A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Átírás

1 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1. Ket. 9. ( 1) Magyar anyanyelvű ügyfeleink egyre gyakrabban kérik, hogy a hatósági bizonyítványt azon a kétnyelvű nyomtatványon állítsuk ki számukra, amelyet a bizonyítványt igénylő külföldi hatóság készített el. A nyomtatványok a magyar mellett/alatt idegen nyelvű szöveget is tartalmaznak, melyek magyarral történő egybevetéséhez megfelelő nyelvtudású kolléga nem áll rendelkezésünkre. A Ket. 9. (1) bekezdése alapján ezekben az esetekben megtagadjuk a kétnyelvű bizonyítvány kiadását, mivel nem állnak fenn a Ket. 9. (2)-(3) bekezdésében és 10. (2)-(3) bekezdésében foglalt kivételek, illetve a Ket. 11. (3) bekezdése szerinti eltérő rendelkezést eddig csupán a évi XCII. tv. 85/A. (2) bekezdésében találtunk. Jogszerű-e az eljárásunk? A Ket. 9. (1) bekezdés szerint közigazgatási hatósági eljárásunk hivatalos nyelve főszabályként a magyar. Ez azonban nem zárja ki a külföldi, vagy nemzetközi szervekkel való érintkezés során más nyelv használatát. A kérdezett esetben a hivatkozott törvényi szabály nem sérül, hiszen a nyomtatvány magyar nyelven (is) feltett kérdéseire a hatóságnak magyar nyelven kell választ adni. Ez a megoldás nem tér el a főszabálytól, ezért arra külön jogszabályt a Ket. 11. (3) bekezdésére hivatkozva nem kell keresni. Az előbbiek miatt a nyomtatvány magyar és idegen nyelvű szövegének összevetése fontos, de nem nélkülözhetetlen eleme a hatóság eljárásának. A határozatnak minősülő hatósági bizonyítvány nyelvi értelmezése tekintetében egyébként a Ket. 11. (1) bekezdése szerint a magyar nyelvet kell hitelesnek tekinteni. A részletezettek miatt a hatósági bizonyítványok kiadásának megtagadása nem jogszerű. A bizonyítványnak a külföldi hatóság által készített nyomtatványon való kiadása csak akkor tagadható meg, (a Ket. 84. (2) bekezdésében foglaltakon kívül) ha az nem teszi lehetővé a Ket. 83. (3) bekezdése szerinti minimális tartalmi követelmények feltüntetését sem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hatósági bizonyítványt más (a szokásos) formában a hatóságnak nem kellene kiadni január 6. 1 / 48 oldal

2 2. Ket. 9. ( 2) A kisebbségi települési önkormányzat képviselő-testülete, és az országos kisebbségi önkormányzat testülete a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét akkor is meghatározhatja, ha a hatáskört átruházza? A kisebbségi települési önkormányzat képviselő-testülete, valamint az országos kisebbségi önkormányzat testülete a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét akor is meghatározhatja, ha a hatáskört átruházza, így azt más gyakorolja. Ilyenkor két nyelven történik az ügyintézés, kivéve, ha az ügyfél ezt nem kéri. A települési önkormányzat kisebbségi települési önkormányzattá válásának feltétele, hogy - a tesület tagjainak többségét, egy bizonyos nemzeti vagy etnikai kisebbség jeöltjeként választották meg, továbbá - a tesület többségi határozattal önmagát kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánítja. A kisebbségi települési önkormányzat képviselő-testülete csak a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar melletti hivatalos nyelvét határozhatja meg. Következik ebből, hogy a jegyző, vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője hatáskörébe tartozó ügyekre a nyelvhasználat meghatározásának joga nem terjed ki. 3. Ket. 9. ( 3) Elegendő-e, ha az ügyfél kijelenti, hogy adott kisebbséghez tartozik? Amennyiben az ügyfél valamelyik kisebbséghez tartozónak vallja magát, akkor ezt kell-e valamilyen formában igazolnia? Elegendő, ha a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. tv. az adott kisebbséget nevesíti. Ezt a nyilatkozatot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, s az ügyfél az aláírásával igazolja annak valódiságát. Külön irat nem szükséges ennek igazolására. 4. Ket. 10. Amennyiben külföldi állampolgár autóját elszállítják, tekintettel arra, hogy tilosban parkolt, kell-e hivatalból tolmácsot kirendelni? Vizsgálni kell, hogy a Ket. hatálya alá tartozik-e az adott ügy, illetve, hogy ki az illetékes hatáskörrel bíró szerv. Amennyiben nem esik a Ket. hatálya alá, nem kell hivatalból tolmácsot kirendelni január 6. 2 / 48 oldal

