I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI

Átírás

1 I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI 1. Monopóliumok 2. Externáliák 3. Közjavak 4. Piaci döntések információs problémái 5. A piac rövid távú érdekeltsége 6. Méltányos jövedelem eloszlás biztosítása (szociális politika) 7. Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés II. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK KUDARCAI 1. Csoportérdek mások kárára való érvényesítése 2. Rövid távú, válságorientált döntéshozatal 3. Jövedelemelosztás kudarcai 4. Elégtelen érdekeltség a hatékonyság javításában 5. Hibás döntések letitkolása III. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSI RENDSZER HATÉKONYABBÁ TÉTELÉNEK LEHETŐSÉGEI 1. A szabályozás fejlesztése 2. Dereguláció 3. Privatizáció 4. Jobb munkamegosztás a non-profit szektorral I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI A piaci kudarcok orvoslása: 1. MONOPÓLIUMOK: A) Állami monopólium: MÁV Törvénnyel van eltiltva a többi piaci szereplő a piacra való belépéstől Piacgazdaságban is van: a) koncessziós szerződés (autópálya, telefon) b) Szabadalmi oltalom: hogy a K+F-be fektetett pénz megtérüljön. Hosszú távon a fejlődés gyorsulása révén hatékonyságnövekedéshez, költségcsökkenés-hez vezet Állami monopólium is lehet veszteséges: kormányzat által megkövetelt többletfeladatok (nem gazdaságos vasútvonalak működtetése) B) Magán monopólium: helyi fagylaltos C) természetes monopólium: ahol technológiai sajátosságok miatt csökkenő az átlag és a határköltség: Itt a versenytársakat a költségviszonyok ijesztik el, Eleinte lehetetlen gazdaságosan termelni Ha két termelő van, mindkettő nagyobb egységköltséggel tud csak termelni, mint ha csak egy termelő lenne Nem indokolt állami beavatkozással megszüntetni Megoldás: 1. Versenyszabályozás: 1

2 Tilos a versenytársak közti megállapodás az árak meghatározására, piac felosztására, Ellenőrzik a szervezeti egyesüléseket, fúziókat, Tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, Tilos az árdiszkrimináció (minden vevőnek ugyanazt az árat kell szabni) Tilos a fogyasztók hirdetésekkel való megtévesztése Nehézségei: 1. a bizonyítási eljárás bonyolult, 2. hosszadalmas 2. Árszabályozás: Így javítható a gazdasági hatékonyság, és megőrizhető a monopolista vállalatok mérete, mely lehetővé teszi a volumenhozadékok kihasználását Ár csökken Monopolista növeli a termelési volument Nő a társadalmi hasznosság Nehézségei: Ismerni kell a vállalatok költséggörbéit (ők sem mindig ismerik) A piaci körülmények állandóan változnak, infláció 3. Államosítás: Monopolhelyzetben lévő vállalatok államosítása, Profitjuk egy részét az költségvetés központosíthatja, Ha a társadalmi jólét maximalizálása azt kívánja, veszteségesen is működtethetők, a költségvetés finanszírozza Nehézségei: Nincs tulajdonosi ellenőrzés Tulajdonosi jogokat a bürokrácia gyakorolja: Rövid ciklusokra választott politikusok, Nem vállalkozási szemléletű köztisztviselő Tudják, hogy az állam a hátuk mögött nem mehetnek csődbe Munkavállalók magasabb bérköveteléseket támasztanak 4. Állami szabályozás mellőzése: Természetes monopóliumok, Differenciált tarifa (község egyetlen fogorvosa a gazdagabbakat drágábban kezeli, de így legalább megéri neki, és van fogorvosa a községnek) 2. EXTERNÁLIÁK: A piaci ügylet résztvevőin kívül más feleket is érint a tranzakció. Költségeik és bevételeik nem tartalmazzák az összes hatást, ami az ügylet során fellép Pl. folyóvíz szennyezése-gyárak Nem a termelő hibája: versenyhelyzetben, ha csak ő érvényesítené az áraiban az externális költségeket, tönkremenne Nem a vevő hibája: miért venne drágábban egy árut, csak mert a társadalmi költségek magasabb árat indokoltak volna Externáliák internalizálása: (megoldás): 2

3 1. egyértelműsíti a tulajdonjogot: USA magánkézben lévő nemzeti parkjai, halászterületei 2. az externális hatásokat okozók, és akiket a hatások érnek szabadon megegyezhetnek: optimalizálhatják közös érdekeiket 3. az externális hatásokat kiváltó tevékenységek államosítása 4. hatósági előírások, szabályozások: maximális szennyezési értékek, milyen technológiát kell alkalmazni a hatások kivédésére 5. adóztatás: erőforrás használati díj: az externáliát okozó személy költségeibe beépül az a költség, amit az externális hatás vált ki. 6. állami dotáció: externáliák kivédésére irányuló kutatások, hulladék újrahasznosítás 3. KÖZJAVAK: Olyan termékek és szolgáltatások, amelyek haszna nem egyetlen gazdasági szereplőnél jelentkezik Közvilágítás, közút, alapkutatások Közjavak előállítása és védelme: 1. közjavakat olyan mennyiségben kell lehetőleg előállítani, ami biztosítja a társadalmi igények kielégítését 2. védeni kell a közjavakat az irracionális, pusztító, káros felhasználástól 3. Ahol lehetséges, a közjavak igénybevételéért ellenszolgáltatást indokolt kérni (úthasználati díj), hogy felesleges használatukat megakadályozzák, indokolt használatukat biztonságosabbá tegyék Kormányzati eszközök: 1. közvetlen korlátozások (halászat) 2. adó, használati, engedélyezési díj 3. magántulajdonba adás (racionálisabb felhasználás) USA nemzeti parkok egy része 4. PIACI DÖNTÉSEK INFORMÁCIÓS PROBLÉMÁI: A szabadpiaci verseny akkor éri el a Pareto optimumot, ha döntései meghozatalánál minden piaci szereplő tökéletesen informált képes azonosítani költségeit felismerni racionális érdekeit kifejező preferenciáit Információs aszimmetria: aki az információ birtokában van, becsaphatja a másik felet: Használt autó eladója a vevőt, Egészségügyi biztosítást kötő a biztosítótársaságot.megoldás: 1. Versenytörvény: fogyasztó hiteles, minél teljesebb körű tájékoztatása, reklámtevékenység szabályozása 2. üzleti partnerek hiteles információja: számviteli törvény, pénzpiaci felügyeletek 3. egészség és biztonságvédelem a munkahelyeken 4. egyes információk állami finanszírozású gyűjtése és nyilvánosságra hozatala (KSH) 5. állami dotáció azokon a területeken, ahol nehéz pontos árprognózisokat adni, ezért nagy a rossz döntések esélye (mezőgazdaság) 3

4 5. A PIAC RÖVID TÁVÚ ÉRDEKELTSÉGE: A piaci szereplők érdekeltsége, kockázatvállalása alapvetően rövidtávú: Találnak gyorsabb megtérülést, Nincs elég tőkéjük (a hosszú megtérülése befektetések tőkeigényesek) Infrastruktúra: az anyagi termelés, továbbá a különböző szolgáltatások kereteit befolyásoló eszközállomány és az ezekkel végzett tevékenység 6. MÉLTÁNYOS JÖVEDELEM ELOSZLÁS BIZTOSÍTÁSA (SZOCIÁLIS POLITIKA): A verseny hatékony gazdaságot eredményezhet, de rendkívül egyenlőtlen jövedelem eloszlást, Nagy lesz az életszínvonal különbség a társadalom egyes rétegei között, Az elért egzisztencia elveszíthető (öregség, betegség) A piaci döntési mechanizmus nem biztosítja a teljes foglalkoztatottságot, Megoldás: szociálpolitikai ellátórendszerek 1. nyugdíj, betegség és balesetbiztosítás, 2. családsegítő 3. munkanélküliek támogatása 4. lakássegélyezés 7. KIEGYENSÚLYOZOTT GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS: A gazdaság ritkán van kiegyensúlyozott állapotban ciklikusság Válság esetén visszaesés a foglalkoztatásban, termelési értékben, ez súlyos veszteségeket okoz a társadalomnak Államadósság felhalmozódása Megoldás: Állam aktív gazdasági szerepvállalása, Nemzeti szintű kereslet és kínálat alakítása, Alapvető eszközei: Fiskális, Monetáris, Árfolyampolitika II. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK KUDARCAI 1. CSOPORTÉRDEK MÁSOK KÁRÁRA VALÓ ÉRVÉNYESÍTÉSE: Lobbik: oka: Pü-i Pszichológiai (többséget nem érdekli az ügy) Bürokrácia 2. RÖVID TÁVÚ, VÁLSÁGORIENTÁLT DÖNTÉSHOZATAL: Hivatalban lévő politikusnak az a fontos, ami a következő választásokig történik, Választók elsősorban a jelen helyzet alapján ítélnek, 4

5 A jelenben felmutatható eredményt biztosító politikát támogatják, akár a jövőben felmerülő költségek ellenére is (nehezen bizonyítható), Gyors eredmények kellenek, VÁLSÁGOK: kialakulhatnak azért is, mert a politikai döntéshozók a népszerűtlen, kemény távlati kihatású döntéseket elnapolták, A kialakult válságot várhatóan már más politikusoknak kell majd megoldani, Az a politika, amely hatékony a jövő szempontjából, nem szükségszerűen növeli a politikus újraválasztási esélyeit. 3. JÖVEDELEM ÚJRAELOSZTÁSÁNAK KUDARCAI: Rontja a hatékonyságot: o rontja az érdekeltséget a termelési tevékenységben való részvételben, o meg lehet élni a szociális juttatásokból, o belenyugszanak a sorsukba, o nem is keresik a munkalehetőségeket A transzferek jelentős része nem jut el a megcélzott rétegekhez: o Nagy része azokhoz kerül, akik jövedelme az átlag felett van (egyetemen a szoctám), o Lobbik: saját javukra visszaszerzik a tőlük adózással elvont jövedelmet, (akiket szolgálnia kellene a programnak, azok: Nem kellően szervezettek, Nincsenek anyagi forrásaik, és Nincs megfelelő kapcsolatrendszerük a lobbizáshoz. Lobbizás: o Nem csak a magasabb jövedelműek, o A programok lebonyolítói: bürokrácia, o Szállítók: Termelők o PL: amerikai farm lobbi támogatja az élelmiszerjegy-programot, o Építőipar az olcsó állami lakásépítésért o Programok lehet, hogy inkább a szállítók érdekeit szolgálják, mint a meghirdetett célt. Állami támogatás kiszorítja a piaci szféra jótékonysági juttatásait Állami jövedelemelosztás növekvő adóterhei védekezésre késztetik az adófizetőket: o Jogászok, o Könyvelők, o Adószakértők alkalmazása o Erőforrások egy részének improduktív felhasználása Ha az adók túl progresszívek, az csökkenti a termelőtevékenység bővítésében való érdekeltséget o Elvonják az erőforrások hozamának egy részét o A többletjövedelem egy részét az adóhivatalnak kell befizetni o Ha túl progresszív az adórendszer, az adózás utáni nettó jövedelem nem, vagy csak nagyon kis mértékben növekszik. A méltányosság nagyon szubjektív kategória o Személyektől függ, o A piaci elosztásnál van objektív mérce 5

6 4. ELÉGTELEN ÉRDEKELTSÉG A HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSÁBAN Közösségi szférában a piaci szférához képest: o Nehezebb mérni az eredményeket és ráfordításokat: Állam határozza meg a béreket, (legjelentősebb költség) Kötelező feladatok (amik általában veszteségesek), o Nincs objektív mérce: Profit, Részvényárfolyam o Nem olyan éles a verseny Monopolhelyzet biztosítása (esetleg) o Állami védettség: Csőd ellen o Gyenge tulajdonosi ellenőrzés: Politikus bürokrata természetes tendenciája a terjeszkedés, bővülés, minél nagyobb költségvetés elérése: o jellemző a túltermelés kisebb az erőforrások racionális felhasználásnak kényszere, ösztönzöttsége 5. HIBÁS DÖNTÉSEK ELTITKOLÁSA A hibák elismerése a politikus állásába kerülhet Ezért halogatják a korrigálást, ami többletköltségeket jelent III. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSI RENDSZER HATÉKONYABBÁ TÉTELÉNEK LEHETŐSÉGEI A közösségi döntési rendszer tudatosan formálható, 1. SZABÁLYOZÁS FEJLESZTÉSE Alkotmányos kormányzás, (állami intézmények működése alkotmányos keretek közt) Hatalommal való visszaélést, mások kárára való előnyszerzést tiltó törvények: Tulajdon védelme, Szerződési szabadság, Lobbi törvény Pártok finanszírozását szabályozó törvény Intézmények kialakítás, amik korlátozzák a hatalommal való visszaélés lehetőségét: Kétkamarás törvényhozás, Bizonyos fontos kérdéseknél minősített többség előírása, Alkotmánybíróság Népszavazás Bizonyos tisztségekre hosszabb időre választanak: Köztársasági elnök Jegybank elnök Államhatalom gyakorlását decentralizálják, erősítve az önkormányzatok hatalmát, csökkentve a központi kormányzat helyi ügyekbe való beavatkozási lehetőségeit 6

7 2. DEREGULÁCIÓ Ha az állami szabályozás túlméretezetté válik, Megszűnnek az indokai, Fő területei: o Közúti fuvarozás, o Légi közlekedés, o Bankszolgáltatás. Sikeres, ha a vállalatok mérete megengedi, hogy hatékonyan versenyezhessenek a dereguláció után, Ellenállás: o Vállalatok: védettség, monopolhelyzet elvesztése, o Szakszervezetek Legkevésbé a társadalmi szabályozást érintheti: Egészséges, biztonságos munkafeltételek, Környezetvédelem o OKA: Kiemelt társadalmi érdek, Ezen a területen lehet legkevésbé kielégíteni a társadalmi igényeket piaci döntések alapján: KIVÉTEL: Környezetvédelem: externális hatások piacosítása hatékonyabb, mint a tiltás o Állami szabályozás itt inkább nőtt, o Dereguláció formája: Adott célt : Kevésbé nehézkes, Kevésbé költséges, Kevésbé bürokratikus úton oldják meg 3. PRIVATIZÁCIÓ Megszűnhet az állami formában való működés indokoltsága, Indokolt: o Privatizáció után hatékonyabban képes működni a vállalat, o Nagyobb nyereséget érhet el, o Jobban tudja alkalmazni az új technológiai vívmányokat. Nem szükségszerűen veszteségesek az állami vállalatok, nem biztos, hogy minden esetben nyereségesebbek a magánvállalatok, Privatizálás: o Állami tulajdon védelme, o Megfelelő ár, o Tőzsdei értékelés a legjobb - Rt-vé alakulás o Ha túl alacsony áron adják: kísértés a korrupcióra, állami vagyon elherdálása, nem teremt érdekeltséget utána a racionális hasznosításra (könnyen jött-könnyen megy) 7

8 4. JOBB MUNKAMEGOSZTÁS A NONPROFIT SZEKTORRAL Közjavakból a piac által nyújtott elégtelen kínálatot az állam mellett a NONPROFIT SZFÉRA tudja pótolni. Esetenként hatékonyabb lehet, mint az állami beavatkozás, Állami szektor előnyei: o Viszonylag megbízható és bőséges erőforrások, o Lakosság egészére kiterjed a fennhatósága, szélesebb körhöz jut el, o A források elosztásáról a közösség egészét képviselő szerv dönt, o Szakszerűbb, Állami szektor hátrányai: o Állami szervek fenntartása költséges, o Bürokratikus, nem rugalmas, o Kevésbé képes mozgósítani az önkéntes adományokat. Nonprofit előnyei: o Személyesebb, o Jobban alkalmazkodnak a tényleges igényekhez, o Nem iktatják ki a versenyt, o Önkéntes adományoknak szélesebb teret adnak (mire adják, milyen formában, az adományozó is hasznot húz, pl jótékonysági bálok-ismeretségek, kapcsolatok) o Gyorsabb, rugalmasabb megoldások, Hátrányai: o Csak korlátozottan képesek erőforrások előteremteni maguknak, o Gazdagok preferenciái alapján elosztás o Támogatás levonható az adóalapból: nem csak saját forrásaikról döntenek, részben az állam, a köz pénzéről is, a szegényeknek így a pénz elköltésébe nincs beleszólásuk, o Amatőr szintű szolgáltatások általában Kettő kombinációja hatékony, kiegészítik egymást. Kormány a finanszírozási szabályokon keresztül képes befolyásolni a nonrofit szféra működését 8