A gímszarvas tér-idõ használatának összehasonlító vizsgálatai egy dombvidéki és egy alföldi élõhelyen i

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gímszarvas tér-idõ használatának összehasonlító vizsgálatai egy dombvidéki és egy alföldi élõhelyen i"

Átírás

1 A gímszarvas tér-idõ használatának összehasonlító vizsgálatai egy dombvidéki és egy alföldi élõhelyen i Szemethy László, Ritter Dávid, Heltai Miklós és Petõ Zoltán GATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. A gímszarvas (Cervus elaphus hippelaphus) magyarországi jelentõsége közismert. Egyrészt legértékesebb trófeás nagyvadunkként, másrészt kiemelt fontosságú károsítóként hosszú évek óta a figyelem és a viták középpontjában áll. Véleményünk szerint a szarvasprobléma legfõbb oka az, hogy nem rendelkezünk olyan alapvetõ ismeretekkel a gímszarvas viselkedésérõl, ökológiai igényeirõl, amelyekre építve egy hosszútávú, nagy területekre érvényes, a konfliktusokat kezelni tudó gazdálkodási modellt lehetne kialakítani. Ennek egyik oka, hogy kevés, korszerû metodikán alapuló, hosszútávú vizsgálat foglalkozott a faj alapvetõ ökológiai paramétereinek (pl. a mozgáskörzet, aktivitás, élõhelypreferencia) leírásával. Ismeretlen továbbá a gímszarvas természetes és mesterséges ökoszisztémákban betöltött szerepe, valamint az új mûvelési technológiák (monokultúrás erdõ-és mezõgazdálkodás, az egyre intenzívebbé váló vadgazdálkodás) a faj környezetére és ezen keresztül magára a gímszarvasra gyakorolt hatásai. Nem ismerjük teljes egészében az állománynagyság növekedését illetve az ezzel összefüggõ terjeszkedést kiváltó okokat. További probléma, a gímszarvas mozgásával, területhasználatával kapcsolatos, a vadgazdálkodásban általánosan használt fogalmaink pontatlansága. A félreértések elkerülése érdekében definiálni kívánjuk a késõbbiekben általunk használt fogalmakat.úgy véljük ugyanis, hogy akár az orvosnak elõször pontosan diagnosztizálnunk kell egy adott jelenséget, csak ezután javasolható a megfelelõ kezelés. A gazdálkodók számára kiemelten fontos kérdés a vándorlás. A vadászati köznyelvben vándorlásnak neveznek minden olyan elmozdulást, amely során a vad eltûnik a területrõl, vagyis átlépi annak határait. Nyilvánvaló, hogy így ez a fogalom biológiai szempontból értelmezhetetlen. A vándorlás (migration) genetikailag meghatározott viselkedés, amely adott idõhöz vagy körülményhez kötött, a populáció nagy részére vagy egészére kiterjedõ, rendszeresen ismétlõdõ oda-vissza irányú elmozdulás pl. i

2 Afrikában a gnú, vagy a szintén a Cervidae családba tartozó szibériai õz (Capreolus pygargus) vándorlása (Darman és mtsai, 1994 ). A kóborlás (excursion, roaming, random walking) egyedek vagy kisebb csoportok rendszertelen, változó irányú és távolságú mozgása, melyet leggyakrabban valamilyen populációs vagy élõhelyi változás (pl. túlnépesedés, táplálékhiány, zavarás stb.) okoz. A mozgáskörzet elcsúszás vagy mozgáskörzet váltás (home range shifting) az egyes egyedek által rendszeresen használt terület megváltozása, mely lehet egyirányú elcsúszás (pl. fiatal állatok önálló mozgáskörzetének kialakulása), vagy oda-vissza irányú (pl szezonális mozgáskörzet váltás). Kiváltó oka a populációban vagy az élõhelyben, általában az év egy bizonyos idõszakában bekövetkezõ változás. E viselkedés kialakulásában valószínûleg a korábbi tapasztalatoknak (tanulás) van jelentõs szerepe. Mint a fentiekbõl látszik e jelenségek oka, lefolyása különbözõ, ezért befolyásolásukra, megváltoztatásukra is különbözõ eszközök alakalmazhatóak eredményesen. A külföldi vadbiológiai kutatásokban az utóbbi években nagymértékben fellendült e problémák vizsgálata. A Skóciában és az Egyesült Államokban kezdõdött, mára azonban gyakorlatilag egész Nyugat-és részben Kelet-Európában magas színvonalon folytatott programok eredményei határozottan eltérnek a hazai erdészeti-vadászati köztudatban élõ adatoktól. Ez a különbség a mozgáskörzet méretének és a hosszú távú elmozdulások leírásának tekintetében a legkifejezettebb. Több különbözõ növényevõ emlõsfaj mozgáskörzetének (home range) összehasonlító vizsgálata alapján úgy tûnik, hogy az állatok testtömege és a mozgáskörzet nagysága között összefüggés mutatható ki (Harestad és Bunnel, 1979; Damuth, 1981 ). Nincs egyetértés abban, hogy ez a korreláció allometrikus vagy lineáris-e, de a különbözõ tapasztalati képletek alapján a gímszarvasnál az elméleti átlagos mozgáskörzet ha-nak adódik. A terepi vizsgálatok (általában rádiótelemetriai adatok alapján) az elméletihez többékevésbé közeli értékeket adtak. A mozgáskörzet méretét tekintve az egyes szerzõk néhány száztól egy-két ezer ha-ig terjedõ értékeket becsültek. A skóciai Rhum-szigeten folyó kutatások során 6000 ha-os mozgáskörzetet is találtak (Clutton-Brock és mtsai, 1982; 1984). A nagy mozgáskörzet oka a a vizsgálati terület élõhelyi adottságaiban keresendõ: a rendelkezésre álló táplálék majdnem teljesen homogén mind minõségi mind mennyiségi eloszlását tekintve, ami valószínûleg az állatok csoportjainak nagyjából véletlenszerû eloszlását okozza a területen. A szintén Skóciában végzett, de változatos, inhomogén és részben fedett (Glenbranter Forest) területen kisebb mozgáskörzeteket ( ha) találtak (Catt és Staines, 1987). Az egyéb európai adatok, és Észak-Amerikában a fehérfarkú szarvassal (Odocoileus virginianus) valamint az öszvérszarvassal (Odocoileus hemionus) végzett rádiótelemetriás vizsgálatok egybehangzóan néhány száz ha-os nagyságrendû mozgáskörzeteket írnak le (Miller, 1970; Inglis és mtsai., 1979; Georgii, 1980; Catt és Staines, 1987; Carranza, 1991 ). Az ada-

3 tok megfelelnek Ford (1983 ) matematikai modelljének. A modell szerint homogén és inhomogén eloszlású táplálékforrást feltételezve hasonló stratégiával táplálkozó egyedek mozgáskörzetei közül a mozaikos területen élõknél kisebb terület várható. Drechsler (1991) a Harz-hegységben a szarvasok elmozdulási távolságait vizsgálta. Eredményei szerint az állatok nagy része m-es rádiuszon belül mozgott. A fiatal egyedek esetében (fõleg bikák) talált nagyobb távú elmozdulásokat, ezek maximuma 50 km volt. Georgii (1980) a német Alpokban végzett kutatásai szerint az ott élõ tehenek mozgáskörzete ha-os nagyság között változott. A meglehetõsen nagy eltéréseket mozgáskörzetek évszakos elcsúszásával magyarázta. Az vizsgált tehenek 60%-a ment tavasszal magasabb régiókba, a hóolvadással hozzáférhetõvé váló havasi legelõkre, és csak a szaporodási idõszak befejezõdtével és a tél közeledtekor vonultak vissza a völgyekbe. A mozgáskörzetet váltó egyedek minden esetben a fiatalabb tehenek voltak, ezek mozgáskörzetének mérete volt a legnagyobb. Mindez jól magyarázható azzal az optimalizációs modellel (Krebs és Davies, 1978), hogy egy domináns egyed rendelkezik a legértékesebb terület felett, és ennek home range-e várhatóan a legkisebb területû akkor, ha a populáció rendelkezésére álló terület nagysága nem korlátozó tényezõ, tehát az alárendelt állatok szabadon választhatnak a rosszabb minõségû területek között. A skóciai erdõs területen végzett vizsgálatok a tehenek esetében igen erõs területhûséget mutattak (Catt és Staines, 1987 ). A magterülettõl mért legnagyobb távolság 2.5 km volt. A szezonális váltás jelei minimálisak voltak, amit a források idõben és térben kevéssé változó eloszlásával magyaráznak. Az élõhely minõségében, szerkezetében, a vad- és erdõgazdálkodás módszereiben (Clutton-Brock és Albon, 1989) jelentkezõ eltérések miatt azonban nem adaptálhatjuk mechanikusan ezen kutatások eredményeit a hazai viszonyokra. Célszerû tehát olyan alapkutatás jellegû, alkalmazott ökológiai vizsgálatsorozat elvégzése, amely a fentiek ismeretében magyarázni próbálja a gímszarvas helyét és szerepét a hazai körülmények között, illetve kísérletet tesz a leíró jellegû paraméterek a mozgáskörzet mérete és idõbeni változásai, a hosszú távú elmozdulások, a terjeszkedés egzakt meghatározására. A gímszarvasok rádiótelemetriás nyomonkövetésének egyik helyszíne az Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomásának Babati Kísérleti Területe (Babat) volt, mely Gödöllõtõl 5 km-re északra fekszik, kiterjedése mintegy 3500 ha. A Gödöllõi-dombság részeként változatos domborzatú és vegetációjú. Az összterület mintegy 70%-át borítja erdõ, ennek 10-12%-a fiatal fenyves (Pinus silvestris, P. nigra) a többi lomberdõ, amely részben telepített akácosokból, részben a területen

4 néhány helyen még megtalálható õshonos társulásokból (Aceri tatarico-quercetum, Convallario-Quercetum, Bromo sterili-robinietum) áll. A terület 14%-a áll mezõgazdasági mûvelés alatt. Ez a kis hányad és a kistáblás mûvelés biztosítja a viszonylagos zavartalanságot. A fennmaradó részeken nyílt területek rétek, legelõk, ligetesek, bozótosok, valamint a babati tavak mellett nádasok találhatók. A terület erdõállománya külön tömböket képez. A kelet felé folytatódó nagyméretû erdõsült területtõl az M3-as autópálya, a többi irányokban települések határolják el. A Gödöllõ környéki erdõk hagyományos nagyvadas területek, így a gímszarvas évszázadok óta megtalálható. A babati állomány az északi-középhegységiekkel áll kapcsolatban, de elszigetelt a bugaci és dél-magyarországi állományoktól. A trófeaminõség gyenge-közepes. A vizsgálat idején szezonban folyamatos a vadászat. Telente 2-3 alkalommal nagy vaddisznóhajtásokat rendeznek. Mintegy 34 km hosszan épültek részben vadaskerti, részben vadkárelhárító kerítések, amelyek a területet 16 db 4 és 300 ha közötti nagyságú darabra osztották fel. Az 1992-ben becsült szarvasállomány db volt. A vizsgálat másik része a Duna-Tisza közének déli részén, az Illancs tájegységben zajlott. A befogások a Gemenci EVAG Rt. Hajósszentgyörgyi Erdészetének területén (Hajós) történtek. A követett állatok mozgása következtében vizsgálatunk a környezõ, Nemesnádudvar, Hajós, Császártöltés, Kecel, Jánoshalma települések által határolt, mintegy ha-os területre terjedt ki. A terület sík, de mikrodomborzattal erõsen tagolt, általában homokos talajú, vízben szegény. 42%-ban borítja erdõ, amely legnagyobb része telepített akác, feketefenyõ és nemesnyáras. A nagytáblás mezõgazdasági mûvelés alatt álló területek mellett (20 %), mûvelésbõl kivont részek váltakoznak bozótosokkal, ligetekkel, feltétlen legelõkkel (25%). Az erdõgazdaság mûvelési egységeinek (erdõrészletek) nagysága 3-20 ha között van. Tagoltsága ellenére a Hajóson található erdõsített vagy egyéb fedett területek többékevésbé összefüggnek, a köztük történõ átjárás biztosított. Települések és a szarvasok mozgását jelentõsen korlátozó akadályok érintése nélkül mintegy km tehetõ meg egyenes vonalban a területen. A gímszarvas a délrõl történõ folyamatos terjeszkedés során az ötvenes években Gemencrõl került az addig apróvadas területnek számító Hajós környékére. Az itteni populáció így máig a gemenci állománnyal van kapcsolatban. Trófeabírálati adatok alapján az ország negyedik legjobb gímszarvas-élõhelye ban a becsült gímszarvas-állomány kb db volt. A két vizsgálati terület jellemzõinek összehasonlítását az 1. táblázat tartalmazza. Az egyedi jelölésen alapuló módszerek, így a rádiótelemetria alapfeltétele megfelelõ mennyiségû állat befogása úgy, hogy azzal a legkisebb stresszt okozzuk. A GATE VVT-én több éve sikeresen alkalmazzuk a robbantott hálós módszert (Somogyvári,

5 1993 ), amely lehetõvé teszi a rádiótelemetriai nyomkövetés beindításához szükséges számú állat minimum 8-10 egyed aránylag kockázatmentes befogását.a befogás után azonnal a stressz csökkentése érdekében 100 testsúly kilogrammonkénti 1 ml Rompun-Ketamin oldattal (50 mg Rompun + 40 mg Ketamin/ml) történt az immobilizálás. A hálóból történõ kiszabadítás után fogazat illetve agancs alapján korbecslés következett, majd a rádiós nyakörvekkel történõ jelölés. Babaton március 16-án 11 állatot 3 tehenet, 4 ünõt és 2 ünõ- és 2 bikaborjút jelöltünk meg. A befogást követõ 27. és 38. napon egy bikaborjút és egy ünõt elhullva találtunk. Mindkettõvel orvvadász végzett. A megfigyelés rövid ideje miatt e két állatot a további feldolgozásból kizártuk. Hajóson november 25-én 22 állatott fogtunk be, melybõl 3 tehenet, 3 ünõt és 3 bikát jelöltünk meg rádióadós nyakörvvel, 4 ünõt nyakörvre erõsített fényvisszaverõ betûkódos táblákkal. A fennmaradó állatok túl fiatalok voltak a jelöléshez. A szabadon engedett állatokat nyomonkövetése a GATE VVT-én már több éve használt rádiótelemetriás rendszer segítségével történt. Az állatokra kisméretû (cca g), a MHz-es tartományban egyedi frekvencián sugárzó adóegység került. (Gyártó: AVM Instrument Co. USA típ. SB 2) A vizsgálat során kétféle vevõberendezést használtunk. Az AVM által gyártott LA-12 DS típusú, digitális frekvenciaváltóval ellátott hordozható változatot, és a Televilt RX 900-C típusúakat, amely nagymértékben elektronizált, intelligens, többszintû zavar-

6 szûrõ algoritmussal programozott vevõ. A vevõegység a vevõberendezésbõl és egy háromelemes illetve egy terepjáró tetejére telepített négyelemes, iránymérésre alkalmas Yagi antennákból állt. A keresés direkt módon történt, tehát kis idõkülönbséggel (1-5 perc) két különbözõ helyrõl mértük az adó által sugárzott jelek irányát. A jelek irányegyenesei térképi vetületeinek metszéspontja adja meg az állat tartózkodási helyét, amit a Magyarországon hivatalosan használatban lévõ 1:10,000-es méretarányú térképen található EOTR koordinátahálózat segítségével rögzítettünk. A keresést igyekeztünk úgy ütemezni, hogy egy hét alatt lehetõleg az összes napszakból legyenek adataink. A mérések alapján kapott lokalizációs pontokat a GATE VVT-én e célra kifejlesztett szoftver (RTM) segítségével dolgoztuk fel. A mozgáskörzet-nagyságok kiszámításánál a konvex poligon és a grid cell módszert alkalmaztuk (Siniff és Tester, 1965; White és Garrott, 1990 ). A cellák mérete 500 X 500 m, azaz 25 ha volt. Az elõbbi módszer a szélsõ lokalizációs pontok összekötésével nyert konvex poligon méretével becsüli a mozgáskörzet nagyságát. Elõnye, hogy viszonyleg kevés (néhány tíz) mérési pont alapján is tájékoztatást nyújt a mozgáskörzet alakjáról, hátránya, hogy általában túlbecsli annak méretét. A grid cell módszer ezzel szemben inkább a valós méretnél kisebb értéket ad, mivel a mozgáskörzetbe tartozónak csak azokat a cellákat számítja, amelyekbe ténylegesen esik lokalizáció. Az átlagos mozgáskörzet-nagyságokat t-próbával hasonlítottuk össze, a szórások egyezõségét F-próbával ellenõriztük. A lokalizációs pontok eloszlását a koordinátákból számított legközelebbi szomszéd technikával (Krebs, 1992) és a kapott adatok alapján P 2 illesztésvizsgálattal teszteltük. A számítások elvégzéséhez saját fejlesztésû szoftvert használtunk. Babat A vizsgálatba bevont állatok jellemzõit, a nyomonkövetés fõbb adatait és a kétféle módon becsült mozgáskörzet-méreteket az 2. táblázat tartalmazza. A 6-15 hónapig tartó követés alatt 291 lokalizációt végeztünk. A befogást követõen a szarvascsapat felbomlott és csak öt hét múlva egyesült újra. Három állat (két ünõ és egy hároméves tehén) ez idõ alatt mért lokalizációs pontjai nem esnek a késõbbi mozgáskörzet területére. Feltehetõ, hogy ezek a pontok a befogás okozta stressz miatt tértek el a megszokott területhasználattól, ezért ezeket a mozgáskörzet becslésénél nem vettük figyelembe.

7 & & & & & & & & % 2500 Mozgáskörzet-nagyság (ha) A jelölt állatok kódja Konvex poligonnal Grid cellel

8 A 264-es bikaborjú ekkor egy, a befogóhelytõl mintegy 1.5 km-re levõ tölgyesben volt található. Bár a rajta levõ adó hibája miatt lokalizációja problematikus volt, megfigyeléseink szerint nem tért vissza eredeti területére, és tavasszal egy másik csapatban figyeltük meg. Kevés lokalizációs pontja miatt a becsült értékek csak tájékoztató jellegûek. & & & & & % Az átlagos, konvex poligonnal becsült mozgáskörzet-nagyság (1. ábra) Babaton a tehenek és az ünõk esetében 0= ha (n=8; SD=55.06) volt. A grid cellel becsült értékek 0= ha (n=8; SD=17.17). A korcsoportonkénti átlagos mozgáskörzetnagyságok: konvex poligonnal becsülve a felnõtt tehenek (3-5 éves) estében 489 ha (n=3, SD=214), ünõknél 913 ha (n=3, SD=636), grid cell módszerrel: felnõtt tehenek 325 ha (n=3, SD=20), ünõk 375 ha (n=3, SD=167). A különbségek statisztikailag nem szignifikánsak. Hajós A befogott állatok jellemzõit, a nyomonkövetés fõbb adatait és a kétféle módon becsült mozgáskörzet-méreteket az 3. táblázat tartalmazza. Egyetlen állat kivételével, amelyet még az õsszel adóhiba miatt elvesztettünk, a mérés tavasz közepéig problémamentesen folyt. A jobb minõségû vevõknek és a két terepjárónak köszönhetõen a vizsgálati periódusban (1993. december 2-tól augusztus végéig) 411 esetben lokalizáltuk az állatokat.

