A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezeteke 24. Országos Találkozójának állásfoglalásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezeteke 24. Országos Találkozójának állásfoglalásai"

Átírás

1 Állásfoglalások 1. oldal A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezeteke 24. Országos Találkozójának állásfoglalásai A Zöld Mozgalom fejlesztését, megújítását célzó felmérést 128 Zöld OT jelentkező töltötte ki, melyben az együttműködés egyik legfontosabb feladatának az érdekérvényesítést nevezeték meg, ezt a feladatot is segítik a szekció- és plenáris üléseken megfogalmazott állásfoglalások. A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 24. Országos Találkozója 2014-ben Komáromban 15 témában megfogalmazott állásfoglalást fogadott el a rendezvény záró plenáris ülésén. - Az állatvédelem jelene és jövője 1. oldal - A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéséről 2. oldal - Az árvíz irányelv bevezetéséről 3. oldal - A magyarországi innováció javítása érdekében teendő lépésekről 5. oldal - A gyógynövény közkincseinkről 5. oldal - Legyen a Börzsöny vidék az ökoturizmus mintaterülete! 6. oldal - A Paksi Atomerőmű tervezett bővítése problémáiról 6. oldal - A kézműves termék előállításért 8. oldal - Kishantosról 8. oldal - A Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet elsorvasztásáról 9. oldal - Erdeink jövőjéről 9. oldal - A használatarányos útdíjról 10. oldal - A környezetbarát közlekedés támogatásáról 11. oldal - A környezeti levegő minőségéről 11. oldal - A környezetpolitika megerősítésének szükségességéről 12. oldal Az állatvédelem jelene és jövője Hazánkban az elmúlt két évben hatalmas reformok történtek az állatvédelem területén. Mind az állatvédelmi törvényt mind az egyes állatvédelmi tárgyú rendeleteket mind a Btk.-t módosították, hogy közelítsünk az EU elvárásaihoz, színvonalához. Azonban még így is óriási a lemaradásunk. Állásfoglalásunk elsősorban az Uniós országok joggyakorlatával összehasonlítva teszi meg javaslatait a magyar szabályozásra vonatkozóan. A jelenlegi szabályozás szerint a Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.) a szól az állatkínzásról. E szakasz diszpozíciójának változtatásának az igényét kizárólag gyakorlati tapasztalatok hívják életre. Ezen belül elsődlegesen olyan jogértelmezési probléma, mely azt mutatja, hogy a norma nem tudja úgy szabályozni az életviszonyt, ahogy anno a jogalkotó tervezte. A nyáron hatályba lépett új Btk. sem hozott változást e tekintetben, bár üdvözöljük, hogy a tényállást július 1-től immáron új, a Környezet és természet elleni bűncselekmények című fejezetben szabályozták valamint, hogy már külön szerepel az orvvadászat és az orvhalászat. A jogesetek azonban azt is mutatják, hogy egyfajta eredmény bűncselekményt feltételezve, a nyomozó hatóság csak akkor foganatosít nyomozati cselekményt, amikor büntetőjogi értelemben a kísérlet már régen befejezetté vált, és közel áll ahhoz, hogy a halálos eredmény, esetleg a maradandó károsodás bekövetkezzen. A jelenlegi szabályozásban rejlő anomália nyilvánvalóan feloldandó. Vagy a testi sértéshez hasonlóan végérvényesen eredmény-bűncselekménnyé kell alakítani a jogi normát, vagy mellőzni kell a jelenlegi diszpozícióból az alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okozzon kitételt, mint ahogy ez eleve be se került pl. a szlovén jogi szabályozásba. A régi Btk.-t (1978. évi IV. tv.) hatályba lépése óta két törvény módosította. Egyrészről a évi LXXXIV. törvény mely a minősített esetet emelte be a paragrafusba, másrészről a évi LXXX. törvény, mely kivette a közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel szövegrészt. Az új Btk. (2012. évi C. tv.) pedig egy az egyben átvette a régi szövegezést. Ennek értelmében azt gondolhatnánk, hogy aki állatot kínoz, az csak és kizárólag szabadságvesztést kaphat. Azonban ez nem így van. A Btk. 33 (4)

2 Állásfoglalások 2. oldal bekezdése ugyanis kimondja, hogy ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható. Úgy véljük, hogy nincs kellő visszatartó ereje sem a két sem pedig a három évi szabadságvesztésnek, ha az általános joggyakorlat az, hogy pénzbüntetést illetve közérdekű munkát kapnak az állatokat megkínzó emberek. Véleményünk szerint fel kellene emelni a büntetési tétel felső határát 5 évre. A magyar jogrendben jelenleg semmilyen formában nem szerepel a zoofilia, mint bűncselekmény, pedig nem egy ilyen eset jutott már a hatóságok tudomására. Álláspontunk szerint a Btk.-ba külön tényállásként kellene belefoglalni az állatokkal való szexuális közösülés bűntettét. Norvégiában és Franciaországban szabadságvesztéssel és pénzbírsággal sújtják az ilyen tettek elkövetőit. A jelenleg is hatályos állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. tv.) és az egyes állatvédelmi tárgyú rendeletek szerint az állatvédelmi bírság maximális összege Ft, melyet csupán négy esetben engednek kiszabni a jogszabályok. Szlovéniában a legsúlyosabb tettekért az állatokkal kegyetlenkedők akár Eurót is kaphatnak, de ilyen magas összegekre találunk még példát. az olasz az osztrák és a német állatvédelmi törvényekben is. Állásfoglalásunk szerint a jelenleg kiszabható bírság összegét fel kell emelni, hogy a felső határa a jelenlegi 10x-ese legyen. Európában több országban törvényi szinten le van fektetve, hogy aki kegyetlenkedik egy állattal, eltilthatják az állatok tartásától. Véleményünk szerint hazánkban is be kellene vezetni, hogy ha valakit egyszer állatkínzás bűncselekményének elkövetése miatt elítélnek, akkor a továbbiakban eltiltsák (akár egy életre) az állattartástól. Úgy gondoljuk, Magyarországnak tanulmányoznia kellene és saját gazdaságossága érdekében fokozatosan be kellene építenie a magyar jogrendszerbe a fejlett tagállamok állatvédelmi joggyakorlatát. Ez egyrészről az oktatásban is megnyilvánulhat. Véleményünk szerint fontos lenne a gyerekeknek minél kisebb kortól kezdve hangsúlyozni, hogy az állat nem játékszer, hanem érző lény, akiről egy egész életen át gondoskodni kell. Jó gondolatnak tartanánk, ha már általános iskolás vagy akár óvodás korban lennének ilyen jellegű órák, beszélgetések, programok. Hogy a jogi szabályozás a jövőben hogyan alakul, az összefüggésben áll az unió alakulóban lévő joggyakorlatával is, hisz az állatkínzás és az állatvédelem némileg lemaradt a környezet és természetkárosítás törvényi tényállásainak megfelelő kialakításához, közösségi és tagországi szabályozásához képest. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéséről Az európai vízgazdálkodási norma, a Víz keretirányelv új szemlélet bevezetésére kötelezte a tevékenység szereplőit. Elsődlegesen a biológiai állapot vizsgálata alapján kell minősíteni a vizeket, és e minősítés ismeretében kell meghatározni a szükséges beavatkozásokat. A Víz keretirányelv magyarországi bevezetésének utolsó szakasza, a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés (VGT) nagy lehetőség a magyarországi vizek és a vizes élőhelyek védelme, értékeinek megőrzése szempontjából. Az első tervet (VGT-1) ben kell végrehajtani decemberében kezdődik majd a második hatéves terv (VGT-2) végrehajtása. Célunk, hogy a VGT-1 és a VGT-2 megalapozott, használható koncepciókkal járuljon hozzá a vizek és élő környezetük értékeit védő munkákhoz. A civil zöld szervezetek - az elmúlt időszakhoz hasonlóan - együttműködő partnerek és aktív résztvevők szeretnének lenni a VGT folyamatában, erre kormányrendelet is kötelez bennünket. Jelen állásfoglalásunkban - tekintettel a 221/2004. Korm. számú rendeletre is - kéréseket fogalmazunk meg a vízgyűjtő-gazdálkodás kormányzati felelőseinek az együttműködés előmozdítása érdekében. I. Az adatok, értékelések, tervek nyilvánossága; határidők A társadalmi konzultáció lehetőségének biztosítására honlapon kell közzétenni az adatokat, értékeléseket, a feltárt jelentős vízgazdálkodási problémákat, a még megoldandó feladatok közbenső felülvizsgálatát. A közzététel hivatalos, vizeink.hu honlapján 2010 óta csak egyetlen új anyag jelent

3 Állásfoglalások 3. oldal meg: a 2013 nyarán közzétett, "A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja " című dokumentum tervezete januárjáig lehetett véleményezni. Sok hozzászólást és javaslatot küldtünk, most várjuk a véglegesített munkaprogramot. A VGT-ben szereplő ütemezés időpontjai - melyek szerepelnek a munkaprogram tervezetében is - mások, mint a jelenlegi folyamaté. A hivatalos VGT határidők: december A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja I.-II. félév - A vízgyűjtő-gazdálkodási terv ütemtervének és munkaprogramjának társadalmi vitája II. félév - A társadalmi vita eredményeinek feldolgozása, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv ütemterv és program véglegesítése december Figyelembe véve a vízvédelmi, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat a feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák és megoldandó feladatok összefoglalása és nyilvánosságra hozatala Megértjük a kormányzati átszervezések miatti nehézségeket, és nem is kifogásoltuk, hogy a munkaprogram tervezete több mint fél évvel a kitűzött időpont után került nyilvánosságra (2012 decembere helyett 2013 júliusában). Kérések 1. Kérjük, hogy a VGT-2 dokumentumok készítésének határidőit igazítsák a munkaprogram közzétételéhez; az új időpontokat mielőbb hozzák nyilvánosságra, függelékként csatolva a munkaprogramhoz. 2. Várjuk, hogy a vizeink.hu honlapon tegyék közzé a VGT óta folyó munkáinak összefoglalását, a VGT-1 eddigi eredményeit, ismertessék a már megvalósult beruházásokban a vízvédelmi, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesülését. II. A társadalom-bevonás stratégiája A VGT-1 előkészítésének társadalmi vitája során szerzett tapasztalatok elősegítenék a VGT-2 tervezését. A VGT-1-hez 2006-ban készült hivatalos civil stratégia már a VGT-1 társadalom-bevonási folyamatában is változott. A civil stratégiát módosító legfontosabb javaslatunkat a vízügyért felelős miniszter a VGT-1 készítésénél figyelembe vette: Nem az ún. konzultációs anyagokhoz, hanem a VGT- 1 dokumentumaihoz fűzhettünk észrevételeket. Ennek a VGT-2-nél is így kellene maradnia. Sajnálatos, hogy a véleményezésre közzétett VGT-2 munkaprogramban a társadalom bevonásának stratégiája ugyanaz, mint a VGT-1-ben közzétett civil stratégia. Pedig módosítani kellett volna nemcsak tartalmi, hanem formai szempontból is. A teljesség igénye nélkül, néhány átdolgozást igénylő szempont. - A VGT-1-től eltérően a VGT-2-ben nem készülnek külön alegység tervek, hanem csak országos és részvízgyűjtő terv, azaz nem 47 db, hanem csak 5 db dokumentumcsomagot kell véleményezni. Emiatt az egyeztetések módszertana, a. fórumok szervezése is nyilván más lesz. - A dokumentumban szereplő intézmények köre alapvetően megváltozott, például már nincs KVVM. A többi szereplő intézményt is átszervezték. Nemcsak az intézmények elnevezése változott, hanem a hatáskörük is. Kérés: Készítsenek a VGT-2-höz új stratégiát a társadalom bevonására. Ehhez vegyék figyelembe a VGT-1 civil egyeztetéseinek tapasztalatait. Az árvíz irányelv bevezetéséről 1) A ZÖLD CIVIL SZERVEZETEK TEVÉKENYEN RÉSZT KÍVÁNNAK VENNI AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV BEVEZETÉSE SORÁN KÉSZÜLŐ ÁRVÍZ KOCKÁZATI TÉRKÉPEK, AZ ORSZÁGOS KOCKÁZAT KEZELÉSI STRATÉGIA ÉS AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉSI TERVEK VÉLEMÉNYEZÉSÉBEN Az Európai Unió 2007-ben elfogadta az árvízkockázatok kezeléséről szóló irányelvet (2007/60/EK irányelv az árvízi kockázatok felméréséről értékeléséről és kezeléséről - Árvízi Irányelv, ÁI). Az irányelv célja: Az árvízkockázatok csökkentése és az árvizek káros következményeinek csökkentése.

