A szociális biztonsághoz való jog

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szociális biztonsághoz való jog"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR CIVILISZTIKAI TUDOMÁNYOK INTÉZETE AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK A szociális biztonsághoz való jog (szakdolgozat) Készítette: Szinai Alexandra (J3MU) Konzulens: Dr. Jakab Nóra PhD, adjunktus Miskolc,

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. Az ókori szociális gondoskodás kialakulása Mezopotámia Ókori Hellász Római Birodalom A szociálpolitika kezdeti és modern fogalmi megközelítései Pragmatikus felfogás Funkcionalista megközelítés Strukturális-dinamikus megközelítés Ferge Zsuzsa definíciója A szociális jog alapelvei A jóléti államok és a nagy egészségügyi modellek A Bismarcki modell A Szemaskó modell A Beveridge modell Szociális jog Magyarországon Szociális biztonság az Alkotmányban és az Alaptörvényben Fontosabb törvények a témával kapcsolatban Az évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Pénzbeli ellátások Természetben nyújtott szociális ellátások Szociális szolgáltatások Az évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról Az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 41 2

3 7. A Magyarország által ratifikált nemzetközi dokumentumok Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Európai Szociális Karta Szociálpolitika az Európai Unióban Szociális jogok az Európai Unió szerződéseiben A szociális biztonság Uniós koordinációja A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 102. számú Egyezménye Általános rendelkezések Orvosi ellátás Táppénz Munkanélküli ellátás Öregségi ellátás Munkahelyi baleset estén járó ellátás Családi ellátás Anyasági ellátás Rokkantsági ellátás Túlélő családtagoknak járó ellátás Záró rendelkezések Javaslatok a ratifikációt illetően Összegzés Felhasznált irodalom 71 3

4 1. Bevezetés Jelen dolgozat célja, hogy felvázolja a szociálpolitika kialakulásának folyamatát, a nehézségeket és a problémákat, amelyek ezen hosszan tartó időszak alatt merültek fel, és hol több, hol kevesebb sikerrel zárult kezelésük. A szociális jog hosszú évszázados, sőt évezredes múltja arra enged következtetni, hogy mióta világ a világ, jelen volt ez a kérdés, ahogyan jelen van ma is, illetve a közeli és távoli jövőben is egyaránt jelen lesz. Ebből az okból tartottam fontosnak, hogy megvizsgáljam a ma érvényes hazai és nemzetközi szabályozás rendszerét, hogy bizonyos időközönként miért kezelték elsőrendű kérdésként a különböző államok és a világot átölelő szervezetek, máskor pedig miért indult hanyatlásnak ez az emberek millióit érintő, alapvető jog? Valójában mit is jelent a szociális biztonság? Problémát látok az Európai Unió nehézkesen kialakult szabályozásában, amit amúgy is megnehezít a tagállamok egyre erősödő ragaszkodása ahhoz, hogy beleszólás nélkül, csakis saját hatáskörükben, hagyományaikhoz hűen és korlátaikhoz igazítva szabályozzák nemzeti szociális jogukat. Azonban most, hogy a gazdasági aktivitás csökkenő tendenciát mutat a Közösség területén, a szociális biztonság iránt igény véleményem szerint az évek múlásával ismét egyre sürgetőbb kérdéssé válik, mint ahogyan azt az 1990-es évek gazdasági visszaesése során is megfigyelhettük. Egyre fontosabb lenne a szociális biztonsághoz való jog minél szélesebb körű kiterjesztése hazánkban is, például azon nemzetközi dokumentumok ratifikálása által, amelyeknek még nem vagyunk tagjai. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 102. számú Egyezményéhez való csatlakozás például előrelépést jelentene, már csak abból a szempontból is, hogy elősegítené hazánk nemzetközi közösségbe való integrálódását is. A magyarországi szabályozás valóban nem felel meg az Egyezmény feltételeinek? Mi lehet a ratifikáció akadálya? Aggasztó problémát vélek felfedezni az Európa-szerte mutatkozó népi elöregedésben is, ugyanis az egyre alacsonyabb létszámú aktív keresők csoportja nem képes elégséges mértékben eltartani a rászorultakat. Viszont nem csupán a polgárok biztonságának biztosításából áll a fő probléma, hanem abból is, hogy egy olyan hatalmas közösség, mint az Európai Unió, csak úgy lehet hosszútávon életképes, hogyha gazdaságilag is stabil, amihez pedig elengedhetetlen, hogy polgárai egy bizonyos szintű szociális biztonsággal rendelkezzenek. Ennek megvalósulását célozzák a koordinációs rendeletek, és a lehető legtöbb tagállam egységes döntése alapján meghozott szerződések és nyilatkozatok. Ezeken 4

5 kívül nemzetközi szinten is találkozhatunk országok sokaságát felölelő szociális jogi kérdésekkel foglalkozó egyezményekkel. Azt a tényt is figyelembe véve, hogy a felvázolt probléma gazdasági kérdéseket is érint, megoldását egy olyan politika kialakításában látom, amely a minél magasabb szintű, vagy még inkább a teljes foglalkoztatottság elérését célozza. Az így kialakítható gazdasági stabilitás folytán nagymértékben csökkenthető lenne a szegénység, a társadalombiztosítás hálója is jelentősen több polgárra terjedne ki, így a nyugdíjak kifizetésére elkülönített pénzösszeg is biztosabb lábakon állna, orvosolva az időskorúak megélhetési problémáit is. Sajnos egy ilyen rendszer kialakítása rendkívül költséges és nehéz folyamat, amelyet, ha meg is próbálnának valósítani az államok, az egy bizonyos időtávon belül túlterhelheti a rendszert, annak összeomlását, vagy hatalmas mértékű adósságfelhalmozódást eredményezve. 5

