Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben

Átírás

1 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet HCCI Research Institute of Economics and Enterprises Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben Egy empirikus vállalati felvétel és szakértői interjúk elemzése Budapest, január 6.

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kutatás terepmunkáját irányította, az elemzést írta: Selmeczy Iván Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) tothij@econ.core.hu Internet: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út Tel: Fax: gvi@gvi.hu internet: 2

3 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Munkaerőpiaci és gazdasági folyamatok Relatív bérek és foglalkoztatási esélyek A diplomás munkanélküliségre ható tényezők A kutatás célja A felmérés és a minta jellemzői Foglalkoztatás és munkaerő kereslet Diplomás pályakezdők iránti kereslet, foglalkozások szerint A jelentkező pályakezdők minőségi és mennyiségi megfelelősége A pályakezdők bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel A pályakezdők készségeivel, ismereteivel való elégedettség A képzési formák és a felsőoktatási intézmények értékelése Betanítási, továbbképzési módszerek A vállalatok kapcsolata a felsőoktatással...52 Hivatkozások sz. Melléklet: Diplomás pályakezdők készségeinek ismereteinek értékelése a foglalkozási területek szerint sz. Melléklet: A vállalati felmérés kérdőíve sz. Melléklet: Interjúalanyok

4 1. Vezetői összefoglaló A kutatás: Kutatásunkban a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának jelenlegi és várható helyzetét vizsgáljuk. Az eredmények és megállapítások két forráson alapulnak: október-novemberében két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 121 cég, és egy szakértői interjúsorozatot 30 cég, illetve szervezet vezetőjének vagy HR szakértőjének megkérdezésével. A foglalkoztatás jelenlegi helyzete: A pályakezdők foglalkoztatásának egyértelműen nagyobb a valószínűsége a nagyobb vállalkozásoknál, de a pályakezdők aránya a diplomás létszámon belül a közepes vállalkozásoknál a legmagasabb. Az export súlyának mérsékelt, a külföldi tulajdon szerepének ennél valamivel erősebb hatása van a pályakezdők foglalkoztatására. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a pályakezdők mind jelenlegi, mind várható helyzetében meghatározó szerepet töltenek be a közepes méretű vállalkozások. Közöttük a leggyakoribb a pályakezdők magas, %-ot is meghaladó aránya a diplomás foglalkoztatottak között. A foglalkoztatás várható helyzete: A cégek kilátásai többnyire pozitívak, a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog a következő egy évben. Az összlétszám változásához hasonlóan pozitívak a diplomások és a pályakezdő diplomások létszámváltozására vonatkozó előrejelzések is, de az is megfigyelhető, hogy a diplomások különösen a pályakezdők tekintetében rendkívül nagy a létszám változatlanságát előrejelzők aránya, a pályakezdők számának csökkenésére azonban egyetlen cég sem számít. A diplomások és a diplomás pályakezdők létszámának bővítése várhatóan gyakoribb lesz a nagyobb, több mint 250 főt foglalkoztató cégek körében. A kis-, és közepes cégek 16%-a, a nagy cégek 43 %-a tervezi diplomások felvételét a következő egy évben, a pályakezdőkre vonatkozóan ez az arány 13 és 38 % e két létszámkategórián belül. Kedvező előjelnek tűnik, hogy a létszámbővítést tervező cégeknél a diplomások létszámnövelése mögött nem marad el a felsőfokú végzettségű pályakezdők felvétele sem, a pályakezdők tehát versenyképesek maradnak a tapasztalattal rendelkezőkkel szemben. A diplomás pályakezdők iránti hosszabb távú kereslet, foglalkozások szerint: A pályakezdők iránti kereslet csökkenésére számító cégek súlya a hosszabb távú, 4-5 évre előremutató előrejelzésekben