Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben"

Átírás

1 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet HCCI Research Institute of Economics and Enterprises Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben Egy empirikus vállalati felvétel és szakértői interjúk elemzése Budapest, január 6.

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kutatás terepmunkáját irányította, az elemzést írta: Selmeczy Iván Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) Internet: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út Tel: Fax: internet: 2

3 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Munkaerőpiaci és gazdasági folyamatok Relatív bérek és foglalkoztatási esélyek A diplomás munkanélküliségre ható tényezők A kutatás célja A felmérés és a minta jellemzői Foglalkoztatás és munkaerő kereslet Diplomás pályakezdők iránti kereslet, foglalkozások szerint A jelentkező pályakezdők minőségi és mennyiségi megfelelősége A pályakezdők bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel A pályakezdők készségeivel, ismereteivel való elégedettség A képzési formák és a felsőoktatási intézmények értékelése Betanítási, továbbképzési módszerek A vállalatok kapcsolata a felsőoktatással...52 Hivatkozások sz. Melléklet: Diplomás pályakezdők készségeinek ismereteinek értékelése a foglalkozási területek szerint sz. Melléklet: A vállalati felmérés kérdőíve sz. Melléklet: Interjúalanyok

4 1. Vezetői összefoglaló A kutatás: Kutatásunkban a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának jelenlegi és várható helyzetét vizsgáljuk. Az eredmények és megállapítások két forráson alapulnak: október-novemberében két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 121 cég, és egy szakértői interjúsorozatot 30 cég, illetve szervezet vezetőjének vagy HR szakértőjének megkérdezésével. A foglalkoztatás jelenlegi helyzete: A pályakezdők foglalkoztatásának egyértelműen nagyobb a valószínűsége a nagyobb vállalkozásoknál, de a pályakezdők aránya a diplomás létszámon belül a közepes vállalkozásoknál a legmagasabb. Az export súlyának mérsékelt, a külföldi tulajdon szerepének ennél valamivel erősebb hatása van a pályakezdők foglalkoztatására. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a pályakezdők mind jelenlegi, mind várható helyzetében meghatározó szerepet töltenek be a közepes méretű vállalkozások. Közöttük a leggyakoribb a pályakezdők magas, %-ot is meghaladó aránya a diplomás foglalkoztatottak között. A foglalkoztatás várható helyzete: A cégek kilátásai többnyire pozitívak, a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog a következő egy évben. Az összlétszám változásához hasonlóan pozitívak a diplomások és a pályakezdő diplomások létszámváltozására vonatkozó előrejelzések is, de az is megfigyelhető, hogy a diplomások különösen a pályakezdők tekintetében rendkívül nagy a létszám változatlanságát előrejelzők aránya, a pályakezdők számának csökkenésére azonban egyetlen cég sem számít. A diplomások és a diplomás pályakezdők létszámának bővítése várhatóan gyakoribb lesz a nagyobb, több mint 250 főt foglalkoztató cégek körében. A kis-, és közepes cégek 16%-a, a nagy cégek 43 %-a tervezi diplomások felvételét a következő egy évben, a pályakezdőkre vonatkozóan ez az arány 13 és 38 % e két létszámkategórián belül. Kedvező előjelnek tűnik, hogy a létszámbővítést tervező cégeknél a diplomások létszámnövelése mögött nem marad el a felsőfokú végzettségű pályakezdők felvétele sem, a pályakezdők tehát versenyképesek maradnak a tapasztalattal rendelkezőkkel szemben. A diplomás pályakezdők iránti hosszabb távú kereslet, foglalkozások szerint: A pályakezdők iránti kereslet csökkenésére számító cégek súlya a hosszabb távú, 4-5 évre előremutató előrejelzésekben is elhanyagolható. A kérdőíves megkérdezésből, és a szakértői interjúkból egyaránt kitűnik, hogy a kereslet elsősorban a mérnöki végzettségek gépész- és villamosmérnökök iránt, műszaki menedzserek és termelésirányítók iránt erősödhet. Továbbra is nagy lesz az igény informatikus szakemberek iránt, és kedvezően alakulhatnak a logisztikus, kereskedő, külkereskedő végzettségű pályakezdők elhelyezkedési esélyei. A közgazdasági végzettséggel kapcsolatosan több a bizonytalanság, ami azonban arra vezethető vissza, hogy az elmúlt tíz évben megsokszorozódott a közgazdász diplomát kiállító szakok száma, és a hagyományos értelemben vett közgazdasági ismereteket csak marginálisan oktató intézmények is közgazdásznak minősítik a piacra kilépő hallgatóikat. Ennek megfelelően a közgazdasági végzettségű pályakezdők közül a pénzügyesek, könyvelők, kontrollingosok, jó képességű piackutatók továbbra is keresettek lesznek. A marketinges pályakezdők elhelyezkedési esélyei ennél valamivel rosszabbak és túlkínálatuk várhatóan alig csökken. Azonban a marketingesekre is érvényes, hogy a motivált, szakmailag felkészült pályakezdőknek nem lesz nehézségük az elhelyezkedéssel. A verseny tehát a közgazdasági vonalon erősödik, ami a karrierjüket tudatosabban építő, elismertebb intézményekben tanuló fiataloknak kedvez. Tovább erősödhet a kereslet a diplomás ügyintézők és asszisztensek iránt. Számos területen a felsőfokú végzettséget nem igénylő állások a diplomás pályakezdők számára csak belépőt jelentenek, ami megnyitja az utat a magasabb 4

5 pozíciók előtt. Az előrejelzések szerint tovább csökkenhet a jogászok és a tanárok iránti kereslet. A pályakezdők iránti kereslet várható alakulásában meghatározó szerepet tölthet be az a viszonylag új jelenség, hogy a külföldi multinacionális cégek olyan szolgáltató központokat hoznak létre Magyarországon, amelyek a cég adminisztrációs, pénzügyi-számviteli, ügyfélszolgálati, HR vagy logisztikai tevékenységet végzik akár regionális, akár világszinten. Ezek az ún. Shared Service -ek jól képzett, angol és a célterület (pl. dán, finn stb.) nyelven beszélő szakemberek révén látják el költséghatékonyan a működést támogató funkciókat. Ebből kifolyólag nagy az igényük nyelveket beszélő közgazdász, pénzügyes, HR-es, logisztikus, kereskedő és külkereskedő pályakezdők iránt. A pályakezdők elhelyezkedését nehezítő tényezőként többen említették a fiatalok földrajzi mobilitásának hiányát. A START programot több HR szakértő jó kezdeményezésnek tartja, de néhányan enyhén bírálják a program irányítását, és nem tartják kielégítőnek a tájékoztatást. A bolognai folyamatnak, azaz a felsőoktatási rendszer átalakításának várható hatásairól a HR szakemberek egyenlőre még nem tudtak határozott képet alkotni. A pályakezdők készségeinek ismereteinek értékelése: A pályakezdők a szakmai gyakorlat terén maradnak el leginkább az elvárásoktól. A szakmai gyakorlatnak, a szakmai tapasztalat megszerzése mellett rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megerősödjön a fiatalok önismerete. A munkáltatók elvárják, hogy a pályakezdő tudja, hogy mit jelent a munka, hogyan működik egy szervezet, és legyen elképzelése a számára megfelelő munkakörről, arról, hogy mivel szeretne foglalkozni. A munkatapasztalat, az önismeret és a tudatos karrierépítés hármast gyakran említették a HR szakértők. Emellett nagyon fontos az idegennyelv-tudás, amiben érzékelhető némi javulás, de a pályakezdők még mindig messze elmaradnak az elvárásoktól. A pályakezdők értékelésénél egyre jobban előtérbe kerülnek a személyiségi jegyek és a munkához való viszony. A munkáltatók nagy hangsúlyt fektetnek a csapatmunkához szükséges készségekre, a jó kommunikációs és a szakmai ismeretekkel párosuló problémamegoldó készségekre. A HR tanácsadók a gyakornoki programok fejlesztésében és az egyetemeken, főiskolákon működő karrier irodák tevékenységének kiterjesztésében, fejlesztésében látják a megoldást. Ezt azért is hangsúlyozzák, mert nagy problémának látják, hogy a pályakezdők jelentős része nem tudja, hogy milyen irányba induljon, milyen lehetőségeik vannak, mik az erősségeik és hol kell még fejlődniük. Emellett fontos lenne a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények közötti szálak szorosabbra fűzése. Különösen a kisebb cégek körében ritka, hogy kapcsolatot tartanak fenn egyetemekkel, főiskolákkal. A szakértők hasznosnak látják az együttműködésnek azt a formáját, amikor a cégek tájékoztatják az intézményeket és a hallgatókat egyaránt a piac szakmai elvárásairól, a lehetőségekről, trendekről, és az egyetemmel, főiskolával együtt közvetlenül segítik a végzősök elhelyezkedését. A pályakezdők bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel: A diplomás pályakezdők bruttó átlagbére 185 ezer Ft, és két év múlva várhatóan 20 %-kal magasabb bruttó bért, azaz átlagosan 223 ezer forintot kapnak. A foglalkozások között, mind a kezdő bruttó bér, mind a várható bérnövekedés tekintetében az elemző közgazdász az éllovas, ilyen végzettséggel kezdetben 223, két év múlva 276 ezer forintra számíthatnak a pályakezdők, ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a kínált bérek közötti szórás is. Őket követik a gépészmérnökök. A marketingesek piaca feltehetően telítődik, ezért bérük is viszonylag alacsony. A külföldi cégek lényegesen magasabb bért tudnak fizetni. 5

6 2. Munkaerőpiaci és gazdasági folyamatok A kilencvenes években a munkaerőpiaci folyamatokat Magyarországon a nyolcvanas évek végén bekövetkezett gazdasági szerkezetváltás és az átmeneti gazdaság hatásai alakították. Az átmeneti gazdaságokra jellemző munkahely-rombolási és teremtési hullám Magyarországon a 90-es évek második felére lecsengett. Az első években csökkent a GDP és a foglalkoztatási szint, nőtt a munkanélküliség és az inaktivitás, majd az évtized közepétől a kilencvenes évek végéig a GDP előbb lassabb, majd gyorsabb ütemben növekedett, a foglalkoztatás többnyire stagnált, de a munkanélküliség némileg visszaszorult. Az elmúlt tíz évben lezárult a munkaerőpiaci szerkezetváltás. Ennek egyik jeleként megszaporodott a felsőfokú végzettséget igénylő állások száma, és ezekben az állásokban százalékponttal, 90% fölé emelkedett a diplomások aránya. A gazdaságot ebben az időszakban dinamikus fejlődés, élénkülő beruházási aktivitás és növekvő foglalkoztatás jellemezte. A korszerű beruházások a külföldi tőke beáramlása és a külföldi multinacionális cégek megjelenése a nyugati munkakultúra meghonosodását idézte elő. A termelés és a hatékonyság növekedésével a bérszínvonal is fokozatosan emelkedhetett, ami alatt elsősorban a képzett, ill. magasan képzett munkaerő relatív bérhozamának növekedése értendő. Az ezredforduló után lassuló ütemben nőtt a GDP és a foglalkoztatás - ez utóbbi 2001-ben már csökkent -, ugyanakkor tovább csökkent a munkanélküliség is, igaz 2002-ben ismét enyhe növekedésnek indult, és 2005 folyamán ismét megugrott. A munkaerőpiaci és oktatási kutatások megállapításai a főbb tendenciák tekintetében egységes képet mutatnak. Az új foglalkozások és új technológiák megjelenése, az elkerülhetetlen munkahely-rombolási hullám és a külföldi vállalatok elvárásai elsősorban az alacsony végzettségűeket, az ipar egyes ágaiban dolgozó szakmunkásokat hozta nehéz helyzetbe és egyben leértékelte a szocializmus korában szerzett munkatapasztalatot. A változások a képzettebb, fiatal és az új követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaerőnek és a felsőfokú végzettségűeknek kedvezett [Kőrösi, 2005]. A rendszerváltás után a munkaerőpiac egyik meghatározó folyamata a felsőfokú végzettségűek robbanásszerű növekedése volt. A frissen végzett diplomások száma 1995 és 2004 között megduplázódott, 26 ezer főről 53 ezer főre emelkedett. Az oktatási expanzió a gazdaság és a beruházások dinamikus növekedése mellett ment végbe, így a diplomások többletkínálatát a bővülő gazdaság egy ideig fel tudta szívni. A 2000-es években új jelenségként felbukkanó diplomás munkanélküliség, a diplomások arányának növekedése a felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban, és egyes korosztályokban a diplomások bérelőnyének visszaesése új kérdéseket vetnek fel a kutatók és az oktatáspolitikai döntéshozók számára Relatív bérek és foglalkoztatási esélyek A kilencvenes évek vége felé a munkaerő jól illeszkedése egyre fontosabbá vált, azaz az elvártnak megfelelő végzettség bérhozama emelkedett. Ennek következtében a túlképzettség bérhozama az időszak végéig folyamatosan csökkent. A hatást csak felerősítette, hogy a túlképzettek aránya is növekedett. Számos szakmában, ahol korábban a szakmunkás végzettség is megfelelt, követelményként jelent meg az érettségi, illetve a középfokú végzettséget elváró állásokban egyre gyakoribbá vált a diplomások foglalkoztatása. Többek között ezek a megállapítások olvashatóak ki Galasi Péter [2004] túlképzéssel és alulképzéssel foglalkozó tanulmányából, amely az elvártnál magasabb illetve alacsonyabb végzettségi szintek bérhozamát elemzi a magyar munkaerőpiacon 1994 és között. Magyarországon a diplomások 6

7 számának emelkedését a felsőfokú végzettség iránti kereslet növekedése kísérte, aminek következtében a kilencvenes évek végéig a magasabb iskolai végzettség magas és emelkedő bérhozammal járt együtt. A vizsgált idősorokból kiderül, hogy től 1997-ig a megfigyelt munkavállalók iskolai végzettségi fokának (az elvégzett osztályok számának) stagnálását a munkáltatók által elvárt osztályok számának csökkenése kísérte. Ez azt jelenti, hogy 1997-ig a munkáltatók leszállították a munkahelyi követelményeket, és ennek következtében - mivel nem csökkent az átlagos képzettség - a túlképzettek aránya növekedett. Az időszak második felében, 1997 és 2002 között növekedésnek indult a szükséges iskolai végzettség és a munkavállalók által elvégzett osztályok száma is, ez utóbbi azonban gyorsabb ütemben emelkedett. A helyzet tehát nem javult, az alulképzettek aránya egyre csökkent ugyan, a túlképzetteké azonban ennél gyorsabb ütemben nőtt, mígnem 2002-re meg is haladta az előbbiek arányát. A tanulás azonban mindvégig kifizetődő maradt. Olyannyira, hogy 2001-ig a túlképzetteknél egy többletosztály bérhozama magasabb volt, mint egy osztály bérhozama az éppen megfelelő végzettséggel rendelkező munkavállalónál. A túlképzett munkavállaló által elvégzett többletosztályok bérhozama 1999 után folyamatosan csökkent, és 2002-ben a bérhozamok alapján a munkaadó a szükséges végzettséggel rendelkezőt részesítette előnyben a túlképzettel szemben. Az alulképzettek képzettségében a munkáltató elvárásaihoz képest hiányzó osztályok bérhozama a vizsgált időszakban mindvégig negatív volt, ez a hátrány azonban - sajnálatos módon mérséklődött. Aki a szükségesnél eggyel kevesebb osztályt végzett, az 1994-ben 6 százalékkal, 1997-ben már csak 5 százalékkal kevesebb bérre számíthatott. Ezt követően ismét javult a helyzet, egy hiányzó osztály 2002-ben ismét átlagosan 6 százalékkal alacsonyabb bérhez juttatta a dolgozókat. Ebben a folyamatban egyrészt a diplomások egyre népesebb táborának kiszorító hatása érvényesült, másrészt az is megmutatkozott, hogy adott végzettséghez megszerzett tudás egyre kevésbé felelt meg a munkaadóknak. Ez a kiszorító hatás - meglepő módon nem vezetett az érettségivel rendelkezők tömeges munkanélküliségéhez, mivel ezek a foglalkoztatottak újonnan létrehozott állásokban helyezkedtek el, illetve a náluk alacsonyabb végzettségűeket szorították ki a meglévő, korábban középfokú végzettséget nem igénylő állásokból. A folyamat tehát amit Kertesi és Köllő tanulmányukban [2005] részletesen ismertetnek - minden képzettségi szinten átgyűrűzve hatott a foglalkoztatásra. Kutatásuk alapján a szerzők azt az álláspontot képviselik, mely szerint egyelőre alaptalanok a diploma jelentős leértékelődésével kapcsolatos aggodalmak, melyek a felsőoktatási expanzió kapcsán erősödtek fel, és különböző fórumokon társadalmi vitát gerjesztettek. Igaz, a bértarifa felvételek adatain végzett számításaik arra mutatnak, hogy a pályakezdő kohorszok kereseti előnyének dinamikus növekedése, a évesek között leszámítva a 24 éveseket ben megtorpant és enyhén csökkenni kezdett, ami a diplomások növekvő kínálatának hatására utal. A 28 éveseknél, vagy ennél idősebbeknél - tehát annál a korosztálynál, amely általában már túljutott a pályakezdéssel járó álláspróbálgatás, és gyakoribb munkahely változtatás időszakán - az átlagos korú érettségizettekhez viszonyított bérhozam további növekedését tapasztalták. A relatív bérek alakulását ennél differenciáltabban is vizsgálták. Ehhez három diplomás foglalkozási csoportot különböztettek meg aszerint, hogy azokban a fiatal diplomások aránya nő, csökken vagy viszonylag változatlan. Azonosítottak emellett egy negyedik, diplomát nem igénylő csoportot is, az ügyviteli-irodai foglalkozások csoportját, mert úgy találták, hogy ebben az elmúlt tíz évben jelentős volt a fiatal diplomások beáramlása. Az így azonosított foglalkozási csoportok szerinti vizsgálataik szintén nem erősítették meg a diplomás pályakezdők, vagy legalábbis a 7

8 fiatal diplomások drámaian romló elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatos aggodalmakat. Erre abból következtetnek, hogy 1995 és 2003 között épp a fiatalodó és az ügyviteliirodai foglalkozásokkal kapcsolatban - tehát azoknál, amelyekben a legnagyobb volt a diplomás fiatalok beáramlása csökkent a KSH által regisztrált munkanélküliség 1, mind a fiatal (21-35 éves) ill. idősebb (35+ éves) diplomások között, mind az érettségizettek körében. Ezt részben alátámasztják a munkanélküliséget szigorúbb kritériummal, a fizetett munkát akaró nem foglalkoztatottak arányának vizsgálatával végzett elemzéseik. A hároméves időszakokra kiátlagolt mutatók alapján a frissen végzett diplomások beáramlása által jobban érintett foglalkozások körében javultak, vagy változatlanok maradtak mind a piacon lévő, mind a frissen piacra lépő diplomások, de még az érettségizett alkalmazásban nem lévők elhelyezkedési esélyei is. Mindemellett arra mindenképp fel kell hívni a figyelmet, hogy míg az es időszak és az es időszakban szinte minden foglalkozási csoportban, fiatal és idősebb diplomások, ill. érettségizettek körében egyaránt szembetűnő volt a javulás, az utolsó vizsgált évhármas, átlaga már a javuló tendencia megtorpanására, utal. Érdekes módon a fizetett munkát akaró nem foglalkoztatott fiatal diplomások aránya azok között emelkedett, akik elöregedő (kevés frissdiplomás beáramlását tapasztaló) vagy stabil korösszetételű állásokban próbáltak elhelyezkedni, de a fiatalodó diplomás foglalkozásokban sem javultak tovább az esélyek. Galasi Péter [2004] az ÁSZF bértarifa-felvételének az közötti időszakra vonatkozó adatait elemezve szintén arra jutott, hogy az ezredforduló körül rohamos emelkedésnek indult a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozó diplomások aránya. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy míg a vizsgált időszakban a felsőfokú végzettségűek aránya is folyamatosan növekedett, ebből nem következett a diplomás foglalkoztatottak bérelőnyének csökkenése, sőt az időszak egészét nézve nőtt a relatív bérük. A szerző ezt azzal támasztja alá, hogy eközben nőtt azoknak a foglalkozásoknak az aránya is, amelyekben a felsőfokú végzettségűek bérelőnye eléri, vagy meghaladja a 44 %-ot (az 1994 éves átlagos bérprémium szintjét), szemben az ugyanebben a foglalkozásban dolgozó, középfokú végzettségűekkel szemben. Az ilyen értelemben kiemelt (44%-nál nagyobb bérprémiumos) foglalkozások aránya 1997 és 2002 között jelentős mértékben, 12%-ról 31%-ra emelkedett a vizsgált mintában. A diplomások bérelőnye a legtöbb korosztályon belül kétségkívül magasabb ma, mint a kilencvenes évek közepén. Kertesi és Köllő elemzései ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy a fiatal kohorszokban a bérelőny folyamatos növekedése 2000-ben megtorpant és hanyatlani kezdett. Ez alól csak a évesek jelentenek kivételt, akiknek a bérelőnye tovább növekedhetett, feltehetően azért, mert re ez lett az első olyan diplomás generáció, amely már a rendszerváltozás után szerezte a felsőfokú végzettséget, a korszerűbb tudást és már egy kialakuló piacgazdaságban tehetett szert közel tízévnyi munkatapasztalatra. A és a éves korosztályban 2000 és 2004 között jelentősen visszaesett a diplomások relatív bére, ami kétségkívül arról tanúskodik, hogy a kereslet megállt, miközben a kínálat tovább emelkedett. A bérelőnyök 2000 előtti gyors növekedése pozitív árjelzést adott a fiatalok számára, akik ennek hatására egyre nagyobb arányban áramlottak a felsőoktatásba majd onnan a diplomás és egyre gyakrabban a diplomát nem igénylő állások munkaerőpiacára. A kilencvenes évek közepétől, részben a felsőoktatási létszámkorlát fokozatos megemelésének hatására a felsőoktatás nappali tagozatos létszáma több mint másfélszeresére nőtt. 1 munkanélküliek száma / (foglalkoztatottak száma + munkanélküliek száma) 8

9 Ábra: Frissen végzett diplomások száma (ezer fő) 60 Frissen végzett diplomások száma (ezer fő) összesen nappali tagozat nem nappali tagozat Forrás: ÁFSZ A diplomások egyre bővülő kínálatát a piac növekvő kereslete 1999, 2000-ig még ellensúlyozta, ám az ezredforduló után, a gazdasági növekedés ütemcsökkenésével együtt mérséklődni kezdett a felsőfokú végzettség iránti kereslet. Ezt természetesen differenciáltan kell szemlélni, mivel a kimagasló képességű diplomások továbbra is rendkívül keresettek maradtak. Mindezzel együtt a diplomások körében regisztrált munkanélküliségi ráta nem emelkedett számottevően. Ez részben annak a kedvező jelenségnek tudható be, hogy a gazdasági konjunktúra enyhülésével együtt 2000 után a felsőoktatási intézmények kibocsátása is mérséklődött. Galasi és Varga [2005] megállapították, hogy az 1993 és 2002 közötti időszakban a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási esélyei mindvégig meghaladták a három alacsonyabb szakmunkásképző, szakközépiskolai és gimnáziumi végzettséggel rendelkező pályakezdők esélyeit. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási esélyei azonban folyamatosan csökkentek, a relatív előnyük pedig jelentősen megcsappant a három alacsonyabb végzettséggel szemben. A felsőfokú végzettségűek előnye 1997-től kezdve előbb gyorsabban, majd valamivel lassabban mérséklődött, miközben az alacsonyabb végzettségűek mindhárom csoportjának foglalkoztatási esélyei hol csökkentek, hol nőttek, hol stagnáltak. Az évtized végétől új jelenségként megnövekedett a felsőfokú végzettségű pályakezdő munkanélküliek aránya, 1998 és 2002 között 4,4 százalékról 9,6 százalékra. Tartósan kedvezőtlen tendenciáról azonban csak akkor beszélhetünk az éppen piacra lépő munkavállalók helyzetének tekintetében, ha a kilencvenes évek elején megfigyelt kereslet vezérelte munkahely-szerkezeti átalakulás lelassul, vagy megáll. 9

10 Ábra: A felsőfokú végzettségű regisztrált pályakezdő munkanélküliek éves átlagos száma (fő) * diplomások összesen főiskolai végzettségűek egyetemi végzettségűek * jan.-aug. átlaga Forrás: ÁFSZ 2.2. A diplomás munkanélküliségre ható tényezők Kertesi Gábor és Köllő János [2001] kutatása is rámutatott arra, hogy a magasan képzett munkaerő iránti keresletet ösztönző, és különösen a fiatalabb korosztályokat felértékelő technológiai változás motorját Magyarországon a külföldi tőkeberuházás jelenti. A Magyarországra áramló külföldi közvetlen befektetések értéke három évig tartó csökkenés után 2004-ben először emelkedett. Ezzel együtt szembetűnő a csökkenő tendencia, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egyre jelentősebb a spekulatív beruházások szerepe. Ez azonban csupán egyike lehet azoknak a hatásoknak, amelyek magyarázatul szolgálhatnak arra az új jelenségre, hogy az utóbbi 4-5 évben a keresletnövekedés elmaradt a frissdiplomások számának növekedésétől. A főiskolai végzettségű pályakezdők foglalkoztatási esélyei erőteljesebben erodálódtak, és a foglalkozások szerinti bontásban is kitűnik néhány terület, ahol jelentősen rosszabbak lettek a diplomás pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei. Szembetűnően magas a munkanélküliség például a tanár a jogász és a mezőgazdasági mérnők végzettségű frissdiplomások között, de romlottak a pályakezdő közgazdászok egyes csoportjainak kilátásai is. A gazdasági környezet hatásai mellett lehetséges magyarázatként merül fel a piaci kereslet és a felsőfokú intézmények kibocsátása közötti összhang hiánya. Ezt a hatást ráadásul felerősíti az a tendencia, hogy egyre növekszik a diákok felsőoktatásban töltött éveinek száma, vagyis meghosszabbodott a tanulmány megkezdése és a diploma megszerzése közötti időszak. Ezzel megnövekszik annak a valószínűsége, hogy a felsőoktatási intézmény, azaz a tudományterület kiválasztásánál kedvező elhelyezkedési és kereseti lehetőségekkel kecsegtető munkakörökben a végzés időpontjára telítődik a piac, és csökken a kereslet. Magyarország uniós csatlakozásával, és a munkaerő szabad áramlása előtt álló akadályok fokozatos lebontásával kezdetét vette egy újabb munkaerőpiaci átrendeződés, ami a kereslet és kínálat egyensúlytalanságának erősödéséhez vezethet. Ebben a folyamatban nem csak a magasan képzett diplomás, nyelveket 10

11 beszélő munkavállalók kivándorlásával kell számolni, hanem azzal is, hogy ha a felsőoktatás nem tud minden területen lépést tartani a piaci igényekkel, akkor a külföldi és magyar cégek egyaránt fontolóra vehetik magasan képzett külföldi szakemberek Magyarországra csábítását, amivel a versenyt tovább élesítenék a munkaerőpiacon. Összességében megállapíthatjuk, hogy az elmúlt öt évben érezhetően megváltozott a fiatal diplomás álláskeresők helyzete. A frissdiplomások elhelyezkedési esélyei azonban nem általánosan romlottak, és nem a diploma elértéktelenedéséről van szó. A jelek szerint egy telítődési folyamat vége felé közeledünk, a magyar gazdáság minden bizonnyal nem fog olyan gyors ütemben növekedni, mint a kilencvenes évek második felében, így a verseny a pályakezdők munkaerőpiacán is élesedik. A bérek több foglalkozásban a helyükre kerültek, azaz a fiatal diplomások bérelőnye mérséklődött, és a bővülő kínálat következtében jobban előtérbe került a felsőfokú végzettséget igazoló papírral szemben a magas színvonalú, alkalmazható, termelékeny szaktudás, illetve a nyelvvizsga bizonyítvánnyal szemben a használható nyelvtudás. Egyes területeken a frissdiplomások iránti kereslet nemhogy csökkent, hanem még növekedett is az utóbbi években. Más végzettségekkel azonban jelentősen romlottak az elhelyezkedési esélyek. Nagy kérdés, hogy a következő években hogyan alakul ez a folyamat, különösen a 2006-ban életbe lépő új felsőoktatási jogszabályok következtében, amelyek lerakják a bolognai folyamathoz való csatlakozás első mérföldkövét. Ennek keretében Magyarországon fokozatosan kialakul a többciklusú képzési rendszer. Az új rendszer egyrészt megnehezítheti az előrejelzéseket, mivel bizonytalanabbá válik, hogy a felvett hallgatók milyen felsőoktatási pályát fognak végigjárni, továbbtanulnak egyetemi, illetve mester szinten, vagy sem, vagy áttérnek-e majd a felsőfokú szakképzésre. Másrészt kedvező hatása is lehet az új rendszernek, mivel a hallgatók az első évek során eldönthetik, hogy számukra milyen végzettség, milyen mély szakismeret szükséges. Ezzel rugalmasabbá válhat a felsőfokú végzettségűek kínálata, a piaci elvárások és igények még a felsőoktatás első két vagy akár harmadik évében is hatással lehetnek a fiatalok döntéseire. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tovább javuljanak a felsőfokú intézmények és a vállalati szféra közötti kölcsönös tanácsadói kapcsolatok, a kommunikációs csatornák, és fejlődjenek az együttműködési lehetőségek. 11

12 3. A kutatás célja A kutatás egy kismintás empirikus felvétel eredményeire és szakértői interjúkból levont következtetésekre alapozva kívánja felmérni a magyar vállalkozások diplomás pályakezdők iránti keresletét, és az ezt mozgató tényezőket, a felsőfokú tudással kapcsolatos igényeket és elvárásokat. A kutatás célkitűzése továbbá feltárni olyan kölcsönhatásokat, amelyek mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban hozzájárulhatnak a felsőoktatási intézmények kibocsátása és a vállalkozások kereslete közötti egyensúly kialakulásához. A kutatás eredménye szakmai támpontot nyújthat olyan oktatáspolitikai döntések előkészítéséhez, amelyek a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti összhang javítását, a képzés elvárásoknak megfelelő fejlesztését célozzák meg. 4. A felmérés és a minta jellemzői Az elemzéshez szükséges adatok és információk megszerzéséhez októbernovemberében két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 121 cég, és egy szakértői interjúsorozatot 30 cég, illetve szervezet körében. Az interjúsorozat keretében a következő szakértőket kérdeztük meg: Humán erőforrás tanácsadó és szolgáltató cégek vezetői, tanácsadói Feldolgozóipari cégek vezetői, humán erőforrás vezetői Kereskedelmi, szolgáltató és közszolgáltató cégek vezetői, humán erőforrás vezetői Karrier-tanácsadó szakértők Egyetemek, főiskolák karrier-tanácsadó irodáinak szakértői A szakértők által elmondottak az esetek többségében széleskörű, sokéves (számos esetben több évtizedes) tapasztalatról tanúskodnak. Különösen hasznosnak bizonyult az egyetemeken és főiskolákon működő karrier- és pályaválasztási tanácsadó irodák felkeresése, mert ezeken a helyeken nem csak a már aktívan állást kereső diplomás pályakezdőkkel, hanem a munkavállalás, vagy éppen szakirányválasztás előtt álló fiatalokkal kapcsolatos tapasztalatok is felhalmozódtak. Az interjúkban a következő három témakörre összpontosítottunk: 1. Diplomás pályakezdők iránti kereslet, trendek és várakozások 2. Diplomás pályakezdők készségeivel, az egyetemekkel/főiskolákkal és szakirányokkal való elégedettség, hiányosságok, elvárások és az elvárások várható változása 3. A kibocsátók és felhasználók, azaz az egyetemek/főiskolák és a cégek közötti kapcsolattartás, információáramlás gyakorlata, változtatási javaslatok Az interjúkból leszűrt következtetéseket a kérdőíves felmérés eredményeinek ismertetésével együtt mutatjuk be. Eközben figyelmet fordítunk arra, hogy a két - különböző módszerrel végzett - kutatás megállapításai mennyiben erősítik meg, egészítik ki, vagy esetleg cáfolják egymást. A kérdőíves felmérés 121 cégből álló mintáját többnyire export-orientált, túlnyomórészt feldolgozóipari és kereskedelmi szolgáltató vállalkozások alkotják, melyek között vegyesen szerepelnek magyar és külföldi tulajdonú cégek. Jelenlegi üzleti helyzetük 12

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése Tóth István János, PhD ügyvezető Előadás a Felsőoktatási Kerekasztal

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS Dátum: 2004.06.23. SORSZÁM:. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD A PM szakma tükre 2015 Török L. Gábor PhD Az üzleti kilátások megítélése Üzleti kilátások/prognózisok 2015-re, és a korábbi prognózisok adatai Várakozások 2015-re vonatkozóan Induló projektek Pesszimista

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Budapest, 2012. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Munkahelyi kompetencia-követelmények, iskolai végzettség és kereset

Munkahelyi kompetencia-követelmények, iskolai végzettség és kereset Munkahelyi kompetencia-követelmények, iskolai végzettség és kereset Előzetes eredmények a KTI kompetencia-adatfelvétel alapján Hermann Zoltán MTA KRTK KTI Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás Szirák,

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde. Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Főiskolai Kar Természettudományi Kar

Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde. Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Főiskolai Kar Természettudományi Kar Munkaerő-piaci helyzetkép a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a természettudományi szakos hallgatók esetében Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Érdemes diplomát szerezni Magyarországon vagy munkanélküliség vár a pályakezdő diplomásokra?

Érdemes diplomát szerezni Magyarországon vagy munkanélküliség vár a pályakezdő diplomásokra? Érdemes diplomát szerezni Magyarországon vagy munkanélküliség vár a pályakezdő diplomásokra? Elemzés a diplomások munkaerő-piaci helyzetéről Budapest, 2012. augusztus Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei sajtóanyag Budapest, 2014. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Budapest, 2012. augusztus Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben