Meghatározásra került az új vadászati törvény koncepciója

Átírás

1 Somogyi Vadászok Hírlevele - Szarvasország Somogyország A Somogy Megyei Vadászkamara és a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége lapja Meghatározásra került az új vadászati törvény koncepciója Több éve napirenden levő kérdés a vadászati törvény módosítása. A közel 20 éves jogszabály egyes rendelkezései a jelentős változások következtében idejétmúltak és túlhaladottnak bizonyultak. Az új jogi szabályozás célja tájegységi vadgazdálkodás bevezetése és a vad védelmének előtérbe helyezése, valamint a stabil gazdálkodás megteremtésével választ adjon az ágazat legalapvetőbb kérdéseire, így a nagyvad állomány túlszaporodásának illetve az apróvad állománycsökkenésének megállítására, továbbá az apróvad állomány mennyiségi fejlesztésére. A koncepció alapcélja, hogy tájegységi vadgazdálkodás alakuljon ki. Ezen tájegységek jelentik a vadászati jog megszerzésének illetve a vadászterületek kialakításának alapjait. Alapvető egyetértés van abban, hogy a vadászterületek minimális mértéke, továbbra is 3000 hektár maradjon és az üzemtervi időszak 20 évre növekedjen. A tájegységek meghatározásra kerültek, Somogyban a tervek szerint 3 tájegységet alakítanak ki. Létrejön a tájegységi fővadász intézménye, aki a tájegységek vadgazdálkodásának szakmai irányítását végzi, valószínűleg a Vadászati Hatóság alkalmazásában. A vadászati joggal kapcsolatosan a koncepció fenntartja azon szabályozást, hogy a vad az állam tulajdona, a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része. A jelenlegi szabályozás jól működő elemeit megtartva a földtulajdonosok továbbra is saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy milyen földtulajdonosi közösséget hoznak létre és a vadászati jogot milyen feltételekkel hasznosítják, erről továbbra is a földtulajdonosok közössége dönt. A földtulajdonosok a gyűlésen továbbra is a földtulajdon arányában szavazhatnak a jelenlegi szabályozás szerint azzal, hogy a képviseletről nem gondoskodó tulajdonosok képviseletét a Területi Agrár Bizottság látná el, a jegyző helyett. A társadalmi vita kapcsán azonban ezen megoldást több kritika érte így lehet, hogy marad a jegyző, de felmerült az is hogy a meg nem jelent tulajdonosokat nem képviselik. Lényeges változás, hogy a földtulajdonosok közössége a vadászati jogot kizárólag haszonbérbe adás formájában hasznosíthatja (tehát a földtulajdonosi közösségek saját jogon történő joggyakorlása megszűnne). A haszonbérleti díjat vadászati évet megelőzően a vadászatra jogosultnak előre kellene átutalni a képviselő által nyitott számlára, aki a tulajdonosoknak továbbítja. Amennyiben a haszonbérleti díjat előre nem utalják át, úgy a vadászati jogot a hatóság felfüggesztheti. A tájegységi fővadász intézményéről már említést tettem, a hivatásos vadászokkal kapcsolatosan az a lényeges változás van a koncepcióban, hogy minden befejezett 3000 hektár után kötelező hivatásos vadászt alkalmazni, de kizárólag főállásban, munkaviszonyban, teljes munkaidőben. Minden vadászterületen alkalmazni kell hivatásos vadászt és csak egy vadászatra jogosultnál láthat el szolgálatot. A vadkárokkal kapcsolatos szabályok változása várható, ugyanis általánosan elfogadott álláspont az, hogy a jelenlegi szabályozás sem a földhasználónak sem a vadászatra jogosultnak nem megfelelő, ezért azt új alapokra szükséges helyezni. Alapvető kérdés, hogy törvényi szinten szükséges tisztázni a kár megelőzésének kötelezettségét mind a vadászatra jogosult mind a földhasználó oldaláról, ennek lényeges eleme a megelőzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek pontos meghatározása, és a felelősségi körök tisztázása. A vadkár megelőzésénél az együttműködést szorgalmazza a koncepció, melynek elmulasztását a mulasztó fél terhére kell figyelembe venni. Fontos elem, hogy a bekövetkezett vadkár megállapítását, a vadkár felmérést olyan vadkár szakértők végezzék, akik ehhez megfelelő elméleti és szakmai tudással rendelkeznek. A jövőben nem becslésről, hanem kifejezett vadkár felmérésről kell beszélni, amely az Agrárkamara és a Vadászkamara által közösen kidolgozott vadkár felmérési protokoll alapján történhet. Új trófeabírálati rendszer bevezetését tartják indokoltnak, amelynek 3 alapvető eleme van, hatósági szankció a hibás elejtéséért, területi bírálat kialakítása valamint országos bírálat kialakítása. Az új bírálati rendszer leglényegesebb eleme, hogy nem az adott elejtést szankcionálja, hanem a folyamatot vagyis százalékosan meghatározott érték fölé nem mehet a hibás kilövések aránya. Amenynyiben ez bekövetkezik úgy elsősorban vadgazdálkodás jellegű szankciókat kell alkalmazni és ha ez nem vezet eredményre, akkor kerülhet sor az árbevételhez igazodó pénzügyi szankciókra. Hibás kilövés esetén a trófea nem kaphat érmet. Lényeges szabály, hogy nem az egyéni vadászt, hanem a vadászatra jogosultat sújtják majd a szankciók. A trófeabírálat tájegységenként történik. Az Országos Trófeabíráló Bizottság is megalakul, amely a kiemelkedő értékű trófeákat bírálja el, valamint azokban az esetekben felülvizsgálati fórumot jelent, amikor a vadászatra jogosult nem ért egyet a területi trófeabíráló bizottság döntésével. A koncepció lényege szerint a zárttéri és hagyományos szabadterületi nagyvadgazdálkodás szigorú és végleges szétválasztására kerül sor. Cél, hogy teljesen elkülönüljön egymástól a vad élelmiszer előállítási célú tartás és a vadászati célú tartás. Egy jogosult kizárólag csak az egyik tevékenység végzésére kaphat engedélyt ezzel biztosítva, hogy elejét vegyék a félvad állatok etikátlan fegyveres elejtésének. A koncepció célja az apróvad gazdálkodás javítása, melynek keretében kötelező ragadozó gyérítési program előírását tartják célravezetőnek. A koncepció fontosnak tartja, hogy a magyar vadgazdálkodás sikeréhez minden vadászjegyet váltó és vadászati tevékenységet folytató járuljon hozzá, a vadászjegyekből és engedélyekből befolyt összegekből támogatást képző forrásalap alakulhasson ki. Nyitott kérdés még a vadászterületek kijelölésének módja, illetve a különleges rendeltetésű területek meghosszabbított 2020-ban és 2023-ban lejáró üzemtervekkel rendelkező vadászterületek vonatkozásában az új törvényi rendelkezés időben hatálya, vagyis ezen területek a jóváhagyott üzemterv végéig változatlanok maradnak-e, vagy az új törvényi rendelkezés 2017-től ezen területekre is vonatkozik. Ez Somogyban jelentős kérdés, közel 30%-át érinti a megyének. Csak remélni tudjuk, hogy az új vadászati törvényi rendelkezésekkel a korábbi törvény szabályozásánál kedvezőbb helyzet alakul ki, amely jobban szolgálja a vad védelmét és a vadgazdálkodást. Dr. Boda Pál, elnök

2 2 Somogy Megyei Vadásznap Újra Szőcsényben A évi vadásznap megnyitója A évi megyei vadásznapunkat a már tradicionálisan megszokott május utolsó hétvégéjének szombatján, a somogyzsitfa-szőcsénypusztai Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium területén tartottuk meg. Az időjárásfelelős nagyon a helyzet magaslatán volt, felhőmentes, szikrázó napsütésben kerülhetett sor valamennyi programra. A délelőtt a hivatalos programoké volt. A M&K fúvószenekar térzenével fogadta az érkezőket. A Somogyi Hagyományőrző Huszárok huszárosan hozták be a díszemelvényhez a megye, a megyei Kamara, és a Hölgyklub zászlaját. A himnuszok elhangzása után a fogadó intézmény Vadászkürt Együttese üdvözölte a jelenlévőket. Üdvözlést Torma Sándor az iskola megbízott igazgatója, megnyitót Berend Ferenc a Szövetség elnöke, köszöntést Dr. Semjén Zsolt az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének üdvözletével dr. Bodnár József, az OMVK alelnöke mondott. A Hubertus misét Göndics János plébános celebrálta. A évi megyei vadásznapon az alábbiak részesültek elismerésben és kitüntetésben: A VADÁSZKAMARA ARANYÉRME KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: Pomázi Ágoston, az OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete kynológiai szakbizottságának elnöke az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervezete elnökségének felterjesztésével. Hubertus mise GRÓF NÁDASDY FERENC EMLÉKPLAKETT KITÜNTETÉSBEN RÉSZE- SÜLT: a Sefag Zrt., a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége elnökségének felterjesztésével. A Somogy Megyei Vadászok Szövetségének felterjesztésével díszoklevelet vehetett át az idén 70 éves Kisbárapáti Béke Vadásztársaság. A VAD ÉS VADÁSZAT SZOLGÁLATÁÉRT SOMOGYBAN: Az elismerésben részesült Jakus László, Sefag Zrt ben nyugállományba vonuló hivatásos vadásza. HUBERTUS KERESZT GYÉMÁNT FOKOZAT ELISMERÉSBEN RÉSZE- SÜLTEK: Brunner János, Gyótai Vadásztársaság Vertkovci László, Darány és Térsége Vadásztársaság HUBERTUS KITÜNTETÉSEK ARANY FOKOZAT ELISMERÉSBEN RÉSZE- SÜLTEK: dr. Cséplő Attila, Surján-Kapos Völgye Vadásztársaság Horváth Gyula, Csehi-Imrédi Vadásztársaság Jakab István, Darány és Térsége Vadásztársaság Kiss Miklós (posthumus), Tengődi Diana Vadásztársaság Ölbei Miklós, Zselici Vadásztársaság Szlama Ferenc, Csurgói Vadásztársaság Szűcs István (posthumus), Tengődi Diana Vadásztársság Török István, Tuskósi Vadász Egyesület Varga István, Cseralja Vadásztársaság HUBERTUS KITÜNTETÉSEK EZÜST FOKOZAT ELISMERÉSBEN RÉSZE- SÜLTEK: Benkó István, Csurgói Vadásztársaság Horváth János, Nagybaráti Vadásztársaság Horváth László, Szent Benedek Vadásztársaság Kurucz Zoltán, Surján-Kapos Völgye Vadásztársaság Nagy Viktor, Darány és Térsége Vadásztársaság HUBERTUS KITÜNTETÉSEK BRONZ FOKOZAT ELISMERÉSBEN RÉ- SZESÜLTEK: Hellmann Jenő Surján-Kapos Völgye Vadásztársaság Verhás Miklós, Kisbárapáti Béke Vadásztársaság A délelőtti program záróaktusaként az új vadászok fogadalomtételére került sor. Megható és felemelő érzés volt, amint az elmúlt időszakban eredményes vadászvizsgát tett 51 főnyi vadásztársunk a megyei kamara zászlaja előtt és a hozzátartozók gyűrűjében fogadalmat tett az etikus, igaz vadászéletre. A Vadászok a Civilekért Véradó Mozgalom bázisát az idei évben is az újonnan avatott vadászok képezték. Nekik is köszönhetően a Nagyatádi Véradóállomás együttműködő munkatársai 46 egység vérrel gazdagították a megye készenléti tartalék vérállományát.

3 Somogy Megyei Vadásznap ifjú vadász tett fogadalmat Fellépett a Baglas néptáncegyüttes Az idei esztendőben is szólt a jó ebédhez a jó nóta Perák László vadászbarátunk tolmácsolásában. A Megarox musical-válogatásával hozta a tőle megszokott magas színvonalat, látványelemekkel tűzdelve. Őket követően a Marcali környéki amatőr és hagyományőrző csoportok és együttesek szórakoztatták a nagyérdeműt. Természetesen mindeközben sor került a már elmaradhatatlan solymász-, és vadászkutya bemutatókra, valamint a vadászok koronglövő versenyére is. A vadásznap zárásaként a vetélkedők eredményhirdetése hangzott el. Helyezettek: Főzőverseny: I. helyezett: Siffer Péter (Somogyi Hunor VT tag) II. helyezett: Somogyi Vadászhölgyek Klubja III. helyezett: Somogysárdi Nyíres VT. Különdíj: Stanó Kolarik Koronglövő verseny: I. helyezett: Őss László II. helyezett: Szollár András III. helyezett: Ifj. Varga Gyula Rendellenes trófeák versenye: Gím kategória I. helyezés: Soós András Őz kategória I. helyezés: Péter Krisztián Az elköszönést és a rendezvényzárást Huszti Gábor igazgatóhelyettes és az iskola vadászkürt együttese prezentálta. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy egy jó hangulatú, színes programú, tartalmas vadászati rendezvénynek lehettünk részesei. Jövőre veletek, talán egy országos vadásznapon nálunk Somogyban. Máj Péter, a Kulturális Szakbizottság elnöke Kis-Lippentős Tánccsoport Megarox társulat A Marcato fergeteges előadása Mintegy 3500 látogatója volt az idei vadásznapnak A évi Somogy Megyei Vadásznap rendezvénye nem jöhetett volna létre támogatóink nélkül, akiknek köszönetünket fejezzük ki: Balaton Kenyér Kft Septe József BITT Kft. BORSODI SÖR DRAWA Kft. Földművelésügyi Minisztérium Husquarna Magyarország Kft. K&H Bank Kaszó Zrt. KOTO Autóház Kft. Marcali Kistérség MLSZ Somogy Megyei Igazgatósága Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközép- és Szakiskola Nagyatádi Kórház Véradó Csoportja OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete Sávolyi Önkormányzat SEFAG Zrt. Sió-Car Kft. Siófok Sió-Motor Kft. Somogy Megye Vadgazdálkodói Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Somogy Megyei Kinológiai Egyesület Somogy Megyei Vadászok Szövetsége Szőkedencsi Önkormányzat Trezor-Liktor Zrt. Vései Kistérség

4 4 Házunk tájáról A vadászszövetség II. negyedévi beszámolója A tavasz egyik legfontosabb feladata volt számunkra, hogy a választmányi ülésen beszámoljunk az elmúlt évben végzett munkáról, és ahol a költségvetést és a 2015 évi tervet a küldöttgyűlés megtárgyalta és elfogadta. A másik jelentős feladat volt, hogy a Szövetség által indított az új vadászok számára tartott tavaszi tanfolyamokat befejezzük és a vizsgáztatás sikeresen megtörténjen. A tanfolyamosaink közül 49 fő jelentkezett Állami vadászvizsgára, amelyből 34-en tették azt le sikeresen. Továbbra is úgy tervezzük, hogy a 3 helyszínen (Kaposvár, Barcs, Siófok) az ősszel is el fogjuk indítani ezeket a tanfolyamokat. A megye vadászatra jogosultjai továbbra is nagy várakozással vannak az új vadászati törvény megjelenésével kapcsolatban, mivel az 2017-től valószínűleg 20 évre fogja meghatározni működésük feltételeit. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökségi ülése, amelynek vezetősége (régi) új tisztségviselőket választott június 19-én, megtárgyalta az új vadgazdálkodási törvény koncepcióját, de lényegi változást már biztosan nem tudott rajta végrehajtani, mivel a törvény előkészítése már 2 év óta folyik, tehát a fő irányvonalai már kialakultak (lásd. vezércikk). Az új törvény tartalmazza, hogy a földtulajdonosok nagyobb beleszólási jogot kapnak az új területek kialakításánál és az együttműködéseknél. Elfogadottnak tűnik, hogy 20 év lesz az üzemtervi időszak és a minimális területnagyság 3000 hektár. Új gyakorlat lesz a tájegységi vadgazdálkodás, amelyben a tájra jellemző vadfajok, az azokkal való gazdálkodás, hasznosítás eltérően kerül majdan kialakításra. A jövőben a földtulajdonosokból helyben alakult Területi Agrár Bizottságok (TAB) képviselői szavazhatnak majd a 30 hektár alatti, vagy a meg nem jelent tulajdonosok helyett, felváltva az eddigi jegyzői közreműködést. A tájegységi vadgazdálkodást a tájegységi fővadász irányítja majd és ellenőrzi. Alkalmazója az állam lehet, de a hivatásos vadászt (az új koncepció szerint minden befejezett 3000 hektárig) továbbra is a vadászatra jogosult köteles alkalmazni. A vadásztársaságokat érzékenyen érintette, hogy a vadkárok megítélésénél különböző becslők egymástól nagyságrendekkel különböző károkat hoztak ki az eljárások során, ennek megváltoztatására, egységesítésére is törekszik az új törvény. A tervek szerint az Országos Trófeabíráló Bizottság újra megalakul, a megyei bírálatok a vadászkamara bevonásával tájegységenként történhetnek majd, illetve a vadászkamara több feladatot fog kapni, amit eddig a hatóság végzett el. Lényeges változás lesz, hogy a földtulajdonosi közösségek megszűnnek, és földtulajdonosi vadásztársaságokká kell átalakulniuk, akik így haszonbérlik majdan a területet. Amit fent felvázoltam az még nem maga a törvény, de alapjaiban, sarokpontjaiban biztosan a felvázoltaknak megfelelően jelenik meg, ezért kell a vadászatra jogosultaknak erre készülniük. A megyei vadásznapra nem térek ki, mivel ezzel a Hírlevél más oldalain részletesen foglalkozik, azonban engedjék meg, hogy néhány gondolatomat a részvétellel kapcsolatban megosszak. Nagyon tisztelem mindazokat, akik az ilyen bennünket, vadászokat érintő ünnepen részt vesznek személyesen és a vadásztársaságaik képviseletében is. Sajnálatos, hogy a rendezvény közelében gazdálkodó, vagy a megye elismert társaságai közül többen nem tudnak intézményesen bemutatkozni, megjelenni. Külön köszönöm azoknak, akik aktívak voltak, és lelkesen még ünnepélyesebbé tették az ünnepet. Ők azok, akik a régi vadászati hagyományt, a barátságot ápolják és nem indokokra hivatkozással hárítják a felkérést. Jó lenne, ha minél több, a Kisbárapáti Béke Vadásztársasághoz (70 éves) hasonló, sok évtizede eredményesen működő egyesületet ünnepelhetnénk a jövőben is, akikre büszkék vagyunk, és amely jogosultak a megyénk vadgazdálkodásának, egyesületi életének az alappillérei. Berend Ferenc Somogy Megyei Vadászok Szövetségének elnöke Somogy Megyei Vadásznap Somogyzsitfa-Szőcsénypusztán Az idei évben az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyei Területi Szervezete és a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége immáron sokadik alkalommal rendezte meg a Somogy Megyei Vadásznapot, amelynek újra a somogyzsitfai Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium impozáns területe adott otthont. A számos kiállító mellett a Somogyi Vadászhölgyek Klubja az idei évben is a Vadászok utcájában kapott helyet, ahol bemutathattuk eddigi sikeres tevékenységünk eredményeit, a támogatásokat igazoló Adományleveleket, elismeréseket. A hölgyek másik kiemelt feladata volt, a Vadászok a civilekért véradó mozgalom támogatójaként véradásra ösztönözni a programra kilátogató vendégeket és az ifjú vadászokat. A hagyományokhoz híven idén is megrendezték a vadászok főzőversenyét, ahol a számos induló csapat mellett mi, somogyi vadászhölgyek is képviseltettük magukat. A bográcsokban sokféle vadgasztronómiai különlegesség készült, a vadászhölgyek és férjeik ezúttal vaddisznópörköltet főztek rókagombával, köretnek pedig gánicát ajánlottak. Ételkülönlegességünk a zsűri tetszését is elnyerte, amelynek megfelelően az előkelő második helyezést értük el. A nap során az újonnan, és a korábbi években vizsgázott és avatott vadászhölgyek közül többen jelezték csatlakozási szándékukat a klubhoz, látva közösségünk önzetlen munkáját, így újabb tagokkal bővült a Somogyi Vadászhölgyek Klubja. Fenyvesi Istvánné, Bartal-Kovács Judit

5 Házunk tájáról 5 Hivatásos vadász osztályülés és továbbképzés Az OMVK SM Területi Szervezete Hivatásos Vadászok Osztálya osztályülését és egyben kötelező szakmai továbbképzését május 26-án tartotta meg. A korábbi évekhez hasonlóan idén is igyekeztünk a hallgatóság részére fontos és aktuális témákat felvonultatni. Az elmúlt években már megszokott arányban jelentek meg a kollégák a továbbképzésen, az idei évben 172 fő regisztrálta magát az eseményen (ez a szám tavaly 167 fő volt). Feltételezem és egyben sajnálatosnak is tartom -, hogy jellemzően mindig ugyanaz az elhivatott kör tartja fontosnak, hogy amúgy a törvény által kötelezővé tett továbbképzésen részt vegyen, ennek pozitív irányú elmozdítására a Kamara megfelelő lépéseket megtételét tervezi. A meghirdetett napirendi pontoknak megfelelően az elmúlt két évben elvégzett tevékenységről készített beszámolóban tájékoztattuk a hivatásos kollégákat a rendészeti továbbképzés főbb tapasztalatairól, a hivatásos vadászok egészségének megőrzését célzó intézkedéseink újabb állomásáról, mely 2014-ben a kedvezményeknek köszönhetően a kardiológiai szűrővizsgálati lehetőséget hozta a hivatásos vadászok számára kézzelfogható közelségbe, valamint tájékoztattuk a hallgatóságot a Hatvanban megtartott Hivatásos Vadászok II. Országos Szakmai Konferenciájának történéseiről is. A hatvani konferencia napirendi pontjai fontos témákat érintettek: A vadászat feltételeinek javítása között. Az OMVK-OMVV előtt álló legfontosabb feladatok. A hivatásos vadász, mint rendészeti feladatokat ellátó személy. Javaslatok a mezőgazdasági vadkárbecslési gyakorlat egységesítésére. Az OMVK programterve a hivatásos vadászok erkölcsi és szakmai megbecsülésének javítására. Végezetül beszámoltunk az idei évben indított és szándékunk szerint folytatásra érdemes megyei ragadozó gyérítési program eredményeiről is. Ezt követően Hercegfalviné Demeter Erzsébet, a SMKH Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály főosztályvezető-helyettese tartott részletes tájékoztatást megyénk vadgazdálkodásával és az ehhez kapcsolódó aktualitásokkal kapcsolatban. Előadásában tájékoztatta a kollégákat az elmúlt vadászati idény hasznosítási tervszámainak teljesüléséről, a trófeabírálati eredményekről. Külön kitért a megyében egyre nagyobb problémát jelentő aranysakál nagyvadállományra gyakorolt hatására, különös tekintettel a dám- és őzállományokra. Érintette az alakuló új vadászati törvény várható változásait, úgy mint a tájegységi gazdálkodás bevezetésének tervét, ezzel együtt a tájegységi fővadász alkalmazásának koncepcióját, a vadászterület kijelölésével kapcsolatos elképzeléseket, valamint a várhatóan 20 évre növelt üzemtervi ciklus lehetőségét is. Előadásában szólt a hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, valamint a kiszabott bírságok okairól is. Pozitívum, hogy az adminisztrációban, társas vadászatok szervezésében az ellenőrzések során egyértelmű javulás mutatkozott. Kemenszky Péter az OMVK SM titkára felszólalásában tájékoztatta a hallgatókat a ben megalakult, a hivatásos vadászok élet- és munkakörülményeinek javítására létrehozott munkabizottság céljairól és eddigi tevékenységéről. A probléma mindenki előtt ismert és nem új keletű. Remény van rá, hogy az elmúlt időszak helyben járása helyett tényleges előre lépés történjen a mindannyiunk számára fontos ügyben. A probléma legalább kettős: egyfelől az aktívan dolgozó hivatásos vadászok munkakörülményeit szükséges javítani és egyfajta életpálya modellt kell felépíteni ahhoz, hogy a vadgazdálkodásunk alapját jelentő hivatásos vadászainktól továbbra is magas szakmai színvonalat tudjunk elvárni, képzett szakembereink ne kényszerüljenek a pálya elhagyására. Ezért is fontos a legalább ekkora problémát jelentő másik feladat végrehajtása, nevezetesen az, hogy hivatásos vadászként valóban csak a főfoglalkozásban a területen dolgozó vadászok kerüljenek foglalkoztatásra, előlük a papíron vadőrként dolgozók a munkahelyet ne vegyék el! Végezetül a hivatásos vadászok érdekében indított egészségmegőrző programunk újabb állomásaként Kiss Anna audiológus, az AMPLIFON HALLÁSKÖZPONT munkatársa tartott előadást a vadászok körében népbetegségnek számító halláskárosodás okairól, hátteréről, valamint a megelőzés fontosságáról és lehetőségeiről. A beszámoló, a hivatásos vadász továbbképzés részletes összefoglalója, valamint az ott elhangzott előadások anyagai elérhetőek a kamara honlapján ( Üdv a vadásznak, tisztelet a vadnak! Dr. Varga Gyula OMVK SM Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztály alelnöke

6 6 Somogyi Vadászok hírlevele Vadászkamara aranyérme Pomázi Ágoston Árpád 2015-ben megyénk egyik legsokoldalúbb kiegyensúlyozott, mindenképpen meghatározó egyénisége érdemelte ki a vadászkamara aranyérme kitüntető elismerést. Pomázi Ágoston Árpád mindannyiunk Gusztija ugyan nem megyénk szülöttje, de a megyénk vadásztársadalma nagyon sokat köszönhet szerteágazó, sokoldalú felkészültségének és tevékenységének. Ő a megtestesült megfontoltság, jószándék és segítőkészség. Kevesünknek adatott meg, hogy szinte egy életen át a vadért, a vadászatért ezen belül is a kynológiáért tehessünk. Pomázi Ágostonban egy ilyen vadásztársat tisztelhetünk. Az Óladi vadász, vadtenyésztő szakmunkás képzőtől, a hódmezővásárhelyi vadgazdálkodási technikus képzőn át, a soproni vadgazda mérnök képzőig ívelt a felkészülés pályája. Amikor mindez már megvolt úgy gondolta, a természetvédelmi szakmérnökség nélkül még nem teljes az elméleti felkészültsége. Ezt a hiányt pótolta a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán 2001-ben. A munkahelyein is az egyre magasabb szintű képzettséggel mindvégig az okszerű vadgazdálkodást és az ebből következő fenntartható vadászatot szolgálta. Hivatásos vadászként élővad telep csoportvezetőjeként, vadászati és vadgazdálkodási szakértőként és mindezt megkoronázandó megyei fővadászként. De volt Ő 200-től 2006-ig vadgazdálkodási főállású egyéni vállalkozó, ami párját ritkítja a maga nemében. Társadalmi tisztségeiben a magyarországi vadászkutyák mentoraként tarthatjuk őt számon. Ennek igazolásául tenyésztési vezető a Magyar Tacskósok Országos Egyesületében, a Retriver Vadászkutya Egyesületben és a Magyarországi Drótszőrű Magyarvizsla Tenyésztők Egyesületében. És nehogy az agrár kimaradjon elnöke a Magyar Agrár Tenyésztő és Hagyományőrző Egyesületnek. Ezen tisztségeiből kiemelkedő amikor 1989-ben ő volt a Magyarországi Vadászkutya Világbajnokság gazdasági igazgatója. Amelyik tevékenységéből mi somogyi vadászok közvetlenül is a legtöbbet profitáljuk az OMVK Somogy Megyei Területi Szervezet Kynológiai Szakbizottságának elnöke. Publikációi és legalább ilyen széleskörűek és szerteágazóak. Társszerzője a Vadásziskola, a KÓD-EX és a Hivatásos Vadászok Kézikönyve című kiadványoknak (86 szakcikket publikált a Nimródtól, a Vadászkutya című folyóiratig bezárólag). Szerzői kiadásban jelentette meg a Nemzeti Kincsünk a Magyar vizsla című hiánypótló szakkönyvet. Előadóként részt vesz megyénk állami vadászvizsgára felkészítő tanfolyamain, mint szakelőadó és ahol valamikor hallgató volt mostanra már oktató a vadgazda mérnök képzésben. Tulajdonosa a Hubertus Kereszt bronz, ezüst és arany fokozatának. Kemenszky Péter

7 Somogyi Vadászok hírlevele 7 A kezdeti bizonytalanságban az idei tavaszi megfigyelés és mintagyűjtés nagyon nehezen indult! Januárban még hiába érdeklődtünk, senki sem tudta, hogy milyen formában és hogy lesz-e egyáltalán szalonka monitoring. Aztán februárban felpörögtek az események, olyannyira, hogy 14-én a szombat este már kint talált bennünket a megfigyelési pontokon. Na, de ne szaladjunk ennyire előre! Az öt éves korábbi monitoring szakasz befejeződött. Most azt a feladatot kaptuk, hogy az aktuális 10 éves üzemtervből hátra lévő két évében 2015 és 2016 tavaszán végezzünk megfigyelést és mintagyűjtést, és mindezen adatok birtokában tudjunk majd derogációval élni a szalonka tavaszi vadászatát illetően. Az a munka, amit az előző időszakban végeztünk, példa értékű. Hatalmas, megcáfolhatatlan adatbázis került a kezünkbe, amellyel egyedülállóan csak mi rendelkezünk. Megyénkben 41 ponton folyt a megfigyelés 12 héten át, és február 15-től április 10-ig a mintagyűjtés. 365 szalonka begyűjtésére kaptunk kvótát, a következő feltételekkel: A testméretek felvétele mellett minden szalonkáról egy adatlapot kellett kitölteni (elejtés helye időpont stb.). Mellékeni kellett a baloldali szárnyat (kifeszítve, kiszárítva) a kor meghatározása miatt, az ivarszerveket (mindkét herét, illetve a petefészket), hogy az elejtéskor azok mennyire voltak aktívak, valamint a mellizomból egy borsónyi szövetmintát, (az úgynevezett genetikai marker vizsgálathoz, ami azt hivatott feltárni, hogy az adott egyed melyik populációból származik hol van a költőterülete.) De miért is lehetett már februárban mintát gyűjteni? Az időjárás az elmúlt években úgy alakult, hogy a tél enyhe, és viszonylag hómentes volt, ezért a szalonkák nem tértek vissza a klasszikus telelő helyeikre, hanem itt maradtak szép számmal a Kárpát-medencében. Meg is kongatták a Nyugat-európai vadászok a vészharangot, hogy nincs szalonka... Nyilván a mintagyűjtések kapcsán választ szeretnénk kapni arra, hogy mennyi szalonka tartózkodott hazánkban, és hogy milyen ivarú egyedek maradtak zömmel itt. Ezen kívül tudni szeretnénk, hogy a szálláscsinálók első hulláma mikor ér hozzánk. (Itt jegyzem meg, hogy a NIMRÓD áprilisi számában a somogyi áttelelő szalonkákról jelent meg egy cikk. Kollmann F.) És milyen volt a tavasz? Erre ma már mindenki tudja a választ, de a szalonkák szempontjából meghatározó volt az időjárás. Átlagos, szélsőségektől mentes, csendes tavaszt tudhatunk magunk mögött, amit igazán az jellemzett, hogy korán köszöntött be. Januárban és februárban bőven hullott csapadék (főleg eső, 113 mm). Ezt egy száraz március és április követte (március 1. és április 10. között, csak 14 mm eső esett), ennek ellenére a szalonkák üde talajt és ebből kifolyólag bő táplálékot találhattak. Hogy alakult a monitoring? Ezt a témát két részre kell osztani Az egyik a vizuális megfigyelés, amit 12 hét minden szombat estéjén végeztünk, a másik fontos feladat a mintagyűjtés, amire 50 nap állt rendelkezésre. A 12 szombat esti megfigyelésnek az a szerepe, hogy mintegy pillanatfelvétel adjon információt a szalonka mozgásáról, intenzitásáról, dinamizmusáról. Kis hazánkban több mint 800 pont adatát dolgozzák fel, ugye ez nem kevés?!! Erről Somogyban, heti bontásban az alábbi táblázat ad képet, amelynek értékelésekor láthatjuk, hogy három szakaszra tagolódik a vonulás (1. sz. táblázat): Szalonka megfigyelés, Somogy tavasz időszak látott (db) felfutó szakasz ,10 fő vonulás szakasza ,00 lecsengő szakasz ,90 összesen ,00 Szalonka monitoring 2015 tavaszán % 1. számú grafikon Szalonka megfigyelés Somogy 2015 tavasz Tehát, 41 ponton 545 szalonka látványát élvezhettük, ez átlagosan 1 pontra 13.3 db szalonka. Valójában ez csupán a statisztika, de nem tükrözi a valóságot, mert: 25 helyen átlagnál kevesebbet, (61 %) illetve 16 ponton az átlagnál többet, (39%) észleltek a madárból Természetesen a fentieken belül is nagy volt az eltérés. Olyan nem volt, hogy ne láttak volna legalább1 szalonkát, de volt olyan pont ahol kimondottan szépen mutatkozott a szalonka (Jákóban 34 db, Szántódón 28 db!). Hogyan alakult a mintavétel? Kezdetben 42 monitoring pontra 365 szalonkát osztott szét a felügyeleti szerv, tényleges mintát és adatot 41 helyről küldtek be. (1 jelentkező kizárásra került az adat- és mintaszolgáltatás elmulasztása miatt). Összesen 246 db hosszú csőrű került kézbe. Ez az engedélyezett menynyiségnek 67,4 %-a, ebből használható minta 228 db volt, (62,5 %) sajnálatosan a használhatatlan minták azok hiányos beküldéséből adódtak, valamint arra a jogosultra voltak visszavezethetőek, akik a monitoring értekezleten nem vettek részt. A darabszám hasonló volt az előző években elejtettekhez, ez átlagosan 5,6 db szalonka (mintagyűjtő hely). Ez esetben is azt tapasztaltuk, hogy: 26 helyen átlag (6 db) alatt gyűjtöttek, (63,4 %), 15 helyen az átlagnál többet gyűjtöttek (36,6 %) 3 monitoring ponton nem sikerült mintát venni, de volt olyan pont is, ahol nem okozott nehézséget a mintavétel, (Gyótán 24db-ot, Nagybarátiban 18 db-ot ejtettek) Kérdés, hogy van-e összefüggés a monitoring estéken látott és a begyűjtött szalonkák adatai között? Statisztikailag igen, de a valóságot nem tükrözik az adatok. Jó példa erre, hogy ott ahol 24 db mintát gyűjtöttek, ott a monitoring napokon összesen csak 5-db-ot észleltek, vagy ott ahol 18 db láttak, viszont nem tudtak szalonkát kézbe venni. Ezek csak kiragadott példák, de több hasonlóval is találkozhattunk. Azt azért leszögezhetjük, hogy a szalonkák megjelenése nagyon korán kezdődött, és igen változó volt a megye egyes részein. Volt olyan hely, ahol nőnapra meg volt az előírt mennyiség, és volt olyan is, ahol az előző években db szalonka begyűjtése nem okozott nehézséget, idén viszont csak 5 db-ot tudtak beküldeni (pedig az egyik leglelkesebb, legodaadóbb szalonkás társunk mindent megtett Somogysimonyiban). Jó mozgásról híreket a megye déli részéről, a Drávasík nagyobb erdősült területeiről kaptunk, erről tanúskodnak a beküldött anyagok is. Az én személyes tapasztalatom (Kollmann F.) szolgáljon tanulságul: amíg az előző években maradéktalanul sikerült a mintát begyűjtenünk, ezzel szemben az idén tavasszal csak 2 db-bal tudtam hozzájárulni a közöshöz, pedig 45 alkalommal álltam és vártam a szalonkákat (38 esetben nem is láttam!!!). Egy dolog az, ami változatlan éppen ezért vonzó és érdekes, hogy a szalonkák még mindig tudnak meglepetéssel szolgálni. Kemenszky Péter, Kollmann Ferenc

8 8 Kynológia A vadászkutya bemutatók margójára Ma már a vadászati kultúra szerves részévé vált szabadtéri vadászati rendezvényeken a solymász, vadászkutyás és a hagyományos ősi fegyverek bemutatója, népszerűsítése. Ezek keretein belül minden résztvevő szeretné magából és eszközeiből a maximumot adni, bemutatni. A közönség érdeklődése is folyamatosan nő, egyre gyakoribb a gyerekes családok részvétele. Ezek figyelembe vételével a bemutatók sem válhatnak sablonossá, nem lehet kizárólag magas színvonalú szakmai bemutató. Törekedni kell az újításokra, elsősorban a gyerekek mind szélesebb körben történő bevonására. Egy-egy produkció külső segítői a merészebb gyerekek számára életre szóló emlék marad egy ragadozó madár kézre röptetése, egy vadászkutyának eldugott tárgy megkerestetése stb. A kevésbé aktív gyerekek, pedig eleinte közvetett szemlélői az eseményeknek, majd előbb-utóbb esély van rá, hogy leküzdik estleges félelmüket és aktivizálódnak. A továbbiakban saját területemről, a vadászkutya bemutatóról ejtek néhány szót. Miért szükséges az ilyen program? Semmi esetre sem azért, hogy cirkuszi mutatványokat láthasson a közönség! Úgy kell az előadást összeállítani, hogy a vadászok és a laikus érdeklődők is egyaránt megtalálják szórakozásukat, illetve képet kapjanak a vadászkutyák munkájáról, szükségességükről a vadgazdálkodásban és a vadászatokon. Ehhez mindenképp szükség van több fajta, nem feltétlen azonos képzettségi fokon dolgozó kutyára, megfelelő elhivatottságú kutyavezetőre, minden történésre jól reagáló kommentátorra és nem utolsó sorban megfelelő technikára (hangosítás), az adott bemutatóhoz terület, egyéb a kutya tanításához és a bemutatóhoz elengedhetetlen eszközökre. A bemutatók célja a szórakoztatva tanítás, ismeretterjesztés. A fajtabemutatón az egyes fajták kialakulásának rövid történeti ismertetésére, vadászati alkalmazási területük bemutatására kerül sor. Ezt követi a vadászathoz elengedhetetlen fegyelmezési gyakorlatok végzése, majd a fajta függő vadászati Közömbösségi feladat Fajtabemutató Vadásznap május elvárások bemutatása. Soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a környezeti tényezők egyes egyedekre más-más hatással vannak (hangos zene, folyamatos mozgásban lévő tömeg, kondérokban készülő finom ételek illata, stb.). Ezek mind gyengíthetik a munkára koncentrálást, sok esetben hibázás kiváltó oka lehet. Ilyenkor természetesen a vezetőnek kell észnél lenni és rávezetni a kutyát a helyes megoldásra, minden negatív ráhatástól mentesen. A kommentátor feladata a szituáció elmagyarázása, a hiba okainak feltárása és korrigálás lehetőségének elmagyarázása, miközben a kutyával igyekszik vezetője a szabályos végrehajtást elérni. A vezető a hibákat ne saját kudarcának élje meg, főkép ne veszítse el kutyájával szembe a türelmét. Mindig maradjon türelmes és következetes. A fiatal, még tanítás alatt álló kutyák esetében különösen fontos megőrizni a nyugalmat, ezzel is erősítve kettőjük közötti bizalmat. Az egyes feladatok kapcsán az általános iskoláskorú gyerekek bevonásával színesíteni lehet a bemutatót. A továbbiakban felmerülhet a kérdés, hogy mik azok az elvárások a vadászaton, amik a bemutatók tárgyát is képezhetik? A fegyelem mindenek előtt, tehát a lábnál követés, ültetés, fektetés, helyben maradás, egymás iránti közömbösség és természetesen a behívás. Mindezeket a feladatokat csoportosan kell bemutatni, a résztvevő kutyáknak soha sem szabad egymásra figyelni. Minden idegszálukkal a vezetőjükre és a feladatra koncentrálást kell előtérbe helyezni! Ezt követően bemutatható a légszimatos keresés, amikor az eldugott apport tárgyakat egyenként keresik meg a kutyák. Itt érdemes a gyerekeket bevonni. Szeretnek versenyezni, ki tudja úgy eldugni az apportot, hogy a kutyák ne tudják megtalálni. Természetesen ők nem sejtik, hogy a kutyák szaglását nem lehet becsapni. A megtalált tárgyat, vagy vadat a vezetőhöz viszik, ülve tartják, amíg az ereszd parancsot megkapják. Ez a gyakorlat a vadászaton lényeges, mivel a vadász nem mindig ér rá elvenni a vadat, ha azt nem tartja türelmesen a vadászkutya, pláne ha sebzett vadról van szó és kiköpi, a vad elmenekülne a kutya, utána szalad és megismétli az előzőeket, mert játéknak tekinti a szituációt. Helyes tanítással ez teljes mértékben kiküszöbölhető. Rendkívül fontos a lövést követően találatot kapott vad esésére történő reakció. Ilyenkor minden kutyának helyben kell maradni, csak az mehet a vadért, amelyik erre parancsot kap! Sajnos a vadászatokon sokszor nem ez tapasztalható. A szélrózsa minden irányából érkeznek a zsákmányra éhes egyébként fegyelmezetlen ebek és érvényesítik az erősebb kutya elvét. Ez a gyakorlat szokott a bemutatók fénypontja lenni. A jól képzettség fokmérője. A vadászaton fontos, a bemutatón látványos az ún. vonszalék munka. Ennek lényege a talajon hátrahagyott szagnyom követése, így a sebzett apróvad megkeresése, terítékre hozása. Látványos feladat a cserjére, fára eső és ott felakadó szárnyas lőtt vad légszimatos megkeresése és mivel a kutya nem fér hozzá, annak jelzése. Ezt a vizsla a fa alatt ülve, csaholással hozza vezetője tudtára és kéri a segítségét. Amennyiben a bemutató területén víz is rendelkezésre áll, úgy a sebzett vízi vad keresése is bemutatható. Itt a vízen hátrahagyott nyomot spúrt fogja a képzett kutya követni és a récét megtalálva, terítékre hozni. Vérebek, vagy egyéb sebzett nagyvad követésére alkalmas vadászkutyák csapa munkája is bemutatható. Itt a csapakövetés, a vezetéken való viselkedést, illetve a megtalált vadnál történő magatartást kell bemutatni. A bemutató kapcsán sok múlik a kommentátor és a rendelkezésre álló hangosítás milyenségén. A bemutató minden mozzanatát a közönség számára érthetően, jól hallhatóan kell tolmácsolni. Mellőzni kell a speciális szakkifejezéseket, vagy azok jelentését el kell magyarázni. Minden feladat végzésekor rá kell világítani, hogy mit, miért kell csinálni, az esetleges hibák is indokolandók. Tehát együtt kell lenni gondolatban a kutyavezetővel és a kutyával. A hibák elemzésénél soha nem szabad sértően, vagy félreérthető módon véleményt mondani. A kritika mindig legyen építő, megmagyarázó rávilágítva a még képzés alatt álló, esetleg fiatal tanonc érthető viselkedésére úgy, hogy azt a közönség is megértse. A szöveg legyen mindenki számára érthető, ezért nagyon fontos a hangosítás. Kellemetlen ami egyébként előfordul, hogy csődöt mond a technika, és a közönség csupán sejti, hogy mit mondhat a láthatóan kínlódó, lassan berekedő kommentátor. Ez kellemetlen, mert mindenki rossz szájízzel kénytelen a bemutató végén távozni! Ezzel a kis írással próbáltam érzékeltetni a bemutatókkal járó felkészülés és az előadás nem kis felelősségét és azt a munkát, amit a résztvevők önzetlenül végeznek. Köszönet érte, minden szereplőnek. Pomázi Ágoston kynológus, rovatvezető

9 Íjászat 9 A vadászati törvény módosítása, egyre aktuálisabb téma. Valamiért még mindig úgy gondolom, hogy most van értelme javaslatokat tenni, amikor még nem alakult ki a törvénytervezet végleges formája, mint jó magyar szokás szerint utólag elmondani mi miért rossz. A Magyar Vadászíjász Egyesület számos javaslattal segíti a törvényalkotó munkáját. Ezek közül az egyik legjelentősebb, ami nem is csak a szűken vett vadászíjászokat érinti, hogy a törvény tegye lehetővé 15 éves kortól az íjas vadászatot. Erről a javaslatról már egy korábbi cikkben írtam, de úgy gondolom, hogy érdemes kicsit jobban körüljárni a javaslatot. Ma a vadászvizsga ugyan 17 éves kortól letehető, de fegyvertartási engedélyt csak 18 éves kortól kapható, nagyon helyesen. Nézzük, mi lenne, ha a szükséges vizsgák letétele után már 15 évesen lehetne íjjal vadászni? Kell attól tartani, hogy íjjal vadászó ifjú titánok rászabadulva erdőre, mezőre halomra lövik a vadat? Egyértelműen nem, egy rutinos, kiváló vadászíjász zsákmánylistája meg sem közelíti egy közepes lőfegyveres vadászét, nemhogy egy kezdőé. Ugyanis az a fránya max m-es lőtáv valóban a vad érzékszervei által maga köré vont védőzónán belül van. Mikor a vadász e zónán belül tartózkodik, a vad lényegesen előnyösebb helyzetben van, mint a vadász. Ezzel el is érkeztünk az egész törvényjavaslat lényegéhez. Mi kell ahhoz, hogy egy vadászíjász sikeres legyen? Elsősorban türelem. Egy türelmetlen mozdulat akár az utolsó pillanatban is a vad elugrásához vezet. Minden vadászíjásznak vannak ilyen történetei. Másodsorban a lőfegyveres vadászathoz szükségesnél lényegesen jobb vadismeret. Ahhoz, hogy vadász ilyen közelről eredményes lehessen elengedhetetlen a vad faji sajátosságainak, szokásainak pontos ismerte. Harmadsorban szükséges a természet, a vad iránti alázat. Lehet a vadászíjásznak bármekkora az egója, az egónak a vad nem fog megállni. A fent felsoroltak közül melyik válik kárára egy ifjú vadásznak? A kezdő vadásznak is lényegesen könnyebb a vadat méterről elbírálni, mint méterről. Miután egy üzemkész vadásznyílvessző Ft egy vadászíjász mindig kétszer meggondolja, mikor engedje útjára, mert nagyon könnyen el tud tűnni az aljnövényzet sűrűjében, vagy követ találva törik, reped végleg használhatatlanná válva. Azt gondolom, ha az ifjú vadászban még jobban rögződik, hogy mindig gondolja, át mielőtt lő, az lőfegyver használatakor sem fog hátrányára válni. Kezdjünk íjjal vadászni! Fotóillusztráció Még mindig a teljesség igénye nélkül, csak a legfontosabb érveket felsorakoztatva próbáltam igazolni, miért gondoljuk úgy, hogy hasznos, és előremutató lenne, ha 15 éves kortól lehetne legálisan íjjal vadászni. Azok a fiatal emberek, akikben anynyira dobol a vadászvér, hogy a három évet sem szeretnék kivárni, míg lőfegyverrel vadászhatnak, ez alatt a három év alatt olyan tudást, tapasztalatot, és élményeket szerezhetnek, ami lőfegyveres vadászként is javukra fog válni. Harnos Tibor, rovatvezető Folytatódik a Vadgazdálkodási igazgatási szakmérnökök és szakirányítók képzése Sopronban Szeptemberben ismét, immár ötödik alkalommal kezdődik meg a levelező rendszerű, három szemeszteren keresztül tartó, felsőfokú vadgazdálkodási végzettséget adó Vadgazdálkodási igazgatási szakmérnökök és szakirányítók normál és mesterszintű képzése Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán. A jelentkezés feltétele bármely képzési területen legalább alapképzésben (BSc., régebben főiskolai szintű képzésben) szerzett végzettség. Jelentkezni az Erdőmérnöki Kar Dékáni Hivatalában lehet (9400, Sopron Ady E. u. 5.), további információk és jelentkezési lap: Telefon: 06 99/ , 06 30/

10 10 Házunk tájáról Az ország legöregebb vadásztársasága Alapításának 70. évfordulóját ünnepelte a Kisbárapáti Béke Vadásztársaság június 20-án Királyréten, a vadászterülete szívében. Az érkező vendégek a vadászház falán eredeti állapotában csodálkozhattak rá az alapító okiratra amelyet a dátum tanúsága szerint július 27-én állítottak ki, és amely szerint a vadásztársaságot ugyanezen a néven egykor helybéli vadászok alapították. Természetesen az okirat mellett az Országos Magyar Vadászati Védegylet díszoklevele is megtekinthető volt, amelyet a társaság az ország legöregebb működő vadásztársaságaként Berend Ferenctől, a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének elnökétől vehetett át a májusi, Szőcsénypusztán rendezett Somogy megyei vadásznapon. Tíz óra magasságában felharsantak a Vadászkamara Kürtegyüttes parforce és középkürtjei, és a vadászhimnusz dallamai töltötték be a festői erdei tisztást. Farkas Ferenc a vadásztársaság elnöke köszöntőjében felvázolta az egyesület elmúlt 70 esztendejét, kitérve annak vadgazdálkodási érdemeire, és név szerint méltatva annak korábbi vezetőit. Kitért az egyesület történetének fő mérföldköveire is, nem tagadva, hogy nemegyszer rögösek voltak az elmúlt hét évtized útjai. Kemenszky Péter a Kamara titkára ünnepi beszédében kiemelkedően fontosnak tartotta a megemlékezést és az ünnepséget, rámutatva, hogy a 21. század vadászai között is akadnak még szép számmal igaz vadászok, akik nem feledik az elődeiktől rájuk hagyott örökségét. Kiemelte, hogy a 70 év számos megvívott csatáját követően a Kisbárapáti Béke Vadásztársaság mégiscsak háborút nyert, hiszen létezik, működik, és példásan vadgazdálkodik. Berend Ferenc a Szövetség elnöke üdvözölte a Berend Ferenc, Kemenszky Péter, Witzmann Mihály és Farkas Ferenc az ünnepségen megjelenteket, gratulált a rendezőknek a jeles esemény kapcsán, majd személyes konzekvenciájával mivel ő maga is az alapítás évében született érzékeltette az elmúlt hetven év történelmi és vadászati történéseit. A lövészverseny díjait Keczeli Zoltán adta át Végül Witzmann Mihály, a térség országgyűlési képviselője szólt az egybegyűltekhez, rámutatva, hogy a kis helyi közösségek összekovácsoló ereje 70 éven át egyben tud tartani embereket, és maradandót tud alkotni a jövő generációi számára. Az ünnepélyes megemlékezést a Vadászkamara Kürtegyüttes színvonalas ünnepi műsora zárta, méltó keretbe foglalva mindazt, amit a szervezők és a felszólalók fontosnak tartottak kiemelni egy ilyen jeles esemény kapcsán. A hivatalos programot a Diósi zenekar által szolgáltatott térzene, grillterasz és vadgasztronómiai magasiskola követték, a kulturális programokba a gyermekek is megtalálták a kedvükre való elfoglaltságot. Mindeközben a szomszédos vadföldön kialakított lőtéren házi lövészverseny folyt Keczeli Zoltán, többszörös Európa bajnok futóvadlövő, a magyar olimpiai csapat hivatalos szakedzőjének felügyelete alatt korongvadászat és bukócél versenyszámokban. A megyei vadászati érdekképviseletek nevében gratulálunk a rendezvényt szervezőknek és támogatóiknak. Az általuk megvalósított ünnepi megemlékezés méltó, követendő példa kellene hogy legyen minden, hasonló értékeket képviselő társaság számára. Isten éltesse a 70 éves Kisbárapáti Béke Vadásztársaságot! Kemenszky Péter

11 Hirdetés 11 VADÁSZTANFOLYAM 18 év alatti, még tanulói jogviszonnyal rendelkezők 50%-os diákkedvezményben részesülnek! INDUL! Eng. szám: 04.3/1759-9/2014. MK. eng.: A Somogy Megyei Vadászok Szövetsége szervezésében vadászvizsgára felkészítő tanfolyam indul három helyszínnel, párhuzamosan: Barcs-Középrigócon szeptember 15-én, Kaposváron szeptember 22-én, Siófok-Balatonszabadiban szeptember 25-én. A tanfolyam Állami Vadászvizsgával és pszichológiai alkalmassági vizsgával zárul. A 100 órás tanfolyam elméleti és gyakorlati foglalkozásokból áll. Elméleti foglalkozás (időtartam: 70 óra, 80 %-ban kötelező részvétellel): Témakörök: a vadászat gyakorlásának személyi és tárgy feltételei, fegyverismeret, ballisztika, vadászlőfegyver biztonságos kezelése, balesetvédelem, lőtt sérülések ellátása, elsősegélynyújtás, vadbetegségek, lőtt vad kezelése, felhasználása, kezelés higiéniája, vadászható emlős és madárfajok, védett fajok, vadászati módok, eszközök, vadászkutyák, a természetvédelem jogi rendelkezései, gyakorlati feladatai, vadászati hagyományok, vadászati kultúra, vadgazdálkodás, vadgazdálkodási berendezések, trófeabírálat, a vadászati igazgatás rendszere, a vadászati jog legfontosabb rendelkezései, jogszabálysértések szankciói. Gyakorlati foglalkozás (időtartam: 30 óra, 100 %-ban kötelező részvétellel): elsősegélynyújtás, gyakorlati lővizsga előtti kötelező lőgyakorlat, vadászterületen vadgazdálkodási és vadászati berendezések komplex bemutatója, vadászati módok modellezett bemutatása. A tanfolyammal kapcsolatban érdeklődni, illetve jelentkezni a sm.vad.szov@gmail.com e- mail címen, vagy a 82/ es telefonszámon lehet! A SOMOGY MEGYEI VADÁSZKAMARA és a Somogy Megyei vadászok Szövetsége LAPJA Felelős kiadó: OMVK SM TERületi SZERVezete; Tel./fax: 06 82/ , 82/ , vadaszkamara.somogy@gmail.com, Felelős szerkesztő: Kemenszky Péter titkár A szerkesztőbizottság tagjai: Pomázi Ágoston (kynológia), Harnos Tibor (íjászat) Nyomtatás: Corvina Nyomda Kft., 7400 Kaposvár, Raktár u. 23. Nyomtatás időpontja: július 7. Sajtótermék ISSN száma: 91/ISSN/2011

12 12 Somogyi Vadászok hírlevele HILUX: A LEGNÉPSZERŰBB PICK-UP * NINCS ELŐTTED AKADÁLY Különleges TOYOTA 4X4 ajánlatok Az Országos Magyar Vadászkamara és a Toyota Motor Hungary között stratégiai együttműködés született. Ennek eredményeképpen 2015-ben minden vadászkamarai tagunk egyedi kedvezményre jogosult a Magyarországon már 5. éve piacvezető pick-up, a Toyota Hilux, valamint a RAV4 és Land Cruiser modellek vásárlása esetén. Koto Autóház 7400 Kaposvár, Dombóvári út 9. Telefon: Nagykanizsa, Postakert u. 4. Telefon: A Hilux kombinált üzemanyag-fogyasztása (l/100 km): 7, 3-8, 6 kombinált CO 2 kibocsátása (g/km): További részletekért keresse fel hivatalos Toyota márkakereskedéseinket vagy a oldalt. A képen látható gépkocsi illusztráció, és nem azonos a és évi Hilux modellváltozattal. *A 2010., 2011., és évi magyarországi kishaszongépjármű eladások (Pick-up szegmens) alapján. Forrás: Datahouse Kft. Ajánlatunk nem teljes körű, a részletekről érdeklődjön hivatalos márkakereskedéseinkben.