is elhanyagolható. A kérdőíves megkérdezésből, és a szakértői interjúkból egyaránt kitűnik, hogy a kereslet elsősorban a mérnöki végzettségek gépész- és villamosmérnökök iránt, műszaki menedzserek és termelésirányítók iránt erősödhet. Továbbra is nagy lesz az igény informatikus szakemberek iránt, és kedvezően alakulhatnak a logisztikus, kereskedő, külkereskedő végzettségű pályakezdők elhelyezkedési esélyei. A közgazdasági végzettséggel kapcsolatosan több a bizonytalanság, ami azonban arra vezethető vissza, hogy az elmúlt tíz évben megsokszorozódott a közgazdász diplomát kiállító szakok száma, és a hagyományos értelemben vett közgazdasági ismereteket csak marginálisan oktató intézmények is közgazdásznak minősítik a piacra kilépő hallgatóikat. Ennek megfelelően a közgazdasági végzettségű pályakezdők közül a pénzügyesek, könyvelők, kontrollingosok, jó képességű piackutatók továbbra is keresettek lesznek. A marketinges pályakezdők elhelyezkedési esélyei ennél valamivel rosszabbak és túlkínálatuk várhatóan alig csökken. Azonban a marketingesekre is érvényes, hogy a motivált, szakmailag felkészült pályakezdőknek nem lesz nehézségük az elhelyezkedéssel. A verseny tehát a közgazdasági vonalon erősödik, ami a karrierjüket tudatosabban építő, elismertebb intézményekben tanuló fiataloknak kedvez. Tovább erősödhet a kereslet a diplomás ügyintézők és asszisztensek iránt. Számos területen a felsőfokú végzettséget nem igénylő állások a diplomás pályakezdők számára csak belépőt jelentenek, ami megnyitja az utat a magasabb 4

5 pozíciók előtt. Az előrejelzések szerint tovább csökkenhet a jogászok és a tanárok iránti kereslet. A pályakezdők iránti kereslet várható alakulásában meghatározó szerepet tölthet be az a viszonylag új jelenség, hogy a külföldi multinacionális cégek olyan szolgáltató központokat hoznak létre Magyarországon, amelyek a cég adminisztrációs, pénzügyi-számviteli, ügyfélszolgálati, HR vagy logisztikai tevékenységet végzik akár regionális, akár világszinten. Ezek az ún. Shared Service -ek jól képzett, angol és a célterület (pl. dán, finn stb.) nyelven beszélő szakemberek révén látják el költséghatékonyan a működést támogató funkciókat. Ebből kifolyólag nagy az igényük nyelveket beszélő közgazdász, pénzügyes, HR-es, logisztikus, kereskedő és külkereskedő pályakezdők iránt. A pályakezdők elhelyezkedését nehezítő tényezőként többen említették a fiatalok földrajzi mobilitásának hiányát. A START programot több HR szakértő jó kezdeményezésnek tartja, de néhányan enyhén bírálják a program irányítását, és nem tartják kielégítőnek a tájékoztatást. A bolognai folyamatnak, azaz a felsőoktatási rendszer átalakításának várható hatásairól a HR szakemberek egyenlőre még nem tudtak határozott képet alkotni. A pályakezdők készségeinek ismereteinek értékelése: A pályakezdők a szakmai gyakorlat terén maradnak el leginkább az elvárásoktól. A szakmai gyakorlatnak, a szakmai tapasztalat megszerzése mellett rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megerősödjön a fiatalok önismerete. A munkáltatók elvárják, hogy a pályakezdő tudja, hogy mit jelent a munka, hogyan működik egy szervezet, és legyen elképzelése a számára megfelelő munkakörről, arról, hogy mivel szeretne foglalkozni. A munkatapasztalat, az önismeret és a tudatos karrierépítés hármast gyakran említették a HR szakértők. Emellett nagyon fontos az idegennyelv-tudás, amiben érzékelhető némi javulás, de a pályakezdők még mindig messze elmaradnak az elvárásoktól. A pályakezdők értékelésénél egyre jobban előtérbe kerülnek a személyiségi jegyek és a munkához való viszony. A munkáltatók nagy hangsúlyt fektetnek a csapatmunkához szükséges készségekre, a jó kommunikációs és a szakmai ismeretekkel párosuló problémamegoldó készségekre. A HR tanácsadók a gyakornoki programok fejlesztésében és az egyetemeken, főiskolákon működő karrier irodák tevékenységének kiterjesztésében, fejlesztésében látják a megoldást. Ezt azért is hangsúlyozzák, mert nagy problémának látják, hogy a pályakezdők jelentős része nem tudja, hogy milyen irányba induljon, milyen lehetőségeik vannak, mik az erősségeik és hol kell még fejlődniük. Emellett fontos lenne a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények közötti szálak szorosabbra fűzése. Különösen a kisebb cégek körében ritka, hogy kapcsolatot tartanak fenn egyetemekkel, főiskolákkal. A szakértők hasznosnak látják az együttműködésnek azt a formáját, amikor a cégek tájékoztatják az intézményeket és a hallgatókat egyaránt a piac szakmai elvárásairól, a lehetőségekről, trendekről, és az egyetemmel, főiskolával együtt közvetlenül segítik a végzősök elhelyezkedését. A pályakezdők bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel: A diplomás pályakezdők bruttó átlagbére 185 ezer Ft, és két év múlva várhatóan 20 %-kal magasabb bruttó bért, azaz átlagosan 223 ezer forintot kapnak. A foglalkozások között, mind a kezdő bruttó bér, mind a várható bérnövekedés tekintetében az elemző közgazdász az éllovas, ilyen végzettséggel kezdetben 223, két év múlva 276 ezer forintra számíthatnak a pályakezdők, ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a kínált bérek közötti szórás is. Őket követik a gépészmérnökök. A marketingesek piaca feltehetően telítődik, ezért bérük is viszonylag alacsony. A külföldi cégek lényegesen magasabb bért tudnak fizetni. 5

6 2. Munkaerőpiaci és gazdasági folyamatok A kilencvenes években a munkaerőpiaci folyamatokat Magyarországon a nyolcvanas évek végén bekövetkezett gazdasági szerkezetváltás és az átmeneti gazdaság hatásai alakították. Az átmeneti gazdaságokra jellemző munkahely-rombolási és teremtési hullám Magyarországon a 90-es évek második felére lecsengett. Az első években csökkent a GDP és a foglalkoztatási szint, nőtt a munkanélküliség és az inaktivitás, majd az évtized közepétől a kilencvenes évek végéig a GDP előbb lassabb, majd gyorsabb ütemben növekedett, a foglalkoztatás többnyire stagnált, de a munkanélküliség némileg visszaszorult. Az elmúlt tíz évben lezárult a munkaerőpiaci szerkezetváltás. Ennek egyik jeleként megszaporodott a felsőfokú végzettséget igénylő állások száma, és ezekben az állásokban százalékponttal, 90% fölé emelkedett a diplomások aránya. A gazdaságot ebben az időszakban dinamikus fejlődés, élénkülő beruházási aktivitás és növekvő foglalkoztatás jellemezte. A korszerű beruházások a külföldi tőke beáramlása és a külföldi multinacionális cégek megjelenése a nyugati munkakultúra meghonosodását idézte elő. A termelés és a hatékonyság növekedésével a bérszínvonal is fokozatosan emelkedhetett, ami alatt elsősorban a képzett, ill. magasan képzett munkaerő relatív bérhozamának növekedése értendő. Az ezredforduló után lassuló ütemben nőtt a GDP és a foglalkoztatás - ez utóbbi 2001-ben már csökkent -, ugyanakkor tovább csökkent a munkanélküliség is, igaz 2002-ben ismét enyhe növekedésnek indult, és 2005 folyamán ismét megugrott. A munkaerőpiaci és oktatási kutatások megállapításai a főbb tendenciák tekintetében egységes képet mutatnak. Az új foglalkozások és új technológiák megjelenése, az elkerülhetetlen munkahely-rombolási hullám és a külföldi vállalatok elvárásai elsősorban az alacsony végzettségűeket, az ipar egyes ágaiban dolgozó szakmunkásokat hozta nehéz helyzetbe és egyben leértékelte a szocializmus korában szerzett munkatapasztalatot. A változások a képzettebb, fiatal és az új követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaerőnek és a felsőfokú végzettségűeknek kedvezett [Kőrösi, 2005]. A rendszerváltás után a munkaerőpiac egyik meghatározó folyamata a felsőfokú végzettségűek robbanásszerű növekedése volt. A frissen végzett diplomások száma 1995 és 2004 között megduplázódott, 26 ezer főről 53 ezer főre emelkedett. Az oktatási expanzió a gazdaság és a beruházások dinamikus növekedése mellett ment végbe, így a diplomások többletkínálatát a bővülő gazdaság egy ideig fel tudta szívni. A 2000-es években új jelenségként felbukkanó diplomás munkanélküliség, a diplomások arányának növekedése a felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban, és egyes korosztályokban a diplomások bérelőnyének visszaesése új kérdéseket vetnek fel a kutatók és az oktatáspolitikai döntéshozók számára Relatív bérek és foglalkoztatási esélyek A kilencvenes évek vége felé a munkaerő jól illeszkedése egyre fontosabbá vált, azaz az elvártnak megfelelő végzettség bérhozama emelkedett. Ennek következtében a túlképzettség bérhozama az időszak végéig folyamatosan csökkent. A hatást csak felerősítette, hogy a túlképzettek aránya is növekedett. Számos szakmában, ahol korábban a szakmunkás végzettség is megfelelt, követelményként jelent meg az érettségi, illetve a középfokú végzettséget elváró állásokban egyre gyakoribbá vált a diplomások foglalkoztatása. Többek között ezek a megállapítások olvashatóak ki Galasi Péter [2004] túlképzéssel és alulképzéssel foglalkozó tanulmányából, amely az elvártnál magasabb illetve alacsonyabb végzettségi szintek bérhozamát elemzi a magyar munkaerőpiacon 1994 és között. Magyarországon a diplomások 6

7 számának emelkedését a felsőfokú végzettség iránti kereslet növekedése kísérte, aminek következtében a kilencvenes évek végéig a magasabb iskolai végzettség magas és emelkedő bérhozammal járt együtt. A vizsgált idősorokból kiderül, hogy től 1997-ig a megfigyelt munkavállalók iskolai végzettségi fokának (az elvégzett osztályok számának) stagnálását a munkáltatók által elvárt osztályok számának csökkenése kísérte. Ez azt jelenti, hogy 1997-ig a munkáltatók leszállították a munkahelyi követelményeket, és ennek következtében - mivel nem csökkent az átlagos képzettség - a túlképzettek aránya növekedett. Az időszak második felében, 1997 és 2002 között növekedésnek indult a szükséges iskolai végzettség és a munkavállalók által elvégzett osztályok száma is, ez utóbbi azonban gyorsabb ütemben emelkedett. A helyzet tehát nem javult, az alulképzettek aránya egyre csökkent ugyan, a túlképzetteké azonban ennél gyorsabb ütemben nőtt, mígnem 2002-re meg is haladta az előbbiek arányát. A tanulás azonban mindvégig kifizetődő maradt. Olyannyira, hogy 2001-ig a túlképzetteknél egy többletosztály bérhozama magasabb volt, mint egy osztály bérhozama az éppen megfelelő végzettséggel rendelkező munkavállalónál. A túlképzett munkavállaló által elvégzett többletosztályok bérhozama 1999 után folyamatosan csökkent, és 2002-ben a bérhozamok alapján a munkaadó a szükséges végzettséggel rendelkezőt részesítette előnyben a túlképzettel szemben. Az alulképzettek képzettségében a munkáltató elvárásaihoz képest hiányzó osztályok bérhozama a vizsgált időszakban mindvégig negatív volt, ez a hátrány azonban - sajnálatos módon mérséklődött. Aki a szükségesnél eggyel kevesebb osztályt végzett, az 1994-ben 6 százalékkal, 1997-ben már csak 5 százalékkal kevesebb bérre számíthatott. Ezt követően ismét javult a helyzet, egy hiányzó osztály 2002-ben ismét átlagosan 6 százalékkal alacsonyabb bérhez juttatta a dolgozókat. Ebben a folyamatban egyrészt a diplomások egyre népesebb táborának kiszorító hatása érvényesült, másrészt az is megmutatkozott, hogy adott végzettséghez megszerzett tudás egyre kevésbé felelt meg a munkaadóknak. Ez a kiszorító hatás - meglepő módon nem vezetett az érettségivel rendelkezők tömeges munkanélküliségéhez, mivel ezek a foglalkoztatottak újonnan létrehozott állásokban helyezkedtek el, illetve a náluk alacsonyabb végzettségűeket szorították ki a meglévő, korábban középfokú végzettséget nem igénylő állásokból. A folyamat tehát amit Kertesi és Köllő tanulmányukban [2005] részletesen ismertetnek - minden képzettségi szinten átgyűrűzve hatott a foglalkoztatásra. Kutatásuk alapján a szerzők azt az álláspontot képviselik, mely szerint egyelőre alaptalanok a diploma jelentős leértékelődésével kapcsolatos aggodalmak, melyek a felsőoktatási expanzió kapcsán erősödtek fel, és különböző fórumokon társadalmi vitát gerjesztettek. Igaz, a bértarifa felvételek adatain végzett számításaik arra mutatnak, hogy a pályakezdő kohorszok kereseti előnyének dinamikus növekedése, a évesek között leszámítva a 24 éveseket ben megtorpant és enyhén csökkenni kezdett, ami a diplomások növekvő kínálatának hatására utal. A 28 éveseknél, vagy ennél idősebbeknél - tehát annál a korosztálynál, amely általában már túljutott a pályakezdéssel járó álláspróbálgatás, és gyakoribb munkahely változtatás időszakán - az átlagos korú érettségizettekhez viszonyított bérhozam további növekedését tapasztalták. A relatív bérek alakulását ennél differenciáltabban is vizsgálták. Ehhez három diplomás foglalkozási csoportot különböztettek meg aszerint, hogy azokban a fiatal diplomások aránya nő, csökken vagy viszonylag változatlan. Azonosítottak emellett egy negyedik, diplomát nem igénylő csoportot is, az ügyviteli-irodai foglalkozások csoportját, mert úgy találták, hogy ebben az elmúlt tíz évben jelentős volt a fiatal diplomások beáramlása. Az így azonosított foglalkozási csoportok szerinti vizsgálataik szintén nem erősítették meg a diplomás pályakezdők, vagy legalábbis a 7

8 fiatal diplomások drámaian romló elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatos aggodalmakat. Erre abból következtetnek, hogy 1995 és 2003 között épp a fiatalodó és az ügyviteliirodai foglalkozásokkal kapcsolatban - tehát azoknál, amelyekben a legnagyobb volt a diplomás fiatalok beáramlása csökkent a KSH által regisztrált munkanélküliség 1, mind a fiatal (21-35 éves) ill. idősebb (35+ éves) diplomások között, mind az érettségizettek körében. Ezt részben alátámasztják a munkanélküliséget szigorúbb kritériummal, a fizetett munkát akaró nem foglalkoztatottak arányának vizsgálatával végzett elemzéseik. A hároméves időszakokra kiátlagolt mutatók alapján a frissen végzett diplomások beáramlása által jobban érintett foglalkozások körében javultak, vagy változatlanok maradtak mind a piacon lévő, mind a frissen piacra lépő diplomások, de még az érettségizett alkalmazásban nem lévők elhelyezkedési esélyei is. Mindemellett arra mindenképp fel kell hívni a figyelmet, hogy míg az es időszak és az es időszakban szinte minden foglalkozási csoportban, fiatal és idősebb diplomások, ill. érettségizettek körében egyaránt szembetűnő volt a javulás, az utolsó vizsgált évhármas, átlaga már a javuló tendencia megtorpanására, utal. Érdekes módon a fizetett munkát akaró nem foglalkoztatott fiatal diplomások aránya azok között emelkedett, akik elöregedő (kevés frissdiplomás beáramlását tapasztaló) vagy stabil korösszetételű állásokban próbáltak elhelyezkedni, de a fiatalodó diplomás foglalkozásokban sem javultak tovább az esélyek. Galasi Péter [2004] az ÁSZF bértarifa-felvételének az közötti időszakra vonatkozó adatait elemezve szintén arra jutott, hogy az ezredforduló körül rohamos emelkedésnek indult a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozó diplomások aránya. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy míg a vizsgált időszakban a felsőfokú végzettségűek aránya is folyamatosan növekedett, ebből nem következett a diplomás foglalkoztatottak bérelőnyének csökkenése, sőt az időszak egészét nézve nőtt a relatív bérük. A szerző ezt azzal támasztja alá, hogy eközben nőtt azoknak a foglalkozásoknak az aránya is, amelyekben a felsőfokú végzettségűek bérelőnye eléri, vagy meghaladja a 44 %-ot (az 1994 éves átlagos bérprémium szintjét), szemben az ugyanebben a foglalkozásban dolgozó, középfokú végzettségűekkel szemben. Az ilyen értelemben kiemelt (44%-nál nagyobb bérprémiumos) foglalkozások aránya 1997 és 2002 között jelentős mértékben, 12%-ról 31%-ra emelkedett a vizsgált mintában. A diplomások bérelőnye a legtöbb korosztályon belül kétségkívül magasabb ma, mint a kilencvenes évek közepén. Kertesi és Köllő elemzései ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy a fiatal kohorszokban a bérelőny folyamatos növekedése 2000-ben megtorpant és hanyatlani kezdett. Ez alól csak a évesek jelentenek kivételt, akiknek a bérelőnye tovább növekedhetett, feltehetően azért, mert re ez lett az első olyan diplomás generáció, amely már a rendszerváltozás után szerezte a felsőfokú végzettséget, a korszerűbb tudást és már egy kialakuló piacgazdaságban tehetett szert közel tízévnyi munkatapasztalatra. A és a éves korosztályban 2000 és 2004 között jelentősen visszaesett a diplomások relatív bére, ami kétségkívül arról tanúskodik, hogy a kereslet megállt, miközben a kínálat tovább emelkedett. A bérelőnyök 2000 előtti gyors növekedése pozitív árjelzést adott a fiatalok számára, akik ennek hatására egyre nagyobb arányban áramlottak a felsőoktatásba majd onnan a diplomás és egyre gyakrabban a diplomát nem igénylő állások munkaerőpiacára. A kilencvenes évek közepétől, részben a felsőoktatási létszámkorlát fokozatos megemelésének hatására a felsőoktatás nappali tagozatos létszáma több mint másfélszeresére nőtt. 1 munkanélküliek száma / (foglalkoztatottak száma + munkanélküliek száma) 8

9 Ábra: Frissen végzett diplomások száma (ezer fő) 60 Frissen végzett diplomások száma (ezer fő) összesen nappali tagozat nem nappali tagozat Forrás: ÁFSZ A diplomások egyre bővülő kínálatát a piac növekvő kereslete 1999, 2000-ig még ellensúlyozta, ám az ezredforduló után, a gazdasági növekedés ütemcsökkenésével együtt mérséklődni kezdett a felsőfokú végzettség iránti kereslet. Ezt természetesen differenciáltan kell szemlélni, mivel a kimagasló képességű diplomások továbbra is rendkívül keresettek maradtak. Mindezzel együtt a diplomások körében regisztrált munkanélküliségi ráta nem emelkedett számottevően. Ez részben annak a kedvező jelenségnek tudható be, hogy a gazdasági konjunktúra enyhülésével együtt 2000 után a felsőoktatási intézmények kibocsátása is mérséklődött. Galasi és Varga [2005] megállapították, hogy az 1993 és 2002 közötti időszakban a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási esélyei mindvégig meghaladták a három alacsonyabb szakmunkásképző, szakközépiskolai és gimnáziumi végzettséggel rendelkező pályakezdők esélyeit. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási esélyei azonban folyamatosan csökkentek, a relatív előnyük pedig jelentősen megcsappant a három alacsonyabb végzettséggel szemben. A felsőfokú végzettségűek előnye 1997-től kezdve előbb gyorsabban, majd valamivel lassabban mérséklődött, miközben az alacsonyabb végzettségűek mindhárom csoportjának foglalkoztatási esélyei hol csökkentek, hol nőttek, hol stagnáltak. Az évtized végétől új jelenségként megnövekedett a felsőfokú végzettségű pályakezdő munkanélküliek aránya, 1998 és 2002 között 4,4 százalékról 9,6 százalékra. Tartósan kedvezőtlen tendenciáról azonban csak akkor beszélhetünk az éppen piacra lépő munkavállalók helyzetének tekintetében, ha a kilencvenes évek elején megfigyelt kereslet vezérelte munkahely-szerkezeti átalakulás lelassul, vagy megáll. 9

10 Ábra: A felsőfokú végzettségű regisztrált pályakezdő munkanélküliek éves átlagos száma (fő) * diplomások összesen főiskolai végzettségűek egyetemi végzettségűek * jan.-aug. átlaga Forrás: ÁFSZ 2.2. A diplomás munkanélküliségre ható tényezők Kertesi Gábor és Köllő János [2001] kutatása is rámutatott arra, hogy a magasan képzett munkaerő iránti keresletet ösztönző, és különösen a fiatalabb korosztályokat felértékelő technológiai változás motorját Magyarországon a külföldi tőkeberuházás jelenti. A Magyarországra áramló külföldi közvetlen befektetések értéke három évig tartó csökkenés után 2004-ben először emelkedett. Ezzel együtt szembetűnő a csökkenő tendencia, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egyre jelentősebb a spekulatív beruházások szerepe. Ez azonban csupán egyike lehet azoknak a hatásoknak, amelyek magyarázatul szolgálhatnak arra az új jelenségre, hogy az utóbbi 4-5 évben a keresletnövekedés elmaradt a frissdiplomások számának növekedésétől. A főiskolai végzettségű pályakezdők foglalkoztatási esélyei erőteljesebben erodálódtak, és a foglalkozások szerinti bontásban is kitűnik néhány terület, ahol jelentősen rosszabbak lettek a diplomás pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei. Szembetűnően magas a munkanélküliség például a tanár a jogász és a mezőgazdasági mérnők végzettségű frissdiplomások között, de romlottak a pályakezdő közgazdászok egyes csoportjainak kilátásai is. A gazdasági környezet hatásai mellett lehetséges magyarázatként merül fel a piaci kereslet és a felsőfokú intézmények kibocsátása közötti összhang hiánya. Ezt a hatást ráadásul felerősíti az a tendencia, hogy egyre növekszik a diákok felsőoktatásban töltött éveinek száma, vagyis meghosszabbodott a tanulmány megkezdése és a diploma megszerzése közötti időszak. Ezzel megnövekszik annak a valószínűsége, hogy a felsőoktatási intézmény, azaz a tudományterület kiválasztásánál kedvező elhelyezkedési és kereseti lehetőségekkel kecsegtető munkakörökben a végzés időpontjára telítődik a piac, és csökken a kereslet. Magyarország uniós csatlakozásával, és a munkaerő szabad áramlása előtt álló akadályok fokozatos lebontásával kezdetét vette egy újabb munkaerőpiaci átrendeződés, ami a kereslet és kínálat egyensúlytalanságának erősödéséhez vezethet. Ebben a folyamatban nem csak a magasan képzett diplomás, nyelveket 10

11 beszélő munkavállalók kivándorlásával kell számolni, hanem azzal is, hogy ha a felsőoktatás nem tud minden területen lépést tartani a piaci igényekkel, akkor a külföldi és magyar cégek egyaránt fontolóra vehetik magasan képzett külföldi szakemberek Magyarországra csábítását, amivel a versenyt tovább élesítenék a munkaerőpiacon. Összességében megállapíthatjuk, hogy az elmúlt öt évben érezhetően megváltozott a fiatal diplomás álláskeresők helyzete. A frissdiplomások elhelyezkedési esélyei azonban nem általánosan romlottak, és nem a diploma elértéktelenedéséről van szó. A jelek szerint egy telítődési folyamat vége felé közeledünk, a magyar gazdáság minden bizonnyal nem fog olyan gyors ütemben növekedni, mint a kilencvenes évek második felében, így a verseny a pályakezdők munkaerőpiacán is élesedik. A bérek több foglalkozásban a helyükre kerültek, azaz a fiatal diplomások bérelőnye mérséklődött, és a bővülő kínálat következtében jobban előtérbe került a felsőfokú végzettséget igazoló papírral szemben a magas színvonalú, alkalmazható, termelékeny szaktudás, illetve a nyelvvizsga bizonyítvánnyal szemben a használható nyelvtudás. Egyes területeken a frissdiplomások iránti kereslet nemhogy csökkent, hanem még növekedett is az utóbbi években. Más végzettségekkel azonban jelentősen romlottak az elhelyezkedési esélyek. Nagy kérdés, hogy a következő években hogyan alakul ez a folyamat, különösen a 2006-ban életbe lépő új felsőoktatási jogszabályok következtében, amelyek lerakják a bolognai folyamathoz való csatlakozás első mérföldkövét. Ennek keretében Magyarországon fokozatosan kialakul a többciklusú képzési rendszer. Az új rendszer egyrészt megnehezítheti az előrejelzéseket, mivel bizonytalanabbá válik, hogy a felvett hallgatók milyen felsőoktatási pályát fognak végigjárni, továbbtanulnak egyetemi, illetve mester szinten, vagy sem, vagy áttérnek-e majd a felsőfokú szakképzésre. Másrészt kedvező hatása is lehet az új rendszernek, mivel a hallgatók az első évek során eldönthetik, hogy számukra milyen végzettség, milyen mély szakismeret szükséges. Ezzel rugalmasabbá válhat a felsőfokú végzettségűek kínálata, a piaci elvárások és igények még a felsőoktatás első két vagy akár harmadik évében is hatással lehetnek a fiatalok döntéseire. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tovább javuljanak a felsőfokú intézmények és a vállalati szféra közötti kölcsönös tanácsadói kapcsolatok, a kommunikációs csatornák, és fejlődjenek az együttműködési lehetőségek. 11

12 3. A kutatás célja A kutatás egy kismintás empirikus felvétel eredményeire és szakértői interjúkból levont következtetésekre alapozva kívánja felmérni a magyar vállalkozások diplomás pályakezdők iránti keresletét, és az ezt mozgató tényezőket, a felsőfokú tudással kapcsolatos igényeket és elvárásokat. A kutatás célkitűzése továbbá feltárni olyan kölcsönhatásokat, amelyek mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban hozzájárulhatnak a felsőoktatási intézmények kibocsátása és a vállalkozások kereslete közötti egyensúly kialakulásához. A kutatás eredménye szakmai támpontot nyújthat olyan oktatáspolitikai döntések előkészítéséhez, amelyek a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti összhang javítását, a képzés elvárásoknak megfelelő fejlesztését célozzák meg. 4. A felmérés és a minta jellemzői Az elemzéshez szükséges adatok és információk megszerzéséhez októbernovemberében két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 121 cég, és egy szakértői interjúsorozatot 30 cég, illetve szervezet körében. Az interjúsorozat keretében a következő szakértőket kérdeztük meg: Humán erőforrás tanácsadó és szolgáltató cégek vezetői, tanácsadói Feldolgozóipari cégek vezetői, humán erőforrás vezetői Kereskedelmi, szolgáltató és közszolgáltató cégek vezetői, humán erőforrás vezetői Karrier-tanácsadó szakértők Egyetemek, főiskolák karrier-tanácsadó irodáinak szakértői A szakértők által elmondottak az esetek többségében széleskörű, sokéves (számos esetben több évtizedes) tapasztalatról tanúskodnak. Különösen hasznosnak bizonyult az egyetemeken és főiskolákon működő karrier- és pályaválasztási tanácsadó irodák felkeresése, mert ezeken a helyeken nem csak a már aktívan állást kereső diplomás pályakezdőkkel, hanem a munkavállalás, vagy éppen szakirányválasztás előtt álló fiatalokkal kapcsolatos tapasztalatok is felhalmozódtak. Az interjúkban a következő három témakörre összpontosítottunk: 1. Diplomás pályakezdők iránti kereslet, trendek és várakozások 2. Diplomás pályakezdők készségeivel, az egyetemekkel/főiskolákkal és szakirányokkal való elégedettség, hiányosságok, elvárások és az elvárások várható változása 3. A kibocsátók és felhasználók, azaz az egyetemek/főiskolák és a cégek közötti kapcsolattartás, információáramlás gyakorlata, változtatási javaslatok Az interjúkból leszűrt következtetéseket a kérdőíves felmérés eredményeinek ismertetésével együtt mutatjuk be. Eközben figyelmet fordítunk arra, hogy a két - különböző módszerrel végzett - kutatás megállapításai mennyiben erősítik meg, egészítik ki, vagy esetleg cáfolják egymást. A kérdőíves felmérés 121 cégből álló mintáját többnyire export-orientált, túlnyomórészt feldolgozóipari és kereskedelmi szolgáltató vállalkozások alkotják, melyek között vegyesen szerepelnek magyar és külföldi tulajdonú cégek. Jelenlegi üzleti helyzetük 12