6 2. Az ókori szociális gondoskodás kialakulása A szociálpolitika történetének korszakolása szokásosan az 1600-as évek Angliájától kezdődik, mivel ettől az időtől kezdve számít rendszerszerűnek a szociális jog. Ennek magyarázata, hogy az ekkor bekövetkezett szemléletváltás következtében megváltozott az állami magatartás: a koldulás büntetése, a mozgásszabadság korlátozása, a nincstelenek városba költözésének tiltása helyett egyre gyakoribbá váltak a szociális alternatívát kínáló megoldások. Viszont nem csak ebben az időben, hanem az ókori társadalmakban is léteztek szociális problémák, ha nem is olyan tömegesen, hogy intézményes megoldást kellett volna keresni rájuk, de a közösség érdekében valahogy ezeket is rendezni kellett. 1 Azonban általánosságban tekintve ekkor még nem létezett szociálpolitika, viszont széles körben elterjedt volt a szociális gondoskodás, ami kiterjedt a tüneti kezelésre, az utólagos korrekcióra, és gyakran már a probléma megelőzésére is. Az államok legfőbb szempontja a közösség érdekeinek kiszolgálása, az egyéni élet és a család fenntartása volt Mezopotámia A Mezopotámia, mint fogalom, a mai tudományos nyelvhasználat szerint a Tigris és az Eufrátesz folyók által közrezárt terület egészét jelölik, ami nagyjából a mai Irak államnak felel meg. Maga a kifejezés egy görög eredetű, akkád szó fordítása, melynek jelentése Folyóköz. Mezopotámia volt az első állam, itt kezdődött az emberiség története: ide kötődik a mezőgazdaság kialakulása, az első templom, az első írásos, valamint az első fontosabb jogi emlék Hammurapi 3 törvénykönyve képében. Habár jelen esetben igazából a törvény kifejezés helytelen, mivel az uralkodó nem hozhatott törvényeket, ehhez csak az isteneknek volt joguk. 4 A mitológia szerint Hammurapi Marduktól, a főistentől kapta meg az igazság pálcáját, ami feljogosította őt a bírói és törvényhozói hatalomra. 5 1 MOLNÁR, MARGIT (1992): Töredékek a szociális gondoskodás ókori történetéből, Esély, Budapest, 3/ o. 2 KOVÁCS, JÁNOS (2006): Társadalompolitika-Szociálpolitika, Agroinform Kiadó, Budapest 3 I. e KOMORÓCZY, GÉZA (1978): Mezopotámia története az őskortól a perzsa hódításig (Kr. e. 539), Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár (http://www.terebess.hu/keletkultinfo/mezopotamia.html) 5 TÓTH, J. ZOLTÁN (2006): A halálbüntetés az ókori Keleten, Jogelméleti Szemle, 2006/3. 6

7 Maga a törvénykönyv egy 2,25 méter magas diorit sztélé 6, amely a világ első, csaknem teljes egészében ránk maradt törvénygyűjteménye. A döntően szokásjogi rendelkezéseket tartalmazó, de esetjogi jellegű szabálygyűjtemény 282 paragrafusa a köz- és a magánéletet érintő kérdéseket szabályozza, és a tévhiedelemmel ellentétben szabályainak többsége nem büntetőjogi, hanem magánjogi jellegű. 7 Többek között rendelkezik a lopás esetén bevett szokásokról, a földek haszonbérletéről, a felelősségről a víz és a legeltetés okozta károkért, a hűbéresek jogairól és kötelességeiről, a bérekről és a napszámosok tarifájáról, valamint külön fejezetbe sorolható a házasságjog és az örökösödési jog. 8 Az ókori szokás szerint a szabályok megsértése esetén életbe lépő szankciók jobb esetben vagyoni jellegűek volt, de a legtöbb állam esetében, mint ahogy Mezopotámiában is, az úgynevezett rendes büntetés a halálbüntetés volt, amit gyilkosságra, vallás elleni vétkekre, az állammal és a templommal szembeni bűntettekre és rabszolgák által elkövetett cselekményekre szabtak ki, de városállamonként egyéb bűnöket is ezzel toroltak meg. Hammurapi halálbüntetéssel harmincnégy, testi büntetéssel tizennégy bűntettet sújtott. Emellett érvényesült a tálió elv 9 is, ahogyan a következő rendelkezések is mutatják: Ha valaki másnak a szemét kioltja: szemét oltsák ki Ha másnak a csontját töri el: csontját törjék el. 10 A börtönbüntetés csupán korlátozott mértékben jelent meg, sokszor egyenesen a hiánya is jellemző volt, mivel az uralkodók tulajdonukként rendelkeztek az emberekkel, így a szabadság viszonylagos volt, nem számított értéknek, megvonása tehát nem jelentett valódi hátrányt. 11 A törvényi rendelkezések szabályozták a házasságjogot is, első sorban megszabták, hogy a házasság elengedhetetlen feltétele, hogy azt szerződés kötése előzze meg, ugyanis e nélkül a házasság érvénytelen volt. A témakörre vonatkozóan bőven találhatunk büntetőjogi rendelkezéseket is, ugyanis már azt is bíró elé vitték, aki más feleségét hűtlenséggel vádolta, de állítását nem tudta bizonyítani. A háborúskodást figyelembe véve azokaz az élethelyzeteket is szabályozta a törvénykönyv, amelyekben a férjét hazaváró asszony végül 6 Domborműves díszítésű, feliratos kőtábla vagy oszlop. 7 HARMATTA, JÁNOS (2003): Ókori keleti történeti chrestomathia, Osiris Kiadó, Budapest, o. 8 KMOSKÓ, MIHÁLY (1911): Hammurabi törvényei, Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog- és Társadalomtudományi szakosztálya, Kolozsvár 9 TÓTH, J. ZOLTÁN (2006): A halálbüntetés az ókori Keleten 10 KMOSKÓ, MIHÁLY (1911): Hammurabi törvényei 11 TÓTH, J. ZOLTÁN (2006): A halálbüntetés az ókori Keleten, Jogelméleti Szemle, 2006/3. 7

8 más férfi otthonában talált menedéket. Az ilyen cselekedet abban az esetben volt megengedett, amikor a férj nem hagyott maga után elegendő élelmet. Azonban, ha a férj kiszabadult a fogságból, feleségének vissza kellett hozzá térnie abban az esetben is, ha új társának már gyermekeket is szült. Ebben az esetben a gyermekek apjukkal maradtak. Hammurapi rendelkezett a válás szabályairól is, ugyanis kimondta, hogy ha a férj el szeretné hagyni feleségét, aki gyermeket szült neki, köteles volt hozományát visszaadni, valamint a földjéből és ingóságaiból is adnia kellett a nőnek, hogy gyermekeit fel tudja nevelni. Viszont ha az asszony gyermeket nem szült, vételárának teljes összegét megkapta a férfitől ugyanis ebben az időben az asszonyokat vásárolták. Azonban, ha a feleség határozta el, hogy elhagyja férjét, semmi sem járt neki, sőt, ha a férje nem engedte távozni, a továbbiakban rabnőként volt köteles a férfi házában élni. Ez alól kivételt képzett az az eset, amikor a feleséget bizonyíthatóan elhanyagolta a férj, ekkor hozománya visszafizetése után szabadon visszatérhetett apja házába. Mezopotámiában néhány estben megengedett volt másodfeleség tartása is, mint például akkor, ha feleség nemzőképtelen volt, az utódok születésének biztosítása érdekében a férj újabb feleséget vehetett, aki azonban nem vetekedhetett a hitvessel. Ha gyermeket ő sem szült, úrnője pénzért eladhatta. A másik megengedett körülményt az első feleség súlyos betegsége jelentette. Ilyenkor a férj a beteg nőt nem küldhette el házából, hanem ellátásban kellett részesítenie, ápolnia kellett. A halálbüntetés válogatottan kegyetlen módjait mutatja a következő törvény is, miszerint, ha valaki felesége a férjét egy másik férfi kedvéért megölette, az illető nőnek karóba húzás lett a sorsa. Néhány helyzetben a vérfertőzés eseteire is súlyos büntetést szabtak ki, mint például a folyóba vetés, a megpörkölés, vagy a városból való kiűzetés, és az apai házból való kitagadás. A törvény az örökösödési jog tekintetében kimondta, hogy az apa pecsét alatt fiára hagyhatta földjét és házát, amely dolgokat a fiú apja halála után vehetett birtokba, viszont a vagyonon testvéreivel kellett osztozkodnia. Abban az esetben, ha egy apa a fiát az öröklésből bíró előtt kitagadta, a bíró feladata volt kideríteni, hogy a fiú elkövetett-e olyasvalamit, ami az öröklésből való kitagadását vonta volna maga után. Ha ilyen körülmény nem volt, az apa a fiát nem tagadhatta ki, viszont ha volt, azt első ízben az apának meg kellett bocsátania, azonban a második esetben az öröklésből ténylegesen kitagadhatta. A rabnőtől született gyermekek abban az esetben válhattak örökössé, ha az apa élete során őket is ugyanúgy kezelte, mint a hitvese által szült gyermekeket. Ha azonban nem fogadta el őket sajátjaiként, 8

9 nem részesülhettek a vagyonban, viszont ez esetben a rabnőt és gyermekeit is fel kellett szabadítani. A gyermekek védelmét szolgálta az a rendelkezés, miszerint ha egy rabszolgának szabad ember lánya szült gyermeket, a rabszolga gazdája nem indíthatott keresetet a gyermekek rabszolgaságba vételéről. Szintén a gyermekek védelmében szabályozásra került az örökbefogadás is, vagyis ha valaki azzal a céllal vett magához egy gyermeket, hogy felnevelje, attól a gyermeket nem vehették vissza szülei. Ez a rendelkezés főként a szolgák, az udvaroncok, és a kéjhölgyek gyermekeire vonatkozott Ókori Hellász Az ókori görögök társadalmában egy napjainkban is jól ismert probléma okozott fejtörést és igényelt társadalmi szintű szabályozást: a félsziget túlnépesedett, ami nem csak a lakosságszám növekedésében, hanem a városok számának ugrásszerű növekedésében is jelentkezett, mivel az emberek a vidékről és a kisebb településekről a nagyobbakba áramlottak. Athén lakossága ebben az időben megközelítőleg megháromszorozódott. A túlnépesedés miatt megszokott volt az éhhalál, ami következtében a létszámnövekedés szabályozása fontos közérdekké vált. 13 A további növekedés elkerülése érdekében elsősorban áttértek a pásztorkodásról a földművelésre, hogy növelni tudják földjük ellátóképességét, majd gyarmatosítani kezdtek. A későbbiekben két módszert dolgoztak ki a túlnépesedés visszafogására: a társadalmi és az egyéni, családi szintű módszert, melynek keretében korhoz kötötték házasodási jogot, a férfiak számára lehetővé tették a kéjhölgyek igénybevételét, amiből következtethetünk is arra, hogy engedélyezték a prostitúciót, és ehhez hasonlóan a homoszexualitás is elfogadott volt. Társadalmi szinten születésszabályozási rendelkezéseket hoztak. Bevezették a kitételt, ami általában a leánygyermekeket sújtotta. A kitett gyermeket az esetek többségében gyermektelenek, rabszolgakereskedők vagy bordélyháztulajdonosok vették magukhoz. Spártában a Taigetosz Lerakó -nak nevezett oldalán tették ki azokat a fiú újszülötteket, akik nem feleltek meg az elvárt fizikai kritériumoknak. Bevett gyakorlat volt a kikényszerített eutanázia is, főként az öregek önkéntes öngyilkossága. 12 KMOSKÓ, MIHÁLY (1911): Hammurabi törvényei, Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog- és Társadalomtudományi szakosztálya, Kolozsvár 13 MADARÁSZ, IMRE (2011): Városszociológia, Gödöllő 9

10 A gyermekeknek szüleikkel szemben ellátási kötelezettségük volt, ami alól Szolón 14 két törvényében kivételt találhatunk, miszerint: A fiú nem tartozik apját vénségében eltartani, ha ez őt valami hasznos foglalkozásra taníttatni elmulasztotta, vagy Egy hetéra, azaz prostituált által szült fiúgyermek később nem tartozik apjának vénségére segélyére lenni, mert nem rendes házasságból származik, s csak a bujaságnak köszönheti létezését. 15 Amennyiben a szociálpolitika manapság használatos fogalmából indulunk ki, és egy történelmileg kialakult intézményrendszerként tekintünk rá, az egészségügyet feltétlenül meg kell említenünk, ugyanis az ókori szociális gondoskodás meghatározó elemei az egészségügyi ellátások voltak. Az időszámításunk előtti ötödik században az ókori Hellászban is megjelentek az intézményes gondoskodás kezdeti formái, az úgynevezett állampolgársági jogon járó juttatások. Ebben az időben az emberek hite szerint a gyógyulás kizárólag Aszklépiosz, a gyógyítás és a gyógyhatású szerek istenének műve volt, hiszen a gyógyuláshoz még csak nem is volt szükség személyes jelenlétre, elég volt egy rokont vagy egy barátot az egyik zarándokhelyéhez küldeni. Ebből is lehet rá következtetni, hogy a gyógyító tevékenység csupán mellékes szerepet kapott: az orvosok kezdetben csak háborúkban, járványok idején, valamint szükségállapotban teljesítettek szolgálatot. A poliszok által az orvosaik tiszteletére emelt emlékoszlopokon maradtak fenn a tisztség betöltésének módjai, vagyis az öröklés és a vásárlás, az eljárásmódjuk, feladataik, díjazásuk és privilégiumaik, melyek közé sorolható az adómentesség, a mentesülés a katonáskodás, katonai beszállásolás és a terhekkel járó tisztségek viselése alól. Az orvosok díjazása tekintetében tevékenységük kezdetben ingyenes volt, később a páciensek természetben, majd pénzzel fizettek, ezt követően pedig a iatrikón néven fennmaradt orvosadóból tartották fenn az intézményt. Az intézményes gyógyítás körében még megemlítendő az aggok háza, ahol időseket és egyedülálló polgárokat gondoztak, valamint ismert volt az úgynevezett közösségi szoba is, ahol a hajléktalanok díjtalanul szállást kaphattak. A szociális gondoskodás vizsgálatakor az állam által nyújtott pénzbeni és természetbeni juttatásokat akként is lehetséges csoportosítani, hogy ezek mely fajtáit alkalmazták háború és béke idején. Háború idején, mivel a városállamok nem tartottak fenn állandó zsoldos hadsereget, és a védelmet a polgárokból szerveződött hadsereg látta el, a hadigondozás súlypontja a háborúban megrokkant polgárral, a háborúban elesett katona özvegyével, és hátramaradt, árva gyermekeivel való törődésre helyeződött. Hazatérése után Athénban minden háborús sebesült 14 I.e KOVÁCS, JÁNOS (2006): Társadalompolitika-Szociálpolitika, Agroinform Kiadó, Budapest 10

11 polgár jutalmat kapott, amit az állam pénzben fizetett ki, és ehhez járult természetbeni szolgáltatásként az ingyenes orvosi kezelés és a helyrejövetelükhöz szükséges gyógyszerek biztosítása. Az özvegyek rendszeres támogatásban ugyan nem részesültek, de az elárvult gyermekeket neveltetésük és pénzbeli ellátásuk nagykorúságuk eléréséig államköltségen történt. Béke idején a pénzbeli juttatásokat kezdetben a magukra maradt testi fogyatékosoknak juttatott segélyek képezték. Az idő múlásával a kizárólag a háborús sérültekkel és a hátramaradottakkal törődő rendszer átalakult az öregek és a munkanélküliek általános ellátásává, és megszűnt a különbségtétel civil és katonai járadékos között. A testi fogyatékosság miatt munkaképtelenné vált állampolgárok tekintetében az ellátás meghatározott jövedelemhatárhoz kötődött, valamint a kérelmezőnek birtokosnak kellett lennie, és élete aktív éveiben valamilyen szolgálatot kellett teljesítenie a város számára. Ennek finanszírozása az úgynevezett közjóléti adóból történt. Minden polgárnak jogában állt a véleménye szerint érdemtelen járadékkérelmező ellen panaszt tenni, és ha felszólalt valaki, a segélyre való jogosultság felől bírósági eljárásban döntöttek. Az állami pénzbeli juttatások másik formája a görög polgárok számára a theorika, ami arra szolgált, hogy a színházi előadások idején kiesett kereset pótolja, azonban később elveszítette színházhoz kötöttségét, így a szegényebb néprétegnek járó rendszeres járadékszerű pénzsegélynek kezdték tekinteni. Ezen felül a szabad polgárnak állampolgári jogon trophé, azaz állami életjáradék is járt. A természetbeni ellátások az ókorban a rendes és a rendkívüli gabonaellátás formájában jelentek meg. Ez Hellász számára eleve kiemelkedően fontos kérdés volt, hiszen a gabona behozatalra szorult. Ínséges időkben meghatározták azt a gabonamennyiséget, amit a háztartások a birtokukban tarthattak, a fölösleget mindenki tartozott a közösség rendelkezésére bocsátani. A finanszírozás a jómódú polgárok adományaiból, illetve az államkasszából történt. Szükséghelyzetben a gabonaosztásnak minden állampolgár részese volt. A rendszeres gabonaosztás rendjét törvény szabályozta, minden hónap elején került rá sor, és mindenki megkapta, aki személyesen jelentkezett érte. Az elemi szükségleteket biztosítani igyekvő pénzbeli és természetbeli szolgáltatások mellett a létbizonytalanság elkerülésének további eszközei az egyesületek és az alapítványok voltak. Az ókori Görögország esetében ezek közül kiemelendőek az egyesülési szabadság alapján létrejött eranosz egyesületek, melyeknek lényege az volt, hogy egy baráti társaság meghatározott célra pénzt adott össze, főleg annak érdekében, hogy a szorult anyagi helyzetbe 11

12 került tagot segítse átmeneti nehézségei megoldásában. Az egyesületekbe néhány estben rabszolgákat is felvettek az alacsonyabb rendű munkák elvégzésére, de később megjelentek a tisztán rabszolgákból, illetve felszabadítottakból álló egyesületek is. Az alapítók a létrehozáshoz nagyobb összegű pénztőkével, ingatlanokkal és munkaerő biztosításával, vagyis rabszolgákkal járultak hozzá. Rendes bevételei közé tartoztak a belépési díjak, a havi tagdíjak, a kihelyezett tőke kamatai, a bérbe adott ingatlanok bérbevételei és az alapítványi járadékok. Rendkívüli bevételt képeztek a tagok alkalomhoz kötött adományai, az örökségek, illetve a pénz- és ingatlanjáradék formájában eszközölt juttatások. Az egyesület így kialakult vagyonát akkor lehetett felhasználni, ha a tagot vagy családtagját hadifogságból vagy adósrabszolgaságból kellett kiváltani, ha a tag lányát férjhez akarta adni vagy terhes adósságának visszafizetését kellett támogatnia. Az ezen célokra kiváltott összeget kamat nem terhelte. A tag halála esetén az egyesület sírhelyet biztosított számára, valamint egyszeri pénzsegélyben részesítette a halott tag családját, mely pénzösszeget nem kellett visszatéríteni Római Birodalom A Római Birodalom tekintetében ugyanaz vonatkozott az orvoslásra, a díjazásra, a privilégiumokra és a gyógyító tevékenységre, mint Hellász esetében, azzal a kiegészítéssel, hogy a díjazás megállapításakor a praktizálás helyéül szolgáló város lakosságszámát is figyelembe vették, és csak azok az orvosok részesülhettek privilégiumokban, akik szülővárosukban gyógyítottak. Az orvosválasztásra időszámításunk szerint hatvanban Néró császár 17 pártatlan orvoskollégiumokat állítatott fel, melyeknek feladatát képezte a tanítás, a vizsgáztatás, és az orvosi tevékenység ellenőrzése is. A közegészségügy intézményeihez tartozónak mondhatjuk a közfürdőket is, amik a test és a szellem felüdülését egyaránt szolgálták. A római jog figyelemreméltó módon szabályozta a vagyoni viszonyokat, a büntetőjogot, és nem utolsó sorban a család intézményét. 18 Az apának tejhatalma volt a család felett, szentnek tartották a családi tűzhelyet, amelybe a törvénytelen gyermek nem 16 MOLNÁR, MARGIT (1992): Töredékek a szociális gondoskodás ókori történetéből, Esély, Budapest, 3/ I.sz KARDOSNÉ KAPONYI, ERZSÉBET (2000): Az emberi jogok nemzetközi védelme, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Ph.D. értekezése, Budapest 12

13 tartozott bele, 19 viszont a házban született rabszolgagyermekeket is a saját gyermekeikkel együtt nevelték, akikből később dajkák, gyerekfelügyelők és akár tanítók is lehettek. A kisgyermekek nevelése az anya feladata volt, neki kellett megtanítania a fegyelmezettséget, az engedelmességet, a szokásokat, illetőleg a vallás es az istenek tiszteletét. 20 Habár a nők társadalmilag kiszolgáltatottak voltak, szociálisan védett helyzetet élvezhettek, mivel férjhezmenetelükig az apa, azután a férj tartotta el őket. Az özvegy megboldogult férje vagyonának felét örökölte, és váláskor a nő visszakapta hozományát, viszont nem vehettek fel kölcsönt, nem lehettek kezesek és nem vállalhatták át más tartozását. 21 Rómában is érvényes az a megállapítás, miszerint az állam pénzbeni és természetbeni ellátásai háború és béke idején járó szolgáltatásokra bonthatóak. Háború idején Rómában elsősorban a hadirokkant veteránokat illette meg az állami gondoskodás hódító katonapolitikájuk, és az ehhez szükséges állandó zsoldoshadseregük fenntartása miatt, így itt nem a hátramaradottak jelentették a szociális gondoskodás fő pillérjét, hanem az életerejük teljében lévő leszerelt katonák és a veteránok végkielégítése, valamint a polgári életbe való integrálása. A veteránokat megillető privilégiumok szerint őket ingyenes orvosi ellátásban részesítették, valamint gyógyszereikhez is díj nélkül férhettek hozzá. Béke idején a természetbeni juttatások szintén az intézményes gabonaellátás formájában jelentkeztek, ami népélelmezési szempontokat szolgált, valamint nem utolsó sorban céljai közé tartozott a lakosság megnyerése a politika számára. 22 A gabonaosztás igen nehéz feladatot jelentett, mivel Róma városának mintegy kétszázötvenezres tömeget kellett ellátnia nap, mint nap. Minden rászoruló római polgár jogosult volt havi megközelítőleg harminchárom kilogramm gabona vásárlására az államtól, kedvező, jóval a piaci ár alatti összegért. 23 Ennek az intézménynek a fontosságát az is mutatja, hogy az uralkodók számtalan gabonatörvényt hoztak, melyeknek egyike az időszámításunk előtti második században Gracchus 24 nevéhez fűződő lex Sempronia frumentaria, amely meghatározta, hogy a polgárok milyen mennyiségű gabonát és milyen áron kaphattak havonta. Később a gabonajuttatások helyébe a panis civilis, vagyis a kenyérosztás lépett, amiből csak a római polgárjoggal rendelkezők és a 19 KOVÁCS, JÁNOS (2006): Társadalompolitika-Szociálpolitika 20 HOFFMANN, ZSUZSANNA (): Antik nevelés, Iskolakultúra-könyvek KOVÁCS, JÁNOS (2006): Társadalompolitika-Szociálpolitika 22 MOLNÁR, MARGIT (1992): Töredékek a szociális gondoskodás ókori történetéből 23 MADARÁSZ, IMRE (2011): Városszociológia 24 Kr. e

14 szegényebbek részesültek. Érdekesség, hogy a rászorultakról kisebb területi egységenként listát vezettek. A Római Birodalomban is léteztek az egyfajta keresetkiegészítésnek tekinthető pénzbeli juttatások, az úgynevezett congiariumok. Ezen juttatások címzettjei elsődlegesen a munkanélküliek, a koldusok voltak. A sokgyermekes családok többet kaptak, mint a gyermektelenek. Ezek az adományok nagyobb állami ünnepekhez, a császári család eseményeihez, a háborúkban aratott győzelmekhez és diadalmenetekhez kapcsolódtak. Forrásául kezdetben a császár magánvagyona szolgált, majd később az államkincstárból fizették, és rendszeres pénzjáradékká vált. Időszakos pénzjáradéknak minősült a katonáknak járt donativa, valamint megemlítendő a missilia is, azaz a pénzszórás a nép közé, ami főként választások idején, színház-, cirkusz- és fürdőjegyek formájában jelent meg. A Római birodalomban is megjelentek az egyesületek és az alapítványok, a görög eranosz római megfelelője a collegia tenuiorum egyesület volt, amely a szegényebb sorsú polgárok önkéntes társulása volt abból a célból, hogy tagjai számára temetésről gondoskodjon, és önsegélyező pénztárként átmeneti segélyt nyújtson azoknak a tagoknak, akik baleset vagy betegség következtében nehéz anyagi helyzetbe jutottak. Ezen egyesületek estében a taglétszám korlátozott volt, általában hatvan főre volt tehető, valamint senki sem lehetett egyszerre több egyesületnek is tagja. A nyújtott szolgáltatások tekintetében hasonlított a görög modellre, de nem járt temetési segély a tag öngyilkossága esetén, és a tagok ingyenes orvosi ellátásban részesülhettek az egyesületi orvos által. A jótékony célú állami alapítványok, az alimentatiok is megjelentek, melyeknek kizárólagos rendeltetésük az volt, hogy a rászoruló fiatalkorúak részére biztosítsanak ellátást, valamint léteztek olyan rendelkezések is, amelyek kijelentették, hogy a nélkülöző szülők gyermekeit közköltségen ellássák. Több császár is kinyilvánította szándékát az alapítványok egész Itáliára történő kiterjesztésére, de ezt a célt kellő anyagi fedezet híján sosem tudták elérni. A kifizetések havonta történt a rászoruló gyermekek szülei részére, főszabályként gabona, kivételesen pénz formájában MOLNÁR, MARGIT (1992): Töredékek a szociális gondoskodás ókori történetéből 14

15 3. A szociálpolitika kezdeti és modern fogalmi megközelítései A szociálpolitika történetének korszakolása szokásosan az 1600-as évek Angliájától kezdődik, mivel ettől az időtől kezdve számít rendszerszerűnek a szociális jog. Az ekkor bekövetkezett szemléletváltás következtében megváltozott az állami magatartás: a koldulás büntetése, a mozgásszabadság korlátozása, a nincstelenek városba költözésének tiltása helyett egyre gyakoribbá váltak a szociális alternatívát kínáló megoldások. Viszont nem csak ebben az időben, hanem az ókori társadalmakban is léteztek szociális problémák, ha nem is olyan tömegesen, hogy intézményes megoldást kellett volna keresni rájuk, de a közösség érdekében valahogy ezeket is rendezni kellett. 26 Általánosságban tekintve ekkor még nem létezett szociálpolitika, azonban széles körben elterjedt volt a szociális gondoskodás, ami kiterjedt a tüneti kezelésre, az utólagos korrekcióra, és gyakran már a probléma megelőzésére is. Az államok legfőbb szempontja a közösség érdekeinek kiszolgálása, az egyéni élet és a család fenntartása volt. 27 A szociálpolitika fogalmának kialakulásához hosszú út vezetett, ami érthető is, figyelembe véve, hogy már több évtizede jelen van a legkülönbözőbb országok életében, azok egyik legfőbb feladatát formálva. Természetes, hogy ezek különböző adottságai, társadalmi berendezkedése és mentalitása miatt változatos megfogalmazások születtek, azonban most a magyar fogalom kialakulására szeretnék hangsúlyt fektetni. A kezdeti szociálpolitikai koncepciók és fogalomértelmezések döntően a munkásságra vonatkoztak. Ezt tükrözi Matheovits Ferenc XX. század elején megjelent Nemzetközi szociálpolitika című műve is, melyben a gyakorlati szociálpolitikát úgy határozta meg, hogy az a nemzetnek egy olyan önirányzó tevékenységét kifejező működése, amivel a társadalom védelemre szoruló elemei, vagyis a munkások, az öregek, a nők, a gyermekek, a betegek és a rokkantak helyzetének javítását célozza. Korvig Béla 1936-ban publikált Szociálpolitikájában a fogalom meghatározásához az Európa szerte ismert definíciók közül emelte ki az általánosan előforduló elemeket, és ezek alapján fogalmazta meg, hogy a szociálpolitika elsősorban védelmet jelent, és célja csak az lehet, hogy lehetővé tegye a társadalom számára a természetének megfelelő életet. Más szóval a szociálpolitika azoknak az eljárásoknak és törekvéseknek az összessége, amelyek közvetlenül a társadalom belső egységének tartós megtartására és fejlesztésére irányulnak. 26 MOLNÁR, MARGIT (1992): Töredékek a szociális gondoskodás ókori történetéből, Esély, Budapest, 3/ KOVÁCS, JÁNOS (2006): Társadalompolitika-Szociálpolitika,Agroinform Kiadó, Budapest 15

16 Az előbbieknél jóval átfogóbb és komplexebb megközelítést fogalmazott meg Hilscher Rezső, aki abból indult ki, hogy egyedül a szociálpolitika céltudatos felépítése és a polgárok egész életét átfogó tevékenysége alkalmas arra, hogy a társadalmat azzá az egységgé emelje, amellyé lenni eredeti rendeltetése. Szerinte a szociálpolitika feladata az, hogy az erkölcsi, szellemi és gazdasági javak olyan elosztását valósítsa meg, amely a társadalom igazi céljai elérésének szolgálatában minden ember számára valamennyi életviszonylatban emberi léthez méltó életszínvonalat biztosítson. A szociálpolitikai célzatnak benne kell lennie valamennyi törvényben, az államigazgatás szerveinek munkájában, a társadalom és az egyén megatartásában, mert másként a kitűzött céljához, vagyis a társadalmi igazságosság megvalósulásához sohasem juthat el. Mint láthatjuk, a szociálpolitika fogalmának meghatározása és használata korábban sem volt egységes, és ma sem az. A manapság elfogadott értelmezése a pragmatikus, leíró felsorolástól a funkcionalista megközelítésen át a strukturális-dinamikus felfogásig terjed, melyek egyszerre, egymás mellet is létezhetnek Pragmatikus felfogás A pragmatikus megközelítés szerint a szociálpolitika egy cselekvési mező, amelyben történelmileg kialakult intézmények működnek, mint például az egészségügyi ellátás, az oktatásügy, a társadalombiztosítás és a közegészségügy, az állami lakásépítés, a szociális munka, a házi vagy intézményi gondozás, a család- és gyermekvédelem. Természetesen ezeknél több olyan intézmény létezik, amelyeket az állam finanszíroz és szabályoz, ezért a szociálpolitikához olyan tevékenységek is tartoznak, melyek az állampolgárok egyénekre is lebontható szükségleteit elégítik ki, és a lakosság jólétét szolgálják, viszont ebben az értelemben nem ide sorolandó az úthálózat, a közterület fenntartása, a rend- és tűzvédelem. Az intézményrendszer és ennek feladatai felől való közelítésnek egy kiszélesített változata is létezik, ami az előzőekben felsorolt szociális jóléti intézmények mellett ide sorolja a pénzügyi vagy adóügyi, és a vállalati jóléti politikát is, ez azonban kevésbé elfogadott. Valójában mindkét rendszer fontos szerepet játszhat a források újraelosztásában, és így az állampolgárok jólétének alakításában. Egy további kiegészítés a szociálpolitikához tartozónak tekinti a jótékonyságot, a humán célú társulások tevékenységét, illetve az önkéntes társadalmi munka formáit 28 BALIPAP, FERENC (1989): A magyarországi settlement történet, Esély, 1989/2., Budapest 16

17 szükségletkielégítő és redisztributív vonásaik miatt. Az alábbiak alapján a szociálpolitika az állampolgárok meghatározott szükségleteit a piac megkerülésével kielégítő, közpénzek felhasználásával működő intézmények és cselekvési rendszerek együttese Funkcionalista megközelítés A funkcionalista megközelítés azt veszi figyelembe a szociálpolitika fogalmának meghatározáskor, hogy milyen társadalmi funkciók betöltésére jöttek létre a szociálpolitikai rendszerek, mely esetben a hangsúly a társadalmi funkciókra, diszfunkciókra, és az ezek feloldását célzó eszközökre kerül. A társadalmakban mindig is léteztek szociális problémák, és az első állami beavatkozást igénylőnek a szegénységet tekintik, amelynek kezelése kezdetben gyakran büntető jellegű eszközökkel működött, a szegények kordában tartása rendőri jellegű felügyelettel párosult. A kapitalizmus megjelenésével csak romlott a szegény népréteg helyzete, ugyanis például az idős emberek, a rokkantak és a munkanélküliek kiszorultak a piacról, képtelenek voltak a piac törvényi keretei között érvényesülni, így tömegesség vált a gazdasági berendezkedésből adódó szegénység, ami veszélyeztette a társadalom újratermelődését, valamint integráltságát. Ez volt az oka annak, hogy az állam fokozatosan növekvő szerepet vállalt a szociálpolitikában, és kialakultak a társadalombiztosítási, egészségügyi ellátó rendszerek, a közegészségügyi intézkedések, majd a gyári törvények, melyek a munkaerő kizsákmányolásának megakadályozására törekedtek. Összegezve a funkcionalista felfogás szerinti szociálpolitika a tevékenységek értelmezésénél arra helyezi a hangsúlyt, hogy ezek mennyiben járulnak hozzá az adott társadalom zavartalan működéséhez, az új feltételek adaptálásához, integrálásának megőrzéséhez, és a strukturális viszonyok változatlan újratermelődéséhez Strukturális-dinamikus megközelítés A strukturális-dinamikus megközelítés szerint a szociálpolitikai tevékenységet strukturálisan meghatározott folyamatként, az állam és az állampolgárok közötti változó viszonyként kell érteleznünk. E szemlélet kialakulásához a társadalmi feszültségek járultak hozzá, mivel a hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok harcolni kezdtek sajátos szükségleteik elismeréséért, olyan célokkal, mint az újraelosztás körének növelése, a 29 FERGE, ZSUZSA (1991): Szociálpolitika és társadalom, T-Twins, Budapest 30 Uo. 17

18 redisztribúcióhoz való hozzájutást biztosító jogosultságok kiszélesítése, és hogy a szükségletek kielégítése jogok alapján történjen. A minimális követelés az elemi biztonság, a létfenntartás biztosítása, az általános biztonság, a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése volt. Az utóbbi időkig a szociálpolitikai követelések csupán az elosztás szférájára korlátozódtak, viszont mára termelési viszonyok is előtérbe kerültek, ugyanis hangsúlyt kapott a források létrehozása. A tőkés keretek között kialakult szociálpolitika ebben a folyamatban alakult át az alapvető társadalmi viszonyokat is érintő társadalompolitikává. Azokban a piacgazdaságokban, ahol ez a folyamat beindult, ott kialakulhatott a munkások és alkalmazottak közvetlen részvételére épülő ipari demokrácia, vagyis a mikro- és vállalati szintű politika, melynek célja volt a munkakörülmények humanizálása, a vállalati döntések demokratikussá tétele. Végül mindig az adott társadalom gazdasági és társadalmi fejlettsége, társadalmi erőviszonyai és értékrendje határozza meg, hogy milyen szükségletek teljesítését vállalja a közösség, illetve az állam, és hogy milyen eszközöket alkalmaz ezek kielégítésénél. Mivel a rendszer dinamikusan változik, szükségszerűen változnak a szociálpolitika határai is, ezért egy olyan szociálpolitikai rendszerre van szükség, amely képes a konfliktusokat rugalmasan kezelni és változtatni az új szükségleteknek megfelelően Ferge Zsuzsa definíciója Az imént felsorolt szociálpolitika-fogalmak mellett széles körben ismert Ferge Zsuzsa szociológus megfogalmazása is. Szerinte a szociálpolitika az a történelmileg kialakult intézményrendszer, amely a piaci kapcsolatok révén elégít ki bizonyos nem piaci módon kielégíthető csoportos vagy egyéni, létfenntartással, társadalmi és fizikai életesélyekkel közvetlen kapcsolatban álló szükségleteket, amely elsősorban az állami újraelosztás eszközével valósítható meg. Ez alapján elmondható, hogy leegyszerűsítve és világosan megfogalmazva az állam és az állampolgárok közötti viszony intézményesülését nevezzük szociálpolitikának Uo. 32 ZOMBORI, GYULA (2009): A szociálpolitika alapfogalmai, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest 18

19 4. A szociális jog alapelvei A jelentősebb horderejű törvények gyakran tartalmaznak úgynevezett általános vagy bevezető rendelkezéseket, amelyek között gyakran helyet kapnak alapelvi rendelkezések is. Ezeknek feladata, hogy iránymutatásul szolgáljanak a szabályok kialakítása során a jogalkotó számára, illetve a jogalkalmazó számára a rendelkezések értelmezése és a konkrét esetekre történő alkalmazása során. Alapelveken általában valamely jogág szabályozását meghatározó általános elveket értünk, amelyek az adott jogág szabályainak egészében jutnak érvényre. Ezek a szociális jog tekintetében a munkához való jog és a minimális ellátáshoz való jog, az önsegélyezés és a szolidaritás elve, a jövedelemkompenzáció és rehabilitáció elve, az egyenlő bánásmód elve, az érdekek összehangolásának elve, valamint a részvétel elve. A munkához való jog és a minimális ellátáshoz való jog elve egymással párhuzamosan érvényesül. Ez alapján elmondható, hogy munkajogról a munkahelyen belül beszélhetünk, munkahelyen kívül pedig a szociális jog szabályai az irányadóak, ezek biztosítják és mozdítják elő a munkahelyre jutást, illetve az oda való visszajutást, a minimum ellátások vonatkozásában pedig az elveszett jövedelem kompenzációja a cél. Az önsegélyezés elve szerint a jog a felnőtt emberektől elvárhatja, hogy maguk és családjuk megélhetéséről képességeikhez mérten gondoskodjanak, nehézségeik megoldására elsősorban maguk tegyenek erőfeszítéseket. Ezt a különböző juttatások feltételei között a rászorult személy együttműködésére, öntevékenységére vonatkozó előírások juttatják kifejezésre. A szolidaritás elve ezzel párhuzamosan érvényesül, és azt írja elő, hogy a bajba jutottaknak a társadalom a szükséges mértékben segítséget kell, hogy nyújtson. Mivel a pénzbeli szociális juttatásokra való jogosultsághoz szükséges jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj minimumában került meghatározásra, és mivel a nyugdíjak összegének meghatározása a keresetek növekedésétől is függ, így a szabályozás automatikusan biztosítja, hogy a szociális juttatások nem szakadnak el a társdalom átlagos jövedelmének alakulásától. A jövedelemkompenzáció elve abból ered, hogy a szociális jog egyik építőeleme, hogy a jövedelem elvesztése esetében szükségessé teszi a szociális segítséget, a jövedelem pótlását, vagyis biztosítja a jövedelemkompenzációt, ami biztosítási alapon nyújtott, a jövedelemmel arányos jövedelempótlás. Azonban nem ez nem a korábbi jövedelemmel arányos, hanem az alacsonyabb, rászorultsághoz igazodó összeg. A modern szociális jog ezzel legalább azonos mértékben érvényesíti a rehabilitáció elvét, azaz az aktív keresők csoportjába való visszajutás 19

20 elősegítését, ami a munkavégző képesség elvesztése, megváltozása, illetve a munkanélküliség tekintetében kerül előtérbe. Az egyenlő bánásmód elve tiltja az egyén akaratától és döntésétől független tulajdonságai alapján való megkülönböztetését, elsősorban a faj, a nemzeti hovatartozás, a nem, a vallás, az életkor, a testi fogyatékosság, és a szexuális orientáció alapján. A történelmileg kialakult egyenlőtlenségek korrigálása a súlyos hátrányoktól szenvedő csoportok, melyek Magyarország tekintetében elsősorban a romák, a nők és a fogyatékosok számára támogató intézkedésekkel kell a többségi társadalomhoz tartozókéval azonos esélyt teremteni. Az érdekek összehangolásának elve az ellentétes érdekek összeegyeztetéséről szól, mivel a szociális jog a befizetett adókból ellenérték nélkül nyújt pénzbeli vagy egyéb formában juttatást. Az érdekösszhang megteremtését a juttatási feltételek jogszabályi előírása szolgálja, és legcélszerűbben a helyi önkormányzatok által végezhető el. A részvétel elve, vagyis az érintettek részvétele a döntés kialakításában a demokratikus hatalomgyakorlás alapvető vonása, ami az érintetteket képviselő, nem kormányzati szervezetek, vagyis szakszervezetek, üzemi tanácsok és participációs képviseletek bevonásával valósul meg BEDNAY, DEZSŐ (2010): Szociálpolitikai és szociális jogi alapfogalmak, ATLANTA Üzleti Szakközépiskola 20

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép.

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép. Ócsa Város Önkormányzat../2013.(...)sz. önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Ócsa Város Önkormányzata

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló a 6/2011. (IV.13.) önkormányzati

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete az önkormányzat által nyújtható települési támogatásokról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február

Részletesebben

Közszolgáltatások és önkormányzás

Közszolgáltatások és önkormányzás Közszolgáltatások és önkormányzás Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Kovárik Erzsébet Önkormányzati és állami feladatok 1. Miért nem helyi ügy pl.a közegészségügy? Az

Részletesebben

SZOCIÁLIS JOG II - 2015

SZOCIÁLIS JOG II - 2015 SZOCIÁLIS JOG II - 2015 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. ELŐADÓ: DR. VERES GÁBOR TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2013. (XI. 27.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

Előterjesztő: Polgármester. Előkészítő: Humánerőforrás és Képviselő-testületi Osztály. Ózd, 2012. szeptember 20.

Előterjesztő: Polgármester. Előkészítő: Humánerőforrás és Képviselő-testületi Osztály. Ózd, 2012. szeptember 20. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének../. (.) önkormányzati rendelete a köztisztviselők szociális, jóléti, egészségügyi juttatásairól, valamint szociális és kegyeleti támogatásairól Előterjesztő:

Részletesebben

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az előterjesztés száma: 219/2013. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az önkormányzati

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

Sajóvámos Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 11/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól

Sajóvámos Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 11/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Sajóvámos Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 11/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Sajóvámos Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az alaptörvény

Részletesebben

1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása Jobbágyi Község Önkormányzata 22/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet az önkormányzati segély kialakításával összefüggő önkormányzati rendeletek módosításáról Jobbágyi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása Mikebuda Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról Mikebuda Község Önkormányzatának

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól A rendeletet Bakonyszentlászló Község Önkormányzat

Részletesebben

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE

ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE Ügyiratszám: 912/2015. ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE Tárgy: Települési támogatásról szóló rendelettervezet Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés

Város Polgármestere. Előterjesztés Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/118. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Bag Nagyközség

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

A R.az alábbi 5/A -sal egészül ki:

A R.az alábbi 5/A -sal egészül ki: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2013. (XII. 02.) rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozásáról, valamint a gyermekvédelem

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések Szár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról és eljárásról Szár Községi Önkormányzat

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

Békés Megyei Kormányhivatal

Békés Megyei Kormányhivatal A JÖVŐ BIZTONSÁGA TB Oktatási Mintaprogram Békés megyében Békés Megyei Kormányhivatal Ellenőrzési Szakosztály Szociális biztonság Magyarország Alaptörvénye szerint Magyarország arra törekszik, hogy minden

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Nagyközség Önkormányzata DFT-Hungária Szolgáltatás Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Szolgáltató Igazgatási és Jogi Osztály Igazgatási

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben