Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája"

Átírás

1 Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT március-április Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. 1

2 Készítették: Bujdosó Ilona Farsang Zoltán Kalcsú Zoltán Madar Emese Magyar Dániel A személyes interjúkon (KFI szervezeti mintavétel alapján) megkérdezett szakemberek: Dr. Jereb László Prof. Dr. Rechnitzer János Balogh Károly Dr. Háry András Csanaki Jenő Kámán István Joós Attila Nagy András A kidolgozásban közreműködtek: A március 12-ei szombathelyi workshopon résztvevő és a javaslatokat beküldő régión belüli vállalkozások, KFI szereplők, és gazdaságfejlesztési szakemberek, valamint a közigazgatási intézményrendszer szereplői. Közvetve pedig azon szakemberek és innovációs szereplők (összesen közel száz fő) is, akik a 2011-ben elfogadott Regionális Innovációs Stratégia készítésében közreműködtek. 2

3 Tartalomjegyzék Előszó Helyzetelemzés A régió társadalmi és gazdasági helyzete... 7 A régió gazdasági és társadalmi jellemzői... 7 Munkanélküliségi ráta Innovációs folyamatok A régió innovációs adottságai, K+F intézmények, felsőoktatás A területi koncentráció mérése Innovációs rendszer szereplői Iparági trendek A régió szakosodása Tudásgenerálók A Széchenyi István Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem A Pannon Egyetem Tudásközvetítők A régió klaszter-kezdeményezései Vállalkozásfejlesztési Alapítványok Kereskedelmi és Iparkamarák Enterprise Europe Network Regionális Innovációs Ügynökség Tudáshasznosítók Inkubáció, vállalkozói inkubátorházak és ipari parkok a régióban Forprofit és befektetői szféra Főbb eredmények Pályázati eredmények GOP, KMOP és AIK megítélt támogatásai A régió szereplése az FP7 es specifikus programok szerint Az innovációs források hasznosulása Az innováció népszerűsítése A Régió helyzetének összefoglalása (SWOT) Irányítási struktúra

4 2.1 A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására Javaslat a forrásallokációs irányítási rendszer elemeire Összefoglaló javaslat az irányítási struktúrára A régió jövőképe A régió fejlesztésének átfogó céljai Fejlesztési prioritások Szakpolitikai eszközök A szakpolitikák indokoltsága: A régió adottságaira épülő innovációs ágazatok, kiemelt fejlesztések Egységes javaslatok horizontális, több prioritáshoz is kapcsolódó programokra: A tervezett szakpolitikai beavatkozásokat finanszírozó lehetséges források Monitorozás és értékelés Kontextus indikátorok Eredmény és teljesítmény indikátorok A kontextus-indikátorok elemzéséhez használt komplex mutatók leírása Irodalomjegyzék Melléklet A kontextus indikátorok magyarázata Teljesítmény és eredmény indikátorok magyarázata

5 Előszó A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elindította az nyugat-dunántúli régió S3 (smart specialisation strategy) intelligens szakosodási stratégiájának a tervezési időszakot átfogó előkészítését februárjában. A stratégia elkészítése összhangban van az Európai Bizottság azon célkitűzésével, hogy a kutatási és innovációs stratégiák regionális szinten készüljenek el annak érdekében, hogy az EU Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon. Az intelligens specializáció keretében azonosítani kell minden régió egyedi jellemzőit, meg kell határozni azokat a tudásspecializációkat, amelyek leginkább illenek az innovációs potenciálhoz, és rá kell tudni mutatni a régió versenyelőnyeire, és fel kell tudni sorakoztatni a regionális szereplőket valamint erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az intelligens szakosodási programot a KFI-stratégia rendszerszemléletű felfogására és prioritásaira építve, a regionális szereplők és helyi szakemberek partneri hálózatai dolgozzák ki és hajtják végre. Az EU-2020 program céljai és elvárásai szerint, ennek az átfogó (eredetileg a szektorális innovációs rendszerekre és ezek együttműködési logikájára értelmezett), EU szintű területfejlesztési koncepciónak az összes európai régió tudás és tanulási folyamatát kell optimalizálnia. Ebben az előre tekintő, sok partnert és innovációs szereplőt szervező, összehangolt, térségi bázisú és KFI-specializációkra alapozó program kialakításában kiemelt szerepe van az okos, a kulcságazatokkal és vállalatokkal együttműködő térségi, illetve helyi politikáknak. A regionális politika alapját a lehető legmélyebben a területi gazdasági rendszerbe ágyazódott, nemzetközileg is versenyképes iparági és szolgáltatási szektorok és a diverzifikált térszerkezet képezi. Ugyanakkor az egyes régiók éppen a globális innovációs és technológiai kapcsolat rendszerrel rendelkező iparági és szolgáltatási platformok tekintetében mutatják a legszélsőségesebb fejlettségi különbségeket. Ezért a regionális innovációs stratégiának arról is gondoskodnia kell, hogy a KFI-stratégia horizontális megközelítéséből és a fejlettebb régiók dinamikájából táplálkozó szakosodási folyamat az elmaradott és felzárkózó térségekben is növekedést eredményezzen. A szakosodási programok realizálása, a KFI-eredmények hasznosítása és a technológiaadaptáció érdekében célszerű az alkalmazott eszközrendszerben is különbséget tenni a komplex régiós programok megvalósításához szükséges, rendszerint korai fázisú KFI-programok és a hasznosítási oldalt reprezentáló vállalati támogatások között. Az elválasztás lényege, hogy a KFI-projekt részek nem kötődnének feltétlenül a területiséghez, horizontális formában minden régió számára egyenlő feltételekkel és hozzáféréssel lennének pályázhatók, miközben az innovációs vállalati program támogatási preferenciáinak célszerűen igazodnia kell a régiós, ágazatilag meghatározott program feltételekhez. A stratégia kiemelt intézmény- és szervezetfejlesztési súlypontja a nemzetközi színvonalú modern innovációs menedzsment meghonosítása. Itt olyan innovációs szolgáltatások célzott és szegmentált bevezetéséről, illetve megvalósításáról van szó, amely a stratégia kitüntetett kedvezményezett célcsoportjainak (például a fiatal innovatív vállalkozásoknak) nyújt a növekedésükhöz és az innovatív képességük megerősítéséhez ügynökségi szolgáltatásokat. Mindezek a feladatok megalapozzák a további, gyors növekedési képességű KFI és technológiaintenzív fiatal vállalkozások dinamikus növekedését szolgáló támogatási programokat (pl. 5

6 technológiai inkubátor programot). A technológiai inkubátor program kiteljesedésével a fiatal, innovatív mikro- és kisvállalatok (gazellák) tartós fejlődése szempontjából biztosítja az elengedhetetlen környezeti feltételeket, az úgynevezett ökoszisztémát. Erre láncszerűen - mint az innovációs rendszer egyik kitüntetett dinamikus csomópontját képező célcsoportra - további szabályozási elemek és ösztönzők építhetők rá a kockázati tőke befektetések orientálásától a speciális járulék- és adókedvezményekig. Nyugat-Dunántúl gazdasága nyitottan és dinamikusan fejlődött a rendszerváltás után. Mind foglalkoztatásban, mind a külföldi tőkebefektetések arányában, és különösen a modern nagyipari termelési bázisok kialakításában Budapest után, Közép-Dunántúllal közösen a legkedvezőbb mutatók jellemezték. Gépjárműiparban európai összehasonlításban is elsők között áll a termelő kapacitások és az ebből következő export-teljesítmény növekedésében. A kívülről vezérelt gazdasági növekedés megmaradó abszolút dominanciája mellett, 2000-től kellő figyelmet kapott a belső erőforrásokat mozgósító gazdasági ágazatok fejlődése is: így például a fa- és bútoripari termelés, vagy a termálturisztikai szolgáltatások fejlesztése. Ezt támogatta Magyarországon először itt meginduló, ma már nemzetközivé vált klaszterfejlesztés és a gazdaság önigazgatást megcélzó gazdasági és fejlesztési kezdeményezés elindulása. A as időszakban azonban a potenciális előnyeit nem teljesen használta ki a régió. Mivel az időszak elején a gazdaság prosperált, nem kell mértékű volt a kompetenciák fejlesztése, a jövőbe tekintés, az utánpótlás nevelés és nem történtek meg a szükséges lépések a fejlett ipari struktúrából a tudásgazdaságba történő átlépéshez. Azonban a régió még nincs elkésve: hatékony, tudatos és együttműködésen alapuló fejlesztéspolitikával kiaknázhatja erőforrásait és megerősödhet azokon a területeken, ahol adottságai ezt lehetővé teszik. Lényegében ezen területekkel és az ugrásszerű fejlődéshez szükséges eszközökkel, lépésekkel foglalkozik ez a stratégia. A S3 stratégia rendeltetése, hogy összhangban, a régióban 2011-ben elfogadott Regionális Innovációs Stratégiával kiindulópontot és keretet biztosítson a nyugat-dunántúli régióban folyó innovációs tevékenységgel kapcsolatos tervezési folyamatok számára, figyelembe véve, ugyanakkor iránymutatást is adva a helyi tervezési folyamatokhoz is. A stratégia célja tehát az ágazati adottságok erősítésével egy nemzetközileg is versenyképes, specializált és hosszú távon is működőképes innovációs (és gazdaság-fejlesztési) rendszer kialakítása, amely forrás-felhasználási hatékonyságában meghaladja a korábbi időszakok innovációs rendszereit, és ennek segítségével hozzájárul egy európai viszonylatban is versenyképes helyi gazdaság létrejöttéhez. Az S3 stratégia több mint egy regionális innovációs stratégia, hiszen gazdaságfejlesztési kérdések is előtérbe kerülnek. Mivel az utóbbi években a Magyarországon megtörtént fejlesztési beruházások több mint 90%-ban az EU forrásaira támaszkodtak, leszűkítve ezzel más európai országokhoz képest a hazai lehetőségeket, ezért a közeljövőben érdemes a szakpolitikai eszközök esetében az EU forrásokon (SA) kívüli forrásokban is gondolkozni. Az intézményrendszernek érdemes ugyan az EU forrásokat elosztó intézményrendszerhez is kapcsolódni, tekintettel kell azonban lenni arra, hogy az innovációs folyamatnak csak egy eleme a finanszírozás, amelynek több ága lehetséges, ezeken belül mindössze egy, mennyiségét tekintve azonban jelentős alágat jelentenek a Strukturális Alapok. 6

7 1. Helyzetelemzés 1.1. A régió társadalmi és gazdasági helyzete A régió gazdasági és társadalmi jellemzői Általános gazdasági helyzetkép a Nyugat-Dunántúlról Nyugat-Dunántúl gazdasága nyitottan és dinamikusan fejlődött a rendszerváltás után. Mind foglalkoztatásban, mind a külföldi tőkebefektetések arányában, és különösen a modern nagyipari termelési bázisok kialakításában Budapest után, Közép-Dunántúllal közösen a legkedvezőbb mutatók jellemezték. Gépjárműiparban európai összehasonlításban is elsők között áll a termelő kapacitások és az ebből következő export-teljesítmény növekedésében. A kívülről vezérelt gazdasági növekedés megmaradó abszolút dominanciája mellett, 2000-től kellő figyelmet kapott a belső erőforrásokat mozgósító gazdasági ágazatok fejlődése is: így például a fa- és bútoripari termelés, vagy a termálturisztikai szolgáltatások fejlesztése. Ezt támogatta a Magyarországon először itt meginduló és ma már nemzetközivé vált klaszterfejlesztések, és a gazdaság önigazgatását a kornak megfelelő módon először megcélzó Pannon Gazdasági Kezdeményezés elindulása. Ilyen előzmények után nagy várakozás előzte meg a évi fejlesztési időszakot. A lassú programindulások után szinte azonnal lesújtott a évi gazdasági válság, amelynek köszönhetően a régió egészében a munkanélküliség a 2004 évi kétszeresére, míg Zala megyében a háromszorosára, 11,8%-ra ugrott! Két évtized után megmutatkozott, hogy a világgazdasági nyitottság a Nyugat-Dunántúlon egyben kitettséget is jelent. Nyugat-Dunántúl gazdasága nem homogén. Egyes városok, különösen Győr gazdasága és egyes vállalatok, különösen az AUDI és az Opel szigetként léteznek. Nagy és egyre növekvő mégis szigetként. Győr térségében ez már egy 60 km sugarú hatásterületet jelent Magyarországon és a Csallóközben is. Az évtizedes kényelmes gazdasági környezetnek (is) köszönhetően elmaradt a saját kompetenciák fejlesztése, kevés az érdemi stratégiai konzultáció a vállalkozások között, ezáltal a gazdaságnak megfelelő módon nem tervezhető Nyugat-Dunántúl gazdasága sem közép- sem hosszútávon (ezt hivatali, a gazdaságba kívülről jött tervezési próbálkozások nem pótolhatják). Gazdaságunk nyitottsága mellett nyitott lett munkaerőpiacunk is, amely különösen Nyugat- Dunántúlról jelentős munka-erőáramlást indított el Ausztria és Németország felé. Ennek tényleges méreteit csak becsülni lehet. Ennek is köszönhetően 2010 után amilyen gyorsan felborult, olyan gyorsan konszolidálódott is a munkanélküliség aránya: ugyanakkor megnövelve az elmaradott kistérségekben, a tartós, és a fiatalkorú munkanélküliek arányát. Összességében, Észak- Nyugat Magyarország gazdasági dinamizmusa a nemzeti fejlesztéspolitika kiegyenlítési törekvései ellenére is uralkodó maradt, és még ma is elsősorban kívülről 7

8 vezérelt. Egyre nagyobb korlátot jelent a jó szakképzett munkaerő szűkössége. A régió gazdasági fejlődése fókuszálatlan, belső kohéziójának legnagyobb akadálya a közlekedési elérhetőség gyengesége - különösen Vas és Zala Megyében, valamint a térség belső perifériáin (pl. a Dél-Rábaközben). Mindeközben egyes elmaradott kistérségekben 12-18%-kal csökkent a lakosságszám, elsősorban a megélhetési lehetőségek és a térségi jövedelemtermelő képesség súlyos visszaesése miatt. A gazdasági válság gondolkodásmód változást hozott, ugyanakkor óvatosságot és kockázatkerülést, valamint csökkenő beruházási hajlandóságot és képességet is. A fizetőképes kereslet visszaesett, és visszaestek a vállalati szolgáltatás pl. kutatási megrendelések is. Bár a válság ezen szakasza után egy éven belül visszaállt a gazdaság normális üzemmenete, azonban még erősebb lett a foglalkoztatás méret- és térbeli, valamint ágazati koncentrációja. Az nagyipar aránya tovább nőtt. Egypólusúvá kezd válni a foglalkoztatás. Emiatt aztán egy jövőbeni megrendülés ciklusa régiónkban még szélsőségesebb hatású lehet! GDP, foglalkoztatottsági mutatók. 1. ábra: Egy főre jutó GDP régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió nélkül (euró, vásárlóerőparitáson, 2010-ben). Forrás: KSH Az egy főre jutó (vásárlőerő-paritáson számolt) GDP alapján a regionális eltérések közismerten magasak. Az országos átlagot (amely 2010-ben euró volt) Budapest kivételével csupán két megye, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom haladta meg. Ha a régiókat vizsgáljuk, Nyugat-Dunántúl, ha minimálisan is, az országos átlag felett található, míg az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az egy főre jutó GDP nem érte el, míg a Dél- Alföldön és a Dél-Dunántúlon is éppen meghaladta a 10 ezer eurót. Munkanélküliségi ráta A hét legnagyobb arányú munkanélküliségi rátával rendelkező megye közül hat az északmagyarországi (munkanélküliségi rátája 15,8%) és az észak-alföldi (13,6%) régiókban talál- 8

9 ható. Közép-Magyarországnál (9,4%) csak a Nyugat-Dunántúlon kisebb a munkanélküliségi ráta, 8,1%-os. Említést érdemel az a tény, hogy ezen régión belül komoly különbségek tapasztalhatók ebben a foglalkoztatottsági mutatóban. Győr-Moson-Sopron (5,8%) és Vas (6,3%) megyében magasan a legkisebb a munkanélküliségi ráta, ám Zalában (13%) ez az érték kiugróan magas, az Észak-Alföld megyéivel egyszintű. 2. ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). Forrás: KSH Innovációs potenciál szempontjából azonban igen fontos a felsőfokú végzettséggel rendelkező bejelentett munkanélküliek száma, melynek területi egyenlőtlenségeit az alábbi ábra mutatja. 3. ábra: A felsőfokú végzettségűek aránya az összes munkanélküli körében az egyes régiókban Az egyes megyékben rendelkezésre álló felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek számát sem a megyék mérete, sem azok fejlettsége nem magyarázza kizárólagosan, ugyanakkor további, helyi szintű elemzésük az innovációs potenciál szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. 9

10 Bár nem kapcsolódik közvetlenül az innovációhoz, a régiók gazdasági helyzetét, szakosodását (köszönhetően Budapest gazdasági súlyának) nagyban befolyásolja a fővárostól mért távolság ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben Budapestig (települések átlaga) GEOX Kft. A régió déli megyéit érintően (Vas, Zala) jól látható a fővárostól való távolság problematikája, ráadásul Vas megyét még az autópályáktól való nagy távolság is sújtja, ami a gazdaság fejlődését és az innovatív cégek betelepülését is lassította Innovációs folyamatok Nyugat-Dunántúl innovációs szereplői között ma is meghatározó a három nagy egyetem, megerősödtek a kutatóhelyek bázisán kialakuló tudásközpontok és a közöttük meglévő, részben a gazdasági szférát is átszövő hálózati kapcsolatok. Hét év alatt ötszörösére nőtt a K+F ráfordítások értéke, napjainkban éves szinten eléri a Mrd Ft-ot. A kutatási potenciál belső szerkezetére jellemző, hogy a felsőoktatáshoz és központi költségvetési szervekhez kötődő kutatóhelyek aránya közel kétharmadát teszik ki az összes kutatóhelynek, szemben az országos arány 54%-os értékével. 1 A TEIR által alkalmazott módszertan szerint az időtávolság kiszámításánál a következő szabályokat alkalmazzák: kompokon: 7 km/h + 30 perc átlagos várakozás, belterületen: 40 km/h (kivéve Budapest, ahol 25 km/h), külterületen a főutakon: 70 km/h, autóút: 90 km/h (kivéve az M0, ott 80 km/h), autópálya: 110 km/h. https://teir.vati.hu/teir_adatmodszertan/geox%20kft..pdf 10

11 5. ábra: Kutatóhelyek megoszlása szektorok szerint a Nyugat-Dunántúlon (2009). Forrás: TEIR A gazdasági szféra szereplőinek kutatás-fejlesztési tevékenysége is megerősödött, ez ugyanakkor döntően a nagy elsősorban autóipari vállalkozások tevékenységének és dinamikusan bővülő befektetéseinek köszönhető, a régió innovatív kis- és középvállalkozásainak száma továbbra is alacsony és jelentős területi heterogenitást mutat. Így a régióban fennálló innovációs paradoxon némiképp enyhült ugyan, de még mindig erősen érzékelhető. Ennek a problémának a sikeres kezelését nehezíti a regionális szinten elérhető, a kkv szektor számára vonzó lehetőséget kínáló innovációs források beszűkülése, melyet az EU támogatási alapjai csak részben tudnak kompenzálni. A régiók közötti összehasonlításban a három gyakran használt K+F mutató szerint (K+F kutatóhelyek, kutatói létszám és ráfordítások) a nyugat-dunántúli régió mintegy 10 évvel ezelőtt rendre az utolsó hely környékén tanyázott, ma viszont az említett mutatók tekintetében a 4-5. helyeken szerepel. Azonban a vállalkozási kutatóhelyek számára tekintve az látható, hogy évben ebben a mutatóban két másik magyar régiót megelőzve szintén az 5. helyen állunk. Látható azonban az az örömteli folyamat is, melynek során a vállalkozási kutatóhelyek száma 10 év alatt közel két és félszeresére nőtt. Az innováció szempontjából örömtelinek tekinthető, hogy az összes K+F ráfordításon belül a műszaki tudományok által képviselt rész a évi 56,7%-ról évre 65,8%-ra emelkedett (forrás: KSH). A K+F tevékenységet folytató vállalatok száma és területi megoszlása egyedül Győr-Moson- Sopron megyében mutat jelentős koncentrációt, Vas és Zala megyék esetén megmaradt az innovációt végző vállalkozásoknak az országosan is nagyon alacsony részesedése az összes vállalathoz képest. Mindez nem azt mutatja, hogy Zala és Vas megyék rövid- vagy középtávon élenjáróvá válhatnak ezen a területen: 11

12 6. ábra: K+F tevékenységet végző vállalkozások száma megyénként (db). Forrás: NIH KFI Obszervatórium A kutatóhelyek megoszlását tekintve szembetűnő, hogy a régióban az országoshoz képest magasabb a felsőoktatási, illetve költségvetési kutatóhelyek aránya a vállalkozási kutatóhelyekkel szemben. A régiónak 2005-ig nem volt egyetlen olyan kutatóintézete sem, amelyik valóban ki tudta volna szolgálni az üzleti kulcságazatok igényeit. Két egyetemi tudásközpont és két együttműködő kutatócentrum alakult a már említett gócpontokban, melyek az ipari igényekre képesek voltak reagálni, egyesítve a térségben tevékenykedő cégeket és megszólítva a K+F igényeiket (Csizmadia/Grosz, 2006). Ezek a központok ipari-tudományos kapcsolatokat alakítanak ki a régió egyes kulcsiparágaiban, a gépjárműgyártás, az elektronika, a faipar és a megújuló energiaforrások területén, az együttműködések száma és intenzitása, az üzleti célú innovációs szolgáltatások kiterjedtsége tekintetében azonban továbbra is jelenős hiányosságok tapasztalhatók. A szabadalmi bejelentések számát tekintve Nyugat-Dunántúl az utolsó helyen áll a magyarországi régiók rangsorában. A régió innovációs adottságai, K+F intézmények, felsőoktatás Jelen fejezet célja bemutatni a térségben elérhető kis-és közepes vállalkozások fejlődését támogató infrastrukturális környezetet és innovációs szolgáltatásokat, feltárni a napjainkig kiépült és regionális szempontból jelentős kutatás-fejlesztési kapacitásokat. Továbbá statisztikai adatokkal és elkészült elemzésekkel rávilágítani a Nyugat-Dunántúl régió vállalkozásainak innovációs tevékenységeire, az innovációs folyamatot erősítő kompetenciák és készségek meglétére vagy éppen hiányára. Nyugat-Dunántúl gazdasági fejlettsége relatíve magas, az elmúlt években a magyarországi régiók rangsorában a második, harmadik helyet foglalta el, azonban nemzetközi kitekintésben 12

13 a GDP az EU átlagnak mindösszesen 60%-a körül mozgott. A termálágazat, bútoripar és járműipar országos bruttó hozzáadott értékének 50%-a térségben realizálódik. A régiót az EU-szintű innovációs scoreboard szinte mind a vizsgált 17 szempont illetve fő kategóriák alapján alacsony vagy közép alacsony fejlettségűnek mutatta. A kkv-szektor innovációi, vagy más szektorokkal fennálló együttműködései is gyenge mutatókkal jellemezhetők. A K+F ráfordítások tekintetében az országos szinten kiegyenlített növekedés a régió szintjén jóval heterogénebb képet mutat. A évi mértékhez képest 2007-ben jelentős növekedés tapasztalható. A ráfordítások szintjének másfélszeresére növekedése részben az EU csatlakozás következtében (főként a 2007-től induló ÚMFT pályázatok keretében) elérhetővé vált gazdaságfejlesztési, innovációra fordítható támogatási források megjelenésével magyarázható. 7. ábra: Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai a Nyugat-dunántúli régióban 2000 és 2009 között. Forrás: TEIR A Közép-Magyarországon kívüli régiókban a teljes hazai kutatói létszámnak mintegy 40%-a dolgozik, de még ezen régiók, illetve megyék között is nagy egyenlőtlenségeket találunk. Elmondható azonban, hogy nem az ország legfejlettebb területei rendelkeznek a legtöbb kutató-fejlesztővel: Csongrádban, Hajdú-Biharban és Baranyában a kutatói létszám meghaladja az 1500 főt, míg a régiók között a Dél-Alföld és az Észak-Alföld kutatói létszáma is messze felülmúlja a más szempontból igen fejlett Nyugat-Dunántúl hasonló mutatóját. 13

14 8. ábra: K+F ráfordítások régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió kivételével (2011, milliárd Ft) Forrás: KSH Az országos K+F ráfordításoknak csupán valamivel több, mint harmadát költik el a középmagyarországi régión kívüli szereplők. Hajdú-Bihar és Csongrád, valamint az észak-alföldi és a dél-alföldi régió szerepe, hasonlóan a kutatói létszámhoz, itt is kiemelkedő, míg Észak- Magyarország és a Dél-Dunántúl ebből a szempontból igen gyengén teljesít. 9. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában régiónként, Forrás: KSH A 2010-es GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat megyénként megvizsgálva láthatjuk, hogy az 1,17%-os országos átlagot (Budapestet leszámítva) csupán 2 megye lépte túl, Hajdú-Bihar (2,05%) és Csongrád (1,95%). Szembetűnő, hogy ha nem számítjuk ezt a két megyét és Budapestet, akkor az összes többi megye GERD/GDP mutatója mindösszesen 0,53%, amely kevesebb, mint az országos átlag fele. Régiós szinten vizsgálva az adatokat Közép-Magyarországon kívül a két alföldi régió, Észak-Alföld és Dél-Alföld köszönhetően a fent említett két kiugró megyének, Hajdú-Biharnak és Csongrádnak ért el 1% feletti arányt, a többi régió aránylag egyenletesen 0,46 és 0.65% között teljesít a 2010-es adatok alapján. 14

15 70. ábra: Az egyes szektorok számított létszámának alakulása Nyugat-Dunántúlon között. Forrás: Eurostat A területi koncentráció mérése Az egyes társadalmi-gazdasági jellemzők térbeli megoszlásának mérése a területi egyenlőtlenségek kimutatásának fontos eszköze. Ennek egyik legegyszerűbb módszere a koncentrációs vizsgálat 2, amely jól szemlélteti az egyes jellemzők térbeli eloszlását. A koncentrációs index 0 és 1 közötti értéket vehet fel; 0,4 fölötti index már erőteljes koncentrációt jelent, főleg ilyen nagy elemszám esetében, amely 19 megye és Budapest egyedi adatait veszi figyelembe. 81. ábra: Az összes K+F ráfordítás, a kutatók tényleges létszáma, a K+F-et végző cégek árbevétele és a vállalatok által befizetett összes adó koncentrációs mutatója, Forrás: KSH, NAV 2 A Herfindahl Hirschman-index (koncentrációs mutató) a koncentráció egyik mérőszáma. Egy adott gazdasági szektor, Herfindahl Hirschman-indexe a piacon lévő vállalatok, vagy területegységek adott társadalmi-gazdasági mutatóból való részesedésének négyzetösszege. A HHI értéke 0 és 1 között van; a 0-hoz közeli érték annak a jele, hogy sok felé oszlik szét és egyenletesen az adott mutató tárgya. Az 1-hez közeli érték nagymértékű koncentrációt jelent. 15

16 Jól látható, hogy a K+F-et közvetlenül mérő indikátorok (az első két oszlop) sokkal erősebben koncentrálódnak területileg, mint az egyéb gazdasági mérőszámok (3. és 4. oszlop). Tehát az amúgy is túlkoncentrált gazdaságban a K+F, mint tevékenység rendkívül egyenlőtlenül oszlik el területileg. A K+F teljesítmény egyik jellemző fokmérője a szabadalmak száma. A tapasztalatok alapján kevés átütő kutatás-fejlesztési eredmény született a térségben. A szabadalmak számát tekintve között csak az agrártudomány jeleskedett Győr-Moson-Sopron megyében, a műszaki tudományok területén összesen hét szabadalom született a régióban ebben az időszakban Innovációs rendszer szereplői Iparági trendek A Nyugat-dunántúli régióban eddig is meghatározó jelentőséggel bírt a gépipar 3, amit a napjainkban zajló külföldi (közúti) járműipari cégek beruházásai tovább erősítenek. A teljes hazai járműipari értékesítésből a évben a régió 47 százalékkal részesedett, melynek 40 százalékát a Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adták. A járműiparhoz kapcsolódóan Nyugat-Dunántúlon év végén 96 céget tartottak nyilván, 10 százaléka az országosnak, melynek 55 százaléka mikrovállalkozás. 4 Az Audi 2013-ig 900 millió eurót fektet az autógyártás bővítésébe, ezzel a jelenleg motorgyártó és jármű-összeszerelő győri telephelyet egy teljes gyártási folyamatot lefedő autógyárrá bővíti. Az új beruházás eredményeként 2013-ig közvetlenül 2100 új munkahely létesül. A GM Szentgotthárdon 450 millió eurós fejlesztéssel közvetlenül 800 új munkahelyet hoz létre. A térség két autógyári beruházásával a hazai gyártás kapacitása a duplájára nőhet az évtized közepére. A térségben a beszállítói körrel együtt az álláslehetőségek száma több tízezerrel is nőhet. Különösen a lakkozó- és felületkezelés, az elektronika, a mechatronika, a járműtechnika, a fémtechnika és a szerszámtechnika, valamint a minőségbiztosítás és a logisztika területén jártas szakembereket keresnek a beruházók. A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja közlése szerint jelentős hiány a járműmérnökökből, a gépészmérnökökből, mechatronikai és az informatikai szakemberekből mutatkozik. A Győri Ipari Parkban a szükséges szakképzési feladatok ellátására Projekt- és Oktatási Központ létesül. Az új fejlesztések eredményeként, a beruházó cégek és az állam közötti megállapodás következtében, a hazai vállalkozások beszállítói pozíciói javulnak, ami növeli a külföldi cégek térségi integrálódását. A Roland Berger Strategy Consultants Járműipari kilátások 2025-re című tanulmánya az ágazat eddigi legnagyobb átalakulását vetíti előre az öt megatrend (geopolitikai változások, 3 KSH jelentés szerint hazánk gépiparában regisztrált gazdasági szervezetek közel 20 százalékát évben Nyugat- Dunántúl adta, ahol egyúttal a legerősebb volt a magyarországi régiók között ezen ágazat ipari termelése. 4 A járműipar helyzete és szerepe a Nyugat-Dunántúlon. KSH, május 16

17 demográfiai változások, fenntarthatóság, a mobilitás fejlődése, változó technológiák) alakulását figyelembe véve. A prognosztizált új irányok szerint a termelés és az értékesítés áttolódik az ázsiai piacokra, a kicsi, olcsón üzemeltethető autók, elektromos és hibrid járművek erőteljes előretörése várható. Ezek a változások a vállalatok üzleti modelljeit, ágazati együttműködési láncokat gyökeresen átalakíthatják. Az elmúlt években az elektromos mobilitás területén innovációs fejlesztések eredményeként Nyugat-Dunántúlon is születtek figyelemfelkeltő újítások. Feltétlenül említést érdemel az Antro-csoport Solo nevet viselő hibrid kisautója, és a bőrönd méretűre összecsukható elektromos robogó (Moveo). Egy győri mérnöki fejlesztő csapat (Meshining Engineering Kft.) részt vett Magyarország első üzemanyagcellás járművének (HY-GO) megalkotásában, továbbá a Genfi Autószalont is megjárt Micron nevű elektromos kisautó gépészeti tervezésében, melyek mind a jövőbe mutató fejlesztések. Nem utolsó sorban kell említeni a Willisits Mérnöki Irodát, családi vállalkozást, amely a villamos járműhajtás fejlesztésének területén húsz éves tapasztalattal és kissorozatú gyártókapacitással rendelkezik, illetve azt a tudományos kutatási és infrastrukturális hátteret, amely a Széchenyi István Egyetem kínál. Az egyetem fő kutatási irányai a zöld autó köré szerveződnek, és középtávú terveik között szerepel a közép-európai térség e-mobilitás hálózatába bekapcsolódni. A fejlesztési eredményeket a Széchenyi Futam Alternatív Hajtású Járművek Versenyén keresztül európai színtéren tervezik bemutatni. Az európai és világtrendet, valamint a globális kihívásokat (kimerülőben lévő fosszilis energiahordozók, éghajlatváltozás) figyelembe véve a térség egyik fő kitörési pontját jelentheti az elektromos mobilitás területének koncentrált fejlesztése. Elsősorban a járműiparhoz kötődően mondható el az a tény, hogy a nagyvállalatokhoz köthető innovációs teljesítmény sokat erősödött a régióban, amelynek az innovációs rendszer egészére vetített kedvező hatása van. A kreatív iparágak a többi kulcsiparágat támogató horizontális ágazatai közé tartoznak, melyek Európa és a világ legdinamikusabban növekvő ágazatai. Az előző évtized során az EU GDP-jéhez több mint 2,3%-kal járultak hozzá, növekedési potenciáljuk magasabb, mint általában a gazdaságé. A téma európai jelentőségét mutatja, hogy a 2009-es esztendőt az innováció és kreativitás évének nyilvánították ben kidolgozták a Manifesztum kreativitásért és innovációért Európában című dokumentumot, azzal a céllal, hogy segítse kialakítani az Európai Unió vízióját a kreativitás és innováció szerepéről és megalapozni az Unió stratégiáját a közötti évtizedre áprilisában megjelent a Kulturális és kreatív ipar zöld könyve, melynek célja a társadalmi és szakmai diskurzusok elindítása, a kulturális és kreatív ipar fejlődéséhez szükséges ösztönző környezet kialakítása érdekében. A Zöld könyv definíciója szerint a kreatív iparág jelenti azt az ágazatot, amely a kultúrát használja alapanyagként (input), és kulturális dimenzióval bír, jóllehet az általa előállított eredmény (output) gyakran funkcionális. Ide tartozik az építészet és a dizájn, amely szélesebb folyamatokba integrálja a kreatív elemeket, valamint az olyan ágazatok is, mint a tervezőgrafika, a divattervezés vagy a reklámszakma. Nyugat-Dunántúlon a formatervezés helyzete a szellemi innovációban még nem érte el a lehetséges és kívánatos mértéket, ezért, mint általában szerte Európában, az ágazat megerősítése és tudatos fejlesztése komoly térségi fejlődéi potenciált hordoz magában. 17

18 További kiemelendő, jelentős növekedési és innovációs potenciállal rendelkező iparág a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos iparágak, a helyi termékek, biotermékek témaköre vagy az egészségturizmus. Ezek jelentőségét jól példázza, hogy a Nyugat-dunántúli Operatív Program a régió nevesített kulcsiparágai között ezeket is szerepelteti, és a program keretében támogatott klaszterek is jellemzően a fenti köröket alkotó szereplőkből állnak össze A régió szakosodása Az alábbi táblázatok mutatják, hogy a kiemelt ágak milyen arányban járultak hozzá a régiók bruttó hozzáadott értékéhez. Mindkét esetben láthatók olyan regionális eltérések, amelyek a régiók specializációjának fontos indikátorai és amelyek fontos alapját képezhetik a regionális stratégiáknak. Nemzetgazdasági ágak, ágcsoportok Magyaro. Alföld Közép- Észak- Közép- Nyugat- Dél- Magyaro Dunántúl Dunántúl Dunántúl. Észak- Dél- Alföld A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0,5% 4,8% 4,6% 8,4% 7,9% 9,1% 8,1% C Feldolgozóipar 15,5% 39,8% 39,5% 13,5% 15,3% 12,8% 11,5% B+C+D+E Ipar összesen 19,0% 43,6% 43,0% 23,8% 21,0% 16,8% 36,5% F Építőipar 3,6% 4,2% 4,4% 5,3% 4,6% 6,0% 5,7% G+H+I Kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás 19,3% 14,7% 14,6% 16,9% 15,1% 22,8% 12,6% J Információ, kommunikáció 9,1% 1,3% 1,6% 2,3% 2,9% 1,4% 2,4% K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 7,3% 1,9% 2,2% 2,7% 3,2% 2,5% 2,2% L Ingatlanügyletek 9,6% 7,5% 7,8% 9,2% 9,8% 10,2% 7,0% M+N Üzleti szolgáltatások 11,6% 5,9% 5,5% 6,4% 7,5% 5,1% 6,2% O+P+Q Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás 17,1% 13,7% 13,4% 21,7% 24,4% 22,5% 16,6% R+S+T+U Egyéb szolgáltatás 2,9% 2,4% 2,9% 3,3% 3,5% 3,7% 2,8% 1. táblázat: Kiemelt nemzetgazdasági ágak részesedése a régiók bruttó hozzáadott értékéből 2010-ben. Forrás: KSH A 2010-es CIS felmérés szerint az alábbi gazdasági ágakban, illetve ágazatokban működő cégek esetében volt legalább 30%-os a technológiai innovációt bevezetők aránya (a feldolgozóipar ágon belül (C) ágazatonként bontottuk a kimutatást): - CF Gyógyszergyártás - CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása - CL Járműgyártás - CJ Villamos berendezés gyártása - D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás - E Vízellátás - M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 18

19 - J Információ, kommunikáció - K Pénzügyi, biztosítási tevékenység Mivel fenti ágakban, illetve ágazatokban a technológiai innovációt végző vállalatok aránya magasnak tekinthető, ezért a továbbiakban ezen ágazatokat innovatívnak tekintjük, az egyes régiók innováció orientált szakosodását ezen ágazatok segítségével ragadjuk meg. Összességében megállapíthatjuk, hogy a három különböző típusú innovatív vállalati környezetet különböztethetünk meg az általunk vizsgált ágakban/ágazatokban a megyék közötti megoszlást tekintve: - 1. típus: (Pest, Heves, Somogy, Hajdú-Bihar jó helyezései) o CF Gyógyszergyártás - 2. típus: (Pest, Zala, Borsod- Abaúj-Zemplén, Veszprém, Hajdú-Bihar, Heves jó helyezései) o CL Járműgyártás o CJ Villamos berendezés gyártása - 3. típus: (A dunántúli megyék jó helyezései) o CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása o D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás o E Vízellátás o M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység o J Információ, kommunikáció o K Pénzügyi, biztosítási tevékenység Jelen vizsgálatban csak a területi megoszlásokat vettük figyelembe. Az egyes típusok részletesebb jellemzése a régiók húzóágazatainak és vállalatainak konkrét vizsgálatát, esetleg további kutatásokat (regresszió-analízist vagy faktoranalízist) igényel. Az alábbi regionális korrelációs mátrixnak ugyanaz a vezérelve, mint az előbbinek, ám ez regionális alapú számítás. CF CI CL CJ D E M J K CF 1,00-0,73-0,73-0,41-0,49-0,49-0,85-0,92-0,61 CI -0,73 1,00 0,77 0,63 0,60 0,66 0,77 0,89 0,77 CL -0,73 0,77 1,00 0,34 0,83 0,09 0,54 0,71 0,43 CJ -0,41 0,63 0,34 1,00-0,11 0,69 0,57 0,69 0,40 D -0,49 0,60 0,83-0,11 1,00-0,09 0,37 0,43 0,49 E -0,49 0,66 0,09 0,69-0,09 1,00 0,77 0,71 0,77 M -0,85 0,77 0,54 0,57 0,37 0,77 1,00 0,94 0,89 J -0,92 0,89 0,71 0,69 0,43 0,71 0,94 1,00 0,77 K -0,61 0,77 0,43 0,40 0,49 0,77 0,89 0,77 1,00 19

20 2. táblázat: rangkorreláció; a régiók helyezéseinek korrelációja a kilenc innovatív ágban/ágazatban működő cégek száma szerinti rangsorokban. (Adatforrás: KSH) Az erős pozitív kapcsolatokat (0,7 fölötti) zölddel, a negatívokat pirossal kiemeltük. (CF Gyógyszergyártás; CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; CL Járműgyártás; CJ Villamos berendezés gyártása; D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; E Vízellátás; M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; J Információ, kommunikáció; K Pénzügyi, biztosítási tevékenység) A regionális rangkorrelációs vizsgálatban még erőteljesebben kirajzolódnak a megyék esetében korábban említett tendenciák. A gyógyszeripar itt már szignifikáns negatív korrelációt mutat a többi ággal/ágazattal; tehát bizonyítottnak tekinthető, hogy területi elterjedése teljesen máshogy alakul, mint a többi innovatív ágazaté. 12. ábra: Régiók rangsora az innovatív vállalatok számát tekintve: a kilenc innovatív ágban/ágazatban működő cégek száma az egyes régiókban átlagosan hányadik helyhez elegendő a régiók közötti rangsorban. Forrás: KSH 2010 alapján saját számítások Mint az ábra alapján is látható, Közép-Dunántúl, a Dél-Alföld és az Észak-Alföld értek el az innovatív vállalkozások számát tekintve jó helyezéseket, míg a két dunántúli régió, illetve Észak-Magyarország le van maradva az innovatív ágazatok vállalatainak rangsorában Tudásgenerálók A Széchenyi István Egyetem A Széchenyi István Egyetem elődjét 1968-ban alapították Közlekedési és Távközlési Főiskolaként. A rendszerváltás előtt így két meghatározó infrastrukturális ágazat, a közlekedés (logisztika) és a távközlés számára jelentett mérnöki munkaerő-képző bázist, majd a rendszerváltás után a térségben letelepülő multinacionális vállatok elvárásainak és a fellendülő gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítésére rendezkedett be. Nyugat-Dunántúl legfiatalabb egyeteme (2002. óta) napjainkban három karral és két önálló intézettel működik, ahol az éves hallgatói létszám mára megközelíti a főt. Az egyetemen a karokhoz (műszaki tudományi, 20

21 gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi) kapcsolódóan egy-egy doktori iskola is működik. Az Egyetem fő kutatási profilja a szélesebb értelemben vett járműipari és közlekedési rendszerekhez kapcsolódó műszaki, technológiai, gazdasági, környezeti és társadalmi összefüggések vizsgálatát, a tudományos eredmények közzétételét és azok hasznosítását foglalja magában. Kutatási szervezeti egységek, kutatócsoportok a SZE-n: 1. Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (ITOK) 2. Ipari Szimulációs Kutatócsoport 3. Járműipari Kutató Központ (JKK) 4. Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) 5. Kelet-Közép-Európa és Balkán Kutatóközpont (KEBA Központ) 6. Parlamenti Kutatások Központja 7. Rendszerelméleti Kutatócsoport 8. Szimuláció és Optimalizáció Matematikai Kutatócsoport 9. Vízikörnyezet Technológiák és Stratégiai Szolgáltatások Kutatóközpont A járműipari kutatások nemzetstratégiai jelentőségét támasztja alá, hogy év végén, a Nemzetgazdasági Minisztréiumban (NGM) járműipari kutatási biztos kinevezésére került sor. A miniszteri biztos feladatai közé tartozik többek között a járműipari kutatás-fejlesztési programok előkészítésének koordinációja, és az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi együttműködések kialakításának kormányzati szintű támogatása; a hazai forrásból, valamint az EU-s közös finanszírozású pályázati stratégiában a járműipar specifikus érdekeinek megjelenítése; illetve a magyarországi beszállítóipar erősítése, és ehhez kötődő mentorálási program kidolgozása5. A járműipari kutatások sokéves múltra tekintenek vissza Győrben; a legutóbbi évek összességében többmilliárdos K+F programjai tovább erősítik a stratégiai irányt. A Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával a Pázmány Péter Program 2005-ös kiírása keretében valósult meg a 2006 és 2008 közötti időszakban. Tekintettel Győr ipari hagyományaira és nyilvánvaló fejlődési tendenciáira, valamint figyelembe véve a Széchenyi István Egyetem fő képzési irányait, a Tudásközpont kiemelten a járműipari gyártástechnológia kutatására fókuszál. Következő jelentős lépésként 2007-ben megalakult az AUDI HUNGARIA Belső Égésű Motorok Tanszék, amely megfelelő környezetet biztosít arra, hogy a magyarországi járműgyártók és beszállítók szakmai elvárásainak megfelelő járműmérnökök (BSc és MSc szinten) képzésére kerülsjön sor az egyetemen. A Tanszék munkájának fontos eleme, hogy a legújabb szakmai ismereteket ne csak elméletben sajátítsák el a hallgatók, hanem az elméleti tudást a gyakorlati munka során is alkalmazni, hasznosítani tudják. A "Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban" című, TÁMOP pályázati konstrukció keretében megvalósult alapkutatási projektben a győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem munka

22 társai környezetkímélő és energiahatékony közlekedés feltételeinek megteremtésére, járműipari termékek, technológiák és üzemanyagok fejlesztésére fektettek nagy hangsúlyt. A projektben 260 oktató és csaknem 100 PhD-hallgató vett részt; ez utóbbiak közül többen szereztek fokozatot a projektben végzett tudományos munkájuk eredményeként. A kutatás eredményeit 12 tudományos könyvben, illetve monográfiában, több mint 300 hazai és nemzetközi szakmai folyóiratban és konferencia kiadványban publikálták, valamint beépítették azokat az oktatásba. A projektnek köszönhetően a kutatók több szabadalmi bejelentést is tettek. A projekt kezdetén a kutatási konzorciumot alkotó két egyetem kiemelt célként fogalmazta meg, hogy a járműipar igényeinek megfelelő szakok tananyagát és az oktatási módszereket közösen fejlesztik, egyeztetik az akkreditációs tevékenységüket, kialakítják a gyakorlatorientált (duális) képzés egységes szerkezetét és tartalmát, valamint létrehoznak egy országos járműipari együttműködési hálózatot a felsőoktatási és K+F+I tevékenységet végző szervezetekre építve. Ennek eredményeként jött létre a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodás, amelyet nyolc intézmény (a győri és a veszprémi egyetem mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kecskeméti Főiskola, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete) és az ipar meghatározó szereplői (pl. Audi, General Motors, a Mercedes-Benz) írták alá. A megállapodás kezdeményezésével és koordinálásával a Széchenyi István Egyetem a járműipari Kutatás+Fejlesztés+Innováció+Oktatás területén is vezető szerepet tölt be. Az egyetem az elmúlt években közel 9 milliárd forintot költött a járműipari kompetencia infrastruktúra fejlesztésére, illetve kb. 2 millárdot a kutatási potenciál humán, szervezeti és egyéb soft elemeinek fejlesztésére. Jelenleg folyamatban van összesen mintegy 4 milliárd forint nagyságrendben (2 db TAMOP-422A, 1 db TAMOP-422C, 1+1 TAMOP-411C pályázat) további kutatási (tudományos) kompetencia fejlesztési projekt. A törekvés a SZE-Győr Járműipari Kiválósági központ létrehozása és ennek kiválósági hálózatának kiépítése - különös hangsúllyal az intelligens és fenntartható közlekedésre, és ezzel egy az európai palettán is látható és érzékelhető tudáskoncentráció megteremtése. A három kiemelkedő autóipari beruházás az országban (Audi/Győr, GM/Szentgotthárdi, Mercedes-Benz/Kecskemét) új kihívást elé állítja az egyetemet, az oktatók és kutatók számára új kutatási-fejlesztési és szolgáltatási feladatokat jelent majd. (Az egyetem tudásközpontjainak, fejlesztéseinek bemutatását lásd a melléklet 2. pontjában.) A Széchenyi István Egyetem középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája 2015-ig 5 fő stratégiai célkitűzést és hozzá kapcsolódó intézkedési tervet tartalmaz: 6 1. Tudományos kiválóság növelése 2. A doktori képzések fejlesztése 3. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek fejlesztése 4. A tudományos eredmények hasznosítása, jelentős mértékű technológiai transzfer és tudáshasznosítási tevékenység 6 Széchenyi István Egyetem középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája 2015-ig, Tudományos és Innovációs Tanács által jóváhagyva november 3. 22

23 5. A tudományos eredmények beépítése az oktatásba A növekvő iparági igények kiszolgálása céljából az intézmény közel 15 Mrd Ft-nyi beruházást indított, melyek jelentős része uniós forrásból támogatott. A nagyszabású egyetemfejlesztési program megvalósításának végső stádiumába ért, amely a XXI. századnak megfelelő teljes infrastrukturális, szellemi és tudományos megújulást tesz lehetővé. Az Új-Tudástér Oktatási és Közösségi Tér kialakításának eredményeképpen egy 6240 m 2 területű létesítmény ad helyet a tudományos képzési, szakképzési és oktatásfejlesztési funkcióknak, valamint a hallgatói szolgáltatásoknak. Az INNO-Share Regionális Tudástranszfer Központ 6280 m 2 összterületen egy új épületszárnyban kínál az egyetem hallgatói, oktatói, valamint a jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató vállalatok, vállalkozások, tudományos szervezetek és személyek számára könyvtári, információs háttértámogatást valamint technológiai és technológiatranszfer szolgáltatásokat. Az 1,2 Mrd Ft költséggel tervezett UNI-INNO Műszaki K+F Eszközpark és Technológia Transzfer Tér projekt révén jelentős eszközberuházással gazdagodó és továbbfejlődő, a vállalati igényeket is figyelembe vevő, korszerű felszereltségű laborbázis hatékonyan támogatja a hallgatók gyakorlatorientált képzését, az oktatók, doktoranduszok tudományos kutató munkáját. Itt találnak otthonra a közös egyetemi-vállalati kutatási projektek is. Az egyetemen július 1-én kezdte meg működését horizontális szolgáltatási szervezeti egységként a Tudásmenedzsment Központ, amelynek legfontosabb küldetése: tudásból értéket teremteni. A Központ a tudományszervezés és disszemináció, információs szolgáltatások, üzletfejlesztés, K+F+I pályázatok és tudáshasznosítás területén építi ki kapacitásait és fejleszt ki szolgáltató tevékenységeket. Az elkövetkezendő években, évtizedekben az Audi által kezdeményezett új gyártáskapacitás létesítésével, annak térségi integrációjával, a kapcsolódó beszállítói hálózat kiépítésének támogatásával kapcsolatban, továbbá a magas minőségű munkaerő iránti növekvő kereslet és kutatás-fejlesztési kapacitás kielégítésében meghatározó tudományos partnerré válik Széchenyi István Egyetem. Mindezt alátámasztja, hogy a kb fő hallgatói létszám 60%-a tanul mérnöki szakokon, melynek kb. a fele a járműiparhoz valamilyen módon köthető, így várhatóan évi fő fiatal mérnök számára nyílhat lehetőség a járműiparban történő elhelyezkedésre. 7 Nyugat-magyarországi Egyetem A Nyugat-magyarországi Egyetem a térség másik egyetemi központja. Számos átalakulást követően 8 jelenleg tíz karral működik, melyből négy Sopronban, egy Győrben, egy Mosonmagyaróváron, három Szombathelyen és egy a Nyugat-dunántúli régión kívül, Székesfehérvá- 7 Szilasi Péter Tamás (2011), Széchenyi István Egyetem stratégiai igazgatója 8 Jelenlegi struktúrájában január 1-jétől működik a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülésével. 23

24 ron található. Az egyetemen hat doktori iskola működik a környezettudományok, az anyagtudományok és technológiák, a növénytermesztési és kertészeti tudományok, az állattenyésztési tudományok, valamint az erdészeti és vízgazdálkodási tudományok területén. Az egyetemnek a 2009/2010-es tanévben több mint 14 ezer hallgatója volt. Az intézmény önmagát zöld egyetemnek tartja. A természeti, társadalmi, emberi környezetet az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani, karait és tevékenységét a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. Az egyetem képzési profiljának sajátossága, hogy egyedül itt képeznek az országban erdőmérnököket és faipari mérnököket, az ország egyetlen egyetemi faipari kutatóhelye. 13. ábra: Kutatás-fejlesztési tevékenység bevételi arányának alakulása a Nyugat-magyarországi Egyetemen Forrás: NymE Az intézmény pályázati aktivitását és sikerességét mutatja, hogy a évben 114 pályázatot nyújtott be egyetemi és kari szinteken, amelyből 43 pályázat (4 egyetemi szinten, 39 kari szinten) nyert támogatást, összesen több mint 2,5 Mrd Ft értékben. Adott pillanatban a benyújtott 114 pályázatból további 45 pályázat még elbírálás alatt volt. 9 A legnagyobb támogatást (közel 1,9 Mrd Ft) egyetemi szinten nyerte el az intézmény Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúrafejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen című projekttel a TÁMOP program keretében. A NymE-ERFARET Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő- és Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft. 10 jogelődje, az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont január 1-jén kezdte meg működését karoktól független szervezeti egységként. A Tudásközpont legfőbb célja a nyugat-magyarországi régió erdőgazdálkodása és faipari tevékenysége színvonalának további emelése, segítve ezzel az egész régió technológiai és gazdasági fejlődését. Nyitott konzorciális együttműködés formájában, a térség meghatározó erdé- 9 NymE Oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység , év végére 100%-os egyetemi tulajdonnal alakult meg. 24

25 szeti és faipari vállalataival, egyéni vállalkozóival lehetőség nyílt a felsőoktatási intézmény és a gazdasági szféra közötti aktív kapcsolatok kialakítására. 11 Az első négy év eredményeként jelentős méretű infrastrukturális fejlesztés, műszerfejlesztés, a kutatási eredmények know-how átadása valósulhatott meg, vállalat és egyéni vállalkozások alakultak. Hosszú idő után először indította el a NymE első szabadalmi bejelentését, amit később hasznosítási szerződés és licence díjbevétel követett. Fontosnak tartották a hallgatók, doktoranduszok bevonását a kutatásokba, valamint a PhD képzés felkarolását. Környezeti erőforrás-gazdálkodási és védelmi Kooperációs Kutatási Központ az első ciklusában a Nyugat-magyarországi Egyetem három kara és 16 ipari partnere 12 példaértékű együttműködésének eredményeként, 2005-ben kezdte meg működését. Eredményes időszakot lezárva 2008-ban immáron gazdasági társaság formájában működik tovább. 13 A tudáscentrum az egyetem tudásbázisára és ipari partnereinek tapasztalatára, megrendeléseire építve három tudományterületen (környezeti hatásvizsgálatok, hulladékkezelés és hasznosítás, ökoenergetika) végzi kutató-, szakértő-, tervező/fejlesztő munkáját. Jelentős tudástranszfer tevékenységek (konferenciák és tanulmányutak szervezése, publikációi, tudományos képzés és továbbképzés) is részét képezik szolgáltatási portfóliójának. A Nyugat-magyarországi Egyetem kutatás-fejlesztési kapacitásának bemutatásakor a már említett tudás és kooperációs központok mellett (beintegrálva az Erdőmérnöki Kar és a Faipari Mérnöki Kar kutatási tevékenységét) mindenképp érdemes kitérni a Mosonmagyaróvárra kihelyezett Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon folyó kutatási portfólióra, ugyanis az elmúlt években az egyik legnagyobb arányú K+F bevételt ezen Kar munkája eredményezte. A Pannon Egyetem A Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság tudományi Kara révén a régióban több jelentős kutatás-fejlesztési kapacitás áll rendelkezésre Zala Megyében a Pannon Egyetem Georgikon Karán és az Agrártudományi Centrumban Keszthelyen és a Nagykanizsai kihelyezett képzőhelyen is. Az egyetem Európa legrégebbi folyamatosan működő mezőgazdasági felsőoktatási intézménye. Az intézmény fő kutatási irányait tekintve az agrártudomány és kapcsolódó diszciplínák területén rendelkezik felhalmozott tudásbázissal. Az intézményben 9 tanszék, 1 intézeti kutatóműhely és 3 doktori iskola működik a növénytermesztési és kertészeti tudományokhoz, az állat- és agrárkörnyezeti tudományokhoz, valamint a gazdálkodás és szervezéstudományokhoz kötődően. 11 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával közel 200 millió forint saját forrás bevonása történt olyan cégekkel együttműködve, mint a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a FALCO Forgácslapgyártó Zrt. vagy a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Mára a kooperációs partnerek köre tovább bővült. 12 A tudáscentrum ipari partnerei többek között például RÉGIÓHŐ Regionális Hőszolgáltató Kft., Paksi Atomerőmű Rt., Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt., Laser Consult Kft., ECO Hungary Kft., Almásfüzítői Iparfejlesztési és Hasznosító Kft., stb. 13 Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 25

26 Az intézmény kutatás-fejlesztési stratégiai fő irányai: 1. Genetikai alapok fejlesztése hagyományos és biotechnológiai módszerekkel 2. Integrált és környezetbarát növénytermesztési és növényvédelmi technológiák kifejlesztése a fenntartható fejlődés érdekében 3. A Balaton és az agrártermelés kapcsolatának vizsgálata. A Pannon Egyetem a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régiókra kiterjedő elhelyezkedésű felsőoktatási intézmény. Székhelye Veszprém, telephelyei Keszthely, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Pápa. Az egyetemnek öt kara van: Mérnöki Kar, Műszaki Informatikai Kar, Georgikon Kar, Gazdaságtudományi Kar, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar. Kutatóhelyek száma: 47 A Pannon Egyetem kutatási-fejlesztési tevékenységével, egyéb szakmai szolgáltatásaival folyamatosan részt vesz a térség gazdasági életében. Az egyetem karai szoros kapcsolatot építettek ki a szűkebb és tágabb környezet gazdasági szereplőivel. Ez a kapcsolat innovatív kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában, valamint a vállalatok minőségbiztosítási rendszerét támogató megoldások kutatásában realizálódik. A kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában aktívan részt vesznek az egyetem hallgatói is. A szolgáltatói, szállítói szerepvállalás fontos részét képezi az egyetem nagy értékű berendezéseivel, azok szabad kapacitásának kutatásifejlesztési célú értékesítésével összefüggő tevékenység. Az Georgikon Kar kutatás-fejlesztési stratégiai főirányai: o o o A klímaváltozást előidéző káros hatások csökkentésére, illetve a káros hatások ellensúlyozására irányuló innovatív mezőgazdasági technológiák fejlesztése és elterjesztése. Az élelmiszer biztonságot és a minőségi élelmiszer előállítást megalapozó környezetbarát mezőgazdasági technológiák fejlesztése. Növényi biotechnológiai eljárások széles körű alkalmazása a növénynemesítésben, a különböző értékmérő tulajdonságok genetikai beazonosításában a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele érdekében. A Georgikon Kar K+F stratégiai főirányain kívül releváns kutatási és fejlesztési tevékenység csoportosul a következő inter- illetve multidiszciplináris témacsoportok köré: o o o o o Környezet centrikus mezőgazdaság Balaton, Kis-Balaton, környezet kutatások Aqvakultúra, édesvízi haltenyésztés és halgazdálkodás Vidékfejlesztés, mezőgazdasági vállalkozások Műszaki megoldások fejlesztése, alternatív energiaforrások 26

27 o o o Bioüzemanyagok és biomassza energia előállítás melléktermékeinek mezőgazdasági hasznosítása Turisztikai desztináció modell fejlesztés és alkalmazás, termál- és egészségturizmus, egészségmegőrzés rekreáció, Informatika a mezőgazdaságban A Georgikon Kar tudományos tevékenysége szervesen kapcsolódik az Agrártudományi Centrum kutatóműhelyeihez: o o Burgonyakutatási Központ, Keszthely Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony Az Agrártudományi Centrum tevékenységi köre az agrárágazati K+F, a mezőgazdasági szaktanácsadás regionális irányítása, szaktanácsadók képzése és a vidékfejlesztés ágazati feladatainak ellátása. Az Agrártudományi Centrum jelentős technológia fejlesztő és terjesztő kapacitással rendelkezik, melynek keretében a tudás áramlás döntően hálózatos partnerkapcsolati rendszeren keresztül jut el a termelőkhöz, végfelhasználókhoz. A Burgonyakutatási Központ az ország egyetlen burgonyakutatásra szakosodott intézete, amely minden év januárjában megrendezi a Burgonya Ágazati Fórumot, továbbá júniusban rendszeresen ad otthont az Országos Burgonya Növényvédelmi Tanácskozásnak és Bemutatónak. Munkájának eredményeként jelenleg 12 minősített burgonyafajtája szerepel az EU fajtalistáján. A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza elsősorban a turizmus, a gépipar, a logisztika és az informatika területen kínál képzési lehetőséget. Az egyetem az osztrák-magyar határtérség kutatói együttműködésének is hangsúlyos szereplőjeként mindenekelőtt bécsi intézményekkel alakított ki értékes kapcsolatokat. E tekintetben az AT-HU ETE Program az egyetem következő projektjeit támogatja: CEPO 14, REBE 15. Hasonló együttműködések szlovén viszonylatban is formálódóban vannak 16. A Pannon Egyetem kialakította az innováció generálásának szervezeti kereteit létrehozva az intézményen belül a Technológia és Tudás Transzfer Irodát. A térség legnagyobb egyetemi központjai mellett számos egyéb felsőoktatási intézmény található, melyek kihelyezett tagozatként működnek. Ezen kihelyezett tagozatok tevékenysége elsősorban az oktatásra összpontosít, a kutatás-fejlesztési tevékenységük igen korlátozott, így azokra a fejezet tárgyalásában külön nem térünk ki. 14 Nemzetközi Baromfi Kiválósági Központ létrehozása. Vezető partner: Veterinärmedizinische Universität Wien. 15 Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén. Vezető partner: Pannon Egyetem postakocsi, térségi, innovatív turisztikai fejlesztési program. Vezető partner: Nagyrécse Község Önkormányzata. ECO- HUB Információs és oktató központok kis- és középvállalkozások támogatásár Vezető Partner: Maribori Egyetem. E két projekt ERFA támogatási szerződése szeptember 6.-án került aláírásra. 27

28 A régióban működő, ismertetett jellemzők alapján kijelenthető, hogy a felsőoktatási intézményrendszer a regionális tudásbázis legfontosabb alapjának tekinthető Tudásközvetítők A régió klaszter-kezdeményezései A térségben, országos viszonylatban az elsők között alakultak meg a speciális feladatokat felvállaló klaszterkezdeményezések, önálló menedzsmenttel rendelkező szervezetek, amelyek a régió egy-egy kiemelt iparágában próbálják elősegíteni a klaszterizációs folyamatokat. A klaszterek a vállalkozások egymás közti, illetve a vállalkozások és a nem gazdasági szereplők (felsőoktatás, kutatási szféra, szolgáltatók, stb.) közötti együttműködési kapcsolatok elmélyítésével igyekeznek tagjaik, illetve az adott ágazat és térség versenyképességét fokozni. Jelenleg több mint 20 kezdeményezés indult útjára, némelyik már 8-12 éves múltra tekint vissza, míg van, amelyik épp, hogy csak megalakult. 17 A kezdetben főleg a hagyományos iparágakban létrejövő térségi klaszterkezdeményezések azonban jelenleg még alacsonyabb szintű innovációs potenciált hordoznak, amit jól példáz, hogy jelenleg a régióban nincs akkreditált innovációs cím birtokos. A kezdeményezések jellemzően horizontális irányban szerveződnek, azaz egy-egy ágazat, szakterület tevékenységüket tekintve hasonló szereplőit fogják össze. A meglévő klaszterek vertikális irányú együttműködései viszonylag korlátozottak, az egymásra épülő (pl. kutatásfejlesztés-termelés-piackutatás-értékesítés) láncolatok mentén történő szerveződésekben, még komoly potenciál lehet. A régióban működő klaszterek esetében nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi értelemben kell előrelépni, hiszen döntően a Nyugat-dunántúli Operatív Program támogatási konstrukciójának köszönhetően a régió legfontosabb iparágaiban már létrejöttek azok a hálózati együttműködések, melyek képesek lehetnek a legfontosabb szereplők együttműködésére, azonban ezek minősége, az együttműködések fenntarthatósága és hozzáadott értéke szempontjából még javítható a klaszterek teljesítménye. A régió tágabban értelmezett versenyképessége szempontjából ugyanakkor ezek hozzáadott értéke jóval komolyabb lehet, mint ahogy az az egyébként egymás konkurenciáját jelentő szereplők horizontális irányú együttműködései esetében tapasztalható. Ezzel együtt elmondható, hogy a régióban működő klaszterek esetében nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi értelemben kell előrelépni, hiszen döntően a Nyugat-dunántúli Operatív Program támogatási konstrukciójának köszönhetően a régió legfontosabb iparágaiban már létrejöttek azok a hálózati együttműködések, melyek képesek lehetnek a legfontosabb szereplők összefogására, azonban ezek minősége, az együttműködések fenntarthatósága és hozzáadott értéke szempontjából még javítható a klaszterek teljesítménye. 17 NYDOP klaszterfejlesztést szolgáló 1. pályázati kiírásának keretében (2008-ben) 1 fejlődő és 10 induló kategóriájú klaszterszervezet nyert támogatást. A 10 induló klaszterből a 2. pályázati kiíráson (2011-ben) 5 továbblépett a fejlődő kategóriába és megjelent 1 vállalati együttműködés és újabb 17 induló klaszter. 28

29 Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, melyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek. Jelenleg 21 ilyen klaszter van hazánkban, ezek régiós eloszlásának vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy a Dél-Alföldön (7 db, ebből Csongrád megyében 5 db) több ilyen klasztert találunk, mint a teljes Dunántúlon (Közép- Dunántúlon 4 db, Dél-Dunántúlon 2 db, míg Nyugat-Dunántúlon egy ilyen sincs). Ez amiatt is érdekes, mert itt jelentek meg hazánkban először az iparági klaszterek, az úttörő szerep betöltését követően viszont fejlődésük nem az országos klaszter trendeknek megfelelően folytatódott, hanem megmaradt a határ menti együttműködések során szerzett tapasztalatok hasznosítása terén. A klaszterek átlagos méretét tekintve is le van maradva a Dunántúl (átlagosan 31,8 tag/klaszter) a keleti régiókhoz (39 tag/klaszter) és Közép-Magyarországhoz (41,5 tag/klaszter) képest is. Vállalkozásfejlesztési Alapítványok Az 1990-es évek elején a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány egy Európai Uniós Phare program keretében vállalkozásfejlesztési programot indított, melynek köszönhetően minden megyében létrejött egy helyi vállalkozói központ. Feladatuk a vállalkozások támogatás a vállalkozói kultúra elterjesztése volt. Zala megyében a Zala Megyei Önkormányzat 1992-ben alapította meg a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, melynek fő feladata a megye gazdasági fejlődésének elősegítése, mikro-, kis,- és középvállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása, önfenntartó irodahálózat létrehozása. A ZMVA az innováció területéhez kapcsolódóan figyelemmel kíséri az aktuális innovációs pályázati kiírásokat, folyamatosan innovációs és pályázati menedzsment tanácsadás nyújt. Létrehozza az innovációs best practice adatbázist, ehhez kapcsolódóan kiadványokat készít, valamit közreműködik innovációs rendezvények szervezésében. Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa 1993-ban jött létre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vas megye önkormányzatai, bankok, gazdasági társaságok, összesen 23 szervezet összefogásával. A Szombathelyi Vállalkozói központ 1994es megalakulása óta folytatja különböző nemzeti és Phare CBC programok segítségével a KKV-k fejlesztésére irányul tevékenységét. Célja a mikro,- kis,- és középvállalkozások versenyképességének javítása, vállalkozói kultúra fejlesztése, illetve vállalkozási ismeretekhez kapcsolódóan tájékoztatási szolgáltatások nyújtása. A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1992-ben kezdte meg működését. Célja a megye mikro,- és kis vállalkozások fejlődésének elősegítése, szakképzési szolgáltatások, vállalkozási ismeretek bővítésével a megye foglalkoztatási helyzetének javítása. Kereskedelmi és Iparkamarák 2003-ban az öt Nyugat-dunántúli régióban tevékenykedő kereskedelmi és iparkamara szövetséget alapított. Felismerték, hogy a régió gazdaságát csak úgy lehet képviselni, ha összefognak, és együttesen alakítják ki a kamarai álláspontot a fontos gazdasági kérdésekben és a belső kamarai ügyekben. Az alapításban a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Nagykanizsai Városi Kereskedelmi és Iparkamara valamint Sopron Megyei Jogú 29

30 Városi Kereskedelmi és Iparkamara vettek részt, és azóta is ebben a felállásban működik a szövetség. A soros elnöki és az ügyintézési feladatokat rotációs elv alapján felosztják maguk között. Feladataik: közös rendezvények szervezése, a régiós közigazgatási hatóságok munkájának megismerése, és a gyakorlat egységesítése érdekében, a vállalkozóbarát szemlélet elterjesztése, a Nyugat-dunántúli Regionális Minőségi Díj alapítása és működtetése. Az éves gazdasági évnyitón történik az éves számvetés, a rotációs alapon működő vezetői és szervezői feladatátadás, az éves munkaterv elfogadása a kamarai szövetség tagjai részéről. A tagozati elnökök rendszeresen konzultálnak, ahol az ipari, a kereskedelmi, a kézműipari és a szolgáltatási szektor ágazati feladatait vitatják meg. Együttműködnek az oktatás és a mesterképzés területén, oktatók, vizsgáztatók vagy a mesterképzésben részt vevők cseréjével, átirányításával. A régió legjelentősebb vállalkozásait tartalmazó kiadványt bocsátanak ki. A kamarák alapvető feladatai közé tartozik a kis- és középvállalkozások tájékoztatása az aktuális gazdasági környezeti változásokról, támogatási, fejlesztési lehetőségekről. A kamarák nagy szerepet töltenek be a Széchenyi kártya konstrukció közvetítésében, így nagy tapasztalatot szereztek a támogatás közvetítésben, beleértve az ügyfelekkel való kapcsolattartást, adatfeldolgozást, igények bírálata, ellenőrzése és azok nyomon követése terén is. A kamarai irodák egyfajta kapocsként funkcionálnak a gazdálkodó szervezetek felé. A kamara abban tud szerepet vállalni, hogy segíti az innovatív szemlélet terjedését és elősegíti tudás alapú partnerkapcsolatok létrejöttét a megye vállalkozásai között, valamint híd szerepet tölt be az innovációval foglalkozó intézmények és a vállalkozások között. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével kiemelt hangsúlyt fektet az innováció támogatására és ehhez forrást is biztosított 2012-ben és várhatóan 2013-ban is biztosít a területi kamarák innovációs aktivitásának fokozásához. Enterprise Europe Network Az Európa 2020 stratégia Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezése egy konkrét kötelezettségvállalás köré épülő integrált innovációs stratégia. Célja az innováció tág értelemben vett fogalmára alapozva, ami a magán-, állami és harmadik szektorokat egyaránt felöleli annak biztosítása, hogy az innovatív ötletek növekedést és munkahelyeket teremtő új áruk és szolgáltatások formájában a gyakorlatban is megjelenjenek. Az Európai Unió törekvése az, hogy ennek keretrendszerét az intézményrendszer mellett vagy arra épülő hosszú távú, európai uniós forrásból finanszírozott projektek keretében is biztosítsa. Az innovációs szolgáltatásokat biztosító vállalkozásfejlesztési hálózatok közül kiemelkedő jelentőségű az Enterprise Europe Network, a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztési hálózata, mely jelenleg a világ 54 országában több, mint 600 irodát működtet 3000 jól képzett szakemberrel. A régióban két hídképző szervezet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány működtet Enterprise Europe Network irodát. A COSME és Horizon 2020 programok biztosítják a kereteket a Hálózat által kínált szolgáltatások nyújtására a as időszakban is. A Horizon2020 Innováció a kis- és középvállalkozásoknál soron a Hálózat mint európai bizottsági kezdeményezés kerül megemlítésre, melyhez innovációs szolgáltatások és további források rendelhetők. Az 30

31 Enterprise Europe Network magas színvonalú, ingyenes innovációs tanácsadással segíti a mikro-, kis- és középvállalkozásokat innovációs potenciáljuk fejlesztésében és kiaknázásában. A hálózat célja a kkv-k innovációs aktivitásának növelése, valamint a technológiatranszfer-lehetőségek bemutatása és a nemzetközi együttműködések fejlesztése. Regionális Innovációs Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Stratégiában megfogalmazott célkitűzések eredményeképp, valamint az innovációs politikában a decentralizáció lehetőségeként a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és további 4 gazdasági szereplő 2004-ben létrehozta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által támogatott Pannon Novum Nyugatdunántúli Regionális Innovációs Ügynökségetmajd egy évvel később további régiós szereplők bevonásával megalakult a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Tanács. A Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és öt további vállalkozásokat segítő szervezet a régióból - INNONET Innovációs és Technológiai Központ Kht., Universitas-Győr Szolgáltató Nonprofit Kft., Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány januárjában megalapította a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. t január 1- jétől a megyei önkormányzatok tevékenységévé vált a területfejlesztési és a területrendezési feladatok ellátása. Ezzel egyidejűleg megszűnt a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács. Ennek megfelelően a szabályozás szerint a regionális fejlesztési tanács jogutódjává a területileg érintett megyei önkormányzatok váltak. Az Ügynökség fő célja a mikro,- kis,- és középvállalkozások versenyképességének növelése innovációs tevékenységük fokozásával. A régió innovációs rendszere felzárkózásának elősegítése, innovációbarát környezet kialakítása, a hálózati együttműködés és újabb hálózati szolgáltatások kialakításának ösztönzése szerepel a szervezet célkitűzései között. A székhelyként működő szombathelyi központi irodán kívül Győrben és Zalaegerszegen is megtalálható megyei iroda. A szervezet által nyújtott szolgáltatások: pályázatírás-forrásszerzés; pályázat menedzsment és kríziskezelés; innovációs projektfejlesztési tanácsadás; innovációs felmérés, audit és promóció; szakmai utak, találkozó szervezése; klaszterszolgáltatások; innovációs folyamat végigkövető menedzselése; képzési és mentorálási programok, innovációs marketing. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. jelenleg a tevékenységét a RIÜNET hálózat tagjaként a másik 6 régió Innovációs Ügynökségeivel és a Nemzeti Innovációs Hivatallal közös partnerségben látja el Tudáshasznosítók Az innovatív vállalkozások száma Magyarországon nagyon alacsony. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió fejlett országaiban minden negyedik-ötödik cég végez valamilyen K+F tevékenységet, hazánkban azonban csak minden tízedik. 31

32 Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint között Nyugat-Dunántúlon a vállalkozások valamivel kevesebb, mint 15 százaléka végzett innovatív tevékenységet. A magyarországi régiók rangsorában ezzel az utolsó helyen álltunk. Európában az innováció fogalmának körét 2005-ben Oslo Kézikönyv bővítette ki, és a technológiai innováció mellett a nem-technológiai innovációk köre (szervezeti- és szervezési, marketing) is előtérbe kerül. A vállalkozások innovációs tevékenységére vonatkozó felmérések Nyugat-Dunántúlon (Csizmadia-Grosz 2008) azt mutatják, hogy K+F tevékenységük és innovációs aktivitásuk alapján néhány csoport jól megkülönböztethető. A régió vállalkozásainak közel 70%-a olyan hazai, főként kisméretű cég, amelynek alacsony az árbevétele, minimális K+F ráfordításokkal rendelkezik és saját maguk is elmaradottnak tekintik innovációs szintjüket. A vállalati populáció másik egyharmada jelenti a tudásorientált, fejlesztő kisvállalkozásokat, a túlnyomórészt külföldi tulajdonban lévő kisvállalkozásokat és a tradicionális nagyvállalatokat, melyek szintén markánsan elkülöníthetőek. A felmérés szerint a régió vállalkozásainak 50,1%-ánál a négy fő innováció típus valamelyike előfordult (Oslo Manual 2005). A évben készült felmérés szerint a térség vállalkozásainak 22,2%-a valósított már meg termék- (ebből új árut 88%-uk vezetett be, a többiek új szolgáltatást), 24.9%-a folyamat-, 20,9%-a szervezési-szervezeti, 32,4%-a pedig marketing innovációt. Inkubáció, vállalkozói inkubátorházak és ipari parkok a régióban A térség meghatározó központjaiban induló és működő mikro- és kisvállalkozások segítésére biztosítanak kedvező áron modern vállalati infrastruktúrát (irodát, műhelyt, előadótermet, tárgyalótermet, szélessávú internetkapcsolatot, strukturált kommunikációs hálózatot) és alapvetően üzletviteli tanácsadást (pénzügyi, adózási, számviteli szolgáltatás, jogi szakértői szolgáltatások, marketing) az innovációs központok és inkubátorházak. Győr, Sopron és Szombathely után az elmúlt években Zalaegerszegen és Nagykanizsán létesült innovációs központ és inkubátorház. 18 A zalaegerszegi inkubátorházhoz kapcsolódóan Gépipari Innovációs Központ is létesült, melyet a Pannon Fejlesztési Alapítvány és a Nyugat-magyarországi Egyetem Gépészeti és Mechatronikai Intézete működtet. A központ különböző funkciókat lát el: otthont ad a mintegy 100 céget magába tömörítő Pannon Mechatronikai Klaszternek, itt működik a térségi gépipari K+F projektek előmozdításában szerepet vállaló Technológiai Centrum, magában foglal egy szolgáltató és kutatóműhelyt, továbbá ipari mérőlabort is. Az elmúlt években megfigyelhető tartalmi szolgáltatásbővülés a pályázati tanácsadás, szellemi tulajdonvédelmi tanácsadás, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek segítése. 18 Jelenleg Mosonmagyaróváron (ÚMFT NYDOP keretében) és Kapuváron (HU-SK ETE keretében) épül újabb inkubátorház. 32

33 A térségben egy innovációs központ megvalósítására jó példa az INNONET Innovációs és Technológiai Központ Győrben, amely az országban az elsők között jött létre. Több mint tíz éves működésre visszatekintő és teljes bérleti kihasználtsággal 19 üzemelő központ 2011 őszére funkciójában Autóipari Technológia Kompetencia Központtá bővült, illetve fejlődött. A fejlesztés célja, hogy erősítse a tudomány és gazdasági szféra közötti kapcsolatot, elősegítse a kutatás-fejlesztési eredmények átültetését a gyakorlatba egy speciális tudásra, kiválóságra alapozva. Ebben a fázisban az innovációs központ már emelt szintű technológiai szolgáltatásokat nyújt magas szintű menedzsment támogatás mellett. Eddigi kapacitásait megduplázva új irodák, négy kisvállalkozói műhely, berendezett multimédiás tárgyalók, raktárak, közös kiszolgáló helyiségek kerültek kialakításra az új épületszárnyban. A technológiai kompetencia szolgáltatások közül elsőként, az Innovációs Alap támogatásával kiépült egy gyors prototípus gyártási technológiára specializálódott innovációs szolgáltató, demonstrációs és oktató műhely. Az inkubációs folyamatból kikerülő, megerősödött, saját telephelyét már kinövő vállalkozás számára biztosítanak versenyképes koncentrált befektetési környezetet az ipari parkok. A régióban mintegy 30 ipari park működik, kistérségenként legalább egy-egy. Alapítási évüket, tulajdonosi körüket, betelepült vállalkozások számát, foglalkoztatottak számát tekintve rendkívül heterogén képet kapunk. Többségükben az alapvető szolgáltatások a betelepülő vállalkozások számára elérhetőek: irodabérlet, raktár bérlet, konferenciaterem, közös internet és telefon előfizetés, üzleti találkozók megszervezése, pénzügyi tanácsadás. Egy évi felmérés szerint 20 egyikben sem áll rendelkezésre mérőlabor, szabadalmakkal kapcsolatos tanácsadás, ipari és szerzőijog-védelmi tanácsadás, újdonságvizsgálat és szabadalomkutatás, valamint termelékenységi tanácsadás (benchmarking). A tanulmány szerint az ipari parkok jó része spekulatív terület-értékesítési céllal jött létre, a létrejött és betelepült területi egységek nem tudtak szolgáltató egységgé válni, a menedzsment szolgáltatás alacsony színvonalú. A nagyobb városokban az elmúlt években próbáltak az innováció irányába elmozdulni, de a legtöbb esetben ez megragadt az infrastruktúra fejlesztése szintjén. Az inkubátorházak esetében ez a folyamat hasonlóképpen zajlott annyiban, hogy a létrejött különösen a támogatásból létrejött inkubátorházak egy része a szó szoros értelemben végez valódi inkubációs tevékenységet, sem technológiai szempontból, de több esetben üzleti szempontból sem, így a szolgáltatások szintje nem sokkal haladja meg egy hagyományos irodaház szolgáltatásainak szintjét. A KFI tevékenységet végző ipari parkok 21 regionális eloszlásánál nem találunk akkora aránytalanságokat, mint más, KFI-releváns regionális adat elemzésekor, bár a közép-magyarországi régió Pest megyének köszönhetően ebből a szempontból is első helyen található. 19 A 25 átlagosan 20 m 2 -es iroda, a 10 egyenként átlagosan 60m 2 -es műhely, jelenleg 15 vállalkozás, szervezet számára biztosít versenyképes munkakörülményt. Az épületben 100 fős előadóterem, 6-15 fős kistárgyalók is rendelkezésre állnak. 20 Az ipari parkok és más barnamezős ipari területek szerepe a vállalkozások innovációs folyamatainak támogatásában, Pannon Business International Kft., december 21 Olyan ipari parkok, melyekben lévő vállalkozások együttműködnek felsőoktatási intézménnyel és/vagy vállalataik végeznek önálló kutatói tevékenységet 33

34 A legtöbb ilyen ipari park a Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon található, míg a Dunántúl másik két régiója kevesebb ilyen ipari parkkal büszkélkedhet. Ha az ipari parkokban működő vállalkozások számát vizsgáljuk meg, a közép-magyarországi régió áll az első helyen (398 db, ebből Pest megyében 330 db, míg Budapesten 68 db). A legkevesebb vállalkozás ezen ipari parkokban az észak-alföldi (117 db) és dél-dunántúli (115 db) régiókban található Azonban ha az ipari parkokban hasznosítható területek nagyságát vizsgáljuk meg, azt láthatjuk, hogy a közép-dunántúli régióban kétszer akkora a betelepíthető terület (1203 ha), mint a 2. legnagyobb régióban (Észak-Magyarország 608 ha). Érdekesség, hogy ezen mutatóban Közép-Magyarország negyedakkora területtel, csak a dél-dunántúli régiót (207 ha) előzi meg. 14. ábra: A KFI tevékenységet végző ipari parkok számának megoszlása az egyes régiókban 2012-ben. Forrás: NGM A fentiekből megállapítható, hogy a központi régió ipari parkjaiban elsősorban a kisebb területet igénylő vállalkozások vannak jelen, átlagos méretük nem éri el a 0,5 ha-t. Közép- Dunántúlon az egy vállalkozásra jutó terület 2,32 ha, de még ennél is nagyobb a területigénye az Észak-Alföldön lévő ipari-parkbéli vállalkozásoknak (átlagosan 2,89 ha). A KFI tevékenységet végző ipari parkokban a beruházások értékénél viszont már komoly aránytalanságokat tapasztalunk: az összes régióból (beleértve Közép-Magyarországot is) két régió a Közép-Dunántúl és Nyugat Dunántúl beruházásai a teljes magyarországi beruházások 2/3-át (1571 millió Ft-ból 1031 millió Ft-ot) teszik ki 34

35 15. ábra: Az egyes régiókban működő KFI tevékenységet végző ipari parkokban lévő vállalkozások száma és a vállalkozások által beruházott értékek. Forrás: NGM Forprofit és befektetői szféra A Nyugat-dunántúli Régióban profitorientált, főtevékenységként innovációs szolgáltatást nyújtó szervezet nagyon kevés van, míg a befektetői szféra elsősorban kockázati tőkebefektetői szinten csupán országos hatáskörű szervezetekkel van jelen a régióban Főbb eredmények Pályázati eredmények A hazai innovációs források keretében 2009 után hosszú ideig nem került meghirdetésre új konstrukció, főként az elhúzódó gazdasági válság és az ebből fakadóan kényszerűen szűkülő költségvetési keretek következtében. Az ÚSZT Tudomány-Innováció Programjának 22 keretein belül 2011 második fele óta nyílik lehetőség az innovációs tevékenységek támogatására. A konstrukciók jellemzően a Gazdaságfejlesztés Operatív Program keretében jelennek meg, így a jelenleg elérhető források a közötti időszakkal ellentétben alapvetően nem regionális, hanem országos hatókörbe tartoznak. A GOP 1. K+F és innováció prioritása ösztönzi a vállalkozások által végzett, a gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, az innovatív vállalkozások klaszteresedési folyamatait, az innovatív fejlesztések piacra vitelét, és a korszerű kutatási infrastruktúra kialakítását

36 A prioritás célkitűzései: A vállalkozások K+F ráfordításainak növekedése a program hatására. Megadott EPO szabadalmi, használati és formatervezési mintaoltalmi bejelentések számának növekedése a program hatására. Kutatási személyzet számított létszámának növekedése a program hatására. Eredmények a program indulásától kezdődően: A GOP-1. prioritáshoz kapcsolódóan 654 pályázat részesült összesen millió forint támogatásban. Ebből a Nyugat-dunántúli régióban 93 nyertes pályázatot hirdettek millió forint támogatással. A megítélt támogatások az egyes intézkedések között a megítélt támogatások és a nyertes pályázatok számát tekintve az alábbiak szerint oszlik meg: GOP-1.1. Az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése céljára millió forintot ítéltek meg 231 pályázathoz kapcsolódóan. A Nyugat-dunántúli régióban ezen intézkedés keretein belül 19 pályázat nyert összesen millió forint támogatást. GOP-1.2. Az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése intézkedés keretében országosan millió forint támogatásban részesült 21 pályázó. Az intézkedés keretében Nyugat-Dunántúlon egyetlen pályázó sem részesült támogatásban. GOP-1.3. A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése keretében millió forintot ítéltek meg 402 pályázathoz kapcsolódóan. Nyugat-Dunántúlon 64 nyertest hirdettek, akik összesen millió forint támogatásban részesültek. GOP, KMOP és AIK megítélt támogatásai Az alábbi adatok a GOP, a KMOP és az AIK innovációs és K+F releváns pályázatain megítélt támogatások összegének regionális megoszlását, illetve azok dinamikáját mutatják be 2008 és 2012 első negyedéve között. 16. ábra: A pályázatok megítélt összegeinek regionális dinamikája a első negyedéve közötti időszakban (milliárd Ft) 36

37 A TIOP 1. prioritása Az oktatási infrastruktúra fejlesztése, melynek keretében lehetőség van a felsőoktatási szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztésére. A TIOP /2, Agóra Pólus, Pólus illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása konstrukció célja a fejlesztési pólusok és társközpontok versenyképességének növelése a kulturális alapú városfejlesztés eszközeivel. A program keretében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata millió forint támogatásban részesült az AGÓRA Pólus Autopolis Interaktív Kiállítási Központ megvalósításához kapcsolódóan. Az Agóra Pólus Interaktív kiállítási központ elnevezés oktatási jellegű, komplex szolgáltatásokat nyújtó kulturális intézményt takar, amely a Győr-Autopolis tematikához kapcsolódóan az autógyártás témaköreit ismerteti, mutatja be részletekbe menően. A TÁMOP 4. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése, a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében prioritása az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez való csatlakozáshoz, a felsőoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan-, és szolgáltatásfejlesztést célozza meg: felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése, intézményirányítás hatékonyságának növelése, kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése, műszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztése. A 4. számú intézkedés - A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében - keretében lehetőség nyílik innovációs projektek támogatására. A TÁMOP 4.2. Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatására elnevezésű konstrukciót azért alakították ki, hogy ösztönözze az innovatív tevékenységet a felsőoktatásban, munkahelyet teremtsen a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan, és lehetővé tegye a nemzetközi kutatási módszertanok hazai adaptációját. A konstrukció keretében a régióban a beérkezett 11 pályázatból 10 részesült millió forint támogatásban. A régió saját operatív programjának záró időszakának akciótervében nem található kifejezetten innovációs célú támogatási jogcím, azonban a támogatott fejlesztések között megjelenhetnek innovációs célú fejlesztések, illetve innovációs szolgáltatások (inkubátorházak, klaszterszolgáltatások). Az akcióterv releváns indikátora a vállalkozások K+F ráfordításainak növekedése a program hatására (hatásindikátor, bázis 0, a 2015-ös cél +1%). A régióban átlagosan 26 millió forinttal támogatták az NYDOP-1.1.1/A Klaszterek szolgáltatásainak fejlesztése konstrukcióra beérkezett pályázatokat. A legtöbb pályázat Győr-Moson- Sopron megyében részesült támogatásban, ez a nyertes pályázatok 45%, a megítélt támogatások aránya 43% a régióhoz viszonyítva. Az ÚSZT keretében meghirdetett NYDOP A jelű pályázati kiírásra beérkezett 23 pályamű közül 19 nyertest hirdettek 451 millió forint össztámogatással. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében is egyaránt 7-7 pályázat, míg Zala megyében 5 pályázat részesült támogatásban. A megítélt támogatás aránya Zala megyében 37%, Vas megyében 34%, míg Győr-Moson-Sopron megyében 29%, volt a régión belül. 37

38 17. ábra: A pályázatok megítélt összegeinek regionális megoszlása első negyedéve között (%) A nemzeti költségvetés keretéből a Baross Gábor Programot először 2005-ben hirdették meg, témakörei folyamatosan változtak, ezzel igazodva a pályázói igénykehez. Az együttműködést ösztönözve lehetőség nyílott arra, hogy a vállalkozások nemcsak önállóan, hanem felsőoktatási intézményekkel, kutató szervezetekkel konzorciumban is nyújthattak be pályázatokat ben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére a régió számára 960 millió forintot biztosítottak technológiai fejlesztésekre, termék-innovációra, szolgáltatás-fejlesztésre, klaszter-innovációra, valamint innovációs infrastruktúra fejlesztésére ben a régióban 39 pályázat részesült összesen 777 millió forint támogatásban. A megyéket tekintve kiemelendő Győr-Moson-Sopron megye, amely a nyertes pályázatok 53%-át, a megítélt támogatás 43%-át adta. A nyertes pályázatok számát tekintve ezt követi Zala megye ahol nyertes pályázatok aránya 24%, míg Vas megyében 23%. A megítélt támogatást tekintve Vas megye részesült az össztámogatás 33%-ában, Zala megye pedig 24%-ában. 18. ábra: KTIA támogatások megoszlása Közép-Magyarország és a többi régió között ( ). Forrás: NIH, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap által finanszírozott pályázati portfolió hasznosulásának értékelése, 70. old. 38

39 2006-ban 353 millió forintot biztosítottak Nyugat-Dunántúlon a regionális innovációs programcsomag keretében. Ebben az évben az igényelt támogatás összege meghaladta a rendelkezésre álló forrás háromszorosát, 31 sikeres projekt között 353 millió forint támogatást hirdettek. A Vállalkozási kutató-fejlesztő helyek által elnyert pályázatok aránya 51%, míg a megítélt támogatások tekintetében ez az arány 62% a régióra vonatkozóan ban a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére millió forintot biztosítottak. Új célokként jelent meg a K+F emberi erőforrás fejlesztése, a spin-off vállalkozások támogatása és az innováció társadalmi tudatosítása. A Program keretein belül 44 nyertest hirdettek, összesen millió forint támogatással az előzőhöz hasonló területi eloszlással ben 588 millió forint keretösszeg állt a pályázók rendelkezésére az alábbi célkitűzések megvalósításához ben 17 pályázó részesült összesen 558 millió forint támogatásban. A nyertes pályázatok 47%-a felsőoktatási kutatóhely volt, akik az összes támogatás 39%-át nyerték el. Pályázat Forrás Beérkezett Támogatott MFT db MFt % db eft INNOCSEKK INNOREG INNOREG INNOREG INNOREG táblázat: Innovációs pályázatok és támogatási összegek Az NKTH 2005-ben indult Innocsekk programja a regionális innováció fejlesztésére, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások keresleti oldalának ösztönzésére irányult ban jelentős módosításokkal már Innocsekk Plusz néven került meghirdetésre a program, melynek finanszírozási mechanizmusa lényegében változatlan. Az INNOCSEKK program keretében 26 pályázat részesült 425 millió forint támogatásban. A benyújtott pályázatok 50% Győr-Moson-Sopron megyéből került ki, az elnyert támogatás 56%-át szintén GYMS megyei vállalkozások kapták. A sikeres pályázatok 35%-át Zala megyéből, míg 15%-át Vas megyéből nyújtották be. Az elnyert támogatás aránya Zala megyében 27%, Vas megyében pedig 17%. Az INNOCSEKK PLUSZ programban 27 sikeres projektet támogattak összesen 520 millió forinttal. A nyertes pályázatok mindegyikét Termékfejlesztés témakörben nyújtották be. 39

40 19. ábra: KTIA támogatások regionális megoszlása között. Forrás: NIH, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap által finanszírozott pályázati portfolió hasznosulásának értékelése, 70. old. A régió gazdasági szerkezetében domináns extenzív fejlődési tényezők fokozatos kimerülése következtében egyre inkább előtérbe kell kerülniük a kis- es középvállalkozásoknak, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő, illetve a tudáson es a magasabb szellemi potenciálon alapuló tevékenységeknek. Ennek ellenére a régió innovációs paradoxonaként kell megállapítani azt a tényt, hogy a régió gazdasági szerkezete, illetve a fenti igény ellenére a régió innovációs forrásszerző képességében megmutatkozó hiányosságok immáron évek óta folyamatosan jelentkeznek. A régió mind az innovációs finanszírozási források, mind a támogatási intenzitások tekintetében az utolsó helyre szorul a régiók sorában. A régió szereplése az FP7 es specifikus programok szerint 20. ábra: FP7-es specifikus programokban résztvevők a Nyugat-dunántúli régióban 40

41 21. ábra: FP7-es specifikus programokban elnyert támogatás a Nyugat-dunántúli régióban Intézmény neve Szerződött pályázatainak száma MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet 9 Nyugat-Magyarországi Egyetem 9 Audi Hungaria Motor Kft. 2 Erdészeti Tudományos Intézet 2 SOLTUB Kft. 2 Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület 2 Pannon Novum Nyugat-Dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. 1 Alucifer Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. 1 Dunagabona Terménykereskedelmi Kft. 1 Bioved 2005 Biológiai Növényvédő Készítményt Előállító Kft táblázat: A régió legsikeresebb FP7 résztvevői az elnyert támogatás szerint csökkenő sorrendben Az innovációs források hasznosulása Jelentős eredmény, hogy az innovációs projektek hatására kialakulnak a tudásgeneráló és tudáshasznosító szervezetek közötti kapcsolatok. Erre Jó példa a fentebb említett RET-ek tevékenysége, vagy a Széchenyi Egyetemhez kötődő Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodás, valamint az Audi Motor Hungária Kft-vel megvalósuló szo- 41

42 ros együttműködés. Az Audi Hungaria Motor Kft-vel együttműködésben kialakított Audi Belsőégésű Motorok Tanszék oktató-kutató bázisa biztosítja, hogy a vállalat által megfogalmazott igényekkel összhangban formálódjon a kutatás és oktatás. Szintén jó példa, hogy kiemelt fejlesztési térség lett a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ, amely vasi, zalai vállalkozások és Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg önkormányzatának együttműködésével jött létre. A pályázati források hasznosulására jó példa a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Díj évi nyertese a BIO-TEXTIMA Kft. A közel két évtizedes tapasztalattal rendelkező vállalkozás, Közép-Kelet-Európa egyik manufakturális hálószobacikk-gyártója. Termékpalettáján az orvosi mágnes, a textilréz vagy éppen a szenesített farost felhasználásával készített gyapjútermékek találhatók meg. A vállalkozás által gyártott és forgalmazott matracok, illetve lécbetétek szinte mindegyike rendelkezik az Orvosi- és Kórháztechnikai Intézet tanúsítványával. A vállalkozás termékfejlesztését több egészségügyi intézményben is szakorvosi kontrollal elvégzett tesztelés segíti, termékei többek közt élvezik a Magyar Gerincgyógyászati Társaság szakmai ajánlását is. A vállalkozás a bioharmónia szellemében gondosan ügyel arra, hogy termékei a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után. A cég az elmúlt években fejlesztéseihez a KTIA regionális innovációs alapjaiból Baross Gábor pályázati forrást vett igénybe. A projekt eredményeként született meg a VitalWOOD farugós matraccsalád. A matracmagban az évszázadok óta alkalmazott fém rugózatot a gőzölt, tömörített bükkfából készített spirálrugók váltják, amelyek fémből készült társaikkal ellentétben terhelés után 100%-ban visszanyerik alakjukat, mintegy háromszor hosszabb élettartamot garantálva minimum 30 évig teljes értékű megoldást jelentenek, és nem utolsó sorban használat közben kiiktatnak minden olyan zavaró tényezőt (hanghatások, elektroszmog felerősítése, stb.), amelyek egy fémrugós matracnál jelentkezhetnek. A mintaoltalommal védett és teljes egészében magyar találmányt mind a lakberendezési, mind a faipari szakma technikai bravúrként fogadta, a világon ugyanis soha, senki nem készített még fából spirálrugót, ahogy fekhely sem készült még fa spirálrugók felhasználásával. A fejlesztésben közreműködött a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara is. A vállalkozás 15 hazai és nemzetközi díjjal büszkélkedhet, a világ egyik legrangosabb belsőépítészeti kiállításán 2011-ben a VitalWOOD matraccsalád nyerte el a német Belügyminisztérium és a Német Formatervezési Tanács által alapított Beltéri Innovációs Díjat A fejlesztés eredményeképpen a vállalkozás az eredeti árbevételét és a foglalkoztatottak számát megtöbbszörözte, a hazai üzlethálózata mellett termékei már a német, osztrák és svájci üzletek kínálatában is megtalálhatóak Az innováció népszerűsítése Napjainkban is egyre égetőbbé váló globális kihívásra, mégpedig a fosszilis energiahordozók korlátozott felhasználására és környezetünk védelmére hívja fel a figyelmet a évben 42

43 indult és minden év áprilisában megrendezett győri Széchenyi Futam. Az esemény Európa legrangosabb olyan innovációs versenye, ahol kizárólag alternatív hajtású járművek állnak rajthoz. Az INNO-MOBIL Sportegyesület és az Alternatív Hajtású Járműsport Szövetség által szervezett versenyeken a jelentkezők meghatározott kategóriákban indulhatnak, a saját építésű vagy átépített járműveket hajthatja elektromos áram, hidrogén, napenergia, sűrített levegő. A lehetőségek tárháza szinte kimeríthetetlen. A jubileumi ötödik futamra 2010 áprilisában került sor, rekordszámú jelentkezővel, hiszen a 2009-es IV. Széchenyi Futamra 30 jármű érkezett, a következő megméretetésre pedig mintegy 60 versenygép nevezett. A futam innovációs jellegét tükrözi, hogy az értékelés során nem csupán a sebességet és a hatótávolságot veszik figyelembe a szakmai zsűri tagjai. E két tényező mellett fontos szempont az alkalmazott technológia újdonságtartalma, a minél egyedibb megoldások felvonultatása, illetve a kivitelezés precizitása ben a Pannon Mechatronikai Klaszter Mechatronikai Technológiai és Innovációs Képzés címmel egyhetes programsorozatot szervezett a Nyugat-dunántúli régió vállalkozásai szamara 6 témában, 6 helyszínen, 6 városban. A program célja a régióban működő vállalkozások technológiai képességének és tudásának erősítése, versenyképességük és mechatronikai-innovációs együttműködésük fejlesztése volt. Egy, a célnak megfelelően berendezett kamion adott helyet a szakmai programoknak, melyeket a különböző szakterületek (lézer- és plazma megmunkálás, szikraforgácsolás, gyártástámogató szoftverek, NC forgácsolástechnika, high-tech műanyagalakítási technológiák, precíziós méréstechnika 24 ) neves hazai szakemberei tartottak. Minden témát a Budapesti Műszaki es Gazdaságtudományi Egyetem, valamint egy, a területen tevékenykedő szolgáltató-mérnöki vállalkozás képviselői mutattak be. A rendezvényen összesen 168 fő vett részt. A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával jött létre. A példaértékű innovációs tevékenységek elismeréseként járó Pannon Novum Regionális Innovációs Díjat 2007-ben a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította. Kezdetben a regionális innovációs díj elnyeréséért évente a Nyugat-dunántúli régióban telephellyel rendelkező, a jogszabályok alapján mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetek nyújthattak be pályázatot. A pályázói kör a évben kibővült a magánszemélyekkel és hallgatói jogviszonyban lévőkkel, létrehozva a vállalkozói mellett az ifjúsági kategóriát is. Pályázni olyan megvalósult innovációs projekttel lehet, amely a megelőző két évben valósult meg, és kimutatott, számokkal alátámasztható eredménnyel rendelkezik. Az új termék, új szolgáltatás, új eljárás létrehozásának, piaci bevezetésének alapja lehet saját kutatás, fejlesztés, vagy vásárolt szabadalom, know-how, technológiatranszfer. A pályázatok értékelését a Nyugat-dunántúli régióból felkért szakemberek végzik, a díjazásban részesültet a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Tanács választja ki. Az értékelés fő szempontjai között szerepel a létrehozott termék (szolgáltatás) újszerűségének, a jelen techni Forrás: Pannon Fejlesztési Alapítvány 43

44 kai követelményekhez való viszonyának vizsgálata, az elért gazdasági eredmény, a megvalósítás folyamatában való együttműködések, az elért referenciák. A növekvő számú és évről-évre egyre magas színvonalú pályázatokra való tekintettel különdíjazásban is részesültek vállalkozások, magányszemélyek. Év Benyújtott pályázatok összesen (db) Benyújtott pályázatok kategóriák szerint (db) Vállalkozói kategória Benyújtott pályázatok száma területi elhelyezkedés szerint (db) Ifjúsági kategória Győr-Moson- Sopron táblázat: Pannon Novum Regionális Díj pályázat eredménye Forrás: saját szerkesztés A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával a Baross Gábor programban megvalósított INNO-TÉR Az innováció térnyerésének elősegítése a Nyugat-dunántúli régióban ( ) c. projekt-együttműködés biztosított először lehetőséget szélesebb körű (mint célcsoportjában, mint aktivitásában) és átfogó innovációs kampány megvalósítására. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által vezetett konzorcium 26 számos eredménynyel zárult kampány-sorozatot valósított meg, mellyel első alkalommal a gazdaság és társadalom egy szélesebb rétegének sikerült felhívni a figyelmét az innovációs jelentőségére. Néhány közülük: innovációs napok, TV-műsorok a helyi médiában, rendhagyó innovációs tanórák a régió középiskoláiban, ifjú innovátorok regionális versenye, innovációs sajtókirándulás, rendszeres információáramlást biztosító honlap, hírlevél, jó gyakorlatok bemutatása. Az INNO-TÉR kétségkívül egyik legsikeresebb és fenntartható kezdeményezése a Nyugatdunántúli régióban első alkalommal, 2010 áprilisában a Széchenyi István Egyetemen, hagyományteremtő szándékkal megrendezésre került Regionális Innovációs és Találmányi Kiállítás az Universitas-Győr Nonprofit Kft. és az egyetemen működő Tudásmenedzsment Központ szervezésében, a regionális innovációs ügynökség partnerségével. A mindenki számára nyitott innovációs és találmányi kiállítás 50 téma bemutatására poszterrel, stand biztosításával - kínál lehetőséget Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék területén székhellyel rendelkező kutatást-fejlesztést folytató vállalkozásoknak, innovátoroknak, egyéni feltalálóknak, kutatóknak, oktatóknak és diákoknak. Az egymást követő két évben megrendezett kiállítás közel teljes kihasználtsággal 27 vonultatott fel találmányokat, sikeres termék- és szolgáltatásfejlesztéseket a járműipartól a sport területén át a közlekedésbiztonságon keresztül a növénytermesztésig, színteret adva így a régió mindhárom egyeteme (Pannon Egyetem Georgikon Kar, Nyugat-magyarországi Egyetem, Széchenyi István Egyetem) kutatási eredményeinek minél szélesebb körben való megismertetésére is. Vas Zala 25 Pannon Novum RIÜ adatai alapján saját szerkesztés Első alkalommal 34 kiállító és több mint 250 fő, második alkalommal 39 kiállító és mintegy 200 látogató. 44

45 Említést érdemelnek a Pannon Egyetem Georgikon Kar és a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum minden évben megrendezésre kerülő K+F eredményeket, megvalósított mezőgazdasági innovációkat és technológiai ismereteket a felhasználók számára közvetítő és esetenként árubemutatóval is egybekötött rendezvények pl.: Burgonya Ágazati Fórum, Növényvédelmi Fórum. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 2011-ben hívta életre a Mérnök Színházat. A kezdeményezés fő üzenete: Műszaki értelmiség nélkül nincs fejlődés, innováció és piacképes kutatás. Az országban és Európában is egyedülálló törekvésként a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében a művészetek útján, az érzelmekre ható impulzusokon keresztül járul hozzá a természettudományos és mérnöki szakmák népszerűsítéséhez. Ez idáig az öt hiányszakmát (ápoló, asztalos, elektroműszerész, maró/esztergályos, szabó) felvonultató előadást öt alkalommal láthatták Szombathely és Győr városában, Pécs, Paks és Dunaújváros esetében két alkalommal játszották, míg Nagykanizsa, Székesfehérvár, Budapest, Miskolc, Szeged, Orosháza és Szolnok városában egy-egy alkalommal vitték a színpadra. A regionális innovációs ügynökségek összefogásával, a szombathelyi Weöres Sándor Színház csapata 2011 őszétől országos turné keretében népszerűsíti majd a hiányszakmákat és egyúttal a mérnöki életpályát. Az együttműködés nyitott, a szervezők számítanak a különböző szakterületeken dolgozó mérnökök és cégek aktív támogatására a Mérnök Színház sikerre vitele érdekében. Az már biztos, hogy idén Nagykanizsán és Szombathelyen láthatjuk a színdarabot. Az innováció térnyerésének elősegítéséhez kapcsolódóan három interaktív kiállítási központ létesült Győr-Moson-Sopron megyében, melyek lehetőségeket nyújtanak a látogatóknak a legújabb ipari és tudományos megoldások megismerésére és kipróbálására. Mosonmagyaróváron a turisztikai attrakcióként megvalósuló Futura, gabonaraktárból kialakított közel 4000 m2-es élménycentrum, a négy elem tematikájára épült (föld, víz, levegő, tűz). A természettudományokat különböző kiállítási installációkkal és eszközökkel berendezve (alternatív energiák, elektromosság, robotika, mágnesesség, csillagászat, űrkutatás témakörökhöz kapcsolódóan) népszerűsíti. A járműgyártás, közlekedés és a mozgás fizikájának titokzatos világába enged bepillantást nyerni a Széchenyi István Egyetem kampuszán 2012-ben megnyílt, akár 300 főt befogadó Mobilis Interaktív Kiállítási Központ. A belső égésű motorok dugattyújához hasonlított formájú épületben 74 db interaktív kiállítási eszköz került elhelyezésre. Az science center épületében kipróbálható eszközökön túl helyet kapott egy 35 fős látványlabor, 20 fős kreatív foglalkoztató (rendhagyó fizikaórák, szakkörök, klubfoglalkozások), utazó kiállítási térben elhelyezhető többségében külföldi interaktív eszköz, illetve 100 fős konferenciaterem. A harmadik a Nyugat-magyarországi Egyetemen létesült LIGNEUM Látogatóközpont, mely az egyetem tudományos kutatási programjait mutatja be népszerű interaktív eszközök segítségével. A központ az egyetem két legrégebbi karára, Ez Erdőmérnöki és Faipari Karokra épít, de szervesen kapcsolódik az egyetem mind a tíz karához is. A térségben alacsony szintű és hiányzó innovációs kompetenciák és készségek fejlesztése céljából 2011-től már a Nyugat-dunántúli Régióban is elérhető az innovációs menedzserképzés. A Pannon Novum Nonprofit Kft. és az Universitas-Győr Nonprofit Kft. közös, 32 órás, a FAT által akkreditált képzéseket indított Innovációs projektfejlesztési menedzsment képzés címmel a Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment Központjának szakmai támogatásá- 45

46 val. A Pannon Novum Nonprofit Kft. szintén FAT akkreditált klasztermenedzser képzési lehetőséggel rendelkezik, míg a Széchenyi Egyetemen innovációs menedzser posztgraduális képzés érhető el. Összefoglalásként a helyzetelemzés és a terjedelmi korlátok miatt részletesen nem ismertetett, de hivatkozott felmérések, dokumentumok, statisztikák alapján megfogalmazható, hogy a régió intelligens szakosodással kapcsolatos prioritásai ágazati szinten elsősorban a járműipar, továbbá a fa- és megújuló energiák hasznosításával foglalkozó iparágak, a helyi és biotermékeket hasznosító élelmiszeripar és az egészségturisztikához kapcsolódó innovációk. Horizontális prioritásként a kreatív iparágak fejlesztése és a helyi vállalkozások innovációs készségeinek, képességeinek fejlesztése fogalmazható meg. 46

47 1.5. A Régió helyzetének összefoglalása (SWOT) 47

48 Erősségek A Nyugat-dunántúli régió gazdasági teljesítőképességének mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál, az elsők között országban, köszönhetően a régióban tradicionálisan jelen lévő külföldi működő tőkét vonzó nagyvállalati struktúrának A Régió hazai és nemzetközi összehasonlításban is kedvező általános foglalkoztatási mutatók jellemzik Erős ipari német típusú vállalati kultúra, termelés és export. A régió húzóágazatai a mechatronika, az autóipar, a faipar, a környezetipar és az termál-turizmus A külföldi (főleg német, osztrák, amerikai, japán) befektetők regionális jelenléte meghatározó. A régióban több iparágban megindult és dinamikusan fejlődik a klaszterizációs folyamat, Az elmúlt években a korábban fennálló innovációs paradoxon csökken, növekszik a régióban a kutatóhelyek száma, a K+F területen foglalkoztatottak létszáma és a kutatási témák száma A régiót területileg lefedő egyetemi háttér, széles körű nemzetközi kapcsolatokkal A regionális innováció menedzsment szervezeti és együttműködési rendszere kialakult, a vállalkozások számára könnyen elérhetően nyújt értéknövelt szolgáltatásokat Az innovatív vállalkozások fejlesztési céljai sokrétűek, igényük a mentorálásra jelentős A régióban a gazdaságfejlesztés szempontjából meghatározó, erős ipari parkok és innovációs központok működnek. Gyengeségek A Régión belüli gazdasági potenciál eloszlása területileg egyenetlen A régió fejlettsége döntően ipari fejlettséget jelent, más ágazatokban korántsem jelenik meg ilyen markánsan, A régióban rossz az észak-dél irányú közlekedési infrastruktúra, ez hátráltatja gazdaság fejlődését A régió aprófalvas településszerkezettel rendelkezik, a régión belüli térségek fejlettségi eltérései nagyok, perifériális helyzetek alakulhatnak ki A nagyvállalatok aránya alacsony, ugyanakkor a foglalkoztatottak nagy részét ezek a vállalatok adják Az ipari parkok szolgáltatásaikat tekintve fejlesztésre szorulnak A régió innovációs, K+F tevékenysége lényegesen kisebb gazdasági súlyánál A régióban a tudományos kutatói szféra és a gazdaság közötti kapcsolat hiányos, a régióban található gazdasági szereplők tevékenysége kevésbé innováció és K+F orientált A régió kutatóintézeti háttere fejlesztésre szorul A régióban működő innovációs kínálati oldalhoz kapcsolódó szervezetek finanszírozási háttere bizonytalan Régión belüli fejlettségi különbségek, innovációs hatótényezők közötti belső eltérések nagyok Szociális innováció igényére nem megfelelő válaszok Alacsony a kockázati tőke és az üzleti angyalok tevékenységének intenzitása a régióban Lehetőségek A Régió 4 országgal határos, jól használhatja ki ezt a földrajzi fekvését, versenyképességének és gazdasági megújulását segítő Veszélyek A nagyobb cégeket idevonzó kedvező és relatíve olcsó bérterületre és bérmunkára alapozott, tömegtermelésre épülő gazdasági 48

49 vonzerejének nemzetközi megítélése pozitív, amire alapozni lehet az újabb fejlesztéseknél A vállalati stratégiákban világszerte tapasztalható a stratégiai szövetségek, a tartós együttműködések és kooperációk felértékelődése A multinacionális vállalatok jelenléte nemzetközi tendenciákat tekintve tovább erősíti a helyi gazdaság integrálódását a globális gazdaságba, a fejlett technológiák meghonosítását, a korszerű menedzsment és vezetési módszerek elterjedését A nagy növekedési képességű innovatív KKV-k célzott támogatása a termék- és szolgáltatásfejlesztésben A piaci hasznosítást segítő tevékenységek előtérbe kerülése, a regionális innovációs szervezetrendszer ez irányú fejlesztése A régióban felmerülő ötletek gazdáit és feltalálókat minél előbb bevonni az innovációs projektcsatornába A régióban meghatározó, erős ipari parkok technológiai parkokká, innovációs központok kompetencia központokká fejlesztése kiválóságokhoz és kulcsiparágakhoz kapcsolódó szolgáltató fókusszal. fejlődés lehetőségei a Régió számára fokozatosan kimerülnek A bérmunka jellegű kevésbé innovatív tevékenységek háttérbe szorulását nem követi új, magasabb hozzáadott értéket képviselő külföldi működő tőke beáramlás A kedvezőtlen világpiaci helyzet hatására a régióban működő innovatív vállalkozások helyzete is romlik, az újak indulása emiatt késlekedhet Finanszírozási problémák, a támogatáspolitikának a költségvetéstől függő kiszámíthatatlansága A tudástermelő intézmények nem tudnak az itt működő tudásfelhasználó cégek számára megfelelő minőségű és mennyiségű szakemberállományt kitermelni A gazdasági válság miatt a befektetési és foglalkoztatási helyzet romlik a régióban, így a még így is alacsony kutatási személyzet is leépítésre kerülhet, az innovációra költött források csökkennek 49

50 2. Irányítási struktúra A jelen stratégiai tervezési anyag fogalomkörében innováción a legtágabb értelemben vett mikro- és makroökonómiai jelenséget értjük: az a folyamat, aminek következtében megváltoznak a rendszer alapjául szolgáló értékek 28. Az innovációval kapcsolatban gyakran használják a sikeres jelzőt. Valójában nincs sikeres vagy sikertelen innováció: vagy képes az új megoldás átstrukturálni a korábbi értékeket, azaz bekerül a szocio-ökonómiai rendszerbe, vagy bármely okból nem, és ekkor nem beszélünk innovációról. Vagyis kijelenthető, hogy az innovációs folyamat kulcslépése a hasznosítási fázis, ekkor válik ugyanis a folyamat ténylegesen innovációvá. Ezért központi fontosságú a tudáshasznosítás és ennek előfeltételei: a tudásgenerálás és a tudásközvetítés. A tudásgenerálás nem feltétlenül K+F-et jelent, az Európai Unió vállalati felmérései szerint az innovatív vállalkozások több mint fele kutatásfejlesztés (legyen az vásárolt vagy saját) nélkül valósít meg innovációkat. Jelen fejezet is ezen szereplői csoportok szerint tesz javaslatot az S3 stratégia irányítási struktúrájára. Az innováció konkrét megnyilvánulásai természetesen a nyugat-dunántúli régióban is sokrétűek: a termék- és szolgáltatási innovációk mellett jelen vannak az innováció társadalmi megnyilvánulásai is - az innováció a humán erőforrásban, a szervezetekben vagy éppen a piaci és beszerzési struktúrákban. 2.1 A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása Nyugat-Dunántúl innovációban érdekelt szereplőit az alábbi csoportokba sorolhatjuk: innovatív vállalkozások, amelyek hasznosítják a tudást - TUDÁSHASZNOSÍTÓ tudásgeneráló szervezetek (egyetemek, kutató szervezetek, egyéni feltalálók, stb.) - TUDÁSGENERÁLÓ az innovációt támogató szervezetek (hídképzők), ehhez társulnak a kormányzati szervek és ágazati politikai döntéshozók, hatóságok és a képzéssel foglalkozó szervezetek. TUDÁSKÖZVETÍTŐ 28 Innováció: Latin eredetű szó, amely valami újra, valaminek a megújítására, megváltoztatására utal. Az innováció lehet egy új termék (új fogyasztói javak előállítása), új termelési eljárás (megújított termelés, vagy szállítási módszer), új piac (új piacok, új elhelyezési lehetőség megnyitása), új nyersanyag (újfajta nyersanyagok és félkész áruk használata, beszerzési forrásainak megnyitása), vagy egy új szervezet, újfajta vállalati, vagy iparági szervezés létrehozása vagy megszüntetése. Ismert a termék-innováció, eljárás innováció, marketing innováció, szervezeti innováció megkülönböztetés, továbbá az innovatív üzleti modell is. Az innováció fogalma nem összekeverendő a K+F (kutatás-fejlesztés) fogalmával. A K+F alapvetően a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag, a tudásbázis bővítése. Az innováció létrejöttének első lépése az ötlet megszületése és az ötletek gyűjtése, illetve azok kiértékelése, továbbá technológiai korlátok elemzése, mindezekből következően a várható sikerek és kudarcok előrejelzése. Ezt követi a kigondolt ötlet gyakorlatba való átvitele. (BE- FEKTETÉS A JÖVŐBE - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020) 50

51 A három szereplői kör sokszor nem egyértelműen feleltethető meg egy-egy szervezettípusnak. Lehetséges például, hogy egy főtevékenységként kutatást végző vállalkozás nem maga hasznosítja a generált tudását, ebben az esetben a tudásgenerálók körébe tartozhat, illetve elképzelhető egy kutatást végző szervezetről az is, hogy ő lép ki a piacra, tudáshasznosító szerepben. Kettős lehet például a felsőoktatási intézmények által működtetett technológia transzfer irodák vagy hasonló funkciót ellátó szervezeti egységek szerepe (tudásmenedzsment- vagy projektiroda), amelyek ugyan klasszikusan tudásgeneráló szervezeten belül működnek, sokszor így is lépnek fel mint a tudás tulajdonosai egyes tevékenységeik, szolgáltatásaik viszont a tudásközvetítői körbe is besorolják őket. Lehetne természetesen tovább is definiálni a feladatokat, további érdekelti alcsoportokat képezve. Így például a már említett egyetemi tudáskezelő szervezetek a tudásközvetítő körön belül inkább a korai fázisra koncentrálnak az ún. proof of concept fázisig míg más tudásközvetítők (pl. a regionális innovációs ügynökség) inkább a későbbi fázisokban kapcsolódnak a folyamatba. Ugyanakkor mivel a három érdekelti kör feladata, funkciói és helye jól megfogható, a stratégia irányítási struktúrájára tett javaslat ennél részletesebb alábontást nem tesz szükségessé. A három érdekelti kör egyes szereplői az előző, helyzetelemzés fejezetben bemutatásra kerültek, de további bemutatásra sor kerül jelen fejezet további részeiben. 2.2 A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése Az általános területi (és gazdasági) tervezés területén 2010 óta a megyei önkormányzatok kaptak feladatot Magyarországon. A megyei önkormányzatok ún. teljes tervezést végeznek, amely lefedi az élet minden területét (gazdasági, szociális, oktatási stb). Emellett ún. ágazati tervezés is folyik, amelyet helyi szinten különböző szervezetek látnak el: - Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség: Nyugat-dunántúli Operatív Program és Regionális Energia Stratégia tervezés - Megyei Önkormányzatok: megyei fejlesztési koncepciók, területfejlesztés - Megyei kereskedelmi és iparkamarák: szakképzési stratégia - Nyugat-magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem és Széchenyi István Egyetem: intézményfejlesztési tervek (tudománypolitika) - Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft.: S3 tervezés, Regionális Innovációs Stratégia tervezés - Térségfejlesztési társaságok (pl. Nyugat-Pannon Járműipari Központ Nonprofit Kft., Győri Járműipari Körzet): térségfejlesztési stratégiák A regionális innovációs folyamatok érdekében is fontos, hogy az ágazati stratégiák beépítésre kerüljenek a megyei és térségi stratégiai koncepciókba, ezáltal mind országos, mind EU szinten egységesen jelenjenek meg a városok/megyék/régió stratégiai irányai. A jelenlegi általános gazdaságfejlesztési irányítási struktúra nem mentes a bizonytalanságtól, jelentős és gyakori átalakítások jellemezték az intézményrendszert az elmúlt 51

52 tíz évben. A struktúra bemutatásához célszerűnek tűnik visszatekinteni a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal (KTIA) kapcsolatos forráselosztási gyakorlatra példaként. A KTIA esetében az ún. regionális 25% tervezése rövidebb távon, jellemzően 1-1 évre történt, aminek a hátterében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által menedzselt Innovációs Alap forrásainak tervezettsége, tervezhetősége állt. A tervezési munkát akkor még a Regionális Fejlesztési Ügynökségbe, mint RIÜ konzorciumvezetőbe integrált innovációs csoport kezdeményezte és a folyamat a Regionális Innovációs Tanács stratégiai iránymutatásával, felügyelete alatt és döntéseivel zajlott. Az utolsó Baross Gábor Programnak nevezett periódusban a már önálló Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elemzői, statisztikai és javaslattevői feladatokat látott el a KTIA konstrukciók menedzseléséhez, amit mindvégig a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség végzett. A KTIA projektekkel összefüggésben a MAG Zrt. ugyanakkor nem elhanyagolható központi elszámoló, ellenőrző szerepet kapott. Az azóta született elemzések, fókuszcsoportos interjúk és pályázói visszajelzések alapján elmondható, hogy a tárgyalt időszakra jellemző volt, hogy a) az érdekeltek helyben, de legalábbis a régión belül, viszonylag könnyen jutottak szakmai kapcsolathoz és közreműködőhöz a projekteket illetően; b) a tervezés és társadalmi vita nagy hatékonysággal érte el a leendő projektgazdákat, akik így megfelelően fel tudtak készülni adott támogatási körre; c) a decentralizált tervezési és döntési rendszer gyorsabb, testreszabott működést eredményezett; d) a központi irányítás és ellenőrzés azonban itt is helyenként meglehetősen lassú eljárási időket okozott. Így javasolható egy hasonló elveiben azonos irányítási struktúra megvalósítása a nemzeti innovációs rendszerek regionális bekapcsolására. A 2008 utáni időszakban érezhetően visszaszorult a régió mint irányítási egység szerepe mind a tervezésben, mind a közreműködésben. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a futó operatív programok menedzselésével foglalkozott, új regionális konstrukciók csak elvétve jelentek meg, és ezek társadalmasítása a korábbiaktól jelentősen elmaradt. A KTIA gyakorlatilag eltűnt a régiókból. Az NKTH jogutódja, a Nemzeti Innovációs Hivatal irányítói hatóság minőségében megszűnt, és a stratégiai tervezési feladatokra állt át. Így a 2011-ben véglegesített a Regionális Innovációs Tanács stratégiai iránymutatásai alapján készült új regionális innovációs stratégiát a Regionális Innovációs Ügynökség a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel közösen megismertették ugyan, de ennek már forrástervezési szerep nem jutott. 2.3 Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására 52

53 Az irányítás szempontjából egy hatékony, operatív menedzsment rendszer szervezet, vagy szervezetek egysége szükséges, továbbá egy a stratégia célcsoportját jelentő három érdekelti kört reprezentáló stratégiai hálózat teheti teljesebbé a rendszert. Ez utóbbira alkalmas lehet egy térségi innovációs fórum (tanács). A régióban között aktívan működött a Regionális Innovációs Tanács, évente átlagosan kétszer ülésezve. A 13 tagú tanács tagjai pontosan a fenti kört reprezentálták és a területi elvet (megyei képviselet) tekintve is kiegyensúlyozott volt az összetétele. A régió innovációs rendszerével kapcsolatos általános, stratégiai véleményalkotó funkcióra egy ilyen összetételű tanács teljesen alkalmas a tapasztalatok alapján. A tanács összetétele 2005-ös alakulásakor az alábbi volt: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Regionális Fejlesztési Tanács Magyar Innovációs Szövetség Felsőoktatási intézmények képviselője Kutatóintézetek képviselője Kereskedelmi és Iparkamarák képviselője Ipari Parkok képviselője Innovációs Központok képviselője Vállalkozásfejlesztő és szakmai szervezetek képviselője Innovatív nagyvállalatok képviselője Innovatív KKV-k képviselője Klaszterek képviselője MTESZ-ek képviselője 2013-ban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jogutódja, a Nemzeti Innovációs Hivatal lehet a tag, az időközben megszűnt Regionális Fejlesztés Tanács helyett pedig a megyei szint lehet a képviselő (Megyei Önkormányzatok). Látható, hogy már 2004-ben, a folyamatok tervezésekor a régió szereplői közösen egy kiegyensúlyozott rendszerben gondolkodtak, hiszen fenti taglistából öt tag közvetve vagy közvetlenül a vállalkozások képviselője, három tag a tudásgeneráló köré, a további öt tag pedig a tudásközvetítő-kormányzati szféra delegáltja volt. Operatív, menedzsment szervezetként pedig a regionális innovációs ügynökséget (RIÜ) javasoljuk, koordinációs és összekötő szereppel a stratégiai és a végrehajtási szint között, az alábbiak alapján: - A regionális innovációs ügynökségek hálózata jelenleg az egyetlen országos lefedettségű, kifejezetten innováció-támogatásra létrehozott szolgáltató hálózat Magyarországon. - Az országos hálózat előnyei mellett minden innovációs ügynökséget a régió szereplői, a régió igényei alapján hoztak létre. - Jelen stratégiához készített interjúk alanyai a RIÜ-t javasolták legtöbben. - A jelenleg érvényes Regionális Innovációs Stratégia gondozója szintén a RIÜ a készítésben részt vevők (meglehetősen széles kör) felhatalmazásával 53

54 - Az Új Széchenyi Terv Tudomány-Innováció stratégiájában szerepelnek nevesítetten a RIÜ-k, mint hídképzők. - A RIÜ cím pályázat útján volt elnyerhető. (Jelenleg a Pannon Novum Nonprofit Kft. viseli a régióban a címet, visszavonásig.) Természetesen fenti érvek szükséges, de nem feltétlenül elégséges érvek egy operatív szervezet kijelölésére (a felsorolás a legitimációs érveket tartalmazza csak), ez a régió szereplőinek felhatalmazása alapján működik. Javaslat a forrásallokációs irányítási rendszer elemeire A RIS3 stratégiának az irányítási struktúrájához első lépésben újra kell definiálni a régiók szerepét az innovációs rendszerben. A központi forrásallokáció mellett működő, kisebb mértékű, legfeljebb %-os decentralizált forráselosztást alapvetően jó megoldási iránynak tartjuk, amennyiben erre vonatkozó döntés születne, akkor meg vagyunk róla győződve, hogy a régió jelenlegi innováció-támogató szervezeti struktúrája nehézség nélkül képes lenne az ezzel kapcsolatos feladatokat ellátni. A fenti feladatok álláspontunk szerint ésszerű munkamegosztást kívánnak meg az innovációtámogatásban érdekelt szereplőktől. Úgy véljük, hogy amennyiben irányító hatósági (IH) feladatok kerülnének decentralizálásra, aminek egyébként nem tapasztaljuk jelét, akkor ezt a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez lenne célszerű allokálni. A fejlesztési ügynökség az egyetlen regionális közreműködő szervezet, amely rendelkezik innovációs, például KTIA végrehajtási tapasztalattal. Az interregionális projektek esetében amelyekről, mint forrásokról még nem ejtettünk szót az IH és a közreműködő szervezeti (KSZ) tevékenység jelenlegi megoldását továbbfejlesztésre javasoljuk, sőt az új európai szabályozás helyi, decentralizált szervezetek (EGTC) részvételét is lehetővé tenné. Ebben az esetben a megyei önkormányzatok/kormányhivatalok juthatnak forráselosztó szerephez, így a források közelebb kerülhetnek a valós igényekhez. Célszerű ugyanakkor, hogy a KSZ funkció a régióba kerüljön, illetve ott maradjon, mégpedig a projekttámogatási típusoktól függően lehetőleg több szervezethez, a következők szerint: a) az előbb említett EGTC szervezetek interregionális programokban való részvételének elősegítése; b) a Regionális Fejlesztési Ügynökség esetében jók voltak a tapasztalatok a KTIA regionális 25%-a esetében lásd. a fenti indoklást; c) alternatív forrásokra lehet szükség, regionális közreműködéssel pl. ún. global grantek létrehozása vagy kapcsolódás például a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Célelőirányzathoz Az előbb említett szervezeti megosztás ugyanakkor jelentős koordinációt és felkészültséget igényel a programok átfedésének, a pályázókat terhelő, felesleges adminisztrációnak 54

55 az elkerülésére, illetve a jelenlegi, időként kedvezőtlen állapotok megszüntetésére. Ezt az alábbiak szerint képzeljük el: i) a központi fejlesztési dokumentumokban meghatározott mozgástér ismeretében a regionális konstrukciók tervezése, a szükséges útmutatók kidolgozása; ii) a konstrukciók társadalmi vitájának a lefolytatása; iii) a projektgazdák számára információszolgáltatás a pályázásra nyitva álló időszakban; iv) a projektgazdák számára információszolgáltatás az elszámolásokkal, lezárással és fenntartással összefüggésben; v) a korábbi pályázási kör tapasztalatainak az összegzése statisztika elemzése, a projektgazdás elégedettségének és a projekttípus hasznosulásának vizsgálata, és tanácsadás a következő tervezési időszakra; vi) projektgenerálás, projektmentorálás, orientációs tanácsadás vállalkozásoknak; Ezen feladatokat tudná ellátni az az irányítási rendszer, amiről jelen fejezet javaslata szól és szakmai irányítást képviseli. A RIT, a régiós érdekeltek körének képviselői, RIÜ, RFÜ egy hatékony és régióra szabott rendszer működtetésében lenne érdekelt. Fontos lenne az önkormányzatok tervezői kapacitására építve az innovációhoz kötődő tervezési folyamatok szinergiáját megteremteni, rendszeres információcserével a szereplők között. A megyei önkormányzatoknak fontos és deklarált szerepük van a területfejlesztésben, annak tervezésében amelybe az innováció is beletartozik. Regionális egyeztető fórumuk munkájába lehet becsatornázni az innovációs tervezést. A régió nagyobb városainak pedig szintén vannak gazdaságfejlesztési tervezői kapacitásaik és pontos, naprakész ismeretük a városok agglomerációjának innovációs potenciáljáról. Pályázati döntéshozatali rendszer összefoglaló javaslat: Országos jelentőségű kérdésekben nemzeti döntéshozatalra, helyi jelentőségű kérdésekben helyi döntéshozatalra van szükség (szubszidiaritás elve). - Stratégiai döntések Irányító hatóság = Nemzeti minisztériumok. Az IH csak stratégiai kérdésekben hozzon döntéseket, nem az egyes pályázatokra vonatkozóan, mint a időszakban. - Pályázati döntések Európai jelentőségű ügyekben, nagyprojektek vonatkozásában kormányzati döntéshozatal javasolt, pl. a Fejlesztéspolitikai Kabinet bevonásával. Országos jelentőségű ügyekben minisztériumi döntéshozatal javasolt, társadalmi szereplők bevonásával. Helyi jelentőségű ügyekben a megyei önkormányzatok és a megyei kormányhivatalok közös döntése javasolt a társadalmi szereplők bevonásával (KIK, AK, MVA, oktatási intézmények, non-profik szervezetek, járások, állami ágazati szereplők: VIZIG, RIÜ stb.) (ld. francia modell). 55

56 Innovációs ügyekben: a regionális innovációs rendszer jelen fejezetben ismertetett szereplői a javasolt módon Összefoglaló javaslat az irányítási struktúrára A fejezet zárásaként néhány általános szempont az irányítási struktúra kialakításával kapcsolatban, amelyet a régió szereplői elvárásként fogalmazhatnak meg: a) A fenti struktúrához új szervezet létrehozását indokolatlannak tartjuk. b) A helyi szinten érvényesülő innováció-támogatások operatív/adminsztratív menedzsmentje is helyben történjen. c) Mindezen feladatokat koordináltan, folyamatos és hatékony kommunikáció segítségével kell ellátni. d) Törekedni kell arra, hogy a Regionális Innovációs Tanács korábbi működéséhez hasonlóan legyen a régión belül az innovációs szereplők arányos érdekképviseletén alapuló, szilárd legitimációjú véleményformáló testület, amely lehetőleg döntési, de legalább döntés-előkészítő funkciókkal bír. e) A régiós érdekeltek meghatározók, az érdekeltek széleskörű bevonása megvalósul. f) Az irányítás többszintű és több forrásra terjed ki. g) Az irányítás tartalma jól körülhatárolt. A következő hét éves periódusban meg kell próbálnunk tehát kijavítani az elmúlt 20 év gazdaságfejlesztéssel, területfejlesztéssel és innováció-fejlesztéssel kapcsolatos anomáliáit, illetve továbbfejleszteni a jól működő mechanizmusokat is. Összefoglalva a javasolt struktúra a jelenlegi rendszer szereplői által nyújtott szolgáltatások megújítása a fentebb bemutatottak mentén, a jól működő elemek megőrzésével, a hiányosságok szigorú kiküszöbölésével és a régiós ügyfelek/érdekeltek érdekeinek az első számú prioritássá emelésével. Jelen fejezetben javaslatot tettünk egy olyan irányítási struktúrára, amely épít a jelenlegi helyzetre, kipróbált elemeket tartalmaz és gyökeres változtatások nélkül képes megvalósítani az S3 stratégia céljait, amennyiben a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. A javasolt struktúra sematikus ábrája: 56

57 57

58 3. A régió jövőképe A már több mint 10 évvel ezelőtt készült első regionális innovációs stratégia a korábbi céljából és a megvalósítás során elért eredményekből kiindulva, tekintettel arra, hogy a régió innovációs rendszereinek kiépítése terén jelentős előrelépés figyelhető meg, a régió számára az alábbi, aktuális jövőkép fogalmazódott meg 2011-ben a második innovációs stratégiában: A Nyugat-dunántúli régió képessé válik arra, hogy helyi vállalkozásai a térség belső erőforrásain alapuló innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre vigyék és régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésében érzékelhető növekedést generáljanak. A koncepcionális dokumentum (RIS Navigátor) 2015-ig terjedő időtávra tűzött ki részletes célokat, ennek megfelelően a jövőképben vázolt vízió rövid távú céljait határozza meg részletesebben. Fenti jövőképet a RIS Navigátor kulcsiparágak, húzóágazatok azonosítása mellett vázolta fel, az regionális konszenzussal elfogadásra került és az azóta eltelt egy évben nem történt a régióban olyan változás, ami indokolná a felülvizsgálatát. Így a régió innovációs jövőképe változatlanul a fenti. A célrendszerhez kapcsolódóan azonban az S3 tervezés kapcsán alkotható egy specifikus jövőkép, amely erősebben fókuszál az ágazati priorizálásra: S3 SPECIFIKUS JÖVŐKÉP A Nyugat-dunántúli régió képessé válik arra, hogy a meglévő kulcságazatok kompetitív előnyeire és erősségeire építő iparági kiválóságok és kompetenciák felmutatása és az innovációs szolgáltatások erőteljes fejlesztése által a kulcságazatokban működő helyi vállalkozásai a térség belső erőforrásain alapuló innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre vigyék és régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésében érzékelhető növekedést generáljanak és világviszonylatban is látható váljanak. Az S3 tervezési workshopokon és azt követően ehhez kapcsolódóan további javaslatok is születtek, amelyek a jövőképhez kapcsolódnak, de terjedelmi korlátok miatt, már kerültek bele, viszont a beavatkozások tervezésénél szem előtt tartandók: A jövőben Nyugat-dunántúli régió több lábon álló, diverzifikált gazdasággal rendelkezik majd, a meglévő tudásbázison kialakult hálózatba szerveződött kompetencia és kiválósági központok segítségével megduplázza az innovációra fordított GDP arányos kiadásait, mely jó alapot szolgáltat a meglévő autóiparhoz kapcsolódó beszállítók fejlesztéseinek, valamint új a faipari kompetenciákat is kihasználó új KKV számára. Nagymértékben épít a régión belüli szabad tőke, anyag és tudásáramlásra, kiaknázva a továbbfejlesztett KFI potenciált. A járműipar tovább fog fejlődni és specializálódni, egy széles hazai beszállítói rendszerrel a gépipar, gépgyártás és műanyag ipar területén, a koncentrációjuk szétterül, a középvállalatok esélyesek ebben, ahol minősített beszállítóként kutatni is tudnak már. A régió képessé válik arra, hogy helyi vállalkozásai a térség belső erőforrásain alapuló innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre vigyék és régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésében érzékelhető növekedést generáljanak javítva ezzel az itteni lakosság életminőségét. 58

59 A régióban kulcságazatként működő járműipar, fa-és környezetipar valamint a termálturizmus jövedelemtermelő képessége az innovációs támogatásoknak köszönhetően jelentősen megnő, a térségben vezetővé válik, és ezt horizontálisan segíti az információs- és kommunikációs technológiák, a kreatív/design ipari és logisztikai innovációk hatékony alkalmazása. Fontos megvédeni és hasznosítani a rendelkezésre álló emberi és természeti erőforrásokat, támaszkodva a színvonalas szellemi háttérre (innovatív kkv-k, egyetemek) szem előtt tartva a térség multinacionális cégeinek igényeit és a beszállítóvá válni kívánó és innovatív KKV-k érdekeit. A mezőgazdaságban, az erdészetben és a régió tájhasználatában megvalósuló innovációk hosszú távon biztosítják a régió vidéki népességének megtartó képességét, a régió teljes lakosságának életminőség javulását, a fenntartható fejlődés feltételeit. Ezek lehetővé teszik az EU környező fejlettebb régióihoz való gazdasági és társadalmi felzárkózást, továbbá elősegítik a régió agrárágazatából származó termékek és szolgáltatások helyben történő fogyasztását és versenyképességének növelését, valamint a jövedelmek helyben történő minél nagyobb arányú felhasználását. A régiónkban elérhető biomassza (kiemelten a fa), a víz (kiemelten a gyógyvizek), a termőföld és a napenergia (kiemelkedő a napsütéses órák száma) önmagukban is egy reményteljes jövőképet vetítenek elő. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben a megújuló energiák tényleges és gyakorlati hasznosítására, még szorosabbra kell fűzni a viszonyt a szomszédos Ausztriával és Szlovéniával például közös projektek végrehajtásában mivel ezek az országok ezeken a területeken már előttünk járnak. Egyes vállalkozások és egyetemek együttműködésének elősegítése, valamint a hiányszakmás szakképzések erősítése. Ha sikerül visszahozni azt a több ezer munkavállalót (köztük több száz, idehaza képzett mérnök), akik ma napról napra ingáznak a szomszédba a jobb megbecsülés reményében, akkor létrejön egy olyan kritikus tömeg, amely akár kisebb csodákra is képes, és a fent említett erőforrások bázisán sikeres innovációk százai valósulhatnának meg. A jövőkép alapján a régiós Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi (különösen határon átnyúló) együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív részeseként, jelenlegi gazdasági potenciálját az innováció révén tovább növelve az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve közép-európai gazdasági térben megújulni képes - zöld jövőrégiójává válik. Reményeink szerint a stratégia időtávja alatt létrejön az Észak- Déli gazdasági, innovációs (és a kapcsolódó területfejlesztési stratégiák révén majd pedig egy közlekedési) tengely a régió belső gazdasági kapcsolatainak erősítéséért és kohéziójáért, a régión belüli gazdasági együttműködések száma megnövekszik. Fontos lesz, hogy 2020-ra megnőjön a tőkeerős családi középvállalkozások száma és kompetenciája export és beszállítás tekintetében A Közép-Európai gazdasági tér újraformálásában a régió kezdeményező szerepet lát el - az innovációs és kutatási kapacitások dinamikusan növekednek. A termálturisztikai innovációknak köszönhetően a rekreációs lehetőségek európai szinten ismertté és versenyképessé válnak. Az előző két évtized mennyiségi fejlődése után a gazdaság minőségi megújulása jellemzi Nyugat-Dunántúlt, teljes körű innováció támogató rendszer épül ki. A régió oktatása mindezt segíti: innovációhoz szükséges munkaerő kibocsátása, innovációhoz szükséges tudásátadás beépül a nem szoros értelemben vett innovatív munkakörökbe, az oktatók life long learning 59

60 elv alapján folyamatosan fejlesztik kreatív/innovatív kompetenciáikat és ezt adják át - biztosítva így a HR utánpótlást. Az innovációs rendszer megfelelően fog kapcsolódni más rendszerekhez (vállalkozásfejlesztési, városfejlesztési, pénzügyi-adórendszer stb.), így hatékonyabbá téve az egész regionális gazdaság működését. 3.1 A régió fejlesztésének átfogó céljai A fenti jövőképhez kapcsolódóan olyan stratégiai cél fogalmazható meg, amely összhangban van az innováció stratégiában alkalmazott értelmezésével, illetve a korábbi cél- és eszközrendszerben is megjelenő, életminőséget végső célként definiáló alapelvvel, valamint a fenntartható és befogadó régiófejlesztés követelményeivel. Ez az általunk alkalmazott megközelítésben azt jelenti, hogy az innováció nem öncélú tevékenység, hanem egy eszköz a régió stratégiai céljának eléréséhez. Stratégiai célként a következő fogalmazható meg: A hagyományos gazdaságfejlesztési szempontok mellett az innováció összetett szempontrendszerének kiterjesztése a régiós gazdaság egészére és a társadalmi fejlődés meghatározó területeire, végcélként kitűzve a régióban élők életminőségének folyamatos javítását. Mivel a jövőkép és a stratégiai cél az innováció mellett számos egyéb feltétel meglétét és más területekre kiterjedő programokat és intézkedéseket is magában foglal, elengedhetetlennek tartjuk az innovációhoz közvetlenül kapcsolódó specifikus részcél kijelölését. Ez annál is inkább indokolt, mivel a RIS3 stratégia és célrendszere több, átfogó stratégia részstratégiájaként értelmezhető. A fentieket figyelembe véve a RIS3 jellegét és célját figyelembe véve a következő specifikus részcél fogalmazható meg: A Nyugat-dunántúli Régió célja a kulcs- és húzóágazatinak innováció vezérelt továbbfejlesztése, az ehhez kapcsolódó K+F infrastruktúra megújítása, a tudástermelés és hasznosítás előtérbe helyezése és kapcsolatuk erősítése, valamint a hálózatosodás és a KKV-k nemzetközisedésének erősítése. Emellett cél az innováció társadalmi szempontjainak és ismereteinek erősítése, a széles körű innovációs szemléletformálás, valamint a fenntartható növekedést támogató horizontális eszközök integrálása. A fenti célrendszert a következő részcélok megvalósításával tartjuk reálisnak: A régió K+F hatékonyságának, erőforrásainak és háttérfeltételeinek differenciált fejlesztése, amely kiterjed a hagyományos, feltörekvő, illetve kiegészítő gazdasági ágak és a társadalmi tevékenységek infrastrukturális ellátottságának növelésére is. A technológia és tudástranszfert, a tudástermelést és a hasznosítását segítő szolgáltatási környezet fejlesztése, innovációs szolgáltatásfejlesztési eszközök és megoldások széles körű alkalmazása, innovációs szabályozási és finanszírozási kezdeményezések indítása. A regionális hálózati együttműködések továbbfejlesztése és bővítése, együttműködés fejlesztés, a régión belüli, régiók közötti, határon átnyúló és transznacionális viszony- 60

61 latban, az innovatív vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak piacra jutásának segítése. STRATÉGIAI CÉLOK A régió adottságai alapján a húzóvállalkozásai innovációs teljesítményének javítása a keretfeltételek javítása és a tudástermelés/hasznosítás közötti kapcsolat erősítése, a korszerű technológiák transzferének elősegítése által, a megerősödött innovatív KKV szektor egy hatékony innovációs ökoszisztémában működjön A régió korábban jól működött innovációs intézményrendszerének visszaállítása, az itt működő gazdasági együttműködési hálózatok és klaszterek, hazai és nemzetközi kutatási partnerségek támogatása, valamint a támogatási rendszer hatékonyságának javítása a regionális döntéshozatallal, a rendszerszintű hatékony működés elérése érdekében hatáskörökkel és kompetenciával rendelkező regionális innovációs fórum felállítása A régióban megfogalmazódó innovációs célú kezdeményezések piaci hasznosításának jelentős segítése azok fokozása érdekében, ennek előfeltételeként a K+F+I támogtató rendszer fejlesztése, a piacra jutás hatékony elősegítése, ezáltal a régió innovatív vállalkozásai versenyképességének és innovációs- valamint jövedelem termelőképességének javítása 61

62 4. Fejlesztési prioritások PRIORITÁSOK 1. A régió innovációs keretfeltételeinek javítása INTÉZKEDÉSEK 2. Az innováció intézmény rendszerének fejlesztése 3. A régió innovatív vállalkozásai versenyképességének javítása 1/1. A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek kutatási potenciáljának javítása, kutatási infrastruktúra fejlesztése 1/2. A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek kutatási eredményei disszeminációjának erősítése 1/3. Nemzetközi K+F+I tevékenységbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek szélesítése 1/4. A régió gazdasága innovációs szakember igényének biztosítása 2/1. Innovációs szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése 2/2 Hálózatosodás, klaszteresedés folyamatainak erősítése, hatékonyságuk és beágyazottságuk növelésével, a technológia és tudástranszfer segítésével 2/3. Innováció szabályozási és finanszírozási kezdeményezések indítása, regionális Innovációs monitoring bevezetése 2/4. Finanszírozási lehetőségek kínálatának erősítése, regionális támogatási rendszerek újjáalakítása 2/5. Az innováció társadalmi beágyazottságának erősítése, szemléletformálás, népszerűsítés 3/1. Vállalkozások innovációs, iparjogvédelmi tanácsadási igényeinek kiszolgálása 3/2. Az innováció orientált vállalkozások piacra jutási, marketing lehetőségeinek javítása 3/3. A régió kulcsiparágaihoz kapcsolódó K+F+I tevékenység támogatása 3/4. KKV-k tőkevonzó képességének javítása, befektetésre 3/5. K+F+I munkahelyek létrehozásának elősegítése a régióban 62

63 5. Szakpolitikai eszközök Szakpolitikai eszközök csoportosítása és rangsorolása a Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika 3. fejezete alapján a workshopokon elhangzottak és az interjúkon tapasztaltak figyelembevételével: 5 Innovációs klaszterek fejlesztése Innovációösztönző üzleti környezet kialakítása és megerősítése a kkv-k számára Vonzó regionális kutatási infrastruktúra, kompetencia és kiválósági központok, valamint tudományos parkok meghonosítása, megerősítése Egyetemek, kutató központok és vállalatok közötti kooperáció erősítése Kulcs alaptechnológiák (key enabling technologies) fejlesztése 8 Kulturális és kreatív iparágak fejlesztése Nemzetköziesítés elősegítése, határokon átnyúló, európai partnerségek ösztönzése Pénzügyi eszközök (financial engineering instruments) Innovációs ösztönzés a közbeszerzések alkalmazásával 9 Zöld innováció ösztönzése 11 Társadalmi innováció ösztönzése A nemzeti KFI stratégiában foglalt decentralizált innovációs szolgáltatások figyelembe vételre kerültek a beavatkozások kidolgozásánál: 1) Regionális adottságok kihasználása, helyi speciális igényeknek való jobb megfelelés. 2) Integrált, egyablakos, régiónként egy innovációs szolgáltató bázis kiépítése. 3) Vállalkozások számára tömegesen és gyorsan elérhető szolgáltatások nyújtása (pl. a nemzetközi gyakorlatban elterjedt innovációs voucher, hazai példája, az Innocsekk mintájára) 29. 4) Regionális információs bázisok megerősítése és a nemzeti centralizált rendszerrel való kompatibilitás biztosítása. 29 A voucher-konstrukció lényege a következő: ha a cégeknek például szabadalmi, kutatási stb. szolgáltatásra van szükségük, megrendelik, befogadják az azt nyújtó szervezet számláját, amit a támogató szervezet közvetlenül a számlát kibocsátó részére fizet ki. A főbb használt fogalmakat a Melléklet is összegzi. 63

64 5.1 A szakpolitikák indokoltsága: 1. Prioritás - A régió innovációs keretfeltételeinek javítása Cél: A prioritás célja, hogy az egyik legfontosabb innovációs keretfeltétel, a régió kutatásfejlesztési tevékenysége intenzívebbé és eredményei a régió szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, és a gazdaság számára hasznosíthatóbbá váljanak, így a helyi K+F potenciál kihasználtsága, a KKV szektor felé irányuló szolgáltatói hajlandósága, vállalati innovációt támogató szerepe javuljon. Indoklás: A világszerte kibontakozó és elhúzódni látszó, világszintű hitelválság és recesszió hatásait ellensúlyozandó, szükséges a globális gazdasági folyamatokba történő, a helyi szereplők számára is mind nagyobb haszonnal járó bekapcsolódás mellett a helyi gazdasági (kör) folyamatok erősítése, a pénz helyben tartása a helyi erőforrásokra, tudásra, ötletekre alapozva. Ezen folyamatok elősegítésében nagy szerepe lehet a régión belüli szereplők innovációs teljesítményének, és az innovációk helyi gazdaság (kiemelten a KKV-szektor) számára történő aktív bekapcsolásának, mely feltételezi a helyi kutatási potenciál javítását (részben a nemzetközi K+F+I tevékenységbe történő intenzívebb bekapcsolódás által), és a létrejött eredmények terjesztését a gazdasági szereplők és a közvélemény irányába is, ami a már kialakult együttműködések további erősítését és elmélyítését feltételezi. Intézkedések leírása, indokoltsága: 1.1. A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek kutatási potenciáljának javítása, a kutatási infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés alapvetően az EU strukturális alapjainak és kutatási keretprogramjainak útján segíthető elő, részben konkrét K+F tevékenység támogatása, részben kapacitásbővítés és a kutatási infrastrukturális fejlesztések által. A cél az, hogy a már kialakult kapacitások fenntarthatósága erősödjön, illetve minél több olyan kutatás induljon, amely a gazdasági élet szereplői számára is közvetett, vagy közvetlen úton hasznosítható eredményeket hoz, a gazdasági igények által gerjesztett kutatások induljanak, továbbá a kutatóhelyek humánerőforrásháttere és fizikai kapacitásai megerősödjenek. A felsőoktatási intézmények eredményessége szempontjából lényeges szempont, hogy nemcsak a közvetlen tudás- és információátadás, hanem a kreativitásra, gondolkodásra és problémamegoldásra történő ösztönzés is feladat kell, hogy legyen, ami az ötletek, innovációk számának növekedésére hosszú távon pozitív hatást fejthet ki. A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA 1.2. A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek kutatási eredményei disszeminációjának erősítése Az ágazati tudásbázisok, az egyetemek, felsőoktatási kutatóhelyek az innovációs lánc első szakaszaiban tevékenykednek (alapkutatástól az alkalmazott kutatáson át a termékfejlesztésig bezárólag), iparjogvédelmi, piaci hasznosítási és marketing kérdésekkel kevésbé foglalkoznak, így az eredmények régiós gazdaságba történő beépülése csak úgy biztosítható, ha azok a helyi vállalkozások illetve a szélesebb értelemben vett közvélemény által ismertté és alkalmazhatóvá válnak. 64

65 Az ismertség és a kommunikáció hatékonyságának követelménye fordított irányban is fennáll: a kutatóhelyek számára ismertté kell válnia a helyi vállalkozások fejlesztési igényeinek. Lényeges szempont, hogy a kutatóhelyek nyissanak a piaci szolgáltatások irányába, elsősorban a vállalkozások számára kínált műszaki K+F szolgáltatások bevezetésével. Ez az üzleti és az oktatási/kutatási szféra közelítésének konkrét, mindkét szektor számára kölcsönös előnyökkel járó módja lehet. Az intézkedés további eszközeként a tudásáramlás és a kooperáció elősegítése szükséges, pl. kiadványok, nyílt napok, rendezvények útján, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz történő hozzáférés elősegítésével, célszerű emellett létrehozni egy egységes, regionális szintű kommunikációs platformot és a régióban fellelhető tudás összefoglalása céljával egy ún. tudáskataszter a fenti célok elérése érdekében. Nagyon fontos terület a start-up és spin-off vállalkozások támogatása, melyek kiváló platformjai a kutatóhelyeken felhalmozott tudás felhasználásának. A megvalósítás várható időtartama: 3-4 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ESZA. KTIA 1.3. Nemzetközi K+F+I tevékenységbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek szélesítése A régió és az ország versenyképessége szempontjából a regionális és nemzeti szint mellett nagyobb léptékben, nemzetközi szinten is szükséges bekapcsolódni az innovációs folyamatokba. A régió számára ebben a tekintetben elsősorban Bécs, Pozsony és Prága (Centrope térség) tekinthető versenytársnak és egyben potenciális partnernek, valamint a Duna régió befogadó makro-régiónak, mely térségek szereplőivel a jelenleginél intenzívebb kapcsolatot szükséges kialakítani, mind a kutatóhelyek, mind az innovatív vállalkozások és gazdasági hálózatok (klaszterek) szintjén. Tágabb értelemen az EU tagállamaival a nemzetközi együttműködésekben rejlő lehetőségeket elsősorban a tudásmegosztás érdekében érdemes minél nagyobb mértékben kiaknázni, amelyek során fontos szempont, hogy a hídképző szervezetek és kutatóhelyek mellett minél több olyan helyi vállalkozás részese legyen a tudásmegosztásnak, melyek a régióban képesek lehetnek kamatoztatni az új ismereteket. A nemzetközi kapcsolatokat az EU szintjén és a határ menti kapcsolatok mellett mindinkább célszerű kiterjeszteni a tengerentúl mellett a keleti világ (elsősorban Kína és India) irányába is. A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA. KTIA, Horizon 2020, ETE és Interreg források 2. Prioritás - Az innováció támogatási rendszerének fejlesztése 65

66 Cél: A prioritás célja, hogy a régió vállalkozásinak innovációs elképzelései minél nagyobb arányban jussanak el a komplex innovációs folyamat végéig, azaz a piaci hasznosulásig. További cél, hogy elsősorban a fejlesztési költségek csökkentése által a kutatás-fejlesztési tevékenységek intenzívebbé és eredményei a régió szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, valamint a gazdaság számára elsősorban a nyílt innováció népszerűsítésével, gazdasági hálózatokon keresztül, illetve a szükséges finanszírozási és szabályozási feltételek rendelkezésre állásával hasznosíthatóbbá váljanak. Indoklás: A régió vállalkozásai számára az innováció, mint lehetséges kitörési pont kevésbé nyilvánvaló eszköz, így az innovációs hajlandóság fokozása szükséges, különösen a régió kulcsiparágai tekintetében. Ennek elősegítése érdekében az innováció társadalmi beágyazottságának erősítésére, emellett üzleti alapú innovációs szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése szükséges, ami együtt kell, hogy járjon az innovációban érintett hídképző szervezetek rendszerének ésszerűsítésével. A régióban már megindult klaszter-kezdeményezések és az innovációban érintett egyéb szervezetek kiváló terepei lehetnek az innovációs hajlandóság növelésének, hiszen a hálózati kapcsolatok sűrűsége és minősége jelentősen erősödött az elmúlt években. Az innovációs folyamatok elősegítése, mint funkció egyúttal a klaszterek által hozzáadott érték tekintetében is előrelépési lehetőséget jelent. Az innovációs folyamatok kiterjesztése, népszerűsítése, illetve költséghatékonyabbá tétele, a fogyasztói igényekhez történő gyors alkalmazkodás és gyors termékfejlesztés érdekében szükséges a nyílt innováció ösztönzése, azaz a fejlesztési feladat egy definiálatlan tömeg kollektív bölcsességének és kapacitásának segítségével történő megoldása. Ez részben maga a folyamat elméleti ismertetése, részben nyílt innovációs központok és internetes portálok, living lab -ek létrehozásával lehetséges. Az innovációs hajlandóság egyik jelentős tényezője a jogszabályi környezet, melynek rugalmassága és az adórendszerben rejlő ösztönző lehetőségek kihasználása jelentősen javíthatja az innovatív vállalkozások helyzetét és finanszírozhatóságát. Ezzel párhuzamosan szükséges újraéleszteni a decentralizált innovációs támogatási rendszereket, mivel a helyi szinten az igények és a célcsoport ismerete jóval erősebb lehet, ebből fakadóan hatékonyabb és probléma-orientáltabb forráskihelyezésre, illetve monitoring-rendszer működtetésére van lehetőség Az innovációs szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése Az innovációs szolgáltatások támogatása: A vállalkozások nagy része úgy viszi véghez az innovációs folyamatot, hogy nem vesz igénybe innovációs szolgáltatást. A folyamat sikeressége, az innovatív ötlet piacosítása nagyban elősegíthető a piaci innovációs szolgáltatások igénybevétele útján (Pl. üzleti angyal hálózat, inkubátorházak, tudásközpontok, innovációs ügynökségek és egyéb hálózatok szolgáltatásai, teszt-központok fejlesztése által). Külön hangsúlyt kell fektetni az ipari parkok és innovációs központok szolgáltatási tevékenységeinek szélesítésére). A tevékenységnek elsősorban az innovációhoz kapcsolódó piaci tevékenységek támogatásához kell szükséglet-orientált (market pull-típusú) módszertani segítséget nyújtania, az ötletek személyre szabott, hatékonyabb felkarolása, hasznosulás-orientált végigkövetése érdekében. Hídképző szervezetek szerepkörének és funkcióinak ésszerűsítése, hatékonyságuk javítása: Az innováció támogatási és tanácsadási intézményrendszerének új- 66

67 ragondolása szükséges, a meglévő párhuzamosságok felszámolása és a rendszerek hatékonyságának javítása érdekében. Célszerű, ha a régió szereplői a térségben egyetlen, de az innováció minden területén hatékonyan szolgáltatni képes szervezet keretein belül jussanak a RIÜ-k révén az igényeknek megfelelő információhoz, szolgáltatáshoz vagy finanszírozási lehetőséghez. A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA. KTIA, új típusú innovációs célelőirányzatok 2.2. Hálózatosodás, klaszteresedés folyamatainak erősítése, hatékonyságuk és beágyazottságuk növelése technológia és tudástranszfer segítségével Meglévő klaszterek tevékenységének, hatékonyságának erősítése, taglétszámuk kiszélesítése a hálózatok minőségi fejlesztése céljából. A horizontális típusú együttműködésekről a vertikális típusú (értéklánc mentén szerveződő) hálózatokra szükséges a hangsúlyt áthelyezni. Az adott gazdasági terület (értéklánc) vertikális irányban szerveződő szereplői között is szervezett és tudatos kapcsolatépítésre van szükség, melynek kiemelt célterülete a K+F együttműködés, valamint a beszállítói együttműködés erősítése és a nemzetközi hálózatokhoz, metaklaszterekhez történő csatlakozás lehet. A technológia és tudástranszfer folyamatok támogatása a régió kulcságazatiban kiemelten, de azokon kívül is fontos. A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ETE és Interreg források 2.3. Az innováció szabályozási és finanszírozási kezdeményezések indítása, regionális innovációs monitoring kialakítása Az innováció jogszabályi és finanszírozási környezetének alakításának kezdeményezése alapvető fontosságú, viszont egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés (pl. az innovációs járulék felhasználásával kapcsolatos szabályozás, stb). A tématerület regionális szinten történő befolyásolási lehetősége minimális, ugyanakkor a megváltozott környezethez történő alkalmazkodás, a változások előnnyé kovácsolásának lehetősége a meglévő szervezeti, személyi és szakmai feltételrendszerek rugalmasságától nagymértékben függ. Regionális monitoring működtetése indokolt az innovációs támogatási rendszerek hatékonyságának mérése, és az eredmények folyamatos visszacsatolása érdekében. Az obszervatórium a gazdasági szereplők számára kötelező az adatszolgáltatás lehetne, egyablakos rendszerben. Középtávon a kiépülő rendszer nemzeti szintű adaptációja szükséges. A rendszernek alkalmasnak kell lennie a Balanced Scorecard módszer adaptálására, részét kell képeznie továbbá egy regionális szintű kompetencia-adatbázisnak, tudáskataszternek is, amely a térségben működő innovációs szereplők tevékenységeit fogja össze és teszi megismerhetővé. 67

68 A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA. KTIA, Horizon 2020, ETE ás Interreg források 2.4. Finanszírozási lehetőségek kínálatának erősítése, regionális támogatási rendszerek újjáalakítása A helyi vállalkozások innovatív ötleteinek, szervezeti-, termék- folyamat- vagy marketing innovációnak sikerre vitele érdekében szükséges ezen tevékenységek külső finanszírozási formának megismertetése. A finanszírozási lehetőségek különböző fajtáinak egy helyen történő, összehangolt hozzáférhetősége nagyban növelheti az innovációra hajlandó vállalkozások számát. Célszerű olyan központokat működtetni, melyek a visszatérítendő és vissza nem térítendő konstrukciókat azok részletes előnyeivel és hátrányaival együtt mutatják be és kínálják (beleértve a visszaforgó alapok, kockázati tőke, hitelkonstrukciók, kamattámogatás, visszatérítendő, hazai és EU-finanszírozású lehetőségeket). Az EU kohéziós politikája mentén, 2014-től hozzáférhető források mellett szükséges kiegészítő jelleggel, hazai forrásokon alapuló támogatási programok beindítása is, melyek az EU által nem, vagy a hazai kkv szektor számára nem elérhető feltételekkel támogatott tevékenységeket finanszíroznak. Ezen forrásokat a hatékonyság, a szubszidiaritás, a területi lefedettség (a periférikus területek jobb bevonása) és a rugalmas működtethetőség érdekében decentralizált módon (regionális szinten), kiszámítható időbeliség (folyamatosság) és feltételrendszer mellett érdemes működtetni. A projektkiválasztás alapelveként a projekt minőségét, az indikátorok értékelését, és kevésbé az adminisztratív feltételeknek történő megfelelést kell alkalmazni. Kiemelt cél, hogy a fejlesztési források a komplex, integrált projektek számára is elérhetővé váljanak, a támogatási rendszerek rugalmatlansága, átjárhatatlansága ne legyen gátja az egyébként életképes, de összetett jellegű fejlesztéseknek. A támogatások végrehajtásai rendszere és felhasználásának ellenőrzése szorosan együtt kell, hogy működjön a monitoring folyamatokkal (regionális obszervatórium), törekedni kell továbbá a teljes eljárásrendi folyamat időigényének csökkentésére (a normatív jellegű támogatások irányába történő elmozdulással), amely a gyenge likviditási helyzetben lévő kkvk szempontjából jelentősen javíthatja a támogatási rendszerekkel szembeni bizalmat. A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA. KTIA, új típusú innovációs források 2.5. Az innováció társadalmi beágyazottságának erősítése A helyi vállalkozások innovációs teljesítménye hosszú távú bázisának megalapozása érdekében szükséges az innovációs hajlam társadalmi népszerűsítése, mely nemcsak a jelenleg működő vállalkozások, de a jövő generáció szempontjából is beavatkozásokat indokol. Az innovációs folyamatok jobb kommunikációja érdekében rendszeres alkalmakként szükséges a sikeres innovációs projek- 68

69 tek, történetek bemutatása a régióban, a pályaválasztás előtt álló fiatalok megszólítása érdekében a mérnöki életpálya népszerűsítése, pl. a mérnök színház kezdeményezés felkarolásával. Az innovatív készségfejlesztés ösztönzése, illetve az eredmény- és költségtudatosság követelménye feltételezi a mérnöki ismeretek mellett a pénzügyi- gazdasági-menedzsment kultúra, a kompromisszumkészség és a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések elmélyítését is. Az intézkedés alapvetően a helyi felsőoktatási intézmények bázisára épülve valósítható meg. A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA, KTIA, új típusú innovációs források 3. Prioritás - A régió innovatív vállalkozásai versenyképességének javítása Cél: A prioritás célja, hogy a régió innovatív vállalkozásinaknak versenyképessége a nemzeti illetve nemzetközi kitekintésben is növekedjen. Ennek érdekében szükséges, hogy a fejlesztések forrásigényének biztosítása mellett a gazdasági társaságok az innovációs folyamat elemeivel kapcsolatos módszertani, jogi, üzleti és marketing kérdésekre is érdemi támogatást kapjanak, így a fogyasztói ötleteken alapuló fejlesztések megvalósításában (market pull-típusú innováció) előrelépést érhessenek el. Indoklás: A vállalkozások nagy része a teljes innovációs folyamat minden elemére vonatkozóan nem rendelkeznek teljes körű ismeretekkel, így az iparjogvédelem, de főként a piaci hasznosítás, a marketing és üzletviteli tanácsadás, forrásbevonás témakörökben fontos a megfelelő szolgáltatások igénybe vételének lehetősége, a közvetlen K+F+I tevékenység és foglalkoztatás támogatása Vállalkozások innovációs, iparjogvédelmi tanácsadási igényeinek kiszolgálása Az intézkedés célja a vállalkozások érdekeltté tétele az innováció irányában, és szakmai támogatási eszközökkel, elsősorban az innováció különböző szakterületeihez kapcsolódó tanácsadási rendszerek fejlesztésével a vállalkozások kompetenciáinak javítása (kiemelten pl. az iparjogvédelmi kérdések, innovációs audit tekintetében). Ezt a szolgáltatást a régió KKV-i, start-upjai és spin-offjai részére kiemelten kell biztosítani függetlenül a területi elhelyezkedéstől, tehát célszerű egy olyan szervezethez rendelni, amely a régió mindhárom megyéjében rendelkezik irodával és megfelelő tudású munkatársakkal. A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, Horizon 2020, új típusú innovációs források 3.2. Az innováció orientált vállalkozások piacra jutási, marketing lehetőségeinek javítása A KKV-k számra alábbi tématerületeken folyamatosan elérhető, normatív támogatási rendszerek útján: 69

70 Az eredmény-menedzseléshez kapcsolódó tudás és képességek fejlesztése különös tekintettel a helyi KKV szektorra Beszállítói lehetőségek javítása (nemzeti hatáskör- pl. nagyvállalatok adókedvezményeiért elvárás a beszállítói lehetőségek nyitása) Adókedvezmények, célzott támogatások, kockázati tőke Export-munkatárs, marketing-munkatárs alkalmazásának támogatása Képzés (marketing, üzletvitel, tárgyalástechnika, pénzügy), tanácsadás Pályakezdő mérnökök alkalmazása, gyakornok-program (kompetenciakatalógusra, szakértői adatbázisra építve) Tanulmányutak Piacra juttatás eszköz, infra igények támogatása Ágazatok közötti innováció elősegítése Szervezeti innováció elősegítése Az intelligens szakosodás a jármű-, fa/környezetipari és termálturisztikai iparágakban, valamint ezekhez horizontálisan kapcsolódó, ICT, logisztikai és design ágazatokban a képzési, szemléletformálási tevékenységek terén van jelen a régióban meglévő tudás és nemzetközi kapcsolatrendszer alapján. A megvalósítás várható időtartama: 1-7 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, Horizon 2020, új típusú innovációs források 3.3. A régió kulcsiparágaihoz kapcsolódó K+F+I tevékenység támogatása A Push-típusú innovációval szemben a hatékonyabb, a vállalkozások belső, piaci igényeiből fakadó Pull-típusú innováció folyamatainak előnyben részesítése, így a technológiai előrejelzés, a rapid prototyping, a lean management, a portfolió menedzsment, vagy a projektértékelési feladatok támogatása. Az intelligens szakosodásnak ez a speciális területe, ahol kiemelten lehet támogatni a kulcsiparágakhoz tartozó járműgyártás/mechatronika, faipar/környezettechnológia iparágakban és termálturisztikai fejlesztésekben, valamint ezekhez horizontálisan kapcsolódó, ICT, logisztikai és kreatív/kulturális ágazatokban induló fejlesztéseket. A megvalósítás várható időtartama: 1-7 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, KTIA, Horizon 2020, 3.4. KKV-k tőkevonzó képességének javítása 70

71 A nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív vállalkozások kockázati tőke jellegű finanszírozás fontos eleme a regionális innovációs rendszernek. A Nyugat- Pannon Zrt. mellett a többi kockázati tőketársaság (a Jeremie alapok, magvető tőke is) aktivitásának fokozás szükséges a térségben. Pl. kockázati tőke, üzleti angyal szolgáltatások ismertségének növelése. A magán és állami, valamint az EU alapok által támogatott befektetők részvételével közös kockázati tőkealapok létrehozása, és azok üzleti alapon történő működtetése. Fontos az innovatív vállalkozások megfelelő szakmai felkészítése a befektetések fogadására, a szisztematikus befektető-közvetítő tevékenység együttes biztosítása érdekében. A beavatkozási eszközök között is szereplő Small Business Innovation Research (SBIR) program, mint kockázati tőke-ösztönző program adaptálása a régióban, amely vállalkozások KFI és piaci tevékenységeit kockázati tőke fogadásával bezárólag segíti. A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, Horizon 2020, 3.5. K+F+I munkahelyek létrehozásának elősegítése a régióban Kutatók és kutatási személyzet munkabér támogatás Kutatók és kutatási személyzet járulékkedvezmény KFI munkahelyteremtő eszközpark és infrastruktúra fejlesztése A termékfejlesztés, tesztelés és minősítés támogatása Spin-off és start-up támogatás Innovációs auditorok munkába állítása A nagyvállalati kutatás-fejlesztési részlegek és a KKV-k kutatói számára fizikai elhelyezés és innovációs szolgáltatások biztosítása is szükséges minden infrastrukturális igényt kielégítő helyeken, ezáltal pedig magas hozzáadott értékű munkahelyek teremtése támogatható. A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA, KTIA, Horizon 2020, 5.2 A régió adottságaira épülő innovációs ágazatok, kiemelt fejlesztések A stratégia jövőképének és célrendszerének megfelelően egy széles társadalmi-gazdasági szereplő kör bevonásával meg kellett határozni azokat az iparágakat, trendeket, melyek terén a régió belső erőforrásaiból és potenciáljából adódóan a vállalkozások innováció terén tett erőfeszítéseit ösztönözni érdemes. Ezek meghatározása során figyelembe vételre kerültek a tágabb fejlesztéspolitikai környezet által megszabott irányok, így az EU 2020 stratégiája, az 71

72 Új Széchenyi Terv és a Nyugat-dunántúli Operatív Program célkitűzései is. A kiemelt tématerületek és iparágak az alábbiak lehetnek: gépjárműipar, mechatronika, gépgyártás fa- és környezetipar egészségturizmus Mindezekhez horizontális társul: információs technológia, elektronika kreatív iparágak o design o marketing logisztika Mindezen fejlesztési területeket olyan szemlélettel kell megközelíteni, amely megfelel a bioinnováció (élelmiszeripar, mezőgazdaság), biodiverzitás és az ökoindusztriális ipar elveinek. Mindezekhez kapcsolódik még az innovációk dinamizálása az egészségügyben, energetikában, oktatásban, közlekedésben/logisztikában. A fenti kitörési pontok tükrözik a régió gazdasági helyzetét és potenciálját. A helyzetfeltárási fejezetekben ismertetettek alapján a járműipar a kapcsolódó iparágakkal és a beszállítói környezet kiterjedtsége folytán egyértelműen a régió húzóágazataként értékelhető, amelyet a stratégia egyik legfőbb kitörési pontjaként kell megemlíteni. Ehhez szorosan köthető a gépgyártás, illetve a mechatronika, amely abból a szempontból is kiemelhető, hogy a közvetlenül a járműiparhoz kötődő tevékenységekkel szemben ezen iparágak a régió több térségében is megjelennek, kevésbé erős térbeli koncentrációt mutatva. A kreatív iparágak és az információs technológia térbeli fókusza szintén kevésbé hangsúlyos, ezek tipikus példái lehetnek a kis létszámmal is működőképes, start-up ill. spin-off vállalkozások tevékenységének, ugyanakkor szinten minden, a régióban megtalálható jelentősebb iparághoz és termelő tevékenységhez (könnyűiparhoz, élelmiszeriparhoz, stb.) kapcsolódhatnak. A társadalom egészséges ivóvízzel és az egészséges élelmiszerrel való ellátása az egész világon stratégiai kérdés, ehhez kapcsolódik az üvegházhatás és a CO2 kibocsátás csökkentése. A környezeti fenntarthatóság témaköre az EU-ban egyre hangsúlyosabbá váló klímaváltozás kérdéseknek kezelése kapcsán, és potenciális kitörési pontként mindenképpen kiemelendő, magában rejtve a megújuló energiaforrások hasznosításában, az épület-energetikában, épületgépészetben rejlő lehetőségeket, és a faiparral összefüggő tevékenységek fejlesztését is. Az egészségturizmus a régió kiemelt turisztikai ágaként, elsősorban a meglévő, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdőkre alapozva, egyben kapcsolódva a szépségipar, egészségügyi szolgáltatások, valamint az élelmiszeripar (bioélelmiszerek) fejlesztéséhez is, szintén kiemelt iparágként kell, hogy megjelenjen a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve. 72

73 A régióban szerveződő járműipari központok (Győri Járműipari Körzet, Pannon Járműipari Központ) megmutatta a piac, a jelenleg itt dolgozó vállalatok igényét. Szükséges a gépészmérnök és villamosmérnök képzés a régióban, illetve ennek alternatívájaként a mechatronikai mérnök képzés. Ez a képzés kell, hogy alapot képezzen a régió munkaerő igényének lefedésére és ezzel azonos súlyban a szükséges egyetemi innovációs bázis kialakítására Sopronban az NymE-en kialakult uniós forrásból egy jelentős faipari tudásbázis. Ennek mintájára el kell indítani a zalaegerszegi mechatronikai tudásbázis kialakítását, hogy a régióban már meglévő vállalatok számára kialakuljon egy magas szintű innovációs támogatás. Szombathelyen koncentrálódik az a nagyvállalati kör (Szentgotthárd sincs messze), amely fejlesztéseihez, magas szintű munkaerő ellátásához elengedhetetlen lesz a Savaria Egyetemi Központ szombathelyi képzése mérnöki területen, főleg gépészmérnöki végzettség biztosításával. Emellett Győr fejlődése példaértékű a rendszerváltás utáni magyar társadalomban és gazdaságban, akárcsak az, hogy olyan új fejlődési pályát sikerült kialakítani, amelyben a járműiparhoz kapcsolódó termelés, fejlesztés és oktatás szoros együttműködésbe forrt össze egy tradicionális ipari központban. Győr integrált városfejlesztési stratégiájának vagy Győr-Moson- Sopron megye fejlesztési tervének kialakításakor egy kutatás indult a Széchenyi Egyetemen a térségi fejlesztés új irányítási eszközeinek feltárására. A jelenlegi, társadalmi egyeztetésre kerülő változat még nem tartalmazza részletesen a kiemelt projektek leírását, mivel azok gyűjtése még folyamatban április 2-ig Az S3 stratégia készítésének első időszakában lefolytatott egyeztetések során beérkező nevesített programok a következők voltak, a felsorolás nem teljes körű, bővítésre és csökkentésre egyaránt kerülhet még a következő verzióban: PANNON Járműipari Központ, Győri és közép-dunántúli Járműipari körzet, Innovációs Inkubátorházak hálózata, ERFARET ++, Cloud computing és Data science Kutató és fejlesztő Központ, Centrope TT, Duna régió KK, Mobilis továbbfejlesztés (regionális hub-okkal?), Digitális adatközpontra épülő innovációs központ a szombathelyi volt huszárlaktanya területén, Innovációs asszisztens program országos lefedettséggel, E-mobility kísérleti kompetencia térség kialakítása, Zala mechatronikai innovatív kisvállalkozói övezet (nem járműipar), Ökoindustry kísérleti program Vas megyében regionális kiterjesztési lehetőséggel, Innováció finanszírozási ökoszisztéma rendszer kialakítása. 5.3 Egységes javaslatok horizontális, több prioritáshoz is kapcsolódó programokra: PCP PPI program A program keretében a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljárást és az innovatív közbeszerzést összefogó és koordináló, Magyarországot lefedő rendszer kerül kialakításra, mely magában foglalja az országos lefedettségű intézményrendszer kialakítását, valamint a program elemeinek meghatározását. A program irányítója: 73

74 - Nemzeti Innovációs Hivatal (nemzeti szint) - Regionális Innovációs Ügynökségek (regionális/helyi szint) A program keretében az alábbi szolgáltatások kerülnek kialakításra országos szinten, regionális szintre lebontva: - 1 országos mintaprojekt kialakítása (ha még a program tervezéséig nem valósult meg) és még lemenedzselése; - az ún. blue sky group szervezése, mely a K+F beszerzések alapjául szolgáló fejlesztési igényeket gyűjti össze és fejleszti; - innovatív közbeszerzési eljárás gyakorlatának kialakítása és a közbeszerzésben résztvevők számára tanácsadás, eljárásrendi segítség nyújtása; - alap létrehozása projektek állami részének részfinanszírozására. A program a flamand modellt követve, az alábbi elemekből és szakaszokból állna: I. fázis: Felmérés (1 év) Központi szerven keresztül projekt igények felmérése, innovációs platform működtetése, a K+F beszerzésre alkalmas projektek kiválasztása. II. fázis: Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (2 év) Az alap terhére a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés lefolytatása. A projekt projektmenedzsmenti feladatai 100%-os támogatási intenzitásban részesülnek, míg a K+F 75%- os intenzitásban. III. fázis: Innovatív közbeszerzés (1 év) Az a projektgazda, amelyik vállalja, hogy beszerzését, fejlesztését innovatív közbeszerzés keretében folytatja le, az alapból a tényleges beszerzés költségét 50%-ban finanszírozhatja. A program időtartama: 4 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA. Nyílt innovációs laboratórium A nyílt innovációs laboratórium egy olyan közösségi munkateret biztosít elsősorban fiatalok számára, ahol egy speciális szektor (pl. elektronika, informatika, stb.) keretén belül kifejleszthetik, kipróbálhatják ötleteiket. Ezek az ötletek részben koncepcionális szakaszban maradnak, 74

75 részben prototípus készül belőlük. A nyílt innovációs laboratórium infrastruktúrája és az ott dolgozók széleskörű, multidiszciplináris szaktudása folyamatosan segíti a fiatalokat fejlesztéseik során. A fiatalok egy szelekciós folyamatban kerülhetnek be a laboratóriumba, meghatározott időtartamra (max. 3 hónap). A projektek kiválasztásakor fontos szempont, hogy azok túljussanak a koncepcionális stádiumon, minél messzebb haladjanak a megvalósulás útján. Ez idő alatt kell a fiataloknak a fejlesztésüket egy olyan szintig kidolgozniuk, hogy azt a laboratórium szakmai zsűrije előtt bemutathassák. Ebbe a zsűribe azok támogató szervezetek kerülnek be, amelyek a laboratórium részbeni működését finanszírozzák. A zsűri dönt a projektek további felhasználásáról. A laboratórium támogatása lehetőséget ad a szükséges infrastruktúra kialakítására (a támogató szervezetek együttműködésével), valamint a szükséges egyéb feltételrendszer kialakítására (munkatársak, helyiség, stb.). A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a laboratórium piaci szolgáltatásokat is tud nyújtani vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek. A laboratórium működési elve lehetővé teszi, hogy egy kisebb befektetési alap létrehozásával az életképes ötletek piacosításába, induló vállalkozásokba is befektessen. A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA. A projekt időtartama: 3 év Nemzetközi innovációs együttműködési programok Az 1.3-as intézkedéshez kapcsolódóan, de többi intézkedésterületet is érintően nemzetközi innovációs együttműködési programok keretében az az országos lefedettséget biztosító intézményrendszer és működési rendszer kerül kialakításra, amely lehetőséget biztosít a különböző európai innovációs és kutatási kezdeményezésekbe történő bekapcsolódásra. Ilyen kezdeményezések például az európai innovációs partnerségek és az európai technológiai platformok. A programot nemzeti szinten koordináló Nemzeti innovációs hivatal és a területi lefedettséget biztosító regionális innovációs ügynökségek biztosítják a koordinációt: a szakmai szervezetek, szövetségek, nemzeti technológiai platformok bevonását a nemzeti KFI stratégia prioritásainak, valamint regionális fókuszainak mentén. A program keretében finanszírozásra kerül az európai partnerségekhez való kapcsolódás költségei, úgymint tagsági díjak, utazási, szakértői költségek. A program keretében kerülnek fenntartásra a már korábban kialakított nemzeti technológiai platformok. A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ETE és Interreg források A program időtartama: 7 év 75

76 A magyarországi innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségei A magyarországi innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségei az operatív RIÜ hálózat javaslata a 2. prioritáshoz kapcsoló kiemelt fejlesztési területre vonatkozóan Hazánkban a fejlesztéspolitika területén jelenleg zajló hatékonyságnövelő folyamatok, racionalizálások és az Új Széchenyi Terv elindítása jó kereteket, lehetőségeket teremt a nagy növekedési képességű, innovatív vállalkozások számára is. Ezen vállalati kör támogatása az állami szféra számára egyértelműen nyereséges. Meggyőződésünk, hogy a foglalkoztatási szinttel kapcsolatban célul kitűzött növekedés nem lehetséges ezen vállalati körre való fókuszálás nélkül. Minden vállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás ugyanis többszörösen térül meg és generál állami bevételeket (áfa, foglalkoztatásból eredő fogyasztásnövekedés, járulékok, stb.), amennyiben megvalósul egy új termék piaci bevezetése. A megvalósulás azonban nem könnyű, ahhoz szükséges, de messze nem elégséges feltétel a pályázati támogatás nyújtása. Az innováció területe a legkomplexebb fejlesztési terület. Nem írható le a folyamat egyszerű lineáris képletekkel, mint pl. az utak fejlesztése vagy a vállalati gépbeszerzés támogatása területén. A titoktartás, újdonságkutatás, iparjogvédelem, vállalkozás-kutatási intézmény együttműködés, finanszírozás, piacosítás, stb. mind-mind a majdani siker lehetőségét befolyásoló elem, és ezek sikeres megvalósításához szinte minden innovatív vállalkozásnak szüksége van külső segítségre, ezt az innovációban élen járó államokban a közszférától, az állam által támogatott innovációs szolgáltató rendszertől meg is kapják. Ennek elindítására most tökéletes az időpont. Az NKTH átalakulásával lehetőség nyílt a korábbi, nem kifejezetten a vállalkozások, innovátorok érdekeit előtérbe helyező, lassú és nehézkes innovációs pályázati rendszer helyett egy gyors, hatékony, projektfejlesztőtámogató hálózattal segített fejlesztési rendszer kialakítására az innováció területén. A Regionális Innovációs Ügynökségek hálózata ebben ajánlja fel segítségét! A regionális innovációs ügynökségek története, céljai A regionális innovációs rendszerek működtetésére, az innovációban érdekelt szereplők tevékenységének koordinálására és a régiós igényeknek megfelelő szolgáltatások nyújtása érdekében között tevékenykedtek a regionális innovációs ügynökségek konzorciumai, melyek 2008-ban regionális szervezetek (meghatározóan Regionális Fejlesztési Tanács vagy Ügynökség) tulajdonlásával önálló jogi személyekké alakultak. A regionális innovációs ügynökségek működésének eddigi eredményei A RIÜ-k az államigazgatáson kívül, ugyanakkor a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs politika meghatározó, közfunkciókat is gyakorló koordináló és hídképző szervezeteként működnek. Az ügynökségek elmúlt 3 éves működésükhöz összesen mintegy 2 milliárd forint támogatást használtak fel, ugyanakkor az általuk generált, mentorált és menedzselt innovációs projektek értéke meghaladja a 12,5 milliárd forintot. 76

77 Az ügynökségek működésének kiemelt eredményindikátorai INDIKÁTOR tartalma INDIKÁTOR összesített értéke a 7 regionális innovációs ügynökségre vonatkozóan Közvetlenül létrehozott új munkahelyek száma 56 Közvetetten létrejött új munkahelyek száma átlagosan, régiónként Létrejött új termékek, szolgáltatások száma 70 Kezdeményezett, mentorált és menedzselt innovációs projektek száma Kezdeményezett, mentorált és menedzselt innovációs projektek értéke (Md Ft) ,7 Szolgáltatásaikat igénybevevő szervezetek száma 1944 Kapcsolódó szakértői hálózat tagjainak száma 1442 Hazai klaszterek száma, amelyek működését a RIÜ-k támogatják (akár tagként, akár közreműködőként) Nemzetközi hálózatok száma, amelyekben a régiót képviselik a RIÜ-k A RIÜ-k részvételével megvalósuló nemzetközi kutatás-fejlesztési, és innovációs pályázati projektek A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs politikának véleményünk szerint négy kiemelt feladata van: 1. az innovatív magyar vállalkozások számának növelése; 2. a nagy növekedőképességű, innovatív magyar vállalatok megerősítése; 3. az innováció hasznosítási fázisának támogatása (piackutatás, marketing, piacra vitel) 4. az innováció komplex folyamatát támogatni tudó intézményrendszer felállítása Ezen utóbbi pont kapcsán a Nemzeti Innovációs Hivatallal és a hazai innovációs rendszer további szereplőivel való stratégiai együttműködésnek köszönhetően rendelkezésre áll egy hatékonyan működő, kiépített, országos hálózat (a Regionális Innovációs Ügynökségek hálózata), amely a nemzeti innovációs politika megvalósítását regionális és helyi szinten támogatja. Az új vagy tervezett eszközök (Új Széchenyi Terv, Innovációs Obszervatórium, a Regionális Operatív Programokban szereplő experimental action programok, stb.) segítségével lehető- 77

78 ség van egy eredményorientált, hatékony, egyablakos innováció támogató rendszer elindítására, továbbfejlesztésére. A regionális innovációs ügynökségek javasolt finanszírozási modellje A RIÜ-k finanszírozása jelenleg több lábon álló modellt követ, azonban az állami feladatok ellátásának biztosítása érdekében szükséges egyik láb az állami finanszírozás, amelyre az Új Széchenyi Terv stratégiájában foglaltaknak megfelelően a RIÜ-k eredményorientált, mértéktartó finanszírozása jegyében elegendő 50 millió Ft/év/RIÜ. Ez a további források bevonásával lehetővé teszi a kb. 50 fős hálózat fenntartását, a nemzeti célok érdekében történő továbbfejlesztését. Forrásigény között: 2,5 mrd Ft. Szolgáltatásfejlesztés a nemzeti K+F+I stratégiához kapcsolódóan Nemzeti KFI stratégia alapján: A központi és decentralizált innováció-menedzsment szolgáltatási keretek kialakítása 11/1. Központi innovációs szolgáltatások fejlesztése 11/2. Decentralizált innovációs szolgáltatások kialakításának megtervezése 2013.III.né IV.né. NGM (a NIH bevonásával) NGM (a NIH bevonásával) Ennek megfelelően több szolgáltatás előkészítését indíthatjuk meg, a KFI stratégia kiemelt vállalati célrendszeréhez kapcsolódóan és a meglévő tapasztalatokra alapozva, az alábbi területeken: - Vállalkozási tanácsadás induló, innovatív start-up vállalkozások számára: A szolgáltatás keretében a RIÜ-k projektmentori tevékenységet és üzleti terv készítést végeznek innovatív start-up vállalkozások számára. Cél a vállalkozások felkészítése a (kockázati) tőkebefektetők általi beruházásra. - Tudomány-kommunikáció: A tudománykommunikációt nemzeti szintű kommunikációval is szükséges segíteni. Ennek koordinálását a NIH látná el, továbbá regionális szinten a RIÜ-k tudják a helyi KFI szereplőket segíteni és munkájukat koordinálni. - PCP: A program keretében a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljárást és az innovatív közbeszerzést összefogó és koordináló, Magyarországot lefedő rendszer kerül kialakításra, mely magában foglalja az országos lefedettségű intézményrendszer kialakítását, valamint a program elemeinek meghatározását. A program irányítója: o Nemzeti Innovációs Hivatal (nemzeti szint) o Regionális Innovációs Ügynökségek (regionális/helyi szint) - SBIR: Az amerikai Small Business Innovation Research (SBIR) program kockázati tőke-ösztönző program. Ennek kapcsán a vállalkozót a NIH RIÜ-k segítségével ta- 78

79 nácsadók, piaci befektetők, szakemberek segítik, hogy a kockázati tőkepiac szereplői közül finanszírozóra találjon. A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA TA és KTIA források A program időtartama: 3 év Tudomány-kommunikáció A 2. prioritás 5. intézkedéséhez kapcsolódóan került megfogalmazásra ez a kiemelt fejlesztési terület. A tudományos kutatás társadalmi támogatottságának sikere jórészt azon múlik, hogy a kutatók mennyire készek és képesek párbeszédre a közvéleménnyel, hogyan képviselik a nyilvánosság fórumain eredményeiket. A tudomány kommunikálása és menedzselése egyaránt professzionalitást kíván, amihez a szaktudományos gyakorlaton túli ismeretek és készségek szükségesek. A kutatóknak olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, melyek alkalmassá teszik őket a tudomány közvetítésére, mégpedig közérthető, sok szempontú, a modern technika nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználó formákban, mind a szakmai, mind a laikus nagyközönségnek. A kezdeményezés célja, hogy a program segítse a kutatókat, olyam tudás megszerzésében, melyek révén képesek lesznek: - kutatásaikról illetve intézményükről a médiában hitelesen és hatásosan információkat közölni; - a döntéshozók és laikus érdeklődők számára egyaránt érthetően és meggyőzően bemutatni szakmai tevékenységüket; - projektjeik, intézményük munkájának stratégiai tervezésekor és megvalósításakor figyelembe venni a kellő információkat a kutatás-fejlesztési rendszer és az intézménypolitika helyzetéről, folyamatiról; - megfelelni a kutatás- és intézménymenedzsmenti feladatok elvárásainak a gazdálkodás, projektmenedzsment és szakpolitika területén egyaránt; - ilyen irányú érdeklődésük esetén bekapcsolódni az intézményi, országos és uniós kutatáspolitika folyamataiba. Ezen célok összhangban vannak az Akadémia, az akadémiai kutatóintézetek és kutatóhelyek, valamint a teljes magyar kutatás-fejlesztési intézményrendszer érdekeivel, megújulási törekvéseivel. Ezért fontos lenne, hogy minden egyes kutatási projektben elvárás legyen a megfelelő kommunikációs és disszeminációs tevékenység. A tudománykommunikációt nemzeti szintű kommunikációval is szükséges segíteni. Ennek koordinálását a NIH látná el, továbbá regionális szinten a RIÜ-k tudják a helyi KFI szereplőket segíteni és munkájukat koordinálni. SBIR 79

80 A 3. prioritás alá besorolható ez, az amerikai Small Business Innovation Research (SBIR) program mintájára megtervezett fejlesztés, amely az egyik legsikeresebb, kockázati tőkeösztönző program, a 2005-ben indított Irinyi Program annak számos elemét átvette, úgymint szakaszos támogatás és fejlesztés. Az SBIR program viszont szerkezetét, formáját tekintve eltér az Európában alkalmazott modellektől. Legfőbb különbség, hogy a folyósított állami támogatás díj, amely nem jelent tulajdonszerzést a vállalkozásban, az innovatív vállalkozások célzott pénzügyi támogatásáról van szó, amely vállalkozások K+F és piaci tevékenységeit kockázati tőke fogadásával bezárólag segíti. Az állami beavatkozás formája tehát egy díj (grant), amelyet a vállalkozások egy szűk csoportja kaphat: - profitorientált vállalkozás - aki főállású kutatót munkaviszonyban foglalkoztat, és - alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 250 főt. A támogatás 3 fázisban és szakaszosan valósul meg. Az első fázisban körülbelül Ft kap a vállalkozás, hogy innovációs ötletét kidolgozza 1 év alatt. A díj elnyerését olyan bíráló bizottság dönti (NIH, RIÜ-k) el, ahol mérlegelik a vállalkozás, illetve a vállalkozási ötlet innovativitását, a vállalkozói kvalitásokat, és a jövőben realizálható nyereséget is. A második fázisban 2 éven keresztül 5-50 millió Ft finanszírozással segítik a korábbi szakasz nyerteseit abban, hogy a kidolgozott és megvalósított innovációs ötletet üzleti alapokra helyezze. A harmadik fázis a piaci bevezetés már nem jár pénzügyi támogatással, hanem szakmai támogatást vehet a pályázó igénybe. Ebben a szakaszban a vállalkozónak, a NIH RIÜ-k segítségével tanácsadók, piaci befektetők, szakemberek segítik a munkáját, hogy a kockázati tőkepiac szereplői közül finanszírozóra találjon. Az 1. prioritásban foglaltakhoz rendelhető leendő pályázati felhívásokra vonatkozó egységes javaslatok Horizont 2020 projektek előkészítési pályázata A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson a Horizont 2020 programokban való részvétel előkészítésére (pályázat előkészítése és szerződéskötés). Horizont 2020 projektek társfinanszírozási pályázata 80

81 A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére kiegészítő támogatást nyújtson a Horizont 2020 költségvetéséből támogatott kutatás-fejlesztési projektek költségvetéséhez. A program keretén belül csak olyan költségek számolhatóak el, melyek nem kerülnek elszámolásra az Európai Bizottság felé. A 2. prioritásban foglaltakhoz rendelhető leendő pályázati felhívásokra vonatkozó egységes javaslatok Vállalkozások és a kutatási szféra közötti együttműködési projektek A programban elsősorban kis- és középvállalkozások, valamint felsőoktatási intézmények és kutatóintézet közös KFI projektjei kerülnének finanszírozásra, melyek célja új, innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztése. Két finanszírozási modell javasolt: 1. Kisléptékű projektek: max. 100 millió forint 2. Nagyléptékű projektek: max. 1 milliárd forint A program célja, hogy növelje a vállalkozások versenyképességét, javítsa termékstruktúrájukat és termelékenységüket, valamint, hogy a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő projektek által, innovatív termékek, technológiai folyamatok és szolgáltatások jöjjenek létre az innováció szereplőinek együttműködése révén. Az EIT kezdeményezéshez, valamint a KIC-ekhez való kapcsolódást segítő program A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson az EIT kezdeményezéshez, valamint a KIC-ekben való részvétel előkészítésére (pályázat előkészítése és szerződéskötés). A 3. prioritásban foglaltakhoz rendelhető leendő pályázati felhívásokra vonatkozó egységes javaslatok Innocsekk 3 81

82 A támogatás célja a mikro és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások igénybevételére, kiemelten a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer előmozdítása. A nyertes pályázók az Innocsekk 3 -at egy előzetesen akkreditált KFI szolgáltatónál használhatják fel, válthatják be. A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, az alábbiak szerint: K+F szolgáltatás igénybevétele (pl. laboratóriumi mérések, technológiai vizsgálatok, tesztelések, stb.), prototípus készítése műszaki segítség igénybevétele, szabadalmi kutatási szolgáltatások igénybevétele, ipar- és szerzőijog-védelmi tanácsadás igénybevétele, hazai szabadalmi, védjegy-, használati- és formatervezésiminta-oltalmi bejelentések; A programban megítélésre kerülő támogatás nem automatikus, hanem objektív és mérhető szempontrendszer alapján történik. A program keretében nyújtható támogatásokra leköthető forrás a pályázat meghirdetését követő hétéves időszakra évente millió forint, azaz 14 milliárd forint összesen 7 évre. Maximális támogatási összeg 3 millió forint. Kreatív csekk A támogatás célja a mikro, kis- és középvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása a kreatív termékfejlesztési szolgáltatások igénybevételére. A nyertes pályázók a kreatív csekk-et egy előzetesen akkreditált szervezetnél használhatják fel kreatív szolgáltatások igénybevételére. A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, az alábbiak szerint: termékdesign ipari formatervezés csomagolás/ csomagolástechnika branding arculat és honlaptervezés 82

83 video és audio anyagok készítése PR kampány új kommunikációs technológiák (okostelefon alkalmazások) A programban megítélésre kerülő támogatás nem automatikus, hanem objektív és mérhető szempontrendszer alapján történik. A program keretében nyújtható támogatásokra leköthető forrás a pályázat meghirdetését követő hétéves időszakra évente 500 millió forint, azaz 3,5 milliárd forint összesen 7 évre. Maximális támogatási összeg 3 millió forint. Vállalkozások külpiaci megjelenését támogató program A Nemzeti Külgazdasági Hivatal kereskedelemfejlesztési pályázatának folytatása a as időszakban, a magyar kis- és középvállalkozások külpiaci projektjeinek megvalósítására. A pályázat kiemelten támogatja azokat a magyar mikro, kis- és középvállalkozásokat, amelyek magas magyar hozzáadott értéket jelentő termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő. A pályázat elbírálásakor előnyt élvezzenek a KFI tevékenységet folytató vállalkozások projektjei. A pályázat alapvető célkitűzése a kkv-k magyar exportban jelenleg alacsony részarányának növelése. A rendszer magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását kívánja elősegíteni. A pályázat költségvetése a 7 éves időtartamra összesen 3 milliárd forint. Virtuális inkubáció A as időszakban nagy számban épültek az inkubátorházak az ország különböző pontjain. Ezek elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket tartalmaztak, úgymint épületek felújítását, közművek kiépítését. Ezen fejlesztések kis százalékban tartalmaznak magas szintű inkubációs szolgáltatások, hiszen maguk a fejlesztési projektek az infrastruktúra fejlesztésére és kiépítésére fókuszáltak. A virtuális inkubáció program keretében az inkubációs szolgáltatások színvonalának emelése történik meg, mely magában foglal humán-erőforrás fejlesztését is, valamint új szolgáltatások kialakítását, mint pl. mentorprogram). A program kisebb részben támogatja az épületek átalakítását, technológia fejlesztését a szolgáltatás-bővítés miatt. A program részét képezi egy minőségirányítási rendszer kialakítása (az ipari park címekhez hasonlóan). 5.4 A tervezett szakpolitikai beavatkozásokat finanszírozó lehetséges források 83

84 A stratégia megvalósításába rövid távon az EU 2007 és 2013 közötti, innovációval kapcsolatba hozható támogatási alapjai és konstrukció vonhatók be. Ezek közül a legtöbb intézkedést érintően a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 1. K+F és Innováció a versenyképességért c. prioritása vonható be, a Nyugat-dunántúli Operatív program 1. Gazdaságfejlesztés c. prioritása kínálhat finanszírozási forrást. Bizonyos intézkedéseket (pl. a soft jellegű beavatkozásokat, a tudatformálást, disszeminációt) érintően az Európai Területi Együttműködés operatív programjai, illetve az EU kutatási keretprogramja, illetve technológiai platformjainak ösztönzése kínálhat támogatási lehetőséget. Középtávon, a időszak tekintetében az új kohéziós politika nemzeti és nemzetközi szintű programjai kínálnak finanszírozási lehetőséget. A stratégia véglegesítésének pillanatában nem ismeretek sem az EU szintű programok részletes tartalmi elemei, sem a hazai források esetleges jövőbeni rendelkezésre állásával kapcsolatos információk. Előbbiekkel kapcsolatban tudható, hogy az EU 2020 céloknak és a tematikus koncentráció elvének megfelelően az innováció a gazdasági versenyképesség fenntartásának és lehetőség szerinti fokozásának kiemelt eszköze lehet, és egyben számítani kell a területiség, a területi szempontok súlyának növekedésére, ugyanakkor ezen célok megvalósításának Magyarország régióit érintő vonatkozásai nem ismertek. A tisztán a hazai költségvetés terhére finanszírozott innovációs források megjelenésére az innovációs járulék felhasználása függvényében kerülhet sor a jövőben a KTIA forrásaiból. Ez a forrás előreláthatólag a korábbi évekhez hasonló nagyságrendű lehet, programalapú, decentralizált elvek mentén történő felhasználására jelenleg csekély törekvés látható, várhatóan központi elosztás mentén kerül majd felhasználásra. A vissza nem térítendő forrásokat jól kiegészítheti a visszatérítendő források rendszere: - Az elmúlt években nem érte el a lehetséges potenciálját a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. (RFH) által kezelt kedvezményes források kihelyezése. A központi (budapesti) döntéshozatal és a kereskedelmi banki szemlélet (pl. nagyarányú biztosíték megkövetelése) nehezítette az RFH forrásainak kihelyezését kedvezményesen, akár magasabb kockázatú vállalati (kutatási) projektekbe. A helyi döntéshozatal erősítése és a magasabb kockázatú, esetleg ingatlanfedezet nélküli hitelek engedélyezése nagymértékben segítheti a vállalati innovációt a tőkehiányos célcsoportban. - A JEREMIE források lehívását erősíthetjük a megfelelő projektek és jó minőségű üzleti tervek előkészítésével, ebben a RIÜ tanácsadási tevékenysége segíthet. Az EU közvetlen brüsszeli forrásai esetében Magyarország a többi tagállammal áll versenyben. - Horizont 2020 források: ezeknek a forrásoknak az eléréséhez négy kritérium szükséges: Kiválóság: olyan KFI központok kialakítása, melyek saját témájukban Európa legjobbjai közé tartoznak. A potenciális területek lehetnek Nyugat-Dunántúl esetében többek között: járműipar-mechatronika; faipar, egészségturizmus, energetika. 84

85 - Kapcsolatok: brüsszeli képviseletek kialakítása/megerősítése. - Projektmenedzsment: az EU kutatási projektek menedzsmentje minden tagállamban külön specializációt igényel, fontos, hogy a kutatókat és vállalkozásokat tehermentesítsük ezen feladatok alól, hogy ők csak a szakmai kérdésekre tudjanak koncentrálni. - Kiegészítő források: a korábbi évekhez hasonlóan fent kell tartani a konzorciumépítő és forrás-kiegészítő pályázatokat mind a Horizont 2020, mind más európai kezdeményezések vonatkozásában (pl. EIT) - A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap területi vetülete: Ahogy a felmérésből is kiderült, a KTIA legnagyobb része a közép-magyarországi régiót támogatja, amely azonban nem biztosítja azt, hogy a támogatások aránya a KTIA alapjául szolgáló innovációs járulékok befizetésével legyen összhangban (azok nem csak a központi régióból származnak). Javasoljuk, hogy legalább az ezzel kapcsolatos %-os arányokat tartsuk meg. A nagy KMR részarány azért sem kedvező a KTIA-ból, mert így gyengíti az ET által elfogadott koncepciót, miszerint a KFI/gazdaság a konvergencia (kevésbé fejlett) régiókban történő erősítését szolgája. Természetesen megoldást jelenthet az is, hogy a nagyobb vidéki egyetemi városokba lesznek irányítva a KFI központok. Ezzel a megoldással megakadályozható a képzett munkaerő KMR-ba/külföldre vándorlása, hiszen magas képzettségüknek megfelelő magas bérű munkahelyet találnak a képzett fiatalok. A fenti javaslatok csökkentenék a magyar gazdaság/kfi intézményrendszer Budapest-centrikusságát és az ebből fakadó problémákat, úgymint közlekedés, CO2 kibocsátás, EU támogatások lehívásának nehézsége, stb. Ennek természetesen feltétele, hogy a KTIA által biztosított ilyen jellegű kiskapuk nagy részét bezárjuk. Hosszútávon elérhető válhatna a német gazdaság decentrális felépítése és egy stratégiailag kiegyensúlyozott ország-szerkezet (térszerkezet) hozható létre. Ezzel párhuzamosan hosszú távon a közszféra innovációját elősegítve át kell gondolni az állami/államigazgatási egységek/intézmények konvergencia (kevésbé fejlett) régiókba helyezését is. - A K+F és gazdaságfejlesztési forráselosztási intézményrendszer: Mindenképpen szükséges egy hatékony, rugalmas, pályázó-orientált támogatási intézményrendszer létrehozása. Nem szabad a költségvetési időszak hibájába esnünk és célorientált intézmények helyett, pályázati-technikai orientációjú intézményrendszert létrehozni. Az irányító intézményeknek (IH, minisztérium, stb.) stratégiai célokat kell szem előtt tartani és ehhez igazítani a pályázatok technikai lebonyolítását. A pályázatok technikai lebonyolításának rendszere mind de-koncentrált, mind de-centralizált intézményrendszeren keresztül elképzelhető. A decentralizált intézményrendszer közelebb áll az elfogadott EU standardokhoz. A helyi szereplők számára azonban mindenképpen fontos a helyi benyújtású pályázat, ebben is a KMR-centrikusság feloldását látják. 85

86 A stratégia megvalósításába rövidtávon az EU innovációval kapcsolatba hozható támogatási alapjai és konstrukció vonhatók be. Ezek közül a legtöbb intézkedést érintően a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 1. K+F és Innováció a versenyképességért c. prioritása vonható be, a Nyugat-dunántúli Operatív program 1. Gazdaságfejlesztés c. prioritása kínálhat finanszírozási forrást. Bizonyos intézkedéseket (pl. a soft jellegű beavatkozásokat, a tudatformálást, disszeminációt) érintően az Európai Területi Együttműködés operatív programjai, illetve az EU kutatási keretprogramja, illetve technológiai platformjainak ösztönzése kínálhat támogatási lehetőséget. Középtávon, a időszak tekintetében az új kohéziós politika nemzeti és nemzetközi szintű programjai kínálnak finanszírozási lehetőséget. A stratégia véglegesítésének pillanatában nem ismeretek sem az EU szintű programok részletes tartalmi elemei, sem a hazai források esetleges jövőbeni rendelkezésre állásával kapcsolatos információk. Előbbiekkel kapcsolatban tudható, hogy az EU 2020 céloknak és a tematikus koncentráció elvének megfelelően az innováció a gazdasági versenyképesség fenntartásának és lehetőség szerinti fokozásának kiemelt eszköze lehet, és egyben számítani kell a területiség, a területi szempontok súlyának növekedésére, ugyanakkor ezen célok megvalósításának Magyarország régióit érintő vonatkozásai nem ismertek. A tisztán a hazai költségvetés terhére finanszírozott innovációs források megjelenésére az innovációs járulék felhasználása függvényében kerülhet sor a jövőben a KTIA forrásaiból. Ez a forrás előreláthatólag a korábbi évekhez hasonló nagyságrendű lehet, programalapú, decentralizált elvek mentén történő felhasználására jelenleg csekély törekvés látható, várhatóan központi elosztás mentén kerül majd felhasználásra. Javaslat a Nemzeti Gazdaságfejlesztési és Innovációs Célelőirányzatra, mint alternatívára Magyarország 2011-ben nagyjából a GDP 1,2 százalékát fordította K+F-re. Ez igen enyhe növekedés, ami a vállalati ráfordítások növekedéséből származik. A 2012-es adatot még nem tudjuk, az ismert, hogy 2012-ben az MTA kutatóintézet-hálózatában elindított új programok esetében jelentősen nőtt az állami ráfordítás. Ahhoz, hogy 2020-ra elérjük az 1.8 százalékot, minden évben évi 0,07 százalékos növekedést kell produkálni, ez nagyjából évi 23 milliárdos emelkedés, ami szerintem tarthatónak tűnik. A ráfordítások hatékonyságát célzó K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) stratégia kimunkálása azért is indokolt, mert a ráfordítási célkitűzés az éremnek csak az egyik oldala, a hatékony felhasználás legalább ilyen fontos. Az Európai Unió kutatás-fejlesztést és innovációt élénkítő politikája és intézkedései kudarcnak tekinthetőek az elmúlt tíz év vonatkozásában, de legalábbis nem érték el eredeti céljaikat. Ezt az állítást alátámasztó példaként említhetőek: a lisszaboni célkitűzések el nem érése, az unió egyes szervei által elvégzett értékelés többek között az FP7-es program értékelése alapján a KKV fejlesztésben és innovációtámogatásban elért nagyon csekély eredmények és azok az objektív mutatók is, amelyek szerint az EU lemaradása tovább nőtt a világ innovációban élen járó térségeihez képest. Úgy tűnik azonban hogy a helyenként megtörtént fejlesztéspolitikai önreflexió ellenére az uniós szakpolitika irányai változatlanok, sőt egyre fókuszáltabbak és így egyre szűkítőbb hatást generálók lesznek. Megvizsgálva például a Horizon 2020 programot látható, hogy azok 86

87 az akadályok még erősebbek lesznek, amelyek eredményeképpen hazai kisvállalkozások kevés sikeres pályázattal rendelkeztek az FP7 programban. A gazdaságfejlesztési programok területén pedig például hazai operatív program szintjére lebontva a GINOP néhány fókuszált eszközzel szinte kizárólag a növekedés és foglalkoztatás célokat fogja támogatni. Sokféle, egymást kiegészítő és támogató, az innovatív KKV-k számára testreszabott fejlesztési eszközről tehát elképzelhető, hogy a következő időszakban majd nem beszélhetünk. Lásd. az alábbi nyilatkozat részletet: Az Európai Bizottság a kohéziós politika kapcsán ambiciózus javaslatokat fogalmazott meg a as időszakra vonatkozóan. Elfogadásukat követően ezek a javaslatok a jelenlegi időszak számos sikertörténetére építenek majd, még nagyobb hangsúlyt fektetve a növekedésre és a foglalkoztatásra, és biztosítva, hogy a strukturális alapok tovább erősítsék Európa új gazdaságirányítási rendszerét. Jelentés az Európai Tanács számára, június A nyilatkozat lényege, hogy a valódi figyelem a növekedésre és foglalkoztatásra fog irányulni, egységes gazdaságirányítási sémák mentén, amelyek alapvetően mennyiségi és nem minőségi szempontok. Nem tartalmazzák például a gazdaságszerkezet átalakítását extenzívről intenzív irányokra vagy kreatív gazdaságfejlesztési eszközök alkalmazását sem, amelyet közvetlenül nem feltétlenül generálnak például foglalkoztatásnövekedést, hosszú távon azonban megalapozzák a magas hozzáadott értékű innovatív termelési/szolgáltatási kínálat bővülését. Az európai és a hazai lemaradás fő oka abban keresendő, hogy bár nagy figyelmet fordítunk és relatív nagy forrásokat allokálunk a tudásgeneráló folyamatokra (K+F), nagyon kevéssé fókuszálunk a TUDÁSHASZNOSÍTÁSRA, ami pedig az innováció lényegét jelenti. A K+F eredmények nagy részéből részben forráshiány miatt sosem lesz piaci eredmény, amivel így tulajdonképpen a K+F költségei sem térülnek meg. A tudás egy másik része pedig, azonos okokból nem hazánkban hasznosul. A következő időszakban ezért kulcskérdés lesz, hogy a tudáshasznosításra a tényleges innovációra fókuszált figyelem és források irányuljanak. Támogatni kell a piacra vitelhez szükséges teljes folyamat költségeit, például a marketingköltségeket. Ha az előző időszak tapasztalatait vesszük alapul, akkor ezen eszközök nem álltak megfelelő mértékben rendelkezésre: - a horizontális operatív programok közül egyedül a GOP 1.3.1/C. pályázata támogatta ezt a célt, azonban erősen korlátozott eszközökkel (mindössze 3 támogatható tevékenységtípussal, max. 65% támogatásintenzitással, korlátozva a pályázói kört, stb.) - a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból ilyen célú támogatás az Innocsekk program óta nem került kiírásra, innovátoroknak szóló új pályázat pedig 2009 óta egyáltalán nem (ennek magyarázata általában az EU K+F Keretszabályához való igazodási kötelezettség volt) - szintén a KTIA évek gyakorlata pedig szakmai megalapozottság híján ugyan a kizárólag Közép-Magyarország számára kiírt pályázatok túlsúlya 87

88 - a területi operatív programok keretében a hét régióból mindössze négyben jelent meg részben hasonló céllal pályázati kiírás (start-up pályázat), csekély keretösszeggel (összesen országosan 1,7 Mrd Ft) - a 7. Keretprogram értékelése során kiderült, hogy az kifejzetten nem a hasznosításra, hanem újabb tudás generálására fókuszált az elmúlt időszakban - jelenleg egyedül az innováció hasznosítás sok eleme közül az iparjogvédelmi terület egy részére érhető el támogatás Lehetséges, hogy ELVILEG ugyan támogatható lett volna a fenti cél több program keretében is, azonban arra lenne szükség, hogy ezek a források a GYAKORLATBAN IS, FOLYAMATOSAN elérhetőek legyenek. Jelen pillanatban egy élő, beadható pályázati kiírás sincsen a fenti célra, vagyis a korábbi évek során generált tudás folyamatosan amortizálódik és veszíti el (veszítjük el) az esélyét annak, hogy a gazdaságban megjelenve növekedést és foglalkoztatást generáljon. Természetesen között esély nyílik egy állandó, folyamatosan elérhető, átfogó innováció-finanszírozó eszközrendszer kiépítésére a jelenleg ismert, mainstream finanszírozási keretek között is. Nagyon hatékony lenne, ha ez sikerülne, azonban ha ez nem válik lehetségessé a jelenlegi keretek között, akkor a célok csak egy új, nemzeti, kreatív, a hatékonyságot célul kitűző forrással válnak elérhetővé, például célelőirányzat formájában. Az innovációban élen járó országok ezt így oldják meg, elsősorban nem az EU forrásokra építenek. Ennek alátámasztásául a fentebb már idézett Európai Tanács számára készített jelentésből egy érdekes statisztika: A fenti statisztikából világosan kiderül, hogy az állami beruházások tekintetében (de analóg módon általában a fejlesztéspolitika területén) hazánk az Európai Unióban a legnagyobb arányban kizárólag a Strukturális Alapok pályázati támogatásaira épít, kiszolgáltatva ezzel jövőbeli fejlődését az EU korábbi megállapítások alapján nem túl sikeres trendjeinek. Ha ugyanis kizárólag EU-s forrásokból fejlesztünk, akkor csak azt tudjuk fejleszteni és csak úgy, 88

89 ahogy az EU források lehetővé teszik. Nem pedig úgy, ahogy szükséges lenne nemzeti érdekek alapján. A fenti ábrából világosan látszik, hogy az innovációban élenjáró országok számára marginális forrást jelentenek az EU-s források, hiszen a nemzeti innováció-támogatási rendszerük olyan hatékony, hogy az abból származó hasznok (foglalkoztatás növekedés, export bevétel, fogyasztás növekedés, stb.) életképessé teszik az EU forrásoktól független nemzeti rendszerek működtetését. Amennyiben Magyarországnak valós célja az előretörés ezen a területen a többi országhoz képest, akkor az innováció piaci hasznosításának területére fókuszált eszközrendszer szükséges. Ha pedig ezen szükségleteket nem fedik le a rendelkezésre álló keretek, akkor szükség lesz mint egy B tervként egy Nemzeti Gazdaságfejlesztési és Innovációs Célelőirányzat (vagy bárhogy is nevezzük) létrehozására. A lehetséges forrás mindenekelőtt az állami költségvetés. Korábbi felméréseink és számításaink bizonyítják, hogy a hatékonyan felhasznált innováció hasznosítást támogató fejlesztési források éves megtérülése 20-50% lehet, vagyis az állam ilyen módon gazdaságélénkítésbe fektetett pénzeszközei tulajdonképpen rentábilisak és az állami költségvetés számára megtérülőek lehetnek azzal összehasonlítva is, mintha ugyanezt az összeget K+F-re, EU-s társfinanszírozással használná fel az állam. Támogatási cél: A Régió specifikus gazdasági elemeinek lendületbe hozása, innováció orientált fejlesztések támogatása, valamint az innováció térbeli terjedésének elősegítése társadalmi szemléletformálással. Specifikus cél: A tudás piaci hasznosításának (innováció) támogatása Beavatkozási eszközök (támogatásra javasolt tevékenységek) Külföldi szabadalmaztatás támogatása Piaci tesztelést követő folyamatok támogatása Piaci hasznosítás, értékesítés, marketing folyamatosan rendelkezésre álló támogatása Kis ötletek, alacsony forrásigényű fejlesztések támogatása egyszerű eljárásrendi szabályok mentén Start-up és spin-off vállalkozások indításának támogatása 6. Monitorozás és értékelés A Nyugat-dunántúli régió Intelligens Szakosodási Stratégájának monitoring rendszere és indikátorai a többi magyarországi régióval összehangolva, egységes felépítésben kerültek kialakításra. Az egységes indikátor rendszert a Nemzeti Innovációs Hivatal dolgozta ki. A RIS3 monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorok a következő három főcsoportba sorolhatók: 89

90 - Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi régiójához, az országos vagy az EUátlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott régió erősségeit és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről annak érdekében, hogy megértsük a többi régióhoz viszonyított állapotot. A kontextus indikátorok alkalmasak arra, hogy a régiós potenciálokat és kitörési pontokat azonosítani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok között, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez. - Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló tevékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevékenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges céljai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei. - Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik. Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhetőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indokolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk. A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható információt adni a programok sikerességéről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez. Az itt megadott teljesítmény és eredmény indikátorokhoz 2020.as céldátummal célértékeket rendeltünk. Ezzel szemben a kontextus indikátorok tájékozató jellegűek, azokhoz célértéket nem rendeltünk. Ennek oka, hogy az ilyen mutatók értéke több (illetve komplex) társadalmigazdasági jelenség hatására is változhat mindkét irányba, tehát a RIS3 keretében megbízhatóan nem tervezhető. 6.1 Kontextus indikátorok Indikátor Indikátor jellege (1: HR; 2: infrastruktúra) Regionális adatok 1 GDP/fő vásárlóerő-paritáson (PPP euró), Élő munka termelékenysége (GDP (millió Forint)/foglalkoztatottak ezer fő), 2010 Migrációs mérleg (ezer fő), február október 1. között K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a % 90

91 5 foglalkoztatottak arányában, 2011 Vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányában, % 6 Vállalati K+F kutatóhelyek száma, Egy teljes állású kutatóra eső K+F ráfordítások (millió forintban), 2011 FP7 Elnyert támogatási összeg (millió euró), február végéig FP7 Támogatási szerződések száma (db), február végéig Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE) az aktív népesség arányában, 2011 Tudomány és technológia emberi erőforrás oktatás mutató (TéTEE - oktatás) az aktív népesség arányában, 2011 Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma a feldolgozóipari foglalkoztatottak arányában, 2011 Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak arányában, Felsőoktatási intézmények oktatóinak száma, Phd/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma között, éves átlag KFI tevékenységet végző ipari parkok száma, Akkreditált innovációs klaszterek száma, Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma, 2012 Regional Innovation Scoreboard 2012 a technológiai innovatív vállalatok arányából képzett regionális normált indexe Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál történt szabadalmi bejelentések száma éves átlaga egymillió főre vetítve Európai Szabadalmi Hivatalhoz történt szabadalmi bejelentések száma éves átlaga egymillió főre vetítve

92 főre jutó vezetékes internet előfizetés,

93 6.2 Eredmény és teljesítmény indikátorok Indikátor neve Bázisérték mérési dátuma Bázisérték Célérték (2020) 1 K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma Vállalati K+F területén dolgozó kutatófejlesztők száma Vállalati K+F kutatóhelyek száma Teljes K+F ráfordítás (millió Ft) Kutatás és technológiai innovációs alap pályázatain elnyert összeg (millió forintban) Kutatás és technológiai innovációs alap nyertes pályázóinak száma GOP és AIK K+F releváns pályázatian elnyert összeg (millió forintban) GOP és AIK K+F releváns pályázatain nyertes pályázók száma Felsőoktatás és vállalati szféra közötti kooperációval beadott pályázatok aránya (%) Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE), ezer fő Tudomány és technológia emberi erőforrás oktatás mutató (TéTEE - oktatás), ezer fő Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma, ezer fő Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma, ezer fő PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma , éves átlag , éves átlag , éves átlag , éves átlag , éves átlag , éves átlag KFI tevékenységet végző ipari parkok száma

94 16 Akkreditált innovációs klaszterek száma Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál történt szabadalmi bejelentések száma , éves átlag A kontextus-indikátorok elemzéséhez használt komplex mutatók leírása A különböző mutatók jobb értelmezhetősége érdekében, illetve, hogy felfedjük a területi tendenciák főbb jellegzetességeit, két komplex mutatót alkottunk a kontextushoz kapcsolódó indikátorokból. (Mivel a számított komplex mutatók csak az elemezhetőség javítását szolgálják, nem igényelnek célértékeket az egyes régióktól, ezért azokat csak kontextusindikátorokból képeztük). Ez a két általunk számított mutató: - KFI emberi erőforrás komplex mutató: ez a mutató a KFI tevékenységek emberi erőforrás oldalát ragadja meg: mennyiségi és minőségi adatokból áll össze. - KFI infrastruktúra komplex mutató: ez a mutató jól jellemzi bármilyen fajta KFI tevékenység anyagi és nem anyagi infrastrukturális feltételeinek rendelkezésre állását. Az alapadatokat bemutató táblázatban jelöltük, hogy melyik indikátor melyik komplex mutató alá lett besorolva. A mutatóinkat ún. normalizálás módszer segítségével képeztük. A módszer lényege, hogy minden egyes értéket az adatsor maximumának (az adott mutatóban legmagasabb értékkel rendelkező régió adata) százalékában ad meg (i.e. ahhoz viszonyít). Ezután a kapott számértékek átlagát vettük, tehát minden régióra megkaptuk azt a két értéket (dimenzióként egyetegyet), hogy átlagosan az egyes mutatókban a legjobban teljesítő régió megfelelő adatának hány százalékát mutatja. 94

95 KFI emberi Infrastruktúra erőforrás komplex mutató; Közép- Magyarország; 0, , KFI Infrastruktúra KFI Infrastruktúra komplex mutató; komplex mutató; KFI Infrastruktúra Dél-Alföld; KFI Közép-Dunántúl; emberi erőforrás KFI emberi erőforrás KFI emberi KFI erőforrás emberi Infrastruktúra KFI erőforrás emberi erőforrás komplex mutató; KFI emberi erőforrás 0, komplex 0, mutató; komplex mutató; komplex komplex mutató; mutató; KFI komplex Infrastruktúra mutató; Észak-Alföld; KFI komplex Infrastruktúra mutató; Közép-Dunántúl; Dél-Alföld; Észak-Alföld; Észak- komplex Nyugat-Dunántúl; mutató; KFI emberi 0, komplex Dél-Dunántúl; 0, , , Magyarország; Nyugat-Dunántúl; erőforrás mutató; 0, , , , , Dél-Dunántúl; komplex mutató 0, KFI Infrastruktúra komplex mutató 9. ábra: a kontextus-indikátorok két dimenziójának regionális összevetése (0-1 közötti értékkészlet: normalizált értékek átlagából képezve). Forrás: az indikátorrendszer alapján saját számítások 95

96 7. Irodalomjegyzék - Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations (RIS3). (http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/s3pguide) - Regional Innovation Scoreboard Európai Bizottság. Belgium (http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ris-2012_en.pdf) - BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia NGM DIGITÁLIS MEGÚJULÁS CSELEKVÉSI TERV Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció Az országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata. Budapest NGM - Módszertani útmutató az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiák (RIS3) elkészítéséhez (NIH 2013.) - RIS Navigator Nyugat-dunántúli Átfogó program ( ) - Győr-Moson Sopron megye területfejlesztési koncepciója - Vas megye területfejlesztési koncepciója - Zala megye területfejlesztési koncepciója - Ausztria-Magyarország Program stratégia tervezési workshop emlékeztetői - OECD Regional Development Working Paper 2011/03 - Regionális Helyzetelemzés NIH Obszervatórium Kaleidoszkóp, Vállalati K+F jelentés, NIH 2012, 96

97 8. Melléklet A kontextus indikátorok magyarázata 1. GDP/fő vásárlóerő-paritáson (PPP euró) Értelmezés Forrás/Év KSH, 2010 Egy főre jutó bruttó hazai termék a gazdasági teljesítmény legáltalánosabb mérőszáma. 2. Élőmunka-termelékenység [GDP (millió Ft) /foglalkoztatottak ezer fő] Értelmezés A GDP/foglalkoztatottak hányadosa az élőmunka-termelékenységet méri. Forrás/Év KSH, Migrációs mérleg (ezer fő) Értelmezés A közötti nemzetközi és belföldi népességmozgás egyenlegét mérő mutató. Forrás/Év KSH, 2001 február október K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányában Értelmezés A K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg százalékban az adott régióban a teljes foglalkoztatottakhoz képest. Forrás/Év KSH, Vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányában Értelmezés A vállalati K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg százalékban az adott régióban a teljes foglalkoztatottakhoz képest. Forrás/Év KSH, Vállalati K+F kutatóhelyek száma 97

98 Értelmezés Azon K+F tevékenységet végző kutatóhelyek száma, amelyek a vállalati szektorban működnek. Forrás/Év KSH, Egy teljes állású kutatóra eső K+F ráfordítások (millió forintban) Értelmezés Forrás/Év KSH, 2011 A teljes K+F ráfordítás (millió forintban) és kutatók számított létszámának (FTE- full time equivalent) hányadosa. A számított létszám a teljes munkaidő egyenértékes foglalkoztatásnak felel meg. 8. FP7 Elnyert támogatási összeg (millió euró) Értelmezés A 7. Keretprogramban (FP7) február 28. ig (2007-től) támogatási szerződést kötött résztvevők adatai alapján az elnyert támogatási összeg. Forrás/Év e-corda, NIH, , február végéig 9. FP7 támogatási szerződések száma Értelmezés A 7. Keretprogramban (FP7) február 28. ig (2007-től) támogatási szerződést kötött résztvevők adatai alapján a szerződések száma. Forrás/Év e-corda, NIH, , február végéig 10. Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE) az aktív népesség arányában Értelmezés A TéTEE (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás) angolul HRST (Human Resources in Science and Technology) mutató lehetővé teszi a különböző régiók innovációval kapcsolatos emberi erőforrás kapacitásainak felmérését és összehasonlítását. A TéTEE ugyanis megmutatja, hogy mekkora az aránya azoknak az aktív korú munkavállalóknak, akik tudományos és technológiai szempontból releváns felsőfokú végzettséggel illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznek vagy tudományos és technológiai területeken foglalkoztatottak. Forrás/Év Eurostat,

99 11. Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató oktatás (TéTEE oktatás) az aktív népesség arányában Értelmezés A TéTEE oktatás (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás - oktatás) angolul HRSTE (Human Resources in Science and Technology in Education) mutató megmutatja a tudományos, természettudományos vagy műszaki felsőfokú végzettséggel illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők számát az aktív korú népesség arányában (15-74 év közöttiek). Forrás/Év Eurostat, Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma a feldolgozóipari foglalkoztatottak arányában Értelmezés Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett feldolgozóipari ágazatoknál foglalkoztatottak létszáma a teljes feldolgozó ipari foglalkoztatottság arányában. Tudásintenzív feldolgozó iparhoz tartozik az OECD ajánlásai alapján: Forrás/Év Eurostat, Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak arányában Értelmezés Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett szolgáltató szektorban foglalkoztatottak létszáma a teljes szolgáltató szektor foglalkoztatottság arányában. Az OECD ajánlásai alapján az alábbi iparágakat soroljuk a tudásintenzív szolgáltatásokhoz: 99

100 Forrás/Év Eurostat, Felsőoktatási intézmények oktatóinak száma Értelmezés A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók tényleges létszáma. Forrás/Év KSH, PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma között, éves átlag Értelmezés között a PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek számának 3 éves átlaga. Ebben az esetben azért van szükség a 3 éves átlagolásra, mert így kapunk reálisabb képet a végzettek számáról. A felsőoktatásban a PhD/DLA tudományos fokozatot szerzettek száma megfelelőbb képet ad a K+F finanszírozás és a felsőoktatás kapcsolatáról ezért fontos indikátor lehet ennek megítélésében. PhD/DLA képzés: A doktori képzés (PhD) a legmagasabb szintű posztgraduális képzés, amelynek célja a tudományos ismeretek bővítése, a hallgatók felkészítése az első tudományos (a doktori) fokozat megszerzésére. A DLA fokozat a zeneművészet, képzőművészet az iparművészet és az építőművészet területén jellemző tudományos fokozat. Forrás/Év KSH, KFI tevékenységet végző ipari parkok száma Értelmezés KFI tevékenységet végző ipari parkok, olyan ipari parkok, ahol a vállalkozá- 100

101 Forrás/Év NGM, 2012 sok együttműködnek felsőoktatási intézménnyel és/vagy vállalataik végeznek önálló kutatói tevékenységet. 17. Akkreditált innovációs klaszterek száma Értelmezés Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, melyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek. Forrás/Év MAG, NIH, Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma Értelmezés Azon klaszterek tagjainak száma, amelyek akkreditált innovációs klaszter címmel rendelkeznek. Forrás/Év MAG, NIH, Regional Innovation Scoreboard 2012 a technológiai innovatív vállalatok arányából képzett regionális normált indexe Értelmezés Az adott régió technológiailag innovatív vállalatainak arányából képzett normált értéke (0-1 között). Technológiailag innovatívnak tekintjük azt a vállalatot, amely termék vagy eljárás innovációt vezetett be. Forrás/Év RIS, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál történt szabadalmi bejelentések száma éves átlaga egymillió főre vetítve Értelmezés A szabadalmi bejelentésnek nevezünk elsősorban önálló műszaki megoldás, szerkezet, berendezés, eszköz vagy eljárás kapcsán elindított oltalom kérelmet. A Magyarországon kezdeményezett bejelentések számát több szerző esetén a szerzőségi arány szerinti súlyozással látják el. Több bejelentő esetén tehát a szerzői arány szerint oszlik meg a találmány, emiatt gyakran nem egész számok jelennek meg a régiós összesítésekben. A bejelentések számát közötti időszakra átlagoltuk az adott régió egymillió lakosának 101

102 arányában. Forrás/Év Szellemi Tulajdonok Nemzeti Hivatala (SZTNH), Európai Szabadalmi Hivatalhoz történt szabadalmi bejelentések száma éves átlaga egymillió főre vetítve Értelmezés A szabadalmi bejelentésnek nevezünk elsősorban önálló műszaki megoldás, szerkezet, berendezés, eszköz vagy eljárás kapcsán elindított oltalom kérelmet. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál kezdeményezett bejelentések számát több szerző esetén a szerzőségi arány szerinti súlyozással látják el. Több bejelentő esetén tehát a szerzői arány szerint oszlik meg a találmány, emiatt gyakran nem egész számok jelennek meg a régiós összesítésekben. Külföldi társszerző esetén természetesen az országok közötti oszlik meg a szabadalom. Forrás/Év Eurostat, főre jutó vezetékes internet előfizetés Értelmezés A vezetékes internet előfizetések száma a régió 1000 lakosára vetítve. Forrás/Év GKInet, 2010 Teljesítmény és eredmény indikátorok magyarázata 1. K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma Értelmezés A K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg adott régióban. Forrás/Év KSH, A vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma Értelmezés A K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg adott régióban. Forrás/Év KSH,

103 3. Vállalati K+F kutatóhelyek száma Értelmezés Forrás/Év KSH, 2011 Azon K+F tevékenységet végző kutatóhelyek száma, amelyek a vállalati szektorban működnek. 4. Teljes K+F ráfordítások (millió Ft) Értelmezés Forrás/Év KSH, 2011 A teljes K+F ráfordítás (millió forintban) és kutatók számított létszámának (FTE- full time equivalent) hányadosa. A számított létszám a teljes munkaidő egyenértékes foglalkoztatásnak felel meg. 5. Kutatás és technológiai innovációs alap pályázatain elnyert összeg (millió forintban) között, éves átlag Értelmezés A között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a régiónként elnyert összeg átlaga. Forrás/Év PKR pályázatkezelő rendszer, Kutatás és technológiai innovációs alap nyertes pályázóinak száma között, éves átlag Értelmezés A között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a nyertes pályázók számának átlaga. Forrás/Év PKR pályázatkezelő rendszer, GOP, KMOP és AIK K+F releváns pályázatian elnyert összeg (millió forintban) között, éves átlag Értelmezés A között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a régiónként elnyert összeg átlaga évenként. Forrás/Év GOP, KMOP, AIK K+F releváns pályázat

104 8. GOP, KMOP, AIK K+F releváns pályázatain nyertes pályázók száma között, éves átlag Értelmezés A között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a nyertes pályázók számának éves átlaga. Forrás/Év GOP, KMOP, AIK K+F releváns pályázat Felsőoktatás és vállalati szféra közötti kooperációval beadott pályázatok aránya között, éves átlag Értelmezés A felsőoktatás és vállalati szektor közötti kooperáció mérésére alkalmazott indikátor azon benyújtott pályázatok számát vizsgálja, amelyeket felsőoktatási intézménnyel vagy felsőoktatási intézményekhez szorosan kapcsolódó szervezettel közös konzorciumként pályáztak meg. A felsőoktatási és vállalkozási szektor közötti kapcsolatokat a között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a régiónként benyújtott pályázatok száma mutatja meg. A Pályázat Kezelő Rendszer (PKR) adatai 2013-ig bezárólag rendelkezésre állnak és folyamatosan frissülnek. Azonban a többi mutatóval való összevethetőség érdekében ezt a mutatót is a többi mutatóval megegyező időtartamra van értelme vizsgálni. Forrás/Év PKR, Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE) Értelmezés A TéTEE (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás) angolul HRST (Human Resources in Science and Technology) mutató lehetővé teszi a különböző régiók innovációval kapcsolatos emberi erőforrás kapacitásainak felmérését és összehasonlítását. A TéTEE ugyanis megmutatja, hogy mekkora az száma azoknak az aktív korú munkavállalóknak, akik tudományos és technológiai szempontból releváns felsőfokú végzettséggel illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznek vagy tudományos és technológiai területeken foglalkoztatottak. Forrás/Év Eurostat, Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató oktatás (TéTEE oktatás) Értelmezés A TéTEE oktatás (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás - oktatás) 104

105 angolul HRSTE (Human Resources in Science and Technology in Education) mutató megmutatja a tudományos, természettudományos vagy műszaki felsőfokú végzettséggel illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők száma. Forrás/Év Eurostat, Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma Értelmezés Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett feldolgozóipari ágazatoknál a foglalkoztatottak létszáma. Tudásintenzív feldolgozó iparhoz tartozik az OECD ajánlásai alapján: Forrás/Év Eurostat, Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma Értelmezés Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett szolgáltató szektorban foglalkoztatottak létszáma. Az OECD ajánlásai alapján az alábbi iparágakat soroljuk a tudásintenzív szolgáltatásokhoz: 105

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

RIS3 Intelligens szakosodási stratégia Nyugat-Dunántúl régióban

RIS3 Intelligens szakosodási stratégia Nyugat-Dunántúl régióban RIS3 Intelligens szakosodási stratégia Nyugat-Dunántúl régióban EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT 2013. március-április Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Készítették: Magyar Dániel

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Az alábbi statisztikai profil Budapest általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája

Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT v. 0.11 2013. március-április Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. 1 Készítették: Bujdosó

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája

Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2013. április 17. Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. 1 Készítették: Bujdosó Ilona Farsang Zoltán Kalcsú Zoltán

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

SZE-GYŐR Rólunk. A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak. Campus területe: 101.724 m 2. Képzési területek:

SZE-GYŐR Rólunk. A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak. Campus területe: 101.724 m 2. Képzési területek: SZE-GYŐR Rólunk A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak Campus területe: 101.724 m 2 Képzési területek: műszaki, informatikai, jogi, igazgatási, gazdasági, pedagógiai egészségügyi, szociális, zeneművészeti

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben