A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században *"

Átírás

1 KOCSIS KÁROLY A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században * A közigazgatási térfelosztás elsősorban államhatalmi kérdés, és nagymértékben függ a mindenkori államhatalmi viszonyoktól. Természetesen az adott terület természeti (pl. domborzati, vízrajzi), gazdasági, közlekedési, településhálózati adottságai, az ott élő népesség száma, sűrűsége, vallása és írásunk szempontjából különös jelentőséggel bíró etnikai összetétele hasonlóan nagy hatást gyakorol az egyes közigazgatási egységek kiterjedésére, határainak megvonására. 1 Jóllehet a vegyes etnikumú népesség lakta fiatal szlovák állam területe a fentnevezett tényezők és a közigazgatási területbeosztás kapcsolatának elemzése szempontjából önmagában is érdekfeszítő kutatási terepnek számít, a téma különös aktualitását azonban a Szlovák Köztársaság új közigazgatási és területi beosztása kapcsán az elmúlt évtizedben kibontakozott heves viták adják. Írásunkban a magyar és szlovák közigazgatási térfelosztásról és ehhez kapcsolódóan az etnikai térszerkezet XX. századi változásáról nyújtunk áttekintést a mai Szlovákia területére vonatkozólag. 1. A magyar fennhatóság időszaka Az elmúlt évezred során a történeti Felső-Magyarország területén is a vármegyék 2 képezték a magyar államszervezet alapelemeit, melyek az adott területen a politikai, katonai és gazdasági hatalom térbeli egységeiként működtek. A magyar állami fennhatóság 1918 végi, 1919 eleji megszűnését megelőző közigazgatási térstruktúra alapvetően az osztrák magyar kiegyezést (1867) követő időszakban jött létre, amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a korábbi zűrzavaros feudális közigazgatás nem felel meg a kor követelményeinek. Ennek eredményeként került sor 1871 és 1886 között Felső-Magyarországon is a feudális jog- * Kisebb eltérésekkel, Magyarok Szlovákiában. Közigazgatási határok és etnikai térszerkezet a 20. században címmel megjelent a Rubicon című történelmi folyóirat 2001/8 9. számának oldalán is. 1 Hajdú Zoltán: Településhálózat és közigazgatási területszervezés a Dél-Dunántúlon. Akadémiai Kiadó, Bp., 1987, 7. 2 A vármegye szlovák elnevezése a királyi és rendi vármegyék esetében stolica, a polgári korszakban, az 1848 utáni periódusban zupa. A felvidéki vármegyék kialakulásához, területi változásaihoz lásd Žudel, Juraj: Stolice na Slovensku. Obzor, Bratislava, 1984; Vývoj osidlenia a územnej organizácie. In: Atlas Slovenskej Soc. Republiky. Slovenská Akademia Vied, Bratislava, 1980.

2 rendszer intézményeinek fokozatos felszámolására ben a korábbi mezővárosok (186) egy részét (40) átalakították rendezett tanácsú (tulajdonképpen járási jogú) várossá, az 1876-os nagy közigazgatási rendezés során a mai Szlovákia területén lévő 24 (!) szabad királyi város közül 19-et megfosztottak e rangjától, míg Pozsony, Komárom, Kassa, Selmecbánya és Bélabánya megkapta az új, törvényhatósági (tulajdonképpen megyei) jogú város címet. (1. TÁBLÁZAT) Ez utóbbi két (egyébként szomszédos) várost 1886-ban ismét összevonták ban került sor a 16 szepesi város (pl. Poprád, Késmárk, Igló, Szepesbéla, Szepesolaszi, Szepesváralja) kiváltságos helyzetének megszüntetésére is. A megyehatárokat lényegesen nem módosították, csupán az életképtelennek bizonyult Torna vármegye területének nagy részét csatolták az évi LXIV. tc. alapján Abaújhoz, míg hét községe Gömörhöz került. 1. TÁBLÁZAT: A mai Szlovákia néhány településének közigazgatási szerepköre ( ) Település Népességszám (1996) Pozsony / Bratislava Modor / Modra Bazin / Pezinok Szenc / Senec Nagyszombat / Trnava Galánta / Galanta Somorja / Šamorín Dunaszerdahely / Dunajská Streda Nagymegyer / Veľký Meder Vágsellye / Šaľá Nyitra / Nitra Verebély / Vráble Nagysurány / Šurany Érsekújvár / Nové Zámky Ógyalla / Hurbanovo Komárom / Komárno Párkány / Štúrovo Zselíz / Želiezovce Léva / Levice Ipolyság / Šahy Korpona / Krupina Nagykürtös / Veľký Krtiš Kékkő / Modrý Kameň óta

3 Település Népességszám (1996) Losonc / Lučenec Poltár / Poltár Fülek / Fiľakovo Rimaszombat / Rimavská Sobota Nyustya / Hnúšťa Nagyrőce / Revúca Tornalja / Tornaľa Feled / Jesenské Rozsnyó / Rožňava Dobsina / Dobšina Szepsi / Moldava nad Bodvou Kassa / Košice Gálszécs / Sečovce Tőketerebes / Trebišov Királyhelmec / Kráľovský Chlmec Nagykapos / Veľké Kapušany Nagymihály / Michalovce Szobránc / Sobrance = vármegye (župa) székhelye, törvényhatósági, illetve kerületi jogú város; 2 = járás (okres), illetve járási jogú város. A kurzív településnevek 1991-ben magyar többségűnek számító városokat jelölnek. Az 1880-as, az anyanyelvi hovatartozásra is rákérdező népszámlálás idején a mai Szlovákia területén (teljes egészében vagy részben) 18 vármegye volt fellelhető. Szlovák többségűek: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Bars, Hont, Zólyom, Turóc, Árva, Liptó, Nógrád, Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Ung; magyar többségűek: Komárom, Esztergom és Gömör-Kishont. Győr és Moson megye töredékeit nem vettük számításba. A megyéken kívül még két szlovák (Selmec- és Bélabánya, Kassa), egy magyar (Komárom) és egy német (Pozsony) többségű törvényhatósági jogú város, 88 járás és 40 rendezett tanácsú város volt fellelhető a vizsgált területen. (2. TÁBLÁZAT) Az I. világháború végéig terjedő időszakban a megyék és törvényhatósági jogú városok száma és kiterjedése nem változott, a járások száma viszont 97-re nőtt, a rendezett tanácsú városoké pedig 34-re csökkent. A magyar fennhatóság utolsó évtizedeiben az új járásokat (9) kizárólag csak a szlovák többségű területeken hozták létre, ugyanakkor a magyar többségű járások száma mindössze csak eggyel gyarapodott a Verebélyi járás magyar többségűvé válásával. A ruszinoknak a Vízközi, Mezőlaborci és a Szinnai járásban, a németeknek pedig a kés óta

4 márkiban sikerült többségüket megőrizniük. A rendezett tanácsú városok közül a szlovák többségűek száma 18-ra csökkent, a magyar többségűeké viszont 12-re nőtt. Ez a tény is arra utal, hogy az közötti nagyarányú, főként önkéntes és nem pedig erőszakolt magyarosítási folyamat elsősorban a városlakó zsidók, németek és szlovákok körében volt a legelőrehaladottabb.

5

6 Az közötti időszakra vonatkozólag elmondhatjuk, hogy a történelmileg kialakult közigazgatási (megye, járás stb.) határoknak a nem magyar lakosság rovására történő megváltoztatására nem volt példa. Ugyanakkor az is tény, hogy a szlovák értelmiség egy része által követelt úgynevezett Szlovák Vidék (Slovenské Okolie) létrehozásához és a megyehatároknak az úgynevezett szlovák magyar nyelvhatárhoz való igazításához sem járultak hozzá. 2. Az első Csehszlovák Köztársaság kora ( ) Az I. világháború végén, 1918 októberében, a Csehszlovák Köztársaság prágai kikiáltását követően megindult Felső-Magyarország többnyire szlovákok, magyarok, ruszinok és németek lakta megyéinek cseh katonai megszállása, 3 mely a Magyar Tanácsköztársaság többé-kevésbé sikeres ellentámadásai következtében véglegesen csak 1919 júliusában sikerült. A Magyar Királyság területének felosztását szentesítő trianoni békeszerződés 4 szerint a magyar csehszlovák határ Komárom, Esztergom, Nógrád, Abaúj- Torna és Zemplén megyéket kettészelte, Pozsony, Hont és Gömör-Kishont megyékből egy kisebb darabot Magyarországon hagyott, Győr megyéből egy kis részt a Csehszlovák Köztársasághoz csatolt. Már az es hatalomváltást követően sor került bizonyos közigazgatási átszervezésre. Az Esztergom megyétől elszakadt Párkányi járást Komárom megyéhez, a szlovák ruszin tartományi határ által kettéosztott Ung megye Szobránci és Nagykaposi járásait Zemplén szlovákiai részéhez csatolták. Árva és Szepes megyék egy része viszont Lengyelországhoz került. 5 A korábbi felvidéki magyar vármegyék közül területileg sértetlenül csupán Nyitra, Trencsén, Bars, Turóc, Liptó, Zólyom és Sáros került Csehszlovákiához. A korábbi megyeszékhelyétől, Balassagyarmattól elválasztott szlovákiai Nógrádban Loson- 3 A cseh légiósok első hullámban a katonailag védtelen, Szakolca és Turócszentmárton közötti északnyugati perifériát szállták meg november 2. és 12. között. Gyönyör József: Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye. Madách, Bratislava, 1992, Csehszlovák magyar viszonylatban ehhez lásd: Magyar béketárgyalások. Magyar Királyi Külügyminisztérium, Bp., 1920; Temperley, H. W. V.: A History of the Peace Conference of Paris. London, 1921; Houdek, Fedor: Vznik hraníc Slovenska. Bratislava, 1932; Raschhofer, Hermann: Die tschecholowakischen Denkschriften für die Friedenkonferenz von Paris 1919/1920. Berlin, 1937; Low, A. D.: The Soviet Hungarian Republic and Paris Peace Conference. Philadelphia, 1963; Gyönyör József: i. m.; Gyönyör József: Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában. Madách Posonium, Bratislava, A béketárgyalások nyomán kialakuló csehszlovák magyar határról kötetünkben is olvashatnak:figyelmükbe ajánljuk Romsics Ignác, Szarka László, Marián Hronský, Peter Zelenák és Bacsa Gábor tanulmányát. 5 Romer, E.: Polski Atlas Kongresowy Atlas des problèmes territoriaux de la Pologne. Lwów, 1921.

7 cot, a Sátoraljaújhelytől elszakadt szlovákiai Zemplénben pedig Nagymihályt emelték megyeszékhelyi rangra. (2. TÁBLÁZAT) Az összevonások révén létrejött 16 megyéből az 1910-es magyar népszámlálás szerint 10 szlovák, 4 magyar, az 1919-es csehszlovák népszámlálás alapján már 13 csehszlovák és csupán egy (Komárom) volt abszolút magyar többségű. (3. TÁBLÁZAT) Csehszlovákia létrehozóinak területszerző mohósága következtében a mai Szlovákia területén élt népességen belül rendkívül magas arányt képeztek a nem csehszlovákok (1910-ben 42,1%, 1921-ben 34,9%), mely a nemzetállam építőinek felfogása szerint nagy problémát jelentett a közigazgatási területfelosztásban is. Az északi magyar nyelvterülettel is megnövelt Szlovákiában a statisztika területén lefolytatott állami szintű, első nagyobb interetnikus erőpróba, a Dél-Szlovákiában alig leplezett visszaélések miatt hírhedté vált 1921-es népszámlálás 6 hivatalos eredményei szerint is még mindig meglehetősen sok (17) járásban képeztek többséget a magyarok. (2. TÁBLÁZAT) 3. TÁBLÁZAT: Az között létezett szlovákiai megyék népessége etnikai összetételének változása (az és évi népszámlálások adatai szerint) * Megyék Etnikai összetétel (%) Össznépesség Magyarok Szlovákok, illetve csehszlovákok (1919) Pozsony / Bratislava ,6 52,2 41,9 35,5 Nyitra / Nitra ,0 79,4 21,9 15,5 Trencsén / Trenčín ,8 97,8 4,3 0,8 Turóc / Turiec ,0 77,9 10,0 2,4 Árva / Orava ,3 98,4 2,9 0,7 Liptó / Liptov ,9 96,2 5,0 1,2 Zólyom / Zvolen ,8 95,5 12,4 2,3 Hont / Hont ,9 58,6 51,3 40,1 Bars / Tekov ,8 65,0 34,7 26,5 Komárom / Komárno ,3 8,0 95,2 91,4 Nógrád / Novohrad ,6 66,7 36,8 30,9 Gömör-Kishont / Gemer-Malohont ,0 47,6 56,7 48,8 Szepes / Spiš ,1 58,1 11,3 7,2 Abaúj-Torna / Abov-Turna ,4 49,5 60,6 41,0 Sáros / Šariš ,3 83,6 10,4 3,6 Zemplén / Zemplín ,7 50,5 28,0 20,9 * Pozsony, Komárom, Hont és Bars megyék adatai magukban foglalják Pozsony, Komárom, Selmec- és Bélabánya törvényhatósági jogú városok adatait is. 6 Popély Gyula: Népfogyatkozás. A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében Írók Szakszervezete, Széphalom Könvyvműhely Regio, Bp., 1991, 195.

8 Forrás: A Magyar Szent Korona Országainak évi népszámlálása I. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 42. kötet, 1912; Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku Ministerstvo s Plnou Mocou pre Spravu Slovenska, Bratislava, A magyar múlt részeként értékelt, közel ezer éven át működött magyar vármegyerendszert az 1920:126. sz. törvény értelmében január 1-jei hatállyal megszüntették, és létrehozták a kinevezett állami hivatalnokok által irányított úgynevezett nagymegyéket (Pozsony, Nyitra, Zólyom, Vág, Tátraalja, Kassa). Az új megyehatárok vajmi kevéssé igazodtak az életképességüket hosszú évszázadokon keresztül bizonyított, végül is csak 1923-ban megsemmisített vármegyék határaihoz. Számos olyan régiót olvasztottak egybe, melyek együvé tartozására soha nem volt példa, és kapcsolattartásuk is nehézkesnek bizonyult. Így került egy megyébe (Tátraalja) a Vág melléki Rózsahegy és a Sajó-parti Tornalja, Zólyomban Zselíz és Breznóbánya, Nyitrában Párkány és Privigye. Az új megyebeosztás természetesen nacionalista célokat szolgált azáltal, hogy a megyék területét úgy jelölték ki, hogy népességükön belül a magyarok mindenütt kisebbségben maradjanak és arányuk a hivatali kisebbségi nyelvhasználathoz szükséges minimális 20%-ot (1920:112 sz. törvény) minél kevesebb megyében érje el. (4. TÁBLÁZAT) Ezt úgy érték el, hogy az állam létére veszélyesnek tartott magyarlakta határvidékből Vágmellék megye kivételével minden (kivétel nélkül túlnyomóan szlovák többségű) megye kapott egy szakaszt. Ennek eredményeként a magyar többségű területeket távoli, szlovák tájak központjaiból irányították: pl. a párkányiakat Nyitráról (90 km), a komáromiakat Pozsonyból (100 km), a rimaszécsieket Zólyomból (105 km), a tornaljaiakat Liptószentmiklósról (165 km). 4. TÁBLÁZAT: Az között létezett szlovákiai nagymegyék népességének etnikai összetétele (az évi népszámlálás adatai szerint) Nagymegye (veľžupa) Össznépesség Etnikai összetétel (%) (1921) cseh szlovákok magyarok XV. Pozsony / Bratislava ,0 30,2 XVI. Nyitra / Nitra ,8 30,5 XVII. Vágmellék / Považie ,7 0,6 XVIII. Zólyom / Zvolen ,3 26,2 XIX. Tátraalja / Podtatry ,7 14,5 XX. Kassa / Košice ,4 16,6 Forrás: Statistický lexikon obcí v Republike Československej, III. Slovensko. Praha, A nem csehszlovákok rovására történő közigazgatási manipulációra a járások szintjén is volt példa. Ezek közül a legfeltűnőbb a magyar Ipolysági járásnak a szlovák Korponai járásba történő beolvasztása, illetve a ruszin többségű Vízközi járásnak a szlovák többségű sztropkóival való összevonása volt.