9 Az átlagos mozgáskörzet-nagyság számításkor a teheneket és az ünõket a jelölt állatok alacsony száma miatt együtt kezeltük. Konvex poligonnal becsülve a teheneknél 0=3592 ha (n=5; SD= ), bikáknál 0=7848 ha (n=3; SD=3549), grid cellel becsülve teheneknél 0=650 ha (n=5; SD=103.68), bikáknál 0=625 ha (n=3; SD=81.65) átlagos mozgáskörzet-nagyságokat kaptunk (2. ábra). A nemek közti különbségek statisztikailag nem szignifikánsak Mozgáskörzet-nagyság (ha) A jelölt állatok kódja Konvex poligonnal Grid cellel A hajósi területen nyomonkövetett állatok mozgáskörzet-mérete többszörösen felülmúlja a babati értékeket. A különbség szignifikáns úgy az összes állatot figyelembe véve (t=-3,5198, P<0,01), mint csak a tehenek és ünõk esetében (t=-3,3849, 0,05>P>0,01). Babat A konvex poligonnal becsült mozgáskörzetek alakjában egyértelmû irányultságot felfedezni nem lehet (3. ábra). Nyár közepén és/vagy tél elején a nyolc állatból öt hosszabb-rövidebb ideig a korábbi területétõl két-három kilométer távolságban, é- szakra fekvõ, jobbára mezõgazdasági mûvelés alatt álló területeken tartózkodott. Az új területek elfoglalása hosszabb idõt (3-8 hét) vett igénybe. Ez idõ alatt a szarvasok a két terület között oszcilláló mozgást végeztek. Mindkét idõszakban jelentõs emberi zavarások (nyáron erdõtüzek, télen nagy területû vaddisznó hajtások) elõzték meg az átváltásokat. A három korábbi mozgáskörzetében maradt állat mind az erdõtüzek,

10

11

12

13 pl. forrásmegosztás helyezkednek el, a csoportváltás automatikusan megnöveli a mozgáskörzet nagyságát. Különösen nagy mozgáskörzeteket találtunk Hajóson a fiatal bikák esetében, amelyek hosszabb-rövidebb ideig tartó rendszertelen, nagy ugrásokkal tarkított kóborlás után, befogási helyüktõl km távolságban foglaltak új mozgáskörzetet. E viselkedés kialakulásában a fiatal egyedek csoportkeresésén kívül valószínûleg a fiatal, a rangsorban alárendelt bikákkal szemben megnövekedõ agresszivitásnak is szerepe van. Valószínûleg emiatt használtak a fiatal bikák lényegesen nagyobb területet, mint az azonos korcsoporthoz tartozó tehenek ill. ünõk. A fiatal, alárendelt állatoknál tapasztalható kóborlás megfelelõ magyarázat lehet azokra a megfigyelésekre, amelyek a rövid idõn belül egymástól távol esõ területeken feltûnõ állatokra vonatkoznak. A késõbbiekben mindez lehetséges magyarázatként szolgálhat a faj magyarországi terjeszkedésével kapcsolatos kérdésekre, hiszen a populáció szélérõl történõ véletlenszerû, hosszútávú mozgással jól modellezhetõ az új élõhely elfoglalásánal mechanizmusa. Lényeges, statisztikailag is alátámasztható különbséget találtunk a mozgáskörzetek nagyságában a két vizsgálati terület között. A babati, erõsen erdõsült, dombvidéki területen a kifejlett tehenek különösen azok, amelyeket nem érintett az emberi zavarás meglepõen kis területen tartózkodtak a vizsgálat során. A felnõtt állatok nyáron és a szaporodási idõszakban sem terjesztették ki területüket. A borjak amíg anyjukkal maradnak szintén igen kis területen, néhány száz ha-on belül voltak találhatók. Ezzel szemben az alföldi vizsgálati területen (Hajós) a mozgáskörzetek lényegesen akár tízszer nagyobbak voltak. Babaton elõzetes várakozásainknak megfelelõen a mozgáskörzeteken belül bizonyos idõszakokra jellemzõ (szezonális) elcsúszásokat, váltásokat kimutatni nem lehetett.a Gödöllõi-dombságon ugyanis nincsenek olyan nagy különbségek a nyári és téli táplálkozási lehetõségek között, mint pl. az Alpokban ahol a szezonális mozgáskörzetelcsúszást leírták és a felvehetõ táplálék helye sem változik szezonálisan (Mátrai, 1994). Mindezek alapján várható volt, hogy az állatok kis méretû, de nagy tápláléksûrûségû területen próbálnak egész évben maradni. A kisebb mértékû elmozdulásokat emberi zavarások okozták Ugyanakkor Hajóson a lokalizációs pontok megoszlása az állatok többségénél egyértelmûen szezonális mozgáskörzet váltásként értelmezhetõ. Az egyértelmû kiváltó ok azonban pillanatnyilag ismeretlen, ugyanis a csapadékos tavasz miatt az erdõben még bõven volt táplálék, az ivóhelyek nem száradtak ki, ezért az Alpokbelihez hasonló okokkal e jelenség nehezen magyarázható. A mozgáskörzetváltás idõszakában nincs olyan nagymértékû emberi zavarásról tudomásunk, mely a nagyarányú elmozdulást magyarázhatta volna. Vizsgálataink arra utalnak, hogy valószínûleg nem lehet egy paraméter változásaként leírni a váltást kiváltó okot. Annak meghatározása, hogy milyen hatások eredõjeként

14 (táplálékkínálat, szociális stressz, csoportmemória) jelentkeznek az ilyen viselkedésformák, további vizsgálatokat igényel. A rendelkezésünkre álló adatok nem erõsítik meg a gímszarvas migrációjáról leírtakat. Valószínû, legalábbis a tehenek esetében hogy igen erõs külsõ hatás nélkül nincs elvándorlás az adott területrõl. A potenciális táplálékkészlet csökkenésének hatása erdõirtás a vizsgálati idõ alatt nem jelentkezett a mérhetõ mozgáskörzetek megváltozásában. Valószínû, hogy az intenzív erdõmûvelési technológia, a tarvágásos véghasználat nagy tagokat felaprózó, a mozaikosságot és a szegélyek arányát növelõ hatása inkább összehúzza az állatok mozgáskörzeteit (Ford, 1983). Következésképp egy terület változatosságának növekedése az adott terület ökológiai eltartóképességének növekedéséhez vezet. A környezeti-élõhelyi változások és az ezzel együtt jelentkezõ etetés szinte beszippantják a környezõ területek egyedeit, és megnövelik az itt található állománynagyságot és állománysûrûséget is. Mindez részben magyarázatot adhat a gímszarvas állománynagyságának és állománysûrûségének bizonyos területeken tapasztalható, idõszakos, nagymértékû növekedésére. A fenti összefüggések kiderítése és a mindezek figyelembevételével végzett gazdasági tervezés-hasznosítás számos jelenlegi problémára (pl. vadkár) megoldást adhat. Carranza, J., Hidalgo de Trucios, S. J., Medina, R., Valencia, J., Delgado, J. (1991) Space use by red-deer in a Mediterranian ecosystem as determined by radiotracking. Appl. Anim. Behav. Sci., 30: Catt, D. C., Staines B. W. (1987) Home range use and habitat selection by Red deer (Cervus elaphus) in a Sitka spruce plantation as determined by radio-tracking. J. Zool., 211: p. Clutton-Brock, T. H., Guinness F. E., Albon S.D. (1982) Red Deer. Behavior and Ecology of Two Sexes. Edinburgh University Press Clutton-Brock, T. H., Guinness F. E., Albon S.D. (1984) Individuals and populations: the effects of social behaviour on population dynamics in deer. Proceeding of the Royal Society of Edinburgh 82B, p. Clutton-Brock, T. H., Albon S. D. (1989) Red Deer in the Highlands. BSP Professional Books, Oxford Damuth, J. (1981) Home range, home range overlap, and species energy use among herbivorous mammals. Biological Journal of the Linnean Society, 15: Darman, Y. A., Danilkin, A. A., Minayev, A. N. (1994) Homing in migratory populations of Siberian red deer. Third International Congress on the Biology of Deer. Edinburgh, Scotland

15 Drechsler, von H. (1991) Über das Raumverhalten des Rotwildes im Harz. Z. Jagdwiss., 37: Ford, G.R. (1983) Home range in a patchy environment: optimal foraging predictions. Amer. Zool. 23, p. Georgii, B. (1980) Home range patterns of female red deer (C. elaphus L.) in the Alps. Oecologia (Berl.) 47, p. Harestad, A. S., Bunnel, F. L. (1979) Home range and body weight a reevaluation. Ecology, 60: Inglis, J.M., Hood, R.E., Brown, B.A., DeYoung, C.A.(1979) Home range of whitetailed deer in Texas coastal prairie brushland. J.Mamm. 60(2): Krebs, J.R., Davies, N.B. (1978) Behavioural Ecology. Blackwell Scientific Publ. Krebs, J.R. (1992) Ecological Methodology p. Oxford University Press Mátrai, K. (1994) Együttélõ növényevõ nagyvadfajok szezonális tápláléka. A táplálék és a vegetáció botanikai összetételének kölcsönhatásai. Ökológiai szemléletû vadgazdálkodási modellek kifejlesztése (zárójelentés) A1-76. p. GATE Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomás Miller, F. L. (1970) Distribution patterns of black-tailed deer (Odocoileus hemionus columbianus) in reletion to environment. J. Mammal 51, Siniff, D.B., Tester, J.R. (1965) Computer analysis of animal movement data obtained by telemetry. Bioscience, 15: Somogyvári, V. (1993) Új vadbefogási módszer. Nimród, 3: 43 White, J., Garrott, R.A. (1990) Analysis of wildlife radio-tracking data. Academic Press, San Diego p Red deer is our most important game species. Its hunting brings a considerable economic profit. However, multiplication and spreading of red deer may cause great conflicts. Mass appearance of deer may alter the character of game management and it also implies damages of many million forints to the intense agricultural crops and to the forests. However, the economic model counterbalancing the benefits and wastes of red deer is still lacking. This problem is mainly due to our scarce knowledge of the ecological demand and spatial and time distribution pattern of the red deer. Questions of spreading, wandering and damage can be understood only by

16 recognition of these features. Otherwise, no economic system can be designed to manage these problems. The basic problem is the inaccuracy or misuses of the terms referring to the land use of the red deer. In this paper we attempt to define and distinguish the most important terms (migration, wandering change of home-range). In our opinion, accurate description of these activities may serve only a basis for an adequate game management. Since 1993, the size of home range and home instincts of the red deer have been studied in two habitats of different endowment using radio telemetry. Quality of the red deer populations of these habitats also differed. The first part of the study was conducted in the Babat Experimental Field, comprising a part of the Gödöllô hilly range. Approximately 70 % of the area is forested and the proportion of the cultivated land is low. Red deer is native to this ground and the present population is more or less stable. The second part of the experiment was carried out in the district of town Hajós, adjacent to Gemenc, locating in the southern region of the area between the Danube and the river Tisza. The central part of the area is consisted of an extensive and diverse forest block, comprising planted pine and acacia stands. The forest block is surrounded by large-scale arable lands. Red deer have populated this area these past years. Probably, it is still spreading slowly northward. The local game keepers have observed mass deer movements (wanderings) of long distances. This suggests, that animals are concentrated to various areas in the different parts of the year. Over 5-15 months of individual tracking, 8 deer (3 hinds, 3 hind calves, 3 fawns) were observed in the hilly range and 9 animals (3 stags, 3 hinds, 3 hind calves) in the lowland using radio telemetry. Residence places of animals could be defined on a total of 191 (Babat) and 411 (Hajós) occasions, respectively. Home range size was estimated by the method of minimum convex polygon and grid cell, respectively. In the Babat habitat the average home range size for the total sample was ha (n=8; SD=55.06) and ha (n=8; SD=17.17) using the convex polygon and the grid cell method, respectively.these values are fairly low, contrary to the accepted opinion declaring 10 km distances, i.e. areas of many ten thousand hectares. At the same time our results are comparable to the foreign records. The home range of hind calves was usually higher than that of hinds, although the difference was statistically non-significant. In the Hajós habitat the home range sizes were significantly higher than those recorded for Babat. The corresponding size estimated by means of convex polygon was 0=3592 ha (n=5; SD= ) and 0=7848 ha (n=3; SD=3549) with hinds and stags, respectiively. The average home range size obtained by the grid cell method was 0=650 ha (n=5; SD=103.68) and 0=625 ha (n=3; SD=81.65) with hinds and stags, respectively. The between-sex differences were non-significant.

17 There were differences between the two deer groups in respect of home instincts and home range dynamics, as well. The Babat deer used more or less the same ground throughout the year. On the contrary, the majority of the Hajós group showed definite seasonal changes in the home range. During the autumn-winter season the animals lived in the forest area, whereas they frequented the arable lands through springsummer. A similar phenomenon has been reported only for the highland populations.hinds and young stags showed home range changes of different direction. Stags moved within the forest area northward and along the margin of the home range of the population. In summary, there was a great diversity in the home range size of red deer within and between the two habitats, as well. This suggests that the size of the area necessary for the life functions and reproduction is determined by the interaction of several factors. In this respect, the habitat features (food supply, hiding places, human disturbances, etc.) and the population characteristics (density, social relations, age, sex, adaptation, etc.) are the most important. Thus, additional studies will be focused on the analysis of these factors. A special attention will be paid to human activities, since these can mostly affect the land use of the red deer either directly (disturbances) or indirectly (habitat alteration).

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

ADATOK A GÍMSZARVAS MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLATÁNAK JELLEMZÉSÉHEZ. Bleier Norbert, Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László

ADATOK A GÍMSZARVAS MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLATÁNAK JELLEMZÉSÉHEZ. Bleier Norbert, Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László ADATOK A GÍMSZARVAS MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLATÁNAK JELLEMZÉSÉHEZ Bleier Norbert, Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllô,

Részletesebben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau. Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli

Részletesebben

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben T E R M É S Z E T V É D E L E M Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben Dr. Takács András Attila Takács Gábor Biró Csaba Tartalom Bevezetés háttér információk GPS Természetvédelmi feladatok

Részletesebben

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán

Részletesebben

AZ ÕZ TERÜLETHASZNÁLATA ALFÖLDI, MEZÕGAZDASÁGI ÉLÕHELYEN. Csányi Sándor, Lehoczki Róbert és Solt Szabolcs

AZ ÕZ TERÜLETHASZNÁLATA ALFÖLDI, MEZÕGAZDASÁGI ÉLÕHELYEN. Csányi Sándor, Lehoczki Róbert és Solt Szabolcs AZ ÕZ TERÜLETHASZNÁLATA ALFÖLDI, MEZÕGAZDASÁGI ÉLÕHELYEN Csányi Sándor, Lehoczki Róbert és Solt Szabolcs Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter Károly utca 1.

Részletesebben

Bird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2)

Bird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2) 1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A129 1.3 Species name Otis tarda 1.3.1 Sub-specific population 1.4 Alternative species name 1.5 Common name túzok 1.6 Season Breeding

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS

SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS A politikai és gazdasági rendszerváltás gyors és sok vonatkozásban nem várt változásokat eredményezett

Részletesebben

Kék vércse élőhelypreferencia-vizsgálat: egy teszt év eredményei

Kék vércse élőhelypreferencia-vizsgálat: egy teszt év eredményei Kék vércse élőhelypreferencia-vizsgálat: egy teszt év eredményei Fehérvári Péter, Solt Szabolcs, Kotymán László, Szövényi Gergely, Soltész Zoltán és Palatitz Péter Térképek: Neidert Dóra Summary One of

Részletesebben

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE

Részletesebben

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVII. ÉVFOLYAM, 2013. 4. SZÁM 2013/4

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVII. ÉVFOLYAM, 2013. 4. SZÁM 2013/4 Part II: Seasonal variations in human infections with Puumula hantavirus in Styria II. rész: Évszakos változások a Puumula hantavirus okozta humán fertőzésekben Stájerországban PROF. SIXL WOLF DIETER,

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1276 0.2.2 Species name Ablepharus kitaibelii 0.2.3 Alternative species Ablepharus kitaibelii fitzingeri scientific name 0.2.4 Common name pannon (magyar) gyík 1.

Részletesebben

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2002. március 22-23. GÁZEMISSZIÓS KÖRNYEZETTERHELÉS MÉRÉSE ISTÁLLÓKBAN Pazsiczki Imre, FVMMI Summary: In a research task started in 2000 we aimed at quantifying

Részletesebben

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1 Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján

Részletesebben

HU ISSN 1787-5072 www.anyagvizsgaloklapja.hu 62

HU ISSN 1787-5072 www.anyagvizsgaloklapja.hu 62 Kockázatalapú karbantartás Új törekvések* Fótos Réka** Kulcsszavak: kockázatalapú karbantartás és felülvizsgálat, kockázatkezelés, kockázati mátrix, API RBI szabványok Keywords: risk-based inspection and

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 654 EGYEDILEG ÉS KETTESÉVEL ELHELYEZETT SZOPTATÓ KOCÁK TERMELÉSI EREDMÉNYEINEK

Részletesebben

Using the CW-Net in a user defined IP network

Using the CW-Net in a user defined IP network Using the CW-Net in a user defined IP network Data transmission and device control through IP platform CW-Net Basically, CableWorld's CW-Net operates in the 10.123.13.xxx IP address range. User Defined

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részből áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

A GÍMSZARVAS (CERVUS ELAPHUS) MESTERSÉGES ETETÔHELY-HASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A SOPRON-FERTÔDI KISTÉRSÉGBEN

A GÍMSZARVAS (CERVUS ELAPHUS) MESTERSÉGES ETETÔHELY-HASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A SOPRON-FERTÔDI KISTÉRSÉGBEN ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 585 595. 585 A GÍMSZARVAS (CERVUS ELAPHUS) MESTERSÉGES ETETÔHELY-HASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A SOPRON-FERTÔDI KISTÉRSÉGBEN RIBÁCS ATTILA NÁHLIK ANDRÁS TARI TAMÁS

Részletesebben

A Föld ökológiai lábnyomának és biokapacitásának összehasonlítása és jelenlegi helyzete. Kivonat

A Föld ökológiai lábnyomának és biokapacitásának összehasonlítása és jelenlegi helyzete. Kivonat Nyárádi Imre-István, Balog Adalbert A Föld ökológiai lábnyomának és biokapacitásának összehasonlítása és jelenlegi helyzete Nyárádi Imre-István, Balog Adalbert Sapientia EMTE, Műszaki és Humántudományok

Részletesebben

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Vadászati Árjegyzék 2011/2012 Pilisi Parkerdő Zrt Mielőtt nekilátnának áraink áttanulmányozásához, kérjük, hogy olvassák el az általános tudnivalókat.

Részletesebben

A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában

A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 119-126, 2007 A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Katona Krisztián*, Szemethy László, Nyeste Mariann, Fodor Áron, Székely

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban

HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban Possibilities of Hungarian Inventory Modelling in European Union The Economic Order Quantity (EOQ) Model was the first inventory

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

Összefoglalás. Summary

Összefoglalás. Summary Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és

Részletesebben

Az új és azóta visszavont minimumfeltétel rendszer anomáliáiról

Az új és azóta visszavont minimumfeltétel rendszer anomáliáiról Az új és azóta visszavont minimumfeltétel rendszer anomáliáiról Halmosné Mészáros Magdolna, Békés Megyei Képviselô-testület Pándy Kálmán Kórháza, Gyula A minimumfeltétel rendszer az elmúlt több mint 10

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro

Részletesebben

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki

Részletesebben

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN 4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása

Részletesebben

Harvested production of cereals increases about one third in 2013 (Preliminary production data of main crops, 2013)

Harvested production of cereals increases about one third in 2013 (Preliminary production data of main crops, 2013) Release date: 22 January 2014 Next release: 24 January 2014. Vital events, January November 2013 Number 13 Harvested of cereals increases about one third in 2013 (Preliminary data of main crops, 2013)

Részletesebben

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change

Részletesebben

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,

Részletesebben

DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN. Korrupciós, vagy csak hála. Corruption or just gratitude

DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN. Korrupciós, vagy csak hála. Corruption or just gratitude Absztrakt DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN Korrupciós, vagy csak hála Corruption or just gratitude Doktori kutatás keretében 238 fős mintavétellel empirikus felmérést végeztünk a rendőrség hivatásos

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly

Részletesebben

Integrált apróvadgazdálkodás

Integrált apróvadgazdálkodás A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.

Részletesebben

N É H Á N Y A D A T A BUDAPESTI ÜGYVÉDEKRŐ L

N É H Á N Y A D A T A BUDAPESTI ÜGYVÉDEKRŐ L K Ö Z L E M É N Y E K N É H Á N Y A D A T A BUDAPESTI ÜGYVÉDEKRŐ L DR. HEINZ ERVIN A népesedésstatisztika igen fontos mutatószámai a népesség kormegoszlására és annak változására vonatkozó adatok. Ezért

Részletesebben

Az aridifikáció fogalmának értelmezése

Az aridifikáció fogalmának értelmezése Földrajzi Értesítő XLV. évf. 1996.1-2. füzei, pp. 5-9. Az aridifikáció fogalmának értelmezése KERTÉSZ ÁDÁM Bevezetés A globális változások (global changc) kutatása az utóbbi évtized egyik legfontosabb

Részletesebben

Az öröklődés legfontosabb alapfogalmai Genotípus X környezet interakció. A környezet meghatározó. Genetika & szelekció a vadgazdálkodásban

Az öröklődés legfontosabb alapfogalmai Genotípus X környezet interakció. A környezet meghatározó. Genetika & szelekció a vadgazdálkodásban a vadgazdálkodásban A genetika a vadászok számára misztikus Német tradiciók az agancs nagysága genetikailag determinált a gyenge egyedek selejtezésével az agancs javítható Selejtezés = válogatás = válogató

Részletesebben

A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A JÓLÉTI ERDŐGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA

A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A JÓLÉTI ERDŐGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA 628.17:634.0.907 Papp Ferenc A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A JÓLÉTI ERDŐGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA Az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás egymásra gyakorolt sokoldalú kölcsönhatása szoros kapcsolatot teremtett az erdészeti

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Anyag és módszer

1. Bevezetés. 2. Anyag és módszer DR. FODOR MÓNIKA * Értékrend, élelmiszerfogyasztói preferencia és a szolgáltatás-választás indítékai közötti összefüggések a hazai munkahelyi étkezés piacán 1. Bevezetés Correlations between the individual

Részletesebben

Fenntartható fejlődés vs. nemnövekedés. Tóth Gergely

Fenntartható fejlődés vs. nemnövekedés. Tóth Gergely Fenntartható fejlődés vs. nemnövekedés Tóth Gergely Témák 1. Nemnövekedés? 2. Történelmi ökolábnyom 3. Paradigmaváltók Forduljatok vissza fiúk. Ez csapda! Nemnöveked és Témák 1. Nemnövekedés? 2. Történelmi

Részletesebben

Hortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei

Hortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei Hortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei 2011 1 Performance test results of Hortobágyi white geese 2011 2 Összeállította: Dr. Rácz Norbert tenyésztésvezető Hortobágyi Lúdtenyésztő

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban

A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 486-492, 2009 A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban Lendvay Bertalan és Kalapos Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai

Részletesebben

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel XRD study on suitability of aluminium-oxide based ballistic ceramics used

Részletesebben

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon Mendlerné Drienyovszki Nóra 1 Mándi Lajosné 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,

Részletesebben

Regional Expert Meeting Livestock based Geographical Indication chains as an entry point to maintain agro-biodiversity

Regional Expert Meeting Livestock based Geographical Indication chains as an entry point to maintain agro-biodiversity How Code of Practice can address the question of biodiversity (indigenous breeds, peculiarities of feeding, rearing traditional or marginalized systems)? Rendek Olga, Kerekegyháza 2009 október 20. 1 2

Részletesebben

ELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P.

ELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P. 1 ELTÉRŐ TARTÁSÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P. Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár Bevezetés Az utóbbi

Részletesebben

Változás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban*

Változás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban* Változás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban* Keller Tamás, a TÁRKI Társadalomkutatási Zrt. kutatója E-mail: keller@tarki.hu A szerző elemzésében a vallásosságot a vallásgyakorlattal definiálja

Részletesebben

Gazdálkodás a gímszarvassal

Gazdálkodás a gímszarvassal Gazdálkodás a gímszarvassal Dr. Szemethy László egy. docenes Bevezetés A gímszarvas hazánk talán legjelentősebb vadfaja. Köszönhető ez a kiváló minőségű állományoknak, élőhelyeknek és a gazdálkodás hagyományainak.

Részletesebben

ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján

ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján Analysis of Higher Education as a Competitive Market on the Basis of Porter-Model Nowadays it is essential to carry out marketing

Részletesebben

MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT

MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT BALOGH Péter Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület 5065 Nagykörű, Köztársaság u. 3. e-mail: baloghpeter@elotisza.hu Összefoglalás A mocsárra épült sivatag

Részletesebben

First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.

First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN

FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN Földrajz angol nyelven középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Paper

Részletesebben

ó Ú ő ó ó ó ö ó ó ő ö ó ö ö ő ö ó ö ö ö ö ó ó ó ó ó ö ó ó ó ó Ú ö ö ó ó Ú ú ó ó ö ó Ű ő ó ó ó ő ó ó ó ó ö ó ó ó ö ő ö ó ó ó Ú ó ó ö ó ö ó ö ő ó ó ó ó Ú ö ö ő ő ó ó ö ö ó ö ó ó ó ö ö ő ö Ú ó ó ó ü ú ú ű

Részletesebben

A controlling és az értékelemzés összekapcsolása, különös tekintettel a felsőoktatási és a gyakorlati alkalmazhatóságra

A controlling és az értékelemzés összekapcsolása, különös tekintettel a felsőoktatási és a gyakorlati alkalmazhatóságra A controlling és az értékelemzés összekapcsolása, különös tekintettel a felsőoktatási és a gyakorlati alkalmazhatóságra Dr. Szóka Károly Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Egyetemi docens

Részletesebben

2 kultúra. Zétényi Tamás. www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu

2 kultúra. Zétényi Tamás. www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu 2 kultúra Zétényi Tamás www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet - 'Elmélet és kísérlet a nyelvészetben' Budapest, 2014. február 25 agenda: mit csinálunk? mit veszünk

Részletesebben

Can/be able to. Using Can in Present, Past, and Future. A Can jelen, múlt és jövő idejű használata

Can/be able to. Using Can in Present, Past, and Future. A Can jelen, múlt és jövő idejű használata Can/ Can is one of the most commonly used modal verbs in English. It be used to express ability or opportunity, to request or offer permission, and to show possibility or impossibility. A az egyik leggyakrabban

Részletesebben

Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz

Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint

Részletesebben

White Paper. Grounding Patch Panels

White Paper. Grounding Patch Panels White Paper Grounding Patch Panels Tartalom 1. Bevezető... 1 2. A földelés jelentőssége... 3 3. AC elosztó rendszer... 3 4. Földelési rendszerek... 3 4.1. Fa... 3 4.2. Háló... 5 5. Patch panel földelési

Részletesebben

Újraszabni Európa egészségügyét II. rész

Újraszabni Európa egészségügyét II. rész Újraszabni Európa egészségügyét II. rész A dokumentum első részét lapunk előző számában olvashatják Tisztelt Olvasóink! Ezzel a jelszóval indítja programdokumentumát a European ehealth Task Force munkacsoport

Részletesebben

KN-CP50. MANUAL (p. 2) Digital compass. ANLEITUNG (s. 4) Digitaler Kompass. GEBRUIKSAANWIJZING (p. 10) Digitaal kompas

KN-CP50. MANUAL (p. 2) Digital compass. ANLEITUNG (s. 4) Digitaler Kompass. GEBRUIKSAANWIJZING (p. 10) Digitaal kompas KN-CP50 MANUAL (p. ) Digital compass ANLEITUNG (s. 4) Digitaler Kompass MODE D EMPLOI (p. 7) Boussole numérique GEBRUIKSAANWIJZING (p. 0) Digitaal kompas MANUALE (p. ) Bussola digitale MANUAL DE USO (p.

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange.

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange. The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange Bioenergia Fejezetek felépítése 1. Rendelkezésre álló kihasználható energiamennyiség

Részletesebben

INFO-CAPITALISM IN CENTRAL EUROPE: THE VISEGRAD STRATEGY. By Pál TAMÁS [Institute of Sociology, HAS, Budapest]

INFO-CAPITALISM IN CENTRAL EUROPE: THE VISEGRAD STRATEGY. By Pál TAMÁS [Institute of Sociology, HAS, Budapest] INFO-CAPITALISM IN CENTRAL EUROPE: THE VISEGRAD STRATEGY By Pál TAMÁS [Institute of Sociology, HAS, Budapest] A typology of FUAs, based on 5 functions: - population - transport - manufacturing GVA - no

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására

Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi

Részletesebben

Résbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata érintõleges légvezetési rendszer alkalmazása esetén

Résbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata érintõleges légvezetési rendszer alkalmazása esetén Résbefúvó anemostátok méréses visgálata érintõleges légveetési rendser alkalmaása esetén Both Balás 1 Goda Róbert 2 Abstract The use of slot diffusers in tangential air supply systems is widespread not

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY

Részletesebben

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének

Részletesebben

A borz (Meles meles Linnaeus, 1758) élıhely-preferenciája Hajdú-Bihar megyében

A borz (Meles meles Linnaeus, 1758) élıhely-preferenciája Hajdú-Bihar megyében ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2006) 91(1): 43 55. A borz (Meles meles Linnaeus, 1758) élıhely-preferenciája Hajdú-Bihar megyében KOZÁK LAJOS 1 és HELTAI MIKLÓS 2 1 Debreceni Egyetem, Természetvédelmi Állattani

Részletesebben

V A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII

V A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII V A D B I O L Ó G I A 2011-2013 15. kötet Gödöllő MMXIII VADFÖLDEK HASZNÁLATA ÉS A VADFÖLDI NÖVÉNYZET FOGYASZTÁSA VALKÓN Molnár György, Szemethy László és Katona Krisztián Szent István Egyetem, Vadvilág

Részletesebben

Minõségbiztosítás és adatminõség 1

Minõségbiztosítás és adatminõség 1 Minõségbiztosítás és adatminõség 1 Iván Gyula, a FÖMI osztályvezetõje 1. Bevezetés A földügyi szakágban a minõségirányítás, -biztosítás, -ellenõrzés régóta ismert fogalom, hiszen az egyes szabályzatok,

Részletesebben

TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK

TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK R. NAGY ZSÓFIA A tanulmány a megyék fejlettségbeli összehasonlítását mutatja be a különböző gazdasági és társadalmi mutatók alapján fő mutatóként a GDP-t használva. A módszer

Részletesebben

ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS

ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOLUME 50. NUMBER 2. Mosonmagyaróvár 2008 2 UNIVERSITY OF WEST HUNGARY Faculty of Agricultural and Food Sciences Mosonmagyaróvár Hungary NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezôgazdaság-

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően

Részletesebben

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN 207 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 207 211, 2005 TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1

Részletesebben

Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud. Horváth Tünde Principal Sales Consultant 2014. március 23.

Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud. Horváth Tünde Principal Sales Consultant 2014. március 23. Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud Horváth Tünde Principal Sales Consultant 2014. március 23. Oracle Confidential Internal/Restricted/Highly Restricted Safe Harbor Statement The following is intended

Részletesebben

Városi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők.

Városi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők. Városi vadgazdálkod lkodás III. előadás: Adatgyűjtési, kutatási módszerek városi területeken Az alapadatgyűjt jtés s jellemzői Az adatgyűjtés célja: Előforduló fajok listájának elkészítése Relatív vagy

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

Az NMR és a bizonytalansági elv rejtélyes találkozása

Az NMR és a bizonytalansági elv rejtélyes találkozása Az NMR és a bizonytalansági elv rejtélyes találkozása ifj. Szántay Csaba MTA Kémiai Tudományok Osztálya 2012. február 21. a magspínek pulzus-gerjesztésének értelmezési paradigmája GLOBÁLISAN ELTERJEDT

Részletesebben

Robotika. Relatív helymeghatározás Odometria

Robotika. Relatív helymeghatározás Odometria Robotika Relatív helymeghatározás Odometria Differenciális hajtás c m =πd n /nc e c m D n C e n = hány mm-t tesz meg a robot egy jeladó impulzusra = névleges kerék átmérő = jeladó fölbontása (impulzus/ford.)

Részletesebben