BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI tagozat SZAKDIPLOMÁCIA szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI tagozat SZAKDIPLOMÁCIA szakirány KLÍMAVÁLTOZÁS - A LEKÜZDENDŐ KIHÍVÁS Készítette: Simon Andrea Budapest, 2008

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Ábrák- és táblázatok jegyzéke... 4 Bevezetı A klímaváltozás, a leküzdendı kihívás A Föld népességének növekedése A megújuló természeti erıforrások Az energia- és nyersanyagforrások kimerülése Környezetszennyezés A klímaváltozás okozói A légkör A legfontosabb üvegházhatású gázok Az Északi-sark, a Déli-sark és Grönland helyzete Összefoglalás Az Európai Unió klímaváltozási politikája Kettıs kihívás Európán belüli hımérséklet- és csapadék-eloszlás A Föld vízkészlete Víz Keretirányelv A VKI általános célja, teljesítési idıpontok Vízgyőjtı Gazdálkodási Terv Társadalom tájékoztatása Összefoglalás Melléklet Kiegészítı ábrák A vízrıl- kicsit másképp Pazarló vízhasználat

3 6.4. Az ivóvíz Magyarországon...61 Irodalomjegyzék...64 Ábrák- és táblázatok jegyzéke 1. sz. ábra: Gore, Al: Kellemetlen igazság; p sz. ábra: (Általános társadalom és gazdaságföldrajz, Ballabás Gábor Power Point elıadásából; 7. dia) :24 3. sz. ábra: Bálint András: Az ökológiai gazdálkodás virtuális piacai (Ph. D értekezés) Budapest, 2006; pp sz. ábra: Kerényi Attila: Környezettan; IX. melléklet; 13. tábla 5. sz. ábra: ( :59) 6. sz. ábra: Gore, Al: Kellemetlen igazság; pp sz. ábra: Gore, Al: Kellemetlen igazság; pp ; pp.181; pp sz. ábra: Kerényi Attila: Környezettan; pp sz. ábra: Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában Az unió fellépési lehetıségei; (COM(2007); Brüsszel, ; p. 11; p. 8-9) sz. ábra: Világgazdaság; 40. évfolyam; 18. szám; április 21. pp.1; pp sz. ábra: Éghajlatváltozás és árvizek Európában; EEA Briefing; 2005/01; p sz. ábra: Európa tengerpartjainak folyamatos pusztulása az európai életszínvonalat fenyegeti; EEA Briefing; 2006/03; p sz. ábra: A fenntartható vízgazdálkodás irányában az Európai Unióban; COM(2004)128; p. Brüsszel, ; p sz. ábra: Útmutató a vízgyőjtı kerületek kijelöléséhez; p. 8. 4

4 Táblázatok jegyzéke 1. sz. táblázat: TG BHL: Szennyezı erımővek Világgazdaság; 39. évfolyam; 219. szám; november 19.; pp.4 2. sz. táblázat: Gore, Al (2006): Kellemetlen igazság - A bolygónkat fenyegetı globális felmelegedés és leküzdésének lehetıségei Göncöl Kiadó, Budapest; p. 325, pp sz. táblázat: Közös Stratégia a Víz Keretirányelv Végrehajtásához - Vízgyőjtı Tervezés Legjobb Módszerei Munkacsoport: Útmutató a Vízgyőjtı Kerületek kijelöléséhez; Referencia Kritériumok (Összefoglalás), pp május; p. 24 5

5 Bevezetı Szakdolgozatom témájának a globális klímaváltozást választottam. Mai világunkban egyre inkább szembe kell néznünk az üvegházhatású gázok légkörbe került arányának fokozatos növekedésével és ezek, általában kellemetlen következményeivel. Egyre gyakoribbá válnak az aszályok, hıhullámok, és áradások. A gleccserek olvadnak, a globális tengerszint emelkedik, ami veszélybe sodorja a part menti országokat. Dolgozatom elsı fejezeteiben ezeket a változásokat és azok kialakulásának okait vizsgálom. Az éghajlatváltozás Európát sem kíméli. Az EU legfıbb kihívásának az üvegházhatású gázok elleni küzdelmet tartja, melynek célja, hogy 2020-ig a CO 2 -szintet 20%-kal csökkentsék, és ugyanennyivel emeljék a megújuló energia használatát. A klímaváltozás elleni küzdelem akkor lehet sikeres, ha a részpolitikákban is helyet kap a probléma és annak következményei, ill. az arra adandó lehetséges válaszok. A részpolitikák közül a vízvédelmet választottam, ezért szakdolgozatom harmadik részében a vízvédelem aktuális kérdéseit vizsgálom. A tengerek, óceánok vízszintje nagymértékben változhat, a hımérsékletük lassan, de fokozatosan nı, folyóink, tavaink egyre szennyezettebbek. Globális problémáról van szó, így nemzetközi összefogásra van szükség. A vízhez való hozzáférés a klímaváltozásnak köszönhetıen megváltozhat. A víz minıségével és mennyiségével az EU Víz Keretirányelve foglalkozik. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy a klímaváltozás miként befolyásolja a világ, azon belül Európa természeti környezetét, különös tekintettel a vízi környezetre és mit tehet a politika vizeink megóvása érdekében. 6

6 1. A klímaváltozás, a leküzdendı kihívás Az ipari forradalom óta eltelt idıszaktól a XXI. századra Földünk nagymértékben megváltozott, egyre inkább szennyezıdik, pusztul. A globális felmelegedés már nem vízió, hanem a mindennapok részévé vált. Az 1850-es évektıl drasztikusan emelkedik a levegıbe bocsátott üvegházhatású gázok aránya, melynek számos negatív mellékhatása van. A modern technikának és iparnak az elınyei mellett a káros hatásait is élveznünk kell. Ha továbbra is folytatódik ez a tendencia, annak beláthatatlan következményei lehetnek. A klímaváltozás napjainkban mindenkit érintı problémává vált, melynek megoldása egyre fontosabb és sürgetıbb. A népesség nagyarányú növekedésével megváltoztak a fogyasztási szokások, a javak halmozása és a pazarló fogyasztás jellemzi a társadalmak nagy részét, ugyanakkor a túlnépesedéssel együtt jár a szegénység, az éhezés és az analfabétizmus, melynek számos humánpolitikai következménye van. A meg nem újuló energiaforrásaink kifogyóban vannak, így egyre inkább át kell állnia az emberiségnek a környezetkímélı, megújuló természeti erıforrások használatára. A környezettudatos gondolkodás önmagában nem elég, hiszen kész megoldásokra, konkrét tervekre van szükség a fenntartható fejlıdéshez. 7

