A területrendezés. dr. Tompai Géza április. A szakterület egésze. TÉRSÉG területfejlesztés és -rendezés

Átírás

1 A területrendezés helye a tervezés rendszerében feladata és fogalma szükségessége térségi folyamatok célja és jövőképe műfaji sajátosságai a fejlesztési és rendezési tervezés viszonya feladat- és hatáskörök a területrendezési tervek fajtái, tervellátottság a kiemelt térségek a településrendszer az infrastruktúra tervezése a területfelhasználás tervezése az övezetek tervezése az érvényesítés eszközei dr. Tompai Géza április 1 A szakterület egésze TÁRSADALMI GAZDASÁGI szempontok területrendezés stratégiai terv akcióterv TÉRSÉG területfejlesztés és -rendezés TELEPÜLÉS településfejlesztés és -rendezés ÉPÍTMÉNY tervezés, engedélyezés, kivitelezés főként állami főként települési önkormányzati MŰSZAKI ÖKOLÓGIAI szempontok A léptékváltás megszokott az építmény és a település között, de nehéz a települési és a térség szint között (repülőgép, sárkány-repülő, gyalogos). 2 1

2 A területrendezés feladata és fogalma Feladata: - műszaki és ökológiai adottságok feltárása, - a területek felhasználásának (rendeltetésének) és a - műszaki infrastruktúra hálózatok térbeli rendjének meghatározása, - kötelező (!) szabályok és feltételek felállítása Vonatkoztatási (tervezési) terület: a térség. A térségi jelző szerepe és fontossága Térség = a területi tervezés szempontjából megkülönböztetett területi egység a településen kívül (kistérség, megye, kiemelt térség, régió, ország, eurorégió, európai régió) Területrendezés: Meghatározott térségek (tér)szerkezetének és (jellemző) területfelhasználásának meghatározása, (amellyel egyrészt befolyásolja, másrészt segíti az országos területfejlesztési politika érvényesülését) 3 A területrendezés szükségessége 1. A térségi érdekek érvényesítése A településrendezés helyi közügy (önkormányzati alapjog, amelynek gyakorlását csak törvény korlátozhatja) A településrendezés korlátai (illetékességi területe a település közigazgatási területe) A területrendezés térségi és országos közügy (térségi és országos jelentőségű területfelhasználási és térszerkezeti elemek megjelenítése, döntésre előkészítése) 2. Térségi folyamatok szabályozása (lásd a továbbiakban) 4 2

3 A térségi folyamatok jellemzői I. Összefüggő beépítettség (települési terület) kialakulása (Balaton D-i part, Bp. Agglomeráció) Urbanizált területek növekedése a természeti területek rovására ( zöldmezős beruházások, beépítés előtérbe helyezése a rekonstrukció, vagy rehabilitáció helyett) Beépítésre szánt területek kijelölése fejlesztési szándék nélkül (tartalékolás, ipari park) Az út forgalmi szerepének nem megfelelő, vagy részérdekek által befolyásolt útvezetések (Lágymányosi híd és M1-M7 kapcsolata, kőröshegyi völgyhíd) 5 A térségi folyamatok jellemzői II. A kiegyenlítettebb területi fejlődéshez szükséges térszerkezeti elemek (út, híd, vasút, stb) hiánya A rövid távú érdekek érvényesülése a hosszú távú érdekekkel szemben (települések forráshiánya, a vállalkozói szféra jobb érdekérvényesítő képessége) A települési érdekek érvényesülése a regionális érdekekkel szemben (NIMBY szindróma térségi szinten is) A térségi és ágazati együttműködés alacsony szintje (versenyhelyzet a települések között, kompetencia- és presztízs harc az ágazatok között) 6 3

4 A területrendezés célja és feladata A) A területi folyamatok szabályozott mederben tartása (a hosszú távon káros folyamatok megelőzése) B) A térségi érdekek érvényesítése (az ország működőképességének biztosítása és a kiegyensúlyozott területi fejlődés érdekében) C) A területi fejlődés lehetőségeinek és korlátainak meghatározása (lehetőség = területbiztosítás, kiszámíthatóság, térbeli összehangolás korlát = a környezeti-, természeti- kulturális és táji értékek védelme) A fenntartható fejlődés elvének megfelelő térszerkezet meghatározása 7 A területrendezés jövőképe Az ország térszerkezete - amellett, hogy be van illesztve az európai térszerkezetbe - kiegyensúlyozott, a fenntartható fejlődés elvének megfelelően alakul. A fejlesztések elsősorban az urbanizált és műszakilag igénybevett területekre korlátozódnak, az urbanizált területek közötti területek ökológiailag összefüggő, természetközeli állapotban maradnak. 8 4

5 Műfaji sajátosságok p é n z műszaki terv - nem fejlesztési koncepció (nem tartalmaz ütemezést és költségbecslést) - a fejlődés térbeli, fizikai kereteit határozza meg (nem a létesítmény megvalósításáról, hanem az adott helyen való szükségességéről dönt) méretaránya M = 1: : (csak az országos-, illetve kiemelt térségi és megyei térszerkezetet meghatározó elemeket tartalmazza) időtávlata év (nagy távlatú jövőkép ennek látszólag ellentmond, hogy 5 évenként felül kell vizsgálni) keret jellegű (telekre vonatkozóan építési jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg, előírásai a megyei- és a települési szintű rendezési terveken keresztül érvényesülnek) 9 FEJLESZTÉS társadalmi-politikai érzékenység belátható időtávlat (ciklus) pénzügyileg megalapozott (lehetőségek) dinamikus (offenzív, rugalmas) alacsonyabb szinten elfogadott (határozattal) RENDEZÉS természeti-környezeti érzékenység nem belátható időtávlat (jövőkép) műszakilag megalapozott (korlátok) statikus (defenzív, merev) magasabb szinten elfogadott (rendelettel, vagy törvénnyel) 10 5

6 Az állami szervek szabályozási feladatai Szervek Országgyűlés Kormány Felelős miniszter Hatáskör Törvényt alkot (1996. évi XXI. törvény) a területfejlesztésről és a területrendezésről Rendeletben meghatározza a főbb szabályokat (egyeztetés és elfogadás rendje, TeIR, dokumentációs központ, területrendezési hatósági eljárások, EU irányelv adaptálása) Rendeletben meghatározza a részletes szakmai követelményeket (tartalmi követelmények, állami főépítészek, önkormányzati főépítészek, tervtanács, dokumentációk megőrzése, tervezési jogosultság)* * Folyamatosan kormányrendelet szintre kerülnek 11 Az állami szervek tervezési feladatai Szervek Országgyűlés Kormány Felelős miniszter Állami főépítész Szakminiszter Hatáskör Törvénnyel elfogadja az ország, valamint két kiemelt térség* területrendezési tervet Előterjeszti az Országgyűlésnek az ország, valamint két kiemelt térsége területrendezési tervét - Kidolgozza az ország, valamint két kiemelt térsége területrendezési tervét - Állást foglal a megye területrendezési tervéről - Véleményezi a területrendezési terveket - Állást foglal a megye területrendezési tervéről - Ellátja az elsőfokú ter. rend. hatósági feladatokat - Tervtanácsot vezet Közreműködik a területrendezési tervek készítésében (eltérő intenzitás, ágazati érdek túlzó képviselete) * Budapesti Agglomeráció, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 12 6

