TURISZTIKAI MARKETING TERV RÉV HAJDÚSZOBOSZLÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TURISZTIKAI MARKETING TERV RÉV HAJDÚSZOBOSZLÓ"

Átírás

1 TURISZTIKAI MARKETING TERV RÉV HAJDÚSZOBOSZLÓ

2

3 TURISZTIKAI MARKETING TERV RÉV HAJDÚSZOBOSZLÓ Készítette: Public Management Consulting Szakértők: Pásztor Gyöngyi Péter László Gábora Attila Gagyi Jolán Réka

4

5 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 TURIZMUS AUDIT... 6 A turizmus társadalmi kontextusa - trendek, tendenciák és változási irányok I Romániai trendek... 6 Bihar megyei trendek... 7 A Rév környéki barlangok a romániai turisztikai fejlesztés keretében... 8 A turizmus társadalmi kontextusa - trendek, tendenciák és változási irányok II Magyarországi trendek... 9 Hajdú-Bihar megyei trendek Hajdúszoboszló Határmenti összehasonlítás Rév és Hajdúszoboszló Elhelyezkedés és általános jellemzés DIAGNÓZIS Rév SWOT elemzése SWOT elemzés általános megállapítások SWOT Összefoglalás Rév PEST elemzés Rév és környékének turisztikai állapota PEST Összefoglalás Hajdúszoboszló SWOT elemezés SWOT elemzés általános megállapítások SWOT Összefoglalás Hajdúszoboszló A TURISZTIKAIPIAC ÉRTÉKELÉSE (MARKET EVALUATION) Fogyasztói szegmentáció. Turisztikai termékeket fogyasztó piaci tipikus szegmensek Réven és Hajdúszoboszlón A turisták piacának szegmentálása Tipikus turista szegmensek Réven Tipikus turista szegmensek Hajdúszoboszlón FÖLDRAJZI PIAC SZEGMENTÁLÁS A Révi turisták helyi piaca A hajdúszoboszlói turisták helyi piaca Rév és Hajdúszoboszló kísérleti piac-szegmentálása (Experiential Market Segmentation) Kiemelt jelentőségű szegmensek Hiányzó szegmensek MARKETING AKCIÓTERV Tervezés és társadalmi környezet Vízió Célok... 44

6 Stratégiai irányok Értékek Esélyegyenlőség biztosítása Fenntartható fejlődés Kiinduló szempontok Célok A fenntartható fejlődés biztosítása CÉLPIACOK. TURISZTIKAI KAPCSOLÓDÁSI PONTOK. (LINKAGES) Fejlesztési irányok Regionális branding Rév Regionális branding Hajdúszoboszló Közös branding elemek Turisztikai csomagok I Turista szegmensekre kalibrált útvonalak Látványosság lista Rév-Vársonkolyos-Barátka és környéke Objektumok és javasolt turisztikai útvonalak II. Hajdúszoboszló Rév távon Turisztikai csomagok II. Train-spotting Turisztikai csomagok III. Kastély-vadászat Kastély-vadászat objektumok Rév térségében Bihar megyében objektumok Turisztikai csomagok IV. Kincsvadászat a vadonban Turisztikai csomagok V. Barlangturizmus típusok szerint A barlangászati potenciál optimális kihasználása, barlangászati formák kiterjesztése. Kritériumok Barlangturizmus-típusok és termékek, célcsoportok Követhető példák Követendő lépések Összefoglalás Esettanulmányok Mellékletek... 78

7 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ PROJEKT és KUTATÁS - A Rév-Hajdúszoboszló turisztikai marketing terve elnevezésű dokumentum célja a tipikus romániai és magyarországi turista szegmensekre kalibrált turisztikai csomagok, útvonaltervek, kidolgozása volt, a lehetséges fejlődési és fejlesztési irányvonalak megrajzolása mellett. A projekt a HURO/0802/131-AF/01 Üzleti inkubátor létrehozása a határon tuli együttműködés keretében a turizmus fejlesztéséért elnevezésű átfogó projekt része, ami a Magyarország- Románia Együttműködési Program keretében, az EU Európai Fejlesztési Alap finanszírozásával készül. A dokumentumnak a marketing tervek szakmai standardjai szerint készült (kutatás, elemzés, diagnózis, tervezés). MÓDSZER és ELJÁRÁS - A marketing tervnek empirikus alapja van: másodlagos statisztikai adatelemzésen, strukturált megfigyeléseken, primér survey kutatáson, félstrukturált interjúkon és informális beszélgetéseken nyugszik. A statisztikai adatok Partnerektől, valamint a KSH, az INSEE, A Bihari INS és a Népszámlálási adatsorokból származik. A dokumentum elkészítője: PCC. STRATÉGIAI CÉL - A révi turizmust bekapcsolni a Hajdúszoboszló központtal működő turisztikai körforgásba, helyi vállalkozásokat generálni. KÖVETETT CÉL - A fogyasztói profilok megrajzolása, kalibrált turisztikai termékek kialakítása. VIZSGÁLT TÉMAKÖRÖK - Az adatok alapján a következő kérdésekre keressük a válaszokat: Kik, honnan, mi célból (indokok, motivációk és vonzó-taszító tényezők), milyen információk alapján utaznak a célhelységekbe (Rév régió és Hajdúszoboszló), milyen elvárásokkal rendelkeznek és milyen a helyi (Rév régió és Hajdúszoboszló) tevékenységrendszerek jellemzik őket, és milyen a további utazási hajlandóságuk (Révról-Hajdúszoboszlóra, Hajduszoboszloról- Révre). Kiemelten figyelünk a VALS és BDA profilok minél pontosabb megrajzolására a kalibrált termékek kidolgozása céljából. A SZEGMENTÁLÁS SORÁN KÖVETETT ELMÉLETI MODELL - Úgy tartjuk, hogy a turista utazásokat a társadalmi háttér valamint a társadalmilag elfogadott, promovált és rétegspecifikus turista gyakorlatok (praxisok), valamint a taszító és vonzó tényezők határozzák meg (mi a menő, divatos célpont és módozat a személyes lehetőségek metszetében). A turistára jellemző döntési folyamat a következő lépésekből tevődik össze: 1. Az igény és vágy megjelenése, 2. Információ-gyűjtés és értékelés, 3. Döntés, 4. Utazási előkészületek és korábbi tapasztalatok, 5. Tevékenységek, elégedettség és értékelések (Mathiesin és Wall, 1982:28 alapján). 6. Újabb elvárások és preferenciák. Mindezt kontextuális-társadalmi feltételek és lehetőségek keretezik. TIPIKUS TURISTA SZEGMENSEK - A révi és hajdúszoboszlói turisták heterogén népességet képeznek, de több ideáltipikusan elkülöníthető szegmensre bonthatók. Ezek a következők: RÉV: Szeretjük a természetet, Adrenalin, Habituális természetjárók, Családi nyaralás, Week-end-Piknik, Külföldi bevállalósak. HAJDÚSZOBOSZLÓ: Pár nap közös pihenés, Külföldön, Kiruccanunk a fürdőre, Idősek vagyunk, de megérdemeljük, Vadfürdőzők, Mi is vagyunk. A révi turizmus és vállalkozás-fejleszés szempontjából stratégiaiak: Adrenalin, Külföldi bevállalósak, Vadfürdőzők, Külföldön, rövidtávon a Családi nyaralás szegmensek. A Week-end-Piknik szegmens szerepe negatív. (Megjegyzés: A részletes modellezést és leírás lásd alább. A típusok szociológiai szempontból relevánsak, ideáltipikusan, a csoportszinten megjelent legerősebb jellemvonásuk alapján képződtek; a valóságban ezek keverten is megjelenhetnek). FEJLESZTÉSI IRÁNYOK - Réven két fő fejlődési irányt kellene követni: 1). Továbbfejleszteni és diverszifikálni a természet-alapú turista szolgáltatásokat és termékeket (és egyre inkább mindezeket függetleníteni a negatív környezeti tényezőktől - vízgát, politikum, egyes helyi véleményvezérek bizalmatlansága, a vadkempingezők), illetve, 2). Komplementer alapon, a már meglévő jelleget megtartva kialakítani a nem-természet-alapú turizmus rendszerét is, a helyi kínálat kiszélesítése és a Hajdún potenciálisan megszólítható más turista szegmensek idevonzása érdekében. Ez utóbbi fejlődési irány szolgáltatásainak erősíteni kell a természet jelentőségét és vonzerejét. A két fejlődési irány szimbiózisa rendkívül fontos, ezeknek egymást kell erősítsék. JAVASOLT TURISZTIKAI TERMÉKEK RÉV - Turista szegmensekre kalibrált útvonalak, Kalandtúrák, Trainspotting, Kastély-vadászat, Vadonbeli kincsvadászat, Diverzifikált barlang-csomagok (látvány, kaland, gyógyászat, 5

8 tanulás). Megjegyzés: Az előbbi lista csak a legfontosabbakat tartalmazza. ÁLTALÁNOS AJÁNLAT - középhosszú távon fontos lenne egy hálózatszerűen működő, organikusan integrált és komplementer turisztikai szolgáltatásokat nyújtó, határon átívelő kisrégiós turistacsomag kialakítása. Ebben Hajdúszoboszló termálvíz-fürdő, Rév az érintetlen természet és az adrenalin kaland, Hortobágy a hajdú-hagyomány, Debrecen és Nagyvárad pedig az urbánus kultúra (dualizmus kori történelem-irodalom, szecesszió, Szent László és a Nyugatosok), valamint a szocialista örökség pilléreken állna, és az egészet átfedné a specifikus magyar gasztroturizmus. A térségbe érkező turista ebben a hálózatban a számára vonzó helyszínek között utazna (az idelátogató turistákat egymás között küldözgetnék a települések). Egy regionális promocióval, a Debreceni repülőtér low-cost járatait értékesítve egy sokkal szélesebb, heterogénebb és nagyobb volumenű turistapopulációt lehetne megcélozni és idevonzani. A körön belül pedig a tipikus turista szegmensek preferenciájuknak megfelelő turisztikai csomagokat vásárolnának. TURIZMUS AUDIT A turizmus társadalmi kontextusa - trendek, tendenciák és változási irányok I. Rév és környezete, Románia, Bihar megye Romániai trendek Annak érdekében, hogy Rév kisrégió turisztikai jellemzőit jobban megértsük, vessünk egy pillantást a romániai turizmus fő fejlesztési irányaira, majd a turizmus pár jellemvonására. Ennek formális paramétereit a Országos Turisztikai Fejlesztés Keretterv tartalmazza. A román Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium által kidolgozott dokumentum szerint Románia különlegességével elbűvölő és varázslatos tájjal leírható ország, ahol az emberek vendégszeretőek, a táj pedig a maga természetességében lenyűgözi az idelátogató turistát. Ebben a képben (pontosabban márkában a fő vonzerőt a táj sokfélesége, érintetlensége és egyedisége adja). A korábbi kormányok és kormányprogramok felfogásában a turizmus fejlesztése stratégia jelentőségű az ország gazdasági növekedésék serkentésében; kiemelt szerep jutott az aktív korúakra kalibrált két-három napos city-break jellegű turizmus mellet az elsősorban fiatal külföldi backpackers látogatókra szabott agro- és természet alapú kaland-, illetve a családosokat megcélzó tengerparti pihenő turizmusnak (lásd, MPNDT ). A FTM által 2011-ben megfogalmazott Turisztikai stratégiai és operatív marketing terv feltett célja, hogy 2015-ig megkétszerezze az idelátogató turisták számát ben Romániát összesen 1,34 millió turista kereste fel, 2011-ben pedig a gazdasági válság ellenére ezt a számot még további 12,8 százalékkal lehetett növelni. Ők 3,99 milliárd lejt költöttek el. Románia leginkább Németországból, Olaszországból és Franciaországból vonz turistákat. Az idegen turisták legkedveltebb célpontja a Duna Delta (itt 62 százalékos növekedést regisztráltak), majd a gyógykezelő fürdőhelyek (+21%), a nagyvárosok (+19%), illetve a hegyvidék (+18,5%) és Bukarest. Növekedett azok köre is, akik a hazai turisztikai célpontokat keresték fel a válság hatására többen külföldi nyaralás helyett hazai célpontokat választottak (INS, 2012) első felében Romániát összesen külföldi turista kereste fel, ők vendégéjszakát töltöttek itt. Az év közepéig összesen turistát regisztráltak hivatalosan, (közülük a hazaiak turistát jelentenek), illetve vendégéjszakát (ebből a külföldiek vendégéjszakái) (INS, 2012). A turistákra jellemző viselkedésre, elvárásokra vonatkozóan egy átfogó, 2011-es vizsgálat helyenként meglepő eredményei alapján tudunk néhány hasznosítható kijelentést tenni (IRES 2011). A lekérdezés időpontjában (2011 június 1-2) a megkérdezettek 74 százaléka azt nyilatkozta, hogy 2011-ben nem utaznak el turistaként. Az arány 4 százalékkal kisebb, mind a 2010-es, tehát a romániai lakósság nagyobb része utazik turistaként, mind az előző évben. A férfiak, 18 és 35 év közötti fiatalok, a magasabb iskolázottsággal rendelkezők, és az ország déli részén élők nagyobb arányban válaszolták azt, hogy mennek vakációzni 2011-ben. A helyszín tekintetében, a megkérdezettek 70 százaléka azt válaszolta, hogy az elmúlt 10 év vakációinak többségét Romániában töltötte, százaléka válasza az volt, hogy a szabadság többségét külföldön töltötte, míg 12 százalékuk mindkét helyszínen. Az arány kedvező Rév szempontjából, 6

9 hiszen a hazai turisták bő többsége hazai helyszíneket preferál. Kik leginkább külföldön töltötték a vakációjukat az többnyire idősebbek és Erdélyből vagy Bánátból származnak. Az előző (itt 2010-es) évre vonatkozó kérdéseknél, a válaszadók valamivel több mint fele állította, hogy 2010-ben nem volt vakációzni, 33 százalékuk állítja, hogy az ország területén utazott turistaként, és 8 százalékuk állítja, hogy külföldön. Külföldön a férfiak, 18 és 35 év közötti fiatalok, magasabb végzettségűek, és városiak voltak többnyire. A hegyvidék-tengerpart nagyjából egyenlően oszlott meg, azok között, akik voltak vakációzni 2010-ben, mindkét helyszínen a turisták egyharmada fordult meg, viszont csupán 13 százalékuk nyilatkozta azt, hogy mindkét helyszínen volt turista. A hegyvidéket inkábba 65 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek, és vidékiek preferáltak, míg a tengerpartot a 18 és 35 év közötti fiatalok, és az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők választották. Költségvetés tekintetében, a turisták több mind fele nem költött 2000 lejnél több pénzt és csupán 7 százalékuk rendelkezett 6000 lejnél nagyobb a vakációzásra elköltött pénzösszege. A 2011-es vakációra vonatkozóan, a válaszadók egyharmada nyilatkozta, hogy elutazik turistaként. A férfiak, 18 és 35 év közötti fiatalok, felsőfokú végzettségűek, és városiak között magasabb azoknak az aránya, akik elutaznak 2011-ben. A tengerpart-hegyvidék tekintetében az arányok hasonlóak a 2010-es vakációkhoz, azok közül, aki azt nyilatkozták, hogy elutaznak 2011-ben, 39 százaléka azoknak az aránya, akik tengerpartra utaznak, és 31 százaléka azoké, akik a hegyvidéket választják szívesebben. A leggyakrabban használt közlekedési eszköz az autó (63%), ezt követi a vonat (18 %), az autóbusz (10%), és legkevésbé használt a repülő. (7 %). A gazdasági válság hatásai érezhetőek a közlekedési eszközök használatában is: a repülőt használni óhajtók aránya lecsökkent 15 százalékról 2010-ben 7 százalékra 2011-ben, illetve egy új közlekedési eszköz, az autóbusz használata jelent meg: 2010-ben még egyetlen válaszadó sem nyilatkozta, hogy autóbusszal megy vakációzni, 2011-ben viszont az arányuk már 10 százaléka Ebben a tekintetben, Rév számára előnyt jelent, hogy a Nagyvárad-Kolozsvár főút közelében fekszik, ahol sok autóbuszjárat elhalad, illetve a vonatállomások jelenléte a régióban is egy fontos komponense a helyi turizmusnak. A válaszadók több mind fele családjával utazik, egyötöde partnerével, és egytizede a válaszadóknak utazik barátokkal, illetve a családdal és a barátokkal közösen. Az utazásra betervezett költségvetés kisebb vagy egyenlő a múlt évivel, ezt nyilatkozta az alanyok fele (csupán 5 százalékuk tervezett több pénzt költeni az utazásra). Turisztikai objektumok tekintetében, a válaszadók egynegyede soha nem volt a román tengerparton, egyötöde a rendszerváltás előtt volt utoljára, egy hatoda az periódusban volt utoljára, és egynegyedük utazott a román tengerpartra az ezredforduló óta. Azok a válaszadók, akik soha nem voltak a tengeren, többnyire városiak, alacsony iskolázottsággal rendelkeznek, év közöttiek, és Erdélyben, Bánátban laknak. A válaszadók körében a hazai, romániai vakációzás a preferált. 49 százalékuk jelölte meg Romániát, mind azt a helyet, ahol szívesen nyaralnának, a külföldi utazásokat pedig csak 42 százalékuk választaná. A 2010-es eredményekhez képest, a Románia iránti érdeklődés 2011-ben 2 százalékkal magasabb (ez statisztikailag elhanyagolható), a külföld iránti érdeklődés pedig 6 százalékkal csökkent. A fentiek alapján a hazai turizmus piacára a következő trendeket emelhetjük ki: egyfelől, a külföldi turisták száma egy tízszázalékos növekedést produkált 2011-ben (a 2012-es első trimeszteri adatok szerint ez 2011-hez viszonyítva a turisták száma el növekedett), tehát a növekedési trend folytatódott (INS, 2012), de még így is Románia rendkívül kevés külföldi turistát vonz, messze potenciálja alatt. Ugyanakkor a hazai népesség fele sehol sem vakációzik, a másik fele pedig döntő többségében hazai célpontokat preferált: a fiatalabbak a tengerpartot, az idősebbek a hegyvidéket. Azt is látjuk, hogy a hazai tipikus turista családos és relatív kevés pénzt költ el, 2000 Ron alatti összeget. A hazai turistapiacon ezek a trendek előny jelenthetnek Rév számára, különösképpen, ha a fiatalabbakat tudatosabban célozza még. A célpontok iránti érdeklődés változása a gazdasági válságban kereshető. Bihar megyei trendek Az általánostól a specifikus felé haladva, a továbbiakban Bihar megyei turizmus néhány jellemzőjét ragadjuk meg a Központi Statisztikai Hivatal Bihar megyei 2011-es adataira hagyatkozva. A turisztikai infrastruktúra tekintetében, a szálláshelyek száma folyamatosan változott ben a megyében 72 szálláshely létezett, ezeknek egyharmada hotel, 7

10 egyharmada turisztikai villa, egyötöde pedig kemping. A következő évre a szálláshelyek száma lecsökkent 56-ra, s ez a szám körül maradt, 3-4 szálláshely különbséggel ig ben már 85 szálláshelyet tartanak nyílván Bihar megyében. Egy ideig között - stagnál a szálláshelyek száma, majd 2009-től kezdődően újra növekedni kezd, 2011-ben elérve a 128 szálláshelyet. A növekedés egyrészt az újonnan kialakított panziók megjelenésének köszönhető, másrészt pedig az addig is jelen lévő típusok, a hotelek és turisztikai villák száma is jelentősen növekedett. Férőhelyek tekintetében, a létező szálláshelyek férőhelyeinek, számának összege folyamatosan csökkent az elmúlt 22 évben ben még férőhely létezett a megyében, 2001-ben ebből maradt 10442, 2010-ben pedig 9152 férőhely létezett Bihar megyében. Két alkalommal érzékelhető nagyobb mértékű csökkenés a férőhelyek számában, egyszer az évek közötti periódusban, másodszor pedig a évek közötti periódusban. A turisták érkezésének száma csupán 1990-ben volt nagy, ekkor 500 ezer vendég érkezett a fentebb említett szálláshelyekre ben viszont már csupán 283 ezer, 1992-ben 218 ezer turista látogatott el Bihar-megyébe. Azóta a turisták száma a ezer turista körül forog, kevés elétérssel évenként. A szálláshelyeken töltött éjszakák száma is csökken ben vendégéjszakát regisztráltak, 1991-ben viszont már csupán 1296 ezer éjszakát ig a vendégéjszakák száma az 1100 ezer éjszaka körül mozog, viszont ekkor egy újabb visszaesés következik be, valószínűleg a gazdasági válság miatt ben , 2010-ben már csak vendégéjszakát regisztrálnak. A vendégéjszakák számának csökkenése pedig egyik fő oka lehet annak, hogy a Bihar megyei szálláshelyek férőhelyeinek a száma is csökkent a válság óta eltelt időszakban. A vendégéjszakához hasonló tendencia figyelhető meg a szálláshelyek kapacitásának nettó használati mutatójában: Ben még 66,3 százalékban volt kihasználva a szálláshelyek kapacitása, 1991-re viszont az arány már csak 40,2 százalék. Ezen érték körül stabilizálódott a mutató egészen ig. Ekkor növekedett az érték, 2006-ban elérte a 47,1 százalékot, majd a turisták érkezésének csökkenésével, illetve az itt töltött éjszakák számának csökkenésével a kapacitás használatának a mutatója a 37,7 százalékos értéket mutatta. A 10 százaléknyi, hirtelen keletkezett csökkenés komoly gondot jelenthet a létező szálláshelyeknek. A turisták jelentős része Romániából érkezik, viszont a külföldiek is jelen vannak ig nincs erre vonatkozó adat, 2006-ban viszont Bihar megyébe érkezett 30 ezer külföldi turista, a 180 ezer romániai mellett. Ezek száma stagnál, az elmúlt évekbe nem változott jelentősen, viszont 2011-ben hirtelen növekedett, és elérte a 39 ezer turistát, egy majdnem 30 százalékos, látványos növekedést produkálva. A romániai turisták száma ezer körül mozog a rendszerváltás óta, csekély eltérésekkel. A gazdasági válság hatására viszont 2009-ban csupán 173 ezer turista érkezett, ez szinte 26 ezer emberrel kevesebb, mind előző évben re pedig az érték tovább csökkent, s 164 ezer turista érkezését regisztrálták a megyében. A 2011 itt is az újralendülés éve volt, 25 ezer turistával több érkezett a megyébe, elérve szinte a 190 ezres értéket, mely jellemző volt a megye turistáinak érkezésére a rendszerváltás óta. Szálláshelyek tekintetében, Réven 6 szálláshelyen 99 vendégágy áll a turisták rendelkezésére. Ezek többnyire két, hárommargarétás panziók, a 6 szálláshely közül egyik kemping típusú. Vársonkolyoson 4 szálláshelyen 201 férőhely található, közöttük egy diáktábor, mely nagyobb csoportok befogadására is képes, illetve egy hotel, mely szintén képes nagy számú turista ellátására. Barátkán ugyancsak 4 szálláshely található, ezek férőhelyeinek száma 77. Jól láthatjuk tehát, hogy a megyében létezik turisztikai infrastruktúra, viszont ennek csupán kis hányada van kihasználva. Az infrastruktúra mellett pedig turisztikai erőforrásokat, atrakciókat is bőven találunk a megyében. Egyik legfontosabb mindenképp a Királyhágó Nemzeti Park, mely évente turistát vonz, illetve a Nyugati Érchegység természetvédelmi terület, mely évente turistát vonz. E két objektum nem redukálódik Bihar megye területére, viszont fontos vonzerővel bírnak. Rév számára ez előnyt jelent, hisz mindkét területhez viszonylag közel van. A Rév környéki barlangok a romániai turisztikai fejlesztés keretében A FTM (Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium) több kutatást is folytatott a barlangok turisztikai potenciáljának a hatékonyabb kihasználása érdekében. Romániában összesen barlangot tartannak nyilván, Európa viszonylatában az ötödik helyen van az ország e tekintetben. Viszont ezek közül csupán 12 alkalmas barlangi turizmusra. Ahhoz, hogy egy barlang alkalmas legyen a turisták látogatására, a következő feltételeknek kell együttesen eleget tegyen: hozzáférhető kell legyen évente egy meghatározott időperiódusban; van egy barlangfelügyelő, aki a barlang és a látogatók biztonságát garantálja; információs pont vagy csomag vagy idegenvezető. 8

11 A barlangi turizmusra alkalmas 12 helyszín között van a Zichy és a Nagy-magyar barlang, illetve még két másik Biharmegyei barlang: a Medve-barlang, és a Meziad barlang. (A 12 látogatható barlang sem működik a standardoknak megfelelően, nincsenek regisztrált adataik, például arról, hogy hány látogatójuk van évente, csupán becslések, részleges regisztrálások. A meglévő adatok viszont a látogatók számának a növekedését mutatják). A négy Bihar megyei barlang fejlesztése számára tehát elérhetőek azok a források, amelyeket a FTM pályáztat. A nemzetközi standardoknak viszont csupán a Medve-barlang felel meg, ezt az Emil Racovita Barlangász Intézet alakította ki 1981-ben, a rá következő 4 évben pedig az ideérkező turisták száma 5000 fő naponta érték körül alakult. Napjainkban ez a szám csupán látogató naponta. A nemzetközi példákat tekintve, a barlangok turisztikai célokra fordítása egy nyereséges vállalkozás, több sikerpélda létezik. A turizmus társadalmi kontextusa - trendek, tendenciák és változási irányok II. Hajdúszoboszló és környezete, Magyarország, Hajdú-Bihar megye Magyarországi trendek A Magyarországra jellemző jelenlegi trendeket három szempontból vizsgáljuk: a külföldi turisták Magyarországra való érkezése, a magyarországi turisták belföldi utazásai, illetve a magyarországi turisták külföldi utazásai szerint. Ehhez felhasználjuk a Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus 2011-es teljesítményéről című dokumentumban összefoglalt adatokat. Ezek után pedig a vendéglátásban résztvevő vállalatok rövid helyzetképe, illetve a Hajdú-Bihar megyei turizmus fontosabb mutatóit vázoljuk a Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú - Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében 2011 című turisztikai tanulmányra alapozva A rendelkezésünkre álló adatok szerint a nem magyarországi turisták magyarországi látogatásának száma 2011-ben növekedett az előző évhez képest, 3,5 százalékkal. Egynapos látogatásokra 5 millió, több napra 8,6 millió fő érkezett (ennek 84 százaléka turisztikai céllal). Ez a szám majdnem kétszerese a Romániában regisztrált összes turisták számánál. A Magyarországra turisztikai céllal érkező külföldiek 80 százaléka a éves korosztályba tartozik. Ezeknek a turistáknak az 55 százalékuk férfi, legtöbbjük Németországból jött. A külföldi látogatók közül a turisztikai céllal utazók évi fogyasztása 847 milliárd forint volt, ebből 153 milliárd forint a gyógy- és egészség-megőrzési utakból, 138 milliárd a rokonlátogatásokból, 203 milliárd a városnézésekből, 180 milliárd a klasszikus üdülésre, pihenésre érkezők kiadásaiból származott. Ezeknek a kiadásoknak az egynegyede a német turistáktól származott, 10 százaléka az osztrákoktól, és 4 százalékban származnak a kiadások az olasz, holland és brit turistáktól. A magyarországi turisták belföldi utazásai tekintetében, az utazók 2011-ben az összesen 19 millió többnapos belföldi utazás alkalmával 77 millió napot, az előző évinél 4,4 százalékkal többet töltöttek el. A többnapos utazáson részt vevők átlagosan 5,8-szor utaztak az ország határain belül. A Közép-Magyarországon lakók az országos átlagnál jobban preferálják a saját régión kívülre való utazást, bár ők is az utazásaik egynegyedét saját régióban töltötték. Az ország többi részén a saját régióban való utazás a gyakoribb. A magyarországiak kétharmada viszont semmilyen típusú utazásban sem vett részt 2011-ben, csupán 34 százaléka Magyarország lakósságának utazott valamilyen formában. Fontosak a motivációk is: az utazások két fő célja a szórakozás, pihenés, sportolás, illetve az ismerősök meglátogatása volt. Az utazások 59 százalékában a fő cél a szórakozás, pihenés, sportolás volt, míg az utazások 25 százalékának a rokonok, ismerősök meglátogatása volt a fő motivációja. Az utazások közel háromnegyedénél személygépkocsit, 14 százalékánál vonatot, 11 százalékánál autóbuszt vettek igénybe az utazók. Magyarország állampolgárainak a külföldre való utazásának a tekintetében, a magyarországi lakosság 2011-ben összesen 16,6 millió alkalommal utazott a határon túlra, ez egy enyhe 3,4 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. A évi külföldi utazások 48 százalékát turisztikai céllal tették. Összességében a turisztikai célból kiutazók között 2010-hez hasonlóan, 2011-ben is nagyobb volt a férfiak aránya. Ezeken a külföldi utazásokon összesen 535 milliárd forintot (1918 millió eurót) költöttek a magyar turisták, ez forintban 0,6, euróban 1,5 százalékkal kevesebb az előző évi kiadásnál, a csökkenés tekintetében viszont nem számottevő. A rendelkezésre álló hivatalos szálláshelyek tekintetében Magyarországon 2011-ben szálláshely-szolgáltatót regisztráltak, ebből kereskedelmi szálláshely, magánszálláshely, 858 pedig nem üzleti célú szálláshely. 9

12 Ezekben összesen szoba várja a turistákat, férőhellyel ben ezekben az egységekben vendég töltött vendégéjszakát, átlagosan 2,7-et. A szálláshelyek jelentős része területileg koncentrálódik Budapesten és a Balatonon. Egyébként ezek a lokációk képezik a turisták elsődleges célpontjait is. Hajdú-Bihar megyei trendek A Központi Statisztikai Hivatal 2009-es adatai szerint (KSH 2009) Hajdú-Bihar megyében a kereskedelmi szálláshelyeken vendégéjszakát regisztráltak, ebből a külföldi vendégéjszakák száma Látható, hogy a külföldi vendégéjszakák valamivel több mind egy harmadát teszik ki az összes vendégéjszakának. A vendégéjszakák 64 százaléka Hajdúszoboszlón volt regisztrálva, szám szerint Az arány jelzi a Hajdúszoboszló által betöltött fontos pozíciót a megyében, a turizmus viszonylatában. A megye turizmusának a fő attrakciója, turistavonzója a település. A turisták átlagos tartózkodási ideje a megyében 4,1 vendégéjszaka, ezek között kiemelkedő a külföldi turisták tartózkodása, mely átlagosan 5,5 éjszaka. A külföldi turisták fő küldő országai (Könyves, 2011) Németország, Lengyelország, Románia, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna-Oroszország, illetve Nagy-Britannia. Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló turizmusa jellegzetesen fürdőturizmus, s ezt kiegészítik a helyi kulturális, gastro- és természeti adottságokra épülő turisztikai ajánlatok. Erre alapoznak a helyi vállalkozások is. Szálláshelyek tekintetében, 2003-ig egy folyamatos növekedés volt tapasztalható ezek számában, majd egy kisebb mértékű visszaesés következett be: 2004-be 1462 szálláshely, 2006-ban 1415 szálláshely működött. Ezt követően újra növekedés tapasztalható, 2009-ben működött a legtöbb szálláshely, 1670, majd egy kisebb csökkenést követően, ben 1618 szálláshely működött. Férőhelyek száma is fluktuáló: 2004-ben férőhely, 2006-ban 18663, 2009-ben pedig a férőhelyek tekintetében regisztrált legmagasabb érték, férőhely. Egy enyhébb csökkenés után, jelen pillanatban, 2011-ben férőhely van Hajdúszoboszlón. A szálláshelyek típusának tekintetében, a legtöbb a turista a szállodákban érkezik, ezt követik a magánszálláshelyek. Ez a két típus szállásolja el a hajdúszoboszlói turisták jelentős többségét. A 2011-es adatok fényében: Szállodában szállt meg turista, magánszálláson turista, kempingben , üdülőházban , panzióban és ifjúsági szálláson Az átlagos tartózkodás tekintetében, az üdülőházakban töltik a legtöbb időt a turisták, átlagosan 5,35 napot, a legkevesebbet pedig az ifjúsági szállásokon, 2,34 napot. A többi szállástípus tekintetében a 3 és 4 nap közötti átlagok léteznek ban vendég szállt meg Hajdúszoboszlón, az itt töltött vendégéjszakák száma , az átlagtartózkodás pedig 4,83 nap. A külföldi vendégek száma , ők éjszakát töltöttek Hajdúszoboszlón, és átlagosan 6,41 napot üdültek. A belföldi vendégek száma , ők éjszakát töltöttek a városban, és átlagosan 4,11 napot töltöttek itt... A külföldiek közül külön említésre méltó a német, illetve a lengyel turisták érkezése. A németek a külföldi vendégek egyharmadát teszik ki, összesen német vendég érkezett. Ők napot töltöttek Hajdúszoboszlón, és átlagosan 12,03 napot töltöttek itt, sokkal többet, mind a többi külföldi, avagy a belföldi vendégek. A lengyel turisták 2003-ban szintén a külföldi turisták egyharmadát teszi ki vendégfővel. Ők viszont csupán éjszakát töltöttek itt, átlagosan 4,44 napot, ami a németekhez viszonyítva sokkal kevesebb Hajdúszoboszlón töltött időt jelent. A 2003-as évet követően egy kismértékű visszaesés tapasztalható a vendégfő, vendégéjszaka, és az átlag tartózkodás terén, a 2004-es évben, ezt követően viszont újra emelkedni kezdenek a mutatók. A legmagasabb turistaérkezés 2007-ben, illetve 2008-ban volt, a két év adatai nagyon hasonlóak. A maximum érték a külföldi turisták nagymértékű növekedésének köszönhető ban összesen érkezett Hajdúszoboszlóra, aki éjszakát töltött a településen, és átlagosan 3,97 napot üdült. A belföldi turisták száma , átlagban 3,74 napot, és összesen éjszakát. töltöttek a településen. A külföldi turisták esetében vendég érkezéséről beszélhetünk, akik összesen éjszakát töltöttek a településen, s átlagosan 4,46 napot üdültek. A külföldi turisták között kiemelkedő a román turisták jelenléte: vendégfő, éjszakát töltöttek itt, és 2,82 nap az átlagos tartózkodás. A turistaszám tekintetében őket a lengyelek követik közelről, érkezett turistával, kik éjszakát töltöttek itt, s átlagos tartózkodási idejük 4,28 nap volt. A 2003-ban még erőteljesen jelen lévő németek 10

13 aránya időközben lecsökkent: 2008-ban csupán német érkezett Hajdúszoboszlóra, akik összesen vendégéjszakát töltöttek itt, átlagos tartózkodásuk 10,98. Megjegyzendő, hogy az átlagtartózkodás tekintetében ők vannak az első helyen, lényegesen kiemelkedve átlagos tartózkodási idejük a többi nemzetiséggel, és a belföldiekkel szemben. A szlovák turisták száma 8023, ők vendégéjszakát töltöttek a településen, átlagos tartózkodásuk 3,06 nap. Az ukrán vendégek száma 2.935, ők összesen vendégéjszakát töltöttek Hajdúszoboszlón, átlagos tartózkodásuk 5,74 nap. Az ukrán tartózkodási átlag a második legmagasabb, a németeké után, ennek az oka, hogy ők csak vízummal utazhatnak Magyarországra, ez pedig egy bonyolultabb eljárás. A 2009-es évtől kezdődően a turisták száma, és a vendégéjszakák száma csökkeni kezdett, 2009-ben a belföldi turisták száma, 2010-ben pedig a külföldieké re pedig újra a belföldi turisták húzták lefele a mérleget. Ebben az évben összesen vendég érkezett, a vendégéjek száma , az átlagtartózkodás pedig 3,63 nap. A belföldi turisták száma , ők vendégéjszakát töltöttek itt, és átlagos tartózkodásuk 3,49 nap. A külföldi turisták száma Hajdúszoboszlón 2011-ben , ők vendégéjszakát töltöttek a településen, és átlagos tartózkodásuk 3,92. A külföldi turisták közül a legtöbb vendégfőt a lengyelek hozták, , vendégéjszakáik száma , az átlagtartózkodásuk pedig 3,57 nap. Ezt követik a románok vendégfővel, vendégéjszakák száma , és átlagosan 2,74 napot tartózkodtak Hajdúszoboszlón. Harmadik helyen a vendégfő tekintetében Szlovákia és Csehország áll, az ő esetükben együtt számolták az érkezéseket. A két országból vendégfő érkezett, vendégéjszakák száma , átlagos tartózkodásuk pedig 3,11 nap. Az egykor a település külföldi turistáinak a nagy részét képező németek közül 2011-ben csupán vendégfő érkezett, vendégéjszakák száma , és átlagos tartózkodási idejük 11,06 nap, ezzel az átlag pedig jól mutatja, hogy a németek szinte a háromszor több időt töltenek Hajdúszoboszlón, mind a többi turista összesített átlaga. Az ukránok jelenléte a fürdőn szintén nőtt, vendégfő száma 3.870, a vendégéjszakák száma , az átlagos tartózkodásuk pedig 3,30 nap. Összegezve tehát, a Hajdúszoboszlóra érkező vendégek száma folyamatosan növekedett az ezredforduló óta. Ez alól kivételt képez a 2004-es év. A növekvő tendencia 2009-is tartott, s azt ezt követő 2010 és 2011-es adatok is enyhe csökkenést mutatnak, a kül- és belföldi turisták viszonylatában is. Határmenti összehasonlítás A két ország és megye viszonylatában elmondható, hogy a regisztrált magyarországi turista fluxus majdnem kétszerese a romániainak, annak ellenére, hogy a jelentős nagyságrendbeli eltérések vannak a lakosság méretét illetően (az utóbbi javára). Ugyanakkor az utóbbi évben mindkét országban növekedett a külföldi turisták száma; mindkét országban a turisták nagy többsége autóval és családdal utazik. Eltérő továbbá az turisták többségére jellemző tipikus viselkedés modellje is: a magyarországi esetében hangsúlyosan jelen van a gyógy- és egészségturizmus, míg Romániában ez a lehetőségekhez képest alulfejlett; itt elsősorban a kikapcsolódás érdekében történő szabadidős utazások dominálnak. Két fő helyszín képez jelentős attrakciót Romániában: a tengerpart, ami inkább fiatalok által kedvelt, illetve a hegyvidék, amit az idősebbek preferálnak; Magyarországon a Balaton és a Budapest gyűjti be a turisták többségét, de Hajdúszoboszló is kimagasló eredményekkel büszkélkedhet. Meg kell jegyeznünk, hogy a romániai adatok meglehetősen hiányosak. Az utazások között magas aránya lehet nem regisztrált szállásoknak, hiszen az ínformalitás (például magánszállások, sátorhelyek) és a szürkegazdaság (nem regisztrált turisták a hivatalosan bejegyzett szálláshelyeken az adózás elkerülése végett) bevett gyakorlatokat képeznek. Hajdúszoboszló és Rév turizmusa nem összemérhető. Az előző minden téren (Ismertség, attraktivitás, turista volumen, szálláshelyek) konszolidált helyzetben van, Rév e tekintetben most akar hangsúlyosabban a tréképre kerülni. Ez a különbség minden téren tetten érhető. Ugyanakkor a két helyszín közelsége illetve a kikapcsolási és szabad időtöltési lehetőségek komplementaritása egy sikeres összekapcsolódást tesz lehetővé a két színhely között a turisták érdekében. Rév és Hajdúszoboszló Elhelyezkedés és általános jellemzés Rév a romániai Bihar megyében található, az E60-as nemzetközi úton 120 kilométeres távolságban Hajdúszoboszlótól. Az először 1256-ban említett település községközpont (a községet Rév, Köröstopa, Bertény és Tomnatek falvak alkotják), 11

14 Nagyváradtól 50 kilométerre, a főúttól 3 kilométer távolságra található. A multikulturális térségben Rév a közeli Sonkolyos és Barátka településekkel alkot egy kistérséget, amit a sebes sodrású Körös, a Szoros valamint a Zichy és a Szelek barlangja jellemez ez utóbbi Közép-Kelet Európa leghosszabb barlangja. Vessünk egy pillantást Rév és a vele közvetlenül szomszédos, turisztikai szempontból összetartozó települések legfontosabb demográfiai szerkezetére az INS 2009, 2010 és 2011 statisztikai adatsorai alapján. Hajdúszoboszló Magyarország keleti részén fekszik, három jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint a Sárrét-Berettyó vidéke, találkozásánál, az Észak-alföldi régióban. A régió Magyarország egyik legelmaradottabb régiója, viszont Hajdú-Bihar megye, ahol a település elhelyezkedik, a régió legfejlettebb megyéje. Hajdúszoboszló a megyeszékhely és a fő közlekedési útvonalak mentén találhat Debrecentől 21 km-re, a 100. számú vasúti fővonal, és a 4. számú főút közelében. A település számára fontos a 2006 végén átadott M35 autópálya, amely Ebes és Debrecen közigazgatási határánál éri el a 4. számú főutat. Az új út nagymértékben javított a település megközelíthetőségén. A településhez közel, 25 kilométerre van Hortobágy. Népességszám Rév község lakossága 1880-ban 2229 személy. Egy folyamatos növekedés kezdődik ekkor, mely töretlenül az I. Világháborúig tart. Az 1910-es népszámláláson még 3975 személyt számolnak, 1920-ra viszont csupán 3237 személy marad. (Esetleges okok a háborúban elhunytak, illetve a Romániához való csatolás után a magyar lakosság elmenekülése.) Ekkortól viszont egy új növekedés látható, mely tart az 1977-es népszámlálásig. Ekkor éri Rév a legmagasabb népességszámot, 5221 lakost. Rögtön a rendszerváltás után, az 1992-es népszámláláson 4609 a lakosság száma; 2009 július 1.-n 4316, a 2011-es népszámlálás első adatai szerint már csak 3898 személy maradt a településen, ez 15,43-os csökkenést jelent. Ennek majdnem ötöde magyar nemzetiségű. Barátka községben az 1880-as népszámláláson 5356 személyt tartottak nyílván. Egy hirtelen ugrás után, 2000-rel több személyt regisztráltak 1890-ben, a lakósságszám visszaesett 500 fővel 1900-ra, majd ismét nagyot növekedett a lakósságszám, 1500 fővel többet regisztráltak 1910-ben. A község legnagyobb lakosságszáma tehát 1910-ben volt, ekkor 8316 személy számláltak. Egy enyhe, de tartós csökkenés következett a rendszerváltásig, ez a tendencia csupán a II. Világháború, és a következő évtizedben hiányzott, ekkor pár száz fővel emelkedett a község lakossága. Rendszerváltás után nagyobb méreteket öltött az addig is tapasztalt népességcsökkenés, 1992-ben 6288 személyt, 2011-ben csupán 5088 személyt számláltak, ez egy 18,05-os csökkenést jelent. Vársonkolyos esetében a lakosság száma egy folyamatos növekedést mutat az 1941-es népszámlálásig. Ekkor 3812 személyt regisztrálnak, az 1956-os népszámlálásra ez kicsit csökken, 3697 személyre, ekkor viszont 10 év alatt, az os népszámlálásig ugrásszerűen megnő, s eléri eddigi legmásabb értékét, a 4583 személyt. Ekkor viszont újra csökkeni kezd a népesség száma, ez a trend a rendszerváltás után felerősödik. Míg 1992-ben 4071 személyt számlálnak, ben már csak 3200 személy marad a községben, ez egy 21,4%-os csökkenést jelent. Annak érdekében, hogy a főképp rendszerváltás után felerősödő népességcsökkenést megértsük, tekintsük meg a születési és halálozási arányszámokat a három községben, illetve a migráció adatait. Réven 2011-ben 38 újszülöttet és 59 elhalálozást regisztráltak. Ez egy 21 személyt jelentő negatív természetes szaporulat. A Natali tás 9,74, ez azt jelenti, hogy 1000 lakosra 9,74 újszülött jut 2011-ben. Ezzel szemben a mortalitás 15,13, ez azt jelenti, hogy 1000 lakósra 15,13 haláleset jut 2011-ben. Az a trend, hogy a természetes szaporulat negatív, végigkísérte az elmúlt 21 évet a községben, csupán három évben volt a születések száma nagyobb vagy egyenlő a halálozásokéval. Ezek az esetek viszont nem pótolják a többi év veszteségét. Migráció és nemi eloszlás A migrációt vizsgálva, látható hogy Réven a migrációs vesztesség nagymértékben befolyásolja a település népességét ben a községbe költözött 46 személy, de ugyanakkor elköltözött 68. A bevándorlási ráta a községben 2009-ben 10,97, tehát ennyi bevándorló jut 1000 révi lakosra. Ennél sokkal nagyobb a kivándorlási ráta: 16,21, tehát komoly migrációs veszteségről beszélhetünk. Ez a folyamat végigkísérte a közösséget a 89-es rendszerváltás óta, a legnagyobb különbség 1990-ben volt, amikor a kivándorlási ráta négyszerese volt a bevándorlási rátának. Elmondható tehát, hogy a migrációs veszteség az elsődleges oka Rév népességszámának a csökkenésének, másodlagos pedig a negatív természetes szaporulat. 12

15 Barátka községben 2011-ben 44 újszülöttet, és 85 halálozást regisztráltak. A természetes szaporulat tehát negatív, 41 személlyel csökkent a község népessége. A natalitás 8,64, a mortalitás 16,70 (ezrelék), tehát ennyi újszülött, illetve elhalálozás jut 1000 lakosra. A rendszerváltás óta regisztrált adatok szintén negatív természetes szaporulatot mutatnak, ennek értéke viszont sokkal nagyobb, mind Rév esetében. Barátkán is a migráció játszotta a fő szerepet a lakosság számának alakulásában az elmúlt huszonkét évben. A rendszerváltás évében tapasztalt nagy migrációs vesztesség mérséklődött, egyrészt a kivándorlási ráta stabilizálódott; némiképpen a bevándorlási ráta értéke emelkedett, s 2009-ben nagyobb értéket mutatott mind a kivándorlási ráta. Egy nagyon alacsony értékű migrációs nyereségről beszélhetünk 2009-ben. A kivándorlási ráta 12,64, a bevándorlási ráta pedig 13, ben. Révtől eltérően, a településen az ezredfordulótól kezdődően a népességszám csökkenésének elsődleges oka a negatív természetes szaporulat. Vársonkolyos esetében 2011-ben 29 újszülöttet és 38 halálesetet regisztráltak. Ez is egy negatív természetes szaporulatot jelent. A natalitás értéke 9,06, a mortalitásé 11,87. Itt is negatív természetes szaporulatot tapasztalhatunk az elmúlt két évtized éveinek többségében, viszont az ezredfordulóig a két érték egymáshoz közel haladt, többször is kiegyenlítette egymást tól kezdődően viszont a mortalitás folyamatosan magasabb volt a születések arányánál. Vársonkolyos esetében is egy nagymértékű migrációs veszteségről beszélhetünk, ha a be- és kivándorlási mutatókat összehasonlítjuk az elmúlt 22 évre visszamenőleg ben a településen a bevándorlási ráta 8,6, a kivándorlási ráta pedig 21,8. tehát 1000 sonkolyosi lakosra 8,6 bevándorló és 21,8 kivándorló jut. A nagymértékű különbség érzékelhető. A községben a migrációs veszteség a fő oka a népességszám csökkenésének. A nemi eloszlások tekintetében, Réven 2010-ben a 4139 személynek az 51,00 százaléka volt nő, és 48,99 százalék férfi. A nőiesség mutatója a községben 104,09 százaléka tehát 100 férfira 104 nő jut 2010-ben. Tehát egy kiegyensúlyozott eloszlásról beszélhetünk a nemek tekintetében. Ha a nagy korcsoportok szerint vizsgáljuk a lakosságot, a 14 év alatti gyerekek az összlakosság 17,32 százalékát jelentik, a év közöttiek, az aktív lakosság 65,32 százalékot a 65 év felettiek pedig az összlakosság 17,34 százalékát képezik. Bihar megye szintjén a korcsoportok a következőképpen néznek ki: 15,9 százaléka 0-14 éves, 69,7 százaléka éves aktív lakosság, és 14,4 százaléka 65 év feletti személy. Látható, hogy a fiatalok aránya magasabb a megyei értéknél, ez egy jó jel a népességszám alakulásának a jövőjére nézve, viszont az idős korcsoport aránya is nagyobb, ami az elöregedettebb lakosságra utaló jel. Az eloszlások viszont jobban megfigyelhetők a korfán (Lásd mellékletek). A demográfiai mutatókkal jellemezve Révet, látható, hogy a népesség elöregedése egy potenciális probléma, a jövőre nézve. Jelen pillanatban az elöregedési ráta 1001,39, tehát ezer 14 év alatti fiatalra 1001 személy jut, kinek az életkora 65 év feletti ben ez a mutató még 613,37, de 2002-ben 796,53 - a csökkenés a fiatalok számának jelentős csökkenésében keresendő. Mégis, Bihar megyei átlagos érték 1109,6, tehát Rév esetében egy kisebb mértékű elöregedésről beszélünk, mind megyei szinten. A demográfiai függőség rátája az a mutató, ami az aktív-inaktív népesség egymáshoz viszonyított arányát jelzi: az aktív lakosságra mekkora nyomást gyakorol az inaktív népesség (a fiatalok és idősek; e tekintetben a ráta az 1000 aktívra-személyre jutó inaktív személyt fejezi ki). Réven ennek az értéke 530,39, tehát év közötti aktív lakosra 530 inaktív, 14 év alatti és 65 év feletti személy jut. Bihar megyében ez a mutató 434,8 értéket mutat 2010-ben, tehát Réven az inaktív népesség nagyobb mértékben függ az aktív népességtől, ami egy kedvezőtlen állapot. A fiatalok függőségi rátája kifejezi, hogy mekkora nyomást gyakorolnak a fiatalok a település aktív korú lakósságára. A mutató értéke 265,16, tehát ennyi fiatal, 0-14 éves jut 1000 felnőtt korú, éves lakosra. Megyei szinte a mutató értéke 228,7, ez is kisebb a helyi értéknél. Barátkán 2010-ben a nemek közötti megoszlás a következőképpen néz ki: az 5108 személy 51,42 százaléka a nő, 48,57 százaléka pedig férfi. A nőiesség mutatója: 105,88 százalék. Korcsoportok szerint, a 14 év alatti gyerekek jelentik a lakosság 15,79 százalékát, az aktív lakosság 61,78 százalékot tesz ki, az idősek pedig a 22,41 százalékát teszik ki az össznépességnek. A település korfáját lásd a Mellékletben 2010-ben. A demográfiai mutatókat vizsgálva, láthatjuk, hogy az elöregedés itt sokkal nagyobb értéket mutat, mind Réven. A településen ez az arányszám 2010-es adatok alapján 1418,83, tehát 1000 fiatalra (0-14 év) 1418 idős személy (65 év felett) jut. Ez szinte kétszer nagyobb érték, mind 1992-ben, ekkor 873,01 volt az elöregedési ráta értéke. A demográfiai függőség 618,5, tehát év közötti aktív lakosra 618,5 inaktív, 14 év alatti és 65 év feletti személy jut. A fiatalok függőségi mutató értéke 255,7 : tehát ennyi fiatal, 0-14 éves jut 1000 felnőtt korú, éves lakosra. 13

16 Vársonkolyos nemi megoszlása viszonylag kiegyensúlyozott, a lakósság száma 2010-ben 3250 fő, ennek 50,70 %-a nő és 49,29 %-a férfi. A nőiesség mutató értéke tehát 102,87 %. A 14 év alatti gyerekek a lakósság 14,01%-át jelentik, az aktív lakosság aránya 64,12%, az idős, 65 év felettiek pedig 16,86 százalékát jelentik az összlakosságnak, a 2010-es adatokkal számolva. Az elöregedési ráta itt is lassan növekszik ben ennek a mutatónak az értéke 493,28, 2002-ben 795,12, 2010-ben pedig 886,73. Látható viszont, hogy Sonkolyost nem fenyegeti egy olyan nagyon mértékű elöregedés mind Barátkát, az egyenleg egyelőre a fiatalok oldalára billen. A jövőben viszont itt is felmerül az elöregedés veszélye, ha a jelenlegi tendenciák továbbra is megmaradnak. A demográfiai függőség tekintetében is a mutatók kedvezőbbek, mind Barátkán, 559,5, tehát az aktív korú lakósságra nem kisebb nyomás hat. A fiatalok tekintetében a fiatalok függőségi rátája 296,5. Nemzetiségi hovatartozás A lakosság nemzetiségi hovatartozása tekintetében, Réven a 2011-es népszámlálás a következő adatokat mutatta ki: román 2753 személy, magyar 759 személy, roma 373 személy, szlovák 5 személy. Százalékos megoszlásban: 70,62 százalékot tesz ki a román nemzetiségű népesség, 19,47 százalékot a magyar, 9,56 százalékot a roma és az elenyésző százalékot a szlovákok aránya. Történelmi vonatkozásban, Réven a többnyire 70 százalék körüli román többség a jellemző, a magyarok pedig a 25 százalék körüli aránynál maradtak. Ezek az arányok az 1850-es népszámlálástól majdnem stabilak, kivétel a II. Világháború időszaka, amikor a magyarok aránya megugrott, majd a háború lejártával visszaesett az addigi értékekhez. Említésre méltó még a zsidók jelenléte, az 1920-as évektől kezdődően, egészen a II. Világháborúig, amikor a közösség majdnem teljes egészében elpusztult. Az 1956-os népszámlálás még 11 zsidó személyt jelöl, ezután már nem jelennek meg a statisztikákban. A roma kisebbség az 1930-as népszámlálás adataiban jelenik meg először, számuk lassan, de folyamatosan növekedik, míg eléri a mai majdnem tízszázalékos arányt. Barátkán a lakosság a következőképpen oszlik meg nemzetiségi bontásban a 2011-es népszámlálás adatai szerint: románok 4803 személy, magyarok 31 személy, és romák 246 személy. Százalékos megoszlásban, a község 94,39 százaléka a román, 0,6 százaléka a magyar és 4,83 százaléka a roma nemzetiségű. Visszatekintve az elmúlt másfél évszázadra, láthatjuk, hogy az adatsorokban a román etnikumjelentős többséget alkot az 1880-as népszámlálástól kezdődően. A magyarok száma az 50 fő körül mozog, kivétel ez alól az 1900-as évek, illetve a II. Világháború időszaka. A településen kis számban ugyan, de jelen volt a német etnikum az I. Világháborúig, illetve a zsidó etnikum a két világháború között. A romák az 1930-as években jelennek meg az adatsorokban, arányuk jelentősebb a rendszerváltás után. Vársonkolyos tekintetében, a 2011-es népszámlálás adatai a következő etnikai megoszlást mutatták: románok 2852 személy, magyarok 64 személy, romák 262 személy. Az etnikai hovatartozását nem vallotta be viszont 19 személy. Százalékos megoszlásban: 89,12 százaléka román, 2 százalék magyar és 8,18 százaléka roma nemzetiségű személy van a községben. Az 1880-as népszámlálás óta az arányok keveset változtak. A II. Világháború előtt a magyarok száma a 30 fő körül mozgott, a kommunizmus ideje alatt ez megnőtt, s az 1977-es népszámláláson érik el a 210 fős létszámot, ez a legmagasabb mért érték. Révhez hasonlóan, az 1930-as évektől kezdődően megjeleni a roma nemzetiség, az adatokban számuk rendkívül csekély, 10 fő körül forog, majd rendszerváltás után ugrásszerűen megugrik, a 2011-es népszámláláson éri el a legmagasabb értékét. Fejlettségi szint A Községek Fejlettségi Mutatója (CDI Index, Lásd Sandu, 2008) szerint Rév a legfejlettebb a három község közül, 56 ponttal, ezután következik Vársonkolyos 50 ponttal, Barátka pedig a harmadik 48 ponttal. A Bihar megyei átlag 56 pontszám, tehát Vársonkolyos és Barátka a megyei átlag alatt van, Rév pedig átlagos, ami rurális település lévén jó helyezés. A mutató egy kompozit szintetikus mutató, mely a települések fejlettségi szintjét méri a Nemzeti Statisztikai Hivatal adataira alapozva. A mutató a települések indikátorainak négy csoportját foglalja magába: lakóhelyek infrastruktúrája (víz, gáz, lakások területe), közösségi erőforrások (az önkormányzati költségvetés saját bevételei, tőkeköltségei, és ugyanazon költségvetéslakásokra, környezetre, közösségi fejlesztésre vonatkozó kiadásai), személyescsaládi gazdasági tőke (melyet az egy főre eső személygépkocsi segítségével számolnak), illetve a humántőke minősége (várható élettartam, csecsemőhalandóság, a 14 év feletti lakosság átlagéletkora.) Összességében megállapítható, hogy a kistérségben Rév a legfejlettebb, a fiatal, aktívkorú népesség aránya jó. 14

17 Hajdúszoboszló népessége A KSH 2009 és 2010 adatsorai alapján az látszik, hogy a kedvezőtlen magyarországi folyamatokkal ellentétben, Hajdúszoboszlón kiegyensúlyozott demográfiai mutatókat tapasztalhatunk. A város állandó népességének a száma 2010-ben fő, ez 811 fővel csökkent 1991-hez képest. A csökkenés, a régió és az országos mutatókkal ellentétben, nem jelentős. Ez elsősorban a viszonylag magas életszínvonalnak, illetve a helybeli munkalehetőségeknek köszönhető, amit az idelátogató turisták is generálnak. A város negatív természetes szaporulatát ellensúlyozza a befele irányuló migráció, 2010-be a természetes szaporulat értéke 6,5, míg a migrációs nyereség értéke pedig 5,3 (ezrelék). A korcsoportokat vizsgálva, látható, hogy az elöregedési folyamattal néz szembe a város akárcsak a korábban szemlézett romániai Rév és kistérsége. A fiatal, 14 év alatti korcsoport aránya folyamatosan csökken az alacsony natalitási mutatók miatt, míg a 60 év feletti lakosság aránya folyamatosan növekedik. A 14 év alattiak száma ben 3875 fő, 2010-ben viszont 3092 fő. Ezzel szemben a 60 év felettiek száma 2001-ben 4843 fő, 2010-ben pedig 5325 fő. Az elöregedés elősegítője, hogy azok a fiatalok, akik a nem a helyi szinten felhasználható képesítéseket, pályákat válasszák, elköltöznek a településsel, s a születő gyerekeik már más települések születési arányszámait javítják ben a 14 év alatti személyek aránya 13 százalék, az aktív korú, évesek csoportja 64,6 százalék, az idős, 60 év feletti korcsoport aránya pedig 22,4 százalék. A helyi népesség nemek szerinti megoszlása tekintetében a nőiességi arányszám 109 százalék, tehát 100 férfira 109 nő jut. Az arányok változnak a 60 évnél, idősebb korcsoportnál, a férfiak alacsonyabb várható élettartama miatt ebben a korcsoportban számolt nőiességi arányszám 160 százalék, tehát 100, 60 évnél idősebb férfira 160 nő, 60 évnél idősebb nő jut. Foglalkoztatás és gazdaság A foglalkoztatás tekintetében, Réven a rendszerváltástól az ezredfordulóig az alkalmazottak száma fő között mozgott ben viszont hirtelen megugrott, 716 személy volt alkalmazva Réven. Ezt követően folyamatosan 600 fő felett volt az alkalmazottak száma, kivételt képezve a 2007-es év, valószínűleg a gazdasági válság miatt, amikor a foglalkoztatottak aránya enyhén csökkent ra újra növekedett, majd 2009-ben elérte legmagasabb értékét, a 728 főt az alkalmazottak száma. A regisztrált munkanélküliek száma 2012 júniusában 122 fő volt, ebből 80 férfi és 42 nő (amúgy a munkanélküliek száma csökkent az elmúlt két évben). Barátka esetében az alkalmazottak száma 300 fő körül stagnált a rendszerváltástól 1998-ig, majd egy enyhe növekedés tapasztalható, 2007-ig az alkalmazottak száma 400 fő körül mozog ben újabb enyhe növekedés indul be, ban éri el a legmagasabb értéket, 510 főt. Regisztrált munkanélküliek a településen 2012 júniusában 115-en voltak, ebből 73 férfi és 42 nő. Vársonkolyoson a rendszerváltást követően a környék többi községéhez viszonyítva sok alkalmazottat regisztráltak, főképp a bánya működése miatt. Legtöbb alkalmazott 1990-ben volt, 1795 fő dolgozott ekkor. Ezután folyamatos csökkenés látható, a fő munkaadó bányák és vállalatok folyamatos leépülésének köszönhetően. Az ezredfordulóra már 500 fő alatti az alkalmazottak száma, ezt követően stabilizálódik fő között. Ehhez képest a regisztrált munkanélküliek száma Sonkolyoson 103 fő 2012 júniusában, ebből 45 nő és 58 férfi. Réven 48, Barátkán 49, míg Sonkolyoson 32 vállalkozás működik. 15

18 1. Számú Táblázat: Réven működő vállalkozások Cég neve Tevékenység Forgalom (2010) Turizmus szempontjából... ADI ADELINA SERVCOM SRL AGRO SONIC SRL BAMBOS SRL CASIDAR CONSTRUCT SRL CASY - ROXY COMPANY SRL Kiskereskedés élelmiszer Építkezési anyagok forgalmazása Kiskereskedés élelmiszer 130, ,536 Amikor beindul a panziók kialakítása, építkezések, akkor szükség lesz az építkezési anyagokat forgalmazó cégekre. 365,899 Vasútépítés 57,200 Háztartásbeli elektronikai termékek 820,124 CICA EXPRESS SRL Pékség 3,533 COLUMBO TRANS SRL Közúti áruszállítás 109,237 CONT MEDIA SRL Könyvelőcég 97,262 A panziókat majd könyvelni kell, még ha csak falusi vendéglátás is. CONZIDFIN SRL Építkezési vállalat 35,176 Amikor beindul a panziók kialakítása, akkor szükség lesz építkezési munkálatokra. A helyi munkaerőt alkalmazni lehet. DANIALEX SERVCOM SRL Kiskereskedés élelmiszer 18,096 DEAMAR TRANS SRL Közúti áruszállítás 594,563 DEO ROVIRO EXIM SRL Építkezési anyagok forgalmazása 277,055 DUMIRANI SRL Erdőkitermelés 158,722 Természetvédelmi terület mellett működik... A katasztrófaturizmushoz jól jöhet. EXMACONT SRL Üzleti tanácsadás 50,981 A panziók beindításánál szükség lehet rájuk. EXTREME ZONE ADVENTURE SRL Sporttevékenységek 4,500 Novákék, szerepük egyértelmű. GALENICA SRL Gyógyszertár 629,639 GEMINEX CONFORT SRL Építkezési anyagok forgalmazása 45,460 Amikor beindul a panziók kialakítása, építkezések, akkor szükség lesz az építkezési anyagokat forgalmazó cégekre 16

19 Cég neve Tevékenység Forgalom (2010) Turizmus szempontjából... GEORGIANA SERVCOM SRL HILTOP SRL Építkezési vállalat 16,200 Amikor beindul a panziók kialakítása, akkor szükség lesz építkezési munkálatokra. A helyi munkaerőt alkalmazni lehet. Kereskedelmi közvetítő 243,592 IZALIN TRANS SRL Közúti áruszállítás 66,135 KONDORA COM SRL Közúti áruszállítás 347,184 LA CONTELE DRACULA SRL Szállás 490,291 A szállodáról elég jó visszajelzések voltak, amikor a fórumokon keresgéltem. Fontos, mert közel van a szoros bejáratához. LEONS IMPEX SRL Kiskereskedés 2,526,892 MARIA TURISM SRL Szállás 5,536 METALFOR SRL Fémszerkezetek gyártása 10,105 MILKVAD SRL Tejfeldolgozó 91,917 NEESU COMPREST SRL Homok, agyag, kaolin kitermelés NEWEST IMPEX SRL Lábbeli gyártás 1,460,667 PALAGRO SRL Élelmiszeripar 306,496 PENSIUNEA CRAMA VAD SRL ROCAS SRL ROMTEX PROD IMPEX SRL 3,627,054 A révi talaj partikularitásai kapcsolódnak rá, mind anno a fazekasok. Szállás 106,712 A pénzügyi adatok alapján jól menő panzió. Fontos lehet. Kő és építkezési anyagok kitermelése Textília gyár 864,877 ROVAD EXIM SRL Kiskereskedés 1,419,122 SCC CONSUMCOOP VADU CRISULUI Hitelszövetkezet, kiskereskedés SILPETI COM SRL Gyógyszertár 1,074,914 SIMTERAC SA Kerámiai termékek gyártása 209,959 A révi talaj partikularitásai kapcsolódnak rá, mind anno a fazekasok. 46,637 Ha működik a kezdeményezés, ezek az emberek valószínűleg hajlandóbbak lennének a vendégfogadók egyesületébe is majd bekapcsolódni. Van precedens tehát. 3,360,154 A MACON Dévai cég alvállalata, kályhákat készítenek. Réven van bejegyezve, de Váradon is dolgoznak. Kérdés, hogy hol mennyit. 17

20 Cég neve Tevékenység Forgalom (2010) Turizmus szempontjából... SOCAL IMPEX SRL Autóalkatrészek forgalmazása 238,787 Jól jöhet, ha a turistának elromlik az autója a vidéken. SOCIETATEA DE PRODUCTIE SI COMERT VIITORUL VADU- CRISULUI SRL Kiskereskedés élelmiszer 20,250 SPILER SRL Asztalosmunka 59,009 Fontos lehet, a kialakítandó panziók bebútorozásánál. T.C.B. IMPEX SRL Kiskereskedés textíliák 13,949 TERMOVI INSTAL SRL Vízszerelés 4,051 Amikor beindul a panziók kialakítása, akkor szükség lesz a vízszerelési munkálatokra. Lehet a helyi munkaerőt alkalmazni. TRANSVAD SRL Közúti áruszállítás 944,782 TREMP TRANS SRL Közúti áruszállítás 133,241 VADAGRAR LOGISTIC SRL Tejfarm 307,054 VALAREU SRL Kiskereskedés 17,111 VIOFAN SRL Közúti áruszállítás 346,496 VIS AVIS SA Szárnyas farm 33,095, ben a TOP 1 cég pénzügyileg Réven. Oklevele is van a listafirme-től. A táblázatban látható 48 vállalkozáson kívül, Réven van bejegyezve még 29 cég, ezek viszont jelen pillanatban felfüggesztették tevékenységüket vagy csődeljárás alatt vannak. 2. Számú Táblázat: Barátkán működő vállalkozások Cég Tevékenység Forgalom (2010) Turizmus szempontjából fontos... AGROMONTAN SRL Közúti áruszállítás 328,258 ALEX ADELA IMPEX SRL APROUNGUR COM SRL Kiskereskedés élelmiszer Kiskereskedés élelmiszer 47, ,414 AXOLI SRL Közúti áruszállítás 514,977 BOBI DIANA TRANS SRL Közúti áruszállítás 462,017 BRABYL SRL Bútorgyártás 520,402 Fontos lehet, a kialakítandó panziók bebútorozásánál. 18

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Gábora Attila, Pásztor Gyöngyi, Péter László A turizmus mint a régiófejlesztés lehetséges eszköze: Körösrév határmenti kistérség példája 1

Gábora Attila, Pásztor Gyöngyi, Péter László A turizmus mint a régiófejlesztés lehetséges eszköze: Körösrév határmenti kistérség példája 1 A turizmus mint a régiófejlesztés lehetséges eszköze: Körösrév határmenti kistérség példája Gábora Attila, Pásztor Gyöngyi, Péter László A turizmus mint a régiófejlesztés lehetséges eszköze: Körösrév határmenti

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

tények és elôrejelzések

tények és elôrejelzések A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben