Az epilepszia nem csak egészségi/orvosi probléma,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az epilepszia nem csak egészségi/orvosi probléma,"

Átírás

1 Az epilepszia nem csak egészségi/orvosi probléma, hanem az els rohamtól kezdve érzelmi-alkalmazkodási-társas nehézséget jelent pszichológiai probléma is. Emiatt alapvet en fontos a zavarokat kivéd, csökkent hatású preventív szemlélet és gyakorlat érvényesítése a kezelés folyamatában is. Az epilepszia speciális jellegéb l következ en a medicinális és pszichoszociális tényez k és ellátási szükségletek szorosan összefonódnak, és hatnak egymásra. A rohamkontroll optimalizálásához igen sok esetben a pszichoszociális tényez k javítása is szükséges, ugyanakkor az egészségi állapot által meghatározott lehet ségek és a tényleges életmin ség közti gyakran jelent s eltérés is pszichoszociális módszerekkel csökkenthet. A pszichoszociális ellátás kialakításánál figyelembe kell venni a betegség folyamatát, a különböz epizódokban, helyzetekben fellép pszichológiai jelenségeket és emocionális terhelést, és alkalmazni kell a megel zés módszereit a hagyományos rehabilitációs jelleg tevékenység mellett. A preventív gyakorlathoz pszichológiai sz rés, korai egyéni vagy családi pszichológiai konzultáció, a neuropszichológiai fejlesztési szükségletek felmérése és kielégítése, a pszichoedukációs módszerek, pályakorrekciós tanácsadás, szociális és jogi konzultáció tartozik. Ezen megközelítésekben a speciális hatásokon túl közös hatásmechanizmusnak tételezzük fel, hogy az önértékelés megtartását, a bels kontroll hatékonyságának növekedését, az életvezetés feletti irányítás 59

2 visszaszerzését segítik el, és az epilepsziás családokra gyakran jellemz over-protektivitás/dependencia jelenségének kialakulása ellen hatnak. Az epilepszia lefolyásának kitüntetett epizódjai vannak, a pszichológiai tényez k szerepe és a preventív teend k is különböz ek lehetnek az egyes epizódokban. Ezek ismertetésén túl részletesebben tárgyaljuk a compliance kérdését, mivel az együttm ködést számos pszichoszociális tényez módosítja, és megfelel szintjének biztosítása az orvos-beteg kapcsolat egyik legfontosabb feladata. Ezenkívül ismertetjük az OPNI Epilepszia Központ által korábban kidolgozott pszichoedukációs program módszertanát. Az epilepsziabetegség lefolyási epizódjainak lehetséges variációi Els roham melyet, ha nem GM, nem mindig követ orvosi kivizsgálás; második roham, (esetleg diagnosztikai bizonytalanság) diagnózisalkotás, közlés, tudomásulvétel, kezelés kezdetét l tünetmentesség; rohamok visszatérése, nem teljes rohamkontroll, gyógyszeres próbálkozások; gyógyszeres sikertelenség utáni m téti lehet ség felmerülése m téti kivizsgálás m tét javaslata; m tét elvetése krónikus állapot beállása; m tét; m tét utáni rohammentesség gyógyulási krízis; m tét után rövidebb-hosszabb id múlva a rohamok visszatérnek tartós beteg-karrier. Az életmin ség-változások és a betegséglefolyás összefüggéseinek ismertetésénél részletesebben felhasználtuk A. Jacoby, Gus., A. Baker és B.P. Hermann tanulmányait. 5,7 Életmin ség-változási mintázatok és prevenció 1. Egy vagy néhány roham hatása az életmin ségre 1.1. Els roham Életmin ség-változási mintázat: Az els epilepsziásnak diagnosztizált rosszullétet követ pszichológiai folyamatra jellemz, hogy a kezdeti er teljes, gyakran sokkszer hatást 2-3 hónapig tartó feldolgozási id szak követi. Így az életmin ség-változási mintázatot egy nagyobb esés utáni emelkedés és az el z szintre való visszatérés jellemzi. Velissaris és mtsai 90 olyan feln tt személy reakcióit vizsgálták, akinél a megel z hónapban provokáló tényez nélküli roham lépett fel. 20 Az els rohamot kivizsgálás és 51%-uknál gyógyszerelési javaslat követte. A strukturált interjúból és kérd ívekb l álló vizsgálatot az els roham után 1 és 3 hónappal végezték el. Az els dleges reakciók: sokk és félelem, aggodalom a rohamok megismétl dését l, a sérülékenység és az élet végességének fokozott tudata. Ezek összességükben a kontroll, az irányítás elvesztésének elbizonytalanodásnak a jelenségei. Ezt a kontroll visszaállítására irányuló er feszítések követték, beleértve a rohamok ismétl désének valószín ségét csökkent életmódbeli változtatásokat. Az irányítás visszaállítására tett mentális és viselkedési stratégiák a következ k voltak: a roham okának felderítése és kezelése legtöbbször a fáradtság és stressz volt a személyek által feltételezett ok; az egészséggel kapcsolatos viselkedés megváltoztatása gyakran figyelmeztet jelként értékelték a rohamot; pozitív változtatások az életvezetésben, a prioritások megváltoztatása; személyes tartalékok mobilizálása, pl. asszertivitás, magabiztosság, reálisabb megítélése annak, mit irányíthat; a rohamot egyszeri, elszigetelt eseménynek tekinteni optimista vélemény formálása; a rohamot perspektívában tekinteni mások helyzetét rosszabbnak tekinteni; bizalom a már szedett vagy betervezett gyógyszerelésben; a normalitás fenntartása a korábbi életvezetés minél er teljesebb újraszervezése. A 3. hónapi vizsgálat nagyrészt a normális m ködéshez való visszatérést mutatta, a hangulat kiegyensúlyozottságát (74%) és minimális aggodalmat a rohamok visszatérését l (87%). A vizsgálat kiemeli annak jelent ségét, hogy az els roham után is szükség lehet pszichológiai konzultációra, els sorban a korábban szorongásos vagy depresszív tüneteket mutató személyeknél, valamint azt, hogy a feldolgozás el terében a kontroll megtartása és visszaszerzése áll. Preventív teend k els roham után: 1. Monitorozás, megfigyelés, sz rés: korábbi pszichiátriai el zmények keresése, tartós fennmaradó feszültség detektálása. 2. Preventív beavatkozás: pszichológiai konzultáció felajánlása, ha a stressztünetek tartósak, compliance biztosítása. 3. El térben álló pszichológiai jelenségek: stresszreakciók kezelése. 60

