Néhány alapvető gondolat a környezet-geokémiáról
|
|
- Petra Budai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Néhány alapvető gondolat a környezet-geokémiáról SZÖŐR GYULA 1 A környezet-geokémia kialakulása és kapcsolatrendszere A geokémia tudomány" fogalmat elsőként 1838-ban írta le Schönbein svájci patikus, aki nagy előszeretettel vizsgálta, nyilvánvalóan gyógyítás céljából, a környező hegyek ásványait és kőzeteit. Több évnek kellett eltelnie, míg a múlt század 30-as éveire három nagy geokémiai műhelyben (Oslóban, Szentpéterváron és Washingtonban) megfogalmazták a geokémia alapvető törvényszerűségeit, és egyre inkább előtérbe került jelentősége, elsőrendű fontossága az ásványi nyersanyagok kutatásával, a bányászattal kapcsolatban. Goldschmidt oslói tudós 1933-ban határozta meg e tudományterület mibenlétét, amely kis változtatással, a következőképpen fogalmazható meg: A geokémia a Föld kémiájával foglalkozó tudomány ágazat, feladata meghatározni az ásványok, kőzetek, vizek, levegő kémiai összetételét, az elemek és vegyületeik földi eloszlását, az eloszlás és vándorlás törvényszerűségeit, változásait és jelenségeit a földtörténet során napjainkig. A geokémiai kutatások egyrészt szolgálják a tudományos megismerés folyamatát, másrészt a nyersanyagok és energiahordozók bányászatát. A múlt század második felében a geokémia speciális szakterületekkel gazdagodott, és, eleget téve újabb kihívásoknak, többszörösen összetett határtudományi ágazattá vált. Vizsgálatait kiterjesztette a Kozmoszra (kozmokémia), nevezetesen a Holdra (szelenokémia), az elemek izotópjaira (izotóp-geokémia), a szerves vegyületekre (organikus geokémia), a hidroszférára (hidrogeokémia), a bioszférára (biogeokémia), az emberi környezetekre (agrogeokémia, környezet-geokémia). Hazánkban az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma kezdte el a rendszeres környezet-geokémiai kutatómunkát Póka Teréz vezetésével. Az első összefoglaló tanulmány a szelénnel volt kapcsolatos (GONDl, 1990). Ez a munka azért is fontos, mert kitűnően áttekinti a környezet-geokémia kibontakozását és jellegzetességeit. Ezek a következők: A talajok és a növényzet, ezen keresztül a teljes tápláléklánc elemháztartása nagymértékben függ a talajképző kőzet eredeti kemizmusától, nyomelemtartalmától. A környezet-geokémia", environmental geochemistry" kifejezés az irodalomban először csak 1973-ban bukkan fel (KOTHY, 1973), bár Nagy-Britanniában már a 60-as évek elején megalakult az első környezet-geokémiai kutatócsoport a rák szokatlan gyakoriságának vizsgálatára, 1985-ben megjelent az első összefoglaló tanulmány a környezet-geokémia és egészség kapcsolatáról (BOWIE és THORNTON, 1985). 1 tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék 351
2 A nyomelemek környezeti és élettani jelentőségéről kialakult vélemények az utóbbi évtizedekben alapvetően megváltoztak. Az ötvenes évekig az élő szervezetek anyagcseréje szempontjából hét nyomelemet (Mn, Fe, Co, Cu, Zn, Mo, I) tartottak egyértelműen létfontosságúnak, esszenciálisnak (ARNON és STOUT, 1939). A nyomelemek környezetiélettani szerepét értékelve MERTZ (1980) a következőket írta: Élettani szempontból a század első felét a vitaminok korának nevezhetjük, míg a század második felét a nyomelemek korának fogjuk tekinteni". A hatvanas évektől kezdődően a kutatások fejlődésének köszönhetően folyamatosan nőtt az élettanilag fontosnak tartott nyomelemek köre. Számos, korábban egyértelműen mérgezőnek, toxikusnak tekintett elemmel (pl. a toxikus nehézfémekkel") kapcsolatban felismerték, hogy azok mérgező hatása a koncentráció függvénye; megfelelő mennyiségben kedvező hatásúak, míg hiányuk rendellenességeket, hiánybetegségeket okozhat. E felismerések fényében az élő szervezetek nyomelem ellátottságának vizsgálata iránt nagymértékben megnőtt a tudományos érdeklődés. A nyomelemeknek az élő organizmusokban és azok táplálékláncában betöltött szerepének felderítése azonban csak több tudományág összefogása, kutatási együttműködése keretében oldható meg. Az emberi betegségek nyomelem-hátteréről akkor kaphatunk megfelelő felvilágosítást, ha a humán biokémiai vizsgálatok mellett elemezzük a tápláléklánc nyomelem-tartalmát, a nyomelemek kémiai formáját és kötéstípusát, valamint a nyomelemek forrását képező geokémiai környezet jellegét is. A környezeti-élettani kutatásokban résztvevő tudományterületeket vázolja fel az I. táblázat. Tápláléklánc ember állat növény talaj, víz földkéreg Tudományterület orvostudomány koordinációs kémia, biokémia állatorvos-tudomány, állattenyésztés koordinációs kémia, biokémia növénytermesztés koordinációs kémia, biokémia talajtan, hidrológia talajkémia, vízkémia geológia geokémia, biogeokémia I. táblázat Az élőlények táplálékláncának nyomelem-szintjét és változásait kutató tudományterületek (PAIS, 1989 alapján) A környezet-geokémia az elemmozgások és elemeloszlások vizsgálatával a földrajzi tájak új szempontú felosztását, a geokémiai osztályozást tette lehetővé. Megteremtői POLINOV (1952) és PERELMAN (1961]. E szemléletből kiindulva FORTESCUE (1967) megalkotta a tájprizma-szemléletet (1. ábra). A környezet-geokémiai jelenségek és ezek vizsgálatszintjei jellegzetes rendszert alkotnak, amely négy fő szempontból (ún. hierarchia szinten) közelíthető meg. Ezek: a tér, az idő, a kémiai felépítés és a kutatómunka szintje (2. ábra). 352
3 A környezetben lejátszódó kémiai folyamatok térbeli vizsgálata lehet lokális (< 100 km 2 ), regionális ( km 2 ) és globális (> km 2 ) méretű. A vizsgálatok során figyelembe vett geokémiai folyamatok időtartama alapján beszélhetünk geológiai, pedológiai (adott talajtípus kialakulásához szükséges időtartam egy vagy több mállási és klímaváltozási ciklus alatt), ökológiai (adott talajtípus kialakulásához szükséges idő, adott növénytakaróval) és technológiai időről. 1. ábra A geoszférák és a tájelemek összefüggését szemléltető általános tájprizma (FORTESCUE, 1980 alapján) 2. ábra A környezet-geokémiai kutatás hierarchiái (FORTESCUE, 1980 alapján) 353
4 A kémiai felépítés szempontjából egy kémiai komponens meghatározásakor alapvető szempont, hogy annak mely kémiai formáját vizsgáljuk. Ennek alapján megkülönböztetett szintek az izotóp, atomi (elemi), ion, komplexion, szerves komplex formák vagy az illető komponenseknek különböző módon és mértékben mátrixhoz kötött hányadai közötti arányok, amelyek a vizsgált mátrix (kőzet, talaj,) szerkezetével, ásványtani jellegével függenek össze. A kutatómunka szintjének két meghatározó összetevője van: az alkalmazott analitikai eljárás pontossága és a vizsgálat felépítésének elméleti módszerei. Az analitikai pontosság alapján tájékoztató minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) elemzési szintek különböztethetők meg, amelyet az analitikai módszer érzékenysége, az eredmények relatív szórása és a felhasznált standardoknak a vizsgált mátrixra való alkalmazhatósága határoz meg. A másik összetevő, a vizsgálat során alkalmazott elméleti módszerek skálája, amely magába foglalja az egyszerű leíró szinttől az összehasonlító és statisztikus szinten át a számításba vehető összes folyamat értékelésével folytatott ún. szimulációs rendszerelemzés szintjét, amely már nemcsak egy adott állapot, vagy jelenség értékelésére alkalmas, hanem geokémiai folyamatok előrejelzésére (prognosztizálására) is használható. A környezet-geokémia értelmezése a biogeokémiai ciklusfolyamatok tükrében Az élet környezetével szoros egységben és kapcsolatban nyilvánul meg mintegy 3,8 milliárd éve a Földön. A földtörténet során lejátszódó környezeti változások a mindenkori élőlények összességére hatással voltak, de ez fordítva is igaz, az élők is alakították, befolyásolták a levegő, a víz, a talaj összetételét. Az élettelen és élő természet kialakulása és evolúciója csak együttesen értelmezhető. Ezt a természetes kapcsolatot az emberi tevékenység befolyásolja, módosítja és meg is szakíthatja. Az élet kialakulását a Földön bolygónk jellegzetes kozmikus helyzete tette lehetővé, majd az élet fejlődését (evolúcióját) környezete befolyásolta a földtörténet kezdetétől napjainkig. A bioszféra létrejöttét attól az időszaktól számíthatjuk, amikortól kezdődően a Földet benépesítő élővilág, mintegy visszacsatolással", életműködése révén jelentősen módosította a hidro-, atmo- és litoszféra összetételét, és az élő és élettelen természet egymásra hatásának eredményeként kialakultak a biogeokémiai ciklusfolyamatok. Kezdetben az élőlények anaerob körülmények közt folytatták életműködésüket. A fajok egyedszámát tekintve és elterjedésük tekintetében a kezdetleges életforma elhanyagolható hatást gyakorolt földtani környezetére. A fordulópont a határtalan mennyiségű napfényenergia hasznosítása, a fotoszintetizáló élőlények kialakulása volt. Majd ezt követően a légzés biokémiai folyamata nem csak a biológiai oxigénciklus kiteljesedését jelentette, de új oxidatív szakaszok kialakulását is a szén, a kén, a nitrogén, a vas és sok más elem földi körforgalmában. Az egyes elemek körforgalma a földtörténet során térben és időben változott. A változások kétségtelen kozmikus és geológiai okai mellett az élővilág evolúciója is determináns szerepet töltött be. Jó példa erre a szén globális ciklusának állapotváltozása a földtörténet korai, mintegy 2,5-3,5 milliárd évvel ezelőtti szakaszában (3. ábra). 354
5 3. ábra A szén globális ciklusa a fotoszintetizáló élőlények megjelenése előtt (a) és azt követően (b) (DES MARAIS, 1997 alapján). Az ábrán feltüntetett értékek dimenzió nélküli ún. tetszőleges értékek. KM U-i
6 A fotoszintézis megjelenése előtti szénciklust az alacsony biológiai szén produktivitás és az endogén geokémiai folyamatokból (hőfluxusok által) generált kibocsátás jelentősebb aránya jellemzi. A fotoszintézis megjelenése után kialakult hidroszféra - atmoszféra - bioszféra biogeokémiai körforgalomban a széntermelés két nagyságrenddel megnő, és az endogén szubciklusok köpenyeredetü fluxusának csökkenése tapasztalható. A környezetkémia (levegő-, víz-, talajkémia) analitikai eredményeit az esetek többségében csak a környezet-geokémiai kutatások közreműködése révén értelmezhetjük és valósíthatjuk meg a természetes környezet állapotának fenntartását, védelmét, ápolását és rehabilitációját. A geológia egyik alaptételének, J. Hutton aktualizmus elvének megállapítása: a jelen eseményeinek ismerete kulcs a régmúlt történéseinek megértéséhez", fordítva is igaz. Az ősi környezetek és környezeti változások ismerete nélkül értelmezhetetlenek a közelmúlt és jelenkor, sőt a jövő eseményei. Az ok-okozati kapcsolat megértéséhez jó példa a hazai arzénes ivóvizek képződésének és megjelenésének környezetkémiai - környezet-geokémiai kutatása. Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) a 80-as évektől kezdődően folyamatosan vizsgálta a közüzemi ivóvizek arzéntartalmát. Megállapította, hogy a Dél- Alföldön összefüggő területeken, máshol foltszerű elterjedésben meghaladja az átlagos hazai egészségügyi koncentráció értéket (50 ug/1). A jelenség magyarázatára több geológiai kutatást végző egyetemi tanszék (Szegedi, Miskolci Egyetem) és kutatóintézet (MAFI, Budapest; FIGNR, Hannover) több éves együttműködése adta meg a választ, és létrehozott egy térinformatikai rendszerrel összekapcsolt adatbázist hozott létre, amely a környezetvédelmi és környezetigazgatási gyakorlat alapjául szolgál. A hidrogeológiai, öskörnyezeti és környezet-geokémiai kutatások eredményeként vált ismerté, hogy az arzénes rétegvizek megjelenése leginkább a negyedidőszaki mocsári-ártéri képződményekhez rendelhető és jellegzetesen a különböző vízrendszerek keveredési zónájában jelentkezik. Az arzén arzénatok formájában vas és mangán kolloidok felületén csapódott ki a régmúltban. Ezek a kolloidok a kőzetátalakulási (diagenetikai) folyamatok következtében elbomlanak és az arzén, a környezet oxidációs-redukciós állapotának függvényében arzenit illetve arzenát formájában, újra oldatba kerülnek. A folyamat reduktív jellegét bizonyítja, hogy bakteriális eredetű metán, ammónia, vas és mangán értékek növekedése együtt jár a jelentős arzén-koncentrációkkal (VARSÁNYI et al., 1991; VARSÁNYI, 2000). A bányászat, az ipar és a mezőgazdaság történelmi fejlődése több elem, köztük a nehézfémek és metalloidok természetes biogeokémiai körforgalmát módosította. Kialakultak az antropogén szubciklusok, amelyekben ezek a kemikáliák közvetlen káros hatásai érvényesültek a természetes víz - kőzet (talaj) - élővilág kapcsolatrendszerében. Ezekre a változásokra leginkább az a jellemző, hogy ezek a kemikáliák már viszonylag kis koncentráció növekményei, a bioakkumuláció következtében bekerülvén a táplálékláncba eljutnak annak csúcsfogyasztójához" az emberhez, súlyos egészségkárosodást, sőt pusztulást eredményeznek. A nehézfémek az emberi populációra gyakorolt hatását jól példázza a higany esete. A 4. ábra adatai napjaink, és az ipari forradalom előtti időszak jelentős geokémiai különbségére utal. A fém higanynak, mint a legnagyobb gőznyomás értékű nehézfémnek, az exogén szférákban való megjelenése kapcsolatban van a vulkáni működéssel és exhalációkkal a biometiiezés volatilizációs folyamataival, de az emberi tevékenység révén a 356
7 nagyhőmérsékletű ipari folyamatokkal, az ásványfeldolgozással, a kohósítással, a fosszilis energiahordozók égetésével is. A higany tartózkodási ideje az atmoszférában 1 év, a talajokban 1000 év, az óceán vizében 3200 év, az üledékes kőzetekben 2,5 x 10 8 év (BERGAN et al., 1999). Az atmoszféra - szárazföld, illetve atmoszféra - óceán közötti higanycsere mértéke jóval nagyobb, mint a folyók közvetítésével történő szárazföld - óceán transzport. 4. ábra Napjaink és az ipari forradalom előtti időszak higany ciklusának különbsége. A mennyiségi adatok a rezervoárokban x 10 8 g Hg, a fluxusokban x 10 8 g Hg/év értékek. Napjaink adatait a vastag számok jelölik (MASON et al., 1994 adatai alapján) Napjaink emberi tevékenysége alaposan megnövelte a természetes szárazföld - atmoszféra - óceán higanymérleg fluxusait, sőt a folyóvizek higanytranszportjának mennyiségét is, továbbá jelentősen gyarapodott az atmoszféra és az óceán felső 100 m-es keveredési rétegében a higany összmermyisége. A szárazulatokra vonatkozóan a megváltozott ciklus úgy értelmezendő, hogy az emberi tevékenységgel leginkább befolyásolt térségekben, a természetes háttérkörnyezethez viszonyítva, lokálisan, akár több tízszeresére is megnőhet a higany koncentráció az édesvízi rendszerekben, valamint a talajokban. 357
8 Ezek a példák kiemelik a környezet-geokémia tudományterületének legfontosabb jellegzetességét: földtani léptékű időben és térben gondolkodik, az emberrel közvetve vagy közvetlenül kapcsolatos geoszférák (mint környezetek!) geokémiájával foglalkozik, és végső célja a Föld természeti állapotának, egyensúlyi viszonyainak megőrzése. A környezet-geokémia kiemelt feladatai A környezet-geokémia aktuális, leginkább a figyelem középpontjában álló feladatairól és célkitűzéseiről tájékoztat Barbara Sherwood Lollar professzor összefoglaló monográfiája (LOLLER, 2002). Napjaink környezet-geokémiai kutatása elsősorban az emberi környezet szennyezésére, az ezzel kapcsolatos környezet-változásokra, és ezeknek az egészségre gyakorolt hatásaira fordítja a figyelmet. A vizsgálatok kiterjednek a talaj; a felszíni-, talaj-, rétegvizek és tengerek; a légkör szennyezéseire, mind szervetlen, mind szerves geokémiai összefüggésben. A tudományterület legfontosabb célkitűzései: a kockázat, a toxicitás, és a szennyezéssel való érintkezés értékelése, továbbá a szennyezések sorsa és transzport folyamatai, a kármentesítés és hulladék elhelyezés problematikája, valamint a szennyezés forrásának azonosítása. A könyv külön-külön fejezetet szentel: a nehézfémeknek, metalloidoknak, tápelemeknek a radioaktív elemeknek és izotópoknak a bányászat és ipar ásványi produktumainak a másodlagosan keletkező ásvány-parageneziseknek a halogénezett és nem halogénezett szénhidrogéneknek a peszticideknek az ózonnak. A fejezetek a környezet-geokémia legfontosabb irányvonalait reprezentálják, közülük talán a toxikus fémek, metalloidok, egyáltalában a nyomelemek kutatását lehet kiemelni (SIEGEL, 2002; TAKÁCS, 2001). A tudományterület tárgyát és feladatát Hetényi Magdolna akadémikus fogalmazta meg felsőoktatásunk számára, ennek idézete igen alkalmas a jelen fejezet összefoglaló gondolatának: A környezet-geokémia elsősorban az emberrel többé-kevésbé közvetlen kapcsolatban lévő geoszférák - az atmoszféra, a hidroszféra és a litoszféra - geokémiájával foglalkozik. Ismerve az említett geoszférák ásványos és kémiai összetételét, vizsgálja az egyes elemek eloszlásmódját meghatározó törvényszerűségeket és az ezeket befolyásoló antropogén tevékenységeket. Törekszik részleteiben megismerni, végső soron akár előre is jelezni, az emberi beavatkozás következményeként megváltozó elemvándorlásokat és az esetleg így módosuló elemeloszlást. Legfőbb feladatának tekinti, hogy a várható káros hatásokat, problémákat lehetőség szerint előre jelezze, a már létező problémák elemzésével pedig segítse további, esetleg nagyobb károk megelőzését és minden lehetséges módon hozzájáruljon a Föld természetes állapotának megőrzéséhez. " (HETÉNYI, 1999, p. 6). 358
9 Irodalom ARNON, D.L., P.R. STOUT, 1939: The essentiality of certain elements in minute quantity of plants with speciel reference to copper. - Plant Physiol. 14, o. BERGAN, T., L. GALLORDO, H. RODHE, 1990: Mercury in the global troposphere: A three-dimensional study. - Atmos. Environ o. BOWIE, S.H.U. and I. THORNTON, 1985: Environmental Geochemistry and Health. - Reidel Publ. Co. Dordrecht, 140. o. Des MARAIS, D.J., 1997: Long-term evolution of the biogeochemical carbon cycle. - In J.F. Banfield and K.H. Nealson (eds.): Geomicrobiology: Interactions between Microbes and Minerals. Review in Mineralogy. Vol., 35. (Miner. Soc. America), o. FORTESCUE, J.A.C., 1967: Background scope and objecives. - Geol. Surv. Canada Paper, 67, 23. FORTESCUE, J.A.C., 1980: Environmental Geochemistry. -- John Wiley, New York GONDI F., 1990: A szelén a geokémiai környezetben. - Kandidátusi értekezés. MTA Geokémiai Kutatólaboratórium, Bp HETÉNYIM., 1999: Környezetgeokémia I. A hidroszféra- JATE Press, Szeged, 156 o. KOTHY, E.L. (ed.), 1973: Trace elements in the environment. - Adv. In chemistry Series 123, Washington D.C. LOLLAR, B.S. (ed.), 2002: Environmental Geochemistry. Vol Treatise on Geochemistry (H.D. Holland and K.K. Turekian, eds.). Elsevier MASON, R.P., W.F. FITZGERALD, F.M.M. MOREL, 1994: The biochemical cycling of elemental mercury: Anthropogenic influences. Geochim. Cosmochim. Acta o. MERTZ, W., 1980: Implications of the new trace elements for human health. - Proc. 3 rd Spurenelement Symp. Jena PAIS, I., 1989: A mikroelemek fontossága az életben.- Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest PERELMAN, A.I., 1961: Tájgeokémia. - Geografgiz, Moszkva (orosz nyelven) POLINOV, B.B., 1952: Geokémiai tájak. - Geografgiz, Moszkva (orosz nyelven) SIEGEL, F.R., 2002: Environmental geochemistry of Potentially Toxic Metals. - Springer, 218. o. TAKÁCS S., 2001: A nyomelemek nyomában. - Medicina, 265. o. VARSÁNYI, I., FODORNÉ, Z., BARTHA, A., 1991: Arsenic in drinking water and mortality in the southern Great Plain, Hungary. - Environ. Geochem. Health, 13, o. VARSÁNYI Z.-NÉ, 2002: A Dél-Alföld felszín alatti vizei; hidrogeokémiai folyamatok és vízföldtani következtetések.- MTA Doktori értekezés 359
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 3 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak III. ALAPFOGALMAK 1. MI AZ ÁsVÁNY? Nem véletlen, hogy a bevezető gondolatokban a kémiai elemekkel, azok elterjedésével
RészletesebbenKis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató
Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
RészletesebbenSZALAY SÁNDOR ÉS A DEBRECENI FIZIKA
Előadás a 37. Középiskolai Fizikatanári Ankéton, Debrecen, 1994 SZALAY SÁNDOR ÉS A DEBRECENI FIZIKA Kovách Ádám MTA Atommagkutató Intézete, Debrecen A fizika által tárgyalt és vizsgált jelenségek körülhatárolására,
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
Részletesebben2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.
Toxikológia és Ökotoxikológia X. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. B) Fémes és nem fémes elemek Fémes elemek:
RészletesebbenAz ökológia alapjai - Növényökológia
Az ökológia alapjai - Növényökológia Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. Növényföldrajz és Bevezetés a funkcionális növényökológiába fejezetek
RészletesebbenLégszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.
BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül
RészletesebbenÚJ ELJÁRÁS KATONAI IMPREGNÁLT SZENEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA
III. Évfolyam 2. szám - 2008. június Halász László Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, egyetemi tanár halasz.laszlo@zmne.hu Vincze Árpád Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, egyetemi docens vincze.arpad@zmne.hu
RészletesebbenKuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai
Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
Részletesebben2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3
3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról
RészletesebbenVÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai
Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk
RészletesebbenVarga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák
RészletesebbenBUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1
BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,
RészletesebbenAzonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. május 15. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenA POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA
20 A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS Fehér Béla muzeológus Herman Ottó Múzeum, Ásványtár (Miskolc) A Polgárdi,
RészletesebbenAZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI
Miskolci Egyetem,Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 315-324. AZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI Virág Margit okl.geológusmérnök, vízkészletgazdálkodási-
RészletesebbenLégszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben
Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen
RészletesebbenDr. Kardeván Endre VM államtitkár
Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet - Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette:
RészletesebbenNemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020
Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 1 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 Budapest 2012 Kiadja: Vidékfejlesztési Minisztérium
Részletesebben2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS
2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori
RészletesebbenPARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
Részletesebben5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
Részletesebben2012.11.21. Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai
Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Nehézfém szennyezések forrásai és ezek környezeti hatásai Szennyezések I. Térben és időben elkülöníthetők: 1) felszíni lefolyás során a szennyezőanyagok
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE
Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési
RészletesebbenTápanyag-gazdálkodás
Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport
RészletesebbenANALITIKAI PROGRAM. A TANTÁRGY LEÍRÁSA
ANALITIKAI PROGRAM. A TANTÁRGY LEÍRÁSA 1. Általános információk 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Környezettudomány és Környezetmérnöki Kar 1.3 Intézet Környezettudomány
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenVÍZ-, LEVEGŐTISZTASÁG ÉS TALAJVÉDELEM I.
VÍZ-, LEVEGŐTISZTASÁG ÉS TALAJVÉDELEM I. MSC KÉPZÉS, SZAKIRÁNYOS TÁRGY, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KIEGÉSZÍTŐ SZAKIRÁNY, NAPPALI KÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI
RészletesebbenAeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján
Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Ferenczi Zita XI. Magyar Aeroszol Konferencia Debrecen 2013.10.30. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0057 Földünk természetes
Részletesebben50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha
SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának
RészletesebbenDebreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program
Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242 Pedagógiai program KÉMIA TANTÁRGY HELYI TANTERVE A nevelőtestület véleményezte: 2014.
RészletesebbenÁltalános és Szerves Kémia II.
FÖLDTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYZETMÉRNÖKI BSC SZAKOK SZÁMÁRA SZAKMAI TÖRZSANYAGKÉNT OKTATOTT TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014 1 Tartalomjegyzék
Részletesebben2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 141
2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 141 VII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 1 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ ( 1 ) E melléklet 1. oszlopa meghatározza az alábbiakra
RészletesebbenVas Károly meghatározó szerepe a MÉTE Mikrobiológiai Szakosztály létrehozásában és működésében
Vas Károly meghatározó szerepe a MÉTE Mikrobiológiai Szakosztály létrehozásában és működésében Dr. Kiss István a MÉTE Mikrobiológiai-Biotechnológiai-Higiéniai Szakosztály elnöke Budapesti Corvinus Egyetem,
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenKulcsszavak:szén, kén., környezetvédelem, kémiai elemzés, talaj Keywords: carbon, sulphur, environmental protection, chemical analysis, ground
MŰSZERES ANALITIKA ANALYSIS WITH INSTRUMENT Karbon kén elemzés környezetvédelmi alkalmazásai Environmental Protection Application of the Chemical Analysis of Carbon- Sulphur Szabó Mária 1 - Pallósi József
RészletesebbenSzennyvíziszap termikus hasznosítása Kovács Károly 2014. október 8.
Szennyvíziszap termikus hasznosítása Kovács Károly 2014. október 8. Tartalom Nemzetközi kitekintés, hazai helyzetkép Szennyvíziszap ártalmatlanítás, hasznosítás lehetőségei, formái A termikus iszap hasznosításról
Részletesebben16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének
RészletesebbenOTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005)
OTKA T037390 Szakmai beszámoló (Zárójelentés 2002-2005) 2 Bevezetés A kutatás célja, feladatai A hasznosításra nem kerülő REA-gipsz a salak és pernye anyagokkal és az ún. mosóvízzel együtt sűrű zagy formájában
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév
Részletesebben1. A neutronvisszaszórási hatáskeresztmetszet
Bevezetés Az értekezés azon munka összefoglalása, melyet 1999 februárjában még egyetemi hallgatóként kezdtem, 1999 szeptembere és 2002 augusztusa között mint PhD ösztöndíjas, 2002 szeptembere és 2003 júniusa
RészletesebbenFenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -
Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás - Homonnay Zsombor PE-GK Környezetgazdálkodási agrármérnök szak 2013 Kvassay Jenő Terv Egyszerű
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenKardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei
Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai
Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Földtudományi Diákkonferencia Versenyszabályzata
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Országos Középiskolai Földtudományi Diákkonferencia Versenyszabályzata Miskolc, 2015. Oldalszám: 1 Tartalomjegyzék 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú
RészletesebbenŐsföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
RészletesebbenKÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA
KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:
RészletesebbenA Tudományos Diákköri dolgozat tartalmi és formai követelményei
A Tudományos Diákköri dolgozat tartalmi és formai követelményei (1) A Tudományos Diákköri dolgozatnak tartalmaznia kell az áttanulmányozott irodalmat, valamint a vizsgálati módszer és a kapott eredmény
RészletesebbenA régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük
A régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük Ampler, T. 1992 :Need to know Marketing an accessible A to Z guide. Century Business, Great Britain, London. Stoner, J. A. F. 1978:
Részletesebben1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021
1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai
RészletesebbenDr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata
Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata Ezúton is köszönöm a lehetőséget és a megtiszteltetést,
RészletesebbenHardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)
Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája
RészletesebbenDr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981
M ú l t b a n é z õ Dr. Vas Károly akadémikus Dr. Kiss István Vas Károly meghatározó szerepe a MÉTE Mikrobiológiai Szakosztály létrehozásában és mûködésében Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy
RészletesebbenHalak nehézfémtartalmának elemzése különböző elemanalitikai módszerek alkalmazásával
1949 Halak nehézfémtartalmának elemzése különböző elemanalitikai módszerek alkalmazásával Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés CZÉDLI HERTA Témavezető: Dr. Nagy Sándor Alex, egyetemi docens Debreceni Egyetem
RészletesebbenA Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely gondoskodik a
A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazza.
RészletesebbenA perlit hasznosítása az építõipari vakolatanyagok elõállításában *
A perlit hasznosítása az építõipari vakolatanyagok elõállításában * Pozsonyi László, Saint-Gobain Weber Terranova Kft. Az energiahordozók felhasználásának hatása a környezetre A foszilis energiahordozók
RészletesebbenNév:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,
Részletesebben9. SZENNYEZETT TERÜLETEK SZANÁLÁSA. Készítette: Dr. Madarász Tamás
9. SZENNYEZETT TERÜLETEK SZANÁLÁSA Készítette: Dr. Madarász Tamás A felszí alatti szennyezések felszámolásával foglakozó fejezetünkben célunk egy rövid áttekintést adni azokról a törvényi keretekről, korszerű
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)
RészletesebbenKÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás
RészletesebbenA SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI
RészletesebbenVÍZ-, LEVEGŐTISZTASÁG ÉS TALAJVÉDELEM II.
VÍZ-, LEVEGŐTISZTASÁG ÉS TALAJVÉDELEM II. MSC KÉPZÉS, SZAKIRÁNYOS TÁRGY, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KIEGÉSZÍTŐ SZAKIRÁNY, LEVELEZŐ KÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM
RészletesebbenA biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben
RészletesebbenElektromágneses sugárözönben élünk
Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,
RészletesebbenÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG
1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet
RészletesebbenAz aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenA HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenSchenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján
1145 Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján (SEEA as a Framework for Assessing Policy Responses to Climate Change.) Fifth Meeting of the UN Committee of Experts
RészletesebbenIpari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában
Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása
RészletesebbenA RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.
A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. Hazánkban a pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló már több mint
RészletesebbenElőterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról
Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest, 2007. május T a r t a l o m j e g y z é k I. Az Akadémia rendelkezésére
RészletesebbenA DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?
Részletesebbena NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Élelmiszerminõségi és Élelmiszerbiztonsági
RészletesebbenGÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 85. kötet, 1. szám (2015), pp. 64 72. GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN GALYAS ANNA BELLA okl. olaj- és gázmérnök Miskolci
RészletesebbenA széleróziós információs rendszer alapjai
1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113
RészletesebbenOTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377
OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 A kutatás célja Égésgátló szerekkel társított műanyagok hőbomlását tanulmányoztuk abból a célból, hogy feltárjuk az
RészletesebbenA biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein
Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly
RészletesebbenIvóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel
Szent István Egyetem Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel Doktori (PhD) értekezés tézisei Gergely Surd Budapest 2001 ELŐZMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK Magyarország egyes területein jelentős gondot okoz az arzénnal
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
RészletesebbenLAKÓTELEPEK SZABADTÉRÉPÍTÉSZETE 1945-19901990 KÖZÖTT BUDAPEST PÉLDÁJÁN
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZETI KAR TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJÖKOLÓGIAI DOKTORI ISKOLA KARLÓCAINÉ BAKAY ESZTER LAKÓTELEPEK SZABADTÉRÉPÍTÉSZETE 1945-19901990 KÖZÖTT BUDAPEST PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenTémavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006
Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós
RészletesebbenTUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM
A KÖZPONTI KÖRNYEZET- ÉS ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2012. november
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
Részletesebben