E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat július IX. évfolyam 7. szám In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! SZJA Amit a béren kívüli juttatásról tudni kell Írta: Kopányiné Mészáros Edda főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály május 1-jétől bővült a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szjatörvény) 71. -ában felsorolt béren kívüli juttatások köre. A változásra tekintettel a következőkben bemutatásra kerül az új juttatási kör, illetve a már korábbi időpontoktól hatályos juttatások adókötelezettségének szabálya. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi CXVI. törvény november 30-ától hatályos 12/A. -a szerint lehetőség van arra, hogy a munkáltatói tag pénztári befizetései terhére célzott szolgáltatásokat vegyenek igénybe a pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók. A leírtakra tekintettel új jogcímmel egészült ki a kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások köre. A május 1-jétől hatályos 71. (3a) bekezdése értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag- Tartalom 1 SZJA Amit a béren kívüli juttatásról tudni kell 4 ART. Az ismételt ellenőrzés és a felülellenőrzés 7 ÁFA Bizonyítási indítvány 9 ADÓELLENŐRZÉS. Fiktív számla befogadása 11 OLVASÓI KÉRDÉSEK Végelszámolás kezdeményezése Olaszországban nyilvántartásba vett adóalanyként nyújt szolgáltatás Ingatlan ajándékozása PayPal-lal bonyolított pénzmozgás magítélése Előlegszámla Cégtelefon adóvonzata Horvátországból az Európai Unió területére hozott termék megítélése, Illetékfizetési kötelezettség a követelés ingyenes elengedése esetén Jegyzett tőke leszállítása Adómentes közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódóan kapott előleg Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Lepsényi Mária NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Morvai Edina adótanácsadó, WTS Klient Adótanácsadó Kft. Széll Zoltánné NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóirat előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Adózással kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media. hu címen várjuk. Honlapunkról a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2013 Az Ön jelszava: segedletek661 A kézirat lezárásának dátuma: június 24. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó július, IX. évfolyam 7. szám

2 alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. Az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor pénztártag-alkalmazottak létszáma vehető figyelembe. Abban az esetben, ha a befizetett összeg az említett értékhatárt meghaladja, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Lényeges különbség a többi béren kívüli juttatásokhoz képest, hogy a célzott szolgáltatásra befizetett összeget nem kell figyelembe venni az 500 ezer forintos keret számításánál. A leírtak példán keresztül bemutatva Egy munkáltató befizet 10 millió forintot az egészségpénztárba. Ezt nem a tagok között kéri felosztani, hanem ennek az összegnek a terhére 100 munkavállaló éves egészségügyi szűrését téríti meg a pénztár. A munkáltató adókötelezettsége a következők szerint alakul. A munkáltatótag által befizetett összeg: Ft A pénztártag-alkalmazottak létszáma: 100 fő A évi minimálbér összege: Ft Alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzata: Ft Béren kívüli juttatásként adóköteles: Ft Egyes meghatározott juttatásként adóköteles: Ft A következő táblázat bemutatja a 71. alapján adható béren kívüli juttatások körét. Juttató Juttatásban részesülő juttatás juttatás korlátja személyenként a minimálbér munkáltató munkavállaló 1 és közeli hozzátartozója üdülési szolgáltatás 2 összegéig munkáltató munkavállaló 1 munkahelyi étkeztetés Ft/hónap munkáltató munkavállaló 1 Erzsébet-utalvány Ft/hónap SZÉP-kártya szálláshely munkáltató munkavállaló 1 alszámla Ft/év 5 SZÉP-kártya vendéglátás munkáltató munkavállaló 1 alszámla Ft/év 5 SZÉP-kártya szabadidő munkáltató munkavállaló 1 alszámla Ft/év 5 gyermekenként a minimálbér munkáltató munkavállaló 1 iskolakezdési támogatás 6 30 százalékáig munkáltató munkavállaló 1 helyi bérlet - a minimálbér két és félszereséig munkáltató munkavállaló 1 iskolarendszerű képzés 7 munkáltató, foglalkoztató magánszemély önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészség / munkáltató, foglalkoztató magánszemély önsegélyező pénztári hozzájárulás a minimálbér 50 százalékáig/ hó együttesen a minimálbér 30 százalékáig/hó munkáltató, foglalkoztató magánszemély foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói hozzájárulás hó a minimálbér 50 százalékáig/ kifizető a szakképző iskolai tanulója 8, a hallgató, valamint a nyugdíjban részesülő magánszemély 9 összegéig személyenként a minimálbér üdülési szolgáltatás 2 kifizető és közeli hozzátartozója, továbbá az elhunyt munkahelyi étkeztetés Ft/hónap kifizető munkavállaló közeli hozzátartozója 9 Erzsébet-utalvány Ft/hónap a tagnak, a nyugdíjas tagnak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt üdülési szolgáltatás szakszervezet összegéig személyenként a minimálbér tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának a szövetkezet szövetkezeti tag nem pénzben adott juttatás a minimálbér 50 százalékáig július, IX. évfolyam 7. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 A évben a figyelembe veendő minimálbér összege 98 ezer forint! 1 Munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyv előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is. 2 Üdülési szolgáltatásnak a munkáltató/juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott szolgáltatás minősül. Üdülőnek a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely tekinthető. A munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, valamint költségvetési szerv esetében a felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is. 3 Munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában adott juttatás. Ide kell érteni a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett célra felhasználható a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott utalványt, elektronikus adathordozót is. 4 Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány. 5 Ezek a korlátok magánszemélyre vonatkoznak, azaz a különböző juttatók által adott értékek öszszeadódnak. 6 Változott az iskolakezdési támogatás szabálya a évtől. A támogatás mértéke megmaradt, azonban kizárólag papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott utalvány formájában adható. Azaz a munkáltató nevére szóló számla alapján megtérített összeget nem lehet béren kívüli juttatásnak tekinteni. Az utalvány formájában adott juttatást továbbra is kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására lehet felhasználni. Az utalvány a tanév első napját megelőző 60. naptól évben már a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel. A juttatás a közoktatásban résztvevő gyermekre, tanulóra vehető igénybe, amennyiben a munkavállaló a gyermekre, tanulóra tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatására vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa, és a juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállásáról a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. 7 Iskolarendszerű a képzésnek minősül, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. 8 A hallgató kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt adható. 9 Ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja). Az a juttatás, amely megfelel a 71. -ban meghatározott béren kívül juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes összegének az évi 500 ezer forintot meghaladó része. Abban az esetben, ha a munkáltató-munkavállaló közötti jogviszony nem a teljes adóévben áll fenn, akkor az 500 ezer forintnak az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege az éves keretösszeg. Azonban, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, akkor az éves keretösszeg 500 ezer forint. A béren kívüli juttatások adókötelezettsége A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások utáni adókötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a juttatás szokásos piaci értékének 1,19-szerese, amely után 16 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. A juttatásban részesülő magán- 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó július, IX. évfolyam 7. szám

4 személynél a juttatásra tekintettel nem keletkezik sem adófizetési, sem bevallási kötelezettség. Amennyiben a juttatás a 71. hatálya alá tartozó béren kívüli juttatásnak minősül, akkor az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) január 1-jétől hatályos 3. (4) bekezdése alapján a kifizetőnek a juttatás adóalapja után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (a továbbiakban eho) is kell fizetnie, függetlenül attól, hogy a juttatásban részesülő magánszemély biztosítottnak minősül-e vagy sem. Azonban, ha a juttatás a 70. hatálya alá tartozó egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé, akkor az adóalap után az Eho tv. 3. (1) bekezdése alapján 27 százalékos mértékű ehót kell fizetnie a kifizetőnek. A munkáltatói, kifizetői juttatások után a közterheket a törvényben meghatározott kivételekkel a juttatás hónapjára kell a 08 -as bevallásban kötelezettségként bevallani, és a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig megfizetni. Amennyiben a juttatás tárgya szolgáltatás, és a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a jövedelem juttatásának és megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja. Ilyen esetben a törvényben meghatározott kivétellel a juttatás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell az adókötelezettséget megállapítani és teljesíteni. Abban az esetben, ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette. Például, ha a magánszemély értékesíti a béren kívüli juttatás keretében kapott forinti értékű BKV bérletét, akkor ez ingó értékesítésnek minősül. Ebben az esetben a bérlet szerzési értékeként forintot vehet figyelembe. A leírtak egy példán keresztül bemutatva: A munkáltató a következő juttatásokat biztosítja a munkavállalója részére: 1. Havonta 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalvány. 2. A SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára éves szinten 300 ezer forint. 3. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba tagdíj-hozzájárulás havi 50 ezer forint. 4. Budapesti éves bérlet 126 ezer forint. A munkáltató éves adókötelezettsége a következők szerint alakul. Béren kívüli juttatás Erzsébet-utalvány (12*10 000) SZÉP-kártya Támogatás (12*50 000) Bérlet Összesen Egyes meghatározott juttatás Miután az adóévben béren kívüli juttatás jogcímen adott juttatások összértéke meghaladja az 500 ezer forintot, így a korlátot meghaladó rész ( = ) egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé Béren kívüli juttatás összege Az adó alapja ( *1,19) Fizetendő szja ( *0,16) Fizetendő 14%-os eho ( *0,14) Egyes meghatározott juttatás összege Az adó alapja ( *1,19) Fizetendő szja ( *0,16) Fizetendő 27%-os eho ( *0,27) A kifizető által fizetendő összes szja A kifizető által fizetendő összes eho ADÓZÁS RENDJE Az ismételt ellenőrzés és a felülellenőrzés Írta: dr. Kovács Ferenc adószakértő Ellenőrzéssel lezárt időszak újbóli vizsgálatára speciális szigorú szabályokat tartalmaz az adózói jogok védelme érdekében az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.). Jelen cikkben e rendelkezéseket ismertetem röviden július, IX. évfolyam 7. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 A res iudicata ( ítélt dolog ) mintájára alapszabályként érvényesül az adózás eljárási szabályaiban, hogy az adóhatóság által vizsgált időszakot újból vizsgálni nem lehet. Bizonyos esetekben azonban szükségessé válik a már egyszer levizsgált időszak ismételt ellenőrzése, akár azért, mert új tények, körülmények jutnak az adóhatóság tudomására, akár azért, mert a korábban elvégzett ellenőrzés szakszerűségének vagy törvényességének vizsgálata válik indokolttá. A jelenlegi szabályozás az egyes ellenőrzési fajták közül pontosan nevesíti, hogy csak a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is) keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot [Art. 87. (2) bekezdés]. Általános szabály, hogy ha az adott időszakban az adóhatóság csak egy adónemet vizsgált (pl. áfa), akkor más adónem (pl. szja, társasági adó) ugyanarra az időszakra még vizsgálható természetesen elévülési időn belül. A már levizsgált időszak, illetve adónemek azonban csak a törvény által meghatározott esetekben kerülhetnek ismét vizsgálat alá. Az Art (1) bekezdése alapján ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor a) ha az elsőfokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenőrzés), b) az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt, és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott, és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott, c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt, d) felülellenőrzés keretében. a) Az ellenőrzés mindig a vizsgált időszakhoz igazodik. Különös figyelmet kell fordítani az előző vizsgálat által előírt kötelezések végrehajtására. Az ellenőrzés megállapításának végrehajtását az adóhatóság utóellenőrzés keretében vizsgálja. Az adóhatóság gyakran a nyilvántartások pótlólagos elkészítését írja elő. E kötelezés teljesítésére határidő tűzhető ki, melynek tartamán belül kell pótolni a hiányosságokat. A hiánypótlás utóellenőrzés keretében is vizsgálható. b) A hatályos szabályozás lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga is kérheti az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák. Ilyen esetben nincs módja az adózónak önellenőrzést végezni, és ezért engedi a jogszabály, hogy ismételt ellenőrzést kérhessen az adózó. Ilyen esetben ismételt ellenőrzésnek az elsőfokú adóhatóság, vagy ha a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot a felettes szerv felülvizsgálta, a másodfokú adóhatóság rendelkezésére van helye. Az ellenőrzés elrendeléséről az adóhatóság végzéssel dönt. c) Előfordulhat, hogy egy ellenőrzés lezártát követően az adóhatóság tudomására jut, hogy (a körülmények változása folytán) magánszemély(ek)nek társadalombiztosítási ellátási jogosultsága keletkezne, ha az adóhatóság ismételten ellenőrzést folytatna le. Ennek feloldása és az ellátási jogosultság védelme érdekében a törvény lehetővé teszi az ismételt ellenőrzés megvalósítását ezekben az esetekben. Az ilyen vizsgálatoknál is érvényesül főszabályként az egyéves súlyosítási tilalom, kivéve, ha a megállapítás a magánszemélynél ellátási jogosultságot eredményez, mert akkor egy éven túl is lehet megállapítást tenni az adózó terhére. Az előzőekben [a)-c) pontok] meghatározott ismételt ellenőrzéseket az elsőfokú adóhatóság folytatja le. Nincs helye ugyanakkor ismételt ellenőrzés lefolytatásának, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta. 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó július, IX. évfolyam 7. szám

6 d) A felülellenőrzésről az Art a rendelkezik. E szerint az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak, illetve e törvényben előírt feltételek fennállása esetén az állami garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha a) az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata rendelte el, és a rendelkezésben szereplő időszakot az elsőfokú adóhatóság már ellenőrizte, b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amely alapján a felettes adóhatóság ellenőrzi a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét, c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. Új tény, körülmény különösen a külföldi adóhatóság egy éven túl megérkezett válaszában foglalt, az adó megállapítását befolyásoló új tény, adat, feltéve, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a külföldi adóhatóság válaszának hiányában fejezte be, d) az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott ellenőrzéshez képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az ellenőrzésre az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. Itt kell megjegyezni, hogy a fenti szabályok alapján lehetőség van a becslési eljárás felülvizsgálatára is. Az adómegállapítási jog korlátlansága az elévülési időn belül bármely korábbi időszak tekintetében megvalósul. Az ismételt ellenőrzés egyik sajátos fajtája tehát a felülellenőrzés, amelyre az adómegállapítási jog elévülési határidején belül van lehetőség a vizsgálattal lezárt időszak vonatkozásában. A felülellenőrzést kizárólag a felettes adóhatóság alkalmazásában álló adóellenőr, illetve az önkormányzat költségvetését megillető adók tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság végezheti. Ez a szabály garancia arra, hogy mindenképpen az előző ellenőrzéstől független, befolyásmentes felülvizsgálat alá kerüljön az egyszer már ellenőrzött időszak, és megvalósuljon a valós tényfeltárás követelménye. A c) d) pontokban meghatározott ismételt ellenőrzés nem indítható, ha elrendelése feltételeinek meglététől számított 6 hónap eltelt. Amennyiben az adóhatóság ezen határidőn belül nem indítja meg az ellenőrzést, a hat hónap eltelte után akkor sem teheti, ha az elévülési idő még nem telt el. Ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes adóhatóság, illetve az önkormányzat által kijelölt bizottság a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez, minősítéshez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, a felülellenőrzést lefolytató adóhatóság, illetve az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnöke a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz. Ahogy a szabályokból látszik, akkor is határozatot kell hozni, ha a felülellenőrzés a korábbi ellenőrzés eredményéhez képest eltérést nem állapít meg. Ha viszont érdemi megállapítást tesz, úgy a felülellenőrzést lefolytató másodfokú adóhatóság, illetve az önkormányzat által kijelölt bizottság elnöke a korábbi első- vagy másodfokú határozatot megváltoztatja, korábbi határozat hiányában pedig elsőfokú határozatot hoz. A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez, illetőleg a kormányhivatalhoz intézett, de a felülellenőrzést lefolytató szervnél, illetve az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnökéhez benyújtott fellebbezésnek van helye. Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének, illetve a kormányhivatalnak a határozata törvénysértésre hivatkozással a bíróság előtt keresettel támadható meg július, IX. évfolyam 7. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 A törvény egyértelműen rendezi a felülellenőrzés keretében a jogorvoslat kérdését. Tekintettel arra, hogy a felülellenőrzés során is a megállapításokról határozatot kell hozni, amely kötelezettségeket állapít meg az adózó vonatkozásában, ezért a jogorvoslati lehetőséget is biztosítani kell számára. Mivel a felülellenőrzés lefolytatására a törvény a másodfokú adóhatóságot, illetve az önkormányzati képviselőtestület által kijelölt bizottság elnökét jogosítja fel, és ugyanezen szervezet hozza meg a realizáló határozatot is, ezért jogorvoslati lehetőséggel ezen határozatok ellen az állami adó- és vámhatóság elnökéhez, illetve az önkormányzat által kijelölt bizottság vezetőjéhez lehet fordulni. További rendelkezés, hogy a jogorvoslati rendszer hierarchiáját követve az említett személyek által hozott határozat törvénysértés esetén bíróság előtt megtámadható. ÁFA Bizonyítási indítvány Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az általános forgalmi adóra vonatkozó ellenőrzések során a vizsgálat alá vont adózó számára kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy az adóhatóság a tényállást a lehető legteljesebb mértékben tisztázza. Az adóellenőrzés során a szabad bizonyítás elve érvényesül, ezért az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 97. (5) bekezdése nem teljes körűen, hanem példálózó jelleggel sorolja fel a bizonyítási eszközök és a bizonyítékok körét a következők szerint: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ. A szabad bizonyítás elvéből fakadóan az adóhatóság bármely iratnak, dokumentumnak, ténynek, körülménynek és információnak bizonyító erőt tulajdoníthat. Az Art. 97. (4) bekezdése szerint az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. Az Art. 97. (6) bekezdése értelmében az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás kivételével az adózó terhére nem értékelhető. Az Art. 97. (4) és (6) bekezdéséből adódóan az adóhatóság az ellenőrzés során a tényállást elvben a lehető legteljesebb mértékben köteles tisztázni. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés az adott ügylettel kapcsolatban feltárható valamennyi tényt, körülményt, információt elvileg köteles beszerezni. Az Európai Bíróság eseti döntéseiben (C-32/03., valamint C-439/04. és C-440/04. egyesített ügyek, továbbá C-354/03., C-355/03. és C-484/03. egyesített ügyek) foglaltak alapján az adóhatóság jogszerűen tagadja meg a számlabefogadó adólevonási jogát, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy az adólevonási jogot csalárd módon vagy visszaélésszerűen kívánta gyakorolni. Az Európai Bíróság azonban azt is leszögezte, hogy az adólevonási jog rendszerével nem egyeztethető össze, ha a levonási jog megtagadásával szankcionálják azt az adóalanyt, aki minden észszerű intézkedést megtéve, nem tudta és nem is tudhatta, hogy az érintett ügyletek az eladó/szolgáltató által elkövetett adócsalás részét képezik Az Európai Bíróság említett ítéleteiből az a következtetés vonható le, hogy az ellenőrzésnek kötelessége minden olyan információ, tény, körülmény beszerzése, feltárása, amelyek alapján objektíven megítélheti, hogy az adózó az adólevonási jogot csalárd módon kívánta gyakorolni; vagy minden ésszerű intézkedést megtétele mellett sem tudta és nem is tudhatta, hogy az érintett ügyletek az eladó/ szolgáltató által elkövetett adócsalás részét képezik. 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó július, IX. évfolyam 7. szám

8 A Kúria Kfv. I /2011/10. számú ítélete alapján a tényállás tisztázásának elvárható szintje kapcsolatba hozható a feltárt adókülönbözet nagyságrendjével is. A Kúria Kfv. I /2011/10. számú ítélete szerint a perbeli ügyben adóhatósági eljárás nem érte el a tényállás a tisztázásnak azt a szintjét, amelyet különös tekintettel az általános forgalmi adónem vonatkozó utólagos vizsgálat során a felperes által feltárt Ft összegű adóhiánynak minősülő adókülönbözetre el lehet várni. Felvetődik az a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak a vizsgálat alá vont adózónak, ha álláspontja szerint az adóhatóság részéről a tényállás tisztázása nem teljes körűen történt meg. Az Art (3) bekezdése alapján az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni. A bizonyítási indítvány benyújtásának joga lehetőséget biztosít a vizsgálat alá vont adózónak arra, miszerint felhívja az adóhatóság figyelmét arra, hogy a tényállás teljes körűen nem tekinthető tisztázottnak. A bizonyítási indítvány az ellenőrzés során is benyújtható, de része lehet a jogorvoslati kérelemnek (észrevétel, fellebbezés) is. Az Art (3) bekezdése nem korlátozza a bizonyítási indítványok számát. Ebből adódóan a vizsgálat alá vont adózó korlátlan számban beterjeszthet bizonyítási indítványt. Az adózó a bizonyítási indítványban megjelölheti, hogy milyen eljárási cselekmények lefolytatását tartaná indokoltnak az ellenőrzés részéről a tényállás teljes körű tisztázása érdekében. Az adózó a bizonyítási indítvány keretében azt is kérheti az adóellenőrzéstől, hogy a már elvégzett ellenőrzési cselekményt ismételten végezze el annak érdekében, hogy az adózó javára szolgáló tények is feltárásra kerülhessenek. A bizonyítási indítványban kért eljárási cselekmény elvégzésének szükségességét mindenképpen érdemes indokolni, bár ezt kötelező jelleggel az Art (3) bekezdése nem írja elő. Az általános forgalmi adóra vonatkozó ellenőrzések során az adóhatóság gyakran él az Art. 48. (1) bekezdésében biztosított eljárási cselekmény lefolytatásának lehetőségével. E rendelkezés szerint az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről. Nagyon sok esetben az adóhatóság az adózó (annak képviselője), illetve az adózónak nem minősülő magánszemély által tett nyilatkozatot bizonyítékként veszi figyelembe. Bizonyítási indítvány tárgyát képezheti az is, hogy az adóhatóság a nyilatkozat felvételekor nem törekedett a tényállás teljes körű tisztázására, valamint nem tett fel olyan kérdéseket, amelyek alkalmasak lettek volna az adózó javára szolgáló tények, körülmények feltárására. Számos esetben előfordul, hogy az I. fokú adóhatóság álláspontja szerint a tényállás tisztázottnak tekinthető, míg az adózó fellebbezésében éppen a tényállás tisztázásának hiányára hivatkozik. A II. fokú adóhatóság az I. fokú adóhatóság új eljárásra történő utasításának elrendelésénél azt a körülményt is figyelembe veheti, hogy adózó az ellenőrzés és/vagy a hatósági eljárás során olyan tartalmú bizonyítási indítvány(oka)t nyújtott be, amelyek ténylegesen a tényállás teljes körű tisztázását segítették volna elő, de ezekben kért ellenőrzési cselekmény(ek) elvégzését az I. fokú adóhatóság elutasította. Amennyiben a vizsgálat alá vont adózó az ellenőrzés során a bizonyítási indítvány benyújtásából adódó lehetőségéket maximális mértékben ki kívánja aknázni, akkor az ellenőrzés megkezdésétől figyelemmel kell kísérnie az ellenőrzés által elvégzett ellenőrzési cselekményeket és azok tartalmát július, IX. évfolyam 7. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

9 Az adóhatóság az őt is terhelő együttműködési kötelezettségből adódóan az ellenőrzés folyamán is köteles biztosítani az adótitoknak minősülő adatok kivételével az adózó részére az ellenőrzés során keletkezett iratok megismerhetőségét. Az iratbetekintés során megszerzett információk alapján az adózó észlelheti a tényállás tisztázásának esetleges hiányosságait, valamint a javára szolgáló tények, körülmények feltárásának elmaradását. A bizonyítási indítvány jogintézménye abból a szempontból is hasznos eszköz az adóellenőrzés során a vizsgálat alá vont adózó számára, mert eljárási illeték fizetésének kötelezettségével nem jár. Tulajdonképpen az adózó számára a bizonyítási indítvány jogintézménye illetékmentes jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyújt lehetőséget. Álláspontom szerint az adóhatóságot is terhelő együttműködési kötelezettségből adódóan érdemben reagálni köteles a vizsgált adózó által az ellenőrzés során benyújtott bizonyítási indítványokra is. Ebből adódóan az adóhatóság indokolni köteles, hogy milyen ok(ok)ból kifolyólag nem kívánja elvégezni az adózó által kért eljárási cselekmény(eke)t. Természetesen az adóhatóság úgy is dönthet, hogy az adózó által benyújtott bizonyítási indítványnak helyt ad. ADÓELLENŐRZÉS Fiktív számla befogadása Írta: Botházy Béla vezető főtanácsos NAV Ellenőrzési Osztály Magyarországon a költségvetés egyensúlyban tartása, a hiányának leszorítása hosszú évek óta komoly feladatot ad a mindenkori kormányzatoknak, ugyanakkor az áfacsalások, áfaelkerülések száma, volumene mintha nem csökkenne. Az utóbbi években a csalások visszaszorítására eredményes és talán kevésbé eredményes jogszabályváltozások történtek, gondoljunk csak az adóregisztrációs eljárásra, online pénztárgépek adatszolgáltatására vagy a fordított áfa kiterjesztésére, a készpénzforgalom korlátozására stb. Mégis a fordulat, amelyet követően már jelentősen lecsökkenne az áfacsalások, áfaelkerülések mértéke, úgy tűnik, még várat magára. Kétségtelen, hogy a fiktív számlák befogadása még mindig túl gyakori a vállalkozásoknál. Az adóhatóság kizárólag a bizonyítási eljárás lefolytatását követően ítéli meg azt, hogy az adózónál fiktívszámla-kibocsátás, -befogadás történt-e, és a számla befogadója a fiktív számla befogadásakor tudomással bírt-e, vagy megfelelő gondossággal eljárva tudomással kellett volna bírnia a csalárd vagy adóelkerülést megvalósító ügyletről. Az természetes, hogy az adóhatóság előtt igen ritkán ismerik be az adózók, hogy szándékosan fiktív számlát fogadtak be. Emberileg talán érthető, bár elítélendő is, hogy az ilyen cselekmény mögött gyakran az áll, hogy mások is ezt csinálják. Azonban ez visszatükrözi azt, hogy a csalárd ügyletek milyen széles körben terjedtek el. Az adózók számára az ügy megítélése gyakran érzelmi töltöttséggel bír. Az érzelmi és jogi megközelítés keveredése jellemzi általában az adózói magatartásokat. Az adóigazgatási eljárás azonban kizárólag jogi aktus. Ezt érdemes szem előtt tartani! Valahogyan kialakult az a nézet, hogy ha az adózó a számlát adóalanytól befogadja, és bizonyítja az ellenérték kiegyenlítését, akkor az adó összegének levonását, visszafizetését az adóhatóság, illetve az állam nem korlátozhatja. E nézet kialakulása mögött vélhetően azon szakemberek véleménye állhat, akik az adózóknak megalapozott vagy esetenként kevésbé megalapozott szakmai tanácsokat adnak. Azonban a precíz, szakmailag megalapozott tanácsból az adózók számára gyakran mégiscsak a számukra kedves mondatok maradnak meg. 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó július, IX. évfolyam 7. szám

10 A jogi helyzet természetesen minden esetben ennél összetettebb. Az adóhatóságnak joga van ellenőrizni a számlázott gazdasági események valóságtartalmát és szabályszerűségét, szabadon választja meg a bizonyítási eszközöket is, sőt az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni. Mi közöm a számlakibocsátó dolgaihoz? Vetődhet fel a kérdés a számlabefogadó részéről. És valóban, független felek között a számla befogadójának felelőssége miért is terjedne ki a számla kibocsátójának érdek- és felelősségi körébe tartozó cselekményekre? Másik oldalról szemlélve viszont csalás esetén miért az ügyletben részt nem vevő költségvetés viselje a kárt, miközben a csalással érintett ügylet résztvevői, akik az ügylet során tevőlegesen alakítják az eseményeket, nem szenvednének kárt? Nyilvánvalóan a csalárd ügyleteket azok képesek megvalósítani vagy megakadályozni, akik valós időben közreműködnek benne. Én azt gondolom, az adózók sokkal nagyobb számban tevőlegesen vesznek részt a fiktív számla befogadásában, mint amennyi esetben az adóhatóság a szándékosságot vagy a tőle elvárható gondosság elmulasztását bizonyítani tudja. Itt megint keveredhet az érzelmi és a jogi megítélése az ügyletnek. Sokszor hallottunk már olyan ügyletekről, ahol a teljesítésre kötelezett adóalany, a vállalkozó/alvállalkozó majd hoz számlát az elvégzendő munkáról, más esetben két vagy több különböző adóalany számláját hozza, esetleg tudható róla, hogy már sokadik cégéből történik számlakibocsátás, mivel a korábbi cégeit már felszámolták vagy eladta. Sokszor úgy tűnik, mintha a számla befogadója struccpolitikát folytatna. Nem akar tudomást venni az olyan jelekről, amelyek előre mutatják a csalárd vagy adóelkerülő magatartást. Az emberi tényezőt tekintve ez világos, a számla befogadója nem konfrontálódik a vállalkozóval, a konfrontáció a vállalkozó ügylettől való elállását eredményezhetné, amit pótolni nehézkes, és legtöbbször hasonlóan kedvező ajánlat sem adódik. Ilyenkor érdemes mérlegelni: vajon mitől lehetett a vállalkozó ajánlata olyan kedvező. Azonos piaci környezetben nyilvánvalóan valamely közteher elkerülésével képes a vállalkozó olcsóbb lenni. Itt a kör bezárul, és ismét jöhet az érv: Mi közöm a számlakibocsátó dolgaihoz? Az ügylet jogi megítélése azonban a jogszabályoknak megfelelően, tárgyilagosan és az ügyletben részt vevők felelősségének megállapításával kell történnie. Sajnálatosan a legtöbb esetben nem lehet olyan módszert megadni, amelyet követve az adózó bizonyossággal elkerülhet minden adókockázatot. A bonyolult jogi szabályozás, a folyamatosan változó joggyakorlat azt indokolja, hogy az adózó vagy az általa megbízott szakember folyamatosan kövesse a jogszabályváltozásokat és az adóhatósági, bírósági döntéseket. Ez nem kis feladat, viszont elmulasztása bonyodalmakat, adómegállapítást és szankciót eredményezhet. Sokan állítják magukról, hogy szeretnék a vállalkozásukat úgy működtetni és az ügyleteiket úgy megvalósítani, hogy bizonyossággal el tudják kerülni a fiktív számla befogadás megállapításával együtt járó jogkövetkezményeket, mégis védtelenek az adóhatósággal szemben. Fogadjuk el az állítás igazságtartalmát, és szögezzük le, nem az adóhatóság támad, amikor a költségvetés érdekeit védi. Ekkor azt láthatjuk, hogy ha valaki nem ismeri kellően a fiktív számlázás problémakörét, számtalan módon fogadhat be az adóhatóság által később vitatott számlát. Az adóhatóság ennek elkerülését a kockázatosnak minősülő számlakibocsátók fokozott preventív ellenőrzésével segíthetné július, IX. évfolyam 7. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

11 Szerencsés lenne az is, ha egyszerűbbé válna a szabályozás és a szabályok, illetve azok alkalmazási gyakorlata hosszabb távon változatlan maradna, de addig célszerűbb alkalmazkodni a körülményekhez. OLVASÓI KÉRDÉSEK Végelszámolás kezdeményezése Egy 2000-ben alapított kft.-nek jelenleg három tulajdonosa van: két belföldi magánszemély és egy szlovák külföldi magánszemély. Ügyvezető: az egyik magyar magánszemély (önálló) és a szlovák külföldi magánszemély (önálló). A cég adószámát március 30-val a Cégbíróság törölte. Előzménye: első körben adószám-felfüggesztés a székhely ellenőrzésekor nem volt cégtábla, majd cégbírósági törlés. A cégnek pótoltuk az elmaradt NAV-bevallásait és beszámolóit. A cég szlovák külföldi tulajdonosa elérhetetlen. Miután az adószám nem visszaállítható, így mi a teendője a magyar ügyvezetőnek? Hogy tudja megszüntetni hivatalosan a céget? A válaszadás során abból indultam ki, hogy a társaságnak más személy felé nem áll fenn tartozása. A társaság saját maga is kérheti végelszámolását, ha legalább 3/4-es szavazati aránnyal ezt a tagok elhatározzák. Amennyiben a szlovák tulajdonos elérhetetlensége miatt a 3/4-es szavazati arány nem állhat elő, akkor a végelszámolás kezdeményezésére sincs lehetőség. Azonban a magyar tulajdonosok bejelenthetnek olyan körülményeket (például a társaság nem rendelkezik székhellyel és/vagy ügyvezetővel) a Cégbírósághoz, amelyek alapján a Cégbíróság által megállapítható, hogy a társaság törvényesen nem tud működni. A bejelentés alapján a Cégbíróság kényszertörlési eljárás rendelhet el, amely eljárás befejezését követően a társaságot a cégnyilvántartásból törli. Önmagában az adószám törlését követően a Cégbíróság hivatalból elrendelhette volna a kényszertörlési eljárást. A végelszámolás kezdeményezéséhez ügyvédi közreműködés mindenképpen szükséges. A kényszertörlési eljárás kikényszerítéséhez vezető beadvány benyújtásához is javasolt ügyvéd bevonása (az ügyvéd segítséget nyújthat az adójogi és más típusú kockázatok feltárásához). Olaszországban nyilvántartásba vett adóalanyként nyújtott szolgáltatás Hétfőn érkezik hozzánk egy olasz szakértő, akinek előre meghatározott napi díjat fizetünk. Mivel belföldön nem letelepedett adóalany nyújt számunkra szolgáltatást amit Magyarországon veszünk igénybe, ha jól értelmezem, az Áfa törvény 37. (1) bekezdése és a 140. a) pont alapján az adót nekünk kellene fizetni. eim a következők: Hogyan néz ki ilyenkor a számlája az olasz szakértőnek? Nem tüntet fel áfát, de ráírja, hogy mi vagyunk az adó fizetésére kötelezettek? Vagy fel kell tüntetnie az adót? Mennyi az áfakulcs? 27% a magyarországi mérték, vagy az olasz mértéket kell alkalmazni? A leírt tényállás alapján az olasz szakértő szolgáltatását igénybe vevő a kötelezett az áfa fizetésére az Áfa tv. 37. (1) bekezdése és az Áfa tv a) pontja értelmében, feltéve, hogy az olasz szakértő Olaszországban nyilvántartásba vett adóalanyként nyújt szolgáltatást. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a teljesítés napja, az adó alapja a fizetett ellenérték, az adó mértéke 27%. Az olasz szakértőnek az olasz szabályok szerinti tartalommal kell kiállítania a számláját, amelyen a saját közösségi adószámát és a szolgáltatást megrendelő közösségi adószámát is fel kell tüntetnie. A számlában az olasz szabályok szerinti általános forgalmi adót nem számíthat fel, mivel a teljesítés helye Magyarország. A számlában a magyar szabályozás szerint sem számíthat fel áfát, hiszen adófizetésre a szolgáltatást 11 E-Adóellenőrzési Tanácsadó július, IX. évfolyam 7. szám

12 megrendelő magyar adóalany kötelezett. Az olasz szakértőtől igénybe vett szolgáltatást az összesítő nyilatkozatban (13A60) fel kell tüntetni, elvileg az olasz szakértőnek is így kell eljárnia saját tagállamában. A kérdés kiegészítésében szereplő körülmény (a szolgáltatás egy gép üzembe helyezéséhez kapcsolódó mérnöki szolgáltatás) a teljesítés helyének megítélésénél nem releváns, mivel e tevékenységre vonatkozóan nincs speciális szabályozás, tehát az Áfa tv. 37. (1) bekezdés a) pontjában foglalt általános szabály az irányadó. Ingatlan ajándékozása Egyik ügyfelünknek, egy alapítványnak, egy szervezet hitéleti rendeltetésű ingatlant ajándékozott. Ez térítés nélküli átadásnak minősül? Emiatt áfát is kell fizetni? Az Áfa tv. 2. a) pontja alapján adót kell fizetni az adóalany által ilyen minőségében belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. Az Áfa tv. 5. (1) bekezdése szerint adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog alapján kell elbírálni. Az ajándékozó vélhetően nem folytatott gazdasági tevékenységet, ezért a szerződés szerint az ajándékozás tárgyát képező ingatlant sem használta gazdasági tevékenységéhez (egyházi célokra hasznosította). Az ajándékozó az általa folytatott tevékenységgel összefüggésben nem tekinthető adóalanynak, ezért ilyen minőségében nem teljesített termékértékesítést az ingatlan ajándékozásával, így általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége sem keletkezhet. PayPal-lal bonyolított pénzmozgás magítélése A PayPalen bonyolított pénzmozgás adótörvények (elsősorban szja és társasági adó) szerinti megítélése tekintetében. A PayPalen nyilvántartott összeg a címzett szempontjából mikor válik bevétellé (adóalappá)? A PayPalre történő utalás időpontjában vagy akkor, amikor a címzett (magánszemély, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság) bankszámláján jóváírásra kerül? Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 38. (2) bekezdése szerint a belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek ideértve az egyéni vállalkozót is (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon fizetési számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri. Az Art. 38. (3) bekezdése szerint a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni. A fenti rendelkezés alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a PayPalen nyilvántartott egyenlegét köteles haladéktalanul elhelyezni belföldi pénzforgalmi számláján. Álláspontom szerint a PayPalre történő utalás időpontjában kell az összeget bevételnek tekinteni, mivel az adózó (magánszemély, társaság) rendelkezési joga már ekkor megnyílik a pénzösszeg felett július, IX. évfolyam 7. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

13 Előlegszámla Egy árrés áfa alá tartozó utazási iroda jellemzően külföldre történő kiutaztatásokat végez csomagban kiállított szolgáltatásokkal. A kiutazások kapcsán pozíciószámokat vezet az utazással kapcsolatosan felmerült költség (szállodaszámlák stb.), valamint az árbevételi (az utas részére kiszámlázott) számlák felvezetésével. A kiutazások során jellemzően a számla kiállítása úgy történik, hogy júniusban kiállítják a számlát az augusztusi útról, amely teljes összeget tartalmaz, tehát a teljesítés augusztusban lesz. A kimenő számla egy tapasztalati árrést és az ahhoz tartozó árrés áfát tartalmazza. Ezt mi egy előlegszámlának fogjuk fel. Az előlegszámla teljesítési dátuma az, amikor a számlát kiállították. Ha átutalásos a számla, akkor később folyik be az ellenértéke. Miután augusztusban megtörténik az utazás, és lezárul a pozíció (minden költségszámla is beérkezik), megtörténik a tényleges árrés megállapítása. A tényleges árrés, valamint a becsült árrés közötti differenciát a könyvelés berakja az áfabevallásba, és a főkönyvbe a lezáródó pozícióra augusztus hónapban. Az analitika a becsült árrés áfájára a könyvelés áfaanalitikája (a lekönyvelt előlegszámlák becsült árrésével). Majd ezt követően egy Excel táblában megtörténik a pozíció kalkulációja és zárása, melyet a főkönyvben korrigálunk. Így a lezárt pozíciókat tartalmazó Excel tábla képezi az új, végleges áfaanalitika alapját. A cég csak utaztatási tevékenységet végez, de vannak általánosan felmerült rezsi-, karbantartási költségei, valamint reklám-, hirdetés-, marketing-, esetleg tanácsadási számlái is, amelyek nem pozícióhoz köthetőek. 1. Mivel az előlegszámla kiállítását követően nem állítanak ki végszámlát, de megtörténik az előleg utáni áfabefizetés, helyesen jár-e el a cég? (Állítólag más utazási irodák is így csinálják.) 2. Helyes-e az eljárás az áfa megállapításánál, illetve a biztosított analitika? 3. Az általánosan felmerülő egyéb, nem pozíciószámhoz köthető számlák közül mely számláknak igényelhetem vissza az áfáját? Az Áfa tv (1) bekezdése szerint az utazásszervező által jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely rendre az általa számított árrésnek megfelelő részt is arányosan tartalmazza. Az Áfa tv (2) bekezdése alapján fizetendő adót ha e fejezet rendelkezéseiből más nem következik az előlegből az az arányos rész tartalmazza, amely az utazásszervező által számított árrésnek felel meg. Az utas által a teljesítést megelőzően fizetett és az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg előlegnek minősül, amely az előre kalkulált árrésben foglalt fizetendő adót is tartalmazza. A kérdésben leírtak alapján helyesen jártak el, azzal az eltéréssel, hogy az utasnak az általa fizetett előlegről az átvételt, illetve a jóváírást követően bocsátható ki számla. Ugyanis előleg esetében a teljesítés időpontjának az átvétel, illetve a jóváírás minősül, továbbá az előlegről a teljesítést megelőzően számla nem állítható ki. A kérdésben leírtak szerint az utókalkuláció során helyesen járnak el. Az Áfa tv a értelmében az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. (1) bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtáshoz, termékértékesítéshez kapcsolódóan megállapított adóra mint előzetesen felszámított adóra az utazásszervező adólevonási jogot nem alapíthat. E rendelkezés kizárólag azon beszerzések vonatkozásában tiltja az áfa levonását, amelyeket az utazásszervező saját nevében az utas javára más személytől rendel meg, azaz ezek a tételek áfás összegben az árrés kalkulációjánál kerülnek figyelembevételre. Más jellegű beszerzéseket terhelő áfa vonatkozásában az utazásszervező adólevonási jogot gyakorolhat, mivel az utazásszervezési tevékenység adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységnek minősül. 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó július, IX. évfolyam 7. szám

14 Cégtelefon adóvonzata A cégtelefon adóvonzatairól, mértékéről, bevallásáról szeretnék pontos tájékoztatást kérni. A válasz megadásánál azt feltételeztem, hogy a kérdés az Szja tv. 70. (1) bekezdés b) pontja szerinti juttatásra vonatkozó szabályokra irányult. Az Szja tv. 70. (1) bekezdésének b) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem. A telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelmet pedig az Szja tv. 70. (5) bekezdésének c) pontja határozza meg. Eszerint adóköteles jövedelem a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges a kiadások 20 százalékának, cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része. A kifizetőt (kifizetőnek az a személy minősül, amely személy más magánszemélyek részére a magáncélú használatot biztosítani tudja például munkáltató) terhelő kiadásnak a telefonszolgáltatás ellenértékét (a számla végösszegét) kell tekinteni. Ennek megfelelően a forgalomarányos és nem forgalomarányos tételek arányosításánál vagy az adóalap 20 százalékának megállapításánál a távközlési adót is figyelembe kell venni. A telefonszolgáltatás ellenértékébe (a számla végöszszegébe) természetesen nem kell beleérteni a számlában szereplő, más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét például a telefonon keresztül fizetett parkolási díjat, autópálya-matricát stb. A juttatás utáni közterheket abban az időpontban kell megállapítani, amikor a magáncélú használat értéke megállapításra kerül. Időpontjának a számlán feltüntetett esedékesség időpontját kell tekinteni. Például, ha a május havi időszakra vonatkozó számlán az esedékesség időpontja június 20., akkor a kifizetőnek a közterheket június havi sz. bevallásában köteles bevallani. A fizetendő közterheket a számlázott áfával növelt szolgáltatási díj 20%-ának és ebből a magánszemély által térített (térítendő) összeg különbözetéből kiindulva kell megállapítani. A fizetendő adó alapja ezen összeg 1,19-szerese [Szja tv. 69. (2) bekezdés], amely után 16% szja-t és 27% ehót kell fizetni. Horvátországból az Európai Unió területére hozott termék megítélése Cégünk Horvátországból rendelt árut, és futárcégen keresztül hozattuk be Magyarországra, a futárcég vámoltatta le Szlovéniába. A futárcégtől hiába kértem a vámhatározatot csak egy EV-okmányt küldött, és azon szerepelt, hogy vámalap 88,75 EUR, a vám összege pedig 2,4 EUR. Kérdezném, hogy EV-okmány alapján hogyan történik a vám megfizetése nálunk, az áfabevallásban hol kell szerepeltetni, milyen árfolyamon vallom be? Nem köteles küldeni a futárcég vámhatározatot? Horvátország július 1-jétől válik az Európai Unió tagjává június 30-ig Horvátország területét harmadik országnak kell tekinteni, így a Horvátországból az Európai Unió területére hozott terméket importált terméknek kell tekinteni. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyben vámunió is, ezért import termék szabad forgalomba bocsátása (vámkezelése) bármely tagállam vámhatóságánál kezdeményezhető. A termékimport teljesítési helye az a tagállam, amelynek területén a harmadik országból behozott termék szabad forgalomba bocsátására sor került július, IX. évfolyam 7. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

15 A 2006/112/EK rendelet értelmében, ha az importált termék ún. belső árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll (ez azt jelenti, hogy a tényleges rendeltetési hely nem a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamának területére esik), akkor a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamban kiszabják a vámot, de a termékimport áfamentességet élvez, s a rendeltetés helye szerinti tagállamba közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adófizetési kötelezettség keletkezik. A kérdésben leírt esetben is ez a tényállás valósul meg, így az uniós szabályozásnak megfelelően a szlovén vámhatóság csak a vámot szabta ki. A termék hozatala Szlovéniából Magyarországra az Áfa tv. 22. (1) bekezdése szerint közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, amely után meg kell állapítani a fizetendő adót. Az adó alapja a Szlovéniából Magyarországra behozott termék beszerzési ára (Áfa tv. 73. ). A termék behozatalát Szlovéniából Magyarországra a 13A60. sz. összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell, az eladó közösségi adószámaként a saját közösségi adószámot kell feltüntetni. A közösségen belüli termékbeszerzés után fizetendő adó levonásba helyezhető, ha a Szlovéniából Magyarországba behozott termék kizárólag adólevonásra jogosító gazdasági tevékenység(ek)hez kerül használatra, hasznosításra. Elvileg a szlovén vámhatóságnak határozatot kellett volna hoznia, amelyből kiszabja a vámot, valamint rendelkezik a termékimport áfamentességéről. Illetékfizetési kötelezettség a követelés ingyenes elengedése esetén Azonos tulajdonosi körrel rendelkező kettő társaság beolvad a harmadikba. Az egyik társaságban jelentős öszszegű tagi kölcsön halmozódott fel. ünk, hogy a beolvadás során a megszűnés szabályait figyelembe véve az elengedett kötelezettség után fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség, vagy az átvevő társaságban jelenik meg a kölcsön adózatlanul, és ott akár ki is fizethető? Amenynyiben a beolvadást követően nem engedi el a kötelezettséget, az az új tulajdonosok részére kifizethető? Illetékfizetési kötelezettség a követelés ingyenes elengedése esetén keletkezik. Amennyiben tehát az átalakulást rögzítő okiratban úgy rendelkeznek a tulajdonosok, hogy a beolvadó társaság követeléseit ellenérték nélkül elengedik, akkor illetéket kell fizetni. Ha az átalakulás során a követelést nem engedik el, akkor a jogelőd társaság kötelezettségei az átvevő társaságot fogják terhelni. Vagyis a tagi kölcsön követelésének beolvadást követő elengedése után ugyanúgy keletkezik illetékfizetési kötelezettség. A kölcsönnek szerződésben meghatározott kötelezettje és jogosultja van. Ebből következően a kölcsönt csak a kölcsönszerződésben megjelölt jogosult részére lehet kifizetni, másnak nem. Jegyzett tőke leszállítása Ha egy kft.-ben a tagok 6. hóban a jegyzett tőke leszállításáról döntenek, szükséges-e közbenső mérleget készíteni, vagy használhatók az előző évi mérlegbeszámoló adatai? Ez elsősorban a leszállított jegyzett tőkével arányos eredménytartalék leadóztatása miatt lényeges kérdés, mivel a kft. működése során (majdnem fél év) jelentős mértékben képződhet akár nyereség, akár veszteség. A Gt. a jegyzett tőke leszállításához nem írja elő közbenső mérleg elkészítését, de a társaság saját elhatározásából készíthet közbenső mérleget. A mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül ugyanazon közbenső mérleget többször is figyelembe lehet venni, ha a Gt. közbenső beszámolót követel meg. A közbenső mérleg helyett az éves beszámolót is a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül úgyszintén figyelembe lehet venni. Az osztalékelőleg fizetéséhez kapcsolódó saját tőke korlátok nem változtak meg, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az osztalékelőleghez kapcsolódó saját tőke korlát számítása során a korábban már kifizetett osztalékelőleggel a felhasználható saját tőkét csökkenteni kell. Ebből az következik, ha például a vállalkozás a közbenső mérlegben lévő teljes fedezetet (adózott eredményt és eredménytartalékot) egy 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó július, IX. évfolyam 7. szám

16 összegben felvette osztalékelőlegként, akkor a következő osztalékelőleg kifizetéshez ugyanúgy, mint eddig, ismételten közbenső mérleget kell összeállítani. Adómentes közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódóan kapott előleg Ügyfelem ipari robotok értékesítésével foglalkozik, magyarországi kft., és rendelkezik EU-s adószámmal szeptember 20-án egy olasz partner, aki szintén rendelkezik EU-s adószámmal, rendelt tőlük robotot. A következő számlák lettek kiállítva: szeptember 30-án első részlet: Közösségen belüli értékesítés alapján áfamentesen január 3-án második részlet : Közösségen belüli értékesítés alapján áfamentesen január 27-én lett leszállítva végül a robot Olaszországba, CMR alapján, és ezután február 7-én lett kiállítva a harmadik részletről szóló számla, szintén áfamentesen. Az első két számla is helyesen lett kiállítva áfamentesen, holott a kiszállítás Olaszországba, csak idén január 27-én történt meg? Adóellenőrzési Tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Az Áfa tv a szerint a teljesítést megelőzően fizetett és az ellenértékbe beszámítható pénzöszszeg előlegnek minősül. A kérdésben leírt esetben az első két vételárrész előlegnek minősül. Az előleg osztja annak az ügyletnek az adójogi megítélését, amelyhez kapcsolódik. Ebből adódóan az adómentes közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódóan kapott előleg is mentes az adó alól, azaz általános forgalmi adót nem tartalmaz. A december 31-én hatályos szabályozás szerint az adómentes közösségi termékértékesítéshez kapcsolódóan a vevő által fizetett előlegről az eladónak számlát kellett kibocsátani, továbbá az előleg összegét az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban is el kellett számolni január 1-jétől az Áfa tv. 59. (4) bekezdése értelmében az előlegre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni az adómentes közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódóan kapott előleg esetében január 1-jétől az Áfa tv (4) bekezdése alapján az adómentes közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódóan kapott előlegről az eladónak nem kötelező számlát kibocsátani, de az eladó saját döntése szerint számlát állíthat ki a kapott előlegről január 1-jétől az Áfa tv. 59. (4) bekezdéséből adódóan az előleghez kapcsolódó elkülönült bevallási és összesítő elszámolási kötelezettség megszűnt. A fentiek alapján az 1. pontban jelölt számla kibocsátását az Áfa tv. kifejezetten előírta. A 2. pontban jelölt számla kibocsátását az Áfa tv. kötelezően nem írta elő, de arra saját döntés alapján sor kerülhetett, így jogsértés nem történt. A 3. pontban jelölt számlán nemcsak a harmadik vételárrészt, hanem az ügylet teljes ellenértékét (adóalapot) kellett feltüntetni az Áfa tv i) pontja szerint. A számlán szerepeltethető tájékoztató adatként a vevő által a teljesítést megelőzően fizetett összeg (első két vételárrész) és a vevő által ténylegesen fizetendő összeg (harmadik vételárrész). E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat IX. évfolyam, hetedik szám, július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft július, IX. évfolyam 7. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó