéket, így a firka többnyire eltávolítható az üvegekrõl. Néha még a dekorról is. Aztán találkozunk olyan festék típussal is, amit egyáltalán nem old az oldószer! Sikálhatjuk, kaparhatjuk hosszú perceken át, semmi eredmény. Az ábra talán örök mementója lesz az emberi leleményességnek és butaságnak egyaránt. Egy idõ múlva azt vesszük észre, hogy az utastér már barátságosabb, a firkákat zömében eltávolítottuk. Indulás a következõ buszra És ez így ment egész délelõtt. Mintegy 30 jármûvet sikerült rendbe hoznunk. Ezek a buszok most alkalmasak arra, hogy ügyfeleink normálisabb körülmények között utazhassanak. Azt már félve írom le, hogy újra alkalmasak lettek arra is, hogy ügyfeleink egy része ismét kiélhesse önmegvalósító hajlamait. És akkor megint szervezhetünk egy ilyen akciót. Lévai István impresszum KEKSZ-PRESSZ A KözlekedésiÉrdekvédelmi Körök Szövetségének lapja Kiadja: Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége Felelős Kiadó: Nemes Gábor nemesg@bkv.hu Nyomda: Premiernyomda premiernyomda.hu Főszerkesztő: Hangyási Géza Az újságot készítik: Gergely Róbert, Gyebnár István, Hangyási Géza, Lévai István, Naszályi Gábor, Nemes Gábor, Tengereczki Pál, Vasi Csaba kekszpressz indd.indd :42:06

3 előszó Hol is tart a KEKSZ? Tények és jövőbelátási kockázatok rövid gyűjteménye Sokak huhogása-, és rövidtávú (néhány hónapos fennmaradás, meg az üzemi tanács választások széthúzó hatásai) életképességi jóslatok ellenére állunk, vagyunk! Nem állítom, soha nem tettem ilyet, hogy nincsenek vitáink, nézetkülönbségeink, de miért is lenne ez másképp 15 szakszervezet, közel hétezer tagjának képviselete során. Az lenne a furcsa, ha egy a munkavállalókat jövedelmi viszonyaikban negatívan érintõ megállapodás után nem ez lenne a helyzet! Természetesnek mondható, hogy a legtöbben megalkotnak magukban, vagy testületükben egy jövõképet, melyet aztán vitára bocsátanak, társakat, partnereket keresnek hozzá. Tovább rontja az állapotokat a munka világát érintõ olyan alapvetõ jogi környezeti változás, melynek feldolgozása, megértése, az összefüggések értelmezése önmagában is többhónapos feladat. A tények: Május elsején önálló megjelenéssel a KEKSZ jelen volt a városligeti rendezvényen! Több százan találtak kikapcsolódási alkalmat is, elsõsorban a buszágazatot érintõ szakszervezetek szervezésében, és áldozatvállalásával. Juniálisra készülünk 16-án, ahol reményeink szerint több ezren érzik majd jól magukat kollégáik, családtagjaik, barátaik társaságában, ahol a mûsor és a kiszolgálás reményeink szerint semmiképpen nem múlja alul a tavalyit, sõt! Újságunk, melyben e cikket olvashatjátok újból megjelenik, mert a KEKSZ szakszervezetek közössége a honlap, a facebook, a faliújság, az ben és szóban történõ tájékoztatások mellett ezt a formát közösen tartják fontosnak, ezért áldoznak rá. Megállapodással záruló tárgyalássorozatot tartottunk a BKV-val, és a BKK-val annak érdekében, hogy az átadásra került majd ezer munkavállaló minél biztonságosabb munkajogi környezetben kerüljön át. Megszületett ez törvényi kötelezettség nélkül, a felek belátása, egymás meggyõzése után felismert közös akaratból. Talán a legtöbbet tettük bele ebbe a kérdéskörbe az elmúlt 3 hónapban az elõzõ lapszám óta! Megkezdõdtek a Kollektív Szerzõdésrõl szóló tárgyalások! Tény, hogy túl sok idõnek látszik mindaz, ami elõkészítésként eltelt, de bízzunk abban az igazságban, hogy a befektetett munka utólag mindig megtérül. A jövõbelátási kockázatok: Megszületett a BKV új Közszolgáltatási Szerzõdése május 1-én. Ez a hír akár a tények között is szerepelhetne, de nem tud, mert a BKV finanszírozásának kockázatoktól mentes változata igazán ebbõl sem olvasható ki kell is emiatt módosítani -, és ma még nem látható teljes fényében és tisztaságában az ellenõrzési rendszerek mûködtetése, alkalmazása. Itt is a régi mondás érvényesül, ami a puding próbája és evése közötti összefüggésbõl származik. Az egyik legizgatóbb kérdés a BKV és a BKK leendõ Kollektív Szerzõdései, azok tartalma, mindezek hatása a jövedelmekre. Lehetetlen ma még megítélni, hogy milyen eredményekkel tudunk a tárgyalások végére jutni. Nyilvánvalóan az idõ elõrehaladtával egyre több információt fogunk eljuttatni a tagoknak, a munkavállalóknak. Ma még lehetetlennek látszó a feladat megoldása, de lelkesedésünkben, munkabírásban nincs hiány annak érdekében, hogy minél tartalmasabb, minél biztonságosabb, és minél szerethetõbb BKV-t teremtsünk a KSZ által. És persze az se mindegy, hogy minél jövedelmezõbbet! Csak remélni vagyunk képesek, hogy a bajban, a tornyosuló feladatok megoldásában, de legalábbis a megoldások keresésében az összetartozás élménye és ereje felülír bármilyen gondolkodásbeli, szervezeti elkülönülési gondolatot, és inkább az egybetartozás megerõsítése felé sodor! Korábban ezt úgy fejeztük ki, hogy az EGÉSZ TÖBB, MINT A RÉSZEK ÖSZ- SZEGE!, és ezt az irányt tartani fontos gondolat. Összefoglalásul: Feladataink számosak, a feladat nem egyszerû, de ahogy mondani szokták, legalább nehéz! Elõfordulhat, hogy ezek megoldásában a KEKSZ minden tagszervezetének minden tagjára egyénileg is szükség lesz. Elõfordulhat, hogy ennek kommunikálásához a tagok felé erõsebb, vagy sûrûbben használandó eszközöket is be kell vetnünk. Ne vegyétek ezeket zokon, mert a szakszervezetek vezetõit egészen bizonyosan az a hit vezérli, hogy sokakon tudjanak segíteni, helyzetükön javítani, melynek érdekében az érintettekkel az összefüggéseket tudatni, láttatni, elmagyarázni kell. Segítséget a tagoktól csak úgy kérhetnek, ha világos képet festenek, rajzolnak eléjük. Minden reményem az, hogy ez a kiadvány, a KEKSZ-Pressz is ezt a célt szolgálja! A juniálisunkra gyertek minél többen, érezzétek jól magatokat, legalább egy napra feledve a gondokat, és nehézségeket! Erre is szükség van! Aztán mindent bele, hogy a jövõbelátási kockázatokat minimalizálni legyünk képesek! Schumacher Ferenc KEKSZ Elnök 3 kekszpressz indd.indd :42:06

4 Emberhez méltó jelent és biztos jövõt mindenkinek! május én a KSZOSZ megtartotta évi rendes kongresszusát, ahol az esedékes tisztújításon kívül, egy újabb szakszervezettel bővült a szövetség. KRÓNIKA A kongresszust Inokai Géza, a KSZOSZ nyugállományba vonult elnökének bevezetõje nyitotta meg. Majd a kötelezõ tiszteletkörök után a mintegy hatvan résztvevõ nekivágott és rendbe tette az Alapszabályt, hogy az igazodjon a jelen kor elvárásaihoz, illetve az eddig nyilvánvaló hézagokat igyekezett befoltozni. Ezután az esedékes tisztségviselõ választásra került sor, ahol a következõ eredmény született: Elnök: Nemes Gábor (Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége) Érdekvédelmi alelnök: Szabó Gyula (Vasutasok Szakszervezete) Társelnökök: Székely Sándor (Teherfuvarozók Európai Szakszervezete), Fazekas Kovács János (Közúti Közlekedési Szakszervezet/, Papp Zoltán /Vasutasok Szakszervezete). A kongresszus fontos momentuma volt, hogy a KSZOSZ felvette soraiba a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét, amivel megint erõsödött a szövetség. A rendezvény fényét tovább emelte az eseményen résztvevõ és felszólaló illusztris vendégek sora. Megtisztelt jelenlétével Pataky Péter elnök (MSZOSZ), Borsik János elnök (Autonóm Szakszervezetek Szövetsége) és Horváth Lajos ügyvezetõ alelnök /Független Liga Szakszervezetek Demokratikus Ligája/. Továbbá rövid helyzetjelentésre vállalkozott Kardkovács Kolozs helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium). KRONOLÓGIA 1996-ban a KKSZ és a FAÜSZSZ (késõbb BKSZSZ) megalakította a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségét (KSZOSZ), mely az évek során további szervezetekkel bõvült. A szervezet jelenleg közel 30 ezer szakszervezeti tag és több tízezer munkavállaló érdekeit védi a közúti közlekedésben. A szövetség tagszervezetei közül a Teherfuvarozók Európai Szakszervezete az árufuvarozásban képviselteti magát a legnagyobb erõvel. A városi tömegközlekedésben a Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége, míg a helyközi, távolsági tömegközlekedésben elsõdlegesen a Közúti Közlekedési Szakszervezet január elsejétõl a KSZOSZ szervezetét erõsíti a Vasutasok Szakszervezete, mely szervezet jelentõs súllyal képviselteti magát május 31-én felvette soraiba a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét. A PDSZ a MÁV ZRt. és utódszervezetei területén dolgozó, valamint a MÁV ZRt. által létesített gazdasági társaságok szervezeteinél dolgozó fizikai és szellemi dolgozók érdekvédelmi és érdekképviseleti szerve. A közúti közlekedés meghatározó tényezõ Európában, de az Európai Unió még inkább meghatározó a közúti közlekedésben. Az EU rendeletek, irányelvek munkavállalókra kiható szabályozásai életet leheltek a szövetségi munka hatékonyságába. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a közlekedést érintõ kérdéseket, és a megfelelõ fórumokon meg kell jeleníteni a munkavállalói érdekeket, véleményeket. Nem csak itthon, hanem Európában is felfigyeltek a KSZOSZ-re. Részt veszünk a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Európai Szövetségének (European Transport Workers Federation - ETF) Városi Tömegközlekedési Bizottságának munkájában. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Az International Transport Workers Federation (ITF) több ország közlekedési szakszervezeteit összefogó nemzetközi szervezet: 132 ország közel 570 szakszervezete kb. 5 millió munkavállalót képvisel. A szervezetet az európai tengerészek és dokkmunkások szakszervezet vezetõi alapították meg 1896-ban Londonban, székhelye jelenleg is itt van. Céljuk az volt, hogy a sztrájktörõk ellen létrehozzanak egy globális szervezetet. Ma az ITF-hez tartozik a hajóközlekedés, légi-, vasúti közlekedés, közúti személy- és teherszállítás, belföldi vízi közlekedés, halászat, turizmus. Az ITF hozzásegíti a tagokat ahhoz, közösen lépjenek fel valamilyen kérdésben, szolidaritási akciókat szervezzenek egymással. Ha egy országban a szakszervezet konfliktusba kerül a munkáltatóval vagy a kormánnyal, és közvetlen segítséget kér az ITF-tõl vagy más tagszervezettõl, akkor egy nemzetközi akció révén nagyobb nyomás gyakorolható. Az ITF számos témában fejti ki véleményét az ágazat munkavállalóinak érdekében, így pl.: munkabiztonság, munkakörülmények, a gépjármûvezetõket érõ erõszak kérdése, szabad szakszervezeti mozgalom, nõk helyzete és védelme, fiatal munkavállalók helyzete, privatizáció, szabad piac, globalizáció, stb.az European Transport Workers Federation (ETF) egy Európán keresztül átívelõ szakszervezeti szervezõdés, melynek tagjai az Európai Unió tagállamaiban szervezõdött közlekedési szakszervezetek mellett az EGT (Európai Gazdasági Térség[1]) és Kelet-Európa országainak szakszerve- 4 kekszpressz indd.indd :42:06

5 Emberközeliség és társas kapcsolatok zetei is. Székhelye Brüsszel, Belgium. Az ETF alapító kongresszusát 1999-ben Brüsszelben tartották meg. Tagszervezetei az ITF-hez hasonlóan a vasúti, közúti, légi és vízi közlekedést, halászatot, turizmust képviselik. A tagszervezetek 39 ország 3 millió munkavállalóját képviselik. Az ETF fõ tevékenységi területei közül megemlíthetõ az Európai Unió által történõ ágazati szabályozások véleményezése (pl.: így volt ez a gépjármûvezetõk munka- és pihenõidejérõl szóló 561/2006/ EK rendelet megalkotásakor is), szabályok megtartásának nyomon követése, az ágazat munkavállalóinak érdekének védelme az Európai Unióban. Az ETF védi az ágazat munkavállalóinak érdekeit az európai munkáltatói szövetséggel (IRU), az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és az Európai Unió Tanácsával szemben is. Fontos szerepe van az európai ágazati szociális párbeszédben és abban, hogy az ágazati párbeszéd a tagállamokban is kellõ hangsúlyt kapjon. Az ETF fontosnak tartja a munkakörülmények javítását, a munkabiztonságot, a munkavállalók szociális biztonságát, a munkahelyek megõrzését. Az ETF Városi Tömegközlekedési Bizottsága munkájában bizottsági tagként a KSZOSZ is részt vesz, valamint a Vasutasok Szakszervezetének képviselõje az ETF végrehajtó bizottságának a tagja. EPILÓGUS Aki részt vett a magyarországi szakszervezeti mozgalomban, a szenvedésekben és nehéz küzdelmekben, aki saját testén érezte, mily óriási nehézségbe ütközött, hogy egyáltalán szervezkedhessék, meg fogja érteni, hogy a magyar szakszervezetek története tulajdonképpen nem egyéb, mint a munkások harca a megélhetésért és az emberi jogokért.. A szakszervezeti küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha a tömegek szervezve, erkölcsi és anyagi tekintetben teljesen fölszerelve vannak. Ez a szervezés azonban rendkívül nehéz és igen sok akadálylyal jár... De kétségbe nem esünk. A magyar szakszervezetek, amelyek annyi viharon mentek keresztül, és amelyek számos ütközetben ugyan alulmaradtak, de mindig föl- és fölemelkedtek, a jövõtõl sem félnek. Jászai Samu (1925) Azt veszem észre, hogy az emberek emberiességre vágynak. Ha valaki most azt gondolja, hogy valami újat találtam ki, az téved. Nem is nekem kellene leírnom ezeket a gondolatokat, hanem akik a világot formálják, vagy legalábbis kismértékben hatásuk van a környezet változásaira. Vagy lehet, hogy tévedek? Hisz az emberek többsége az, akik megformálják környezetüket, kialakítják maguk között az emberi kapcsolatokat, ezzel hatást gyakorolnak a társadalomra és annak mûködésére. Keveset beszélgetünk, hiányoznak a kommunikációnak azon elemi, melyekkel formálhatóak az emberek és egy másfajta értékrendet teremtõdhet. A múltban sokkal összetartóbbak voltunk, egymáson segítettünk és közel sem voltak olyan társadalmi különbségek, mint most. Nagyot változott azonban a világ. Kiölik az emberekbõl a közösségi élet minden örömét, a közösségi célok megvalósulásának minden lényeges alapkövét, az emberi kapcsolatokat, a barátságokat, az egymás melletti szolidaritás igényét. A pénz az, ami mindent meghatároz a mai világban. Aki azt hiszi, hogy pénzzel mindent megold, az téved, de aki azt hiszi, hogy az emberek bizonytalanságát kihasználva, nehéz helyzetüket fenntartva, a félelem eszközét használja fel céljai megvalósulása érdekében, az is nagyot téved. Nem beszélgetnek az emberek, sõt akik megtehetnék, hogy beszélgessenek az emberekkel, azok sem teszik. Döntést hoznak, utasítanak, törvényeket változtatnak, és senki nem veszi észre, hogy emberek feje felett döntenek, emberi sorsok kerülnek veszélybe, családok élete változik meg egy csapásra. Megfordult a világ, vagy inkább kifordult magából! MIÉRT IS FORDULTAK MEG BENNEM EZEK A GONDOLATOK? Mert történt valami, ami egy pici örömöt hozott ebben a válságokkal teli világban és pici reménysugarat mutatott, hogy igenis léteznek még emberek és vannak olyan közösségek, melyek számára fontosak az emberi értékek, tényezõk! A BKV Zrt Cinkota telephelyén, munkáltatói kezdeményezésre, a szakszervezetek támogatásával kb. 30 munkavállaló, munkáltató, szakszervezeti tisztségviselõ összefogott. Összefogott abban, hogy megmutassuk, hogy igen is bírunk emberi értékekkel. A BKV Zrt-vel megkötött új Közszolgáltatói szerzõdés soksok feltétele közül, megpróbáltunk egyben eleget tenni az elvárásoknak. Bár tudjuk, hogy a feltételek hiányoznak, tudjuk, hogy pénz nélkül semmit sem lehet csinálni, fõleg nem közszolgáltatást nyújtani! Graffiti eltávolító akció szervezésére került sor. Sok autóbuszon van festékkel teleszórt graffiti, mely az utasok kiszolgálásának minõségi szintjét rontja. Tudjuk sok más, sõt ennél sokkal fontosabb probléma van, mégis sokan úgy gondoltuk tegyünk valamit. Az akcióban nem a Közszolgáltatási szerzõdésnek való megfelelés volt az elsõ számú szempont, hanem a tenni akarás, az egymás iránti szolidaritás igénye, az emberi kapcsolatok fontossága. 30 ember dolgozott szombat délelõtt egymásért, a magunk jövõjéért, a szolgáltatás felelõsségéért. Mindezt tették az emberek pénz nélkül, a lehetetlen körülmények közepette. Jól érezte megát mindenki és tervezés alatt van, hogy legközelebb is megszervezésre kerül az akció. Beszélgettünk egymással és fontosak voltunk egymásnak. Munkahelyi vezetõk, szakszervezeti tisztségviselõk, munkavállalók, mi emberek, mert nekünk igényünk van egymásra, a közösségi életre. Ez egy emlékezetes szombat délelõtt volt, köszönet érte! Nemes Gábor 5 kekszpressz indd.indd :42:07

6 Célkeresztben Természetesen ez a lapszám két fontos kérdéssel foglalkozik súlyozottan. Egyrészt a Kollektív Szerződés alakulásával, másrészt a BKK-BKV új felállásával. Én most ez utóbbiról szeretnék írni néhány gondolatot. A BKK létrehozásával állítólag tiszta helyzet teremtõdött, kettévált a megrendelõi és a szolgáltatói szerep. A BKK megrendeli a szolgáltatást, a szolgáltató, amely immáron nem csupán a BKV, elvégzi azt. A megrendelõ ellenõrzi a végrehajtást és kifizeti annak megállapított ellenértékét. Valahol itt kezdõdnek a gondok. A kifizetésnél. Csakúgy, mint eddig. És itt kezd érdekessé válni ez a gyönyörûen kommunikált sikertörténet. Ugyanis eddig sem lett volna semmi gond, ha a megrendelt szolgáltatás kifizetésre került volna, mint ahogy ez nem történt meg. Majd úgy lett elõadva a közvélemény felé, mintha a bajok forrása a vállalat mûködésében lenne. Ez egyébként nyilván részben igaz is lehet, de a õ ok megítélésem szerint nem itt keresendõ. Lehet politikai csatákat vívni, Nokiás dobozokat emlegetni, de ha voltak (vannak) ilyen és ehhez hasonló problémák, ahhoz a vállalat dolgozóinak sok köze nincs, oldják meg a politikusok, illetve a bûnüldözési szervek. A baj az, hogy a felelõsséget a dolgozók vállára szeretnék terhelni az illetékesek, nyoma nincs annak, hogy a feltárt valós problémákat szeretnék megoldani. Hogy miért gondolom így? A válasz nagyon egyszerû. Jelenleg is az a helyzet, a BKV igazgatóságának hat tagja közül négy a BKK megatározó vezetõje. Az itt következõ adatok mindenki számára elérhetõen megtalálhatóak a BKV és a BKK honlapján: 1. Dr. Várszegi Gyula közlekedésmérnök, a közgazdaságtudományok doktora, A BKV Zrt. Igazgatóságának elnöke, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Igazgatóságának elnöke 2. Vitézy Dávid, közgazdász, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója 3. Somodi László, okl. közlekedésmérnök, a Budapesti Közlekedési Központ stratégiai, fejlesztési és beruházási igazgatója 4. Mihálszky Gábor, közlekedésmérnök, a Budapesti Közlekedési Központ tömegközlekedési divízióvezetõje. 6 Rajtuk kívül még az igazgatóság tagja: 5. Bolla Tibor, okleveles pénzügyi szakközgazda, a BKV Zrt. vezérigazgatója 6. Czinkos Pál szakértõ, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág, szakértõ Mindezen tények ismeretében elgondolkoztató, vajon milyen önálló döntéseket hozhat a BKV igazgatósága, melyet nem a BKK irányít (semmilyet). És ez választ ad arra a kérdésre is, mi változott, mennyire lett tiszta a helyzet a BKK létrehozásával. Választ ad arra is, hogy születhetett az a szolgáltatói megállapodás a két cég között, aminek a szankcionálási részével szeretnék egy kicsit foglalkozni, mivel teljesen érthetõ módon elég komoly felzúdulást keltett. Komoly teljesítési és minõségi szankcionálási rendet léptetett életbe január elsejétõl, melyeket kötbér formájában kíván a BKK a BKV felé érvényesíteni, és amely egyrészt a mûszaki, másrészt pedig a humán területet érinti. Mondhatja bárki, a mûszaki rész nem érdekes, legyen a BKV gondja, de mi ezt nem mondjuk, hiszen sokszor bebizonyítottuk, felelõsen gondolkozunk. Ennek a felelõsségteljes gondolkozásnak köszönhetõ, hogy még mûködik a BKV. Ez a hozzáállás szükséges, hiszen a dolgozói lojalitás nélkül nem mûködik a vállalat sem. Tudjuk, amikor a munkahelyünket sújtják bármilyen szankcióval, az a végén mindig a dolgozóknak fáj, hol kevésbé, hol jobban! De kit érdekel a dolgozó? Számít-e még egyáltalán az ember? Egyre kevésbé érzem így. Inkább mintha minket is a gépek részének tekintenének, mindent igyekeznek elvenni tõlünk, ahogy a jármûveken is megspórolják az alkatrészt, majd számon kérik a dolgozót, amiért képtelen vele dolgozni. Az embernek nincs értéke, holott mi más számít ezen a világon? Milyen felelõs vezetõ az, aki a dolgozókat lehetetlen helyzetbe hozza? Aki még azt a keveset is sokallja, amiért gyakran embertelen körülmények között dolgoznak az alulfizetett munkavállalók? Ki ne tudná, hogy télen gyakran alig vagy egyáltalán nem mûködõ fûtéssel is ki kell jönni, ki ne tudná akár hallomásból, roszszabb esetben saját tapasztalatból, hogy melegben bizony gyakran fûteni kell, mert akkor talán nem forr fel a motor? Melyikünk nem látta, milyen körülmények között próbál- kekszpressz indd.indd :42:08

7 SZERTEÁGAZÓ KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEINK A szakszervezetek életében kiemelkedően fontos a kommunikáció a tagsággal és a munkáltatóval. A Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSz) a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektet erre. A szövetség, megalakulásával egy időben létrehozott egy kommunikációs bizottságot Nemes Gábor KEKSz Alelnök vezetésével. A bizottság feladata volt kiépíteni a kommunikációs csatornákat, ami mára már négy alternatívát is kínál, a tagság, a munkáltató és egyéb érdeklődő irányában. A kezdetektől munkálkodunk egy háromhavonta megjelenő színvonalas újság készítésében (KEKSZ PRESSZ címmel), jelen vagyunk a facebook-on, a közelmúltban megjelentünk az interneten egy BLOG-gal (BKVSOKK), melyet a történések függvényében akár naponta is frissítünk és végül, de nem utolsó sorban március 1.-én elindítottuk honlapunkat ahol igyekszünk napra kész információkkal ellátni az olvasóinkat. Aki képben akar lenni a BKV és azon belül a BKV dolgozóinak helyzetével annak nem érdemes kihagyni ezeket az információs csatornákat. Természetesen a KEKSz honlapjáról ( ) elérhetőek újságaink a kezdetektől fogva és természetesen BLOG-unk és facebook-unk is. Az információ hatalom! Élj a lehetőségekkel! ják meg a szerelõk mûködésben tartani a technikát, miközben se alkatrész, se ember nincs már, aki dolgozzon? Hiszen a takarékosság jegyében egyre fogy a létszám! Kívánom, hogy aki sokallja ezeknek az embereknek a fizetését, ismerkedjen meg a munkájukkal! Mégis azt mondom, nem ott kell keresni a Szolgáltatói Szerzõsben foglalt kötbérfizetési kötelezettséggel kapcsolatban a problémát, ahol a dolgozók mulasztása miatt vetik azt ki. Tudom, sokan nem értetek egyet, de higgyétek el, ennél nagyobb a probléma. Hiszen számtalanszor bebizonyítottuk, mi kiemelkedõ színvonalon végezzük a munkánkat, a BKV dolgozóinak munkájával nagyságrendekkel kevesebb probléma volt eddig is, mint az alvállalkozókéval. Kis odafigyeléssel ez tovább javítható. A nagyobb gond a vállalatot szankcionáló pontokban van. Mindenki tudja, milyen állapotok uralkodnak a BKV-nál, mégis olyan szigorú elbírálási rendszerben egyezett meg a BKK és a BKV (mint feljebb írtam, személy szerint mindkét oldalon ugyan azok az emberek ültek), amiket a BKV képtelen teljesíteni. És még mielõtt bárki arra hivatkozna, miszerint a BKV is hasonló elvek alapján kötbérezte eddig az alvállalkozóit, csak azt tudom felelni, hogy éppen ez a párhuzam az, amibõl látszik, miféle eljárás ez, amely végül teljesen ellehetetleníti a vállaltot. Gondoljuk csak végig. A BKV Zrt. azért kötött alvállalkozó szerzõdést, mert képtelen volt teljesíteni azon a szinten. Azóta a helyzet csak rosszabbodott. Akkor vajon mi a cél? Tönkretenni a BKV-t végképp, vagy bebizonyítani, hogy kevesebb pénzt kell rá költeni? Hiszen a kötbér miatt az üzemelésre jut majd kevesebb. És ezért írtam, hogy ez a nagyobbik baj, hiszen ezen mi, dolgozók, nem tudunk segíteni. De gondol- játok végig, hol fognak spórolni? Ahol eddig is! Rajtunk! Ahogy eddig is. Az üzemanyagon, villamos energián nem tudnak, illetve azon is csak úgy, hogy nekünk nem fizetik ki a megtakarítást. Az alkatrészen sem tudnak, hiszen már a legszükségesebb alkatrészekbõl is hiány van, magyarul ennél többet már nem lehet (illetve szerintem ennyit sem lehetne). Tehát maradunk mi, dolgozók. És hát mi sem egyszerûbb, mint telekürtölni a sajtót, milyen sokat keresnek a BKV-sok, máris lehet csökkenteni, hiszen a KÖZVÉLEMÉNY ezt kívánja! Én csak arra lennék kíváncsi, a levont kötbérekért ki fog anyagi felelõsséget vállalni? Hiszen azt részletesen taglalja a táblázat, a mi esetleges hibáinkért mennyit kell fizetni, de ezért a megállapodásért ki fizet? A nem, illetve a hibás teljesítésért ki fizet? Ki a felelõs a kötbérért? Én azt gondolnám az, aki szolgáltató oldalon meghozta a döntést. Ki más lehetne? Volt egy barátom, egy szövetkezetben dolgozott, ahol rajta kívül még 400 másik tulajdonos is volt. A szövetkezetet hárman vezették, választott tisztségviselõk. Közülük egy látta el az elnöki feladatokat, igen szép fizetésért. Az elnökök jöttek, mentek, a dolgozók maradtak. Ez a barátom szokta volt mondogatni jelentõs (ön)iróniával, hogy milyen jó is lenne, ha egyszer õt is megválasztanák elnöknek! Elég lenne egy évre, aztán le is válthatják, de azalatt legalább kicsit megszedhetné magát! Hogy ez miért jutott eszembe? Döntse el ki-ki saját maga. Rossz az, aki rosszra gondol! -gabo- kekszpressz indd.indd :42:12

8 Nem én kiáltok, a föld dübörög! Egyre többen és egyre türelmetlenebbül érdeklõdtök Kollektív Szerzõdés tárgyalásának az állásáról. Ez nem is csoda, hiszen immáron júniust írunk, a hónap végén lejár a sokak számára elfogadhatatlan Átmeneti Foglalkoztatási Megállapodás. De július elsejétõl is megy tovább az élet, rendezni kell a nyitott kérdéseket. Érdekes álláspont munkáltató részérõl az új MT. irányelveinek alkalmazása, fûszerezve az egyéb juttatások elvételével. Folyamatosan azon gondolkozom, hogy is lehet ezt egyeztetni avval a kormány által propagált elvvel, miszerint senki nem kereshet kevesebbet. Vagy ez erre nem vonatkozna? Elképzelhetõ, hogy a Munka Törvénykönyvét azért módosították, mert így bizony kevesebbet kell fizetni a dolgozóknak? Ez azért is furcsa lenne, mert közben a BKK-ba átkerült munkavállalók garantált feltételek mellett dolgoznak tovább, ráadásul õk kapnak béren felüli juttatást, mely összege meghaladja az eddigi KSZ-ben foglalt és nem béren felül, hanem a bér más formában folyósított részösszegét, melyet március 4óta nem kapunk. Fontos ezt ismételten elmondani, hiszen ezek a járandóságok úgy vannak beállítva, mintha valami kegy következtében kaptuk volna, a megérdemelt béren felül. Semmi esetre nem szabad elfogadni ezt a beállítást, mint ahogy azt sem, amely azt célozza, ne az elõzõ KSZ, hanem az átmeneti megállapodás, illetve az új MT. legyen a tárgyalások alapja. Fontos azonban tudni, a BKK-ba átkerült dolgozók sem azért kapnak béren felüli juttatást, mert õket valaki jobban szereti, hanem mert ott kezdetektõl kialakult a cafetéria rendszer, így aztán ezt nem lehetett rajtuk megspórolni. Ne egymástól sajnáljuk hát, hanem fogjunk össze, érjük el együtt a jogos elvárásaink, követeléseink teljesítését! Nem szabad hagyni, hogy köztünk is felüsse fejét az a megosztó politika, amely a társadalmat teljesen megosztottá tette, még akkor sem, ha vannak, akik ezt szeretnék elérni. Tudnotok kell, a KEKSZ összefogja a munkavállalókat, függetlenül attól, hogy BKV-s vagy BKK-s dolgozók. Az emberek nem változtak, ahogy a munkahelyük és munkakörük is megmaradt. Nem szabad felülni a provokációnak, hiába mondják sokan, megváltozott a hangnem, május elseje óta ez van meg az lesz. Sem az egyik, sem a másik vállalatnál dolgozók nem engedhetik meg, hogy szembe fordítsák õket egymással! Ami a KSZ ügyében zajlik, egyszerûen csak gyalázatosnak nevezhetõ. Miközben semmi nem történik, telik az idõ, a BKK vezérigazgatója, aki ráadásul a BKV igazgatóságának tagja, kijelenti, a dolgozók sokat keresnek. Én csak azt tudom neki üzenni, az állítás minden szava igaz, csak kissé hiányos. A kijelentés úgy igaz, hogy a dolgozók sokat dolgoznak, és keveset keresnek. Véletlenül kifelejtett két szót és ellentétes értelmet nyert a mondanivalója. Azt is elmagyarázom, miért gondolom, csupán nyelvbotlás volt elõbbi kijelentése. Na nem azért, mert õ nagyjából hét-nyolcszorosát viszi haza ennek a keresetnek (a prémiumról nem beszélve), és azt még sose hallottam tõle sokallani. Nyilván elfogadható, ha az õ felelõsségteljes beosztásban sokszorosát keresi a mi fizetésünknek, hiszen õ nagy igyekezetében még véletlenül egy poharat is leverhet az íróasztaláról, míg mi a tragikus állapotú jármûveinkkel dolgozva egy tévedés vagy egy mûszaki hiba következtében legfeljebb tömegszerencsétlenséget tudunk okozni néhány tucat halottal. Nem ezért gondolom. Mi ugyanis, akik itt dolgozunk, pontosan tudjuk, miért keresünk annyit, amennyit, ami bizonyos számítások szerint az átlag környékén van, de azt gondolom, összehasonlítani csak azonos dolgokat lehet. Hiszen nyilván Vezérigazgató Úr is ismeri a Munka Törvénykönyvét, tudja, akár a régi, akár az új alapján, hogy az alapbérre még törvényileg is járnak pótlékok! De gondoljuk csak végig. Egy kezdõ autóbuszvezetõ kb Ft-os órabérért dolgozik. Tehát ennyit kapunk, ha belépünk, ez a számítások alapja. Az egy hónapra 168 órával számolva (hiszen az átlag 168 órát dolgozik, hétfõtõl péntekig, munkanapokon) bruttó 168 ezer Ft! Nos ezt kell az átlagbérrel összehasonlítani! Ennek a nettója 110 ezer Ft. Ja, hogy mi felkelünk éjjel fél kettõkor, lefekszünk éjjel kettõkor, végigdolgozzuk az éjszakát, az ünnepeken szállítjuk az utasokat, együtt karácsonyozunk, szilveszterezünk velük, míg a gyerekek nélkülünk örülnek az ajándékoknak? Ja, hogy nem is 168 órában? Ez nem érdekli az Urat, hiszen neki mi csak statisztikai adat vagyunk, mint a gázolajköltség, a villanyszámla vagy éppen az alkatrészárak! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, amíg a KSZ tárgyalások semmit nem haladnak, amíg a bértárgyalásokról szintén nem hallani, addig például a BKV együttmûködési megállapodást akar aláírni a szakszervezetekkel Ennek a lényege, hogy újabb pénzeket szedjenek be áttételesen a munkavállalóktól. Amit idáig ingyen használtak a szakszervezetek, azért mostantól lehet fizetni, kérem! Számomra már maga az elnevezés is komikus, hiszen együttmûködésrõl nem csupán a helység bérlése esetén kéne beszélni, hanem együtt kéne mûködni. Mert igaz, gépeket vezetünk, javítunk, használunk, de mi magunk nem gépek vagyunk, hanem emberek. Úgy tudunk együttmûködni, ha mi dolgozunk és azt a vállalat megfizeti. Ebben az esetben ezt jelenti együttmûködni. És azt sem volna szabad elfeledni, azok az irodák, amiket képviselõink, a szakszervezeti vezetõk használnak, valójában a miénk, embereké. Nem csak a dolgozóknak fontos, hogy legyenek képviselõik, hanem a munkáltatónak is! Egy magát valamire tartó, felelõsen gondolkozó munkáltató fontosnak tartja a munkavállalói képviseletet, tisztában an azzal, anélkül nem mûködhet a vállalat. Nem hiszem, hogy lenne olyan szakszervezeti vezetõ, aki úgy aláírná ezt az együttmûködési megállapodást, hogy ezáltal csak az irodája mag az ott használt eszközök lennének számára biztosítva, a dolgozók, akiket meg képvisel, KSZ és béremelés nélkül dolgoznak tovább egyre romló munkakörülmények között! Azt gondolom, elérkezett az ideje annak, hogy megmutassuk, rólunk van szó! Minket nem lehet a gazdaság beszûkülésével lecsendesíteni, mert ezáltal nekünk csak több lett a munkánk. Az egekig emelkedõ üzemanyagárak miatt közismerten sokan választják autó helyett a tömegközlekedést. A késve kiírt pályázat miatt a VT-Transmant is nekünk kellett pótolni a Nógrád kiesésén felül. Ugye senki nem gondolja, mi csak hobbiból járunk a munkahelyünkre? Tehát itt az idõ, lépni kell, ha nem akarjuk, hogy vezetõink azt gondolják, meg lehet velünk csinálni, hogy nem fizetik meg tisztességesen a munkánkat. Keressétek szakszervezeti bizalmitokat, vezetõiteket, hogy érezzék, mögöttük álltok, elégedetlenek vagytok, hajlandók vagytok tenni sorsotokért. Akit pedig ez nem érdekel, alkalmatlan feladatára. Elég volt az ülésezgetésekbõl, a tárgyalgatásokból, a szájtépésbõl, tenni kell! És együtt kell tenni, mert úgy látszik, a szó kevés! -gabo- 8 kekszpressz indd.indd :42:12

9 Számvetés (A változások őrei) Az utóbbi 20 év legnagyobb változása előtt állnak a munka világának szereplői. Az új Munka Törvénykönyv július elsejei bevezetése alapvetően megváltoztatja, megváltoztathatja a munkaügyi kapcsolatok, a foglalkoztatás eddig megszokott, többé-kevésbé jól működő rendszerét. Ebből következik, hogy a szakszervezeti munka is jelentős változások előtt áll. Talán itt az ideje, hogy egy pillanatra megálljunk, elgondolkodjunk azon, hogy hogyan alkalmazkodjunk az új helyzethez. Mert, hogy alkalmazkodnunk kell, számomra nem kérdés. Ha nem követjük a körülöttünk levő világ változásait, nem tudunk fennmaradni. Azt hiszem ilyenkor, amikor új utak, módszerek, lehetõségek keresésére van szükség, érdemes visszatérni az alapokhoz, és onnan kiindulva kell felelõs döntéseket hozni. Nos, mi is lehet a kiinduló pont? Próbáljuk meghatározni, hogy mi is a szakszervezet feladata. Véleményem szerint a szakszervezetnek három feladatot kell megoldania: - védelmet kell nyújtani tagjai számára minden olyan jelenség ellen, ami a munka világában a munkavállalókra nézve hátrányos helyzetet eredményez - valamekkora szociális segítséget kell biztosítani a tagot érintõ váratlan helyzetekben (nem helyettesítve az államtól elvárható, elvárandó szociális védõhálót). - Ha lehetséges, olyan szolgáltatásokat kell nyújtania, amelyek vagy kivesztek a társadalom világából, vagy még nem kerültek be a mindennapjainkba. Akkor most nézzük végig a fent említett feladatokat! 1. VÉDELEM Alapvetõ kötelessége a szakszervezeteknek. Hogyan is lehet megvalósítani ezt a védelmet? A mindennapok során nyilván az egyes tagokat ért kisebb-nagyobb méltánytalanságok, hátrányos döntések orvoslásával? Igen ezeket az eseteket kezelni kell minden esetben, ha azok sértik a munkaügyi kapcsolatok rendezett formáját. De nem ez az alapvetõ feladat. A valódi védelmet az jelenti, ha olyan megállapodást kötünk a munkáltatóval, ami kölcsönös, korrekt, minkét fél számára megfelelõ módon rendezi a munkaügyi kapcsolatokat. Nos, ez a Kollektív Szerzõdés. Ez a szakszervezet legfontosabb feladata. Ha egy szakszervezet képviselõje útján nem vesz részt ezeken a tárgyalásokon, nota bene meg sem hívják a tárgyalásokra, szerintem nem látja el alapvetõ kötelességét, becsapja a tagjait. 2. SZOCIÁLIS SEGÍTSÉG Bármikor adódhat bárki életében olyan helyzet, hogy segítségre van szüksége. Ez lehet anyagi, jogi és számtalan más formája s segítségnyújtásnak. Természet ez a segítségnyújtás a legtöbb esetben a szakszervezetnek anyagi kiadást jelent. Július elsejétõl a szakszervezetek egyéb finanszírozása megszûnik, csak a tagdíjakból kell, hogy fenntartsák önmagukat. Az a felelõsen gondolkodó szakszervezet, aki a változások után is tudja biztosítani a tagjai részére a szükséges segítségnyújtást! 3. SZOLGÁLTATÁSOK Vannak olyan hagyományok, amiket meg kell õrizni, ugyanakkor a társadalmi életbõl mintha eltûnni látszanának. Gondolok itt a nõnap szervezett megünneplésére, a majálisokra, mikulás ünnepségekre, a tömegsport rendezvényeire, a szervezett üdültetésre stb. Mindaddig, amíg a szakszervezetek bevételei ezt biztosítják, ezeket a hagyományos rendezvényeket fenn kell tartani. Ehhez persze, megint csak felelõs gazdálkodás kell.és természetesen a tagdíj mértékének felelõs megállapítása. Lehet, és kell olyan új szolgáltatásokat keresni, amik eddig nem szerepeltek a palettán. Természetesen ehhez megint csak a pénzügyi erõforrásoknak rendelkezésre kell állnia. Hatalmas változások elõtt állunk mi, munkavállalók. A változások õrei meggyõzõdésem szerint azok a szakszervezetek, szakszervezeti vezetõk, akik felelõsen gondolkodva, cselekedve a fent sorolt feladatoknak, kötelezettségeknek a változások ellenére meg tudnak felelni. Az a szakszervezet, aki az új körülmények ellenére a fentiek meg tud felelni, fennmarad, és továbbra is el tudja látni a tagjai által elvárt feladatait. Amelyik nem Lévai István 9 kekszpressz indd.indd :42:12

10 Óda a Mercedesről Sokan azt gondolják, a Mercikkel van a gond, pedig nem. Ezek a járművek valóban a legjobbak közül valók. Bizonyára senki nem vonja kétségbe, a Mercedes szinte fogalom a járműgyártásban. Akkor mi a probléma, kérdezhetitek, főleg, aki nem találkozott ezekkel a buszokkal. Hiszen szépek, korszerűek (legalábbis az Ikarusokhoz képest, hiszen ezek se mai darabok), kényelmesek, csendesek, alacsony padlósak, környezetbarát járművek, melyek légkondicionáltak is! Hol itt a probléma? Ez mind igaz is. De bármilyen hihetetlen, néhol pont az elõnyös tulajdonságaik jelentenek hátrányt! Az elsõ mindjárt a légkondicionálás. Bizonyára a tervezõnek álmában nem jutott volna eszébe, hogy ezek a buszok valaha a budapesti körülmények között fognak közlekedni, ahol se pénz, se alkatrész, se ember, sem pedig típusismeret nem áll rendelkezésre a jármûvek mûködtetéséhez. De hát honnan is lenne ilyen, meg kell nézni akár az öt éves Volvókat, vajon hányban mûködik a légkondi? Azt gondolom, senki nem feltételezi, hogy ezek a Mercik tíz évig szolgátak klíma nélkül. Ezeken ugyanis nincsen nyitható ablak, húsz fokos kinti hõmérséklet esetén napsütésben bent már rettenetes meleg van, fõleg a hátsó részben, annál a verziónál, amelyikben álló motor adja le a meleget az utastérbe. Állítólag a BKK vezérigazgatója azt találta nyilatkozni egy interjúban, hogy a Citarokkal azért állnak félre a jármûvezetõk, mert nem értenek hozzá. Érdekes, szép kijelentés. Ezzel szemben én azt gondolom, nem csupán a Citarokkal, hanem a jármûvek többségével azért közlekednek a jármûvezetõk, mert nagyon értenek ahhoz, amit csinálnak és olyan kocsikkal is dolgoznak, amit egy kevésbé felkészült sofõr a telephelyrõl sem lenne képes kivinni. Ami az egész kijelentésbõl igaz, az az a képtelen helyzet, hogy a mûszaki dolgozók nem lettek kellõképpen kiképezve az új típusból. Az õ sokszor évtizedes rutinjuknak, felkészültségüknek és áldozatkész munkájuknak köszönhetõ, hogy egyáltalán képesek a rendre jelentkezõ hibákkal megküzdve nap nap után olyan állapotba hozni ezeket a buszokat, amivel gyakran a garázsból sem szabadna kijönni! Innen üzenném tisztelt Vezérigazgató Úrnak: a BKV-nál csak úgynevezett típusvizsgával lehet minden autóbuszt vezetni, köztük a Mercedeseket is. Aki tehát vezeti ezeket a jármûveket, szakoktató elõtt bizonyítottan ért a Citarohoz! Magyarul nekünk van egyrészt képesítésünk, képzettségünk és gyakran több évtizedes szakmai tapasztalatunk ahhoz, amit csinálunk! Mi, igaz, csupán jármûvezetõk vagyunk, de nem az iskolapadból kerültünk ebbe a vezetõi pozícióba! A másik óriási probléma az ajtók mûködésével van. Egyrészt nincs két busz, ahol egységesen kéne az ajtókat kezelni. Engedélyezõ gomb mindegyiken van, amivel engedélyezni lehet a nyitást. Mármint a kettes, hármas ajtót. A zárás automatikus. Elvileg mozgásérzékelõ is van, mégis sok kocsi odacsukja az utasokat (bár ilyenkor visszanyit, az utasok mégsem boldogok tõle). Az elsõt külön gombbal kell nyitni-zárni. Innentõl kezdve aztán semmi nem egységes, egy gomb, három gomb, öt gomb Ráadásul az egyes ajtónál leszállásjelzõ sincs. Én azt gondolom, ezt a technológiát elég jól kitalálták. Már nálunk is eléggé eltejedt az úgynevezett egyajtós rendszer. Vétek ezeket a jármûveket nem így használni. Elsõ ajtón CSAK felszállás, a másik kettõn CSAK le. Nyilván továbbra is problémát jelente a technológia lassulás, tudniillik a zárás elõtt (ha mûködik a mozgásérzékelõ), vár néhány másodpercet. A mi egyre szûkülõ menetidõnkbe ez bizony sokszor nem fér bele. Persze át lehet alakítani, külön gombbal nyitnizárni az ajtókat, lemondani arról a biztonságról, amit ezek a buszok nyújtani tudnak, de lehet minimálisan növelni az idõket, akkor nincs ilyen gond. Csak az a kérdés, mi a fontosabb: a biztonság, az ember vagy most is csak a fiskális szempontok döntenek? Azt egy kicsit nehezen tudom elfogadni, hogy a vásárlás óta még csak el sem kezdték átalakítani a kocsikat, aztán a vészhelyzetre hivatkozva bevetették õket napi használatra. Jut eszembe! Hinnétek-e, hogy miközben a nyilvánosság felé azt kommunikálja a BKK, hogy a Citarokat azért kellett beállítani, mert nem volt elég busz, ezért még nincsenek BKV-sítva, aközben a BKK emberei járják a területet és ellenõrzik ezeket a kocsikat, jegyzõkönyvet vesznek fel, mert nem kaptunk hozzá telefont, érdeklõdnek, milyet egyéb hiányosságokat tapasztaltunk, hogy mint mondják, kötbért lehessen a BKV-ra kiszabni? Édes kis történet Összegezve, nem tudom, ezek a buszok hogy fogják bírni a strapát, az biztos, idáig nagyon sok baj volt velük. Azt sem tudom, jó vagy rossz döntés volt-e õket megvásárolni. Nem tudom, mikor fogják rájuk kiképezni a szerelõket, mikor tudják házon belül biztosítani a javításukat (célszerszámok, alkatrész, stb.) Az biztos, a felsorolt hibák miatt elég fárasztó dolgozni velük, további komoly odafigyelést követelnek a budapesti és környéki út- és megállóviszonyok is. Mindezért viszont bõven kárpótol az a komfort, amit a kocsi nyújt, fõleg, ha légkondicionálás mûködik. Látszik, ahol ez készült, a gyártónak és a megrendelõnek fontos volt a dolgozó, tudta, ezeket a buszokat nem gépek, hanem emberek fogják vezetni! De jó lenne, ha ezt a mentalitást is átvették volna azok, akik a buszok vásárlásáról döntöttek! -gabo- 10 kekszpressz indd.indd :42:12

11 ÁGAZATI HÍREK KÖZLEKEDÉSI KEREKASZTAL TÁVKÖZLÉSI ÉS TRANZAKCIÓS ADÓ A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének kezdeményezésére, konzultációra került sor a Nemzetgazdasági Minisztériumban a tranzakciós adó kérdésében. Az április 18-i megbeszélésen a KSZOSZ képviseletében Nemes Gábor elnök, Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének érdekvédelmi alelnöke, valamint Képesné Szabó Ildikó humánpolitikai szakértõ vett részt. A Minisztérium részérõl Dr Balogh Ádám államtitkár, Kósa István fõosztályvezetõ és dr. Jáczku Tamás fõosztályvezetõ voltak jelen. Véleményünk szerint méltánytalan, hogy a már adózott jövedelembõl, az ÁFÁ-val terhelt távközlési szolgáltatások megfizetése mellett ugyanezen szolgáltatások igénybevételéért, valamint a banki tranzakciók (pénzfelvétel, utalás, bankkártyahasználat, csekkbefizetés) után a banki számlavezetési-, csekk-kiállítási-, átutalási, pénzfelvételi és kártyadíjakon felül még adózni is kelljen. Felvetésre került a július 1-tõl bevezetni kívánt ún. távközlési adóval összefüggõ problémák, kérdések, pl. a munkáltató által biztosított, munkavégzési célból használt, azonban részben a munkavállaló által fizetett szolgálati mobiltelefonok használata kapcsán felmerülõ adófizetési kötelezettség kérdéskörérõl is. A felvetésekre az államtitkár úr úgy reagált, hogy a megemlített problémákat, kérdéseket megvizsgálják, és azok továbbításra kerülnek a Kormány felé. Újra és újra elõkerül a kerekasztal létrehozásának kérdése. A közlekedési kerekasztal ötlete még a tavalyi esztendõben merült fel. Már régebben megszûnt a közlekedés önálló minisztériumi irányítása, ezért a párbeszéd kialakítása is nehézkessé vált. A közlekedés területe igen széles lefedettségû. A korkedvezmény, a Személyszállítási törvény, az menetkedvezmény, de önmagában a közlekedés kérdésköre, szakmai érdekképviselete a szakszervezetek számára is komoly kihívást jelent. A Munka törvénykönyve változása sem kezelhetõ egyszerûen a közlekedési szakmában, ezért feltétlen indokolt a párbeszéd kialakítása. A felsorolt okok motiválták a szakszervezeteket a kerekasztal létrehozására. Az év elején sikerült megkezdeni a párbeszédet ebben a kérdéskörben, de sajnálatosan a tervezett márciusi megalakulás nem jött létre. Fónagy János Államtitkár Úr ígéretet tett arra, hogy segít a fórumot megszervezni. A kerekasztallal kapcsolatban elmondta, hogy elõzõleg már jelezte a miniszter úrnak, hogy támogatja, most is le fogja írni és továbbra is támogatja a kezdeményezést. Az Államtitkár úr szerint a közlekedési kerekasztal indító vitájához meg kellene hívni Dr. Czomba Sándort, korkedvezmény kérdésében, de írhatnánk levelet Dr. Völner Pálnak is. A közlekedési ágazat több minisztérium érdekeltségi körében jelen van, ezért is lehetne megoldás az ágazat szociális partnereit bevonva, kormányzati részvétel mellett egy tripartit kerekasztal létrehozására A legfontosabb kérdés változatlanul a Munkatörvénykönyve és annak lehetõsége, hogy ennek módosítására sor kerüljön. A KSZOSZ megfogalmazta javaslatait és az illetékes minisztérium felé megküldte. Megbeszéléseket folytattunk kormányzati képviselõvel is és reményeink szerint javaslataink meghallgatásra találnak. VÁROSI KÖZLEKEDÉSI BIZOTTSÁGI ÜLÉS BRÜSSZELBEN Minden esztendõ májusában kerül megrendezésre az ETF Városi Közlekedési Bizottsági ülése Brüsszelben. Európa különbözõ városai hasonló problémákkal küzdenek, mint Budapest. A Közösségi közlekedés mûködtetése mindenhol komoly kihívásokkal küzd és ennek tapasztalatairól kaptunk némi rálátást az Európai Bizottság képviselõjétõl. A Bizottság képviselõje azon 1370/2007 EU rendelet tapasztalatairól beszélt, melynek alapján Budapesten is megköttetett a Közszolgáltatási Szerzõdés és lépett érvénybe május elsejétõl. Az európai szakszervezetek éles kritikai észrevételeket fogalmaztak meg, hisz egyre nagyobb igénnyel lépnek a munkavállalók védelmében. Az egyik elsõ számú szempont a munkahelyek biztonsága mellett a foglalkoztatási körülményeinek fenntartása és olyan Kollektív szerzõsések megkötése, mely szolgáltató váltásnál is fenntartja a munkavállalói jogokat és juttatásokat a bérezés szintjét. A közösségi közlekedés egy élhetõ város egyik legfontosabb eleme, amnnyiben ez jól mûködik, óriási hatása van a gazdaságra és teljesítõképességére. A magas színvonalú közlekedés egyik pillére a magas színvonalú munkakörülmények, a dolgozói elégedettség fenntartása. Európa több városában már felmérték ennek fontosságát, de sok még a tennivaló. Erre hívták fel a figyelmet az európai szakszervezetek közös fóruma. keksz-pressz 2012 március 11 kekszpressz indd.indd :42:12

12 Tájékoztató a KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÓK ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG munkájáról Mt. változásának vizsgálata, összefüggése a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályokkal címmel tartott konferenciát a Közúti ÁPB Budapesten, március 22.-én. A konferencián az ÁPB tagjai, köztük a KEKSZ képviselői is jelen voltak. A konferencia elõadói voltak: dr. Kártyás Gábor munkajogász (Opus Simplex Kft.) dr. Czuglerné dr. Ivány Judit adjunktus (ELTE) dr. Kiss Mihály munkajogász Az új Munka Törvénykönyve: koncepciók, várható változások címmel dr. Kártyás Gábor tartott elõadást. A meghívott szakértõ meglehetõs részletességgel elemezte az új Munkatörvénykönyve változásait. A törvényt fõbb fejezetekre bontva adott magyarázatot a július elsején életbe lépõ változásokhoz. A szabályozás bonyolultságát jelzi, hogy az átmeneti rendelkezés, melyet a napokban fogadhat el a parlament, azért is indokolt, mert az új jogszabály júliusi elsejei érvénybe léptetése nehézségekbe ütközik, és nem biztosít kellõ idõt, átmenetet. A kollektív munkajog tekintetében összehasonlította az üzemi tanács és a szakszervezetek jogosítványait. Elõadásában részletesen kitért a változásokra, az új szabályokra az alábbi területeken: - Munkaviszony létesítése - Munkaviszony megszüntetése - Munkáltatói jogellenes munkaviszony-megszüntetés - A munkaidõ változásai - Szabadság kiadása - Munkabér - Munkaidõ - A felelõsségi szabályok változása - Atipikus munkaviszonyok - A köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozó szabályok A második elõadó, dr. Czuglerné dr. Ivány Judit volt, aki Az új Munka Törvénykönyve összhangja az európai és nemzetközi munkajoggal címmel tartott elõadást. Bevezetõjében röviden áttekintette az új Mt. megalkotásának indokait, a törvény szerkezetét. Ismertette a nemzetközi és az európai jog hatását a magyar jogszabályokra. Elõadásának fõ tartalmi pontjai: Az új törvény megalkotásának szükségessége, céljai Szerkezet Új megközelítés A nemzetközi munkajogi szabályok szerepe ILO egyezmények Európai munkajog (Európa Tanács és EU) Az új Mt. és a közúti közlekedés Eltérõ megállapodások lehetõsége Jogforrások és egyéb jogszabályi környezet (változások) Tudjuk, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több kifogást fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban. Az elõadó bemutatta az eljárási szabályokat és utalt arra is, hogy a magyarországi szakszervezetek több kérdésben igénybe is vette az ILO segítségét. A mai napig vannak olyan kérdések, melyeket a szakszervezetek vitatnak, és az új Munkatörvénykönyvében nem tartanak szabályozottnak. Az elõadó tájékoztatást adott az új Mt.-nek az európai munkajoggal (határozatok és irányelvek) való összhangról. Problémás területek között megemlítette a munkaügyi kapcsolatokat (munkavállalók képviselõinek tájékoztatási és konzultációs jogai, szakszervezet ÜT kapcsolata, Európai Üzemi Tanács, tisztségviselõk munkajogi védettsége) a közúti közlekedésben. dr. Czuglerné dr. Ivány Judit elmondta: az ágazati, szakmai sajátosságok miatt a törvény biztosítja az eltérõ megállapodás lehetõségét a munkaszerzõdésben, illetve a kollektív szerzõdésben. Kiemelte: (4) bekezdése szerint a kollektív szerzõdés eltérhet b) a belföldi és a nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében fogalmi utazó munkakörben c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerint személyszállítást végzõ és a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a (2) bekezdésben (munkaidõ tartama, elszámolási idõszak) ban (vasárnapi munkavégzés, munkaszüneti napi munkavégzés, munkaközi szünet, napi pihenõidõ, heti pihenõnap, heti pihenõidõ, rendkívüli munkaidõ) foglaltaktól. 12 kekszpressz indd.indd :42:13

13 Szakszervezeti telefon Szándékosan nem írok szolgáltató neveket, mivel nem reklámot szeretnék, csupán átgondolni, miért döntött úgy a KEKSZ elnöksége, hogy saját kezébe veszi a dolgozók flottájának A konferencia harmadik részében Az új Munka Törvénykönyve A munkaügyi kapcsolatokat érintõ változások, és azok hatása címmel tartott elõadást dr. Kiss Mihály. Az elõadó az új Mt-t elsõsorban munkavállalói, szakszervezeti szemszögbõl vizsgálta, elemezte. Ismertette az általános rendelkezésekrõl, az ÜT-rõl, a szakszervezetekrõl, a Kollektív Szerzõdésrõl, a kollektív munkaügyi vitáról szóló fejezetek leglényegesebb változásait. Véleménye szerint az ÜT pozíciója nem erõsödött, inkább gyengült. Az együttdöntési jogok közül kikerült a jóléti ingatlanokra vonatkozó jogosítvány. Elmondása szerint az ágazati szakszervezetekrõl és konföderációkról nincs só a törvényben (arra csak következtetni lehet). Ugyancsak nem szól a jogszabály az ágazati (és kiterjesztett) KSZ-rõl, (csak következtetni lehet rá, ha a szerzõdést munkáltatói érdekképviselet köti). Tételesen ismertette a szakszervezeti jogokat és az alábbiakat emelte ki: - jelentõs változás van a tisztségviselõi védelemnél (nem kell a felsõbb szakszervezet hozzájárulása a felmondásnál) - korlátozott a tisztségviselõk száma - jelentõsen csökkent a munkaidõ-kedvezmény - megszûnik a vétó intézménye (munkáltató jogellenes magatartása esetén) A konferencián igen eltérõ megközelítésû elõadásokat hallgathattak meg a résztvevõk, és ha õszintén akarjuk megfogalmazni, igazán nagy segítséget nem is kapott a hallgatóság. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az Mt.-t szabályozó átmeneti rendelkezésekrõl szóló jogszabály a konferencia idõszakában még nem állt rendelkezésre. kezelését. Valahogy úgy kezdõdött, hogy a BKV szerzõdést kötött az egyik mobilszolgáltatóval. Késõbb eme szerzõdés keretein belül lehetõség nyílt a dolgozók belépésére a flottába, ezáltal megteremtve az ingyenes egymás közötti kommunikáció lehetõségét. Azután az idõk múlásával az együttmûködés egyre akadozóbbá vált, új szerzõdést kellett kötni, változtak a feltételek, egyre több volt a hibás számlázás, drágább a telefonálás. Természetesen nõtt az elégedetlenség is, nem csak a munkavállalók, hanem a vállalat részérõl is. A növekvõ elégedetlenség aztán új tender kiírásához vezetett. Igen ám, de az idõ telt, változás pedig nem történt. A határidõk újra és újra ki lettek tolva. Egyértelmûen látszott, nem ezt az utat kell járni. Ennyi idõ alatt, amennyi eltelt, már egy zöldmezõs beruházás keretében új szolgáltatót lehetett v volna felépíteni, nem csupán egy szerzõdést megkötni! Született tehát egy döntés, kivételesen ne mi rohanjunk az események után, hanem szabjunk irányt a történéseknek. Hiszen gondoljuk csak végig, ha a vállalat szerzõdik le egy szolgáltatóval, akkor õ diktálja a feltételeket, ismét kezdõdhet minden elölrõl! Bármi gond lesz, megint hosszú éveket várunk arra, hogy tisztességes szolgáltatást kapjunk, tisztességes számlázással a pénzünkért? Nem hiszem, hogy ez lenne a követendõ út, mint ahogy azt sem, hogy ne lehetne meghozni egy jó döntést és kitartani mellette! Mi történt tehát, miért fontos az új flottához csatlakozni? Több okból is. A legfontosabb ezek közül az ingyenes egymás közti beszélgetés garantálása. Nem csak a dolgozóknak, a vállalatnak is. Minket, munkavállalókat nem érdekel, a céges telefonokon mennyiért beszélgetnek a tisztelt vállalatvezetõk, nem szabad az erre adott ajánlatnak befolyásolnia a mi magán elõfizetéseink árát! Márpedig ez döntõ szerepet kap a tender elbírálásakor. Ugyanis tudni kell, ez két különbözõ ajánlat, két féle megállapodás! A dolgozói csomag sose lesz még megközelítõleg sem olyan kedvezõ áron elérhetõ, mint a menedzsmenté. Mindezt végiggondolva és a múlt történéseinek ismeretében mindenkit csak arra tudok buzdítani, ha teheti, váltson a KEKSZ csomagra. Még akkor is, ha egyébként lesz dolgozói csomag a BKV-nál, ugyanis sokkal rugalmasabb együttmûködésre számíthat a KEKSZ részérõl, mint a munkáltatónál. Biztos vagyok abban, hogy akik azt tanácsolták, várjátok meg a tender gyõztesét, csupán maximális biztonságot szerettek volna számotokra, nehogy végül rosszabb feltétellel szerzõdjetek le hosszabb idõre, de most nem osztom ezt a véleményt, hiszen mint írtam, elsõnek lépve át tudjuk venni az irányítást és valójában mi döntünk még a vállalat elõfizetésrõl is. Külön köszönet Békési Lacinak, aki idõt és fáradtságot nem sajnálva végigvitte a szerzõdést és azóta is folyamatosan egyeztet, tárgyal, intézi az intéznivalókat! Lapzártakor jött a hír: A BKV tendert a Vodafone nyerte, aki elõzetesen vállalta a dolgozói csomag létrehozását és az ingyen beszélgetés biztosítását az összes csomag között! Ezek szerint jól gondolkoztunk 13 kekszpressz indd.indd :42:13

14 Tiszta kezek mozgalom Éhségsztrájk a tisztességes közmédiáért A KEZDET Legjobb, ha az elején kezdem, hiszen nagyon sokan valószínûleg semmit sem tudnak errõl mozgalomról és errõl az esetrõl, ami a mozgalom létrejöttét megelõzte decemberében a Duna TV híradójának egyik beszámolójában kitakarták Lomnici Zoltán korábbi fõbírót, ismert közszereplõt. Az egyik közpénzbõl fenntartott tévében néhányan gyakorlatilag önszorgalmú kutyaként viselkedve a politikai hatalom ki nem mondott elvárásait kitalálva hamisítják a valóságot. Késõbb a hírt az M1 televízió híradója is átvette változtatás nélkül. Nagy Navarro Balázs, a Televíziósok és Filmkészítõk Független Szakszervezetének alelnöke tiltakozásul december 10-tõl éhségsztrájkot hirdetett az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap) Kunigunda útjai épülete elõtt. Többen csatlakoztak hozzá, köztük alelnöktársa, Szávuly Aranka és mások is, civilek, szimpatizánsok. Mindkét szakszervezeti vezetõ több mint évtizedes televíziós múlttal rendelkezõ profi riporter. A blogjukból idézem: Nem történt semmilyen vizsgálat, már azelõtt megtalálták a bûnbakokat, hogy az érintetteket meghallgatták volna. Három ember kapott ez ügyben figyelmeztetést: az egyik vágó, a riporter, és a Duna televízió aznapi mûsorának felelõs szerkesztõje. Mindhármukkal csak azután beszélgettek el, hogy az MTVA kiadta a vizsgálat lezárásáról szóló közleményt. Az ügyre jellemzõ, hogy nem az a vágó kapott írásbeli figyelmeztetést, aki végül a riportban kitakarta az egykori fõbírót, hiszen a beérkezõ kazettákat más berendezésen vágják, és máshol kerülnek rá az utólagos grafikai elemek. - írja Nagy Navarro. A Televíziósok és Filmkészítõk Független Szakszervezete felhívta az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) figyelmét az ügyre, sõt arra kérte a médiahatóságot, hogy vizsgálja ki, hogy a közmédia miért nem számol be a szakszervezetek és a közmédia dolgozóinak sajtótájékoztatóiról. - olvasható a blogbejegyzésben. Közben bizonyítást nyert, hogy az MTI-nél (Magyar Távirati Iroda) és a Duna TV-nél kik a felelõsök a csalásért. Az MTVA közleményt adott ki, melyben az állt, hogy az egykori fõbírót kitakaró riport elkészítésében érintettek elismerték felelõsségüket, amiért vezérigazgatói figyelmeztetést kaptak. A valódi felelõsöket, az utasítást kiadó és azt továbbító személyeket azonban nem nevezték meg. Mivel azok õk maguk, az intézményvezetõk voltak. A hét számjegyû havi fizetésért dolgozó Belénessy Csaba, az MTI, és a valószínûleg szintén alulfizetett Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója. A szakszervezeti vezetõk az õ távozásukért, valamint az ügyben szerepet játszó beosztottaik távozásáért, és a tisztességes közmédiáért kezdték el a június 3-án - e cikk írásának idején - immár 176 napja tartó demonstrációjukat. Tehát december 10. óta folyamatosan jelen vannak vagy õk, vagy a szimpatizánsaik, a támogatóik a Kunigunda útján az éhségsztrájkra a törvény által biztosított módon kijelölt helyen, az egyik televíziós épület bejárata elõtt. A tényleges éhségsztrájk huszonkét napig tartott. A mintegy tucatnyi hozzájuk csatlakozó szimpatizánsukkal együtt mínusz celsius fok hidegben éjjel-nappal kitartottak. Ahogy Szávuly Aranka nekem elmondta, három-négy pár zokniban, harisnyában, több nadrágban és kabátban plédekkel betakarva töltötték kempingszékeken az éjszakákat hóban, fagyban, szélben és esõben. Itt jegyezném meg, hogy Aranka és Balázs létrehoztak és mûködtetnek egy facebook oldalt, amit Éhségsztrájk a tisztességes közmédiáért néven lehet megtalálni. A legfrissebb információkat itt szokták megosztani. MEGÖL A DISZNÓFEJÛ NAGYÚR, ÉREZTEM, MEGÖL, HA HAGYOM (ADY ENDRE) Amikor elkezdték a demonstrációt, még nem tudták, hogy mi lesz a vége, csak azt, hogy mi a cél, amiért küzdenek. A december óta eltelt bõ fél év alatt több konfliktus alakult ki az MTVA székház elõtt tüntetõk és az intézmény között. Volt például olyan, hogy a Karácsonyi ünnepek környékén folyamatosan erõs fénnyel világították meg õket, miközben egy ünnepi zeneszámot ismételgettek nagy hangerõvel éjjel-nappal. Azért, hogy az éhségsztrájkolók ne tudjanak aludni, pihenni. Kordont, ideiglenes kerítést állítottak fel, aminek két oldalán balesetveszélyes tömegjelenetek alakultak ki, mivel a demonstrálók ezt szerették volna eltávolítani, mivel jogszerûtlennek tartották, hogy kvázi ketrecbe zárják õket. A rendõrségnek is ki kellett vonulnia a helyszínre. Késõbb az MTVA vezetõi fix kerítés felhúzását tervezték, de aztán errõl a szándékukról letettek. Aztán több bírósági pert kezdeményeztek a szakszervezeti vezetõk a munkáltató ellen, miután a peren kívüli lehetõségeket kimerítették. Az MTVA elleni egyik feljelentést a törvényes és békés demonstráció akadályozása miatt tették meg, Az NMHH (a médiahatóság, teljes nevén: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) segítségét is hiába kérték. Érdemben nem foglalkozott a tiltakozási folyamatot elindító kitakarásos esettel. Az intézmény szintén pert kezdeményezett. Majd december 27-én a két alelnököt rendkívüli felmondással eltávolították a munkahelyükrõl. Azóta, tehát immár öt hónapja nem találnak munkát. Az eltávolítás jogszerûtlensége miatt is peres eljárás van folyamatban. Több eljárás elérte már az elsõfokú bírói döntést, ám az MTVA mindannyiszor fellebbezett. A másodfokú eljárások még váratnak magukra. A múlt év január 1-tõl összevonták a közrádiók és a köztévék dolgozóinak zömét az akkor frissen létrejött MTVA égisze alá. Az eredeti munkahelyeken, mint pl. a Duna TV-nél csak mintegy 50 dolgozót hagytak, mert ilyen kis létszám esetén nem kötelezõ még üzemi tanácsot sem mûködtetni. A múlt évben két lépcsõben majdnem ezer dolgozójától vált meg csoportos létszámleépítés keretében az MTVA. Június-júliusban kb. ötszáz, novemberben kb. négyszáz fõt bocsátottak el. Az elsõ hullámban nyolc szakszervezeti tisztségviselõt is lapátra tettek 14 kekszpressz indd.indd :42:13

15 volna, ami ellen a szakszervezet vezetõi természetesen tiltakoztak, mivel hozzájárulásukat és véleményüket sem kérték az ügyben. És ez így törvénytelen. Arról nem beszélve, hogy csoportos elbocsátás esetén kötelezõen egyeztetni kell a munkáltatónak a munkahelyen mûködõ szakszervezetekkel. A Televíziósok és Filmkészítõk Független Szakszervezete kb. két éve jött létre, mivel az addigi érdekképviseleti szervezõdések (2-3 ilyen volt a megalakulásuk elõtt a munkahelyükön) munkájával elégedetlenek voltak és megalkuvónak tartották õket. Jelenleg a TFSz (ez a Televíziósok és Filmkészítõk Független Szakszervezetének rövidítése) a legnagyobb és leghatékonyabb érdekvédõ az ágazat szakszervezetei közül. Létszámát tekintve van nagyobb náluk, de az aktív dolgozókat - tehát nem nyugállományúakat - tekintve õk rendelkeznek a legnagyobb támogatottsággal. EGZISZTENCIÁLIS FÉLELMEK, SZO- LIDARITÁS, ÉS ANNAK HIÁNYA Az elsõ hetek médiavisszhangja itthon és külföldön is viszonylag erõsebb volt, míg tartott a két szakszervezeti alelnök, Nagy Navarro és Szávuly éhségsztrájkja. Huszonkét nap után úgy döntöttek, nem céljuk sem éhen halni, sem kórházba kerülni. Ettõl kezdve mások, civil szimpatizánsok folytatták az éhezést. A kezdeményezõk elhatározták, hogy kitartanak támogatókkal együtt a bázison a Kunigunda útján, míg el nem érik céljaikat, vagyis a felelõsök távozását a közmédiumok vezetõ pozícióiból. A demonstrációról az állami hírcsatornák természetesen nem adtak hírt. A kormánnyal szemben kritikus sajtóban lehetett csak információhoz jutni róluk, vagy az internetrõl. A hûséges kormánypárti orgánumok szintén agyonhallgatták az eseményt. A köztévében az év elején tovább folyt a hírhamisítás. Az Operánál az Andrássy úton az Oktogon felé tüntetõ tízezrek helyett a riporter mögött a Deák tér felé szinte teljesen néptelen utcát mutatták. Mondván hogy ott csak csekély létszámú elégedetlen ember demonstrál, míg a kormány és a Fidesz, meg a vendégeik az Operaházban ünnepelték az új egypárti alaptörvényt. Márciusban egy Tilos rádiós reggeli mûsorban tudtam meg többet az akkor már több, mint száz napja tartó demonstrációról. Szávuly Aranka az adásban mondta el, rendkívül fájlalják és gyáva dolognak tartják azt, hogy olyanok is egzisztenciális félelmeikre hivatkozva tagadták meg velük a szolidaritást, akik sok milliós havi jövedelmeket húztak a köztelevíziótól korábban. Õk - az úgy nevezett nagy nevek - megtehették volna, hogy kiállnak mellettük arccal és névvel. Akkor talán rögtön az éhségsztrájk elsõ heteiben eredményt érhettek volna el. Ám ezt nem tették meg. Ezért Szávuly Aranka sokszor és sok helyen elmondta, hogy gyávának tartja ezeket a kollégáikat. Ide tartozik, hogy a Milla március 15-i rendezvényén a Klub rádiós Pikó András beszédében önkritikát gyakorolt a szolidaritáshiány miatt az egész magyar újságíró társadalom nevében. Elhangzott még a Tiloson, hogy az egész átszervezés, az MTVA létrehozása csak ürügy volt arra, hogy a tûzhöz közel álló, úgynevezett baráti mûsorkészítõk és frissen létrehozott cégeik kapják kb. háromszoros áron a mûsorgyártási megbízásokat. A túlfizetett beszállítók meg nyilvánvalóan visszaforgatják a megfelelõ helyre az elnyert milliók nagy részét. Gondoljunk csak az immár két évtizede megoldatlan választási kampány- és pártfinanszírozásra! Szávuly Aranka szerint a közmédiában a hatalmas összegeket egyesek ismét más célokra akarják felhasználni. Nagy Navarro Balázst idézem: Ami a korábbi kormány alatt a BKV volt, az most a közmédia lesz. Mert ez a pénz csak átalakul. Az állami és önkormányzati tulajdonban lévõ nagyvállalatok minden kormány alatt a pártok fekete kasszáinak fejõstehenei, a korrupció melegágyai és a pénzmosás meleg józsefattillai mosókonyhái voltak, teszem hozzá. Erre fény derült az elmúltnyolcévben is. Emlékezzünk! Hagyó Miklós, Szalainé Szilágyi Eleonóra, és a többiek. A SZIMPATIZÁNS CIVILEKRÕL Amikor hallgattam Nagy Navarróékat, gyorsan elhatároztam, hogy a szimpátiámról biztosítani, és jelenlétemmel pedig támogatni fogom õket. A legközelebbi szabad hétvégémen csatlakoztam hozzájuk. És önkéntesen vállalva az éhségsztrájkra kijelölt személy szerepét, - ezt egy ilyen feliratú kitûzõvel jelölték is a pulóveremen, - eltöltöttem velük negyvennyolc órát a Kunigunda útján. Ez idõ alatt szigorúan csak folyadékot vettem magamhoz. Sok kedves, szimpatikus és intelligens emberrel ismertem itt meg. Õk mindannyian tevékenyen támogatják Nagy Navarróék demonstrációját. Legtöbben már a decemberi kezdetek idején is velük együtt éhségsztrájkoltak és fagyoskodtak. Egy 70 évnél idõsebb törékeny asszony majdnem minden reggel elbuszozik Kõbányáról Óbudára, hogy egy termoszban friss, forró kávét hozzon az éppen jelen lévõ ügyeletes demonstrálóknak. Egy dunaújvárosi nyugdíjas katonatiszt hétvégenként tölti velük együtt az idejét. Egy másik kisöreg csak néhány utcányira lakik a színhelytõl, és õ minden este egy meleg citromos teával töltött termosszal jelenik meg a Kunigunda útján. De van közöttük, színész, inaktív rendõr, zenész, felszolgáló, titkárnõ, orvos, kétkezi munkás, buszsofõr és tanár is. Amikor itt vannak többen is, akkor természetesen megvitatják a világ és az ország dolgait. Több politikai rendezvényen is együtt jelentek meg a Tiszta Kezek Mozgalom zászlaja és transzparense alatt. Közülük többen is kötõdnek a Kónya Péter rendõrségi és Árok Kornél tûzoltósági szakszervezeti vezetõk által is létrehozott Szolidaritáshoz is. Nagyon sokan a munkájukkal, pénzbeli vagy egyéb adományaikkal segítették Szávuly Arankáék mozgalmát és demonstrációját. Többen kölcsönöztek a sztrájkolók számára eszközöket. Pl. sátrat, plédeket, kempingszékeket, gázpalackokat, háztartási eszközöket. Többek közt egy aggregátort is, ha jól tudom. Nagy Navarro Balázsék mind a mai (2012. június 3.) napig örömmel fogadják a velük szimpatizáló látogatókat egy kis beszélgetésre. És azokat is, akik szívesen csatlakoznának átmenetileg a demonstrációjukhoz. A márciusi rádióadás idején egy hallgató felháborodottan telefonált be, hogy ez egy világbotrány. Hogy már száz napja folyik egy demonstráció, és errõl semmit nem lehet tudni. Kijelentette, hogy õ azonnal odamegy a helyszínre, mihelyst lecsillapodik, és autót tud vezetni. Fél órán belül helyszíni beszámolót tartott telefonon keresztül az adásban, hogy mit látott és mit talált a Kunigunda útján. Milyen dekorációkat, sátrat és lakókocsikat, embereket. Azt mondta, hogy ennek (folytatás a következõ oldalon) 15 kekszpressz indd.indd :42:13

16 (folytatás az elõzõ oldalról) a helynek a sajtószabadság zarándokhelyének kéne lennie, és ezt én is így gondolom. Ezért is írtam ezt a cikket. Hogy minél többen tudjanak errõl a skandallumról és errõl a jogtiprásról. VAN-E TANULSÁG? Ha igen, akkor az, hogy manapság mindenkivel megtörténhet, ami a két televíziós szakszervezeti alelnökkel megtörtént. Ennek ellenére nem szabad félni. Bevallom, én is félek a holnaptól, a jövõtõl. Attól, hogy lesz-e munkahelyem, egészségem és egyszer majd nyugdíjam. Olyan ember nem létezik, aki soha semmitõl nem fél, vagy szorong. De a félelmet le lehet gyõzni, törekedni kell rá és ki kell dolgozza mindenki a saját módszerét, hogy hogyan gyõzheti le a félelmeit. Munkavállalóként és hazám felelõsen és józanul gondolkodni, valamint tájékozódni igyekvõ polgáraként azt mondom, hogy féljenek azok, akik a törvényes utakat megkerülik. Vagy a saját útjaikhoz görbítik a törvényeket. Hiszek abban, hogy elõbb-utóbb legtöbbjük meg fogja kapni méltó büntetését. Legyenek akár lent, akár fent. Nyomja a lelküket akár csak egy kisebb stikli, akár szervezetben elkövetett nagyobb bûn. Továbbá azt is gondolom, hogy nem szabad eltûrnünk az igazságtalanságokat, a csalást, a korrupciót, a gátlástalan kizsákmányolást, a munkavállalói érdekképviseletek elnyomását, a jogok sárba tiprását és felülírását. Utóbbit a politikában a többség szavazataira és felhatalmazására hivatkozva sem teheti, nem tehetné meg egyetlenegy politikai hatalom sem. Akik ilyen módszerekkel élnek, mint pl. a mostani kormány is, azok a történelem szemétdombján fogják találni magukat. Sosem tudhatják, hogy mikor. Még az is lehet, hogy hamarabb, mint ahogy azt bárki is gondolná. Nem szeretnék, vagyis nem szerettem volna patetikus lenni az imént a munkavállalói jogokkal - és persze kötelességekkel - kapcsolatban. Mert azt azért tudja aki tudja, hogy a kapitalista társadalomban a munkavállaló nem több, mint csereszabatos, fizetett bérrabszolga. Tehát amikor egy munkaadóval megállapodunk, akkor bizonyos szerzõdéses feltételek keretében a szolgálatába állítjuk a tudásunkat, a munkaerõnket megfelelõ, vagy esetleg annál csekélyebb fizetség ellenében. E cikkvégi fejtegetésnek számunkra BKV-sok számára különös aktualitást ad az, hogy a BKVnál épp nincs érvényes Kollektív Szerzõdés. És még az is bizonytalan, hogy lesz-e. És ha lesz, milyen lesz. Úgy vélem, hogy olyan már nem lesz, mint amilyen a korábbi volt. És július elsején életbe lép a korábbi szabályozáshoz képest a munkavállalók számára sok visszalépést tartalmazó új Munka Törvénykönyve. A friss törvényben, - mint ahogy arról már korábban írtuk lapunkban is, - a munkaadók számára kedvezõ, ám a dolgozók számára méltánytalanul hátrányos szabályok sorát emelték be felelõsen gondolkodó parlamenti képviselõink kétharmados többséggel. A változásokra itt most nem térnék ki részletesen. Sajnos sok jóra itt sem számíthatunk. Csakis keményedõ munkafeltételekre, csökkenõ nettó fizetésre, és csökkenõ reálbérre. Még szorosabbra kell húzzuk a nadrágszíjat és el kell gondolkozzunk, milyen további lehetõségeink vannak a pozícióink megõrzésére. Vagy milyen ésszerû kompromisszumra juthatunk munkahelyeink és a korábban kiharcolt juttatásaink, kedvezményeink, jogaink megvédése, részbeni visszaszerzése érdekében. Mivel már eddig túl sokat veszítettünk. Összekuszálva! ( Élménybeszámoló ) Május 1-én új korszak kezdődött 1200 ember életében, mert jogutódlással átkerültek a Budapesti Közlekedési Központba (BKK.) Április 27-én úgy hagytunk ott a munkahelyünket, hogy nem is sejtettük mi vár ránk a közeljövõben. Többen lementették az évtizede tárolt anyagaikat a számítógéprõl, mert nem tudhatták biztosan, hogyha május 2-án belépnek a nagykapun, vajon ugyanahhoz az asztalhoz, ugyanarra a székre ülnek-e, és ugyanazt a feladatot fogják folytatni, mint annak elõtte. Vegyes érzelmekkel jött el a május 2, és ezzel kezdetét vette az új korszak. A szolgálati helyünkre beérkezve többen tapasztalták, hogy a régi rendszerek nem mennek, mivel azt már csak a BKV-s kollegák használhatják (pl. IQdoc) a BKK dolgozói új elérhetõséget kaptak. Sajnos, mint mindig, az információ nehezen jut el az alacsonyabb szintekre, így az elsõ nap a rohangálás, a kérdezgetés, a KÁOSZ napja volt. Igaz ez most sem jobb, a fejetlenség továbbra is fent áll, de a munka halad a maga útján, mivel az emberek a terheket viszik a vállukon. A bizonytalanság ott lebeg mindenki feje felett, egészen addig, amíg a dolgozók helyzete nem tisztázódik. Álljunk meg itt egy pillanatra és beszéljünk a szabadjegy kérdésérõl, a PVM-s mobil csomagokról, a cafetériáról vagy éppen a 8.-án esedékes fizetésrõl. Ugyanis a BKV-nál május 10-e környékén mindenkivel aláíratták a leszerelõ papírokat (igaz, hogy ebbõl semmit sem kaptak a kezükbe a munkavállalók). Viszont a BKK-tól kaptunk egy rövid értesítést, amiben közölték velünk, hogy a munkakörünket átvette a BKK. Megjegyzem semmilyen cégbélyegzõ, sõt még vezetõ aláírás sem volt rajta. Így nem tudjuk biztosan, hogy kapunk-e fizetést 8-án vagy egyáltalán, hogyan leszünk elszámolva, mikor a HR-es dolgozóknak nincs BKK-s elérhetõsége, ahová le tudnák jelenteni a munkaórákat? (Információk alapján június 2-3-án hétvégén voltak berendelve és próbálták a dolgozókat elszámolni). Az utazási igazolványokat is elvették a jogutódlással átkerült BKV-s dolgo- 16 kekszpressz indd.indd :42:13

17 zóktól, igaz, hogy helyette kaptunk szabadjegyet, ami június 30-ig érvényes. Viszont az átmeneti megállapodás miatt a családtagnak is kellett volna kapni valamilyen formában utazási igazolványt, de sajnos ez nem történt meg. Ugyanis mikor elvették a dolgozóktól az utazási igazolványukat, akkor a családtagi igazolványokat is bevonták. Aztán két nap múlva újra jött a következõ fejtörõ. Nyilatkozzunk és mondjunk le az átmeneti megállapodásról és kérjük május 1-tõl a cafetériát (persze nem tudom, hogy gondolták, visszamenõleg, mikor már május közepét írtunk). Igaz ez nem volt kötelezõ, sõt még jó fejnek akartak tûnni, hogy választást kínálnak fel nekünk, de nézzük a sorok mögé egy kicsit. Ez egy választási lehetõség, amelyben úgy dönthettünk, hogy már május 1-tõl áttérünk a BKK által nyújtott Juttatási Szabályzatra, és a cafetéria rendszerre. Erre ugye csak Július 1-jével kerülne sor nyilatkozat nélkül. Ha áttértünk volna az új rendszerre, akkor ezzel lemondtunk volna a BKV által június 30-ig biztosított Foglalkoztatási megállapodásról. Sajnos volt olyan, akit bepaliztak, és ezt választotta. Említsük meg a másik oldalt is, de csak a teljesség kedvéért. Aki áttért, annak tudnia kell, hogy május 1-tõl a Munka Törvénykönyve szerint lesznek elszámolva a különbözõ pótlékok is. Ez ugye kedvezõtlenebbül fogja érinteni õket -18 óra utána van csak pótlék és a szabadjegyet is le kell majd adniuk! Viszont már május 1-tõl igényelhetsz SZÉP kártyát, választhatsz a különbözõ szolgáltatások közül. Az éves keret bruttó 396 ezer forint. Ennek idõarányos részét lehet felhasználni idén (májustól decemberig) bruttó összeg. A bérletet is ennek keretén belül tudják majd igényelni. Viszont a bérletpénztárban kell csináltatni fényképes igazolványt és a megvásárolt bérletszelvény csak ezzel együtt lehet használni. Egészségpénztárra és Önkéntes magánnyugdíjpénztárra is költheted a keretedet, vagy igényelhetsz Erzsébet utalványt is. Az igénylés viszont nem lesz egyszerû, mivel webcafetéria lesz, tehát mindenki kap majd felhasználónevet és jelszót. Így mindenki magának fogja beállítani interneten keresztül, hogy mibõl milyen mértékben igényel. Csak arról felejtkezett el megint a nagyra becsült BKK-s döntéshozó, hogy sok embernek nincs elérhetõsége, sõt még külön gépe sem a munkahelyen (ellenõrök, bérletpénztárosok, forgalomirányítók). Õk ugyan hogy fognak cafetériát igényelni???? Ezután jött a hab a tortán, mikor megérkezett a BKK klub híre! Ja, hogy ti sem tudjátok, hogy mi az, nem baj! Akkor az alábbi részletbõl megtudhatjátok. Mi az a BKK Klub-rendezvény? A Humán Erõforrás munkatársai minden hónapban a lehetõ legnagyobb gondossággal kiválasztanak egy népszerû fõvárosi szórakozóhelyet, mellyel leegyeztetik a rendezvény idõpontját, mikor a BKK munkatársai szigorúan önköltséges keretek között kiheverhetik az eltelt idõszak fáradalmait, vagy megünnepelhetik a munkasikereket. A rendezvények népszerûségéhez természetesen az is hozzájárul, hogy kitûnõ lehetõséget nyújtanak arra, hogy megismerjük azokat is, akikkel a napi munkavégzés során nem találkozunk. Szóval kaptunk egy felhívást keringõre, hogy nem tudod hová, nem tudod mikor és persze a saját költségeden jelentkezz, és gyere velünk, tartsunk össze! Ezzel még nem is lenne semmi baj, ha legalább az idõpont lenne fix, de még a jelentkezés lehetõségét sem hagyták meg a jogutódlással átkerült BKV-s dolgozóknak, mert a jelentkezési határidõ lejárta után három nappal kaptunk meg a csapatépítõ tréningre való invitálást. Ugye aranyos? Legújabb ötletélésük a szabadság kiadása körül forog. A régi rendszerben elég volt egy csoportvezetõ, aki engedélyezhette a szabadságolást, most egy divízióvezetõ vagy egy fõosztályvezetõ adhat csak ki szabadságot. Nem igazán értem a dolgot, de szerintem egy divízió vezetõnek biztos nem az lenne a feladata, hogy szabadságos tömböket írogasson alá, és a munkavállalók szabadnap cseréjét engedélyezze. Azt sem értem, hogy akkor miért vannak a csoportvezetõk? Vannak kisebb kísérletek a BKK-s feeling létrehozására, mint például a levélpapírok az utasok felé, vagy a jegyellenõri csekkek, amin már a BKK emblémája tündököl. Csak éppen azt felejtik el, hogy ezt egy BKV-s egyenruhában, BKV-s kitûzõvel és BKV-s karszalaggal rendelkezõ munkavállalótól kapja az utas. Említsük meg az ügyfélszolgálatról kimenõ levelek kálváriáját. Nem csoda, hogy az utasok nem kapják meg idõben a válaszlevelet (törvényi elõírás 30 napos határidõ), mert, megíródik a levél a BKV-nál, majd aláírásra átküldik a városházára, aztán onnan vissza, borítékolásra és kiküldésre. Elõfordult már az is, hogy menet közben eltûnt a levél. Ez mind idõigényes folyamat, ezért az utas kb. 4-5 nappal késõbb kapja meg a levelet, mint a régi rendszerben. A faxon kiküldött levelek is BKK-s fejléccel mennek ki, viszont BKV-s fax számról. Az utas meg érthetetlenül áll a levél kézhezvételekor, hogy most melyik cég is válaszolt neki. Közben pedig napestig sorolhatnám a körülöttünk zajló, eleddig szokatlan és érthetetlen folyamatokat. Sokkal kevesebb emberrel, sokkal több munkát végeznek a munkavállalók. Látszólag gõzerõvel folynak a felvételek az utcáról a szabad helyekre. Az elsõ kört a csoportvezetõk végzik, a második kört a humánerõforrás igazgató (akinek esetleg nem felel meg a munkavállaló), így persze sohasem fogják feltölteni a szabad státuszokat, de a munka az marad, és az emberek meg egyre kimerültebbek. Röviden összefoglalva a hátunk mögött hagyott egy hónapot a KÁOSZ, a fejetlenség jellemezte. Csak remélni tudjuk, hogy megváltoznak a körülmények és megnyugszanak a kedélyek! Rendezõdnek a viszonyok, hogy az emberek felengedjenek végre és a munkájukra tudjanak koncentrálni! Sajnos egyelõre úgy néz ki, mint egy szép nagy alma, ami kifelé a piros részét mutatja, viszont belülrõl rohad! -BUBU- 17 kekszpressz indd.indd :42:14

18 A Szakszervezetek és a szakszervezeti tagság számára a GRÁNIT Bank elõnyös stratégiai együttmûködési modellt, valamennyi szereplõ számára kézzel fogható elõnyöket kínál A GRÁNIT Bankról egyszerûen, magyarul Az egyszerûen magyarul szlogenünk kifejezi azokat az értékeket, amelyek megkülönböztetnek minket a piacon a versenytársainktól. Ez a szemlélet megnyilvánul a világos, egyértelmû kommunikációban, az átlátható árazásban, a hozzáértõ banki alkalmazottak nyitott, udvarias, ügyfélközpontú kiszolgálásában. A GRÁNIT Bank tulajdonosai magyar, elismert bankvezetõi múlttal rendelkezõ magánszemélyek, akik elvárják a managementtõl, hogy egyszerûen, világosan, érthetõen, apró betûs részleteket mellõzõ termékeket kínáljanak az ügyfeleknek. Számukra a rövid távú profit érdekek helyett az ügyfél elégedettsége a legfontosabb érték. A GRÁNIT Bank az interneten keresztül nyújt színvonalas szolgáltatásokat, vonzó díjakkal, amelynek fedezete a költséghatékony mûködés. Mi úgy gondoljuk, hogy a 21. század adta technikai lehetõségekben költségelõnyöket át kell adnunk az ügyfeleinknek. Ennek köszönhetõen nálunk valamennyi számlacsomag esetén feltételek nélkül, nem akciós jelleggel ingyenes a számlanyitás, a számlavezetés, az internetbank szolgáltatás, a belföldi forint átutalás interneten keresztül valamint a közüzemi díjak kifizetése. Ezekkel a termékekkel Magyarországon elõször a GRÁNIT Bank valósította meg a feltételek nélküli ingyenes bankhasználat lehetõségét. Mindezek mellett a kisvállalkozásoknak, szakszervezeteknek is ajánlunk olyan számlacsomagokat, amelyeknél szintén teljesen ingyenes a számlavezetés, ami szintén egyedülálló a hazai bankok kínálatában. A honlapunk érthetõ, világos, nem bonyolult. Igyekszünk kerülni a banki szakzsargont, a kiscsillagokat, a lábjegyzetet és az apróbetûket. Nem csak írásban, hanem a személyes találkozások során is úgy fogalmazunk, hogy az ügyfelek mindent megértsenek. A szakszervezetek elkötelezettek, hogy a tagjai, szervezetei a jelenleginél színvonalasabb, olcsóbb banki szolgáltatáshoz jussanak. A GRÁNIT Bank kizárólag magyar tulajdonosai elkötelezettek a magyar munkavállalók és munkáltatók színvonalas kiszolgálására, hosszú távon is a hazai piacra optimalizálják a Bank tevékenységét. A Szakszervezetek és a szakszervezeti tagság számára a GRÁNIT Bank elõnyös stratégiai együttmûködési modellt, valamennyi szereplõ számára kézzel fogható elõnyöket kínál Bankunk célja, hogy a szakszervezetek, valamint a szakszervezeti tagok számára is egyaránt elõnyös számlavezetési és hitelezési szolgáltatásokat nyújtsunk. Valamennyi számlacsomagunk esetén feltételek nélkül, nem akciós jelleggel ingyenes a számlanyitás, számlavezetés, az internetbank szolgáltatás. Lakossági csomagjaink esetén korlátozás nélkül ingyenes a belföldi forint átutalás interneten keresztül valamint a közüzemi díjak kifizetése. A GRÁNIT Alapszámla-csomagunk az ingyenes alapszolgáltatásokon kívül tartalmaz egy dombornyomott, internetes vásárlásra is alkalmas bankkártyát, melynek költsége mindössze évi 950 Ft. (amelyhez opcionális balesetbiztosítás is igényelhetõ). Havonta az elsõ négy bankkártyával történõ ATM készpénzfelvétel ingyenes, amelybõl kettõ a GRÁNIT Bank saját vagy a Takarékszövetkezeti Integráció ATMjeibõl és kettõ bármely magyarországi ATM-bõl történhet. A GRÁNIT számlacsomagjaink éves szinten jelentõs költségmegtakarítást eredményezhetnek a szakszervezetek, illetve a tagjaik számára. A Banknál elhelyezett megtakarításokra fizetett magasabb betéti kamatból fakadóan az ügyfelek további kamatbevételt realizálhatnak. Az árazásunkra vonatkozóan célunk, hogy ügyfeleinkkel hosszú távú kapcsolatot alakítsunk ki, ezért a piaci gyakorlattól eltérõen a kedvezõ kondíciókat a késõbbiekben is igyekszünk biztosítani. Hegedüs Éva Alelnök Vezérigazgató Mit ajánlunk azoknak, akik nem szeretnék lekötni a pénzüket, de számottevõ kamatot szeretnének elérni? Számukra fejlesztettük ki a GRÁNIT megtakarítási számla termékünket, ami egy látra szóló betét, azaz lekötés nélkül is magas kamatot fizet. A fizetett kamat mértéke a lakosság körében (jelenleg Ft egyenlegig 5%:MNB alapkamat-2%, e fölött pedig 6%:MNB alapkamat-1%), a szakszervezeti szervezetek esetében (jelenleg 5 millió Ft alatt 5%:MNB alapkamat-2%, fölötte pedig 5,75%:MNB alapkamat-1,25%), lekötés nélkül. Miért érdemes a GRÁNIT Bank nagy családjához tartozni? A szakszervezeti szervezetek, alapszervezetek elõnyös kondíciók mellett vehetnek igénybe banki szolgáltatásokat. Az ingyenes számlavezetést biztosító ajánlat egyedülálló a hazai bankok kínálatában. A szakszervezeti tagok elõnyös kondíciók mellett vehetnek igénybe banki szolgáltatásokat. Az ingyenes számlavezetési lehetõségen túl kedvezõ kamatozású jelzáloghitel konstrukciókat kínálunk. Az internetbank szolgáltatáson keresztül egyebek mellett a sárga csekk sorban állás nélkül, kényelmesen és díjmentesen befizethetõ. Jövedelemszerzési lehetõség a szakszervezeti tagok részére az értékesítési hálózatba történõ bekapcsolódás. Az olcsó bankhasználat mellett olyan partneri viszony lehetõségét kínáljuk, amely kiegészítõ kereseti lehetõséget kínál a bekapcsolódók számára valamint új, piacképes tudást és ismeretek megszerzését is lehetõvé teszi. 18 kekszpressz indd.indd :42:14

19 Hogyan lehet gyorsan, egyszerûen, kényelmesen GRÁNIT Bank számlatulajdonos? A szokásos netbanki funkciókat meghaladva a GRÁNIT Bank egyedüliként a piacon bevezetett egy új szolgáltatást, amely lehetõvé teszi, hogy a Bank honlapján keresztül lehessen számlanyitást kezdeményezni és ezt követõen Budapesten akár az Ön otthonában vagy Ön által megadott egyéb helyen történhet a szerzõdéskötés. (A hatályos magyar jogszabályok megkövetelik a személyes ügyfél azonosítást a bank részérõl, ezért a személyes találkozás nem kerülhetõ el a számlanyitás során.) A számlanyitás lehetséges: Személyesen a GRÁNIT Bank fiókjában (1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8.) A gyorsított ügyintézés érdekében a 06 (1) as telefonszámon lehet a számlanyitásra elõre idõpontot egyeztetni. Online számlanyitás kezdeményezés és számlanyitás akár otthon A Bank honlapján keresztül online számlanyitás kezdeményezhetõ és Budapesten belül Ft saját számlára történõ utalás esetén az ügyfelünknek nem kell befáradni a bankfiókunkba, mivel munkatársunk fogja felkeresni. A szakszervezetek, illetve tagjaik számára történõ számlanyitás akár csoportosan, egy idõben tömegesen is, elõzetes egyeztetés alapján külsõ helyszínen a Bank munkatársainak kitelepülésével (pl. testületi ülést követõen) is történhet. A szakszervezet számlanyitásához szükséges dokumentumok: számlanyitási adatlap (Bank biztosítja) alapszabály, bírósági nyilvántartásba vételi határozat, adóbejelentkezési lap, képviseletre jogosult személyek aláírási címpéldánya képviseletre jogosult személyek személyes okmányai. Amennyiben az alapszervezet nem önálló jogi személy: fölöttes szerv bírósági bejegyzése fölöttes szerv igazolása, hogy a szervezeti egység hozzá tartozik. Szakszervezeti tagok és családtagjaik számlanyitásához szükséges dokumentumok: személyazonosító okmányok (személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, új típusú kártya formátumú vezetõi engedély) lakcímkártya adókártya Egyszerûsített bankváltás A jelenlegi számlavezetõ bank felkeresése nélkül az értékesítõnek adott felhatalmazás alapján a GRÁNIT Bankhoz áthelyezhetõ a jelenlegi bankszámlájáról teljesített valamennyi csoportos beszedési megbízás és/vagy a heti, havi, negyedéves és éves rendszeres, fix összegû átutalási megbízás és bizonyos feltételek fennállása esetén megszüntethetõ a bankszámla a jelenlegi számlavezetõjénél. Természetesen nem kizárólag a honlapon keresztül jelentkezõ érdeklõdõkre építettük az üzleti modellünket. Saját mobil bankári hálózat felállításán is dolgozunk. A szakszervezetekkel stratégiai partnerségre törekszünk, más, külsõ értékesítõ hálózatok mellett. Lehetõséget biztosítunk a szakszervezeti tagok részére az értékesítési hálózatba történõ bekapcsolódásra. Hogyan lehet a GRÁNIT Bank értékesítési hálózatának tagja? 1. Szakirányú felsõfokú végzettség, vagy hatósági vizsga A pénzügyi szolgáltatás közvetítését végzõ természetes személynek aki a Bank Megbízottjával e tevékenységi körében, munkaviszonyban, megbízási viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll a következõ, jogszabályban meghatározott szakmai követelménynek kell megfelelnie: Szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel [közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi diplomával, illetve fõiskolai oklevéllel, illetõleg könyvvizsgálói vagy felsõfokú, illetõleg posztgraduális bankszakmai - így különösen banki tanácsadó - képesítéssel] rendelkezik, vagy Középfokú végzettséggel [szakképesített bankreferensi szakképesítéssel, banki, befektetési termékértékesítõi szakképesítéssel, befektetési tanácsadói szakképesítéssel, Magyar Bankszövetség Felsõfokú Bankszakmai oklevelével, a szakképesített bankreferensi szakképesítéssel, illetve banki, befektetési termékértékesítõi szakképesítéssel egyenértékû szakképesítéssel, vagy külön jogszabályban meghatározott, a PSZÁF által kiadott közvetítõi hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványával] rendelkezik. A fenti végzettségek megléte esetén a Gránit Bank az értékesítésbe bevont termékeket és szolgáltatásokat egy nap alatt oktatja, majd az értékesítõket levizsgáztatja. A megfelelõ végzettség hiányában a PSZÁF által kiadott közvetítõi hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány megszerzése szükséges. A hatósági vizsgához szükséges oktatás 3-4 nap, vizsgázni az oktatást követõen két héttel lehet. Az eredményes vizsgát követõen a GRÁNIT Bank az értékesítésbe bevont termékeket és szolgáltatásokat egy nap alatt oktatja és az értékesítõket levizsgáztatja. 2. Számlaképesség Meglévõ, vagy újonnan alapított egyéni, vagy társas vállalkozás megléte. Az értékesítõk jutalékrendszere Lakossági számlanyitások jutaléka Ft/közvetített ügyfél (egy ügyfél több számlája után is egyszeri kifizetés történik) amennyiben a bankszámlára legalább Ft jóváírás történik (ez több részletben is történhet) Amennyiben az értékesítõ egy hónapban legalább 5 ügyfelet közvetít az ügyfelenkénti jutalék Ft-ra emelkedik Olyan ügyfelek számlanyitása után, ahol a jóváírt összeg eléri a Ft-ot, a jutalék a havi teljesítménytõl függetlenül ügyfelenként Ft. Lakossági hitelek jutaléka Jelzáloghitelek esetén 2% a folyósításkor a hitelösszegre vetítve, további 0,5 % pedig a futamidõ alatt kerül kifizetésre. Reméljük, hogy hamarosan Önt is elégedett ügyfeleink egyre növekvõ táborában üdvözölhetjük! (x) kekszpressz indd.indd :42:14

20 Egyedi készülékajánlat a Vodafone-tól szakszervezeti tagok részére ext ked vez ra mén nye l! Samsung Xcover II Ft Nokia C1 2 éves, határozott idejû szerzôdéssel Ft 2 éves, határozott idejû szerzôdéssel Nokia Ft 2 éves, határozott idejû szerzôdéssel Kiemelt alapkészülékeink Samsung Galaxy Y Ft Ft 2 éves, határozott idejû szerzôdéssel Nokia 500 Motorola Fire Ft Ft Ft 2 éves, határozott idejû szerzôdéssel Ft 2 éves, határozott idejû szerzôdéssel díjmentes házhoz szállítás! Okostelefonok 2 GB-os adatopcióval shop.vodafone.hu/flotta INTÉZD ONLINE 2000 Ft kedvezménnyel! Az ajánlat május 7-tôl 2012 július 31-ig visszavonásig, illetve a készlet erejéig érvényes kizárólag azon új VKSZSZ és VTDSZSZ elôfizetésekre, 24 hónapos, határozott idejû szerzôdéssel valamint a kedvezményes tarifacsomagra adatopció választása esetén, valamint készülékvásárlás esetén 2 éves, határozott idejô szerzôdéssel. Készülékvásárlás esetén július 31-ig Klasszik árkategóriában vásárolhatják meg a flotta tagok a mindenkor érvényes árlistában szereplô készülékeket. Az elôfizetéshez adatopcióink egyikének választása opcionális: Felfedezô (Surf 100 MB), Tudatos (Internet Maxi), Maximalista (Internet Easy). Készülékkedvezményt az adott SURF opcióhoz tudja érvényesíteni. A csomagban foglalt havi adatforgalom csak belföldi használat esetén érvényes. További részletekrôl tájékozódjon a flotta oldalán. Az online kedvezmény Ft feletti készülékár esetén érvényes. Az Általános Szerzôdési Feltételek az akcióban kötött elôfizetôi szerzôdésekre is alkalmazandó, így a szerzôdéskötést megelôzôen az Elôfizetô hitelképesség-vizsgálaton esik át. A vizsgálat eredményének függvényében a Vodafone jogosult a szolgáltatás igénybevételét elôleg vagy egyéb biztosíték (pl. bankgarancia, kezesség stb.) adásához kötni. A tarifacsomagokhoz további opciók rendelhetôk. A Start Bónusz kedvezmény május 7-tôl 2012 július 31-ig vagy visszavonásig érvényes és kizárólag azon új VKSZSZ és VTDSZSZ elôfizetésekre vonatkozik, amelynél készülék vásárlás nélkül kötöttek Elôfizetôi szerzôdést. A kedvezmény mértéke havi bruttó 1270 Ft a szerzôdés megkötésétôl számított 5 hónapon keresztül. Új elôfizetésnek minôsül amennyiben VKSZSZ és VTDSZSZ elôfizetéssel rendelkezô ügyfél további VKSZSZ és VTDSZSZ elôfizetést igényel, illetve VKSZSZ és VTDSZSZ elôfizetéssel nem rendelkezô ügyfél új szerzôdést köt. Az ajánlat nem vonatkozik azokra az Elôfizetôkre, akiknek az ügyfélszámán, nevén vagy címén a megrendelés idôpontjától számított 3 hónapra visszamenôleg bármilyen Vodafone havidíjas tarifacsomag bontás történt. Amennyiben egy Elôfizetô jogosulatlanul él a Start Bónusz ajánlattal, a felhasznált kedvezmény utólag beterhelésre kerül. SZÁMLA kekszpressz indd.indd _keszulekajanlat_A4_hird_2.indd :42:16 5/10/12 3:17 PM