PEDAGÓGIAI PROGRAM PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA 2010.

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA 2010.

2 Tartalomjegyzék: I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA HELYZETELEMZÉS: A váci Petőfi Sándor Általános Iskola rövid története: Statisztikai adatok én: AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ÉS CÉLJAI Alapelveink: A nevelés szakaszai: Célok: Célok az alapfokú nevelés-oktatás első-második szakaszára (1-4. évfolyam): Célok az alapfokú nevelés-oktatás harmadik-negyedik szakaszára (5-8. évfolyam): ISKOLÁNKBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA FELADATAI Alapelvek: Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első-második szakaszára (1-4. évfolyam): A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon Alapozó funkció megerősítése, növelése A kulcskompetenciák fejlesztése: Kiemelt fejlesztési feladatok: Módszertani kérdések A nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámok kiszámításának módja Kik végzik a feladatot? Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás harmadik-negyedik szakaszára (5-8. évfolyam): AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás lehetséges módszerei: A tevékenység megszervezésének módszerei: A magatartásra ható módszerek: Nevelési módszerek különböző formái: SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

3 5.1. Feladatok: Nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adunk elsőbbséget: Az értelem kiművelése terén: Segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: Egészséges és kulturált életmódra nevelés: A szakmai képzés alapozása: A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Alapelveink: A közösségfejlesztés: Feladatai: Az önkormányzás rendszerének kialakítása: A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül: A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: A tanórán kívüli foglakozások közösségfejlesztési feladatai: Programok éves lebontásban: A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Célok, feladatok: A szabadidős tevékenység: Feladatai: A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A könyvtár közösségfejlesztő feladatai: A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK A gyermekvédelmi tevékenység területei: A gyermekvédelem céljait szolgáló tevékenységek: Az iskolában dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Nevelési programunk célja:

4 12. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS A fogyasztóvédelem célja: A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: Alapelvek: Fogalmak ismerete: Az oktatás színterei: Kapcsolatok: A KÖRNYEZETI NEVELÉS Az iskola működése környezeti nevelés szempontjából: Alapelvek, alapértékek: Célok: A környezeti nevelés célja: Stratégiai célok: Konkrét célok: A célok megvalósításához szükséges készségek fejlesztése: A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Tanítási órákon: Tanórákon kívül: Nem hagyományos tanórai keretben: Folyamatos, egész évben meglévő programok: Erőforrások: Nem anyagi erőforrások: Iskolán kívüli együttműködés: Módszerek: Taneszközök: Kommunikáció: AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS Az egészségnevelés célja: Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: Megvalósítási helyek: Tanórai foglalkozásokon: Tanórán kívüli foglalkozásokon: Módszerek: Erőforrások:

5 Iskolán belüli együttműködés: Iskolán kívüli kapcsolatok: Mindennapos testnevelés: A mindennapi testnevelés céljai: Egészségügyi és pedagógiai szempontok: Foglalkozások: Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: A KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Deklaráció: Tanulásszervezési és tartalmi keretek: Hagyományos tanórai foglalkozások kiemelt környezeti és egészségnevelési témái és célrendszere az egyes évfolyamokon: A képzés első és második szakaszában: A képzés harmadik-negyedik szakaszában: TANULÓI JOGVISZONY Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei: A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE A minőségirányítási rendszer: A gyermekek iskolai munkájának ellenőrzési területei: Az ellenőrzés módszerei: Az értékelés: Az értékelés meghatározó tényezői: Az értékelés szempontjai: A Közösségi díj elnyerésének feltételei: Az egyéni teljesítmény Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása: A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Alapelveink: A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Értékelési rendszerünk 1-4. évfolyamon: Értékelési rendszerünk 5-8. évfolyamon: További elveink: A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítése, formái 1-8. évfolyamon Iskolánkban a magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A SZÜLŐ, TANULÓ PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

6 18.1. Célok: Pedagógiai feladatok: A szülők részéről: Az iskola részéről: Fórumok: A gyermekek és a pedagógusok együttműködésére: Szülők és a pedagógusok együttműködésére: A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei A TANKÖNYVVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI Tárgyi infrastrukturális feltételek: Személyi feltételek: Az iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik Alkalmazott tantervi táblázat: ÓRATERVEK II. GYAKORNOKI SZABÁLYZAT TÖRVÉNYI HÁTTÉR: Fogalmak meghatározása A szabályzat területi, személyi hatálya A szabályzat időbeli hatálya A szabályzat módosítása A SZABÁLYZAT CÉLJA A GYAKORNOK FELKÉSZÍTÉSÉNEK SZAKASZAI Általános követelmények a kezdő szakaszban Általános követelmények a haladó szakaszban A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a kezdő szakaszban A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a haladó szakaszban A GYAKORNOKI MUNKAVÉGZÉS SPECIÁLIS SZABÁLYAI A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei

7 5. A SZAKMAI SEGÍTŐ KIJELÖLÉSE, FELADATA A GYAKORNOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK A SZABÁLYZATHOZ KÉSZÜLT EGYÉB SEGÉDANYAGOK A gyakornoki programban szereplők feladatai Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához MELLÉKLETEK 1. A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYE A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL 2. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT VÉLEMÉNYE A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL 3. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 4. HATÁROZAT, TESTÜLETI ELFOGADÁS 5. JELENLÉTI ÍV 6

8 I. Az iskola nevelési programja

9 Küldetésnyilatkozat Célunk a tanítványok harmonikus személyiségének kialakítása, mellyel az állandóan változó világra kívánjuk felkészíteni őket. Ennek érdekében sokrétű tanítási, oktatási stratégiát alkalmazunk. Igyekszünk olyan pozitív környezetet teremteni diákjainak, amelyben mindenki jól érzi magát. Az iskola életének és munkájának minden területén folyamatos fejlődésre törekszünk. Keress olyan embert, akinek szelleme világos, tudása nagy, és szíve jó. (Indián szólás) 2

10 1. Helyzetelemzés: Iskolánk létrejötte, bővítése, fejlődése, működése szorosan kapcsolódik a térségünkben kialakult lakóterület fejlesztéséhez. A lakókörzet összetett. A gyerekek egy része családi házas övezetben, illetve társasházban, többségük lakótelepi lakásokban él. Tanulóink saját beiskolázási körzetünkből kerülnek iskolánkba. Tanulóink összetétele heterogén, mely az intellektuális képességekben is megmutatkozik A váci Petőfi Sándor Általános Iskola rövid története: ˉ Iskolánkat 1919-ben alapították, mint a város első állami elemi iskoláját. ˉ 1959-ban adták át a mai Petőfi Sándor Általános Iskola első épületét. ˉ 1969-től bevezettük az ének-zene, majd később a matematika tagozatot. ˉ Az iskola 1970-ben további épületrészekkel bővült (tornaterem, öltöző, konyha és ebédlő). ˉ A gyermekek választási lehetőségeit speciális, illetve kiegészítő ismeretekkel bővítettük drámajáték, társadalomismeret és természetismeret. ˉ Alsó tagozaton is bevezettük az angol és német nyelv oktatását. ˉ Az oktatásban alkalmazott drámapedagógia sikeresen hozzájárul tanítványaink személyiségének kibontakoztatásához. ˉ Sok sikeres régi szakkör (szabadidős tevékenység) mellett újakat is indítottunk pl.: agyagozás, üvegfestés, tűzzománc. ˉ Törekszünk tanítványaink egészségének megőrzésére, az egészséges életforma kialakítására (versenyszerű sportolás: foci, kézilabda, atlétika) ˉ Tanulóink érdekeit védi a DÖK. Szervezi szabadidős tevékenységüket, az iskolarádió munkáját, farsangokat és izgalmas kirándulásokat. ˉ Két alapítvány segíti iskolánk életét: - a Petőfi DSE a sportot - a Deákvári Gyermekekért Alapítvány a tanulmányi munkát és szabadidős tevékenységet támogatja. ˉ 2000-ben indult intézményünkben a COMENIUS I. Minőségirányítási Program kidolgozása, bevezetése. 3

11 1.2. Statisztikai adatok én: ˉ Alsó tagozat: 12 tanulócsoport 260 tanulóval, 9 napközis csoporttal. Ebből 1 tanulócsoport 1 napközis csoporttal, 17 tanulóval a tagintézményünkbe jár: Püspökszilágy Móra Ferenc Általános Iskola ˉ Felső tagozat: 10 tanulócsoport 245 tanuló 32 tanulóval 1 tanulószobai csoporttal. ˉ Tantestület létszáma: 46 fő Ebből 3 fő a tagintézményben ˉ Technikai személyzet: 13 fő ˉ Tantermek: 22 osztályterem, 7 szaktanterem (ebből 2 nyelvi labor, 2 számítástechnika terem), 1 fejlesztő terem, 1 tornaterem, 1 tornaszoba, ˉ Könyvtár, ˉ Ebédlő, ˉ Főzőkonyha, ˉ 2 sportudvar, ˉ 1 játszóudvar, ˉ 1 közösségi udvar, 4

12 2. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei és céljai 2.1. Alapelveink: - Tanulóink érezzék jól magukat iskolánkban, fedezzék fel önmagukat és környezetük értékeit. Tudjanak különbséget tenni az őket érő pozitív és negatív hatások között. - Váljanak művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá és boldogságra képes egyénné. - Iskolánkból kikerülve tudjanak érvényesülni és beilleszkedni társadalmunkba. Szerezzék meg a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, eszköztudást. - Készítsük fel diákjainkat arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a globalizálódó világban. - Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, védjék a természet értékeit. - Ismerkedjenek más népek kultúrájával, szokásaival. Igényük legyen idegen nyelvek elsajátítására. Törekedjenek az előítélet-mentességre. - Szerezzék meg a szükséges ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat az egészséges életvitelhez. - Iskolánk magas színvonalú ismeretközléssel emelje tanulóink tárgyi tudását, problémamegoldó képességét, kreativitását A nevelés szakaszai: Kt. 8. (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) Az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz. b) A harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz. c) Az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz. d) A hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. 5

13 2.3. Célok: Célok az alapfokú nevelés-oktatás első-második szakaszára (1-4. évfolyam): - Átvezetni a gyermekeket az óvoda játékközpontú világából az iskolai tanulás rejtelmeibe. - Az iskolába lépő kisgyermekekben kifejleszteni a megismerés, megértés és tanulás iránti nyitottságot. - Megteremteni az elemi műveltség alapfokú feltételrendszerét. - Megtanítani a tanulási stratégiák alapjait. - Teret adni a gyermekek játék és mozgás iránti szeretet-megnyilvánulásainak. - Segíteni a kisgyermekek kiegyensúlyozott test és lelki fejlődését Célok az alapfokú nevelés-oktatás harmadik-negyedik szakaszára (5-8. évfolyam): - Az "egymásra épülés" elve alapján folytatni az első-második szakasz nevelőoktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. - Bővíteni a tanulási stratégiák körét az alapműveltség továbbfejlesztésével. - Az eltérő életkori sajátosságok figyelembevételével eljuttatni tanulóinkat az érzékelés útján szerzett tapasztalatoktól (10-12 éves tanulók) az elvont fogalmi és az elemző gondolkodásig (13-14 éves tanulók). - Megfelelően felkészíteni tanulóinkat érdeklődésük, képességük alapján a továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre. - Megalapozni tudásukat, hogy a továbbtanulás megkezdésekor rendelkezzenek megfelelő alapokkal, tantárgyi tudással. 6

14 3. Iskolánkban folyó oktatónevelő munka feladatai 3.1. Alapelvek: - Az egészséges nemzeti önbecsülés érdekében meg kell ismerni tanulóinknak népünk történelmét, művészetét, a hazai természeti adottságokat, gazdasági lehetőségeinket, a tudományos életben elért eredményeinket, szokásaink ünnepeink lényegét. - Mindennapi gyakorlatban tanulóinknak találkozniuk kell a természeti és társadalmi környezet megismerésével és megóvásával. - Szükséges, hogy belső késztetést érezzenek arra, hogy az őket körülvevő világot a teljesség igényével megismerjék: - Megfigyelés megtanítása. - Kísérletezés fontossága. - Kommunikáció fejlesztése. - Ismeretszerzés eszközeinek birtoklása. - Önfejlesztésre való törekvés. - Megalapozzuk az egészséges és kultúrált életmód, személyi higiéné, környezet tisztasága iránti igényességet. - Megtanítjuk gyermekeinket, hogy óvják, védjék egészségüket, és felismerjék az ártalmas hatások elkerülésének szükségességét. - Megismertetjük tanulóinkat idegen népek kultúrájával, szokásaival, nyelvével. - Törekszünk az előítélet-mentesség, a tolerancia, vallási, világnézeti semlegesség megtartására és megtanítására Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első-második szakaszára (1-4. évfolyam): - A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre építve fejlesztjük a gyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. - Előmozdítjuk érzelemviláguk gazdagodását. - Megalapozzuk tanulási szokásaikat. - Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, feladat- és problémamegoldáshoz. - Elősegítjük a tanulási nehézségek leküzdését. - Figyelembe vesszük a gyermekek szociális-kulturális környezetét, és eltérő ütemű érési szakaszait. - Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását. - A szülői igények figyelembevételével első osztálytól nyelvoktatás folyik. - Informatikát harmadik osztálytól tanítunk. - Tudatosítjuk a humánus magatartásmintákat, szokásokat. 7

15 3.3. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon Alapozó funkció megerősítése, növelése Magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgy keretében történik a fejlesztés A kulcskompetenciák fejlesztése: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményező képesség, és vállalkozói kompetencia, esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség A kulcskompetenciák birtoklása biztosítja a gyors és hatékony alkalmazkodást, a változásokkal átszőtt modern világhoz. A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadására, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető. Ezáltal válik lehetővé, hogy nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép, önismeret hon- és népismeret európai azonosságtudat egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, 8

16 gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi- és lelki egészség, felkészülés a felnőttlét szerepeire Módszertani kérdések Egyéni foglalkoztatás Páros munka Differenciált csoportmunka Értékelés: jegyek szöveges értékelés következetes alkalmazása Projekt módszer A nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámok kiszámításának módja A kt. 52. alapján az 5., 6. évfolyamon a tanulók kötelező heti óraszáma: 22,5 óra, ám ebben a -ban a (7) bekezdés szerint ennek 25 % lehet a nem kötelező órák száma, ami összesen: 5,625 óra, feltéve ha a fenntartó ennél nagyobb időkeretet nem állapít meg. Mindezek alapján számítható a nem szakrendszerű sávban a kötelező és nem kötelező órák 25%-50%-a. Tehát 22,5 óra + 5,625 óra = 28,125 óra (a heti órakeret összesen). Ennek 25 % - a 7,03 óra, az 50 % pedig a 14,06 óra. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésére tehát az 5., és a 6. évfolyamokon is hetente minimum 7 órát, maximum 14 órát kell felhasználni. A fenti számítást alapul véve, a kötelező órák terhére heti 5,625 óra, míg a nem kötelező órakeret terhére heti 1,4 óra használható fel minimálisan. 9