3 5. Ket. 15. ( 2) Létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban hogyan kell értesíteni a hatásterületen lévő ügyfeleket? Hirdetményi úton (a hatóság hirdetőtábláján), és közhírré tétellel.a Ket. 80. (4) bekezdésének értelmében a hirdetményt a központi elektronikus szolgáltató rendszeren közzé kell tenni - a hirdetmény@magyarország.hu címen van erre lehetőség - és ha van a hatóság honlapján is. 6. Ket. 15. ( 2) Az ingatlan bérlőjét is lehet-e ügyfélnek tekinteni, ha az adott ügy jogát vagy jogos érdekét érinti? Igen.A hivatkozott törvényhely erről kifejezetten ugyan nem rendelkezik, de nyilvánvalóan nem lehet figyelmen kívül hagyni a 15. (1) bekezdés szerinti ügyfélfogalom meghatározását. Az eljáró közigazgatási szervtől nem várható ugyan el, hogy az egyes ingatlanok bérlőjét is keresse, felkutassa, de ha az igazolt bérlő ügyféli jogállásának elismerését kéri, úgy az-az egyéb feltételek fennállta esetén nem utasítható el. 7. Ket. 15. ( 2) Az érintettek listáját az ügyfélnek kell-e benyújtani, vagy az érintett ingatlantulajdonosok listáját a Földhivataltól a hatóságnak kell-e megkérni? Amennyiben speciális jogszabály e vonatkozásban nem rendelkezik, úgy a kérelmező ügyfelet ilyen kötelezettség nem terheli. 8. Ket. 15. ( 4) Kik tekintendők az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságnak, akiknek azonban a feladatkörét az ügy érinti? Tételes felsorolás nem adható, mindig a konkrét ügyben kell ezt eldönteni. Előfordulhat például, hogy egy építési ügyben tartott helyszíni szemlén értékes régészeti lelőhelyre bukkantunk, ebben az esetben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - bár az építési ügyben szakhatóságként nem vesz részt - feladatkörét az ügy érinti, mivel e hatóság hatáskörébe tartozik a régészeti lelőhely védetté nyilvánítása január 6. 3 / 48 oldal

4 9. Ket. 15. ( 5) A nyilvántartásba vett tevékenység feltétel az érdekvédelmi szervezetekre is vonatkozik? Nem. A törvény nem bármely szervezet számára teszi lehetővé az ügyféli jogokkal való felruházást. A nyilvántartásba vett tevékenység feltétele - a normaszöveg szerint - csak a társadalmi szervezeteknél előírás, az érdekvédelmi szervezeteknél nem. 10. Ket. 16. ( 2) A 46/1997. KTM rendelet 23. (2) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy a hatóság kérelemre más névre módosítsa a korábban kiadott éptési engedélyt. Kérdés, hogy az építési engedélyt az építtető vonatkozásában határozattal módosítsuk, vagy végzéssel állapítsuk meg a jogutódlást? A fenti törvényhely nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság mérlegeljen. Ez a jogbiztonságot szolgálja. A kérdezett esetben tehát - a Ket. kifejezett rendelkezése szerint végzéssel kellene dönteni a jogutódlásról. A 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 23. (2) bekezdése ezzel nincs összhangban, ott továbbra is határozattal való döntés található. A látszólagos ellentmondás, az ugyanazon ügyben két döntés (végzés +határozat) a Ket. 73. (4) bekezdése alapján oldható fel. Ez a törvényhely lehetőséget ad arra, hogy jogszabály meghatározza a döntés formáját, és adattartalmát az általános szabályoktól eltérően. A KTM rendelet fenti, és a 20. -ában foglalt szabályok a kivételnek megfelelnek. Erre tekintettel az építési hatóság továbbra is határozattal rendelkezhet a névátírásról. 11. Ket. 16. ( 4) Jogutódlás hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő, vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik. Kérdés: a hatóság ki felé intézkedik? A hatóság nem másfelé intézkedik, hanem maga szünteti meg a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapotot január 6. 4 / 48 oldal

5 12. Ket. 17. ( 1), 17. ( 2) Jelenleg a határozatokon (minden példányon) minden ügyfél szerepel, magánszemélyek névvel, címmel, esetleg ingatlanjuk helyrajzi számával. Megfelelő-e a Ket. hatálybalépése után ez a gyakorlat? A Ket. 72. (1) bekezdés b) pontja alapján a határozatnak tartalmaznia kell a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakóhelyét, vagy tartózkodási helyét. Ezen adatokat a Ket. 72. (2) bekezdése alapján a végzésnek is tartalmaznia kell. Amennyiben a döntésben meg kell jeleníteni az ingatlan helyrajzi számát, ennek nincs akadálya mivel a földhivatali adatok nyilvánosak. 13. Ket. 17. ( 3) Adatvédelem-jogorvoslati jog korlátozása: A hirdetmények (eljárás megindítása, határozat stb.) tartalmazhatják-e az ügyfelek listáját, vagy csak és kizárólag a 80. (3) bek. szerinti adatokat lehet feltüntetni? A hirdetményeknek tartalmaznia kell a Ket. 80. (3) bekezdésében foglaltakat, ami nem zárja ki, hogy ez az adattartalom tovább bővíthető. Ugyanakkor az adatvédelmi biztos 465/A/2002. szám alatt kiadott közleményére tekintettel az ügyfelek neve nem szerepelhet a hirdetményeken. 14. Ket. 20. ( 5) Az itt meghatározott esetekben a döntés várható időpontjáról ki értesíti az ügyfelet? Az ilyen esetekben az ügyfelet nem a közigazgatási hivatal vezetője, hanem az eljáró szerv értesíti január 6. 5 / 48 oldal

6 15. Ket. 21. ( 1) a) Ennek értelmében Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye van, Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy a Ket. értelmében mit kell a szálláshely fogalmán érteni, mivel ez sem a törvény szövegéből, sem annak indokolásából, sem értelmező rendelkezéseiből nem derül ki. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény, (továbbiakban: Nytv.) a polgárok lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás működésének törvényes feltételeit határozza meg, mely szerint e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. E törvény alkalmazása során a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekinthető az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy amennyiben más lakása nincs megszáll. A Nytv. végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 36. (1) bek. értelmében a mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, lakóhelyként, egyéb esetben tartózkodási helyként kell bejelenteni. A Vhr. (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni. E lakcímet a székhely (telephely) szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. A Vhr. (3) bekezdése értelmében a hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. A Vhr. (4) bekezdés rendelkezése szerint: az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. (un. településszintű bejelentkezés) Fentiekből következően a Nytv. szabályozza a lakcímbejelentés lehetőségét és kötelességét, még akkor is, ha a polgár csak szálláshellyel, vagy még azzal sem január 6. 6 / 48 oldal

7 rendelkezik. A Ket. 21. (1) bekezdés a) pontja az illetékesség megalapozásához elsősorban az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helyét határozza meg, amit a fentiekben részletezett módon kellene a polgárnak bejelentenie. Amennyiben nincs bejelentett lakcíme a polgárnak, úgy a Ket. előzőekben hivatkozott pontja a polgár fenti szálláshelyét is az illetékesség alapjának tekinti. 16. Ket. 22. ( 1) A törvény egész szerkesztése és megfogalmazása, valamint a hatályos bírói gyakorlat alapján logikailag indokolt lenne, ha az áttétel végzéssel történne. Ugyanis a Ket. 71. (1) bekezdése szerint a végzés az eljárás során egyéb eldöntendő kérdésben hozott döntés, mint ilyen inkább végzésnek kellene lennie. A 22. (2) bekezdés rendelkezéséből nem következik az, hogy végzést kellene hozni. Elégséges az ügyiratoknak egy kísérőlevéllel történő megküldése. A Ket. Szakértői Bizottság 9. számú állásfoglalása szerint is hivatalos levél formájában történik az áttétel. 17. Ket. 22. ( 1), 29. ( 5) A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni. Ez a felhívás történhet-e az eljárás megindításáról szóló értesítésben (5) - hirdetményben, vagy a határozatban? A felhívás történhet az eljárás megindításáról szóló értesítésben, hirdetményben, illetve a döntésben, mivel ezt a Ket. szabályai nem zárják ki. A Ket. 39. (2) bekezdés d) pontja szerint a meghallgatásról készült jegyzőkönyvnek minden esetben tartalmaznia kell a meghallgatott személy kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét is, amelybe beletartozik az is, hogy az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. 18. Ket. 22. ( 3) A parlagfű elleni védekezés az ideiglenes intézkedések közé tartozik-e? Nem január 6. 7 / 48 oldal

8 19. Ket. 23. ( 1) A konkrét eset: kutyát szándékosan megdobtak oltott mésszel és az állat súlyosan sérült. Az eset állatkínzásnak minősül. Állatkínzási ügyben többféle szankció lehetséges: - Btk. 266/B. (1) szerint vétség (adott szankciókkal) - itt a Rendőrség jár el és tesz büntetőfeljelentést, - 244/1998. (XII. 31.) Korm rendelet szerint állatvédelmi bírsággal büntetendő és az Állategészségügyi Állomás jár el (más is eljárhat, de ez most irreleváns). Azt szeretném kérdezni, hogy kizárja-e valami, hogy ugynazért a cselekményért két hatóság eljárjon és különböző büntetéseket alkalmazzon? Ha igen, mi? Ha nem, akkor az én eljárásomban felhasználhatom-e a Rendőrségi bizonyítási eljárás iratait vagy külön bizonyítási eljárást kell lefolytatnom? Válasz a Ket. 23. (1) bek.-hez feltett kérdésre: Az állatvédelmi bírsággal kapcsolatban a 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés b) pontja hatáskört állapít meg az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, illetve jogutódja részére. Ez megfelel a Ket. 19. (1) bekezdésében foglaltaknak. A Ket. 20. (1) bekezdése szerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Amennyiben tehát a kormányrendelet szerinti tényállás az adott esetben megvalósul, úgy a hatáskört gyakorolni kell. Semmi nem zárja azt ki, hogy az illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, illetve jogutódja eljárjon. A kormányrendelet erre lehetőséget ad, akkor is, ha az eljáró hatóság tudomással bír arról, hogy az ügyben rendőrségi eljárás is folyik. A Ket. egyébként nem zárja ki, hogy ugyanazon cselekmény kapcsán több hatóság is eljárjon, ha arra jogszabályban meghatározott hatásköre van. Nyilvánvaló, hogy erre csak kivételes esetekben kerül sor, ha ezt a különös jogszabályok sem zárják ki. A kérdezett esetben sem valószínűsíthető több hatóság egyidejű hatáskörének fennállta, tekintettel arra, hogy a kormányrendelet 4. a) pontja, illetve a Btk. 266/B. (1) bekezdés a) pontja nem azonos tényállást tartalmaz. Amennyiben egy-egy esetben a hatásköri vita a Ket. 23. (1) (2) bekezdések alkalmazásával nem oldható fel, úgy természetesen a Ket a szerint kell eljárni. A Ket. 3. (2) bekezdés b) pontja értelmében a hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, ennek tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vesz. Következik ebből, hogy más szerv, vagy hatóság bizonyítási eljárásának eredményei is felhasználhatók, kivéve, ha azt adat-, vagy titokvédelmi szabályok kizárják január 6. 8 / 48 oldal

9 20. Ket. 23. ( 3) a) Illetékességi összeütközés esetén a közigazgatási hivatal végzéssel jelöli ki az eljáró hatóságot? Amennyiben végzéssel kell dönteni, a végzés(ek) ellen kell-e jogorvoslati lehetőséget adni? Illetékességi összeütközés esetén szintén a Ket (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, mely szerint a közigazgatási hivatal vezetője végzéssel jelöli ki az eljáró szervet. A végzés ellen nem adható jogorvoslati lehetőség, az csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 21. Ket. 26. A szakhatósági és egyéb ügyek (ingatlanok kisajátítása, birtokháborítás stb.) során több alkalommal felmerült az ingatlan tulajdoni lapjának szükségessége. A tulajdoni lap másolatot beszerezhetjük közvetlenül a földhivataltól? A költségviselés hogyan alakul? Tulajdoni lap másolatot beszerezhetünk közvetlenül a földhivataltól. Az évi LXXXV. törvény a számos mentességet szabályoz. Amennyiben ez nem áll fenn, úgy a Ket ai irányadóak a költségviselésre január 6. 9 / 48 oldal

10 22. Ket. 26. ( 1) Azonos hatóságon belül hagyatéki eljárás lefolytatásához az adó- és értékbizonyítvány kiadása céljából küldött megkeresésben hivatkoznak a Ket. 26. b) pontjára és az (5) bekezdésben foglaltakra. Így nem csatolják a tulajdoni lap másolatot, hivatkozva az adatvédelmi törvényben foglaltakra, ezért a megkeresében közlik a tulajdoni lapon lévő ingatlanra vonatkozó adatokat. Hogyan és milyen adatokat kell közölni az adó- és értékbizonyítvány kiadásához és figyelembe vehető-e a Ket. 26. b) pontja és az (5) bekezdésben foglaltak? A Ket a szerinti belföldi jogsegély hatóságok közötti kapcsolatot jelent, analóg a korábbi megkeresés jogintézményével. Következik ebből, hogy egy hatóságon jegyző belül belföldi jogsegély esete fel sem merülhet. Ebben az utóbbi esetben a munkamegosztást a jegyző határozza meg. Nem sérülhetnek az adatvédelmi érdekek, ha a hagyatéki leltárt készítő jegyző és az adó- és értékbizonyítványt kiállító ugyanazon jegyző megismeri az ügy adatait. Az illetékekről szóló évi XCIII. tv a szerint a jegyző által kiállított adóés értékbizonyítványnak tartalmaznia kell az ingatlan, és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait is. Nyilvánvaló, hogy megfelelő, pontos és teljeskörű adatközlés hiányában a szabályszerű adó- és értékbizonyítvány sem állítható ki. Ehhez tehát feltétlenül szükség van az ingatlan-nyilvántartási, valamint az ingatlanra vonatkozó hagyatéki adatok (örökösök neve stb.) ismeretére. 23. Ket. 28. ( 1) b) Külföldi hatóság megkeresésére a magyar hatóság megtagadhatja-e az adatszolgáltatás teljesítését, ha az a természetes személy vallására vonatkozik? Megtagadhatja, tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített vallásszabadság alapvető jognak minősül január / 48 oldal