3 1.2 Az epilepszia diagnózisának felállítása, közlése, a kezelés kezdete és az életmin ség Életmin ség-változási mintázat: Az irodalomban található vizsgálatok egy része szerint az els rohamo(ka)t követ epilepsziadiagnózis után egy komoly esés következik be az életmin ségben, mely, ha nem jelentkezik további roham vagy a tünetmentesség gyorsan elérhet, akkor az életmin ség egy közepesen hosszú id után, általában egy és két év alatt megközelíti az eredeti szintet. 7 Más vizsgálatok azt mutatták, hogy a tünetmentessé váló betegek egy kisebb százalékánál tartós pszichológiai következmények maradnak els sorban szorongásos panaszok formájában és az identitás változásában, ebben az esetben az életmin ség egy alacsonyabb szinten stabilizálódik. 17 Erre a szakaszra a veszteségérzések er teljes megjelenése jellemz ezek a veszteségek érinthetik az élettervet általában, a karrier- vagy életvezetési elképzeléseket (pl. bizonyos foglalkozások vagy nagycsalád elképzelése), az életmódot (pl. jogosítvány, szabadid s tevékenységek), szembesítik a személyt a betegséggel kapcsolatos attit djeivel, illetve saját, epilepsziához tapadó el ítéleteivel. Sok esetben az identitás fontos elemei is megkérd jelez dnek, úgy mint a fizikai vagy szellemi teljesít képesség, függetlenség. Ebben a szakaszban, különösen gyermekeknél, de a feln tt betegeknél is fontossá válhat a család, a partner bevonása a megbeszélésbe. Egyes hosszú távú életmin ség-vizsgálatok az életmin ség kiegyensúlyozódása mellett a fizikai aktivitás csökkenését jelzik, amit a rosszabb általános egészségügyi állapot egyik tényez jeként azonosítanak. Mivel számos fizikai aktivitás hangulatjavító szerepe közismert, a felesleges korlátozások megszüntetése egyik fontos gondozási feladat. 5 Preventív teend k a diagnosztikus, kezelést indító fázisban: 1. Monitorozás, megfigyelés, sz rés: pszichiátriai el történet, olyan pszichológiai sérülékenység, mely az érzelmi és életvezetési adaptációt megnehezíti, akár a személynél, akár a családban, van-e olyan speciális élethelyzet, ambíció, életterv vagy helyzet, melyre a diagnózis és kezelés negatívan hathat. 2. preventív beavatkozás: medicinális területen: a diagnosztikai bizonytalanság minél inkább való lerövidítése, a kezelés adaptálása az életstílushoz, bármilyen kérdés feltevését megenged edukáció, melybe a családot is bevonják, az együttm ködést esetlegesen zavaró tényez k feltérképezése, pszichoszociális területen: szükség esetén pszichológiai konzultáció felajánlása, neuropszichológiai felmérés. 3. Pszichológiai jelenségek: elhárítási módok különös tekintettel a negáló és bagatellizáló elhárításra; megküzdési attit dök az információkeres attit d er sítése. Már ennek a szakasznak az optimális kezeléséhez is szükséges lehet a multidiszciplináris team m ködése, a pszichológiai konzultáció, a pszichiátriai felmérés, a kezelés esetleges mellékhatásainak észlelése, a szubjektív panaszok objektív vizsgálatához a neuropszichológiai felmérés, az esetlegesen szükséges karrierváltoztatáshoz a szociális munkás bevonása; stb. Ehhez az Els Roham Klinika modell alapján m köd epilepsziaambulancia nyújthat ellátási keretet. 2. A rohamok visszatérése, nem teljes rohamkontroll, aktív epilepszia és életmin ség Életmin ség-változási mintázat: Ezt a szakaszt a nem teljes rohammentesség, az újabb gyógyszerek kipróbálása, id szakos tünetmentesség és az újból jelentkez rohamokat követ csalódásokhoz társuló hangulati változások, érzelmi hullámvasút jellemzi. Ez a hullámzás jellemzi az életmin séget is, mely ebben a szakaszban alacsonyabb, mint az eredeti. Ebben a helyzetben már igen nagy a rehabilitációs feladatok szerepe, de ugyanakkor prevenciós szemlélet beavatkozások is fontosak. Számos vizsgálat, közlemény igazolja, hogy a fennmaradó rohamok bio-pszicho-szociális úton igen komoly életmin ség-csökkenést okoznak. Például Strine és mtsai nagy amerikai mintán végzett kutatása 19 kimutatta, hogy azon személyeknél, akiknél jelentkeztek rohamok, nagyobb valószín séggel mutatkozott pszichológiai disztressz, alvászavar és más testi panaszok, komoly pszichiátriai zavarok, és nagyobb arányban voltak fizikailag inaktívak, illetve szenvedtek komorbid betegségben, mint a rohammentes csoport. Kevesebben éltek házasságban, és kevesebben voltak állásban. A vizsgálatok más pszichoszociális következményeket is kimutattak: alacsonyabb szociális aktivitást, alacsonyabb jövedelmet és nagyobb számú táppénzes napokat. Ezek a mutatók többnyire más krónikus betegséggel összevetve is negatívabb képet mutatnak. Mirnics feln tt betegekkel végzett vizsgálatai 11,12 (alkalmazott módszerek: QOLIE-89 és WPSI, Oláh-féle 80 tételes pszichológiai immunrendszer kérd ív és 61

4 Felton Revenson Hinrichsen-féle megküzdési módok kérd ív, STAI, Zung-féle depresszió-kérd ív, Beck-féle depresszió-kérd ív, Rosenberg-féle önértékelési kérd ív) is számos negatív hatást igazoltak: igen nagy arányú emocionális problémák, elégtelen energiaszint, a korlátozottság érzése, társas elszigetel dés. A vizsgált betegcsoportnál az epilepszia problémával való megküzdésre a passzivitás és a veszély lekicsinylése, tehát egyfajta tehetetlenség jellemz. Rajna és mtsai 450 betegre kiterjed elemzése 14 kiemeli a nagyobb rohamfrekvencia, a pszichopatológiai tünetek negatív, míg a minél magasabb képzettség és a tartós kapcsolatok pozitív hatását az életmin ségre. Nikl két korcsoportra bontva vizsgálta a gyermekkori, ill. kamaszkori életmin séget 13 az adatok közül az els a 7 14, a második a éves korcsoportra vonatkozik. A betegek 25, illetve 30%-ának önértékelése alacsony, 34, illetve 25%-uknál gyakran jelentkeznek dysthymiás epizódok, 35, valamint 40%-uk fél az ismételt rohamoktól. Mindkét korcsoport 1/5-e az epilepsziát okolja a tanulási nehézségekért. A páciensek 30 35%-a jöv jét illet en szkeptikus, 25, illetve 45%-uk nem bízik a betegség rendez désében. A két korcsoport becslése hasonló ugyan, de a serdül k kevésbé hisznek a gyógyulásban, stigmatizáltság-érzésük er sebb. A betegek 28, illetve 30%-a szociálisan elszigeteltnek érzi magát, interperszonális kapcsolatait elégtelennek ítéli. 70, illetve 65%-uk szabadid s vagy sporttevékenységet nem folytat. A serdül k 75%-a úgy véli, hogy pályaválasztásában nagy fokban korlátozott. Több tanulmány jelzi a megemelkedett öngyilkossági kockázatot. Christensen és mtsai igen nagy anyagon végzett vizsgálata 3 háromszoros suicid kockázatot mutatott ki, mely akkor is magasabb volt, ha a korábbi pszichiátriai el történetet kizárták. Különösen figyelemreméltó, hogy a megemelkedett kockázat a 40 év alattiaknál érvényesült leginkább, az epilepszia lefolyását tekintve pedig a diagnózis utáni els években. A depresszió nagyobb el fordulási arányának biopszicho-szociális okozati együttesének egyik fontos pszichológiai magyarázó elve az els ként Seligman által leírt 16 tanult tehetetlenség jelensége. A fennmaradó rohamok a tanult tehetetlenség jelenségének pszichológiai mintahelyzetét hozhatják létre, vagyis a személy úgy éli át, hogy az életét küls er k, korlátok irányítják, melyekkel szemben tehetetlen, és ez a reménytelen attit d a küls tényez k megsz nése után sem változik meg. Az attribúciós stílus a negatív és pozitív életeseményekre adott magyarázatok elemzésén alapul. Az ún. pesszimista attribúciós stílusra az a jellemz, hogy a személy a negatív események eredetét a.) bels nek, saját magából fakadónak intrinsic, b.) állandónak stable, c.) generálisnak látja, míg a pozitív események magyarázatát a.) küls nek, b.) átmenetinek, c.) specifikusnak tekinti. A pesszimista attribúciós stílusú személy nagyobb valószín séggel szenved depressziós tünetekt l. Hermann és mtsai a módosított tanult tehetetlenség teóriát, az attribúciós stílusok 6 hatását vizsgálta temporális lebeny epilepsziás betegeknél, kétféle depreszszió skálát és az optimizmus/pesszimimus skálát használva. Eredményeik alapján mindkét depresszióskála értékei az attribúciós stílussal voltak összefüggésben a pesszimista stílus szignifikánsan megnövekedett depresszióértékkel járt együtt, függetlenül a nemt l, az epilepszia fennállásának idejét l, illetve oldaliságától. A küls /bels kontroll 1 hasonlóan gyakran vizsgált dimenzió az ún. küls kontrollú emberek az életüket küls tényez k által irányítottnak koncipiálják, mely felett nincs személyes hatásuk, és ez passzív alapállást és depressziót el idéz gondolkodást alakít ki. Mind gyermekeknél, mind feln tteknél az egészséggel kapcsolatos küls kontroll volt jellemz, és ez egyes tanulmányokban a rohamkontrollt is negatívan befolyásolta. Mindezek együttesen olyan preventív beavatkozást tesznek szükségessé, mely er síti az információkeres és a negatív eseményeket kihívásnak tekint megküzdési stratégiákat, az optimista attribúciós stílust és a bels egészségkontroll attit d növelését. Vagyis asszertív és aktív, a kezelési döntésekbe bevonódó, kapcsolati és információs segítséget keres és igénybe vev, a gondozási folyamatban partnerként részt vev attit döt és viselkedést kívánnak a beteg részér l, és ezt támogató, a hagyományos orvos-beteg szerept l eltér attit döt a gondozó orvos és pszichoszociális stáb részér l. A rohamkontrollt és életmin séget befolyásoló változást el segít ilyen módszerek közül a legfontosabb a pszichoedukáció. Pszichoedukációs csoportok (Képzett beteg program) A pszichoedukációs csoportok a didakszist, a csoportos formában történ tanulást helyezik el térbe, a pszichológiai tényez k alkalmazása különböz mérték lehet. A 70-es években kidolgozott módszert el ször pszichiátriai betegeknél alkalmazták, de hamar része lett más krónikus betegségek pszichoszociális szemlélet kezelésének, pl. hangulatzavarok, táplálkozási zavarok, addikciós problémák, onkológiai betegségek, valamint sebészeti betegek felkészítése. Skizofrén 62

5 betegeknél, illetve kisgyerekekkel kapcsolatos problémák kezelésében gyakoriak a családi csoportok. Epilepsziás betegeknél Helgeson és mtsai 4 alakítottak ki el ször kétnapos, hétvégi oktatási programot (Sepulveda Epilepsy Educational Treatment Program), azóta számos epilepsziához kapcsolódó pszichoedukációs programot dolgoztak ki: több héten át ismétl d formában feln ttek, gyermekek és tanulási zavarban szenved feln ttek számára a Betheli Epilepszia Munkacsoport, a családtagokat is bevonó, epileptológiai második vélemény kialakítását is biztosító programok. A pszichoedukációs csoportok hatékonyabbak az információ átadásában az egyéni gondozási szituációnál, mivel: Az orvossal való találkozás helyzete rendszerint nem alkalmas tanulásra, információszerzésre, felmérések szerint az elhangzott információmenynyiség 20 30%-a marad meg. Ennek okai: a körülmények többnyire nem ideálisak (zavartalanság és id hiánya), a helyzet emocionálisan er sen színezett, a páciensek túl sokféle célra akarják felhasználni a találkozást. A tanuláslélektani vizsgálatok kimutatták a beállítódás fontosságát az információk elsajátításában, így a hatékonyság egyik feltétele a szituáció tanulási helyzetként való definiálása. Az információátadással párhuzamosan történ érzelmi feldolgozás segít integrálni a ismeretanyagot. Ideális esetben a csoportos forma és az egyénre szabott gondozási szituációban végzett edukáció kiegészítik egymást. Ezenkívül a csoport helyzetnek több kedvez hatása is van, melyeket a módszer értékelésénél írunk le. A pszichoedukációs program metodikája Az OPNI Epilepsziacentrum 1997-ben kezdte el pszichoedukációs program kidolgozását epilepsziás betegek és hozzátartozóik számára. 2 A program módszertanát dr. Békés Judit, didaktikai részét dr. Rásonyi György és dr. Halász Péter dolgozta ki. A módszert más epilepsziacentrum is sikerrel alkalmazta (Szt. István Kórház, dr. Juhos Vera vezetésével). A csoportokban rendszerint beteg és 2 5 hozzátartozó (szül k, partnerek, házastársak ) vesz részt. A program 3 egész napos, a vidékiek számára bentlakással. A tanfolyamon el adások váltakoznak munkacsoportnak nevezett szabad interakciós csoportmunkával jellemezhet ülésekkel. Az el adások tematikája: az idegrendszer és m ködése, az epilepszia kialakulásának lehetséges okai, kivizsgálás, gyógyszeres, m téti és pszichológiai kezelés, szociológiai vonatkozások (stigma), memória és teljesítmény. A kurzus elején és a végén kérd íves vizsgálatok történnek, melyek a szorongási szintet, megküzdési módokat, önértékelést, depresszív tüneteket és a pszichoszociális helyzetet mérik fel. A munkacsoportok m ködési jellemz i A csoportülések kett s vezetéssel m ködnek, a pszichológus vezet feladata a csoportfolyamatokkal való munka, az érzelmi bevonódás szabályozása, az orvos vezet egyik legfontosabb feladata, hogy az üléseken el segítse, mintázza a partneri viszonyt a betegekkel, terelve ket a személyes felel sségvállalás felé. A munkacsoportok vezet k által indítványozott tematikája kapcsolódik az el adáshoz, így pl., ha az el adás témája a diagnózis, akkor az indító és felszínen tartott kérdések, problémák: Mit tudott, hallott az epilepsziáról, miel tt beteg lett? Mit érzett, amikor megtudta a diagnózist? Hogyan viselkedett, reagált a családja? Kinek mikor hogyan mondja el állapotát? Ha titkolja, miért látja ezt szükségesnek, és milyen érzésekkel teszi? A csoportülések célja a csoporttagok minél teljesebb kör, többé-kevésbé egyenletes megszólaltatása, emocionális bevonódása, a pszichoedukációs módszer jellegéb l következ en a vezet k nem törekednek arra, hogy egy-egy tag nagyon mély önfeltárulkozási szintre jusson el. Viszont gyakran alkalmaznak körkérdéseket, melyek id nként provokatívak, pl. ha választhatna, milyen betegségre cserélné el az epilepsziát. A vezet i intervenciók az önreflexióra is lehet séget adó munka légkörét igyekeznek megteremteni, az er feszítési mozzanatok meger sít dnek, a panaszkodás, a küls körülmények hibáztatása, a (gyakran jogos) sérelmek részletezése nem. A humor, az önirónia legkisebb jele is értékként jelenik meg. A csoportokban leggyakrabban felmerül témák: stigmatizáció, szül i overprotektivitás, szabadságharcok, izoláció, az epilepszia titkolása vagy felvállalása, asszertív viselkedésre való képtelenség. A második nap elején epilepsziás rohamok felvételeinek bemutatása és megbeszélése történik, ez rendszerint nagy feszültséget vált ki, de lehet ség nyílik a rohamokkal kapcsolatos szégyen és félelem, a saját testre vonatkozó elidegenít vagy negatív érzések felszínre kerülésére, megfogalmazódhat, hogy a betegséggel való ilyen jelleg szembesülés a feszültség mellett nagyobb kontrollra ad lehet séget. A betegek egy része rendszerint elszánja magát arra, hogy ha van rá mód, a saját rohamát is megnézze. 63

6 A pszichoedukációs program hatása, eredmények A záró megbeszélésen a betegek általában az információszerzést és az emocionális feldolgozást egyenl fontosságúnak értékelik, a részvételt szinte kivétel nélkül mindenki fontos, pozitív élménynek érzi, sokan javasolják, hogy más betegek számára is tartsunk ilyen jelleg oktatást. A csoporthatás több módon érvényesül: az együttes munka, a magunk között vagyunk helyzet felszabadító hatása, a nehézségek relativizálódásának élménye, az elfogadó légkör a legfontosabb tényez k. A program el tt és után felvett tesztek több változást is jeleznek, csökken a szorongás, adaptív megküzdési módok er södnek meg. A csoportos záró megbeszélések elemzésével együtt ezen adatok alapján a legfontosabb változás a résztvev knek a betegségükhöz, állapotukhoz való viszonyában történik: a tehetetlenség helyett az epilepsziával kapcsolatos helyzetet mint kihívást élik meg, a betegséget jobban tudják vállalni. A pszichoedukációs program feltételei A pszichoedukációs program e metodikája minden nagyobb epilepsziacentrumban alkalmazható lenne. Személyi feltételeiben az epileptológus mellett a csoportvezetésben, csoportdinamikában jártas pszichológusra van szükség (aki esetleg csak erre a feladatra csatlakozik a stábhoz). Amennyiben a pszichológusnak nincs epileptológiai tapasztalata, érdemes el ször saját magának is részt vennie egy pszichoedukációs programon. Az epileptológus munkatárs részér l a jó didaktikai felkészültség mellett szükség van a nem szokványos orvosi szerepben való kongruens viselkedésre, valamint arra, hogy meg legyen gy z dve a csoportos munka hatékonyságáról, ugyanis latens módon ez nyújt biztonságot a csoporttagok számára a szokatlan, érzelmileg megterhel helyzetben. A pszichoedukációs programon kívül Preventív teend k fennmaradó rohamok esetén: 1. Monitorozás, megfigyelés, sz rés: hangulat és szorongás, különös tekintettel a suicid veszélyeztettségre, diszfunkcionális családi folyamatok, overprotektivitás-dependencia. 2. Preventív beavatkozás: medicinális területen: a kezelés adaptálása a nem, életkor, készségek, igények, ambíciók és más személyes tényez k által meghatározott egyéni élethelyzethez, partneri, a beteg személyes felel sségvállalását el segít orvos-beteg viszony biztosítása, compliance biztosítása, pszichoszociális területen: pszichoedukáció, szükség esetén pszichológiai konzultáció, egyéni és családterápia, neuropszichológiai felmérés és fejlesztés. 3. Figyelembe veend pszichológiai jelenségek: adaptív és maladaptatív megküzdési stratégiák, tanult tehetetlenség tanult leleményesség, küls -bels egészségkontroll, stigmatizáció, észlelt stigma, overprotektivitás-dependencia. 3. M téti kezelés és életmin ség, gyógyulási krízis visszatér rohamok A m téti kezelés életmin ség-változási mintázata alapvet en attól függ, hogy a m téttel teljesen rohammentessé válik-e a beteg. 21 A m tétet közvetlenül követ id szakban minden betegnél jelent s javulás lép fel, mely folytatódik azoknál, akik rohammentesek maradnak ehhez bizonyos feltételek szükségesek, ld. lejjebb. A visszatér rohamos csoport életmin sége romlik, és hamarosan eléri a m tét el tti szintet, egyes esetekben a hangulati tényez k rosszabbak is lehetnek. Az epilepszia m téti kezelésének folyamatában ismét érvényesülhet a hangulati-érzelmi hullámzás, emellett a betegeknek számos bizonytalansági tényez t kell elfogadniuk: a kivizsgálás után m thet -e a beteg, tünetmentessé válik-e a m tét után, lesz-e neuropszichológiai szöv dmény, milyen életmin ségi változást hoz a m tét. 3/a. M tét utáni rohammentesség A sikeres m tétet általánosságban jelent s életmin ség-változás követi, egyes vizsgálatok szerint eléri az egészséges kontrollszemélyek szintjét (többek között Spencer és mtsai 18 ), egyes területeken gyorsabban, mint másokon, pl. a szociális funkciók lassabban javulnak (Mikai és mtsai 10 ). Más vizsgálatok 9 szerint az objektív szocioökonómiai változás alacsonyabb, mint a szubjektív életmin ségi. Ahhoz, hogy a m tét utáni rohammentességet megfelel életmin ség-változás kövesse, a tünetmentességen kívül több tényez szükséges: a m téttel kapcsolatos elvárásoknak kiemelt jelent sége van, 23 fontos, hogy jelent s szociális és családi támogatás legyen, és ne jelentkezzen jelent s neuropszichológiai deficit a m tét következtében. Rehabilitáció: mivel a m téti megoldás rendszerint hosszabb betegségkarrier után merül fel, az igen sok- 64

7 rét rehabilitációs tevékenységnek két tényez t hangsúlyosan figyelembe kell vennie: elmaradt szocializációs folyamatok, oktatási és karriertapasztalatok, a normalizáció problémái, a beteg identitásból egészséges identitásba való váltás. A normalizáció/egészségessé válás folyamatának nehézségei a gyógyszerváltás után teljesen tünetmentessé váló betegekre is vonatkozhatnak, és a normalitás/egészségesség terhe jelenségben mutatkozhatnak meg. 22 Mivel Magyarországon több centrumban is egyre több epilepsziam tét történik, részletesebben foglalkozunk a gyógyulási krízis elemzésével, els sorban az ausztrál, több intézmény együttm ködésével, Wilson és Bladin vezetésével végzett kutatások ismertetésével. Emellett saját és más munkacsoportok tapasztalatait is bevettük az elemzésbe (Rajna P., Békés J. gy ri munkakonferencián elhangzott el adások). Az ausztrál munkacsoport kutatásainak meghatározó módszere a kérd íves felmérések mellett a strukturált interjú módszere, melyet a betegekkel és családtagjaikkal együtt vesznek fel pre- és posztoperatíve (Austin Comprehensive Epilepsy Program/CEP interview). A hosszabb betegségtörténet után bekövetkez drámai egészségessé válás alkalmazkodási folyamatot igényel. Ennek hiányát jelezhetik: 1. Pszichiátriai jelleg tünetek: a paradox gyógyulási hatás: a m tét utáni tartósan fennmaradó szorongás és hangulati zavar, széls séges esetben suicid kisérlet, illetve suicidium. Az ausztrál munkacsoport 2001-es kutatásában TLE epilepsziam téten átesett betegek vizsgálatánál a tünetmenetes csoport egyharmadánál depresszív tüneteket találtak, két beteg kísérelt meg öngyilkosságot, egyik befejezett, halállal végz d volt Pszichoszociális zavarok: a normalitás terhe szindróma: felfokozott aktivitás az elveszett évek és lehet ségek bepótlására, vagy nagyfokú passzivitás, dermedtség a hirtelen fellép elvárások és felel sségek nyomásában, a betegszerep elengedésének nehézségei, a családi és környezeti kapcsolati rendszer átalakulása, gyász és harag az elvesztett évek miatt. M téti elvárások A m téti sikeresség szubjektív megítélését alapvet en meghatározzák a m téthez kapcsolódó egyéni és családi elvárások. A betegek és családok egy része életgyógyulásban reménykedik, vagyis hogy minden érzelmi-szociális-társas probléma, az epilepsziához társuló pszichoszociális korlátok egy csapásra megoldódnak. A reálisabb elvárások és a pszichológiai gyógyulási folyamat szükségességének elfogadása nagyban hozzájárul a jobb alkalmazkodáshoz. 10 Mindezek alapján bár az epilepsziam tét utáni feladatok dönt en rehabilitációs jelleg ek, mégis igen fontos preventív teend k is nélkülözhetetlenek. 1. Monitorozás, megfigyelés, sz rés: m téttel kapcsolatos érzelmi elvárások az egyén és a család részér l, gyógyulási krízis, a normalitás terhe. 2. preventív beavatkozás: medicinális területen: a kivizsgáláshoz kapcsolódó aggodalmak kezelése, a m tétre való alkalmatlanság miatti reakció kezelése; pszichoszociális területen: családi interjú és konzultáció a m téttel kapcsolatos elvárásokról a m tét el tt és után, m tét el tti-utáni csoport; compliance biztosítása. 3. pszichológiai jelenségek: a normalitás terhe és az elvesztett évek, tanult tehetetlenség. A fentiek hangsúlyozzák az epilepsziam tét id szakában (is) a multidiszciplináris team jelent ségét. Ezenkívül érdemes lenne megfogalmazni és átgondolni a kutatások alapján a m téti megoldás id zítésének rendkívül komplex kérdését, a pszichoszociális faktorok figyelembevételét. Idetartozik az a szakmai kérdés, hogy a gondozó orvos attit djei mennyire befolyásolják az általa javasoltakat. Ezek lehetnek: a m téti megoldásról való véleménye, a bizonytalansági tényez k, a betegek érzelmi reakcióinak t rési képessége, biztonságra vagy terápiás eredményre való törekvés, egyéni ambíció. 3/b. Visszatér rohamok A m tét után visszatér rohamok negatív hatása az életmin ségre intenzív lehet, különösen azokban a (ritka) esetekben, amikor a rohamok mellett új vagy a korábbinál nagyobb fokú neuropszichológiai deficitek mutatkoznak. 8 Terápiarezisztens epilepszia tartósan fennmaradó rohamok Ebben a fázisban gyakran fellép a kilátástalanság érzése a betegeknél (és a tehetetlenség érzése a gondozó orvosnál). Az életmin ség-változási mintázat kisebb hullámzást mutat, és nagyon függ a családi, interperszonális, gazdasági környezett l, hogy milyen szinten stabilizálódik. Egyes cikkek kiemelik, hogy ebben a 65

8 helyzetben a rohamjelleg egyes elemeinek nappali vagy éjszakai rohamok, sérülési kockázat, megbízható el érzet változása is jelenthet javulást hangulatban és életmin ségben. A tartósan fennmaradó rohamok esetében szükséges rehabilitációs feladatok meghatározásához alapvet en fontos a deficitek felmérésén túl az egyénben és társas környezetében rejl tartalékok és kompenzatív lehet ségek felmérése. A rehabilitációnak olyan terápiás közeget kell biztosítania, mely egyszerre megítélésmentes és ugyanakkor kihívást biztosító. Ez a közeg jó esetben fejl dést el segít és átmeneti, többszörös zavar esetében tartós szociális tér. A rehabilitáció folyamatát Halász Péter vázolja fel cikkében. Compliance/együttm ködés Mivel az epilepszia jellemz i komolyan megnehezíthetik az együttm ködést és az orvos-beteg kapcsolatot, a prevenció egyik alapvet feladata a compliance biztosítása. Compliance/együttm ködés definíció: mennyire esik egybe a páciens viselkedése az orvosi/egészségügyi tanáccsal. 15 A compliance magatartás szintjén mérhet elemei: a.) gyógyszerszedési el írások pontossága, b.) gondozási alkalmak, viziteken való megjelenés megbízhatósága, c.) életmódi el írásoktól való eltérés, d.) rohamok számontartása, naptárvezetés rendszeressége. Az orvosi vizsgálattal és kezeléssel való együttm ködést befolyásoló tényez k 1. Gyógyszeres el írás komplikáltsága: kényelmetlen id zítés, gyakori vagy komplikált szedési séma, instrukciók félreérthet sége. 2. Korlátozott hozzájutás a gyógyszerekhez: közlekedési nehézség (jogosítvány), nagy távolság, id hiány a gyógyszerek beszerzésében, elégtelen vagy nem létez ártámogatás. 3. Hiányos felvilágosítás: hiányos tájékoztatás a gyógyszerek alkalmazásáról, hiányos ismerete a betegségnek, állapotnak, hiányos megértése a gyógyszeres kezelés értelmének. 4. Medicinális tényez k: kedvez tlen mellékhatások (pl. tompultság, kozmetikai hátrányok), a rohamok kognitív hatásai, memóriazavar, más komorbiditási tényez k. 5. Pszichológiai tényez k: csökkent érzelmi támogatás a család, barátok részér l, nem jól m köd kapcsolat az egészségügyi személyzettel, félelem az addikciótól, a mellékhatásoktól, a betegség tagadása, anyagi, szociális tényez k, gyógyszerelhagyás kipróbálása, életvezetési nehézségek. Az együttm ködést javító stratégiák, intervenciók, gondozási beavatkozási lehet ségek Egyeztetés a gondozó orvossal a compliance-t nehezít tényez kr l és a követend stratégiákról. Jó kapcsolat kialakítása, megfelel id és gondozási körülmények biztosítása. Gyakoribb gondozási alkalom és egyénre szabott id pont biztosítása. Egyénre szabott gyógyszerszedési rezsim kialakítása (ideálisnak a napi kétszeri alkalom t nik fontosabb, mint az, hányfajta gyógyszert kell szednie), ha szükséges, tréning biztosítása. Egyéni mérlegelése a terápiás haszonnak és az életvezetést befolyásoló gyógyszer-mellékhatásoknak (kognitív, kozmetikai stb. tényez k). Oktatás, képzés, információ biztosítása ha lehet, pszichoedukációs formában. Írásos információs anyagok biztosítása. Megérteni a páciens betegséghez való viszonyát, és követni ennek változását. Megérteni a gyógyszerekhez kapcsolódó hiedelmeit, véleményét, észlelni ennek változásait. Kihasználni a betegszervezetekben, önsegít szervezetekben rejl lehet ségeket. Megítélésmentes attit d, együttm ködési zavar esetén pszichológiai konzultáció igénybevétele, egyes nehezebb-széls ségesebb esetekben esetmegbeszélés. Speciális problémát jelenthet a gyógyszerszedés teljes elutasítása és a gyógyszerek elhagyásának korainak ítélt, esetleg sürget igénye. Az életmin séget minden szakaszban befolyásoló egyéb fontos tényez k Ebben a cikkben els sorban feln tt epilepsziás betegek életmin ségi, pszichoszociális tényez it, a f bb jellemz mintázatokat elemeztük, melyekt l természetesen számos egyéni eltérés alakulhat. Helysz - 66

9 ke miatt nem foglalkoztunk részletesebben a stigma és az észlelt stigma jelenségével, a gyermekkorban jelentkez epilepszia kognitív és személyiségfejl dési hatásaival, a családi diszfunkcionális folyamatokkal, komorbid állapotok, pl. tanulási zavar hatásaival. Nagyon fontos, és ezért részletesebb módszertani ismertetést igényelnek a véd tényez k: önkontroll-módszerek a rohamok csökkentésében rohammegel zés, -gátlás és -elkerülés módszerei; resiliencia az érintett egyén vagy család képessége a negatív hatásokkal szembeni rugalmas ellenállásra; ön-menedzsment a személyiségben és a társas környezetben rejl tartalékok felhasználása. Ezek közül Rajna Péter e számban megjelen cikke többet kifejt. Összefoglalva: Az epilepszia nemcsak egészségi/orvosi probléma, hanem az els rohamtól kezdve érzelmi-alkalmazkodási-társas nehézséget jelent pszichológiai-szociális probléma is. Az epilepsziabetegség lefolyása miatt bekövetkez életmin ség-változási mintázatok nagyon sok tényez t l, a bio-pszicho-szociális hatások (gyakran változó) együttesét l függnek. Az epilepsziaellátásban a pszichoszociális prevenció szemlélete fontos tényez je lehet az életmin ség és a medicinális beavatkozások optimalizálásában. A preventív szemlélet önmagában nem elegend, a lehet legjobb életmin ség eléréséhez hatékony multidiszciplináris teammunka szükséges. A sokféle szakma (epileptológus, pszichiáter, klinikai pszichológus, neuropszichológus, szociális munkás, gyógyfoglalkoztató, fizikai tréner, rekreációs tréner, képzési és munkavállalási tanácsadó stb.) kölcsönös egymásra hatása integratív, ön-reflexióra is lehet séget adó m ködést biztosít. Ez a csapatmunka individualizált megközelítésen alapuló életmin ség-központú célokat t z ki, és a medicinális és pszichoszociális eszköztárat ezek megvalósításához használja fel. 67

10 68

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Familiáris mediterrán láz

Familiáris mediterrán láz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Familiáris mediterrán láz Verzió 2016 1. MI AZ FMF 1.1 Mi ez? A familiáris mediterrán láz (Familial Mediterranean Fever, FMF) egy genetikailag öröklődő betegség.

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK

INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 6.sz melléklet INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 2015. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató JÓ GYAKORLATOK A szolgáltatói szerephez rendelkezésre áll 18 innováció jó gyakorlat melyek az Educatio szolgáltatói

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások 5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA Készítette: Szokoli Erzsébet (Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ, intézményvezetı) Elfogadta 114/2013. (V. 30.) számú határozatával

Részletesebben

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 KOMLÓI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 Székhely: 7300 Komló, Tompa Mihály u. 14. Tagintézmény:

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010.

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. 1 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. T á j é k o z t a t ó Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK

EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK 2011. Szeptember 29-30. Solymosy József Bonifácz EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Döntés előkészítő hatásvizsgálati lap Miről lesz szó? Segítség a hatásvizsgálati lap kitöltéséhez előélet döntési spirál egy

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Ferences Rendi Autista Segítő Központ, Általános Iskola, Fogyatékos Személyek Otthona, Gondozóháza, Lakóotthona és Nappali Ellátása

Ferences Rendi Autista Segítő Központ, Általános Iskola, Fogyatékos Személyek Otthona, Gondozóháza, Lakóotthona és Nappali Ellátása Ferences Rendi Autista Segítő Központ, Általános Iskola, Fogyatékos Személyek Otthona, Gondozóháza, Lakóotthona és Nappali Ellátása PEDAGÓGIAI PROGRAM Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Autista

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Tartalom 1. Általános rész 1. 1. 1. A Szorgoskert Nonprofit Kft. bemutatása 1. 1. 2. Főbb programjaink tevékenységeink bemutatása 2. Szolgáltatás 2. 1. A Szolgáltatás célja, feladatai 2.1.1. A megvalósítani

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

A TEMPO EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ÁLTAL KÍNÁLT TEMPO EGÉSZSÉGPROGRAMOK ISMERTETÉSE

A TEMPO EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ÁLTAL KÍNÁLT TEMPO EGÉSZSÉGPROGRAMOK ISMERTETÉSE TEMPO Országos Önkéntes Kiegészítő Egészségpénztár 1025 Budapest Nagybányai út 92. Levélcím: 1538 Budapest, Pf. 550. Bankszámlaszám: 12100011-10091058 Ügyfélszolgálat: 06-1-463-4603 Fax: 06-1-463-4604

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani

Részletesebben

A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN

A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN SZATMÁRI ADRIENN A MENTÁLIS MEGBETEGEDÉSEK MODERNKORI VESZÉLYEI A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN 1. Bevezető gondolatok A hivatásosos szolgálat ellátásának, létesítésének alapvető feltétele a hatályos

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Az észlelt kontroll és a személyiség szerepe az egészségi állapot változásában. Egészségmagatartás Osváth Viola

Az észlelt kontroll és a személyiség szerepe az egészségi állapot változásában. Egészségmagatartás Osváth Viola Az észlelt kontroll és a személyiség szerepe az egészségi állapot változásában. Egészségmagatartás Osváth Viola Az egészség változásaival kapcsolatban észlelt kontroll egyesek gyógyíthatatlannak vélt betegségekből

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15 Tartalom 1.1 Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai:... 2 1.2.2. Oktatás-szervezési eljárásaink:... 3 1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Az alábbiakban kifejtem hozzászólásomat a biztosítási kárrendezési gyakorlat lehetséges ügyfélszempontú javításáról közzétett konzultációs anyagukhoz.

Az alábbiakban kifejtem hozzászólásomat a biztosítási kárrendezési gyakorlat lehetséges ügyfélszempontú javításáról közzétett konzultációs anyagukhoz. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete B u d a p e s t Tisztelt Felügyelet! Az alábbiakban kifejtem hozzászólásomat a biztosítási kárrendezési gyakorlat lehetséges ügyfélszempontú javításáról közzétett

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK

Részletesebben

Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határán

Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határán Határok nélküli tudomány Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határán Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Tudományos Rendezvénye Szeged, 2010. november 17. Az tisztelettel

Részletesebben

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés 1. Háttérinformációk 1.1 Bevezetés 2002/2003 folyamán a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium valamint a magyar Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium közös támogatásával kísérleti program

Részletesebben

BÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében

BÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében BÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében 1072 Budapest, Akácfa utca 32. Telefon/fax: 06 1 321-3675 Honlap: www.bobitaovoda.hu E-mail: bobitaovi@mail.datanet.hu Az

Részletesebben

Társadalompolitika és intézményrendszere

Társadalompolitika és intézményrendszere Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a

Részletesebben

ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2010-2011 TANÉV ÖMIP 6. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN, A SZÜKSÉGES KIEGÉSZÍTÉSEKKEL

ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2010-2011 TANÉV ÖMIP 6. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN, A SZÜKSÉGES KIEGÉSZÍTÉSEKKEL ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2010-2011 TANÉV ÖMIP 6. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN, A SZÜKSÉGES KIEGÉSZÍTÉSEKKEL I. Minőségpolitika és minőségfejlesztési rendszer I.1. Az intézmény minőségpolitikájának megvalósítása:a minőségirányítási

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről.

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről. RENDŐRKAPITÁNYSÁG MARCALI Ügyszám: 14040/1116-1/2016.ált. Hiv. szám: 1254-1/2016. Tárgy: Beszámoló Marcali Város 2015. évi közbiztonsági helyzetéről. Üi: Bene Zsolt r. alezredes B E S Z Á M O L Ó Marcali

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás Területi Szakértői Csoport Bentlakásos Idősellátás 2010. november 30. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Dr. Egervári Ágnes Czibere Károly Panker Mihály Sztenderdek az idősek

Részletesebben

GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 LEHEL UTCAI TAGÓVODA... 7 I. BEVEZETÉS... 8 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP... 9 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 10 IV. AZ ÓVODAI

Részletesebben

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,

Részletesebben

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Pécs, 2013. Tartalomjegyzék: 1. Az 50 év felettiek munkaerő-piaci

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

Az alsó légutak krónikus megbetegedései

Az alsó légutak krónikus megbetegedései Az alsó légutak krónikus megbetegedései Sz. R. Danyilenko Az extrém magas frekvenciájú elektromágneses Az I. M. Szecsenov mezőknek a krónikus bronchitisben szenvedő nevét viselő Krími betegek komplex kezelésében

Részletesebben

Gépjárműbalesetek a munkavégzés során

Gépjárműbalesetek a munkavégzés során MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 Gépjárműbalesetek a munkavégzés során Tárgyszavak: munkabaleset; gépjármű; teherautó; kockázatkezelés; felelősség; munkabiztonság. A munkavégzéshez kapcsolódó

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ (RÖVID) TARTALMI BESZÁMOLÓ

KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ (RÖVID) TARTALMI BESZÁMOLÓ KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ (RÖVID) TARTALMI BESZÁMOLÓ 2015 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Hazai Intézmények Szociális és Fejlesztési Igazgatóság Hazai szociális központok Modell- és fejlesztő programok

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom BEKÖSZÖNŐ... 4 I.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 Pedagógiai alapelveink...

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Pedagógiai Program 2013 Tartalomjegyzék I PEDAGÓGIAI PROGRAM. 1. Helyzetértékelés

Részletesebben

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2 2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Jogszabályi háttér:

Tartalomjegyzék. Jogszabályi háttér: Tartalomjegyzék 1. Célok, funkció 2. Célcsoport, megvalósulási kritériumok 3. Alapelvek 4. Garanciális elemek - jogok és kötelezettségek 5. Szervezeti felépítés 6. Személyi feltételek, munkarend 7. A szolgáltatás

Részletesebben

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55.

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. Kapocs EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KORAI FEJLESZTŐ és GONDOZÓ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Blau-szindróma Verzió 2016 1. MI A BLAU-SZINDRÓMA/FIATALKORI SZARKOIDÓZIS 1.1 Mi ez? A Blau-szindróma genetikai betegség. A betegeknél egyszerre lép fel bőrkiütés,

Részletesebben

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program Intézmény fenntartója: Semmelweis Egyetem Székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26. Pedagógiai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi átfogó értékeléséről Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes

Részletesebben

Szakmai Program. Lakos Ádám Evangélikus Szeretetszolgálat Boba József A. u. 24. Tel: 06-20/ 770-0380 E-mail: bobai.szeretetszolgalat@lutheran.

Szakmai Program. Lakos Ádám Evangélikus Szeretetszolgálat Boba József A. u. 24. Tel: 06-20/ 770-0380 E-mail: bobai.szeretetszolgalat@lutheran. Lakos Ádám Evangélikus Szeretetszolgálat Boba József A. u. 24. Tel: 06-20/ 770-0380 E-mail: bobai.szeretetszolgalat@lutheran.hu Szakmai Program Készítette: Mórotzné Kiss Györgyi Intézményvezető Boba: 2015

Részletesebben

Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról

Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról Az Útkeresés Segítő Szolgálat az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a 85324-4 szakfeladat számon működteti a családsegítést, mint önálló

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA vázlat 2010 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladatai... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika... 4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzata

Szervezeti és Működési Szabályzata VÁROSMAJORI ÓVODÁK Szervezeti és Működési Szabályzata Városmajori Óvodák 1122.Budapest, Városmajor út 59/b. OM: 034487 1 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető... 5 II. A közoktatási intézmény adatai... 7 1. A költségvetési

Részletesebben

o ê ê ê ê ê ê êl ê ê ê ê ê ê ê ê

o ê ê ê ê ê ê êl ê ê ê ê ê ê ê ê A geriátria szakirodalma széles körben tárgyalja a pszichiátriai betegségeket, azok diagnosztikai lehet ségeit, farmako- és pszichoterápiáját. A gerontológia az orvosi területek mellett foglalkozik a pszichés,

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény neve: Szabályzat típusa: Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai program Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény OM-azonosítója: 032044 Intézmény fenntartója: Rétság Város Önkormányzata

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

Kérdések és válaszok az influenzáról

Kérdések és válaszok az influenzáról Kérdések és válaszok az influenzáról Forrás: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja http://www.ecdc.europa.eu/en/healthtopics/seasonal_influenza/basic_facts/pages/qa_seasonal_influenza.aspx

Részletesebben

2014. évi beszámolója. Nagymaros

2014. évi beszámolója. Nagymaros Mosoly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Családi Napközi 2626 Nagymaros, Rákóczi utca 14. Tel/fax: 06-27-354-054 Mosoly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Családi Napközi 2014. évi beszámolója

Részletesebben