Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben"

Átírás

1 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet HCCI Research Institute of Economics and Enterprises Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben Egy empirikus vállalati felvétel és szakértői interjúk elemzése Budapest, január 6.

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kutatás terepmunkáját irányította, az elemzést írta: Selmeczy Iván Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) Internet: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út Tel: Fax: internet: 2

3 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Munkaerőpiaci és gazdasági folyamatok Relatív bérek és foglalkoztatási esélyek A diplomás munkanélküliségre ható tényezők A kutatás célja A felmérés és a minta jellemzői Foglalkoztatás és munkaerő kereslet Diplomás pályakezdők iránti kereslet, foglalkozások szerint A jelentkező pályakezdők minőségi és mennyiségi megfelelősége A pályakezdők bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel A pályakezdők készségeivel, ismereteivel való elégedettség A képzési formák és a felsőoktatási intézmények értékelése Betanítási, továbbképzési módszerek A vállalatok kapcsolata a felsőoktatással...52 Hivatkozások sz. Melléklet: Diplomás pályakezdők készségeinek ismereteinek értékelése a foglalkozási területek szerint sz. Melléklet: A vállalati felmérés kérdőíve sz. Melléklet: Interjúalanyok

4 1. Vezetői összefoglaló A kutatás: Kutatásunkban a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának jelenlegi és várható helyzetét vizsgáljuk. Az eredmények és megállapítások két forráson alapulnak: október-novemberében két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 121 cég, és egy szakértői interjúsorozatot 30 cég, illetve szervezet vezetőjének vagy HR szakértőjének megkérdezésével. A foglalkoztatás jelenlegi helyzete: A pályakezdők foglalkoztatásának egyértelműen nagyobb a valószínűsége a nagyobb vállalkozásoknál, de a pályakezdők aránya a diplomás létszámon belül a közepes vállalkozásoknál a legmagasabb. Az export súlyának mérsékelt, a külföldi tulajdon szerepének ennél valamivel erősebb hatása van a pályakezdők foglalkoztatására. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a pályakezdők mind jelenlegi, mind várható helyzetében meghatározó szerepet töltenek be a közepes méretű vállalkozások. Közöttük a leggyakoribb a pályakezdők magas, %-ot is meghaladó aránya a diplomás foglalkoztatottak között. A foglalkoztatás várható helyzete: A cégek kilátásai többnyire pozitívak, a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog a következő egy évben. Az összlétszám változásához hasonlóan pozitívak a diplomások és a pályakezdő diplomások létszámváltozására vonatkozó előrejelzések is, de az is megfigyelhető, hogy a diplomások különösen a pályakezdők tekintetében rendkívül nagy a létszám változatlanságát előrejelzők aránya, a pályakezdők számának csökkenésére azonban egyetlen cég sem számít. A diplomások és a diplomás pályakezdők létszámának bővítése várhatóan gyakoribb lesz a nagyobb, több mint 250 főt foglalkoztató cégek körében. A kis-, és közepes cégek 16%-a, a nagy cégek 43 %-a tervezi diplomások felvételét a következő egy évben, a pályakezdőkre vonatkozóan ez az arány 13 és 38 % e két létszámkategórián belül. Kedvező előjelnek tűnik, hogy a létszámbővítést tervező cégeknél a diplomások létszámnövelése mögött nem marad el a felsőfokú végzettségű pályakezdők felvétele sem, a pályakezdők tehát versenyképesek maradnak a tapasztalattal rendelkezőkkel szemben. A diplomás pályakezdők iránti hosszabb távú kereslet, foglalkozások szerint: A pályakezdők iránti kereslet csökkenésére számító cégek súlya a hosszabb távú, 4-5 évre előremutató előrejelzésekben is elhanyagolható. A kérdőíves megkérdezésből, és a szakértői interjúkból egyaránt kitűnik, hogy a kereslet elsősorban a mérnöki végzettségek gépész- és villamosmérnökök iránt, műszaki menedzserek és termelésirányítók iránt erősödhet. Továbbra is nagy lesz az igény informatikus szakemberek iránt, és kedvezően alakulhatnak a logisztikus, kereskedő, külkereskedő végzettségű pályakezdők elhelyezkedési esélyei. A közgazdasági végzettséggel kapcsolatosan több a bizonytalanság, ami azonban arra vezethető vissza, hogy az elmúlt tíz évben megsokszorozódott a közgazdász diplomát kiállító szakok száma, és a hagyományos értelemben vett közgazdasági ismereteket csak marginálisan oktató intézmények is közgazdásznak minősítik a piacra kilépő hallgatóikat. Ennek megfelelően a közgazdasági végzettségű pályakezdők közül a pénzügyesek, könyvelők, kontrollingosok, jó képességű piackutatók továbbra is keresettek lesznek. A marketinges pályakezdők elhelyezkedési esélyei ennél valamivel rosszabbak és túlkínálatuk várhatóan alig csökken. Azonban a marketingesekre is érvényes, hogy a motivált, szakmailag felkészült pályakezdőknek nem lesz nehézségük az elhelyezkedéssel. A verseny tehát a közgazdasági vonalon erősödik, ami a karrierjüket tudatosabban építő, elismertebb intézményekben tanuló fiataloknak kedvez. Tovább erősödhet a kereslet a diplomás ügyintézők és asszisztensek iránt. Számos területen a felsőfokú végzettséget nem igénylő állások a diplomás pályakezdők számára csak belépőt jelentenek, ami megnyitja az utat a magasabb 4

