TÁMOP-4.2.1/D-15/1/KONV. Tudásközponti funkciók bővítése, hálózatépítés a kutatások és a tudástranszfer-szolgáltatások területén

Átírás

1 TÁMOP-4.2.1/D-15/1/KONV Tudásközponti funkciók bővítése, hálózatépítés a kutatások és a tudástranszfer-szolgáltatások területén MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Helyzetértékelés A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása A projekt indokoltsága A szakterület elemzése A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Szakmapolitikai, jogi háttér A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához A projekt céljai, tevékenységei A projekt céljainak meghatározása A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása Indikátorok A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése A tervezett fejlesztés bemutatása A megvalósulás helyszíne Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása A fejlesztés hatásainak elemzése Pénzügyi terv Kockázatelemzés Fenntartás Részletes cselekvési terv Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése A projekt megvalósításának szervezeti keretei A projektgazda és partnereinek bemutatása A projektgazda bemutatása A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása A projektgazda és partnerei projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása A megvalósítás és a fenntartás szervezete A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység A kommunikációs tevékenység összefoglaló leírása A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása Kommunikációs eszközök azonosítása Kommunikációs ütemterv

3 1 Környezet értékelése Értékelési szempont A fejlesztés illeszkedése az ország gazdasági-, társadalmi lehetőségeihez és elvárásaihoz. A fejlesztés kapcsolódása az Új Széchenyi Terv, illetve a felsőoktatás fejlesztési irányvonalaihoz. A megvalósítás helyszíne, helyszíneinek az adott tématerülethez való kapcsolódása (Közép-Európa határmenti kreatív város / Társadalmi-gazdasági hátrányos helyzet felsőoktatási képzések indításának potenciálja) 2 Szervezet értékelése Célok 3.1 A pályázó (vagy pályázó konzorcium) jelenlegi szervezetének korábbi szakmai tapasztalata és annak bemutatása. A pályázó (vagy pályázó konzorcium) fejlesztési tevékenységhez kötődő humánerőforrás és infrastrukturális kapacitása Szakmai együttműködő partnerekkel és (amennyiben releváns) konzorciumi partnerekkel való együttműködés minősége A projekt hozzájárulása az adott tématerületen innovatív tartalmak, módszerek kidolgozásához MT 1.1. MT MT MT 1.1. MT MT MT MT 2.4. MT 2.3. MT 4.2. MT MT 2.1. MT 2.3 MT 2.3. Részletes információ A projekt hozzájárulása az adott területen releváns kreatív város, fenntartható vidék, felsőoktatási képzési fejlesztésekhez A projekt hozzájárulása a pályázó intézmény és partnerei nemzetközi képzési és K+F+I hálózatokba, tevékenységekbe történő bekapcsolásához 3.4 Projektcélok illeszkedése a pályázati felhívás céljaihoz 4 Szakmai értékelés Tervezett tevékenységek hozzájárulása az adott tématerülethez kapcsolódóan a felsőoktatási és kutatási kapacitások és szolgáltatások bővítéséhez Tervezett tevékenységek hozzájárulása új technológiai transzfer folyamatok kialakításához, végrehajtásához A tervezett tevékenységek illeszkedésének hosszú távú biztosítása, fenntarthatósága a pályázatban rögzített felsőoktatási és térségi célokhoz és funkciókhoz. Tervezett tevékenységek és szolgáltatások hozzájárulása a pályázó intézmény és a regionális gazdaság szereplői közötti szoros együttműködéshez MT MT 2.1. MT 2.3. MT MT 2.1. MT 2.3. MT 2.1. MT 2.3. MT 2.3. MT MT 2.3. MT MT MT MT 2.3. MT

4 Értékelési szempont Tervezett tevékenységek és szolgáltatások illeszkedése az adott tématerület fejlesztéséhez Tervezett tevékenységek és szolgáltatások viszonya a projektben vállalt indikátorokhoz 5 Erőforrások és referenciák A pályázó konzorcium alkalmassága a projekt lebonyolítására, a meglévő szervezeti kapacitások alapján. A projekt projektmenedzsmentjének megfelelősége a benyújtott önéletrajzok alapján. MT MT 2.4. MT 4.2. MT A projektben dolgozó szakmai megvalósítók megfelelősége MT Pénzügy 6.1 Költségvetési tételek kapcsolódása a projektben vállalt tevékenységekhez MT Részletes információ 6.2 A költségvetés szöveges indoklása költségtábla 6.3 Költségvetési tételek megalapozottsága költségtábla 6.4 Költségek elszámolhatósága költségtábla 6.5 Kötelező tevékenységek költségeinek tervezettsége költségtábla 6.6 Költségkorlátok betartása költségtábla 6.7 A költségeket az elszámolhatósági szabályoknak megfelelően lettek tervezve költségtábla 7 Projekt terv 7.1 Megvalósíthatósági tanulmány megalapozottsága MT Kockázatelemzés relevanciája és teljes körűsége Mt A pályázat és az MT szerkezetének egységessége. MT teljes felépítése 8 Fenntarthatóság Tevékenységek és szolgáltatások fenntartásába bevont intézményi, for-profit, non-profit, állami erőforrások mértéke A fenntartási időszak finanszírozási tervének megalapozottsága, valamint a pénzügyi és szakmai fenntarthatóság összhangja Projektben kiépített nemzetközi és hazai kapcsolatok, hálózatok fenntartása érdekében tervezett tevékenységek 9 Horizontális szempontok 9.1 Fenntarthatósági és horizontális szempontok értékelése MT MT 4.1. MT 4.2. MT és MT MT Projekt adatlap MT MT

5 1. Helyzetértékelés 1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása Gazdasági háttér Jász-Nagykun-Szolnok megye Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen alkotja az Észak-Alföldi régiót. A megye központja, Szolnok megyei jogú város. Az Észak-alföldi régió az egy főre jutó GDP mutatót tekintve 2011-es adatok alapján az Európai Unió átlagának mindössze 42,8 %-át kitevő értékével a magyar régiók között az utolsóelőtti helyet foglalta el, egyedül Észak-Magyarországot megelőzve. A súlyos elmaradottság ugyanakkor jelentős térségi különbségeket takar: egyik oldalról pontszerűen találunk a régióban dinamikusan fejlődő térségeket elsősorban a jelentősebb városokat, kiemelten a megyeszékhelyeket -, amelyeknek a fejlettségi szintje alig marad el az ország legfejlettebb régióitól, a másik oldalról pedig vannak olyan falusias területek, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági tevékenység, nincsenek munkalehetőségek. A régió kedvezőtlen helyzetére utal az is, hogy az itt található 32 járásból 12 komplex programmal fejlesztendő, 7 fejlesztendő, 10 pedig kedvezményezett járás besorolású térség a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet alapján. A régióban találhatók országos, illetve kisebb számban nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerők, melyek jelenleg gyakorlatilag kihasználatlanok, de alapot jelenthetnek egy minőségi turisztikai ipar kiépítéséhez. Mindezeken túlmenően fontos érték az is, hogy a régió átlagon felüli adottságokkal rendelkezik bizonyos mezőgazdasági termékek, gabonafélék termeléséhez, a versenyképes agrárszektor folyamatosan fejlődő tendenciát mutat. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács az erőteljes gazdasági szerkezetátalakítás stratégiai alternatíva mellett foglalt állást, ezt tekintve a fejlesztési stratégia alapjának. Ez az alternatíva elsődleges prioritásként jelöli meg a gazdasági szerkezet diverzifikálását, melynek érdekében az élelmiszergazdaság struktúraváltása mellett a régió adottságaira támaszkodva fejleszteni szükséges a turizmust és az ipart, valamint a logisztikai tevékenységeket; ezekkel összefüggésben elengedhetetlenné válik az aktív befektetés-ösztönzési tevékenység is. A jelentős mértékben külső forrásokra is támaszkodó gazdasági szerkezetátalakítás már középtávon lehetővé teszi, hogy a régió gazdasága versenyképessé váljék. A gazdasági környezet intézményre gyakorolt hatása kettős. Egyrészt jól körvonalazódik, hogy a gazdaság jelenlegi állapota, a kibocsátás nagysága, illetve értékének csökkenése, a vállalkozások száma, fejlődési koncepciója a régióban kevésbé támogatja a képzések iránti kereslet növekedését. Ez, valamint az állami ösztöndíjak és részösztöndíjak korlátozott száma kedvezőtlenül hat az üzleti képzések iránti elsődleges keresletre. Ezzel szemben a régió vállalkozásainak összetétele azt mutatja, hogy a képzések iránti munkaerő-piaci kereslet rövid és hosszú távon is tartós lesz. 5

6 A régióban a foglalkoztatási szint megyénként eltérő, a foglalkoztatási arány 2013-ban az Észak-Alföld régióban 47,5% volt, ami Észak-Magyarország foglalkoztatási rátája után megint csak a második legalacsonyabb. Eközben a munkanélküliségi ráta 2013-ban 14,2% volt, ami a legrosszabb adat a hazai régiókkal való összevetésben. A nyilvántartott álláskeresők száma 2013-ban fő volt. A KSH 2013-as évre vonatkozó adatai szerint a régióban regisztrált gazdasági szervezetek száma , ami az országos adat 15,15 százaléka. Ugyanakkor a régió gazdasági szervezeteinek mindössze 20 százaléka van Jász-Nagykun-Szolnok megyében regisztrálva es adatok alapján a működő vállalkozások száma társas vállalkozások esetében , egyéni vállalkozás esetében Ezen belül mezőgazdaságban (a megyében 934), vendéglátásban (a megyében 1.120), kereskedelem és gépjárműjavítás területen (a megyében 3.999), pénzügyi területen (a megyében 685) cég működik. Társadalmi háttér A magyar társadalom - az európai társadalomhoz hasonlóan öregedő és fogyó korösszetételt mutat. Hazánk többi régiójához hasonlóan az elmúlt évtizedekben az Észak-Alföldön is tapasztalható a népesség természetes fogyása. A közötti időszakban a régió népessége 1,96%-kal csökkent. A születéskor és a különböző életkorokban várható átlagos élettartamadatok lényegesen romlottak az elmúlt 30 évben. A magyar népességnek de különösképpen a középkorú és idősebb felnőtteknek az egészségi állapota igen rossz. A magyar emberek átlagosan életük éveinek 13%-át betegen élik. Az egészségügyi ellátórendszer, a deviáns életmód, az alacsony szintű életkörülmények és a természeti környezet szennyezettsége együttesen járulnak hozzá az ismertetett helyzethez. A társadalom elöregedése mellett kihívást jelent a vidéki, főképp aprófalvas települések elnéptelenedése. Az említett települések munkahely hiányában nem vonzóak a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok számára, akik a nagyobb községekben, városokban vagy a fővárosban keresnek munkát. A régió humánerőforrás-bázisa sem erőssége a térségnek, hiszen bár rendelkezésre áll nagyszámú szabad munkaerő és a fiatalok aránya is magasabb, mint az országos átlag, a képzettségi színvonal elmarad az országos átlagtól, s a magasan kvalifikált szakemberek jelentős része elhagyja a régiót. Emellett a régióban nagy számban élnek halmozottan hátrányos helyzetűek, a roma kisebbség lakosságon belüli aránya országosan a legmagasabbak közé tartozik. A régió köznevelésben és felsőfokú oktatásban tanuló létszámadatai 2013-ban az alábbiak szerint alakultak. Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma fő (a megyében fő), gimnáziumi tanulók száma fő (a megyében fő), szakközépiskolában tanulók száma fő (a megyében fő). Utóbbi két megyei létszámadat a régió másik két megyéjének adatától jelentősebben elmarad. A középfokú oktatásban részt vevő diákok 6

7 teljes száma fő (a megyében fő). A régióban állandó lakhellyel rendelkező, felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali képzésben tanulók száma fő (a megyében fő), a megyei adat itt is jelentősen elmarad a másik két megyétől. Ha a hallgatói létszámadatot a felsőfokú tanulmányok képzési helyszíne szerint vizsgáljuk, ban a régióban fő tanult, de Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindössze 821 fő. Környezeti háttér Szolnok városa erős Jász-Nagykun-Szolnok megyén belüli és megyén kívüli vonzást is gyakorol, a megyeszékhelyektől elvárható teljes körű szolgáltatásokat biztosít, miközben térségi központ szerepet is betölt. Szolnok megyei jogú város Budapesttől 100 km-re, keletre a Tisza és Zagyva folyók találkozásánál, az Alföld vízi, szárazföldi és vasúti csomópontjában fekszik. A 78 ezer lakosú település az ország 11. legnépesebb városa, gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, oktatási és egészségügyi központ. Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjában foglaltak szerint Szolnok regionális fejlesztési alközpont. Már a város kialakulásakor adott volt az az átkelőhely és közlekedés funkció, amely napjainkban is meghatározó. Az ezen alapuló kereskedelem, illetve az erre megtelepedő ipari szerepkör végigkísérte Szolnok fejlődését. A vasút megjelenésével kereskedelmi és elosztó szerepköre csak tovább erősödött, ipara a gyári nagyiparral bővült, melyhez később dinamikus ágazatok kapcsolódtak. Jellemző a városra az igazgatási, valamint az erősödő kulturális és szolgáltatási funkció is. A város fejlődési perspektívái szorosan összekötődnek az Alfölddel, az ország nagy és különleges adottságú régiójának lehetőségeivel. Szolnok földrajzi adottságai kiválóak. A 100 kilométerre lévő fővárossal a 4-es (E-60 jelű) főközlekedési út és forgalmas vasútvonal köti össze. Két közúti és egy vasúti Tisza-híd, korszerű vasúti személy-és teherpályaudvar avatja elsősorban a kelet-nyugat irányú, belföldi és nemzetközi forgalom legfontosabb csomópontjává. A város kedvező közlekedési adottságaira épül az Ipari Park, amely a különböző ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységeknek ad otthont. Szolnok kulturális élete rendkívül színes. Többek között a nagy múltú, 1902-ben alapított és ma részben működő Művésztelep, az országosan elismert Szigligeti Színház, képzőművészeti és iparművészeti tárlatoknak rendszeresen helyet adó Galéria és a Megyei Múzeum szolnoki tagja a patinás Damjanich János Múzeum öregbítik a város hírét. Kiemelkedő a város zenei élete, kórus- és néptánc mozgalma. A megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és a Damjanich Múzeum a művelődést, képzést és a kutatást egyaránt szolgálják. A város megkülönböztetett figyelmet fordít az oktatás színvonalának folyamatos emelésére. Szolnok hagyományos diákváros, a diákok létszáma meghaladja az itt lakók egynegyedét. A város térségi iskolacentrum. Az alapfokú oktatásra nagy hagyományokkal rendelkező, jól működő középfokú iskolahálózat épül. Több középfokú intézmény országos hírű. Néhány 7

8 gimnáziumunk az egyetemi gyakorlógimnáziumokkal megegyező vagy jobb felsőfokú beiskolázási eredményt ért és ér el. A főiskola a város és a megye jelentős munkáltatója ban a Főiskola 242 főnek biztosít munkahelyet. A 242 alkalmazottból 46% oktató, azaz magasan képzett, speciális szaktudással rendelkező szakember, 54% nem oktató, támogató tevékenységet végző munkatárs. A kifizetett bér összege 2011-ben forint, a befizetett járulékok összege forint volt. Az alkalmazottak döntő többsége szolnoki állandó lakhellyel rendelkezik, így a jövedelem elköltése nagyrészt Szolnok városában jelentkezik keresletként A projekt indokoltsága A szakterület elemzése Magyarországon több évtizedes múltra tekint vissza a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások, illetve a kutatói és a non-profit szektor együttműködése. Az ország és a régió előtt álló komplex kérdésekre választ csak komplex módon adhatunk, ezért nagyon fontos az egyes területek kapcsolatának szorosabbra fűzése. A Szolnoki Főiskola, Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a MTA TK Kisebbségkutató Intézet által alkotott konzorcium célja egy olyan komplex program kidolgozása és megvalósítása, mely hosszú távon segítheti a kitűzött célok elérését, referenciaként és jó példaként szolgálhat egyéb, a jövőben megvalósuló projektek számára. A Szolnoki Főiskola jelenleg az alábbi három szakterületen kínál képzési programokat a jelentkezők számára: agrár, műszaki, gazdaságtudomány. Agrár területen 2015 szeptemberi kezdéssel a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki valamint a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakot hirdették meg, műszaki területen a műszaki menedzser alapszak érhető el, míg a gazdaságtudományok terén elérhető alapszakok az alábbiak: kereskedelem és marketing nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás Fentiek közül az utóbbi angol nyelven is elérhető. Emellett a főiskola próba üzemmódban duális jellegű képzési programot is kínál a 2015/2016-os tanévtől kezdődően, a műszaki menedzser, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, a pénzügy és számvitel, valamint a turizmus-vendéglátás szakok szeptembertől duális rendszerben is működnek. 8

9 A Főiskola innovatív jellegét támasztja alá a duális képzés bevezetése is ami által piacképes tudást adhat hallgatói számára. Jelen projektje során egy újabb, innovatív jellegű tevékenységet valósít meg. A felsőoktatás K+F+I tevékenysége A hazai felsőoktatás rendszerváltást követő expanzív, mennyiségi átalakulását követően az intézményfejlesztési törekvéseknek elsődlegesen a minőségi előrelépést kell célozniuk. A megfogalmazott hazai és európai célkitűzések elsősorban a versenyképesség növelésének és a foglalkoztatási problémák megoldásának elérése a felsőoktatási intézmények számára is komoly kihívást jelent. A tagállamok versenyképessége Európa versenyképességének feltétele, ennek eléréséhez növekedő és fenntartható gazdasági teljesítmény szükséges. A prosperáló gazdaság feltétele a magasan kvalifikált munkaerő-kínálat, ami a felsőoktatás szerepét és minőségi teljesítményének jelentőségét is erősíti. Hiszen a minőségi felsőoktatás versenyképes oktatókat, kutatókat, ezáltal versenyképes tudományos tevékenységet feltételez. Ennek megfelelően a versenyképes felsőoktatási intézményeknek a kutatás-fejlesztés területén is nagyfokú aktivitást kell mutatniuk. Az eredményes K+F tevékenységhez viszont számos tényező rendelkezésre állása szükséges. A megfelelően képzett és folyamatos utánpótlással bíró oktatói, kutatói gárda megléte mellett szükség van a modern K+F infrastruktúra megteremtésére és üzemeltetésére, szektorközi és nemzetközi kutatási együttműködések létesítésére és fenntartására, megfelelő tudománymenedzsmentre és a meglévő erőforrások kiemelt kutatási területekre történő fókuszálására. E tényezők elérése minden esetben jelentős költségterhet ró a felsőoktatási intézményekre. Ezért hatékony és forrásokban gazdag tudománytámogatás nélkül a felsőoktatás kutatásfejlesztési, innovációs tevékenysége nem lehet eredményes, akár a leginkább K+F intenzív területnek számító műszaki és természettudományok esetében, akár a bölcsész-, társadalom-, agrártudományi területén. Így a forrásoldal részletes megtervezése, az elérhető támogatási programok ismerete elengedhetetlen a hatékony és eredményes K+F tevékenység folytatása érdekében, legyen szó társadalomtudományi területen végzett alapkutatásról vagy műszaki témájú kísérleti fejlesztésről. K+F+I ráfordítások aránya Magyarországon a GDP arányos K+F ráfordítások igencsak elmaradnak az európai uniós átlagtól, a mutató 2012-ben az európai 2,1 százalékos átlaghoz képest mindössze 1,29 százalékon állt. Ezzel hazánk az EU tagállamai között a leggyengébben teljesítők csoportjába tartozik. Az Európai Unió EU2020 stratégiában deklarált célkitűzése 2020-ra a GDP arányosan 3 százalékos K+F ráfordítási szint elérése, Magyarországon ezen időszak alatt az elérendő irányadó célérték 1,8 százalék. 9

10 1. K+F ráfordítások alakulása (Forrás: Partnerségi Megállapodás) Év EU Mo. K+F ráfordítás (a GDP százalékában) ,1 1,29 célkitűzés 2020-ra ,0 1,8 célkitűzés eléréséhez szükséges növekedés ,9 0,5 K+F teljesítmény (EU es átlag = 100%) ,4 96,0 A mutató növekedését indukáló tényezők között jelentős potenciál rejlik az akadémiai és vállalati szféra együttműködésében történő kutatás-fejlesztési tevékenységek intenzívebb kiaknázásában. Az ilyen szektorközi kapcsolatok mélysége és dinamikája jelenleg még elmarad az európai trendektől. Továbbá a fejlesztés- és szakpolitikai dokumentumokban szintén fejlődési potenciálként azonosítják a nemzetközi kutatási együttműködésekben, keretprogramokban való aktívabb részvételt, különösen a vállalati és a felsőoktatási szektor részéről. Az országos mutatókhoz képest, kifejezetten a felsőoktatási szféra kutatás-fejlesztési ráfordításainak alakulását vizsgálva hasonló arányok figyelhetőek meg. A felsőoktatási intézmények K+F ráfordításának GDP arányos európai átlaga 0,47 százalék volt 2012-ben, míg Magyarországon ez a mutató 0,23 százalékot ért el. A hazai felsőoktatási szektor teljes K+F ráfordítása több mint 60 milliárd forint volt 2013-ban, amelynek legnagyobb forrása mintegy 42 milliárd forint értékben az állami költségvetés, miközben a vállalkozásoktól származó forrás kevesebb, mint 10 százalékot tesz ki. 1. ábra: A felsőoktatási szektor K+F ráfordításai az EU tagállamaiban, a GDP százalékában, 2012 (Forrás: Eurostat) 10

11 K+F+I finanszírozás, forrástérkép A felsőoktatás kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységének finanszírozása három fő forrásból származik. A legnagyobb mértékben, mintegy 70 százalékban állami költségvetésből jutnak forráshoz az intézmények. Ide tartoznak az állami normatívák, állami K+F megrendelések, valamint az állami büdzsé terhére és az európai uniós társfinanszírozásban kiírt pályázatok. Ezt követik a külföldi források, amelyek ebben az esetben elsősorban a közvetlen brüsszeli pályázati forrásbevonást jelentik. A külföldi források az összes ráfordítás 15 százalékát teszik ki. Emellett a felsőoktatás K+F tevékenységéhez szükséges források töredéke mintegy 10 százaléka származik közvetlen vállalati megbízásokból. A felsőoktatási intézmények továbbá nonprofit kutatóhelyektől is kapnak megbízást és a teljes ráfordítás 5 százalékát kitevő forrást kutatás-fejlesztési feladatok ellátására. Mindeközben az országos szintű, összesített kutatás-fejlesztési ráfordítások közel fele vállalati finanszírozásból származik. A K+F szintjei szerint a felsőoktatásba áramló források negyede alapkutatásban, harmada alkalmazott kutatásban, legnagyobb részben pedig kísérleti fejlesztésben hasznosul. Érdemes azonban ehhez hozzátenni, hogy a K+F szintjei közül a kísérleti fejlesztés a leginkább költségigényes, miközben az alapkutatás jellemzően a meglévő szakmai tudás szintetizálását és rendszerezését jelenti, ami korlátozottabb mértékű költségigényt feltételez. Mivel jellegéből fakadóan az alapkutatás eredményez legkevésbé piacképes szabadalmat, terméket vagy szolgáltatást, így ez esetben a források döntő hányada közfinanszírozásból ered. Ebben a tekintetben közfinanszírozásnak számítanak az Európai Unió által 85 százalékban társfinanszírozott programok és pályázati lehetőségek is, amelyek jelentősége az utóbbi néhány évben erőteljesen felerősödött. A piacon hasznosítható eredmények hiánya miatt a vállalati finanszírozás az alapkutatás 11

12 helyett jellemzően az alkalmazott kutatás, még inkább a kísérleti fejlesztés esetében jelenik meg. A támogatási programok, pályázatok forrását tekintve három fő típust különböztethetünk meg. Léteznek a hazai költségvetés azon belül is elsősorban a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére kiírt, tehát hazai forrásból finanszírozott pályázati lehetőségek. A támogatási források második, jelentős hányada az európai uniós és hazai költségvetésből társfinanszírozott, közismerten EU-s pályázatok néven ismert programokból származik. A vonatkozó fejlesztéspolitikai irányokat és támogatható területeket a költségvetési ciklusonként készülő nemzeti stratégiai tervdokumentumok (Nemzeti Fejlesztési Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Széchenyi Terv, Széchenyi2020) tartalmazzák. Végül a támogatási programok harmadik nagyobb szeletét a közvetlen brüsszeli finanszírozású pályázatok alkotják, amelyek korábban az FP7, a költségvetési ciklustól kezdődően pedig a Horizont 2020 elnevezésű keretprogramban érhetőek el. Emellett természetesen különböző hazai és külföldi alapítványi, magán források is megjelenhetnek a támogatási rendszerben, de szerepük marginális a rendszerszintű pályázatokhoz képest. A hazai pályázatokat kezelő intézmények közül a Nemzeti Innovációs Hivatal és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok szervezet menedzseli a legfontosabb programokat, utóbbi szerepét január 1-től várhatóan a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal veszi át. A kohéziós fejlesztéspolitikát 2014-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálta, 2014-től kezdődően a Miniszterelnökség koordinálásával a programok irányítása a szaktárcákhoz került át. Kutatás-fejlesztési projektek több ágazati fejlesztési programban is megjelennek, a felsőoktatási K+F programok elsődlegesen az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot kezelő Emberi Erőforrások Minisztériumához tartoznak. A közvetlen brüsszeli pályázatok felelősei az Európai Bizottság érintett főigazgatóságai, elsődlegesen a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Hazánkban az állami felsőoktatási intézmények pénzügyi forrásának nagy része állami költségvetési forrásokból származik, ugyanakkor a felsőoktatásra fordított költségvetési kiadások aránya egyre csökkenő mértéket mutat. A forráskivonást tükrözi, hogy míg 1999 és 2011 között a felsőfokú képzésre szánt költségvetési kiadások növekedési üteme meghaladta a GDP növekedési ütemét az 1995-ös bázisértékhez viszonyítva, addig ez a tendencia ben megfordult, és várhatóan a továbbiakban is ez utóbbi folyamat érvényesül majd. Emellett a felsőoktatási intézmények további forrásokhoz juthatnak a háztartásoktól (a hallgatóktól és azok családjaitól), a vállalati szektortól (elsősorban, de nem kizárólag kutatási együttműködések és támogatások révén), illetve saját bevételre tehetnek szert önálló gazdasági tevékenységek folytatásán keresztül. A nem állami források szerepe a jelenlegi gazdasági-társadalmi változások és folyamatok következtében egyre jobban felértékelődik. Emellett érdemes figyelembe venni az Európai Unió regionális politikájából származó források jelentőségét. 12

13 Kisebbség, hátrányos helyzetű fiatalok helyzete Az Európai Bizottság a laekeni indikátorrendszer alapján határozta meg az Európa 2020 stratégia szegénység csökkentési célját is. Az uniós cél, hogy 20 millió fővel csökkenjen a szegénységben és kirekesztettségben élők száma. Az ehhez kapcsolódó magyar vállalás szerint Magyarország 2020-ra mintegy félmillió fővel kívánja csökkenteni a szegénységben élők számát. A vállalások meghatározásához az Eurostat három mutatószámot használt: a jövedelmi szegénységben élők számát, a rendkívül alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők számát, valamint az anyagi deprivációban élők számát. Az összetett mutató szerint szegénynek vagy kirekesztettnek tekintjük mindazokat, akik bármelyik vagy egyszerre több kategóriába sorolhatók. Magyarországon kisebb ingadozásoktól eltekintve az utóbbi időszakban állandónak tekinthető a szegénységgel vagy kirekesztettséggel érintett népesség száma ben ezer, a lakosság 29,9%-a sorolható ide, ami jócskán meghaladja az 23,1%-os EU átlagot. A vizsgálatok meglehetősen egyértelműen rajzolják ki a szegénységet meghatározó társadalmi jellemzőket, a szegénység profilját. A kutatások alapján az átfogó ok a háztartások/családok alacsony munkaerő-piaci aktivitása mellett a szegénység szempontjából legmeghatározóbb társadalmi jellemzők: alacsony iskolai végzettség a roma származás a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályba tartozik), a rurális lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). A roma népesség helyzete A 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatartozás alapján 190 ezren vallották magukat cigánynak, míg a reprezentatív cigányvizsgálatok eredményei alapján a kutatók 1971-ben 320 ezer fő körülire, 1993-ban 468 ezer körülire, 2003-ban pedig mintegy 570 ezerre becsülték a cigányok számát. Ez az ország teljes népességéhez viszonyítva közel 5,5 százalékos arányt jelentett. A 2003-asnál frissebb kutatási adatok egyelőre nem állnak rendelkezésünkre. Kutatói becslések a romák számát 2010-es évekre ezer közé teszik, hozzátéve, hogy: a roma népesség biztosan nem haladja meg az egymillió főt, és bizonyosan nagyobb, mint 700 ezer fő Oktatáshoz való hozzáférés A magyar oktatási rendszer az OECD országok közül egyike az esélyegyenlőséget legkevésbé biztosító rendszereknek, a gyerekek iskolai eredményességét nagymértékben a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása határozza meg. A roma népesség iskolai felzárkózása még a rendszerváltást megelőző években megrekedt. A kilencvenes évek előtti évtizedekben a romák ugyan jelentősen felzárkóztak az országos átlaghoz az általános iskola elvégzése tekintetében, és a szakmunkás végzettségűek aránya is növekedésnek indult, az érettségit adó középiskolában mindvégig elhanyagolható maradt az arányuk, és így a felsőoktatásban való részvételük is. Relatív továbbtanulási helyzetük azóta 13

14 tovább romlott. Bár felzárkózásuk az általános iskolában tovább folytatódott, az érettségit adó középiskolába történő továbbtanulásuk 15% alatt maradt, szemben a 80% feletti országos átlaggal. A kevés továbbtanuló roma fiatal nagy része szakiskolákban (szakmunkásképzőkben) tanul tovább. Körükben sokkal nagyobb arányú a lemorzsolódás, mint a nem romák körében. A lemorzsolódás csökkentése és kezelése mellett biztosítani kell, hogy a jó eredményű roma tanulók is a képességeiknek megfelelő intézményeket célozzanak meg. A projekt eredményeként növelhető azon középiskolások száma, akik továbbtanulnak és a projekt hatására a Szolnoki Főiskolát választják. A Szolnoki Főiskola esetében a hallgatók létszáma 2010 óta csökkent, bár ez a tendencia a felsőoktatásban például a felvehető hallgatói létszámok tekintetében országos szinten is megfigyelhető ben az első helyes jelentkezők száma 465, az összes jelentkezőké pedig 963 volt, ami erőteljes több mint 60%-os visszaesés az 2010-es év jelentkezői létszám adataihoz képest. A főiskolán a lemorzsolódás aránya ugyanakkor alacsony, ez köszönhető a megszervezett felzárkóztató és tehetséggondozó programoknak, és annak, hogy a hallgatók élnek az egyszeri szak és/vagy tagozat váltási lehetőséggel. A végzett hallgatók zöme azonnal, vagy 2-3 hónapon belül el tud helyezkedni, 80%-uk a saját végzettségének megfelelően. Ez ismét azt mutatja, hogy a régió munkáltatói elismerik a főiskola szakmai képzését és az elhelyezkedési esélyeket, lehetőségeket javítja a jól szervezett szakmai gyakorlati rendszer is. Mindezekre tekintettel minden lehetőséget szükséges megragadni, hogy a hallgatói létszámot és képzettségüket növelni lehessen. A 2010 óta zajló felsőoktatási változások a Szolnoki Főiskolát is megerősítették abban, hogy az eredményesség előmozdítása érdekében át kell alakítani a képzés jelenlegi gyakorlatát, az alábbi szempontok szerint: gyakorlatorientáltság növelése szoros együttműködés a gazdasági (főként termelő) szférával gyakorló szakemberek bevonása a képzésekbe a korábban kialakított szakképzési és felsőoktatási kapacitások kihasználtságának növelése munkaerőpiac-orientált, vállalkozói kompetenciák fejlesztése Szakmapolitikai, jogi háttér Hátrányos helyzet A 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket: A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Kisebbségi oktatás-nevelés A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának a hazai romák által beszélt romani és beás nyelvekre történő kiterjesztését a évi XLIII. törvény hirdette ki. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy az oktatás területén tett vállalások összhangban vannak a nemzeti és etnikai kisebbségi neveléssel, oktatással kapcsolatos jogszabályi előírásokkal. A 14

15 cigány kisebbség óvodai illetve iskolai nevelésének, oktatásának formáit, tartalmi kereteit a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvéről és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvéről szóló rendeletek szabályozzák. Az óvodai nevelés célja, hogy oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra. Az Országos Roma Önkormányzatnak, illetve a cigány kisebbségi önkormányzatoknak a kulturális-oktatási autonómia jegyében iskola-fenntartási, és -alapítási jogaik vannak, saját iskolákat működtetnek. Az iskolai oktatás-nevelés biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. Ez a nevelési illetve oktatási forma számos településen eredményesen működik. Szükséges további garanciák biztosítása, melyek megakadályozzák, hogy a roma kisebbségi oktatás a kirekesztődés eszközévé váljon. A Felsőoktatási Mentorprogram 2005 óta működik a hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő esélyegyenlőségi programként. A program célja az érintett fiatalok felsőfokú tanintézménybe való bekerülési esélyeinek növelése, a követelmények sikeres teljesítése és a későbbiekben a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségének bővítése. A tervezett projekt felépítése, tevékenységei és kimeneti követelményei szorosan illeszkednek az Európai Unió és Magyarország alábbi direktíváihoz. Az oktatáspolitika felsőoktatási ágazatának célja annak elősegítése, hogy a magyar felsőoktatási intézmények a lehető legmagasabb színvonalon kielégítsék elsődleges partnereiknek, a hallgatóknak, valamint külső partnereiknek - a munkaerő-piac szereplőinek - igényeit, elvárásait, elnyerjék és megtartsák azok elégedettségét. Ezt szolgálja a felsőoktatási intézmények teljesítménye, szolgáltatásai (oktatási, nevelési, kutatási, kulturális, rekreációs, társadalmi, ügyviteli és gazdasági tevékenységei) folyamatos javításának, tudatos és tervszerű fejlesztésének, az Európai Felsőoktatási Térségbe és az Európai Kutatási Térségbe való aktív, harmonikus beilleszkedésének ösztönzése. Az Európai Unió az ún. lisszaboni stratégia keretei között határozta meg azokat a célokat, amelyek megvalósítása a régió hosszú távú versenyképességének, dinamikus gazdaság növekedésének megalapozásához, eléréséhez szükséges. Ennek legfontosabb feltételeként a tudásalapú gazdaság kiépítését jelölik meg. A stratégia keretében kitüntetett helyet és szerepet szántak az oktatás és képzés korszerűsítésének és fejlesztésének, az ehhez szükséges anyagi feltételek, pénzügyi források biztosításának, valamint a kutatási eredmények hasznosításának, a szélesen értelmezett innovációs aktivitás élénkítésének. A projekt célkitűzései az Európa 2020 stratégia intelligens növekedés, fenntartható növekedés és az inkluzív növekedés prioritásait szolgálják. Az intelligens növekedés Mozgásban az ifjúság kiemelt kezdeményezése szerint a fiatalok munkaerő-piaci pozícióját javítani szükséges, a felsőoktatási intézmények teljesítményének és nemzetközi vonzerejének 15

16 növelése mellett. A tervezett projekt ezeknek a céloknak az elérését, az oktatás és a képzés minőségének emelését fogja eredményezni. Az Európai Bizottság as időszakra vonatkozó Fiatalok Lendületben Program elsődleges célja a nem formális nevelési programok támogatása fiatalok számára. A projekt program céljait az alábbi ponton szolgálja: az ifjúsági ügyekben érintett különböző döntéshozók közötti párbeszéd erősítése, az ifjúsági területen létező, és a fiatalokról szóló tudás összefogása és terjesztése, valamint más egyéb nemzetközi szervezetekkel megvalósuló együttműködések kialakítása. A konstrukció elősegíti az EU2020-as célok közül a munkahellyel rendelkezők arányának, valamint a felsőfokú vagy azzal egyenértékű oklevelet szerzettek arányának növelése célkitűzések megvalósítását, azáltal, hogy célként fogalmazza meg a felsőoktatásból való lemorzsolódás problémájának kezelését részképzés, illetve alternatív képzési formák megszerzésének biztosításával, valamint a szakképzést, felnőttképzést folytató és gazdasági szereplőkkel való együttműködések hatására a munkaerő-piaci igényekre reagáló, a piacon hasznosítható végzettséget biztosító képzések megvalósításával A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését. Az Új Széchenyi Terv két célterületéhez illeszkedik leginkább a tervezett projekt. Ezek közül az első az 1. számú cél: Foglalkoztatás illetve a második a 4. számú cél: Oktatás. Az ÚSZT minden lépésével azt a célt szolgálja, hogy az embereknek lehetőségük legyen a tudásalapú társadalomban elengedhetetlen ismeretek és készségek megszerzésére és folyamatos megújítására. A Társadalmi Megújulás Operatív Program átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése. Fenti cél megvalósításához kapcsolódóan az operatív programban a projekt szempontjából az alábbi releváns specifikus célokat fogalmazták meg: 1. a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása, 2. az aktivitás területi különbségeinek csökkentése, a változásokhoz való alkalmazkodás segítése, 3. az egész életen át tartó tanulás támogatása, 4. a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása A tervezett projekt leginkább az alábbi pontokon igazodik az ÚSZT és a TÁMOP prioritásaihoz: Az ország versenyképességének növelése A fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődés biztosítása A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása 16

17 Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése A felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése A kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése A gazdaság és a munkaerőpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól egyaránt. A változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze a képzés. Az alkalmazkodóképességet tágan értelmezve emellett azokat a programokat is támogatni fogjuk, amelyek a különböző szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak való megfelelését szolgálják. A képzéseknek külön figyelmet kell fordítaniuk a munkaerő-piaci kompetenciák megerősítésére, köztük a digitális írástudás fejlesztésére. A prioritás a következők intézkedéseket foglalja magában: A képzéshez való hozzáférés segítése (2.1. intézkedés), A képzés és a pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztése (2.2. intézkedés), A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése (2.3. intézkedés), Rugalmasság és biztonság (2.4. intézkedés), A partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között (2.5. intézkedés), Civil szervezetek kapacitásainak megerősítése, a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése (2.6. intézkedés), Átlátható munkaerőpiac (2.7. intézkedés). A tervezett tevékenységek az alábbiak szerint csatlakoznak az ÚSZT kitörési pontjaihoz: 6. Tudomány-innováció: 6.1. Horizontális prioritások és 6.2. Ágazati prioritások Az ország versenyképességének növelése A magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása, bővítése A fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődés biztosítása A lakosság életminőségének javítása 7. Foglalkoztatás: 7.1. A munkaerő-kínálat bővítése 7.2. A közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez 7.4. A versenyképes tudás megszerzésének támogatása 7.5. A szakképzési rendszer fejlesztése Előretekintés: illeszkedés az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program céljaihoz A következő időszakban megvalósításra kerülő Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programba való bekapcsolódás kiemelt fontosságú lesz a Szolnoki Főiskola számára. Az 17

18 intézményt érintő felsőoktatás területén legfontosabb célkitűzések a 4. prioritásban szerepelnek, a tervezett projektre vonatkozó célok az alábbiak: A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni: a tervezett projekt kiemelt figyelmet szentel a lemorzsolódás elkerülésére El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 30,3%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen (felsőfokú képzettségi szint növelése) valamint a felsőoktatás gazdaság igényeinek megfelelő átalakítása Lakossági tudatosság javítása: nyilvános tájékoztatók, rendezvények szervezése, melyek a disszeminációt szolgálják A projekt előmozdítja az EU2020-as célok teljesülését A konstrukció elősegíti az EU2020-as célok közül a munkahellyel rendelkezők arányának, valamint a felsőfokú vagy azzal egyenértékű oklevelet szerzettek, továbbá a duális szak- és felnőttképzésbe sikeresen bevontak arányának növelése célkitűzések megvalósítását, azáltal, hogy célként fogalmazza meg a lemorzsolódás problémájának kezelését, valamint a gazdasági szereplőkkel való együttműködések hatására a munkaerő-piaci igényekre reagáló, a piacon hasznosítható végzettséget biztosító képzések megvalósításával A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához Jelen pályázati konstrukció keretein belül megvalósuló projekt széles körben hozzájárul az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban foglalt célkitűzések megvalósulásához, igazodnak az Országos Településfejlesztési Koncepció céljaihoz. A projekt a Szolnoki Főiskolán valósul meg, így célkitűzéseinek kapcsolódását Szolnok és térségének fejlesztési koncepcióihoz kiemelten fontosnak tartjuk. A főbb kapcsolódási pontokat a következő táblázatokban foglaltuk össze. A projekt kapcsolódik a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák ( )-ben megfogalmazott célokhoz és stratégiához. 18

19 Hazai koncepciók Egész Életen Át Tartó Tanulás Stratégiája Országos Fejlesztéspolitik ai Koncepció - Befektetés az emberbe Országos Területfejlesztési Koncepció 1. Kulcskompetenciák fejlesztése és tanulási lehetőségek kiszélesítése. 1. Versenyképes tudás és műveltség növekedése: 2. A képességek fejlesztése különösen halaszthatatlan az alapkészségek, az idegen nyelvek és az informatika területén. 3. Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, azok folyamatos összehangolása a munkaerőpiac igényeivel. 4. Az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, az oktatáshoz, a műveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával. 5. A társadalmi és kulturális tőke erősítése. 1. A régiók versenyképességének erősítése érdekében a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttműködésének elősegítése. Közép- Dunántúl városhálózatának sajátos helyzetéből következően Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési társközpontokként, Dunaújváros és Tatabánya alközpontok bevonásával szervezik meg a pólus szerepből adódó feladataikat. 2. A felsőoktatással rendelkező városokban a felsőoktatási K+F humán kapacitások, közép- és felsőfokú szakképzési, felnőttoktatási rendszerek fejlesztése. 3. A humán erőforrás fejlesztése, az iskolarendszeren belüli és azon kívüli oktatás színvonalának fejlesztésével és a képzési struktúra munkaerőpiaci igényekhez történő igazításával. 4. A felsőoktatási intézmények és a régiók gazdasági szereplői közötti sokrétű kapcsolatok erősítése a kölcsönös előnyök alapján, a munkaerőpiac képzési igényeinek szélesebb körű kielégítése. Helyi fejlesztési stratégiákhoz való illeszkedés Szolnok Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója Szolnok integrált városfejlesztési stratégiája Prioritás VI.: Versenyszféra fejlesztések: diverzifikált és integrált gazdaságfejlesztés, partnerhálózatok fejlesztése (versenyképesség): 1. Az egész életen át tartó tanulás rendszerének fejlesztése, a felnőttképzési szolgáltatások szerepének megerősítése, a felnőttek tanulási motivációját az általános és szakmai ismeretek bővítését szolgálja. Stratégiai és területi szemléletű városfejlesztés támogatása, valamint a fejlesztendő városi akcióterületek kijelölése, ezeken belül minőségi életkörülmények javítása, társadalmi szolgáltatások és oktatás fejlesztése. 19

20 2. A projekt céljai, tevékenységei 2.1. A projekt céljainak meghatározása A TÁMOP 4.2.1/D-15/1/KONV pályázat célja a kutatási potenciál megerősítése a felsőoktatás harmadik missziójához kapcsolódó fejlesztésekhez kapcsolódóan, másfelől a felsőoktatási jelenlét biztosítása új, innovatív megoldásokkal az oktatás és a kutatás olyan területein, ahol a felsőoktatási szolgáltatások megjelenése hiánypótló. Ezen célok mentén a konstrukció hozzájárul a társadalmi innováció (social innovation) erősítéséhez a felsőoktatásban. A konstrukció célja a felsőoktatási intézmények képzési és kutatási portfóliójának szinergikus, tudományterületek közötti összekapcsolása, így a felsőoktatási intézmények szerepének erősítése a kreatív város vagy smart city koncepció megvalósításában, a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági változások megelőzésében vagy kezelésében, illetve a fenntartható vidék megszervezésében. Ehhez kapcsolódóan a konstrukció keretében lehetőség nyílik a felsőoktatási szolgáltatások kiterjesztésére jelenleg felsőoktatási telephellyel nem rendelkező településekre. A konstrukció keretében bevont új telephelyeken a helyi igényekhez igazodó új típusú felsőoktatási szolgáltatások (pl. közösségi főiskola) pilot jellegű kipróbálására nyílik lehetőség. A fent megjelölt célhoz kapcsolódóan a Szolnoki Főiskola és konzorciumi partnerei által összeállított Tudásközponti funkciók bővítése, hálózati építés a kutatások és a tudástranszferszolgáltatások területén című pályázat célja egy olyan, komplex program kidolgozása és megvalósítása, mely hozzájárul a térség hosszú távú fejlődéséhez, a humánerőforrás fejlesztéséhez és az innovatív módszertanok használatának terjesztéséhez. A projekt átfogó céljai közt említhető: hátrányos régió felzárkóztatása innovatív felsőoktatási tevékenységek révén; a projekt során a társadalomtudomány és a gazdaságtudomány képviselői együtt dolgoznak ki és valósítanak meg a hátrányos helyzetű régió fiataljai számára kitörési lehetőséget jelentő oktatási, képzési programot; távoktatás lehetőségének kidolgozása, mint eddig nem alkalmazott módszer a hátrányos helyzetű gyermekek oktatása érdekében (költséghatékony, interaktív, rugalmas); innovatív szemléletmód terjesztése a régióban; a projekt versenyképes tudás megszerzésének lehetőségét kínálja a régió fiataljai számára; 20

21 a gazdaság-és társadalomtudományos területek szorosabb együttműködése valósul meg; kiemelt hangsúly a roma gyermekek elérésére; a Szolnoki Főiskola integrálása a nemzetközi tudományos vérkeringésbe; hosszútávon fenntartható, önellátó gazdasági struktúra és oktatási rendszer kutatása A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete A projekt kezdeményezője a Szolnoki Főiskola, aki új típusú képzési kapacitások és (szakember megtartó) formációk létrehozásában, különösen tudásközponti funkciók bővítésében, hálózatépítésben, tudástranszfer-szolgáltatások kialakításában érdekelt a projekt megvalósításában. A projekt megvalósításának érdekeltjei a konzorciumban is resztvevő munkaerő-piaci és képzési, kutatási szereplők Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztő Alapítvány, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete akik aktívan hozzájárulnak a projekt céljainak eléréséhez. A projekt érdekeltjei a régióban található valamennyi szereplő, aki érintett az említett funkciók és tudástranszfer-szolgáltatások vonatkozásában és hajlandóságot mutat ilyen jellegű együttműködésre. A projekt érdekeltjei közé tartozik továbbá a szakpolitika és a kormányzat is, hiszen a fejlesztés illeszkedik az oktatáspolitika célkitűzéseihez. A projekt ellenérdekeltjei között a rivális vidéki főiskolák említhetőek meg, de sem a viszonyulásuk nem szélsőséges lévén a pályázati lehetőség számukra is elérhető, sem befolyásolási képességük nem meghatározó a projekt szempontjából. A projekt közvetlenül érinti egyrészt a hátrányos helyzetű fiatalok körét, illetve a képzőket, a főiskola oktatóit és az képzésbe, oktatásba bevont más szakembereket és kutatókat. Számukra a projekt követlen eredményeket kínál, a lehatárolt két közvetlen célcsoport azok haszonélvezőivé válik. A hallgatói célcsoporton belül külön kiemelhető a roma gyerekek köre, akik felzárkóztatására konkrét megoldások megalapozását, tervezését célozza meg a projekt. A hallgatói célcsoport egyrészt a fő régióban középfokú oktatásban résztvevő diákból, másrészt a Főiskola jelenlegi és 2015-ben felvett hallgató létszámából, mintegy főből tevődik össze. A fejlesztések közvetlen célcsoportja a Főiskola valamennyi oktatója és az együttműködő partnerek munkatársai. A projekt közvetett haszonelvezői között kiemelendő a Főiskola illetve az intézmény vezetése, akinek a nemzetközi jó gyakorlatok azonosításával, a partnerségi együttműködések kialakításával, a tevékenység fokozásával lehetősége nyílik piaci pozíciójának erősítésére, a nemzetközi tudományos környezetbe való integrálódásra, nemzetközi hálózatokba történő bekapcsolódásra, hallgatói létszámának növelésére, képzési portfóliójának bővítésére es további fejlesztésére. A projekt közvetett haszonélvezője tágabb 21

22 értelembe Jász-Nagykun-Szolnok megye, hiszen a fejlesztések a településen és a térségben befektetéseket, ezáltal új munkahelyeket es növekvő adóbevételeket eredményezhet. Közvetett haszonelvezők továbbá azok a telephelyek, vállalatok, akik a projekt során, vagy későbbiekben a fejlesztések hatására együttműködésre lépnek a Főiskolával, részt vesznek a tudástranszfer és távoktatás kialakításában, ezáltal lehetőségük nyílik versenyképes tudással rendelkező fiatalok alkalmazására. A projekt által érintettek mindazok az intézményi kollégák, akik a megvalósítás során aktívan részt vesznek a projekt egyes tevékenységeiben, továbbá azok a szakmai szolgáltató partnerek segítik a projekt szakmai es adminisztratív előmenetelét. A konzorciumi- es együttműködő partnereket az érdekeltek között már megemlítettük Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása A 2.1 pontban meghatározott célokat a pályázó konzorcium az alábbi tevékenységek megvalósítása által kívánja elérni: Konstrukció keretében pályázható terület: Új típusú képzési kapacitások és (szakember megtartó) formációk létrehozása a társadalmigazdasági válságfolyamatok megelőzése és kezelése érdekében, különösen a jelentős elvándorlással és társadalmi-gazdasági problémákkal terhelt területeken. Cél meghatározása: Olyan új típusú, mind a képzési szinteteket, mind a képzési területeket, mind a képzésben potenciálisan résztvevőket tekintve széles kör lefedését lehetővé tévő, on-line távtanuláson alapuló képzési kapacitást és formát kíván a projekt kialakítani, amely a nyújtott szolgáltatások útján a képzettséget növelve szerepet vállal a társadalmi problémák megoldásában az innovatív képzési mód alkalmazásával. A távtanulási rendszer működtetése megteremti olyan új oktatási kapcsolatok kialakításának lehetőségét is, amely más intézmények meglévő képzéseinek távtanulásos módszertanra átalakításával és a képzésmenedzsment (tutor) szolgáltatásokkal új tudásközponti funkciót hozna létre. A Tudásközpont által, a Jászság- Nagykunság-Szolnok területén meglévő társadalom- és gazdaságkutatási tevékenységet folytatók és a gazdasági szereplők közös célmeghatározása alapján a társadalmi innováció lehetőségeinek kimunkálását célzó kutatási terv kialakítása, kutatóhely létrehozása, a meglévő tudás megosztási feltételeinek (tudástranszfer) megteremtése. Részcélok: új oktatási-kutatási kapcsolatok kialakítása új típusú felsőoktatási szolgáltatások kialakítása 22

23 a kutatók számának növelése a társadalmi innováció területén Alprojektek bemutatása 1. alprojekt: Felsőoktatási szolgáltatások módszertanilag megújult kiterjesztése jelenleg felsőoktatási telephellyel nem rendelkező településekre Felelős: Mondok Anita a) A felsőoktatási kutatásokba bekapcsolódást előkészítő, a megye járási székhelyein működő középiskolákban lebonyolítandó képzések képzési anyagának kidolgozása tehetségpontokon keresztül kapcsolatfelvétel (Karcag, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Jászapáti, Kunszentmárton, Kunhegyes, Tiszafüred városok közül 4 középiskoláit célozva), Miértek miértjei tanuljunk meg gondolkodni! (Szolnoki Főiskola megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 1. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) b) Felsőoktatási felzárkóztató-előkészítő funkciókat ellátó, a hátrányos helyzetű területek középiskolásait célzó, távtanuláson alapuló, a felvételi többletpontokat eredményező emelt szintű érettségire készítő képzések kialakítása. Képzések kidolgozása és tesztelése. (Szolnoki Főiskola megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 5. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) 2. alprojekt: Kutatási és képzési kapacitások fokozása, fejlesztése Felelős: Dr. Lakatos Vilmos a) A társadalomtudományi és gazdaságtudományi területen tervezett interdiszciplináris kutatások, valamint kutatási és képzési együttműködések stratégiai megalapozása a tudományterületi vállalati kapcsolatrendszer formalizálása. A kapcsolatrendszer szélesítése a munkaerő-ellátást érintő kutatások miatt a különböző ágazatokba tartozó vállalkozásokkal. Rendezvények szervezése (szakember fórum) (Szolnoki Főiskola megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 2. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) b) Felmérések, kutatások lebonyolítása- téma: kutatási és oktatási igények megismerése, kutatási tervek készítése (Konzorciumi partner megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 2. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) 23

24 c) Inter- és multidiszciplináris kutatási és képzési együttműködések kialakítása és programok megvalósítása. Új kutatási stratégiai koncepció kialakítása az együttműködések alapján megfogalmazott igények mentén. A megvalósítás részletes tervének kidolgozása. (Szolnoki Főiskola megvalósításában, Pályázati Útmutató C1. pont 2. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) d) Új típusú információs társadalom eszközrendszerek kifejlesztése a társadalmi felzárkózás és a társadalmi együttműködés fokozása érdekében. távtanulási platform kialakítása, működtetése a képzési lehetőségekhez való széleskörű hozzáférés biztosítása érdekében. Kooperatív kutatási felület létrehozása az eredmények kutatócsoporton belüli megosztása és közös felhasználása érdekében. Betanítás. (Szolnoki Főiskola megvalósításában, Pályázati Útmutató C1. pont 2. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) e) Helyi fejlesztési igényekhez kapcsolódó felsőoktatási K+F+I szolgáltatások és kapcsolódó képzések biztosítása, különös tekintettel konkrét városi problémákra vagy fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódó K+F+I tevékenységre. A Tudásközpont szolgáltatásainak piacosítása, kiajánlhatóság humán és tárgyi erőforrásainak létrehozása. (Szolnoki Főiskola megvalósításában, Pályázati Útmutató C1. pont 2. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) 3. alprojekt: Innovatív oktatási-kutatási kapcsolatrendszerek kialakítása Felelős: Dr. Pólya Éva a) Egy gazdaságkutatással foglalkozó nemzetközi hálózathoz csatlakozás, tevékenység meghatározás és kutatási terv készítése, egy társadalomkutatással foglalkozó intézményközi kapcsolat kialakítása (Bécsben az FH Campus Wien). Kreatív Centrum együttműködés, Közép- Kelet Európai Vidékfejlesztő Központtal együttműködés. Külföldi jó gyakorlatok tanulmányozása és adaptációs lehetőségeinek felmérése. A szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szakmai konferenciákon való részvétel. Rendezvények szervezése. (Szolnoki Főiskola megvalósításában Pályázati Útmutató C1. pont 3. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) 4. alprojekt Városi / térségi és felsőoktatási fejlesztések összekapcsolása Felelős: Dr. Túróczi Imre 24

25 a) A társadalom- és gazdaságtudományi képzésekbe és kutatásokba a helyi gazdaság- és térségfejlesztési témakörök és problémák beépítése - a hallgatók számára TDK témák kiírása- ösztöndíjjal motiválva, az oktatók számára kutatócsoportok létrehozásának ösztönzése. (Konzorciumi partner megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 4. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) b) Kreatív város / Smart City fejlesztésekben a felsőoktatási intézmények részvételének biztosítása: a magyar városok sajátosságait figyelembe véve, infokommunikációs technológiákkal támogatva a fenntartható fejlődést ösztönöző programok kidolgozása és lebonyolítása a felsőoktatási intézmény által telematikai és infokommunikációs tudástranszfer a GYMA Ipari park kapacitásain alapulva, T-City rendszerhez kapcsolódás tudománynépszerűsítési céllal. (Konzorciumi partner megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 4. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) c) Felsőoktatási intézmények és telephelyek aktívabb részvételének biztosítása a térségi fenntartható vidék fejlesztési akciókban, különös tekintettel a környezet- és természetvédelmi szektorban a foglalkoztatottság növelésére. részvétel Besenyszög vidékfejlesztési tervének megvalósításában a tangazdaság áthelyezéséhez kapcsolódóan. (Szolnoki Főiskola megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 4. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) d) A kialakuló vállalati adatbázisból a szakmai gyakorlóhely kiválasztásának algoritmizálása soktényezős szempontrendszer alapján. Rendezvények szervezése. (Szolnoki Főiskola megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 5. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) 5. alprojekt: Képzési forma fejlesztés Felelős: Dr. Kóródi Márta a) Helyi társadalmi igényeket kielégítő kutatási és fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó új típusú képzési formák fejlesztése. a leszakadó, hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó szakemberek képzése: roma vállalkozási és kommunikációs szakreferens szakirányú továbbképzések tananyagának távtanulásos módszertanra adaptálása, módszertani fejlesztések, tartalomfejlesztés. (Szolnoki Főiskola megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 4. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) 25

26 Konzorciumi partnerek részvétele a projektben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 6. alprojekt: Non-profit kutatási szolgáltatások és tudásbázis biztosítása a városi és területi fejlesztési tevékenységekhez Felelős: Ulvicki Tamásné a) Kutatási és képzési kapacitások fokozása, fejlesztése. Felmérés készítése a JNSZ megyei / a Szolnoki Főiskola területi beiskolázási hatókörében működő kkv-k kutatáshasznosítási gyakorlatáról; a Szolnoki Főiskolával való potenciális együttműködési (szak)területek feltárása. b) A felmérés eredményeiből kiindulva javaslatok / intézkedési terv megfogalmazása a kkv-k részére. c) Kapcsolódó tájékoztató vállalkozói fórumok megszervezése és lebonyolítása 3 alkalommal (különböző helyszíneken). d) Részvétel szakmai konferencián: ( 2015 International R&D Management Conference, Pisa, Olaszország). e) Javaslatok / intézkedési terv megfogalmazása K+F szolgáltatások kidolgozásához és bevezetéséhez a Szolnoki Főiskola részére. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 2. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) 7. alprojekt: Városi/térségi és felsőoktatási fejlesztések összekapcsolása Felelős: Szabó Zsuzsanna a) Smart City fejlesztések a hallgatói kártya révén elérhető vagy potenciálisan elérhető szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére tréningprogram anyagának kidolgozása, amely szakmai tartalmának középpontjában a kutatáshasznosítást támogató szolgáltatások szervezése és a duális képzésbe való bekapcsolódás/toborzás áll. b) Pilot műhely: hallgatók és kkv-k részvételével 5 alkalmas szakmai műhelymunka, melynek tárgya 1 db Smart City szolgáltatás kidolgozása vagy minőségi fejlesztése (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 4. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) 26

27 MTA TK Kisebbségkutató Intézet 8. alprojekt: Kutatás végzése a Szolnoki Főiskola részére Felelős: Dr. Papp Z. Attila Alaptézisünk az, hogy a képző intézmények nem önmagukban léteznek, hanem szoros összefüggésben a külső és belső feltételekkel. A kutatás keretében ezért célunk megvizsgálni, milyen intézményen belüli és kívüli, a közvetlen és a tágabb társadalmi környezet viszonyaival összefüggő okai vannak egy iskola sikerességének és sikertelenségének. Három szakaszban három különböző megközelítést alkalmazva folytatjuk a vizsgálatot. A kutatás kiindulópontjául országos és nemzetközi felmérések szolgálnak. a) Kutatásunk első szakaszában az évente zajló Országos Kompetenciamérés (OKM) legfrissebb szakértői legfrissebb adatbázisai segítségével meghatározzuk a reziliens (sikeres hátrányos helyzetű) és a kockázatnak kitett iskolák körét, és ezek statisztikai leírására vállalkozunk. Ennek keretében külön kitérünk a Jász-Nagykun-Szolnok megyei iskolák elemzésére. Mivel az OKM adatbázisok 6., 8. és 10. évfolyamos diákok adatait is tartalmazza, elemzésünk egyaránt érinteni fogja az általános iskola, illetve a középfokú képzési formák sikerességének leírását is. b) A projekt második szakaszában beazonosítjuk a megkeresendő két reziliens iskolát (egy általános iskolai és egy középfokú intézményt.) Mivel a kompetenciamérés adatbázisai telephelyi szintű becsléseket tartalmaznak a roma tanulói arány vonatkozásában is, be tudunk azonosítani olyan iskolákat, ahol relatív magasabb becsült roma tanulói arány mellett az iskola valamilyen szempontból sikeresnek mondható. Ha további település szintű paramétereket is figyelembe veszünk, eljutunk azokhoz az iskolákhoz és társadalmi környezetéhez, amelyeket a kutatás ezen és következő szakaszában kvalitatív módszerrel megvizsgálunk. E szakaszban a kiválasztott 2 iskolára fókuszálva, kvalitatív módszerekkel (interjúk, etnográfiai megfigyelések, dokumentumelemzés, óramegfigyelés) vizsgálnánk meg az iskolák sikerességének okait. Ennek eredményeképpen javaslatokat is tudnánk megfogalmazni új pedagógiai módszerek alkalmazására is. c) A harmadik szakaszban nem állnánk meg az oktatási tevékenység minőségének intézményen belüli okainak feltárásánál, hanem megvizsgálnánk a helyi társadalom, munkaerőpiac és az iskola viszonyát is. A kutatás ezen szakaszában tehát választ kapnánk arra, hogy a fiatal, de általában a roma lakosság gazdasági aktivitása milyen feltételek mellett fokozható. (MTA TK Kisebbségkutató Intézet megvalósításában; Pályázati Útmutató C1. pont 2. tevékenységi köréhez kapcsolódóan) 27

28 2.4. Indikátorok A projekt keretében teljesíteni kívánt indikátor vállalásokat az alábbi táblázat tartalmazza. Az indikátorok meghatározásánál a Főiskola és a konzorciumi partnerekkel együtt olyan értékeket adott meg, melyek teljesíthetőek, összhangban vannak a projekt szakmai tartalmával és hosszú távon fenntarthatóak. Kapcsolódó cél Új oktatásikutatási kapcsolatok kialakítása A kutatók számának növelése a társadalmi innováció területén Új típusú felsőoktatási szolgáltatáso k kialakítása A kutatók számának növelése a társadalmi innováció területén Indikátor megnevezése Önkormányzato kkal, civil szféra képviselőivel és vállalatokkal kötött új oktatásikutatási, illetve fejlesztési együttműködési megállapodáso k száma (hazai és külföldi) A projekt keretében ösztöndíjban részesült kutatók, oktatók, hallgatók száma Kialakított új típusú felsőoktatási szolgáltatások száma A projekt eredményeként kiadott publikációk száma Mérték Kiindulási Célérték Céldátum Adatforrás -egység érték Kimenet indikátorok db október 31. fő október 31. db október 31. Eredmény indikátorok db október 31. Együttműködési megállapodások másolata Projektdokumentá ció, jelenléti ívek, képzési jegyzőkönyvek, regisztrációk 28

29 3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése 3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása A megvalósulás helyszíne Jelen projekt a Szolnoki Főiskolán kerül megvalósításra, így hatását esősorban Szolnok Megyei Jogú Városban fejti ki, de értelemszerűen ez kiterjed a főiskola vonzáskörzetére, az Észak- Alföldi Régióra, illetve közvetve az ország egészére. Szolnok Megyei Jogú Város Szolnok Megyei Jogú Város Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, az Észak-Alföldi Régió egyik legnagyobb települése, gazdasági, közlekedési, katonai, kulturális, oktatási és egészségügyi központ. Szolnok az Alföld szívében, a Tisza és a Zagyva folyó torkolatánál fekvő település, csaknem ezer éves történelmi múlttal rendelkezik. A megyeszékhely földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a több évszázados hagyományokat megőrizve és követve az utóbbi években is megtartotta a térségben betöltött központi szerepét. A város egyik legfontosabb törekvése a gazdasági fejlődés biztosítása. A megyeszékhely dinamikus fejlődési pályára kíván lépni egy kereskedelmi, tranzitforgalmi, ipari, pénzügyi szolgáltató központi funkció kialakításával, illetve a már eddig is meglévő speciális alföldi regionális szerepkör megerősítésével. Ezt a fejlődést segíti elő az E 60-as számú főút, a tervezett M4-M8 autópálya, az észak-déli, nyugat-keleti összeköttetést egyaránt biztosító belföldi és nemzetközi vasútvonal, amelyhez jelentős személy- és teherpályaudvar kapcsolódik, valamint a Szolnoki Ipari Park és a Szolnoki Logisztikai Központ létrehozása, üzemeltetése, az új kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatások kialakulása, és a minőségi gyógyés rendezvényturizmus fejlesztése. Szolnok közlekedés-földrajzi helyzete a vasúti, a közúti és a vízi, légi szállítások tekintetében egyaránt kedvező. A város közlekedési adottsága a legjobbak közé tartozik. Budapesttel a 4- es számú főút és két nemzetközi jelentőségű vasútvonal köti össze. Pályaudvara kiválóan alkalmas, mind személy, mind teherszállítást tekintve, a kelet-nyugat irányú belföldi és külföldi összeköttetésre. Két közúti és egy vasúti Tisza-hídja van, további két közúti hidat terveznek (az egyik a 2 2 sávos 4-es főút új elkerülő szakaszán lesz, a várostól északra, a másik egy új, "tömegközlekedésileg" is fontos híd, a várostól keletre). A Tisza vízi útja lehetővé teszi, tonnás áruszállító hajók közlekedését. Két repülőtere a légi szállításban játszik szerepet. A jelentős nagyságú kelet-nyugati átmenő forgalom nagymértékben hozzájárul a város fejlődéséhez. A várost elkerülő 4-es út, valamint a vízi és légi közlekedés megléte, a kitérő vasúti iparvágányok tették lehetővé, két ipari park, valamint logisztikai központ letelepedését. 29

30 A város gazdasága az utóbbi években jelentős átalakuláson ment át. A valamikor iparimezőgazdasági gazdaság átalakult, új vállatok, illetve sok kis vállalkozás született. A meghatározó olajipar és a mezőgazdasági gépgyártás háttérbe szorult. Megmaradt viszont az élelmiszer-feldolgozás, fafeldolgozás, papírgyártás, vegyipar, gyógyszergyártás, vasúti járműjavítás. A termelő beruházások területén elsőként a francia Le Belier autóalkatrészmegmunkáló gyára, valamint a Derula Kft. fafeldolgozó üzeme kezdte meg működését Szolnokon. Jelentős cégek, a Henkel Magyarország Kft. a vegyipar, a Samsung Electronics Magyar Rt. az elektronika a papírgyártás területén. Ezeknek a cégeknek voltak több évtizedes múlttal rendelkező elődeik, amelyek a város és a környező települések lakóinak adtak biztos megélhetést. A térségben új befektetőként számos vállalat jelent meg. A Stadler Trains Magyarország Kft ben egy alumínium kocsiszekrény-gyártó üzemet létesített Szolnokon, az első autóipari bőrgyártó cégek egyikeként ismert Eagle Ottawa pedig 2001 óta van jelen a térségben. Észak-alföldi régió Az Észak-alföldi régió a Magyar Köztársaság keleti határán fekszik, három megyéből (Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg) áll. A régió 6 km-nyi európai uniós (szlovákiai), valamint 338 km-nyi (ma még teljes egészében) EU-n kívüli (ukrajnai és romániai) határszakasszal rendelkezik. A régió határszakaszán a szomszédos országokba átnyúló földrajzi, ökológiai egységet képező területek találhatók (a területek egy része az EU Natura 2000 hálózatának alkotóeleme). A határ menti kapcsolatok vonatkozásában elsősorban a centrumvárosok interregionális együttműködésének földrajzi keretei rajzolódnak ki: a Nyíregyháza-Ungvár, valamint a Debrecen Berettyóújfalu - Nagyvárad városkapcsolatokra épülve már konkrét együttműködések fogalmazódtak meg, ezek azonban sok esetben esetlegesek, és további bővítésük szükséges. A régió területe km2, a lakónépesség száma 2014-ben fő, ezzel az ország második legnagyobb és legnépesebb régiója. Az Észak-alföldi régió GDP/fő mutatója 2011-ben az Európai Unió átlagának mindössze 42,8 százalékát tette ki, ezzel az értékkel a magyar régiók között, Észak-Magyarországot megelőzve az utolsóelőtti helyet foglalta el. A régió kedvezőtlen helyzetére, valamint a régión belüli nagymértékű területi különbségekre utal az is, hogy az itt található 32 járásból 12 komplex programmal fejlesztendő, 7 fejlesztendő, 10 pedig kedvezményezett járás besorolású térség a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet alapján. Az új évezredben a közlekedési feltételek javulásának hatására fokozatosan nőtt a térségbe érkező külföldi tőke mennyisége (például Michelin, Elektrolux, Flextronics, National Instruments, FAG, TEVA, Samsung). Mindez egy nemzetközi munkakörnyezetet teremtett a munkaerőpiacon, indokolttá téve a megfelelő képzettséggel rendelkező felkészült munkaerő meglétét, ezáltal az oktatás fejlesztését a térségben. 30

31 Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása A projekt a következő szakaszok mentén valósul meg: előkészítés, megvalósítás, on-going értékelés, ex-post utánkövetés. Mivel a pályázati előírásokból fakadóan a komplex, szerteágazó célrendszer mentén szerveződő projektet igen feszített ütemezéssel szükséges megvalósítani, elengedhetetlen a projekt valamennyi fázisában a feladatok pontos definiálása, lehatárolása, a folyamatos minőség-ellenőrzés és szakmai monitoring. A projekthez kapcsolódó feladatok abban a szellemben lettek betervezve, hogy a projekt szakmai megvalósítását operatív és szakmai támogató feladatokkal a pályázat előkészítő szakaszától kezdve folyamatosan végig kell kísérni. Az előkészítés időszakát a megvalósításra rendelkezésre álló időbeli szűkösség miatt március 31-ig tervezzük. A projekt megvalósításának tervezett időtartama április november 30, a fizikai befejezés október 31-ig fog megtörténni. A projekt adminisztratív zárása záró kifizetési kérelem és beszámoló benyújtására december 31-ig sor kerül. A projekt keretében létrehozott kapacitások, szolgáltatások a befejezést követően legalább 5 évig fent lesznek tartva. Fentiek jegyében az előkészítéshez kapcsolódó feladatok az alábbiak: konzorcium felállítása, konzorciumi megállapodás megkötése megvalósíthatósági tanulmány elkészítése szakmai együttműködő-, támogató partnerek bevonása a projekt személyi hátterének felállítása, projektmenedzsment szervezet kialakítása részletes projektterv kidolgozása szakmai konzultációk a fejlesztés egyeztetése, kommunikálása a pályázati felhívásnak megfelelő pályázati dokumentáció elkészítésének koordinálása, összeállítása, kidolgozása ágazati kereslet és kínálatelemzés a fejlesztések megalapozása érdekében szakmai együttműködő partneri kör azonosítása, együttműködési stratégia felállítása A megvalósításhoz kapcsolódó feladatok: a 2.3. alpontban felsorolt projektelemek és tevékenységek megvalósítása, összhangban a pályázati útmutató előírásaival a szakmai eredmények közzététele, disszeminációja sajtónyilvánosság biztosítása erőforrásokkal való optimális gazdálkodás az eredmények folyamatos követése, hatékonyságvizsgálat, projektmenedzsment 31

32 A megvalósítási fázisban tervezett projektmenedzsment feladatok: projekt menedzsment szervezet hatékony működtetése közbeszerzések lefolytatása kötelező nyilvánosság biztosítása kötelező könyvvizsgálat lefolytatása erőforrásokkal való optimális gazdálkodás szervezési, megvalósítási feladatok felügyelete folyamatos beszámolás az intézmény vezetése felé projekt adminisztrációhoz kapcsolódó feladatok ellátása kapcsolattartás a támogató intézményrendszerrel A fejlesztés hatásainak elemzése A projekt átfogó célja a hátrányos helyzetű régió felzárkóztatása innovatív felsőoktatási tevékenységek révén, mely a Szolnoki Főiskola megvalósításában jönne létre, továbbá a Főiskola képzési portfóliójának bővítése a tudásközponti funkciók és kutatási hálózatok fejlesztésével. Továbbá kiemelten fontos a térség társadalmi és gazdasági fejlesztése. Az alföldi térségek Jász-Nagykun-Szolnok megyénél, illetve az Észak-Alföldi Régiónál tágabb kontextust jelentenek magukban foglaljak Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdu-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területét, valamint Pest megyéből a ceglédi és dabasi kistérségeket. A hosszútávon fenntartható, önellátó gazdasági struktúra és oktatási rendszer kialakítása, mint stratégiai célok eléréséhez az említett fejlesztések elengedhetetlenek. A tervezett TÁMOP projekt megvalósítása különböző hatásterületekre lebontva: élénkíti a képzési programokat, ezáltal kitörési lehetőségek biztosítva a hátrányos helyzetű fiatalok számára, javítja a társadalomban, gazdaságban és tudományos életben a versenyképes tudással bíró fiatalok körét, szorosabb együttműködést valósít meg a különböző gazdaság- és társadalomtudományos területek között, illetve hosszútávon kereteket biztosít a multinacionális vállalati környezetbe való jobb beilleszkedésre, ami hosszútávon javítja a foglalkoztatást, a gazdaság versenyképességét ez által társadalmi szintű hasznossággal jár. 32

33 3.1.3.A. Társadalmi és gazdasági hatások A projekt által elért társadalmi és gazdasági hatásokat az alábbiak szerint határozhatjuk meg: Hatásviselő rendszer Közvetlen / közvetett hatás Hatás erőssége (0-5) A hatásmechanizmus leírása, eredménye Foglalkoztatás munkaerőpiac és Közvetlen 5 Projekt által nő a foglalkoztatottság: a tudástranszfer-hálózatok, az új típusú felsőoktatási szolgáltatások és képzések, tudásközpont kialakítása egyértelműen pozitívan hat a hallgatók munkaerő-piaci potenciáljára, valamint a régióban élők elhelyezkedési lehetőségeire; az elvégzett tevékenységek nyomán újabb munkahelyek teremtése válhat lehetővé - bővül a foglalkoztatottság. Munkakörülmények Közvetlen 5 A projektben megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően szakmailag felkészültebb, versenyképesebb tudással rendelkező munkavállalók kerülnek ki a munkaerő piacra, amely lehetővé teszi a hazai vállalatok fejlődését. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme Közvetlen 4 A projekt megvalósítása hatással lesz a pályakezdők helyzetére, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok körére. Az új, innovatív képzés eredményeképpen kiszélesednek a képzésben résztvevő társadalmi csoportok lehetőségei, ezáltal javul az intézményi image, pozitív irányba fejlődik a Főiskola megítélése. Esélyegyenlőség Közvetett 4 Az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartása, a megkülönböztetés teljes hiánya: a kutatási és tudástranszfer hálózatok fejlesztése során hangsúlyos szerepet kapnak az esélyegyenlőségi elvek. A hátrányos helyzetű, roma hallgatók a projekt egyik fontos célcsoportját alkotják. 33

34 Hatásviselő rendszer Közvetlen / közvetett hatás Hatás erőssége (0-5) A hatásmechanizmus leírása, eredménye Területi kiegyenlítődés Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme Nyilvánosság, igazságosság, erkölcs Közegészségügy, közbiztonság Közvetett 4 Hátrányos helyzetű kistérségekben élők helyzetének kiegyenlítődése: a város vonzáskörnyezetének gazdaságára pozitívan hat a projekt megvalósítása pl. a befektetők vonzása révén. Közvetett 4 Személyi jogok betartásának teljes mértékű gyakorlása a projekt során. Közvetlen 4 Nyilvánosság, tájékoztatás betartása, a projekt során az erkölcsi normák betartása, erre a bevont partnerek figyelmének felhívása: fejlődik a szervezet képzésének programja; az innovatív, új költséghatékonyabb oktatási tervek révén nő a Főiskola teljesítménye, nő az elismertsége az intézmény vonzáskörzetében. Közvetett 0 Közegészségügyi és közbiztonság betartásának gyakorlása. Bűnözés, terrorizmus biztonság és Közvetett 0 Bűnözés, terrorizmushoz köthető tevékenységek teljes hiánya. A szociális ellátórendszerekhez történő hozzáférés Közvetett 0 Nem releváns. Kutatás fejlesztés Közvetett 4 Az innovatív képzési szolgáltatások fejlesztése révén javulnak az oktatásikutatási kapcsolatok, ezáltal fejlődik szervezetek K+F tevékenysége; nő az Főiskola eredményeinek ismertsége, elismertsége; javul a képzés szerepének társadalmi elfogadottsága; a nemzetközi 34

35 Hatásviselő rendszer Közvetlen / közvetett hatás Hatás erőssége (0-5) A hatásmechanizmus leírása, eredménye tudományos életbe történő integrálódása is fokozódik. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség Közvetlen 5 Az intézmény nemzetközi és hazai rangsorban megszerzett pozíciója erősödik, nemzetközi elismertségre tesznek szert; lehetővé válik a külföldi jó gyakorlatok megismerése; a jobb nemzetközi elismertség növekedésével növekedhet a külföldi partnerek száma. Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei Összesen 47 Közvetett 4 A projekt EU-s forrásból való megvalósítása pozitívan hat a szervezet likviditására B. Környezeti hatások A projekt által gyakorolt környezeti hatások minimálisak, azokat az alábbiak szempontrendszer szerint határozhatjuk meg: Hatásviselő rendszer Közvetlen / közvetett hatás Hatás erőssége (0-5) A hatásmechanizmus leírása, eredménye Levegőtisztaság Közvetett 1 Törekvés a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére: a megvalósuló innovatívabb és költséghatékonyabb tevékenységek során a környezetvédelmi feladatok fontosságának hangsúlyozása. Talajminőség talajerőforrás és Nem releváns 0 Nem releváns. Területhasználat Nem releváns 0 Nem releváns. 35

36 Hatásviselő rendszer Közvetlen / közvetett hatás Hatás erőssége (0-5) A hatásmechanizmus leírása, eredménye Hulladéktermelés, hulladékhasznosítás Közvetett 1 Papír alapú dokumentáció visszaszorítása, előnyben részesítjük az elektronikus kommunikációt: ennek eredményeképpen csökken a hulladéktermelés. Környezeti kockázatok megjelenése Nem releváns 0 Nem releváns. Mobilitás, energiafelhasználás Közvetett 1 Környezettudatos szemlélet hangsúlyozása: energiatakarékos eszközök alkalmazása. Összesen: Pénzügyi terv A tervezett projekt a pályázati előírások sajátossága miatt kifejezetten feszített határidővel kerül megvalósításra, hiszen a projekt szakmai tevékenységeit október 31-ig szükséges befejezni, míg a projekt pénzügyi, adminisztratív lezárását az év végéig kell megtenni. Ennek értelmében a projekt megvalósítás sarkalatos pontja a pénzügyi tervezés, a cash-flow és likviditási terv, amely a 7 hónapos megvalósítási időszakot végig kíséri. A projekt megvalósításra igényelt támogatás Ft, amely a konzorciumi tagok között tagi finanszírozásban az alábbiak szerint oszlik meg. Szolnoki Főiskola: Ft Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány: Ft MTA TK Kisebbségkutató Intézet: Ft A támogatás költségkategóriák szerint az alábbi módon oszlik meg. Előkészítés költsége: Ft Projekt menedzsment költségei: Ft Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek: Ft Célcsoport számára biztosított támogatások: 0 Ft Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások: Ft Egyéb szolgáltatások: Ft Általános költség: Ft 36

37 A támogatás intenzitása 100 százalék, önerő biztosítása a konzorciumi tagok részéről nem szükséges. A tagok és a tevékenységek jellege nem for-profit, vállalkozási célú, a projekt keretében pénzügyi bevétel, árbevétel többlet nem keletkezik. A tagok költségvetése bruttó finanszírozású, ÁFA levonási joggal nem rendelkeznek. Az ÁFA kulcs az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény hatályos rendelkezéseinek megfelelően, 27 százalékkal lett tervezve. A munkáltatói járulékok esetében a bruttó bér 27 százalékát kitevő szociális hozzájárulási adót tartalmazza a költségvetés. A projekt megvalósítási időtartama rövidebb, mint egy év, így a költségvetés inflációval való korrigálást nem tartalmaz. Szintén nem releváns az amortizáció kérdése, hiszen a projekt keretében eszközök beszerzésére nem kerül sor. A konzorciumi tagoknak a pályázati előírásoknak való megfelelés július 31-ig az összes elszámolható költség 40 százalékáról kifizetési igénylés benyújtása, november 30-ig az összes elszámolható költség 100 százalékban történő felhasználása érdekében szigorú cash-flow és elszámolási tervhez szükséges tartaniuk magukat. Különösen igaz ez a konzorciumvezető Szolnoki Főiskola esetében, aki az összes elszámolható költség közel 75 százaléka felett diszponál. Az elszámolás során a pályázati előírásokhoz alkalmazkodva a konzorcium a tervek szerint július 31-ig az összes költség 40 százalékáról kifizetési kérelmet nyújt be Ft értékben. A támogatás 70 százalékának lehívását követően az előleg elszámolására kerül sor, az utolsó kifizetési ütemben a teljes költségvetés 5 százaléka kerül elszámolásra utófinanszírozásban. Pénzügyi ütemezés: Időszak Tervezett kifizetés összege (Ft) I. félév II. félév Összesen Kockázatelemzés A projekt során megvalósított kockázatelemzés legfontosabb tényezői, lépései: A kockázat azonosítása: a kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a projekt célkitűzéseinek megvalósítását veszélyeztető fő kockázatok. A kockázat jellege: A projekt célkitűzéseinek megvalósítását veszélyeztető kockázatok jellegük szerint lehetnek külső illetve belső kockázatok. A külső kockázatok a projektet tervező illetve végrehajtó konzorciumi tagok, munkatársak hatáskörén kívül álló okból lépnek fel. A belső kockázatok a projekt a végrehajtása során a végrehajtótól függenek. A kockázat mértéke: o a kismértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hordereje kicsi, vagy amelynek kicsi a valószínűsége közepes horderővel, vagy amelynek közepes a valószínűsége kis horderővel; 37

38 o a közepes mértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hordereje közepes, vagy amelynek nagy a valószínűsége kis horderővel, vagy amelynek kicsi a valószínűsége nagy horderővel; o a nagymértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hordereje nagy, vagy amelynek nagy a valószínűsége közepes horderővel, vagy amelynek közepes a valószínűsége nagy horderővel. Kockázatelemzés lépései: a kockázati tényezők felismerése, egymásra és a folyamat kimenetelére vonatkozó hatásaik becslése, a hatások kiértékelése. Kockázatkezelés módszere: a kezelési eljárások megtervezése, az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, a kezelési terv végrehajtása, a végrehajtás eredményességének nyomon követése. A kockázatkezelés kommunikációja: a kockázatok kommunikációjakor a legfontosabb, hogy előre fel legyünk készülve a helyzetre. Ezt egy megfelelő válságkommunikációs terv alapján lehet megtenni. Az ebben lefektetett elvek szerint válság, krízis esetén a megoldás megkeresésével egy időben foglakozunk a kommunikációval, amelynek során a sajtóval nyílt, és őszinte kapcsolatot alakítunk ki, hogy információért hozzánk forduljanak. Ezen túl kiválasztunk 1-3 kulcsüzenetet, és minden fórumon ezt és csak ezt kommunikáljuk. A célcsoportokhoz való kommunikációt követően a válságkommunikációt le is zárjuk, azaz a válság elmúlásával erről is kommunikálunk A. Pénzügyi kockázatok elemzése Pénzügyi-gazdasági szempontú kockázatok Kockázat Valószínűsége Hatása Kezelése Projekttevékenységek csúszása az ütemtervhez képest Kisebb mértékű a kapott állami támogatás elnyerése Cash-flow és likviditási zavarok a fejlesztés megvalósítása folyamán A projekt pénzügyi ütemezésének csúszása Közepes Magas Minőségbiztosítás, folyamatszabályozás, folyamatos monitoring. Alacsony Közepes A projekt áttervezése a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően. Alacsony Magas Megfelelő pénzügyi tervezés. Közepes Magas Pontos ütemezéssel, tervezéssel, szerződésnek való megfeleléssel, elszámolások megfelelő benyújtásával a kockázat csökkenthető. 38

39 Pénzügyi szempontból komoly kockázatot jelent a projekt megvalósításában az útmutató szigorú elszámolásokra vonatkozó előírása. A szakmai tevékenységek zöme ráadásul a nyári időszakban nem vagy kevésbé eredményesen valósítható meg, így a projekt szigorú és folyamatosan kontrollált szakmai és pénzügyi ütemezéssel kell, hogy megvalósuljon. A beruházás kockázatát csökkenti, hogy a beszerzett termékek többsége szolgáltatás és bér jellegű, így árfolyamkockázattal kevésbé rendelkeznek. A projektvégrehajtás pénzügyi erőforrásai rendelkezésre állnak a projekt teljes időtartama alatt, amelyet a projekt cash flow is alátámaszt, mind a likviditás biztosításához szükséges önerő, mind az előleg figyelembe vételével. A projekt pénzügyi és szakmai ütemezése az utófinanszírozás (a pénzügyi források időbeni eltolódása) mellett is megvalósul, mivel a fejlesztés mellett az intézmény erősen elkötelezett B. Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok A kockázatelemzés során a megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok elemzésének célja a projekt kockázatainak azonosítása, erősségük és bekövetkezésének valószínűségének meghatározása, valamint a kockázatkezelés módjának meghatározása. A felsorolt kockázatokat szövegesen bemutatva kell meghatározni és összesíteni, és részletesen le kell írni a kockázat kezelésének módját: Jogi szempontok (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, kibocsátási határértékek változása, stb.) Intézményi szempontok (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai, stb.) Társadalmi szempontok (lakossági ellenállás, közvélemény stb.) Szakmai szempontok (vonatkozó stratégiák változása) Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok (díjfizetési hajlandóság, üzemeltető kiválasztása, stb.) Az abszorpciós képesség alacsony voltából adódó kockázatok (pl. párhuzamosan futó projektek menedzselési kockázatai) Kockázat Valószínűsége Hatása Kezelése Szakmai szempontú kockázatok A projekt tevékenységének összetétele nem a pályázati kiírásnak megfelelő. Alacsony Magas A pályázat tervezése során az tervezett szolgáltatások és fejlesztések összeállítása szigorúan a kiírás feltételeinek megfelelően történik. 39

40 A projekt tevékenységének összetétele nem az igényeknek megfelelő. A célcsoport tagjai alacsony aktivitást mutatnak az egyes projekttevékenységekben. Alacsony oktatói, mentori részvétel az egyes projekttevékenységekben. Alacsony Magas Körültekintő tervezés, az igények felmérése, a korábbi tapasztalatok összegyűjtése. Alacsony Magas A projektelemek igényeknek megfelelő kialakítása, folyamatos felülvizsgálata, esetenként beavatkozás. Élénk kommunikáció a projektről, annak eredményeiről a célcsoport felé. Közepes Magas A projektelemek igényeknek Jogi szempontú kockázatok megfelelő kialakítása, folyamatos felülvizsgálata, esetenként beavatkozás. Élénk kommunikáció a projektről, annak céljairól, folyamatos motiválás. Jogszabályi előírások változása. Közepes Közepes Egyeztetések a fenntartókkal, A meghirdetett közbeszerzési eljárások során a pályázó konzorciumtól függetlenül csúszás lép fel. A megadott határidőre a szerződések nem kerülnek aláírása. A Főiskolának nem állnak rendelkezésre megfelelő regionális és országos döntéshozókkal, az érintett szaktárcákkal. Közepes Közepes Kiküszöbölésére a projektjavaslat ütemezésében időtartalék lett beépítve. Alacsony Közepes A tevékenységek körültekintő Intézményi kockázatok ütemezése. Alacsony Magas Megfelelő pénzügyi tervezés, folyamatos kommunikáció az intézmény vezetése valamint a 40

41 pénzügyi eszközök a tevékenységek elvégzésére. projekt szakmai és pénzügyi vezetése között. A konzorciumi partnerek esetében a szakmai/pénzügyi megvalósítás kapcsán csúszás Alacsony Közepes Folyamatos projektmenedzsment, egyeztetése, nyomon követés. merül fel. Projektvezetési tapasztalat hiánya. Alacsony Magas A projektvezető feladatainak megvalósításához tapasztalattal rendelkező projektvezető alkalmazását biztosítjuk, szakmai tapasztalatai a kiírásnak és projekt elvárásainak megfelelnek. Megfelelő szakértői háttér hiánya. Alacsony Magas A szakértők kiválasztása során kiemelt szempont a megfelelő referenciák rendelkezésre állása, a hasonló projektekben végzett tevékenységek köre és a szakmai tapasztalat. A projekttervezés során a szakértői háttér vizsgálata is megtörtént. Társadalmi kockázatok Szakmapolitikai környezet változása. Közepes Közepes Kockázat elviselése, intézkedést nem igényel. Gazdasági környezet változása. Alacsony Közepes Kockázat elviselése, intézkedést nem igényel Fenntartás A Szolnoki Főiskola jelenlegi infrastruktúrája rendelkezésre áll a tervezett projektelemek megvalósítására. Az intézmény rendelkezik a tervezett tevékenységek lebonyolításához szükséges termekkel, előadókkal és irodákkal. A projekt során kifejlesztett és a már meglévő 41

42 infrastruktúra nagyban elősegíti majd a jelenlegi projekt keretében kiépülő képzési és együttműködési kapacitások fokozott minőségi színvonalú fenntartását és továbbvitelét. Az NFT-s, ÚMFT-s és ÚSZT-s projektek a pályázatokban vállalt ütemterv alapján fejeződtek be illetve állnak megvalósítás alatt, eltérés nem történt. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása előírásoknak megfelelő, a szerződések megkötése, teljesítése fennakadás nélkül zajlott, zajlik. A partnerek működése a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A párhuzamosan futó projektek vezetői, munkatársai segítik egymást. A projektben részt vesznek tapasztalt és fiatal kollégák, biztosítva ezzel a fenntartás és továbbfejlesztés megvalósulását. A minőségbiztosításért saját teljesítésben, az eredmények on-going nyomon követéséért, monitoringjáért igénybevett szolgáltatás keretében a Szolnoki Főiskola felel. Az összes partner gazdasági adminisztrációja jól működik, képes és megfelelő kapacitásokkal rendelkezik a nagyméretű fejlesztési projektek hatékony pénzügyi adminisztrációjára. Az elszámolásokat a projekt zárása végén független könyvvizsgáló auditálja. A projektelemek mindegyikét a hosszú távon fenntartani és fejleszteni kívánjuk összhangban a meghatározott fenntartási kötelezettségünkkel. A tervezett fejlesztés tárgyaként létrehozott képzési és együttműködési kapacitások a fenntartási szakaszban is az Szolnoki Főiskola működtetése és fenntartása alá fognak tartozni. A fenntartásért felelős szervezet a Szolnoki Főiskola. A fenntartásban a menedzseri feladatokat a mindenkori intézményvezető, vagy az általa meghatalmazott, megbízott személy, szervezett látja el. Az előkészítés, kivitelezés és a további működés, fenntartás is koordinációs szinten ide fog tartozni Részletes cselekvési terv Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése Az előkészítés során január 30-ától háttérelemzések, igényfelmérések, szükségletelemzések készülnek, amely alapján a pályázat mellékletét képező megvalósíthatósági tanulmány, továbbá március 31-ig együttműködési stratégia és ágazati kereslet és kínálatelemzés készül el. Az előkészítés feladatai közé tartozik továbbá a konzorcium összeállítása, koordinálása, az együttműködő partneri kör bevonása, a projekt költségvetésének és szakmai tartalmának megtervezése. A Pályázati Útmutató értelmében a projekt fizikai befejezésének október 31-ig meg kell történnie, a projekt megvalósításának határideje november 30., illetve a záró kifizetési igénylést december 31-ig be kell nyújtani. A szoros határidőre való tekintettel a projekt ütemezését úgy állítottuk össze, hogy november 31-ig a záró kifizetési igénylést is be tudjuk nyújtani, vagyis egy hónap biztonsági 42

43 tartalék került beépítésre. A biztonsági tartalékidő célja, hogy biztosítsa a projekt elszámolhatóságát, maradjon idő az esetleges késések korrigálására. Sor-szám 1 Előkészítés 1.1 megvalósíthatósági tanulmány 1.2 együttműködési stratégia 1.3 ágazati kereslet-kínálatelemzés Felsőoktatási szolgáltatások kiterjesztése 2 jelenleg felsőoktatási telephellyel nem rendelkező településekre alprojekt / a) tevékenység Kutatási és képzési kapacitások fokozása, 3 fejlesztése alprojekt / a) tevékenység alprojekt / b) tevékenység alprojekt / c) tevékenység alprojekt / d) tevékenység alprojekt / e) tevékenység alprojekt / a) tevékenység alprojekt / b) tevékenység alprojekt / c) tevékenység alprojekt / d) tevékenység alprojekt / e) tevékenység alprojekt / a) tevékenység alprojekt / b) tevékenység alprojekt / c) tevékenység Innovatív oktatási-kutatási kapcsolatrendszerek 4 kialakítása alprojekt / a) tevékenység Városi / térségi és felsőoktatási fejlesztések 5 összekapcsolása alprojekt / a) tevékenység alprojekt / b) tevékenység alprojekt / c) tevékenység alprojekt / a) tevékenység alprojekt / a) tevékenység alprojekt / b) tevékenység Új felsőoktatási képzésszervezési és intézmény 6 fenntartási módok kialakítása alprojekt / b) tevékenység alprojekt / d) tevékenység 7 Kommunikáció és disszemináció 8 Hatékonyságmérés 9 Szakmai vezetés 10 Projektmenedzsment 11 Egyéb tevékenységek 11.1 közbeszerzés 11.2 nyilvánosság 11.3 könyvvizsgálat Tevékenység Pályázó neve: Szolnoki Főiskola A C1. pont szerinti tevékenység csoportokat vastag betűvel jelöltük. A tevékenységeket e csoportokba rendeztük be. A Tevékenység oszlopban a tevékenységekre a 2.3-as pontban alkalmazott alprojekt / azonosító (a,b,c) néven hivatkoztunk. Tudásközponti funkciók bővítése, hálózatépítés a kutatások és a Pályázat címe: tudástranszfer-szolgáltatások területén Pályázati azonosító: TÁMOP-4.2.1/D-15/1/KONV Felelős/közreműködő 2015 Főiskola MTA Alapítvány

44 4. A projekt megvalósításának szervezeti keretei 4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása A projektgazda bemutatása Szolnoki Főiskola A Szolnoki Főiskola Magyarország állami felsőoktatási intézménye, mely szakmailag önálló, autonómiával, önkormányzattal rendelkező jogi személy. A Szolnoki Főiskola önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. A Szolnoki Főiskola gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A létrehozásáról rendelkező jogszabály: a felsőoktatásról szóló LXXX. Törvény. A fenntartói irányítást az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyakorolja. A Főiskola mintegy 2000 hallgatójával nem csak a település, de a térség legnagyobb felsőoktatási intézménye is. Önálló főiskolaként 1993 óta létezik, hivatalos nevét 2000 óta viseli. Az intézmény három tudományterületen képez hallgatókat: agrár és műszaki területen 50 éves, közgazdasági területen 30 éves hagyományokkal rendelkezik. Ma a Szolnoki Főiskola hallgatói 7 főiskolai alapszak és 26 felsőoktatási szakképzés és szakirányú továbbképzés kínálatából választhatnak. A Főiskola alapvető célja, hogy hallgatóit modern, versenyképes, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő tudással vértezze fel, és, hogy diákjai a diploma megszerzése után belföldi és külföldi munkahelyeken egyaránt megállják helyüket. A külső környezet változásából eredő kihívásoknak megfelelően a Szolnoki Főiskola az utóbbi években a teljes körű belső és külső megújulás útjára lépett. Céljai elérését segítik létesítményei: az európai színvonalú, 2 éve birtokba vett Campus, a felújított kollégium, továbbá a minden igényt kielégítő könyvtári és informatikai szolgáltatások, valamint a gyakorlatias és a gazdasági életben is elismert oktatói testület. A Főiskola további erőssége vidéki, családias, hallgatóközpontú stílusa/jellege, melyből mind a hallgatók, mind a dolgozók sok erőt meríthetnek, rengeteg közvetlen visszacsatolást nyerhetnek, ami rövid-, közép- és hosszútávon is egyaránt sikeresen formálja a hallgatók és a Főiskola jövőképét. A Szolnoki Főiskola sikeresen ismerte fel az Európai Unió és a globalizáció által nyújtott lehetőségeket. Az intézmény kapcsolatokat épített ki szerte Európában és Ázsiában, ezáltal hallgatói próbára tehetik magukat nemzetközi körülmények között is, és tapasztalattal, tudással és élményekkel gazdagon térhetnek haza, válhatnak szakmájuk nemzetközileg elismert művelőjévé. A Szolnoki Főiskola 1993-ban vált önállóvá két korábbi tagozat bázisán ban alakult ki a jelenlegi forma, amikor a Tessedik Sámuel Főiskolából kivált a Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Mezőtúr) és csatlakozott a Szolnoki Főiskolához. A gazdaság főiskolája számos támogatóra 44

45 talált, hallgatói vonzó, a gazdasági életben keresett szakmák, a műszaki- és az agrárterületen betöltetlen munkakörök kompetenciáinak elsajátítása között választhattak. A hallgatói létszám a megalakulástól számított tíz év alatt csaknem megtízszereződött. A demográfiai trend a jelentkezések számára nyilvánvalóan kihat, azonban ez a szám ma is meghaladja a négyezer főt. Főiskola a Régióért, Régió a Főiskoláért. A Szolnoki Főiskola az Észak-alföldi régióban más intézményekkel nem helyettesíthető szerepkört tölt be, és feladatokat lát el. A Közép-alföld az Észak-alföldi régió önálló gazdaságföldrajzi egységként kezelendő térsége, amelyben a többszörösen hátrányos helyzetű települések jövedelemteremtő és foglalkoztató képessége, a lakosság szociális helyzete hosszabb távon és sajátos módszerekkel kezelhető problémát jelent. A térség felzárkóztatása, a vidék kistérségekre szabott komplex fejlesztése útján valósítható meg. A Szolnoki Főiskola tudatosan felvállalja ezt a szerepkört, amely több irányban túlnyúlik a megye területén, magában foglalja Békés, Heves és Hajdú-Bihar megye szorosan kapcsolódó, az Alföldhöz tartozó területeit is. A Szolnoki Főiskola komoly erősségei: piacképes szakjai, erős gyakorlatközpontú oktatása, kiváló idegen nyelvű képzése, a vidék fejlődése iránt elkötelezett és jól felkészült oktatói állománya, és kreativitása. Az elmúlt években a felsőoktatás komoly kihívások előtt állt és áll ma is. Ezek között meghatározó a teljes felsőoktatási rendszer átalakítása, illetve a hallgatói létszám csökkenése. Éppen ezért az intézményi stratégiába új elem került, amely a térségfejlesztő felsőoktatási intézményi szerepkör megvalósításában foglalható össze. A főiskola keretei között megvalósuló ökotechnológiai és megújuló energiaforrásokra alapozott fejlesztésekkel iránymutató lépéseket tettünk az integrált térségfejlesztési modell elterjesztésében. Mezőtúron az Ökológiai Fejlesztő Központban biogáz üzemet építünk, fokozatosan kialakítva a kapcsolódó input és output termékvonalakat. Az ehhez kapcsolódó képzések fejlesztése stratégiánk egyik fő irányát jelenti. Az intézmény széleskörű társadalmi és szakmai beágyazottsággal rendelkezik. Működési és beiskolázási térségéhez 41 regionális, szakmai területeihez több mint 50 együttműködési megállapodás kapcsolja. Nemzetköziesedési programjának megvalósulását kínai, vietnámi, indiai, török, egyiptomi stb. partnerekkel kötött, mintegy 20 együttműködés szolgálja. A turizmus területén végzett oktató-fejlesztő tevékenységével szerzett jó hírneve alapján Vietnámban és Egyiptomban ilyen irányú képzést folytató intézmény létrehozásában történő közreműködésre kérték fel. Intézményünkben mintegy 50 fő külföldi hallgató tanul. A főiskola munkaerőpiac szereplőivel kialakított és ápolt kapcsolatai széleskörűek. A hallgatóinak szervezett gyakorlati képzésében több mint száz vállalkozás működik közre gyakorlóhelyként. Szükség van azonban a kapcsolatok hagyományos irányokon túlmutató bővítésére. A Főiskola több ágazatba tartozó társas és egyéni vállalkozás valamint kistérség partnerének tekinthető. A vállalkozások tevékenységi körei közül kiemelendő a turizmusvendéglátás, a kereskedelem valamint az agrárgazdálkodás. A gazdasági szereplőkkel, valamint szakmai-érdekvédelmi szervezeteikkel nem elég a közvetlen kapcsolatok ápolása és 45

46 fejlesztése, hanem konkrét foglalkoztatás-szakmai szempontú, tartalmi együttműködés kell a Főiskola képzési palettájának korszerűsítéséhez, a munkáltatók által elvárt kompetenciáknak a tantárgyi programokba történő beépítéséhez, a gyakorlati képzés erősítéséhez. A Szolnoki Főiskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. Partnereink között találhatók többek között angol, német, francia, portugál, görög, litván, lengyel, belga és finn főiskolák és egyetemek. Az együttműködés számos területre terjed ki, többek között hallgatóés oktatócserére, kutatásra, képzési programfejlesztésre, nemzetközi szervezetekben és az európai oktatáspolitikában való részvételre, közös programokra. Az intézmény tagja két jelentős nemzetközi szervezetnek, az Eurashe-nek (Európai Főiskolák Szövetsége), illetve a Businet-nek. Az Eurashe egyike annak a négy európai szervezetnek, amely az Európai Bizottság mellett az európai felsőoktatás integrálásában részt vesz s tagságán keresztül a Szolnoki Főiskola is. A Businet az európai üzleti főiskolák szövetsége, (85 európai üzleti főiskolával tesz lehetővé kapcsolatot), s célja a tagok közötti együttműködés segítése többek között a hallgatói mobilitás és közös programok ösztönzése. Az intézmény által megvalósított tehetséggondozó és felzárkóztató tevékenységek, programok komplexitása, a közvetlen célcsoport elérésében és tehetséggondozásában, mentorálásában elért eredményei: a Főiskola komplex tehetséggondozást kínál szakkollégiumi hallgatóinak. A speciális és a kutatómunkához kapacsolódó készségek és tudás fejlesztése mellett hangsúlyt fektet a hallgatók lelki egészségének megőrzésére, illetve elhelyezkedési esélyeik növelésére is. A TÁMOP és a TÁMOP-4.1.1/A pályázatokban fejlesztettük ki a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásainkat, a fejlesztések során igyekeztünk a felsőoktatási törvénynek megfelelően a tanulmányi és életviteli, az életmód, a karrier, valamint a mentálhigiénés életvezetési tanácsadást fejleszteni ben az egyes programokon kb hallgató vett részt, 2011-ben hasonló eredményeket értünk el. A projekt megvalósításáért és üzemeltetéséért felelős szervezeti egység A Szolnok Főiskola rendelkezik a megfelelő tudással, tapasztalattal és kapacitással a projektmenedzsmenti feladatok ellátásához, illetve a projekt szakmai megvalósításához szükséges ismeretek is rendelkezésre állnak. Az alábbi táblázat összefoglalja a projektben részt vevő személyek foglalkozását/beosztását, illetve főbb tevékenységeiket, feladataikat. (A részletes önéletrajzok a pályázat mellékleteit képezik) Név Beosztás Főbb tevékenységek és főbb feladatok Dr. Túróczi Imre Tanszékvezető főiskolai tanár, Fakultásigazgató helyettes, Fakultásigazgató, Üzleti és Műszaki Innovációs Intézet igazgató, oktató oktatás, tantárgyfelelősség, távoktatási feladatok szakmai irányítása, szakfelelősi feladatok ellátása, szervezeti egységek irányítása, önkormányzati, vállalati kapcsolattartás, felnőttképzés szervezése, irányítása, középiskolai kapcsolatok menedzselése 46

47 Név Beosztás Főbb tevékenységek és főbb feladatok Dr. Kóródi Márta Dr. Lakatos Vilmos Dr. Pólya Éva Dr. Szabó Attila Péter Gálik Tamás Horváth Marianna Mondok Anita oktatási és tudományos rektorhelyettes, főiskolai tanár, szakfelelős, tanszékvezető, Turizmusvendéglátás tanszék főiskolai tanár tanszékvezető Főiskolai docens oktató, főiskolai docens, központvezető Kontrolling előadó központvezető Főiskolai adjunktus Oktatás, oktatási tevékenység szervezése, piackutatás vállalati megbízásra, tananyagfejlesztés. Oktatott tantárgyak: Statisztika (Gazdaságelemzési és módszertani tanszék), Vendéglátás szervezése, Szállodavezetés és gazdálkodás, A Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék működési folyamatainak irányítása Előadások és szemináriumok vezetése Intézmény marketing tevékenységének tervezése, operatív megvalósítása A hallgatók tudományos diákköri tevékenységének koordinálása Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciák szervezése Nemzetközi hallgatói Intenzív Programokban való részvétel szervezése, koordinálása, szakmai felkészítése Versenyek, intézményi rendezvények szervezésében részvétel Oktatás magyar és angol nyelven Távoktatási tutorálás, Vizsgáztatás, távoktatási tananyagfejlesztés Szakdolgozati konzultáció és bírálat, Tudományos Diákkori Dolgozatok konzultálása és bírálata Részvétel a főiskola nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében Térségfejlesztő és Innovációs Tudásközpont vezetője TÁMOP C-12/1/KONV számú Jövő vízgazdálkodási agrármérnökei tárgyú pályázat szakmai vezetője A Kontrolling asszisztensi munkakörön felül, a főiskola gazdálkodását megalapozó elemzések, tervek, költségvetések készítésében való részvétel. Kimutatások, elemzések készítése, elő- és utókalkulációk elvégzése, szükség szerint ellenőrzése. tehetséggondozás koordinálása, hallgatói szolgáltatások irányítása Tehetséggondozási, Alumni és Karriertanácsadási Központ tantárgyak oktatása és tantárgyfelelősi feladatok ellátása: Szállodamenedzsment (magyar és angol nyelven), Szállodai stratégiai menedzsment, Szabadidő-menedzsment (magyar és angol nyelven), Spa létesítmények üzemeltetése (magyar és angol nyelven) Szakmai informatika (magyar és angol nyelven); tananyagok fejlesztése, szakdolgozati témavezetés Angol nyelvű képzés koordinátori feladatainak ellátása 47

48 Név Beosztás Főbb tevékenységek és főbb feladatok Pintérné Csomor Eszter gazdasági előadó Számlák iktatása, kontírozása. Kincstári egységes rovat azonosító kódok egyeztetése, helyesbítések készítése. Intézményi féléves, éves beszámolók készítésében való részvétel. Kimutatások elkészítése, főkönyvi egyeztetés, analitikus nyilvántartás vezetése. Pályázati pénzügyi asszisztensként pályázat teljes körű pénzügyi ügyintézése. Tóth-Fodor Krisztina Projektkoordinátor Humán témakörbe tartozó TÁMOP, TIOP, KEOP, ÉAOP és egyéb hazai, EGT projektek folyamatos monitoringja, szaktanácsadás, projekt menedzsment A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása Konzorciumi partnerek A projektet három tagú konzorcium valósítja meg, mely konzorcium vezetője a Szolnoki Főiskola. Az alpontban a projektben részt vevő alábbi két konzorciumi tag bemutatására kerül sor. Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Szolnoki Főiskola a projekt partnerek felkérésénél és kiválasztásánál figyelembe vette a főiskola céljait, képzési struktúráját, illetve a kialakítandó együttműködések várható hosszú távú hatását a főiskola és a régió fejlődésére. Az alább bemutatásra kerülő partnerek hozzájárulásával elérhetőek a 2.1-es pontban megfogalmazott célok. Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont a Jogtudományi Intézetből, a Kisebbségkutató Intézetből, a Politikatudományi Intézetből és a Szociológiai Intézetből áll. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez. A kutatóközpont és intézetei a kutatási alaptevékenység körében kiemelten foglalkoznak számos tudományterülettel és kutatási feladatokkal a jogtudományok, etnikai-nemzeti kisebbségkutatás, politikatudomány és a szociológia területén egyaránt. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetét a Közgyűlés november 3-i számú határozatával hozta létre. Fő feladata a kisebbségi közösségek 48

49 integrációjának a magyarországi, regionális és európai társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokban való vizsgálata. Ennek köszönhetően új megközelítési módszereket dolgoznak ki a különböző tudományterületeken, diszciplínák együttműködésével. Az Intézeten belül kulturális antropológusok, jogászok, szociológusok és történészek dolgoznak együtt a feladatok elérése érdekében január 1-től az Intézet a már említett Jogtudományi, a Politikatudományi és a Szociológiai Kutatóintézettel együttműködve végzi kutatásait. Kiemelt kutatási feladataik közé tartoznak az alábbiak: a magyarországi és európai nemzeti-etnikai kisebbségek - különösen a romák - közösségi jellemzőinek és társadalmi helyzetének feltárása, társadalomtudományi fogalmakkal való meghatározása, társadalomszerkezeti hatásainak vizsgálata; a közép-európai integrációs folyamatok, etnopolitikai modellek, valamint a kisebbségek jogi helyzetének összehasonlító elemzése; a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségek és a kisebbségi magyar közösségek demográfiai, gazdasági, politikai, és kulturális helyzete alakulásának történelemtudományi kutatása; a Magyarországot érintő migrációs folyamatok társadalmi hatásának és a migráns csoportok társadalmi helyzetének vizsgálata; az identitáskonstrukciók: az európai, nemzeti, lokális identitások tartalmi és formai változásainak elemzése; a közép-európai és a magyarországi zsidóság kutatásához szükséges judaisztikai (nyelvi, filológiai) alapkutatások. Céljai elérése érdekében az intézet kiemelt figyelmet fordít a kutatások hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének megteremtésére és ápolására, továbbá együttműködik a hazai és külföldi tudományos műhelyekkel, melyekkel közös kutatásokat folytat. Az intézet ezen felül közreműködik hazai és külföldi doktoranduszok, ösztöndíjasok továbbképzésében, kutatási dokumentációt és szakterületéhez kapcsolódó adatbázisokat épít, amelyet a tudományos közösség és a szélesebb nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz interneten vagy nyomtatott formában. Az Intézet keretében 2014 őszén egy olyan tudományos műhely létrehozását tűzték ki célul, amely lehetőséget teremt roma kutatásokkal és közösségekkel kapcsolatos kérdések megvitatására. A Kritikai Roma Tanulmányok Kutatócsoport egyfajta fórumot kíván teremteni, amelyben kölcsönösen segítik egymás szakmai fejlődését, a meglévő kutatási területek összekapcsolását, és új narratívák kialakítását. Továbbá célja a Kutatócsoportnak olyan, mindenki számára nyilvános tudományos események, konferenciák szervezése, amelyek lehetőséget teremtenek a magyarországi roma közösségek társadalmi sorskérdéseinek tudományterületeken átívelő megvitatására. 49

50 Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatási feladataihoz kapcsolódó egyéb feladataihoz tartozik többek között a tevékenységével összefüggésben tudományos, szak- és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése, a hazai és nemzetközi tudományos programok és konferenciák megszervezése mellett pályázatokat ír ki, felsőoktatási intézményekkel együttműködve részt vesz az oktatómunkában, illetve közös kutatási, képzési és továbbképzési feladatokat lát el. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet részéről a projektért és a szakmai megvalósításért felelős személy Dr. Papp Z. Attila lesz. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1991-ben történt létrehozásának célja a megye mikro-, kis és középvállalkozásainak megerősítése volt az Alapítvány által nyújtott és megszervezett fejlesztési programok révén (információval történő ellátás, tanácsadás, pénzügyi és oktatási programok, stb.). A vállalkozások megerősítését célzó fejlesztési programok mellett az Alapítvány aktívan részt vett a megye gazdaságfejlesztési programjainak előkészítésében, illetve végrehajtásában. Az Alapítvány szoros a kapcsolatot ápol a megye, gazdaság- és területfejlesztési szervezeteivel, és erősen támogatja ezen szervezetek együttműködését a megye gazdasági és társadalmi felemelkedése érdekében. Az Alapítvány által nyújtott szolgáltatások az alábbiak: Alapinformációk nyújtása vállalkozók számára Vállalkozásindítással kapcsolatos üzleti, pénzügyi, jogi, számviteli alapinformációk nyújtása Pályázati tanácsadás Tájékoztatás az elérhető oktatási és továbbképzési lehetőségekről Információ nyújtása az európai uniós csatlakozás gazdasági, európai vállalkozásfejlesztés Információ nyújtása a vállalkozások számára elérhető hazai és európai uniós pályázati lehetőségekről Működő vállalkozás helyzetének áttekintése és az ehhez kapcsolódó fejlesztési források (pld hitelkonstrukciók) Környezeti követelményekről való tájékoztatás nyújtása A vállalkozás fejlesztésének érdekében belföldi, valamint európai uniós forráslehetőségek, támogatások Piac és versenyhelyzet elemzése Pályázati ötletek felkutatása, támogatható reális és életképes ötletek projektté formálása Megváltozott környezet szerinti piac- és versenyhelyzet elemzése Projektgenerálás és tervezés Stratégiai vállalkozásvezetés és marketing koncepció kidolgozása 50

51 Az alapítvány kuratóriumának bemutatása: Kuratórium Elnöke: Horváth Péter (elnök, Magyar Energia Hivatal) Kuratórium Társelnöke: Szabó István (alpolgármester, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal) Kuratóriumi Tagok: Hegyiné Kovács Éva (területfejlesztési menedzser, Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása), Csatári István (cégvezető, Szolnoki Városfejlesztő Zrt.) A projekt megvalósításáért és üzemeltetéséért felelős személy az Alapítvány részéről Hegyiné Kovács Éva lesz A projektgazda és partnerei projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása Szolnoki Főiskola A Szolnoki Főiskola folyamatosan valósít meg projekteket, fejlesztéseket és széleskörű tapasztalattal rendelkezik európai uniós támogatásból megvalósuló projektek menedzselése terén. A konzorciumvezető Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló projektjei az alábbiak. Projekt azonosító és megnevezése: KEOP 4.4.0/11 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenegia-, valamint biometántermelés KEOP 4.2.0/A/11 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/B/11 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP /K/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása központi költségvetési szervek részére TÁMOP D-12/1/KONV Idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a felsőoktatásban Támogatási Megítélt döntés dátuma: támogatás (HUF): TÁMOP E-13/1/KONV Sport a felsőoktatásban Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet AZ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete számos kutatásban és projektben vett már részt. Hozzáértését bizonyítja az intézet eddigi legnagyobb léptékű romakutatási vállalkozása, a között lezajlott sikeres NKFP-projekt (Az 5/017/2001. sz. A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején (szegregáció, megélhetés, iskolázottság, önkormányzatiság)), amely sok kutatóhely és felsőoktatási intézmény bevonásával megvalósította a harmadik országos reprezentatív cigányvizsgálatot, kutatta a cigány kisebbségi önkormányzatokat, a nyelvhasználati szokásokat, a települési szegregációt. 51

52 Egy szintén kiemelkedő kutatási munkájuk és projektjük a Romák esélyegyenlősége Magyarországon. A projekt céljai között szerepelt, hogy elemezzék a magyarországi romákra vonatkozó társadalompolitikai célokat és gyakorlatot, a hatályos jogszabályi előírásokat, továbbá empirikus kutatásokat végezzenek eddig még fel nem tárt mechanizmusok, gyakorlatok megismerésére. Ennek eredményeképpen új megoldásokat és ajánlásokat dolgoznak ki, amelyek közvetlenül hasznosíthatóak a felsőoktatásban. Emellett az intézet komoly hangsúlyt fektet a gyakorlatorientáltságra. A projekthez kapcsolódóan három fő területen végeztek meghatározó kutatásokat. A kisebbségi önkormányzatok esetében a legteljesebb vizsgálatot ez idáig az intézet végezte 2001-ben, melynek keretében 130 településre kiterjedő kutatást végeztek. Ennek során a cigány kisebbségi önkormányzatok működési feladatait és feltételeit vizsgálták. A kutatásról készült monográfia egyedülálló a témában. Ezen felül vizsgálták, hogy milyen összefüggések vannak a roma civil szféra fejlődése és a kisebbségi önkormányzatok között, hogy tudnak-e hatást gyakorolni az iskolai szegregáció megszüntetésére, tudnak-e nyomást gyakorolni a társadalompolitika alakítására helyi és országos szinten. Ennek érdekében egyedülálló helyi, regionális és országos szintű hatásvizsgálatot készítettek el. Az intézet továbbá egy olyan összefoglaló tanulmány elkészítését tűzte ki célul, amely elemzi az eredményeket, amelyeket a cigány nevelődés/szocializáció vonatkozásában elértek. Ez azért is jelentős áttörés, mivel ez idáig hasonló összefoglalás nem készült sem Magyarországon, sem pedig külföldön, illetve a megvalósulását követően felsőoktatási tankönyvet mutatnak be. A felsőoktatás tekintetében nagy hangsúlyt kap a roma tanulók integrálása is, illetve céljuk, hogy átfogó képet adjanak a magyarországi felsőoktatásban folyó romológiai, kisebbségszociológiai, esélyegyenlőségi vonatkozású tárgyakról, adatbázis kialakítással, kerekasztal-beszélgetések és workshopok szervezésével stb. A projekt eredményeképpen egy oktatási mintaprogram is kialakításra került. A szakirányú továbbképzés két félévig tartó jogi és igazgatási területen nyújt képzést. A Kisebbségkutató Intézet 2001-től folyamatosan aktívan részt vesz különböző kutatások és projektek megvalósításában, saját pályázataik mellett. A már említett projekt esetében is szoros együttműködést tanúsított jelentős felsőoktatási intézményekkel és más kutatócsoportokkal, mint például a Budapesti Corvinus Egyetem, Apor Vilmos Katolikus Főiskola és az ELTE Kulturális Antropológiai Szakcsoport 52

53 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Jász- Nagykun - Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány valósított meg projekteket, fejlesztéseket és megfelelő tapasztalattal rendelkezik projektek menedzselése terén. A konzorciumi tag Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló projektje az alábbi. Projekt azonosító és megnevezés KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) Támogatási Megítélt támogatás döntés dátuma (HUF) A megvalósítás és a fenntartás szervezete A benyújtott pályázat előkészítési, megvalósítási és fenntartási szervezete a Szolnoki Főiskola. A projekt lebonyolításához azonban szükség volt a konzorciumi partnerség kiépítésére, mely konzorcium összehangolt tevékenysége szükséges. A projekt egészében szakmai területei mindegyikénél az előkészítő, kivitelező és működtető részekért olyan szakemberek vállalják a felelősséget, akik már meglévő, stabil, hosszútávon tervezhető szervezeti egységek vezetőiként és munkatársaiként látják el betöltendő feladataikat. A projekt és részterületeinek fenntarthatóságára ez abszolút mértékben jelent garanciát és hosszú távon sikerességet Konzorcium számára. A Szolnoki Főiskola a projekt menedzsmentjének és szakmai vezetőinek foglalkoztatását a projekt teljes időtartamára vállalja, illetve gondoskodik ezen pozíciók folyamatos feltöltöttségéről, szükség esetén a kibővítéséről. Projektmenedzsment Projektmenedzser Tóth-Fodor Krisztina, feladatát heti 20 órában látja el. Ennek keretében az alábbi feladatokat végzi: a pályázati előírásoknak és vállalásoknak való megfelelés biztosítása, a projektvégrehajtás szervezése együttműködve a projekt szakmai vezetőjével (pl. PEJ nem szakmai részének összeállítása, elküldése), a projekt megvalósítás nem szakmai (pl. kommunikáció) elemeinek irányítása, valamint a kommunikáció a konzorciumi partnerrel. Munkáját 1 fő projektmenedzser asszisztens támogatja. Pénzügyi vezető Pintérné Csomor Eszter, feladatát a projektben 20 órában látja el. A projektben betöltött feladatai: a projekt pénzügyi folyamatainak összehangolása, a projektköltségvetés folyamatos ellenőrzése, pénzügyi jelentések, kifizetési kérelmek összeállítása. Munkáját 1 fő pénzügyi asszisztens segíti. 53

54 Konzorciumi pénzügyi asszisztensek: a konzorciumi partnerek részéről 1-1 fő mérlegképes könyvelő és/vagy közgazdász végzettségű szakember, akik a konzorciumi partnerek költségvetésének betartásáért felelősek, közreműködnek a projektszintű pénzügyi beszámolók elkészítésében. Feladatukat a projektben heti 2 órában végzik. A projektmenedzsment a projekt sikeres lebonyolítása érdekében az alábbi tevékenységek megvalósításáért felelős: Koordináció, kapcsolattartás: a projekt ütemtervének, a határidők és a részteljesítések folyamatos figyelemmel kísérése, azok betartatása, a projekt célok szem előtt tartásával a projekt gyakorlati megvalósításának menedzselése, a felelős hatóságok és az európai uniós szervek által a projekt végrehajtása során megkövetelt feladatok megfelelő teljesítésének biztosítása, a monitoring rendszer (ellenőrzés-monitoring-értékelés) kialakítása és működtetése, folyamatos kapcsolattartás ajánlatkérő projektmenedzsment szervezetének tagjaival, közös értekezletek szervezése legalább havonta egyszer, egyeztetések szervezése, lebonyolítása és részvétel az egyeztetéseken, személyes részvétel biztosítása a helyszíni ellenőrzések során, folyamatos kapcsolattartás a projekt megvalósításában résztvevő vállalkozókkal, szállítókkal és megbízottakkal, írásbeli beszámolók készítése és készíttetése az elvégzett munkákról, valamint a projekt megvalósítása során ellátandó feladatokról a felelős, az erőforrás és a határidők megjelölésével, kockázatok kezelésének támogatása, változtatás- és változásmenedzsment, a projekt megvalósításával kapcsolatos események figyelemmel kísérése, a változások és a kockázatok azonosítása, javaslattétel a szükséges kockázatcsökkentő intézkedésekre, segítségnyújtás a változások és kapcsolódó problémák menedzselésében, a projekt hatókörét, határidejét, költségvetését érintő változtatások adminisztrációja, minősítése és elbíráltatása, a megvalósulási ütemterv felügyelete, ellenőrzése, szükség esetén aktualizálása. Támogatáslehívás: a Közreműködő Szervezettel való folyamatos kapcsolattartás során az ajánlatkérő által kijelölt vezető projektmenedzser munkájának segítése, a pénzügyi lebonyolításban és ellenőrzésben aktív közreműködés, az előrehaladási jelentések összeállításához szükséges dokumentumok tartalmi és formai előkészítése, tájékoztatás és segítség nyújtása, 54

55 a dokumentumok tartalmának egybevetése a támogatási szerződésben meghatározott releváns tartalmakkal, esetleges ellentmondások feloldása a vezető projektmenedzserrel történő konzultáció keretében, szükség esetén a támogatási szerződésben rögzítettek módosítására javaslattétel a vezető projektmenedzser felé, s ennek lebonyolításában való közreműködés, elszámolásokhoz kapcsolódó pénzügyi és szakmai jelentések és a zárójelentés ellenőrzése, a közreműködő szervezet felé benyújtott elszámolások és előrehaladási jelentések esetleges javítási felhívásainak teljesítése, a támogatáslehíváshoz szükséges pénzügyi dokumentációk formai, tartalmi ellenőrzése, a támogatáslehívás benyújtási időpontjának és összegének egyeztetése a támogatási szerződésben rögzített lehívások időpontjával és összegével, abban az esetben, amennyiben a fenti ellenőrzések során bármely eltérés mutatkozik, segítségnyújtás az eltérések megszüntetésére, az esetleges szerződésmódosítások realizálásához, a projekt zárás időpontjára vállalt indikátorok teljesítésével kapcsolatos dokumentációk zárójelentéshez történő csatolása, az indikátorok teljesítésének dokumentálása, a záródokumentumok kiegészítése, javítása azok végleges elfogadásáig. Szakmai megvalósítók A fejlesztés szakmai megvalósításban, a konzorcium tudománydisszeminációs programjának végrehajtásában résztvevő munkatársak feladatai az alábbi feladatkörök szerint valósulnak majd meg: Szakmai vezető Dr. Szabó Attila Péter. A szakmai vezető a projekt teljes körű szakmai irányítója. Feladata egyrészt a szakmai munka irányítása, koordinációja; e feladatát heti 20 órában végzi. A szakmai vezető feladata továbbá a projekt szakmai vállalásoknak és előírásoknak megfelelően történő megvalósulásának teljes körű felügyelete, irányítása, közreműködés a szakmai előrehaladási jelentések összeállításában, az projekt szakmai képviselete helyszíni ellenőrzéseken, egyéb projektrendezvényeken, folyamatos kommunikáció és együttműködés a konzorciumi tag szakmai megvalósítóival. Munkáját 1 fő szakmai vezető asszisztens támogatja. Szakmai megvalósítók: Szakmai megvalósítók a Szolnoki Főiskola részéről: Mondok Anita Dr. Lakatos Vilmos 55

56 Dr. Pólya Éva Dr. Túróczi Imre Dr. Kóródi Márta Szakmai megvalósítók a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztő Alapítvány részéről Ulvicki Tamásné Szabó Zsuzsanna Szakmai megvalósítók a MTA TK Kisebbségkutató Intézet részéről: Dr. Papp Z. Attila A konzorciumvezető vállalja a projekt szakmai vezetőjének, a projektmenedzsernek, valamint a projekt pénzügyi referensnek a foglalkoztatását a projekt teljes időtartamára, illetve gondoskodik ezen pozíciók folyamatos feltöltöttségéről. A projektben résztvevők szakmai kompetenciái, tudományos munkásságuk és tapasztalatuk alapján megfelelő a projekt keretében tervezett tevékenységek elvégzéséhez. A monitoring és kontrolling feladok bemutatása és a mechanizmus működésének leírása A projekt adminisztratív monitoringja a projekt menedzsment feladata, átfogó on-going minőségellenőrzéssel külső szolgáltató kerül megbízásra. Az adminisztráció során a projektmenedzser irányítása és közreműködése mellett, a pénzügyi vezetővel és projekt asszisztensekkel együtt készítik el a projekt előrehaladását és pénzügyi megvalósítását leíró dokumentációt és gyűjtik az alátámasztó dokumentumokat. A projekt menedzsment csapat koordinálja a tevékenységek és a kiszervezett szolgáltatások megvalósítását, továbbá a közbeszerzési és a tájékoztatással, nyilvánosság biztosításával összefüggő feladatokat. A projekt menedzsment csapat napi szinten koordinálja a konzorcium partnerekkel és külső szakértőkkel történő együttműködést, összehangolja a projekt szervezeteknél zajló munkákat. A pályázat megvalósítására rendelkezésre álló szűkös időkorlát okán a projekt szakmai ongoing minőségellenőrzése heti státusz jelentések és havi riportok formájában valósul meg, mely vezetői információs szinten tartalmazza az egyes folyamatok előrehaladását, a felmerült problémákat és a javasolt illetve alkalmazott megoldásokat. Szükség esetén a heti státusz vagy a havi jelentés információi alapján felsővezetői beavatkozás kérhető, kockázatok elkerülése vagy problémák kezelése érdekében. A projekt kontrolling az ütemterv megvalósítását és a szakmai célkitűzések terv és tény adatait veti össze, ehhez gyűjt információkat. A projekt kontrolling szisztéma kidolgozása a projekt menedzser feladata, az adatgyűjtés a projekt asszisztens feladata. A projekt kontrolling adatokat a projekt előrehaladási jelentések elkészítéséhez és a havi monitoring összefoglaló elkészítéséhez használjuk inputként. 56

57 A külső szakértők és partnerek feladatainak azonosítása A projekt megvalósulásához a személyi állományban bemutatotton túl több külső szolgáltatót is tervezünk bevonni, melyeket a beszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok alapján választjuk ki. A feladatok megoldása döntően a konzorciumi partnerek humán erőforrásaival valósul meg. Összefoglaló ábra Jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra A konzorciumi partnerek részére jelenleg (mint a projektmegvalósítás egyes helyszínein) rendelkezésre álló infrastruktúráján, megoldható a projekt lebonyolítása. A Szolnoki Főiskola rendelkezik a tervezett tevékenységek lebonyolításához szükséges irodákkal és előadótermekkel. A partnerek közötti és az egyes partnerek belső információs rendszerének bemutatása A konzorciumvezető és a konzorciumi partnerek folyamatosan kommunikálnak egymással és a szakmai feladatokat megvalósító külső partnerekkel. A konzorciumon belüli kommunikáció összefogása a projektmenedzsment feladata, a külső szolgáltatók feladatait pedig a feladatról szóló szerződések szabályozzák, felügyelete pedig a szakmai vezető (konzorciumvezető), szakmai felelősök (konzorciumi partnerek) és a belső munkatársak kötelezettsége. 57