Szív és érrendszeri betegségek

Átírás

1 Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzata 2014 Szív és érrendszeri betegségek Rajtad múlik! - életmódprogramok az Enyingi kistérségben TÁMOP /

2 Szív és érrendszeri betegségek 1 Rajtad múlik! - életmódprogramok az Enyingi kistérségben TÁMOP / Enyingi Kistérségi Egészségfejlesztési Iroda Cím: 8136 Lajoskomárom, Ozorai u. 1. Egészségház, földszint cím: Honlap cím: efi.lkom@gmail.com rajtadmulik.hu Telefonszám: +36 (30) Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzata 2014

3 2 Szív és érrendszeri betegségek Tartalomjegyzék Koszorúér betegségek...3 Előfordulás... 3 Okok... 4 Tünetek... 4 Diagnózis... 5 Kezelés... 5 Megelőzés... 6 Érelmeszesedés...6 Tünetek és szövődmények... 6 Típusok... 7 Kiváltó okok... 7 Összefüggések a koleszterinszinttel... 8 Kezelése... 8 Életmódtanácsok... 8 Visszér...9 Kialakulása... 9 Okok...10 Kezelés...10 Életmódtanácsok...10 Tippek a panaszok enyhítésére, kezelésére A szív és érrendszeri betegségek rizikófaktorai...13 Stressz Az egészséges táplálkozás alapjai...14 Kenyér- és gabonafélék Zöldségfélék, gyümölcsök Hús és húskészítmények, halak, tojás, szója Tej és tejtermékek Zsírok és cukrozott ételek... 16

4 Szív és érrendszeri betegségek 3 Koszorúér betegségek A koszorúér-betegséget a nyugati társadalmak népbetegsége, az ateroszklerózis okozza.. Az ateroszklerózis során az ütőerek falában zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások, úgynevezett plakkok jönnek létre, mely évek-évtizedek alatt fokozatosan növekedve, az erek szűkületét vagy elzáródását okozhatják. A folyamat végén ezek a felrakódások általában elmeszesednek, de a legsúlyosabb problémát gyakran még nem meszes állapotban okozzák. Jellegzetesen a szívet ellátó közepes és nagy verőerek legbelső rétege alá felhalmozódó plakkok az erek szűkületét okozzák. A szűkült ér nem képes az általa ellátott szívizomterület számára elegendő oxigént szállítani. Az így kialakult oxigénellátási zavar lehet tünetmentes (néma), de gyakran panaszokat, elsősorban fájdalmat okoz. A legenyhébb tünet a szívizomkárosodással nem járó mellkasi fájdalom, ennél jóval súlyosabb a szívizomelhalással járó szívinfarktus. Az oxigénhiány okozhat továbbá szívelégtelenséget, szívritmus-zavarokat, és hirtelen szívhalált is. Előfordulás A fejlett ipari országokban a koszorúér-betegség a legfontosabb halálok. Tovább növeli jelentőségét, hogy a középkorúak 20%-át érinti. Míg Nyugat Európában javuló tendencia észlelhető a statisztikában, Kelet- és Közép- Európában sajnos további esetszám növekedés észlelhető.

5 4 Szív és érrendszeri betegségek Okok A koszorúér-betegségre hajlamosító tényezők között különbséget kell tenni a nem befolyásolható és a befolyásolható rizikófaktorok tekintetében. Nem befolyásolható az öröklött hajlam a betegség kialakulására, az életkor, és a nem (férfiak veszélyeztetettebbek, azonban a klimax után a nők hajlama nagyjából megközelíti a férfiakét). Befolyásolható a zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin, trigliceridszint), magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, dohányzás, mozgáshiány. A különböző rizikófaktorok együttes jelenléte nagymértékben emeli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Tünetek A koszorúér-betegség első tünete 55%-ban az mellkasi fájdalom, 25%-ban szívinfarktus, és sajnos az esetek 1/5-ében első tünetként a hirtelen szívhalál jelentkezik. Ezért is van kiemelt jelentősége a magas kockázatú, panaszmentes páciensek kiszűrésének. A mellkasi fájdalom a koszorúserek jelentős szűkületénél, jelentkezik. Jellemzően fizikai, vagy pszichés terhelés hatására, rövid ideig tartó mellkasi fájdalom. A fájdalom a nyakba, állkapocsba, karokba (jellemzően bal) sugározhat. Hideg levegő, telt gyomor fokozhatja a fájdalmat. Típusosan a fájdalom nitroglicerin adása után, vagy a fizikai terhelés megszakítására rövid időn belül megszűnik. Az infarktusnál a tünetek hasonlóak, csak sokkal intenzívebbek lehetnek, a szorító-nyomó jellegű mellkasi fájdalomhoz hányinger, hányás, verejtékezés, nyugtalanság, szorongás, halálfélelem, eszméletvesztés társulhat. Az instabil anginát és az infarktust a koszorúér-plakk megrepedése okozza és azonnali intenzív kezelést igénylő állapotok.

6 Szív és érrendszeri betegségek 5 Diagnózis Az esetek több, mint felében tünetmentesek a koszorúér szűkületével kapcsolatos események, a rizikófaktorokkal rendelkező betegeket fokozatos figyelemmel kell kísérni. A terheléses EKG, melyet futószalagon, vagy kerékpáron végeznek, sok esetben rámutathat a koszorúér kritikus szűkületére. Szintén hatékony diagnosztikus módszer. Ilyenkor fizikai, vagy gyógyszerrel elért terhelés hatására figyelik a kamrák mozgékonyságát szívultrahang segítségével. A szívizom izotópos vizsgálata nyugalomban és terhelés alatt szintén segítheti a diagnózist, ennek elsősorban azoknál az eseteknél lehet jelentősége, amikor már ismert szívizom-károsodás mellett, további rossz vérellátású területeket keresünk. A koszorúérfestés kapcsán a comb, vagy a kar verőéren keresztül katéter segítségével közvetlenül kontrasztanyaggal festhetők a koszorúerek. Segítségével közvetlenül kirajzolódnak a koszorúér-szűkületek. Manapság akár azonnal lehetőség nyílik a terápiára is. A koszorúereket újabban katéteres beavatkozás nélkül is láthatóvá lehet tenni, nagy felbontású, ún. sokszeletes CT-berendezéssel. Kezelés Az első és legfontosabb a koszorúér-plakkok növekedésének megakadályozása, illetve a már kialakult ateroszklerózis súlyosbodásának meggátlása. Ha már kialakult a szűkület, mely tüneteket is okoz, a súlyosságtól függően változhat a kezelési stratégia. - gyógyszeres kezelés - szívkatéterezés - szívsebészeti úton történő gyógyítás - bypass-műtét

7 6 Szív és érrendszeri betegségek Megelőzés Fontos a vérzsírok karbantartása, elhízás elkerülése (férfiakban 94 cm-nél, nőkben 80 cm-nél nagyobb derékbőség mellett már indokolt a testsúly csökkentése), zsír- és koleszterinszegény (koleszterin max. 300 mg/nap), rostokban, tengeri halakban gazdag táplálkozás. Az összes kalóriabevitel kevesebb, mint 30%-a származzon zsírokból, ezen belül is, a telített zsírsavak (ezek főleg az állati eredetű zsírok) aránya ne haladja meg az összes zsír 1/3-át. Rendszeres testmozgás (heti 4-5 alkalommal perces, még kellemes terhelést jelentő, intenzív mozgás), stresszhelyzetek kerülése, illetve hatékony stressz kezelési stratégiák elsajátítása. Már meglévő és ismert társbetegségek karbantartása, legfontosabb ezek közül a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Nagyon fontos a dohányzás elhagyása, és a passzív dohányzás kerülése is! Érelmeszesedés Az érelmeszesedés megelőzéséhez - a közhiedelemmel ellentétben - nem elég pusztán koleszterinszintünkre figyelni! Mivel a koleszterin a sérült érfalra rakódik le, az érelmeszesedés elleni harcban kulcsszerep jut az érfal stabilitásának. Ez a stabilitás egyes módszerekkel nagymértékben növelhető. Érelmeszesedés esetén az ér falában kásás, meszes anyag halmozódik fel. Tünetek és szövődmények Az érelmeszesedésnek nincsenek kezdeti tünetei, így sokszor már csak előrehaladott állapotban ismerik fel. Szövődményei, a fájdalom a bal mellkasfélben, a szorító fájdalom az alsó végtagon, vagy a stroke fokozato-

8 Szív és érrendszeri betegségek 7 san alakulnak ki, és az ér szűkítésének mértékétől függően egyre súlyosbodnak. A legnagyobb problémát az okozza, hogy akár 70%-os is lehet a szűkület, mire egyáltalán jelentkeznek a tünetek! Típusok Az érelmeszesedésnek három típusát különböztetjük meg. Ha az érelmeszesedés: a szívet ellátó artériákat érinti, akkor koszorúér betegségről beszélünk, amely végül szívinfarktushoz vezethet a lábat ellátó ereket érinti, akkor terhelésre jelentkező fájdalom jelentkezhet. a nyaki ütőeret érinti, az agyi keringési zavart okozhat, ami stroke kialakulásához vezethet. Kiváltó okok Tudjuk, hogy ereink nap mint nap mechanikai traumának vannak kitéve, hiszen tágulnak-összehúzódnak, tágulnakösszehúzódnak. Másrészt mozognak is, gondoljunk csak a hajlatokban lévő erekre, vagy a koszorúérre (ami ebből a szempontból az egyik legfontosabb). Ez a szívvel együtt folyamatosan mozog, sőt az izomba belépő ágakat kívülről még a szívizom is összenyomja. A sérülés gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Ezen felül meg kell említeni a szöveti szinten jelentkező sav-bázis egyensúlyzavart, az elsavasodást, ami mai táplálkozásunk egyenes következménye és szintén a kötőszövet károsodását okozza. Ne feledkezzünk meg a baktériumok és vírusok által felszabadított kötőszövetbontó enzimekről, illetve az ezek elleni védekezés során keletkező szabadgyökök hatásáról sem!

9 8 Szív és érrendszeri betegségek Összefüggések a koleszterinszinttel A magas koleszterinszint növeli az érelmeszesedés kialakulásának valószínűségét, de nem feltétlen velejárója. A koleszterin csak oda rakódik le, ahol sérülés van, tehát nem lehet oki tényező. Csökkenteni kell a károsító hatásokat (antioxidánsok, lúgosító étrend) és támogatni a kötőszövet felépülését (Lizin, C vitamin). Ezt követően kell megcélozni a vérzsírok eltéréseit, melyek néha a fentiek hatására is rendeződnek, mintegy azt sugallva, hogy csak egy elsődleges ok hatására borultak fel. Kezelése A legjobb kezelés a megelőzés. Természetesen arról is vannak adatok, hogy megfelelő táplálkozási szokások kialakítása és étrend-kiegészítők alkalmazása mellett a folyamat visszafordítható. A legfontosabb a dohányzás elhagyása, hiszen ez a káros szenvedély az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus legfontosabb rizikótényezője. A másik lényeges tényező az elhízás, amely nemcsak a zsíranyagcsere zavara, hanem a hozzá kapcsolódó életmód miatt fontos. Életmódtanácsok Megfigyelések szerint a mediterrán diéta jelentősen mérsékli az érelmeszesedés rizikóját. Ennek lényeges eleme a napi többszöri zöldségfogyasztás, az értékes antioxidánsokat tartalmazó vörösbor fogyasztása, valamint nagy mennyiségű nyers olaj bevitele. A többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele ugyancsak csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A

10 Szív és érrendszeri betegségek 9 dohányzás elhagyása az egyik legfontosabb tanács. A nikotin közvetlen módon károsítja az érfalat, illetve fokozza a kötőszövetet bontó enzimek működését. A vérnyomás normális szinten tartása szintén fontos, a magas vérnyomás ugyanis az érfal nagyobb feszülését okozza, így érfalkárosodáshoz vezethet. Mindezek mellett, a betegség megelőzése érdekében, megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás végzése is erősen javasolt! Visszér Kialakulása A visszerek a vénafal meggyengülésének következtében megnagyobbodott vénák. A vér így csak egy irányba tud áramlani: ha visszafelé próbál mozdulni, a billentyűk bezáródnak. Olyan területeken azonban, ahol a vénákra nagyobb nyomás nehezedik, anatómiai vagy gravitációs okokból a vénafal képes úgy kitágulni, hogy a billentyű már nem tud teljesen bezáródni. Ekkor a visszaáramló vér tovább képes növelni a nyomást, ami tovább tágítja az eret. A visszér leggyakrabban a lábakon jelenik meg, bár a végbélnyílás körüli kitágult erek (aranyerek) is ugyanilyen mechanizmussal keletkeznek. Kisebb vénák is kitágulhatnak a bőr mentén, melyeket pókvénáknak hívunk rajzolatuk alapján. Pirosak vagy kékek lehetnek, és inkább esztétikai problémát okoznak.

11 10 Szív és érrendszeri betegségek Okok A visszerek kialakulásában öröklött tényezők is szerepet játszanak, de a kor, a testsúly, a hormonális hatások meghatározóbbak. Az öregedéssel kötőszöveteink gyengülnek. Ez ugyanúgy érintheti a vénafal kötőszövetének gyengülését is, amely táguláshoz és billentyű-elégtelenséghez vezet. Az elhízás szerepe szintén igen nagy, hiszen a vérnek nagyobb ellenállás irányába kell áramlania, ami nagyobb nyomást eredményez. Nőknél terhesség, pubertás és menopausa kapcsán nőhet a visszér kialakulásának kockázata. A terhesség speciálisabb ebből a szempontból, hiszen ott a kismedencei visszaáramlás akadályozott, amely terhet ró a láb vénáira. Ezekben az esetekben azonban a szülést követően jelentős javulást is el lehet érni. Kezelés A kialakult visszereket injekcióval, lézerterápiával, különböző fényterápiákkal és műtéttel lehet visszaszorítani. Műtét akkor javasolt, ha a tágult vénák nagyok, begyulladnak és panaszokat okoznak. Ilyenkor azonban a tágult véna kihúzása csak rövidebb ideig oldja meg a problémát, ezért a korrekt megoldást a láb fő felületes vénájának kihúzása jelenti. Ekkor a vénás keringés a mélyvénák felé terelődik. Fontos tudni, hogy minden fenti megoldást követően új vénák nőnek és a betegség kiújulhat rövidebb-hosszabb időn belül (3-10 év). Épp ezért nem elég azt gondolni, hogy megoldódott a probléma, fontos odafigyelni az életmódi elemekre is! Életmódtanácsok A visszerek kialakulásának megelőzéséhez a kötőszövetek épsége igen fontos, ebben pedig igen nagy szerepe van a táplálkozásnak. A tápanyagok közül a C-vitamin és a lizin bír nagy jelentőséggel, de a biolfalvonoidok szerepe a

12 Szív és érrendszeri betegségek 11 legfontosabb. Létezik olyan gyógyszer is, amit kifejezetten visszerességre javasolnak és csak bioflavonoidot tartalmaz (nem is sokat). Mindenesetre a magas bioflavonoid tartalmú színes gyümölcsök - főként a citrusfélék - rendszeres fogyasztása mind a megelőzéshez, mind a visszeres panaszok enyhítéséhez fontos. Lényeges továbbá, hogy táplálkozásunk legyen rost dús. Kerüljük a székrekedést, amely nemcsak az aranyerek, hanem a láb visszereinek kialakulását is elősegíti a hasűri visszaáramlás zavara miatt. Az életmódi tényezők közül talán a mozgás a legfontosabb, mivel az izompumpa segíti a vér áramlását a vénákban. Fontos kerülni az olyan helyzeteket, amelyek a vénák áramlását zavarják. Lehetőleg ne álljunk sokáig egyhelyben, de ha mégis erre van szükség, sokszor mozgassuk meg lábainkat, illetve viseljünk rugalmas harisnyát. Ne tegyük keresztbe a lábunkat, ekkor ugyanis a térdhajlatban gátoljuk a vénás áramlást és a lábszár vénáiban növeljük a nyomást. Mindezek mellett a különböző gesztenyekivonatoknak (krémek és kapszulák formájában is) nagy szerepük lehet a vénafal rugalmasságának megőrzésében. Tippek a panaszok enyhítésére, kezelésére Mit tegyen, ha visszerekkel küzd? 1. Mozogjon sokat! 2. Ha nincs lehetősége vagy ideje a rendszeres testmozgásra, legalább naponta 10 percre tornáztassa meg vénáit! 3. Amikor csak lehetősége van rá, polcolja fel a lábát, ezzel megelőzheti a vér pangását a visszerekben.

13 12 Szív és érrendszeri betegségek 4. Ha munkahelyén sokat kell állnia, akkor gyakran tornáztassa lábait. 5. A meleg vízzel ellentétben a hideg víz kifejezetten jó tesz a lábaknak, fokozza a véráramlást, ezért mindig hideg vízzel frissítse fel a lábát zuhanyozáskor. 6. Rendkívül hasznos a vízben való járás is. 7. Fogyasszon naponta 1-2 adag sötét színű gyümölcsöt vagy zöldséget, például bogyósokat, cseresznyét vagy paradicsomot. Ezek olyan antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek erősítik az erek falát, és javítják rugalmasságukat. 8. Fogyasszon vitaminokat, táplálék-kiegészítőket! Kerülje el! 1. Nagyon fontos, hogy kerülje el a szűk ruházatot! Különösen a térd és lágyékhajlatot ne szorítsa el, hiszen ezek a részek, melyek még jobban megakadályozzák a véráramlást. Ez annyit jelent, hogy a szűk farmert érdemes lecserélni, a gumírozott zoknit pedig szintén váltsa le laza szárú zoknira. 2. Ne emeljen és cipeljen nehéz tárgyakat! 3. Ne álljon vagy üljön sokat egyhuzamban, és ne tegye keresztbe a lábát! 4. Ne fürödjön sokáig meleg vízben, nem ajánlott a szauna és a tartós napfény sem! 5. Ne viseljen magas sarkú, szűk, kényelmetlen cipőt. A magas sarkú cipő korlátozza a lábizom munkáját, így gátolja a vér visszajutását a szívbe. 6. Nagyobb súlyfelesleg eseténél igyekezzen megszabadulni a fölös kilóktól! Hiszen minél nagyobb terhet kell viselni lábainak, annál gyorsabban elfáradnak. 7. Kerülje a láb masszírozását az embóliaveszély miatt!

14 Szív és érrendszeri betegségek 13 A szív és érrendszeri betegségek rizikófaktorai A szív- és érrendszer kórfolyamatai a világ szinte valamennyi fejlett országában a leggyakoribb megbetegedések, illetve a vezető halálokok közé tartoznak. Ez a megállapítás a magyarországi viszonyokra is érvényes. Nagyon sok, "hétköznapinak" nevezhető betegség tartozik a szív és érrendszert érintő kórok gyűjtőfogalmába. Néhányat kiragadva ezek közül: ~ szívinfarktus; ~ mellkasi fájdalmat okozó koszorúér-szűkület; szívelégtelenség; ~ azok a szívelváltozások, amelyek ritmuszavarokat váltanak ki; ~ valamint az általános érelmeszesedés; ~ a féloldali bénulást okozó agyi érelzáródás (vagyis a stroke); ~ a fokozatos szellemi leépülés képében megnyilvánuló agyérelmeszesedés; ~ a szervezet bármely régiójának keringési zavarához vezető érszűkület. Stressz Az akut és krónikus stresszhelyzetek több támadásponton károsítják a keringési rendszer különböző elemeit. A tartós lelki feszültség, a szorongás a szervezet számára ugyanazokat az egy bizonyos határon túl már kóros következményekkel járó idegi és hormonális elváltozásokat váltja ki, mint amilyeneket a "klasszikus" stressz okoz.

15 14 Szív és érrendszeri betegségek Az egészséges táplálkozás alapjai A kiegyensúlyozott táplálkozás az alaptápanyagok: a víz, a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok, valamint a vitaminok és az ásványi anyagok (makroelemek és nyomelemek) egészséges arányával és bevitelük egyenletes napi elosztásával biztosítható. Az egyes tápanyag-összetevők részesedését tekintve optimális, ha az összesen bevitt energiamennyiséget piramis formájában elképzelve, felülről lefelé haladva a napi energiaszükséglet 12-15%-át fehérje, maximum 30%-át zsír (ami a szénhidrátok javára lehet kevesebb), valamint 55-58%-át szénhidrátok beviteléből fedezzük, mindezt napi 4-5 alkalommal történő étkezés során egyenletesen elosztva. Kenyér- és gabonafélék Táplálkozásunk egészét tekintve a gabonaszármazékok ideális aránya kb. 40%. Ezen élelmiszerek fő alkotói a szénhidrátok, így szervezetünk szénhidrátigényét elsősorban gabonafélékből készült termékekből nyerjük. Az egészséges táplálkozás szempontjából a teljes őrlésű lisztből sütött barna kenyér az előnyösebb. Zöldségfélék, gyümölcsök Ideális esetben a vegyes táplálkozás mennyiségi arányának rangsorában a gabonafélék mögött második helyen a zöldségfélék és a gyümölcsök állnak, mintegy 35% körüli részesedéssel. Ezen táplálékok fogyasztása elsősorban növényi rosttartalmuk, magas vitamintartalmuk és szénhidráttartalmuk (gyümölcscukor, szőlőcukor) miatt előnyös.

16 Szív és érrendszeri betegségek 15 Zsiradéktartalmuk nem jelentős. A hüvelyesek, elsősorban a bab, a borsó, a lencse és a szója magas fehérjetartalmúak. A zöldségek közül a paprika és a burgonya, a gyümölcsök közül pedig a citrusfélék sok C-vitamint tartalmaznak. Hús és húskészítmények, halak, tojás, szója Átlagos vegyes táplálkozás esetén a magas fehérjetartalmú élelmiszerek a mindennapi étrend kb. 20%-át teszik ki. Az állati eredetű fehérjék az emberi szempontból nélkülözhetetlen aminosavak mindegyikét tartalmazzák, míg a legtöbb növényi fehérje nem teljes értékű, mivel hiányoznak belőlük egyes esszenciális aminosavak. A húsok közül a legkevesebb zsírt és koleszterint a csirke- és a pulykahús tartalmazza, feltéve, ha eltávolítják róla a bőrt. A vörös húsok közül a marhahúsok általában kevesebb zsírt és koleszterint tartalmaznak a sertéshúsoknál. A szója a leggyakrabban húspótlásra használt élelmiszer, a szójababban található fehérjék aminosavai jól utánozzák a húsokban található fehérjék összetételét. Szójagranulátum, szójakocka formájában is árusítják. Fehérjéi táplálékallergiát okozhatnak. Tej és tejtermékek A tehéntej és a feldolgozásából származó tejtermékek fogyasztása már kisgyermekkortól kezdve meghatározó az ember táplálkozásában. A tejben található fehérjék (kazein), cukrok (laktóz), zsírok (tejzsír), vízben és zsírban oldódó vitaminok mellett a magas kalciumtartalom is fontos a szervezet fejlődéséhez.

17 16 Szív és érrendszeri betegségek A vaj, a tejszín, a tejföl és a különböző sajtok magas zsírtartalmúak, ezért fogyasztásuk csak mértékkel ajánlott. Felnőttkorban a friss tehéntej fogyasztása gyakran puffadást, kellemetlen hasi fájdalmakat okozhat. A felnőttkorra átalakuló enzimkészlet már nem mindig tudja megfelelő mértékben lebontani a tejcukrot. A serdülőkor végéig azonban mindenképpen indokolt nagy mennyiségű tej fogyasztása, annak értékes és nélkülözhetetlen összetevői miatt. Zsírok és cukrozott ételek Ételeink elkészítésekor gyakran használunk zsiradékokat, illetve édesítőszereket, legtöbbször cukrokat. A bevitt tápanyagok mintegy 5%-át teszi ki a hozzáadott zsírok és cukrok, ami kifejezetten magas arány. A hozzáadott zsír és cukor tulajdonképpen teljesen fölösleges, sőt kifejezetten káros a szervezet egészsége szempontjából, alapvető élelmiszereink ugyanis eleve tartalmaznak annyi zsiradékot, illetve szénhidrátot, amennyi az anyagcseréhez szükséges. Az édesítőszerként általánosan használt répacukor jelentős mértékben hozzájárul a fogszuvasodáshoz, ráadásul az emésztési folyamatokat is lassítja. A szőlőcukor és a gyümölcscukor, illetve az ezeket tartalmazó virágméz fogyasztása sokkal egészségesebb. A húsok, zöldségek elkészítésekor előnyben kell részesíteni a párolást, a roston sütést és a grillezést, vagy növényi olajokat kell használni a sütéshez sertészsír helyett.

18 Szív és érrendszeri betegségek 17