5 pozíciók előtt. Az előrejelzések szerint tovább csökkenhet a jogászok és a tanárok iránti kereslet. A pályakezdők iránti kereslet várható alakulásában meghatározó szerepet tölthet be az a viszonylag új jelenség, hogy a külföldi multinacionális cégek olyan szolgáltató központokat hoznak létre Magyarországon, amelyek a cég adminisztrációs, pénzügyi-számviteli, ügyfélszolgálati, HR vagy logisztikai tevékenységet végzik akár regionális, akár világszinten. Ezek az ún. Shared Service -ek jól képzett, angol és a célterület (pl. dán, finn stb.) nyelven beszélő szakemberek révén látják el költséghatékonyan a működést támogató funkciókat. Ebből kifolyólag nagy az igényük nyelveket beszélő közgazdász, pénzügyes, HR-es, logisztikus, kereskedő és külkereskedő pályakezdők iránt. A pályakezdők elhelyezkedését nehezítő tényezőként többen említették a fiatalok földrajzi mobilitásának hiányát. A START programot több HR szakértő jó kezdeményezésnek tartja, de néhányan enyhén bírálják a program irányítását, és nem tartják kielégítőnek a tájékoztatást. A bolognai folyamatnak, azaz a felsőoktatási rendszer átalakításának várható hatásairól a HR szakemberek egyenlőre még nem tudtak határozott képet alkotni. A pályakezdők készségeinek ismereteinek értékelése: A pályakezdők a szakmai gyakorlat terén maradnak el leginkább az elvárásoktól. A szakmai gyakorlatnak, a szakmai tapasztalat megszerzése mellett rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megerősödjön a fiatalok önismerete. A munkáltatók elvárják, hogy a pályakezdő tudja, hogy mit jelent a munka, hogyan működik egy szervezet, és legyen elképzelése a számára megfelelő munkakörről, arról, hogy mivel szeretne foglalkozni. A munkatapasztalat, az önismeret és a tudatos karrierépítés hármast gyakran említették a HR szakértők. Emellett nagyon fontos az idegennyelv-tudás, amiben érzékelhető némi javulás, de a pályakezdők még mindig messze elmaradnak az elvárásoktól. A pályakezdők értékelésénél egyre jobban előtérbe kerülnek a személyiségi jegyek és a munkához való viszony. A munkáltatók nagy hangsúlyt fektetnek a csapatmunkához szükséges készségekre, a jó kommunikációs és a szakmai ismeretekkel párosuló problémamegoldó készségekre. A HR tanácsadók a gyakornoki programok fejlesztésében és az egyetemeken, főiskolákon működő karrier irodák tevékenységének kiterjesztésében, fejlesztésében látják a megoldást. Ezt azért is hangsúlyozzák, mert nagy problémának látják, hogy a pályakezdők jelentős része nem tudja, hogy milyen irányba induljon, milyen lehetőségeik vannak, mik az erősségeik és hol kell még fejlődniük. Emellett fontos lenne a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények közötti szálak szorosabbra fűzése. Különösen a kisebb cégek körében ritka, hogy kapcsolatot tartanak fenn egyetemekkel, főiskolákkal. A szakértők hasznosnak látják az együttműködésnek azt a formáját, amikor a cégek tájékoztatják az intézményeket és a hallgatókat egyaránt a piac szakmai elvárásairól, a lehetőségekről, trendekről, és az egyetemmel, főiskolával együtt közvetlenül segítik a végzősök elhelyezkedését. A pályakezdők bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel: A diplomás pályakezdők bruttó átlagbére 185 ezer Ft, és két év múlva várhatóan 20 %-kal magasabb bruttó bért, azaz átlagosan 223 ezer forintot kapnak. A foglalkozások között, mind a kezdő bruttó bér, mind a várható bérnövekedés tekintetében az elemző közgazdász az éllovas, ilyen végzettséggel kezdetben 223, két év múlva 276 ezer forintra számíthatnak a pályakezdők, ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a kínált bérek közötti szórás is. Őket követik a gépészmérnökök. A marketingesek piaca feltehetően telítődik, ezért bérük is viszonylag alacsony. A külföldi cégek lényegesen magasabb bért tudnak fizetni. 5

6 2. Munkaerőpiaci és gazdasági folyamatok A kilencvenes években a munkaerőpiaci folyamatokat Magyarországon a nyolcvanas évek végén bekövetkezett gazdasági szerkezetváltás és az átmeneti gazdaság hatásai alakították. Az átmeneti gazdaságokra jellemző munkahely-rombolási és teremtési hullám Magyarországon a 90-es évek második felére lecsengett. Az első években csökkent a GDP és a foglalkoztatási szint, nőtt a munkanélküliség és az inaktivitás, majd az évtized közepétől a kilencvenes évek végéig a GDP előbb lassabb, majd gyorsabb ütemben növekedett, a foglalkoztatás többnyire stagnált, de a munkanélküliség némileg visszaszorult. Az elmúlt tíz évben lezárult a munkaerőpiaci szerkezetváltás. Ennek egyik jeleként megszaporodott a felsőfokú végzettséget igénylő állások száma, és ezekben az állásokban százalékponttal, 90% fölé emelkedett a diplomások aránya. A gazdaságot ebben az időszakban dinamikus fejlődés, élénkülő beruházási aktivitás és növekvő foglalkoztatás jellemezte. A korszerű beruházások a külföldi tőke beáramlása és a külföldi multinacionális cégek megjelenése a nyugati munkakultúra meghonosodását idézte elő. A termelés és a hatékonyság növekedésével a bérszínvonal is fokozatosan emelkedhetett, ami alatt elsősorban a képzett, ill. magasan képzett munkaerő relatív bérhozamának növekedése értendő. Az ezredforduló után lassuló ütemben nőtt a GDP és a foglalkoztatás - ez utóbbi 2001-ben már csökkent -, ugyanakkor tovább csökkent a munkanélküliség is, igaz 2002-ben ismét enyhe növekedésnek indult, és 2005 folyamán ismét megugrott. A munkaerőpiaci és oktatási kutatások megállapításai a főbb tendenciák tekintetében egységes képet mutatnak. Az új foglalkozások és új technológiák megjelenése, az elkerülhetetlen munkahely-rombolási hullám és a külföldi vállalatok elvárásai elsősorban az alacsony végzettségűeket, az ipar egyes ágaiban dolgozó szakmunkásokat hozta nehéz helyzetbe és egyben leértékelte a szocializmus korában szerzett munkatapasztalatot. A változások a képzettebb, fiatal és az új követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaerőnek és a felsőfokú végzettségűeknek kedvezett [Kőrösi, 2005]. A rendszerváltás után a munkaerőpiac egyik meghatározó folyamata a felsőfokú végzettségűek robbanásszerű növekedése volt. A frissen végzett diplomások száma 1995 és 2004 között megduplázódott, 26 ezer főről 53 ezer főre emelkedett. Az oktatási expanzió a gazdaság és a beruházások dinamikus növekedése mellett ment végbe, így a diplomások többletkínálatát a bővülő gazdaság egy ideig fel tudta szívni. A 2000-es években új jelenségként felbukkanó diplomás munkanélküliség, a diplomások arányának növekedése a felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban, és egyes korosztályokban a diplomások bérelőnyének visszaesése új kérdéseket vetnek fel a kutatók és az oktatáspolitikai döntéshozók számára Relatív bérek és foglalkoztatási esélyek A kilencvenes évek vége felé a munkaerő jól illeszkedése egyre fontosabbá vált, azaz az elvártnak megfelelő végzettség bérhozama emelkedett. Ennek következtében a túlképzettség bérhozama az időszak végéig folyamatosan csökkent. A hatást csak felerősítette, hogy a túlképzettek aránya is növekedett. Számos szakmában, ahol korábban a szakmunkás végzettség is megfelelt, követelményként jelent meg az érettségi, illetve a középfokú végzettséget elváró állásokban egyre gyakoribbá vált a diplomások foglalkoztatása. Többek között ezek a megállapítások olvashatóak ki Galasi Péter [2004] túlképzéssel és alulképzéssel foglalkozó tanulmányából, amely az elvártnál magasabb illetve alacsonyabb végzettségi szintek bérhozamát elemzi a magyar munkaerőpiacon 1994 és között. Magyarországon a diplomások 6

7 számának emelkedését a felsőfokú végzettség iránti kereslet növekedése kísérte, aminek következtében a kilencvenes évek végéig a magasabb iskolai végzettség magas és emelkedő bérhozammal járt együtt. A vizsgált idősorokból kiderül, hogy től 1997-ig a megfigyelt munkavállalók iskolai végzettségi fokának (az elvégzett osztályok számának) stagnálását a munkáltatók által elvárt osztályok számának csökkenése kísérte. Ez azt jelenti, hogy 1997-ig a munkáltatók leszállították a munkahelyi követelményeket, és ennek következtében - mivel nem csökkent az átlagos képzettség - a túlképzettek aránya növekedett. Az időszak második felében, 1997 és 2002 között növekedésnek indult a szükséges iskolai végzettség és a munkavállalók által elvégzett osztályok száma is, ez utóbbi azonban gyorsabb ütemben emelkedett. A helyzet tehát nem javult, az alulképzettek aránya egyre csökkent ugyan, a túlképzetteké azonban ennél gyorsabb ütemben nőtt, mígnem 2002-re meg is haladta az előbbiek arányát. A tanulás azonban mindvégig kifizetődő maradt. Olyannyira, hogy 2001-ig a túlképzetteknél egy többletosztály bérhozama magasabb volt, mint egy osztály bérhozama az éppen megfelelő végzettséggel rendelkező munkavállalónál. A túlképzett munkavállaló által elvégzett többletosztályok bérhozama 1999 után folyamatosan csökkent, és 2002-ben a bérhozamok alapján a munkaadó a szükséges végzettséggel rendelkezőt részesítette előnyben a túlképzettel szemben. Az alulképzettek képzettségében a munkáltató elvárásaihoz képest hiányzó osztályok bérhozama a vizsgált időszakban mindvégig negatív volt, ez a hátrány azonban - sajnálatos módon mérséklődött. Aki a szükségesnél eggyel kevesebb osztályt végzett, az 1994-ben 6 százalékkal, 1997-ben már csak 5 százalékkal kevesebb bérre számíthatott. Ezt követően ismét javult a helyzet, egy hiányzó osztály 2002-ben ismét átlagosan 6 százalékkal alacsonyabb bérhez juttatta a dolgozókat. Ebben a folyamatban egyrészt a diplomások egyre népesebb táborának kiszorító hatása érvényesült, másrészt az is megmutatkozott, hogy adott végzettséghez megszerzett tudás egyre kevésbé felelt meg a munkaadóknak. Ez a kiszorító hatás - meglepő módon nem vezetett az érettségivel rendelkezők tömeges munkanélküliségéhez, mivel ezek a foglalkoztatottak újonnan létrehozott állásokban helyezkedtek el, illetve a náluk alacsonyabb végzettségűeket szorították ki a meglévő, korábban középfokú végzettséget nem igénylő állásokból. A folyamat tehát amit Kertesi és Köllő tanulmányukban [2005] részletesen ismertetnek - minden képzettségi szinten átgyűrűzve hatott a foglalkoztatásra. Kutatásuk alapján a szerzők azt az álláspontot képviselik, mely szerint egyelőre alaptalanok a diploma jelentős leértékelődésével kapcsolatos aggodalmak, melyek a felsőoktatási expanzió kapcsán erősödtek fel, és különböző fórumokon társadalmi vitát gerjesztettek. Igaz, a bértarifa felvételek adatain végzett számításaik arra mutatnak, hogy a pályakezdő kohorszok kereseti előnyének dinamikus növekedése, a évesek között leszámítva a 24 éveseket ben megtorpant és enyhén csökkenni kezdett, ami a diplomások növekvő kínálatának hatására utal. A 28 éveseknél, vagy ennél idősebbeknél - tehát annál a korosztálynál, amely általában már túljutott a pályakezdéssel járó álláspróbálgatás, és gyakoribb munkahely változtatás időszakán - az átlagos korú érettségizettekhez viszonyított bérhozam további növekedését tapasztalták. A relatív bérek alakulását ennél differenciáltabban is vizsgálták. Ehhez három diplomás foglalkozási csoportot különböztettek meg aszerint, hogy azokban a fiatal diplomások aránya nő, csökken vagy viszonylag változatlan. Azonosítottak emellett egy negyedik, diplomát nem igénylő csoportot is, az ügyviteli-irodai foglalkozások csoportját, mert úgy találták, hogy ebben az elmúlt tíz évben jelentős volt a fiatal diplomások beáramlása. Az így azonosított foglalkozási csoportok szerinti vizsgálataik szintén nem erősítették meg a diplomás pályakezdők, vagy legalábbis a 7

8 fiatal diplomások drámaian romló elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatos aggodalmakat. Erre abból következtetnek, hogy 1995 és 2003 között épp a fiatalodó és az ügyviteliirodai foglalkozásokkal kapcsolatban - tehát azoknál, amelyekben a legnagyobb volt a diplomás fiatalok beáramlása csökkent a KSH által regisztrált munkanélküliség 1, mind a fiatal (21-35 éves) ill. idősebb (35+ éves) diplomások között, mind az érettségizettek körében. Ezt részben alátámasztják a munkanélküliséget szigorúbb kritériummal, a fizetett munkát akaró nem foglalkoztatottak arányának vizsgálatával végzett elemzéseik. A hároméves időszakokra kiátlagolt mutatók alapján a frissen végzett diplomások beáramlása által jobban érintett foglalkozások körében javultak, vagy változatlanok maradtak mind a piacon lévő, mind a frissen piacra lépő diplomások, de még az érettségizett alkalmazásban nem lévők elhelyezkedési esélyei is. Mindemellett arra mindenképp fel kell hívni a figyelmet, hogy míg az es időszak és az es időszakban szinte minden foglalkozási csoportban, fiatal és idősebb diplomások, ill. érettségizettek körében egyaránt szembetűnő volt a javulás, az utolsó vizsgált évhármas, átlaga már a javuló tendencia megtorpanására, utal. Érdekes módon a fizetett munkát akaró nem foglalkoztatott fiatal diplomások aránya azok között emelkedett, akik elöregedő (kevés frissdiplomás beáramlását tapasztaló) vagy stabil korösszetételű állásokban próbáltak elhelyezkedni, de a fiatalodó diplomás foglalkozásokban sem javultak tovább az esélyek. Galasi Péter [2004] az ÁSZF bértarifa-felvételének az közötti időszakra vonatkozó adatait elemezve szintén arra jutott, hogy az ezredforduló körül rohamos emelkedésnek indult a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozó diplomások aránya. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy míg a vizsgált időszakban a felsőfokú végzettségűek aránya is folyamatosan növekedett, ebből nem következett a diplomás foglalkoztatottak bérelőnyének csökkenése, sőt az időszak egészét nézve nőtt a relatív bérük. A szerző ezt azzal támasztja alá, hogy eközben nőtt azoknak a foglalkozásoknak az aránya is, amelyekben a felsőfokú végzettségűek bérelőnye eléri, vagy meghaladja a 44 %-ot (az 1994 éves átlagos bérprémium szintjét), szemben az ugyanebben a foglalkozásban dolgozó, középfokú végzettségűekkel szemben. Az ilyen értelemben kiemelt (44%-nál nagyobb bérprémiumos) foglalkozások aránya 1997 és 2002 között jelentős mértékben, 12%-ról 31%-ra emelkedett a vizsgált mintában. A diplomások bérelőnye a legtöbb korosztályon belül kétségkívül magasabb ma, mint a kilencvenes évek közepén. Kertesi és Köllő elemzései ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy a fiatal kohorszokban a bérelőny folyamatos növekedése 2000-ben megtorpant és hanyatlani kezdett. Ez alól csak a évesek jelentenek kivételt, akiknek a bérelőnye tovább növekedhetett, feltehetően azért, mert re ez lett az első olyan diplomás generáció, amely már a rendszerváltozás után szerezte a felsőfokú végzettséget, a korszerűbb tudást és már egy kialakuló piacgazdaságban tehetett szert közel tízévnyi munkatapasztalatra. A és a éves korosztályban 2000 és 2004 között jelentősen visszaesett a diplomások relatív bére, ami kétségkívül arról tanúskodik, hogy a kereslet megállt, miközben a kínálat tovább emelkedett. A bérelőnyök 2000 előtti gyors növekedése pozitív árjelzést adott a fiatalok számára, akik ennek hatására egyre nagyobb arányban áramlottak a felsőoktatásba majd onnan a diplomás és egyre gyakrabban a diplomát nem igénylő állások munkaerőpiacára. A kilencvenes évek közepétől, részben a felsőoktatási létszámkorlát fokozatos megemelésének hatására a felsőoktatás nappali tagozatos létszáma több mint másfélszeresére nőtt. 1 munkanélküliek száma / (foglalkoztatottak száma + munkanélküliek száma) 8

9 Ábra: Frissen végzett diplomások száma (ezer fő) 60 Frissen végzett diplomások száma (ezer fő) összesen nappali tagozat nem nappali tagozat Forrás: ÁFSZ A diplomások egyre bővülő kínálatát a piac növekvő kereslete 1999, 2000-ig még ellensúlyozta, ám az ezredforduló után, a gazdasági növekedés ütemcsökkenésével együtt mérséklődni kezdett a felsőfokú végzettség iránti kereslet. Ezt természetesen differenciáltan kell szemlélni, mivel a kimagasló képességű diplomások továbbra is rendkívül keresettek maradtak. Mindezzel együtt a diplomások körében regisztrált munkanélküliségi ráta nem emelkedett számottevően. Ez részben annak a kedvező jelenségnek tudható be, hogy a gazdasági konjunktúra enyhülésével együtt 2000 után a felsőoktatási intézmények kibocsátása is mérséklődött. Galasi és Varga [2005] megállapították, hogy az 1993 és 2002 közötti időszakban a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási esélyei mindvégig meghaladták a három alacsonyabb szakmunkásképző, szakközépiskolai és gimnáziumi végzettséggel rendelkező pályakezdők esélyeit. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási esélyei azonban folyamatosan csökkentek, a relatív előnyük pedig jelentősen megcsappant a három alacsonyabb végzettséggel szemben. A felsőfokú végzettségűek előnye 1997-től kezdve előbb gyorsabban, majd valamivel lassabban mérséklődött, miközben az alacsonyabb végzettségűek mindhárom csoportjának foglalkoztatási esélyei hol csökkentek, hol nőttek, hol stagnáltak. Az évtized végétől új jelenségként megnövekedett a felsőfokú végzettségű pályakezdő munkanélküliek aránya, 1998 és 2002 között 4,4 százalékról 9,6 százalékra. Tartósan kedvezőtlen tendenciáról azonban csak akkor beszélhetünk az éppen piacra lépő munkavállalók helyzetének tekintetében, ha a kilencvenes évek elején megfigyelt kereslet vezérelte munkahely-szerkezeti átalakulás lelassul, vagy megáll. 9

10 Ábra: A felsőfokú végzettségű regisztrált pályakezdő munkanélküliek éves átlagos száma (fő) * diplomások összesen főiskolai végzettségűek egyetemi végzettségűek * jan.-aug. átlaga Forrás: ÁFSZ 2.2. A diplomás munkanélküliségre ható tényezők Kertesi Gábor és Köllő János [2001] kutatása is rámutatott arra, hogy a magasan képzett munkaerő iránti keresletet ösztönző, és különösen a fiatalabb korosztályokat felértékelő technológiai változás motorját Magyarországon a külföldi tőkeberuházás jelenti. A Magyarországra áramló külföldi közvetlen befektetések értéke három évig tartó csökkenés után 2004-ben először emelkedett. Ezzel együtt szembetűnő a csökkenő tendencia, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egyre jelentősebb a spekulatív beruházások szerepe. Ez azonban csupán egyike lehet azoknak a hatásoknak, amelyek magyarázatul szolgálhatnak arra az új jelenségre, hogy az utóbbi 4-5 évben a keresletnövekedés elmaradt a frissdiplomások számának növekedésétől. A főiskolai végzettségű pályakezdők foglalkoztatási esélyei erőteljesebben erodálódtak, és a foglalkozások szerinti bontásban is kitűnik néhány terület, ahol jelentősen rosszabbak lettek a diplomás pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei. Szembetűnően magas a munkanélküliség például a tanár a jogász és a mezőgazdasági mérnők végzettségű frissdiplomások között, de romlottak a pályakezdő közgazdászok egyes csoportjainak kilátásai is. A gazdasági környezet hatásai mellett lehetséges magyarázatként merül fel a piaci kereslet és a felsőfokú intézmények kibocsátása közötti összhang hiánya. Ezt a hatást ráadásul felerősíti az a tendencia, hogy egyre növekszik a diákok felsőoktatásban töltött éveinek száma, vagyis meghosszabbodott a tanulmány megkezdése és a diploma megszerzése közötti időszak. Ezzel megnövekszik annak a valószínűsége, hogy a felsőoktatási intézmény, azaz a tudományterület kiválasztásánál kedvező elhelyezkedési és kereseti lehetőségekkel kecsegtető munkakörökben a végzés időpontjára telítődik a piac, és csökken a kereslet. Magyarország uniós csatlakozásával, és a munkaerő szabad áramlása előtt álló akadályok fokozatos lebontásával kezdetét vette egy újabb munkaerőpiaci átrendeződés, ami a kereslet és kínálat egyensúlytalanságának erősödéséhez vezethet. Ebben a folyamatban nem csak a magasan képzett diplomás, nyelveket 10

11 beszélő munkavállalók kivándorlásával kell számolni, hanem azzal is, hogy ha a felsőoktatás nem tud minden területen lépést tartani a piaci igényekkel, akkor a külföldi és magyar cégek egyaránt fontolóra vehetik magasan képzett külföldi szakemberek Magyarországra csábítását, amivel a versenyt tovább élesítenék a munkaerőpiacon. Összességében megállapíthatjuk, hogy az elmúlt öt évben érezhetően megváltozott a fiatal diplomás álláskeresők helyzete. A frissdiplomások elhelyezkedési esélyei azonban nem általánosan romlottak, és nem a diploma elértéktelenedéséről van szó. A jelek szerint egy telítődési folyamat vége felé közeledünk, a magyar gazdáság minden bizonnyal nem fog olyan gyors ütemben növekedni, mint a kilencvenes évek második felében, így a verseny a pályakezdők munkaerőpiacán is élesedik. A bérek több foglalkozásban a helyükre kerültek, azaz a fiatal diplomások bérelőnye mérséklődött, és a bővülő kínálat következtében jobban előtérbe került a felsőfokú végzettséget igazoló papírral szemben a magas színvonalú, alkalmazható, termelékeny szaktudás, illetve a nyelvvizsga bizonyítvánnyal szemben a használható nyelvtudás. Egyes területeken a frissdiplomások iránti kereslet nemhogy csökkent, hanem még növekedett is az utóbbi években. Más végzettségekkel azonban jelentősen romlottak az elhelyezkedési esélyek. Nagy kérdés, hogy a következő években hogyan alakul ez a folyamat, különösen a 2006-ban életbe lépő új felsőoktatási jogszabályok következtében, amelyek lerakják a bolognai folyamathoz való csatlakozás első mérföldkövét. Ennek keretében Magyarországon fokozatosan kialakul a többciklusú képzési rendszer. Az új rendszer egyrészt megnehezítheti az előrejelzéseket, mivel bizonytalanabbá válik, hogy a felvett hallgatók milyen felsőoktatási pályát fognak végigjárni, továbbtanulnak egyetemi, illetve mester szinten, vagy sem, vagy áttérnek-e majd a felsőfokú szakképzésre. Másrészt kedvező hatása is lehet az új rendszernek, mivel a hallgatók az első évek során eldönthetik, hogy számukra milyen végzettség, milyen mély szakismeret szükséges. Ezzel rugalmasabbá válhat a felsőfokú végzettségűek kínálata, a piaci elvárások és igények még a felsőoktatás első két vagy akár harmadik évében is hatással lehetnek a fiatalok döntéseire. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tovább javuljanak a felsőfokú intézmények és a vállalati szféra közötti kölcsönös tanácsadói kapcsolatok, a kommunikációs csatornák, és fejlődjenek az együttműködési lehetőségek. 11

12 3. A kutatás célja A kutatás egy kismintás empirikus felvétel eredményeire és szakértői interjúkból levont következtetésekre alapozva kívánja felmérni a magyar vállalkozások diplomás pályakezdők iránti keresletét, és az ezt mozgató tényezőket, a felsőfokú tudással kapcsolatos igényeket és elvárásokat. A kutatás célkitűzése továbbá feltárni olyan kölcsönhatásokat, amelyek mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban hozzájárulhatnak a felsőoktatási intézmények kibocsátása és a vállalkozások kereslete közötti egyensúly kialakulásához. A kutatás eredménye szakmai támpontot nyújthat olyan oktatáspolitikai döntések előkészítéséhez, amelyek a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti összhang javítását, a képzés elvárásoknak megfelelő fejlesztését célozzák meg. 4. A felmérés és a minta jellemzői Az elemzéshez szükséges adatok és információk megszerzéséhez októbernovemberében két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 121 cég, és egy szakértői interjúsorozatot 30 cég, illetve szervezet körében. Az interjúsorozat keretében a következő szakértőket kérdeztük meg: Humán erőforrás tanácsadó és szolgáltató cégek vezetői, tanácsadói Feldolgozóipari cégek vezetői, humán erőforrás vezetői Kereskedelmi, szolgáltató és közszolgáltató cégek vezetői, humán erőforrás vezetői Karrier-tanácsadó szakértők Egyetemek, főiskolák karrier-tanácsadó irodáinak szakértői A szakértők által elmondottak az esetek többségében széleskörű, sokéves (számos esetben több évtizedes) tapasztalatról tanúskodnak. Különösen hasznosnak bizonyult az egyetemeken és főiskolákon működő karrier- és pályaválasztási tanácsadó irodák felkeresése, mert ezeken a helyeken nem csak a már aktívan állást kereső diplomás pályakezdőkkel, hanem a munkavállalás, vagy éppen szakirányválasztás előtt álló fiatalokkal kapcsolatos tapasztalatok is felhalmozódtak. Az interjúkban a következő három témakörre összpontosítottunk: 1. Diplomás pályakezdők iránti kereslet, trendek és várakozások 2. Diplomás pályakezdők készségeivel, az egyetemekkel/főiskolákkal és szakirányokkal való elégedettség, hiányosságok, elvárások és az elvárások várható változása 3. A kibocsátók és felhasználók, azaz az egyetemek/főiskolák és a cégek közötti kapcsolattartás, információáramlás gyakorlata, változtatási javaslatok Az interjúkból leszűrt következtetéseket a kérdőíves felmérés eredményeinek ismertetésével együtt mutatjuk be. Eközben figyelmet fordítunk arra, hogy a két - különböző módszerrel végzett - kutatás megállapításai mennyiben erősítik meg, egészítik ki, vagy esetleg cáfolják egymást. A kérdőíves felmérés 121 cégből álló mintáját többnyire export-orientált, túlnyomórészt feldolgozóipari és kereskedelmi szolgáltató vállalkozások alkotják, melyek között vegyesen szerepelnek magyar és külföldi tulajdonú cégek. Jelenlegi üzleti helyzetük 12

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Összefoglaló Budapest, 2016. december Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008 Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei 2009. február 9. Veszprém Tartalom A vizsgálat jellemzői

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2012.10.24 Tartalom Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Friss diplomások foglalkoztatása Kereslet Toborzási nehézségek Kedvező vállalati körbe való bekerülés

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése Tóth István János, PhD ügyvezető Előadás a Felsőoktatási Kerekasztal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD A PM szakma tükre 2015 Török L. Gábor PhD Az üzleti kilátások megítélése Üzleti kilátások/prognózisok 2015-re, és a korábbi prognózisok adatai Várakozások 2015-re vonatkozóan Induló projektek Pesszimista

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai A GVI 13. januári negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei 13. januárban jelentősen javult a GVI negyedéves Konjunktúra Indexe és

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS Dátum: 2004.06.23. SORSZÁM:. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Budapest, 2012. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( )

4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( ) 4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( ) A probléma, amelyet vizsgálunk, az egyes iskolai végzettségi csoportok különböző foglalkozásokba kerülési esélyei, illetve az esélyek változása az időben. Az és

Részletesebben

A II. félévi konjunktúra-felmérés eredménye Somogy megyében az országos adatok tükrében

A II. félévi konjunktúra-felmérés eredménye Somogy megyében az országos adatok tükrében A 215. II. félévi konjunktúra-felmérés eredménye megyében az országos adatok tükrében A i Kereskedelmi és Iparkamara 1998 szeptemberétől félévente végez konjunktúrafelmérést a vállalkozások körében. Az

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Galasi Péter Varga Júlia Munkaerőpiac és Oktatás

Galasi Péter Varga Júlia Munkaerőpiac és Oktatás Galasi Péter Varga Júlia Munkaerőpiac és Oktatás KTI Könyvek 1. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Galasi Péter Varga Júlia MUNKAERŐPIAC ÉS OKTATÁS MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budapest, 2005 A kiadó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben