AZ IDIOPATHIÁS NOCTURNALIS FRONTÁLIS LEBENY EPILEPSZIA RENDHAGYÓ EPILEPSZIÁS SZINDRÓMA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ IDIOPATHIÁS NOCTURNALIS FRONTÁLIS LEBENY EPILEPSZIA RENDHAGYÓ EPILEPSZIÁS SZINDRÓMA"

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY AZ IDIOPATHIÁS NOCTURNALIS FRONTÁLIS LEBENY EPILEPSZIA RENDHAGYÓ EPILEPSZIÁS SZINDRÓMA Halász Péter, Szûcs Anna, Kelemen Anna Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Epilepszia Centrum, Budapest IDIOPATHIC NOCTURNAL FRONTAL LOBE EPILEPSY AN UNUSUAL EPILEPSY SYNDROME Halász P, MD; Szûcs A, MD; Kelemen A, MD Ideggyogy Sz 2007;60(9 10): A közleményben áttekintjük a nocturnalis frontális lebeny epilepszia (NFLE) szindróma kialakulásának történetét, a klinikai és EEG-tüneteket, ismertetjük a nikotinerg acetilkolin-receptor mutációin alapuló genetikai változat és a sporadikus esetek tüneteinek azonosságát, az EEG és klinikai tünetek összefonódását az NREM-alvással és a terápiát. Ismertetjük a differenciáldiagnosztikai nehézségeket és a szindrómával kapcsolatos nyitott kérdéseket, mint az epilepsziás jellegû EEG-tünetek és a körülírt rohamindító zóna, valamint a kognitív deficittünetek relatív hiányát. Megvitatjuk a frontális automatizmusok és az NREM-parasomniák kapcsolódásának patomechanizmusát és ezek tanulságait az epilepsziás mûködészavarok megértésében, valamint az NFLE sajátos helyzetét az epilepsziák között. Kulcsszavak: nocturnalis frontális lebeny epilepszia, frontális automatizmusok, NREM-parasomniák This paper provides an overview of the development of conceptions about nocturnal frontal lobe epilepsy syndrome and describes the electro-clinical characteristics, the identity of the genetic and sporadic variant, and the relationship of the EEG and clinical signs with NREM sleep specific features. The differential diagnostic difficulties and open questions on the pathomechanism are emphasized especially in relation with the lack of epileptiform EEG signs, circumsribed seizure onset zone and cognitive deficits. The relationship of frontal automatisms and NREM parasomnias are also discussed in relation of the place of nocturnal frontal lobe epilepsy among other epilepsies. Keywords: nocturnal frontal lobe epilepsy, frontal automatisms, non-rem parasomnias Levelezô szerzô (correspondent): Dr. Halász Péter, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Epilepszia Centrum, 1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 116. Telefon (1) , fax (1) Érkezett: július 26. Elfogadva: február Halász: Nocturnalis frontális lebeny epilepszia

2 A frontális lebeny az emberi agy egyik kiemelkedô fontosságú területe, és számos régióra osztható az epilepszia keletkezési helye szempontjából is. A frontális lebeny egyes részterületei megkülönböztethetôk az epilepsziás rohamok szemiológiájában. A gyrus precentralis és az elôtte elhelyezkedô adverzív és szemmozgató mezôk egyoldali és tisztán motoros, a homunculus jól ismert szomatotópiájának megfelelô, lokális motoros tünetekért felelôsek 1. A medialis felszínen elhelyezkedô szupplementer motoros área, mint Penfield, majd a Lüders-iskola vizsgálatai 2 óta tudjuk, kétoldali jellegzetes eloszlású tónusos posturalis rohamok kiindulópontja. Ez a terület könnyen bevonódik az elsô frontális gyruskonvexitáson elhelyezkedô hátsó részébôl, sôt, a felsô parietalis régióból kiinduló rohamok terjedése nyomán is 3. A gyrus cinguliról tudjuk, hogy egyrészt a limbicus rendszerrel fennálló összeköttetése révén az innen kiinduló rohamok temporolimbicus epilepszia tüneteit mutathatják, másrészt az ellenoldali cingulummal együtt a frontális struktúrák széles mezôit bevonva másodlagosan generalizált rohamok, illetve másodlagosan generalizált tüske-hullám kisülések kiindulópontja lehet 4, 5. A párizsi stereotaxiás epilepsziasebészeti iskola klasszikus munkáiban már leírták a frontális lebeny epilepszia lokalizációhoz kötött szemiológiáját 6. Az ô anyagukban az összes epilepsziának mintegy 10%-át teszik ki a frontális epilepsziák. A frontális lebeny epilepszia nem tekinthetô szindrómának vagy betegségegységnek, számos kóreredete ismert. Korábban a betegek legnagyobb etiológiai csoportja tumoros eredetû volt (a mûtétre kerültek mintegy 20-30%-a) 7 9. Jelenleg egyre nagyobb számban tudjuk MR-rel kimutatni a kérgi dysplasiát, ami igazolható a mûtétkor kivett szövetmintában, különösen gyermekek esetében 10. Jól ismert, hogy a vascularis malformációk, elsôsorban a cavernomák is gyakran frontális lokalizációjúak 11, 12, és a poszttraumás epileptogén károsodások jelentôs része szintén a frontális régiót, elôszeretettel a pólus vidékét érinti (mintegy 20%-a a frontális epilepsziáknak 12 ). Egészen a kilencvenes évekig nem volt azonban teljesen világos, hogy a precentrális felszínek az alvásbeli hyperkineticus rohamok kiinduló területei, amelyek ugyan változatos megjelenési formákat öltenek, de jól körülírható formakörbe tartoznak és hasonlítanak a törzsdúci rendellenességekben látható extrapiramidális mozgásformákhoz. Közleményünkben a frontális lebeny epilepszia újabb történetével, a hyperkineticus alvásbeli rohamok vizsgálata során felismert idiopathiás éjszakai frontális lebeny szindróma koncepcióval foglalkozunk. Az idiopathiás éjszakai frontális lebeny epilepszia szindróma felismerésének története ÉJSZAKAI MOZGÁSVIHAR: EPILEPSZIA VAGY ALVÁSBELI DYSTONIA? A nyolcvanas évek elejétôl számos közleményben számoltak be olyan betegekrôl, akik esetében rövid, sorozatokban jelentkezô éjszakai dystoniás-dyskineticus, rendszerint a test mindkét oldalát bevonó mozgásviharok zajlottak le, amelyeket gyakran bizarr vokalizáció kísért. A mozgásrohamok általában nem jártak tudatvesztéssel, vagy legalábbis ezt nehéz volt megállapítani, mivel szinte azonnal kooperáltak, és a jelenség alvásból keletkezett. Az egyes rohamokban mutatkozó mozgásmintázat adott esetben sztereotip módon azonos, azonban egyének között változó volt. Leírtak olyan rohamokat, amelyekben repetitív, mindkét végtagot bevonó kéz-, illetôleg láb-, boxoló vagy biciklizô automatizmus, máskor axiális test- és/vagy csípôringatás dominált. Más rohamokban viszont céltalan mozgásvihar és agitáltság volt a jellemzô. Megint más rohamokban choreoatheticus jellegû paroxysmalis hyperkinesis volt a mozgás fô jellemzôje. Ezek a mozgásminták egy-egy roham kapcsán kombináltan is jelen lehettek. Egyes betegek esetében az ismétlôdô hyperkinesis mindkét oldalt bevonó tónusos posturalis állóképek kialakulását is eredményezhette. Késôbb nyilvánvalóvá vált, hogy a betegek közel felében egy-egy ritka nappali, generalizált tónusos-clonusos roham is jelentkezett. EEG-TÜNETEK A betegeknek csak mintegy egyharmadában észleltek interictalis epileptiform potenciálokat a frontális régióban. Az epilepsziás rohamokban szokásos ictalis epilepsziás elektromos minta is csak kivételesen volt jelen a frontális régióban fokálisan. ELSÔ INTERPRETÁCIÓK A nyolcvanas évek elején Lugaresi és munkatársai hypnogen éjszakai paroxysmalis dystonia néven írták le a tünetegyüttest, és parasomniás, nem epilepsziás jellegûnek vélték 13, 14. Késôbb a kilencvenes évek elején Fusco és munkatársai 15 felnôttek, Vigevano és Fusco 16 gyermekek esetében írtak le hasonló jelenségeket frontális epilepsziaként. Mi implantált elektródákkal vizsgált, frontomedialis gócú beteg leírásával 17 járultunk hozzá a szindrómáról kibontakozó vitához. A közleményekben és kongresszusokon a nemzetközi vita kezdetben arról Ideggyogy Sz 2007;60(9 10):

3 szólt, hogy vajon epilepsziáról vagy alvásban jelentkezô paroxysmalis extrapyramidalis mûködészavarról van szó. HONNAN EREDNEK A ROHAMOK? Mind a szegényes skalp-eeg, mind az intracerebralis elvezetések adatai, mind pedig a posztoperatív kimeneteli adatok a rohamok frontomedialis és orbitofrontalis eredetére utaltak 18, 19. A betegek döntô többségében nem találtak MR-eltérést, de ahol ilyet ki tudtak mutatni, az túlnyomó többségben frontális lokalizációjú volt 20. Waterman és munkatársai 21, Williamson és munkatársai 22, továbbá Tharp 23 korai munkái, akik hasonló rohamtünetekkel jellemzett betegek esetében találtak frontális rohamindító áreát és sikeresen operálták ezeket a betegeket, meggyôzô bizonyítékokkal szolgáltak a tünetek frontális lokalizációja és epilepsziás természete mellett. Meierkord 24 már korán arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikeresen mûtött és nem mûtött betegek rohamszemiológiája azonos. Végül Nobili 18 mélyelektródás vizsgálatai is egyértelmûen bizonyították, hogy a rohamok alatt ictalis epilepsziás mintát lehetett regisztrálni a frontális lebeny különbözô területeiben. Hipermotoros rohamokban orbitofrontalis és frontopolaris indító áreát mutattak ki ictalis SPECT-tel 25. Hasonlóképpen frontális interictalis hipometabolizmust észleltek FDG-PET-tel Schlaug és munkatársai interictalis állapotban 26. Familiáris esetekben is hasonló eredményekrôl számoltak be ugyanezek a szerzôk. Legújabban egy esetben elülsô cingularis hiperperfúziót találtak ictalis SPECTvizsgálattal sporadikus nocturnalis frontális lebeny epilepsziában (NFLE) 27. A KIALAKULT TÜNETEGYÜTTES Mindez oda vezetett, hogy mind a késôbb kimutatott familiáris, mind a sporadikus változat nocturnalis frontális lebeny epilepszia néven bekerült az ismert epilepsziás tünetegyüttesek közé. A szindróma tüneteit ma a következô tényezôk együttállásában látjuk: gyermekkorban kezdôdik, fennmarad felnôttkorban is. A rohamok alváskor halmozódnak, parciális rohamok formájában jelentkeznek, ritkán nem specifikus aura elôzi meg ôket. A vokalizáció gyakori kísérôjelenség, a hipermotoros tünetek vannak túlsúlyban, a roham után korai a feltisztulás, a generalizált tónusos clonusos roham ritka. Az IQ normális, nincs neurológiai eltérés, az interictalis EEG többnyire normális, roham alatt ritkán észlelhetô ictalis epilepsziás EEG-minta. A CT-, MR-vizsgálat nem mutat eltérést. TERÁPIA A rohamok a közlemények többsége szerint jól reagálnak carbamazepinre, de mintegy 30%-uk terápiarezisztens 28, 29. Esetközlésekben acetazolamid 30 és nikotintapasz 31 jó hatásáról számoltak be. A GENETIKUS VÁLTOZAT Sajátos vonása a szindrómának, hogy kezdettôl fogva észleltek családi halmozódást. A kilencvenes évek közepén Berkovic és munkatársai 32 leírták, hogy a familiáris esetekben autoszomális domináns öröklésmenet mutatható ki, a génhibák a 20q13 és a 15q24 kromoszómához köthetôk a leggyakrabban 33, 34. A génrendellenességek a nikotinerg acetil-kolin-receptor a4 és a b2 alegységeinek (CHRNA4 és CHRNB2) mutációit jelentik Ictalis HMPAO-SPECT vizsgálatokkal bizonyították, hogy egy családon belül a roham alatti hiperperfúzió különbözô frontális lokalizációban jelentkezhet, míg ugyanazon személynél mindig azonos helyen 38. A családi halmozódású, autoszomális domináns öröklôdésû és a sporadikus betegek azonos tüneteket mutatnak (1. táblázat). Az acetil-kolin-receptor mûködését meghatározó génhiba és az epilepsziás mûködészavar közötti összefüggés jelenleg még nem ismert. A különbözô mutációk különbözô mûködési rendellenességet hoznak létre (csökkentik az acetil-kolin-választ, vagy növelik a kolinszenzitivitást, illetve csökkentik a kalciumpermeabilitást) a nikotinerg acetilkolin-receptoron, ugyanazon familiáris fenotípuson belül is. Ennek magyarázatára vonatkozóan csupán hipotézisekkel rendelkezünk 40. KAPCSOLAT AZ NREM-ALVÁSSAL Külön fejezetet érdemel a tünetek kapcsolata az alvással. A Lugaresi-csoport akik késôbb maguk is elfogadták, hogy a tünetek epilepsziás eredetûek nagy anyaguk áttekintésével 29 a rohamokat három típusra osztották: 1. paroxysmalis ébredésekre (arousal), amelyek 20 s-nál rövidebb epizódok: hirtelen szemnyitás, fejfelemelés, felülés riadt tekintettel, néha vokalizáció; 2. paroxysmalis éjszakai dystoniákra, amelyek széles ballisztikus mozgásokból, a fej, a törzs és a végtagok choreoathetoticus mozgásaiból és hangadásból állnak, két percen belül lezajlanak; 3. epizodikus éjszakai vándorlásokra, amelyek sztereotip ambulációból állnak, ezeket felsikoltás, bizarr dystoniás mozgások kísérik, három percig is eltartanak. Mindhárom típus egy adott esetben is elôfordulhat. 372 Halász: Nocturnalis frontális lebeny epilepszia

4 1. táblázat. Frontális lebeny epilepszia szindrómák átfedô leírásai Szerzô, Életkor a roham- Rohamtípus EEG ictalis EEG interictalis MR vagy CT Genetika Alvásjelenségek Gyógyszerválasz szindróma kezdetkor Lugaresi, fiatal felnôttkor dystoniás- mozgásmû- nincs eltérés nincs eltérés egyes családok csak kivételesen jó CBZ-hatás Cirignotta 13, choreiform termékek ébren Lugaresi, et al 14 Hypnogen/ nocturnalis paroxysmal dystonia Fusco, et al 15 többnyire repetitív-ritmikus többnyire fokális nincs nincs pozitív elsôsorban CBZ-re jól mesialis gyermekkorban mozgások és epileptiform epileptiform CT-eltérés családi alvásos reagálnak frontális lebeny posturalis, jelenség nélkül potenciálok anamnézis jelenségek epilepszia: nem SMA-szerû kielégítôen leírt jelenségek klinikai entitás Vigevano, Fusco 16 gyermekkor tónusos ritmikus théta változó, nincs eltérés 10/8-nál ritka éber és CBZ-re jól gyermekek posturalis 50%-ban pozitív családi REM-jelenségek reagálnak hipnotikus tónusos epileptiform anamnézis posturalis rohamai potenciálok Scheffer, et al 35, gyermek- a dystoniás/ epilepsziás epileptiform nincs eltérés autoszomális ébren csak ritka CBZ-re jól Oldani, et al 39 és felnôttkor choreiformtól kisülés kisülések domináns jelenségek reagálnak ADNFLE a tónusos/ kevesebb mint 16 41%-ban öröklôdés posturalisig 33%-ban 67%-os széles penetranciával spektrumban ADNFLE: autoszomális domináns nocturnalis frontális lebeny epilepszia, CBZ: carbamazepin, REM: rapid eye movement, SMA: szupplementer motoros area Ideggyogy Sz 2007;60(9 10):

5 Oldani és munkatársai 39 a rohamok motoros mintázatában négy csoportot különítettek el: minimális, minor, major és prolongált formákat. Ezek átfedést mutathatnak egy-egy eseten belül. Azonkívül, hogy a rohamok NREM-alvásban jelentkeznek, szoros öszszefüggést mutatnak az NREM-alvás mikrostruktúrájával. A rohamokat mindig mikroébredések elôzik meg. Összefüggést mutatnak az NREM-alvás kevésbé stabil szakaszaival és CAP (cyclic alternating pattern) A2-3 fázisaival 41. Ferini-Strambi és Oldani , éjszakai paroxysmalis tünetekkel jelentkezô beteg adatait elemezve 35 esetben a parasomnia valamely formáját, 67 esetben NFLE-t és 45 esetben autoszomális domináns éjszakai frontális lebeny epilepsziát diagnosztizáltak. Nem találtak különbséget a tünetekben a familiáris és sporadikus változat között. A paroxismusok gyermekkorban kezdôdtek, de fennmaradtak a felnôttkorban is. Egyharmaduknak voltak nappali rohamaik is. Jelentôs intraindividuális különbségeket találtak egyes betegek esetében is életkorfüggô jelleggel: gyermekkorban a rohamok gyakoribbak és hosszabbak voltak. A nagyobb betegcsoportokról szóló közleményekben a betegek többségében az éber EEG normális volt, és alváskor is csak a betegek felében mutatkoztak eltérések. Csak kevés esetben észleltek típusos epilepsziás ictalis EEG-t, de mintegy 50%- ban fokális frontális ritmikus lassú tevékenységet írtak le roham alatt 28, 39. További vitás kérdések A patomechanizmus nyitott kérdései közül az egyik legérdekesebb az, hogy milyen agyi struktúrákat von be az éjszakai frontális lebeny epilepszia, és vannak e társuló interictalis kognitív deficittünetek? Az NFLE-rohamok nagy valószínûséggel a korábban említett képalkotó adatok és a mûtéti eredmények tanúsága szerint a prefrontális lebenybôl indulnak. Ez azonban meglehetôsen nagy terület. Három felszín tartozik ide: a medialis elülsô, a konvexitás elülsô területei és a frontobasalis felszín. Láttuk, hogy jelenleg még nem tudjuk lokalizálni a motorosroham-mintázatokat ezeken a területeken belül 43. Ebben szerepet játszhat a gyors rohamterjedés, de lehetséges, hogy a prefrontális hálózatban különbözô területekrôl induló rohamok nem a kiinduló zóna lokalizációja, hanem a bevont hálózat nagysága és elhelyezkedése szerint aktiválnak különbözô rohammintázatokat. Adatokkal rendelkezünk a mozgásvihar jellegû hyperkineticus formák valószínû orbitofrontalis eredetére. Kétszázötvenkét beteg rohamszemiológiájának clusteranalízise szerint a motoros agitáció néven elkülönített clustert 29 beteg (a rohamok 8,5%-a) mutatta. Ezek 40%-a csak éjszaka jelentkezett halmozott formában, gyors postictalis feltisztulás és vokalizáció is jellemezte a clustert. Tizenhárom esetben volt jelen laesio az MR-felvételen, és ebbôl hét volt orbitofrontalis lokalizációjú 44. A posturalis rohamjelenségek szupplementer motoros áreához közeli kiindulópontjára utalt ugyanebben a vizsgálatban a laesiók frontomedialis elhelyezkedése. Több kísérlet történt a rohamtünetek és a kiinduló terület lokalizációja összefüggésének tisztázására, egyelôre meggyôzô eredmény nélkül. Munkahipotézisként feltehetô, hogy az orbitofrontalis felszínrôl generált rohamok legfôbb jellemzôje a hyperkinesis, a medialis prefrontális felszínrôl a szupplementer motoros área közelébe esô területekrôl komplex bilaterális tónusos posturalis rohamok keletkeznek, míg a medialisan frontopolarisabban kiinduló rohamok a choreoatheticus formákat aktiválják a leginkább 21, 22 (1. ábra). AZ INTERICTALIS ÉS ICTALIS EPILEPTIFORM SKALP-EEG-JELENSÉGEK HIÁNYA Ez ma sem teljesen megmagyarázott. Kétségtelen, hogy a rejtett basalis és medialis frontális felszínekrôl a kisülések nehezen jutnak a skalpra, de ugyanakkor más esetekben a frontobasalis kisülések gyakran vetülhetnek a temporalis régióba, illetôleg a hátsóbb centromedialis régióból a középvonalba 3. A KÖRÜLÍRT ROHAMINDÍTÓ ZÓNA HIÁNYA MIÉRT NEM OKOZ KOGNITÍV DEFICITTÜNETEKET AZ ÉJSZAKAI FRONTÁLIS EPILEPSZIA? Az epileptogén zónaként szóba jövô prefrontális területek ismert módon magasan szervezett asszociációs mezôk. Kérdéses tehát, hogy miért nem érinti az NFLE a közismerten sérülékeny frontális kognitív funkciókat. Úgy látszik, annak ellenére, hogy az NREM-alvásban gyakori rohamok zajlanak a frontális lebenyben, nincsenek jelentôsebb kognitív deficittünetek. Ugyanakkor ismert, hogy számos, laesióval nem járó, frontális kivetülésû bilaterális tüske-hullám mintával jellemzett epilepsziaformában nagyobb pusztító rohamok nélkül is jelentôs kognitív deficittünetek társulnak, amelyeket az NREMalvás aktivál. Valószínû, hogy a tüske-hullám minta hullámkomponense alatt ismételten bekövetkezô kérgi dysfacilitatio 45 különösen, ha az agy fejlôdése számára kritikus periódusban keletkezik 46 játszik ebben jelentôs szerepet. Valószínû az is, hogy az epilepsziás hálózat, amely az NFLE-ért felelôs, nem érinti a szenzoros és kognitív funkció- 374 Halász: Nocturnalis frontális lebeny epilepszia

6 kért felelôs, az asszociációs kérget bevonó corticothalamicus rendszert, amelyrôl egyre inkább tudjuk, hogy a kognitív mûködésekben fontos tényezô. Az NFLE-ben nem a frontothalamicus összeköttetések, hanem valószínûleg a frontális kéreg és a törzsdúcok között, a mozgásszervezésért felelôs kapcsolatrendszer érintett (2. ábra). A FRONTÁLIS AUTOMATIZMUSOK MECHANIZMUSA Tassinari és munkatársai arra hívták fel a figyelmet, hogy az epilepsziás automatizmusok nem feltétlenül direkt következményei az epilepsziás izgalomnak. Lehetséges, hogy az automatizmusok felszabadulásos jelenségek, amelyek a frontális kéreg mûködésében bekövetkezô, roham okozta interferencia eredményeként jelentkeznek 47. Emellett szólna, hogy az automatizmusok felfoghatók ôsi mozgásmintáknak, amelyeket alacsonyabb szintû mintázatgenerátorok keltenek. Ebben a vonatkozásban a temporális és frontális lebeny automatizmusok különböznek egymástól (2. táblázat). A frontálisakban a hyperkinesis dominál, míg a temporális automatizmusokat oroalimentáris, emocionális és emlékezeti automatizmusok jellemzik. Az NFLErohamokat nehezen kategorizáljuk a jelenleg érvényben lévô rohambeosztás alapján. Amennyiben ugyanis nincs tudatzavar, egyszerû parciális rohamoknak kell kategorizálnunk ôket. Ugyanakkor ezek a motoros mintázatok egyáltalán nem egyszerûek, hanem nagyon komplex, kétoldali motoros mintázatokban zajlanak. Nem lehetséges azonos kategóriába sorolásuk a korábban egyszerû motoros rohamoknak nevezett formákkal. Az NFLE tehát tovább feszegeti az egyébként is számos szempontból kétségessé vált 1981-es rohambeosztás kereteit. 1. ábra. Epileptogén kérgi területek éjszakai frontális lebeny epilepsziában Az epilepsziák számos formája számára az NREMalvás mind az interictalis, mind az ictalis történések szempontjából aktiváló állapot. Ebben szerepet játszik, hogy NREM-alvásban nagy neurontömegek szinkronizálódnak a thalamocorticalis rendszer alvásbeli burst-supression munkamódjának eredményeként. Ugyanakkor azonban azok az epilepsziaformák, amelyek a thalamocorticalis rendszer bevonásával szervezôdnek, szektoriális vagy generalizált tüske-hullám mintával járnak, itt azonban ennek nyomát sem látjuk. Az alvásban aktiválódó epilepsziák egy részében az epilepsziás eseményeket mikroébredések oldják ki. Ezt megtaláljuk az NFLE-ben is, és lehetséges, hogy az acetil-kolinreceptor hibás funkciójának ebben speciális szerepe van. Többen felvetették, hogy az alvási orsózás valamilyen kóros változatának lehet szerepe az epilepsziás tünetekben 48. Amennyiben ez így van, akkor ez a mechanizmus alapvetôen kell, hogy különbözzön az idiopathiás generalizált epilepsziában MIÉRT NREM-ALVÁSBAN KELETKEZNEK A ROHAMOK? 2. ábra. A rohamokat az alvásbeli mikroébredések (inzert a jobb felsõ sarokban) oldják ki (szürke nyíl). A rohamok nem a thalamocorticalis rendszert, hanem a basalis ganglionokat vonják be (sötétebb ívelt nyíl), ami az utóbbiak és a frontális kéreg fiziológiás mûködésének felfüggesztése miatt meghatározza a sajátos rohamtüneteket. NFLE: nocturnalis frontális lebeny epilepszia Ideggyogy Sz 2007;60(9 10):

7 2. táblázat. A frontális lebeny és temporalis lebeny komplex parciális rohamok jellemzôi Frontális lebeny epilepszia Rövid rohamok halmazokban, a leggyakrabban NREMalvásban. Nem specifikus aura ritkán. Hipermotoros vonások a legjellemzôbbek. Oroalimentális automatizmusok nincsenek. Nem verbális vokalizáció gyakran. Másodlagos generalizáció ritka. A roham után gyors feltisztulás. Temporalis lebeny epilepszia Változó idôtartamú rohamok, a leggyakrabban éber állapotban. Aurák (gastricus vagy mnesticus) rendszerint. Hipomotoros vonások jellemzôek. Oroalimentális automatizmusok gyakran. Verbális automatizmusok a szubdomináns rohamokban. Másodlagos generalizáció nem ritkán. A roham utáni feltisztulás hosszú ideig tart (a domináns oldalon). feltételezett orsóból tüske-hullám átalakulástól, ami éppen a thalamocorticalis rendszer speciális epilepsziás mûködési vállfaja 49. NFLE-ben azonban nem mutatkoznak tüske-hullám kisülések, amelyek kialakulásában sajátos módon éppen a frontális lebeny játszik kulcsszerepet. Differenciáldiagnosztika A differenciáldiagnosztika elsô kérdése, hogy valóban epilepsziás kórképrôl van-e szó. Egyrészt a jellegzetes sztereotip rohammintázat, másrészt amenynyiben vannak, az epileptiform EEG-jelenségek azok, amelyek meggyôzhetnek bennünket az epilepsziáról. A családi elôfordulás is támogató adat, azonban, mint arról késôbb szó lesz, a parasomniás jelenségek is familiáris halmozódást mutatnak, sôt, újabban azt találták, hogy egy családban a frontális epilepsziás és parasomniás betegek együttesen is elôfordulnak 50. Amennyiben nincsenek meggyôzô epileptiform EEG-jelenségek és a motoros jelenségek mitigáltak, a normális alvásban elôforduló fiziológiás automatizmusoktól (ébredésekhez társuló repetitív mozgástöredékek) is el kell különítenünk a rohamjelenségeket. Differenciáldiagnosztikai problémát jelenthet még az elkülönítés a pszichogén rohamoktól is. Noha kétségtelen, hogy a pszichogén rohamokról úgy tudjuk, nem jelentkezhetnek alvásból, de az alvásébrenlét határán viszont a racionális gondolati kontroll hiánya kifejezetten kedvezô talajt nyújt jelentkezésükhöz 51. Az epileptiform EEG hiánya, a bizarr mozgásjelenségek és a vokalizáció gyakran keltheti pszichogén roham benyomását. A legjobb gyakorlati eszköz a rohamok objektív behatárolására és az egyes rohamok közötti sztereotip hasonlóság megfigyelésére a video-eeg-monitorozás. Szintén összetéveszthetôk az NFLE tüneteivel az éjszakai pánikrohamok, amelyek hirtelen ébredésekkel és súlyos vegetatív tünetekkel járnak 52. Ezek viszont szemben az NFLE-vel, ami egy éjszaka ismételten jelentkezik általában csak egy alkalommal fordulnak elô egy éjszakai alvás során. Végül egyéb epilepsziás rohamoktól is el kell különítenünk az NFLE-t. Leginkább azok a temporalis epilepsziás rohamok teszik ezt szükségessé, amelyek gyorsan átterjednek a frontális területekre. Ezek azonban rendszerint markáns temporalis interictalis tüskézést és definitív epilepsziás jellegû, elôször valamelyik temporalis lebeny felett megjelenô ictalis mintázatot mutatnak, és gyakran hippocampalis sclerosis mutatható ki MR-vizsgálattal. A temporalis komplex parciális rohamok általában nem mozgásviharral, hanem éppen mozgásgátlással tûnnek ki, az automatizmusok oroalimentáris jellegûek és elsôsorban a domináns oldalon postparoxysmalis beszédzavarral, gyakran elhúzódó zavartsággal járnak (2. táblázat). SAJÁTOS KAPCSOLAT A PARASOMNIÁKKAL Az éjszakai frontális epilepsziával összetéveszthetô jelenségeknek a legnagyobb csoportja a night terror (pavor nocturnus vagy incubus) és a somnambulismus néven ismert parasomniák. A parasomniás jelenségkör patomechanizmusa szintén sok tekintetben tisztázatlan. Kétségtelennek látszik, hogy az alvásból szokatlan idôben (rendszerint az elsô vagy második alvásciklus mély alvásának végén, amikor a felszálló ciklusszár kezdôdik) bekövetkezô kóros ébredés során jelentkezô disszociált állapotról van szó. Ilyenkor mintha egyszerre lennének jelen az alvó és éber állapot jellemzôi: a somnambulismusban például éber állapotra jellemzô felkelés, járkálás, sztereotip cselekmények mutatkoznak, ugyanakkor aktuálisan csak részleges a kontaktus a külvilággal, a válaszkészség hiányzik és minderre késôbb nincs visszaemlékezés sem. Az alvajárás patofiziológiájának kutatása Jacobson és munkatársai vizsgálataival már a hatvanas években elkezdôdött 53. További lendületet adott ennek a Broughton által nyújtott szemléleti keret 54, amely az alvajárást az alvásból történô félelmes felrettenéssel (sleep terror), a lidérces ébredéssel és az alvás közbeni enuresissel együtt ébredési zavarként 376 Halász: Nocturnalis frontális lebeny epilepszia

8 3. táblázat. A nocturnalis frontális lebeny epilepszia és a parasomnia differenciáldiagnózisa 57 Klinikai tünetek Nocturnalis frontális lebeny epilepszia Parasomnia Életkor a kezdetkor gyermek- és serdülôkor rendszerint <10 éves Rohamszám/havonta akár naponta számos 1 4 Lefolyás stabil vagy súlyosbodó javuló A mozgások szemiológiája sztereotip polimorf Rohamkezdet az éjszaka bármely részében az alvás elsô harmadában Stádiumfüggés NREM 2 (65%) NREM 3-4 Motoros mintázat repetitív mozgások változatos, kevésbé sztereotip Idôtartam egy percen belül pár perc értelmezte. Feltételezte, hogy az alvászavaroknak ez a csoportja NREM-alvásból keletkezik, és közösen jellemzi a zavartság és a dezorientáció, az automatikus magatartás, a reaktivitás hiánya a külsô ingerekre, a nehéz ébreszthetôség, a retrográd amnézia az eseményekre, és az álomélmény teljes vagy viszonylagos hiánya. Az elképzelés az volt, hogy ezekben a zavarokban valami miatt nem történik meg a teljes ébredés, ezért az alvás és az ébrenlét jelenségei disszociált módon, együttesen vannak jelen. Késôbb világossá vált, hogy a lidérces álom jelensége teljesen a REM-hez köthetô, nem kíséri zavartság, és gazdag álomélménnyel jár, míg az enuresis bármely alvásstádiumban elôfordulhat, így ez sem kapcsolódik az NREM-alváshoz. Az is körvonalazódott, hogy az ébredési zavarok körébe az alvajáráson és a félelmes felrettenésen kívül a zavart ébredés kategóriájába tartozó állapotok tartoznak, ezeket zavart ébredés jellemzi az NREM-bôl motoros és vegetatív jelenségek nélkül 55. Broughton és mások megfigyelései alátámasztották, hogy az alvajárás patofiziológiai alapja az ébredési zavar, az eredmények részben a fiziológiás NREM-alvásból történô ébredés, az alvajárók, az éjszakai felrettenôk ébredéseinek megfigyelésébôl adódtak. Ezek szerint az NREM-alvásból ébredést követôen szemben a REM-alvásból ébredéssel van egy változó tartamú és intenzitású szürke zóna, amelyben az éber kognitív mûködések és a vigilancia még nem teljesen álltak vissza. Broughton kimutatta, hogy az NREM-bôl történô ébredés után az akusztikus kiváltott potenciálok latenciája nagyobb és amplitúdója kisebb. A Broughton-féle ébredésizavar-hipotézis mentén vizsgálva Halász és munkatársai 56 az úgynevezett szinkronizációs típusú (deszinkronizáció helyett alvásjellegû válasz) mikroébredések számbeli növekedését és kiterjedését írták le somnambulismusban szenvedô betegek esetében. Zucconi és munkatársai 57 az egészséges kontrollokéhoz képest az alvás instabilitására utaló jelenség, a ciklikus alternáló mintázat (cyclic alternating pattern vagy CAP-ráta) megnövekedését találták somnambulismusban. Látjuk tehát, hogy a parasomniáknak és az NFLEnek több közös sajátsága van. Összefoglalva ilyenek: 1. A paroxysmalis eseményeket ébredések váltják ki. 2. Az alvás mikrostruktúrája kóros: túl sok az ébredés. 3. Az ébredés nyomán disszociatív állapot alakul ki és automatizmusok szabadulnak fel. Kérdés, hogy mik azok a közös patomechanizmusbeli tényezõk, amelyek magyarázattal szolgálnak a fenti közös sajátságokra? Mindkét esetben ébredés váltja ki a parasomniás, illetôleg a hyperkineticus epilepsziás rohamepizódot. Mindkettô felfogható automatizmusként, amelyet elôsegíthet a dorsofrontalis exekutív rendszer elnyomása. NREM-alvásban ugyanis funkcionális képalkotó eljárásokkal kimutatták, hogy éppen ezek a területek hipometabolikusak 58. Feltételezhetjük, hogy a parasomniákban az alvásnak ez a hatása ébredést követôen is fennmaradhat (fokozott alvásinercia). A prefrontális epilepsziákban pedig a rohamok alatt ezekben a területekben a funkcióval interferáló epilepsziás kisülések vannak 18, amelyek közömbösíthetik a dorsofrontalis terület lefelé ható gátlóhatását, teret adva az automatizmusok felszabadulásának. Jelenleg tehát, noha az epilepsziás szindrómát a gyakorlat szempontjából el kell különítenünk a parasomniás jelenségektôl (3. táblázat), mindkét jelenség hátterében rokon mechanizmust feltételezhetünk. Ahogy Tassinari 47 mondja: bármi legyen is, ami felpattintja a zenedoboz fedelét, az mindig ugyanazt a melódiát fogja játszani. A zenedoboz lényege, illetve az automatizmusok forrásai Tassinari és munkatársai szerint a subcorticalis agyi struktúrákban elhelyezkedô motorosminta-generátorok, amelyek egyes ôsi automatizálódott mozgásminták letéteményesei. Az állatvilágban számos Ideggyogy Sz 2007;60(9 10):

9 példáját látjuk az ösztönös viselkedés során az úgynevezett fixált automatikus mintázatok kioldódásának 59. A magatartás-repertoár számos fragmentuma emberben is feltehetôen a basalis ganglionokban raktározott csomagok formájában áll rendelkezésünkre, ahogyan erre a kérgi károsodások különbözô formáiban felszabaduló kóros mozgásminták szolgáltatnak bizonyítékot. Kitekintés Az NFLE jelenségei heurisztikus szempontból modellértékûek. Ezt a sajátos, rendhagyó epilepsziaformát egyfajta hiányzó láncszemként tekinthetjük, ami az epilepsziás és nem epilepsziás automatizmusok között helyezkedik el. Láttuk, hogy mind fenomenológiáját, mind mechanizmusát tekintve rendkívül hasonló a parasomniás jelenségekhez, de például sok hasonlóság található az éber állapotban mutatkozó és szintén a frontostriatalis mûködések zavarának tulajdonított kóros mozgásautomatizmusokkal, amelyek a tic-tourette-betegségben mutatkoznak. Az epilepsziás és nem epilepsziás jelenségek sajátos elegye valószínûleg abból a közös mechanizmusból származik, amit már korábban érintettünk, nevezetesen a subcorticalis automatizmusok felszabadulásából az epilepsziás agykérgi történések nyomán. A subcorticalis automatizmusok felszabadulása jól ismert forrása számos fiziológiás és kóros határeseti jelenségnek, mint például a csecsemôk kaotikus, még kontrollálatlan mozgásviharainak, amelyek agysérült csecsemôk esetében hatványozottan jelentkeznek, vagy akár az úgynevezett postparoxysmalis automatizmusoknak epilepsziás rohamok után. Ezek a jelenségek leginkább a még ma is érvényesnek látszó jacksoni hierarchikus agyi mûködési modellben 60 értelmezhetôk, ami szerint a magasabb (kérgi) funkciók zavara alacsonyabb (kéreg alatti) mûködések felszabadulásához vezethet, amivel egyben egyfajta viselkedési regresszió is bekövetkezik. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzôk köszönettel tartoznak Narula Lalitnak a kézirat szerkesztésében és az irodalom összeállításában végzett munkájáért. IRODALOM 1. Penfield W, Welch K. The supplementary motor area of the cerebral cortex; a clinical and experimental study. AMA Arch Neurol Psychiatry 1951;66: Luders HO. The supplementary sensorimotor area. An overview. Adv Neurol 1996;70: Halász P, Juhos V, Erôss L, et al. A szupplementer szenzomotoros rohamok tünettana, kóreredete és mûtéti kezelhetôsége, illusztratív esetismertésekkel. Iddeggyógy Szmle 2005;58: Bancaud J, Talairach J, Bonis A, et al. La Stéréoélectroencéphalographie dans l épilepsie. Paris: Masson Mazars Y, Mazars G, Gotusso C, Merienne L. Place of cingulum epilepsy within the borders of cortical focal epilepsies. Rev Neurol (Paris) 1966;114: Bancaud J, Talairach J. Clinical semiology of frontal lobe seizures. Adv Neurol 1992;57: Frater JL, Prayson RA, Morris III HH, et al. Surgical pathologic findings of extratemporal-based intractable epilepsy: a study of 133 consecutive resections. Arch Pathol Lab Med 2000;124: Morris HH. Neoplastic lesions in epilepsy overview. In: 1999;1: Wolf HK, Zentner J, Hufnagel A, et al. Surgical pathology of chronic epileptic seizure disorders: experience with 63 specimens from extratemporal corticectomies, lobectomies and functional hemispherectomies. Acta Neuropathol (Berl) 1993;86: Marusic P, Najm IM, Ying Z, et al. Focal cortical dysplasias in eloquent cortex: functional characteristics and correlation with MRI and histopathologic changes. Epilepsia 2002;43: Ferrier CH, Engelsman J, Alarcon G, et al. Prognostic factors in presurgical assessment of frontal lobe epilepsy. J Neurol Neurosurg Psychiatry 1999;66: Schramm J, Kral T, Kurthen M, et al. Surgery to treat focal frontal lobe epilepsy in adults. Neurosurgery 2002;51: Lugaresi E, Cirignotta F. Hypnogenic paroxysmal dystonia: epileptic seizure or a new syndrome? Sleep 1981; 4: Lugaresi E, Cirignotta F, Montagna P. Nocturnal paroxysmal dystonia. J Neurol Neurosurg Psychiatry 1986; 49: Fusco L, Iani C, Faedda MT, Manfredi M, Vigevano S, Ambrosetto G. Mesial frontal lobe epilepsy: a clinical entity not sufficiently described. J Epilepsy 1990;3: Vigevano F, Fusco L. Hypnic tonic postural seizures in healthy children provide evidence for a partial epileptic syndrome of frontal lobe origin. Epilepsia 1993;34: Rajna P, Kundra O, Halász P. Vigilance level-dependent tonic seizures-epilepsy or sleep disorder? A case riport. Epilepsia 1983;24: Nobili L, Francione S, Mai R, et al. Nocturnal frontal lobe epilepsy: intracerebral recordings of paroxysmal motor attacks with increasing complexity. Sleep 2003;26: Cascino GD, Buchhalter JR, Mullan BP, So EL. Ictal SPECT in nonlesional extratemporal epilepsy. Epilepsia 2004;45(S4): Provini F, Plazzi G, Tinuper P, Vandi S, Lugaresi E, Montagna P. Nocturnal frontal lobe epilepsy. A clinical and polygraphic overview of 100 consecutive cases. Brain 1999;122: Waterman K, Purves SJ, Kosaka B, Strauss E, Wada JA. 378 Halász: Nocturnalis frontális lebeny epilepszia

10 An epileptic syndrome caused by mesial frontal lobe seizure foci. Neurology 1987;37: Williamson PD, Spencer DD, Spencer SS, Novelly RA, Mattson RH. Complex partial seizures of frontal lobe origin. Ann Neurol 1985;18: Tharp BR. Orbital frontal seizures. An unique electroencephalographic and clinical syndrome. Epilepsia 1972; 13: Meierkord H. Clinical and neurophysiologic markers of epilepsy with frontal lobe seizures in a series of patients diagnosed by video-eeg-telemetry. Nervenarzt 1992;63: Harvey AS, Hopkins IJ, Bowe JM, Cook DJ, Shield LK, Berkovic SF. Frontal lobe epilepsy: clinical seizure characteristics and localization with ictal 99mTc-HMPAO SPECT. Neurology 1993;43: Schlaug G, Antke C, Holthausen H, et al. Ictal motor signs and interictal regional cerebral hypometabolism. Neurology 1997;49: Vetrugno R, Mascalchi M, Vella A, et al. Paroxysmal arousal in epilepsy associated with cingulate hyperperfusion. Neurology 2005;64: Oldani A, Zucconi M, Asselta R, et al. Autosomal dominant nocturnal frontal lobe epilepsy. A video-polysomnographic and genetic appraisal of 40 patients and delineation of the epileptic syndrome. Brain 1998;121: Provini F, Plazzi G, Montagna P, Lugaresi E. The wide clinical spectrum of nocturnal frontal lobe epilepsy. Sleep Med Rev 2000;4: Varadkar S, Duncan SJ, Cross H. Acetazolamide and autosomal dominant frontal lobe epilepsy. Epilepsia 2003; 44: Willoughby JO, Pope KJ, Eaton V. Nicotine as an antiepileptic agent in ADNFLE: an N-of-one study. Epilepsia 2003;44: Berkovic SF, Howell RA, Hay DA, Hopper JL. Epilepsies in twins: genetics of the major epilepsy syndromes. Ann Neurol 1998;43: Gambardella A, Annesi G, De Fusco M, et al. A new locus for autosomal dominant nocturnal frontal lobe epilepsy maps to chromosome 1. Neurology 2000;55: Phillips HA, Scheffer IE, Crossland KM, et al. Autosomal dominant nocturnal frontal-lobe epilepsy: genetic heterogeneity and evidence for a second locus at 15q24. Am J Hum Genet 1998;63: Scheffer IE, Bhatia KP, Lopes-Cendes I, et al. Autosomal dominant nocturnal frontal lobe epilepsy. A distinctive clinical disorder. Brain 1995;118: Steinlein OK, Magnusson A, Stoodt J, et al. An insertion mutation of the CHRNA4 gene in a family with autosomal dominant nocturnal frontal lobe epilepsy. Hum Mol Genet 1997;6: Steinlein OK. Neuronal nicotinic receptors in human epilepsy. Eur J Pharmacol ;393: Hayman M, Scheffer IE, Chinvarun Y, Berlangieri SU, Berkovic SF. Autosomal dominant nocturnal frontal lobe epilepsy: demonstration of focal frontal onset and intrafamilial variation. Neurology 1997;49: Oldani A, Zucconi M, Ferini-Strambi L, Bizzozero D, Smirne S. Autosomal dominant nocturnal frontal lobe epilepsy: electroclinical picture. Epilepsia 1996;37: Rodrigues-Pinguet N, Jia L, Li M, Figl A, et al. Five ADNFLE mutations reduce the Ca 2+ dependence of the mammalian α4β2 acetylcholine response. J Physiol 2003; 550: Terzano MG, Parrino L, Garofalo PG, Durisotti C, Filati- Roso C. Activation of partial seizures with motor signs during cyclic alternating pattern in human sleep. Epilepsy Res 1991;10: Ferini-Strambi L, Oldani A. Nocturnal frontal lobe epilepsy. Swiss Arch Neurol Psychiatry 2003;154: Aghakhani Y, Bagshaw AP, Benar CG, et al. fmri activation during spike and wave discharges in idiopathic generalized epilepsy. Brain 2004;127: Manford M, Fish DR, Shorvon SD. An analysis of clinical seizure patterns and their localizing value in frontal and temporal lobe epilepsies. Brain 1996;119: Steriade M, Amzica F, Neckelmann D, Timofeev I. Spikewave complexes and fast components of cortically generated seizures. II. Extra- and intracellular patterns. J Neurophysiol 1998;80: Blume WT. Pathogenesis of Lennox-Gastaut syndrome: considerations and hypotheses. Epileptic Disord 2001;3: Tassinari CA, Gardella E, Meletti S, Rubboli G. The neruoethological interpretation of motor behaviours in nocturnal-hyperkynetic-frontal seizures : emergance of innate motor behaviours and fole of pattern generators. In: Beaumoir A, Andermann F, Chauvel P, Mira L, Zifkin B (eds.). Frontal seizures in children. John Libbey Eurotext p Combi R, Dalpra L, Tenchini ML, Ferini-Strambi L. Autosomal dominant nocturnal frontal lobe epilepsy a critical overview. J Neurol 2004;251: Halász P, Terzano MG, Parrino L. Spike-wave discharge and the microstructure of sleep-wake continuum in idiopathic generalised epilepsy. Neurophysiol Clin 2002;32: Godbout R, Montplaisir J, Rouleau I. Hypnogenic paroxysmal dystonia: epilepsy or sleep disorder? A case report. Clin Electroencephalogr 1985;16: Orbach D, Ritaccio A, Devinsky O. Psychogenic, nonepileptic seizures associated with video-eeg-verified sleep. Epilepsia 2003;44: Plazzi G, Montagna P, Provini F, Tinuper P, Lugaresi E. Sudden arousals from slow-wave sleep and panic disorder. Sleep 1998;21: Jacobson A, Kales A, Lehmann D, et al. Somnambulism: all night 502 electroencephalographic studies. Science 1965;148: Broughton RJ. Sleep disorders: disorders of arousal? Enuresis, somnambulism, and nightmares occur in confusional states of arousal, not in dreaming sleep. Science 1968; 159: Thorpy MJ. Disorders of arousal. In: Thorpy MJ (ed.). Handbook of sleep disorders. New York: Macel Dekker; p Halász P, Újszászi J, Gádoros J. Are microarousals preceded by electroencephalographic slow wave synchronization precursors of confusional awakenings? Sleep 1985;8: Zucconi M, Oldani A, Ferini-Strambi L, et al. Arousal fluctuations in non-rapid eye movement parasomnias: the role of cyclic alternating pattern as a measure of sleep instability. J Clin Neurophysiol 1995;12: Braun AR, Balkin TJ, Wesenten NJ, et al. Regional cerebral blood flow throughout the sleep-wake cycle. An H2(15)O PET study. Brain 1997;120: Llinas RR. Fixed action patterns: Automatic brain modules that make complex movements. In: Rodolfo R, Llinás (eds.). I of the Vortex: From Neurons to Self. London: MIT press; p Jackson JH. Selected writings of John Hughlings Jackson Volumes 1 and 2. Taylor J (ed.). London: Staples Press; Ideggyogy Sz 2007;60(9 10):

A gyermekkori epilepsziák felismerése

A gyermekkori epilepsziák felismerése A gyermekkori epilepsziák felismerése Dr. med. habil. Fogarasi András Tudományos igazgató Bethesda Gyermekkórház, Budapest fogarasi@bethesda.hu Tel: 4222-875 Fıbb lépések Felismerés Diagnózis Klasszifikáció

Részletesebben

A Neurológiai Osztály tudományos tevékenysége

A Neurológiai Osztály tudományos tevékenysége A Neurológiai Osztály tudományos tevékenysége Kutatási területek Epilepszia, alvás és epilepszia kapcsolata, klinikai neurofiziológia, elektroenkefalográfia (EEG), migrén In extenso közlemények lektorált

Részletesebben

Az alvás során jelentkező mozgás-megnyilvánulások jellemzése és differenciáldiagnosztikája.

Az alvás során jelentkező mozgás-megnyilvánulások jellemzése és differenciáldiagnosztikája. Az alvás során jelentkező mozgás-megnyilvánulások jellemzése és differenciáldiagnosztikája. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Neurológiai Klinika PTE KK, Pécs Motoros esemény Gyakoriság

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZAT EPILEPSZIA. I. Alapvetõ megfontolások DEFINÍCIÓ PANASZOK, TÜNETEK A ROHAMOK OSZTÁLYOZÁSA: EüM

GYERMEKGYÓGYÁSZAT EPILEPSZIA. I. Alapvetõ megfontolások DEFINÍCIÓ PANASZOK, TÜNETEK A ROHAMOK OSZTÁLYOZÁSA: EüM GYERMEKGYÓGYÁSZAT EPILEPSZIA EüM Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Szerzõk: dr. Farkas Viktor, dr. György Ilona, dr. Kálmánchey Rozália Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

Részletesebben

A motoros funkciók és a beszéd reorganizációja

A motoros funkciók és a beszéd reorganizációja A motoros funkciók és a beszéd reorganizációja Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés Dr. Kalmár Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika Témavezető: Prof. Dr. Janszky József, az MTA Doktora, Prof.

Részletesebben

A KORTIKÁLIS HÁLÓZATOK SZEREPE A GYERMEK- ÉS FELNŐTTKORI TEMPORÁLIS LEBENY EPILEPSZIA SZEMIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAIBAN (SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS)

A KORTIKÁLIS HÁLÓZATOK SZEREPE A GYERMEK- ÉS FELNŐTTKORI TEMPORÁLIS LEBENY EPILEPSZIA SZEMIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAIBAN (SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS) A KORTIKÁLIS HÁLÓZATOK SZEREPE A GYERMEK- ÉS FELNŐTTKORI TEMPORÁLIS LEBENY EPILEPSZIA SZEMIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAIBAN (SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS) Kutatás időtartama: 2004. október 1 2007. szeptember 30 OTKA ny.szám:

Részletesebben

Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS. KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab

Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS. KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab Alszunk. Mindenki alszik, emberek, kutyák, egerek, még

Részletesebben

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.

Részletesebben

EPILEPSZIÁS CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK ROHAMSZEMIOLÓGIAI KUTATÁSAI. Dr. Fogarasi András

EPILEPSZIÁS CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK ROHAMSZEMIOLÓGIAI KUTATÁSAI. Dr. Fogarasi András 1 EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI EPILEPSZIÁS CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK ROHAMSZEMIOLÓGIAI KUTATÁSAI Dr. Fogarasi András Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza Neurológiai osztály

Részletesebben

Epilepszia és epilepsziás rohamok. Janszky József Egyetemi adjunktus

Epilepszia és epilepsziás rohamok. Janszky József Egyetemi adjunktus Epilepszia és epilepsziás rohamok Janszky József Egyetemi adjunktus Epilepsziás roham definíciója Objektív vagy szubjektív klinikai tünetek Ok: agyi neuronpopuláció abnormálisan synchron aktivációja Epilepsziás

Részletesebben

Janszky JózsefJ PTE ÁOK Neurológiai Klinika

Janszky JózsefJ PTE ÁOK Neurológiai Klinika Epilepszia mőtéti m ti kezelése Janszky JózsefJ PTE ÁOK Neurológiai Klinika Az epilepsziasebészet szet helye az epilepszia terápi piájában 2005-ben Epilepszia prevalenciája: 0,5-1 % kb. 20-30%-ban az epilepszia

Részletesebben

AZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA

AZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA AZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA PTE ÁOK, V. évfolyam Pécs, 2014.04.23. Gyimesi Csilla I. Az epilepszia betegség felismerése definíció klasszifikáció differenciáldiagnózis II. Kivizsgálásának lépései III.

Részletesebben

PERIÓDIKUS EEG MINTÁK. Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011.

PERIÓDIKUS EEG MINTÁK. Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011. PERIÓDIKUS EEG MINTÁK Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011. Periódicit dicitás s az EEG-ben Regulárisan, meghatározott, intervallumonként jelentkező minta Az ismétlődő minta lehet: meredek hullám,

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

A TEMPORÁLIS LEBENY EPILEPSZIA ÉS AZ ALVÁS: VIZSGÁLATOK AZ INTERIKTÁLIS TÜSKÉK ÉS A MEMÓRIAKONSZOLIDÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL

A TEMPORÁLIS LEBENY EPILEPSZIA ÉS AZ ALVÁS: VIZSGÁLATOK AZ INTERIKTÁLIS TÜSKÉK ÉS A MEMÓRIAKONSZOLIDÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL A TEMPORÁLIS LEBENY EPILEPSZIA ÉS AZ ALVÁS: VIZSGÁLATOK AZ INTERIKTÁLIS TÜSKÉK ÉS A MEMÓRIAKONSZOLIDÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL Ph. D értekezés Clemens Zsófia Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Idegtudományok Doktori

Részletesebben

Alvászavarok. (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE

Alvászavarok. (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE Alvászavarok (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE Alvászavar (?) Következmények Terápia Másnapi hatások Alvás-ébrenlét ciklus zavara Aluszékonyság: gyakori, de az esetek többségében negligált

Részletesebben

A Parkinson kór korszerű szemlélete. Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24.

A Parkinson kór korszerű szemlélete. Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24. A Parkinson kór korszerű szemlélete Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24. , The 3 GIANTS Az extrapyramidalis betegségek felosztása Dopamin hiánnyal

Részletesebben

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Szakmai zárójelentés OTKA-48927 Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Módszerek Alanyok A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban diagnosztizált betegek közül összesen

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi

Részletesebben

Epilepszia és s epilepsziás rohamok diagnózisa

Epilepszia és s epilepsziás rohamok diagnózisa Epilepszia és s epilepsziás rohamok diagnózisa Janszky József Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Epilepsziás s roham definíci ciója Objektív vagy szubjektív klinikai tünetek Ok: agyi neuronpopuláció

Részletesebben

EEG és videó-eeg jelentősége az epilepsziában, epilepsziás rohamok tünettana (videó)

EEG és videó-eeg jelentősége az epilepsziában, epilepsziás rohamok tünettana (videó) EEG és videó-eeg jelentősége az epilepsziában, epilepsziás rohamok tünettana (videó) Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés, PTE ÁOK/2013.II/00141, 2013.11.25-29., Pécs Gyimesi Csilla Epilepszia:

Részletesebben

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen

Részletesebben

Doktori tézisek. Dr. Szabó Léna. Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola. Dr. Fogarasi András egyetemi magántanár Ph.D.

Doktori tézisek. Dr. Szabó Léna. Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola. Dr. Fogarasi András egyetemi magántanár Ph.D. Gyermekkori pszichogén nem epilepsziás rohamok szemiológiai elemzése és klasszifikálása video-eeg monitorizálási adatok alapján Doktori tézisek Dr. Szabó Léna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola. Dr. Bernát István

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola. Dr. Bernát István NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Dr. Bernát István Adatok az organikus alvászavarok hatásáról a kognitív teljesítményre, az általam vizsgált önkéntes, hivatásos és szerződéses

Részletesebben

Kriopirin-Asszociált Periodikus Szindróma (CAPS)

Kriopirin-Asszociált Periodikus Szindróma (CAPS) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Kriopirin-Asszociált Periodikus Szindróma (CAPS) Verzió 2016 1. MI A CAPS 1.1 Mi ez? A kriopirin-asszociált periodikus szindrómák (Cryopyrin-Associated Periodic

Részletesebben

A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN

A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet közleménye A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN Érkezett: 1997. május

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

Gyermekkori rohamok és epilepszia szindrómák tünettana és videó-eeg korrelátumai

Gyermekkori rohamok és epilepszia szindrómák tünettana és videó-eeg korrelátumai Gyermekkori rohamok és epilepszia szindrómák tünettana és videó-eeg korrelátumai MTA Doktori értekezés tézisei Fogarasi András Budapest, 2015. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a videó-eeg monitorizálás klinikai

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 53 810 02 Mozgássérültet segítő kutya kiképzője Komplex szakmai vizsga Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Segítő kutyák alkalmazásához szükséges rehabilitációs

Részletesebben

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

Antitest-mediált encephalitisek

Antitest-mediált encephalitisek Antitest-mediált encephalitisek Dr. Simó Magdolna Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika II.Terápiás Aferezis Konferencia 2013. szeptember 27. Autoimmun encephalopathiák Antitestek neuron ill. glia sejtfelszíni

Részletesebben

Epilepszia. Dr. Barsi Péter SE MR Kutatóközpont, Budapest

Epilepszia. Dr. Barsi Péter SE MR Kutatóközpont, Budapest A kérőlaptól a diagnózisig - MR vizsgálatok a gyakorlatban ( Amit tudni akarsz az MR-ről ) Tanfolyam orvosoknak és radiográfusoknak Mediworld Plus Diagnosztikai Kft, Székesfehérvár, 2013. május 24 Epilepszia

Részletesebben

A SZEROTONIN-2 (5-HT 2 ) RECEPTOROK SZEREPE A SZORONGÁS ÉS ALVÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN. Kántor Sándor

A SZEROTONIN-2 (5-HT 2 ) RECEPTOROK SZEREPE A SZORONGÁS ÉS ALVÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN. Kántor Sándor A SZEROTONIN-2 (5-HT 2 ) RECEPTOROK SZEREPE A SZORONGÁS ÉS ALVÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Ph.D. értekezés tézisei Kántor Sándor Témavezetők: Prof. Dr. Bagdy György és Prof. Dr. Halász Péter Semmelweis Egyetem Idegtudományok

Részletesebben

Syncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

Syncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Syncope: mi köze k a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Ritka neurológiai kórképek ritkán járhatnak syncopéval Parkinson kórban ritkán és a multiszisztémás atrófia

Részletesebben

Alvászavarok. Az alvás folyamata II. Alvás ébrenlét II. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs

Alvászavarok. Az alvás folyamata II. Alvás ébrenlét II. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs Alvás ébrenlét I. Alvászavarok PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs Az élılények biológiai circadian ritmusos váltakozó létmódja Az alvás ritmikusan bekövetkezı aktív biológiai folyamat.

Részletesebben

B.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett

B.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett Az idegrendszer megbetegedései B.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett Magánpraxis Bulgária Milliméteres hullámok a kvantumgyógyászatban

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Epilepszia. Készítette: A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Epilepszia. Készítette: A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Epilepszia Készítette: A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások Definíció Epilepsziás roham alatt az idegrendszer rohamszerűen

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

A temporális lebeny epilepszia szemiológiája és változásai

A temporális lebeny epilepszia szemiológiája és változásai A temporális lebeny epilepszia szemiológiája és változásai Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés Dr. Gyimesi Csilla Pécsi Tudományegyetem, Neurológia Klinika Témavezető: Dr. Janszky József Ph.D. Programvezető:

Részletesebben

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen

Részletesebben

Epilepszia és epilepsziás rohamok I-II. Janszky József Egyetemi adjunktus

Epilepszia és epilepsziás rohamok I-II. Janszky József Egyetemi adjunktus Epilepszia és epilepsziás rohamok I-II Janszky József Egyetemi adjunktus Epilepsziás roham definíciója Objektív vagy szubjektív klinikai tünetek Ok: agyi neuronpopuláció abnormálisan synchron aktivációja

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK

SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK A kognitív hanyatlás szűrésének és megelőzésének új lehetőségei Dr Sirály Enikő, Szita Bernadett, Kovács Vivienne, Dr Csibri Éva, Dr Csukly Gábor Percentage of total U.S. population

Részletesebben

HSV encephalitist követő encephalopathia

HSV encephalitist követő encephalopathia HSV encephalitist követő encephalopathia esetbemutatás Dr. Dobner I. Sarolta, Dr. Újhelyi Enikő, Dr. Gondos Enikő, Dr. Somlai Ágnes, Kolozsi Tímea, Dr. Liptai Zoltán 2013.12.06. 18 hó, fiú Érdemi megbetegedés

Részletesebben

A gyermekkori kényszerbetegség. Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest

A gyermekkori kényszerbetegség. Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest A gyermekkori kényszerbetegség Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest OCD és s a normál l fejlıdés Fokozatos kezdet, többnyire 7 éves kor körül serdülıkorra kiterjedtebb tünetek tic és OC tünetek együtt

Részletesebben

3034 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 21. szám

3034 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 21. szám 3034 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 21. szám Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az epilepsziáról (1. módosított változat) Készítette: a Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium I. Alapvetõ

Részletesebben

1. számú ábra: Városok terjeszkedése (http://zoldvilagomegyesulet.blogspot.hu/2011/10/varosok-terjeszkedese-fenyegeti-bolygot.

1. számú ábra: Városok terjeszkedése (http://zoldvilagomegyesulet.blogspot.hu/2011/10/varosok-terjeszkedese-fenyegeti-bolygot. A földhasználat szerepe a városi árvízi kockázatkezelésben Mrekva László 1 1. Bevezetés A helytelen földhasználat következtében, a nagy felületű, növénytakarás nélküli, áthatolhatatlan felszínek miatt

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro PAPA Szindróma Verzió 2016 1. MI A PAPA SZINDRÓMA 1.1 Mi ez? A PAPA a pyogen arthritis, pyoderma gangrenosum és acne" (gennykeltő ízületi gyulladás, üszkös

Részletesebben

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén

Részletesebben

A háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok a CAB horgok alkalmazásával

A háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok a CAB horgok alkalmazásával A Debreceni Orvostudományi Egyetem, Ortopédiai Klinika és a **Szent János Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály közleménye A háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok

Részletesebben

Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg

Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg Osztályunkon plazmaferezissel kezelt betegek: Guillan-Barreszindróma 2 eset Hyperlipidaemiaokozta pancreatitis Anti-NMDAreceptor encephalitis A kezelés

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Tanulmány. Életminőség és idegrendszer. Berényi Marianne Katona Ferenc. Berényi Katona Életminőség és idegrendszer

Tanulmány. Életminőség és idegrendszer. Berényi Marianne Katona Ferenc. Berényi Katona Életminőség és idegrendszer Berényi Katona Életminőség és idegrendszer Tanulmány Életminőség és idegrendszer Klinikai fejlődésneurológia Berényi Marianne Katona Ferenc az orvostudományok kandidátusa berenyi@ella.hu az orvostudományok

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

Tremor felosztása. Klassszifikáció alapja: aktiváció hátterében álló betegség

Tremor felosztása. Klassszifikáció alapja: aktiváció hátterében álló betegség Tremor felosztása Definició: (Movement Disorder Society) Ritmusos Akaratlan Oscillátoros testrész mozgás Bármely testrészt érinheti (pl. végtagok, nyak, arc, hangszalag, rekesz, törzs) Klassszifikáció

Részletesebben

Dementiák biomarkerei. Oláh Zita 2015. November 11.

Dementiák biomarkerei. Oláh Zita 2015. November 11. Dementiák biomarkerei Oláh Zita 2015. November 11. Mi a biomarker? A biomarkerek biológiai paraméterek, amelyek normális és kóros folyamatokat, beavatkozásokra adott válaszokat jeleznek, továbbá objektív

Részletesebben

A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL

A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL Dr. BOHUS Géza*, BŐHM Szilvia* * Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Tanszék ABSTRACT By emitted blasting materials, treatment-safeness is required. These

Részletesebben

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,

Részletesebben

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid

Részletesebben

EPILEPSZIA. Fekete István. DE OEC Neurológiai Klinika. Debrecen, 2012. november 20.

EPILEPSZIA. Fekete István. DE OEC Neurológiai Klinika. Debrecen, 2012. november 20. EPILEPSZIA Fekete István DE OEC Neurológiai Klinika Debrecen, 2012. november 20. Az epilepszia, a soknevű kór Epilambano, Epilambanein, Epilepsia (megragadni, fogva tartani, összecsomagolni) Morbus Sacer

Részletesebben

ziák és s a magasabb rendő szellemi funkciók k zavarai

ziák és s a magasabb rendő szellemi funkciók k zavarai Afázi ziák és s a magasabb rendő szellemi funkciók k zavarai Dr. Janszky József egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Beszéd Gyermekkorban a külsı beszéd fokozatosan internalizálódik

Részletesebben

Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) *

Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * A mendeli öröklődés törvényei A Huntington-kór (HD) kezdetét személyiségbeli változások,

Részletesebben

Gépjárművezetői alkalmasság

Gépjárművezetői alkalmasság Gépjárművezetői alkalmasság Havasi B. SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet Rezidens törzstanfolyam Nemzetközi (EU) szabályozás 91/439/EEC direktíva A gépjárművezetésre való alkalmasság minimumkövetelményei

Részletesebben

A fejezet felépítése

A fejezet felépítése III./3.4. Mély agyi stimuláció mozgászavarokban Tamás Gertrúd, Erőss Loránd Ebben a fejezetben a mély agyi stimuláció alapjait, indikációit, hatékonyságát ismertetjük. Az olvasó megismeri a mély agyi stimuláció

Részletesebben

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszervi megbetegedések Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások

Részletesebben

A z epilepsziás rohamtünet fizikai és lelki ÖSSZEFOGLALÓ. Az epilepsziás rohamokat bevezetô tünetek klinikai jelentôsége

A z epilepsziás rohamtünet fizikai és lelki ÖSSZEFOGLALÓ. Az epilepsziás rohamokat bevezetô tünetek klinikai jelentôsége 4 LEGE ARTIS MEDICINÆ Az epilepsziás rohamokat bevezetô tünetek klinikai jelentôsége ÖSSZEFOGLALÓ Rajna Péter Veres Judit Csibri Éva CLINICAL IMPORTANCE OF THE INITIAL SYMPTOMS OF EPILEPTIC SEIZURES The

Részletesebben

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ

Részletesebben

kórházba (SBO) kerülés idejének lerövidítése

kórházba (SBO) kerülés idejének lerövidítése AZ ELŐADÁS VÁZLATA Neurológiai katasztrófák Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika Klinikai Idegtudományi Központ Ischaemiás (80%) és vérzéses (20%) stroke Subarachnoidalis vérzés

Részletesebben

METAKOGNITÍV TERÁPIA

METAKOGNITÍV TERÁPIA METAKOGNITÍV TERÁPIA Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME kötelező szinten tartó tanfolyam 2014. április 22-24. Mi indokolja a kognitív terápia fejlődését? Modern kognitív

Részletesebben

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Történet Lewy testek azonosítása Parkinson-kórban (Lewy, 1912) Lewy testek azonosítása demenciában (Okazaki, 1961) LBD 1. konszenzus konferenciája (McKeith,

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 2. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 2.1 Hogyan diagnosztizálható? A klinikai jelek és a vizsgálatok

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

Gyermekkori rohamok és epilepszia szindrómák tünettana és videó-eeg korrelátumai

Gyermekkori rohamok és epilepszia szindrómák tünettana és videó-eeg korrelátumai Gyermekkori rohamok és epilepszia szindrómák tünettana és videó-eeg korrelátumai MTA Doktori értekezés Fogarasi András Budapest, 2015. Neuwirth Magda (1939 2014) emlékére 2 Tartalomjegyzék Rövidítések

Részletesebben

Életkor- specifikus. Székely Judit. Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy. gyászati Klinika

Életkor- specifikus. Székely Judit. Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy. gyászati Klinika Életkor- specifikus szorongásos sos kórkk rképek Székely Judit Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy gyászati Klinika Az anxietás pszichopatológi giája Biológiai tényezık: Genetikus hajlam szorongásra

Részletesebben

A dinamikus ko-kontrakciós kontrakciós tréning

A dinamikus ko-kontrakciós kontrakciós tréning Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVIII. Vándorgyűlése Kaposvár, 2009. augusztus 27-29. A dinamikus ko-kontrakciós kontrakciós tréning alkalmazása a neurorehabilitációban

Részletesebben

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés NEURORADIOLÓGIA Esetmegbeszélés Vörös CT2012 32 éves nő 10 éves kora óta epilepsiás Migrációs és gyrifikációs zavar 32 éves nő 3-4 éve kezdődő bal oldali látásromlás, csőlátás N. opticus meningeoma 26

Részletesebben

Sürgősségi ellátás a neurológiában

Sürgősségi ellátás a neurológiában Csiba László - Fülesdi Béla Sürgősségi ellátás a neurológiában * Sürgős ellátást igénylő neurológiai betegségek * * Gyakran használt neurológiai gyógyszerekkel okozott mérgezések * Egyes neurológiai betegségek

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

Bevezetés a kognitív idegtudományba

Bevezetés a kognitív idegtudományba Bevezetés a kognitív idegtudományba Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia

Részletesebben

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:

Részletesebben

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG ERG, VEP vizsgálatok. Elektrofiziológiai eto oógamódszerek e a látópálya funkcionális állapotának vizsgálatára Janáky Márta Jelentőségük nem invazív módszerek minimális kooperációt igényelnek objektív

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

Kalandozások a diagnosztika kifürkészhetetlen útjain

Kalandozások a diagnosztika kifürkészhetetlen útjain 22 AMEGA TÜDŐGYÓGYÁSZAT Kalandozások a diagnosztika kifürkészhetetlen útjain Dr. Brugós László, Dr. Papp Zsuzsa, Dr. Mikáczó Angéla Dr. Szűcs Ildikó, Dr. Szilasi Mária Debreceni Egyetem, Klinikai Központ,

Részletesebben

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben

Szimulált idegsebészeti eljárások interaktív térhatású megjelenítése. Dr. Balogh Attila

Szimulált idegsebészeti eljárások interaktív térhatású megjelenítése. Dr. Balogh Attila Szimulált idegsebészeti eljárások interaktív térhatású megjelenítése Doktori értekezés Dr. Balogh Attila Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Banczerowski

Részletesebben

A Pseudotumor cerebri szindróma diagnosztikája. A legújabb diagnosztikai módszerek és kritériumok Szatmáry Gabriella, MD, PhD

A Pseudotumor cerebri szindróma diagnosztikája. A legújabb diagnosztikai módszerek és kritériumok Szatmáry Gabriella, MD, PhD A Pseudotumor cerebri szindróma diagnosztikája A legújabb diagnosztikai módszerek és kritériumok Szatmáry Gabriella, MD, PhD Aktualitása: a képalkotók fejlődése Dandy WE. Intracranial pressure without

Részletesebben

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék Szorongás szorult helyzetben, sarokban

Részletesebben

Környezeti koktél I. Müller Ágnes szakoktató, kari külügyi és nemzetközi program koordinátor az előadás anyaga a KSOHIA projekt alapján készült Témák a palackozott víz (ásványvíz) biztonságosabb a gyermekek

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

Gyermekkori Idiopátiás Artritisz

Gyermekkori Idiopátiás Artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Idiopátiás Artritisz Verzió 2016 3. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 3.1 Milyen laboratóriumi vizsgálatok szükségesek? A diagnóziskor bizonyos laboratóriumi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

AZ ASZTROCITA DISZFUNKCIÓ SZEREPE AZ EPILEPSZIÁBAN

AZ ASZTROCITA DISZFUNKCIÓ SZEREPE AZ EPILEPSZIÁBAN AZ ASZTROCITA DISZFUNKCIÓ SZEREPE AZ EPILEPSZIÁBAN Kormann Eszter Idegi sejtdifferenciáció 2. 2012.12.10. AZ EPILEPSZIÁRÓL RÖVIDEN Definíció: az agyban kialakuló betegség, melyet legalább két alkalommal

Részletesebben

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában Molekuláris genetikai vizsgáló módszerek az immundefektusok diagnosztikájában Primer immundefektusok A primer immundeficiencia ritka, veleszületett, monogénes öröklődésű immunhiányos állapot. Családi halmozódást

Részletesebben

Az idegrendszer magasabb rendű működései

Az idegrendszer magasabb rendű működései Molekuláris biológus Msc. Humán élettan 2010 Az idegrendszer magasabb rendű működései Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 05. 12. Hipotalamusz a vegetatív működések integrátora Vegetatív,

Részletesebben