9 Később, az évi 125. sz. törvény értelmében, július 1-jétől a nagymegyéket is megszüntették, és létrehozták a tartományi rendszert. 7 Csehszlovákiát négy tartományra (Csehország, Morvaország, Szlovákia és Kárpátalja) osztották fel, melyeken belül cseh mintára kétszintűvé (járás, község) vált a közigazgatás. A járások határai az közötti állapothoz képest szinte változatlanok maradtak. A visszaélésekben az 1921-es népszámlálást is túlszárnyaló 1931-es népszámlálás 8 alapján a magyar többségű járások száma 13-ra csökkent a Rozsnyói járás statisztikákban nyilvántartott hirtelen szlovák többségűvé válása miatt. (5. TÁBLÁZAT) A magyarok túlsúlya a csallóközi járásokon kívül az Ógyallai, Zselízi, Párkányi, Feledi, Tornaljai és Királyhelmeci járásokban volt még mindig meglehetősen nagy. A Késmárki és Körmöcbányai járások korábbi német többsége viszont megszűnt, az utóbbi esetben azért, mert a szomszédos, túlnyomóan szlovák lakosú Garamszentkereszti járással vonták össze. 5. TÁBLÁZAT: Az között létezett szlovákiai járások népességének etnikai összetétele (az évi népszámlálás adatai szerint) Etnikai összetétel (%) Járás (okres), illetve járási jogú Össznépesség cseh város (1930) magyarok szlovákok Pozsony / Bratislava város ,4 15,8 Pozsony / Bratislava járás ,9 6,6 Galánta / Galanta ,2 61,3 Vágsellye / Šaľa ,3 55,2 Somorja / Šamorín ,2 75,6 Dunaszerdahely / Dunajská Streda ,9 86,7 Komárom / Komárno ,9 80,4 Ógyalla / Stara Ďala ,4 69,6 Érsekújvár / Nové Zámky ,2 31,3 Nyitra / Nitra ,5 13,7 Verebély / Vráble ,5 25,6 Léva / Levice ,1 27,1 Zselíz / Želiezovce ,6 78,6 Párkány / Parkan ,2 79,6 Korpona / Krupina ,2 36,0 Kékkő / Modrý Kameň ,4 30,8 Losonc / Lučenec ,4 24,2 Feled / Feledince ,5 74,5 Rimaszombat / Rimavská Sobota ,6 13,5 Tornalja / Tornaľa ,8 79,8 7 Duray Miklós Kvarda József Oriskó Norbert: A nemzetállam és demokratikus ellenszere. Együttélés Spoluzitie, Pozsony Bratislava, 1994, Kundt, Ernst: Die Rechtsgrundlagen, Durchführungsmethoden und Lehren der tschechoslowakischen Volkszählung. Nation und Staat, (4. Jg.) 7. H., April,

10 Etnikai összetétel (%) Járás (okres), illetve járási jogú Össznépesség cseh város (1930) magyarok szlovákok Rozsnyó / Rožňava ,6 34,4 Szepsi / Moldava nad Bodvou ,3 53,4 Kassa / Košice város ,2 16,4 Kassa / Košice járás ,8 6,1 Tőketerebes / Trebišov ,9 7,5 Királyhelmec / Kráľovský Chlmec ,9 74,3 Nagykapos / Veľké Kapušany ,3 55,0 Forrás: Štatistický lexikon obcí v Republike Československej, III. Krajina Slovenská. Praha, Annak ellenére, hogy az első Csehszlovák Köztársaság az általános emberi jogokat tekintve demokratikusabbnak volt tekinthető szomszédainál, az állam cseh vezetése a szlovák nemzet identitástudatát elnyomta, továbbá Szlovákia (és Kárpátalja) autonómiájáról sem akart hallani. 9 Ezen tényezők és a hitleri Németország kezdetben kisebbségvédelmi köntösbe burkolt expanziós törekvései, kiegészülve a Szudétanémet Párt és Andrej Hlinka Szlovák Néppártjának (a ludákoknak ) egymásra találásával, döntő szerepet játszottak Csehszlovákia 1939-es felbomlásában. Előtte azonban a szudétanémet területek, illetve a szlovákiai Dévény és Pozsonyligetfalu 10 német leválasztását és a sikertelen komáromi magyar csehszlovák tárgyalásokat 11 követően német és olasz nyomásra az november 2-i bécsi döntéssel Magyarország visszakapta a 85%- ban magyar anyanyelvű és 88,1%-ban magyar nemzetiségű népesség lakta, km 2 kiterjedésű dél-szlovákiai területeket. 12 Az új szlovák államhatárt délen többnyire a magyar szlovák nyelvhatár mentén húzták meg, vitás esetekben a helyi lakosság véleménynyilvánítását is figyelembe véve. Annak ellenére, hogy az új magyar szlovák államhatár megvonásánál az etnikai elvet igyekeztek maximálisan figyelembe venni, magyar oldalon különösen Nagysurány, Verebély és 9 Szlovákia politikai és területi integritásának kérdéséhez elsősorban Peter Zelenák tanulmányát ajánljuk figyelmükbe. A kárpátaljai határváltozásokhoz lásd Fedinec Csilla előadását. 10 Dévény (Devín, Theben) és Pozsonyligetfalu (Petržalka, Engerau,) jelenleg a Pozsony (Bratislava) IV és Pozsony V járások részei. Az 1930-as csehszlovák népszámlálás idején 1402 és lakosuk volt, melyből a német nemzetiség 55,9 és 22,4%-kal részesült. 11 Az október 9. és 22. közötti komáromi tárgyalásokon a csehszlovák delegáció október 12-én 1800 km, október 13-án 5405 km, október 22-én km 1919-ben elfoglalt terület visszaadását ajánlotta fel Magyarországnak. Jóllehet ez utóbbi ajánlat a bécsi döntőbírósági ítélet 95%-át képezte, de a Pozsony, Nyitra, Léva, Rimaszombat, Kassa, Ungvár, Munkács nyelvhatár menti, kiemelkedő fontosságú városok hovatartozásával kapcsolatos nézeteltérések megakadályozták a közös megegyezést. Ennek megfelelően Bécsben a német és olasz döntéshozók (Ribbentrop és Ciano) tulajdonképpen csak a néhány vitás város hovatartozásáról döntöttek, hiszen a túlnyomórészt magyarlakta rurális térség visszaadását maga Csehszlovákia ajánlotta fel október 22- én. Rónai András: Térképezett történelem. Magvető Kiadó, Bp., 1989, Az első bécsi döntésről és hátteréről bővebben olvashatnak Pritz Pál és Sallai Gergely tanulmányában.

11 Kassa környékén maradt jelentős szlovák nyelvterület, Szlovákiában pedig Pozsony, Nyitra és Tőketerebes vidékén maradt nagyobb tömegű magyar lakosság. 3. Az első Szlovák Köztársaság kora ( ) március 14-én a történelem során először létrejött a független szlovák állam, melynek km 2 -nyi területe a fentiekben említett területi változásokon kívül az alábbiakban tért el a maitól. A ruszin többségű Szinnai, a szlovák többségű Szobránci járás nagy részét március én Magyarország stratégai okok miatt visszafoglalta 13 és az autonómiát élvező Kárpátalja ungi közigazgatási kirendeltségéhez csatolta. Árva és Szepes megyék történelmi területének egységét Szlovákia akkor állította vissza, mikor csatlakozott a Lengyelországot 1939 szeptemberében megtámadó náci német csapatokhoz és elfoglalta az 1920-ban Lengyelországnak ítélt árvai és szepesi területeket. A korábban súlyos bel- és külpolitikai tehertételt jelentő nemzetiségi területek döntő többségétől való megszabadulás következtében Szlovákia 2,6 milliós népessége az december 15-i szlovák népszámlálás idején már sokkal homogénebb nemzetállamnak tűnt (szlovákok: 84,9%). Jozef Tiso Szlovákiájában január 1-jétől Pozsony, Nyitra, Trencsén, Garammellék, Tátra és Sáros- Zemplén megyék létrehozásával ismét háromszintűvé (megye, járás, község) vált a közigazgatás. Az új megyék területén az államalkotó nemzet aránya már mindenütt meghaladta a 75%-ot. (6. TÁBLÁZAT) Az 59 járásból is csupán két esetben (Mezőlaborc, Sztropkó) haladta meg a nemzetiségek (ez esetben ruszinok) száma a szlovákokét. (2. TÁBLÁZAT) Az ben megvont államhatárok nemcsak kisebb-nagyobb közigazgatási korrekciókat, hanem új járások és járási székhelyek létrejöttét is eredményezték (Dobsina, Nyustya, Lónyabánya), melyek a Magyarországhoz visszacsatolt néhány korábbi járási székhelyt (Rozsnyó, Rimaszombat, Losonc) voltak hivatottak pótolni. 6. TÁBLÁZAT: A megyék népességének etnikai összetétele a mai Szlovákia területén ben Megyék szlovák területen Össznépesség Etnikai összetétel (%) (1940) szlovákok magyarok Pozsony / Bratislava ,7 6,1 Nyitra / Nitra ,8 5,3 Trencsén / Trenčín ,2 0,3 Garammellék / Pohronie ,5 0,9 Tátra / Tatry ,3 0,7 Sáros-Zemplén / Šariš-Zemplín ,0 2,3 Megyék magyar területen Össznépesség Anyanyelvi összetétel (%) 13 Botlik József: Egestas Subcarpathica. Hatodik Síp, Bp., 2001,

12 (1941) szlovákok magyarok Komárom ,6 97,5 Nyitra-Pozsony ,4 79,2 Esztergom ,9 96,3 Bars-Hont ,5 79,3 Nógrád ,8 87,2 Gömör-Kishont ,5 90,3 Abaúj-Torna ,6 71,3 Zemplén ,9 86,5 Ung ,7 97,0 Ungi közigazgatási kirendeltség ,5 4,5 Forrás: Lexikon obcí Slovenskej Republiky. Bratislava, 1942; Zprávy Štátného Plánovaciého a Štatistického Úradu. Bratislava, 1/ jul., ; évi népszámlálás. Demográfiai adatok községenként (Országhatáron kívüli terület). KSH, Bp., A mai Szlovákia területének a magyar államhoz visszakerült részén 10 megye és 24 járás osztozott, melyből 9, illetve 20 volt magyar többségű. (6. TÁBLÁZAT) A többnyire a nyelvhatárhoz simuló államhatár ezúttal is számos történelmi megyecsonkot hozott létre. Ezek közül Pozsony csallóközi járásait Komáromhoz csatolták, a Galántai, Vágsellyei és Érsekújvári járást Nyitra-Pozsony, a Verebélyi, Lévai, Ipolysági és Szobi járást pedig Bars-Hont megye néven vonták össze. Ez utóbbi két esetben nemcsak a megyék, hanem székhelyeik (Érsekújvár, Léva) is újnak számítottak. (1. TÁBLÁZAT) * A vizsgált időszak közigazgatási problémáival kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az 1938-as szlovák magyar államhatár ugyanúgy kettévágott történelmileg kialakult, egységes gazdasági régiókat, ugyanúgy elválasztott számos vonzásközpontot a hozzákapcsolódó vonzásterület egy részétől, mint az 1920-as csehszlovák magyar határ. Részben emiatt, részben a területi veszteség ténye miatt a szlovákok szemében a bécsi határ ugyanolyan gyűlöletes, mint a magyarokéban a trianoni. A különbség csupán annyi, ami egy adott történelmi periódusban nem lebecsülendő, hogy az 1938-as határ az etnikai-földrajzi adottságokhoz képest abban az időpontban meglehetősen reálisan választotta szét szinte kizárólag közös, csehszlovák magyar megegyezéssel, tárgyalásos úton (lásd komáromi tárgyalások október 9 22.) a magyar, illetve a (cseh)- szlovák etnikai és államterületet Az közötti időszak A II. világháború végén, 1944 decembere és 1945 májusa között a front elhaladásával párhuzamosan lezajlott az újabb államhatalom-váltás, melynek része- 14 Rónai András: i. m. 183.

13 ként a közigazgatást az úgynevezett nemzeti bizottságok vették a kezükbe. A győztes hatalmak helyreállították Csehszlovákia 1938 októbere előtti határait, melynek eredményeként az északi magyar nyelvterület másodízben is a csehszlovák állam részévé vált. Ugyanakkor helyreállították az 1938-as járási beosztást is. A II. világháború és az azt követő politikai események nemcsak újabb államhatalmi és közigazgatási változásokat eredményeztek, hanem a százezres nagyságrendű, kényszerű migrációs folyamatok következtében gyökeresen átformálták egyes területek népességének etnikai összetételét is. Az 1944-ig kb. 150 ezer főnyi szlovákiai németség döntő többsége 1944 októbere és 1946 novembere között elmenekült, illetve a potsdami határozatok értelmében kitelepítésre került. A ruszinok lélekszáma is zuhanásszerűen csökkent, ami főként 30 ezer ruszinnak június 29-én a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátaljára, 10 ezernek pedig Csehország németek által üresen hagyott településeibe való átköltözésének volt az eredménye. 15 A csehszlovák kormány a németekéhez hasonló módon kitelepítéssel kívánta rendezni a legnagyobb szlovákiai nemzeti kisebbség, a kollektíven háborús bűnösként kezelt, állampolgári jogaitól megfosztott magyarok kérdését is júliusáig így került sor , között a mai szlovák területre költözött magyar kiutasítására. 17 A kiutasítottak mellett jelentős volt azok száma is, akik a teljes jogfosztottság, törvényen kívüliség elől menekültek az új magyar államterületre (kb. 15 ezer fő). Miután a magyarok teljes kitelepítését a nyugati nagyhatalmak nem támogatták, Magyarország és Csehszlovákia között 1947-ben és 1948-ban meglehetősen vontatott lakosságcserére került sor. Az erőltetett lakosságcsere siettetése érdekében a csehszlovák hatóságok október 19. és február 26. között magyart deportáltak Csehországba, 18 jórészt az elnéptelenedett úgynevezett Szudéta-vidékre. Végül is április 21. és június 5. között magyart sikerült Magyarországra deportálni. 19 Ugyanakkor a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság (CSÁB) szlováknak minősített (jórész szlovákul nem, vagy alig tudó) magyarországi lakost tudott anyagi természetű ígéretekkel szlovákiai áttelepülésre csábítani. 20 Összességében 1945 és 1948 között több mint 120 ezer magyarnak kellett elhagynia a mai szlovák államterületet. A tömeges deportálások és az úgynevezett reszlovakizációs (visszaszlovákosítási) akció, melynek során lakó- 15 Bohman, Alfred: Menschen und Grenzen. Bd. 4. Bevölkerung und Nationalitäten in der Tschechoslowakei. Verlag Wissenschaft und Politik, Köln, Kaplan, Karol: Pravda o Ceskoslovensku Panorama, Praha, 1990, 96.; Janics Kálmán: A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után Európai Magyar Protestáns Szabadegylet (Bern), München, 1980, 135. Lásd még a kötetben Vadkerty Katalin belső telepítésekről szóló tanulmányát. 17 Jablonický, Ján: Slovensko na prelome. Bratislava, 1965, Vadkerty Katalin: A deportálások. Kalligram, Bratislava, 1996, Vö. Zvara, Juraj: A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában. Bratislava, 36.; Szabó Károly É. Szőke István: Adalékok a magyar csehszlovák lakosságcsere történetéhez. Valóság, 1982/10., Zvara, Juraj: i. m. 36.

14 helyéhez ragaszkodó, ezért kényszerűségből magát szlovákká átminősítő magyar kérelmét fogadták el, 21 mind a mai napig nagy lélektani teherként nyomasztja a szlovákiai magyarságot, és a szlovák többségű területeken, illetve a városokban keserű tapasztalataikból eredő óvatosságuk miatt akadályozza etnikai hovatartozásuk nyílt (pl. a népszámlálások során történő) vállalását. A CSKP évi győzelmét, a kommunista hatalomátvételt követően, az május 9-i alkotmány értelmében január 1-jei hatállyal Szlovákia területén új háromszintű, a centralizált kommunista államhatalom politikai leányvállalataiként működő nemzeti bizottságokon alapuló közigazgatási területfelosztásra került sor. Szlovákia területét hat (pozsonyi, nyitrai, zsolnai, besztercebányai, kassai és eperjesi) kerületre (kraj) osztották fel. A kerületek határait ugyanolyan célzattal húzták meg, mint között a nagymegyékét. A zsolnai kivételével ezúttal is mindegyik kerület kapott egy darabot az állam által belpolitikai feszültségforrásként kezelt magyarlakta déli határsávból. A kerületek túlnyomóan szlovák többségű székhelyei járási jogot kaptak. Az erős politikai és gazdasági jogkörrel felruházott, kivétel nélkül szlovák többségű kerületek nemzeti bizottságai alá rendelt, szerény hatósági jogosítványokkal rendelkező járások (okres) számát a korábbi 77-ről 90-re növelték, mely a közigazgatás középső szintjének területi racionalizálását is jelentette. Ez az intézkedés a korábbi járások etnikai-gazdasági jellegű fogyatékosságait nagymértékben csökkentette. Ekkor emelkedett a magyar és ruszin nyelvterület néhány központi szerepkörű települése (Szenc, Nagymegyer, Ipolyság, Vízköz) többnyire ismét járási székhely rangra. (1. TÁBLÁZAT) Két évvel később, 1951-ben, néhány kisebb közigazgatási korrekció mellett sor került a Rimaszombat árnyékában lévő Feledi járás felosztására az újonnan létrehozott Füleki és a régi Rimaszombati, Tornaljai járások között. Ez meglehetősen kedvező volt a magyarok számára, mert az Ipoly és a Sajó közötti területen ezzel a magyar többségű járások száma háromra nőtt. Ebben az évben vált ki a Losonci és a Rimaszombati járásokból a szinte kizárólag szlovákok lakta Poltári járás is. A 40-es évek második felében a népesség etnikai összetételében lezajlott nagyarányú változások, főleg a kitelepítések és a reszlovakizáció következtében, a magyar többségű járások száma az 1941-beli 20-ról 1951-ben 14-re csökkent. Ugyanakkor a ruszinok a számukra is viszonylag kedvezően meghúzott járáshatárok ellenére már minden járásban kisebbségbe kerültek a szlovákokkal szemben. 7. TÁBLÁZAT: Az között létezett szlovákiai kerületek népessége etnikai összetételének változása (az és évi népszámlálások adatai szerint) Etnikai összetétel (%) Össznépesség Kerület (kraj) szlovákok magyarok Pozsony / Bratislava főváros ,7 90,9 5,3 4,6 21 Vadkerty Katalin: A reszlovakizáció. Kalligram, Pozsony Bratislava, 1993, 107.

15 Nyugat-szlovákiai kerület ,4 76,8 22,5 21,3 Közép-szlovákiai kerület ,9 92,5 6,6 5,3 Kelet-szlovákiai kerület ,7 86,6 7,4 6,4 Forrás: Mazúr, E.: Národnostné zloženie. In: Slovensko 3, Ľud, I. čast, Obzor, Bratislava, 1974, 452.; Žudel, Juraj Očovský, Štefan: Die Entwicklung der Nationalitätenstruktur in der Südslowakei. In: Österreichische Osthefte, (Jg. 33.) 1991/2., 114.; Národnost a náboženské vyznanie obyvateľstva SR (definitivne výsledky ščítania ľudu, domov a bytov 1991). Štatistický Úrad SR, Bratislava, Az 1990-ig érvényes kerületi-járási közigazgatási területfelosztási rendszer, mely a kommunista államhatalom területi centralizációs törekvéseinek volt az eredménye, az július 1-jei közigazgatási reform során jött létre. A kerületek kiterjedését duplájára, a járásokét két-háromszorosára növelték. Hozzávetőleg a korábbi Pozsonyi és Nyitrai kerületből jött létre a Nyugat-szlovákiai, a Zsolnaiból és Besztercebányaiból a Közép-szlovákiai, a Kassai és Eperjesiből a Kelet-szlovákiai kerület. Ennek köszönhetően a szlovákok aránya az új kerületek mindegyikében magasra nőtt, a magyaroké pedig csak a nyugat-szlovákiaiban haladta meg némileg a 20%-ot. (7. TÁBLÁZAT) A járási jogú városok száma kettőre (Pozsony, Kassa), a járásoké 91-ről 32-re csökkent. A közigazgatás centralizálása mellett a nagyjárások területének kijelölése során is fontos cél volt az etnikai homogenizáció, a nem szlovák többségű járások számának, a nem szlovákok arányának minimálisra csökkentése. 22 Ezt a célt oly sikeresen valósították meg, hogy a magyar többségű járások száma 14-ről 2-re (Dunaszerdahelyi és Komáromi járás) csökkent. (2., 8. TÁBLÁZAT) A többi magyar többségű járást általában gazdasági, közlekedési szempontokra hivatkozva nagyobb népességszámú, szlovák többségű járásokhoz csatolták. Egyes esetekben, ahol a járás székhelyének méretéhez, gazdasági erejéhez mérve is túl nagyra sikerült, 1968-ban új járásokat hoztak létre (Nagykürtös, Ólubló, Vízköz, Varannó). Egy évvel később, január 1-jén Pozsony járási jogú városból kerületi jogú város lett és a Pozsony főváros (Bratislava Hlavné Mesto) nevet vette fel. A kerületeket (kraj) ugyan még ebben az évben (1969. július 1.) megszüntették, de rövid idő múlva, a politikai visszarendeződés és az állami központosítási törekvések eredményeként, január 1-jén a kerületek és a kerületi nemzeti tanácsok újjászülettek. 8. TÁBLÁZAT: Az között létezett dél-szlovákiai nagyjárások népessége etnikai összetételének változása (az és évi népszámlálások adatai szerint) Össznépesség Etnikai összetétel (%) Járás (okres) szlovákok magyarok (1991) Pozsony / Bratislava vidék ,1 91,0 7,5 7,2 22 Bajcura, Ivan: Cesta k internacionálnej jednote. Nakladelstvo Pravda, Bratislava, 1982, 183.

16 Dunaszerdahely / Dunajská Streda ,2 11,3 86,7 87,2 Galánta / Galanta ,8 55,7 45,6 42,8 Komárom / Komárno ,7 26,0 69,4 72,2 Érsekújvár / Nové Zámky ,0 57,0 41,4 41,5 Nyitra / Nitra ,6 91,6 9,6 6,8 Léva / Levice ,2 66,5 35,1 31,6 Nagykürtös / Veľký Krtiš ,3 67,2 25,0 30,7 Losonc / Lučenec ,3 73,7 27,1 23,8 Rimaszombat / Rimavská Sobota ,7 49,9 47,6 46,1 Rozsnyó / Rožňava ,8 68,8 27,6 26,1 Kassa / Košice város ,5 90,4 3,2 4,6 Kassa / Košice vidék ,2 77,7 14,3 16,4 Tőketerebes / Trebišov ,2 57,4 39,2 39,1 Forrás: Žudel, Juraj Očovský, Štefan: Die Entwicklung der Nationalitätenstruktur in der Südslowakei. In: Österreichische Osthefte, (Jg. 33.) 1991/2., 114.; Národnost a náboženské vyznanie obyvateľstva SR (definitivne výsledky ščítania ľudu, domov a bytov 1991). Štatistický Úrad SR, Bratislava, Az 1990-ig fennállt kerületi és nagyjárási területi felosztásról az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy teljesen tájidegenek, történelmi példák szerint legfeljebb II. József vagy a Bach-korszak hasonlóan erőszakos központosító törekvései által létrehozott és éppen ezért elvetélt kísérleteihez hasonlíthatók. A nagy kerületek és a nagy járások nemcsak a tradícióknak nem feleltek meg, hanem a lakosság igényeinek és regionális identitástudatának sem. A lakosságnak beláthatóbb, emberi méretű, hagyományos, stabil kiterjedésű közigazgatási egységekre van szüksége. Ezt bizonyítja, hogy a lakosság ma is inkább árvainak, liptóinak, szepesinek, gömörinek, nógrádinak stb. nevezi magát, mintsem pl. közép-szlovákiainak, alsó-kubini, poprádi, rozsnyói járásinak. 5. Az közötti időszak Az 1989-es csehszlovákiai bársonyos forradalom és az azt követő közigazgatási átalakítás (1990/472. Tt. sz. törvény) eredményeként január 1-jei hatállyal csupán az 1960-ban létrehozott nagykerületek (krajok) szűntek meg. A nemzetiségek jogérvényesítését megnehezítő nagyjárások ugyan fennmaradtak, de a közigazgatás területi decentralizációjának keretén belül a járásokat és a járási jogú városokat az 5 5 pozsonyi és kassai városi körzettel együtt 121 körzetre (obvoda) osztották fel. Ezek a helyi lakosság demokratikus érdekérvényesítésére kevéssé alkalmas körzetek kiterjedésüket tekintve a korábbi ig, illetve között fennállt járásokhoz hasonlítanak. Etnikai szempontból közülük 17-ben (!) a magyar lakosság képezte az abszolút többséget az 1991-es népszámlálás adatai szerint.

17 Az 1948 utáni négy évtizedben működött centralizált adminisztratív területi beosztás sikertelensége és a demokratikus állam közigazgatásával, területszervezésével kapcsolatos hazai és nemzetközi elvárások következtében már a csehszlovákiai rendszerváltás, a demokratikus átalakulás elején, 1990-ben intézkedett a Szlovák Nemzeti Tanács az ország új közigazgatási területfelosztási terveinek elkészíttetéséről. Ezt követően a közvélemény bevonásával széles körű vita bontakozott ki az új területi felosztás alapelveiről. A viták során többféle irányzat bukkant fel, melyek többsége nagy szerepet szánt az eddigi közigazgatási tapasztalatoknak, a történelmi hagyományoknak és a jelenlegi (főként gazdasági) elvárásoknak. A számos terv közül a három egymástól lényegesen eltérő legjellemzőbbet, a megyerendszeren alapuló úgynevezett Minarovičféle, a magyar Együttélés politikai mozgalom által elkészített és a régióbeosztáson nyugvó, a Mečiar-kormány által leginkább támogatott tervezetet mutatjuk be. Az úgynevezett Minarovič-tervezet a Középső-Vág menti régió felkérésére 1994 februárjáig elkészített, alapvetően a kormány munkacsoportjának 1992-es III. variánsához visszatérő változata ellentétben más, szigorúan csak a gazdasági szempontokon alapuló, a történelmi hagyományoktól idegen körzetekkel, régiókkal manipuláló tervekkel a több mint 900 éves megyerendszer 23 visszaállításán alapult. A terv készítői általában törekedtek az 1923-ig érvényben lévő megyékhez közelíteni a terveikben szereplő megyék határait és elnevezését. Az között készült Minarovič-tervek általunk ismertetett, legutóbbi verziója 16 megye (beleértve a megyei jogú fővárost is) felállítását tervezte. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a magyar szlovák nyelvhatár övezetében fekvő, jórészt a domborzati adottságokhoz igazodva észak déli irányban elnyúló történelmi magyar vármegyék (pl. Zemplén, Abaúj-Torna, Gömör, Nógrád) déli, túlnyomórészt magyar lakosságú részei a trianoni békeszerződés következtében Magyarországon maradtak, az érintett vármegyék közül a komáromit kivéve mindegyikben a szlovák etnikum került többségbe. Így a történelmi megyék közötti területének visszaállítása is a szlovák nacionalista erőknek kedvezett volna. Azonban az egyetlen túlnyomóan magyar többségű ősi, kb. 950 éves megye, Komárom helyreállításáról nem akartak hallani a tervek készítői. Az között Esztergom megye szlovákiai részével összevont Komárom megyét a déli irányban elnyújtott Pozsony, Alsó-Nyitra és Bars-Hont megyék között osztották volna fel, kiküszöbölve azt a lehetőséget, hogy a több mint 600 ezres szlovákiai magyar nemzeti közösség a 16 közül legalább egy megyében abszolút többségbe kerülhessen. Az 1990-es évek első felében a Szlovák Nemzeti Tanács egyik legfontosabb ellenzéki erejének számító és az 1990-es és 1992-es parlamenti választások eredményei alapján a szlovákiai magyarok többségének bizalmát élvező Együttélés magyar politikai mozgalom területi és közigazgatási tervezete első- 23 Napjainkban a megyerendszer a Kárpát-medencében Magyarországon (megye), Horvátországban (županija) és Romániában (judetul) képezi a közigazgatási területfelosztás gerincét.

18 sorban az etnikai elv figyelembevételén alapult. A dél-szlovákiai határvidék népességének abszolút többségét képező magyarság 63%-a a Szlovák Statisztikai Hivatal júniusi felmérése alapján egyetértett ezen elvnek a területi felosztás során való érvényesítésével, melyet választott képviselői, polgármesterei az január 8-i, komáromi nagygyűlésükön jóvá is hagytak. 24 Az Együttélés IV. országos kongresszusára (1993. február 27.) kidolgozott terv létjogosultságát főként az érintett vidékek lakosságának többségi akarata és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201-es ajánlásának 11. -a adta: azokban a körzetekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jelentős számban élnek, jogosultak helyi önkormányzati vagy autonóm szerveket alakítani, illetve speciális státuszt élvezhetnek. A terv két változattal: vagy egy összefüggő, vagy három magyar többségű régióval számol, attól függően, hogy országosan kevés vagy nagyszámú régión nyugvó területfelosztás került volna elfogadásra. Az első esetben egy 8245,3 km 2 területű, a magyar államhatárhoz tapadó, kb. 824 ezer 61,5%-ban magyar lakosú régió jött volna létre. A magyar dominanciájú régió 487 községet és 24 várost foglalt volna magában, melyek közül a legnagyobbak Érsekújvár ( fő, 31,1% magyar) és Komárom ( fő, 63,6% magyar). Az így eltervezett régió etnikai földrajzi szempontból sem számított egyedülállónak Európában, hiszen az olaszországi Trentino-Alto Adidge régió Dél-Tirol (Südtirol, Alto-Adidge) nevű, 430 ezer lakosú autonóm tartománya is nyugat keleti irányban elnyúlt szalagként tapad az anyaországhoz (Ausztriához), és az itteni németek/osztrákok aránya mind a tartományon belül (64,9%), mind pedig a tartomány legnagyobb városaiban, Bolzano/Bozen-ben (26,6%) és Merano/Meran-ban (50,5%) kísérteties módon hasonlított az Együttélés által tervezett dél-szlovákiai magyar többségű régió fentiekben ismertetett azonos etnikai jellemzőihez. A második változat szerint a már ismertetett magyar többségű régió három részre oszlott volna: 1. nyugaton Pozsony és Ipolyság között (525 ezer fő, 63,1% magyar), 2. középen Ipolyság és Kassa között (239 ezer fő, 54,2% magyar), 3. keleten Dél-Zemplénben és Ungvidéken (59 ezer fő, 77,3% magyar). A Szlovákia új területi felosztásához készült tervek közül a Mečiar-kormány felkérésére 1993 márciusában elkészíttetett, többször módosított, végül nyolc régión (oblasť) alapuló beosztás került később elfogadásra. Az egyébként korábban 7, 10 illetve 11 régió létrehozását is mérlegelő tervezet a közigazgatási egységek kiterjedését és elnevezését tekintve leginkább az között létezett kerületi beosztáshoz hasonlított. A nyugat-európai régiókkal, közigazgatási modellekkel példálózó terv ezer lakosú régióinak székhelyéül Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Trencsén, Zsolna, Besztercebánya (esetleg Zólyom), Eperjes és Kassa lett kijelölve. Feltűnő, hogy a fenti régióközpontok közül öt az északnyugati szlovák magterületről került ki, onnan, ahol a korabeli legerősebb kormánypárt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HDS), illetve 24 Vö. Az önkormányzat az önrendelkezés alapja. A szlovákiai magyar választott képviselők és polgármesterek országos nagygyűlésének hiteles jegyzőkönyve, Komárom, január 8. Komáromi Lapok, Szinnyei Kiadó, Komárom Komárno, 1995, 264.

19 a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a legnagyobb támogatottságot élvez(ett). A régiók területének lehatárolásánál az etnikai szempontot csak annyiban vették figyelembe, hogy a magyarság településterületét a lehető legtöbb szlovák régió között osszák fel. Ennek következtében a magyarlakta határvidékből csupán a távoli Trencsén, Zsolna és Eperjes régiója nem részesült. A többi esetében pedig sikerült a közigazgatási térképet úgy megrajzolni, hogy a jövőbeli regionális önkormányzatokban a kétharmados szlovák többség mindenütt biztosítva legyen, és ugyanakkor a hivatali nyelvhasználatnál előírt 20%-os határt a magyarok csupán a nyitrai és a nagyszombati régióban (32,8%, illetve 24,9%) érhetnék el, azt is csak az idecsatolt kisalföldi, Pozsony és Ipolyság közötti magyar etnikai területnek köszönhetően. 6. Az 1996 utáni időszak A Szlovák Nemzeti Tanács a Szlovák Köztársaság területi-közigazgatási rendjéről szóló, évi 221. sz. törvényében miként az várható volt a nyolc régión (kerületen, kraj -on) nyugvó tervet fogadta el július 3-án. Az július 24-én életbe lépett törvény Szlovákia km 2 -nyi területét 8 kerületre (kraj), 79 járásra (okres), 136 városra (mesto) és 2867 önálló községre (samostatný obec) osztotta fel. (1. ÁBRA)

20

21 A kerületek jelenlegi határa nem tér el számottevően a fentiekben vázolt tervezetétől. A déli, magyar etnikai területen öt, túlnyomóan szlovák népességű kerület osztozik, melyek közül csupán a nyitraiban haladja meg a magyarok aránya a 30%-ot. (9. TÁBLÁZAT) 9. TÁBLÁZAT: Szlovákia 1996 óta létező kerületei és a magyar kisebbség Össznépesség Magyar nemzetiségűek Kerület (kraj) száma száma (fő) aránya (%) Pozsony / Bratislava ,1 4,6 Nagyszombat / Trnava ,2 23,7 Nyitra / Nitra ,6 27,6 Trencsén / Trenčín ,2 0,2 Zsolna / Žilina ,1 0,1 Besztercebánya /Banská Bystrica ,9 11,7 Kassa / Košice ,8 11,2 Eperjes / Prešov ,1 0,1 Forrás: 1991 = Oriskó, Norbert (szerk.): Coexistence-Spolužitie-Együttélés Political Movement. Bratislava, 1996; 2001 = Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 26. mája Štatistický Úrad Slovenskej Republiky, Bratislava, Nem csupán a kerületi, hanem a járási beosztás is a döntéshozók nacionalista céljainak megfelelően a magyar pártok elképzeléseinek szinte tökéletes ellentétét képezik. A korábbi nagy, átlagosan 1300 km 2 kiterjedésű és 140 ezer lakosú járásokat az északi, szlovák etnikai területen többnyire három új, kis járásra osztották fel ( km 2 terület, ezer lakos!!) 25 a közigazgatás decentralizálása elvének megfelelően. A két nagyvárost, Pozsonyt ( lakos, 1996) és Kassát ( lakos, 1996) 5 és 4 járásra (okres), valamint 17, illetve 22 községre (obec) osztották fel. A déli, magyarlakta területeken mindezek ellentéte történt. A nagy, km 2 kiterjedésű és ezer lakosú, a magyarok felét tömörítő Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári, Lévai járásokat érintetlenül hagyták. Ennek köszönhetően Szlovákiának ma már 79 járása közül a magyarok továbbra is csak a Dunaszerdahelyi és Komáromi járásokban képezik a népesség abszolút többségét. (10. TÁBLÁZAT) Ennek a közigazgatási területfelosztásban is érvényesített magyarellenes politikának eredményeként a magyar etnikai terület számos városa (pl. Somorja, Ógyalla, Párkány, Zselíz, Ipolyság, Fülek, Tornalja, Szepsi, Királyhelmec, Nagykapos) nem kapta vissza hagyományos járási székhely rangját. (1. TÁBLÁZAT) A magyar etnikai területnek szlovák többségű járások határai 25 Pl. Miavai, Zsarnócai, Selmecbányai, Korponai, Nagybiccsei, Lőcsei, Gölnicbányai, Mezőlaborci, Szobránci járások.

22 által történő feldarabolása és távoli szlovák városoknak való alárendelése Dél- Szlovákia keleti részén számít a legfeltűnőbbnek TÁBLÁZAT: Szlovákia 1996 óta létező néhány járása és a magyar kisebbség Össznépesség Magyar nemzetiségűek Járás (okres) száma száma (fő) aránya (%) Pozsony / Bratislava I V ,6 3,8 Szenc / Senec ,8 20,4 Dunaszerdahely / Dunajská Streda ,2 83,3 Galánta / Galanta ,7 38,6 Vágsellye / Šaľa ,2 35,7 Érsekújvár / Nové Zámky ,5 38,3 Komárom / Komárno ,2 69,1 Léva / Levice ,6 27,9 Nagykürtös / Veľký Krtiš ,7 27,4 Losonc / Lučenec ,9 27,6 Rimaszombat / Rimavská Sobota ,3 41,3 Nagyrőce / Revúca ,6 22,0 Rozsnyó / Rožňava ,3 30,6 Kassa / Košice I IV ,6 3,8 Kassa / Košice-környék ,4 13,2 Tőketerebes / Trebišov ,0 29,3 Nagymihály / Michalovce ,2 11,7 Forrás: Saját számítás az alábbi publikáció alapján: Národnost a náboženské vyznanie obyvateľstva SR (definitivne výsledky ščítania ľudu, domov a bytov 1991). Štatistický Úrad SR, Bratislava, = Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 26. mája Štatistický Úrad Slovenskej Republiky, Bratislava, Az évi kormányváltást követően a Magyar Koalíció Pártja (MKP) az új szlovák kormánykoalíció részévé vált, mely a szlovákiai magyarok körében a közigazgatási-területi reformot illetően mint ez máig kiderült indokolatlan reményeket keltett. Az 1996-ban létrejött, mind a mai napig érvényben lévő közigazgatási térfelosztást a kormánykoalíció minden tagja (tehát nem csak a magyarok) át kívánja formálni, természetesen alapvetően eltérő módon. A Szlovák Köztársaság területi felosztásáról szóló törvény alapelv-javaslat, mely elsősorban Viktor Nižňanský kormánybiztos nevéhez kötődik, a meglévő kerületek számát (8) főleg az egyes területek történelmi-kulturális hagyományai és gazdasági okok miatt 12-re szeretné növelni. (2. ÁBRA) Ennek megfelelően a kelet nyugati irányban elnyújtott Kassai és Eperjesi kerületek területén Szepes, Sáros, Zemplén és Kassa (Abaúj) néven szeretné feltámasztani a történeti régiókat. A Zsolnai kerületből a hajdani kicsiny Liptó-Árva-Turóc megyék egye- 26 Legkirívóbb esetnek Tornalja, Királyhelmec és Nagykapos magyar többségű városoknak, régi járási székhelyeknek és vonzáskörzeteinek a távoli szlovák Nagyrőce, Tőketerebes és Nagymihály alá rendelése számít.

LAKOSSÁGCSERE ÉS RESZLOVAKIZÁCIÓ POPÉLY ÁRPÁD

LAKOSSÁGCSERE ÉS RESZLOVAKIZÁCIÓ POPÉLY ÁRPÁD LAKOSSÁGCSERE ÉS RESZLOVAKIZÁCIÓ POPÉLY ÁRPÁD A II. világháború végén felújított Csehszlovákia vezető politikusai a csehszlovák állam 1938 39. évi felbomlásáért felelőssé tett német és magyar kisebbség

Részletesebben

A MEGYERENDSZER SZLOVÁKIÁBAN A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN ERIK ŠTENPIEN

A MEGYERENDSZER SZLOVÁKIÁBAN A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN ERIK ŠTENPIEN Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 103-110 A MEGYERENDSZER SZLOVÁKIÁBAN A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN ERIK ŠTENPIEN A megyerendszer a magyar és szlovák nemzeti államok közös vonásai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Szlovákia településszerkezete a 21. században 1

Szlovákia településszerkezete a 21. században 1 Szlovákia településszerkezete a 21. században 1 Horeczki Réka Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Absztrakt A kutatásom célja, hogy

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián.

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. Gyurgyik László A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG SZERKEZETI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI 1 E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. A mai konferencia a határon túli ság

Részletesebben

Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Munkaerő-piaci elemző tanulmány Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia

Részletesebben

A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei

A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei Megvalósíthatósági tanulmány Összeállította Tóth Pál Péter Készült a A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei c. projekt (EIA/2010/3.2.1.1.)

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.

Részletesebben

Szlovákiai magyarság

Szlovákiai magyarság Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovákiai magyarság 2000. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet 14 4. Érdekképviselet.

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A SZÖVETSÉG ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 20 ÉV TÜKRÉBEN A Szövetség érdekvédelmi tevékenysége 20 év tükrében A BEOSZ már megalakulásának pillanatában, 1990.

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései Szarka László Lehet-e a nemzeti identitást, az identitás fejlõdését, alakulását, kialakult, átalakuló identitásszerkezeteket,

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

N éhány hete felmérést készítettem Dél-Szlovákia nagy munkanélküliséggel

N éhány hete felmérést készítettem Dél-Szlovákia nagy munkanélküliséggel Lampl Zsuzsanna MUNKAERÕPIACI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET A SZLOVÁKIAI MAGYAR IDENTITÁS ALAKULÁSÁNAK ÚJABB TÉNYEZÕI N éhány hete felmérést készítettem Dél-Szlovákia nagy munkanélküliséggel sújtott területein

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Vármegyék és szabad kerületek 197 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Botka János Az emberek csoportjai, közösségei már kezdetektől hitték a jelképek erejét. A legkülönbözőbb

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása I. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése egyenlegének alakulása, feltételrendszerének értékelése A Magyar Köztársaság

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. június

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. június TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG Prága Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2009. június Tájékoztató országtanulmány CSEHORSZÁG 2009 Gazdasági-politikai háttér...2 Demográfia...2 Egészségügyi rendszer...3

Részletesebben

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap Duna House Barométer 07. szám 2011. év 2011. december hónap Tartalomjegyzék: Éves összefoglaló: ingatlanpiac 2011 Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek Lakásindexek - Regionális

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Üzemi óvodák 1945 és 1975 között

Üzemi óvodák 1945 és 1975 között Aczél Zsófia ez közös gond volt, minden dolgozó anya közös gondja Üzemi óvodák 1945 és 1975 között A hazai óvodarendszer speciális eleme, a vállalati óvodák kialakulásának a története elsősorban a kisgyermekek

Részletesebben

A romániai közigazgatási és oktatási rendszer 1

A romániai közigazgatási és oktatási rendszer 1 A romániai közigazgatási és oktatási rendszer 1 Az Iskolák Veszélyben program keretében született eredmények értelmezéséhez elsősorban a magyarországi olvasóknak szükséges valamennyire megismernie Románia

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Tóth-Szili Katalin 2014 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 I. A nyugdíjrendszerek típusainak

Részletesebben

Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I.

Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I. SZABOIXS OTTÓ Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I. BEVEZETÉS Budapest lakosságának összetételét vizsgálva figyelemre méltó adat tűnik szemünkbe. Az első világháborút

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s E l ő t e r j e s z t é s Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 30-i ülésére Tárgy: A Szekszárdi Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása, valamint a közös önkormányzati

Részletesebben

447 Tanulmányok A KALÁSZI SZÍNJÁTSZÓK ESETE A SZLOVÁK NYELVTÖRVÉNNYEL A ZOBORVIDÉKI MAGYARSÁG HELYZETE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

447 Tanulmányok A KALÁSZI SZÍNJÁTSZÓK ESETE A SZLOVÁK NYELVTÖRVÉNNYEL A ZOBORVIDÉKI MAGYARSÁG HELYZETE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Ilyés Zoltán A KALÁSZI SZÍNJÁTSZÓK ESETE A SZLOVÁK NYELVTÖRVÉNNYEL A ZOBORVIDÉKI MAGYARSÁG HELYZETE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN A magyar kulturális örökség szempontjából kitüntetett jelentőségű Zoboralja, illetve

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Krajské kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 8. ročník, školský rok 2015/16 Testové úlohy pre kategóriu C (9. ročník ZŠ a 4. ročník OG) -----------------

Részletesebben

A költségvetésről (Videolevél címe: http://www.youtube.com/watch?v=hooc5_he_qq)

A költségvetésről (Videolevél címe: http://www.youtube.com/watch?v=hooc5_he_qq) A költségvetésről (Videolevél címe: http://www.youtube.com/watch?v=hooc5_he_qq) A parlamenti költségvetési vita minden évben úgy zajlik, hogy a kormány előterjeszti az általa képviselt társadalmi csoport

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban A Magyarországi Tanácsköztársaság történetének megítélése az elmúlt több mint kilenc évtized során

Részletesebben

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról 1 Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készített

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete. Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete

Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete. Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete Bevezető Püspökszilágy Község Önkormányzata a sporttörvényben előírt kötelezettsége teljesítése céljából- az alapelvek érvényesítése, a társadalmi célok megvalósítása és megoldandó feladatok elvégzése

Részletesebben

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus 2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/ / /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Dr. X.Y (továbbiakban, mint Kérelmező) által az egyenlő bánásmód

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 106/2016. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Értékelés Budapest Főváros IX.

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

LANSTYÁK István. A magyar nyelv központjai

LANSTYÁK István. A magyar nyelv központjai LANSTYÁK István A magyar nyelv központjai Vannak nyelvek, melyeknek standard változata több országban használatos, s így országonként sajátos vonásokra tesznek szert. Az ilyen nyelveket az utóbbi másfél

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft.

TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft. TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft. Adószám: 11202309-2-12 Cégjegyzékszám: Nm-i Cégbíróság 12-09001857 Bank: KSH Bank: 10400786-07804544-0000000 Salgótarján Megyei Jogú Város K ö z g y ű l é s e 3100 Salgótarján,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Szonda István Témavezető: Dr. Ujváry Zoltán DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Békési Rendőrkapitányság Békés városában végzett 2013. évi tevékenységéről Előkészítette: Ladányi Zoltán r. alezredes, rendőrségi főtanácsos, kapitányságvezető Véleményező bizottság:

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317]

napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317] napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317] Optimistábbak lettek tavaly októberhez képest a magyar vállalkozások, ami elsősorban a német ipar 2012 második

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

BALÁZS LÁSZLÓ MIGRÁCIÓ EGY BEFOGADÓ ÁLLAMBAN. 1. Bevezetés

BALÁZS LÁSZLÓ MIGRÁCIÓ EGY BEFOGADÓ ÁLLAMBAN. 1. Bevezetés BALÁZS LÁSZLÓ MIGRÁCIÓ EGY BEFOGADÓ ÁLLAMBAN 1. Bevezetés Ha egy ország migrációs szerepét vizsgáljuk, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az ország pillanatnyi migrációs állapotát döntően a hosszú évekkel

Részletesebben

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása A büntetés-végrehajtási jog kialakulása Buchinger Ágnes Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Email: buchingeragi@gmail.com Bevezetés Ha a büntetőjog területére gondolunk,

Részletesebben

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Tervezet Tájékoztató a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Budapest, 2007. október hó A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE irta : B iró Zoltán A szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése új történelmi szakasz abban a harcban, amelyet a magyar nép szabadságáért

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN *

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * 53 PAPP Z. ATTILA ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * DEMOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS Tanulmányomban röviden áttekintem a Kárpát-medencei országokban élő roma kisebbség néhány rendelkezésre álló demográfiai

Részletesebben

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 25.9.2006 COM(2006) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Éves jelentés a 2004. április 29-i 866/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és az alkalmazásából adódó

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac

Részletesebben