1. A környezeti sugárzásokról (rövid emlékeztető)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A környezeti sugárzásokról (rövid emlékeztető)"

Átírás

1 III. SUGÁRZÁSOK KÖRNYEZETÜNKBEN 1. A környezeti sugárzásokról (rövid emlékeztető) 1.1. Az elektromágneses sugárzások 1.2. Radioaktivitás a természetben, kozmikus sugárzás, mesterséges radioaktivitás 2. A sugárzások környezeti hatásai 2.1. Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása az anyaggal 2.2. A radioaktív sugárzások biológiai hatásai 2.3. Sugárhatás emberre, sugárvédelem 2.4. A nem-ionizáló EM sugárzások biológiai hatásai

2 1. A környezeti sugárzásokról A természet jelenségei és az emberi tevékenység következtében környezetünkből sugárzások érnek Osztályozásuk: Elektromágneses sugárzások Radioaktív sugárzások (Hangsugárzások) Jellemzőik: Távoli forrásból hullámok vagy részecskék segítségével energiát juttatnak el a megfigyelőhöz Érzékszerveink a sugárzások többségére teljesen érzéketlen érzékelőkre, detektorokra van szükség Káros egészségügyi hatással járhatnak Általában mindennapi életünk részévé váltak, fontos a helyes megítélésük Indokolt és indokolatlan félelmek

3 1.1. Az elektromágneses (EM) sugárzások A biológiai lét alapja Kiterjedt jelenségkör a sugárzások és a biológiai rendszerek kölcsönhatása összetett, bonyolult Forrása lehet természetes és mesterséges Hat a biológiai rendszerekre Hullám: haladó zavar nincs anyagmozgás, hullám energiát közvetít. Hullámok jellemzői: hullámhossz, periódusidő, sebesség Hullám frekvenciája: ν=1/(periódusidő)=1/t Egység: 1/s (Hz) A hullám sebessége: c=λ/t= λ. ν Elektromágneses (EM) sugárzások Az elektromos és a mágneses tér hely és idő szerint periodikus

4 Az EM hullám sebessége vákuumban: c= m/s λ=1 km ν=300 khz λ=1 m ν=300 MHz λ=10 cm ν=3 GHz (mikrohullám) mm-től infravörös tartomány Látható tartomány: nm ( ) Hz λ= m = 1 nm ν= Hz Foton energiája: E=h. Planck-állandó h= J.s E=h.ν ; mikrofiz.: 1 ev = J, Atomfizika, magfizika (természetes egység): ev, kev, MeV Az EM spektrum

5 A természetben: legkisebbtől ev-ig Nincs olyan hely, ami mentes lenne az EM sugárzástól

6 A környezetünkben a fő EM sugárzó: Nap A földi élet alapja Teljesítmény a Földön: 178 PW A Nap sugárzása ~ 5900 K hőmérséklet Szoláris konstans a légkör felső határán: 1.4 kw/m 2, Föld felszínén: ~ W/m 2 A sugárzási spektrumot a légkörben lévő molekulák elnyelése befolyásolja

7 Üvegházhatás: a Föld felszínén frekvenciaeltolódás a nagyobb hullámhosszak felé ezekre nem áteresztő a légkör Üvegház gázok, pl.: CO 2, metán, vízgőz A Föld geotermikus sugárzása: ~ 0.063W/m 2 ~ 36 TW sugárzási teljesítmény A geotermikus hő forrása: hosszú felezési idejű radioaktív izotópok bomlása (ilyenek: 238 U, 235 U, 232 Th, 40 K)

8 EM mesterséges forrásból: emberi tevékenységből származó sugárzások Példák: hálózat, rádió, TV, mikrohullámok, mobil telefonok stb. Pl.: mobilok 0.9, 1.8, 2.1 GHz Mobil: készülék, amely egyaránt fogad és sugároz problematikus Különböző frekvenciák eltérő sugáregészségügyi hatások

9 Kérdések: Melyek a káros jelenségek? Mi a káros jelenségek kialakulásának feltétele? Milyen mennyiségekkel jellemezzük a besugárzásokat? Dozimetriájuk, védekezés Külön tárgyalandók: Alacsony frekvenciák (<3kHz) Nagyfrekvenciás terek (10 khz 300 GHz; E ~ nev mev ) Optikai tartomány (IR-látható-UV 1 mm < λ < 100 nm; 300 GHz 3PHz) Ionizáló sugárzások (Rtg, gamma) Rengeteg nyitott kérdés! Milyen egészségügyi hatásai vannak a nem-ionizálóknak? Melyek a hatásmechanizmusok sejtszinten? Hogyan kell dózisokat a legjobb módszerrel megállapítani és mekkorák engedhetők meg? Közérdeklődés, nehéz kutatások

10 1.2. Radioaktivitás a természetben, kozmikus sugárzás, mesterséges radioaktivitás Az atommag Rutherford-kísérletből tudjuk Ma (főleg elektronszórás kísérletekből) ismerjük a töltés és maganyag-eloszlást R R 0. A 1/3 R fm ρ mag ~ konst. Maganyag sűrűsége: ρ = (nukleon/cm 3 ) ~ (g/cm 3 ) ~ ~10 8 t/cm 3 Az atommag protonokból és neutronokból (James Chadwick, 1932) áll Az atommagban: összetartó erő: az erős kölcsönhatás magszerkezetet alakítja még: EM magfolyamatokban még szerepet játszik: a gyenge kölcsönhatás Atom: ~ m sugarú elektronfelhő, középen ~ néhányszor m sugarú mag Elektronburok: kémiai tulajdonság, EM

11 Atommag szerkezete: fő mozzanat: a protonok és a neutronok erős kölcsönhatása A jelenségek megértésének eszköze: kvantummechanika Az atommagok a természet egyedülálló kvantumfizikai laboratóriumai Jelölések Mag jele: X(A,Z,N) A = Z + N A X N X elem Z Z rendszám N neutronszám Példák: C 6; 20 Ca 20; 92 U 143 Izotóp (Z=konst.; pl. 235 U és 238 U) azonos kémiai tulajdonság Atommagok a természetben: ~ 280 db β-instabil: ~ 1300 db Eddig vizsgált atommagok száma: ~ 2600 Elvileg szerkezettel rendelkező (hasadási küszöb > 0) magok (nukleonrendszerek) száma: kb Tömege: az atom tömegének 99.98%-a

12 Az atommagok kötési energiája: Az az energia, ami akkor szabadul fel, ha az atommagot távoli p-ból és n-ból felépítjük. Tömeghiány: az atommag tömege kisebb, mint az egyes alkotóelemeinek összege Átlagos (nukleononkénti) kötési energia: B ÁTL. = B(Z,A)/A Magfizikai kötési energiák ~5-6 nagyságrenddel nagyobbak, mint a kémiai energiák

13 Az atommagok állapotai: u. az a nukleonrendszer sok, különb. energiájú állapotban lehet: alapáll., gerj. állapotok A magállapotokat jellemzi: energia (alapáll.-hoz képest) élettartam spin ( ~ J. sec egységekben) paritás áram- és töltéseloszlások (mágneses és elektromos momentumok) bomlásmódok, elágazási arányok gerjesztési módok viselkedés különböző magreakciókban stb. Az ismereteket táblázatok foglalják össze. Több táblázat, interneten is (pl. NuDat 2.2;

14 Radioaktív bomlások során: atommagok átalakulása: új mag, vagy ugyanannak a magnak egy másik állapota Általános fogalmak: Aktivitás 1 boml./sec = 1 Bequerel (Bq) (régi:1 Curie = 1 Ci = bomlás/sec) Felezési idő (T 1/2 ) dn dt N (mert független a bomlás) N t t N 0 e ln 2 e-ed részére 1/λ idő alatt T 1/2 = =0.69/λ T 1/2 alatt felére, 2. T 1/2 alatt a negyedére Bomlássorok hosszú T 1/2 -ű anyamaggal: N 1. λ 1 = N 2. λ 2 = N 3. λ 3 radioaktív egyensúly Minden, a bomlássorhoz tartozó izotóp aktivitása ugyanaz

15 1.2.1.Radioaktív bomlások fajtái: α, β és γ bomlás, (spontán hasadás) a) α 4 He atommag távozik: ΔA=4, ΔZ=2 Ok: magban megvan az α pot. gát véd Felezési idők: széles tartomány b) β-bomlás Ok: gyenge kölcsönhatás (kvark, lepton) Hatótávolság kicsi (~10-18 m-nál ~EM erős) Magban 2 prot.-ra: ed EM gyenge kis valószínűségi folyamatok nagy T 1/2 Pl. atommagban: n p e e Elektronok energiája folytonos eloszlású A magok β-átmeneteinek típusai: Negatív β-boml.: Szabad neutron: n p e e MeV, T 1/2 ~10.4 m Kilép: elektron és antineutrínó Magokban: Z eggyel nő A negatív β-bomlás energetikai feltétele: M. z c 2 M. Z+1 c 2 > 0

16 Pozitív β-boml.: p n e Z eggyel csökken; kilép: pozitron és neutrínó Energetikai feltétel: M. z c 2 M. Z-1 c 2 2. m. 0 c 2 > 0; el. nyug. tömege: 511 kev, Δ >1.022 MeV Elektronbefogás: e p n e Szokásos jele: EC (electron capture) Energetikai feltétel: M. z c 2 M. Z 1 c 2 E e köt > 0 Főleg a legbelső, K-héjról K-befogás (lehet L, M is) Kíséri: Rtg. sugárzás, Auger-elektronok (Pierre V. Auger ( ) fr. róla nevezték el a világ legnagyobb kozmikus sugárzást vizsgáló intézetét.) c) EM átmenet: atommag magasabb energiájú állapotából EM kölcsönhatással alacsonyabb energiájú állapotába megy át Energiakülönbség: ~ 100 kev ~ MeV Kilépő részecske lehet: γ EM kvantum (foton, gamma) belső átmenetnél (internal transition, IT) monoenergiás elektron

17 d) Spontán hasadás nehéz magoknál Ritkán fő bomlásmód Radioaktív családok α, β, γ az anyaizotóp tömegszáma és a leányelem 4-el osztva maradék u.az Ezért 4 család lenne 4n Th (1, év); tórium-sor stabil végmag Pb (52.4%) 4n Np ( év); neptúnium-sor, végmag: Bi (100%) a rövid felezési idő miatt már elbomlott

18 4n U ( év); urán-sor Pb (24.1%) leányeleme Rn (3.8 nap) nemesgáz migrál egészségügyi probléma 4n U ( év); aktíniumsor, Pb (22.1%) Hosszú felezési idejű izotópok A radioaktív családhoz tartozó 3 izotópon kívül ~ 20 db T 1/2 > milliárd év felezési idejű atommag létezik a természetben Pl.: 40 19K ( év 0.012%); 87 37Rb ( év 27.83%); Cd ( év 12.3%); In ( év 95.7%) A természetes radioaktív izotópok az oka a geotermikus energiának (vagy döntő >70% többségének)

19 Folyamatosan keletkező izotópok Mechanizmus: a kozmikus sugárzás protonja a felső légkörben nagy energiájú neutronokat magátalakulás Fontos példák: a) 3 H (12.3 év β - [E max =18.6 kev]) folyamatok: 14 N(n,t) 12 C és 16 O(n,t) 14 N Keletkezési seb.: ~ 0.25 atom/(cm 2. s) egyensúlyi mennyiség az atmoszférában: ~4 kg egyenetlen eloszlású, nem keveredik gyorsan b) 14 6C (5730 év β - [E max =156 kev]) folyamat: 14 N(n,p) 14 C, 2 atom/(cm 2. s) évente ~ 7 kg keletkezik, gyorsan keveredik a CO 2 -n keresztül; ~ 56 t egyens. mennyiség a légkörben élő szervezetben 13.5 Bq/g kormeghatározás

20 14 C kormeghatározás (felezési idő: 5730 év) Elv: Kalibrálás: sok ezer éves fák évgyűrűinek kiértékelése Az atombomba-kísérletek hatása:

21 Civilizációs eredetű, a bioszférába kijutott radioaktivitás Ok: nukleáris fegyverkísérletek (1963-ig), nukleáris technika, reaktorok, stb. Példák: Cs (30.07 év); Sr (28.78 év) Dózis tőlük <0.1%-a természetes radioaktivitásénak A kozmikus háttér A világűrből állandó sugárzás: főleg prot. Kozmikus záporok

22 Látjuk: A radioaktivitás a természet része. A környezet sugármentesítése a tényeket figyelembe nem vevő illúzió.

23 2.A sugárzások környezeti hatásai Az anyaggal való kölcsönhatás ismerete: detektorok készítésének lehetősége a biológiai rendszerekkel való kölcsönhatás mechanizmusa 2.1. Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Cél: a környezetre való hatás megértése töltött részecskék, γ-k, neutronok mind különböző folyamatok Külön tudományterületek. Most: a környezeti vonatkozásokhoz szükséges áttekintés a) Töltött részecskék Lényegesen különböző módon viselkednek a nehéz (pl.: proton, α, nehézionok) és a könnyű (elektronok) részecskék Kölcsönhat. különbözők: ütközési paraméter nagy (b>>r atom ) ütk. paraméter: puha ütközések: gerj., kis en. inoniz. (ev); sok ütközés: energia >50-80%-a így közepes b (b~r atom ): inel. ütközések, δ- elektronok, dozimetriában fontos

24 kis b (b<<r atom ): mag terével EM kölcs., Cb. szórás (irányvált.), fékezési sug. (e) b~r mag magreakciók (kis részarány) Hatótáv: α levegőben ~ cm, ~ ahány MeV testszövet, víz stb μm Töltött rész fő folyamat: gerj. és ionizáció Levegőben ~ 35 ev kell egy ionpárhoz α ionp./cm, sejt: 3-7ion/μm nehéz töltött részre (lin. en. transzfer) de MeV Z 2 1 z 2 dx ütközési cm A v ρ, Z atom/cm 3, rendszám (közeg adatai); (Z. ρ)/a ~ közeg el. száma; z részecske ionizációs foka (változhat)

25 elektronra, pozitronra: másképp héjelektront, megkülönböztethetetlenek de dx ütközési MeV cm Z A 1 2 v Csökkenő energiával de/dx nő Ionizáció biológiai hatásnál ez számít Bragg-görbe Fékezési sugárzás: elektronnál nagy Hatótávolság: részecskefüggés Nehézion: hatótáv éles, nem szóródik szét, ~1/ρ Elektronra: nagy irányváltoztatások, szétszóródás

26 b) γ sugárzás és anyag kölcsönhatása Folyamatok: fotoeffektus: γ átadja energiáját egy e - -nak, γ megsemmisül; ~ρ. Z 5 /(A. E 3 ) Compton-effektus: γ szóródik szabad elektronon; ~ ρ. Z/(A. E) e - e +, (>1.02 MeV); ~ρ. ln(e). Z 2 /A Kísérő sugárzás: röntgen Auger-elektr. γ + szab. el. γ + el. e - és e + fékeződik, e + egy elektronnal annihilálódik 2 db. 511 kev γ Lényeg: mind a három mechanizmusnál nagy energiájú könnyű részecske (elektron)

27 Tájékoztató térkép Radioaktív sugárzások áthatoló képessége: 2.2. Radioaktív sugárzások biológiai hatásai Sugárzás fizikai mértéke: dózis Abszorbeált dózis de dm D abs 1 Gray (Gy) = 1 J/kg [L.H. Gray ]

28 2.2.1 A biológiai hatások mechanizmusai Sugárzásoknak komoly biológiai hatásuk lehet kizárólag roncsolnak KH ugyanaz mint láttuk, de biológia rendszereknél folyamatokat indíthatnak el súlyos köv. Nemzetközi szervezet (1937 óta): International Commission on Radiological Protection (ICRP) Ajánlások, jogrendbe tagállamok építik Szintek: egyes ember és teljes népesség Sugárkárosodás: minden betegség + genetikai ártalom Sugárkockázat: besug. után T idővel beteg. Várható károsodás: u.ez népességre Leírás: biológiai (sugárvédelmi) dózis Egyenértékű dózis 1 Sievert (Sv) = 1 Gy. QF [Rolf Sievert ] Relatív biológiai hatékonyság

29 Minőségtényező (Qualtity Factor) Leadott energia azonos más biol. hatás Rtg., gamma QF = 1 Alfa részek, nehéz-ionok 20 Nagy energiájú proton 10 Gyorsneutron 10 Ma: effektív dózis QF D H szerv sugárzás szerv, sugárzás. sugárzás E w szerv QFsugárzás szerv sugárzás D szerv, sugárzás Egysége: Sievert (Sv)) 12 szervre súlyfakt.: károsodás jó leírása Pl. csontvelő 12-szer érzékenyebb, mint a bőr w szerv : 0.2 ivarmirigy, 0.12 gyomor, csontvelő, tüdő, vastagbél, 0.05 emlő, hólyag, máj, nyelőcső, pajzsmirígy, 0.01 bőr, csonthártya Sugárhatások jellege: determinisztikus: a besugárzott egyedben mindig fellép, egyedi variabilitás

30 sztochasztikus: a besugárzott csoportban véletlenszerűen fellépő hatások Determinisztikus: súlyosság függ a dózistól van küszöb Pl.: Félhalálos dózis a besugárzott egyedek fele elpusztul Sztochasztikus: valószínűség függ a dózistól, nincs küszöb

31 Vitatott: viselkedés egészen kis dózisoknál Kísérleti evidenciák nehéz, módszertani bizonytalanságok miatt eredmény vitatott Forrás: sok ember becsült dózisa Jelleg: Hibák nagyok több kül. értelmezés lehet Szomatikus károsodás besugárzott egyed szervezete Genetikus károsodás utódban

32 Kölcsönhatási folyamatok direkt hatás: u.a. molekulán, amely elnyelte az energiát indirekt hatás: energiaabszorbció és a hatás más molekulán jön létre Direkt és indirekt fizikai károsodás nehéz töltött részek (p, α, nehéz ion) nagy ionizáció, kis hatótáv (~10 μ), már a felületen elnyelődik elektronok: alacsony ionizáció + fék. sug. nagyobb behatolás (~ mm) neutronok: nem ionizál közvetlenül, de végül nagy ionizációs képességű ion nagy áthatolóképesség γ sugarak: nagy behatolási mélység, el. keltés (szövetben Compton-elektron)

33 Biológiai rendszerben a hatás lehet: irreverzibilis biológiai károsodás (elsősorban nagy LET-nél) Indirekt kémiai hatás: szabadgyök képződés legtöbbször ez szabad gyök: elektromosan semleges molekula pár nélküli elektronnal ez párt keres aktív redukálók és oxidálók diffúzió után biol. aktív helyeken károsodás Ilyenek pl.: e aq, HO, H 2 O 2 e aq. hidratált elektron: 5-7 vízmol. körülveszi szabad gyök jellegű biológiailag fontos mol. károsítása

34 Időbeli lefolyás: Fizikai fázis: sec Kémiai fázis: sec Biokémiai folyamatok: sec Biológiai folyamatok: órák: sejtoszt.-kár.,sejt és szövet vált napok évek: szomatikus hatások Fontos jelenségek: reparáció és repopuláció Valószínűleg itt válik el a determinisztikus és sztochasztikus sugárkárosodás! A hatást befolyásoló tényezők: több ilyen (fiz., kém., biol. jellegűek) időfaktor, a besugárzás időeloszlása Hőmérséklet: magas hőmérséklet nagyobb sugárhatás Környezeti anyagok koncentrációja Oxigén effektus: oxigéndús környezet alacsonyabb dózisnál nagyobb hatás Ok: oxigén és a szabad gyökök kölcsönhatása Kémiai környezet: vegyületek, amelyek kölcsönhatnak a szabad gyökökkel

35 növelhetik és csökkenthetik a hatást sugárvédelmi hatóanyagok Sugárzások biológiai hatása Csak roncsol minden hatás elérhető bármilyen sugárzástípussal lappangási idő

36 A biológiai sugárhatást meghatározó szempontok: sugárzás dózisa sugárzás típusa besugárzás időtartama, időeloszlása besugárzás térbeli eloszlása (besugárzott testszövetek) egyéni variabilitás, egészségi állapot összeható tényezők, körülmények Természetes sugárdózisok forrásai: Forrás Átlag Tartomány Kozm. sug. 260 μsv/év ( ) Földi γ 350 μsv/év ( ) Radon 1300 μsv/év ( ) Étel, ital 300 μsv/év ( ) Összesen: ~2210 μsv/év Szórás többszörös lehet!

37 Élőlények: eltérő sugárérzékenység Emlősök: félhalálos dózis (Sv) sertés 1.95 kutya 2.65 majom ember 3 5 egér, patkány 9

38 2.3. Sugárhatás emberre, sugárvédelem Emberi szövetek sugárérzékenysége: (leginkább érzékeny) fiatal, gyorsan osztódó sejtek vérképző szervek nemi mirígy szem bőr emésztőszervek tüdő vese kötőszövetek csont izom idegszövet (legkevésbé érzékeny) szomatikus és genetikai hatások Sugáregészségtan: külön tudomány Néhány példa hatásra: Bőr: leggyakoribb (terápia: Gy kezelésenként, Σ ~65 Gy; baleset Gy) égési sérülés, kiszáradás, később fekély, bőr összezsugorodik, hasadások; haj, szőrzet kihullása (~2 hónap után helyreáll) Ivarszervek: nők átm. sterilitás: ~2Gy, végleges st.: 3-10 Gy; férf.:0.5-4 és 5-10Gy Szem: hályog (β a legnagyobb veszély)

39 192 Ir ipari γ radiográfia; elvesztett izotóp E β max =0.67 MeV, E γ =0.47 MeV; ~2TBq acéltok, felszínen: 0.3 Gy/[min-GBq] ( ~ 10 Gy/sec a felületen) Káros.: egy személy (illetéktelen birtokló)

40 Sugárártalmak Akut sugárbetegség ~ néhány Gy-től kezdeti szakasz (1-2 nap): étvágytalan, hányás, fáradtság latens időszak: minél nagyobb a dózis annál rövidebb (~3 Gy nap) Fő szakasz többféle szindróma: csontvelő, gyomor-emésztőrendszer, központi idegrendszer 1-2 Gy letalitás 0% (néhány napi hatás) 2-6 Gy 0-80% (~2hónap, vérzés, fertőz.) 6-10 Gy % (2 hó, emésztőrend.) Gy % (2 hét, keringési elégtelenség, agyi ödéma) 50 Gy felett 100% (2 nap, keringési zavar, agyi ödéma) Sugárbetegség: egyéni variabilitás miatt a túlélőket előre nem lehet kiválasztani

41 Daganatképződés: többlépcsős folyamat, felhalmozódó mutációk együttes hatása Sztochasztikus folyamatok eredménye Szövet Hatás Val./Sv emlő rák tüdő rák csontvelő leukémia pajzsmirígy rák más szövet rák Valamely rák kifejlődése: ( eset)/sv Jelentése: 1 Sv dózis esetén sok emberből 5%, hogy valamelyik egyed rákot fejleszt ki

42 Áttekintés sugárhatásokról embernél

43 Sugárvédelem Nem lehet cél a sugármentesítés! Az embert érő dózisok: term.+mesterséges Mesterséges Forrás Átlagos Tartomány orvosi 370 μsv/év nagy dózis kibocsátás < kihullás 5 <15 árucikkek foglalkozás 8 20 msv-ig Összesen: ~380 μsv/év Átlag: term.+mest. 2.6 msv (kb. 3 msv)

44 Különleges csoportok, helyzetek nagy radon aktivitású ter μsv/év nukleáris ipar 1000 sugárzásos munkahely 500 orvosi sug. munkahely 100 utasgép (10 km-en) 5 μsv/óra orvosi felvétel msv/felvétel nukleáris fegyverek (Σ 500mt TNT) összesen Bq ( 137 Cs 910 pbq) A sugárvédelem gyakorlata Nemzetközi szerv.: Intern. Commission on Radiological Protection (ICRP) A sugárvédelem alapelvei tevékenység indokoltsága (több haszon, mint kár) védelem optimálása: ALARA-elv (as low as reasonably achievably) dóziskorlátok betartása Mindig legyen a lehető legalacsonyabb!

45 Megengedett dózis: az egyed élete során semmiféle észrevehető károsodást ne szenvedjen (szomatikus+genetikus) a) lakossági a kockázat ne növelje meg az egyéb okokból fellépő kockázatot b) foglakozásszerűen ne csökkentse a várható élettartamot Dóziskorlátok (msv) [The Ionizing Radiation Regulation, 1999, No. 3232] lakosság 1 msv effektív dózis munkavállaló 100 msv/5év (<50 msv/év) Kockázat 50 μrizikó/év 1 millió emberből 50 meghal évente A sugárvédelem: tudomány, technika, jog, közigazgatás, politika, szociológia Sugárvédelem célja: népesség védelme sugárzás alkalmazásának szabályozása Hatósági feladat ajánlások és szabályozások rendszere

46 2.4. A nem-ionizáló EM sugárzások biológiai hatásai Határérték: előny-kár mérlegelés, hangsúlyozottan nem csak természettudomány! Dozimetriailag releváns mennyiségek: Sztatikus tereknél: terek B (T), E (V/m) ~ 10 MHz-ig: kelt. áramsűr. J (A/m 2 ). 10 és 110 MHz: testben kelt. áram, I [A], 100 khz és 10 GHz: SAR fajlagos teljesítmény-abszorpció (specific absorption rate) [W/kg]. SAR dp dm W kg 300 MHz felett(sar mellett) a fajlagos energia-abszorpció (specific absorption SA) a tömegegységenkénti energiaabszorpció; egység [J/kg]. SA de dm J kg 10 GHz és 300 GHz: SA besugárzást jellemzi: teljesítménysűrűsége S [W/m 2 ], expozíció ideje Mennyit nyel el?

47 Optikai tartomány (IR, látható, UV): felületi jelenség SA; a besugárzást a teljesítménysűrűség és az expozíció ideje jellemzi Az egyes EM tartományokban a kölcsönhatási mechanizmusok eltérnek Jellemző: a biológiai hatásoknak küszöbértékük van mindenütt! A nem-ionizáló EM sugárz. biol. hat. Ajánlások nemzetközi szervezet: International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection Sztatikus tér, alacsony frekv.: 0-3kHz Fontosak: mindenütt jelen vannak EM válaszok: ind. áramok a testben Áramok: term. okok miatt: 0.1-1μA/cm 2 Határérték: 0.1μA/cm 2 -et ne lépje túl

48 TEREK, ÁRAMOK HATÁRÉRTÉKEK: lakosság (ipari frekv.) mágneses indukció: 100μT elektromos térerő: 5 kv/m indukált áramerősség: 2 ma/m 2 foglalkozási (ipari frekv.) mágneses indukció: 500μT elektromos térerő: 10 kv/m indukált áramerősség: 10 ma/m 2 Minden tapasztalat szerint: ha nincs túllépés, nincsenek rákkeltő hatások

49 Tapasztalat: épületeken belül teljesül (J~10-4 μa/cm 2 ) elektromos házt. gépek: norm. használat mellett sokkal kisebb ( μT) földi kábelnél a felszínen: 10 40μT Nagyfesz. alatt (~2m-nél 5 30μT) Nagyfrekvenciás terek 10 khz- 300GHz (nev mev) Rádió, TV, mobiltel., radar, mikrohullám Kérdés: hasznok károk értelmezése Szabványok: frekvenciafüggőek, SAR-ra, térerősségekre, stb. lakosságra, foglalkozási csoportokra Sugárzások testbe hatolása: ~ MHz cm ~ GHz néhány cm, >10 GHz mm, vagy alatta Fiz. a fő jelenség: KH víz dipólmom.-val Biológiai hatások: termikus hatás, sejtek közötti erőhatás, nagyfrekvencián: sejtmembrán hatás

50 30 khz alatt téreffektusok, fölötte hőeffektusok dominálnak Termoregulációra való hatás hőmérsékletemelk.: >1 o C-nál 2-8mW/g, nincs a termoregul miatt: 0.5-2mW/g, nincs term. hat.: <0.5 mw/g Határértékek SAR: lakosság (10MHz-10GHz) egész testre: 0.08 W/kg lokális, fej, törzs: 2 W/kg lokális, végtagok: 4 W/kg foglalkozási (10MHz-10GHz) egész testre: 0.4 W/kg lokális, fej, törzs: 10 W/kg lokális, végtagok: 20 W/kg Magasabb frekvenciákon: besugárzás körülményei (S [W/m 2 ], besug. idő) Mennyit nyel el ebből a test?

51 Ember ~ 2% alatt Sug. határértékek: teljesítménysűrűséggel Példák: TV, rádió (EU szabvány): <2W/m 2, adótól m-re már igaz, mobilok (900 MHz, 1.8 GHz, 2.1 GHz) a) készülék: 1W (900MHz), 2W b) Bázisállomások: 4, 9, 10 W/m 2 Az állomás alatt: mindig kicsi a térerő

52 A nagyfrekvenciájú sugárzások rákot biztosan nem okoznak, vita: kifejlődöttet esetleg segítik Optikai sugárzások: IR, látható, UV (1 mm < λ < 100 nm; 300 GHZ 3PHz) Kölcsönhatás: termikus hatás, fotokémiai hatás (pl. retina), UV-ben: biológiailag aktív molekulák megváltoztatása (DNS, lipid, protein) UV sugarak: 100nm < λ < 400 nm megfelel: ev UV-A: nm UV-B: nm UV-C: nm λ < 200 nm vékony levegő elnyeli látható fény: 400 < λ < 800 nm ( THz; 3.4 ev 1.6 ev) infravörös (IR): 800 < λ < 1 mm IR-A: 800 nm 1.4 μm IR-B: 1.4 μm 3 μm IR-C: 3μm 1 mm

53 Felső légrétegek sűrűségingadozása miatt: kiszóródás 1/λ 4 től függ (kék az ég!) Aeroszolok: levegőben szuszpendált részecs. 1-2 km-es sávban, függ pl. nedvességtől Mesterséges források: sokfajta Környezeti jelentősége: UV, látható és IR fajlagos energiaelnyelés (J/m 2 ) UV sugárzás nem ionizál, a molekulák vibr. ( ev) és rot. ( ev) energiát növeli áthatolóképesség kicsi: felszín (bőr, szem), számít a mol. elnyelési csúcsai függ a frekvenciától (súlyfaktor 270 nm-re 1; 180 nm 0.012, 305 nm 0.06) Hatás molekuláris szinten: keresztkötések, száltörések a DNS-ben Egyenérték dóziskorlát: 30 J/m 2 (pl. 270 nm-nél 1mW/m óra) IR sug.: felmelegíti a bőrt, fájdalom 44.5 o C legérzékenyebb a szem, IR-C szaruhártyát károsíthatja IR-A sziv.hártya, lencse, recehártya

Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.

Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa. 2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag

Részletesebben

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából

Részletesebben

Az ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése. Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula

Az ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése. Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula Az ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula Fizikai alapok, csoportosítás: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások: Fontos

Részletesebben

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám Egy nukleonra jutó kötési energia Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás Varga József Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám 1. 1. Áttekintés: atomfizika Varga

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Röntgensugárzás 9/21/2014. Röntgen sugárzás keltése: Röntgen katódsugárcső. Röntgensugárzás keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás

Röntgensugárzás 9/21/2014. Röntgen sugárzás keltése: Röntgen katódsugárcső. Röntgensugárzás keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás 9/1/014 Röntgen Röntgen keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken on December 1895 and presented

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Sugárv rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Bevezetés ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

DOZIMETRIA GYAKORLATOK

DOZIMETRIA GYAKORLATOK 1. Miért van szükség sugárvédelemre 1? DOZIMETRIA GYAKORLATOK Az a tény, hogy ionizáló sugárzások (röntgensugarak, magsugárzások) biológiai ártalmakat okozhatnak, már nem sokkal 1895-ben történt felfedezésük

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 12 A MODERN FIZIKa ELEMEI XII. MAGfIZIkA ÉS RADIOAkTIVITÁS 1. AZ ATOmmAG Rutherford (1911) arra a következtetésre jutott, hogy az atom pozitív töltését hordozó anyag

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),

Részletesebben

Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai. Dr. Vincze Árpád

Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai. Dr. Vincze Árpád Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai Dr. Vincze Árpád A sugárzás és az anyag kölcsönhatásai Fizikai hatások Kémiai hatások Biokémiai hatások Biológiai hatások Kémiai - biokémia hatások 3. Kémiai elváltozás

Részletesebben

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés. 9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás

Részletesebben

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi

Részletesebben

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,

Részletesebben

Lumineszcencia Fényforrások

Lumineszcencia Fényforrások Kiegészítés: színkeverés Lumineszcencia Fényforrások Alapszinek additív keverése Alapszinek kiegészítő szineinek keverése: Szubtraktív keverés Fidy udit Egyetemi tanár 2015, November 5 Emlékeztető.. Abszorpciós

Részletesebben

laboratóriumban - Mágneses Nap a Zoletnik Sándor Magyar Euratom Fúziós Szövetség mki.kfki.hu zoletnik@rm KFKI-RMKI Magyar Euratom Fúziós Szövetség

laboratóriumban - Mágneses Nap a Zoletnik Sándor Magyar Euratom Fúziós Szövetség mki.kfki.hu zoletnik@rm KFKI-RMKI Magyar Euratom Fúziós Szövetség Mágneses Nap a laboratóriumban - szabályozott mag gfúziós kutatások Zoletnik Sándor KFKI-Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Magyar Euratom Fúziós Szövetség zoletnik@rm mki.kfki.hu KFKI-RMKI Magyar

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

Dr. Fröhlich Georgina

Dr. Fröhlich Georgina Sugárbiol rbiológia Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai - determinisztikus

Részletesebben

Gamma-kamera SPECT PET

Gamma-kamera SPECT PET Gamma-kamera SPECT PET 2012.04.16. Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>100keV (1.6*10-14 J), λ

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20. Meghatározások 2006.02.20. MEGHATÁROZÁSOK Aktivitás Aktivitás-koncentráció Atomerőmű Baleset Baleset elhárítás Baleseti sugárterhelés Beavatkozás Beavatkozási szint Belső sugárterhelés Besugárzás Biztonsági

Részletesebben

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete Magfizika (Vázlat) 1. Az atommaggal kapcsolatos ismeretek kialakulásának történeti áttekintése a) A természetes radioaktivitás felfedezése b) Mesterséges atommag-átalakítás Proton felfedezése Neutron felfedezése

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 1 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015 2 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata TARTALOM 1. A Sugárvédelmi Szabályzat célja,

Részletesebben

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem 1. Dózisfogalmak 2. Az ionizáló sugárzások egészségkárosító hatásai 3. A dózis meghatározásának mérési és számítási módszerei 4. A sugárvédelmi szabályzás

Részletesebben

RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1. BEVEZETÉS Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetlegesen bekövetkező, különböző forrásokból eredő, a lakosságot és a környezetet veszélyeztető nukleáris veszélyhelyzet

Részletesebben

F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA

F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA Dr. Raics Péter DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék, Debrecen, Bem tér 18/A RAICS@TIGRIS.KLTE.HU Ajánlott irodalom Raics P.: Atommag- és részecskefizika. Jegyzet. DE Kísérleti

Részletesebben

A Geiger-Müller számlálócső és alkalmazásai Engárd Ferenc okl.villamosmérnök - blackbox@engard.hu

A Geiger-Müller számlálócső és alkalmazásai Engárd Ferenc okl.villamosmérnök - blackbox@engard.hu A Geiger-Müller számlálócső és alkalmazásai Engárd Ferenc okl.villamosmérnök - blackbox@engard.hu A pár évtizeddel ezelőtti gyakorlattal ellentétben, mérőműszereink gépkönyveiben csak a legritkább esetben

Részletesebben

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Radioaktivitás. 9.2 fejezet Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)

Részletesebben

Világítástechnikai alapfogalmak

Világítástechnikai alapfogalmak Világítástechnikai alapfogalmak - Látásunk révén szerezzük meg az érzékszerveink által felfogott teljes információmennyiség közel 90 %-át. - Mit látunk? Hogyan látjuk mindezt? - Vizuális környezet - Belsőtér,

Részletesebben

Részecske- és magfizikai detektorok. Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3.

Részecske- és magfizikai detektorok. Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3. Részecske- és magfizikai detektorok Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3. Detektorok csoportosítása Tematika Gáztöltésű detektorok, ionizációs kamra, proporcionális kamra, GM-cső működése,

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

HUMÁN TÉRBEN TAPASZTALHATÓ SUGÁRZÁSOK ÉS ENERGIASKÁLÁK RADIATIONS IN HUMAN SPACE AND ENERGY SCALES

HUMÁN TÉRBEN TAPASZTALHATÓ SUGÁRZÁSOK ÉS ENERGIASKÁLÁK RADIATIONS IN HUMAN SPACE AND ENERGY SCALES HUMÁN TÉRBEN TAPASZTALHATÓ SUGÁRZÁSOK ÉS ENERGIASKÁLÁK RADIATIONS IN HUMAN SPACE AND ENERGY SCALES Garamhegyi Gábor Isaszegi Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola az ELTE Fizika Tanítása doktori program

Részletesebben

Részecske- és magfizika vizsgakérdések

Részecske- és magfizika vizsgakérdések Részecske- és magfizika vizsgakérdések Az alábbi kérdések (vagy ezek kombinációi) fognak az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelni. A vastag betűs kérdések egyszerűbb, beugró-kérdések, ezeknek kb. 90%-át

Részletesebben

Modern berendezések és készülékek által keltett elektromágneses terek, az ún. elektroszmog lehetséges egészségi ártalmai

Modern berendezések és készülékek által keltett elektromágneses terek, az ún. elektroszmog lehetséges egészségi ártalmai SUGÁRZÁSOK 5.2 Modern berendezések és készülékek által keltett elektromágneses terek, az ún. elektroszmog lehetséges egészségi ártalmai Tárgyszavak: elektromágneses tér; elektronika; berendezés; egészségi

Részletesebben

A kvantumfolyadékok csodái a szuperfolyékony hélium Sasvári László ELTE Fizikai Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék

A kvantumfolyadékok csodái a szuperfolyékony hélium Sasvári László ELTE Fizikai Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék A kvantumfolyadékok csodái a szuperfolyékony hélium Sasvári László ELTE Fizikai Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Az atomoktól a csillagokig 2012. március 1. 1 He helye a periódusos rendszerben

Részletesebben

GAMMA-SPEKTROSZKÓPIAI GYAKORLAT ALACSONY-HÁTTERŰ MÉRŐHELYEN

GAMMA-SPEKTROSZKÓPIAI GYAKORLAT ALACSONY-HÁTTERŰ MÉRŐHELYEN Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont 111 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 9-33. Postacím: 155 Bp. 114, Pf.: 49. Telefon: 39 GAMMA-SPEKTROSZKÓPIAI GYAKORLAT ALACSONY-HÁTTERŰ MÉRŐHELYEN

Részletesebben

Cserenkov-sugárzás, sugárzás,

Cserenkov-sugárzás, sugárzás, A Szilárd Leó Fizikaverseny kísérleti feladatai A verseny felépítése Selejtező (3 órás feladatsor, 10 feladat, a tanárok javítják, a továbbküldött dolgozatokat a versenybizottság felüljavítja) 350-400

Részletesebben

II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei

II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei Hideghéty Katalin A fejezet célja, hogy a hallgató megismerkedjen a sugárkezelés általános alapelveivel, és rálátást szerezzen a különböző

Részletesebben

Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet

Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.

Részletesebben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben Bajor fizika érettségi feladatok (Tervezet G8 2011-től) Munkaidő: 180 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia. A két feladatsor nem származhat azonos témakörből.)

Részletesebben

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat. Néhány szó a neutronról Különböző részecskék, úgymint fotonok, neutronok, elektronok és más, töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival

Részletesebben

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

FIZIKA. Radioaktív sugárzás Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Az elektromágneses spektrum

Az elektromágneses spektrum IR Az elektromágneses spektrum V Hamis színes felvételek Elektromágnes hullámok Jellemzők: Amplitúdó Hullámhossz E ~ A 2 / λ 2 Információ ~ 1/λ UV Összeállította: Juhász Tibor 2008 Függ a közegtől Légüres

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Szigetelések feladatai, igénybevételei A villamos szigetelés feladata: Az üzemszerűen vagy időszakosan különböző potenciálon lévő vezető részek (fém alkatrészek

Részletesebben

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom

Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom Távvezetékek és síkhullám Reichardt András 2015. április 23. ra (evt/hvt/bme) Emt2015 6. alkalom 2015.04.23 1 / 60 1 Távvezeték

Részletesebben

Sugárvédelmi gyakorlat fizikushallgatóknak 2012.11.15

Sugárvédelmi gyakorlat fizikushallgatóknak 2012.11.15 Sugárvédelmi gyakorlat fizikushallgatóknak Bornemisza Györgyné, Pávó Gyula 2012.11.15 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 1. Miért van szükség a sugárvédelemre? 3 2. Az ionizáló sugarak hatásai 6 2.1. Dózisfogalmak.................................

Részletesebben

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton?

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számítsd ki egyetlen szénatom tömegét! 2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? 3. Mi történik, ha megváltozik egy

Részletesebben

RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica

RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica Radioaktív gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. 8.0. -1 01/2014:0125 RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Radiopharmaceutica DEFINÍCIÓ Radioaktív gyógyszerkészítménynek vagy radiogyógyszereknek nevezünk

Részletesebben

A HÚZÓSOK NYOMTASSÁK KI ÉS HOZZÁK MAGUKKAL A RÁJUK VONATKOZÓ TÉTELEKET. A KIHÚZOTT TÉTELT (CSAK AZT) MAGUKNÁL TARTHATJÁK A FELKÉSZÜLÉS ALATT.

A HÚZÓSOK NYOMTASSÁK KI ÉS HOZZÁK MAGUKKAL A RÁJUK VONATKOZÓ TÉTELEKET. A KIHÚZOTT TÉTELT (CSAK AZT) MAGUKNÁL TARTHATJÁK A FELKÉSZÜLÉS ALATT. T&T tematika & tételek A magkémia alapjai, kv1n1mg1 (A) A magkémia alapjai tárgykiegészítés, kv1n1mgx (X) című, ill. kódú integrált előadáshoz http://www.chem.elte.hu/sandor.nagy/okt/amka/index.html Bevezető

Részletesebben

Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria.

Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria. A biomolekuláris szerkezet és dinamika vizsgálómódszerei: Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria. Smeller László A molekuláris szerkezet és dinamika vizsgáló módszereinek áttekintése

Részletesebben

Előadásvázlat Kertészmérnök BSc szak, levelező tagozat, 2015. okt. 3.

Előadásvázlat Kertészmérnök BSc szak, levelező tagozat, 2015. okt. 3. Előadásvázla Kerészmérnök BSc szak, levelező agoza, 05. ok. 3. Bevezeés SI mérékegységrendszer 7 alapmennyisége (a öbbi származao): alapmennyiség jele mérékegysége ömeg m kg osszúság l m idő s őmérsékle

Részletesebben

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. FIZIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat

Részletesebben

Hatályosság: 2010.08.05 -

Hatályosság: 2010.08.05 - 22/2010. (V. 7.) EüM rendelet a munkavállalókat érı mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekrıl Hatályosság: 2010.08.05 - Az egészségügyi hatósági

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 209. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 209. szám MAGYAR KÖZLÖNY 209. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. december 30., szerda Tartalomjegyzék 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési,

Részletesebben

Diagnosztikai röntgen képalkotás, CT

Diagnosztikai röntgen képalkotás, CT Diagnosztikai röntgen képalkotás, CT ALAPELVEK A röntgenkép a röntgensugárzással átvilágított test árnyéka. A detektor vagy film az áthaladó, azaz nem elnyelt sugarakat érzékeli. A képen az elnyelő tárgyaknak

Részletesebben

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai

Részletesebben

feladatmegoldok rovata

feladatmegoldok rovata feladatmegoldok rovata Kémia K. 588. Az 1,2,3 al megszámozott kémcsövekben külön-külön ismeretlen sorrendben a következő anyagok találhatók: nátrium-karbonát, nátrium-szulfát, kalciumkarbonát. Döntsd el,

Részletesebben

3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA

3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1. Az aktivitásmérés jelentosége Modern világunk mindennapi élete számtalan helyen felhasználja azokat az ismereteket, amelyekhez a fizika az atommagok

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 70. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. május 7., péntek. Tartalomjegyzék. 162/2010. (V. 7.) Korm.

MAGYAR KÖZLÖNY. 70. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. május 7., péntek. Tartalomjegyzék. 162/2010. (V. 7.) Korm. MAGYAR KÖZLÖNY 70. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. május 7., péntek Tartalomjegyzék 162/2010. (V. 7.) Korm. rendelet 11/2010. (V. 7.) MeHVM rendelet 22/2010. (V. 7.) EüM rendelet 23/2010.

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

OTKA 43585 tematikus pályázat beszámolója. Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata

OTKA 43585 tematikus pályázat beszámolója. Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata OTKA 43585 tematikus pályázat beszámolója Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata 1. A kutatási célok A pályázatban tervezett kutatási célok a neutronban gazdag könnyű atommagok

Részletesebben

2011.11.07. Biofizika és orvostechnika alapjai

2011.11.07. Biofizika és orvostechnika alapjai Áttekintés Biofizika és orvostechnika alapjai Magátalakulások közben keletkező sugárzással alkotunk képet Képalkotás 3 A szervek működéséről, azaz a funkcióról nyújt információt Nukleáris képalkotás Szerkesztette:

Részletesebben

Sugárbiológiai ismeretek

Sugárbiológiai ismeretek Sugárbiológiai ismeretek dr. Szabó Bence Tamás 2012. október 3. Definíció általános sugárbiológia: a sugárzás (ionizáló és nem ionizáló) élő anyagra kifejtett hatásával foglalkozó tudományág (morfológiai,

Részletesebben

Légköri áramlások, meteorológiai alapok

Légköri áramlások, meteorológiai alapok Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális

Részletesebben

Képalkotás a pásztázó elektronmikroszkóppal

Képalkotás a pásztázó elektronmikroszkóppal 1 Képalkotás a pásztázó elektronmikroszkóppal Anton van Leeuwenhoek (1632-1723, Delft) Havancsák Károly, 2011. január FEI Quanta 3D SEM/FIB 2 A TÁMOP pályázat eddigi történései 3 Időrend A helyiség kialakítás

Részletesebben

Hidrogéntől az aranyig

Hidrogéntől az aranyig Hidrogéntől az aranyig Hogyan keletkezett az Univerzum? Hogyan jöttek létre a periódusos rendszert benépesítő elemek? Számos könyv és híres tudós foglalkozik és foglalkozott vele a múlt évszázadban és

Részletesebben

a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Sugáregészségügyi Fõosztály

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

k KIEGÉSZÍTŐK TÁSKA TÁSKA ÁLLVÁNY FEJ FREELUX Lux Optical laptop táska 12 OLDAL LADYLUX POKELUX STYLUX ASTRILUX SOFTILUX TITALUX METALUX CLASSILUX

k KIEGÉSZÍTŐK TÁSKA TÁSKA ÁLLVÁNY FEJ FREELUX Lux Optical laptop táska 12 OLDAL LADYLUX POKELUX STYLUX ASTRILUX SOFTILUX TITALUX METALUX CLASSILUX k KIEGÉSZÍTŐK vegyszerek elleni védelem mechanikai védelem páramentes lencse karcmentes lencse TÁSKA 120400 10-11 OLDAL 62117 27 35 36 39 44 48 56 59 FREELUX Lux Optical laptop táska 12 OLDAL 62510 16

Részletesebben

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. KÜLÖN KÖSZÖNET ILLETI AZOKAT A LEGFONTOSABB SZERZÔKET, AKIK AZ ANYAG MEGÍRÁSÁBAN RÉSZT VETTEK: n n n n n n n n

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. KÜLÖN KÖSZÖNET ILLETI AZOKAT A LEGFONTOSABB SZERZÔKET, AKIK AZ ANYAG MEGÍRÁSÁBAN RÉSZT VETTEK: n n n n n n n n KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS KÜLÖN KÖSZÖNET ILLETI AZOKAT A LEGFONTOSABB SZERZÔKET, AKIK AZ ANYAG MEGÍRÁSÁBAN RÉSZT VETTEK: n n n n n n n n KIHÍVÁSOK Kockázatbecslés Kockázatérzékelés Tudományos szaktudás Kommunikációs

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

A talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor

A talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor Bevezetés talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor z ember már õsidõk óta ki van téve a radioaktív sugárzásoknak 1 1 ( α, β, γ, n, p, ν, ~,... ). Egy személy évi sugárterhelésének

Részletesebben

A fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás

A fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás A fény Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. 2010. október 19. Huber Tamás PTE ÁOK Biofizikai Intézet E A fény elektromos térerısségvektor hullámhossz A fény kettıs természete: Hullám (terjedéskor)

Részletesebben

Atomenergia: tények és tévhitek

Atomenergia: tények és tévhitek Atomenergia: tények és tévhitek Budapesti Szkeptikus Konferencia BME, 2005. március 5. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Tárgyalt kérdések 1. Az atomenergia szerepe az energetikában

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai. Pethő Gábor (Miskolci Egyetem)

Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai. Pethő Gábor (Miskolci Egyetem) Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai Pethő Gábor (Miskolci Egyetem) Elektromágneses és mechanikus hullámok az orvosi diagnosztikában és a földtani kutatásban (MGE és MTT) 2016.02.17.

Részletesebben

Környezet-egészségtan (KM030_1)

Környezet-egészségtan (KM030_1) Környezet-egészségtan (KM030_1) Településegészségtan 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Települések ~: a társadalmi-gazdasági fejlődés

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA m ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika emelt szint írásbeli vizsga

Részletesebben

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója? 1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján

Részletesebben

1 B. AZ E L E K T R O M O S É S M Á G N E S E S M E Zİ (ismétlés)

1 B. AZ E L E K T R O M O S É S M Á G N E S E S M E Zİ (ismétlés) AZ E L E K T R O M O S É S M Á G N E S E S M E Zİ (ismétlés). Az elektromos mezı A töltött testet elektromos mezı veszi körül (/7). Térerısség (/7): E F/Q [V/m] Szemléltetés erıvonalakkal: sőrőség, irány

Részletesebben

A fény ember számára látható tartománya. 750 nm 700 nm 650 nm 600 nm 550 nm 500 nm 450 nm 400 nm

A fény ember számára látható tartománya. 750 nm 700 nm 650 nm 600 nm 550 nm 500 nm 450 nm 400 nm A szem sérülése a munkabalesetek mintegy 20%-át teszi ki. A Lux Optical szemüvegcsalád választ ad valamennyi felmerülő kockázati tényezőre, mint: mechanikai ártalmak: idegen testek, amelyek formájuk, nagyságuk

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

OKK ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ IGAZGATÓSÁG ÁTFOGÓ FOKOZATÚ SUGÁRVÉDELMI ISMERETEKET NYÚJTÓ KÖTELEZŐ TANFOLYAM

OKK ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ IGAZGATÓSÁG ÁTFOGÓ FOKOZATÚ SUGÁRVÉDELMI ISMERETEKET NYÚJTÓ KÖTELEZŐ TANFOLYAM OKK ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ IGAZGATÓSÁG ÁTFOGÓ FOKOZATÚ SUGÁRVÉDELMI ISMERETEKET NYÚJTÓ KÖTELEZŐ TANFOLYAM A képzés helye: OSSKI, 1221 Budapest, Anna u. 5, (illetve megállapodás

Részletesebben

A MODERN FIZIKA ÖSSZEHANGOLT

A MODERN FIZIKA ÖSSZEHANGOLT A MODERN FIZIKA ÖSSZEHANGOLT KÍSÉRLETES TANÍTÁSA A KÖZOKTATÁSBAN raics.peter@science.unideb.hu http://www.unideb.hu; http://falcon.phys.unideb.hu; http://falcon.phys.unideb.hu/kisfiz/raics http://falcon.phys.klte.hu/~raics/public/2016nyh

Részletesebben

RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS

RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS 1. Mire jó a röntgen-fluoreszcencia analízis? A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA vagy angolul XRF) roncsolás-mentes atomfizikai anyagvizsgálati módszer. Rövid idõ alatt

Részletesebben

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,

Részletesebben

A magkémia alapjai. Kinetika. Nagy Sándor ELTE, Kémiai Intézet

A magkémia alapjai. Kinetika. Nagy Sándor ELTE, Kémiai Intézet A magkémia alapjai Kinetika Nagy Sándor ELTE, Kémiai Intézet 09 The Radium Girls Festék világít Néhány egyszerű empirikus fogalomra teszünk egy pár triviális észrevételt. Egyetlen iterációban finomítjuk

Részletesebben

3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű

3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű Nagytisztaságú 4 He-es izotóphígítás alkalmazása vízminták tríciumkoncentrációjának meghatározására a 3 He leányelem tömegspektrométeres mérésén alapuló módszerhez Az édesvízkészletek felmérésében, a rétegvizek

Részletesebben

Sugárzási alapismeretek

Sugárzási alapismeretek Sugárzási alapismeretek Energia 10 20 J Évi bejövő sugárzásmennyiség 54 385 1976-os kínai földrengés 5006 Föld széntartalékának energiája 1952 Föld olajtartalékának energiája 179 Föld gáztartalékának energiája

Részletesebben

15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl

15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl 1. oldal 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

1. Atomspektroszkópia

1. Atomspektroszkópia 1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az

Részletesebben

Újszülöttkori izotópdiagnosztika 2011 SE I. Gyermekklinika Dr. Bártfai Katalin Rövid történeti áttekintés A radioaktivitás felfedezése: Bequerel 1885 Radioaktív anyagok nyomjelzőként való Felhasználása:

Részletesebben