Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fábiánháza Község Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fábiánháza Község Önkormányzata"

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Fábiánháza Község Önkormányzata Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. (Weöres Sándor)

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Fábiánháza Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az Önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben a sokféleség a társadalmi-gazdasági életerő forrását jelenti. Az elvárások alapján az országok régiók, kistérségek, települések feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Hazánkban a területi egyenlőtlenségek két viszonylatrendszer mentén jelennek meg: egyrészt a községek, falvak és városok összehasonlításában, másrészt az ország keleti és nyugati fele között. Hazánkban a lakossági csoportokat szociálisan hátrányosan érintő helyzetek kialakulásában természetesen sok tényező játszhat szerepet. Kiemelkedik azonban ezek közül kettő: egyfelől a foglalkoztatási helyzet azaz másként fogalmazva a munkaerőpiacon elfoglalt hely, másfelől pedig a lakóterület földrajzi elhelyezkedése. A két feltétel együttes szoros összefüggést mutat egymással. Az ország régiói, megyéi között jelentős (és tartósnak bizonyuló) különbségek vannak a foglalkoztatási helyzetet tekintve. A munkanélküliség mértéke a budapesti, központi régióban a legkevésbé rossz, éppen feleannyira, mint a keleti régiókban. A megyéken, régiókon belül a kistérségi szerkezetben további éles differenciálódás tapasztalható. Jellemző továbbá a hátrányos helyzetű térségekben a lakosság összetételére az alacsony iskolázottság, s ugyancsak jellemző az egészségügyi problémák nagyarányú jelentkezése. Sok településen, térségben nagy és növekvő arányú a roma lakosság jelenléte, amely az előző társadalmi jellemzők mentén a hátrányok halmozott megjelenésével jár. A hátrányos helyzetű megyékben, kistérségekben a szociális feszültségek markánsan, kiélezetten nyilvánulnak meg. Éppen a hátrányos helyzetű térségek településein állnak ugyanis leginkább szűkös mértékben rendelkezésre a szociális feszültségek kezelésére szolgáló ellátórendszerek, elsősorban a települések alacsony gazdasági teherviselő képessége miatt. Ennek következtében az egyes társadalmi csoportoknak jelentősen különbözőek lehetnek az esélyeik egy elfogadható társadalmi léthelyzet megteremtésére/biztosítására, s ezek a 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 különbségek nem kis részben a szociális szolgáltatások igénybe vételére való lehetőségek különbségeiből erednek, s azokban mutatkoznak is meg. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Fábiánháza Község problémáit, lehetőségeit és segítse elő a településen élő hátrányos helyzetű személyek életminőségének javítását segítő intézkedési terv megfogalmazását. A település bemutatása A 2735 hektár területen fekvő Fábiánháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Délkeleti- Nyírségben, Nyíregyházától Délkeleti irányban mintegy 70 km-re található település. A 471-es útról Mátészalkánál Vállaj irányába leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Mátészalka - Ágerdőmajor útvonalon, Nagyecseden található. A településen keresztül folyik a Bodvaj-patak. A település nevének első írásos említése 1341-ből való, ekkor tűnik fel a Hont-Pázmány nemzetség birtokaként, és ekkor megemlítik másik nevét Bohol-t is. A falu Ecsed, Sárvármonostora, Szentmárton és Terem között feküdt. A falu századokon át az ecsedi uradalomhoz tartozott között gróf Károlyi Ferenc vette meg, és egészen a XX. század elejéig a Károlyi család volt a fő birtokosa ben a faluban nagy tűzvész pusztított, ekkor a község kétharmada leégett. A község 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektől a Mátészalkai járáshoz tartozott. Az 1920-as évektől önálló nagyközség volt től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Nagyecsed volt januárjában Fábiánháza különvált Nagyecsedtől, önálló önkormányzatot alakított. A településhez tartozik Előtelek településrész is, amely a település határába olvadt Üllő falu helyén alakult ki. Első említése 1321-ből való, amikor a Gutkeled nemzetség-beli Pál bán fiai a rokon Báthori Bereckkel elcserélik. Későbbi történetéről a források nem szólnak. Előtelek két különálló részből jött létre. A múlt század első évtizedeiben (1900-as évek) Piret bárónak volt itt gazdasági tanyája, majorja. Ez Előtelek-tanya, Előtelek néven hivatalosan Nagyecsedhez tartozott, és a báró cselédei lakták. Közelében - de már Fábiánháza területén - kaptak telket az első világháborúból hazatért katonák (Újtelek). Az új településrész később fokozatosan kiépült, a másik pedig elvesztette önállóságát, beolvadt az előbbibe, illetve elsorvadt. Előtelek ma több utcából áll, boltja is van, s a környező községekkel autóbuszjárat köti össze. Az 1960-as évekig általános iskolája is volt. A településrészen 90 lakóépületben 260 fő lakos él; óvodai, egészségügyi közszolgáltatásokról a település önkormányzata gondoskodik. A település képe 1945 óta sokat változott, önálló általános iskolája van, több középület, üzlet, lakóház épült, szalagtelkes házai előkertesek és lazán beépítettek. A település büszkesége az egyetlen védett műemléki épülete a páros oszloptornácos népi lakóház. A felújított épület ma Tájház funkciót tölt be. 4

5 A református templom műemlék jellegű. A mai görög katolikus templom 1867-ben épült. Fábiánházán a rendszerváltás előtt domináns ágazat volt a mezőgazdaság. A leépülő agrárterülettel szemben nem volt és nincs olyan ágazat, amelyik növelni tudná a foglalkoztatottak számát a faluban. A településen magas a munkanélküliség és alacsony a foglalkoztatottság. A lakosság főként mezőgazdaságból él, vagy a közeli városokba ingázik. Forrás: helyi adatgyűjtés 5

6 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakónépesség fogyásából következik, hogy a népsűrűség is folyamatosan csökken, jelenleg 62,4 fő/km², mely az országos átlag (108.5 fő/ km²) alatti érték. A településre jellemző népességcsökkenés több tényezőből fakad, egyrészt a születések és halálozások, másrészt a migráció negatív egyenlegéből. A népességszámot tovább csökkentette az állandó elvándorlások száma is. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Álláslehetőségek hiányában elsősorban a fiatalok és a képzettebb munkavállalók költöznek el a településről. Mind a szakképzett, mind a szakképzetlen fiatalok jelentős hányada hagyja el az országot, és vállal rövidebb vagy hosszabb távra munkát külföldön. A fentiek következtében, amennyiben ez a kedvezőtlen demográfiai trend nem változik, a település népessége nyilvánvalóan fokozatosan elöregszik, és emiatt torzul a lakosság korszerkezete is. Ez a későbbiekben jelentős terhet róhat majd a szociális ellátórendszerekre. Leggyakrabban a közeli településekre, pl. Mátészalkára (járási központ), költöznek az emberek, elég gyakori emellett a távolabbi városokba, településekre történő elvándorlás is. Bevándorlás leginkább a távolabbi településekről jellemző, emellett gyakran előfordul beköltözés a közelebbi településekről, városokból is. Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,4% ,9% ,7% ,4% ,9% ,2% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

7 Érdekes helyzet áll elő a lakosság kor szerinti megoszlásának vizsgálatakor. A településen az öregedési index, vagyis a 14 év alatti népességre jutó időskorúak (65 év felettiek) aránya 61,2%, mely az Észak-alföldi régió (95,3) és az országos értékhez (114,7) képest alacsony. Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Intézményeink: Általános Művelődési Központ Napközi Otthonos Óvoda Gondozási Központ Háziorvos és védőnői szolgálat működik a településen. Betegek részére gyógyszertár működik. Postahivatal működik a településen. Ivóvíz és vezetékes gázhálózat van a településen, szennyvízcsatorna hálózat jelenleg nincs. Építészeti kultuláris emlék: -Gazdag paraszti porta Műemlékek: - II. világháborús hősi emlékmű a Község 43 háborúban elesett halottjának állítva 1993-ban Augusztus 20. napján felavatott Emlékpark és Szent István emlékoszlop Gazdaság: A település éghajlata a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös öv határán terül el. Az évi napsütéses órák száma , a középhőmérséklet 9,5-9,7 C, a csapadékösszeg mm közötti. Uralkodó szélirány az É-i és ÉK-i, de gyakori a DK-i szél is. A településen keresztül folyik a Bódvaj- patak. Erdőtársulásaira elsősorban akác jellemző, emellett jelentős területeket borítanak a nemes nyárak, egyéb lágy lombúak, mint az éger, fűz és a nyír; kisebb területeken találkozhatunk tölggyel és fenyővel is. A nyílt társulások között homokpuszta-rétek, zsombékosok megfigyelhetőek, jellemző a tőzegeper, a sások előfordulása. Talaja réti és humuszos homoktalajokból áll. Növénytermesztés Az alacsony aranykorona értékű földeken a hagyományos kukorica, rozs, árpa, triticale, gabonafélék mellet évek óta folyik az étkezési csíkos napraforgó termesztése. Kisebb területen termelnek csonthéjas gyümölcsöt, meggyet, szilvát és kevés almát is. Állattartás Magángazdák sertés hízlalással és baromfitartással foglalkoznak. Jelentősen nő a lótartó gazdák száma is. 7

8 Infrastruktúra A kiépített belterületi önkormányzati út 4,8 km, a kiépítetlen önkormányzati földút 4,4 km hosszú a településen. Kiépítetlen önkormányzati út a Rózsavölgy, Dankó Pista, Szabadság, Folyópart, Lenin utcákat érinti. Értékeink, küldetésünk Fábiánháza község célja, hogy olyan település legyen, ahol minden ember egyenlő, illetve minden ember számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a lakhatás vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport- és szórakozási lehetőségek területén egyaránt. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán kiemelt figyelmet fordít annak, hogy a jövőbeni projektek kidolgozásában a civil szervezeteket is bevonja, hogy elősegítse a lakosság szemléletváltását is. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Fábiánháza Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. 8

9 További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek: Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: a közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a 9

10 hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ő maga is el tudja végezni feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ben a Képviselő-testület elfogadta a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 6/2012.(XII.18.) önkormányzati rendeletét, 2013-ban a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályozásáról szóló 1/2013. (I. 23.) önkormányzati rendeletet. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy Fábiánházán olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Fábiánháza Község Önkormányzata rendelkezik Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel, melyet a Képviselő Testület a 191/2008. (XI.25.) KT. határozatával fogadott el illetve 202/2009. (XII.22.) KT. határozatával vizsgált felül. Településrendezési tervvel, melyet a Képviselő-testület a 22/2006.(V.31.) KT. számú határozatával hagyott jóvá. Jelen helyzetelemzés és intézkedési terv a fent nevezett dokumentumok célkitűzéseivel összhangban került elkészítésre, a bennük lefektetett intézkedési tervek figyelembe vételével, azok felülvizsgálatával készült. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Fábiánháza a Mátészalkai Járáshoz tartozik. Járás illetékességi területe: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj 10

11 Fábiánháza Község Önkormányzata a Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Társulás keretében nagyecsedi gesztorsággal és székhellyel biztosítja a szociális alapellátások közül a gyermekjóléti szolgálatot, és a családsegítést Fábiánháza, Nagyecsed, Tiborszállás, Mérk, Vállaj önkormányzatai a hatékonyabb, szakszerűbb és költséghatékonyabb működés érdekében a bölcsődei feladat közös megszervezésében állapodtak meg és ebből a célból társulási megállapodással intézményi társulást hoztak létre, Szatmári Kistérségi Bölcsődei Intézményi Társulás névvel, nagyecsedi gesztorsággal és székhellyel. Fábiánháza tagja, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulásnak, az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség Javításáért Társulásnak, az Ecsedi-láp Víziközmű Beruházási Társulásnak (Nagyecsed, Fábiánháza, Mérk, Vállaj, Tiborszállás), valamint a LEADER Egyesületnek. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Továbbá adatot szolgáltattak az önkormányzati intézmények vezetői, illetve tapasztalataikat is megosztották a kidolgozás folyamán. Azokat az adatokat, amelyekkel az Önkormányzat nem rendelkezett, helyi adatgyűjtés keretein belül pótoltuk. Anyagi erőforrások szűkössége miatt a célcsoportokra irányuló kutatás még nem készült, a HEP helyzetelemzés elkészítésében nagy segítséget nyújtottak a fábiánházi szociális védőhálóban és szociális jelzőrendszerben dolgozó szakemberek. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Ez egy összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli különbségekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. Hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi tényező a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység, valamint a falusi lakókörnyezet. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. Ma Magyarországon minden harmadik ember a szegénységi küszöb alatt él. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Valójában a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember roma. Az viszont kijelenthető, hogy a romák élete a mélyszegénységtől függetlenül is nehezebb az őket érintő diszkrimináció érvényesülése miatt. A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivéve, amennyiben törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti például a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(2) bekezdése. 11

12 A települési önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie, hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. Vannak olyan lehetőségek az információgyűjtésre, amelyek alkalmasak lehetnek az adott problémák feltérképezésére. Oktatási területen ilyen lehet például a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek adatainak vizsgálata. Fábiánházi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, a korábbi nevén Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2002 óta működik a településen, állásfoglalásuk alapján a település lakosságának %-a roma, ami mintegy lakost jelenthet. Fábiánháza Község Önkormányzati Képviselő- Testülete a 42/2013. (VIII.29.) határozatával felülvizsgálta a Fábiánházi Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal a 7/2013. (III.12.) számú határozattal megkötött együttműködési megállapodást és megállapította, hogy annak módosítása nem indokolt. Az együttműködési megállapodás a évi CLXXIX. törvény 80. (1) (5) bekezdésében foglaltakat tartalmazza. Fábiánháza Község Önkormányzata tulajdonát képező Fábiánháza, Kossuth u. 19. szám alatti ingatlanrészt ingyenesen a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat használatába adta. A Fábiánházi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat 4 választott képviselőből áll. A roma családok jellemzően családi házas lakóingatlanokban élnek. Az idősebb és középkorú generációra az alulképzettség a jellemző, a fiatalabbak közül egyre többen végzik el a nyolc általános iskolát, illetve szakképzettséget szereznek. Ösztöndíjprogramok segítségével növekszik a középfokú végzettséget szerzők aránya is. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. A mélyszegénység egy összetett jelenség, okai többek között a társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli eltérésekben mutatkoznak meg. A szegénység kialakulása a rendszerváltás követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére vezethető vissza. A mélyszegénység hatása az érintettek lakhatási, táplálkozási, egészségügyi állapotában jelentkezik elsősorban. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek. Inaktív az a személy, aki gazdaságilag nem aktív, azaz nem folytat kereső tevékenységet. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák. A jövedelmekre, átlagkeresetekre vonatkozó statisztikai adatok települési szinten nem állnak rendelkezésre, azonban elmondható, hogy az átlagosnál rosszabb jövedelmi helyzet 12

13 jellemző a településre. Bár az utóbbi években csekély mértékben növekedett az egy főre jutó havi nettó jövedelem, még mindig jóval az országos és megyei értékek alatt marad. A településen élő munkanélküli emberek között nagy arányban fordulnak elő alacsony iskolai végzettségűek, megváltozott munkaképességűek és a romák. A munkaerőpiacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiválatlanság, és a társadalmi előítéletek megléte. Forrás: TEIR-NAV Az ábrán látható, hogy az egy adófizetőre jutó jövedelem tekintetében milyen egyenlőtlenségek, területi különbségek vannak még kistérségen belül is. A legkevesebb jövedelemmel rendelkező rápolti adófizetőre fele akkora átlagjövedelem esik, mint egy mátészalkai adófizetőre. Fábiánháza szintén a kevesebb jövedelemmel rendelkezők közé tartozik, de ebben a sávban már jóval kisebbek a különbségek a települések között. A lakosság körében vannak olyan aktív korú, nem foglalkoztatott személyek is, akik semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek. A családjukban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a szociális törvényben meghatározott egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet, így ők önkormányzati ellátást nem igényelhetnek, illetve már a családban van olyan személy, aki kapja a foglalkoztatást helyettesítő támogatást. Ezen személyek számáról hivatalos adat nem áll rendelkezésre. Fábiánháza a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségben található település. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 13

14 Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. A nyári időszakban június hónaptól - november hónap végéig a Zöldség-gyümölcs feldolgozó tyukodi, Nyírmeggyesi üzeme idénymunkára Fábiánházáról közel főt foglalkoztat. A településen időszakos ciklikus 2-10 hónapos közmunkaprogram keretében foglalkoztatja az önkormányzat a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket, és regisztrált aktív korú munkanélkülieket ez, év végéig fő foglalkoztatását tervezi. Az aktív korúaknak a helyben a legnagyobb munkáltatója az önkormányzat, minimális létszámban kisebb helyi vállalkozásban dolgoznak. Valamint ingázás során a környező településeken (Mátészalka, Nagyecsed, Nyírbátor, Nyírgelse, Tyukod, Nyírmeggyes) dolgoznak. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% ,4% ,4% ,2% ,6% ,7% ,2% ,6% ,0% ,6% ,4% ,6% ,6% ,9% ,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma összesen végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 14

15 Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága terén pontos adatokkal nem rendelkezünk, azonban ismert jelenség, hogy a romák és hátrányos helyzetűek között kevés 8 osztályos, vagy ennél magasabb végzettségűt lehet számlálni, így az elhelyezkedési lehetőségeik is korlátozottak. A településen élő álláskeresők között több a 8 osztálynál magasabb iskolai végzettségű személy. Az alacsony iskolai végzettségűekre jellemző, hogy jövedelmüket idénymunkákból szerzett jövedelmekkel egészítik ki. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint: Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatási rendszer kialakításáról szóló évi CVI. törvény első mondata jól tükrözi ezt a fajta foglalkoztatási rendszer kiépítésének célját: Az Országgyűlés az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához jutása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében az alábbi törvényt alkotja Településünk célja megegyezik e törvényben foglaltakkal, vagyis szeretnénk, ha minél több ember tudna dolgozni, aki munkaképes, az álláskeresőket szeretnénk visszaintegrálni a munka világába, illetve a társadalmi életbe ez által, hiszen számos fizikai és szellemi tünetei ismertek a szakirodalmakból a munkanélküliségnek, melyeket szeretnénk megelőzni a közfoglalkoztatási program segítségével. A foglalkoztatás szervezését, a munkaügyi feladatokat ellátását Fábiánháza Község Önkormányzata látja el, munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja, a bérszámfejtési feladatokat a Magyar Államkincstár végzi. A közfoglalkoztatottakat a munkaügyi központtal kötött hatósági szerződés szerint foglalkoztatjuk. A közfoglalkoztatás folyamatos, különböző programok alapján történik, a Munkaügyi Központ támogatásától függően változó időben és létszámban. A közfoglalkoztatásban résztvevők munkájukat Fábiánháza Község közigazgatási területén belül látják el. A évben a közfoglalkoztatás március 06. napjától indult. 15

16 A évi közfoglalkoztatás területei: hosszabb idejű közfoglalkoztatás (2 fő 6 órás) / számú hosszabb idejű közfoglalkozatás (21 fő 6 órás, 1 fő 8 órás), kistérségi startmunka mintaprogram (mezőgazdasági projekt) (55 fő, 8 órás), kistérségi startmunka mintaprogram (belvízelvezetők, belterületi utak rendbetétele) (25 fő, 8 órás), kazán I.,kazán II. (3 fő 8 órás). Belvízelvezetők rendbetétele közfoglalkoztatási program: A projektbe bevont munkavállalók a település területén található nyílt- és zártrendszerű csapadék vízelvezető rendszerek folyamatos karbantartását, tisztítását, allergiát okozó gyomnövények irtását kézi erővel végzik el. A program keretében 2013-ban terveztük a belterületi belvízelvezető árok, folyókák karbantartását, rendbetételét. Az önkormányzat kezelésében van kb. 13 km földmedrű belvízelvezető árokrendszer. Az árokrendszer nagy része több évtizede nem volt kotorva azok fával, cserjékkel vastagon benőttek, több helyen már a nyomvonal is alig látszik. A belvízelvezető csatornák folyamatos karbantartásával, felújításával jelentősen csökken a belvízzel elöntött területek nagysága. A Lenin utca belvízelvezetése nem volt megoldott, ott mederlap burkolókkal, kapubejárók építése valósult meg. Terveink között szerepel a Felszabadulás utca belvízelvezető rendszerének teljes rekonstrukciója, a Szabadság utca csapadékvíz elvezetésének megoldása. Kistérségi startmunka mintaprogram (mezőgazdasági projekt): 2013-ban a belterületi kertekben, földterületeken összesen 9 ha területen a Fábiánháza Község Önkormányzat közigazgatási területén működő étkeztetését biztosító főzőkonyha alapanyag ellátásához burgonya, zöldség, hagyma, paprika, paradicsom, káposzta, sárgarépa, primőrárú megtermelése a kitűzött cél. 6 ha területen héjnélküli olaj tök mag,0,6 ha területen pritaminpaprika termelést folytatunk. A projekt keretében továbbá 3000 m kordonos uborkát is termeltünk. A konyhánkon rendszeresen étkezők száma meghaladja a napi 270 adagot. A fóliaházban a megtermelt zöldség és primőr áru biztosítja a főzőkonyha alapanyag ellátását. A jövőben is szeretnénk a fólióban a mezőgazdasági termelést tovább folytatni. Szintén a fóliaházban kerül előállításra szükséges palánták, amely a projekt keretében kerül megtermelésre. A projektben lévő sokrétű termelési módnak köszönhetően sikeres végrehajtás biztosítható. A projektben mérhető a foglalkoztatottak által megtermelt áruk értéke, hiszen tovább értékesítés is történik. Több szempontból is fontos a projekt sikeres végrehajtása. A munkavállalók egy jó szemlélettel gazdagodnak, hiszen így odahaza is kamatoztathatják azt a tudást, amit a munkavégzés során tanulnak. A projekt megvalósulásával csökkenthető a település magas munkanélküliségi rátája is. Kazán I., II. program: Bio- és megújuló energiafelhasználás startmunka mintaprogram támogatása Két intézményünkben Napközi Otthonos Óvoda, Községi önkormányzat- sikerült fűtésrendszerünket költséghatékonyabbá tenni. Mindkét intézményben vegyes tüzelésű kazán került beépítésre, ezáltal fűtési költségeinket minimálisra szorítottuk vissza. Az Önkormányzat tulajdonában lévő árkok, és külterületi utak közfoglalkoztatottakkal történő tisztítása során a kitermelt fával tudjuk fűteni intézményeinket. 16

17 A projekt keretében tároló is épült, ahová a tűzifát tudjuk elhelyezni. Az önkormányzat közfoglalkoztatási terve a évben mintegy 220 fő alkalmazását vállalta, hogy enyhítse a hátrányos helyzetben lévők anyagi gondjait, amellyel egyidejűleg megélhetésüket is segíteni szándékoznak. A közfoglalkoztatáson belül külön figyelmet fordítottunk a roma származású lakosokra. Ezek alapján megállapítható, hogy e téren csak pozitív megkülönböztetésről beszélhetünk. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A munkahelyek régi alkalmazottjaikat ritkán cserélik fiatal munkaerőre. Az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok és képzések történnek a Munkaügyi Központba bejelentkezettek számára a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Mátészalkai Kirendeltsége révén. Tervezett beruházás közvetlen térségben szinte alig van, mely csak nagyon kis mértékben csökkenti a munkanélküliséget. A vállalkozási területek és lehetőségek nagy része lefedett, ezért nagyon nehéz új vállalkozások bevezetése. Fábiánházán az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ha valaki el akar helyezkedni, akkor általában vállalnia kell az ingázást a környező városokba. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen nem működik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program, a vonzáskörzetben is csak elenyésző számban indítanak hasonló programokat. A Munkaügyi Központokban vannak támogatott képzések. Az indított képzések sem mindig adnak megfelelő végzettséget ahhoz, hogy el tudjanak vele helyezkedni a résztvevők, mivel rendszerint túlképzés van ezekből a szakmákból. A településen munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek nem működnek, ilyen szolgáltatásokat senki nem végez. A Munkaügyi Központban lehet érdeklődni az általuk indított képzésekről, állás lehetőségekről. Munkaügyi kirendeltségen keresztül működő programok: A TÁMOP / Újra tanulok elnevezésű projekt célja a felnőttek képzés iránti motivációja, illetve a képzés által nagyobb eséllyel juthassanak be és vissza a munkaerőpiacra. A áprilisától indult programban 25 fő, a júniusától induló programba 25 fő került bevonásra. A család, munka és a tanulás nehezen összeegyeztethető, de a legtöbb munkalehetőség érettségihez kötött. Fábiánházán az Általános Iskola épületében a Kölcsey Ferenc Gimnázium jelenleg 25 fő esti tagozatos felnőttet készít fel az érettségi megszerzésére. Szociális gondozó és ápoló képzésen, aminek szintén a helyi Általános Iskola biztosítja helyet jelenleg 15 fő vesz részt a képzésben, ebből 13 fő fábiánházi lakos. 17

18 f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az alacsony iskolázottságúak számára felzárkóztató felnőttképzést többnyire - igény szerint - a környéken elérhető, amelyeken a 8 osztályos általános iskolai végzettségen kívül szakmát is lehet szerezni. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Jelentős a helyi közfoglalkoztatási program, amelyről a fentiekben már beszámoltunk. A közfoglakoztatás területén a település igyekszik a leghátrányosabb helyzetben lévőket bevonni a programokba- pozitív diszkrimináció-. A szociológiában a pozitív diszkrimináció, hátrányt csökkentő megkülönböztetés csoportra, személyre vonatkozó jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent, melyre a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest hátrányos helyzete ad okot. Indítéka a domináns egyén vagy csoport együttérzése, megértés illetve a másik fél követelése vagy tiltakozása a gazdasági és társadalmi igazságtalanság ellen. Szándéka a szolidaritás, az embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése, vagyis az esélyegyenlőség megteremtésre. Az önkormányzat nem foglalkoztat intézményeiben roma munkavállalót, mivel a feladat alapú finanszírozás behatárolja a munkavállalók számát az önkormányzatnál és az önkormányzat intézmény rendszereiben. Problémaként azonosítottuk, hogy a romák foglalkoztatását megnehezíti, hogy nem rendelkeznek megfelelő iskolai végzettséggel, ami a közszférában elvárás, vagy sok esetben törvény is meghatároz. A pozitív diszkrimináció bizonyos esetben korlátokat állít főleg a domináns és esetleg a hátrányos helyzetben lévőnek, mégis az esélyegyenlőséget vizsgálva igazságosabb. Például ilyen egy alulképviselt csoport tagjainak segítése, részesülése az arányosság elvén (kvótával). h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén való hátrányos megkülönböztetésről nincs feldolgozható adatunk. A település jegyzőjéhez, polgármesteréhez, intézményvezetőihez ilyen irányú észrevétel, jelzés nem érkezett. 18

19 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg 1. Rendszer es szociális segély 37. * az öregségi nyugdíj mindenkor i legkisebb összege 2013-ban ,- Ft, Rendszeres szociális segélyt állapítanak meg annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján - egészségkárosodott személynek minősül, vagy - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy - a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel. A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyonnal ne rendelkezzenek. A települési önkormá nyzat jegyzője Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 90%-os mértékben hozzájárul. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér ( Ft) személyi jövedelem-adóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át (44.508,- Ft). Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családtagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a ,- Ft és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás Ft összegének különbözetét. Ebben az esetben a rendszeres szociális segély legmagasabb összege ,- Ft lehet. Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra míg a másik 19

20 személy a rendszeres szociális segélyre jogosult. 2. Foglalkoz tatást helyettes ítő támogat ás 35. Foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítanak meg annak a személynek, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították kivéve, ha a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeivel rendelkezik. A települési önkormá nyzat jegyzője Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 80%-os mértékben hozzájárul. Összege: A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: Ft Egy családban egyidejűleg csak egy személy részesülhet foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. 3. Időskorúak járadéka 32/B. Az időskorúak járadékékára jogosult személy, aki - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, s akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,( ,- Ft) - az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, (27.075,- Ft) - az egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft) járási hivatal központi költségvetés - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%- a (22.800,- Ft) - az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,- Ft ) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft) A jövedelemmel rendelkező személy esetén a járadék összege a fenti összegek és a saját havi jövedelmének különbözete. 4. Lakásfen ntartási támogat ás Normatív alapon állapítják meg a támogatást annak a személynek, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedeleme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%- át,( Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi A települési önkormá nyzat jegyzője Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul. Összege minimum 2.500,- Ft. 20

21 jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. 2.Támogatásra alanyi jogon jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy. 5. Adósság kezelési szolgálta tás 55. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek - az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy - a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá - akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint - aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. A települési önkormá nyzat képviselő - testülete, átruházot t hatáskör ben bizottság a, vagy polgárme ster. Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul. Mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb ,- Ft, a lakáshitel-hátralékok bizonyos eseteiben ,- Ft lehet. A támogatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függően. 6. Ápolási díj 40. Az ápolási díjnak a költségveté si törvényben meghatároz ott alapösszege 2013-ban ,- Ft. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását vállaló nagykorú hozzátartozó ellátása. Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó, ha az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre, gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, ill év alatti tartósan beteg. Méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt 18 év feletti tartósan beteg. járási hivatal méltányo ssági jogkörbe n az önkormá nyzat képviselő - központi költségvetés önkormányz at költségvetés e A súlyosan fogyatékos, valamint a 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén az ápolási díj összege azonos az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeggel (29.500,- Ft). A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130 százaléka (38.350,- Ft). A 18 év feletti tartósan betegek ápolása esetén az 21

22 testülete, ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 százaléka (23.600,- Ft). Időtartama szolgálati időre jogosít, mivel 10 százalék nyugdíjjárulék levonásra kerül. 7. Átmeneti segély 45. A települési önkormányzat képviselőtestülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A települési önkormá nyzat képviselő - testülete. Az önkormányz at költségvetés e. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. 8. Temetési segély 46. A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A települési önkormá nyzat polgárme stere. Az önkormányz at költségvetés e. természetben nyújtott szociális ellátások Változó pénzösszeg, de a segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %- ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti. a Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg a) pénzbeli ellátás helyett 1. Lakásfenntartási támogatás az I/4. pontban leírtak szerint települési önkormányzat például: közüzemi díjak térítése, tüzelőutalvány 22

23 38. jegyzője 2. Átmeneti segély Temetési segély Rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás az I/7. pontban leírtak szerint az I/8. pontban leírtak szerint az I/1. valamint az I/2. pontban leírtak szerint A települési önkormányzat jegyzője Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul. Az önkormányzat költség-vetése, melyhez a központi költségvetés 90%- os, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén 80%-os mértékben hozzájárul. A települési önkormányzat képviselőtestülete. például: élelmiszer, tankönyv biztosítása, gyermekintézmény díjainak kifizetése, temetési költségek átvállalása A települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben előírhatja, hogy a tízezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébetutalvány formájában kell nyújtani. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a fentieken túl a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, ebben az esetben a védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. A rendszeres szociális segély esetében a 20, illetve 60%-os mérték megállapításánál 5000 Ft értékű Erzsébet-utalvány értékét figyelembe kell venni. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébetutalvány, az élelmiszer, a 23

24 tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. b) természetbeni ellátások Típus Jogosultság Ki állapítja meg? 1. Köztemetés Közgyógyellátás 49. Az egyéni havi gyógyszerkeret 2013-ban legfeljebb havi ,- Ft, az eseti keret évi 6.000,- Ft a)alanyi jogon jogosult az ellátásra: az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos, továbbá az a személy, aki - rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, - rokkantsági ellátásban részesül és december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, - rokkantsági ellátásban részesül, de nem felel meg a fenti két feltételnek, de a közgyógyellátásra való jogosultságát április 15- éig megállapították, - öregségi nyugdíjban részesül A települé si önkorm ányzat képvisel ő- testület e. alanyi jogon valamint normatí v alapon járási hivatal Forrás Az önkormá nyzat költségve tése, melyhez a központi költségve tés hozzájáru l Központi költségv etés Forma/összeg A haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személynek az eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott * egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete erejéig * gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre (ideértve a javítás költségeit is), valamint * az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. 24

25 és december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy - öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült 30%-os egészségi állapotára, vagy I.II. csoportú rokkantságára tekintettel, - az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. települé si önkorm ányzat jegyzője Központi költségv etés 3.Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 54.. b) Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek az egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- Ft) c) Méltányossági alapon: A jegyző méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, aki rendelkezik a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítják meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát, -akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át ( Ft), -aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori járási hivatal Központi költségv etés + az önkorm ányzat költségv etése. központi költségv etés A szociális rászorultság igazolásáról hatósági bizonyítványt állítanak ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány birtokában járulékfizetés nélkül lehet igénybe venni az egészségügyi szolgáltatást. 25

26 legkisebb összegének 150%-át ( Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. Az aktív korúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (Fht), amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy az Fht-ra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Munkaerő-piaci szolgáltatások Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. 26

27 Az Flt a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt a szerint. A településen szociális ellátások igénybe vételét lejjebb lévő táblák mutatják. Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség év száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,7% ,3% ,0% ,0% ,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 27

28 Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lakhatás olyan alapvető jog, amely a többi alapvető jog és a méltó élet feltétele. Elismeri az Emberi Jogok Chartája és az Európa Tanács Átdolgozott Európai Szociális Chartája, továbbá igen sok európai állam alkotmánya. Ahhoz, hogy az egyén képes legyen beilleszkedni a társadalomba és felépíteni az életét, létfontosságú, hogy fedél legyen a feje felett. A lakosság elöregedése, a kellő források híján a szülői házban maradó fiatal nemzedékek elszegényedése, a fogyatékkal élők megfelelő lakáshoz jutása, továbbá a bevándorlók lakáshoz jutása mind figyelembe veendő szempont. A lakás otthont, védettséget, biztonságot, intim szférát jelent, lehetőséget a visszavonulásra, a bensőséges élet megóvására, alkalmas helyet, ahol az ember önmaga lehet, nem kell szerepet játszania. A településen élőkről elmondható, hogy általában saját tulajdonú ingatlanban élnek. a) bérlakás-állomány A településen nincs bérlakás. b) szociális lakhatás A szociális lakhatási politika az általános gazdasági érdekű szolgáltatások elválaszthatatlan részét képezi azáltal, hogy segíti a lakhatási igények kielégítését, elősegíti a lakáshoz jutást, előmozdítja a 28

29 lakóhelyek minőségét, javítja a már meglévő lakóhelyeket, valamint a lakhatási költségeket a család helyzetéhez és a lakók erőforrásaihoz igazítja, lehetővé téve az ő hozzájárulásukat is. A településen élők jellemzően saját tulajdonú családi házban élnek. Az Közös Önkormányzati Hivatalnál normatív lakásfenntartási támogatást, szociális tűzifa támogatást igényelhetnek. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok nem találhatóak a településen. e) lakhatást segítő támogatások A Közös Önkormányzati Hivatalnál normatív lakásfenntartási támogatást, szociális tűzifa támogatást igényelhetnek a település lakói. f) eladósodottság Önkormányzatunknak pontos adata nincs arról, hogy az eladósodottság hány családot érint. Vannak olyan családokkal, akik lakhatással összefüggő problémával küzdenek. A lakhatási probléma, a felhalmozott hátralék kihat az egyének alapvető szükségleteinek kielégítésére, ezáltal feszültséget generál a család életvitelében. Ezen hátralékok többek között a lakáskölcsönökből, a közüzemi szolgáltatásokból eredő kis és nagy összegű tartozások, ill. kikapcsolásból tevődnek össze. Az adósságprobléma kiindulópontja a pénzügyi kötelezettségvállalás, melyből a családnak adóssága keletkezik. Az adósság időben történő meg nem fizetése idővel adósságteherré nő, az adósságtehernél a pénzügyi kötelezettségvállalás teljesítése a háztartás működését veszélyezteti. Az adósságteherből hátralék keletkezik. A Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ munkatársai segítenek a közüzemi és banki tartozások miatt bajba került embereknek. Többségében sikerült részletfizetési megállapodásokat, fizetési haladékot, átütemezést kérni ezeknél a szolgáltatóknál. A településen egyre több családnál kerül felszerelésre az előrefizetős mérőóra, ezáltal is csökken az eladósodása az E-ON felé. A szociálisan rászoruló személyek kérhetik a védendő fogyasztói nyilvántartásba vételt és meghosszabbítást az E-ON és a TIGÁZ felé a megfelelő formanyomtatványok kitöltésével. Háztartásgazdálkodási krízisintervenció-és pénzgazdálkodási tanácsadás módszertana című képzésen vett részt a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, az itt megszerzett szaktudást a mindennapi munkája során is tudja kamatoztatni a családok adósságkezelésében. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Fábiánházát a közműszolgáltatásokhoz és a közösségi közlekedéshez való hozzáférés szempontjából az alábbiak jellemzik: Vízellátás: A település közüzemi vízellátása 1981 óta a Nagyecseddel közös vízműről történik. A vízműtelep, víztorony Nagyecseden található. Jelenleg a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. az üzemeltető. A vízminőség a jelenleg érvényben lévő jogszabályoknak megfelelő. 29

30 Szennyvízelvezetés: Fábiánházán nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat, ezért a háztartásokban keletkező szennyvizet a szikkasztóként funkcionáló szennyvízgyűjtőkben tárolják, és időnként szippantják. Az Ecsedi-láp Víziközmű Beruházási Társulás (Nagyecsed, Fábiánháza, Mérk, Vállaj, Tiborszállás) Ecsedi-láp Szennyvízelvezetési és Tisztítási projekt elnevezéssel /KEOP /2F/ / pályázatot nyert a szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének megépítésére, mellyel a teljes közművesítettség megvalósul és egy jól érzékelhető életminőség javulás következik be. A projekt keretében 2 szennyvíztisztító (Nagyecseden és Mérken) épül, valamint elválasztott rendszerű gravitációs csatornát terveztek, átemelőkkel. Csapadékvíz elvezetés: Belterület: Csapadékvíz elvezetés nyílt árokban túlnyomó részt földárokba, kisebb részen burkolt árokban megoldott. A Kistérségi startmunka mintaprogram keretében már 2 éve folyamatosan karbantartjuk, tisztítjuk a csapadékvíz elvezető árkokat. Terveink között szerepel a Felszabadulás utca belvízelvezető rendszerének teljes rekonstrukciója, a Szabadság utca csapadékvíz elvezetésének megoldása. Külterület: a külterületi földárkokban is megoldott a csapadékvíz elvezetése. Villamos energia-ellátás: A település egész területén biztosított az elektromos hálózathoz való csatlakozás. A közvilágítás is minden utcában megoldott. Kommunális hulladékkezelés: Fábiánházán jelenleg biztosított az intézményesített és lakossági szemétszállítás. Hetente egy alkalommal szállítják el a szemetet, szelektív szemét szállítás is történik a településen, illetve évente 1-2 alkalommal lomtalanítás történik. A szomszéd városban Nagyecseden a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Szilárdhulladékgazdálkodási Program keretében regionális hulladékkezelő központ épült, mely a Szabolcs - Szatmár- Bereg Megyei Szilárdhulladék- Gazdálkodási Társulás tulajdonában áll. Az hulladéklerakó üzemeltetését -a Társulás 100%-os tulajdonát képező- Észak- Alföldi Környezetgazdálkodási Kft végzi. Közlekedés: Fábiánházára a Szabolcs Volán Közlekedési Rt üzemeltetésében naponta több autóbusz járat közlekedik, Nagyecsed-Mátészalka, Nagyecsed-Nyíregyháza vagy Nagyecsed-Előtelek viszonylatban. Az autóbuszok a Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Béke utcákon haladnak végig, a jelölt helyeken megállóhelyük illetve buszfordulójuk van. Az autóbusz megállóhelyek helye a rájárási távolságot nézve megfelelő. A buszmegállók elhelyezése mindenhol szabályos. A leszállóhelyek kiépítettsége a Mátészalka- Vállaj összekötő úton megfelelő. A településen vasúti közlekedés nincs. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregáltnak, szegregátumnak tekintjük azt a minimum egy háztömbből négy utca vagy közterület között elhelyezkedő ingatlanokból álló településrészt, ahol az alacsony státuszú lakosság (az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkező 30

31 és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) aránya (a szegregációs index) meghaladja az 50%-ot. Szegregációval veszélyeztetett terület: olyan egybefüggő lakóterület, amelyen a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, és közösségi beavatkozás nélkül előre vetíthető a szélsőséges társadalmi helyzet kialakulása; szegregációval veszélyeztetett terület alkothat egy önálló településrészt, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is, Szegregátum nem található a településen. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Szegregátum nem található a településen. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Szegregátum nem található a településen. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szegregátum nem található a településen. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen összesen 1 háziorvosi praxis működik, vállalkozói alapon. Itt látják el a felnőtt és a gyermek lakosokat is. A rendelő a település központjában található, akadálymentesített. Gyógyszertár működik a településen a betegek részére, éjszakai ügyeletet nem tart. A település önálló mentőállomással nem rendelkezik, a legközelebbi mentőállomás Mátészalkán, 15 km-re található. Szakellátásokat legközelebb Mátészalkán és Nyíregyházán lehet igénybe venni. Védőnői szolgálat működik a településen, 1 fő védőnő látja el a védőnői feladatokat. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokhoz a Gondozási Központ biztosítja az egyenlő esélyű hozzáférést. A szolgáltatások a következők: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása. Fábiánháza Község Önkormányzata a Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján látja el a szociális alapellátások közül a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítés feladatait. A szociális ellátó rendszer központjában a segítségre szoruló emberek állnak. A hátrányos helyzetben élők támogatásának, esélyegyenlőségének megteremtését a személyközpontú szociális munka biztosítja. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 31

32 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Helyi szűrővizsgálatok, tüdőszűrő, védőnői szűrések biztosítottak. Fogászati szűrést az iskola-egészségügyi feladatok közt 1 fő fogorvos végzi az oktatási intézményekkel és az Önkormányzattal történt megállapodások alapján. Az iskolafogászati rendelésen Vállajon- szinte minden tanuló megjelenik szűrővizsgálaton. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított a védőnői hálózaton keresztül. Az óvodában, általános zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészíti ki. A védőnő végzi a várandós anyák és a 0-18 éves korú gyermekek gyógyító-megelőző ellátást. A várandós anya gondozása: felkutatja, nyilvántartásba veszi, kiszűri a veszélyeztetetteket, otthonában látogatja, tanácsadáson ellátja, szükséges vizsgálatok elvégzésére felvilágosítja, felkészíti a gyermekvállalásra. Csecsemő, kisgyermekek gondozása az újszülöttet nyilvántartásba veszi, rendszeresen látogatja, tanácsadáson ellátja, az anyát felvilágosítja a helyes táplálás, gondozás tudnivalóiról. 32

33 Csecsemőkorban a kisgyermek 3 éves koráig rendszeresen otthonában látogatja, figyelemmel kíséri testi, szellemi fejlődést. Óvodában, iskolában rendszeres látogatásokat végez (tetvességi, státuszvizsgálatokat, felvilágosító előadásokat tart). Kötelező jellegű népegészségügyi szűrések már nem léteznek. A behívóleveles szűrések ajánlottak. Kötelezően elrendelt szűrővizsgálat járványügyi indokkal lehetséges, ezek nem tartoznak a népegészségügyi szűrések közé. Szervezett szűrések (pld. mammográfia, méhnyakrák-szűrés, tüdőszűrés) időnként vannak, és a lakosok élnek is ezzel a lehetőséggel. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Egészségügyi szakellátás helyben (kórház, sürgősségi ellátás, emlő-szűrő állomás, méhnyak-szűrő szakrendelés és fogyatékos személyek rehabilitációja) nem biztosított. Ezeket az ellátásokat Mátészalkán, továbbá a megyeközpontban, Nyíregyházán lehet igénybe venni. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat által biztosított közétkeztetés megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen régi hagyománya van a futballnak. A Fábiánházi Sport Egyesület újra megkezdte működését. Az Általános Iskolában tanuló tehetséges gyerekek a Bozsik- program keretein belül futballoznak. e) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokhoz a Gondozási Központ biztosítja az egyenlő esélyű hozzáférést. A szolgáltatásai a következők: az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása. Étkeztetés: évi III. törvény 62 (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen 33

34 koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Házi segítségnyújtás: a házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az ellátást igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A területi szociális gondozó feladatainak ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátott fizikai, mentális és szociális szükséglete biztosított legyen. A területi szociális gondozást az ellátott saját környezetében, korának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, a meglévő képességek fenntartásával és fejlesztésével kell biztosítani. Idősek Nappali ellátása: Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Segítséget nyújt hivatalos ügyek intézésében és az idősek életminőségének megőrzésében, javításában. A szolgáltatás célja a napközbeni tartózkodás, a társas kapcsolatok kialakítása, ápolása a hasznos időtöltés mellett, a higiéniai szükségletek biztosítása. Célunk az igénybevevők részére állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatások nyújtása. A Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Társulás nagyecsedi gesztorsággal és székhellyel működteti a Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központot mely a szociális alapellátások közül a gyermekjóléti szolgálat, és a családsegítés feladatait látja el településünkön. Családsegítés: a családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családgondozó heti két alaklommal területi irodában látja el feladatait. Gyermekjóléti szolgáltatás: A Gyvt a értelmében a gyermekjóléti alapellátás célja, hogy hozzájáruljon a gyermekek testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatait a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben foglaltak alapján látja el. A családgondozó heti 40 órában látja el feladatait területi irodában. f) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem fordult elő. A település jegyzőjéhez, polgármesteréhez, intézményvezetőihez ilyen irányú észrevétel, jelzés nem érkezett. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatokat biztosítja a településen. 34

35 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségfejlesztés rendkívül fontos az emberek, közösségek gondolkodásmódjának, szemléletének formálásában, mely által fokozatosan képessé válnak az önállóságra, a fejlődésre, az önmegvalósításra. Fábiánháza kis település, ezért az egymásért élés itt különösen a középpontba kell, hogy kerüljön. a) közösségi élet színterei, fórumai - Településen működő civil szervezeteink, alapítványok: Fábiánháza Közművelődéséért Alapítvány Fábiánházáért Nők Egyesülete Sport egyesület Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület - TÁMOP A-12/ Integrált térségi programok a gyermekek és családjaik felzárkóztatási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben program keretében Ifjúság klub működik. Céljuk a fiatalok számára közösségi terek kialakítása és működtetése, mely a fiatalok találkozási helyéül szolgál, ahol személyes kapcsolatot teremthetnek egymással. Rendszeres klubfoglalkozások heti egy alkalommal történik, évente két alkalommal ifjúsági találkozó, tábor szervezése a kistérség többi ifjúsági klubjával együtt. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen nem fordul elő etnikai konfliktus. A lakók zavartalanul élnek a településen. A fábiánházi romákra jellemző, hogy többségük igyekszik kihasználni az idénymunka, közfoglalkoztatás adta lehetőségeket. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A Katolikus Karitasz évente több alkalommal a rászoruló családokat tartós élelmiszer segély szállítmányban részesíti. A Minden Gyerek Lakjon Jól! alapítvány segítségével az elmúlt évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermeket nevelő családok jutottak vető magvakhoz, valamint gyümölcsfa csemetékhez. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A mélyszegénységben élőkkel és romákkal kapcsolatban csak becsült adatokkal rendelkezik a település. Az is bizonyítható, hogy a tartós munkanélküliek elsősorban az aluliskolázott, alacsonyabb státuszú lakosok köréből kerül ki. Mindenképpen fontos a mélyszegénységben élők ösztönzése a szakmaszerzésre. Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosított a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára is. A településen nincs olyan döntés vagy folyamat, ami az említett társadalmi csoportok esélyeit tovább rontaná. 35

36 Az önkormányzatnak feladata, hogy minden lehetőséget kiaknázzon, hogy a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségét előmozdítsa. A jövőre nézve a mélyszegénységben élőkkel kapcsolatos adatbázis elkészítésével pontosabb képet lehet festeni ezen társadalmi réteg helyzetéről. A romákkal kapcsolatos adatbázis elkészítésére nyilván korlátozott lehetőségek nyílnak, mivel ez jogi aggályokat is szülhet, ezért ezen a téren továbbra is csak becsült adatokra lehet majd támaszkodni. A településen működik a Fábiánházi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, mely jó kapcsolatot ápol Fábiánháza Község Önkormányzatával. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. korai gyerekvállalás, rossz egészségi állapot Alacsony iskolázottság, magas a legfeljebb 8 általános iskolai és az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása, munkahelyek teremtése. Alternatív jövedelemszerzési lehetőség: mezőgazdasági munkával foglalkoztatni helyi vállalkozások segítségével. Munkahelyek teremtése, helyi lakosok foglalkoztatására ösztönzés. szakképesítésre, továbbtanulásra ösztönzés, tudatos családtervezés, szűrővizsgálatok, felvilágosítások, megelőzés fontossága Piacképes szakmák oktatása, felzárkóztató programok szervezése, általános iskolai felnőttképzés beindítása 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXIV. törvényben, továbbá az Alaptörvényben meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvénnyel összhangban megalkotta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényt. E törvény alkalmazásában: gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. -a szerinti kiskorú / Ptk. 12. : kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. Az esélyegyenlőségre ebben a helyzetben is törekedni kell, tehát a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, van-e választási lehetősége. Az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja. 36

37 Az utóbbi években született szociális vonatkozású jogszabályokban megvalósult a jogalkotó azon törekvése, hogy az irányelveknek megfelelő, az egyenlő esélyeket biztosító jogszabályok szülessenek. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény célként tűzi ki a gyermekek jogainak védelmét, biztosítását, az állam, önkormányzat, gyermekek védelmét ellátó jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező intézmények ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak az érdekek érvényesítésében. Továbbá megemlíti a veszélyeztetettség megszűntetését, a családban való nevelkedés fontosságát, illetve azt, hogy az egyenlő bánásmód elve megvalósuljon a törvény által A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A településen élő gyermekek száma évről-évre csökken, míg 2008-ban 425 fő volt a 18 év alattiak száma a népességben, 2012-ben már csak 379 fő volt. Lakónépesség 2012 összesen 0-2 év 3-14 év év 18 év alattiak korcsoport szerinti megoszlása Népesség (fő) 18 év alattiak száma a népességben Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 37

38 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak Megszűntetett esetek Védelembe vett száma a száma a 18 év alatti 18 év alattiak népességben védelembe vettek száma közül Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A Gyvt. 5. n) bekezdése alapján a veszélyeztetettség olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A veszélyeztetett gyermekek száma a településen évről évre nő. Többségüket anyagi okok miatt sorolják a veszélyeztetettek közé, de nő azon gyerekek száma is, akik magatartási okok miatt, tankötelezettség mulasztása miatt tartoznak ebbe a csoportba. A Gyvt. 68. (1) bekezdése kimondja, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján a gyámhatóság - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, b) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, c) a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. 38

39 A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. n) bekezdése alapján a járási gyámhivatal feladat- és hatásköre a gyermek védelembe vételéről való döntés és annak megszüntetése szeptember 01. napjától változott a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalma. Előtte a közoktatásról szóló évi LXXIX tv pontja szabályozta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát,ennek értelmében hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek szeptember 01. után a Gyvt.67/A. (1) bekezdése alapján a hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A településen évi statisztikai adatok alapján 160 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. 39

40 b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres Ebből tartósan Ebből tartósan Kiegészítő gyermekvédelmi beteg beteg fogyatékos gyermekvédelmi kedvezményben fogyatékos gyermekek száma támogatásban részesítettek gyermekek részesítettek száma száma száma Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Nincs ilyen ellátás a településen. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésbe n részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Fábiánháza településen nincs olyan gyermek, aki nem rendelkezik magyar állampolgársággal. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek nincsenek településünkön. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Gyvt. alapján a gyermekvédelem intézményrendszere pénzbeli és természetbeni ellátásokra, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátásokra osztható fel. Fábiánháza Község Önkormányzata a Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében biztosítja a településen a gyermekjóléti szolgálat, és a családsegítés feladatait. 40

41 a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott esetek száma Gyermekorvos által ellátott esetek száma Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Ezeket az ellátásokat a 60 km-re lévő megyeközpontban, Nyíregyházán lehet igénybe venni. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. Ennek érdekében a családgondozó: folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, az alapellátás keretében, önkéntes együttműködés alapján családgondozással segíti a támogatást kérő családokat, gyerekeket ha a gyámhatóság a gyerek védelembe vételéről dönt, akkor elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, és biztosítja a kötelezően igénybe veendő családgondozást, felkérésre környezettanulmányt készít, 41

42 családgondozással segítséget nyújt a családjukból kiemelt gyermekek mielőbbi visszakerüléséhez a szülői házba e) gyermekvédelem A családgondozó és gyermekjóléti szolgálat munkatársa, valamint a szociális védőháló szakemberei együttes erővel dolgoznak a gyermekek védelme érdekében. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízisállapot Caplan szerint olyan lélektanilag kritikus állapot, amelyben a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető, a személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet, minden figyelme, erőfeszítése erre irányul, valamint a személy kénytelen szembenézni a helyzettel és a szokásos problémamegoldó eszközök elégtelenek. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások és az ebben a helyzetben érintett családok elhelyezésére nincs megfelelő hely Fábiánházán. Településünk nem rendelkezik anyaotthonnal. A legközelebbi Nagykállóban, valamint Nyíregyházán található. Ne légy áldozat TÁMOP C-11/ projekt keretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt figyelmet fordít az áldozatok védelmére, és arra, hogy az eljárások során az áldozati jogok maradéktalanul érvényesüljenek, valamint az áldozatok megfelelő tájékoztatást, segítséget kapjanak. Ezen feladatokat az áldozatvédelmi referensekből álló áldozatvédelmi hálózat látja el, ennek tükrében a megye valamennyi Rendőrkapitányságán áldozatvédelmi irodák kerültek kialakításra. Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el a pártfogó felügyelői tevékenységgel, jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel és kárpótlással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében ellátja az igazságügyi szolgálatok feletti szakmai irányító szerv jogköreit. A megyei és fővárosi igazságügyi szolgálatok a kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működnek. Jogi Segítségnyújtó Szolgálat A jogi segítségnyújtás célja, hogy az állam mindazok jogérvényesítését biztosítsa, akik arra hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek. A Szolgálat általános ügyfélszolgálati tevékenysége keretében jövedelmi, vagyoni helyzettől és az ügy tárgyától függetlenül a hozzá fordulóknak - egyszerűbb megítélésű ügyekben - jogi tanácsot, illetve hatásköri-, illetékességi útmutatást ad, míg hatóságként az ügyfél rászorultsága alapján dönt a támogatás megengedhetősége kérdésében: peren kívüli ügyekben tanácsadás és/vagy okiratkészítés céljából jogi segítő (ügyvéd) közreműködését, peres eljárásokban pedig a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédi képviseletet biztosít a rászorulók számára. Pártfogó Felügyelői Szolgálat A Szolgálat környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények készítésével részt vesz az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítésében. Végrehajtja a közérdekű munka büntetéseket és a pártfogó felügyeleti intézkedéseket. A büntető ügyekben alkalmazott közvetítői eljárások (mediáció) lefolytatásával hozzájárul a bűncselekményekkel okozott károk enyhítéséhez, elősegíti, 42

43 hogy az elkövető személyes felelősségvállalása útján a sértett kártalanítsa. Utógondozás biztosításával segíti elő az elítéltek társadalomba való visszailleszkedését, a bűnismétlés megelőzését. A Szolgálat célja, hogy a büntetés-végrehajtás, a bűnmegelőzés és az áldozatok érdekei fokozottan érvényesüljenek. Áldozatsegítő Szolgálat Napjaink büntetőpolitikájának egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. A Szolgálat ezen célkitűzéseket, az áldozatok segítésével és az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat, különböző támogatási formákon keresztül látja el. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat fontosabb feladatai: - jogi tanácsadás, hatásköri-, illetékességi útmutatás - peren kívüli jogi segítségnyújtás engedélyezése - pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése A Pártfogó Felügyelői Szolgálat fontosabb feladatai: - felnőtt korú bűnelkövetők pártfogó felügyelete - fiatalkorú bűnelkövetők pártfogó felügyelete - közérdekű munka büntetés végrehajtása - közvetítői eljárás az elkövető és a sértett között - elítéltek utógondozása Az Áldozatsegítő Szolgálat fontosabb hatáskörei: - tájékoztatás, tanácsadás - érdekérvényesítés elősegítése - azonnali pénzügyi segély engedélyezése - állami kárenyhítés engedélyezése g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A labdarúgó pálya, sportköri és szabadidős használata folyamatosan biztosított, valamint az általános iskola tornatermében szervezett mozgáskultúrát növelő sportok, sportolási lehetőség nyitott a lakosság és a gyermekek felé is. (futball, torna, tömegsport). h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetés keretein belül az óvodás és általános iskolás gyermekek napi háromszori étkezését biztosítja az Önkormányzat. 43

44 Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésbe n részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem fordult elő. A település jegyzőjéhez, polgármesteréhez, intézményvezetőihez ilyen irányú észrevétel, jelzés nem érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Iskola gyümölcs program 1-6 osztályos gyermekek számára biztosítja, hogy mindennap fogyasszanak gyümölcsöt. Iskola tej program működik településünkön. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Fábiánháza Község Önkormányzata rendelkezik Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel, melyet a Képviselő Testület a 191/2008. (XI.25.) KT. határozatával fogadott el illetve 202/2009. (XII.22.) KT. határozatával vizsgált felül. 44

45 A településen működő köznevelési intézmények: - Fábiánházi Általános Iskola - Napközi Otthonos Óvoda A településen működő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény: Intézmény neve: Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Tagintézménye Működési területe: A kistérség valamennyi települése: - Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Györtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ökörítófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj A Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Tagintézménye az alábbi területeken nyújt pedagógiai szakszolgáltatást: 1. Nevelési tanácsadás 2. Logopédiai ellátás 3. Gyógytestnevelés 4. Pályaválasztási tanácsadás 5. Iskola érettségi vizsgálat Sajnos a Szakszolgálat munkatársai nem minden alkalommal jelennek meg az intézményekben. Az Általános Iskolában 89 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A Közoktatási Törvény alkalmazásában sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar); Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók (5 fő) integrált oktatása-nevelése megvalósul az intézményben. 45

46 Az Iskola bekapcsolódott az IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) programba, amelynek célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése. Az IPR programban jelenleg 111 gyermek vesz részt. Az Útravaló programban 6 tanuló vesz részt 2 mentor pedagógus mentorálásával. Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A Napközi Otthonos Óvoda három csoporttal üzemel. Jelenleg a településen a harmadik évüket betöltött gyermekek 94 %-a intézményes nevelésben részesül. A gyermekek 91 %-a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ők teljes mértékben étkezési támogatásban részesülnek, 77% -a halmozottan hátrányos helyzetű, részükre ötödik éve működtetetnek felzárkóztató programot. Mivel már három éves korban beiratkoznak, és rendszeresen járnak Óvodába a gyermekek, részükre el lett készítve a személyiségfejlesztő és felzárkóztató program az integrációs nevelés tükrében. Óvodánkban Helyi Nevelési Program alapján szervezik a mindennapos nevelőmunkánkat. Egyre több a beszédhibás, és a valamilyen pszichés zavarral küszködő gyermekek száma, az ők ellátására a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Tagintézménye munkatársai vannak segítségükre. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Forrás: TeIR, KSH Tstar 46

47 c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés nincs jelen az oktatás és a képzés területén, hiszen az intézmények a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvét érvényesítik. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Intézmények közötti összehasonlíthatóság nem releváns, mivel a településen egy Általános Iskola, és egy Óvoda működik. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Boldog családokért TÁMOP A-12/1-20/ Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik esélyeinek növelésére a mátészalkai kistérségben program keretében 30 többségében hátrányos helyzetű gyermek vett részt. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák veszélyezett gyermekek számának emelkedése szabadidő hasznos eltöltésének hiánya a családok rossz anyagi helyzete, gyermekszegénység fejlesztési lehetőségek bűnmegelőzési program, veszélyeztetés megszüntetése, magatartási probléma kezelése. táborozási lehetőségek, osztálykirándulás színházlátogatás, úszásoktatás szülők részére munkahelyteremtés, közfoglalkoztatás, képzés, piacképes szakmák szerzése 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők és a férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék Alaptörvény XV. cikke A nők helyzetére vonatkozólag csak kevés információval rendelkezünk. A demográfiai adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a település összlakosságának 49 %-a nő. A népesség nemek szerinti megoszlása a településen azt mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak. 47

48 Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 51% 0-2 évesek éves % 57% éves % 51% éves % 55% éves % 53% 65 év feletti % 34% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők hátrányosabb helyzetben vannak az alábbiak szerint: - a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya miatt; - a gyesen lévő, gyesről visszatérő, illetve kisgyermekes anyukák a munkából való kikerülés miatt; - a év feletti nők a képzettségi követelmények miatt. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A veszélyeztetett csoportokba tartozó nők foglalkoztatása kiemelt figyelmet és támogatást igényel. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% ,4% ,4% ,2% ,6% ,7% ,2% ,6% ,0% ,6% ,4% ,6% ,6% ,9% ,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 48

49 A gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás rontja a nők munkaerőpiacra történő visszalépésének esélyeit. Megállapítható, hogy a településen élő munkanélküliek között alacsonyabb a nők száma, mint a férfiaké. Ennek oka lehet a településen található munkahelyek jellege, ahol többségében nők vannak foglalkoztatva (pl.: a szociális ellátórendszerben dolgozók, közintézmények dolgozói). A megváltozott munkaerő-piaci feltételek között különösen nehéz azoknak a nőknek a helyzete, akik kisgyermeket nevelnek, vagy még gyermekvállalás előtt állnak. A kisgyermeket nevelő nők az átlagnál jóval nagyobb arányban aggodalmaskodnak az anyaság és a kereső tevékenység összeegyeztetése tekintetében. Tapasztalatok alapján a gyermekvállalás nagymértékben rontják a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 49

50 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A foglalkoztatást segítő és képzési programokban a nők részvételéről nincsenek adatok. Sajnos a településen nem működik foglalkoztatást segítő és képzési program, vonzáskörzetében is csak a Munkaügyi Központ indít képzéseket. Az ott elsajátítható szakmák azonban csak ritkán vezetnek eredményes elhelyezkedéshez, mivel nem a hiányszakmákból indítanak képzéseket. A képzések helyben, vagy elérhető távolságon belül történő megszervezésére szintén figyelmet kell fordítani, hiszen sok esetben a huzamosabb idejű utazás miatt nem tudják vállalni a képzésben való részvételt. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma összesen végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei kedvezőtlenebbek, mint kvalifikáltabb társaiké. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyeit fontos a későbbiekben részletesen felmérni, s meghatározni azt is, hogy foglalkoztatói oldalról melyek azok a foglalkoztatók, területek, amelyek reális esélyt adhatnak az elhelyezkedésre. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei is gyakorlatilag szinte a közmunka programra korlátozódtak. 50

51 c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Országos statisztikák alapján az állásban lévő nők hátránya a jövedelmi különbség. Ez részben abból adódik, hogy a tipikusan nőiesnek tartott szakmák (oktatás, szociális szakma, hivatali munkák, egészségügy különösen ápolási tevékenység) presztízse, ennél fogva jövedelme indokolatlanul alacsony. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Fábiánházán az alábbi programok, szolgáltatások segítik a kisgyermekes nők munka-erőpiaci esélyeit, azzal, hogy a gyermekek napközbeni ellátását biztosítja: Szatmári Kistérségi Bölcsődei Intézményi Társulás. Az 50 férőhelyes intézmény szolgáltatásait jelenleg 82 gyermek veszi igénybe, így a bölcsőde kihasználtsága 125%-os. A családban nevelkedő 20 hetes-3 éves korú gyermekek napközbeni ellátásáról, szakszerű gondozásáról, neveléséről 13 felnőtt dolgozó gondoskodik. Nyári napközi, amely elsősorban HHH-s gyerek számára volt meghirdetve. A szervezők 2 héten keresztül napi 8 órában értékes, hangulatos programokkal segítettek a szabadidő hasznos eltöltésében. A napközi folyamán a gyermekek számára napi háromszori étkezést is biztosítottak. Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 1 Hány településről járnak be a gyermekek 1 Óvodai férőhelyek száma 75 Óvodai csoportok száma 3 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 6-17 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Fő 3 hét Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 6 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 4 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Dajka/gondozónő 3 0 Kisegítő személyzet 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 51

52 Óvodai nevelés adatai 3-6 éves korú gyermekek száma Óvodai gyermekcsoportok száma Óvodai férőhelye k száma Óvodai feladatellátási helyek száma Óvodába beírt gyermekek száma Óvodai gyógypedagóg iai csoportok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Az ingerszegény környezet, családi modellből hiányzó tapasztalat, élmény és kommunikáció hiány miatt egyre több feladat hárul az óvodára mind gondozás és mind nevelés terén egyaránt. A gyermeklétszám csökkenése hatására 2000 szeptemberétől a korábbi négy csoport helyett három csoporttal üzemel az óvoda. A fenntartó a régi épületet bezárta, az ötven férőhelyes kétcsoportos épületben a kiszolgáló helyiségekből ( gyermeköltöző, nevelői szoba, raktár) egy csoportszobát alakított ki (48 m 2 ). A férőhelyek száma ekkor 75 főben lett megállapítva. A település igényei így ki vannak elégítve, de a zsúfoltság okozta nehézségek a mindennapi élet velejárója. A napközben megbetegedett gyermeket nem tudják elkülöníteni, nincs saját tornaszobájuk és fejlesztőszobájuk. A szülők a gyermekeik harmadik évének betöltése után igénylik az óvodai ellátást. Jelenleg a településen a harmadik évüket betöltött gyermekek 94 %-a intézményes nevelésben részesül. A gyermekek 91 %-a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ők teljes mértékben étkezési támogatásban részesülnek, 77% -a halmozottan hátrányos helyzetű, részükre ötödik éve működtetetnek felzárkóztató programot. Mivel már három éves korban beiratkoznak, és rendszeresen járnak Óvodába a gyermekek, részükre el lett készítve a személyiségfejlesztő és felzárkóztató program az integrációs nevelés tükrében. Óvodánkban Helyi Nevelési Program alapján szervezik a mindennapos nevelőmunkákat. 52

53 Céljuk: A családi nevelést kiegészítve a különböző szociális háttérrel rendelkező éves korú gyermekek személyiségének sokoldalú harmonikus, fejlesztése. Céljuk, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön és testi, lelki, szociális, értelmi érettség terén is alkalmassá váljék az iskolai életre. A pedagógiai programban foglaltak megvalósításán csoportonként két óvónő és egy dajka dolgozik. Négy óvodapedagógus felsőfokú, ketten középfokú végzettséggel rendelkeznek. Egyre több a beszédhibás, és a valamilyen pszichés zavarral küszködő gyermekek száma, az ők ellátására a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Tagintézménye munkatársai vannak segítségükre. Naponta érezni a hiányát, hogy az épületben nincs olyan helyiség, ahol ezeket a feladatokat, (egyéni fejlesztések, terápiás kezelések) zavartalanul végezzék. A 11/1994 MKM rendelet szerint az intézménynek Hiányzik: 2db gyermeköltöző 1 db gyermekmosdó 1 db tornaszoba 1 db logopédiai foglalkoztató, fejlesztő szoba 1 db orvosi szoba, elkülönítő szoba 1 db nevelőtestületi szoba 1 db felnőtt mosdó 1 db felnőtt WC 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A helyi védőnői szolgálat már várandós korban kezdi meg a gyerekgondozással kapcsolatos ismeretek átadásával. A védőnő tevékenysége során újszülött gyermekágyas gondozás, csecsemő gondozás 0-1 éves korig, kisded gondozás 1-3 éves korig, kisgyerek gondozás és ápolás 3-6 éves korig, tisztasági vizsgálatok, kötelező szűrővizsgálatok elvégzésével segítik a kisgyermekes anyákat. A családtervezéssel kapcsolatos felvilágosítás már az iskolában elkezdődik. A várandós tanácsadást heti rendszerességgel tart a védőnő településünkön. A védőnő koordinálja a terhesség idejének megfelelő vizsgálatok megtörténtét. A védőnő otthonában is meglátogatja a várandósokat és életvezetési tanácsokat ad, hogy megfelelő legyen a csecsemő fogadása. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 53

54 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást. Célzottan a nők elleni erőszak, családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó ellátás a településen nem folyik. A nőket érő erőszak és családon belüli erőszak vonatkozásában nem állnak rendelkezésre releváns adatok. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Fábiánházán nincs családok átmeneti otthona és anyaotthon, melyeket krízishelyzetben igénybe tudnának venni az arra rászorulók. Így a település lakóinak az alábbi intézmények nyújtanak menedéket: Szent Illés Szeretetotthon és Menedékház Családok Átmeneti Otthona : (Hodász, 25 férőhely- 7 szoba) Az ország egész területéről helyeznek el rászorulókat várólista alapján. Jelentkezni telefonon, személyesen, írásban lehet, egyéni kérelem alapján, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat ajánlásával fogadnak. Dél-nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Központ Nagykálói Intézményegység CSAO: (Nagykálló, 24 férőhely-7 szoba) Nagykállóból és a hozzá tartozó településekről (Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kálósemjén, Újfehértó) helyeznek el rászorulókat várólista alapján. Krízishelyzetben, szabad férőhely esetén a megyéből is fogadnak. Oltalom Szeretet Szolgálat Családok Átmeneti Otthona: (Nyíregyháza, 36 férőhely-7 szoba) Kizárólag Észak- Alföldi Régió területéről helyeznek el rászorulókat várólista alapján (várandós nőket is). Jelentkezni telefonon, írásban vagy személyesen lehet, egyén. Kérelem alapján, gyermekjóléti szolgálat ajánlásával fogadnak. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Fábiánházán a közszférában közigazgatás, közoktatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. Igaz az Önkormányzat képviselő-testületének tagja közt nincs nő. A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak kb. 75 %-a nő. A civil szervezetek vezetői között is vannak nők. Az Önkormányzat által fenntartott szociális intézmény vezetője, valamint az óvoda vezetője is nő. Megállapítható, hogy a helyi közéletben betöltött szerepük jelentős a település életében. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A településen élők, legfőképpen a roma nők többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Településen is érvényesül a Nemzeti Felzárkóztatási Stratégiában szereplő hipotézis a roma nők esetében: a kilátástalan munkaerő-piaci helyzetben a korai gyermekvállalás az egyetlen lehetőség a felnőtté válásra, a tisztelet kivívására, az önbecsülés megszerzésére.. A 54

55 roma nők az országos átlagnál jóval alacsonyabb életkorban- egyharmaduk 18 éves kor előtt (15-16 évesen) már anyává válik. A településre vonatkozó alacsony iskolázottsági mutatók egyik oka, hogy a fiatal roma származású lányok továbbtanulása akadályozott a korai családalapítással, gyermekvállalással és részben a hagyományos családi szerepekből fakadó korai iskolaelhagyással. Mivel az anyaság általában nagyon korán kezdődik a romák körében mind a tanulási képességek, mind pedig az anyasághoz szükséges önbizalom terén gyakran nem kellően felkészültek arra, hogy változást érjenek el és irányt szabjanak gyermekeik fejlődésének. A településen az alábbi programok segítik a hátrányos helyzetben élő családos anyákat: Életvezetési workshop, önellátásra, öngondoskodásra való készségek fejlesztése a TÁMOP / Együtt az úton! Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért Nagyecsed mikro-térségében című program keretében valósul meg. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nők munkaerő piaci esélyeinek növelése Életvezetési és háztartástan ismeretek oktatása tartós munkanélküliség fejlesztési lehetőségek A nők munkába állási esélyeinek a növelése, a célcsoport beazonosítása, az igények felmérése, családbarát munkahelyek kialakítása, Harmonikus, szeretetteljes családmodell iránti igény kialakítása, Életvezetési tanácsadás, tudatos pénzgazdálkodás Gyakorlati- és elméleti ismeretek elsajátítása. speciális képzési programok biztosítása, helyben való foglalkoztatás hiánya középmunkarendben,két vagy több kiskorú gyermeket nevelők, gyermeküket egyedül nevelők, idős családtagjukat gondozók számára rugalmas munkaidő vagy részmunkaidő lehetősége 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége az idősödés kérdései a társadalom egésze számára jelentenek kihívást, és az egész társadalmat teszik próbára. Simone de Beauvoir XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társadalmi siker - és egyben a legnagyobb kihívás is. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 2010-ben az EU-27-ben a 65 éves és idősebb népesség aránya 17,4% volt, a becslések szerint ez az arány 2050-re 28,8%-ra fog növekedni. 55

56 A demográfiai változások vizsgálatakor szembetűnő, hogy a hazai népesség folyamatos csökkenése a lakosság idősödésével párhuzamosan zajlik. Emelkedik az időskorúak, az egyedül élők és a nem házasok népességen belüli aránya. Napjainkban velünk együtt él fő, aki 100 éves vagy ennél idősebb állampolgár, és főt meghaladó a 80 évesnél idősebbek száma is. Magyarországon az emberek 20 százaléka időskorú (60 év felett), azaz mintegy 2 millióan idősek, Fábiánházán ez az arány 31%. Idős népesség aránya Forrás: TeIR, KSH Tstar A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma, mely háztartások nagyobb részét özvegy nők alkotják. A településen élő nyugdíjasok között sok a kisnyugdíjas, akik kevés jövedelemből kénytelenek megélni. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A népesség gazdasági aktivitása tekintetében az életkor emelkedésével párhuzamosan csökkenő tendenciát lehet felfedezni. Az EU tagországaival összehasonlítva viszont a foglalkoztatottság 56

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

Szociális ellátásokat összefoglaló táblázat

Szociális ellátásokat összefoglaló táblázat Típus Szociális ellátásokat összefoglaló táblázat Jogosultság feltételei Ki állapítja meg? Forma/összeg 1. Rendszeres szociális segély 1993. évi III.törvény (továbbiakban: Szt.) 37. az öregségi nyugdíj

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása Mikebuda Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról Mikebuda Község Önkormányzatának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések POGÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2013. (XII. 6.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Pogány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1993. évi III. törvény 32. (3)

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Nagyközség Önkormányzata DFT-Hungária Szolgáltatás Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Szolgáltató Igazgatási és Jogi Osztály Igazgatási

Részletesebben

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló a 6/2011. (IV.13.) önkormányzati

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

POGÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 1/2012. (II. 15.) rendelete a szociális ellátásokról

POGÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 1/2012. (II. 15.) rendelete a szociális ellátásokról POGÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/2012. (II. 15.) rendelete a szociális ellátásokról Pogány község Önkormányzatának képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 1. (3) bekezdés, az 1991.

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-26/2015. Tárgy: Az egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

A rendelet bevezető része helyébe a következő szöveg kerül:

A rendelet bevezető része helyébe a következő szöveg kerül: HALÁSZTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2010. (XI.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A FELNŐTT KORÚAKRA VONATKOZÓ SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 7/2009. (III. 27.) ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés

Város Polgármestere. Előterjesztés Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/118. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátások rendjéről szóló, 7/2012. (V. 3.) rendelet módosításáról Mátraszele Község Önkormányzat

Részletesebben

A R.az alábbi 5/A -sal egészül ki:

A R.az alábbi 5/A -sal egészül ki: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2013. (XII. 02.) rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozásáról, valamint a gyermekvédelem

Részletesebben

18. Idősek szociális ellátása

18. Idősek szociális ellátása 18. Idősek szociális ellátása Pénzbeli ellátások időskorúak járadéka Célja: Jövedelem kiegészítése, pótlása Viszonyítási alap: öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege: 2008-tól- 28 500 Ft Időskorúak

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

I. Felnőttkorúak támogatásai a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján. Általános tájékoztató:

I. Felnőttkorúak támogatásai a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján. Általános tájékoztató: I. Felnőttkorúak támogatásai a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján Általános tájékoztató: A szociális ellátás megállapítására irányuló eljárás felnőtt

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (02.20.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.

Részletesebben

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának 6/2009. (III.20.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 27/2008. (XII.11.), 8/2008. (III. 1.), és a 19/2007. (XII. 14.) rendelettel módosított

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása ÁPOLÁSI DÍJ fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása, 35/342-806 ápolási díj megállapítása iránti kérelem jövedelemnyilatkozat vagyonnyilatkozat

Részletesebben

Nyugdíjasok hírlevele

Nyugdíjasok hírlevele Nyugdíjasok hírlevele AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL ADHATÓ TÁMOGATÁSOK Pénzbeli ellátások A már nyugdíjas személyek is kerülhetnek olyan élethelyzetbe, amely miatt átmenetileg segítségre szorulnak. Nyugellátásuk

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete az önkormányzat által nyújtható települési támogatásokról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

1. A Rendelet 2. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: d) magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

1. A Rendelet 2. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: d) magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról,valamint a személyes gondoskodásokról szóló 21/2013.

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS

I. TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS Kistelek Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni települési támogatások I. TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS Típus Jogosultság

Részletesebben

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

A Rendelet II. Fejezet 2. címe az alábbiak szerint módosul:

A Rendelet II. Fejezet 2. címe az alábbiak szerint módosul: Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (III.24.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni ellátásokról és támogatásokról szóló 8/2015. (II.24.)

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

6.. Rendszeres szociális segély

6.. Rendszeres szociális segély Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének../2012 (.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról Ecsegfalva Község Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az előterjesztés száma: 219/2013. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az önkormányzati

Részletesebben

Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének../2013.(...) rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 13/2013.(VI.27.) rendelete módosításáról

Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének../2013.(...) rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 13/2013.(VI.27.) rendelete módosításáról Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének../2013.(....) rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 13/2013.(VI.27.) rendelete módosításáról Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Hét Község Önkormányzatának 5/2009. (III.31.) számú rendelete a szociális igazgatásról, pénzbeli, természetbeni szociális ellátásokról

Hét Község Önkormányzatának 5/2009. (III.31.) számú rendelete a szociális igazgatásról, pénzbeli, természetbeni szociális ellátásokról Hét Község Önkormányzatának 5/2009. (III.31.) számú rendelete a szociális igazgatásról, pénzbeli, természetbeni szociális ellátásokról Hét Község Önkormányzat képviselő-testülete a lakosság szociális ellátásának

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Időskorúak járadéka. Rendszeres szociális segély

Időskorúak járadéka. Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét,

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete. a helyi szociális ellátásokról

Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete. a helyi szociális ellátásokról Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők:

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők: Szociális ügyintéző: Szociális ügyek Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012 Ügyfélfogadási időpontok:. hétfő: 08:00-12:00; 13:00-16:00 kedd 13:00-15:30 szerda: 08:00-12:00

Részletesebben

Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról

Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról Kocs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról.

Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról. Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról. Ipolytölgyes község Önkormányzatának Képviselő-Testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

T/10901. számú törvényjavaslat. az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról

T/10901. számú törvényjavaslat. az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10901. számú törvényjavaslat az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2013. április 1

Részletesebben

Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 10. napján tartandó ülésére 7. számú napirendi pont

Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 10. napján tartandó ülésére 7. számú napirendi pont Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 10. napján tartandó ülésére 7. számú napirendi pont Tárgy: Tájékoztató a szociális törvény alapján nyújtott ellátásokról

Részletesebben

BESZÁMOLÓ az önkormányzat szociális ellátásairól

BESZÁMOLÓ az önkormányzat szociális ellátásairól 6. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat szociális ellátásairól Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a szociális

Részletesebben

Őr Község Önkormányzata. Képviselő-testületének 1/2015.(II.26) önkormányzati rendelete egységes szerkezetben

Őr Község Önkormányzata. Képviselő-testületének 1/2015.(II.26) önkormányzati rendelete egységes szerkezetben Őr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015.(II.26) önkormányzati rendelete egységes szerkezetben A helyi pénzbeli és természetbeni ellátásokról és támogatásokról Őr Község Önkormányzata Képviselő-Testülete

Részletesebben

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2013. (XI. 27.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Lakossági tájékoztató a 2015. március 01. napján bevezetésre került települési támogatásokkal kapcsolatban

Lakossági tájékoztató a 2015. március 01. napján bevezetésre került települési támogatásokkal kapcsolatban Lakossági tájékoztató a 2015. március 01. napján bevezetésre került települési támogatásokkal kapcsolatban A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban:

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 15/2014. (XI.26), a 19/2014.(XII.19.) valamint az 5/2015 (II.26.) rendeletekkel önkormányzati módosítva!)

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 15/2014. (XI.26), a 19/2014.(XII.19.) valamint az 5/2015 (II.26.) rendeletekkel önkormányzati módosítva!) EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 15/2014. (XI.26), a 19/2014.(XII.19.) valamint az 5/2015 (II.26.) rendeletekkel önkormányzati módosítva!) Foktő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013 (X.14.) önkormányzati

Részletesebben

Szociális ügyek. Ügyintézés: Siófok Város Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály Hatósági Csoport Szociálpolitika 8600 Siófok, Fő tér 1.

Szociális ügyek. Ügyintézés: Siófok Város Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály Hatósági Csoport Szociálpolitika 8600 Siófok, Fő tér 1. Szociális ügyek Tisztelt Felhasználó! Az alábbiakban megtalálhatja a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály Hatósági Csoport Szociálpolitika által intézett leggyakoribb ügyek listáját. A részletes

Részletesebben

Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Kistolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása Jobbágyi Község Önkormányzata 22/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet az önkormányzati segély kialakításával összefüggő önkormányzati rendeletek módosításáról Jobbágyi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012.(III.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012.(III.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012.(III.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról

Részletesebben

Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.20.) önkormányzati rendelete. a helyi szociális ellátásokról

Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.20.) önkormányzati rendelete. a helyi szociális ellátásokról Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.20.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének./2013. ( ) önkormányzati rendelet

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének./2013. ( ) önkormányzati rendelet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének./2013. ( ) önkormányzati rendelet 1. számú melléklet A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2011. (II. 28.) GYMJVÖ.

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Halastó Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

Halastó Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Halastó Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 9/2004./IX.09./, 16/2004./XII.23./, 8/2006./VI.29./ és a 3/2007./III.29./, 2/2008./II.12./, 6/2008./IX.08./, 5/2009./III.26./, 6/2010./VI.30./, 6/2011.(VII.

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE I. Személyi adatok Kérelmező személyi adatai: Házastárs / élettárs személyi adatai: Név: Születési név: Születési helye, ideje: Anyja neve: TAJ száma: Állampolgársága:

Részletesebben

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Bag Nagyközség

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

Előterjesztés Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 9-én tartandó rendkívüli ülésére 6. számú napirendi pont

Előterjesztés Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 9-én tartandó rendkívüli ülésére 6. számú napirendi pont Előterjesztés Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 9-én tartandó rendkívüli ülésére 6. számú napirendi pont Tárgy: Beszámoló a helyi szociális ellátásokról Előterjesztő: Balogh

Részletesebben

A szociális terület 2011. I-III. negyedéves gazdálkodásának helyzetéről az alábbi szöveges értékelést adom.

A szociális terület 2011. I-III. negyedéves gazdálkodásának helyzetéről az alábbi szöveges értékelést adom. Szociális és Egészségügyi Osztály 872-23-53 Némethné Révész Andrea pénzügyi osztályvezető asszony részére Tisztelt Osztályvezető Asszony! A szociális terület 2011. I-III. negyedéves gazdálkodásának helyzetéről

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzata. Képviselő testületének. 6/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete

Monostorpályi Község Önkormányzata. Képviselő testületének. 6/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete Monostorpályi Község Önkormányzata Képviselő testületének 6/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete a pénzbeli - és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2010. (IX. 16.)

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról Szeghalom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

7/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE

7/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE 7/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 16/2003.(IX.1.) számú rendelet módosításáról Bekecs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

Beszámoló a szociális ellátások helyzetéről

Beszámoló a szociális ellátások helyzetéről Az előterjesztés száma: 168/2014. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2014. december 3-án 18 órakor megtartandó ülésére Beszámoló a szociális

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS Munkabérek, illetmények ) HAVI BÉR Minimálbér (483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum 483/2013. (XII.17.) HETI BÉR NAPI BÉR ÓRA BÉR 101.500

Részletesebben

Az Szr. 6. helyébe a következő rendelkezés lép. Önkormányzati segély

Az Szr. 6. helyébe a következő rendelkezés lép. Önkormányzati segély Mátramindszent Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2013 ( ) önkormányzati rendelete A szociális ellátások szabályozásáról szóló és a Gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló rendeletek módosításáról

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.18.) rendelet módosítása

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.18.) rendelet módosítása Az előterjesztés száma: 128/2015. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség Képviselő-testületének 2015. június 24-én, 18-órakor megtartandó ülésére A szociális ellátások

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Szociális ügyek. Ügyintézés:

Szociális ügyek. Ügyintézés: Szociális ügyek Tisztelt Felhasználó! Az alábbiakban megtalálhatja a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály Hatósági Csoport Szociálpolitika által intézett leggyakoribb ügyek listáját. A részletes

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE

ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE Ügyiratszám: 912/2015. ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE Tárgy: Települési támogatásról szóló rendelettervezet Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Monostorapáti község Önkormányzata

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI.29.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról

Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI.29.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI.29.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben