Nemzetállamok újragondolása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetállamok újragondolása"

Átírás

1 HORVÁTH GABRIELLA Nemzetállamok újragondolása 1. Bevezetés: nemzetállamok kontra kisebbségeik A nemzetállamok újragondolása szükséges a posztszuverenitás korában, amikor azt tapasztaljuk, hogy a liberális nacionalizmus elméletére alapozott demokratikus berendezkedésű nemzetállam nem képes kielégítő megoldást felmutatni határai közé szorult nemzeti kisebbségei számára. Olyan új hatások érik a kisebbségi kérdésben a klasszikus nemzetállami szuverenitást és a demokráciát, amelyek lehetővé teszik egy igazságosabb, a nemzeti hovatartozáson alapuló társadalomszervező erőt felváltó rendszer kidolgozását. 1 A kisebbségek helyzete meghatározott abból a szempontból, hogy sorsuk erőteljesen függ attól a nemzetállamtól, amelynek területén élnek. A nemzetállamok létét, sőt újbóli virágkorát tagadni felesleges, hiszen legújabb kori történelmünk is bőven rendelkezik nemzeti alapon megalakuló, vagy újjáalakuló államok példáival. Elég csak az egykori Jugoszlávia területén létrejött új államokra gondolnunk. Elfogadott tény az is, hogy a nemzetállam építése - különösen kezdeti szakaszában- szükségszerűen együtt jár a nacionalizmus erőteljes igaz, ma már nemzetközi minimumkövetelmények által elvileg korlátozott - megnyilvánulásaival. Ha az államalkotó nemzet nacionalizmusa elfogadható, akkor legalábbis analóg módon, és erre reakcióként, a kisebbség hasonló, nacionalista törekvései is jogosnak tekinthetők, amennyiben az egyenlőség emberi jogi kiindulópontját választjuk. 2 Ha ezeket az előfeltevéseket elfogadjuk, akkor könnyű belátni azt a következtetést, hogy a nemzetállami keretekbe szorult kisebbségek és a nemzetállamok sorsa legalábbis egy bizonyos mértékben - örök harc és tusakodás a hatalmi viszonyok sűrűjében. Mindezt a harcot csak bonyolítja, hogy a nemzetállammá alakulás folyamata nem lezárt, és soha sem befejezett folyamat, ahogy arra több gondolkodó felhívja a figyelmet 3, továbbá a kisebbségek kivívott jogai sem kőbe 1 A kisebbségek elnevezésében itt a további tipológiát kerülendő azt az általános megfogalmazást tekintem irányadónak, amelyet Jacque Deschénes dolgozott ki 1985-ben: egy állam polgárainak olyan csoportja, amely számszerű kisebbséget alkot, az adott államban nincs domináns helyzetben, s olyan enikai, vallási vagy nyelvi sajátosságai vannak, amelyek különböznek a népesség többségének ilyen jellemzőitől, olyan összetartozás-érzésről (szolidaritásról) tanúskodik, hogy ha rejtett formában is-kollektív akarat alapján sajátos csoportként kíván fennmaradni, és célja, hogy a törvény előtt a többséggel egyenlő jogokat és elbírálást élvezzen. Girasoli,. Nicola: A nemzeti kisebbségek fogalmáról, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985, o. 2 Kymlicka, Will- Straehle, Christine: Kozmopolitanizmus, nemzetállamok, kisebbségi nacionalizmus in Kellék, Pro Philosophia Alapítvány, Kolozsvár sz o. 3 Kymlicka, Will- Straehle, Christine: Kozmopolitanizmus, nemzetállamok, kisebbségi nacionalizmus in Kellék, Pro Philosophia Alapítvány, Kolozsvár, sz o.; Keating, Michael: Töbnemzetiségű demokráciák a szuverenitás utáni világrendben in Pro 119

2 vésett vívmányok, tekintettel arra, hogy az állam és kisebbségei közötti politikai viszony is folyamatos dinamikát mutat. Létezik jelenkorunkban felvilágosult, rugalmasabb válasz a kisebbségi problémára a mérsékelt liberális nacionalizmusra épülő nemzetállam formájában, illetve a nemzetállam klasszikus formáját meghaladó multietnikus, vagy többnemzetiségű állam modelljében. Azonban tapasztalhatjuk, hogy ezek számos problémával küzdenek: így a multietnikus állam működtetése önmagában is komoly elméleti és gyakorlati kihívás, továbbá az erősödő nacionalizmusok miatt is felvetődik ezen államformák életképességének kérdése. Igen jelentős továbbá a kisebbségek helyzetére gyakorolt befolyás szempontjából, hogy azok a tényezők és feltételek amelyek által meghatározottan a nemzetállamok léteznek, folyamatos változásban vannak. Vitathatatlan a kettős jelenség, mely szerint egyfelől tapasztalhatjuk a nemzetállamok újbóli virágkorát, másfelől viszont egyaránt jellemzi korszakunkat az ún. poszt szuverenitás 4, melyben az állam kizárólagos szuverenitásának átalakulása figyelhető meg. Megjelennek új erők, amelyek ugyan még nem letisztult formában, de a maguk számára szintén a hatalom gyakorlásának egyegy szeletét vindikálják. Ezek a kisebb-nagyobb szervezetek, hatalmi központok, mint az NGO-k, önkormányzatok, régiók, az Európai Unió, NATO, Európa Tanács, ENSZ szintén meghatározó befolyást gyakorolhatnak a kisebbségek helyzetének jövőbeni alakulására. Azonban kisebbségvédelmi rendszerük, és még inkább a nemzeti alapon működőképes szervezőerőt felmutatni képes nemzetállamot meghaladó voltuk kérdéses. Ezek a szerveződési szintek azonban magukban hordozhatnak megoldási lehetőségeket, amelyek a nemzeti alapon való szerveződést kiegészítik, és a kisebbségek nemzetállamokhoz kötött problémáira a megoldás reményét kínálhatják. Mindezen alapvetéseket követően feltehetjük tehát a kérdést, hogy mit kezdhet az állam a kisebbségeivel jelenkorunkban? Létezik-e általános érvényű megoldás az adott politikai, társadalomszervezési paradigmák között, amely megnyugtató megoldást jelentene a nacionalizmusok találkozása kapcsán felmerülő kérdésekre? 2. A liberális nacionalizmusra épülő nemzetállam Ha a liberális nacionalizmusra épülő nemzetállam legdemokratikusabb, legmérsékeltebb formáját vesszük is górcső alá, az még a legfelvilágosultabbnak Minoritate Pro Minoritate Alapítvány, Budapest,2004 tavasz, o, Kis János: Túl a nemzetállamon II. in Beszélő, Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest, április III.évfolyam I. évfolyam 2. szám 34. o. Losoncz Alpár: Szempontok a nemzeti kisebbség értelmezéséhez in: Kántor Zoltán-Majtényi Balázs: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről, Rejtjel Kiadó, Budapest, o. 4 Kis János: Túl a nemzetállamon.ii. in Beszélő, Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest, április II. évfolyam, I. évfolyam 2. szám 34.o, Keating, Michael: Töbnemzetiségű demokráciák a szuverenitás utáni világrendben in Pro Minoritate, Pro Minoritate Alapítvány, Budapest,2004 tavasz, o 120

3 tűnő kisebbségpolitikával sem tudja feltétlenül garantálni kisebbségei követeléseinek kielégítését. A hatalmi viszonyok szövetében a nemzetállam és kisebbségeinek kapcsolata ugyanis dinamikus jelleget mutat. Olyan tényezőktől függ, mint a kisebbségek szervezettségi szintje, a kisebbség lélekszáma, társadalmi helyzete. Továbbá meghatározza az is, hogy az állam milyen nemzetállam-építési technikákat követ, milyen a viszonya az esetleges anyaállammal, a nemzetközi közösséggel. 5 Mi az tehát, amit a nemzetállam kisebbségeivel kezdeni tud? Mit enged meg a nemzeti alapon szerveződő állam paradigmája az állam területén élő kisebbségek számára? A klasszikus értelmezés szerint a liberális nacionalizmusra épülő nemzetállam politikai nemzetként egyenlő állampolgárnak ismeri el a területén élőket, tekintet nélkül nemzeti hovatartozásukra, és a továbbiakban - legalábbis állam által garantált politikai jogok tekintetében - nincs tekintettel a kisebbségi jellegre. Eszerint a liberális nacionalizmus elméletében voltaképpen az állam egyenlőként bánik polgáraival, hiszen mindenki ugyanazt az állampolgárságot kapja, és a magánélet területére utalt nemzeti identitás megélését pedig nem gátolja, tehát egyenlő szabadságot is biztosít. Természetesen ezen elv következetes alkalmazását a nemzetiségek szempontjából akár cinikusnak is gondolhatjuk, hiszen az általa kialakuló, ideálisnak tűnő egyenlőségnek mégiscsak az az ára, hogy egy nemzet-egy nyelve, egy kultúrája kiemelődik a többi közül, amihez politikai jogok is társulnak. Legegyszerűbb példa ennek igazolására a hivatalos nyelv meghatározásának kérdése. Igaz ugyan, hogy a liberális nacionalisták elmélete szerint a demokratikus berendezkedés alapkövetelményei, mint a társadalmi igazságosság, a tanácskozó demokrácia megvalósítása és az egyéni szabadság garantálása csak a nemzeti liberális keretek között valósítható meg. Azonban a fentebb kifejtett érvelésük még a jóhiszeműség feltételezése mellett is vitatható a kisebbségi jogok elismerésének hiánya, és a kisebbségi nacionalizmus elfojtása miatt. A rendszer elméleti alapvetéseinek ma is vannak követői, hiszen például Franciaország, Görögország hasonló elveket követve tagadja meg a kisebbségek elismerését országa területén. Franciaország állandó képviselője az ENSZ-ben úgy fogalmazott 1976-ban, hogy a francia nép nem ismer el különbségtételt etnikai jellemzők alapján, és ennélfogva bármely kisebbségfogalmat visszautasít., április 12-én pedig a francia Alkotmánytanács kijelentette, hogy Franciaországban csak egy nép van, a francia nép, és így a korzikaiakat például nem ismeri el kisebbségként, csak mint az állam részét alkotó korzikai népet. 6 5 Brubaker, Rogers: Natonal Minorities, National States and External National Homelands in the New Europe,in Deadelus, American Academy for Arts and Sciences, Cambridge, szám 108.o. 6 Gerencsér Balázs-Juhász Albin: A kárpát-medencei magyar autonómiák lehetőségei az ezredfordulón (on-line) in Magyar Kisebbség Nemzetpolitkai Szemle, BEVET Kft, Kolozsvár Új Sorozat, VI. évfolyam, (20.) szám, 121

4 Természetesen Franciaországban nem csak a korzikaiak élnek kisebbségként, hanem pl.: bretonok, elzászi németek, katalánok és baszkok is, akik kisebbségként való elfogadását szintén alkotmányába ütközőnek tartja az ország. Ugyanakkor megfigyelhető rendkívül kis mértékben Franciaország engedése a kisebbségi kérdésben. Elismeri például alkotmányában a vallásszabadságot: Tiszteletben tartja mindenki hitét. A vallásszabadság garantálása során felmerülő - és a nemzeti-etnikai sokszínűséghez is kapcsolódó problémákat a laicitás elvére támaszkodva igyekszik az állam semlegesíteni, ami azonban akár nemzeti-etnikai problémákat, konfliktusokat is generálhat, ahogy azt a vallási jelképek viseléséről szóló törvény 2004-es elfogadásakor tapasztalhattuk. 7 Ugyan a nemzeti-etnikai kisebbségek vonatkozásában a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 27. cikkéhez fenntartást fűzött és megakadályozta az Emberi Jogok Európai Egyezményének kisebbségi jogokra vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyvének elfogadását is, viszont- igaz hosszú viták árán- de aláírta a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját 1999-ben. Ezentúl jelentős eredmény a korzikai nyelv elismerése regionális nyelvként, a breton és baszk közösségek anyanyelvi oktatásának lehetősége, valamint a közigazgatási decentralizációs folyamatok során a területi közösségeknek garantált nagyfokú pénzügyi szabadság. Talán a legfontosabb - bár a korzikaiak számára még mindig nem kielégítő önállóságot biztosítva -, hogy a 2002/92.számú törvény olyan jogot garantál, amellyel ugyan nem ruházza át az önálló jogalkotást a Korzikai Gyűlésre, de megadja a lehetőséget, hogy az elfogadja a központilag megalkotott törvényeket és végrehajtási szabályokat. Franciaországban a nyitást kettős folyamat határozza meg: egyfelől tapasztalható a decentralizáció, a közigazgatási hatékonyság fokozásának szükségessége, másfelől viszont a kisebbségek kollektív jogainak elismerése iránti igény is egyre határozottabb, amellyel az államnak törődnie kell. 8 Mindezek a lépések azonban még nem vezettek ahhoz a paradigmaváltáshoz a francia politikai gondolkodásban, ami a kisebbségek alkotmányos elismerését garantálhatná. 9 Görögország szintén egyetlen kisebbség létét hajlandó elismerni, mégpedig a Nyugat-Trákiában élő törököket. Más kisebbségek jelenlétét, így például a macedónokét vagy a bolgárokét, vlachokét vitatják. A vallásszabadság szempontjából is problematikus alkotmányos gyakorlata, hiszen az ortodox vallást uralkodónak nevezi meg a többi valláshoz képest, ami a gyakorlatban 7 Szajbély Katalin: A vallási jelképek viseléséről szóló törvény Franciaországban (on line) in Jogelméleti Szemle 2004/4. szám, 8 Izsák Balázs: Kisebbségi autonómiák Európában (on-line)in Erdélyi Napló,Kalauz Kft, Kolozsvár,XVIII. Évfolyam, 13.(860.)szám 2008.április Kardos Gábor: Kisebbségek: konfliktusok és garanciák, Gondolat Kiadó, Budapest, o. 122

5 előjogokkal is társul, és ez több ízben eredményezte, hogy az országnak nemzetközi fórumon kellett magyarázatot adnia gyakorlatára. 10 Természetesen a liberális nacionalizmusra épülő nemzetállam klasszikus formáján alapulva megfigyelhető a nemzetállamok engedése a kisebbségi nacionalizmusnak -ahogy azt láthattuk a legszigorúbb Franciaország példáján is. Fontos leszögezni, hogy a demokrácia és a nemzetállam nem olyan tényezők, amelyek a történelem befejezett produktumai, hanem folyamatosan változnak, jól mutatja ezt, hogy nincs két teljesen egyforma rendszert felmutatni képes nemzetállam, és demokrácia sem. Így a nemzetállam klasszikus, a politikai nemzeten alapuló, és a nemzetiségek nacionalizmusának egyáltalán nem teret engedő attitűdjéhez képest ma már sok, attól eltérő alapvetően demokratikus berendezkedésű mérsékelt vagy megengedő nemzetállamot figyelhetünk meg. Másrészt fontos tényező az emberi jogok elméleti kidolgozása, megalapozottsága is ebben a folyamatban. Adott egyfelől az a tétel, amely szerint a nemzeti identitás szabad megválasztásához való jogot (és a nemzetiségek nacionalizmusát ez alapján) emberi jogi alapon illik garantálni. Ez ma olyan nemzetközi szinten garantált jog, 11 amelyet egy magát demokratikusnak nevező állam nem vitathat el. A másik nagyon fontos tétel, amely alapvetően meghatározza a nemzetállamok gondolkodását, a népirtás jellegű bűncselekmények elkövetésének a tilalma. 12 Ha tovább keresgélünk a nemzetközi jogban, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy jogi kötőerővel rendelkező kisebbségvédelmi dokumentumokat ugyan nem találunk túl nagy számban (pl.: A Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről Szóló Egyezmény-1969/8.tvr.), de a minimális alapstandardokat rögzítő dokumentumok, az ajánlások és deklarációk (pl.: az Európa Tanács Keretegyezménye a Nemzeti Kisebbségek Védelméről; a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, az EBESZ politikai deklarációi, vagy az Európai Bíróság gyakorlata) segítik azt, hogy a kisebbségek felé az államok nyitottabbá váljanak, toleranciát tanúsítsanak. Az emberi jogi megalapozottsághoz természetesen hozzájárul számos szomorú történelmi tapasztalat, és az a vitathatatlan tény is, hogy az utilitarista és biztonságpolitikai megközelítés inkább megnehezítik az etnikai jellegű konfliktusok kezelését, és rombolják az állam nemzetközi presztizsét. 10 Varga Attila: Állam és egyház viszonyrendszerének jellemzése,(on line) in Magyar Kisebbség, Nemzetpolitikai Szemle, BEVET Kft, Kolozsvár, VI. évfolyam, (22.) szám 11 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 27. cikk: Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebségek élnek, az ilyen kisebbséghez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival közösségben saját kulturális életük legyen, hogy vallják és gyakorolják saját vallásukat, vagy hogy saját nyelvüket használják. 12 Népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948 december 6-án született ENSZ Egyezmény, amely minden államot, az Egyezményt alá nem írókat is köti szokásjogi alapon-1955/16.tvr.. 123

6 Mindezen változások, tényezők hatásra megfigyelhető, hogy a nemzetállamok a fent említett szempontok által meghatározottan - garantálhatnak kisebbségi jogokat a területükön élő kisebbségek számára. Atekintetben, hogy ebben meddig kell elmenniük, meglehetősen szabad kezet kapnak a nemzetállamok, és nagymértékben függ a kisebbség érdekérvényesítő képességétől is. Természetesen ez a tendencia nem azt jelenti, hogy a nemzetállami nacionalizmus eltűnik, vagy feltett kézzel átadja a terepet a kisebbségeknek. Csupán annyit jelent, hogy elsősorban emberi jogi alapokon elismeri azt a tényt, hogy a kisebbségeknek is joguk van a saját nacionalizmusukra, és ezt számára még elfogadható politikai - jogi keretben kifejezésre juttatja. Így tehát az a kettősség figyelhető meg, hogy a nemzetállam saját nacionalizmusának is a fent említett keretek között- a törvényesség, jogállamiság, emberi jogok keretei között- teret enged, és például az állami nyelvpolitika, vagy a közigazgatási határok megrajzolása által, esetleg a területén történő népességszabályozással, áttelepítésekkel építi saját nemzetállamát, ugyanakkor viszont- mindemellett a kisebbségek számára bizonyos különjogokat garantál. Ezen különjogok tárháza, terjedelme és mélysége tehát sokrétű lehet: a hivatalos helyeken a nemzetiségi nyelv használatának a garantálása, a nemzetiségi oktatáshoz való jog, a nemzeti kultúra állami támogatása révén, politikai részvétel garantálásával elsősorban az önkormányzatok által, nemzeti szimbólumok hivatalos helyeken való közzétételével, stb. A különjogok tekintetében jelentősége van annak, hogy pusztán az egyént megillető jogokat garantál-e az állam, ilyen például az identitás megválasztási szabadságának a biztosítása. Ez elvileg nem igényel túl nagy ráfordítást sem a többségi társadalomtól, sem pedig az államtól, ha az állam úgy értelmezi a szerepét, hogy csupán magánviszonyok közepette kell engednie annak megnyilvánulásait. Ha közösségként ismeri el az állam az adott nemzetiséget, az már az jelenti, hogy csoporthoz kötött jogként a hivatali nyelvhasználatra, az anyanyelvi oktatásra ad lehetőséget, vagy kollektív jogként a politikai részvételhez is garanciákat ad önkormányzatok alakításának formájában, esetleg a területi autónómia garantálásával. 13 Az ilyen típusú jogok biztosítása, már tevőleges magatartást vár el az államtól, és feltételezi, hogy nem csak az egyént, hanem a közösséget, és annak jogát bizonyos jogosítványokhoz is elismeri. Ez a lehetőség pedig már átvezet egy olyan területre, amely Kymlicka szerint is kívánatos volna, hogy tudni illik az állam hagyjon fel saját nemzetállam építési törekvéseivel, és lépjen a multietnikus vagy többnemzetiségű állam útjára, amely igazságosabbnak tűnő megoldással kecsegtet, mint egyetlen nemzet hegemóniája az államban. Hiába ugyanis a nemzetállam kisebbségpolitikája, és a kisebbségi különjogok garantálása, a folyamat kettős. Igaz ugyan, hogy az állam több - kevesebb jogot garantál a nemzetiségei számára, azonban ez soha nem eredményezi a 13 Kis János Túl a nemzetállamon II. in Beszélő, Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest, április II. évfolyam, I. évfolyam 2.. szám o. 124

7 kisebbségek és a nemzetállam kapcsolatának nyugvópontra jutását. Jellemző ugyanis az, hogy miközben a nemzetállam jogokat garantál a nemzetiségeinek, aközben éppen annyira rombolja is őket, 14 azáltal hogy nemzetállamát építi, meghatározza a hivatalos nyelvet, a közigazgatási határokat stb. Az egyensúlyt nehéz megtalálni és a liberális nacionalizmusra épülő államnak nem is ez a célja - a jogokat adó, és asszimiliációt elősegítő intézkedések között. Ezért a kisebbségek az asszimiláció és az elszakadás két végpontja közötti egyenesen mozoghatnak mindkét irányban. Ha jól szervezett, területileg koncentrált és növekvő lélekszámú a nemzetiség, valószínű az elszakadás felé közelít inkább - hiába is ad a nemzetállam akár területi autonómiát is garantáló jogokat a kezébe. Ezzel szemben egy alacsony szervezettségi szintet mutató, csökkenő létszámú, dekoncentrált kisebbség egy idő után valószínűleg nehezen tudja megtartani különjogait, és könnyen az asszimiláció áldozata lesz. Az etnikailag tiszta nemzetállamokra való osztódás, akár az asszimiláció révén, akár az elszakadás útján, több kutató szerint sem életképes megoldás, sem gazdaságilag, sem etnikailag nem kivitelezhető, hiszen teljes mértékben megtisztítani etnikailag területeket ma már tilos, annyi államot pedig, ahány nemzetiség létezik, lehetetlen létrehozni. Ezért aztán érdemes más irányban vizsgálódni: az etnikailag semleges állam lehetőségét, illetve a területi autonómia, és a multietnikus berendezkedésű állam gondolatát elemezni. 3. Az etnikailag semleges állam lehetősége Amikor azt tapasztaljuk, hogy a liberális nacionalizmus elve szerint létrejövő nemzetállam nem tudja kielégíteni megfelelően a kisebbségi igényeket, sőt az általa alkalmazott egyenlőség elve hátrányba sodorhatja nemzeti kisebbségeit, akkor a megoldást lehet keresni egy szögesen ellentétes elméletben: az etnikailag semleges államéban. 15 Az állam ebben az esetben hasonlóan a vallásokkal szemben tanúsított elvi semlegességhez, a területén élő népcsoportokhoz is semlegesen viszonyul. Milyen következményekkel járna egy ilyen döntés az állam részéről? Olyan problémákat lehet felvetni ezzel az első hangzásra nemzetiségek számára szimpatikusnak tetsző megoldással szemben, mint a hivatalos nyelv meghatározásának nehézsége, az állami ünnepnapok meghatározásának problémái, vagy az állam nevének deetnicizálási lehetősége. De a legsúlyosabb probléma az lehet, hogy az etnikailag semleges államnak a polgáraihoz nincs több kötődése, mint egy gazdasági szolgáltató vállalkozásnak az ügyfeleihez, és így az állampolgárok az államként működő vállalkozás ügyfeleivé minősülnének át. 16 Vagyis a szolidaritás és a lojalitás teljesen hiányzik, azok a 14 Connor,Walker: Nation Building or Nation Destroying? In World Politics,Cambridge University Press, Princeton, sz o. 15 Gombár Csaba: Magammal vitázom. Nemzetről, etnikumról, az egyes emberről. Budapest, Korridor Politikai kutatások Központja, Kis János: Túl a nemzetállamon I. in Beszélő, Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest március II. évfolyam, I. évfolyam 1. szám o. 125

8 legfontosabb jellemzők, amelyek miatt a nacionalizmus viszont képes a társadalom szervező erejévé válni, és amit más szervező elvnek nem sikerült eddig felváltania. Így az etnikai semlegességre nem tekinthetünk úgy, mint amely a nemzeti kisebbségek problémáinak megoldására alkalmas elmélet vagy államszervezőelv, és a gyakorlatban is kivitelezhetetlennek tűnik az ún bevándorló államokban, mint pl.: az USA, Kanada vagy a dél-amerikai államok. 4. Többnemzetűség, soknemzetűség, multietnikus állam Kymlicka úgy veti fel a többnemzetiségűség gondolatát, hogy nem szükséges teljesen elvetni a liberális nacionalizmus elgondolásait. Annak alapvetéseit a demokrácia megvalósításához ő is hasznosnak véli, viszont alapvető célját szükségesnek tartja átalakítani. 17 Amennyiben feladjuk az egy nemzet egy állam ideológiát, akkor szerinte az új célkitűzés a multinacionalista állam lehet, amely többnemzetiségű föderalizmusként valósulhat meg. A liberális nacionalizmus talaján kialakított nemzetállamból nő ki, méghozzá a nemzetiségeknek adott jogok mélysége, - a hatalom megosztása - adja hozzá az erőt és alapot. Találhatunk példát erre Spanyolországban, Belgiumban, vagy Nagy- Britanniában is, de Kanada is kiváló példa. Keating különbséget tesz többnemzetiségű - a nemzetiség fogalma itt többes, változik kontextustól függően- és soknemzetiségű állam között - ahol csak jól körülhatárolható nemzetiségi csoportok egymás mellett éléséről van szó, és kísérletet tesz a többnemzetiségű társadalom szervező erejének a meghatározására is, amelyet a közös alkotmányban lát. 18 Ő is felveti azonban annak problémáját, hogy a közös alkotmányos értékek meghatározásánál ütközhetnek akadályba a nemzetek. Keating azonban - ahogy sok más szerző az ilyen közös alkotmányosság alapján szerveződő államokat elkülöníti a szimpla föderalizmustól, és arra épít, hogy az állam politikai közösség, de abban több démosz él, amelyeket az alkotmányos értékek, az a közös harc, amely révén elérik az állam kialakulását, gyúrnak egy közösséggé. 19 Azonban akár multietnikusnak, akár többnemzetiségűnek nevezzük az államot, bármennyire is optimista látásmódra adnak okot, és a nemzetiségek szempontjából sokkal több politikai jóval kecsegtetnek, mint a nemzetállam, sok kérdést vetnek fel. Az egyik ilyen alapvető probléma, hogy milyen elvek alapján határozzuk meg a multietnikus jelleget. Kis János is úgy érvel az általa társnemzetinek nevezett állam mellett, mint amely sokkal inkább üdvözlésre méltó a nacionalizmusnál és a nemzeti neutralizmusnál, amely több etnikai gyökerű 17 Kymlicka, Will- Straehle, Christine: Kozmopolitanizmus, nemzetállamok, kisebbségi nacionalizmus in Kellék, Pro Philosophia Alapítvány, Kolozsvár sz o. 18 Keating, Michael: Többnemzetiségú demokráciák a szuverenitás utáni világrendben in Pro Minoritate, Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, tavasz o. 19 ld.: Habermas, Jürgen: Staatsbürgerschaft und nationale Identität, in Habermas, Jürgen:Faktizität und Geltung. Suhrkamp, Frankfurt am Main o. 126

9 csoportot is beemelne a hivatalosan elismert közösségek közé. 20 De nem egyértelmű, hogy kik, mely csoportok válhatnak a politikai közösség részévé, és melyek nem: etnikai alapon történik-e a kiválasztás, vagy Habermasra alapozottan a közös alkotmányos értékek mentén történik az állam szervezése. Amennyiben pedig nem kötődik egyetlen nemzethez sem az állam, hanem a közös alkotmányos értékekhez, akkor ezek kidolgozásához melyek a szempontok. Kis János elméletében megfelel a társnemzet célkitűzése a Kymicka által multinacionálisnak, vagy Keating által többnemzetiségűnek nevezett állam alapvetéseinek. A társnemzet az etnikailag megosztott társadalmakban jön létre, ahol az állam minden polgárát egyenlőként kezeli, és a területén élő etnikumok politikai közösségét, hagyományát, kultúráját fogadja el, és tekinti sajátjának, nem pedig egyetlen kiválasztott nemzetét. A társnemzeti állam segítséget ad csoporthoz kötött jogok illetve kollektív jogok formájában a hátrányos helyzetű csoportoknak is. 21 A multietnikus állam elmélete nem ad választ továbbá arra a kérdésre sem, hogy hogyan integrálja esetleg azokat az újonnan betelepülő nemzetiségeket, amelyek szintén vindikálhatnak maguknak kisebbségi jogokat. Ha a nemzetállamoknál felrajzolt egyenest újból magunk elé képzeljük, akkor felmerül az a kérdés is, mely szerint a multietnikus államban résztvevők, akik társnemzetekként élnek együtt, miért lesznek arra motiváltak, hogy részesei maradjanak a multietnikus, föderatív államnak, és ne kívánjanak önálló államot létrehozni, esetleg anyaállamukhoz csatlakozni. Az eddig teljesen dinamikusnak feltételezett viszonyról elképzelhető-e, hogy a társnemzeti jelleg okozza a nyugvópontra jutást. Különösen aktuális ez a kérdés manapság, amikor a nacionalizmusok, a szélső jobboldali pártok megerősödését tapasztalhatjuk általánosságban, és a Kymlicka által még pozitív példaként felhozott multietnikus államok is komoly problémákkal küzdenek. A közös alkotmányos értékek lehetnek válaszok erre a kérdésre, de ilyen típusú sikerre vitt alkotmánnyal eddig még nem találkozhattunk. Érdemes megemlíteni a multietnikus állam alkotmányos alapértékeinek sikerességével kapcsolatban Svájc példáját, ahol az alkotmány a területileg rendkívül jól elhatárolt 3 nemzetiség, a francia, német, olasz, valamint a kevésbé elszigetelt rétoromán nyelvű közösség számára hoz létre államszövetséget, példátlan teret biztosítva e közösségek számára, hogy saját nyelvükön élhessék életükez és ahol egyik nemzet sem követeli a kizárólagosságot az államalkotó nemzeteként való elismerésre. A multietnikus berendezkedés zavartalan működését alapvetően két intézmény biztosítja Svájcban: egyfelől a közvetlen demokrácia, másfelől a föderatív berendezkedés és devolúció. A közvetlen hatalomgyakorlás eszközei, úgy mint a népi kezdeményezés és a népszavazás azt garantálják, hogy a döntéshozatalt akár a kisebbségben lévők is befolyásolhatják, míg a föderális 20 Kiss, János: Túl a nemzetállamon II. in Beszélő, Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest április II. évfolyam, I. évfolyam 2.. szám o. 21 Kiss, János: Túl a nemzetállamon II. in Beszélő, Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest április II. évfolyam, I. évfolyam 2.. szám 27.o.. 127

10 szerkezet azt biztosítja, hogy egy-egy nemzetiség a saját kantonjában többségben lévén kompenzálhatja az állami szinten elszenvedett kisebbségi helyzetét. Ez alól a rétorománok kivételt képeznek, hiszen nekik nincs saját kantonjuk. 22 Szalayné Sándor Erzsébet rámutat tanulmányában arra, hogy elvileg ezek az eszközök biztosítják a kisebbségvédelmet, és további speciális kisebbségvédelmi rendelkezések nincsenek Svájcban. Mindezek alapján még az alkotmány módosítására is lehetőség volna viszonylag könnyen, többségi döntéssel, és így akár a 4 nyelvi kisebbség egymáshoz viszonyított alkotmányos helyzetén is lehetne változtatni, azonban egy ilyen döntés magának Svájc államának a létjogosultságát vonná kétségbe. A többségi döntéshozatalnak vannak alkotmányos illetve nemzetközi korlátai- amelyek a kisebbségek számára is indirekt módon védelmet garantálnak: így az alkotmányos alapjogok, a kantonok alkotmányai, ENSZ dokumentumok, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a méltányosság és tolerancia alapelvei. 23 Mindezek alapján látható, hogy Svájc mintaként nehezen állítható a többi ország számára, hiszen kisebbségei helyzete, földrajzi eloszlása speciális, a nyelvi kisebbségek közötti hatalommegosztás ezen speciális feltételekre reagálva alakulhatott így ki. A közvetett úton érvényesülő kisebbségvédelem pedig addig működhet, ameddig nincs olyan erő, amelyik a konszenzust, amelynek keretében működik, elbizonytalanítja, felrúgja. Márpedig a svájci társadalom és állam is találkozik működése során kihívásokkal, amelyek ezt a fennálló rendszert kikezdték az elmúlt néhány évtizedben. A kihívásoknak egyértelmű jelei vannak: például a Svájci Néppárt szélsőséges, rasszsista megnyilvánulásoktól sem mentes, legutóbbi 2007-es, sikeres választási kampánya, amelyben nyíltan fenyegetett a kialakult politikai rendszer felrúgásával. Szintén feszültségre adnak okot olyan jelenségek, mint hogy a rendkívül nehezen megszerezhető állampolgárság elnyerésének reménye nélkül dolgozik a munkavállalók egynegyede az országban, hogy a betelepülők egyes csoportjaiban sokkal több gyermek születik, mint a svájci állampolgárságú családokban; valamint a legutóbbi többségi döntés az új mecsetek építésének megtiltásáról, vagy az újabb és újabb jogalkotási kísérletek az országban tartózkodó külföldiek számának korlátozására. Természetesen ameddig a nemzetközi és belső szűrők révén kielégítően lehet válaszolni a kihívásokra, addig a rendszer működőképes tud maradni. A kérdés azonban nyitott Svájc esetében is, hogy ezek a tendenciák hova fejlődhetnek az államban, és képes lesz- e jelenlegi államberendezkedésével és kisebbségvédelmi rendszerével megoldani a felmerülő problémákat. Ha tovább vizsgáljuk a többnemzetiségű, multietnikus állam elméletét, akkor feltehetjük azt a kérdést is, hogy az miben lesz más, mint a nemzetállam elmélete. A legfontosabb a politikai szerveződés szintjeinek kirajzolása, a 22 Szalayné Sándor Erzsébet: A kisebbségi kérdés előzményei és összefüggései a nemzetközi jogrendben (on-line) in Regio.Kisebbség, politika, társadalom 1998/ 9. évfolyam, I.szám 23 uo. 128

11 hatalommegosztás rendjének a kidolgozása lenne. Ezzel kapcsolatban azonban hiányos a szakirodalom. Valószínűleg ennek oka az, hogy a multietnikus államok éppen úgy, ahogy a nemzetállamok is csak alapjegyeikben mutatnak hasonlóságot és a hatalomgyakorlás tartalommal való megtöltése erőteljesen függ a benne szereplő csoportok jellegétől, nagyságától, erejétől. Amennyiben pedig így van, nehéz egységes, általános érvényű politikaelmélet kidolgozása. Valószínűbbnek tűnik az induktív módszer érvényesülése, egy - egy gyakorlatban működő állam jó példaként állítása. Ugyanazokat a társadalomformáló, összetartó erőket kell tehát megtalálni a multietnikus állam számára, mint amelyeket a liberális nacionalizmusban talált meg a demokrácia. Hogyan lehet garantálni az egyéni szabadságot-szolidaritást, létrehozni egy tanácskozó demokráciát. A szervező erő tekintetében a hiányos szakirodalomban is meghatározó az a felfogás, amely az alkotmányhoz fűződő identitást emeli ki, mint új társadalomformáló erőt azt erőteljesen elhatárolva a szimpla föderalizmustól. 24 Azonban kiváló példa az Európai Unió Alkotmánya körüli vita is, hogy olyan alkotmányos alapértékeket nem könnyű találni, amelyek több nemzet összekovácsolására alkalmasak. Az a tény, hogy az államok hatalomgyakorlása, szuverenitása átalakul jelenkorunkban, valószínűleg motiválóan hat a kisebbségek számára is, hogy ne kizárólag elszigetelt nemzetállami keretben gondolkodjanak, hanem meglássák a hatalomban való részvétel egyéb módjait is, így akár a föderatív, közös alkotmányra épülő szövetségben rejlő lehetőségeket. Valószínűsíthető, hogy amennyiben ez a lehetőség adott a kisebbségek számára, akkor nyitottak lennének olyan multietnikus társadalmak létrehozására, ahol nem kisebbségként, hanem nemzetiségként határozódnának meg, és ahol politikai értelemben ugyanazt a státuszt élveznék, mint az államalkotó többi nemzet. Tapasztalható a kisebbségi, nemzetiségi csoportoknak a radikalizmustól, és szeparatizmustól erre forduló irányzata, azonban sikerük azon múlik, hogy valódi jogokat, és tényleges hatalomgyakorlásban való részvételt tud-e garantálni nekik az újonnan szerveződő állam, közösség. 5. A posztszuverenitás kora: transznacionális identitás kérdése Láthatjuk tehát, hogy a multietnikusnak nevezett társadalom, és a nemzetállam átalakulása többnemzetiségű állammá olyan járható út, amely megoldási lehetőséget vet fel ugyan, de elmélete nem kidolgozott, a gyakorlatban pedig többféle problémával küzd, megválaszolatlan kérdései szintén vannak. A globalizáció, a hatalmi struktúrák átrajzolódásának korában vetődött fel a multietnikus társadalom kialakításnak a lehetősége is, de érdemes 24 lásd: Tully, James: Strange Multiplicity:Constitutionalism in an Age of Diversity, Cambridge University Press, Cambridge,1995.; Habermas, Jürgen: Die postnazionale Konstellation und die Zukunft der Demokratie. In Habermas, Jürgen: Die postnationale Konstellation. Politische Essays, Suhrkamp,Frankfurt am Main, o., Habermas Jürgen: Staatsbürgerschaft und nationale Identität, in Habermas, Jürgen:Faktizität und Geltung. Suhrkamp, Frankfurt am Main, o. 129

12 elgondolkodni továbbá azon a lehetőségen, hogy a nemzetállamhoz kötődő identitást nem lehet-e felváltani ún. transznacionális, nemzeteken átívelő, azokat meghaladó identitással, amelyben a társadalom szervező erejében esetleg még inkább elveszti jelentőségét a nemzethez való tartozás. Az ún. transznacionális szervezetek megteremtik a lehetőséget arra, hogy ugyan általában bizonyos feladatok, vagy prioritások köré csoportosulva, de mégis átvegyenek a korábban kizárólag az államokat megillető szuverenitás elemekből bizonyosakat, és a nemzeti identitás mellé a benne résztvevő államok számára újabb identitáselemet biztosítsanak. A többes identitás létezésének a problémájára itt nem kívánok részletesen kitérni, de az valószínűsíthető, hogy az emberi természet velejárója, hogy sokféle identitást képes hordozni magában. A nemzeti identitásunkról való lemondás, vagy egy nemzeti identitás felvétele, bár nem jelent erkölcsi meghasonulást, és nem a jó- és rossz közötti választást jelenti, és semmiképpen nem könnyű döntés, de lehetséges. Mindazonáltal nem lehetetlen, az sem, hogy az egyén számára olyan értékeket tartalmaznak az identitások, amelyek között nem akar választani, hanem mindegyiknek, többnek részese kíván lenni. A regionális-akár államon belüli-akár államhatárokat meghaladó- identitások létezését számos empirikus kutatás vizsgálja, nemzeti identitás melletti létezésük lehetséges, szerepük pedig a posztszuverenitás korában felértékelődhet, tekintettel a hatalomgyakorlás átszerveződő színtereire. 25 A probléma a transznacionális szervezetek által kínált megoldás kapcsán többoldalú. Egyfelől a jelenleg a világban működő valamennyi nemzetközi szervezet ad hoc módon fejlődött, ami azt jelenti, hogy akárcsak a multietnikus államok, a transznacionális szervezetek esetén is meglehetősen hiányos a szakirodalom. Előre megtervezett, általános irányvonalak, a politikai döntéshozatal, a hatalmi viszonyok eltervezett megosztása szerint létrejött nemzetközi szervezetünk nincs. Probléma továbbá, hogy a nemzetközi szervezetek államközi, kormányközi jelleget öltenek többnyire, és nem tudnak tagállamaiktól eltérő, olyan identitást megalkotni, amely eljelentéktelenítené a nemzetállamokat. És végezetül probléma a transznacionális szervezetekkel az is, hogy döntéshozatali mechanizmusaik kevéssé demokratikusak, nagyon távol állnak tagállamaik polgáraitól. Így természetesen sokkal kevésbé látható annak az esélye, hogy egy ilyen nemzetközi szervezet feloldja a nemzetállamok uralmát, és sikerrel célozza meg tagállamai polgárait egy olyan identitással, ami a nemzeti felváltására képes. A legkézenfekvőbb példát számunkra talán az Európai Unió, és a hozzá kapcsolódó európai, vagy európai uniós identitás kérdése jelentheti. Pozitív vívmányai - mint az uniós polgárság és tényleges értékei - az uniós polgárság következményei, és az Unió szimbólumai ellenére az európai uniós identitással szemben is felvethető több kérdés. Láthattuk például az európai alkotmányozás 25 Kántor Zoltán: Az identitás kapcsán in Provincia,Etnoklutúrális Kisebbségek Forrásközpontja, Kolozsvár, II. évfolyam, 11. szám, november 15.o. 130

13 folyamatában, hogy a gazdasági téren mégannyira olajozottan működő integráció és a benne relatíve egyetértésben működő, hasonló államok számára sem volt könnyű megállapítani olyan közös értékeket, amelyek mentén saját maguk számára kötelező alapvető normákat, identitáselemeket el tudtak volna fogadni. Ezentúl hiába létezik ugyan az uniós polgárság, az uniós szimbólumok, és azok európai értékeket közvetítő szellemisége, az uniós polgárság egyrészt a nemzetállamokhoz kötődő állampolgárságon alapul, másrészt nem mutatkozik elegendő szervező erő jellegükben, ami által képesek lennének kiváltani a nemzeti identitás szervező erejét. Tagadhatatlan tény viszont, hogy az Unió, és az általa képviselt értékrend alapján kialakítható identitás kiegészítheti, finomíthatja a nemzeti identitást, és a nemzetállami nacionalizmust, viszont azt felváltó alternatívaként nem állja meg a helyét, és nem tisztázott helyzete a regionális identitásokkal - akár az európai identitással szemben sem. Az Uniónak nem sikerült eleddig olyan tartalommal megtöltenie az európai uniós identitás fogalmát, amely alkalmas volna a nemzetállamhoz kötődő, nemzeti vagy regionális identitás felváltására. Így nem alkalmas hívószóként sem azoknak a jelenleg nemzetállamukat építő új és újonnan megalakult államoknak és azok kisebbségei számára sem, akik jelenleg az Unióhoz való csatlakozásra várnak. Az Unióra továbbá jellemző az is, hogy a fejlődése szintén ad hoc jellegű, folyamatos a lavírozása a kormányközi és a föderatív jelleg között, olyan nemzetállamokra épül ugyanis, amelyek többnyire szuverenitásukat nem kívánják teljes mértékben átruházni rá, hanem csak bizonyosakat. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy az európai uniós identitás nem forrhatott ki teljesen, nem alakulhattak ki azok a megkülönböztető karakterjegyei hiányzik pl.: közös nyelve, közös történetírása, kollektív emlékezete - amelyek csak rá lennének jellemzőek, amelyek elválasztanák az őt létrehozó és más államoktól, továbbá vonzóvá tennék az egyének számára. 26 Legalábbis egyértelmű választ nem képes arra adni, hogy mitől más európainak, és nemzetinek lenni egyszerre, netalán miért lenne jobb csak európainak lenni, és arra vonatkozó egyértelmű tendenciákat sem látunk, hogy az Unió törekedne egy az államaitól és Európától független saját identitás meghatározására a maga számára. A Magyar Gallup Intézet A Standard Eurobarométer (EB 59 ) és A tagjelölt országok Eurobarométere (CCEB ) alapján végzett összehasonlító elemzéseket az Európaiság és nemzeti identitás az Európai Unióban és a tagjelölt országokban címmel 2004-ben. A grafikonon jól látható, hogy a magát csak nemzetiként meghatározók mellett, és az elsősorban nemzetinek és aztán európainak meghatározók mögött valamennyi országban elenyésző az 26 Demesmay, Claire: Les Européens existent-ils?(on-line) inpolitique étrangere, IFRI, Paris, sz o. 131

14 elsősorban magukat európaiaknak tartók aránya, nem beszélve a magukat kizárólag európaiaknak tartók arányáról. 27 Európai és nemzeti identitás 28 Egyáltalán nem biztos azonban az sem, hogy az Uniónak magára kell vállalnia ezt a szerepet, illetve a saját identitás felépítésre energiát kell fordítania, hiszen (a)z európai lakosság jelentős részének egy-egy régió sokkal jobb identitási keretül szolgál, mint egy absztrakt Európa, vagy akár az Európai Unió. 29 De sorra elemezhetnénk a transznacionális szervezeteket, akik abból a szempontból rendkívül fontos szerepet töltenek be, hogy mérséklik, és átalakítják az állam hatalomgyakorlásbeli kizárólagosságát, pl.: a katonai 27 forrás: Magyar Gallup Intézet Budapest: Európaiság és identitás az Európai Unióban és a tagjelölt országokban 28 Grafikonunkon a következő jelöléseket alkalmaztuk: MS-2004: az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó 10 ország: Ciprus (CY) Csehország (CZ) Észtország (EST) Lengyelország (PL) Lettország (LV) Litvánia (LT) Magyarország (H) Málta (M) Szlovákia (SK) Szlovénia (SLO); CC-3: a 2004-ben még nem csatlakozó három tagjelölt ország: Bulgária (BG) Románia (RO) és Törökország (TR); CC-13: a tizenhárom tagjelölt ország (az MS-2004 és a CC-3 együtt); EU-15: az Európai Unió jelenlegi tagországai: Ausztria (A) Belgium (B) Dánia (DK) Egyesült Királyság (UK) Finnország (SF) Franciaország (F) Görögország (G) Hollandia (NL) Írország (IRL) Luxemburg (L) Németország (D) Olaszország (I) Portugália (P) Spanyolország (E) Svédország (S); EU-25: az Európai Unió a tíz ország csatlakozása után (az EU-15 és az MS-2004 együtt); EU-28: valamennyi mai tagország és minden tagjelölt ország (az EU-15 és a CC-13) együtt 29 Koivumaa, Katarina: Europe: Several Identities, or one Single Identity? In Perspectives,Institute of International Relations, Prague 1998/10. sz o. 132

15 védelem (NATO), vagy az emberi jogok területén (Európa Tanács), viszont nem képesek a nemzethez kötődő társadalomszervező erő felváltására. Az egyik legjelentősebb elméleti elemzés a területen David Heldtől származik, aki ugyanazon három alapelem miatt, amivel a liberális nacionalisták érvelnek elméletük elengedhetetlen voltára a demokrácia számára vezeti le az ún. kozmopolita kormányzás szükségességének érvrendszerét. Held igazolni látszik a demokratikus intézmények nemzeti szint feletti működésének szükségességét. Fő érve az, hogy az államok gazdasága, hatalomgyakorlási keretei transznacionális rendszerekbe ágyazódnak ma már, és így az egyén érvényesülését, a politikai jogok gyakorlását, és az egyént megillető jogokat nem köti kizárólag a nemzetállamokhoz, hanem azokhoz a transznacionális szervezetekhez is, amelyekbe a nemzetállamok beágyazódnak. Held elmélete azonban nem ad választ arra a szintén alapvető kérdésre, hogy milyen előfeltevések, pl. milyen közös transznacionális identitás mentén lehetne létrehozni ezeket a transznacionális szervezeteket, és magát a kozmopolita kormányzást. 30 A jövőben megjelenhetnek olyan szervezetek például az emberi jogok, a környezetvédelem, és más globális problémák mentén, amelyek hatalmas összetartó erőként működnek tagjaik között. Hasonlóan, ahogy pl. a Greenpeace vagy az Amnesty International működik jelenleg tagjai között. Azonban azt nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ezek az intézmények valószínűleg csak tagjaik között alkalmasak szervezni a közösséget, és közöttük megteremtik a működéshez szükséges demokratikus alapelemeket, de pl.: a szükséges szolidaritást, vagy együttműködést a szervezeten kívüli személyekkel már nem tudja milyen elvek mentén garantálni. 31 Elméletileg elképzelhető olyan kor, amikor az identitásválasztási szabadság teljesen elszakad a nemzettől, és nem az lesz a meghatározó tényező a társadalomszervezésben, ahol a politikai közösségek teljesen felbomlanak és probléma-központú, vagy szabad identitásvállalású közösségekké alakul át a világtársadalom, amely a nemzetiségi problémát is teljesen negligálja. Azonban ehhez olyan szintű paradigmaváltás szükséges, ami jelenleg az utópia kategóriáját meríti ki. Arra vonatkozólag, hogy az állatvédők szövetsége, a környezetvédők ligája, az élelmezést segélyezők szövetsége, és egyéb szabadon vállalt közösségek létrejöjjenek, ma is van lehetőség. Viszont, hogy ők felváltsák, átalakítsák a mai nemzetállamok jelentőségét, társadalomszervező erejét ez még egy további utópia, és olyan döntések sorozata államok, államvezetők, egyének, gazdasági szereplők és a részéről, ami nehezen képzelhető el. Láthatjuk tehát, hogy adott a lehetőség a politikatudomány előtt a transznacionális szervezetek olyan új generációjának, vagy egyetlen nagy 30 Held, David: Democracy and the Global Order- From the modern State to Cosmopolitan Governance. Polity Press, London o. 31 Falk, Richard: The World Order between Inter_State Law of Humanity: The Role of Civil Society Institutions. In Archibugi, -Held David(szerk.) Cosmopolitan Democracy- An Agenda for a New World Order, Poltiy Press, London,

16 transznacionális szervezet elméletének a kidolgozásra, amely mellőzve az ad hoc jelleget, választ ad a politikai képviselet igazságos megvalósításának kérdésére, és ezáltal felváltja a nemzetállamok, és a demokráciák jelenlegi formáinak hegemóniáját, esetleg azokat kiegészítve segít a most működő rendszer egyensúlytalanságainak helyreállításában. Held például erre megoldási javaslatként az ENSZ olyan reformját vázolja fel, ahol az államok mellett van egy második kamarája a döntéshozatalnak, ahol a civil szervezetek, nemzeti kisebbségek is képviselettel rendelkeznek, vagy az államok olyan vétójogát a döntéshozatalban, amely az állampolgárok számára világossá teszi, hogy a transznacionális szinten hozott döntés is fontos és legitím. 6. A posztszuverenitás kora: az államnál kisebb szerveződési egységek részvétele a hatalomban Az eddig felvetettek szellemiségéből is kitűnik, hogy a poszt-szuverenitást nem úgy értelmezem, mint azt a világrendet, amelyben az állam hatalma, szuverenitása megszűnik, hanem sokkal inkább a megosztottság, és az átrendeződés a jellemzője az új korszaknak, amelyben lehetőség van az állam átalakítására. Ebben a világrendben tehát az állam hatalma nem tűnik el, kívánatos volna kellően megalapozott multietnikus jellegűvé történő átalakulása és emellett szuverenitásának a nemzetek feletti, transznacionális, és az állam alatti szintekkel történő megosztása. Ilyen állam alatt szerveződő egységek lehetnek akár a helyi önkormányzatok, amelyek a kisebbségek számára garantálhatják a politikai részvétel lehetőségét. Kis János egyenesen úgy fogalmaz: a kisebbségek jövője szempontjából szinte semmi nem olyan fontos, mint az önkormányzatiság, a decentralizáció. 32 A politikai képviselet tekintetében országos szinten valószínűleg a nemzeti kisebbség még akkor is hátrányban marad, ha helyi szinten többségbe is tud kerülni. Különösen nagy a hátránya pedig akkor, ha a kisebbség területi eloszlása egyenetlen. Helyi szinten viszont, ahol többséget alkot különösen, de még ha nem alkot többséget, akkor is, indokolt lehet az igazságos hatalommegosztás érdekében helyi önkormányzat alakításához való jogot biztosítani számukra. Természetesen az ilyen kormányzatnak csak akkor van jelentősége, ha tényleges decentralizációt, devolúciót jelent, vagyis a hatalomgyakorlás bizonyos szegmenseinek tényleges átadásával jár, és valóban önkormányzást tesz lehetővé helyi szinten, meghatározott területeken. A helyi önkormányzatok alakításának másik nagyon fontos feltétele, hogy a közigazgatási határok ne kövessék a liberális nacionalizmus egyenlőség elvét - és kialakításuknál legyenek tekintettel az etnikai arányokra. Sőt a központi hatalom gyakorlásában elszenvedett hátrányért cserébe kifejezetten úgy kellene meghúzni a közigazgatási határokat, hogy azok kedvezzenek a helyi kisebbségi önkormányzatok létrehozásának. 32 Kiss, János: Túl a nemzetállamon II. in Beszélő, Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest április II. évfolyam, I. évfolyam 2.. szám 26.o 134

17 Azonban nem csak az önkormányzatok hanem az állam területén működő civil szervezetek, regionális intézmények vagy egyházi szervezetek szerepe is felerősödik a posztszuverenitás korában. 33 Rájuk támaszkodva, illetve megerősödésükkel az állami szuverenitás ugyancsak változik, területet engedhet át a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor ez nem jelenti feltétlenül az állami hatalom meggyengülését, hiszen a területén élők szemében demokratikus legitimációja még nőhet is azáltal, hogy kielégíti igényeiket a hatalom megosztásával kapcsolatban. Így tehát az állam hatalma az alatta lévő szinteken minimalizálódik, helyette a döntés és a szuverenitás apróbb területeinek megtestesítői ezek a szervezetek. A hatalommegosztásnak ez a módja azért sem jelenti az államok végét, mert ezen szervezetek nem képesek átvenni a társadalomszervezést egészében, illetve azt csak életképtelenül apró részekre szabdalni lennének képesek. Ezért szuverenitás - gyakorlásuk az állammal, illetve a transznacionális szinttel együtt lehet csak használható. Az állami hatalom ilyetén megosztására találhatunk példákat jócskán, azonban az elméleti megalapozottság szintén hiányos, és így gyakorlati megvalósulása során is okozhat feszültségeket. Az önkormányzati rendszerek működésénél például gyakran megoldhatatlan problémának tűnik, hogy az önkormányzati autonómia szeparatizmusba csap át, azért mert a kapott autonómia nem társul a hatalom tényleges decentralizációjával, vagy tényleges jogokkal, tartalommal nem kerül feltöltésre, esetleg nem felel meg egy adott kisebbség sajátosságainak, igényeinek. Így például a magyarországi kisebbségi törvénynek az önkormányzati jogokkal kapcsolatos rendelkezéseit is több alkalommal kellett módosítani már, a gyakorlati működés során jelentkező alapvető hiányosságok miatt Összegzés Az előadásban felvázolt elméletek azt hivatottak bemutatni, hogy a nemzetiségek helyzetére jelenkorunkban milyen megoldási lehetőségek kínálkoznak. Abból az előfeltevésből indultam ki, hogy a nemzetiségek és az állam viszonya alapvetően dinamikus jellegű viszony, ami több tényező által meghatározott. Ha a liberális nacionalizmus válaszait vizsgáljuk a kisebbségi kérdésre, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy nagymértékben a nemzetállam vérmérsékletétől függ az, hogy milyen különjogokat biztosít, illetve a nemzetiségek számára az asszimiláció, és az elszakadás, mint két végpont között sok alternatíva lehetséges. A nemzetállami keret azonban nem tud kielégítő megoldást kínálni a 33 Losoncz Alpár: Szempontok a nemzeti kisebbség értelmezéséhez in:kántor Zoltán- Majtényi Balázs: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről, Rejtjel Kiadó, Budapest, o. 34 Dobos Balázs: A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek autonómiája (on-line)in Kisebbségkutatás, Lucidus Kiadó, Budapest 2006/3. szám 135

18 kisebbségek számára, mert az egyensúlyt a két véglet között szinte lehetetlen megtalálni a kapcsolat dinamikus jellegét meghatározó tényezők miatt, és így a kisebbségek helyezte állandóan a két végpont között mozog. Az etnikailag semleges állam képe eleinte kecsegtet egyszerű megoldási lehetőséggel a kisebbségek politikai szempontból hátrányos megkülönböztetésével szemben, azonban nagyon egyszerű, alapvető kérdések megválaszolására ez az elmélet nem tud válaszokat adni. Így nem képes például meghatározni azt, hogy mi alapján alakulna ki a társdalom összetartó ereje egy etnikailag semleges államban. Tovább elemezve a lehetőségeket, a multietnikus állam szintén egy használható továbbfejlesztése lehetne a liberális nacionalizmusra épülő nemzetállamnak, azáltal, hogy a politikai közösség részévé nem egy államot tesz meg, hanem többet. Itt is több elméleti probléma felvethető, de talán az egyik leglényegesebb, hogy mi alapján választható ki azoknak a nemzeteknek a köre, akik részt vehetnek a politikai közösségben, illetve a közös alkotmányos értékeket meg lehet-e határozni sikeresen. Szintén alkalmas a végiggondolásra, hogy transznacionális intézmények, illetve az állam alatti szervezeti egységek hogyan képesek a hatalmat megosztani a nemzetállamokkal, és ezáltal hogyan képesek a kisebbségeket is a szuverenitás részévé tenni. Elemzésemben az önkormányzatiság, mint a kisebbségek számára kiemelten fontos intézmény jelentőségére hívtam fel a figyelmet. A fent elemzett megoldási lehetőségek, próbálkozások alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kisebbségvédelem területén általános érvényű mechanizmusokat felállítani rendkívül nehéz, amennyiben nem szakadunk el a nemzetállami paradigmától. Adós ezzel a nemzetközi közösség jogalkotása, és a politikaelmélet is. A nemzetállami keret, és az általa kínált lehetőségek többnyire nem bizonyulnak kielégítőnek. A legtöbb, ami elérhető, hogy egy állam és az ott élő kisebbségek viszonyát rendező rendszer kiépítését esetről esetre végezzük el úgy, hogy a helyzet nagyon alapos elemzését követően kerül kidolgozásra a megoldás. A kidolgozott rendszer folyamatos kontroll és felülvizsgálat alatt működik, fenntartva azt a lehetőséget, hogy a nemzetiségek közötti dinamikus kapcsolat adta változásokra könnyen és gyorsan képes reagálni. A nemzeti alapon szerveződő állam paradigmájának felváltása ugyan megoldást kínálna a nemzeti kisebbségek alapvető problémáira, azonban ennek a paradigmaváltásnak a kora még nem érkezett el. Az elméleti írások egy-egy részletkérdésre tudnak kielégítő választ adni, ám olyan alapvető hiányosságokkal rendelkeznek, amelyek miatt jelenleg a kisebbség és a többség viaskodása a meghatározó egy olyan átalakulóban lévő korban, ahol az államnak, az állam alatti szervezeti egységeknek, és a transznacionális szervezeteknek az együtthatása kezdődött, és amely korszak felcsillantja új megoldási lehetőségek, szemléletmód kidolgozásának lehetőségét a nemzeti kisebbségek alapvető problémáinak megoldására. 136

19 Felhasznált irodalom: Brubaker, Rogers: Natonal Minorities, National States and External National Homelands in the New Europe,in Deadelus, American Academy for Arts and Sciences, Cambridge, szám Connor,Walker: Nation Building or Nation Destroying? In World Politics,Cambridge University Press, Princeton, Demesmay, Claire: Les Européens existent-ils?(on-line) in Politique étrangere, IFRI, Paris, sz Dobos Balázs: A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek autonómiája (on-line)in Kisebbségkutatás, Lucidus Kiadó, Budapest 2006/3. szám Gerencsér Balázs-Juhász Albin: A kárpát-medencei magyar autonómiák lehetőségei az ezredfordulón (on-line) in Magyar Kisebbség Nemzetpolitkai Szemle, BEVET Kft, Kolozsvár Új Sorozat, VI. évfolyam, (20.) szám Girasoli,. Nicola: A nemzeti kisebbségek fogalmáról, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985 Gombár Csaba: Magammal vitázom. Nemzetről, etnikumról, az egyes emberről. Budapest, Korridor Politikai kutatások Központja, Habermas, Jürgen: Die postnationale Konstellation. Politische Essays, Suhrkamp,Frankfurt am Main, Habermas, Jürgen:Faktizität und Geltung. Suhrkamp, Frankfurt am Main Held, David: Democracy and the Global Order- From the modern State to Cosmopolitan Governance. Polity Press, London Izsák Balázs: Kisebbségi autonómiák Európában (on-line)in Erdélyi Napló,Kalauz Kft, Kolozsvár,XVIII. Évfolyam, 13.(860.)szám 2008.április 2. Kardos Gábor: Kisebbségek: konfliktusok és garanciák, Gondolat Kiadó, Budapest, Kántor Zoltán: Az identitás kapcsán in Provincia,Etnoklutúrális Kisebbségek Forrásközpontja, Kolozsvár, II. évfolyam, 11. szám, november Keating, Michael: Töbnemzetiségű demokráciák a szuverenitás utáni világrendben in Pro Minoritate Pro Minoritate Alapítvány, Budapest,2004 tavasz Kis János: Túl a nemzetállamon I. in Beszélő, Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest március II. évfolyam, I. évfolyam 1. szám Kis János: Túl a nemzetállamon II. in Beszélő, Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest, április III.évfolyam I. évfolyam 2. szám Koivumaa, Katarina: Europe:Several Identities, or one Single Identity? In Perspectives,Institute of International Relations, Prague 1998/10. sz. Kymlicka, Will- Straehle, Christine: Kozmopolitanizmus, nemzetállamok, kisebbségi nacionalizmus in Kellék, Pro Philosophia Alapítvány, Kolozsvár sz. 137

20 Losoncz Alpár: Szempontok a nemzeti kisebbség értelmezéséhez in: Kántor Zoltán-Majtényi Balázs: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről, Rejtjel Kiadó, Budapest, Falk, Richard: The World Order between Inter_State Law of Humanity: The Role of Civil Society Institutions. In Archibugi, -Held David(szerk.) Cosmopolitan Democracy- An Agenda for a New World Order, Poltiy Press, London, Szajbély Katalin: A vallási jelképek viseléséről szóló törvény Franciaországban (on line) in Jogelméleti Szemle 2004/4. szám, Szalayné Sándor Erzsébet: A kisebbségi kérdés előzményei és összefüggései a nemzetközi jogrendben (on-line) in Regio.Kisebbség, politika, társadalom 1998/ 9. évfolyam, I.szám Tully, James: Strange Multiplicity:Constitutionalism in an Age of Diversity, Cambridge University Press, Cambridge,1995 Varga Attila: Állam és egyház viszonyrendszerének jellemzése,(on line) in Magyar Kisebbség, Nemzetpolitikai Szemle, BEVET Kft, Kolozsvár, VI. évfolyam, (22.) szám 23.html 138

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Szakirányú továbbképzés megnevezése: Esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi szakértő

Szakirányú továbbképzés megnevezése: Esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi szakértő Szakirányú továbbképzés megnevezése: Esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi szakértő A megszerezhető szakképzettség megnevezése: Esélyegyenlőségi és kisebbségi jogi szakértő Szakirányú továbbképzés típusa:

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

BEVEZETÉS. http://ue.eu.int/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/71025.pdf - 1 -

BEVEZETÉS. http://ue.eu.int/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/71025.pdf - 1 - BEVEZETÉS Ma az Európai Unió 450 millió, különböző etnikai, kulturális és nyelvi közegben élő ember otthona. Az európai országok nyelvi térképe tarka képet mutat, azt a történelem, a földrajzi tényezők

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Kollektív tudat, cionizmus, zsidó nemzetállam

Kollektív tudat, cionizmus, zsidó nemzetállam Jelen tanulmány az Európai Unió és Magyarország támogatásával megvalósuló TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban A mobilitás jelentősége az Európai Unióban Bokodi Szabolcs felsőoktatási csoportvezető Tempus Közalapítvány Balatonszárszó, 2013. augusztus 10. A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre A mobilitás előzményei

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Kisebbségpolitika és a kisebbségek politikai megjelenítése

Kisebbségpolitika és a kisebbségek politikai megjelenítése Nagy Vilmos Márton: Kisebbségpolitika és a kisebbségek politikai megjelenítése Dolgozat témaválasztásának aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint a katalán és baszk autonómiák vonatkozásában újra és

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

SZE Igazgatásszervezési Főosztály Mészáros Márta/Lazányi Andrea. Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a Széchenyi István Egyetemen

SZE Igazgatásszervezési Főosztály Mészáros Márta/Lazányi Andrea. Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a Széchenyi István Egyetemen SZE Igazgatásszervezési Főosztály Mészáros Márta/Lazányi Andrea Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a Széchenyi István Egyetemen Miért érdemes pályázni Mit kínál a SZE? Erasmus+ Egyetemi részképzési pályázat

Részletesebben

Nemzeti identitás a határon és azon túl

Nemzeti identitás a határon és azon túl Nemzeti identitás a határon és azon túl A határon túli magyarok nemzeti identitásdimenzióinak alakulása a magyar szlovák ukrán határ mentén Pakot Ágnes Sőrés Ane t t Által ános igazság, hogy a határnak

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb száma

A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb száma I. MELLÉKLET A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb száma Belgium 15 750 Bulgária 12 750 Cseh Köztársaság 15 750 Dánia 9 750 Németország 72 000 Észtország 4 500 Írország 8 250 Görögország 15 750 Spanyolország

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben