Vezet i program. a pécsi Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola. igazgatói pályázatához

Átírás

1 Vezet i program a pécsi Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola igazgatói pályázatához Pályázó neve: Józsa Tímea 2011.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés I. A vezet k közötti feladatok elosztása II. Tervezés, ellen rzés, értékelés III. Létszámgazdálkodás IV. A nevel testület és feladatai... 9 V. A helyi dokumentumok változása VI. Az oktatás szerkezete VII. Kommunikáció, kapcsolattartás, információáramlás VIII. Tanügyi és gazdasági adminisztráció IX. Az intézmény költségvetése.. 18 X. A tárgyi feltételek biztosítása. 19 Utógondolatok. 20 Források

3 BEVEZETÉS A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola a 2011/12-es tanévben ünnepli alapításának 155. évfordulóját. Az intézmény történetét áthatják hazánk történelmének, az oktatás területén történ jogi változásoknak és a helyi elöljáróságok döntéseinek sora, mely szeptember 1-jén tovább b vült azzal, hogy a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola egyesült a Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskolából kiváló Testnevelési Általános és Középiskolával. Ez az új, összevont intézmény egy igen összetett, sokváltozós rendszert alkot, melynek elemei között számos kapcsolat áll fenn. Ahhoz, hogy jól m ködjék, az egyes elemek egymáshoz hangolása szükséges. Azonban nem lehet változtatni úgy, hogy az eddig kialakult szokásokat, hagyományokat ne vegyük figyelembe. A szokások és hagyományok áthatják mindennapjainkat, változtatás csak rájuk építve lehetséges. Vezet i programommal nem bírálni szeretném az eddigi munkát, inkább az eddigi munkára támaszkodva jobbá tenni a munka megszervezését, gondos tervezéssel, ellen rzéssel el segíteni az intézményben jelentkez feladatok végrehajtását. Pályázatomban néhány területet emeltem ki, amelyeken fontosnak tartom a szemléletváltást, a változtatást, vagy meger síteni kívánom a folyamatok irányát. Nem részletezem azokat a feladatokat, amelyeket vezet i szinten az igazgatóhelyetteseknek, a gyakorlatioktatás-vezet nek vagy a tagozatvezet nek kell megoldani, illetve azokat a célokat, nevelési elképzeléseket sem, amelyeket az egyes intézményi dokumentumok tartalmaznak. Nem kívánok kitérni a Kormány által tervezett, de még meg nem szavazott oktatást érint jogi változásokra sem. 3

4 I. A VEZET K KÖZÖTTI FELADATOK ELOSZTÁSA Helyzetelemzés Az intézményben szeptember 1-jét l az igazgató mellett hat vezet látja el a vezet i teend ket. A Király utcai épületben a két igazgatóhelyettes és a gyakorlatioktatásvezet feladata a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás irányítása, az érettségi és szakmai vizsgák megszervezése. A Radnóti utcai épületben az igazgatóhelyettesek az egyes intézményegységekhez igazodnak: az egyik az általános iskoláért, míg a másik a gimnáziumi oktatásért felel s. A tagozatvezet szervezi a feln ttoktatással (esti és levelez munkarenddel) kapcsolatos teend ket. A fenntartó 2010-ben hozta létre a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezetet, mellyel a gazdasági vezet beosztás megsz nt mind a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában, mind a Mecsekaljai Óvoda Általános Iskola és Középiskolában. Fejlesztési elképzelés A tanulólétszám folyamatos csökkenése és az egy telephelyre való költözés szükségessé teszi a vezet k számának csökkentését. A fenntartó döntése alapján 2012-ben megsz nik az egyik igazgatóhelyettesi beosztás, majd a szakközépiskolai képzés kifutásával 2014-ben megsz nik a gyakorlatioktatás-vezet beosztás. A hatékony vezet i munka megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy minden területnek egy, és csakis egy felel se legyen, aki irányítja azt, döntéseket hoz és számon kérhet, ezért a munkakörök strukturálását minden évben vezet i szinten kell kezdeni. Az egyes területeket, feladatcsoportokat a vezet k egymás között felosztják, az igazgató pedig a vezet ket irányítja és ellen rzi. A feladatok elosztása során el kell kerülni az átfedéseket, és törekedni kell arra, hogy egy vezet höz kerüljenek a logikailag összetartozó, valamint az intézmény több vagy minden területét érint feladatok. A vezet i feladatok elosztásának áttekintését évente célszer elvégezni, felvéve az újonnan jelentkez feladatokat, illetve a vezet k között néhány feladatot át lehet csoportosítani, ha ezzel id takarítható meg, vagy kizárhatók a hibalehet ségek. Létre kell hozni olyan eljárásokat, adatbázisokat a vezet k részére, amikt l megsz nnek a párhuzamos vagy többször ugyanazt a munkafolyamatot ismétl feladatok, ezáltal a munkavégzés mennyisége csökken, és hatékonyabbá válik. 4

5 A vezet kt l elvárható, hogy az általuk kezelt területen tájékozottak, napra készek legyenek, folyamatosan képezzék magukat. Ezt önképzéssel, valamint a különböz szervezetek által kínált továbbképzési lehet ségeket kihasználva lehet megvalósítani. Alapvet a vezet re osztott terület jogi ismerete, hogy mind a tanulók, mind a közalkalmazottak problémáit jogszer en lehessen rendezni. Ahol viszont a jog már nem szól bele az intézmény életébe, a vezet k határozottsága ott se sz njék meg; az adott területen dolgozók véleményének kikérésével alakítsanak ki eljárási módokat, amelyekkel a visszatér feladatok végrehajtását rutinszer vé teszik, illetve egyedi esetekben legyen olyan problémamegoldó-képességük, amellyel az adott helyzetet kezelni tudják. Egy másik fontos munkamódszer, hogy a vezet k világosan fogalmazzák meg a feladatokat és elvárásaikat a területükön dolgozók számára. Nem várható el a beosztottól, hogy ki nem mondott, meg nem fogalmazott követelményekhez igazodjék, teljesítse azokat. Ne az ellen rzés során derüljön ki, hogy a hiányosságot a közalkalmazott tájékozatlansága eredményezte. Minden vezet kötelessége a rábízott terület rendszeres, tervszer és gondos ellen rzése, valamint az ellen rzéssel feltárt hibák, hiányosságok korrigálására vonatkozó utasítások kiadása. Az igazgató feladata az, hogy a vezet k munkáját irányítsa, a vezet ket rendszeresen elszámoltassa, ellen rizze, valamint a feladatok végrehajtásához a körülményeket megteremtse. Az új vezet i feladatok els sorban a két iskola összehangolásából erednek. 5

6 II. TERVEZÉS, ELLEN RZÉS, ÉRTÉKELÉS Helyzetelemzés Mindkét iskola minden évben készített munkatervet, amelyben megjelentek az oktatással kapcsolatos f bb feladatok. A 2011/12-es tanévben már egy munkaterv készült, amelyben felsorolásra kerültek mindkét intézményrész feladatai, és a munkaközösségek terveit is tartalmazza. Viszont a munkaterv összeállításánál nehézséget okozott, hogy eltér hagyományok m ködnek a két telephelyen, hogy eltér a tanulók érdekl dése a különböz programok iránt, hogy azonos tantárgyi munkaközösségek párhuzamosan m ködnek, és azonos programokat máskor és másképpen gondolnak kivitelezni. Fejlesztési elképzelés Egy ilyen sokoldalú intézmény túl nagy ahhoz, hogy gördülékenyen m ködhessen tervezés nélkül. Részletes, átfogó tervet kell készíteni az év itt nemcsak a tanévre, és nem csak az oktatás területére gondolok feladatairól, és a terjedelmesebb feladatok szervezési munkáiról. Az éves terveken túl a több évre kiható munkákat is szükséges ütemezni, mint például a felújítási és a karbantartási munkákat. A perspektivikus tervek a pályázatok benyújtásához is segítséget adnak. Egyrészt könnyebb a pályázati kiírások között a válogatás, ha hosszú távon is tudjuk, merre akarunk haladni, másrészt kidolgozott projektekkel könnyebb a pályázatokat összeállítani és benyújtani. Az ésszer tervezés alapja a takarékosságnak is. Itt nem feltétlenül csak a pénzbeli takarékosságra gondolok, hanem az id vel és az emberi er forrásokkal való takarékosságra is. A tervezés segít abban, hogy a hasonló vagy azonos feladatok egy kézben legyenek, így munkaórák spórolhatók meg. Segít abban is, hogy az egyes munkafázisok id ben elkezd djenek, és id ben befejez djenek anélkül, hogy bárkinek a határid k miatt kellene aggódnia. A tervezésnek meg kell jelennie a munka megszervezésében és elosztásában. Ne legyenek olyan feladatok, amelyekre többen ügyelnek, és olyan területek, amelyekre senki nem figyel. A munkatársak egymás közötti munkamegosztása ne eredményezze, hogy az egyik csak a kedvelt, a másik csak a nem népszer kötelezettségeket vállalja fel. Ezek megvalósítása érdekében a személyi feltételek tervezésekor el ször a feladatokat kell számba venni, és azok alapján kijelölni az egyes tevékenységekhez a feladat végrehajtóját. 6

7 A megtervezett folyamatok végrehajtását ellen rzéssel kell lezárni. A tervszer ellen rzés az alapja annak, hogy megtudjuk, jó irányba történtek-e a folyamatok, van-e korrekcióra szükség legközelebb. Az ellen rzésnek nem célja a folyamatos zaklatás, inkább a munka el segítése, jobbá tétele, a tapasztalatok lesz rése. A közalkalmazott munkájának értékelése mindig valamilyen normával való összehasonlítást jelent, ezért az értékelés el tt ezeket a normákat kell tisztázni. A normákat a törvények, az intézmény pedagógiai programja, munkaterve, Min ség Irányítási Programja adja. A normákat munkakörönként kell meghatározni, felállítani. Törekednünk kell arra, hogy minél kevesebb szubjektív elemet állítsunk normának, illetve egy-egy mulasztás mögött a valós okokat felderítsük, és ne feltételezésekre hagyatkozzunk. A normákkal minden közalkalmazottnak tisztában kell lennie, ezért ismernie kell a munkájára vonatkozó szabályokat; különösen kezd kollégáktól fontos ezt megkövetelni. Így mindenki tisztában lesz azzal, hogy milyen kívánalmaknak kell megfelelnie. A közalkalmazottaknak ismerniük kell a normáktól való eltérések következményeit is. A normával való összehasonlíthatóság másik feltétele, hogy legyen elég értékelési pont, amelyet viszonyítunk, vagyis az ellen rzésnek minden területre ki kell térnie, és lehet leg ne csak egyszer ellen rizzük le mindegyiket. Az ellen rzésnek rendszeresnek, folyamatosnak kell lennie. Tulajdonképpen az értékelés egyik alappillére az ellen rzés, ezért gondosan kell tervezni, hogy senki ne maradjon ki az ellen rzésb l, mindenkinek meg legyen az esélye arra, hogy munkáját értékeljék és elismerjék. Az ellen rzési terv nagy része nyilvános, mindenkinek lehet séget kell adni arra, hogy tudja, mit ellen rzünk és mikor. A tervszer séggel kiküszöbölhet, hogy az ellen rzés egyeseknél sokszor, míg másoknál ritkábban forduljon el, továbbá, hogy néhány terület kontrollálása elmaradjon. Tervezéssel elkerülhet, hogy az ellen rzés zavarja a munkát. 7

8 III. LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS Helyzetelemzés Az intézményben szeptember 1-jét l az engedélyezett álláshelyek száma 124,3 f melyb l 99,8 f pedagógus, 24,5 f pedig nem pedagógus álláshely. Fejlesztési elképzelés A létszámgazdálkodás egyik alapvet szabálya, hogy az ellátandó feladatokhoz kell igazítani a munkaer t. Bár az alfejezet címe fejlesztési elképzelés, mégis tényként kell kezelni, hogy a következ tanévekben folyamatos lesz a létszám csökkentése a várható fenntartói döntések alapján. Feltehet en a négy év alatt összesen körülbelül pedagógus álláshely fog megsz nni a középiskola nappali tagozatán. A központi épület kiürítésével a technikai közalkalmazottak létszáma is csökkeni fog körülbelül álláshellyel. A megsz ntetésre kerül álláshelyek számát össze kell vetni az elkövetkezend években nyugdíjba vonuló közalkalmazottak számával. Törekedni kell arra, hogy minél több aktív közalkalmazottnak maradjon meg a munkahelye. 8

9 IV. A NEVEL TESTÜLET FELADATAI Helyzetelemzés Az elmúlt évtizedekben a jogszabályi változások több ponton módosították az intézményben lév intézményegységek életét, illetve a nevel testület feladatait. Az általános iskolában módosult a felvételi eljárás, a gimnáziumban és a szakközépiskolában új érettségi követelményekhez kellett igazodni, illetve új szabályozás lépett életbe a bels vizsgák rendjével kapcsolatba is. A szakközépiskola szakképzési évfolyamain modul rendszer oktatás került bevezetésre, és ezzel egyidej leg új szakmai vizsgakövetelményekkel kellett szembe néznie a tanulóknak. Új dokumentumokat kellett kidolgozni: min ségirányítási programot és gyakornoki szabályzatot; illetve a régi dokumentumokat is helyenként át kellett alakítani. Az intézmény mindkét telephelyén a munkaközösségek a kötelez feladataikon felül rendszeresen szerveznek háziversenyeket a tanulóknak, ahonnan a legjobbak továbbjutottak a megyei, illetve az országos versenyekre. A diákok sikereket értek el a sport területén, jelent s eredmények születtek az egyes közismereti tantárgyak versenyein is. A versenyeken túl a nevel testület nagyon sok kulturális- és tantárgyhoz köthet, valamint sportprogramban vesz részt a tanulókkal. Az oktató-nevel munkát megnehezíti, hogy diákjaink eltér tudásszinttel, neveltségi szinttel jönnek hozzánk, és ez naponta feladatot ró a nevel testületre. Az intézmény egyik er ssége, hogy tanárai a tanulók problémáira nyitottak, és nemcsak a tananyaggal, hanem a tanulók nevelésével is tör dnek. Egyre több tanuló igényel egyéni bánásmódot, növekszik a sajátos nevelési igény és a tanulási nehézségekkel küzd tanulók száma. A nevel testület szakmai tudása folyamatosan b vült az elmúlt években az újabb diplomák megszerzésével, és a továbbképzéseken való részvétellel. 9

10 Fejlesztési elképzelés El re láthatóan jogi változások nem érinti a közeljöv ben az intézmény oktatási feladatait. A jelentkez feladatok a két iskola összehangolásából, az új, közös hagyományok létrehozásából, az egységes dokumentáció és az egységes adminisztráció megteremtéséb l erednek. Nem az egyik iskola programjainak, szokásrendszerének a másik iskolára való ráer ltetésér l kell szólnia a közös munkának, hanem a hangsúly mindenképpen a közös együttgondolkodáson, a közös értékteremtésen kell legyen. Ki kell válogatni a legértékesebb programokat, hagyományokat mindkét iskolából, de törekedni kell arra is, hogy a két telephely viszonylatában a munkaközösségek közötti versenyszellem következtében a feladatok reálisak, megvalósíthatóak, és mennyiségük elvégezhet legyen. Továbbra is kiemelten kell figyelemmel kísérni, és meg kell adni a szükséges segítséget a helyi versenyek szervezéséhez, illetve támogatni kell, hogy a tanulók és felkészít tanáraik más intézmények által szervezett versenyeken is részt tudjanak venni. A min ségi munkának egyik célja kell legyen, hogy az intézménybe felvett tanulók közül minél nagyobb százalékban legyenek azok, akik sikeresen fejezik be a tanéveket, illetve leérettségiznek. Sajnos a kilencedik évfolyamra beiratkozó tanulók sokszor nem rendelkeznek azzal a tudással, amit elvárnánk t lük, ezért módszereket kell kidolgozni annak érdekében, hogy a tanulás-tanítás folyamata hatékonyabb, és a tanulók számára eredményesebb, az intézmény tanulómegtartó ereje nagyobb legyen. A tanulók tanulási nehézségeit folyamatosan sz r vizsgálattal fel kell deríteni. Nem csak az általános iskolának feladata ez, hanem a gimnázium kilencedik évfolyamában is szükségesek a vizsgálatok, mert az általános iskolák nem mindig ismerik fel a tanulási nehézségekkel küzd tanulókat. Ki kell használni a továbbiakban is a továbbképzési lehet ségeket, akár pedagógustovábbképzés újabb diploma, szakvizsga megszerzése vagy akkreditált továbbképzésen való részvétel keretében kerül erre sor, akár pályázati keretek között. Folytatni kell az intézmény marketingtevékenységét az óvodákban, illetve a gimnáziumi beiskolázás segítésére az általános iskolákban. Rész kell venni a pályaválasztási kiállításon, és folytatni kell az el készít tanfolyamokat. Fontos, hogy az intézmény bekapcsolódjon drogmegel zési, egészségnevelési, környezeti nevelési, kulturális és oktatási programokba. Az erdei iskolai kirándulásoknak, a pályaorientációt el segít kirándulásoknak, a közismereti tudást b vít múzeumlátogatásoknak illetve a történelmi helyek felkeresésének szerepe nem csak a tudásb vítés, hanem nevel hatásukat is ki kell használni. 10

11 V. A HELYI DOKUMENTUMOK Helyzetelemzés Az iskolák egyesítésével a f bb szabályzatok együttes elkészítésére december 31-éig kapott haladékot az intézmény. A Szervezeti és M ködési Szabályzat, a Pedagógiai Program és a Házirend tekintetében el is kezd dtek a közös dokumentumok kidolgozásai. Az intézmény dokumentumainak Interneten való közzétételét jogszabály is el írja, mégis hiányosak vagy nem napra készek a honlapokon található dokumentumok. Fejlesztési elképzelés A nevel testület és a vezet k együttes feladata a helyi dokumentumok rendszeres karbantartása. A vezet k és az igazgató feladata, hogy id közönként, illetve jogszabályi utasításra a jogszabályokkal egyeztesse a helyi dokumentumokat, valamint biztosítsa hozzáférhet ségüket; a nevel testület jogköre pedig, hogy jóváhagyja a változtatásokat. Az iskolaszerkezeti változások, illetve a telephelyek változása miatt a decemberig elkészül szabályzatokat is az elkövetkezend négy évben módosítani kell. A nagyobb szabályzatok kialakítása után egyesíteni kell a Min ségirányítási Programokat, a Közalkalmazotti Szabályzatokat, a Gyakornoki Szabályzatokat. Új Kollektív Szerz dést kell kötni a szakszervezetekkel. Az intézmény honlapját folyamatosan aktualizálni kell; törekedni kell, hogy ne csak a kötelez elemek szerepeljenek rajta, hanem rendszeresen aktuális információkat is nyújtson az intézményi életr l. 11

12 VI. AZ OKTATÁS SZERKEZETE Helyzetelemzés A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola történetének elmúlt másfél évszázada most egy fiatalabb négy évtizede m köd iskola történetével olvad egybe. Az alábbiakban rövid áttekintést szeretnék adni az egyes oktatási területek múltjáról és jelenér l. Ezt az összevont intézményt a sokszín ség jellemzi. Szerkezetében megtalálható az általános iskola, a szakközépiskola és az erre épül szakképzési évfolyamok, valamint a gimnázium nappali, esti és levelez munkarenddel. Összességében 52 osztályban körülbelül 1500 diák oktatása folyik jelenleg. E tanévt l az intézmény részévé váló Testnevelési Általános és Középiskola jogel dje 1969-ben nyitotta meg kapuit, és kezdetben általános iskolaként m ködött ben az iskola egyesült a Városi Sportiskolával, és ekkor lett a sport iránt elkötelezett. Jelenleg az általános iskola nyolc évfolyamon 15 osztállyal m ködik. Évente két osztály kerül beiskolázásra, de a 2010/11-es tanévben a fenntartó egy osztály indítására adott csak engedélyt. A két osztály közül az egyikben közoktatási típusú sportiskolai, míg a másikban emelt szint testnevelés oktatás folyik. A negyedik, illetve az ötödik osztálytól a sportágak között válogathatnak tanulóink. (Sportágtól függ a kezd évfolyam.) Délután napköziben folytatódik az oktatás, nevelés. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola jogel djében 1958-tól indult a politechnikai képzés, amely az 1961-es oktatási reform következtében szakközépiskolává alakult. A Testnevelési Általános és Középiskolában 1996-tól indult érettségi utáni OKJ-s képzés, de mára már megsz nt ez a képzési forma. Ma az egyesült intézmény szakközépiskolájában már kifutó rendszerben van a 12. évfolyamon az elektrotechnika-elektronika, valamint az informatika szakmacsoportos képzés. Az érettségi utáni szakképzési évfolyamokon az autóelektronikai m szerész szakma oktatása folyik. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola jogel dje az 1857-ben alapított háromosztályos reáliskola, el ször hat-, majd nyolcosztályossá alakult ben egy törvényrendelet létrehozta a nyolcosztályos gimnáziumot, majd 1945-t l az általános iskolák nyolc évfolyamossá alakítása miatt a gimnázium fokozatosan négyosztályossá vált. Az iskola 1948-ban beolvadt a Nagy Lajos Gimnáziumba, majd 1954-ben indult újra és m ködik napjainkig. 12

13 A Testnevelési Általános és Középiskola gimnáziumi képzése 1992-ben alternatív közgazdasági gimnáziumként indult, majd a közgazdasági képzést felváltotta az emelt szint számítástechnikai, illetve kés bb a közoktatási típusú sportiskolai és az emelt szint testnevelés irányultság. A gimnázium nappali tagozatán a legtöbb osztály valamilyen specializációval bír. Ma az egyesült intézményben négyéves belügyi rendészeti, emelt szint informatikai, emelt szint testnevelési és közoktatási típusú sportiskolai, illetve ötéves, intenzív nyelvi osztályra épül emelt szint idegen nyelvi valamint humán tantárgyblokkos orientációjú gimnáziumi osztályok m ködnek. A közoktatási típusú sportiskolai osztály 10. évfolyamát e tanévt l kezdve két részre bontva oktatjuk. A futball akadémiai osztály a Szántó Kovács János utcában került elhelyezésre. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola történetében többször is megjelenik a feln ttoktatás mind a f reáliskolában, mind szakközépiskolai szinten esti és levelez képzésben, de mára már ez az oktatási forma megsz nt. A Testnevelési Általános és Középiskolában 1999-t l van feln ttoktatás, ekkor egyesült az iskola a Dolgozók Önálló Gimnáziumával. Ma az egyesült intézményben esti és levelez munkarend közül választhatnak a feln tt hallgatók. A gimnázium esti tagozatán 8, a levelez tagozatán 4 osztály m ködik 9-12 évfolyamokon. Fejlesztési elképzelés Az általános iskolai szerkezeten változtatni nem szükséges. A középiskolát a fenntartói döntésekhez kell igazítani. A szakközépiskola utolsó szakképz évfolyama 2014-ben tesz majd szakmai vizsgát. A gimnázium nappali szerkezete is jól meghatározott a fenntartói döntés alapján. Összesen négy osztály indítható: belügyi rendészeti, emelt szint nyelvi és emelt szint informatikai (egy osztály a két képzés), közoktatási típusú sportiskolai, valamint futball akadémiai. Minden osztály négy évfolyamos. A gimnázium esti és levelez tagozata változatlan marad. Jogi változás miatt a 2012/13-as tanévt l lehet vé kell tenni a középiskolákban az angol nyelv tanulását azok számára, akik nem tanulják ezt a nyelvet. E mellett azonban meg kell rizni azt az idegen nyelvi sokszín séget, amit ez az intézmény eddig is nyújtani tudott. 13

14 VII. KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATTARTÁS, INFORMÁCIÓÁRAMLÁS Helyzetelemzés A bels kapcsolatokra jellemz, hogy jelenleg az intézmény úgy m ködik, mintha két nevel testülete lenne. A fizikai elválasztódás a szellemi elválasztódást is magában hordozza. Rendszeresen problémák adódnak az információáramlással; a kollégák, a szervezeti egységek, de még a vezet k egymás közötti kommunikációjával is. Az intézmény érdekképviseleti szervezetei többek között jelent s ellen rz szereppel bírnak, a velük való folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlen része az iskola életének. Az elmúlt években a diákönkormányzatok és a szül i szervezetek egyre több jogosítványt kaptak az intézményt szabályozó kérdések kialakításában. A diákok érdekképviseletei szervezetei a diákönkormányzatok, amelyek diákfórumokon, illetve a diákönkormányzatot patronáló tanárokon keresztül tartják a kapcsolatot a vezet séggel. Rendezvényeik színesítik, gazdagítják az intézmény életét. A szül k érdekképviseleti szervezetei egy ekkora intézményben önszervez d formában nem képesek m ködni, a szervezetek felépítéséhez és munkájukhoz az iskolák eddig is segítséget nyújtottak. A szül k aktívan részt vesznek a tanulóknak szervezett programok lebonyolításában. Az intézmény munkavállalói érdekképviseleti szervezetei: a szakszervezetek és a közalkalmazotti tanács. A szakszervezetek az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezetek, amelyek tagjaik munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit képviselik. A közalkalmazotti tanács a munkavállalók által választott testület, amely a szakszervezettel ellentétben minden munkavállaló képviseletét ellátja néhány munkáltatói döntési folyamatban. Jelenleg több szakszervezet is m ködik az intézményben, a közalkalmazotti tanács választásának folyamata pedig elindult. A bels szervezetekkel való kommunikáción túl számtalan szervezettel tart fenn az intézmény kapcsolatot: óvodákkal, általános és középiskolákkal, szakképzési helyekkel, vállalkozókkal, sportegyesületekkel, a Városi Sportiskolával, a helyi és a megyei önkormányzattal, a kereskedelmi és iparkamarával, egészségügyi intézményekkel, hatóságokkal, alapítványokkal. A küls partnerek folyamatosan segítik, ellen rzik az intézmény m ködését. Az évek során differenciálódott, hogy melyik vezet melyik szervezettel tart folyamatos kapcsolatot. 14

15 Fejlesztési elképzelés A kommunikációnak és az információáramlásnak az intézmény minden szintjén m ködnie kell. M ködnie kell a vezet k és beosztottak, az egyes munkahelyek, szervezeti egységek és szervezetek között. A vezet k naprakészsége függ attól, hogy hozzájutnak-e az aktuális információkhoz: jogtárakhoz, közlönyökhöz, szakfolyóiratokhoz, Internethez. Ennek érdekében olyan megoldásokat kell keresni, amelyek jelent sen nem növelik a költségeket, mégis hozzáférhet vé teszik a mindennapi munkához szükséges információt. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vezet knek a munka szervezésével kapcsolatos információk közlésére. A pontos, részletes munkautasítások és az elvárások közlése a feladatokat végrehajthatóbbá teszi az utasított számára. A határid s feladatokhoz kapcsolódó információk id beni kifüggesztésével a munka gördülékenysége növelhet, továbbá a közalkalmazottak számára is tervezhet bbé teszi az id beosztásukat. Az el írások, etalonok ismertetése, kidolgozása egységesíti az azonos munkafázisokat. A munkaközösségek feladata lenne a szakmai etalonok kidolgozása, például az adminisztráció egységesítése. Sokszor az is megkönnyítené a munkát, ha a helyi szabályzatok rendelkezésre állnának minden munkahelyen, illetve azok a jogszabályok, amelyek alapján tanmeneteket írunk vagy vizsgáztatunk. Az intézmény honlapjának tartalmaznia kellene ezeket, hogy bárki fel tudja használni a munkájához. A küls és a bels kapcsolattartásban cél a kapcsolatok folyamatos fenntartása, ápolása. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy partnereinket az együttm ködéshez szükséges információkkal ellássuk, és pozitív hírnevünket növeljük rajtuk keresztül is. Ez része kell legyen az intézmény marketingstratégiájának is. Az iskolai diákönkormányzatokból létre kell hozni az intézmény diákönkormányzatát. Rendezvényeit továbbra is támogatni kell, illetve el kell segíteni, hogy a diákönkormányzatok tagjai többet tehessenek a diákjogok érvényesüléséért. A szül kkel folytatott párbeszédnek nem szabad kimerülnie a szül i szervezetekkel folytatott párbeszédben, minden szül vel, aki felkeresi az intézményt, tudnunk kell párbeszédet folytatni. Szorgalmazni kell, hogy az itt tanuló diákok szülei közül minél többen keressék a kapcsolatot a tanári kar tagjaival. Továbbra is (mind tanulói, mind szül i vonatkozásban) a központban a problémamegoldás, a segít készség és az együttm ködés kell hogy álljon az intézmény részér l. 15

16 A munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel továbbra is folyamatosan párbeszédet kell folytatni, a velük való kapcsolattartást rendszeressé kell tenni, amelyet érdemes az éves tervben is rögzíteni. Mind a közalkalmazotti tanács, mind a szakszervezetek könnyebben közlik problémáikat a vezet kkel, ha a találkozások id pontjai el re ismertek. Szorgalmazni kell, hogy a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek tagjai továbbképzéseken b vebb ismeretekre tegyenek szert, amelyet érdekképviseleti munkájukban alkalmazni tudnak. A küls kapcsolattartás egyik fontos eszköze az internet. A két iskola honlapját közös honlappá kell szerkeszteni. Folytatni kell az intézmény külföldi kapcsolatainak ápolását is. A cserediák rendszer kulturális tapasztalatot ad a tanulóknak, és alkalmat teremt a tanult idegen nyelvek alkalmazására is. 16

17 VIII. TANÜGYI ÉS GAZDASÁGI ADMINISZTRÁCIÓ Helyzetelemzés A tanulókról vezetett nyilvántartások és statisztikai kimutatások, a tanulók felvételével, tanulmányi el menetelével, a tankötelezettség teljesítésével és a tanulók vizsgáztatásával kapcsolatos adminisztrációs munka megn tt az utóbbi években. Ez a növekv tendencia tapasztalható a gazdasági nyilvántartások mennyiségét tekintve is. A titkárságon több számítógépen nyilvántartott adatbázist kell kezelni, mint tíz évvel ezel tt. Megjelentek az érettségi és szakmai vizsgák kezelését szolgáló szoftverek és a KIR rendszer. Az egyes iskolák külön-külön alakították ki elektronikus tanuló-nyilvántartásaikat, statisztikai programjaikat és a pedagógus munkaid nyilvántartására szolgáló adatbázisaikat. Fejlesztési elképzelés Az intézményben egységes tanuló-nyilvántartást, egységes tanulmányi statisztikát, egységes pedagógus és nem pedagógus munkaid nyilvántartását, egységes szabadságnyilvántartást kell bevezetni. A titkárságokon a párhuzamos feladatok helyett személyekhez kell kötni az egyes nyilvántartások vezetését. Úgy kell kialakítani az adatbázisokat, hogy egy adat felvitelével több különböz célú és összeállítású adatkinyerés is elvégezhet legyen. Mind a tanügyi, mind a gazdasági adminisztráció területén a feladatok végrehajtását megkönnyítené, hogy a rendszeresen visszatér feladatokat algoritmizálnánk, nyomtatványokat, iratmintákat készítenénk a feladatok gyorsabb ügyintézésére. Az intézmény munkatervében meg kell, hogy jelenjenek a titkárságok és a gazdasági csoport teend i is, aminek következtében határid re elkészülhetnek a feladatok. Mivel az osztályf nökök és szaktanárok által vezetett tanügyi dokumentációk (osztályés csoportnaplók, fejlesztési és beírási naplók, statisztikák) egyre gyakrabban használatosak pénzügyi elszámolások, különböz szervezetek felé szolgáló kimutatások alátámasztására, ezért ezekben a dokumentumokban fellehet hibákat, hiányosságokat a minimálisra kell csökkenteni. 17

18 IX. AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSE Helyzetelemzés A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola bár szakmailag önálló, de nem önálló gazdálkodó. Pénzügyeit a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet felügyeli. A évben a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola ezer Ft éves el irányzatát a fenntartó a Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola létrehozásával ezer Ft-ra emelte. Az intézmény bevételi oldalának legnagyobb részét az intézményfinanszírozás ( ezer Ft) teszi ki, de jelent s a betervezett saját bevétel (5.019 ezer Ft) is. A kiadási oldalon találjuk a személyi juttatásokat és ezek munkaadói járulékait összesen ezer Ft-ot. A dologi kiadások pedig ezer Ft-ot tesznek ki a kiadásokból. Fejlesztési elképzelés A költségvetés két oldalát: a bevételeket és a kiadásokat egyensúlyban kell tartani. Növelni kell a normatív támogatásokból származó bevételt az osztályok minél magasabb létszámú feltöltésével; a saját bevételeket pedig a termek, tornatermek kiadásával. A kiadási oldalon rendszeresen át kell tekinteni a személyi és dologi kiadásokban rejl megtakarítási lehet ségeket. Néhány, nagyobb érték tárgyi eszköz beszerzésére sor kerülhet pályázatokon keresztül, de saját forrásból is kell fejleszteni a szertárakat, a szemléltet eszközöket. A beruházásokat támogató pályázati lehet ségek eltolódtak az egyre nagyobb földrajzi terület projektek felé. Feladatul kell kijelölnünk, hogy minél több ilyen projektekbe be kell kapcsolódnunk a megfelel partnerekkel. 18

19 X. A TÁRGYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Helyzetelemzés A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola életében nem csak a képzések változtak, hanem többször változtatott helyet, épületet is, míg a Testnevelési Általános és Középiskola épülete néhány átépítést leszámítva változatlan. A két iskola egyesülésével jelenleg három helyszínen folyik az oktatás: a Király utcában, a Koller utcában és a Radnóti Miklós utcában. Az intézmény felszereltsége elég jó, az oktatáshoz szükséges eszközök nagyrészt rendelkezésre állnak. Pályázattal sikerült nagyobb érték tárgyi eszközöket vásárolni. Legutóbb interaktív táblák beszerzésére került sor. A kisebb érték tárgyi eszközök beszerzése folyamatos. A tárgyi feltételek biztosításának fontos része a tárgyak és épületek állagának megóvása, a rongálások valamint az elhasználódás következtében keletkez hibák javítása, amelyet a rendszergazda, a portás, a karbantartó és a takarító munkakörökben dolgozók folyamatosan ellátnak. Fejlesztési elképzelés A Király utcai épület kiürítésével fokozatosan a Radnóti utcai épületbe kerül át az oktatás. Az átköltözést gondosan meg kell tervezni, a tárgyi eszközöket folyamatosan át kell szállítani. Át kell tekinteni a Radnóti utcai épület helyiségeinek funkcióit, meg kell határozni a funkcióváltásból ered feladatokat. Célul kell kit zni egy megfelel méret könyvtár kialakítását. A tárgyi feltételek tervezése során az intézmény számára jogszabályokban el írt kötelez eszközöket össze kell hasonlítani a meglév kkel, illetve át kell tekinteni munkavédelmi és t zvédelmi szempontból az intézményben folyó tevékenységeket. A karbantartás t zoltó jelleg munkáját tervezéssel megel zés jelleg vé kell alakítani. Rendszeresen áttekint, megel z munkákat kell végezni, hogy az oktatás tárgyi feltételei folyamatosan fennálljanak. A lehet ségre álló pénzügyi kereteken belül, az egyes épületrészeket fel kell újítani, ki kell festeni. Az épületek nagyobb karbantartási munkáit, felújításait szintén meg kell tervezni a reális elévülés figyelembevételével. Kiemelten kell figyelemmel kísérni az öt évnél hosszabb programokat, mert ezek gyakran elsikkadnak az igazgatói ciklusok között. Ilyenek az épületek egyes részeit vizsgáló, különböz ellen rzési és felülvizsgálati munkák. 19

20 UTÓGONDOLATOK Egy intézmény, mint rendszer, akkor életképes, ha rugalmasan tud reagálni az egyre változó igényekre, feladatokra. Néha azonban alapjaiban is át kell gondolni, hogy az évek során rosszul kialakult szokásoktól megtisztítsuk. Els dleges célom, hogy az intézmény egyes területeit összehangoljam, a változtatásokat a szakmai fórumokkal együtt alakítsam ki úgy, hogy a fejl dés irányába mutassanak a folyamatok. Pályázatomban megpróbáltam a realitások talaján állni, és figyelembe venni az intézmény tárgyi és személyi adottságait. Köszönet kollégáimnak, akik segítették véleményükkel tudatosan vagy tudtukon kívül e pályázat elkészültét. FORRÁSOK