1. A környezeti sugárzásokról (rövid emlékeztető)
|
|
- Rudolf Vass
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 III. SUGÁRZÁSOK KÖRNYEZETÜNKBEN 1. A környezeti sugárzásokról (rövid emlékeztető) 1.1. Az elektromágneses sugárzások 1.2. Radioaktivitás a természetben, kozmikus sugárzás, mesterséges radioaktivitás 2. A sugárzások környezeti hatásai 2.1. Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása az anyaggal 2.2. A radioaktív sugárzások biológiai hatásai 2.3. Sugárhatás emberre, sugárvédelem 2.4. A nem-ionizáló EM sugárzások biológiai hatásai
2 1. A környezeti sugárzásokról A természet jelenségei és az emberi tevékenység következtében környezetünkből sugárzások érnek Osztályozásuk: Elektromágneses sugárzások Radioaktív sugárzások (Hangsugárzások) Jellemzőik: Távoli forrásból hullámok vagy részecskék segítségével energiát juttatnak el a megfigyelőhöz Érzékszerveink a sugárzások többségére teljesen érzéketlen érzékelőkre, detektorokra van szükség Káros egészségügyi hatással járhatnak Általában mindennapi életünk részévé váltak, fontos a helyes megítélésük Indokolt és indokolatlan félelmek
3 1.1. Az elektromágneses (EM) sugárzások A biológiai lét alapja Kiterjedt jelenségkör a sugárzások és a biológiai rendszerek kölcsönhatása összetett, bonyolult Forrása lehet természetes és mesterséges Hat a biológiai rendszerekre Hullám: haladó zavar nincs anyagmozgás, hullám energiát közvetít. Hullámok jellemzői: hullámhossz, periódusidő, sebesség Hullám frekvenciája: ν=1/(periódusidő)=1/t Egység: 1/s (Hz) A hullám sebessége: c=λ/t= λ. ν Elektromágneses (EM) sugárzások Az elektromos és a mágneses tér hely és idő szerint periodikus
4 Az EM hullám sebessége vákuumban: c= m/s λ=1 km ν=300 khz λ=1 m ν=300 MHz λ=10 cm ν=3 GHz (mikrohullám) mm-től infravörös tartomány Látható tartomány: nm ( ) Hz λ= m = 1 nm ν= Hz Foton energiája: E=h. Planck-állandó h= J.s E=h.ν ; mikrofiz.: 1 ev = J, Atomfizika, magfizika (természetes egység): ev, kev, MeV Az EM spektrum
5 A természetben: legkisebbtől ev-ig Nincs olyan hely, ami mentes lenne az EM sugárzástól
6 A környezetünkben a fő EM sugárzó: Nap A földi élet alapja Teljesítmény a Földön: 178 PW A Nap sugárzása ~ 5900 K hőmérséklet Szoláris konstans a légkör felső határán: 1.4 kw/m 2, Föld felszínén: ~ W/m 2 A sugárzási spektrumot a légkörben lévő molekulák elnyelése befolyásolja
7 Üvegházhatás: a Föld felszínén frekvenciaeltolódás a nagyobb hullámhosszak felé ezekre nem áteresztő a légkör Üvegház gázok, pl.: CO 2, metán, vízgőz A Föld geotermikus sugárzása: ~ 0.063W/m 2 ~ 36 TW sugárzási teljesítmény A geotermikus hő forrása: hosszú felezési idejű radioaktív izotópok bomlása (ilyenek: 238 U, 235 U, 232 Th, 40 K)
8 EM mesterséges forrásból: emberi tevékenységből származó sugárzások Példák: hálózat, rádió, TV, mikrohullámok, mobil telefonok stb. Pl.: mobilok 0.9, 1.8, 2.1 GHz Mobil: készülék, amely egyaránt fogad és sugároz problematikus Különböző frekvenciák eltérő sugáregészségügyi hatások
9 Kérdések: Melyek a káros jelenségek? Mi a káros jelenségek kialakulásának feltétele? Milyen mennyiségekkel jellemezzük a besugárzásokat? Dozimetriájuk, védekezés Külön tárgyalandók: Alacsony frekvenciák (<3kHz) Nagyfrekvenciás terek (10 khz 300 GHz; E ~ nev mev ) Optikai tartomány (IR-látható-UV 1 mm < λ < 100 nm; 300 GHz 3PHz) Ionizáló sugárzások (Rtg, gamma) Rengeteg nyitott kérdés! Milyen egészségügyi hatásai vannak a nem-ionizálóknak? Melyek a hatásmechanizmusok sejtszinten? Hogyan kell dózisokat a legjobb módszerrel megállapítani és mekkorák engedhetők meg? Közérdeklődés, nehéz kutatások
10 1.2. Radioaktivitás a természetben, kozmikus sugárzás, mesterséges radioaktivitás Az atommag Rutherford-kísérletből tudjuk Ma (főleg elektronszórás kísérletekből) ismerjük a töltés és maganyag-eloszlást R R 0. A 1/3 R fm ρ mag ~ konst. Maganyag sűrűsége: ρ = (nukleon/cm 3 ) ~ (g/cm 3 ) ~ ~10 8 t/cm 3 Az atommag protonokból és neutronokból (James Chadwick, 1932) áll Az atommagban: összetartó erő: az erős kölcsönhatás magszerkezetet alakítja még: EM magfolyamatokban még szerepet játszik: a gyenge kölcsönhatás Atom: ~ m sugarú elektronfelhő, középen ~ néhányszor m sugarú mag Elektronburok: kémiai tulajdonság, EM
11 Atommag szerkezete: fő mozzanat: a protonok és a neutronok erős kölcsönhatása A jelenségek megértésének eszköze: kvantummechanika Az atommagok a természet egyedülálló kvantumfizikai laboratóriumai Jelölések Mag jele: X(A,Z,N) A = Z + N A X N X elem Z Z rendszám N neutronszám Példák: C 6; 20 Ca 20; 92 U 143 Izotóp (Z=konst.; pl. 235 U és 238 U) azonos kémiai tulajdonság Atommagok a természetben: ~ 280 db β-instabil: ~ 1300 db Eddig vizsgált atommagok száma: ~ 2600 Elvileg szerkezettel rendelkező (hasadási küszöb > 0) magok (nukleonrendszerek) száma: kb Tömege: az atom tömegének 99.98%-a
12 Az atommagok kötési energiája: Az az energia, ami akkor szabadul fel, ha az atommagot távoli p-ból és n-ból felépítjük. Tömeghiány: az atommag tömege kisebb, mint az egyes alkotóelemeinek összege Átlagos (nukleononkénti) kötési energia: B ÁTL. = B(Z,A)/A Magfizikai kötési energiák ~5-6 nagyságrenddel nagyobbak, mint a kémiai energiák
13 Az atommagok állapotai: u. az a nukleonrendszer sok, különb. energiájú állapotban lehet: alapáll., gerj. állapotok A magállapotokat jellemzi: energia (alapáll.-hoz képest) élettartam spin ( ~ J. sec egységekben) paritás áram- és töltéseloszlások (mágneses és elektromos momentumok) bomlásmódok, elágazási arányok gerjesztési módok viselkedés különböző magreakciókban stb. Az ismereteket táblázatok foglalják össze. Több táblázat, interneten is (pl. NuDat 2.2;
14 Radioaktív bomlások során: atommagok átalakulása: új mag, vagy ugyanannak a magnak egy másik állapota Általános fogalmak: Aktivitás 1 boml./sec = 1 Bequerel (Bq) (régi:1 Curie = 1 Ci = bomlás/sec) Felezési idő (T 1/2 ) dn dt N (mert független a bomlás) N t t N 0 e ln 2 e-ed részére 1/λ idő alatt T 1/2 = =0.69/λ T 1/2 alatt felére, 2. T 1/2 alatt a negyedére Bomlássorok hosszú T 1/2 -ű anyamaggal: N 1. λ 1 = N 2. λ 2 = N 3. λ 3 radioaktív egyensúly Minden, a bomlássorhoz tartozó izotóp aktivitása ugyanaz
15 1.2.1.Radioaktív bomlások fajtái: α, β és γ bomlás, (spontán hasadás) a) α 4 He atommag távozik: ΔA=4, ΔZ=2 Ok: magban megvan az α pot. gát véd Felezési idők: széles tartomány b) β-bomlás Ok: gyenge kölcsönhatás (kvark, lepton) Hatótávolság kicsi (~10-18 m-nál ~EM erős) Magban 2 prot.-ra: ed EM gyenge kis valószínűségi folyamatok nagy T 1/2 Pl. atommagban: n p e e Elektronok energiája folytonos eloszlású A magok β-átmeneteinek típusai: Negatív β-boml.: Szabad neutron: n p e e MeV, T 1/2 ~10.4 m Kilép: elektron és antineutrínó Magokban: Z eggyel nő A negatív β-bomlás energetikai feltétele: M. z c 2 M. Z+1 c 2 > 0
16 Pozitív β-boml.: p n e Z eggyel csökken; kilép: pozitron és neutrínó Energetikai feltétel: M. z c 2 M. Z-1 c 2 2. m. 0 c 2 > 0; el. nyug. tömege: 511 kev, Δ >1.022 MeV Elektronbefogás: e p n e Szokásos jele: EC (electron capture) Energetikai feltétel: M. z c 2 M. Z 1 c 2 E e köt > 0 Főleg a legbelső, K-héjról K-befogás (lehet L, M is) Kíséri: Rtg. sugárzás, Auger-elektronok (Pierre V. Auger ( ) fr. róla nevezték el a világ legnagyobb kozmikus sugárzást vizsgáló intézetét.) c) EM átmenet: atommag magasabb energiájú állapotából EM kölcsönhatással alacsonyabb energiájú állapotába megy át Energiakülönbség: ~ 100 kev ~ MeV Kilépő részecske lehet: γ EM kvantum (foton, gamma) belső átmenetnél (internal transition, IT) monoenergiás elektron
17 d) Spontán hasadás nehéz magoknál Ritkán fő bomlásmód Radioaktív családok α, β, γ az anyaizotóp tömegszáma és a leányelem 4-el osztva maradék u.az Ezért 4 család lenne 4n Th (1, év); tórium-sor stabil végmag Pb (52.4%) 4n Np ( év); neptúnium-sor, végmag: Bi (100%) a rövid felezési idő miatt már elbomlott
18 4n U ( év); urán-sor Pb (24.1%) leányeleme Rn (3.8 nap) nemesgáz migrál egészségügyi probléma 4n U ( év); aktíniumsor, Pb (22.1%) Hosszú felezési idejű izotópok A radioaktív családhoz tartozó 3 izotópon kívül ~ 20 db T 1/2 > milliárd év felezési idejű atommag létezik a természetben Pl.: 40 19K ( év 0.012%); 87 37Rb ( év 27.83%); Cd ( év 12.3%); In ( év 95.7%) A természetes radioaktív izotópok az oka a geotermikus energiának (vagy döntő >70% többségének)
19 Folyamatosan keletkező izotópok Mechanizmus: a kozmikus sugárzás protonja a felső légkörben nagy energiájú neutronokat magátalakulás Fontos példák: a) 3 H (12.3 év β - [E max =18.6 kev]) folyamatok: 14 N(n,t) 12 C és 16 O(n,t) 14 N Keletkezési seb.: ~ 0.25 atom/(cm 2. s) egyensúlyi mennyiség az atmoszférában: ~4 kg egyenetlen eloszlású, nem keveredik gyorsan b) 14 6C (5730 év β - [E max =156 kev]) folyamat: 14 N(n,p) 14 C, 2 atom/(cm 2. s) évente ~ 7 kg keletkezik, gyorsan keveredik a CO 2 -n keresztül; ~ 56 t egyens. mennyiség a légkörben élő szervezetben 13.5 Bq/g kormeghatározás
20 14 C kormeghatározás (felezési idő: 5730 év) Elv: Kalibrálás: sok ezer éves fák évgyűrűinek kiértékelése Az atombomba-kísérletek hatása:
21 Civilizációs eredetű, a bioszférába kijutott radioaktivitás Ok: nukleáris fegyverkísérletek (1963-ig), nukleáris technika, reaktorok, stb. Példák: Cs (30.07 év); Sr (28.78 év) Dózis tőlük <0.1%-a természetes radioaktivitásénak A kozmikus háttér A világűrből állandó sugárzás: főleg prot. Kozmikus záporok
22 Látjuk: A radioaktivitás a természet része. A környezet sugármentesítése a tényeket figyelembe nem vevő illúzió.
23 2.A sugárzások környezeti hatásai Az anyaggal való kölcsönhatás ismerete: detektorok készítésének lehetősége a biológiai rendszerekkel való kölcsönhatás mechanizmusa 2.1. Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Cél: a környezetre való hatás megértése töltött részecskék, γ-k, neutronok mind különböző folyamatok Külön tudományterületek. Most: a környezeti vonatkozásokhoz szükséges áttekintés a) Töltött részecskék Lényegesen különböző módon viselkednek a nehéz (pl.: proton, α, nehézionok) és a könnyű (elektronok) részecskék Kölcsönhat. különbözők: ütközési paraméter nagy (b>>r atom ) ütk. paraméter: puha ütközések: gerj., kis en. inoniz. (ev); sok ütközés: energia >50-80%-a így közepes b (b~r atom ): inel. ütközések, δ- elektronok, dozimetriában fontos
24 kis b (b<<r atom ): mag terével EM kölcs., Cb. szórás (irányvált.), fékezési sug. (e) b~r mag magreakciók (kis részarány) Hatótáv: α levegőben ~ cm, ~ ahány MeV testszövet, víz stb μm Töltött rész fő folyamat: gerj. és ionizáció Levegőben ~ 35 ev kell egy ionpárhoz α ionp./cm, sejt: 3-7ion/μm nehéz töltött részre (lin. en. transzfer) de MeV Z 2 1 z 2 dx ütközési cm A v ρ, Z atom/cm 3, rendszám (közeg adatai); (Z. ρ)/a ~ közeg el. száma; z részecske ionizációs foka (változhat)
25 elektronra, pozitronra: másképp héjelektront, megkülönböztethetetlenek de dx ütközési MeV cm Z A 1 2 v Csökkenő energiával de/dx nő Ionizáció biológiai hatásnál ez számít Bragg-görbe Fékezési sugárzás: elektronnál nagy Hatótávolság: részecskefüggés Nehézion: hatótáv éles, nem szóródik szét, ~1/ρ Elektronra: nagy irányváltoztatások, szétszóródás
26 b) γ sugárzás és anyag kölcsönhatása Folyamatok: fotoeffektus: γ átadja energiáját egy e - -nak, γ megsemmisül; ~ρ. Z 5 /(A. E 3 ) Compton-effektus: γ szóródik szabad elektronon; ~ ρ. Z/(A. E) e - e +, (>1.02 MeV); ~ρ. ln(e). Z 2 /A Kísérő sugárzás: röntgen Auger-elektr. γ + szab. el. γ + el. e - és e + fékeződik, e + egy elektronnal annihilálódik 2 db. 511 kev γ Lényeg: mind a három mechanizmusnál nagy energiájú könnyű részecske (elektron)
27 Tájékoztató térkép Radioaktív sugárzások áthatoló képessége: 2.2. Radioaktív sugárzások biológiai hatásai Sugárzás fizikai mértéke: dózis Abszorbeált dózis de dm D abs 1 Gray (Gy) = 1 J/kg [L.H. Gray ]
28 2.2.1 A biológiai hatások mechanizmusai Sugárzásoknak komoly biológiai hatásuk lehet kizárólag roncsolnak KH ugyanaz mint láttuk, de biológia rendszereknél folyamatokat indíthatnak el súlyos köv. Nemzetközi szervezet (1937 óta): International Commission on Radiological Protection (ICRP) Ajánlások, jogrendbe tagállamok építik Szintek: egyes ember és teljes népesség Sugárkárosodás: minden betegség + genetikai ártalom Sugárkockázat: besug. után T idővel beteg. Várható károsodás: u.ez népességre Leírás: biológiai (sugárvédelmi) dózis Egyenértékű dózis 1 Sievert (Sv) = 1 Gy. QF [Rolf Sievert ] Relatív biológiai hatékonyság
29 Minőségtényező (Qualtity Factor) Leadott energia azonos más biol. hatás Rtg., gamma QF = 1 Alfa részek, nehéz-ionok 20 Nagy energiájú proton 10 Gyorsneutron 10 Ma: effektív dózis QF D H szerv sugárzás szerv, sugárzás. sugárzás E w szerv QFsugárzás szerv sugárzás D szerv, sugárzás Egysége: Sievert (Sv)) 12 szervre súlyfakt.: károsodás jó leírása Pl. csontvelő 12-szer érzékenyebb, mint a bőr w szerv : 0.2 ivarmirigy, 0.12 gyomor, csontvelő, tüdő, vastagbél, 0.05 emlő, hólyag, máj, nyelőcső, pajzsmirígy, 0.01 bőr, csonthártya Sugárhatások jellege: determinisztikus: a besugárzott egyedben mindig fellép, egyedi variabilitás
30 sztochasztikus: a besugárzott csoportban véletlenszerűen fellépő hatások Determinisztikus: súlyosság függ a dózistól van küszöb Pl.: Félhalálos dózis a besugárzott egyedek fele elpusztul Sztochasztikus: valószínűség függ a dózistól, nincs küszöb
31 Vitatott: viselkedés egészen kis dózisoknál Kísérleti evidenciák nehéz, módszertani bizonytalanságok miatt eredmény vitatott Forrás: sok ember becsült dózisa Jelleg: Hibák nagyok több kül. értelmezés lehet Szomatikus károsodás besugárzott egyed szervezete Genetikus károsodás utódban
32 Kölcsönhatási folyamatok direkt hatás: u.a. molekulán, amely elnyelte az energiát indirekt hatás: energiaabszorbció és a hatás más molekulán jön létre Direkt és indirekt fizikai károsodás nehéz töltött részek (p, α, nehéz ion) nagy ionizáció, kis hatótáv (~10 μ), már a felületen elnyelődik elektronok: alacsony ionizáció + fék. sug. nagyobb behatolás (~ mm) neutronok: nem ionizál közvetlenül, de végül nagy ionizációs képességű ion nagy áthatolóképesség γ sugarak: nagy behatolási mélység, el. keltés (szövetben Compton-elektron)
33 Biológiai rendszerben a hatás lehet: irreverzibilis biológiai károsodás (elsősorban nagy LET-nél) Indirekt kémiai hatás: szabadgyök képződés legtöbbször ez szabad gyök: elektromosan semleges molekula pár nélküli elektronnal ez párt keres aktív redukálók és oxidálók diffúzió után biol. aktív helyeken károsodás Ilyenek pl.: e aq, HO, H 2 O 2 e aq. hidratált elektron: 5-7 vízmol. körülveszi szabad gyök jellegű biológiailag fontos mol. károsítása
34 Időbeli lefolyás: Fizikai fázis: sec Kémiai fázis: sec Biokémiai folyamatok: sec Biológiai folyamatok: órák: sejtoszt.-kár.,sejt és szövet vált napok évek: szomatikus hatások Fontos jelenségek: reparáció és repopuláció Valószínűleg itt válik el a determinisztikus és sztochasztikus sugárkárosodás! A hatást befolyásoló tényezők: több ilyen (fiz., kém., biol. jellegűek) időfaktor, a besugárzás időeloszlása Hőmérséklet: magas hőmérséklet nagyobb sugárhatás Környezeti anyagok koncentrációja Oxigén effektus: oxigéndús környezet alacsonyabb dózisnál nagyobb hatás Ok: oxigén és a szabad gyökök kölcsönhatása Kémiai környezet: vegyületek, amelyek kölcsönhatnak a szabad gyökökkel
35 növelhetik és csökkenthetik a hatást sugárvédelmi hatóanyagok Sugárzások biológiai hatása Csak roncsol minden hatás elérhető bármilyen sugárzástípussal lappangási idő
36 A biológiai sugárhatást meghatározó szempontok: sugárzás dózisa sugárzás típusa besugárzás időtartama, időeloszlása besugárzás térbeli eloszlása (besugárzott testszövetek) egyéni variabilitás, egészségi állapot összeható tényezők, körülmények Természetes sugárdózisok forrásai: Forrás Átlag Tartomány Kozm. sug. 260 μsv/év ( ) Földi γ 350 μsv/év ( ) Radon 1300 μsv/év ( ) Étel, ital 300 μsv/év ( ) Összesen: ~2210 μsv/év Szórás többszörös lehet!
37 Élőlények: eltérő sugárérzékenység Emlősök: félhalálos dózis (Sv) sertés 1.95 kutya 2.65 majom ember 3 5 egér, patkány 9
38 2.3. Sugárhatás emberre, sugárvédelem Emberi szövetek sugárérzékenysége: (leginkább érzékeny) fiatal, gyorsan osztódó sejtek vérképző szervek nemi mirígy szem bőr emésztőszervek tüdő vese kötőszövetek csont izom idegszövet (legkevésbé érzékeny) szomatikus és genetikai hatások Sugáregészségtan: külön tudomány Néhány példa hatásra: Bőr: leggyakoribb (terápia: Gy kezelésenként, Σ ~65 Gy; baleset Gy) égési sérülés, kiszáradás, később fekély, bőr összezsugorodik, hasadások; haj, szőrzet kihullása (~2 hónap után helyreáll) Ivarszervek: nők átm. sterilitás: ~2Gy, végleges st.: 3-10 Gy; férf.:0.5-4 és 5-10Gy Szem: hályog (β a legnagyobb veszély)
39 192 Ir ipari γ radiográfia; elvesztett izotóp E β max =0.67 MeV, E γ =0.47 MeV; ~2TBq acéltok, felszínen: 0.3 Gy/[min-GBq] ( ~ 10 Gy/sec a felületen) Káros.: egy személy (illetéktelen birtokló)
40 Sugárártalmak Akut sugárbetegség ~ néhány Gy-től kezdeti szakasz (1-2 nap): étvágytalan, hányás, fáradtság latens időszak: minél nagyobb a dózis annál rövidebb (~3 Gy nap) Fő szakasz többféle szindróma: csontvelő, gyomor-emésztőrendszer, központi idegrendszer 1-2 Gy letalitás 0% (néhány napi hatás) 2-6 Gy 0-80% (~2hónap, vérzés, fertőz.) 6-10 Gy % (2 hó, emésztőrend.) Gy % (2 hét, keringési elégtelenség, agyi ödéma) 50 Gy felett 100% (2 nap, keringési zavar, agyi ödéma) Sugárbetegség: egyéni variabilitás miatt a túlélőket előre nem lehet kiválasztani
41 Daganatképződés: többlépcsős folyamat, felhalmozódó mutációk együttes hatása Sztochasztikus folyamatok eredménye Szövet Hatás Val./Sv emlő rák tüdő rák csontvelő leukémia pajzsmirígy rák más szövet rák Valamely rák kifejlődése: ( eset)/sv Jelentése: 1 Sv dózis esetén sok emberből 5%, hogy valamelyik egyed rákot fejleszt ki
42 Áttekintés sugárhatásokról embernél
43 Sugárvédelem Nem lehet cél a sugármentesítés! Az embert érő dózisok: term.+mesterséges Mesterséges Forrás Átlagos Tartomány orvosi 370 μsv/év nagy dózis kibocsátás < kihullás 5 <15 árucikkek foglalkozás 8 20 msv-ig Összesen: ~380 μsv/év Átlag: term.+mest. 2.6 msv (kb. 3 msv)
44 Különleges csoportok, helyzetek nagy radon aktivitású ter μsv/év nukleáris ipar 1000 sugárzásos munkahely 500 orvosi sug. munkahely 100 utasgép (10 km-en) 5 μsv/óra orvosi felvétel msv/felvétel nukleáris fegyverek (Σ 500mt TNT) összesen Bq ( 137 Cs 910 pbq) A sugárvédelem gyakorlata Nemzetközi szerv.: Intern. Commission on Radiological Protection (ICRP) A sugárvédelem alapelvei tevékenység indokoltsága (több haszon, mint kár) védelem optimálása: ALARA-elv (as low as reasonably achievably) dóziskorlátok betartása Mindig legyen a lehető legalacsonyabb!
45 Megengedett dózis: az egyed élete során semmiféle észrevehető károsodást ne szenvedjen (szomatikus+genetikus) a) lakossági a kockázat ne növelje meg az egyéb okokból fellépő kockázatot b) foglakozásszerűen ne csökkentse a várható élettartamot Dóziskorlátok (msv) [The Ionizing Radiation Regulation, 1999, No. 3232] lakosság 1 msv effektív dózis munkavállaló 100 msv/5év (<50 msv/év) Kockázat 50 μrizikó/év 1 millió emberből 50 meghal évente A sugárvédelem: tudomány, technika, jog, közigazgatás, politika, szociológia Sugárvédelem célja: népesség védelme sugárzás alkalmazásának szabályozása Hatósági feladat ajánlások és szabályozások rendszere
46 2.4. A nem-ionizáló EM sugárzások biológiai hatásai Határérték: előny-kár mérlegelés, hangsúlyozottan nem csak természettudomány! Dozimetriailag releváns mennyiségek: Sztatikus tereknél: terek B (T), E (V/m) ~ 10 MHz-ig: kelt. áramsűr. J (A/m 2 ). 10 és 110 MHz: testben kelt. áram, I [A], 100 khz és 10 GHz: SAR fajlagos teljesítmény-abszorpció (specific absorption rate) [W/kg]. SAR dp dm W kg 300 MHz felett(sar mellett) a fajlagos energia-abszorpció (specific absorption SA) a tömegegységenkénti energiaabszorpció; egység [J/kg]. SA de dm J kg 10 GHz és 300 GHz: SA besugárzást jellemzi: teljesítménysűrűsége S [W/m 2 ], expozíció ideje Mennyit nyel el?
47 Optikai tartomány (IR, látható, UV): felületi jelenség SA; a besugárzást a teljesítménysűrűség és az expozíció ideje jellemzi Az egyes EM tartományokban a kölcsönhatási mechanizmusok eltérnek Jellemző: a biológiai hatásoknak küszöbértékük van mindenütt! A nem-ionizáló EM sugárz. biol. hat. Ajánlások nemzetközi szervezet: International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection Sztatikus tér, alacsony frekv.: 0-3kHz Fontosak: mindenütt jelen vannak EM válaszok: ind. áramok a testben Áramok: term. okok miatt: 0.1-1μA/cm 2 Határérték: 0.1μA/cm 2 -et ne lépje túl
48 TEREK, ÁRAMOK HATÁRÉRTÉKEK: lakosság (ipari frekv.) mágneses indukció: 100μT elektromos térerő: 5 kv/m indukált áramerősség: 2 ma/m 2 foglalkozási (ipari frekv.) mágneses indukció: 500μT elektromos térerő: 10 kv/m indukált áramerősség: 10 ma/m 2 Minden tapasztalat szerint: ha nincs túllépés, nincsenek rákkeltő hatások
49 Tapasztalat: épületeken belül teljesül (J~10-4 μa/cm 2 ) elektromos házt. gépek: norm. használat mellett sokkal kisebb ( μT) földi kábelnél a felszínen: 10 40μT Nagyfesz. alatt (~2m-nél 5 30μT) Nagyfrekvenciás terek 10 khz- 300GHz (nev mev) Rádió, TV, mobiltel., radar, mikrohullám Kérdés: hasznok károk értelmezése Szabványok: frekvenciafüggőek, SAR-ra, térerősségekre, stb. lakosságra, foglalkozási csoportokra Sugárzások testbe hatolása: ~ MHz cm ~ GHz néhány cm, >10 GHz mm, vagy alatta Fiz. a fő jelenség: KH víz dipólmom.-val Biológiai hatások: termikus hatás, sejtek közötti erőhatás, nagyfrekvencián: sejtmembrán hatás
50 30 khz alatt téreffektusok, fölötte hőeffektusok dominálnak Termoregulációra való hatás hőmérsékletemelk.: >1 o C-nál 2-8mW/g, nincs a termoregul miatt: 0.5-2mW/g, nincs term. hat.: <0.5 mw/g Határértékek SAR: lakosság (10MHz-10GHz) egész testre: 0.08 W/kg lokális, fej, törzs: 2 W/kg lokális, végtagok: 4 W/kg foglalkozási (10MHz-10GHz) egész testre: 0.4 W/kg lokális, fej, törzs: 10 W/kg lokális, végtagok: 20 W/kg Magasabb frekvenciákon: besugárzás körülményei (S [W/m 2 ], besug. idő) Mennyit nyel el ebből a test?
51 Ember ~ 2% alatt Sug. határértékek: teljesítménysűrűséggel Példák: TV, rádió (EU szabvány): <2W/m 2, adótól m-re már igaz, mobilok (900 MHz, 1.8 GHz, 2.1 GHz) a) készülék: 1W (900MHz), 2W b) Bázisállomások: 4, 9, 10 W/m 2 Az állomás alatt: mindig kicsi a térerő
52 A nagyfrekvenciájú sugárzások rákot biztosan nem okoznak, vita: kifejlődöttet esetleg segítik Optikai sugárzások: IR, látható, UV (1 mm < λ < 100 nm; 300 GHZ 3PHz) Kölcsönhatás: termikus hatás, fotokémiai hatás (pl. retina), UV-ben: biológiailag aktív molekulák megváltoztatása (DNS, lipid, protein) UV sugarak: 100nm < λ < 400 nm megfelel: ev UV-A: nm UV-B: nm UV-C: nm λ < 200 nm vékony levegő elnyeli látható fény: 400 < λ < 800 nm ( THz; 3.4 ev 1.6 ev) infravörös (IR): 800 < λ < 1 mm IR-A: 800 nm 1.4 μm IR-B: 1.4 μm 3 μm IR-C: 3μm 1 mm
53 Felső légrétegek sűrűségingadozása miatt: kiszóródás 1/λ 4 től függ (kék az ég!) Aeroszolok: levegőben szuszpendált részecs. 1-2 km-es sávban, függ pl. nedvességtől Mesterséges források: sokfajta Környezeti jelentősége: UV, látható és IR fajlagos energiaelnyelés (J/m 2 ) UV sugárzás nem ionizál, a molekulák vibr. ( ev) és rot. ( ev) energiát növeli áthatolóképesség kicsi: felszín (bőr, szem), számít a mol. elnyelési csúcsai függ a frekvenciától (súlyfaktor 270 nm-re 1; 180 nm 0.012, 305 nm 0.06) Hatás molekuláris szinten: keresztkötések, száltörések a DNS-ben Egyenérték dóziskorlát: 30 J/m 2 (pl. 270 nm-nél 1mW/m óra) IR sug.: felmelegíti a bőrt, fájdalom 44.5 o C legérzékenyebb a szem, IR-C szaruhártyát károsíthatja IR-A sziv.hártya, lencse, recehártya
Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.
2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenSE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
RészletesebbenAz ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése. Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula
Az ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula Fizikai alapok, csoportosítás: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások: Fontos
RészletesebbenAtomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám
Egy nukleonra jutó kötési energia Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás Varga József Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám 1. 1. Áttekintés: atomfizika Varga
RészletesebbenBiofizika tesztkérdések
Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!
RészletesebbenAtommag, atommag átalakulások, radioaktivitás
Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenRöntgensugárzás 9/21/2014. Röntgen sugárzás keltése: Röntgen katódsugárcső. Röntgensugárzás keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás
9/1/014 Röntgen Röntgen keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken on December 1895 and presented
RészletesebbenTamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai
Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást
RészletesebbenEGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
Részletesebbenrvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest
Sugárv rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Bevezetés ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
RészletesebbenDOZIMETRIA GYAKORLATOK
1. Miért van szükség sugárvédelemre 1? DOZIMETRIA GYAKORLATOK Az a tény, hogy ionizáló sugárzások (röntgensugarak, magsugárzások) biológiai ártalmakat okozhatnak, már nem sokkal 1895-ben történt felfedezésük
RészletesebbenElektromágneses hullámok, a fény
Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,
RészletesebbenKOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.
KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 12 A MODERN FIZIKa ELEMEI XII. MAGfIZIkA ÉS RADIOAkTIVITÁS 1. AZ ATOmmAG Rutherford (1911) arra a következtetésre jutott, hogy az atom pozitív töltését hordozó anyag
RészletesebbenAz időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben
Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),
RészletesebbenIonizáló sugárzások egészségügyi hatásai. Dr. Vincze Árpád
Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai Dr. Vincze Árpád A sugárzás és az anyag kölcsönhatásai Fizikai hatások Kémiai hatások Biokémiai hatások Biológiai hatások Kémiai - biokémia hatások 3. Kémiai elváltozás
Részletesebben9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.
9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenFizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor
Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi
RészletesebbenNehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,
RészletesebbenLumineszcencia Fényforrások
Kiegészítés: színkeverés Lumineszcencia Fényforrások Alapszinek additív keverése Alapszinek kiegészítő szineinek keverése: Szubtraktív keverés Fidy udit Egyetemi tanár 2015, November 5 Emlékeztető.. Abszorpciós
Részletesebbenlaboratóriumban - Mágneses Nap a Zoletnik Sándor Magyar Euratom Fúziós Szövetség mki.kfki.hu zoletnik@rm KFKI-RMKI Magyar Euratom Fúziós Szövetség
Mágneses Nap a laboratóriumban - szabályozott mag gfúziós kutatások Zoletnik Sándor KFKI-Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Magyar Euratom Fúziós Szövetség zoletnik@rm mki.kfki.hu KFKI-RMKI Magyar
RészletesebbenRADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ
RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1. BEVEZETÉS Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetlegesen bekövetkező, különböző forrásokból eredő, a lakosságot és a környezetet veszélyeztető nukleáris veszélyhelyzet
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
RészletesebbenGamma-kamera SPECT PET
Gamma-kamera SPECT PET 2012.04.16. Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>100keV (1.6*10-14 J), λ
RészletesebbenDr. Fröhlich Georgina
Sugárbiol rbiológia Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai - determinisztikus
RészletesebbenF1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA
F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA Dr. Raics Péter DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék, Debrecen, Bem tér 18/A RAICS@TIGRIS.KLTE.HU Ajánlott irodalom Raics P.: Atommag- és részecskefizika. Jegyzet. DE Kísérleti
RészletesebbenPaksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20.
Meghatározások 2006.02.20. MEGHATÁROZÁSOK Aktivitás Aktivitás-koncentráció Atomerőmű Baleset Baleset elhárítás Baleseti sugárterhelés Beavatkozás Beavatkozási szint Belső sugárterhelés Besugárzás Biztonsági
RészletesebbenNukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem
Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem 1. Dózisfogalmak 2. Az ionizáló sugárzások egészségkárosító hatásai 3. A dózis meghatározásának mérési és számítási módszerei 4. A sugárvédelmi szabályzás
RészletesebbenL Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció
A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása
RészletesebbenMagfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete
Magfizika (Vázlat) 1. Az atommaggal kapcsolatos ismeretek kialakulásának történeti áttekintése a) A természetes radioaktivitás felfedezése b) Mesterséges atommag-átalakítás Proton felfedezése Neutron felfedezése
RészletesebbenRadioaktivitás. 9.2 fejezet
Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)
RészletesebbenA Geiger-Müller számlálócső és alkalmazásai Engárd Ferenc okl.villamosmérnök - blackbox@engard.hu
A Geiger-Müller számlálócső és alkalmazásai Engárd Ferenc okl.villamosmérnök - blackbox@engard.hu A pár évtizeddel ezelőtti gyakorlattal ellentétben, mérőműszereink gépkönyveiben csak a legritkább esetben
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT
1 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015 2 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata TARTALOM 1. A Sugárvédelmi Szabályzat célja,
RészletesebbenRészecske- és magfizikai detektorok. Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3.
Részecske- és magfizikai detektorok Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3. Detektorok csoportosítása Tematika Gáztöltésű detektorok, ionizációs kamra, proporcionális kamra, GM-cső működése,
RészletesebbenKészítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.
VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok
RészletesebbenA kvantumfolyadékok csodái a szuperfolyékony hélium Sasvári László ELTE Fizikai Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék
A kvantumfolyadékok csodái a szuperfolyékony hélium Sasvári László ELTE Fizikai Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Az atomoktól a csillagokig 2012. március 1. 1 He helye a periódusos rendszerben
RészletesebbenHUMÁN TÉRBEN TAPASZTALHATÓ SUGÁRZÁSOK ÉS ENERGIASKÁLÁK RADIATIONS IN HUMAN SPACE AND ENERGY SCALES
HUMÁN TÉRBEN TAPASZTALHATÓ SUGÁRZÁSOK ÉS ENERGIASKÁLÁK RADIATIONS IN HUMAN SPACE AND ENERGY SCALES Garamhegyi Gábor Isaszegi Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola az ELTE Fizika Tanítása doktori program
RészletesebbenRészecske- és magfizika vizsgakérdések
Részecske- és magfizika vizsgakérdések Az alábbi kérdések (vagy ezek kombinációi) fognak az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelni. A vastag betűs kérdések egyszerűbb, beugró-kérdések, ezeknek kb. 90%-át
RészletesebbenVilágítástechnikai alapfogalmak
Világítástechnikai alapfogalmak - Látásunk révén szerezzük meg az érzékszerveink által felfogott teljes információmennyiség közel 90 %-át. - Mit látunk? Hogyan látjuk mindezt? - Vizuális környezet - Belsőtér,
RészletesebbenModern berendezések és készülékek által keltett elektromágneses terek, az ún. elektroszmog lehetséges egészségi ártalmai
SUGÁRZÁSOK 5.2 Modern berendezések és készülékek által keltett elektromágneses terek, az ún. elektroszmog lehetséges egészségi ártalmai Tárgyszavak: elektromágneses tér; elektronika; berendezés; egészségi
RészletesebbenGAMMA-SPEKTROSZKÓPIAI GYAKORLAT ALACSONY-HÁTTERŰ MÉRŐHELYEN
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont 111 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 9-33. Postacím: 155 Bp. 114, Pf.: 49. Telefon: 39 GAMMA-SPEKTROSZKÓPIAI GYAKORLAT ALACSONY-HÁTTERŰ MÉRŐHELYEN
RészletesebbenCserenkov-sugárzás, sugárzás,
A Szilárd Leó Fizikaverseny kísérleti feladatai A verseny felépítése Selejtező (3 órás feladatsor, 10 feladat, a tanárok javítják, a továbbküldött dolgozatokat a versenybizottság felüljavítja) 350-400
RészletesebbenII./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei
II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei Hideghéty Katalin A fejezet célja, hogy a hallgató megismerkedjen a sugárkezelés általános alapelveivel, és rálátást szerezzen a különböző
RészletesebbenPh 11 1. 2. Mozgás mágneses térben
Bajor fizika érettségi feladatok (Tervezet G8 2011-től) Munkaidő: 180 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia. A két feladatsor nem származhat azonos témakörből.)
RészletesebbenFukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
Részletesebbentöltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.
Néhány szó a neutronról Különböző részecskék, úgymint fotonok, neutronok, elektronok és más, töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival
RészletesebbenAz elektromágneses spektrum
IR Az elektromágneses spektrum V Hamis színes felvételek Elektromágnes hullámok Jellemzők: Amplitúdó Hullámhossz E ~ A 2 / λ 2 Információ ~ 1/λ UV Összeállította: Juhász Tibor 2008 Függ a közegtől Légüres
RészletesebbenElektromágneses sugárözönben élünk
Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,
RészletesebbenVillamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336
Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Szigetelések feladatai, igénybevételei A villamos szigetelés feladata: Az üzemszerűen vagy időszakosan különböző potenciálon lévő vezető részek (fém alkatrészek
RészletesebbenElektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom
Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom Távvezetékek és síkhullám Reichardt András 2015. április 23. ra (evt/hvt/bme) Emt2015 6. alkalom 2015.04.23 1 / 60 1 Távvezeték
Részletesebben2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton?
GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számítsd ki egyetlen szénatom tömegét! 2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? 3. Mi történik, ha megváltozik egy
RészletesebbenRöntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria.
A biomolekuláris szerkezet és dinamika vizsgálómódszerei: Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria. Smeller László A molekuláris szerkezet és dinamika vizsgáló módszereinek áttekintése
RészletesebbenElőadásvázlat Kertészmérnök BSc szak, levelező tagozat, 2015. okt. 3.
Előadásvázla Kerészmérnök BSc szak, levelező agoza, 05. ok. 3. Bevezeés SI mérékegységrendszer 7 alapmennyisége (a öbbi származao): alapmennyiség jele mérékegysége ömeg m kg osszúság l m idő s őmérsékle
Részletesebbenfeladatmegoldok rovata
feladatmegoldok rovata Kémia K. 588. Az 1,2,3 al megszámozott kémcsövekben külön-külön ismeretlen sorrendben a következő anyagok találhatók: nátrium-karbonát, nátrium-szulfát, kalciumkarbonát. Döntsd el,
RészletesebbenA testek részecskéinek szerkezete
A testek részecskéinek szerkezete Minden test részecskékből, atomokból vagy több atomból álló molekulákból épül fel. Az atomok is összetettek: elektronok, protonok és neutronok találhatók bennük. Az elektronok
RészletesebbenI. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?
I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig
RészletesebbenRADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica
Radioaktív gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. 8.0. -1 01/2014:0125 RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Radiopharmaceutica DEFINÍCIÓ Radioaktív gyógyszerkészítménynek vagy radiogyógyszereknek nevezünk
RészletesebbenA HÚZÓSOK NYOMTASSÁK KI ÉS HOZZÁK MAGUKKAL A RÁJUK VONATKOZÓ TÉTELEKET. A KIHÚZOTT TÉTELT (CSAK AZT) MAGUKNÁL TARTHATJÁK A FELKÉSZÜLÉS ALATT.
T&T tematika & tételek A magkémia alapjai, kv1n1mg1 (A) A magkémia alapjai tárgykiegészítés, kv1n1mgx (X) című, ill. kódú integrált előadáshoz http://www.chem.elte.hu/sandor.nagy/okt/amka/index.html Bevezető
RészletesebbenFIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. FIZIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 209. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 209. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. december 30., szerda Tartalomjegyzék 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési,
RészletesebbenSugárvédelmi gyakorlat fizikushallgatóknak 2012.11.15
Sugárvédelmi gyakorlat fizikushallgatóknak Bornemisza Györgyné, Pávó Gyula 2012.11.15 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 1. Miért van szükség a sugárvédelemre? 3 2. Az ionizáló sugarak hatásai 6 2.1. Dózisfogalmak.................................
RészletesebbenDiagnosztikai röntgen képalkotás, CT
Diagnosztikai röntgen képalkotás, CT ALAPELVEK A röntgenkép a röntgensugárzással átvilágított test árnyéka. A detektor vagy film az áthaladó, azaz nem elnyelt sugarakat érzékeli. A képen az elnyelő tárgyaknak
RészletesebbenFizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés
Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai
RészletesebbenHatályosság: 2010.08.05 -
22/2010. (V. 7.) EüM rendelet a munkavállalókat érı mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekrıl Hatályosság: 2010.08.05 - Az egészségügyi hatósági
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenOTKA 43585 tematikus pályázat beszámolója. Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata
OTKA 43585 tematikus pályázat beszámolója Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata 1. A kutatási célok A pályázatban tervezett kutatási célok a neutronban gazdag könnyű atommagok
RészletesebbenLégköri áramlások, meteorológiai alapok
Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális
RészletesebbenKépalkotás a pásztázó elektronmikroszkóppal
1 Képalkotás a pásztázó elektronmikroszkóppal Anton van Leeuwenhoek (1632-1723, Delft) Havancsák Károly, 2011. január FEI Quanta 3D SEM/FIB 2 A TÁMOP pályázat eddigi történései 3 Időrend A helyiség kialakítás
Részletesebben2011.11.07. Biofizika és orvostechnika alapjai
Áttekintés Biofizika és orvostechnika alapjai Magátalakulások közben keletkező sugárzással alkotunk képet Képalkotás 3 A szervek működéséről, azaz a funkcióról nyújt információt Nukleáris képalkotás Szerkesztette:
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások PTE ÁOK Biofizikai Intézet, 2012 december Orbán József A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi idő Maximalizált
RészletesebbenSugárbiológiai ismeretek
Sugárbiológiai ismeretek dr. Szabó Bence Tamás 2012. október 3. Definíció általános sugárbiológia: a sugárzás (ionizáló és nem ionizáló) élő anyagra kifejtett hatásával foglalkozó tudományág (morfológiai,
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 70. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. május 7., péntek. Tartalomjegyzék. 162/2010. (V. 7.) Korm.
MAGYAR KÖZLÖNY 70. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. május 7., péntek Tartalomjegyzék 162/2010. (V. 7.) Korm. rendelet 11/2010. (V. 7.) MeHVM rendelet 22/2010. (V. 7.) EüM rendelet 23/2010.
Részletesebben3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA
3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1. Az aktivitásmérés jelentosége Modern világunk mindennapi élete számtalan helyen felhasználja azokat az ismereteket, amelyekhez a fizika az atommagok
RészletesebbenKÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. KÜLÖN KÖSZÖNET ILLETI AZOKAT A LEGFONTOSABB SZERZÔKET, AKIK AZ ANYAG MEGÍRÁSÁBAN RÉSZT VETTEK: n n n n n n n n
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS KÜLÖN KÖSZÖNET ILLETI AZOKAT A LEGFONTOSABB SZERZÔKET, AKIK AZ ANYAG MEGÍRÁSÁBAN RÉSZT VETTEK: n n n n n n n n KIHÍVÁSOK Kockázatbecslés Kockázatérzékelés Tudományos szaktudás Kommunikációs
RészletesebbenA fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás
A fény Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. 2010. október 19. Huber Tamás PTE ÁOK Biofizikai Intézet E A fény elektromos térerısségvektor hullámhossz A fény kettıs természete: Hullám (terjedéskor)
RészletesebbenA talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor
Bevezetés talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor z ember már õsidõk óta ki van téve a radioaktív sugárzásoknak 1 1 ( α, β, γ, n, p, ν, ~,... ). Egy személy évi sugárterhelésének
RészletesebbenAz elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek
Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az
RészletesebbenNE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:
A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola
RészletesebbenHidrogéntől az aranyig
Hidrogéntől az aranyig Hogyan keletkezett az Univerzum? Hogyan jöttek létre a periódusos rendszert benépesítő elemek? Számos könyv és híres tudós foglalkozik és foglalkozott vele a múlt évszázadban és
Részletesebbena NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Sugáregészségügyi Fõosztály
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenElektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai. Pethő Gábor (Miskolci Egyetem)
Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai Pethő Gábor (Miskolci Egyetem) Elektromágneses és mechanikus hullámok az orvosi diagnosztikában és a földtani kutatásban (MGE és MTT) 2016.02.17.
Részletesebbenk KIEGÉSZÍTŐK TÁSKA TÁSKA ÁLLVÁNY FEJ FREELUX Lux Optical laptop táska 12 OLDAL LADYLUX POKELUX STYLUX ASTRILUX SOFTILUX TITALUX METALUX CLASSILUX
k KIEGÉSZÍTŐK vegyszerek elleni védelem mechanikai védelem páramentes lencse karcmentes lencse TÁSKA 120400 10-11 OLDAL 62117 27 35 36 39 44 48 56 59 FREELUX Lux Optical laptop táska 12 OLDAL 62510 16
RészletesebbenKörnyezet-egészségtan (KM030_1)
Környezet-egészségtan (KM030_1) Településegészségtan 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Települések ~: a társadalmi-gazdasági fejlődés
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
Részletesebben1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?
1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján
Részletesebben1 B. AZ E L E K T R O M O S É S M Á G N E S E S M E Zİ (ismétlés)
AZ E L E K T R O M O S É S M Á G N E S E S M E Zİ (ismétlés). Az elektromos mezı A töltött testet elektromos mezı veszi körül (/7). Térerısség (/7): E F/Q [V/m] Szemléltetés erıvonalakkal: sőrőség, irány
RészletesebbenMŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása
RészletesebbenAtomenergia: tények és tévhitek
Atomenergia: tények és tévhitek Budapesti Szkeptikus Konferencia BME, 2005. március 5. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Tárgyalt kérdések 1. Az atomenergia szerepe az energetikában
RészletesebbenOKK ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ IGAZGATÓSÁG ÁTFOGÓ FOKOZATÚ SUGÁRVÉDELMI ISMERETEKET NYÚJTÓ KÖTELEZŐ TANFOLYAM
OKK ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ IGAZGATÓSÁG ÁTFOGÓ FOKOZATÚ SUGÁRVÉDELMI ISMERETEKET NYÚJTÓ KÖTELEZŐ TANFOLYAM A képzés helye: OSSKI, 1221 Budapest, Anna u. 5, (illetve megállapodás
RészletesebbenA MODERN FIZIKA ÖSSZEHANGOLT
A MODERN FIZIKA ÖSSZEHANGOLT KÍSÉRLETES TANÍTÁSA A KÖZOKTATÁSBAN raics.peter@science.unideb.hu http://www.unideb.hu; http://falcon.phys.unideb.hu; http://falcon.phys.unideb.hu/kisfiz/raics http://falcon.phys.klte.hu/~raics/public/2016nyh
RészletesebbenSugárzási alapismeretek
Sugárzási alapismeretek Energia 10 20 J Évi bejövő sugárzásmennyiség 54 385 1976-os kínai földrengés 5006 Föld széntartalékának energiája 1952 Föld olajtartalékának energiája 179 Föld gáztartalékának energiája
RészletesebbenÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ DÓZISOK
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) ÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ DÓZISOK Mócsy Ildikó 1, Néda Tamás, Szacsvai Kinga 'SAPIENTIA Erdélyi
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
Részletesebben1. Atomspektroszkópia
1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az
RészletesebbenÚjszülöttkori izotópdiagnosztika 2011 SE I. Gyermekklinika Dr. Bártfai Katalin Rövid történeti áttekintés A radioaktivitás felfedezése: Bequerel 1885 Radioaktív anyagok nyomjelzőként való Felhasználása:
Részletesebben3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű
Nagytisztaságú 4 He-es izotóphígítás alkalmazása vízminták tríciumkoncentrációjának meghatározására a 3 He leányelem tömegspektrométeres mérésén alapuló módszerhez Az édesvízkészletek felmérésében, a rétegvizek
Részletesebben