17 Kik végzik a feladatot? A tanárok többségét, esetenként valamennyi tanítási órát a tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tartja meg. A tanító mellett a tanár is részt vehet a nem szakrendszerű oktatás feladataiban, de a tanár más céloknak, a nem szakrendszerű oktatás céljainak kell, hogy alárendelje a pedagógiai tevékenységét. Egyik legfontosabb követelmény a szükséges pedagógiai, pszichológiai felkészültség, a tanulók tanításának irányításához, személyiségének fejlesztéséhez szükséges ismeretek megléte. A pedagógusokkal szemben támasztott legfontosabb követelmény az is, hogy foglalkozni tudjon az érintett korosztállyal. A közoktatásról szóló tv 17 (8) bekezdése alapján, a nem szakrendszerű oktatásban akkor vehet részt a tanár, ha legalább 120 órás pedagógus továbbképzés, vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a 6 12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. Az 5. és a 6. évfolyamon a tanító akkor láthat el nevelő- és oktatómunkát, ha valamely tárgyból szakkollégiumi végzettséggel rendelkezik. Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az 1 4. évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus munkakört tölthet be az a tanár, aki szeptember 01-ig legalább 5 év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon /128 (20) bekezdés/. Az iskola igazgatójának az a feladata, hogy a nem szakrendszerű oktatásba olyan pedagógust irányítsunk, aki a felsőoktatásban megszerzett szakképzettsége, illetve a szakképzettség megszerzéséhez kapcsolódó felkészülés keretében megszerzett tudása és gyakorlata alapján alkalmas és képes az érintett korosztállyal foglalkozni, képes az érintett tanulók alapvető készségének, képességének alakítására Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás harmadik-negyedik szakaszára (5-8. évfolyam): - Törekszünk arra, hogy tanulóink rendelkezzenek megfelelő alapismeretekkel, melyeket sok gyakorlással, az ismeretek gyakorlati alkalmazásával koncentráltan állítunk össze. - A tanulási tevékenységek folyamán tanulói közösségben fejlesztjük önismeretüket, együttműködési készségüket, szolidaritásérzésüket, empátiájukat. 10

18 - Olyan feltételeket teremtünk, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságukat. - A gyengébb képességű tanulóinkat a differenciálás eszközeivel juttatjuk el a kívánt feladatszintre. - Kiemelkedő képességűek számára lehetőséget biztosítunk a megmérettetésre (versenyek). Kellő figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra (szakkör). - Emeltszintű oktatást biztosítunk a matematika, idegen nyelv és informatika, testnevelés terén. - Pedagógusaink rendszeresen használják, alkalmazzák a segítő együttműködés formáit (közös feladatmegoldás, közös kirándulás, programok). - Megfelelően orientáljuk a tanulmányaikat befejező diákjainkat, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a középfokú oktatási intézmények értékrendjéhez, elvárásaihoz. 11

19 4. Az iskolában folyó nevelőoktató munka eszközei, eljárásai Az előbbiekben felsorolt feladatok megvalósítása a tanítási órákon és tanórákon kívüli tevékenységek során lehetségesek. Ám ezekhez a tevékenységi formákhoz folyamatosan reális értékelést is tervezünk. A szakirodalom alapján megállapíthatjuk, hogy a nevelés eszközei, eljárásai a gyermek fő tevékenységi formáit jelentik, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. Az eljárásokat, eszközöket azért alkalmazzuk, hogy általuk elérjük a kitűzött nevelési célt, kiküszöböljük a negatív hatásokat, pozitív cselekedetekre késztessünk. Mi mindig eljárások rendszerében, kombinációjában gondolkozunk, hozzáigazítjuk módszereinket az előzőekben már megfogalmazott, leírt céljainkhoz. Figyelembe vesszük azonban tanulóink életkori sajátosságait, értelmi, érzelmi fejlettségét, képességeit, valamint ezeken kívül nevelőink személyiségét, pedagógiai kultúráltságát felkészültségét is. Igazodunk továbbá a mindenkori szituációkhoz is. Iskolánkban a nevelés folyamatában betöltött szerepük szerint csoportosítjuk eszközeinket, eljárásainkat Meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás lehetséges módszerei: - Minta. - Példa, példakép. - Eszménykép. - Bírálat, önbírálat. - Beszélgetés. - Előadás. - Vita. - Beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: - Megbízás. - Ellenőrzés. - Értékelés. - Játékos módszerek. - Gyakorlás A magatartásra ható módszerek: A) Ösztönző módszerek: - Ígéret. 12

20 - Biztatás. - Elismerés. - Írásbeli-szóbeli dicséret. - Osztályozás. - Pontozás. - Jutalmazás. B) Kényszerítő módszerek: - Felszólítás. - Követelés. - Parancs. - Büntetés. C) A negatív viselkedés kialakulását a következő módszerekkel próbáljuk megakadályozni: - Felügyelet. - Ellenőrzés. - Figyelmeztetés. - Tiltás. - Elmarasztalás. - Intés Nevelési módszerek különböző formái: a) Információinkat a nyelv segítségével továbbítjuk tanulóinkhoz: Beszéd. Beszélgetés. b) Nyelven kívüli eszközökkel is kifejezzük közleményeinket: Mimika. Szemmozgás. Tekintet. Testhelyzet, testtartás. Testközelség. Gesztusok. c) A szociális technikák azt foglalják magukba, amikor tanulóink a családtól, majd az iskola közösségétől viselkedési és magatartási mintákat kapnak. 13

21 5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség az ember egyéni tulajdonságainak összessége, amelyek a külső környezeti hatásokra alakulnak ki, és amelyeken keresztül az újabb környezeti hatások átszűrődnek. A személyiség fejlesztésében nagy jelentősége van az egyénre ható nevelési tényezőknek, viszont ugyanazokat a pozitív hatásokat más személyiségnél más-más nevelési eszköz segítségével érhetjük el. Ezért fontos a tanulók adottságainak, tulajdonságainak minél jobb megismerése, a nevelőmunka mozzanatainak, céljainak, feladatainak megtervezése. Iskolánk Pedagógia Programja a NAT-ra épülő kerettantervi ajánlásnak megfelelően leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül Feladatok: - A NAT-ra épülő kerettantervi ajánlásnak megfelelő, alapvető, egységes tartalmak átadása, elsajátítása. - Az ezekre épülő egyéni és közösségi szempontú differenciálás. Célunk, hogy tanulóink minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket, összhangban: - Különböző szintű adottságaikkal. - Eltérő mértékű fejlődésükkel. - Az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal. - Egyéb, érdeklődési körüket érintő tevékenységeikkel. - Spontán tapasztalataikkal. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük formálását, társas kapcsolataikat, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben Nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adunk elsőbbséget: 1. Az iskola Pedagógiai Programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, közösségi életnek. 2. Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, tanulásuk hatékonyságát, eddze akaratukat, kitartásukat, önértékelésüket. 3. Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk kialakításához, megszilárdításához. 14

22 A helyi tanterveket is magába foglaló Pedagógiai Programunk olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amely középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. Figyelembe kell vennünk, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Célkitűzéseink alapján az alábbi feladatok köré csoportosítjuk személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelem kiművelése terén: - A megismerési vágy fejlesztése. - Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása. - A gondolkodási műveletek elsajátítása, figyelembe véve az életkori sajátosságokat: konkrét műveletek (1-4. osztály), a gondolkodás szemléleti kötöttsége (5-6. osztály), formális műveletek absztrahálása, elvont fogalmi és elemző gondolkodás (7-8. osztály). - A gyerekek érdeklődésének fejlesztése (problémafelvetéssel, a feladatok sokszínűségével, a gyakorlati élet jelenségeinek értelmezésével). - A felfedezési vágy fejlesztése (sokirányú tapasztalatszerzés lehetőségének biztosításával, életkornak megfelelő kérdésfeltevéssel, magyarázattal). - Az értelmezési vágy fejlesztése (a nézetek ütköztetésével, alkotó vitával, tapasztalatok összegzésével). - A játékszeretet és az alkotóvágy fejlesztése (oldott hangulatú foglalkozások, pozitív légkör megteremtésével, népi hagyományoknak megfelelő játékok megismerésével, az esztétikus környezet megteremtésével, példaadással, az egyéni teljesítmények dicséretével, értékelésével). - A tanulási teljesítményvágy fejlesztése (egyéni fejlődés eredményének pozitív értékelésével, a kudarcok okainak feltárásával, a tanulás gyakorlati értékének megismertetésével, az önfejlesztés igényének, képességének, valamint a továbbtanulási szándék megfelelő irányú kialakításával). - Megfelelő kommunikációs, olvasási, számolási készség kialakítása. - Hazaszeretet érzésének kialakítása (példaképek ismertetése, a gyerekek életkorának megfelelő ünnepségek szervezése, tudósaink munkásságának, művészeink alkotásainak megismertetése). Az ismeretek átadása során a megtanítás stratégiáját választjuk, melynek folyamatos, következetes lépései szabályozzák a tanulási folyamat segítését. Általános és speciális képességek kialakításának feladatai a műveltségi blokkokban fogalmazódnak meg. Ide tartozik a folyamatos önképzés képessége, a lényeglátó-elemző képesség, az általánosító képesség, a művészetek befogadásának képessége, stb. 15

23 Segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: A nevelés a szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának megfelelő szociális magatartás, a képességek kialakulásának elősegítése Alapvető szempontok: Fontosnak tartjuk: - Rendszeresen használni a segítő együttműködés változatos formáit. - Elősegíteni a pozitív szociális szokások kialakulását, fejlődését. - Segíteni a globális értékrend kialakítását, fejlesztését, a szociális értékrend alapvető szabályainak megismerését, a szabálytudat kialakulását, a döntési szabadság és felelősség szerepét. A szabályok közös megfogalmazása, elfogadása után a szituációk megbeszélése alkalmat ad normák széles körű megismerésére, a jó és rossz cselekvés megkülönböztetésére. - Segíteni a tanulók sajátos, egyéni értékrendjének kialakulását a tanulók a mindennapi életben tapasztalják meg az egyének, a csoportok kölcsönös megértésének, együttműködésének előnyeit. - Segíteni a szociális szokások, készségek kialakulását, felismerve, hogy a hasonló helyzetek hasonló magatartást váltanak ki (munkafegyelem, alkalmazkodás, segítőkészség, stb.). - Fejleszteni a tanulók szociális ismereteit. - Kialakítani, hatékonnyá tenni a szociális kommunikációt. - Olyan érzelmi légkört teremteni az osztályokban, a tantestületben, ahol a tanulók és a pedagógusok is biztonságban és jól érzik magukat, ahol a tanulók érzelmi karaktere, személyisége jól fejlődhet, képesek verbális eszköztáruk fejlesztésével minél eredményesebb érvényesülésre. - Fejleszteni a szociális érdekérvényesítést a tanulók közötti optimális kapcsolat biztosítása érdekében. - Kibontakoztatni, fejleszteni a segítőkészséget megtanítani a segítés elvárt és elismert viselkedésformáit. - Az együttműködési képességet fejleszteni olyan légkör teremtésével, ahol a közös érdek és a segítés egyaránt érvényesül. - Az egészséges versengés, versenyszellem képességét fejleszteni megkövetelni a szabályosság, az esélyegyenlősség és a segítés szabályainak betartását Egészséges és kulturált életmódra nevelés: Az egészséges életmód a szeretet, a pszichikum, a kultúrált életmód, a személyes szükségletek, vágyak kialakulását segíti elő. Mindezért fontos: - Az egészséges életmód megismertetése a tanulókkal, az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás; a lakás, az iskola, berendezéseinek rendben tartási igénye; a háztartási és a házkörüli munkák; a közlekedési szabályok ismerete, balesetvédelem, a tudatos, felelős fogyasztói magatartás fontossága.) 16