7 Az önkormányzati szervek tervezési feladatai Szervek Megyei önkormányzat Megyei j. városi önkormányzat Települési önkormányzat Főváros Hatáskör Kidolgozza és rendelettel (határozattal) elfogadja a megye területrendezési tervét * Együttműködik a megyei önkormányzattal a megye területrendezési tervének elkészítésében ** Véleményezi a kiemelt térség és a megye területrendezési tervét Véleményezi az ország, a kiemelt térség és a megye területrendezési tervét * Kötelező a települési önkormányzatokra (AB határozat garanciális elemei, OTrT) ** A megyei terv tartalmazza a megyei jogú város szerkezeti tervét, de nem terjed ki a kiemelt térség területére Átállás kistérségi és regionális rendszerre 13 A tervezés szintjei, tervfajták Tervezési szint Felső szint Középső szint Alsó szint Tervezési terület és (hatáskör) Ország egésze (állam) Kiemelt térségek (állam és megyei önkormányzat) Megyék (19 megyei önkormányzat) Települések (3152 település*) Készítendő tervfajta és (jellemző méretaránya) Területrendezési terv -Térségi szerkezeti terv -Térségi övezeti terv - térségi területrendezési szabályzat (M = 1 : M = 1 : ) Alaptérkép: DTA-50 Településrendezési terv -Településszerkezeti terv - Szabályozási terv -Helyi építési szabályzat (M = 1 : M = 1 : 1000 Alaptérkép: kataszteri Hierarchikus rend, 2+1 fázisú tervezés (előkészítő és javaslattevő + elfogadási fázis), módosításnál 1 fázis * Budapestet egy településként számítva 14 7

8 A tervek rendszere, tervellátottság Tervezési szint Tervezési terület Tervvel való ellátottság Országos szint Térségi szint Települési szint Ország teljes területe Kiemelt térségek területe Megyék területe (19 megyei önkormányzat) Települések közigazgatási területe (3174 települési önkormányzat) Országos Területrendezési Terv (2003, 2008) Balaton Üdülőkörzet (2000, 2008) Budapesti Agglomeráció (2005, 2011.?) A megyék terveiből: 1 db hiányzik (5 %)* 18 db jóváhagyott (95%) A települések terveiből: 25 % hiányzik 27 % készítés alatt 48 % megfelelő *Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár folyamatban 15 Nem terjed ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére Országos Területrendezési Terv Felülvizsgált (2008. évi L. Tv.) vezető tervező: Faragó Péter, VÁTI) Elfogadott (2003. évi XXVI. Tv.) mozaikosabb (pontosított) területfelhasználás 16 8

9 Országos Területrendezési Terv Szerkezeti terv 17 Országos Területrendezési Terv Közlekedési hálózat 18 9

10 Országos Területrendezési Terv Vasúti törzshálózat 19 Országos Területrendezési Terv Villamos energia átviteli hálózat és erőművek 20 10

11 Országos Területrendezési Terv Kerékpárút törzshálózat 21 Országos Területrendezési Terv Egyedi építmények 22 11

12 Országos Területrendezési Terv Részlet - A foltok a jellemző területfelhasználásra utalnak. - Az egyes területfelhasználási kategóriák nem lehetnek átfedésben Elvben az ábrázolható területnagyság 625 ha (M = 1 : ben ez 25 mm 2 -es folt) Ábrázolható területnagyság (elvben): 6,25 ha (M = 1 : ma ban ez 25 mm 2 -es folt) Baranya megye Területrendezési Terve 24 12

13 (Kajászó) Településrendezési Terve Szerkezeti Terv 25 (Kajászó) Településrendezési terve Szabályozási Terv Telekre vonatkozó építési jogok és kötelezettségek, korlátozások! 26 13

14 Kiemelt térségek (egységes fejlesztésükhöz és rendezésükhöz országos érdek fűződik) Első Országos Területfejlesztési Koncepció (35/1998. (III. 20.) OGY hat.) szerint (új) Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY hat. más fogalomrendszert használ ( országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek ). rendezési szempontból a kiemelés a tervezés jogának elvonását jelenti! 27 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve Elfogadott (2000. évi CXII. Tv.) Felülvizsgált (2008. évi LVII. tv.) vezető tervező: dr. Laposa József, VÁTI 28 14

15 Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (részlet) 30 15

16 A településrendszer (településhálózat) Kétfajta megközelítés - területfelhasználási kategória ( települési térség ) - térszerkezetet meghatározó csomópontok) Funkció, központi szerepkör, rangsor Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (1971): központi szerepkör nélküli települések Politikai érzékenység, szakmai óvatosság Előkészítés alatt a magyar településhálózat helyzetéről és távlatairól szóló OGY jelentés: - regionális fejlesztési pólusok, - agglomerációk, agglomerálódó térségek, - nagyvárosi település-együttesek, - aprófalvas térségek, tanyás térségek - stb 31 Bergen OSLO HELSINKI Szt. Pétervár IV: Berlin Prága Bécs/Pozsony Budapest Kecskemét Szeged Temesvár Konstanza Isztambul TALLIN STOCKHOLM Novgorod Belfast RIGA Liepaja X/b: A IV. folyosóról Szegednél leágazás Röszke Újvidék Belgrád felé KOPPENHAGA DUBLIN Bradford Szmolenszk Liverpool Manchester Sheffield Stoke on Trent Derby Kiel VILNIUSZ Wolverhampton Rostock Gdansk Birmingham Lübeck MINSZK Coventry Hamburg VI. Bréma Szczecin II. IX/B. Bristol Bydgoszcz AMSZTERDAM Bianystok LONDON HAGA Utrecht Gomel Rotterdam Hannover BERLIN Plymouth Southampton Münster II. Magdeburg Poznan Pinszk Krefeld VARSO Gent Dortmund BRÜSSZEL Düsseldorf Halle Lódz Köln Lipcse Csernobil Radom Charleroi Liege Bonn Erfurt Drezda VI. Lublin Wroclaw Wiesbaden Czestochowa KIEV Frankfurt am Main III. LUXEMBOURG Bytom PRAGA PARIZS Mannheim Krakkó Lvov Nürnberg IV. Ostrava Karlsruhe Strasbourg Stuttgart Brno V/A. V. Nantes IX. Augsburg Kassa VII. (Duna) München POZSONY BÉCS Miskolc Zürich BERN VADUZ Debrecen BUDAPEST Iasi IX/A. X. Graz KISINYOV V. Nagyvárad Odessza IV. Kolozsvár La Coruna Lyon? Bordeaux V/C. Gijón Brescia V. LJUBLJANA Trieszt Vigo Torino Milánó ZAGRAB Temesvár Brassó PadovaVelence Bilbao X/B. Braila V/B. Ujvidék IV. Toulouse Ploiesti Genova Bologna BELGRAD Porto BUKAREST MONACO Craiova Konstanca Valladolid Marseille FirenzeSAN MARINO IV. ANDORRA LA VELLA SZARAJEVOX. Zaragoza Split Nis Várna X/B. VIII. MADRID Plocse Barcelona Pristina SZOFIA LISSZABON ROMA Plovdiv VATIKANVAROS SZKOPJE VIII. IV. Valencia TIRANA Bari Palma Nápoly Córdoba Szaloniki Sevilla Taranto GIBRALTAR Granada Malaga Harmadik Összeurópai Közlekedési Konferencián jóváhagyott közlekedési folyosók (Helsinki, Június ) A Magyarországon áthaladó Helsinki folyosók V: Velence Trieszt Ljubljana Letenye Bp. Nyíregyháza Záhony/Barabás Ungvár/Munkács Lvov Tartu V/b: Az V. folyosóról Letenyénél leágazás Zágráb felé IX. Göteborg V/c: Az V. folyosóról Budapestnél Glasgow Edinburgh leágazás Dunaújváros Szekszárd Eszék I. Szarajevó felé VII: Duna víziút Murcia Cagliari Magyarországot érintő folyosó Magyarországot nem érintő folyosó Palermo Messina Catania ATHÉN Krivoj Rog MOSZKVA Jalta Donyeck 32 Gorkij Rosztov 16

17 Az infrastruktúra szabályozásának elve a törvény előírása C település B település A település X nem lehetséges nyomvonal! D település lehetséges nyomvonal 33 Országos és megyei térségi területfelhasználási kategóriák ORSZÁGOS erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vegyes területfelh. térség települési térség vízgazdálkodási térség építmények által igénybevett térség MEGYEI és KIEMELT* erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vegyes területfelh. térség városias települési térség hagy. vidéki tel. térség vízgazdálkodási térség építmények által igénybevett térség * Kiemelt térségben egyedileg is meghatározható területfelhasználási kategória 34 17

18 A területfelhasználás szabályozásának elve országos terv megyei terv településterv 100 % 75 % 100 % 85 % 64 % erdőgazdálkodási térség erdőgazdálkodási térség erdőterület 35 Példa a területfelhasználás tervezésére Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Szerkezeti terv (része) A települési térség jelenlegi kiterjedése 36 18

19 Példa a területfelhasználás tervezésére Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Szerkezeti terv (része) A települési térség szerkezeti tervben tervezett növelése 37 Országos Területrendezési Terv országos övezetek Országos ökológiai hálózat Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Kulturális örökség szempontjából kiemelt terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Együtt tervezhető térségek Kiemelt fontosságú honvédelmi terület Jellemzőik: - átfedésben lehetnek, - előírások összegződnek, - néha csak lehatárolás 38 19

20 Országos Területrendezési Terv Országos ökológiai hálózat övezete Természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere (részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek) Jellemző előírások: élőhelyek és azok kapcsolatai nem károsíthatók; bányászat a kivett helyek re vonatkozó előírások szerint folytatható, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. 39 Országos Területrendezési Terv Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Agroökológiai adottságaik alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek térsége. Jellemző előírások: beépítésre szánt terület csak kivételesen, területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki 40 20

21 Országos Területrendezési Terv Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek térsége. Jellemző előírások: beépítésre szánt terület csak kivételesen, területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki, külszíni bányászat a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges 41 Országos Területrendezési Terv Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Több évtizedes ipari és bányászati tevékenység következtében maradandóan károsodott, komplex rehabilitációt igénylő térségek Jellemző előírások: a terület újrahasznosítási célját a megyei területrendezési tervben kell meghatározni, figyelemmel a települések helyi tájrendezési szabályaira

22 Országos Területrendezési Terv Országos jeletőségű tájképvédelmi terület övezete A természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátásrálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek térsége Jellemző előírások: csak olyan területfelhasználási kategória és építési övezet jelölhető ki, amely a tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti, meg kell határozni a tájba illesztés szabályait és esetenként látványtervet kell készíteni, bányászat a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint, közműépítményeket tájba illesztett módon (esetenként felszín alatt) kell megvalósítani. 43 Országos Területrendezési Terv Kulturális örökség szempontjából kiemelt terület övezete A világörökség, a világörökségvárományos, valamint a történeti települési területek térsége Jellemző előírások: a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség-, a világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni

23 Országos Területrendezési Terv Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület A felszín alatti vizek és földtani közegek szennyeződésének megelőzése érdekében teendő korlátozó intézkedések által elsősorban érintett térségek (33/2000. (III.17.) Korm. rend.) Jellemző előírások: bányászat a kivett helyek re vonatkozó előírások szerint folytatható. 45 Országos Területrendezési Terv Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük - 240/2000. (XII.23.) Korm. rend. - 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM rend. - 91/271/EGK sz. irányelv Jellemző előírások: a szennyvizek be-, vagy kivezetéséről a megyei területrendezési tervben rendelkezni kell

24 Országos Területrendezési Terv Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyonnal érintett települések. Jellemző előírások: a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani. 47 Országos Területrendezési Terv Együtt tervezhető térségek övezete Az agglomerációk, agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi településegyüttesek (növekedési pólusok) övezete. (Kivéve a Budapesti Agglomerációt és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet.) Jellemző előírások: az önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek, a közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el

25 Országos Területrendezési Terv Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Az ország védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek által érintett települések. Jellemző előírások: az övezetet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, a lehatárolt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 49 Kiemelt térségi és megyei övezetek 1. Magterület 2. Ökológiai folyosó 3. Puffer terület 4. Erdőtelepítésre alkalmas terület 5. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület 6. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület 7. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület 9. Világörökség és világörökség várományos terület 10. Történeti települési terület 11. Rendszeresen belvízjárta terület 12. Nagyvízi meder 13. Földtani veszélyforrás területe 14. Vízeróziónak kitett terület 15. Széleróziónak kitett terület 16. Honvédelmi terület Megyei tervek más övezetet nem tartalmazhatnak Megyei önkormányzat által határozattal elfogadott irányelvek lehetségesek Kiemelt térségek terve egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet 50 25

26 Példa kiemelt térség tervében egyedileg meghatározott övezetre Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Zöldövezet (biológiailag aktív, növényzettel fedett) Részei: - Erdőgazdálkodási térség (90%) - Mezőgazdasági térség (90%) - Beépítésre szánt területbe ékelődő nagyobb erdő és zöldterület Jellemző előírások: - Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki - Bányászat a kivett helyekre vonatkozó előírások szerint 51 Példák a térségi övezetek típusaira és azok összefüggéseire ORSZÁGOS TERV (11 övezet) MEGYEI TERV (16 övezet) országos ökológiai hálózat (megyei tervben alövezeti bontás) ** magterület ** ökológiai folyosó ** pufferterület felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe nincs értelmezve nincs értelmezve vízeróziónak kitett terület 52 26

27 Területfelhasználási kategóriák és övezetek összefüggése mezőgazd. térség települési térség erdőgazd. térség ezeken belül a településrendezési tervben meghatározott OTÉK szerinti területfelhasználási egységek és övezetek t á j k é p v é d e l m i ö v e z e t z ö l d ö v e z e t 53 Országos Területrendezési Terv Részlet IV.WIEN (NÜRNBERG) %U $ VII.DUNA %U $ " #Y %U $ Győr e 54 27

28 Országos Területrendezési Terv A szerkezeti terv és az övezeti lapok alkalmazása IV.WIEN (NÜRNBERG) %U $ VII.DUNA %U $ " #Y %U $ Győr e 55 Az érvényesítés eszközei I. jogosultsághoz kötött tevékenység (szakképesítés, szakmai gyakorlat, névjegyzék, kamarai tagság) településrendezési eljárások (tervtanács, egyeztetés miniszter előzetes véleményezése) normatív eltérési lehetőségek (törvény által megengedett mértékben a műszaki infrastruktúra és az övezetek vonatkozásában) az állami főépítész megfelelőségi nyilatkozata (megyei tervnél) moratórium* (nem építési tilalom!) * alkalmazhatósága kérdéses 56 28

29 Normatív eltérés A 100 km B A 23 km B A 11,5 km 11,5 km B 57 Az érvényesítés eszközei II. (a területrendezési hatóság) a területrendezési hatóság (területi főépítész) eljárásai: a) pontosítás (kivételesen, ha településrendezési terv nem határozza meg) b) eltérés (a normatív módon megengedettnél nagyobb mértékű eltérés lehetősége) c) beillesztés (korábban nem ismert térségi szintű javaslatok) d) kivételes kijelölés (beépítésre szánt terület céljára) e) javítás (nyilvánvaló hibák, egyszerűsített eljárás) a területrendezési hatásvizsgálat (eltéréshez, beillesztéshez) a szakhatósági közreműködés a nyilvántartás fontossága (Országos Dokumentációs Központ) 58 29