11 24. Ket. 29. Személygépkocsi eladását követően, a vevő által az okmányirodába hiánytalanul benyújtott "átírási" kérelem esetén, az okmányirodának kell-e értesítenie az eladót az eljárás megindításáról (Ket. 29. (3) b)), illetve az átírás teljesítéséről kell-e határozatot készítenie az okmányirodának (71. (1), amennyiben kell, kell-e a gépkocsi eladójának küldeni egy példányt a határozatból (78. ; 97. ; 98. ; 15. )? A hiánytalanul benyújtott "átírási" kérelem esetén a hatóság (okmányiroda) a Ket a szerinti hatósági igazolványt állít ki, és a Ket a szerinti hatósági nyilvántartást vezeti. Ezek a Ket. 82. (2) bekezdés szerint határozatnak minősülnek. Külön határozatot csak a kérelem megtagadása esetén kell hozni, (Ket. 82. (3) bek.) egyébként nem. Ebben az esetben az átruházót is értesíteni kell a határozat egy példányának megküldésével. Az eljárás megindításáról szóló értesítés minden olyan esetben mellőzhető, amely megfelel a Ket. 29. (4) bek. b) pontban részletezetteknek. 25. Ket. 29. ( 3) b) Nincs összhangban a 29. (3) bekezdés b) pontja és a (9) bekezdés első mondatában foglalt előírás. Hatósági eljárásunk a kérelem beérkezését követően ha más miatt nem is az eljárási díj meghatározása miatt hiánypótlással kezdődik a beérkezést követően 8 napon belül. A hiánypótlási felszólítás lehet egyben az eljárás megindításáról szóló értesítés is? Ez azonban más problémakört is felvet, ugyanis ebben a fázisban még nem ismert minden érintett fél, (pl. szomszédos ingatlan tulajdonosa) akit az eljárás megindításáról értesítenünk kellene. Sok esetben a közműtulajdonosok nyilatkozatai nélkül nyújtják be a tervet engedélyezésre. Az eljárásunkba bevonandó szakhatóságok körét sem tudjuk pontosan meghatározni a közműnyilatkozatok hiányában. Mikor értelmezhető az eljárás megkezdettnek? A hiánypótlási felszólítás lehet egyben az eljárás megindításáról szóló értesítés is, mivel ezt a Ket. szabályai nem zárják ki. Akkor kell az eljárást megkezdettnek tekinteni, amikor beérkezik a kérelem az eljáró hatósághoz, ami nem feltétlenül esik egybe az iktatás időpontjával.amennyiben az eljáró hatóság a kérelem beérkezését követően a későbbiekben szerez tudomást ismert ellenérdekű, vagy érintett ügyfélről, úgy a tudomást szerzéstől számított öt napon belül kell kiadni az eljárás megindításáról szóló értesítést január / 48 oldal

12 26. Ket. 29. ( 4) Folyamatos ellenőrzési feladatnak minősül-e, a szociális ellátások évenkénti rendes felülvizsgálata? Nem. 27. Ket. 29. ( 6) Jelentős számú ügyfél esetén elegendő a hirdetményi úton való értesítés, vagy más módon is meg kell azt tenni? A hirdetményi út mellett az ügyfeleket közhirré tétel útján is értesíteni kell, a Ket. 80. (4) bekezdésében foglaltak szerint. 28. Ket. 29. ( 6) Hány főtől beszélünk jelentős számú ügyfélről? A Ket. pontosan nem ad választ erre a kérdésre. A hatóság mérlegel, figyelemmel az adott ügy jellegére is. 29. Ket. 29. ( 6) Az eljárás megindításáról az ügyfeleket hirdetményi úton, továbbá közhírré tétellel kell értesíteni. Hirdetményi úton történő értesítés esetén a lakosságból nem mindenki fogja tudni, hogy érintett-e az ügyben. A hirdetményt hány napig kell kint hagyni? Problémát okoz, hogy nincs meghatározva a jelentős számú ügyfél fogalma. A Ket. 78. (6) bekezdése alapján a hirdetmény a kifüggesztését követő 15. nap után vehető le. A Ket. nem határozta meg a jelentős számú ügyfél fogalmát, ezt a hatóság belátásra bízta. A közhírré tétel (Ket. 29. (6) bekezdés) biztosítja azt, hogy az eljárás megindításáról minél többen értesüljenek január / 48 oldal

13 30. Ket. 29. ( 8) A hivatkozott jogszabályhely nem ad támpontot annak eldöntésében, hogy egy Országos Közforgalmú Kikötő (2000.é XLII. tv.80..) ill. egy a nemzetközi víziúton elhelyezkedő "E" (UNIO) besorolású kikötő esetében mekkorának kell tekinteni a vélelmezhető hatásterületet, és ebből adódóan mekkorának kell tekinteni az ügyfelek körét. Az 50/2002. GKM rendelet eljárási szabályai között az eljáró hatóság részére eljárásjogi szabályokat nem, csak a 4. melléklet szerint meghatározott adatlapon szerepeltet szomszédos ingatlanokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget a kérelmező részére. A kikötők engedélyezési eljárása előtt, önálló engedélyezési jogkörrel van felruházva a környezetvédelmi (környezetvédelmi engedély), a vízügyi (mint vizilétesítményi építésügyi), és a területileg illetékes önkormányzat (mint építésügyi) hatóságok. A Ket. 15. (2) bekezdése szerint a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója ügyfél, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A hatásterület fogalmát a 172. e) pontja értelmezi. Az általános szabályozás szintjén ennél tovább nem lehetett elmenni, ezért ad a 15. (3) bekezdése felhatalmazást arra nézve, hogy törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákra kiterjedő érvénnyel részletesebb ügyfélfogalmat határozzon meg. Amennyiben nincs ilyen ágazati jogszabály, a 172. e) pontjában foglalt hatásterület-fogalom alapján csak egyedileg, az anyagi jogszabályokban esetleg megszabott határértékek alapján, mérlegeléssel állapítható meg, hogy hol húzódik a hatásterület határa. Erre a Ket. nem ad egzakt választ. Ugyanígy kell eljárni a hatásterület vélelmezhető határának megállapítása során is. A hatásterület, illetve a vélelmezhető hatásterület megállapítását követően az ügyfelek körének meghatározása már egyszerűbb feladat, mivel a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója ügyfél. Abban az esetben, ha a 29. (6), (8) bekezdésébe foglalt hirdetményi és közhírré tétel útján történő értesítést követően jelentkezik valaki a hatóságnál és kéri az ügyféli jogállásának elismerését, arra hivatkozva, hogy az adott létesítmény, tevékenység őt is zavarja, úgy az ügyféli jogállásról - annak elutasításáról határozatban kell dönteni. Az 50/2002. GKM rendelet 4. számú melléklete nem tekinthető ügyféli fogalommeghatározásnak. 31. Ket. 29. ( 9) Az ügyfélnek fel kell-e hívni a figyelmét arra, hogy a kérelmének a benyújtását követően kérheti, értesítsék az eljárás megindításáról? Nem január / 48 oldal

14 32. Ket. 31. ( 1) c) Nyugdíjkérelemre a hatóság határozatot hozott, ezt követően a fellebbezési határidőn belül az ügyfél visszavonta a kérelmét. Kérdés, hogy ilyen esetben mi legyen a már kiadott határozattal? A kiadott határozat visszavonására (formálisan) a Ket. nem ad lehetőséget, bár erre szükség volna. Ezért az eljárást megszüntető végzésben (a rendelkező részben) rögzíteni kell, hogy: A kérelem visszavonására tekintettel a szám alatt..-én kiadott határozatom okafogyottá vált, ahhoz semmiféle jogkövetkezmény nem fűződhet Ket. 31. ( 1) d) Ha az ügyfél halála miatt megszüntetem az eljárást, erről kit kell értesítenem, csak az irattárat? Akit az eljárás megindításáról is értesítettem (Pl. ellenérdekű ügyfél). Ha ilyen nincs, akkor csak az irattárba kerül. 34. Ket. 31. ( 2) Tisztázni kellene, hogy az ügyfél hány alkalommal kérhet hiánypótlási határidő meghosszabbítást, mert ez sehol sincs meghatározva. A hiánypótlási határidő meghosszabbítására irányuló kérelmek száma nem korlátozható. A hatóság mérlegeli, hogy eleget tesz-e az ügyfél kérelmének január / 48 oldal

15 35. Ket. 31. ( 3) Az eljárás megszüntetése esetén intézkedni kell-e a le nem rótt illeték befizettetéséről? Mi van akkor, ha azért szüntetik meg az eljárást, mert felhívásra sem fizette meg az ügyfél az illetéket? Az illetékekről szóló évi XCIII. tv. 73/A. (3) bekezdése értelmében, ha az ügyfél a 73/A. (1) bekezdésében meghatározott határidőben illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. Ebből következően ha a hatóság a 31. (3) bekezdése alapján az eljárást megszüneti, az ügyfélnek illetékfizetési kötelezettsége nem áll fenn. A szabályozás vonatkozik azokra az esetekre is, amikor az ügyfél az illetéket nem fizeti meg, és a hatóság az eljárást a 31. (1) vagy (2) bekezdése alapján megszünteti. Ilyenkor sem kell a leletezést elvégezni, mert a jogszabályi feltétel - az eljárást a hatóság végzéssel ne szüntesse meg - nem áll fenn. Amennyiben az illeték fizetése megtörtént, és a hatóság az eljárást a 31. (1) vagy (2) bekezdése alapján megszünteti, úgy az illeték ügyében nincs teendő. Az előzőekhez képest következetlennek hat az eljárás, de az adott esetet nem lehet úgy minősíteni, hogy a lerótt illeték tartozatlan, ezért visszajár. A visszatérítésnek tehát nincs helye. 36. Ket. 31. ( 4) Az eljárás megszüntetéséről szóló értesítésnél honnan kell számítani az öt napot? A döntés meghozatalának a napjától számít. 37. Ket. 32. ( 3) Az eljárás ügyfél kérelmére történő felfüggesztése esetén az ellenérdekű fél fogalmának tisztázása szükséges. Ellenérdekű fél mindenki, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét sértené az ügyfél érdemi kérelmének vagy akár az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmének teljesítése január / 48 oldal

16 38. Ket. 33. A Ket.-ben szereplő 5 napos ill. 8 napos határidők naptári napok? (Ez azt jelenti, hogy 3-4 napos ünnep esetén azonnal kell intézkedni?) A Ket. nem munkanapot határoz meg, ezért a jelzett határidők naptári napként értelmezendők. 39. Ket. 33. Olyan hatósági eljárásnál, ahol a tényállás tisztázásához külterületen helyszíni vizsgálatot (talajvizsgálatot), vagy földmérési munkát kell végezni, téli időjárási viszonyok között előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló 30, sőt a 33. (7) bek. szerint rendelkezésre álló újabb 30, azaz 60 nap alatt sem lehet a vizsgálatot, mérést elvégezni. Hogyan járhat el helyesen a szerv, hogy a 20. (3) bek. szereplő következmények ne sújtsák? (A 32. (1) véleményem szerint nem alkalmazható, mert ugyanazon ügyről van szó.) A 32. (1) bekezdés alkalmazása ugyanazon ügyben sem kizárt, amennyiben a második fordulat feltételei fennállnak. Ha nem, úgy a Ket. szerint maximum 60 nap lehet az ügyintézési határidő a szabályszerű meghosszabbítások esetén is. A 33. (9) bekezdés szerint a (7) és (8) bekezdésekben hosszabb határidőt törvény, vagy kormányrendelet megállapíthat, így ez a kérdéssel érinthetett ügyekben sem kizárt. 40. Ket. 33. ( 1) Az anyagi jogszabályokban előírt mellékletek beszerzése beletartozik-e az ügyintézési határidőbe? Az egyes anyagi jogszabályok tartalmi kellékként említik a csatolandó iratokat. A Ket. szerint ezeket kezelhetjük-e mellékletként? Nem. A 33. (3) bekezdés c) pontja szerint a hiánypótlásig terjedő idő nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Így van ez akor is, ha az ügyfél helyett a hatóság szerzi be a hiányzó iratokat. A Ket. 36. (1) bekezdése szerint a külön jogszabályban előírt csatolandó iratok tekinthetők mellékletnek. 41. Ket. 33. ( 2) Kiskorú ügyfél esetében az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni. Ez a rendelkezés bármely eljárásunkat soron kívülivé nyilváníthatja, ha az ingatlannyilvántartásban szereplő érintett ingatlantulajdonos kiskorú? Igen január / 48 oldal

17 42. Ket. 33. ( 2) Kiskorú ügyfél esetében az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni. Mit jelent ez a gyakorlatban, hány nap áll rendelkezésre a határozat meghozatalára? A soronkívüliséget nem lehet pontosan napokban meghatározni. A helyes gyakorlat az, ha más ügyeket megelőzően, nem a határidő végső stádiumában, hanem előbb dönt a hatóság. 43. Ket. 33. ( 3) Ez a törvényhely azokat az eseteket határozza meg, amelyek az ügyintézési határidőbe nem számítanak be. A c) pontban szerepel a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A védelembe vételi eljárás során a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 84. (3) bekezdése esetén, ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat 15 napon belül történő megtételére. Ez a megkeresés tekinthető-e a Ket. 33. (3) bekezdése alapján a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívásnak? Igen, annak tekinthető, mivel ez a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésének minősül. 44. Ket. 33. ( 3) Építésigazgatási eljárásban az érintett ingatlanok tulajdonosainak adatait az eljáró hatóságnak kell beszereznie. A földhivatalok gyakran hetek alatt szolgáltatják a szükséges adatokat. Az ingatlan-nyilvántartás adatai általában elavultak, az érintettek tartózkodási helyének felkutatása gyakran heteket, hónapokat igényel, így az adatok beszerzése több időt vehet igénybe mint a teljes ügyintézési határidő. A törvényből nem tudom egyértelműen kiolvasni, hogy ez az idő meghosszabbítaná a határidőt. Erre kérem szíves állásfoglalásukat. A Ket. 33. (3) bekezdése nem ad arra lehetőséget, hogy a belföldi jogsegély időtartamával az ügyintézési határidő meghosszabbodjon. A megkeresett hatóság az eljáró hatóság helyett végez eljárási cselekményt és azt a Ket. 26. (5) bekezdésében meghatározott határidő alatt kell teljesítenie január / 48 oldal

18 45. Ket. 33. ( 3) h) Az ügyintézési határidőbe beletartozik-e a határozat hiteles fordításának ideje? A Ket. 33. (3) bek. h) pontja értelmében az ügyintézési határidőbe nem számít be a határozat hiteles fordításának ideje. 46. Ket. 33. ( 7) A kiskorú ügyében honnan kell számítani az ügyintézési határidő meghosszabbítását? A Ket. 33. (1) bekezdésére figyelemmel, mindenképpen a 30 nap előtt kell dönteni az ügyintézési határidő meghosszabbításáról. 47. Ket. 33. ( 7) A kiskorú ügyében kell-e indokolni a határidő hosszabbítást? Annyi már elegendő, hogy a tényállás alaposabb tisztázása érdekében. 48. Ket. 37. ( 2) Az egyik ügyfél a részére megszabott határidő meghosszabbítását kérte 15 nappal. Ez lehetséges-e és milyen módon (végzéssel, tájékoztatás formájában) A hiánypótlási határidőt a hatóság mérlegeléssel határozza meg. Nincs semmi akadálya annak, hogy azt az ügyfél kérelmére 15 nappal meghosszabbítsa. Erre utal a Ket. 31. (2) bekezdése is. Ez ugyanolyan formában történhet, ahogy az eredeti határidő megállapítása történt, tehát jellemzően levélben január / 48 oldal

19 49. Ket. 39. ( 2) Iktatási rendszerünk nem teszi lehetővé minden esetben, hogy a jegyzőkönyvön ügyiratszámot tüntessünk fel. Pl. szombat esti, vendéglátóhelyeken történő hatósági ellenőrzés esetén az eljárás a jegyzőkönyv felvételével indul, ennek ügyiratszáma hétfőn lesz. Elhagyhatjuk-e az ügyiratszámot? Nem. Az iktatási rendszert (szabályzatot) kell a Ket.-hez igazítani és nem fordítva. 50. Ket. 39. ( 2) A Ket. 39. (2) bekezdése tartalmazza, hogy mik a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei. Ellenőrzés során, a jegyzőkönyv felvételekor, szükségessé válik az ügyfél kötelezése bizonyos intézkedések azonnali elvégzésére, vagy bizonyos cselekmények elvégeztetésére. - Lehetséges-e ezt a kötelezést a jegyzőkönyvben előírni? - Amennyiben igen, akkor ennek milyen formai és tartalmi követelményei vannak? - Jobb megoldás-e az, ha a jegyzőkönyv felvétele mellett, külön határozatban kerül sor erre a kötelezésre, s a jegyzőkönyvben rögzítjük azt, hogy erre a kötelezésre külön megszövegezett határozatban került sor, s ezt a határozatot az ügyfél a jegyzőkönyvvel egyidejűleg átvette? A hatóság döntése a határozat és a végzés. Jegyzőkönyv csak akkor elegendő, ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette és felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére. (Ket. 94. (1) bek. a) pont) - A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás jegyzőkönyvbe foglalásakor természetesen figyelemmel kell lenni a Ket. 39. (2) bekezdésére. Ha nem az előzőekben hivatkozott felhívásra kerül sor, hanem kötelezésre, akkor az külön határozattal vagy végzéssel történhet január / 48 oldal

20 51. Ket. 40. ( 5) Csak a természetes személyek részére rendelhető ki ügygondnok, melyet a gyámhatóság rendel ki. Jogi személyek (jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok) esetén csupán a 81 (2) bekezdése szerint kézbesítési ügygondnok rendelhető ki, erről azonban az eljáró hatóság dönt. Van-e lehetőség jogi személyek (jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok) esetében ügygondnok kirendelésére, vagy kizárólag kézbesítési ügygondoka lehet? Nincs lehetőség nem természetes személyek esetében ügygondnok kirendelésére, csak kézbesítési ügygondnokot rendelhet ki a hatóság. 52. Ket. 41. Mi a hatósági közvetítő tényleges szerepe, milyen esetekben alkalmazható? A hatósági közvetítő az eljáró államigazgatási szerv, illetve az ügyfelek között közvetít, továbbá az ügyfelet tájékoztatja az üggyel összefüggő kérdésekről, jogszabályokról. Alkalmazása: ahol jelentős számú ügyfél vesz részt az eljárásban és jogszabály lehetővé teszi. 53. Ket. 43. ( 3) A felügyeleti szerv vezetője honnan jelöli ki a megfelelő ügyintézőt? A felügyeleti szerv vezetője nyilvánvalóan másik hatóság szakképzett ügyintézőjét jelöli, a kijelölés így csak névre szóló lehet. 54. Ket. 43. ( 6) Milyen eset lehet az, amikor a hatóság vezetője az egész szerv tekintetében bejelenti az elfogultságot? Miért van erre szükség? Ennek a szabálynak akkor van jelentősége, amikor önálló hatáskörről van szó, tehát nem a jegyzőé az. Ilyen lehet pl. anyakönyvi ügy, esetleg földhivatali eljárás, stb január / 48 oldal