7 A globális környezetváltozás a Föld keletkezésétıl jelen van, ám az ember megjelenésével minıségileg megváltozott, hiszen mi magunk is alakítjuk azt. Az ember fokozatosan uralni kívánja a természet erejét és ez problémákhoz vezet. Ezen kívül globális problémák is okozzák az éghajlatváltozást: (Kertész, 2001) 1.1. A Föld népességének növekedése 1. sz. ábra : Az emberi népesség növekedése a történelem során (Gore, Al: Kellemetlen igazság; p ) A mai ember kialakulásától Krisztus születéséig eltelt év alatt érte el az emberiség a 250 millió fıt. A XVIII. század közepére érte el nagyjából az 1 milliárdot, majd a második világháború idején léptük át a következı milliárdot ra már 6,5 milliárdan éltek a Földön és kutatók szerint 2050-re elérhetjük, sıt, át is lépjük a 9 milliárdot. Ahogy az ábrán is látszik, egyre kevesebb idı kell ahhoz, hogy a következı milliárdot átlépjük. Az ilyen mértékő növekedés viszont globális problémákhoz vezet. Az egyre nagyobb élelmiszerigény egyre növekvı élelmiszertermeléssel párosul, ami egyre jobban igénybe veszi a környezetünket. Nı a kereslet a víz, az energia és más természeti erıforrások iránt. A mezıgazdaság fejlıdése egyre nagyobb területeket igényel, ami az erdık kivágásával együtt növeli a környezetterhelést. (A világ népességének növekedése földrészenkénti eloszlását ld. Melléklet 1.sz. ábra) 8

8 A növekvı lakosságszám és a pazarló fogyasztás miatt veszélybe kerülnek a megújuló természeti kincseink is A megújuló természeti erıforrások A növekvı lakosságszám és a pazarló fogyasztás miatt a víz, a föld és a levegı egyre inkább szennyezett lesz. Növekszik az emberek élettér-igénye, ez pedig egyre jobban igénybe veszi a talajt. Az erdık mennyiségének csökkenése hozzájárul a légkör minıségi romlásához. A világ erdıi évente egy Írország nagyságú területtel csökkennek, ami az évenként kibocsátott CO 2 18%-át lenne képes elnyelni (Werner Sinn, Hans, 2008). A szárazföldek 22%-a mővelhetı, melynek kb. a fele a ténylegesen mővelt terület. 2. sz. ábra: Egyes kontinensek megmővelhetı, illetve ténylegesen megmővelt területei (millió ha) 2000 Egyes kontinensek megmővelhetı illetve ténylegesen megmővelt területei (millió ha) 2000 volt SZU Latin- Amerika É-Amerika Európa Ausztrália; Új- Zéland Ázsia (-SZU) Afrika Ebbıl megmővelt Megmővelhetı terület ( (Általános társadalom és gazdaságföldrajz, Ballabás Gábor Power Point elıadásából; 7. dia) :24) 9

9 Az ábráról leolvasható, hogy a legtöbb kontinensen a megmővelt területek aránya lassan eléri a maximumot, és ha ezt összevetjük a lakosság robbanásszerő növekedésével, látjuk, hogy egyre kisebb élettér jut az embereknek, ami elvándorláshoz és feszültségekhez vezethet. A föld nagymértékő kihasználása mellett egyre inkább szennyezıdik a levegı és vizeink is veszélybe kerülnek. A közlekedés növekedésével egyre több CO 2 kerül a légkörbe. Ehhez járul hozzá még az intenzív, nagyüzemi mezıgazdaság, aminek következtében nagyarányú metán szabadul fel, ami ugyanolyan káros, mint a szén-dioxid. Az erımővek is több millió tonna CO 2 -ot bocsátanak a levegıbe. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a világ egyes országai 2006-ban hány tonna CO 2 -ot bocsátottak ki. A világ legnagyobb gazdasági hatalmai mellett mind Magyarország, mind a szomszédos országok kibocsátása sokkal kisebb. Az Egyesült Államok és Kína a csúcstartó, hiszen mindketten nagyjából 2500 tonna CO 2 -ot bocsátanak ki. Ám a nagyobb nyugat-európai országok is több száz millió tonnával járulnak hozzá az éves növekedéshez. 1. sz. táblázat: CO 2 -kibocsátás (erımővek; millió tonna; 2006) Ország Erımővek (millió tonna; 2006) USA 2530 Kína 2430 Oroszország 600 India 529 Németország 323 Nagy-Britannia 192 Ukrajna 79 Románia 34,5 Magyarország 16,7 Ausztria 16 (Világgazdaság; 39. évfolyam; 219. szám; november 19.; p.4) 10

10 A robbanásszerő népességnövekedés következménye az energia és nyersanyagforrások kimerülése Az energia- és nyersanyagforrások kimerülése Az energiaellátás és függıség egyre nagyobb problémát okoz mind Európában, mind a világban egyaránt. Emiatt az energia költségei és árai nagymértékben nınek, és ez elıre várhatóan a jövıben sem változik. A legnagyobb fogyasztók az ipar, a közlekedés és egyre inkább a kereskedelem. A népesség növekedésével tovább emelkedik az igény az energia- és nyersanyagforrások kitermelésére. A hiány pedig beláthatatlan következményekkel járhat, a társadalmak egymásra épülı energiaigénye megváltozhat, egyes országok jobban kiszolgáltatottá válhatnak. Megoldásként minél hamarabb át kell térni a környezetet nem károsító energia termelésére, a megújuló vagy megújítható energiahasználatra (pl. nap-, víz-, és szélenergia, biomassza, geotermikus energia). 3. sz. ábra: Az energiafelhasználás 1750 és 2000 között (Bálint András: Az ökológiai gazdálkodás virtuális piacai (Ph. D értekezés) Budapest, 2006; p.76) A grafika szemlélteti, hogy az utóbbi 50 évben milyen nagymértékbe nıtt a lakosság energiafelhasználása. Ennek oka többek között a sokféle elektromos háztartási gép használata, a túlzott fogyasztás és pl. a légkondicionáló berendezések gyakran indokolatlan elterjedése. 11

11 Az elıbb említett tényezık mind hozzájárulnak a környezet elszennyezıdéséhez Környezetszennyezés A pazarló fogyasztás hozzájárul a levegı- ill. vízszennyezéshez. Ez olyan mértékő problémákat okozhat, hogy sok tudós úgy véli, a világ édesvíz készlete annyira lecsökken, hogy a század nagy háborúit már nem az olajért, hanem a vízért fogják vívni ben már több mint 1,8 milliárd ember fog nagy vízhiányban küszködı területen élni. A víz mellett az élelemhiány is bekövetkezhet, ami millió embert is érinthet. (VG, október 30) A tengerek, óceánok vízszintjének emelkedése miatt több területet fenyeget az áradás veszélye, mely emberek millióinak lakhelyét teszi lakhatatlanná. E problémák egyenként is komoly változásokat hozhatnak, de együttes megjelenésük még égetıbb probléma, hiszen a világméretővé duzzadt válság helyi szinten kezelhetetlenné válik. Elsı lépésként tudatosítani kell a különbözı társadalmakban a fenntartható fejlıdés fontosságát, melyet 1992-ben a Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlıdés Világkonferencia fogalmazott meg: A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket. (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000; :20) A környezet átalakulása mellett az ember maga is nagymértékben hozzájárul, hogy éghajlatunk melegszik. Ez elsısorban a légkörbe engedett üvegházhatású gázok növekedésének köszönhetı. Ahhoz, hogy a fenntartható fejlıdés megvalósulhasson, meg kell akadályozni a globális átlaghımérséklet drasztikus növekedését, és csökkenteni kell az üvegházhatású gázok használatát. 12

12 2. A klímaváltozás legfıbb okozói Földünk egyre melegebb lesz, egyre többször fordulnak elı szélsıséges és súlyos idıjárási esetek, a változás pedig elkerülhetetlen és egyre gyorsul. Az Európai Bizottság jelentése szerint 2100-ra a globális átlaghımérséklet 1,8-4 C kal lehet magasabb, mint az es idıszakban volt. A tengerszint akár 0,18-0,59 m-t is emelkedhet. Ezen kívül még intenzívebb és gyakoribb szélsıségekre számíthatunk. (MEMO 07/515, 2007) A világ vezetı nagyhatalmai egyetértenek abban, hogy ez elsısorban a légkörbe engedett CO 2 és egyéb üvegházhatású gázoknak köszönhetı, amely legnagyobb részt a közlekedés során és az energiaiparból szabadul fel. Ezek a gázok évtizedekig az atmoszférában maradnak, és csapdába ejtik a Napból származó hıt. Amennyiben nem korlátozzuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, az további hımérséklet és tengerszint-emelkedéssel jár. A hımérséklet emelkedése hatással van: az élelmiszer-termelésre (csökkenhet a terméshozam, amitıl növekedhet az éhínségtıl fenyegetett népesség száma; terméshozam növekedését azonban erıs üvegházgáz-kibocsátású trágyázással lehetne elérni) a vizek állapotára (a gleccserek mindenhol a világban olvadnak, a vízhozzáférés változik, és a növekvı tengerszint számos partmenti várost érint) az ökoszisztémákra (a természetes életközösségek a globális változásoknak köszönhetıen nem képesek fenntartani jelenlegi életmódjukat, számos fajt a kihalás veszélye fenyeget) egyre gyakrabban fordulnak elı szélsıséges idıjárási események (nı a viharok, hurrikánok, erdıtüzek, szárazságok intenzitása és gyakorisága) 13

13 Ezeknek a változásoknak pedig visszafordíthatatlan következményei lehetnek. Ezért kell óvni a légkört a felhalmozódott üvegházhatású gázoktól, hiszen földünk legsérülékenyebb része maga a légkör. Ahhoz, hogy készek legyünk környezetünk érdekében cselekedni, meg kell ismernünk a Földet körülvevı légkört és annak változását, hiszen itt érezteti leginkább hatását a globális felmelegedés. A légkör elengedhetetlen az emberi élet fennmaradásához, hiszen általa vagyunk képesek lélegezni, mozogni, táplálkozni, egyszóval élni. Al Gore Kellemetlen Igazság címő könyvében a légkör és a Föld viszonyát úgy szemlélteti, mint egy léggömböt, ami lakkréteggel van bevonva. A lakk vastagsága a gömbön nagyon hasonlít a Föld légkörének vastagságához. Ez a nagyon vékony réteg tart minket életben. Ha elképzeljük, megértjük, hogy milyen veszélyeket jelent a légkör sérülése A légkör Az üvegházhatású gázok a légkörben, azon belül a troposzférában fejtik ki leginkább a hatásukat. Az atmoszféra a következı rétegekre oszlik: 4. sz. ábra: A légkör függıleges szerkezete (Kerényi Attila: Környezettan; IX. melléklet; 13. tábla) 14

14 Troposzféra A légkör alsó 11 km-nyi része tartozik ide. A hımérséklet 100 méterenként 0,65 C-kal csökken, és a légkör vízgız tartalmának nagyobb része is itt található. A földi élet és a legtöbb légköri esemény ebben a rétegben zajlik. Sztratoszféra A troposzféra utáni réteg felsı határa kb. 50 km-nél található. Ebben a rétegben van a legtöbb ózon molekula (O 3 ), mely az élılényekre veszélyes ultraibolya és röntgensugarakat nyeli el. Mezoszféra km magasságig mezoszféráról beszélünk. Az egész légkör leghidegebb része, itt a -90 C-ot is elérheti a hımérséklet. Termoszféra A mezoszférával ellentétben itt 1000 C fölé emelkedik a hımérséklet, elérheti akár a 3500 C-ot is. Exoszféra km magasságban kezdıdik. Magnetoszféra 2000 km és afölötti réteget nevezzük így (Kerényi, 2003a) A Nap sugárzása fényhullámok útján terjed, ami a Föld melegedéséért felelıs. Ennek a sugárzásnak egy része visszaverıdik az őrbe, úgynevezett infravörös sugárzás formájában. Ezen sugarak egy része csapdába esik a légkörben. Ez tartja a Föld hımérsékletét egy állandó és élhetı körülményt biztosító határok között. A probléma viszont az, hogy a szennyezıanyagok hatására a légkör e vékony rétege egyre sőrőbbé válik és ennek hatására egyre több infravörös sugár marad csapdában. 15

15 Az üvegházhatású gázok növekvı koncentrációja következtében a növények kevesebbet tudnak párologtatni, így több víz marad a talajban. Ennek az a magyarázata, hogy a növények fotoszintézisük során egy apró póruson át, az ún. sztómán keresztül veszik fel a CO 2 -t, és a pára is ugyanezen a póruson keresztül távozik. Ha túl sok a CO 2, a pórusok összeszőkülnek, ezért kevesebb víz tud elpárologni, ami így a talajban marad. A többlet a folyókba áramlik, és tovább növeli az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló áradások elıfordulásának valószínőségét. (Flannery, Tim, 2005) A globális felmelegedés egyik helyen rengeteg csapadékot idéz elı, máshol iszonyú szárazsággal pusztít. Ez azzal magyarázható, hogy a globális változások egyrészrıl növelik a csapadék mennyiségét, másrészrıl át is helyezik azt. (Pl. Afrikában, a Csád-tó összeszőkülése 1963-tól folyamatos, 2001-re szinte a semmivé vált. Indiában a Himalája közelében fekvı Ladakh-i hegység tava folyamatosan csökken. Több ezer évvel ezelıtt még méterrel, 50 évvel ezelıtt 10 méterrel, de még 5 éve is 3-4 méterrel magasabb volt. Ha ez így halad, néhány éven belül el is tőnhet, ezt a területet pedig a szélsıséges kiszáradás fenyegeti. Mivel ez a terület a szárazság-nedvesség határán fekszik, sok kutató gondolja úgy, hogy ezek a tavak rejtik a klímaváltozás titkát.). A másik ok, amiért ez kialakulhat, az óceánokban keresendı. A felmelegedés jobban párologtatja az óceánokat, így adja az utánpótlást a felhıknek. Ezzel egy idıben több nedvességet is szív ki a talajból. Minél magasabb a hımérséklet, annál nagyobb mértékben szárad ki a talaj, nagy pusztítást okozva. Évente a bolygó egyszer ki- majd belélegezik, ugyani a kontinenseknek csak kis része van délre az Egyenlítıtıl. A földrészeken kívül a növényzet nagy része is északra található. Ezért amikor az északi félteke fordul a Nap felé, elıbújnak a levelek és belélegzik a szén-dioxidot, ezáltal csökkentve a légkörben található mennyiségét. De amikor a Földnek ez a félteke elfordul a Naptól, a levelek lehullnak, és szén-dioxidot bocsátanak ki magukból. Ezért lehet, hogy olyankor megemelkedik a légkörben lévı mennyisége. (Gore, Al, 2006) 16

16 A gyors globális éghajlatváltozás oka legnagyobb részben emberi tevékenység miatt következik be. Az effajta tevékenység során ugyanis megváltoztatják az üvegházhatású gázok arányát a légkörben, ezzel károsítva annak mechanizmusát. Üvegházhatású gáz keletkezik többek között a közlekedésben, a mezıgazdaságban és az ipari folyamatok során. A következı ábra azt mutatja, hogy 2003-ban az Európai Unión belül a különbözı gazdasági szektorok mekkora %-ban okolhatók az üvegházgázok emelkedéséért: 5. sz. ábra: Üvegházhatású gázkibocsátási források az EU-ban 2003-ban ( :59) Az ábráról leolvasható, hogy a legtöbb üvegházhatású gáz az energiafelhasználás során (ide értve a közlekedést is) keletkezik. A mezıgazdaság és az ipar ennél kisebb mértékben felelıs a légkörbe engedett szennyezı anyagokért. 17

17 2.2. A legfontosabb üvegházhatású gázok (A fontosabb üvegházhatású gázok képlete és légköri tartózkodási idejét ld. Melléklet 1. sz. táblázat) Szén-dioxid A leginkább ismert üvegházhatású gáz a szén-dioxid (CO 2 ). A hı megfogásában ugyan alacsony teljesítményő molekulának minısül, de nagyon hosszú ideig tartózkodik a légkörben. Ez abból is látszik, hogy az emberiség által eddig felszabadított CO 2 56%-a még mindig a levegıben lebeg, és kutatók állítása szerint ez a felelıs 80%-ban a globális felmelegedésért. A fosszilis energiahordozók (pl.: szén, olaj, földgáz) elégetésébıl szabadul fel. A legtöbb CO 2 a közlekedés és az energiaszektor üzemeltetése során keletkezik. A szén-dioxidnak azonban jótékony hatása is van. Részben ennek a molekulának köszönhetjük, hogy Földünk átlaghımérséklete kb. 14 C azaz elkerültük eddig a felmelegedést és a jéghideget és 2003 között Földünk átlaghımérséklete 13,87 C-ról 14,52 C-ra emelkedett. Más bolygók kutatása közben figyelték meg a tudósok, hogy egy-egy üvegházhatású gáz mennyire képes befolyásolni a hımérsékletet. A Vénusz bolygó atmoszférája 98%-ban CO 2 -ból áll, és a felszíni hımérséklete 477 C. Ha a Föld légkörében lévı CO 2 valamikor is elérné az 1%-ot, bolygónk hımérséklete forráspont körüli lenne. (Flannery, Tim, 2005) Ez sem növénynek, sem állatnak, sem embernek nem biztosítana élhetı körülményeket. Becslések szerint a Föld átlaghımérséklete 1,1-6,4 C között melegedhet a jelenlegi társadalmi-gazdasági fejlıdést figyelembe véve. Azonban, ha hirtelen az emberiség abbahagyná a természet károsítását, akkor is végbemenne a melegedés. Földünk légköre évtizedenként kb. 0,1 C-kal emelkedne. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése szerint reális esély van arra, hogy ilyen mértékő melegedés mellett az amazonasi esıerdı háromnegyede szavannává is válhat. A felmelegedést már mindenki érzi: Európában is egyre melegebbek, szárazabbak a nyarak, enyhébbek a telek. Ennek számszerő bizonyítéka, hogy az elmúlt 150 évben a 12 legmelegebb évbıl 11-et

18 után mérték. Kutatók szerint az átlaghımérséklet 0,6 C-kal nıtt. A számítógépes éghajlati modellek 2100-ra további 3 C-os melegedést jeleznek elı. Talán van esély a felmelegedés megfékezésre. Talán megvannak azok a technikák, amelyekkel az üvegházhatású gázok kibocsátása mérsékelhetı. A sikerhez azonban azonnali cselekvés szükséges; a CO 2 -kibocsátást 2050-ig 50-85%-kal kell csökkenteni. Jelenleg a legfontosabb dolog az lenne, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 2 C-ot, bár azt is figyelembe kell vennünk, hogy ebbıl már 0,6 C megtörtént. (A szén-dioxid légköri koncentrációjának változása 1740-tıl a 20. század végéig ld. Melléklet 2. sz. ábra) Metán A szén-dioxid után a metán (CH 4 ) a második legfontosabb üvegházhatású gáz. Az elmúlt néhány évszázadban megkétszerezıdött a részaránya a levegı összetételében. Habár hatszorta jobban képes megfogni a hıt, azonban jóval rövidebb ideig tartózkodik az atmoszférában. Tudósok úgy becslik, hogy a XXI. században a metán lesz felelıs a globális felmelegedés 15-17%-ért (Tim Flannery; 2005). A növekvı népesség és a pazarló fogyasztás miatt nıtt a szemétlerakókból, bomló mezıgazdasági melléktermékekbıl, szivárgó gázvezetékekbıl, ill. szénbányákból, kıolaj-, és földgáz kitermelése során kerülhet a levegıbe. (A légköri metán gyarapodása 1860-tól ld. Melléklet 3. sz. ábra) Mesterséges üvegházgázok Ilyen gázok pl.: a fluorozott szénhidrogének (HFC), melyeket hőtésnél vagy tüzelıanyagként használnak. A telített freonokat (CFC), amelyek szintén mesterséges üvegházgázok, hajtógázként, ill. szigetelıanyagban használják. Dinitrogén-oxid (N 2 O) Ezt a gázt érzéstelenítıként alkalmazzák ill. a talajlakó baktériumok bocsátják ki. PFC: Félvezetıiparból kerülnek ki 19

19 Az üvegházhatású gázok feldúsultak a légkörben, nehezítve eredeti feladatukat. Riasztó az a tény, hogy a CO 2 koncentráció az elmúlt 650 ezer évben nem volt ilyen magas a Földünkön, mint most. Az üvegházhatású gázok nagymértékő megnövekedése a légkörben rengeteg következményt von maga után, ráadásul ezek egymást erısítik is. A felmelegedésnek köszönhetıen gyakoribbá válnak a szélsıséges idıjárási események. A csapadékviszonyok megváltoznak, a jéghegyek továbbolvadása következtében a tengerek, óceánok összetétele megváltozik, szintjük emelkedik. A megváltozott éghajlati viszonyok miatt eddig ismeretlen vagy már rég elfeledett betegségek jelennek meg újra, más fajoknál viszont gyorsuló ütemő kipusztulástól lehet tartani. A legsérülékenyebb ökoszisztémák a sarkvidékek, ezeken a helyeken a globális felmelegedés sokkal gyorsabban érezteti a hatását, mint Földünk más részén. Az Északi sarkvidék jege az utóbbi 30 évben kb. 10%-kal csökkent és Grönland jege is egyre hátrál. (Apenzeller, Tim, 2004) 20

20 2.3. Az Északi-sark, a Déli-sark és Grönland helyzete Az Északi-sark olvadásának gyorsaságát az magyarázza, hogy míg a jégre verıdı napsugarak 90%-át a jég visszaveri, a nyílt óceán viszont több mint 90%-át elnyeli. Így, ha a kiterjedt óceánt éri a nap nagy mennyiségben, az gyorsítja a jég olvadását. 6. sz. ábra: A jégre és a nyílt vízre verıdı napsugarak hatásai (Gore, Al: Kellemetlen igazság; p.145) Ennek következménye lehet az, hogy az Északi-sark legnagyobb kiterjedéső jégmezıje (Ward Hunt) pár évvel ezelıtt kettétört. Ilyet a tudósok ezelıtt még soha nem tapasztaltak. Az ott lévı fák a gyökereiket mindig is a fagyott talajba fúrták. Az olvadás miatt viszont most úgy néznek ki, mintha egy hatalmas szél rázta volna meg a területet. Olyanok, mint amik mindjárt ki akarnak törni, és ehhez hasonlóan a fagyott talajra épült házak is megdılnek az olvadó föld miatt. 35 évvel ezelıtt a fagyott tundrán egy évben még 225 napon át lehetett közlekedni, ami mára lecsökkent 75 napra. 35 év alatt majdnem 150 nappal kevesebb ideig fagyott a táj. Az ısz késıbb jön, a tavasz pedig korábban, és emellett a hımérséklet egyre emelkedik. Ha ebben az ütemben melegszik a levegı, belátható idın belül nem lehet majd ezeken a területeken közlekedni, hiszen minden elkezd olvadni. Az elmúlt 40 év alatt 40%-kal csökkent a jégpáncél vastagsága, és az elkövetkezendı évben elképzelhetı az, hogy a nyári idıszakban az egész eltőnjön. 21

21 Ez rengeteg problémát von maga után. Pl. azoknak az állatoknak az életben maradási esélyét szinte a nullával teszi egyenlıvé, akiknek az élete nagymértékben függ a jégtıl. Ilyenek pl. a jegesmedvék, akik megfulladhatnak, ha nem találnak olyan jégtömböt a közelükben, amin megpihenhetnek. (Gore, Al 2006) (A tundrai autózásra alkalmas napok száma Alaszkában ld. Melléklet 4. sz. ábra) Grönlandon 2002 áprilisa és 2005 novembere között az olvadás üteme nıtt, 239 km 3 -nyi jég olvadt el. 7. sz. ábra: Grönland olvadása (Gore, Al: Kellemetlen igazság; p ) A kép azt mutatja, hogy 1992 és 2005 között hogyan változott Grönland jégtakarója. Egyre nagyobb rész olvad meg az erıs napsugárzás miatt. Amellett, hogy az itt élık veszélybe kerülhetnek, az olvadás jelentısen emelné a világ tengereinek vízszintjét. 22

22 A Déli-sark helyzete Ez a rész talán még az elızınél is súlyosabban érintett a globális felmelegedés miatt, hiszen ez a legnagyobb tömegő jégtömb a Földön. Ha a Déli-sarki félszigeten mára egyre több leszakadó jégpárkányok látható, ami a globális felmelegedés vészcsengıje lehet! (Gore, Al; 2006) 8. sz. ábra: Az Antarktiszi-félsziget veszélyben lévı része A színessel jelölt részek hatalmas kiterjedéső jégpárkányokat jelölnek, melyek az utóbbi év során törtek le. 9. sz. ábra: A Larsen-B selfjég (Gore, Al: Kellemetlen igazság; p.181; p.182) 23

23 A pirossal jelölt rész a Larsen-B selfjég, mely 240 km hosszú és nagyjából 50 km széles volt. Ez a 3250 km 2 nyi terület 2002 január 31-én a fokozatos szétdarabolás hatására 35 nap alatt szétesett. Azért történhetett ez ilyen gyorsan, mert az olvadó jég nem fagyott vissza, hanem behatolt a még fagyott jégdarabok közé és szinte feldarabolta azt. A mögötte elterülı szárazföldi jég pedig beleömlött a tengerbe, megemelve annak tengerszintjét. Ez az egyik oka annak, hogy az óceánok vízszintje az egész világon nı, és ha a globális felmelegedést nem állítjuk gyorsan meg, akkor tovább fog emelkedni. (Gore, Al p.184) Az Antarktiszi félsziget Ny-i részének melegedése 1950 óta télen 4,9 C, míg nyáron 2,5 C. (Glick, Daniel, 2004) Ennek a felmelegedésnek az egész Földre hatása van. Ha minden jég elolvadna, a tengerek szintje 6,5 méterrel emelkedne meg, és ez számos tengerparti nagyvárost veszélybe sodorna. Elmondhatjuk, hogy ezzel az emelkedéssel városok tőnnének el. Elég, ha a mélyen fekvı Hollandiára gondolunk. Ha ugyanis a jég elolvad, a gleccserekbıl és jégtakarókból több víz áramlik a tengerekbe, óceánokba. A melegedés miatt ezek vize felmelegszik, így térfogatuk megnı, ezzel pedig tovább emelkedik a tengerszint. Már az utóbbi idıben is cm-es emelkedést figyeltek meg. A benyomuló sós víz fenyegeti az ivóvízforrásokat és megnehezíti a növénytermesztést is. (Glick, Daniel, 2004) A tengerbe jutó édesvíz módosíthatja az óceáni áramlásokat is. A tengeráramlásokat a széljárás és a víztömeg sőrősége hajtja, ami függ a hımérséklettıl és a sótartalomtól. Nagy szerepük van a kontinensek idıjárásának alakulásában, ill. a csapadékellátásban is. Az áramlatot az ún. termohalin-cirkuláció hajtja, amit a víz változó hımérséklete (termo) és a sótartalom (halin) miatt létrejövı sőrőségkülönbség hoz létre. 24

24 Az áramlatok az alábbi ábra alapján mőködnek: 10. sz. ábra: A nagy óceáni szállítószalag (Kerényi Attila: Környezettan; p. 442) A meleg sós víz a trópusokról északra megy a sarkvidékek felé a felszínen. Ezalatt hıt ad le, így a hideg, sós víz sőrősége megnı és lesüllyed. Helyébe pedig felszíni, melegebb víz kerül, a hideg víz pedig dél fele indul. A hideg áramlatot nem is látjuk, hiszen azok az óceán mélyén haladnak. Egy futószalagként mőködik, mely így összeköti a Föld minden részét, ám a változó hımérséklet és a sótartalom miatt lelassulhat a szállítás és akár meg is állhat. A legismertebb áramlat a Golf-áramlat, amely Nyugat- és Észak-Európa klímáját tudja enyhíteni. Az észak felé haladó vízmennyiség már most 30%-kal csökkent. Ha leáll az áramlás, annak komoly következményei lesznek. Az utolsó leálláskor - 12 ezer évvel ezelıtt - Nyugat-Európa hımérséklete 5-10 C-kal hőlt. Ha a melegedés miatt megolvadt gleccserekbıl, ill. sarkvidékekrıl visszamaradt nagy kiterjedéső víz beleömlene az óceánba, az kikapcsolná az áramlást, hiszen a beáramló könnyebb és melegebb víz megállítaná a víz süllyedését, ezzel lelassítaná a futószalagot, addig, amíg az végleg leállna. A hıátadás leállna, és Nyugat-Európa túl hideggé válna. 25

25 Ha a tudósoknak igazuk van, az emberiség nagy része az elkövetkezendı években az olvadás miatt nagy problémával fog szembenézni. Napjainkban 3 emberbıl 2 úgy él a vízpartok menti 8 km-es sávban, hogy a víz a szárazföldet bármikor elöntheti. Amellett, hogy ezeknek az embereknek az otthona és az élete veszélyben van, egy másik probléma is felütheti a fejét. Az árvizek hatására ugyanis a járványok veszélye is megnıhet. A szennyezett állóvíz ugyanis melegágya az olyan betegségeknek, mint a kolera, a malária, a sárgaláz, és az árvizek után szárazon maradt területeken, ahol ember és állat összezsúfolódik, még a pestis is terjedhet. (Flannery, Tim, 2005) 26

26 2.4. Összefoglalás A klímaváltozás napjainkat érintı, legnagyobb globális probléma. A népesség növekedésével nıtt a fogyasztás, ami a megújuló természeti erıforrásokat fenyegeti. A környezet minısége az üvegházhatású gázok nagyarányú növekedésével egyre romlik. Az elmúlt 650 ezer évben soha ilyen magas nem volt a légköri szén-dioxid tartalom, mely az üvegházhatás fokozódásáért elsıdlegesen felelıs gáz. A természetes üvegházhatás elengedhetetlenül fontos, nélküle 33 C-kal lenne hővösebb bolygónk. Az üvegházhatás fokozódása viszont túlzott felmelegedéssel jár. A felmelegedés miatt a gleccserek visszahúzódnak, a jéghegyek olvadnak. Ennek egyik következménye a tengerszint emelkedése. A behatoló sós víz tönkreteheti a mezıgazdaságot és az ivóvízkészletet. A part menti települések és kis szigetek is veszélybe kerülhetnek. A tengerszint - emelkedés miatti betegségek elıfordulási esélye is nı, mely menekültvándorláshoz vezethet. Az állat és növényvilág nem tud teljes mértékben alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz ra az európai fajok akár 1/3-a is kihalhat. (Éghajlatváltozás mi is az egyáltalán; 2006) 27

27 A népesség növekedésével nı a víz, az energia és a természeti erıforrások iránti kereslet, és az erdıkre is nagy nyomás nehezedik. A világ országai különbözı mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, ám leginkább a fejlett nagyhatalmak a felelısek: 2. táblázat: Egyes országok hozzájárulása a globális felmelegedéshez Ország Hozzájárulás a globális felmelegedéshez (%) Amerikai Egyesült Államok 30,3 Kanada 2,3 Európa 27,7 Közel-Kelet 2,6 Afrika 2,5 Oroszország 13,7 Japán 3,7 Dél-Kelet Ázsia, India, Kína 12,2 Ausztrália 1,1 (Gore, Al: Kellemetlen igazság; p. 251) Az Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható fejlıdés mellett. Ez azt jelenti, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövı generációk számára is élhetı környezetet teremtsen és életminıségük egyre jobban javuljon. Ezt pedig a klímaváltozás elleni küzdelemmel tudja a legjobban elérni. 28

28 3. Az Európai Unió klímaváltozási politikája Életstílusunk és növekvı jólétünk miatt környezetünk nagymértékben megváltozott. Az energia iránti nagyarányú kereslet, a magas olajárak, az élelmiszer - és vízellátási bizonytalanság és a felmelegedés globális problémákat okoz. Ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozás kihívásaival és megelızzük ezeket a veszélyes hatásokat, az Európai Unió szigorú szabályozást követel, mely elsısorban a légkörben lévı üvegházhatású gázok csökkentésére koncentrál. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is egyetért abban, hogy akkor lehet kezelhetı szinten tartani a változásokat, ha a globális hımérséklet-emelkedés nem haladja meg a 2 C-ot. Ezt elsısorban a CO 2 -kibocsátás csökkentésével kívánják elérni, hiszen csak így biztosítható a fenntartható fejlıdés és a hosszútávú stabilitás. Amennyiben gyorsan bevezetésre kerülnek azon programok, melyeknek célja az emisszió-csökkentés, úgy a költségek is jelentısen csökkenthetık. Minél késıbb cselekszik a világ, annál magasabbak lesznek a költségek és a kudarc lehetısége is. A maximum 2 C-os globális hımérséklet-emelkedési szint teljesen összeegyeztethetı a fenntartható globális gazdasági növekedéssel. A 2000-ben bevezetett Európai Klímaváltozási Program is elsısorban a kibocsátás csökkentése irányában tesz lépéseket. A legfontosabb intézkedésük az Európai Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszer, melyet 2005-ben vezettek be. Ennek célja a tagállamok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése az ezt kibocsátó létesítmények szabályozásán keresztül. Az EU kormányai ezáltal korlátozzák a rendszerhez tartozó, nagyjából erımő és nagy energiafogyasztású gyár éves emisszióját 29

29 3.1 Kettıs kihívás Ahhoz, hogy az éghajlatváltozással szemben eredményes legyen a világ, kettıs kihívásnak kell eleget tenni. Az elsı kihívás az üvegházhatású gázok csökkentése. A fı cél az, hogy a globális átlaghımérséklet növekedése ne haladja meg a 2 C-ot az ipari forradalom elıtti szinthez képest. Ennek egyik követelménye, hogy a társadalmaknak át kell állniuk alacsony CO 2 - kibocsátású gazdaságra. Ha a 2 C-ot meghaladó hımérséklet-emelkedés bekövetkezne, az a legtöbb tudós szerint olyan eseményeket vonna maga utána, aminek kiszámíthatatlan következményei lennének. Ebben a szellemben született meg az Európai Unió év eleji döntése, miszerint 2020-ig a CO 2 -kibocsátást 20%-kal mérséklik, továbbá a megújuló energiaforrások arányát ugyancsak 20%-kal növelik, ill. az energiahatékonyságot is ugyanennyivel javítják. A CO 2 - kibocsátást hajlandó az Unió akár 30%-kal is csökkenteni, amennyiben más fejlett országok is hasonló lépéseket tesznek. A CO 2 -kibocsátás csökkentése legfıképpen a közlekedést, a főtést-hőtést és a villamos energiát érinti. Míg a közlekedésben a bioüzemanyagok részaránya minden tagállamban el kell, hogy érje legalább a 10%-ot, a megújuló energia-források 20%-os uniós szintjéhez minden ország egyéni célkitőzésével járul hozzá. Ezzel millió tonna CO 2 -kibocsátás takarítható meg, ami nagymértékben hozzájárulna az éghajlatváltozás lassításához. Ezzel együtt millió tonnával kevesebb fosszilis üzemanyag importálásra lenne szükség, ami növelné az energia-biztonságot. Az új technológiák új munkahelyeket teremtenek, és ösztönzıleg hatnak a gazdasági lehetıségek kiaknázására. A Bizottság számítása szerint ez nagyjából milliárd euróba fog kerülni évente, ám csak így valósulhat meg az a cél, hogy a tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátását radikálisan csökkentsék. (MEMO/08/33; 2008) 30

30 A kihívás másik része az alkalmazkodás. Mivel bizonyos változások elkerülhetetlenek, és már benne élünk a klímaváltozásban, az adaptáció nagyon fontos. A fogalom magában foglalja a felkészülést, a megelızést, a kárenyhítést, ill. a helyreállítást is. Fı célja, hogy így csökkenthetık lennének az éghajlatváltozásból adódóan felmerülı költségek is. Hosszútávon a globális GDP-t 5, de akár 20%-kal is csökkentheti, ha nem teszünk lépéseket az üvegházhatású gázok kontrollálása érdekében. Amennyiben az országok cselekszenek, úgy a as idıszakra csak 0,5%-os kiesésre lehet számítani, és 2020-ig a növekedés 0,14%-kal lenne kevesebb. ( ; március :15)Az adaptációval enyhíthetı és enyhítendı is a klímaváltozás hatása, azonban teljesen még így sem kerülhetı el. Az is elıfordulhat, hogy egy-egy alkalmazkodási stratégia negatív irányban hat. Pl. ha nı a hımérséklet, alkalmazkodásképpen több légkondicionáló berendezést használunk, ez azonban többlet energia-fogyasztást eredményez, ami viszont a kibocsátás-csökkentés ellen hat. Pozitív példa az alkalmazkodásra az erdık telepítése. Ezek egyrészt segítenek a CO 2 elnyelésében, másrészt a talajeróziót is csökkentik. Az alábbi ábra mutatja, mennyire fontos az alkalmazkodás, hiszen így jelentısen csökkenthetık a költségek. 11. sz. ábra: A klímaváltozás várható költségei alkalmazkodással és alkalmazkodás nélkül (Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában Az unió fellépési lehetıségei; (COM(2007); Brüsszel, ; p. 11) 31

31 A célokat többszintő kormányzással és minden szereplı (a gazdaság, a társadalom és a politika) bevonásával lehet elérni. Ennek érdekében fontos a tagállamok közti együttmőködés, ill. ezen túl a globális összefogás is. Az Európai Unión belül akkor érhetı el a legjobb eredmény, ha minden részpolitikában helyet kapnak az éghajlatváltozással kapcsolatban felmerülı kérdések és az arra adandó lehetséges megoldások, válaszok is. Az Európai Unió klímaváltozási programjának legfıbb alapelvei a CO 2 szint csökkentése és a megújuló energiaforrások (szél, nap, biomassza) arányának növelése. Az EU is egyetért abban, hogy nagyon fontos, a globális átlaghımérséklet-növekedés lassítása, annak biztosítása, hogy ne emelkedjen 2 C-ot az ipari forradalom elıtti szinthez képest márciusában az EU állam- és kormányfıi megállapodtak egy egyesített éghajlatváltozási és energia programban, ami segíti az Uniót abbéli igyekezetében, hogy sikeresen küzdjön a klímaváltozás kihívásaival 2012 után is, miután a Kiotói célok határideje lejárt. A Bizottság kimondja, hogy amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra stabilizálják, és 2050-re a 90-es szinthez képest 50%-kal csökkentik, úgy tartható a 2 C alatti emelkedés. (COM (2007) 354, 2007) Ennek a célnak az elérése érdekében elsısorban az energia-politika újítására van szükség. A 20%-os fogyasztás-csökkentés mellett a megújuló energiák arányának 20%- ra való emelését tartja az EU a legfontosabb lépésnek. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, a bioüzemanyag-használatát is emelni kell, mégpedig legalább 10%-ra. Az EU Kibocsátási Kereskedelmi Rendszerét is erısíteni igyekszik. A jövıben az engedélyek szétosztását Brüsszel végezné a tagállamok helyett, és a vállalatok aukción jutnának hozzá kvótáikhoz. A rendszert ki kívánják bıvíteni a légi közlekedésre és a hajózásra is. (COM (2007) 354, 2007) 32

32 A széndioxid növekedésével az Európán belüli hımérséklet - és csapadék - eloszlás is nagymértékben megváltozott. Az alkalmazkodás itt is nagyon fontos, hiszen sok város épült a partmenti szakaszokra. 3.2 Európán belüli hımérséklet- és csapadék-eloszlás 12. sz. ábra: Az évi középhımérséklet és évi átlagcsapadék változása a század végéig (hımérséklet változása) (csapadék változása %-ban) (Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában Az unió fellépési (COM(2007); Brüsszel, ; p. 8-9) lehetıségei; Amennyiben nem teszünk semmit, úgy - az ábrákról is leolvasható - ebben a században akár 4-5 C-kal is emelkedhet a hımérséklet, a csapadék egyes területeken jelentısen csökkenne, míg máshol növekedhet, és ez nagy változásokat eredményezhet. 33

33 A déli területeken (Spanyolország, Portugália, Görögország, Olaszország, Málta) nagymértékben nıne a hımérséklet, ami akár 40%-kal kevesebb csapadékot eredményezne. Ennek következtében a vízhez való hozzáférés és a nyári turizmus jelentısen csökkenne. A hımérséklet-emelkedés még gyakoribb hıhullámokhoz vezetne, ami a szárazsággal együtt növelné az erdıtüzek gyakoriságát, ami már így is veszélyezteti ezen országok egyes területét. Nıhet az elsivatagosodás lehetısége, ami együtt járna egy 10, de akár 30%-os terménykieséssel is. Nyugat-Európában (Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Dánia, Írországa és a Benelux államok) a várható hımérséklet-emelkedés nem lenne annyira drasztikus, mint a déli területeken, de itt is számolni kell 2,5-3,5 C-os emelkedéssel. Emiatt a téli idıszak sokkal csapadékosabb lenne, ami a viharok, áradások gyakoriságával és intenzitásuk növekedésével járna, a nyári idıszak pedig sokkal szárazabb és forróbb lenne. Kelet- és Közép-Európában (pl.: Magyarország, Lengyelország, Ausztria) 3,5-4 C-os növekedés esetén a nyári csapadék és a vízhez való hozzáférés csökkenne, gyakoribbá válnának a hıhullámok. A téli idıszakban azonban a legtöbb helyen 10%-os csapadéknövekedésre lehetne számítani, ami áradásokhoz vezethet. Észak-Európa (Norvégia, Svédország és Finnország) az egyetlen, ahol pozitív hatásokat is eredményezhet a hımérséklet emelkedése, ám ezek a pozitív hatások - mint pl. a kevesebb főtés és a terméshozam - akár 10%-os növekedése hosszútávon nem tudják ellensúlyozni a negatív hatásokat, a jóval gyakoribb téli áradásokat, amit az akár 40%-kal több csapadék eredményezhet. (COM (2007) 354, 2007) A változó csapadék, az extrém idıjárási jelenségek miatt nagyon fontos vizeink védelme. 34

34 A Föld vízkészlete A Föld felszínét 70%-ban tengerek és óceános borítják, ami a teljes vízkészlet 97,5%-át adja, ám ezek a magas sótartalom miatt emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Átlagosan 1 liter tengervízben 35 g só van, ám ez a különbözı helyeken változhat. Pl. Finnországban, a Botteni-öbölben 10 g-nál is kevesebb van, míg a Vörös-tenger sótartalma literenként több mint 40g. (Kerényi, 2003a). A víz az ember számára nélkülözhetetlen, hiszen az ember testének kb 70%-a víz. Ezen kívül a táplálkozás alapvetı része, higiéniai és egészségügyi szempontból is elengedhetetlen. A közlekedésben is felhasználjuk, az iparban és a mezıgazdaságban is fontos alapanyag - pl. a Paksi Atomerımő annyi vizet fogyaszt, mint az összes ipari ágazat összesen (Kerényi, 2003a) - tehát fontos energiaforrás és energiahordozó is. Ezzel szemben a Föld vízkészletének csupán 2,5%-a édesvíz, ami azonban nem egyenletesen oszlik el. (Kun-Szabó Tibor; 1999) Ennek nagyrésze ún. krioszféra, ami a földfelszínen található szilárd vízformák győjtıneve. Ide tartozik az Antarktisz és Grönland jégtakarója, a gleccserek, a tengeren úszó jég, ill. a szárazföldi hótakaró (Kerényi, 2003a). A kevés rendelkezésre álló készlet és az egyenetlen eloszlás mellett az árvíz, aszály és a szennyezés is fenyegeti vizeink természetes állapotát. 35

35 sz. ábra: A vízhozzáférés a vízfelhasználás változása világszerte (Világgazdaság; 40. évfolyam; 18. szám; április 21. p.1; p.4) Az ábrák is azt mutatják, hogy a világ vízfelhasználása, mind a mezıgazdaságban, mind az iparban jelentısen nıtt, és a lakosság körében is emelkedéssel lehet számolni. Ezzel szemben a rendelkezésre álló víz mennyisége nagymértékben csökken re a fejlett országokban az 1950-es évekhez képest 40%-kal, míg a fejlıdı országokban átlagosan 70-80%-kal is csökkenhet a vízhez való hozzáférés lehetısége. A Föld légköre és az óceánok - az üvegházhatású gázok túlzott jelenléte miatt - veszélyes mértékben felmelegszenek. Ez okozza az éghajlati válságot. Természetes üvegházgázunk, a vízgız, a hımérséklet emelkedése miatt szintén nı, ami még jobban fokozza az üvegházhatást. Az óceánok nagy mennyiségő CO 2 -t nyelnek el, amitıl savasabbá válnak, hiszen a víz a szén-dioxiddal szénsavat alkot. A túlzott savasodás hatására az óceánok ph-ja megváltozik, ami veszélyezteti a vízi növényeket és állatokat, de hatással van az egész bolygóra. Ezzel együtt az óceánok melegedése növeli a hıáramlási energiát, ami a hurrikánokat táplálja. A víz melegedésével a viharok nedvességtartalma is nı, és a meleg levegı megtartja a páratöbbletet, aminek hatására hevesebb esı, ill. hó várható. Ennek következményeként megnı az áradások veszélye. 36

36 A klímaváltozás hatására tehát fokozódnak a szélsıségek. A csapadékos területek csapadékosabbá, a szárazak még szárazabbá válnak. A vízhiány a Föld lakosainak legalább a felét érinti, ami súlyos feszültségekhez vezethet. A mennyiség mellett a víz minısége is változik. A kisebb mennyiségnek kisebb az öntisztuló képessége, ha pedig sok a víz, az megterheli a szennyvíz- és csatornarendszereket, ami szintén szennyezéshez vezethet. A társadalmak jövıje nagymértékben függ a megújuló édesvízkészlettıl. Az ipar, a mezıgazdaság és a háztartások vízigénye megnıtt, a gátak építésével, a szennyvízleengedéssel egyre több felszíni víz válik alkalmatlanná emberi fogyasztásra. A népesség növekedése együtt jár a termelés és fogyasztás növekedésével, ám ez az utóbbi évtizedekben felgyorsult és 2000 között a vízhasználatban 80% körüli növekedés ment végbe. Ehhez járulnak az éghajlatváltozás okozta problémák is. A klímaváltozás okozta csapadék- és hımérsékletingadozás, ill. a csökkenı jégtakaró még jobban felerısíti az éves lefolyás változását, és ezzel együtt megnı a vízhez való hozzájutás lehetıségének csökkenése. Az éghajlatban eddig is észleltünk kisebb-nagyobb ingadozásokat a Föld története során, de a mostani két dologban is eltér az eddigitıl. Az emberi tevékenység megnıtt az évszázadok során, a változások még intenzívebbek lettek. Ehhez járulnak hozzá a természeti hatások, melyek még bizonytalanabbá teszik a változások kiszámíthatóságát. A népesség növekedésével jelentısen nıtt és nı az üvegházhatású gázok koncentrációja, fokozódik az energia-használat. A növekvı nyersanyag- és élelmiszerigénnyel a hulladéktermelés is felgyorsult. Ezek mind befolyásolják éghajlatunkat. Ennek változása pedig hatással van a vízgazdálkodásra is, hiszen mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek követik a légkör állapotának változását. (Glatz Ferenc (szerk), 2002) A klímaváltozás következtében jelentıs változások történnek a természetes vízkörforgásban és a vízforrások hozzáférhetıségében mind Európában, mind világszerte. Az egyre gyakoribb és intenzívebb idıjárási események, mint pl. az árvíz és aszály, nagymértékben befolyásolja vizeink állapotát. A vízforrásokban bekövetkezı változás nem csak a vízhez való hozzáférésben okoz problémát, hanem többek között a mezıgazdaságban, a turizmusban és a hajózásban is. (Time to adapt) 37

37 Az IPCC legutóbbi, 2007-es jelentése szerint 2100-ra a vízszint 0,18-0,59 m-t is emelkedhet, ezzel együtt egyre gyakoribb és intenzívebb idıjárási események várhatók. A klímaváltozás következményei a vizekre nézve a következık lehetnek: Hımérséklet emelkedése Változás a csapadékeloszlásban Jégtakaró nagyságának változása Tengerszint emelkedése Az utóbbi néhány évtized alatt a folyók éves kiöntése is megváltozott az éghajlatváltozás következtében. Néhány területen nıtt (pl. ÉK-Európában), míg máshol lecsökkent (pl. D-Európában), ami leginkább a csapadékeloszlás változásának tulajdonítható. Az árvizek intenzitása és kiszámíthatatlansága következtében a veszteségek is jóval nagyobbak lettek. Veszélybe kerülnek emberek, állatok egyaránt. A betegségek száma az árvíz elvonultával megnı, emberek vesztik el otthonaikat, károk keletkeznek a környezetben és az infrastruktúrában egyaránt. 15. sz. ábra: Árvizek ismétlıdése Európában között (Éghajlatváltozás és árvizek Európában; EEA Briefing; 2005/01; p.2) 38

38 A legveszélyeztetettebb területek Közép- és Kelet-Európa országai. Az éghajlatváltozás mellett az emberi tevékenység is hatással van az árvizek gyakoriságára. Az erdıirtás gyorsítja a folyók lefolyását. A korábbi árterületek beépítése és a folyószabályozás is növeli a veszélyt. Az árvizek gyakorisága a csapadékeloszlástól és a folyók vízhozamától függ. A klímaváltozás miatt megnı az erısen csapadékos idıszakok gyakorisága, így nı az árvizek kockázata. Ezt még nehezíti az, hogy a hımérséklet emelkedése miatt a téli csapadék az elırejelzések szerint hó helyett esı formájában hullik, ami szintén növeli a kockázatot. (EEA Briefing, 2005/01) Nagyon fontos a partmenti területek védelme is. Földhasználatuk nagyon jelentıs, aminek következtében a tengerparti ökoszisztémák károsítása és visszafordíthatatlan megváltoztatása folyamatosan zajlik. Európa partjai mellett a beépítés 1/3-val gyorsabban nı, mint a belsı területeken. (EEA Briefing, 2006/03) Ennek okai elsısorban a népességnövekedés, a megemelkedett életszínvonal és a gazdasági szerkezetváltás. Az emberek több idıt szánnak a pihenésre és ezt a vízpart mellett kívánják eltölteni. Emellett a távolság sem jelent akadályt, hiszen az európai légkiközlekedés az alacsony díjszabás miatt, a nagyarányú vasúti és közúti közlekedés a fejlesztés miatt megnıtt. 16. sz. ábra: Népességváltozás között az európai tengerparti területeken (Európa tengerpartjainak folyamatos pusztulása az európai életszínvonalat fenyegeti; EEA Briefing; 2006/03; p. 2) 39