4 Állásfoglalások 4. oldal Az ÁI keretet ad a Közösség területén az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében. Az ÁI hatókörébe tartozik az árvízvédelem, belvízvédelem és a helyi vízkárelhárítás is. Fontos feladat a lakosság felkészítése és veszélyérzetének tudatosítása, információk átadása, a társadalom bevonása az előzetes felmérésekbe és döntéshozatalba. Az Árvíz irányelv (2007/60/EK irányelv) értelmében: 9. cikk (3). Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét amennyiben indokolt össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv (Víz Keretirányelv) 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével. 10. cikk (1) Az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelően a tagállamok az előzetes árvízkockázatértékelést, az árvízveszélytérképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket elérhetővé teszik a nyilvánosság számára. (2) A tagállamok ösztönzik az érdekelt feleknek a IV. fejezetben említett árvízkockázat-kezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában való aktív részvételét. A 178/2010. (V. 13.) számú, a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló kormány-rendelet értelmében: 10 (2)A kockázat-kezelési terv készítése során gondoskodni kell a Területi Vízgazdálkodási Tanács, ill. országos terv esetén az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. 13. (1) Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. (2) A kockázatkezelési terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom megismerje és véleményezhesse. A civil szervezetek szerepvállalásának feltételeit az irányelv és a kormányrendelet szövege meghatározza. Állásfoglalásunk szerint a végrehajtáson dolgozó minisztériumi intézményeknek kellő figyelmet kell fordítani ezekre a feladatokra, és a beérkező véleményeket érdemben be kell építeni a véglegesítésre kerülő tervekbe és dokumentumokba. 2) A ZÖLD CIVIL SZERVEZETEK KIEMELTEN FONTOSNAK TARTJÁK, HOGY AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÉS A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSÁT A 2015-BEN LEZÁRULÓ TERVEZÉSI IDŐSZAKBAN HANGOLJÁK ÖSSZE A két irányelv különböző elvárásokat fogalmaz meg, illetve másra helyezi a hangsúlyt, de minden tagállamnak érdeke, hogy bevezetésük során ezeket az irányelveket összehangolja. Állásfoglalásunk szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésnek kell a fontosabb szerepet kapnia ebben, hiszen az árvizek kezelése a vízgazdálkodásnak csak az egyik eleme. A vízgyűjtő-gazdálkodást úgy kell végezni, hogy a víztöbbletre és a vízhiányra is válaszokat adjon, tehát nem szabad alárendelni az Árvíz Irányelvnek. A két irányelv során készülő tervek és intézkedések összehangolása elengedhetetlenül fontos, mert ezeknek erősíteni kell egymást, vagy egymást ki kell egészíteni, és nem szabad ellentmondónak lenniük. Ezt nem csak a tervezési, hanem a kivitelezési időszakban is szem előtt kell tartani. Kérjük tehát, hogy a beavatkozások megterzevése során az aszályokra, és a tartós kisvizes időszakokra is adjanak választ, hiszen Magyarországon ezekre legalább olyan fontos felkészülni, mint az árvizekre. Kérjük az ún. nem szerkezeti árvízvédelmi módszerek előnyben részesítését, például a hullámterek szélesítésére, a természetes mélyfekvésű területeken való vízvisszatartásra való törekvést. Meg kell őrizni a vizet tájban és a természetes vízjárásnak megfelelő területhasználatokat szükséges kialakítani. 3) A ZÖLD CIVIL SZERVEZETEK NAGY KOCKÁZATOT LÁTNAK ABBAN, HOGY AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV BEVEZETÉSE SORÁN MEGFOGALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK AZ ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK KÖZÖTTI KÜLÖNÖSEN ÉRTÉKES ÉLŐHELYEKET VESZÉLYEZTETHETIK. EZÉRT KIEMELTEN FONTOSNAK TARTJUK,

5 Állásfoglalások 5. oldal HOGY AZ ÁRVÍZI KOCKÁZAT FOGALMÁNAK DEFINIÁLÁSA, MAJD AZ EZT KÖVETŐEN KÉSZÜLŐ KOCKÁZAT-KEZELÉSI TERVEK KÉSZÍTÉSE SORÁN A TERMÉSZETVÉDELMI SZEKTOR SZEREPLŐIT ÉS A ZÖLD CIVIL SZERVEZETEKET AKTÍVAN VONJÁK BE A FOLYAMATBA A természetvédelmi szempontból veszélyes intézkedések jellemző példája a nagyvízi meder levezetőképességnek javításáról szóló kormányrendelettel összefüggő intézkedések köre, ami olyan feladatokat is tartalmaz, miszerint a parti sávban lévő növényzetet, beleértve a természetes növénytakarót, az ártéri erdőket meghatározott sávban el kell távolítani. Mindez teljesen ellentmond a védett természetvédelmi területek kezelésének, a védettségi státusz fenntartásának, az élőhelyek állapotának javítását célzó törekvéseknek, vagy a Natura 2000 hálózat létének. A fentiek miatt nyomatékosan kérjük, hogy az Árvíz Irányelv bevezetése során vegyék figyelembe a tervezési területeken, különösen a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000-es hullámtéri területeken a természetvédelmi szempontokat. Csak ezáltal látjuk biztosíthatónak, hogy Magyarország vízparti élőhelyei ne kerüljenek veszélybe. A magyarországi innováció javítása érdekében teendő lépésekről Erős gazdaság, szociális igazságosság és egészséges környezet a mai társadalomban csak folyamatos innováció mellett valósulhat meg. A globalizáció következtében állandóan változó külső és helyi hatások miatt ugyanis egyre nehezebb alkalmazkodni, és megtalálni az egyensúlyt a gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi szempontok között. A zöld mozgalom az innováció egyik motorja. Fellépése ösztönzi az új megoldások kimunkálását és bevezetését: mégpedig olyan megoldásokét, amelyek egyaránt elősegítik a társadalom, a gazdaság és a környezet megújítását. A civil szervezeteknél összegyűlt hazai és nemzetközi tapasztalatok jó alapot teremtenek ahhoz, hogy az egyetlen helyes megoldás hangoztatása helyett hozzájáruljanak a különféle vélemények platformjának megteremtéséhez. Az innovatív megoldások kockázatait, várható hatásait ugyanis csak a különféle szempontok alapos, többoldalú ismerete és a szinergiák vizsgálata alapján lehet megítélni. Ne féljünk az érdekek ütköztetésétől. Szélesebb konszenzus csak vitatkozás révén alakulhat ki. A platform eredményes működéséhez elengedhetetlen az egyes részterületen tevékenykedő szervezetek munkatársainak, szakértőinek folyamatos szakmai fejlődése, álláspontjuk mélyebb megalapozása. Ehhez szakmai tartalmú megbízásokra van szükség az illetékes tárcák, illetve a gazdaság szereplői részéről. Ezért szorgalmazzuk, hogy a kormányzat és a gazdaság szereplőinek támogassák az innovációs platform folyamatos működtetéséhez és a hazai vitakultúra fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtését. Ezzel is járuljanak hozzá ahhoz, hogy Magyarország érdemi előrelépést tegyen az EU kutatási és innovációs eredménytáblája (Innovation Union Scoreboard) 25 kritériuma mindegyikében. A gyógynövény közkincseinkről A Föld lakosságának az iparilag fejlett országokban élő 1/4-e az összes gyógyszer 70-80%-át fogyasztja el, az úgynevezett harmadik világban élő 3/4-e csupán a forgalmazott gyógyszerek 10-20%-ához jut hozzá. A gyógynövények és azokból előállított szerek tekintetében szintén nagy a megosztottság, de az arányok csaknem fordítottak. Traditional and wild projekt eredményeiből kitűnik: Közép-európai régióban nagy múltra visszatekintő hagyományai vannak a gyógynövény gazdálkodás terén, mégis maguk a hagyományok eltűnő félben vannak., s ennek több oka is van. A világon Dagmar Lange szerint gyógynövényfaj van. Magyarországon faj, ebből mintegy 130 védett faj. 1. Megerősítjük a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve i Nemzeti Bizottsági civil ülésén elhangzott javaslatokat: a) A gyógynövény, a gyógyhatásismeret alapfokon legyen az alapfokú oktatás része. A gyakorlati és elméleti képzésekhez legyen támogatás.

6 Állásfoglalások 6. oldal b) A jelenlévők kijelentik és kérik az elfogadását a kijelentésnek, miszerint: Közkincsünk a gyógynövényeink és azok gyógyhatásai. Nem szabadalmaztathatóak a vadon élő fajok, azok részei, hatóanyagai. 2. Kérjük az alábbi megállapításaink elfogadását, a szabályozási környezetben ezen közkincsjogok biztosítását: a) A gyógytea, gyógyszer, gyógyhatású készítmény értékesítése céljára termesztett gyógynövény alapanyagok termesztése során előírás legyen az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett növényvédő szerek, anyagok és termésnövelő anyagok felhasználása. b) Kézműves gyógynövényes termékek előállítása értékesítési célra bejelentés köteles tevékenység legyen csak, engedélykötelem, és laborvizsgálati előírás nélkül az EU jelölési szabályok betartásával c) Gyógynövények felhasználásával, gyógyhatás feltüntetésével, közlésével - élelmiszert, egyéb terméket előállítani értékesítési célra minimum 30 órás okleveles gyógynövényismereti tanfolyam eredményes elvégzése után lehessen. d) Élelmiszert, - még ha gyógyhatású növény felhasználásával is állítják elő értékesítési célra, de konkrét gyógyhatás nincs közölve, - kistermelői könnyített szabályok alapján is lehessen előállítani, értékesíteni. 3. A Környezet-és Természetvédő Szervezetek 24. Országos Találkozója (OT) a biodiverzitás és a kulturális sokszínűség, a szellemi kulturális örökségeink, az élelmiszerönrendelkezés védelme, biztosítása érdekében támogatja a gyógynövényeink közkinccsé nyilvánítását. 4. Az OT felhatalmazza a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesületét, hogy a NAK felé és más döntéshozói szerv felé szakmai egyeztetést kezdeményezzen, a tervezett VM sárkányfű rendeletének túlszigorításainak megakadályozása érdekében delegált szakértői (max 10 fő) csoportot delegáljon. Legyen a Börzsöny vidék az ökoturizmus mintaterülete! Az erdők nonprofit alapú vagyonkezelése (fakitermelés, vadgazdálkodás) kerüljön megfelelő gazda (pl. a DINPI) hatáskörébe! Az Önkormányzatok és a gesztor DINPI kapjanak felhatalmazást és fejlesztési forrásokat az összehangolt ökoturisztikai fejlesztésekhez! A Börzsöny-vidékért tevékenykedő civil szerveztek támogatása élvezzen prioritást! A közlekedési infrastruktúra fejlesztése az adekvát Zöld Út jelleget, tehát a természetjárás szakágait, ill. kisvasutas megoldásokat preferálja! Javasoljuk a bakancsos (természetjáró) kategóriájú szálláshelyek számának növelését! Legyen a Bejárható Magyarország Program ökoturisztikai mintaterülete a Börzsöny! Támogatjuk a VÁTI (SEE/A653/4.2/X) DATOURWAY című stratégiai tervét, amely az alábbi feladatokat tűzi ki: - Ökoturizmus fejlesztése, kialakítása - Térségi turisztikai attrakciók termékké fejlesztése - A vendégfogadás feltételeinek javítása - A turisztikai marketing erősítése - Szemléletformálás, humánerőforrás fejlesztés - Partner alapú együttműködések fejlesztése - Vonzó táj kialakítása - Közlekedési kapcsolatok fejlesztése - Környezetvédelem és vagyonbiztonság A Paksi Atomerőmű tervezett bővítése problémáiról Az Országos Találkozó megállapítja, hogy az energiapolitika kérdésében ellentét nem a környezetvédelmi és az energetikai szakma között van, hanem a szakszerűség és az ország hosszú

7 Állásfoglalások 7. oldal távú érdekei iránti elkötelezettség áll szemben a hiányos felkészültséggel és az egyéni érdekek törvénytelen eszközökkel való érvényesítésével. Az Országos Találkozó felhívja az Állami Számvevőszék elnökét és a legfőbb ügyészt annak kivizsgálására, hogy azok a képviselők, akik 2008 márciusában olyan módosítást terjesztettek be az energiapolitikai országgyűlési határozati javaslatnak a szaktárca által benyújtott tervezetéhez, amely egyebek között törölte a szövegből, hogy a kormány kezdje meg az esetlegesen szükségessé váló, a jelenlegieket kiváltó új atomerőművi kapacitások döntés-előkészítő munkáit azaz a kapacitások majdani pótlása helyett azok mielőbbi megduplázását íratták elő az Országgyűléssel, milyen célból és milyen érdekből kényszerítették arra az energetikát, hogy azon időszak során, ameddig még nem kerül sor a meglévő paksi atomreaktor-blokkok élettartamának lejártával azok végleges kivonására, az időnkénti többletteljesítmény lekezelésére vagy az atomerőmű működését csökkentsék esetenként a felére, ily módon jelentős veszteséget okozva, vagy drága és később feleslegessé váló beruházásokkal biztosítsák a párhuzamos működés feltételeit? Az Országos Találkozó felhívja az Állami Számvevőszék elnökének és a legfőbb ügyésznek a figyelmét arra, hogy a képviselői módosító indítvány elfogadtatása, azaz a beruházás mintegy tíz évvel előrébb hozása következményeként nemcsak arról született döntés a kellő szakmai és társadalmi vita nélkül, hogy az ország a kieső kapacitásokat majd nukleáris kapacitások beállításával pótolja, hanem ellehetetlenült vagy legalábbis nehézzé vált, hogy erre a célra az ország a környezetvédelmi és gazdaságossági okokból előnyösebb korszerű, úgynevezett negyedik generációs blokkokat szerezzen be. Az Országos Találkozó felhívja a legfőbb ügyészt annak kivizsgálására, hogy kinek a döntése folytán maradt el az új blokkok beszerzésére tender kiírása, jóllehet a tenderdokumentáció elkészült, és a szakértők a tendereztetéstől azt várták, hogy a Roszatom által szállíthatóknál mintegy 1,75 2,60 milliárd euróval, azaz 17,5 26 %-kal olcsóbb, és azoknál megbízhatóbb, a hazai villamosenergia-rendszerbe rugalmasabban beilleszthető atomreaktor-blokkokra érkezik ajánlat a piac más szereplőitől? Az Országos Találkozó felhívja az alapvető jogok biztosát és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettest, hogy kezdeményezzék az Alkotmánybíróságnál a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről elfogadott évi II. törvénynek az Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatát, mivel fennáll a törvény alaptörvényellenessége mind tartalmi, mind az elfogadásával kapcsolatos eljárási okokból. Az Országos Találkozó felhívja a Kormányt, hogy érvénytelenítse az Egyezmény Magyarországra nézve kötelező hatályának az államfő általi elismerését, tekintve egyfelől, hogy a megállapodás ránk nézve kötelező hatályát az ország a szerződéskötési hatáskörre vonatkozó alapvető fontosságú belső jogi rendelkezések, így egyebek között a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló évi L. törvény, a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény, tovább az Alaptörvény szemmel látható megsértésével ismerte el, másfelől hogy Magyarországot az orosz partner megtévesztette, mivel az Egyezmény keretében megépítendő reaktorblokkokkal kapcsolatban olyan paramétereket ígért, például a teljesítmény-változtatás sebességére vonatkozólag, amelyekről utóbb orosz műszaki szakemberek is kijelentették, hogy teljesíthetetlenek. Az Országos Találkozó felhívja a Kormányt, hogy amennyiben nem érvényteleníti az Egyezményt, hanem fenntartja annak hatályát, úgy hozza nyilvánosságra a teljes tenderdokumentációt. Az Országos Találkozó felhívja a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy a magyar energetikai, környezetvédelmi és közgazdasági szakma hazai becsületének és nemzetközi hírnevének védelmében véleményeztesse a tenderdokumentációt és az Egyezményt olyan, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a nagy nemzetközi környezetvédő szervezetek által egyaránt elismert nyugati szakemberekkel, akiknek nincs és nem is volt semmilyen üzleti kapcsolatuk a Magyar

8 Állásfoglalások 8. oldal Villamos Művek Zrt.-vel, a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel vagy a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-vel, illetve az ezekkel gazdasági kapcsolatban álló hazai vagy külföldi cégekkel. Az Országos Találkozó a magyar és az orosz kormány közötti, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozását szolgáló államközi hitel-megállapodás tárgyában felhívja a Kormányt illetve amennyiben a megállapodás kötelező hatályának elismerésére majd az Országgyűlés ad felhatalmazást a köztársasági elnöknek, úgy az államfőt, hogy az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 23. (4) bekezdése alkalmazásával kérjék az Alkotmánybíróságtól a hitelmegállapodás Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát, mivel az előirányzott nagy összegű hitelfelvétel ellentétes az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdésével, amely előírja, hogy mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja... a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne. Az Országos Találkozó felhívja az Országgyűlést, hogy még az idén törvényi úton biztosítsa, hogy Magyarországon új atomreaktor vagy egyéb nukleáris létesítmény továbbá nukleáris üzemanyag szállítója, illetve tárolója csak abban az esetben kaphasson engedélyt, és meglévő atomreaktor vagy egyéb nukleáris létesítmény december 31-ét követően csak abban az esetben üzemelhessen, ha az atomenergia alkalmazója az esetleges nukleáris baleset következtében fellépő károk teljes mértékben való megtérítéséhez elégséges elkülönített alappal vagy biztosítással rendelkezik A kézműves termék előállításért 2014-ben civil és szakmai szereplők bevonásával, VM kezdeményezésre műhelymunkákon meghatározásra került a kézműves élelmiszerek általános és termékspecifikus fogalma. Az általános és specifikus meghatározást követően, több szakértői nap és óra ráfordítása után az utolsó egyeztetési napon, mikor a szakmai szereplők zöme az utolsó fél óráról távozni volt kénytelen a késői, maraton egyeztetést követően, a szakmai anyag véglegesítésekor az anyag végére bekerült egy addig nem egyeztetett követelmény, miszerint csak az lehet kézműves élelmiszer amit tételenként, negyedévente laborvizsgálattal is bevizsgáltat az előállító. Ez teljességgel elfogadhatatlan, versenyhátrányt jelentő, a tényleges kistermelők részére aránytalan terhet jelentő előírás, mely sérti az élelmiszer önrendelkezés jogát, hagyományaink büszke vállalásának lehetőségét. Kérjük törölni a MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV /Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv Kézműves / kézmíves élelmiszerek általános jellemzői szakanyag végéről, a kézműves termékek Jó Eljárási Gyakorlata részből a következőket: "A meghatározott minőségi követelményeket az önellenőrzéseken túlmenően termék kategóriánként negyedévente, legalább egy alkalommal független, akkreditált laboratóriumban is ellenőriztetni kell. A mintát a vizsgálattal megbízott, akkreditált laboratórium veszi kereskedelmi forgalomból. Az előállító, illetve a független, akkreditált laboratórium által végzett ellenőrző vizsgálatok eredményeit dokumentálni kell. A dokumentációt a hatósági ellenőrzések számára hozzáférhető módon, a minőség megőrzési idő lejárta után legalább 1 évig meg kell őrizni." Kishantosról A hazai környezet- és természetvédő szervezetek több más civil szervezettel közösen már 2013 őszén felemelték hangjuk a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ védelme érdekében, melyről később az Alapvető Jogok Biztosának decemberi állásfoglalása is megállapította, hogy Kishantos a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre.

9 Állásfoglalások 9. oldal A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 24. Országos Találkozóján részt vevő szervezetek megdöbbenéssel értesültek arról a pusztításról, amelyet Kishantost körülvevő földeken a húsvétot megelőző hétvégén a még birtokba nem lépett bérlők kiszántva a már szépen fejlődő vetéseket vittek véghez. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre. Azóta ez a nonprofit szervezet egy európai szinten is egyedülálló programot valósít meg. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. Ennek ellenére a Kishantosi Központ az államtól bérelt földjeiből egyetlen hektárt sem nyert el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által tavaly kiírt több szempontból is erősen megkérdőjelezhető pályázaton, melynek tényét elfogadhatatlannak tartjuk. Jelenleg több per is folyik az NFA ellen annak megállapítására, hogy a szervezet a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, amikor tulajdonképpen a kishantosi biogazdaság felszámolásáról döntött. Mindeközben az NFA írásbeli felszólítására a április i hét végén a még birtokba nem lépett bérlők kiszántották a már szépen fejlődő vetéseket 150 millió forintra becsült kárt okozva. Ez a barbár pusztítás az élet elpusztítása véleményünk szerint elfogadhatatlan! Mindezt a véleményünket megerősíti, hogy két nappal ezelőtt, a Székesfehérváron zajlott két birtokvédelmi perben is a bíróság megerősítette, hogy jelenleg egyedül a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) és a régi bérlő (Kishantos) között van jogviszony. Az új nyertesek tehát nincsenek birtokon belül, így nincs és nem is volt joguk bármit is tenni a területen. Amit tettek az nem más, mint önbíráskodás. A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 24. Országos Találkozója kiáll amellett, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ jelentős értéket képvisel, és felszólítja a kormányt, hogy tegyen meg mindent Kishantos fennmaradása érdekében, és elengedhetetlennek tartja, hogy biztosítsák az ott évtizedek óta folyó tevékenység folytatásához szükséges feltételeket, továbbá vonják felelősségre az április közepén végbevitt pusztítás felelőseit! A Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet elsorvasztásáról A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 24. Országos Találkozójának résztvevői megdöbbenéssel értesültek a sajtóból a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet elsorvasztásáról. Az elmúlt 20 évben ez az Intézmény mind szakmai-tudományos tevékenységével, mind a hallgatók magas színvonalú képzésével kiemelkedően szolgálta a hazai agrár-környezetgazdálkodás, környezetvédelem és a természetvédelem ügyét. Komoly utánpótlási bázisává vált a fenti témákat gondozó hazai szakmai és civil szervezeteknek. Az Intézet kollektívájának szakmai munkájára, társadalmi aktivitására továbbra is számítunk. Erdeink jövőjéről A természet védelme, erdeink megőrzése és jövőben kívánatos kezelése érdekében a Környezet és Természetvédő szervezetek az előző években elfogadott állásfoglalásaikhoz hasonlóan felkérik az Országgyűlést, a Kormányt, az illetékes hivatalokat, intézményeket és szervezeteket az alábbi szempontok és javaslatok figyelembe vételére, illetve a szükséges intézkedések megtételére. Fenntartva a XXIII. Országos Találkozója állásfoglalásában foglaltakat, jelen állásfoglalásunkban az alábbi témák fontosságát hangsúlyozzuk: 1. Erdeink természetességének védelme Az elmúlt évek erdészeti politikájában különösen fontos eredménynek tartjuk az erdők természetességének javítását szolgáló intézkedéseket, különösen a nem-vágásos üzemmódok szélesebb körű alkalmazását. Nem tartjuk elfogadhatónak a törvény hatályának bizonyos szempontok szerinti szűkítését (pl. erdőtervezési körzetek, erdőtípusok, domborzati típusok szerint). Egyúttal fontosnak tartjuk a folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel kapcsolatos szakmai tapasztalatok, problémák nyilvánosságra hozatalát, és széles körű megvitatását.

10 Állásfoglalások 10. oldal 2. Nemzeti parki övezeti rendszer kialakítása Az erdőgazdálkodással nem érintett erdőterületek kiemelt lehetőséget biztosítanak a nemzeti örökség részét képező természeti értékek megőrzésére és az erdőkkel kapcsolatos kutatás, ismeretterjesztés számára. Szükségesnek tartjuk a faanyagtermelésből kivont erdők területének gyarapítását, különös tekintettel a nemzeti parkok természeti övezeteinek kialakítására. Üdvözöljük a kormányzat azon törekvését, amely kiemelt célul tűzte ki az övezeti rendszer valamennyi nemzeti parkban való bevezetését. Szorgalmazzuk a közel két évtizede húzódó folyamat mielőbbi befejezését. 3. A fehér akác ésszerű alkalmazásának szabályozása A széleskörű szakmai egyeztetési folyamat eredményeként kialakított, előremutató jogszabályok jelenleg megfelelő kereteket adnak az őshonos fafajokból álló erdők védelméhez, és az idegenhonos fafajok alkalmazásának ésszerű korlátozásához. Tiltakozunk azon törekvések ellen, amelyek a fehér akác korlátlan alkalmazását szorgalmazzák az erdőtelepítésekben, a felújításokban és az erdőtörvény hatálya alá nem eső területeken. Érvényt kell szerezni a természetvédelmi törvény azon rendelkezésének, amely védett területeken az erdőfelújításokban csak őshonos fafajok alkalmazását teszi lehetővé. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy védett és fokozottan védett területeken akác telepítésére kerülhessen sor. Ahol erdészeti vagy természetvédelmi szempontból nem kívánatos az akác fenntartása, ott annak kiváltásához támogatást szükséges biztosítani, különösen a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken. A fehér akác és az egyéb intenzíven terjedő idegenhonos fafajok spontán terjedésükkel több száz ezer hektáron veszélyeztetik a Kárpát-medence természeti örökségét, amely jelentős nemzetgazdasági kárt okoz. Szükségesnek tartjuk azon jogszabályok kidolgozását, amelyek biztosítják e folyamat visszaszorítását. Az elmúlt hónapokban komoly hisztériakeltés zajlott a fehér akác körül. Ez ügyben jelentős felelősség terheli azon közszereplőket, közintézmény-vezetőket, szakembereket, akik a tények egyoldalú bemutatásával a szakmai alapoktól elrugaszkodva félretájékoztatták a közvéleményt. Javasoljuk, hogy a jövőben az idegenhonos fafajok alkalmazásának szabályai szakmai keretek között kerüljenek megvitatásra. Az akác nemzetgazdasági jelentőségére tekintettel az európai uniós szabályokat úgy kell megalkotni, hogy azok a sajátos magyarországi helyzetet figyelembe vegyék, és alapjaiban ne lehetetlenítsék el a fehér akáccal való ésszerű gazdálkodást. A használatarányos útdíjról 2013 július elsején vezette be a magyar állam a használatarányos útdíjat egy 6513 kilométer hosszú, autópálya-szakaszokból és főúti szakaszokból álló hálózaton. Környezeti szempontból az útdíj közvetlen haszna, hogy a saját számlás szállításokban 2013-ban jelentősen csökkent az üres fuvarok aránya. A meg nem tett kilométereken az útdíj bevezetését követő hat hónapban mintegy ezer tonna szén-dioxid kibocsátását sikerült elkerülni. Jóval nagyobb lehetne azonban a használatarányos útdíj környezeti haszna, ha az útdíjtörvénynek megfelelően kivetette volna a közlekedésért felelős miniszter a környezetszennyezésért fizetendő úgynevezett külsőköltségdíjat is. Ebből a bevételből juthatnának forráshoz a környezetbarát közlekedési fejlesztések, nyílna lehetőség a közlekedési okozta környezeti károk csökkentésére, ellensúlyozására. A közúti szállítás terheinek emelése más módon is előnyös hatással lehet a környezetre. Hiszen a vasút versenyképességének javulása révén végre megindíthatná a szállított áruk visszaáramlását a vasútra. Takarékosságra, a fuvarozás racionális tervezésére ösztönözné a szállítmányozókat. A fuvarozókat a túlhasznált, a környezetet a gyári specifikációknál jóval erősebben szennyező régi tehergépkocsik cseréjére ösztönözve jelentősen csökkenthetné a szén-dioxid és más légszennyező anyagok kibocsátását.

11 Állásfoglalások 11. oldal A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 24. évi Országos Találkozója ezért felhívja Magyarország kormányát, és külön a közlekedésért felelős minisztert, hogy vesse ki a tehergépkocsik külsőköltségdíját, és ezzel: 1. Teremtsen forrást a közúti közlekedés környezetterhelésnek csökkentését célzó beruházásokra. 2. Teremtsen forrást a közútinál kevésbé környezetszennyező közlekedési módok versenyképességének javítására. 3. Kezdje meg a tehergépkocsi-tulajdonosok erőteljes ösztönzését az elavult, súlyosan szennyező tehergépkocsik gyors lecserélésére. Intézkedjen továbbá az elavult, nagy kibocsátású használt tehergépkocsik importjának a csökkenése érdekében, és számolja fel a közúti és a légi szállítás indokolatlan, állami szabályozásokkal és támogatásokkal biztosított versenyelőnyét más szállítási módokkal szemben. A környezetbarát közlekedés támogatásáról Közismert, hogy a közlekedés az egyik legkörnyezetpusztítóbb gazdasági ágazat. Mobilitásra azonban szükség van, de úgy kell alakítani a közlekedési lehetőségeket és rendszereket, hogy az emberek mindig tudjanak környezetbarát utazási módot választani. A közösségi közlekedésre szánt állami forrásokat ennek elősegítésére és nem akadályozására kellene felhasználni. Ezért a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek évi Országos Találkozója felhívja a kormány döntéshozóit, hogy: 1. Teremtsék meg a személyszállítási törvény lehetőségeit kihasználva a regionális közlekedési szövetségek működtetésének szervezeti és finanszírozási alapjait. 2. Alakítsák ki a közlekedési rendszerek együttműködésén alapuló országos kínálati közszolgáltatási menetrendet, annak eszköz- és működtetési feltételeivel együtt. 3. Alakítsák ki a menetrend működtetését lehetővé tévő integrált információs, jegy- és kedvezményrendszert. 4. Alakítsanak ki a Baross Gábor-i hagyományokra épülő méltányos tarifarendszert. A tarifa tegye versenyképessé a közösségi közlekedést az egyéni autóhasználattal szemben. Ehhez szükségesnek tartjuk a közösségi közlekedési szolgáltatások áfájának jelentős csökkentését. 5. Biztosítsák a zavartalan, tervezhető fejlesztések érdekében az öt éves gördülő költségvetési tervezést. A környezeti levegő minőségéről A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 24. Országos Találkozója (OT) üdvözli a tehergépkocsik használatarányos útdíjának bevezetését, ugyanakkor mélységes aggodalommal állapítja meg, hogy a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról szóló 1330/2011. (X.12.) számú kormányhatározat végrehajtásában nem történt más érdemi előrelépés. A és a évi OT állásfoglalásaival üdvözölte ezt a kormányhatározatot, egyetértve annak tartalmával, azonban már akkor felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak határozott lépéseket kell tennie a programban előirányzott intézkedések megvalósítása érdekében. Hazánkban évente körülbelül ember hal meg idő előtt a levegő részecskeszennyezettsége (PM10) miatt, ami az éves összes haláleset mintegy 12 százaléka. Ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. A szennyezett levegővel is összefüggésben rohamosan növekszik az asztmás, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A részecskeszennyezés jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is: eljut a sarkvidékre, és ott leülepszik a jégre, hóra, felgyorsítva annak olvadását. A részecske-kibocsátás a szén-dioxid mögött a második legsúlyosabb tényező, ami az éghajlatváltozást előidézi. A részecskeszennyezés legnagyobb forrásai a közlekedés és a háztartási tüzelés. Számos tanulmány kimutatta: a PM10-szennyezés érdemi csökkentése sokkal kevesebbe kerül, mint amennyi költséget ez a szennyezés okoz. Ezen ok miatt is érthetetlen a kormány halogató magatartása.

12 Állásfoglalások 12. oldal Sajnálatos módon a kormány még azokat az intézkedéseket sem hozta meg, amelyek nem kívánnak meg komolyabb állami ráfordítást, sőt esetenként jelentős többletbevételhez juttatnák az államot. Így például hiányoznak a városi útdíj bevezetését lehetővé tévő jogszabályok. Csupán jogszabály-módosítást igényelne például a háztartásokban elégethető szilárd tüzelőanyagokra vonatkozó előírások szigorítása is. Ennek hiányában kerül százezer tonnaszámra lakossági értékesítésre az elégetésekor rendkívül környezetszennyező és egészségkárosító mátrai lignit. Viszonylag kis összegbe kerülne, viszont óriási haszonnal járna a lakosság széles körű felvilágosítása annak érdekében, hogy minél kevesebben tüzeljenek műanyaggal és egyéb hulladékkal. Szintén kevés pénzbe kerülne a gépjárművek környezetvédelmi ellenőrzésének szigorítása és gyakorítása. A PM10-szennyezés csökkentését szolgáló intézkedések halogatásával a mostani kormány elődeihez hasonlóan emberek tízezreinek korai haláláért és milliók megbetegedéséért, szenvedéséért felelős. A Környezet- és Természetvédő Szervezetek évi Országos Találkozója sürgeti ennek a helyzetnek a megváltoztatását, a PM10-szennyezés csökkentéséről szóló kormányhatározat haladéktalan és hatékony végrehajtását. A környezetpolitika megerősítésének szükségességéről Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény hangsúlyosan fogalmazza meg az állam kötelezettségét a természeti erőforrások védelmére, az állampolgárok egészséges környezethez való jogának biztosítására és a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételére, a nemzetközi és hazai tudományos testületek jelentései egyre riasztóbb jövőképeket festenek le arra az esetre, ha a kormányok nem tesznek határozott lépéseket a környezetet károsító társadalmi és gazdasági folyamatok felszámolására, az elmúlt években kidolgozott kormányzati stratégiák (Fenntartható Fejlődési Keretstratégia, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Biodiverzitás Stratégia) jelentős környezet- és természetvédelmi feladatokat írnak elő a kormányzat számára, hazánknak a nemzetközi fenntartható fejlődési politikában végzett munkája csak akkor lehet sikeres és hiteles, ha azt erős hazai környezetpolitikai elkötelezettség kíséri, az európai uniós környezetvédelmi együttműködés és hatékony érdekérvényesítés jól szervezett és egységes magyarországi környezetügyi intézményrendszert igényel, a természeti erőforrások nem megfelelő kezelése, a rossz környezeti állapot okozta egészségromlás már rövid távon is veszélyezteti a gazdasági kibontakozást és a lakosság megélhetését veszélyeztetheti már rövid távon is. A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 24. Országos Találkozója sürgeti, hogy a kormányzati ciklus kormányprogramja hangsúlyosan érvényesítse a társadalom környezeti érdekeit. Szükségesnek látja a természeti erőforrásokkal és az összes környezeti elemmel egységesen foglalkozó önálló környezetügyi minisztérium visszaállítását, és a környezeti szempontok horizontális érvényesítését minden kormányzati döntésben. A természet- és környezetvédelmi téren meghozni kívánt döntésekben biztosítani érvényesíteni kell az átláthatóságot és a társadalmi részvételt, a döntéseket széles körű társadalmi vita előzze meg, amelynek során egyenlő feltételeket biztosítanak az eltérő nézetek megjelenítésére. Az Országos Találkozó támogatja azokat a javaslatokat, amelyet a környezetügy kormányzati pozíciójával kapcsolatban több országos civil szervezet levélben írt meg Orbán Viktor miniszterelnöknek.

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

8831/16 eh/ju 1 DG C 1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is! Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Elõzetes kockázatbecslés

Elõzetes kockázatbecslés M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) szám: 02/259-10/2012 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben