DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOK EURÓPÁBAN AZ ALAPVETŐ PROBLÉMÁK ÁTTEKINTÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL KELET-KÖZÉP- EURÓPÁRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOK EURÓPÁBAN AZ ALAPVETŐ PROBLÉMÁK ÁTTEKINTÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL KELET-KÖZÉP- EURÓPÁRA"

Átírás

1 DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOK EURÓPÁBAN AZ ALAPVETŐ PROBLÉMÁK ÁTTEKINTÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL KELET-KÖZÉP- EURÓPÁRA 1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS CSÖKKENŐ TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁMOK: TENDENCIÁK ÉS AZ AZOKRA ADOTT SZAKPOLITIKAI VÁLASZOK TERMÉKENYSÉGI TENDENCIÁK ÉS AZ EZEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK AZ ÚJ FÉRFISZEREP SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK ÉS A REFORMOK IRÁNYA A SZAKPOLITIKÁK HATÉKONYSÁGA VÁLTOZÓ DEMOGRÁFIAI SZERKEZET, TÁRSADALMI ÖREGEDÉS A TÁRSADALMI ÖREGEDÉS TENDENCIÁI NÖVEKVŐ VÁRHATÓ ÉLETTARTAM A 65 ÉVNÉL IDŐSEBB NÉPESSÉG KÖRÉBEN FÜGGŐSÉGI RÁTA, IDŐSKORI FÜGGŐSÉGI RÁTA ÖREGEDÉS ÉS A NYUGDÍJRENDSZER REFORMJAI A NYUGDÍJASOK ELSZEGÉNYEDÉSE? IDŐSÖDÉS ÉS FOKOZÓDÓ KERESLET A TARTÓS ÁPOLÁSRA ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ TENDENCIÁI KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK IRODALOM

3 BEVEZETÉS A jóléti állam átalakulásának vagy, ahogy sokan fogalmaznak, válságának gyökerei az egyik legfontosabb témáját jelentik az elmúlt két évtized jóléti állammal kapcsolatos kutatásainak. Ezek rámutatnak, hogy az 1970-es évek gazdasági válságai, a neoliberális ideológia terjedése és a szakszervezetek jelentőségének zuhanásszerű csökkenése mellett a népesedéssel kapcsolatos problémák is kulcsszerepet játszanak a jóléti állam hosszú távú fenntarthatósága szempontjából. Röviden: a csökkenő termékenységi arányszámok és a megnövekedett várható élettartam melyeknek eredője a társadalmi öregedés együtt a munkaképes korú népesség fogyását, és ebből következően az adóbevétel csökkenését eredményezi. A jóléti állam előtt álló demográfiai kihívásokat legátfogóbb módon talán a nemi szerepek társadalomban és családban megfigyelhető változásainak, illetve annak viszonyában vizsgálhatjuk, hogy ezen változások miként tették idejétmúlttá a kenyérkereső férfi szociálpolitikai családmodelljét (male breadwinner model) a nyugati társadalmakban. A jóléti állam válságáról szóló 1994-es cikkében Nancy Fraser rámutat, hogy a nyugati kapitalista jóléti államokat aláásó tényezők között van egy, amely abszolút meghatározó, és ez a társadalmi nemi szerepek régi rendjének felbomlása (Fraser 1994, p. 591). Fraser szerint a posztindusztriális korban a nők munkaerő-piaci szerepvállalásának erősödése eredményeképpen elmozdulás figyelhető meg a társadalmi nemi szerepekben. A jóléti állam ráadásul új kihívásokkal találta szemben magát, méghozzá egy olyan korban, melyet a költségvetési korlátok jellemeznek: a növekvő kiadások olyan, új szakpolitikai eszközök kifejlesztését teszik szükségessé, melyek segítségével kielégíthetőek a lakosság egyre növekvő szükségletei. Jelen dolgozat az alapvető problémák ismertetésén keresztül rövid áttekintését kívánja adni a demográfiai kihívásoknak, bemutatja az ezen kihívásokra adott különböző szakpolitikai válaszokat, és fel kívánja vázolni az utóbbi évek reformjai által kijelölt főbb irányokat, különös tekintettel a kelet-közép-európai országokra. Legkimerítőbben a termékenység és a családpolitika kérdéséről lesz szó (1. rész), majd a 2. részben rátérünk az öregedő népesség problémájának általános ismertetésére. A 3. rész röviden vázolja a nemzetközi migráció kérdéseit. 3

4 1. CSÖKKENŐ TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁMOK: TENDENCIÁK ÉS AZ AZOKRA ADOTT SZAKPOLITIKAI VÁLASZOK 1.1. TERMÉKENYSÉGI TENDENCIÁK ÉS AZ EZEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A termékenységi arányszám egyike azoknak a tényezőknek, amelyek jelentős hatással bírnak a társadalmi öregedés jelenségének dinamikájára. A második világháború utáni évtizedekben az OECD államok népessége növekedő tendenciát mutatott. Egy ponton azonban amely a legtöbb ország esetében a hatvanas évek végére esett a fejlett nyugateurópai államok termékenységi arányszáma zuhanni kezdett (lásd 1. ábra). Az OECD országok esetében 1960 és 1980 közé tehető az általános hanyatlás időszaka, amikor is a 15 és 44 év közötti nőkre számított teljes termékenységi arányszám (TRF, total fertility rate) 2,88-ról 1,87-re csökkent (Castles 2003). 1. ábra: Teljes termékenységi arányszám néhány európai országban ,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0 Iceland France Sweden UK Greece Latvia Czech Republic Lithuania Italy Germany Hungary Poland Izland Franciaország Svédország Egyesült Királyság Görögország Lettország Cseh Köztársaság Litvánia Olaszország Németország Magyarország Lengyelország Forrás: ENSZ népesedési statisztika Alaposabban szemügyre véve az újabb, vagyis az 1995-től napjainkig tartó tendenciákat, azt látjuk, hogy a termékenységi arányszám sok ország, különösen az északi országok, valamint Franciaország és az Egyesült Királyság esetében újra megemelkedett. Az OECD országok egyes csoportjai azonban eltérő termékenységi tendenciákat mutatnak: a 4

5 dél-európai régióban továbbra is a termékenységi arányszámok csökkenése jellemző. Speciális a kelet-közép európai országok helyzete, mely régió néhány kelet-ázsiai ország mellett a legeslegalacsonyabb termékenységű országok régiójának számít (OECD 2011). Érdemes megjegyezni, hogy a kelet-közép-európai országokban az államszocializmus nyolcvanas évek végi összeomlását megelőzően viszonylag magas volt a teljes termékenységi arányszám (TFR), ám a kilencvenes és kétezres években drámai zuhanásba kezdett. Mi magyarázza ezeket a tendenciákat? A rendelkezésre álló adatok és módszerek nem teszik lehetővé, hogy külön-külön vizsgáljuk az egyes tényezők hatását. A termékenységet valószínűsíthetően befolyásoló tényezőket ezért csoportosítani szokás, méghozzá a következőképpen: gazdasági (pl. GDP növekedése, egyéni gazdasági teljesítőképesség), kulturális (pl. a családdal kapcsolatos attitűdök) és szakpolitikai tényezők (intézményi környezet, társadalmi nemi berendezkedés). A tényezők ezen három alapvető csoportját egyéni és strukturális szinten lehet vizsgálni. A tárgyalt változások tekintetében a kutatók különbséget tesznek még a hosszú távú átalakulások (például a gyermekvállalással vagy a gyermekneveléssel mint befektetéssel kapcsolatos szemléletben) és mindig fennálló jelenségek (pl. gazdasági válságok, a szakpolitikai eszközök bevezetésének időzítése stb.) között. Az 1. táblázatban felsoroltunk néhány, a termékenységet befolyásoló tényezőt. 1. táblázat: A termékenységi tendenciákkal kapcsolatos néhány magyarázat Tényező/magyarázat Gazdasági növekedés Gyermekvállalással kapcsolatos társadalmi normák Házasság és szülés A gyermekvállalás közvetlen és közvetett költsége A termékenységre gyakorolt hatása A TFR és az egy főre jutó GDP között inverz-j formájú kapcsolat van (Luci és Thévenon 2010), vagyis a GDP egy főre jutó növekedésével a TFR először csökken, majd nő. Ez egybeesik a nők magasabb munkaerő-piaci részvételével. A család továbbra is az értékhierarchia csúcsán található, de az életmódban és a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének módjában beállt változások a gyermekvállalás későbbre tolódásához vezethetnek. Azokban az országokban, ahol nő a házasságon kívüli születések száma, nő a TFR is (kivétel: Magyarország és Ausztria). A gyermekes családok jövedelmük jelentős részét költik lakhatásra és oktatásra. Az oktatás növekvő költségei arra sarkallják a szülőket, hogy kevesebb gyereket vállaljanak, akiknek az iskoláztatásába így többet tudnak befektetni (ez a minőség-mennyiség kompromisszum, Becker 1981) Forrás: Összeállítva az OECD 2011 alapján Azon kívül, hogy megtaláljuk a közös tendenciák okát, az is fontos, hogy megértsük, mi okozza az egyes országok közötti eltéréseket. Ezzel kapcsolatban McDonald (McDonald 2000, 5

6 2002) a nemek közti méltányosságról 1 szóló elméletében a nőknek a társadalomban betöltött változó szerepei és a társadalmi intézmények közötti kölcsönhatást emeli ki. McDonald eredményei azt mutatják, hogy míg a nők iskolai végzettségének és munkaerőpiaci részvételük arányának növekedése növeli életesélyeiket, a munkaerőpiacon továbbra is jelen vannak a nemi alapú egyenlőtlenségek, melyeknek oka a foglalkoztatásban törést okozó gyermekvállalás. Más szóval, a nőket még mindig sújtja az ún. motherhood penalty [szó szerint: anyaságért járó büntetés], vagyis az anyasággal járó hátrányok összessége. Mind magasabb iskolai végzettségük továbbá arra sarkallja a nőket, hogy egyenlőbb viszonyokra tartsanak igényt a családon belül. A társadalmi intézmények különböző stratégiákat alkalmaznak ezen potenciális konfliktus feloldása érdekében. Individualista jellegű intézményi berendezkedés esetén a nemek közti méltányosságot, a nők függetlenségének, valamint munkaerő-piaci lehetőségeinek növelését olyan intézkedésekkel igyekeznek elérni, melyek csökkentik az anyasággal járó hátrányokat, továbbá segítenek a nőknek abban, hogy egyenlő pozíciót alkudjanak ki maguknak a családban és/vagy háztartásban. Mivel az efféle intézményi hozzáállás segít a McDonald által leírt konfliktus enyhítésében, fokozódik a nők gyermekvállalási hajlandósága. Ez megmagyarázza az északi országokban és Franciaországban tapasztalható kedvező termékenységi tendenciákat ezekben az országokban a családok nagyfokú állami támogatásban részesülnek, melyek közül különösen a gyermekgondozási szolgáltatások, a (főleg az északi országokban) az apák számára előírt kötelező szülői szabadság, és azok az általános intézkedések lényegesek, melyek támogatják a nők munkavállalását. Mindezek eredményeképpen ezen országokban magas a nők gazdasági aktivitási mutatója. Ezzel szemben, a familiarista intézményi berendezkedés (amely a függő családtagokról való gondoskodásban a családnak szánja a legfontosabb szerepet) azokat a normákat, értékeket és/vagy intézkedéseket preferálja, amelyek a hagyományos társadalmi nemi szerepeket erősítik. Következésképpen, a konfliktus, amely a nők rendelkezésére álló új szerepek és lehetőségek, illetve az anyasággal járó hátrányok és a háztartáson belüli egyenlőtlen viszonyok között feszül, arra készteti a nőket, hogy elhalasszák a gyerekvállalást, vagy akár teljesen le is mondjanak róla. A familiarista berendezkedésű országokban továbbra is alacsony a nők gazdasági aktivitási rátája. Ez a kép jellemzi Dél-Európát és általában véve azokat az országokat, ahol tartják magukat a társadalmi nemekkel kapcsolatos konzervatív attitűdök, és ahol a szociálpolitika igyekszik a kisgyermekekről való gondoskodás felelősségét kizárólag az anyákra helyezni. 1 A nemek közti méltányosság kifejezést általában szűkebb értelemben véve használják, mint a nemek közti egyenlőséget, és inkább vonatkozik az erőforrások elosztására, valamint összefüggésben van a hatékonysággal (Razavi és Miller 1995). McDonald a fentiek szerint alkotta meg a fogalmat, és ebben a részben mi is így használjuk. A dolgozat további részében a nemek közti egyenlőség kifejezést használjuk, amely tágabb jelentéssel bír, és napjainkban a használata is elterjedtebb. 6

7 TFR Ha azonban meg akarjuk érteni McDonald rendszerét, egy lépéssel hátrébb kell kezdenünk. Hogyan is szól az anyasággal és a munkavállalással kapcsolatos hagyományos érv, és honnan ered ez a familiarista elgondolás? A második világháború után kialakult alapgondolat azt hangsúlyozta, hogy a család és a karrier közti feszültség feloldására egyetlen, igen egyszerű megoldás létezik: mivel a terhesség általában együtt járt a házassággal, a házasság kezdetekor a nő hátat fordított a fizetett munka világának. Ebből az következett, hogy a családot a férfiak tartották el. Csakhogy, a második világháború utáni időszak, tehát azok az évek, amikor a fenti mintát megfigyelték, egész bizonyosan [...] egy torz korszak volt (Castles 2003:218), köszönhetően alighanem a háború utáni egyedülálló gazdasági fölöslegnek, amely lehetővé (és gyakran kötelezővé ) tette, hogy sok nő kizárólag a háztartási feladatokra összpontosítson. Következésképpen, egészen az 1980-as évek elejéig, a nők alacsonyabb gazdasági tevékenységi mutatója makro- és országos szinten is általában előrejelzője volt a magasabb termékenységnek; az 1980-as évek elején azonban a helyzet az ellenkezőjére fordult, és a termékenységi arányszám elkezdett pozitívan korrelálni a nők munkaerő-piaci aktivitási mutatójával (Brewster és Rinfuss 2000) (lásd a 2. és 3. ábrát). 2. ábra: A nők munkaerő-piaci részvétele és a teljes termékenységi arányszám közti kapcsolat, ,5 3 2,5 2 1,5 1 0, A nők aktivitási rátája Forrás: Brewster és Rinfuss 2000, p

8 TFR 3. ábra: A női foglalkoztatottság és a teljes termékenységi arányszám közti kapcsolat, ,00 1,50 1,00 0,50 0, Női foglalkoztatási ráta Forrás: Eurostat (foglakoztatási ráták), OECD (termékenységi arányszámok). A társadalmi nemek közti méltányosság elmélete több más megközelítéssel együtt döntően hozzájárult a nyugati országok termékenységi tendenciái közti különbségek megértéséhez. Több másik elmélettel együtt ösztönzést adott azon megközelítéseknek, melyek a nők döntésének (women s agency), azaz a különböző lehetőségek közti választás szabadságának jelentőségét hangsúlyozzák. Azt, hogy az intézményi környezet és a családpolitika miként befolyásolja a nők képességét (capacity), Sen (1992) munkája alapján Korpi (2000) vizsgálta tovább. Korpi a férfiak és a nők döntési lehetőségei közti egyenlőtlenségeket (gendered agency inequality) kezdte vizsgálni, és rámutatott, hogy a különböző szociálpolitikai modellek más és más módon befolyásolják azt a fajta egyéni szabadságot, mellyel a nők és a férfiak választhatnak a különböző szerepkombinációk közül (different combinations of functionings). A szerepkombinációk itt arra vonatkozik, hogy valakinek egyszerre lehet karrierje és családja. Több feminista kutatóval együtt (Lewis 1993; Orloff 1993; Hantrais és Mangen 1994; Folbre 1996; Gauthier 1996), akik rámutattak, miként teremtik meg az individualista társadalmi intézmények a két kereső/két karrier családtípus lehetőségét a férfi kenyérkereső vagy familiarista társadalmi nemi berendezkedéssel szemben, Ann Orloff (1993) azt vizsgálta, mennyiben állnak a nők rendelkezésére azok a képességek, amely egy független háztartás létrehozásához és fenntartásához szükségesek. Milyen képet mutat a kelet-közép-európai helyzet Európa más részeivel összehasonlítva? A csökkenő termékenység okait feltárni próbáló kutatók gyakran a piacgazdaságra való áttérést kísérő életszínvonal-csökkenéssel, és a családok állami támogatásának egyidejű megvonásával magyarázzák a jelenséget (Saxonberg és Sirovatka 2006; Kotowska et al. 2008). A kelet-közép-európai helyzet elsősorban az 8

9 államszocializmus eredményeképpen némiképp sajátos kontextusát teremtette a társadalmi nemi szerepek fejlődésének, legalábbis ami a foglalkoztatást és a termékenységi mintákat illeti. A kelet- és kelet-közép-európai országok átalakulásával foglalkozó kutatók rámutattak, hogy ezek a társadalmak egy sajátságos modernizációs időszakon mentek keresztül többnyire a második világháború utáni első években, amikor is a nők munkaerő-piaci részvétele része volt az szocialista gazdaságok kiépítésére irányuló nagy tervnek (Barany és Völgyes 1995; Mieczkowski 1982). A gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való egyre jobb hozzáférés és a családoknak juttatott állami támogatás célja szintén a termékenység serkentése volt. Ezt azonban nem kísérte semmiféle törekvés arra nézve, hogy a férfiak egyenlő részt vállaljanak a háztartási és gondozási feladatokból. Ebből következően, az államszocializmus évei alatt a nemek közti egyenlőséget előmozdítani szándékozó politikák komoly kettős terhet róttak a nőkre (Heinen 1997). Az államszocialista rendszer összeomlása után, a piacgazdaság bevezetésével járó megszorításokat a konzervatív értékek megjelenése kísérte, melynek az újra maszkulin jelleget öltő közpolitikák és az anti-feminizmus szolgáltatott keretet (Fuszara 1991; Gal és Kligman 2000; Watson 1993; Verdery 1994; Einhorn 1995; Penn 1994; Snitow 1993). A közpolitikákban mindez a családok és a dolgozó anyák számára juttatott támogatások visszavonásában mutatkozott meg. Ez különösen jellemző volt a posztkommunista országokra, ahol nagyban visszaesett a nők munkaerő-piaci részvétele, ami hozzájárult a termékenységi arányszámok csökkenéséhez. Ebben a tekintetben a kelet-közép-európai országok sokban hasonlítanak a konzervatív dél-európai társadalmakra, ahol a szakpolitikák és az intézményes környezet sem az új realitásokat, sem a nők igényeit nem veszik figyelembe, és ennek következtében a nők lemondanak a gyerekvállalásról. TERMÉKENYSÉG ÉS NEMEK KÖZTI MÉLTÁNYOSSÁG: FONTOSABB PONTOK/KÉRDÉSEK Általános hosszú távú tendenciaként a termékenységi arányszám csökkenése figyelhető meg, de egyes országokban újabban megemelkedett a termékenységi ráta Kelet-Közép-Európában a termékenység csökkenése jellemző. A magas termékenységi arányszámok együtt járnak a nők gazdasági aktivitásának magas arányával, továbbá az olyan individualista társadalmi intézmények működésével, melyek keresőként és családanyaként is támogatják a nőket. A familiarista, konzervatív intézményi környezet ezzel szemben gyakran megfosztja a nőket a szabad cselekvés (agency) lehetőségétől. Ez azokban az országokban figyelhető meg, ahol alacsony a termékenységi szint. 9

10 1.2. A kelet-közép-európai országok helyzete miért hasonlít a konzervatív, alacsony termékenységű déli országokéhoz? Milyen szerepet játszanak ezekben az országokban az antifeminista érzületek? Milyen különbségek fedezhetők fel a régió egyes országai között? Mit tanulhatnak a régió országai egymástól és a nyugat-európai országoktól? AZ ÚJ FÉRFISZEREP Fontos, hogy a társadalmi nemi szerepek változása nem csak a nőket érinti még ha vannak is arra utaló jelek, hogy a férfiak nehezen fogadják el az új helyzetet. Az átfogó időmérleg-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a házimunka terhét még mindig a nők viselik, különösen azokban az országokban, ahol továbbra is a konzervatív társadalmi nemi szerepek a legelterjedtebbek (lásd a 4. ábrát). 4. ábra: A háztartási tevékenységekre fordított idő nemek közti különbsége 03:50 03:21 02:52 02:24 01:55 01:26 00:57 00:28 Olaszország Spanyolország Bulgária Lengyelország Litvánia Észtország Szlovénia Franciaország Lettország Egyesült Királyság Németország Belgium Finnország Norvégia Svédország 00:00 Forrás: Összehangolt európai időmérleg; saját számításaink (a férfiak által naponta házimunkával töltött órák száma kivonva a nők által naponta házimunkával töltött órák számából). A társadalmi nemek kapcsolatának változásait nem kizárólag a nők nézőpontjából vizsgálják. Az új férfiszerep egyik fontos elemeként az apaság is bekerült a férfiak önmegvalósításának fókuszába. Különösen érdekes az a feszültség, amely ezen új szerep, és a férfiak által uralt maszkulin kultúrában a férfiakkal mint kenyérkeresőkkel szemben 10

11 továbbra is fennálló elvárások között húzódik (Hobson 2002). Másképpen fogalmazva: a gazdasági értelemben vett családfői szerep részben gazdasági konstrukció, részben azonban a társadalmat továbbra is uraló konzervatív értékek eredménye, és a tényezők ezen két csoportja közösen, egymást erősítve gondoskodik az ideológia számára kedvező visszacsatolásról. Sok apa nem lehetőségként, hanem teherként tekint a gondoskodó szerepre; hasonlóképpen, az apasággal és a férfiak szerepével kapcsolatos társadalmi ideálok még mindig jelen vannak a munkaadók hozzáállásában, akik nehezen fogadják el, ha például egy apuka szülői szabadságot akar kivenni. Ezen feszültségek oda vezetnek, hogy szakadék alakul ki a nők és férfiak termékenységgel kapcsolatos elképzelései között bár ez is országonként változik, és több tényezőtől is függ. A 2006-os, gyermekneveléssel és családdal kapcsolatos preferenciákat vizsgáló Eurobarometer felmérés szerint Lengyelországban, Portugáliában, Cipruson és Németországban az ideális gyermekszám középértéke férfiaknál valamivel magasabb, mint a nőknél (f:2,41, n:2,05; f:2,0, n:1,71; f:2,87, n:2,65; f:2,17, n1,96), míg más országokban például Svédországban (f:2,22, n:2,66), Belgiumban (f:2,06, n:2,41), Írországban (f:2,18, n:2,27) és érdekes módon Csehországban (f:1,76, n:2,25) a nők átlagosan több gyermeket szeretnének, mint a férfiak. Ezeket az eredményeket többféleképpen is magyarázhatjuk. Feltűnő, hogy az első csoportba tartozó országok azok, melyeket familiarista társadalmaknak szokás tartani, illetve ahol a férfi-kenyérkereső modell a jellemző. A következő részben arról lesz szó, milyen következményei vannak a fent említett problémáknak a kormányok szakpolitikájára nézve. ÚJ FÉRFISZEREP: FONTOSABB PONTOK/ KÉRDÉSEK Az új férfiszerep új lehetőségeket, és az apaságban kibontakozó önmegvalósítás esélyét kínálja a férfiaknak. Ugyanakkor feszültség figyelhető meg az átalakuló apaszerep és a fennmaradó maszkulin kulturális minták között Amennyiben különböznek egymástól a férfiak és a nők ideális gyerekszámmal kapcsolatos elképzelései, milyen hatással van ez a különbség a gyerekvállalást női kötelességnek feltüntető moralizáló diskurzusra? 11

12 1.3. SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK ÉS A REFORMOK IRÁNYA Miként viszonyul a családpolitika a termékenység problémájához? A családpolitika történetére visszatekintve számos olyan eszközt találunk, amelyek a pronatalista törekvéseket voltak hivatottak előmozdítani; ugyanakkor, a termékenységi tendenciák alakulásával összhangban a politikai reformok általában vett iránya is megváltozott. Ann Orloff (2006) szerint a jóléti államok reformjainak legalábbis a nyugati országok esetében létezik egy csapásvonala, amelynek fő üzenete a következő: búcsú a maternalizmustól. Azok a reformok tartoznak ide, amelyek elérhetőbbé és hozzáférhetőbbé teszik a magas minőségű gyermek- és idősellátási szolgáltatásokat, valamint lebontják a szülői szabadság rendszerét átszövő nemi különbségtételeket (de-gendering parental leave schemes), például úgy, hogy speciális ösztönzőket és/vagy kötelezettségeket vezetnek be az apák számára. McDonald s-nak a szociális intézményekre vonatkozó individualista familiarista különbségtétele (melyet a 1.2-es pontban mutattunk be) eltérő fókusszal és változatos szakirodalmi áramlatok ihletésében a viták során segített értelmezni ezeket a változásokat. A különböző koncepciók közül következzenek most azok, amelyek meghatározzák a családés gondozáspolitikai reformok irányát. A 2. táblázat az individualista/gender-különbségeket felszámoló és a familiarista/genderkülönbségeket erősítő politikai eszközöket állítja szembe egymással. 2. táblázat: A jelenlegi reformok hangsúlyai a család és a társadalmi nemek viszonyában Fókusz INDIVIDUALISTA, GENDER-KÜLÖNBSÉGEK FELSZÁMOLÁSA FAMILIARISTA, GENDER-KÜLÖNBSÉGEK ERŐSÍTÉSE Az embereket egyéneknek vagy egy család tagjainak tekintik-e a szociális jogok szempontjából Biztosít bizonyos jogokat a gyermekeknek Munkavállalásra ösztönzi a nőket, különösen az anyákat Kisebb a befizetések arányában kapott szociális ellátások (elsősorban a nyugdíjak) jelentősége Az anyák esetében a részmunkaidős foglalkoztatást támogatja Az özvegyi nyugdíjak megtartása A juttatások és szolgáltatások igénybevételére elsősorban továbbra is a házastársak vagy a párok jogosultak. Családi adózás A gondozás elsődleges helyszíne és az ezzel kapcsolatos állami kompenzáció mértéke A nem otthoni gyermek- és idősgondozási szolgáltatások kiterjesztése Egyetlen, közös nyugdíjrendszer működik, de az egyenlő lehetőségek biztosítása érdekében kompenzációs intézkedéseket vezetnek be. Ez azt feltételezi, hogy a A kifizetések/támogatások kiterjesztése a gondozást végző család egészére, a nemek közti egyenlőséget előmozdító jutalmak nélkül A gondozás körüli jogok kiterjesztése (pl. nyugdíjjuttatás a gondozással töltött 12

13 férfiak és a nők egyenlő arányban végzik a gondozási feladatokat (lásd az utolsó pontot) időszakért) A nemek közti társadalmi egyenlőtlenség kezelésének módja Apai szabadság (kötelező a férfi/partner számára, legalább 2-3 hónapig) A gyermekgondozás továbbra is az anya feladatának számít (az anyai szabadság kiterjesztése, a szülői szabadság anyai szabadságként való felfogása) Forrás: Saját összeállítás (Marier 2011 p.187), (Daily 2011) és (Saxonberg, előkészületben 2013) alapján. Vajon mindegyik európai ország úgy gondolja, eljött a búcsú a maternializmustól? A helyzet ennél összetettebb és dinamikusabb. A szakpolitikák iránya együtt változhat a politikai dinamikával és a szociális kiadások növelését/csökkentését szorgalmazó közhangulattal, ezért érdemesebb szakpolitika-konfigurációkról beszélni. Németországban például a gender-különbségek és a familiarizmus felszámolását célzó reformokat hoztak a három év alatti gyerekek számára nyújtandó nappali felügyelet hozzáférhetőségének növelését célzó törvény (2005), vagy a kifejezetten az apák számára fenntartott kéthónapos szabadság bevezetésével (2007), ugyanakkor, a kisgyermekek esetében a gondozási szolgáltatások alternatívájaként újonnan bevezetett gondozási díj (cash-for-care) rendszer az újra-familiarizálódás irányába hat. Nem mondhatjuk, hogy a familiarizmusnak lenne egy jól felismerhető arca ; inkább a familiarizmus különböző változatait mutató szakpolitika-konfigurációkról beszélhetünk (Leitner 2003). Megkülönböztetünk például explicit és implicit familiarizmust. Amíg az előbbi a család számára biztosított pénzbeli juttatással nyíltan a gondozási munka otthonvégzését? támogatja(mint például Ausztriában és Németországban), utóbbit a támogatás csekély mértéke jellemzi, ami végül alapértelmezés szerint a családra hárítja a gondozással járó anyagi és időbeli terheket (ez a helyzet például Olaszországban és Lengyelországban) (Saraceno és Keck 2010; Szelewa és Polakowski 2008). Annak ellenére, hogy a familiarista rendszerekben csökken a termékenységi arányszám, a reformoknak ez az iránya nagyon népszerű. Az újra-familiarizálás igazolásaként gyakran éppen azt hozzák fel, hogy azzal a gyermekvállalási kedvet próbálják fokozni. Az előző részben ismertetett okok miatt a kelet-közép-európai országokban is gyakran ez történik. A reformok retorikája sokszor moralizáló húrokat pendít meg, és hazafias ügyként állítja be a termékenységi probléma kezelését. Mindez azzal is összefügg, hogy miként közelítik meg a családpolitikát. Magyarország esetében Szalai Júlia kettős jóléti rendszerről (Szalai 2006) beszél. A szerző az általánosan elérhető rendszerek és a jövedelemfüggő térítéssel működő programok egymás mellett létezésére utal ezzel. A jóléti politikák hasonló kettőssége figyelhető meg Lengyelországban is, ahol a családpolitikai intézkedések és az utóbbi idők reformjai főleg azoknak kedveznek, akik rendelkeznek 13

14 biztosítás alapú szociális jogokat és jogosultságokat biztosító munkaviszonnyal, vagy igénybe tudják venni a megnövelt adókedvezményeket. A dualizáció vagy kettészakadás a foglalkoztatottság stabilitására is komoly hatással van: egyre több fiatalt alkalmaznak ideiglenes vagy atipikus munkaszerződéssel (a lengyelországi munkavállalók több mint 30%-a csupán határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik). A stabil foglalkoztatottság hiánya minden bizonnyal hatással van a termékenységi döntésekre. Kotowska és munkatársai (2008) szerint általában véve is hatással lehet a termékenységre az, ha az állam kivonul a szolgáltatások piacáról tanulmányuk címe is az, hogy A termékenység csökkenése mint az alapvető társadalmi és munkaerő-piaci változásokra adott válasz. A szerzők a gyermekek felnevelésének költségét és a gyermekek jövőjének bizonytalanságát tartják a gyermekszámot leginkább korlátok közé szorító tényezőknek. SZAKPOLITIKÁK ÉS A REFORMOK IRÁNYA: FONTOSABB PONTOK/ KÉRDÉSEK Ha együtt vizsgáljuk a kelet-közép-európai és nyugat-európai országokat, nem rajzolódnak ki közös tendenciái a genderkülönbségek felszámolásának vagy az individualizációnak. A konzervatív társadalmakban makroszinten a termékenység folyamatos csökkenése figyelhető meg, míg a nemek közti egyenlőség előmozdítására törekvő országok esetében egyre bíztatóbbak a demográfiai előrejelzések. Bár lényeges különbségek vannak a kelet-közép-európai országok között, közös jellemzőjük a gondozási szolgáltatások elégtelen fejlesztése, a pénzbeli támogatások folyamatos erősítése és a szülői szabadság időtartamának kiterjesztése, anélkül, hogy az apákat is köteleznék bizonyos mennyiségű szabadság kivételére. Ez a stratégia évek óta NEM javítja a termékenységi arányszámokat. Mi ennek az oka? Miféle politikai és/vagy társadalmi feltételek vagy akadályok állják útját a nemi különbségek felszámolásának irányába ható sikeres reformoknak? 14

15 1.4. A SZAKPOLITIKÁK HATÉKONYSÁGA Hogyan működnek a gondozási politikák? Ezidáig az általános tendenciákról és a szakpolitikák lehetséges makro- és országos szintű hatásairól esett szó. Ugyanakkor egyes kutatók kifinomultabb adatok és módszerek segítségével arra tettek kísérletet, hogy megvizsgálják, milyen hatással van egy-egy szakpolitika a termékenységgel kapcsolatos döntésekre. A következőkben különböző szakpolitikák eredményeit vesszük sorra. Számos olyan meta-vizsgálat készült már, amely megerősítette a termékenység és a gyermekgondozási szolgáltatások hozzáférhetősége közötti pozitív korreláció létezését (Baranowska-Rataj és Matysiak 2012; Baizan 2009; Kurowska 2012). A pénzbeli támogatás is bír némi ösztönző erővel, amennyiben csökkenti a gyermekvállalás költségét, általánosságban azonban attól függ a hatása, hogy mennyire bőkezű, milyen időtartamra szól, és kik számára hozzáférhető a juttatás. 2 Összességében elmondható, hogy a gyermekgondozási szolgáltatások kedvezőbb módon befolyásolják a termékenységet, mint a pénzbeli támogatás (Esping-Andersen 2009; OECD 2011). A gyermekgondozási szolgáltatások a szociális költségvetés bevételeit is növelik; bár jelentős kezdeti kiadásokkal járnak, később pozitív megtérülési rátát tudnak felmutatni. A megtérülésnek alapvetően két forrása van: először is, az óvodák és bölcsődék javítják a gyermekek eredményeit és jólétét (ide értve a kognitív, a társas és az érzelmi fejlődést), ez pedig csökkenti a különböző (például a fiatalkori bűnözéssel, egészségfejlesztéssel és speciális neveléssel foglalkozó) szociálpolitikai programok költségeit (Barnett 2011, Heckmann 2011, Esping-Andersen 2009). Másodszor, a gyermekgondozási szolgáltatások hozzájárulnak a nők fokozott munkaerő-piaci részvételéhez, ami befolyással van az adóalapra számítások szerint Dániában az eredeti befektetés viszonylatában 43%-os a megtérülési ráta. (Esping-Andersen 2009). A hosszú távú gyermekgondozás de-familiarizáló hatását szintén nem szabad alábecsülni. Kulcsfontosságú tényező végül a férfiak házimunkához való hozzájárulásának mértéke. Az apai szabadág és a hasonló politikai eszközök hatékonynak bizonyulnak a megszületendő gyermekek számának növelésében: azoknál a pároknál, ahol az első gyermek születésékor az apuka kivett szülői szabadságot, magasabb a hajlandóság az újbóli gyermekvállalásra, mint ott, ahol az apuka nem ment szabadságra (Duvander és Andersson 2006; Olah 2003). Az apai szabadságra vonatkozó kvóták melléktermékeként köszönhetően a férfiak által a szabadság alatt elvégzett gondozási munka hatásának a házimunka igazságosabban kerül megosztásra a férfiak és a nők között (Hook 2006). Egy, a magyar és svéd családokat összehasonlító vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy minél egyenlőbben oszlanak meg 2 Svédországban az úgynevezett sebesség-prémium is pozitív hatással van a gyermekvállalással kapcsolatos döntésekre a szülői szabadság megtervezésekor olyan anyagi ösztönzőket építettek a rendszerbe, amelyek arra serkentik a szülőket, hogy a gyermek születésétől számított két éven belül vállaljanak új gyereket. 15

16 a háztartási feladatok a családon belül, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy második, sőt harmadik gyereket is vállal a család (Olah 2003). A szóban forgó szakpolitikai eszköz tehát az apai szabadság bevezetésén túl is előremozdítja a nemek közti egyenlőséget. Az apákat leginkább úgy lehet ösztönözni a fenti rendszerek igénybevételére, ha a szabadság egy meghatározott részét csak ők vehetik igénybe), míg a szabadon válaszható, nem partnerhez kötött szabadság elégtelennek ösztönzőnek bizonyult (Saxonberg 2013, megjelenés alatt). Vannak, akik arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad fetisizálni a demográfiai célokat. Míg a tervezett és vágyott gyerekszám közötti eltérés továbbra is problémát jelent, a termékenység kérdését hiszen Európában a legtöbben két gyereket szeretnének sokkal inkább a párok kielégítetlen szükségletei szempontjából kellene megragadni? megfogalmazni?. Ezen kívül folyamatosan reflektálni kellene a demográfiai kihívásokra válaszként bevezetett szakpolitikák szociális céljaira (ilyenek a társadalmi kohézió, a szegénység és egyenlőtlenség felszámolása, a nők társadalmi és politikai életben egyaránt megvalósuló emancipációja, a multikulturalizmus és a bevándorlók társadalmi integrációja). Nem szabad szem elől tévesztenünk a fenti célokat, miközben a demográfiai kihívásokra adható minél jobb válaszokat keressük. A SZAKPOLITIKÁK HATÉKONYSÁGA: FONTOSABB PONTOK/KÉRDÉSEK Könnyebben hozzáférhető és jobb minőségű nemi alapon elkülönített adatokra, valamint jó minőségű mikro-adatokra van szükség az egyes szakpolitikai eszközökre vonatkozóan különösen, ami a gondozási szolgáltatásokat, és az apai szabadsággal kapcsolatos kvótát illeti. A szakpolitikai irányelveket a tényekre és bizonyítékokra alapozva kell meghatározni. Kelet-Közép-Európában először vissza kell szerezni az állam szakértelmébe vetett bizalmat, és el kell érni, hogy a szakértők szerephez jussanak a főleg szociálpolitikai reformjavaslatok elbírálásában. A társadalmi kohézió, az egyenlőtlenségek és diszkrimináció elleni harc, az egyenlő életesélyek biztosítása és a generációk közti mobilitás olyan átfogó célok, melyeknek nem szabad kiesniük a szociálpolitikai reformokkal kapcsolatos viták fókuszából, és nem szabad, hogy elhomályosítsák őket a gazdaságossági szempontok, vagy bármilyen pragmatikus megközelítés. 16

17 2. VÁLTOZÓ DEMOGRÁFIAI SZERKEZET, TÁRSADALMI ÖREGEDÉS 2.1. A TÁRSADALMI ÖREGEDÉS TENDENCIÁI Két olyan folyamatról beszélhetünk, melyek együttesen a társadalom öregedését okozzák: ezek a csökkenő termékenység és a megnövekedett várható? élettartam. A várható élettartam számos tényező eredményeképpen nőtt meg, ilyenek például a jobb táplálkozás, a jobb munkakörülmények, a jobb minőségű egészségügyi ellátás NÖVEKVŐ VÁRHATÓ ÉLETTARTAM A 65 ÉVNÉL IDŐSEBB NÉPESSÉG KÖRÉBEN 2010-ben a 27 EU-tagállamban a férfiak várható élettartama hatvanöt éves korban 17,2 év, míg a nőké 20,7 év volt ra kivetítve ezek a számok a következőképpen alakulnak: férfiaknál 22,4 év (ami 5,2 éves növekedést jelent), nőknél pedig 25,9 év (4,9 éves növekedés). Az élettartam növekedésének dinamikáját határozott regionális sajátságok jellemzik. A hatvanöt éves férfiak várható élettartama jelenleg Franciaországban, Spanyolországban, Svédországban és Olaszországban a leghosszabb, a nők esetében pedig Finnországot lehet még hozzávenni a listához. Bár Kelet-Közép-Európa országai a kilencvenes évek elejének hanyatlása után mutatnak némi fejlődést ezen a téren, még mindig ezekben az országokban a legalacsonyabb a várható élettartam, mind a férfiak, minda nők esetében.. Ha azonban az előrevetített tendenciákat vizsgáljuk, az élettartam növekedése éppen ebben a csoportban lesz a legmagasabb. Ami a hatvanöt évnél idősebbeknek az egész népességhez viszonyított arányát illeti, a következő ötven évben dinamikus növekedés várható szinte egész Európában a háború utáni időszakhoz képest. Lényeges, hogy az öregedés dinamikájában beálló változás Kelet-Közép- Európában lesz a legjelentősebb. A következő grafikonok ezt a változást szemléltetik (5. ábra). 17

18 Svédország Nagy-Britannia Belgium Dánia Finnország Franciaország Írország Ausztria Olaszország Hollandia Luxemburg Németország Görögorszgág Bulgária Észtorszgág Spanyolország Portugália Szlovénia Litvánia Magyarorszgá Csehország Ciprus Málta Lettország Románia Lengyelország Szlovákia 1. ábra: A hatvanöt évnél idősebbeknek az egész népességhez viszonyított arányának növekedése, , (előrejelzés) Forrás: Az Európai Bizottság 2012-es jelentése az idősödésről: a 27 uniós tagállamra vonatkozó gazdasági és költségvetési előrejelzések ( ). Bár a fenti fejleményeket a kormányok és az olyan szervezetek, mint Európai Unió vagy az OECD is tudomásul illetve a szociálpolitikai reformok megalkotásánál legalább részben figyelembe veszik, a valódi kihívást a jövő jelenti. A kihívások nagyságrendje pedig idővel szükségessé teszi a jelenlegi generációk közti és ami talán még fontosabb: a nemek közti szerződések újradefiniálását (Esping-Andersen 2002) FÜGGŐSÉGI RÁTA, IDŐSKORI FÜGGŐSÉGI RÁTA Államháztartási szempontból a társadalom öregedése komoly problémát jelent a döntéshozóknak. A problémát egy függőségi rátának nevezett mérőszámmal lehet ábrázolni, amely a 65 év fölöttieknek a munkaképes korú lakosság (15-64 év) számához viszonyított arányát mutatja meg (lásd 6. ábra). Az öregedés folyamata hatással van erre az arányra a munkaképes korú lakosság mérete csökken, míg az időskori eltartottak aránya nő. Más szóval, a függőségi ráta növekszik. 18

19 Írország Nagy-Britannia Luxemburg Dánia Belgium Svédország Franciaország Finnország Hollandia Ciprus Ausztria Spanyolország Csehország Málta Észtország Litvánia Szlovénia Portugália Olaszország Görögország Magyarország Németország Bulgária Szlovákia Románia Lengyelroszág Lettország 6. ábra: A 65 évnél idősebbek aránya a munkaképes? korú lakossághoz képest (függőségi ráta) 2020-ra és 2060-ra kivetítve Forrás: Az Európai Bizottság 2012-es jelentése az idősödésről: a 27 uniós tagállamra vonatkozó gazdasági és költségvetési előrejelzések ( ). Az időskori eltartottak arányának jelzőszáma ugyanakkor a két kiválasztott csoportnak csupán a méretét arányítja egymáshoz, azt nem mutatja, hogy a 15 és 64 év közöttiek csoportján belül mekkora a dolgozók aránya. Ha az öregedés államháztartásra gyakorolt hatását akarjuk megbecsülni, az adófizetők számával kell kalkulálni. A 3. táblázat az időskori függőségi rátát, vagyis a nyugdíjrendszer befizetőinek és haszonélvezőinek arányát mutatja. Itt a legszembetűnőbb a jóléti állam jövőbeli finanszírozásának problémája. Az összes európai országban csökkenni fog a befizetők és támogatottak aránya, ami azt jelenti, hogy a jóléti államok súlyos pénzügyi nehézségek elé néznek (Börsch-Supan és Ludwig 2011). 3. táblázat: A száz időskori nyugdíjasra jutó keresők számának csökkenése 2010 és 2060 között Ország Ausztria Belgium Bulgária

20 Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Hollandia Forrás: Polakowski 2012, p. 176, idézi az Európai Bizottság 2012-es jelentését az idősödésről. A TÁRSADALMI ÖREGEDÉS MUTATÓI: FONTOSABB PONTOK/KÉRDÉSEK Bár a társadalom öregedésének jelenségére már évekkel ezelőtt felfigyeltek, a folyamat az utóbbi időben gyorsult fel; a gyorsulás a század harmadik és negyedik évtizedében fog drámai mértéket ölteni, különösen azokban az országokban a kelet-középeurópai államokról van szó, ahol ezidáig a társadalom mérsékelt öregedését figyelhettünk meg ÖREGEDÉS ÉS A NYUGDÍJRENDSZER REFORMJAI A NYUGDÍJASOK ELSZEGÉNYEDÉSE? Az öregedés növekedése az a tényező, amely legalábbis a közbeszéd tanúsága szerint leginkább szükségessé teszi a nyugdíjak reformját (Bonoli és Shinkawa 2005). Az öregedés 20

21 kérdése nagyjelentőségű politikai kérdéssé válik, és ennek rendkívüli módon ki vannak szolgáltatva az öregségi nyugdíjrendszerek. Ezzel együtt mivel az utóbbi évtizedekben számos európai országban ugrásszerűen megnőtt a felsőoktatásban részt vevők száma, és ennek következtében későbbre tolódott a munkaerőpiacra történő belépés időpontja, a fizetett munkával töltött időszak is lerövidült. Mivel a kiadások listáján az öregségi nyugdíj a legnagyobb tétel, az európai kormányok azon vannak, hogy új intézkedések bevezetésével mérsékeljék a jövőbeni nyugdíjkiadásokat. Az ilyen intézkedések legjellemzőbbike a nyugdíjkorhatár megemelése (gyakran a két nem számára előírt nyugdíjkorhatár mértékének kiegyenlítésével együtt), illetve a juttatási képlet átalakítása a referencia-időszak kiterjesztése, vagy az úgynevezett meghatározott juttatási programról a meghatározott hozzájárulási programra való teljes átállás révén. További elemek lehetnek a nyugdíjcélú megtakarítások, valamint a nyugellátás indexálásának megváltoztatása, az áttérés a jövedelem-alapú indexálásról az ár-alapúra. A reformintézkedések élén végül elsősorban Kelet-Közép-Európában, ahol a kormányok bevezették a nyugellátás részfinanszírozását a finanszírozással kapcsolatos változtatások álltak (Polakowski 2012). Ezen változtatások eltérő következményekkel járnak a két nemre. A karriernek a gondozási tevékenységekkel összefüggő megszakadásai, valamint a család és a munka összebékítését szolgáló intézkedések hiánya miatt a familiarista rendszerekben különösen a nőket sújtja a nyugdíjas kori szegénység. Ennek hatását felerősíti az atipikus, például határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (Bridgen and Mayer 2007). A reformok nagyságrendje miatt a kelet-közép-európai országok polgárait komolyan fenyegeti a nyugdíjas kori elszegényedés veszélye (Holzmann és Guven 2009; OECD 2011). NYUGDÍJREFORMOK: FONTOSABB PONTOK/KÉRDÉSEK A fejezetben érintett reformok jelentős része megváltoztatja az európai nyugdíjrendszer logikáját, méghozzá oly módon, hogy csökken a rendszer újraelosztó jellege, és a nyugdíjazás utáni anyagi biztonság fenntartásának felelősségét az állam helyett az egyénnek kell viselnie. A familiarista rendszerekben a munka és család összeegyeztetését szolgáló intézkedések hiánya miatt a nyugdíjas kori szegénység jobban sújtja a nőket. A gondozással töltött időszakok anyagi ellentételezése javíthat a helyzeten, ez azonban az intézményes szorgalmazását jelentené az otthoni gyermekgondozásnak, különösen, ha nem kielégítőek a gyermekgondozási szolgáltatások. 21

22 Írország Ciprus Nagy- Britannia Norvégia Belgium Svédország Dánia Luxemburg Finnország Litvánia Franciaország Hollanida ÉSztország Málta Ausztria EU 27 Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország EU 17 Lettország Szlovénia Bulgária Románia Görögország Németország Portugália Olaszország Spanyolország Ireland Cyprus UK Norway Belgium Sweden Denmark Luxemburg Finland Lithuania France the Netherlands Estonia Malta Austria EU 27 Czech Republic Sloviakia Poland Hungary EU 17 Latvia Slovenia Bulgaria Romania Greece Germany Portugal Italy Spain 2.3. IDŐSÖDÉS ÉS FOKOZÓDÓ KERESLET A TARTÓS ÁPOLÁSRA ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA Bár az általában vett idősödés nem jár szükségszerűen a tartós ápolás és egészségügyi ellátás iránti növekvő igénnyel, a nyolcvan éven felüliek számának növekedése az erre a korcsoportra erősen jellemző betegséghalmozódás miatt ezt vonja majd maga után. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése ezt a tendenciát szemlélteti a 7. ábrán látható, hogy a nyolcvan éven felüliek csoportja különösen gyors gyarapodást mutat. 7. ábra: A nagyon idősek (80 év felettiek) százalékos aránya a lakosságban 2010-ben és 2060-ban (előrejelzés) Forrás: Az Európai Bizottság évi jelentése az idősödésről: Gazdasági és költségvetési előrejelzések az EU 27 tagállamára vonatkozóan ( ). Az előrejelzés szerint ezen csoport létszáma 7,4 százalékponttal gyarapszik majd között az EU 27 tagországában. Más szavakkal, a következő ötven év folyamán a nyolcvan év felettiek aránya a teljes népességben több mint két és félszeresére nő. Hasonlóan más népesedési mutatókhoz, itt is jelentős eltérés tapasztalható az egyes európai országok között: a növekedés előreláthatóan Svédországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban lesz a legkevésbé dinamikus, a legjelentősebb növekedés pedig egyes délilletve kelet-közép-európai országokban várható. Ide tartozik Románia, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország és Görögország. Ennek eredményeként várható, hogy növekedni fog a tartós ápolás iránti kereslet, bár kisebb arányban, mint azt a nagyon idős népesség gyarapodása sejteni engedné, hiszen az egészségesen leélt évek száma is magasabb lesz. 22

23 A fentiek különösen a tartós ápolás finanszírozása és megszervezése szempontjából, illetve annak társadalmi nemi meghatározottsága miatt jelentenek majd kihívást. Ami a szervezést illeti, a tartós ápolásnak számos különböző formája létezik, úgy mint otthonápolás, intézményi ápolás (idősotthonok vagy kórházak), vagy támogatott lakhatás (Lipszyc, Sail, és Xavier 2012). Ezek az ápolási formák gyakran együtt, egymás mellett léteznek egy országban, ami igen bonyolulttá teszi a képet, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az ápolás gyakran informális keretek közt valósul meg (gyakran a család nőtagjai vagy bevándorlók által). Lévén, hogy a tartós ápolás a szociális és az egészségügyi ellátás metszetében helyezkedik el, a finanszírozás kérdése is összetett (OECD 2012). Az egyik lehetőség a tartós ápolást nyújtó intézmények finanszírozása (természetbeni juttatás), a másik a kötött (az ápolás egy meghatározott formájára költhető) vagy kötetlen felhasználású pénzbeli juttatások biztosítása. Ez utóbbi megoldást tartják a legrugalmasabbnak, amennyiben egyaránt felhasználható az intézményi ellátás, és egy barát vagy családtag által nyújtott ápolás költségeinek fedezésére. A kötetlen felhasználású gondozási díjat azonban sokan kritizálják, amiért megerősítve ezen feladatok társadalmi nemi szerepek szerinti elosztását kedvezőtlen hatással van az informális keretek közt ápolói feladatokat végzőkre. Ahogy ez a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra általánosan jellemző, a tartós ápolás területén is túlnyomórészt nők, még pedig alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők dolgoznak alacsony munkabérért. Informális keretek közt leginkább nőrokonok (házastársak, gyerekek és a gyerekek házastársai, jellemzően a év közti korosztályból) ápolják a rászoruló időseket. Az intézményi ellátással szemben ez utóbbi nem üzleti alapokon nyugszik, és a rokonok hajlandóságától függ. De pontosan milyen káros hatással lehet az intézményi kereteken kívüli, informális ápolás az azt végző, jellemzően nő hozzátartozókra? Először is, a tartós ápolást még részmunkaidős állás esetén is igen nehéz összeegyeztetni a keresőtevékenységgel. Ezért, amennyiben nem állnak rendelkezésre egyéb ápolási lehetőségek (az állam által nyújtott ellátás hiánya miatt, vagy mert a gondozás és ápolás területén elégtelen a piac működése), feszültség keletkezik az idős családtag ellátásának szükségessége és a munka folytatásának igénye (vagy gazdasági kényszere) között. Az ápolótevékenység a jelenlegi kulturális viszonyok közepette lehetetlenné teszi a munkaviszony folytatását. Más szóval: a nők lemondanak az állásukról, hogy egy rászoruló családtagról gondoskodjanak. Az előrejelzések szerint a gondozás és munka összeegyeztetésének ez a problémája egyre nagyobb mértéket ölt majd, hiszen a törékeny egészségű idősek számának növekedése egyszerre jelentkezik majd a 45 és 64 év közti nők foglalkoztatottságának fokozódásával. Összefoglalva, a népesség öregedése számos folyamaton keresztül hat a tartós ápolásra. Jelen tanulmány szempontjából fontos kiemelni, hogy míg a tartós ápolás iránti kereslet előreláthatóan jelentősen növekszik majd, kihívást jelent mind az intézményes 23

24 ápolás finanszírozása, mind az informális ápoláshoz való hozzáférés. A kihívás nagyrészt a fizetett és a gondozói munka összeegyeztetésének nehézségéből fakad: míg az ápolói állások az alacsony bér miatt nem vonzanak majd új dolgozókat, egyre több olyan (nő) lép be a munkaerőpiacra, aki máskülönben otthon ápolhatná az idős hozzátartozót. A fentieket tekintetbe véve, az optimális megoldás a szociálpolitika ezen ágazatára fordított kiadások növelése volna. Egy ilyen intézkedés vonzóbbá tenné az ápolói munkát (a férfiak számára is), és előnyösen befolyásolná a nők foglalkoztatási szintjét, akiknek egyébként a családon belül, informális keretek között kellene ugyanezen tartós ápolási feladatokat ellátniuk. A feladat családból való kikerülése itt az ápolás mint munka nemi meghatározottságának mérséklésével járna együtt. A népesség demográfiai összetételének változásai az egészségügy elé is hasonló problémákat gördítenek, mint amilyeneket a tartós ápolás szempontjából felvetnek. A szakemberek helyett családtagok által történő ellátás problémája (informalitás) itt kevéssé hangsúlyos, a fő nehézséget az jelenti, hogy egyre nő a beteg által egészségügyi ellátás alkalmával fizetendő térítés jelentősége ben az EU 27 tagországában a GDP 8 százalékát fordították az egészségügyre, mely összeg nagy részét (78 százalékát) közforrásokból fedezték. Az egészségügyi kiadások szempontjából két tényezőnek van különösen nagy jelentősége. Először is, mivel az élettartammal együtt nő az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet, a várható élettartam növekedése a kiadások növekedését is jelenti. Másodszor, a dolgozó lakosság arányának csökkenésével egyre apadnak a finanszírozási források is. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy az egészségügyi kiadások növekedéséért nagyobb mértékben felelős az orvostechnológia fejlődése, mint a társadalom öregedése. TARTÓS ÁPOLÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS: FONTOSABB PONTOK/KÉRDÉSEK Míg az intézményes ápolás előreláthatóan munkaerőhiánnyal küzd majd, az informális ápolás területén a családtagok gondozása és a munkavállalás összeegyeztetésének problémája fog feszültséget okozni az elmúlt évtizedekben a nők foglalkoztatási aránya (különösen az idősebbeké) jelentősen nőtt. Ez várhatóan fokozza majd a gondozás és a munka összeegyeztetésének problémáját. Az egészségügyben használt technológia költsége jelentősen megnövekedett. Vajon oda vezetnek majd ezek a folyamatok, hogy a népesség nem egyforma mértékben jut hozzá a különböző minőségű ellátásokhoz? Lesz-e választóvonal a gazdagabb és szegényebb országok közt? 24

25 3. A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ TENDENCIÁI A munkaképes korú népesség fogyásának problémáját a jóléti államok már bevándorláspolitikai eszközökkel is megpróbálták orvosolni. Az elmúlt évtizedekben a migráció mértéke és jellege egyaránt változott (lásd a 8. ábrát). Azokban az országokban például Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban, ahol jelentős a vendégmunkások aránya, az 1950-es és 1960-as években felerősödött a munkacélú bevándorlás. A bevándorló munkavállalók jó része Dél-Európából és Írországból érkezett (Eurostat 2011). 8. ábra: Nettó migrációs ráta (az 1000 főre jutó ki- és bevándorlás mérlege) Európa térségei szerint Eastern Europe Northern Europe Southern Europe Western Europe Kelet-Európa Észak-Európa Dél-Európa Nyugat-Európa Forrás: Az ENSZ Népesedési Osztályának adatai. Az 1970-es években részben a pénzügyi válságára adott válaszként számos ország szigorította bevándorláspolitikáját. Megnőtt viszont a nemzetközi védelem és a családegyesítés céljából történő migráció mértéke. Európában a 2000-es években aztán összességében véve is megnőtt a migráció mértéke, aminek elsődleges oka az EU bővítése volt. A bevándorlásra vonatkozó szabályozás nem csak a harmadik országból származó bevándorlókra, de az Európán belüli migránsokra nézve is erősen szelektív, mivel az egyes tagállamok gyakran csak a magasan képzett szakembereket igyekeznek az országba vonzani. A bevándorlók társadalmi beilleszkedését szolgáló szakpolitikák gyakran képzik vita tárgyát, és komoly kihívások elé állítja az európai kormányokat, különösen a gyakran a nacionalista és rasszista attitűdök megerősödésével járó pénzügyi megszorítások idején.(mair és Zielonka 2002; Fermin és Kjellstrand 2005; Zimmermann 2005; Carmel, Cerami és Papadopoulos 2011). Az empirikus vizsgálatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a 25

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő IDŐSKORRAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Az idősödés, időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő Élettartam mennyiségi növekedése minőségi élet megteremtésének

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVII. ÉVFOLYAM 2011 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Hordósy Rita Király Gábor Pályakövetési tipológia Ábra és melléklet torgyik judit a nyelvtanulás európai

Részletesebben

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Dr. Alena Křížková, Ph.D. Cseh Tudományos Akadémia, Szociológiai Intézet alena.krizkova@soc.cas.cz. Budapest 2012. 10. 09

Dr. Alena Křížková, Ph.D. Cseh Tudományos Akadémia, Szociológiai Intézet alena.krizkova@soc.cas.cz. Budapest 2012. 10. 09 Társadalmi és szociálpolitikai tényezők: a horizontális és vertikális szegregáció, a gyermeknevelési és más gondozási feladatok hatása, valamint a szociális juttatások szerepe Dr. Alena Křížková, Ph.D.

Részletesebben

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15.

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15. Egyenlı bérek és a recesszió hatása a nıi dolgozókra Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15. Miért állnak fenn a nemek

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now!

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Kihívások, innováció, szerkezet és összhang más alrendszerekkel Bodor András előadása Pénzügyi Csúcstalálkozó IV. Budapest, 2006. augusztus

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Nemzetközi kitekintés 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Leírási veszteség 2013. (EU27) EU átlag: 2.8%-tól 3.0%-ig Jelmagyarázat Magyarázat A fizetési idő a különböző szektorokban (EU27)

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMÁK, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS(OK), ALKALMAZÁSI MÓD(OK), FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA(I) A TAGÁLLAMOKBAN 1 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus

Részletesebben

A nemek közötti bérrés mérése: nemzetközi szinten, a Visegrádi országokban és Lengyelországban

A nemek közötti bérrés mérése: nemzetközi szinten, a Visegrádi országokban és Lengyelországban A nemek közötti bérrés mérése: nemzetközi szinten, a Visegrádi országokban és Lengyelországban Dorota Szelewa Nemzetközi Kutató- és Elemzőközpont (ICRA), Varsó, Lengyelország és Dél-dániai Egyetem, Dánia

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

A Rehabilitáció és Ambuláns lehetősége.

A Rehabilitáció és Ambuláns lehetősége. A Rehabilitáció és Ambuláns lehetősége. Miért és hogyan tovább?! Dr. Ari Lajos Sarkadi Attila 2009 szeptember 11. Balatonfüred Miért rehabilitálunk? Forrás: CIA A demográfiai bomba Többfajta bomba is ketyeg:

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Kerékpározás Európában. Bodor Ádám EuroVelo Director, a.bodor@ecf.com Budapest 2013.09.18.

Kerékpározás Európában. Bodor Ádám EuroVelo Director, a.bodor@ecf.com Budapest 2013.09.18. Kerékpározás Európában Bodor Ádám EuroVelo Director, a.bodor@ecf.com Budapest 2013.09.18. Európai Kerékpáros Szövetség www.ecf.com 2 Célunk: A kerékpározas aránya duplázódjon meg 2020-ra Európában! 3 Többféle

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász Rólunk Piacvezetők Romániában Kórházfinanszírozás Kórházkontrolling, gazdálkodásjavítás Egészséggazdaságtani felmérések 2 Az egészségügyről

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6.

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6. KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK 2012. november 6. Tartalom Általános helyzetértékelés A következő időszak elmozdulásának főbb irányai Biztonsági háló közelében Általános helyzetértekelés Magyarországon az államháztartási

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem. Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell

Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem. Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell 2010. Október 18. Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell A népesség idősödése a korábban vártnál gyorsabb ütemben következett

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

A nő mint főbevásárló

A nő mint főbevásárló A nő mint főbevásárló Csillag-Vella Rita, GfK Médiapiac 2016 1 Glamour napok a budapesti Aréna plázában akkora a tömeg, hogy ma (szombat) délután a 2800 férőhelyes parkolóban elfogytak a helyek. (Pénzcentrum.hu)

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a. kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey

Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a. kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey elnevezésű nagyszabású nemzetközi project előkészítő munkálatait.

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Salamin Géza 2014.11.11. 2

Salamin Géza 2014.11.11. 2 GAZDASÁG DEMOGRÁFIA TERÜLETI FEJLŐDÉS Salamin Géza főosztályvezető Magyar Nemzeti Bank Gazdaságstratégiai Igazgatóság Népesedési Kerekasztal Jubileumi Konferencia KSH, 2014.11.11. 1 Demográfiai átrendeződés

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Mottó 15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma,

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon. Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009.

Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon. Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009. Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009. december 3 1 A szociális meghatározók Social determinants "A szociális meghatározó

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben