AZ ÖNKORMÁNYZATI SPORTFINANSZÍROZÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÖNKORMÁNYZATI SPORTFINANSZÍROZÁS"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaság diplomácia szakirány AZ ÖNKORMÁNYZATI SPORTFINANSZÍROZÁS SZÉKESFEHÉRVÉR MJV GYAKORLATÁNAK ELEMZÉSE ALAPJÁN Készítette: Sárközi Bettina Dalma Budapest

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Sport; sport, mint üzlet A sport definíciója A sport meghatározása A sport kialakulása A sport terjedése Sportok főbb típusai A sport, mint üzlet Sportipar, sportgazdaság Sportgazdaság számokban Székesfehérvár, mint sport város Városi sportlehetőségek Sikersportok Versenysportok, sportegyesületek Tömegsportok, rendszeres testmozgás Diáksport, Iskolai sport Székesfehérvári sportinfrastruktúra Sportfinanszírozás Sportfinanszírozás definíciója A sporttevékenységek finanszírozása Magán finanszírozás Közösségi finanszírozás Sportszervezetk finanszírozása Szponzoráció Szponzoráció meghatározása Válság hatása a szponzorációra Központi sportfinanszírozás hazánkban Hazai sportfinanszírozás problematikája Sportolók központi támogatása Sportinfrastruktúra központi finanszírozása Sportszövetségek, egyesületek finanszírozása Sportesemények támogatása

3 Központi sportfinanszírozás számokban A hazai finanszírozás lehetséges új útjai Székesfehérvár gazdálkodása, sportfinanszírozási képessége Az Önkormányzat gazdálkodásának bemutatása Székesfehérvár gazdasági helye Székesfehérvár költségvetése Székesfehérvár es költségvetéseinek összevetése Az Önkormányzat sportfinanszírozása Önkormányzat sportpolitikája Önkormányzat sportfinanszírozásának szerkezete Székesfehérvár sportfinanszírozása es sporttámogatások összevetése Székesfehérvár finanszírozásának összevetése más településsel Székesfehérvár és Budapest XIII. kerületének összehasonlítása Összegzés Ábrajegyzék Táblajegyzék Irodalomjegyzék Mellékletek

4 1. Bevezetés Dolgozatomban a központi állami- és önkormányzati sportfinanszírozás valamint a sportfinanszírozás egyéb lehetőségeinek rövid bemutatása mellett igyekszem elemezni Székesfehérvár Megyei Jogú Város önkormányzati sportfinanszírozásának szerkezetét és fontosabb számadatait, összevetve az ott működő rendszert Budapest XIII. kerületi önkormányzatának sportfinanszírozási struktúrájával. Bemutatva az önkormányzati finanszírozás hiányosságait, az átláthatóság és egységes koncepció hiányát vagy meglétét. Célom, hogy bemutassam, bár soktípusú és több csatornán keresztül érkező támogatáshoz juthatnak mind a létesítmények, mind a sporttevékenységet végző egyesületek, ma a sportfinanszírozásnak nincsen egy egységes kerete. A sport finanszírozását célzó támogatások, kifizetések nincsenek összegezve, nehéz róluk egységes képet kapni. Így bár Székesfehérváron számos területen zajlik kiemelkedő sporttevékenység, nehéz a magas színvonalú sporttevékenység kialakítása. A Székesfehérvári Önkormányzat elemzésekor összevetem továbbá a támogatások mértékének alakulását 2006 és 2009 között, ezzel bemutatva, milyen irányba mozdult el a sportfinanszírozás struktúrája és a kiadásait csökkenteni kényszerülő önkormányzat, hogyan igyekszik fenntartani a városban kialakított aktív és sikeresnek nevezhető sportéletet. 5

5 2. Sport; sport, mint üzlet 2.1. A sport definíciója A sport kifejezést nagyon nehéz egyértelműen meghatározni. Minden kultúra, nemzet vagy korszak más és más tartalommal töltheti meg. Mindenki más tevékenységeket sorol a sporttevékenység kategóriába attól függően, hogy milyen személyes tartalommal töltik meg a kifejezést. Így lehet, hogy van, aki a szellemi sportokat (pl.:sakk, póker) nem sorolná ide, hiszen végzése közben nem kerül sor konkrét fizikai erőkifejtésre vagy esetleg a szabadidős tevékenységekből kialakult versenysportokat (pl.:darts, társastánc) nem tartja sportértékűnek mivel azok inkább hobbi jellegűek. A sportolni vágyók egyre több tevékenység közül választhatnak. Sokféle sport létezik, amelyek mind jelentősen hatnak az emberek érdeklődésére, időbeosztására és pénztárcájára, akár sportolóként, akár nézőként élvezik. Folyamatosan jelennek meg az újabbnál újabb sportok (pl.:vízihoki) melyek nevét hallván gyakran a sportág jellegére is nehezen következtethetünk. Ez alatt a már ismertek átalakulnak (RSG-ből RG), hogy nem csak nevükben, de követelményeikben és teljesítményben is megújítsák önmagukat. A sportágak átalakulása, szabadidős tevékenységek sportágként történő gyakorlása és szellemi tevékenységek sportkategóriákba sorolása, folyamatosan tágítja a sport kifejezés jelentéstartalmát A sport meghatározása A sport kifejezés meghatározására sokan tettek kísérletet, az egyes definíciókban találhatunk azonosságokat és eltéréseket egyaránt. Társadalmi szempontból megközelítve a sport és a testnevelés társadalmi jelenség, kultúránk szerves része, mely sajátos funkciókat tölt be társadalmunkban és így kapcsolódik a társadalom egészéhez annak különböző elemeihez, jelenségeihez, mindemellett viszonylagos önállósággal bír. A funkciók és a 6

6 működési autonómia alakulása gazdasági, politikai, társadalmi változásoknak alávetettek tehát történetileg változnak.1 Amennyiben a fizikai erőkifejtés, a folyamatos testmozgás irányából igyekezzük meghatározni, a sport meghatározott célú mindennapos tevékenység a hétköznapitól különböző környezetben, melynek célja lehet szórakozás, készségek fejlesztése, versengés vagy valamilyen eredmény elérése. A legtöbb definíció bár más megfogalmazásban vagy kiegészítve a gondolatmenetet, ezeket a lényegi elemeket tartalmazzák. A sport angol eredetű szó. Jelentése: játék, szórakozás. Ma már világszerte elterjedt és tulajdonképpen felölel minden olyan felüdülést célzó fizikai vagy szellemi időtöltést, amely meghatározott szabályok szerint, versengésszerűen zajlik. Maga a sport kifejezés csak az újkorban terjedt el és széleskörű népszerűségét a modern sportmozgalom kialakulásának köszönheti.2 Emellett találkozhatunk hivatalos meghatározásokkal is előtt meghatározott szabályok, időtöltés vagy versenyszerűen végzett testgyakorlat fedte a sport fogalmát nemzetközileg is elfogadottan. Az Európai Sport Charta 2. cikkelye (1997) szerint olyan fizikai tevékenység, mely szervezett formában, fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy versenyeken történő eredmények elérése céljából. Az Európa Tanács értelmezésében fizikai aktivitás, alkalmi vagy rendszeres, mely a fizikai állóképesség és mentális jóllét kifejezését vagy fejlesztését szolgálja, szociális kapcsolatok létrehozását vagy eredmények elérését célozza. Magyarországon a évi CXLV. Törvény a sportról tartalmazza az irányadó értelmezést, mely szerint a sport meghatározott szabályok szerint, szabadidő eltöltéseként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, illetve szellemi gyakorlat, alkalmi vagy szervezett formában, fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja. Sportágnak pedig azon sporttevékenységeket nevezzük, melynek célul kitűzött sportteljesítmény elérését azonos játékszabályok alapján gyakorolják. A sportág előírásai biztosítják az adott sportág biztonságos gyakorlását, a fair play szellemének megóvását. 1 2 Erdősi Zoltán: Sport és Szervezetei (NUPI tanulmány) Németh Csaba: A sport története dióhéjban, Változó Világ 10., A tudás napja, IX.évfolyam, dec.2 7

7 A sport kialakulása A sport feltehetőleg egyidős az emberiséggel, és lehetőséget nyújtott tanulásra és fejlődésre. Kezdetekben sporttevékenységnek számított a futás, önvédelem, hajítás, ez később kiegészült az íj használatával, később a letelepedett pásztornépek körében a lovaglással is bővült a sporttevékenységek köre, a földművelők között pedig az emberember elleni küzdelem szerepe növekedett. Mivel az ember ellenfele a másik éhes ember lett a küzdősportok (ökölvívás, birkózás) alapjai ekkor alakultak ki, az első csónakok megjelenésével pedig az evezés. Az ókor háborúkkal tűzdelt időszakában a testi erő kifejezetten fontossá vált a harcosok és uralkodók körében, így a mozgás még hangsúlyosabbá vált. Ezzel egy időben a vívás is kialakult. A könnyű lóvontatású harci kocsi megjelenésével a lovas- és kocsiversenyek is bekerültek a sportok körébe. Az ókori Egyiptomban a táncolásnak is komoly hagyománya volt, Indiában kialakult a jóga, Kínában pedig, a labdajátékok kezdetleges formái. A mai világ sporttevékenységeit az ókori görögöktől származtathatjuk, kialakult a hellén testnevelési rendszer, az antik gimnasztika. Megjelentek a sporttevékenységre oktató központok (gümnaszion), és a felkészülést mérő versenyküzdelmek, melyből kialakult az ókori olimpia. A római uralom alatt a katonai játékok lettek népszerűek, a testedzés továbbra is fontos szerepet töltött be. A kereszténység kialakulásával a sportolás több évszázadra háttérbe szorult. A háborúk miatt a mozgás főként a lovaglásra, íjászatra és vívásra koncentrálódott, míg a háborúk között lovagi játékokat rendeztek. A reneszánszban átértékelődött a mozgás szerepe, a gyermekek fizikai felkészítése is szerepet kapott. A városi polgárok labdaházakba jártak, télen korcsolyáztak, Franciaországban és Olaszországban közkedvelt volt a vívás, ekkor kezdődtek meg a sportfogadások is A sport terjedése Az urbanizáció és az ipari fejlődés a szabadidő növekedését vonták maguk után, így a sport, mint szórakozási lehetőség vagy mint tevékenység egyre jelentősebbé vált, ezzel meggyorsítva társadalmi intézményesülésének folyamatát. A sport egyre inkább a mindennapi élet részévé vált, minden országban kialakultak a divatsportágak épp úgy, ahogy a különböző társadalmi rétegek által preferált sportok is elkülönültek. A felkészültséget mérő versenyek száma sokasodott, a nemzetközi megmérettetések is 8

8 gyakorivá váltak, újra népszerű lett a sportesemények látogatása 3. Az 1800-as évek végén 1900-as évek elején kezdték kialakítani a nemzetközi sportszövetségeket és a hivatalosan elfogadott szabályokat (1908:megalakult a FIFA). Az első újkori Olimpia rendezésére 1896-ban Görögországban került sor. Napjaink egyik legnépszerűbb sportágában, a futballban, pedig 1930-ban rendeztek először világbajnokságot. Mivel folyamatosan nőtt a testgyakorlással foglalkozók száma egyre élesebben elkülöníthetőek lettek a sporttal való foglalkozás különböző szintjei. Napjainkban a fejlett országok sportéletében ezért ötvöződik a lakossági és versenysport. Elmondhatjuk azt is, hogy a társadalmi célok megfeleltethetőek a sport egyes szféráinak. Így a rekreációs, szabadidős sport a népegészség, esélyegyenlőség, család és közösség valamint produktivitás célokhoz kapcsolható, a versenysport a nemzeti büszkeséghez és esélyegyenlőséghez, az iskolai és diáksport pedig a népegészség és család és közösség társadalmi célnak feleltethető meg4. A sportolás, mint szabadidős tevékenység további terjedését segítette, az 1975-ös Európai Sport for All Egyezmény, melynek esetében az aláíró tagországok kormányai kötelezőjelleggel vállalják, hogy a sporttevékenységek végzéséhez mindenkinek jogot biztosítanak. Az Európai Unió pedig 1992-ben adta ki az Európai Sport Charta-t, melynek 1. cikke kimondja, hogy minden egyén számára lehetővé kell tenni a sportolást és védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait, az 5. cikk pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a fiatalokat ösztönözni kell a sportolásra Sportok főbb típusai A sporttevékenységeket számos különböző szempont alapján oszthatjuk csoportokba, figyelembe véve a tevékenység intenzitását és gyakoriságát, a sport célját, társadalmi szerepét a sportág legfőbb jellemvonásait. Attól függően, hogy milyen szerepet tölt be a sport a társadalomban, megkülönböztethetünk ifjúsági-, felnőtt-, gyógyító- és versenysportot6. Az ifjúsági- és a 3 Magyarország a XX. században (A sportágak iránti érdeklődés változásai a századfordulón) Babits Kiadó, Szekszárd, , szerkesztette Kollega Tarsoly István 4 Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia Dóczi Tamás: Az Európai Unió és a Sport- Az Európa Tanács Sportvonatkozású szabályai 6 Erdősi Zoltán:Sport és szervezetei (NUPI tanulmány) 9

9 felnőttek sportja prevenció és rekreáció szempontjából fontosak, melynek célja a felfrissülés, a munkavégző képesség helyreállítása. A gyógyító sport feladata a rehabilitáció a versenysport pedig üzlet. Egy másik rendszerezést alkalmazva, de továbbra is a sporttevékenység jellegét figyelembe véve az iskolai és diáksport, az élsport, a tömegsport- és szabadidős sport valamint a fogyatékosok sportja kategóriákat különböztethetjük meg. Az iskolai és diáksport az oktatásban résztvevő gyermekek iskola által koordinált sporttevékenységeit foglalja magában, a szabadidős sport kategóriába tartoznak a hobbiból, rendszeresen vagy alkalmanként végzett sporttevékenységek. A versenysport keretei magába foglalják nem csak az élsportot, de az utánpótlás nevelést is, míg a fogyatékosok sportja a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket és nagyothalló sportolók által végzett mind rekreációs-, szabadidős- mind versenysport tevékenységet felöleli7. Természetesen ez a felosztás több alkategóriával tovább bővíthető, mint az idősek sportja, a munkahelyi sport vagy a szünidei sport. Amennyiben a sportág jellemzőit tekintjük mérvadónak a sportok osztályozhatók versenyzés, ellenfél és teljesítmény szempontjából. Az első csoportosítás alapján megkülönböztethetünk emberi tevékenységeket (úszás, futás), emberi erővel hajtott eszközöket használó sportokat (kajakozás, kerékpározás) valamint külső erőt alkalmazókat (vitorlázás, autóversenyzés). Ellenfél szempontjából vannak küzdősportok (boksz, vívás), csapatsportok (futball, jégkorong) valamint pályán bonyolított sportok (korcsolya, tenisz). Teljesítmény szempontjából beszélhetünk célzást követelő sportról (golf, lövészet), a hangsúlyt a megjelenítésre fektető sportról (RSG, műkorcsolya) és főként erőt alkalmazó sportokról (súlylökés, súlyemelés) A sport, mint üzlet Napjainkra a professzionális sport végleg eltávolodott a játékos, kellemes, örömszerzést célzó mozgástól, nem szabadidős tevékenység, hanem jövedelmező munka. A játékosok, edzők és egyesületek elsősorban megélni akarnak a sportból. Céljuk 7 Neulinger Ágnes: Társas környezet és sportfogyasztás (2007) 10

10 hozzájutni a győzteseknek járó anyagi lehetőségekhez és teljesíteni támogatóik követeléseit Sportipar, sportgazdaság A sport napjainkra a szórakoztató iparág fontos részévé vált. A sport olyan jól jövedelmező iparág, amelyben szabadidejükben emberek milliói vesznek részt és éppen ezért egyre inkább vonzza a vállalatokat, befektetőket. Számos tényező van, amely a sport üzletté válását elősegítette. A sport, az idegenforgalom részévé válva, fontos tényezőként jelent meg a turizmus területén, a hivatásos versenyrendszer és sport szétfeszítette a nonprofit jellegű, hagyományos intézményi kereteket, a profi, pénzdíjas versenyeken rengeteg a lehetőség mind a sportolók számára, mind a szponzoroknak, szervezőknek. A sportesemények sportlétesítmények szervezésében építése elsődlegesen jövedelmező jelent meg tőkebefektetéssé a vált, profit a elvárás, a megerősödött sportszponzorálási üzletág, mint az egyik legmegtérülőbb marketingkommunikációs eszköz9. A sportipar szabadidős piacának erőteljes fejlődésében két tényező játszott fontos szerepet a megnövekedett szabadidő és az életmódváltozásból adódó megnövekedett kereslet a szabadidős sportolási lehetőségek iránt. Ezzel bővülő piacot teremtve a sportszolgáltató, sportszergyártó és sportturizmusban érdekelt vállalkozások számára. Itt a sportoló a fogyasztó szerepét tölti be közgazdasági értelemben. A csere tárgya maga a sportolás, pályadíj, felszerelés. A sportipar látványsport részpiaca pedig napjainkra a szórakoztatóipar húzóágazata lett10. Itt a sportoló, mint munkaerő jelenik meg, a csere tárgya pedig a sportrendezvény, mint látványosság. A sporteseményeket jelentős számban látogatják, de a televízió hatására nézők milliói láthatják a közvetítéseket. Éppen ezt kihasználva a vállaltok szponzorként jelennek meg egy-egy sportoló, klub vagy sportrendezvény támogatójaként, jelentős tőkét vonzva az iparágba. Ezen sportágak esetén állíthatjuk, hogy csekély az állami támogatás mértéke, de az adott sportág komoly adófizetőnek számít az országban. 8 Tamás Tibor: Homo ludens-e a sportoló (Replika 29. szám 1998) Váczi János, Berkes Péter: Az állami sportfinanszírozás új útjai, Magyar Sporttudományi Szemle 10. évf, András Krisztina: Sport és az üzlet kapcsolata-elméleti alapok 34. sz. Műhelytanulmány

11 A sport gazdasági jelentőségének megnövekedése megteremtette a sport gazdasági elemzésének igényét. A sportgazdaság a sport javak és szolgáltatások előállításában, azok cseréjében és fogyasztásukban felmerülő döntési alternatívákkal, és a döntések megvalósításának társadalmi környezetével és következményeivel foglalkozik. A sportpiac, bár két jól elkülöníthető részpiacra bomlik (professzionális és rekreációs), sok szálon kapcsolódik egymáshoz. Ezért annak ellenére, hogy a sporttermék jellege, a sportpiac szereplőinek kiléte, viselkedésük mozgatórugói különbségeket mutatnak, mégis azt mondhatjuk, hogy a sportgazdaság két részpiaca egyetlen iparágat alkot, amit sportiparnak nevezhetünk.11 A sportipar üzletszerű működésének három fő feltételét emelhetjük ki, melyek arra vonatkoznak, hogy a sportipar mennyire képes megfelelni a piaci racionalitás követelményének. A tőkebefektetés mennyisége, a fogyasztó-orientált üzleti szolgáltatás szemléletének érvényesülése és a sportipar üzleti intézményrendszerének, infrastruktúrájának kiforrottsága mind fontos szerepet játszik a sportipar sikeres működésében. Egy másik megközelítésből12, a sportot gazdasági szempontból formális és informális kategóriákba sorolhatjuk. Az informális sport esetén nincs gazdasági tranzakció, nincs pénz és termékmozgás a szereplők között. A formális sport jellemzője, hogy gazdasági tranzakció szükséges hozzá, vagyis a fogyasztó megvásárol egy szolgáltatást, eszközt valakitől. A formális sportot is két kategóriára bonthatjuk, látványsportra és szabadidő sportra. A látványsportban a csere tárgya a mások sporttevékenységének megtekintése, tehát a fogyasztó fizet azért, hogy másokat lásson sportolni, versenyezni. A szabadidősportban ellenben a csere tárgyát saját sportolásunk képzi, vagyis a fogyasztó fizet azért, hogy ő maga mozoghasson. A sporttal foglalkozó két legfontosabb szervezetnek a sportegyesületet és a sportvállalkozást tekinthetjük. A sportegyesület célja, hogy a szabadidős sportolóknak keretet biztosítson tevékenységükhöz, valamint csökkentse költségeiket. A sportegyesület nem törekszik tehát nyereségre. Ezzel szemben a sportvállalkozásnak, mint minden gazdasági vállalkozásnak, alapvető céljai között szerepel a nyereséges működés. Ezt a sportpiacon felmerülő fogyasztók igényeinek kielégítésével érik el. A két szervezeti forma manapság egymás mellett létezik Nagy Péter: Bevezetés a sport közgazdaságtanába, Sporttárs Magazin Reich Balázs, Szabados Gábor, Sz. Nagy Tamás:Bevezetés a sportgazdaságba (Nemzeti sport 2003) 12

12 Sportgazdaság számokban A sport olyan iparággá vált, amely a nemzetgazdaságok nem csekély hányadát képezi. Az Európa Tanács országaiban 1985-ben milliárd USD2 forgalmi értéket produkált a sportipar, ezzel az összes fogyasztás 1,5%-át adva és 1995 között Angliában a kétszeresére emelkedett 5 milliárd fontról több mint 10 milliárd fontra a fogyasztók összes szabadidős sportra fordított kiadása, majd 2000-re ez a szám már 11,5 milliárd fontra rúgott, ami akkor a GDP 1,8%-át tette ki ben a teljes foglalkoztatásnak megközelítőleg 2%-a sporttevékenységeken, sportszolgáltatásokon alapult az Európai Bizottság tanulmánya szerint és 2000 között a sport által közvetetten vagy közvetlenül létrejött munkahelyek száma 60%-kal emelkedett, 2000-re, majdnem elérve 2 milliót14. Egy másik tanulmány szerint a sport 2004-ben az EU-ban 407 milliárd euró hozzáadott értéket generált, ami az EU GDP-jének 3,7%-át tette ki. A sportipar ekkor összesen 15 millió embert foglalkoztatott, az uniós munkaerő 5,4%-át15. A magyar sportipar becsült árbevétele körülbelül évi 350 milliárd forint. A sportszektorban nyereségesen működő cégek 2,1 milliárd forint társasági adóval, a végső sportfelhasználók pedig 60 milliárd forint ÁFA-val járulnak hozzá az állami költségvetéshez. Ezek mellett jelentős tételnek tekinthető a sportban foglalkoztatottak SZJA-ja, amely meghaladja éves szinten a 10 milliárd forintot. A sportágazat ezzel nettó költségvetési befizető ben 7306 sporttal foglalkozó vállalkozás működött. A sportszektor méretét a sporteszköz kiskereskedelem határozza meg hazánkban körülbelül 318 milliárdos éves forgalmával, mialatt az igazi élősportot képviselő sporttevékenységek mintegy 18 milliárd forint bevételt hoznak.16 A sportban foglalkoztatottak száma is magas, legalább fő, ami a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 0,9%-a. Azonban a magyar sportágazat részesedése a GDP-ből csupán 0,7 1% körüli, ami kirívóan alacsony arány az uniós országokhoz viszonyítva, ahol ez ma már, a es időszakban általában 1,5 2,5% Szabó Ágnes: A (szabadidő) sport alapfogalmai és kutatott területei 115 sz. műhelytanulmány Játékszabályok Az Európai Unió és a sport, az Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai Kiadványsorozata 15 Fehér Könyv a Sportról Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 17 Szabó Ágnes: A (szabadidő) sport alapfogalmai és kutatott területei 115 sz. műhelytanulmány 2009 /ÖTM adatok alapján/ 14 13

13 3. Székesfehérvár, mint sport város 3.1.Városi sportlehetőségek Székesfehérvár az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy a város sportéletét egyre élénkebbé tegye. Ha fel akarjuk mérni, hogy egy adott településen milyenek a sportlehetőségek, milyen a sporthoz történő hozzáállás számos tényezőt kell figyelembe vennünk. Egyrészt nagyon fontos, hogy vannak e siker sportágak a városban, ha igen, azok milyen jellegűek. Ez egyrészt vonzza az adott sportágakhoz az utánpótlást, másrészről pedig nő az adott sportesemények látogatottsága. A sikersportok mellett fontos az iskolai sportra történő megfelelő nevelés megszervezése valamint az ehhez kapcsolódó diákversenyek megrendezése. Ezen kívül hangsúlyt kell kapnia a városi versenysportok minél szélesebb skálájának kialakításának, így nem csak a sikersportágak fejlődhetnek, hanem mások is lehetőséget kapnak. Minden versenysport esetében fontos, hogy megfelelő utánpótlás neveléssel rendelkezzen, hiszen csak így biztosíthatja a folytonosságot. A lakosok jelentős részét az előbb felsorolt lehetőségek mellett mégis a hobby szerűen űzhető sportok valamint a tömegsport lehetőségek kötik le. Ezen lehetőségek sokszínűsége és elérhetősége is jellemzi, hogy egy település milyen sportélettel rendelkezik. A város nyújtotta összes sporttal kapcsolatos tevékenység mellett figyelembe kell venni a sportolási lehetőségeket biztosító infrastruktúrát: sportpályák, tornatermek, kerékpárutak, fitnesz termek száma, minősége, felszereltsége. Véleményem szerint akár egy településnek, akár egy régiónak azért fontos, hogy sikeres sportélettel rendelkezzen, mert ezzel országosan vagy nemzetközi szinten reprezentálhatja magát, segít a pozitív imázs kialakításában, emellett pedig városok, országok között sportkapcsolatokból alakulhat ki más jellegű együttműködés is. 14

14 Sikersportok Sikersporton azon sportágakat érthetjük melyekben a versenyzők országosan vagy esetleg nemzetközi szinten is vezető szerepet játszanak, a ranglétrák élén állnak. A város több sportegyesülettel is büszkélkedhet, amely ilyen magas szintű teljesítményt nyújt. A település főként csapatsportok terén tud kiemelkedő eredményeket felmutatni. A legjelentősebb sportágaknak a bajnokságokban elért eredmény alapján a jégkorongot, a kosárlabdát, a futballt, az atlétikát valamint az öttusát nevezhetjük, bár ezek mellett természetesen sok egyéb sportágban is jeleskednek a város lakói. Ezek a sportágak a város részéről is kiemelkedő támogatást élveznek valamint jelentős bevételre számíthatnak szponzoraiktól és a versenyek látogatottságából adódóan a jegybevételekből. A városban mindezen sportágak számára megfelelő állapotú és felszereltségű sportpálya, stadion áll rendelkezésre, bár bizonyos fejleszetésekre természetesen mindegyik esetében szükség volna. Ezen sportágak jelentős utánpótlás neveléssel is rendelkeznek a felnőtt sportolók foglalkoztatása mellett, ezzel kiemelkedően hozzájárulva a város fiatal lakosságának sporttevékenységre való ösztönzésében. A legkiemelkedőbb teljesítményt tehát a következő egyesületek nyújtják: SAPA Fehérvár AV 19 (jégkorong), Alba Comp (kosárlabda), Videoton FC (futball), ARAK (atlétika), Alba Öttusa SE (öttusa) valamint a Cornexi Alcoa (női kézilabda) Versenysportok, sportegyesületek Versenysportolónak azokat a sporttevékenységet végző személyeket nevezhetjük, akik felkészültségüket rendszeresen összemérik és ezzel rangsorolhatják őket. Hazánkban 3 megkülönböztethető kategóriáról beszélhetünk esetükben: rendszeresen versenyző de nem élvonalbeli; országos élvonalba tartozók de nemzetközileg nem kvalifikáltak és a nemzetközi élvonalhoz tartozók akik világversenyeken képviselhetik az országot 18. Székesfehérváron mindhárom szinten történik sportoló nevelés, főként utánpótlás kategóriákban rengeteg fiatal sportol országos szinten, hagyományosnak nevezhető (úszás, atlétika, futball) és rövidebb múltra visszatekintő sportágakban (szinkronkorcsolya, rugby, 18 Erdősi Zoltán: Sport és szervezetei (NUPI tanulmány) 15

15 görkorcsolya)19. De Székesfehérváron öttusázott például Vörös Zsuzsa olimpiai bajnokunk, a városi jégkorong csapat több játékosa is a válogatott keret tagja vagy említhetnénk Listár Nikolett atlétát, aki Európa Bajnokságon elért 2. helyezéssel büszkélkedhet. Székesfehérváron szerintem versenysportok és élsport terén kimagasló munka folyik, melyet az előbb felsorolt személyek kinevelése is alátámaszt. A sportegyesületek olyan társadalmi szervezetek, melyek célja rendszeres testedzési és sportolási lehetőség szervezése és vezetése. Az egyesületek így a sport társadalmi rendszerének végrehajtó szintjeként értelmezhetőek. A sportszervezeteknek 2 típusát különböztethetjük meg20, a sportegyesületeket és a sportvállalkozásokat. Sportegyesület minden szervezet, amely gyakorlati sporttevékenységet folyatat (sportkör, sportklub, testedző kör, tornaegylet). Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, mely fő tevékenysége sporttevékenység és a tevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. Székesfehérváron nagy számban és kifejezetten széles skálában találhatunk egyesületeket, amelyek változatos lehetőségeket nyújtanak a sportolni vágyóknak. A városban 8221 különböző egyesület működik, melyek nem csupán a komolyabban sportolni vágyók igényeit elégítik ki, hanem kötetlenebb hobbisportolási valamint diáksportolási lehetőségeket is biztosítanak. Versenysportok terén a hagyományosabb sportágak, mint az úszás, vízilabda, kézilabda, röplabda, korcsolya, ökölvívás, lovaglás, torna, vívás mellett megtalálhatóak a küzdősportokat oktató klubok és a speciális repüléssel, vitorlázással, motorsporttal kapcsolatos egyesületek is. A város igyekszik ezen lehetőségeket minél több lakos számára elérhetővé tenni, ezért a klubok fontosabb adatairól a város honlapján is tájékozódni lehet Tömegsportok, rendszeres testmozgás A tömegsportok az 1900-as években terjedtek el a jóléti társadalom kialakulásával, a személyes szabadidő növekedésével. A Sport for All fogalma több mint négy évtizedes múltra tekint vissza a nyugati államokban. Napjainkban már mindenkit igyekeznek állapotának megfelelő rendszeres testmozgásra ösztönözni. Erre egyrészt megfelelő lehetőséget nyújtanak az aerobic, fitnesz és testnevelés termek, a mindenki számára 19 Székesfehérvár, évi sportegyesületekről tájékoztató kiadvány évi I. törvény a sportról 21 A Sportbizottsághoz bejelentkezett Székesfehérvári Sportegyesületek Címlistája 2010.szept

16 elérhető sportpályák valamint a tömegsport rendezvények. Székesfehérváron 20-nál is több fitnesz terem működik mindenki számára elérhetően. Ezen kívül a városban működik egy jelentős méretű, nyitott sportcentrum is, ahol a futball, kosár és görkorcsolya és futópályát minden lakos ingyenesen igénybe veheti. Emellett a város támogatásával működik a nyitott tornatermek rendszere, melynek lényege, hogy az iskolák tornatermeit délutáni időpontokban sporttevékenységre hobbisportolók igénybe vehessék. Székesfehérváron ezen felül megrendezésre kerülnek a hagyományos tömegsport rendezvények is, mint a különböző városi futórendezvények, streetball bajnokságok, de az elmúlt pár évben új hagyományként megjelent a sárkányhajó verseny is Diáksport, Iskolai sport Az iskolai sport a diákok iskolai időben, iskola által szervezett programok keretein belül történő sportfoglalkoztatás. Olyan tevékenységek melyeket az iskolán belül végezhetnek a tanulók, így idetartoznak a testnevelés órák mellett a délutáni iskolai sportfoglalkozások is ( sulifoci ), valamint az iskola által szervezett egyéb sportprogramok (sportnap, síelés). A diáksport ezzel szemben akkor használjuk, ha a sportoló diákok iskolájukat képviselve más iskolákkal versenyeznek (diákolimpia, általános iskolai futball bajnokság, középiskolások jégkorongbajnoksága)22. Az iskolai testnevelés órák természetesen kötelezők a város minden iskolájában és ehhez tornatermek is rendelkezésükre állnak. Székesfehérváron szinte minden általános iskolában működik diák sportkör (DSK), délutáni fakultatív mozgást kínálva a gyerekeknek, emellett mind általános, mind középiskolákban szerveznek futball, kosár és/vagy kézilabda, tollaslabda csapatot, akik indulhatnak az oktatási intézmények közötti versenyeken. Székesfehérváron is minden évben megrendezésre kerülnek különböző kategóriákban és sportágakban a diákolimpiák városi fordulói, gyakran a város ad otthont a megyei fordulóknak is. 22 Erdősi Zoltán: Sport és szervezetei (NUPI tanulmány) 17

17 3.2. Székesfehérvári sportinfrastruktúra Természetesen ahhoz, hogy minél magasabb színvonalon, minél sikeresebb sportolókat nevelhessenek, valamint népszerű sportrendezvényeket szervezzenek elengedhetetlen a megfelelő infrastrukturális háttér. Ez alatt a sportcsarnokok, sportpályák, tornatermek számát és fejlettségét értjük. Székesfehérváron több olyan csarnok is működik, amely nem csak a sportolók edzéseinek helyszínéül szolgálhat, hanem nagy létszámú közönség befogadására is alkalmas. Ilyen sportcsarnok a Köfém Sportcsarnok mely 1000 fő befogadására alkalmas és a kézilabda bajnokság mérkőzéseit játsszák itt, az ARÉV csarnok ahol a kosárlabda csapatok készülhetnek és 2400 férőhelyes, az Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnok mely 3500 szurkolónak biztosít helyet és főként a jégkorongozók központja, de a többi korcsolya sportnak is otthont ad, a Csitáry G. Emil Uszoda, ahol a vízilabda, úszás és szinkronúszás is jelen és 600 fős a befogadóképessége. Ezen sportcsarnokok mellett működik a 2002-óta megújult Sóstói Stadion mely egyik az ország azon kevés futball csarnokának, amely megfelel az UEFA elvárásainak is és összesen férőhelyes és területén található a város legfejlettebb atlétikai centruma 400m-es rekortán futópályával23. Az előbb felsorolt sportcsarnokok bár természetesen számos fejlesztést igényelnének, de alkalmasak arra, hogy színvonalas nemzetközi mérkőzéseket, kupákat rendezzenek meg bennük és a hazai csapatok szereplésekor nagy létszámú közönség is látogatja őket. Székesfehérváron működik továbbá az Alba Volán Sporttelep, ami egy futópályának, lőtérnek, kis futballpályának, tornateremnek, vívóteremnek és konditeremnek ad otthont. Ezt a létesítményt főként sportolók vehetik csak igénybe. A Köfém Sportcsarnok mellett található a Köfém Sporttelep műfüves futballpályával és saját uszodával. A városi sportélet központja továbbá a Bregyó Sportközpont ahol füves futballpálya, 400 méteres futópálya, betonozott kosárpályák és görkorcsolya park áll minden látogató rendelkezésére. Emellett természetesen számos füves focipálya, teniszpálya és tornaterem áll még a sportolni vágyók rendelkezésére. A felsorolásból jól látható, hogy szinte minden sportág számára biztosított az infrastrukturális háttér. Hiányosságok terén két olyan létesítményt említhetünk, amely ma már több nagyvárosban is megtalálható. Egyrészről a lakosság számára látogatható lovarda nem működik a város területén, noha rendelkezett ilyen létesítménnyel, bár ez a probléma könnyen áthidalható, 23 Székesfehérvári Önkormányzat, Sportlétesítmények listája

18 mivel a környező kistelepüléseken számos lovarda működik. A másik hiányosság a magas nézőszámot befogadni képes univerzális csarnok, amelyre jó példát találhatunk Debrecenben (Főnix Csarnok), valamint Budapesten (Papp László Sportaréna). Mindemellett a város folyamatosan fejleszti infrastruktúráját, 2006-ban adták át az új görkorcsolya parkot, 2008-ban a Sóstói Stadion felújítása fejeződött be, jelenleg pedig egy gyakorló jégpálya kialakításának tervein dolgozik a város vezetése. Láthatjuk tehát, hogy a város megfelelőnek nevezhető sportinfrastruktúrával rendelkezik. Szinte minden típusú sport gyakorlására adottak a feltételek, mely szintén fontos tényező. Székesfehérvár emellett igyekszik fejleszteni, bővíteni sportlétesítményeit, hiszen ezeket gyakran külföldi csapatok és vendégek látogatják, ezért fontos, hogy pozitív képet mutassanak a városról. 19

19 4. Sportfinanszírozás Azzal, hogy a sporttevékenységek a mindennapi élet részévé váltak, a versenysportok a lakosság érdeklődésének központi helyére kerültek, a vállaltok felfedezték maguknak a sportszektort, az államok pedig saját élsportjukat támogatták, hogy ezzel is reprezentálhassanak nemzetközi színtéren. A sport jó befektetéssé vált, jelentős tőkét vonzott, de egyre inkább szüksége is volt erre a tőkére, mert a komoly versenysportok sok ráfordítást igényeltek. Ez a folyamat vezetett a sportfinanszírozás kialakulásához Sportfinanszírozás definíciója A sportfinanszírozás a sporttevékenység végzéséhez szükséges források biztosítása és elosztása. Pénzalap - biztosításnak nevezzük a non-profit szervezeteknek azt a tevékenységét, amellyel a működésükhöz szükséges anyagi feltételeket megteremtik. A sportfinanszírozásnak a sportélet három területére kell koncentrálnia: egyéni sportolás és fizikai aktivitás finanszírozása, a sport szervezet rendszerének finanszírozása, a sport intézményrendszerének finanszírozása. Beszélhetünk magán finanszírozásról és közösségi finanszírozásról bár a két technika általában egyszerre van jelen. A sportfinanszírozás részét képezi a sportolótól származó bevétel, a sporttevékenységet megtekintő fogyasztóktól származó bevétel, a médiumokban való közvetítési díj, a vállalatok által a sporttevékenység marketing eszközként történő használata miatt adott díj, a sporttevékenység által generált járulékos bevételek, a sporttevékenység közösségi támogatása Reich Balázs, Szabados Gábor, Sz. Nagy Tamás: Bevezetés a sportgazdaságba, Nemzeti Sport online, Dr. Gősi Zsuzsanna: Sportfinanszírozás 20

20 4.2. A sporttevékenységek finanszírozása Ahogy a definíció már jelezte magán finanszírozásról és közösségi finanszírozásról beszélhetünk, bár majdnem minden sporttevékenység finanszírozásakor ennek kombinációjával találkozhatunk. Így a magán vagy közösségi kategorizálás inkább csak azt jelzi, melyik szféra támogatása jelentősebb az adott sporttevékenység esetében. A magán finanszírozás tovább bontható részvételi, külső és vegyes finanszírozásra. A külső finanszírozás tovább bontható közönség általi, vállalati, média és vegyes finanszírozás kategóriákra. A közösségi finanszírozás pedig állami és önkormányzati alapokon nyugszik Magán finanszírozás Magán finanszírozás esetén a piaci szereplők által vállalt támogatási hányad meghaladja a közösségit. Egyik esete a részvételi finanszírozás, melynek lényege, hogy a sportolók saját maguk finanszírozzák sportolásukat. Ez történhet belépőjegy, bérlet vagy egyesületi tagsági díj megfizetésével. A részvételi sport gyakori esete, mikor a sportszolgáltatónak csak a sportolótól származik bevétele. A magánfinanszírozás keretei közé tartozik a külső finanszírozás is, ahol a sportolást külső piaci szereplők finanszírozzák. A bevétel, amely a médiumoktól, a közönségtől és a szponzoroktól származik, meghaladja a közösségi támogatásból származó bevételeket és sportoló által fizetett díjakat. A külső finanszírozás így felosztható a közönség általi látványsportoknál sportprogramok, finanszírozásra kiemelkedő), vagy külső (a a közönségtől vállalati marketing származó finanszírozásra célokból bevétel dominál, (vállalati sportnapok, sportesemények, egyesületek finanszírozása) és a médiumok általi finanszírozásra (jogdíjakból származó bevételek a legmagasabbak, a sporttevékenység inkább már a televíziós műsorkészítéshez kötődik) 27. Ezekre a finanszírozási formákra azonban főként csak a települések vagy az ország sikersportjai támaszkodhatnak, hiszen azok felé fordul a lakosság és a média kiemelt figyelme Dr. Gősi Zsuzsanna: Sportfinanszírozás András Krisztina: A sport és az üzlet kapcsolata 34 számú műhelytanulmány,

21 Vegyes magánfinanszírozásról azokban az esetekben beszélhetünk, amikor a magánfinanszírozói befizetések csak együttesen (sportolói, média, vállalati, közönség) haladják meg a közösségtől származó bevételeket Közösségi finanszírozás Közösségi finanszírozásnál, a közösségtől származó bevételek haladják meg a magánfinanszírozást. A sport támogatható központilag, állami úton vagy helyileg, önkormányzatilag. Az állam közvetlen pénzbeli támogatást nyújt a pályázatkezelőnek, aki programpályázatok sportegyesületek keretei és között szövetségeknek. szétosztja Emellett ezt a pénzbeli szakmai szervezeteknek, támogatáshoz jutnak a fogyatékosok szövetségei, a Magyar Olimpiai Bizottság, a civil sportszövetségek, a sportrekreációs szövetségek, sportegyesületek és sportági szövetségek 28. Az államtól származó működési támogatást a Magyar Olimpiai Bizottság valamint a civil sportszövetségek kapnak. A közvetlen állami sportfinanszírozás értéke az állami költségvetés 0,25-0,3%-a évente. Az önkormányzatok a központi sportigazgatás stratégiai partnerei, önkormányzati szinten a teljes költségvetés 0,2-3,2%-át fordítják sportfinanszírozásra, attól függően mekkora lakosságszámú településről beszélünk. Ez a támogatás 1,5-2-szer akkora, mint az állami. A területi közösségek évente körülbelül milliárd Forintot fordítanak sportfinanszírozásra29, jelentős arányban a helyi önkormányzatok, kisebb mértékben pedig a megyei önkormányzatok részéről. Véleményem szerint a sportfinanszírozás sem csak magán úton sem csak közösségi úton történő finanszírozása nem lehet eléggé hatékony. Amennyiben kizárólag a sportolóktól várják el a finanszírozást, úgy sok embertől elveszik a sportolás lehetőségét (luxus sportágak). Ha csak a média támogatására helyezik a hangsúlyt, akkor a sporttevékenység sportértéke könnyen elveszhet. Az pedig, hogy egy sportág túl nagy arányban szorul a közösségi finanszírozás eszközeire, azt jelezheti, hogy sem a sportolók, sem a média, sem a lakosság nem érdekelt az adott sportban így annak további fejlesztése Váczi János: Az állami Sportfinanszírozás új útjai, 2010 Dr. Gősi Zsuzsanna: Sportfinanszírozás 22

22 elengedhetetlen. A sportfinanszírozás tehát akkor lehet hatékony, ha mind a közösségi, mind a magán finanszírozás hasonló arányban van jelen. 4.3.Sportszervezetk finanszírozása Sportszervezetek finanszírozásakor fontos megkülönböztetnünk az egyesületi sporttevékenységeket az üzleti sporttevékenységektől. Az egyesületi sport azt jelenti, hogy a sportolás megszervezésének legfontosabb célja a sportolók hasznának maximalizálása. Az egyesület célja a kiegyensúlyozott költségvetésre való törekvés, de nem a profit maximalizálása, a sportolás pénzügyi vonatkozásai tehát itt másodlagosak 30. Az üzleti sportok esetében a sporttevékenységek megszervezésének célja a rendezvény, esemény tulajdonosának hasznának maximalizálása, profitszerzés. Az üzleti spotban kiemelt szerepet kap a fogyasztó, nemcsak mint sportoló, hanem mint közönség, szponzor, televíziós társaság, mert a bevétel tőlük származik. Két üzleti modellel találkozhatunk a sportszektorban, állami és üzleti modellel. Az állami modell esetében állami bevételekből finanszírozzák a sporttevékenységet, non-profit egyesületi forma. Az üzleti modellű sportszervezeteket üzleti bevételekből finanszírozzák, gazdasági társasági forma31. Így látható, hogy a szervezetek esetében is ugyan úgy közösségi és magánfinanszírozási megoldások léteznek, mint a sporttevékenységek esetében Szponzoráció Szponzorációnak az ellentételezett anyagi-vagy egyéb- támogatások nyújtása. Nem szabad azonosítani a mecenatúrával, mely ellenszolgáltatás nélküli támogatás nyújtása. 30 Reich Balázs, Szabados Gábor, Sz. Nagy Tamás: Bevezetés a sportgazdaságba, Nemzeti Sport online, Dr. Gősi Zsuzsanna: Sportfinanszírozás 23

23 Szponzoráció meghatározása Szponzorálás minden olyan eseményhez vagy társadalmilag fontos dologhoz kapcsolódó nyújtott támogatás, amely célja közvetlen asszociációt teremteni az esemény és a támogatást nyújtó szervezet között ezzel támogatva marketingcéljait. A szponzorálás kiterjed a sportélet minden eseményére és szereplőjére, a vállalatok igyekeznek saját marketingcéljaikhoz igazodva kiválasztani a szponzorálás mértékét és területét. A szponzorálásnak 8 különböző szintjét különböztethetjük meg. Beszélhetünk névszponzorról vagy rendező szponzorról, hivatalos szponzorról, hivatalos szállítóról és helyi szponzorról valamint gyémánt-, arany-, ezüst és bronzszponzorról. A szponzorálás területei között helyet kapnak a sportszövetségek, sportegyesületek, szakosztályok, csapat szponzorálás, egyéni szponzorálás és az Olimpia. Jelentősebb mértékű szponzori támogatásokra főként az országosan ismert és elismert vagy a nemzetközi sportéletben kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportágak, sportolók vagy egyesületek számíthatnak Válság hatása a szponzorációra A szponzorálási piac helyzete hazánkban nehezen összehasonlítható a nemzetközi piaccal. Ennek legfőbb oka, hogy a globális világsportban kiemelkedő és népszerű sportágakban (golf, motorsport, férfi kosárlabda) nincs elismert sportoló hazánkban, így a magyar szponzorációs piacnak nincs húzóereje. A csak nagy világversenyeken érdekes, hétköznapokban nem közönségvonzó és média képes sportágak szponzorálása kockázatos. De a kevés pozitív példa között említendő a férfi vízilabda, a női kézilabda, a jégkoron és az úszás. A szponzorációra az elmúlt években lezajló válságfolyamatok a várakozásokkal ellentétben nem voltak olyan negatív hatással. A es trendek azt mutatják, hogy a gazdasági recesszió hatásai nem jelentkeztek erőteljesen a szponzorációs piacon32. A vállalati szféra marketing költségeinek csökkenésére és ezzel együtt a szponzorációs hajlandóság visszaesésére számítottak, ám jelenleg a szponzoráció tűnik a legkevésbé visszaeső terültnek, bár a piac itt is jelentősen szűkült. Jelen esetben a szponzoráció 32 Mec Access/Wpp: Game Change ( A new agenda for partnerships),

24 kategóriában nem csupán a sportszponzoráció, hanem a kulturális célú szponzoráció és műsorszponzoráció forgalma összesítve kerül vizsgálat alá. A 2008-ban már 44 milliárd dolláros forgalmat bonyolító piac 5 év alatt közel megduplázódott, ez több mint 2%-os növekedés 2007-hez képest, szemben a reklámpiac 3%-osnál is magasabb csökkenéséhez. A recesszió mégis érezhető, hiszen 2007-ig évi 810%-os növekedéshez képest a 2008-as 2,2%-os növekedés jóval elmarad az előző évek eredményeitől33 1. ábra IEG Sponsorship Report Vol, 27, december, 2008, alapján; Saját készítésű Területi felosztást vizsgálva a szponzorációs piacot Észak-Amerika (17 Mrd USD) vezeti, őt követi Európa (12,2 Mrd USD) és Ázsia (10,2 Mrd USD)34. Az, hogy a szponzorációban mindig jelentős a szerepe a sportnak jól bizonyítja, hogy a szponzorálást vállaló szervezetek között kimagasló számban vannak sportruházati cégek, mialatt a pénzügyi szektor szerepvállalása folyamatosan csökken Mec Access/Wpp: Game Change ( A new agenda for partnerships), 2009 IEG Sponsorship Report Vol,

25 2. ábra (érékek millió USD) World Sponsorship Monitor alapján; Saját készítésű 4.5.Központi sportfinanszírozás hazánkban Hazánkban regionális szinten tényleges hatáskörrel rendelkező, megfelelő költségvetési forrásokkal ellátott középszintű területi egységek nincsenek. Nincs a kormányzati pénzek központi elosztását végző, sportot segítő professzionális szervezet. A sport szervezeti rendszere széttagolt, a köztestületek száma túlzott, feladatrendszerük részben összemosódott, részben tisztázatlan. A sportszféra finanszírozása a hatályos költségvetési törvény, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok és a sportcélú támogatási rendelet alapján történik. 35 Támogatás több módon is nyújtható. Egyrészt támogatási kérelem alapján, másrészt pályáztatás útján, emellett a támogatási rendeletben meghatározott szervezetek javaslatára és a jogszabályokban normatív módon meghatározott mértékben. Hazánkban tehát főként a bázis-alapú finanszírozás működik. 35 András Krisztina: A sport és az üzlet kapcsolata 34 számú műhelytanulmány,

26 Hazai sportfinanszírozás problematikája A magyar sportfinanszírozás problematikája a köztestületek összemosódott feladatköre mellett abban is rejlik, hogy a közvetlen (alap- és működési támogatások) és közvetett (térített, nyomott áras szolgáltatások) támogatások összevetése, összegzése elmarad. Valamint a bázis-alapú finanszírozás miatt előre kell tervezni az évközi extra kiadásokra, tartalékot kell képezni a pótlólagos finanszírozásra, de az nem tisztázott, mihez képest kell tervezni. A hazai gyakorlatban a nagy világversenyeken elért helyezéseken kívül nincs olyan mérési, ellenőrzési rendszer, mely a sportfinanszírozás hatékony jelezhetné. A központi költségvetés támogatásai intézmények, szervezetek finanszírozására fókuszálnak, ellentétben az európai gyakorlattal, ahol mérhető célok, feladatok, programok finanszírozása a gyakoribb. Az elkülönült szervezeteken keresztül történő finanszírozás egyrészt növeli a működési költségeket, másrészt megnehezíti az egységes célokat támogató finanszírozást. A finanszírozás egyoldalúan az elit sportot finanszírozza Sportolók központi támogatása Az elit sportolók megélhetését sporttevékenységét sokrétűen finanszírozza a központi költségvetés. A kimagasló teljesítményt elérőket a támogatás jóval a siker után is elkísér, akár évig is járadékot kaphatnak, erre egyéb országok sportfinanszírozási gyakorlatában nincs példa. A hazánkban támogatásban részesülő sportolók (aktív sportolók és járadékban részesülők) száma magas. A főként állami programokhoz köthető utánpótlás nevelés, a NUSI36 koordinálásával folyó elit utánpótlás nevelés nemzetközileg is versenyképesnek mondható, az egészségmegőrzés és egészséges életmódra nevelés funkcióját kevésbé tölti be. Az európai gyakorlatban elmúlt másfél évtizedben megjelent nevelési központok kialakítása jelenleg is kezdeti stádiumban van hazánkban, ezek hatása csak évtizedek múltán mérhető. 36 Nemzetközi Utánpótlás Nevelési Intézet 27

27 Sportinfrastruktúra központi finanszírozása Az állami sportlétesítmények 2007-től a NUSI keretein belül kerültek összevonásra Az állami sportlétesítmények összesen 6 sportkomplexumból állnak, melyek a Budapesti Olimpiai Központ, Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ, az Északnyugatmagyarországi Olimpiai központ, a Közép-magyarországi általános Olimpiai központ, a Balaton Általános Olimpiai központ és a Nemzeti Kajak- kenu és Evezős Olimpiai központ. Az egyéb hazai sportlétesítmények 80%-a önkormányzati tulajdonban van. Az elit sport infrastruktúra ellátottsága versenyképes, de állapotuk leromlott, így üzemeltetésük megdrágult és átalakításokat igényelnek. A sportlétesítmények felújítása, fejlesztése központi költségvetési forrásokból gyakran egyéni döntéseken alapul, ellentétben a nemzetközi gyakorlattal, ahol transzparens pályázatokon keresztül, mérhető feltételek alapján valósítják meg azokat Sportszövetségek, egyesületek finanszírozása Egy átlagos magyar sportszövetség kimagaslóan függ az állami támogatásoktól. Bevételeik között az állami finanszírozás értéke általában meghaladja a 30%-ot, önkormányzati támogatásban nem részesülnek, tagdíjaikból származó bevételeik pedig csupán az összbevétel 1%-át jelentik. Ez az arány jóval elmarad az európai átlagtól, ahol a tagdíjak bevételei elérik a 25-30%-ot is. A jelenlegi haza helyzet nem teszi lehetővé egy, az üzleti élettel összhangban élő, hatékony szövetségi szervezet kiépítését. A szövetségek teljesítmény szerinti és pénzügyi nyilvántartása hiányos, a rendszerek nem összehangoltak, szövetségenként eltérőek. Hazánkban a sportszövetségek tevékenysége továbbra is az elit sport fenntartására és menedzselésére koncentrálódik. A sportegyesületek finanszírozásában már nem csak az állam, hanem az önkormányzatok is szerepet kapnak. A központi finanszírozás körébe tartoznak az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárságán keresztül folyósított támogatások, a MOB37, a sportági szakszövetségek és a NUSI támogatásai. Az önkormányzat ennél is sokrétűbben tudja támogatni a sporttevékenységeket. Egyrészről alap- és céltámogatásokkal, kiemelt támogatásokkal, rendezvények pályázati úton történő 37 Magyar Olimpiai Bizottság 28

28 támogatásával, emellett utánpótlás támogatásával, iskolai sport finanszírozásával és fogyatékosok sportolásának támogatásával. Ezen kívül a sportegyesületek további forrásokhoz juthatnak pályázatok (nemzetközi, országos, regionális, helyi) útján valamint szponzori bevételekből, emellett tagdíjakból, jogdíjakból, rendezvénybevételekből is Sportesemények támogatása Hazánkban a nemzetközi sportrendezvények szervezésének támogatása is eltér a nemzetközi gyakorlattól. A sportköltségvetésből támogatják a kiemelt hazai rendezésű eseményeket, a nemzetközi kupákat, emellett kiemelt támogatásban részesül a hazai Forma-1-es futam megrendezése, mely más országokban nem gyakori. Emellett egyéb európai és világesemények rendezése is jelentős támogatásban részesül, ami más európai országokban vagy alacsonyabb összegű támogatás formájában jelenik meg, vagy állami támogatásban egyáltalán nem részesülnek (pl.: Finnország) Központi sportfinanszírozás számokban A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvény adatai szerint ben a központi kormányzat összesen 16 milliárd forintot tervezett költeni a sport támogatására, az önkormányzatokkal együtt pedig ez a szám mintegy milliárd forintra rúg. A támogatásokat össze kell hangolni az Unió versenypolitikai elveivel, mivel az esetleges állami szubvencióknak meg kell felelniük az uniós elvárásoknak. A 16 milliárd forintból az utánpótlás nevelésre- verseny és élsportban- 1,335 milliárd jut, iskolai, diák és felsőoktatási sportra 271 millió, verseny- és élsportra 1,872 milliárd, szabadidő sportra 209,5 millió. Emellett egészségjavítást célzó sporttevékenységre 100 millió forint kerül elkülönítésre, sportteljesítmény megbecsülésére 1,9 milliárd, sportlétesítmények finanszírozására PPP39-konstrukcióban, 1,529 milliárd, sportlétesítmény fejlesztésre és fenntartásra 190,4 millió, kiemelt nemzetközi sporteseményekre 4,178 milliárd évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről public-private partnership; közfeladatok megoldása a közszféra és magántőke együttműködésével 29

29 3. ábra Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvény alapján; Saját készítésű Egy tanulmány adatai szerint40 a központi sporttámogatások mértéke folyamatos csökkenést mutat. Például az iskolai sport 2008-ban még 316 millió forintot kapott, 2009ben már csak 298 millió forintot, 2010-ben pedig 271 milliót. Ennél drasztikusabb csökkenés figyelhető meg a versenysport terén ahol a 2009-es 2,329 milliárd forinthoz képest a 2010-es 1,872 milliárd forintos támogatás, egy év alatti közel 500 millió forintos visszaesést jelent. A szabadidő sport esetében is hasonló tendenciát figyelhetünk meg, 2008-ról 2010-re a támogatásuk a felére csökkent. A sportfinanszírozásban az állam mellett az önkormányzatoknak és a vállalati szektornak is jelentős a szerepe, arányuk Az önkormányzat fedezi a sportkiadások 50%-át, a központi költségvetés fedezi a sportráfordítások 30%-át, a vállalati szektor pedig 20%-ot A hazai finanszírozás lehetséges új útjai Az állam a sporttevékenységek végzéséhez évente a költségvetési törvényben meghatározott összegű pénzügyi támogatást nyújt, de hazánkban az egy főre jutó, sportba fektetett állami és önkormányzati támogatások, sajnálatosan jelentősen elmaradnak az Váczi János: Az állami sportfinanszírozás új útjai, 2003 Dénes-Keserű: A sportfinanszírozás helyzete,

30 Európában átlagostól. A krónikus forráshiánytól szenvedő sportágazatnak, pótlólagos források bevonására van szüksége, de erre nem igazán alkottak még megfelelő finanszírozási modellt. Egyes vélemények szerint a piacbővülésnek a keresleti oldal szab gátat, melyet az állam támogathatna indirekt gazdasági ösztönzőkkel, kedvezményrendszerrel. Támogatni kell az esélyteremtő, területi sportolást elősegítő akciókat, valamint a munkaadók szerepvállalását foglalkoztatottjaik sportoltatásában. Egy ettől erősen eltérő gondolatmenetet követve a többletforrás megszerzéséhez a szerencsejáték bevételeket kell növelni. A szerencsejáték bevételek eddig is fontos forrását képezték a sportfinanszírozásnak, mivel az összes sporttal kapcsolatos szerencsejáték bevétel bizonyos százaléka a sportszféra különböző színtereire kerül. A bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-a, a sorsolásos játékok játékadójának 12%-a fordítható sportfinanszírozásra, a totójátékok játékadóját pedig külön jogszabály alapján kell sporttámogatásra fordítani42. A szerencsejáték szerepének erősítését pártolók, további sporttal kapcsolatos szerencsejátékok bevezetését támogatnák, mint például az Olimpiailottó. Az alulfinanszírozottság mellett a nem hatékony forráselosztás is gondot okoz a hazai finanszírozásban. Ahhoz, hogy pénzügyi téren érdemi változások menjenek végbe a hazai sportéletben, szükséges egy új sportfinanszírozási szemlélet kialakítása. Hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a szakszövetségeknek, akik stratégiai központként is funkcionálhatnának43. Számos, a témával foglalkozó, tanulmányt feldolgozva úgy gondolom, hogy a hazai finanszírozás egyik legnagyobb problémáját a szemlélet, a sportfinanszírozás szerkezete okozza, amely nem biztosítja a könnyen nyomon követhető, egységes koncepciót követő finanszírozást. A gazdasági ösztönzők sikereket érhetnek el, de eközben az államnak veszteséget okoznak, a szerencsejáték súlyának növelésének sikere pedig kérdéses. Véleményem szerint amennyiben egy államilag központosított rendszerben érkeznének a támogatások, majd ezek felhasználása folyamatosan ellenőrzés alá kerülne, akkor bár összességében a támogatás mértéke nem nőne, de több feladatot fedezhetne. 42 Sárközy Tamás: A sporttörvény magyarázata, 2002 Váczi János, Berkes Péter: Az állami sportfinanszírozás új útjai, Magyar Sporttudományi Szemle 10. évf,

31 5.Székesfehérvár gazdálkodása, sportfinanszírozási képessége 5.1.Az Önkormányzat gazdálkodásának bemutatása Az Önkormányzat gazdálkodásának megfigyelésére azért van szükség témám esetében, mert ez jelentősen befolyásolja a város és a közgyűlés által a sportegyesületek, létesítmények, sportolók számára nyújtható támogatások és kedvezmények mértékét. A városi támogatások pedig fontos részét képezik a sportágak finanszírozásának. Az Önkormányzat gazdálkodásának lehetőségeit számos tényező befolyásolja. A város az államtól kapott pénzeszközök mellett saját bevételeire (legfőképp az iparűzési adóból származó bevételek) támaszkodhat. Ezen kívül igyekszik évről évre minél jelentősebb mértékű külső forrást bevonni (kormányzati fejlesztések, területfejlesztési alapok, pályázati alapok, európai uniós programok forrásai) valamint a fejlesztések és beruházások esetében a köz- és magánszféra befektetőit is megnyerni. Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzat a város gazdaságához közvetett módon, tehát nem a költségvetés kiadásain keresztül is hozzájárul az iparűzési adórendeletben biztosított adókedvezmények nyújtásával. Az önkormányzati gazdálkodást a költségvetés mozgástere mellett a város gazdasági helyzete, országos és regionális szinten betöltött gazdaságszervező, logisztikai, termelési vagy akár innovációs szerepe is befolyásolja Székesfehérvár gazdasági helye 44 Székesfehérvár az ország egyik legiparosodottabb városa, területén 17 ezer vállalkozással, melyből több mint 100 külföldi érdekeltségű. Stratégiai adottságai közt kiemelkedő földrajzi fekvése, közlekedési-logisztikai szempontból. A TatabányaOroszlány- Mór- Székesfehérvár, illetve a Várpalota- Veszprém- Ajka- Székesfehérvár tengelyek metszéspontja, valamint a Budapest- Győr- Székesfehérvár iparvidék egyik központja. Magas szintű a gazdaságszervezés intézményi háttere úgy mint az ipari parkok 44 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Gazdasági Program alapján 32

32 rendszere, a Regionális Képző Központ vagy a regionális Vállalkozás fejlesztési alapítvány. A külföldi tőkebeáramlás dinamikája jelentős, Székesfehérvár alacsony kockázatú, fejlett feltétel rendszert kínáló befektetési régiónak tekinthető. A város gazdaságszervező csomópont szerepét tölti be NUTS-245 szinten a Közép dunántúli régióban, NUTS-346 szinten Fejér megyében és NUTS-3 szinten a Székesfehérvári kistérségben. A városban dolgozó mintegy fő (mely a duplája a régióhoz tartozó Veszprémhez képest) 40%-a bejáró, az ingázási vonzáskörzet nagyjából 40-50km-esre tehető. A legproduktívabb és legtöbb embert foglalkoztató iparágakban, úgy mint szoftveripar, műanyaggyártás, élelmiszeripar szintén központi szerepet tölt be a régióban. Budapest után Győrrel együtt a második helyen áll a versenyképesség és innováció szerinti elemzésben. Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megyével együtt tudásalkalmazó megyének számít Székesfehérvár költségvetése A es években a költségvetés meghatározó alapdokumentumaként Székesfehérvár Megyei Jogú Város Gazdasági Programja funkcionál. Az adott év költségvetési és tervezési sarokszámainak is ez képezi az alapját. Az egyes évek költségvetési számai kialakítása a gazdasági program prioritásainak szem előtt tartásával történik. A költségvetés kialakításakor minden esetben figyelnek arra, hogy a kötelező jellegű feladatok ellátása mellett keretet biztosítanak a fejlesztési jellegű kiadások fedezésére is. A sporttal kapcsolatos kiadások jelentős része is a költségvetésben minden évben kötelezően elkülönítésre kerülő tételek közé tartoznak. Az Önkormányzat saját költségvetésének kiegészítése céljából igyekszik a vállalkozói tőkét is bevonni, valamint pályázati forrásokhoz jutni. 45 NUTS: Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, regionális szint NUTS: Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, megyei szint 47 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Gazdasági Program alapján 46 33

33 os Önkormányzati költségvetés48 Székesfehérvár költségvetésének bevételei a Polgármesteri Hivatal és egyéb intézmények bevételeiből tevődik össze. Így a 2006-os év végi zárszámadás alapján a város Ft-ból gazdálkodott, bár az eredeti előirányzat Ft, míg a módosított Ft volt. Tehát a módosított előirányzat 95%-át sikerült előteremteni. A bevételek között jelentős tételt jelentenek a működési bevételek ( Ft), melyek az előirányzat 99%-át érték el, a központi költségvetés támogatásaiból származó bevételek ( Ft), melyek az előirányzat várakozásainak 100%-osan megfelelnek, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek ( Ft), melyek jóval elmaradtak a tervezetthez képest, az előirányzat csupán 29%-át teljesítve. Emellett az éves költségvetés bevételeinek részét képezik még a véglegesen átvett pénzeszközök, a kölcsönök visszatérítései, a pénzforgalom nélküli bevételek valamint a hitelfelvételek. A 2006-os évben a város összesen Ft kölcsönt használt fel, melyhez kötvények kibocsátásával jutott. Az előző évi költségvetési kiegészítéseiből további Ft-ot nyert. A költségvetési kiadások ehhez képest Ft-ot vettek igénybe. Ez a módosított előirányzat 91%-át jelenti. A legfontosabb tételeket itt a személyi juttatások ( Ft), a dologi kiadások ( Ft), pénzeszköz átadások ( Ft) valamint a felhalmozási kiadások jelentették ( Ft). Bár szinte minden kiadás esetében megfigyelhető, hogy a módosított előirányzathoz viszonyítva mértéke 100% alatt marad, de az eredeti előirányzatokhoz képest a tételek jelentősen felfelé módosultak. Hiteltörlesztésre mindösszesen Ft-ot költött a város. Egy város gazdálkodásának elemzésekor fontos megfigyelni mekkora összeget fordít fejlesztésekre, mivel ez, a rohamosan változó világgal való lépéstartás legfontosabb eszköze. Ezzel biztosítható, hogy az új kihívásoknak minél inkább meg tudjon felelni egy város, az infrastruktúra, a gazdaság. A fejlesztési, felhalmozási ráfordítások 2006-ban Ft-ot jelentettek. A fejlesztések között kiemelt hangsúlyt kaptak az útépítések, csatornázások, városüzemeltetési fejlesztések, az intézményi fejlesztések 48 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2006 évi zárszámadásról szóló rendelet alapján 34

34 valamint Közgyűlési határozattal vállalt kötelezettségek úgy, mint akadálymentesítések, sportlétesítmények felújítása, játszóterek kialakítása, Börgöndi reptérrel kapcsolatos kiadások, autóbusz pályaudvar építés. A város év végén Ft befektetett pénzügyi eszközzel rendelkezett, Ft értékű ingatlant valamint ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jogot birtokolt, emellett Ft értékben immateriális javak valamint Ft értékben gépek és berendezések tulajdonosa volt táblázat (értékek eft-ban) Összesített Összesített Központi Hitelfelvétel Fejlesztések Előző bevétel kiadás támogatás (kötvények) évi költségvetési kiegészítés Rendelet Székesfehérvár évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű es Önkormányzati költségvetés 50 A 2007-es költségvetés eredeti előirányzata Ft volt, melyet Ft-ra módosítottak. Az év végi zárszámadás alapján ehhez képest Ft volt a város összbevétele. A működési bevételek ebben az évben Ft-ot jelentettek a költségvetésnek, a központi költségvetés támogatásaiból Ft bevétele származott a városnak. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek között csupán Ft folyt be, a kötvénykibocsátással szerzett hitel összege pedig Ft volt. Az előző évi költségvetési kiegészítések miatt, további Ft állt a város rendelkezésére. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek maradtak jelentősen alul a várakozásokhoz képest, az előirányzat 24%-át teljesítve, a hitelfelvétel pedig jelentősen meghaladta az eredeti előirányzatban tervezettet, ahol csupán Ft értékű kötvény kibocsátásával számoltak Nettó értékek Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat évi költségvetésről szóló rendelet alapján 35

35 A város kiadásai 2007-ben összesen Ft-ot tettek ki, ez az összeg bár meghaladja az eredeti előirányzatot, de Ft-al kevesebb, mint a módosított előirányzatban vártak. A legjelentősebb kiadások között a személyi juttatások ( Ft), a dologi kiadások ( Ft), a pénzeszköz átadások ( Ft) és a felhalmozási kiadások ( Ft) szerepelnek. Hiteltörlesztésre Ft-ot költött a város. A fejlesztések terén az útépítés, csatornázás és városüzemeltetési kiadások mellett a Vörösmarty Színház rekonstrukciójára és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház újabb ütemére kellett pénzt elkülöníteni, ezen felül a Börgöndi reptérrel kapcsolatos kiadások voltak jelentősek. Ezekre és a többi fejlesztésre a város Ft-ot költött. A 2007-es zárszámadáskor a város befektetett pénzügyi eszközei összesen Ft-ot értek, Ft értékű ingatlant valamint vagyoni értékű jogokat birtokolt. Immateriális javainak értéke Ft-ot ért, gépei és berendezései pedig Ft összértékűek voltak. 2. táblázat (értékek eft-ban) Összesített Összesített Központi Hitelfelvétel Fejlesztések Előző bevétel kiadás támogatás (kötvények) évi költségvetési kiegészítés Rendelet Székesfehérvár évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű as Önkormányzati költségvetés 51 A 2008-as évben a városnak összesen Ft bevétele volt bár az eredeti előirányzat Ft volt. A módosított előirányzatot azonban elég jól, 98%-ban sikerült teljesíteni. Ebből a működési bevételek Ft-ot jelentettek, a központi költségvetés támogatásai Ft bevételt jelentettek a városnak, a felhalmozási és tőke jellegű bevételekből Ft-ja származott a városnak bár ez az összeg nem érte el a módosított előirányzatot. Hitelszerzési céllal történő kötvények kibocsátására 51 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat évi zárszámadásról szóló rendelet alapján 36

36 Ft értékben került sor, ez illeszkedik az eredeti előirányzatban tervezettekhez. Előző évi költségvetési kiegészítések címen pedig további Fthoz jutott a városi költségvetés. A város kiadásai a Ft-ot érték el. A kiadások még az eredeti előirányzat keretszámát sem érték el, a módosított előirányzatnak pedig csupán 82%-át vették igénybe. A személyi juttatások és a dologi kiadások meghaladták a Ft-ot ( Ft és Ft). A pénzeszköz átadások Ft kiadást jelentettek a városnak, míg a felhalmozási kiadások Ft-ot adtak. Hiteltörlesztésre ebben az évben összesen Ft jutott. A 2008-as évben a város Ft-ot költött fejlesztésekre, noha az előirányzatokban több mint 3 milliárd Ft-ot terveztek. A fejlesztések között a csatornázásokra és útépítésekre sem jutott akkora összeg, mint ahogy azt az előirányzatokban tervezték. Az intézményi fejlesztések között a 2008-as évben a Vörösmarty Színház rekonstrukciója és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház második üteme kerültek sorra. A Börgöndi Reptér kialakításával kapcsolatos kiadások pedig továbbra is a Közgyűlési határozattal vállalt kötelezettségek közé kerültek. Emellett a városi térfigyelő rendszer fejlesztésére is sor került valamint jelentős összegeket költöttek a pályázatokkal összefüggő önrészek fedezésére. Az Önkormányzat Ft értékben birtokolt immateriális javakakat év végén, befektetett pénzügyi eszközeinek értéke Ft. Ingatlanjai és a kapcsolódó vagyoni értékű jogai Ft-ot, gépei és berendezései pedig Ft-ot értek 2008-ban. 3. táblázat (értékek eft-ban) Összesített Összesített Központi Hitelfelvétel Fejlesztések Előző bevétel kiadás támogatás (kötvények) évi költségvetési kiegészítés Rendelet Székesfehérvár évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű 37

37 es önkormányzati költségvetés52 A 2009-es év összbevétele Ft volt mely a módosított előirányzat 95%-át eléri és jóval meghaladja az eredetit ( Ft). A legfontosabb tételek a működési bevételek ( Ft), a központi költségvetés támogatásai ( Ft), a felhalmozási és tőke jellegű bevételek ( Ft) valamint a kötvénykibocsátással nyert hitel ( Ft). Az előző évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések Ft-ot jelentettek a város számára. Ebben az évben a módosított előirányzatok értékei szinte száz százalékban megegyeztek teljesített összegekkel. A kiadások terén sikerült a valós kiadást még az eredeti előirányzat alá is szorítani, így a Ft-os összkiadás a módosított kiadási előirányzat csupán 80%-át teszi ki. A dologi kiadások Ft, a pénzeszköz átadások Ft, a felhalmozási kiadások Ft kiadást jelentettek a városnak. Hitelek törlesztésére Ft-ot fizettek ki. A kiadások egyetlen fontos tétel esetén sem haladták meg az előirányzottakat, sőt volt ahol csak 70%-át érték el annak. A fejlesztésre Ft-os keretet ítélt meg a Közgyűlés. Ebből az összegből számos új projektet finanszíroztak. Ezek között a Városfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft jutott fejlesztési támogatáshoz több tervének megvalósítására, nappali melegedőt és népkonyhát építettek, közoktatási infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, kerékpár utak épültek, valamint a közgyűlés által határozatban vállaltkötelezettségek keretei között 28 játszótér felújítását finanszírozták és fedezték a Börgöndi reptérrel kapcsolatos további kiadásokat. A zárszámadás készítésekor a város Ft értékben volt immateriális javak tulajdonosa, Ft-ot érte el a befektetett pénzügyi eszközeinek értéke, ingatlanjai és vagyoni értékű jogai Ft-ot, a birtokában lévő gépek és berendezések pedig Ft-ot értek. 52 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat évi zárszámadásról szóló rendelet alapján 38

38 4. táblázat (értékek eft-ban) Összesített Összesített Központi Hitelfelvétel Fejlesztések Előző bevétel kiadás támogatás (kötvények) évi költségvetési kiegészítés Rendelet Székesfehérvár évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű es önkormányzati költségvetés53 A 2010-es év bevételeiről és kiadásairól még nem készülhetett hivatalos, éves beszámoló, de a tervezett keretszámok megismerhetőek. Az adatok csupán tervezettek, előirányzatok. Ezek szerint a bevételi főösszeg elvárt értéke Ft, ám ez az összeg nem tartalmazza a tervezett hitelfelvételek várható nagyságát és az ezzel korrigált teljes éves bevételt. Az év folyamán összesen várható kiadások azonban Ftot is elérhetik. Ez azt jelenti, hogy a városnak egy Ft-os hiánnyal kell szembenéznie. A város a jelentős különbséget a pénzforgalom nélküli bevételekből és a évi CXXX. törvény által biztosított helyi önkormányzati támogatások kompenzációs hitelkeretéből kívánja fedezni. A pótlási céllal tervezett hitelfelvétel és kötvénykibocsátás összege Ft. Ennek ellenére számos fejlesztésre igyekeznek keretet biztosítani, úgy mint a szociális város rehabilitáció fedezése, a Vörösmarty Színház rekonstrukciójával kapcsolatos finanszírozás, további 32 játszótér felújítása, a Királyi Séta Projekt finanszírozása valamint a Börgöndi Reptérrel kapcsolatos újabb kiadások fedezése. Néhány fejlesztésnek pedig maradt az előző évből áthúzódó, ki nem fizetett részlete. 53 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat2010. évi költségvetéséről szóló rendelet alapján 39

39 Székesfehérvár es költségvetéseinek összevetése 5. táblázat (értékek eft-ban) Összesített Összesített Központi Hitelfelvétel Fejlesztések Előző bevétel kiadás támogatás (kötvények) évi költségvetési kiegészítés Rendelet Székesfehérvár 2006., 2007., 2008., évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű A város teljes bevétele, mely a költségvetés alapját képzi és a város finanszírozási képességét is behatárolja 2006 és 2008 között folyamatosan emelkedett, a 2009-es évben pedig jelentősen visszaesett. A kiadások egyetlen évben sem haladták meg a bevételeket bár például a 2006-os évben a közgyűlés jobban kihasználta a költségvetési keretét, mint a többi évben. 4. ábra (értékek eft-ban) Rendelet Székesfehérvár 2006., 2007., 2008., évi zárszámadása alapján 40

40 A központi támogatás mértéke változóan alakult, csökkenéseket és jelentős emelkedéseket produkálva. Ez a változás egyrészt magyarázható az állam által a városra ruházott feladatkörök változásával, mivel a támogatást ehhez képest ítélik meg az egyes településeknek. A hitelfelvételek az évek folyamán hasonlóan alakultak, ez alól csupán a 2007-es év kivétel, amikor sokkal jelentősebb összeggel kellett a városnak pótolnia a költségvetés hiányát. A fejlesztések terén negatív tendenciát figyelhetünk meg, a as évek folyamán sajnos folyamatosan csökkent a fejlesztési célokra elkülönített alap, csak 2009-ben figyelhetünk meg némi javulást. Az előző évi költségvetés kiegészítése bár folyamatosan bővült a 2008-as évre visszaesett. A 2010-eselőrejelzések szerint bár a város alacsonyan tudja tartani a kiadásait mely alig haladja meg a 2009-es szintet, jelentős bevétel csökkenésre számít így ismét nagyobb értékű kötvénykibocsátással kell ezt kompenzálnia, bár még ennek mértéke sem éri el a 2007-ben felvettet. 6. táblázat (értékek eft-ban) Immateriális Befektetett Ingatlan, javak pénzügyi vagyoni eszközök jogok Gépek és értékű berendezések Rendelet Székesfehérvár 2006., 2007., 2008., évi zárszámadása alapján; Saját készítésű A befektetett eszközök mértéke az évek folyamán változatosan alakult. Az immateriális javak értéke folyamatos csökkenést mutat ben már kevesebb, mint a felére csökkent az immateriális javak értéke a 2006-oshoz képest. A befektetett pénzügyi eszközök mennyisége 2008-ig emelkedett, csupán 2009-ben figyelhetünk meg némi visszaesést. Az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értéke 2008-ig szintén pozitív irányba változott, 2009-ben azonban több mint felére csökkent, ami az előző évek tendenciájához képest jelentős romlást jelent. A gépek és berendezések értéke is folyamatos csökkenést 41

41 mutat, az utolsó vizsgált évben ez a csökkenés szintén lényegesen nagyobb, mint a többi év folyamán. Véleményem szerint a székesfehérvári zárszámadások és a 2010-es költségvetési tervezet vizsgálata azt mutatja, hogy a város egyre nehezebb költségvetési helyzetbe kerül. Csökken a bevétele, ezzel együtt csökkentenie kell a kiadásait is valamint folyamatos hitelfelvételre van szüksége. Lehetőségei szűkülnek, a fejlesztésekre fordítható keretét is évről évre csökkennek. Ez véleményem szerint kihat a sportélet számára nyújtott támogatások mértékére is Az Önkormányzat sportfinanszírozása Székesfehérváron a sportok minden válfaja megtalálható. Jelen van a városban a felnőtt élsport, a versenysportok utánpótlás nevelése, a tömegsport, a diáksport és a fogyatékkal élők által végzett sport is. Az itt végzett sporttevékenységek is igen sokszínűek, az úszástól kezdve a rugby-n át a vitorlássportokig minden féle sporttal találkozhatunk mind csapat-, mind egyéni sportok terén. A székesfehérvári sportegyesületek részben az Önkormányzat segítségével világra szóló, komoly hazai- és nemzetközi eredményeket értek el (öttusa, női kézilabda, jégkorong, férfi kosárlabda, labdarúgás, úszás, atlétika). Fehérvár az elmúlt években az sportrendezvények városa lett, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A évi I. sporttörvény szerint a települési önkormányzat kötelező feladata illetékességi területén a helyi sporttevékenység támogatása. Ennek értelmében feladata a helyi sportkoncepció meghatározása és megvalósítása, a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés, a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése, az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A város igyekszik minél több egyesületet, rendezvényt és kezdeményezést támogatni54, hol konkrét vissza nem térítendő anyagi támogatással, hol saját létesítményeiben ingyenes sportpálya használat biztosításával. Emellett nagyobb 54 Székesfehérvár MJV Önkormányzat Gazdasági Programja

42 támogatásokat is odaítél szponzorációs céllal, tehát elvárja a támogatottól, hogy az, a város nevét viselje ruházatán, valamint bizonyos eseményeken megjelenjen. A város sportfinanszírozása emellett kiterjed bizonyos sportlétesítmények fenntartására valamint egyes létesítmények működésének támogatására. A helyi sportolók és egyesületek az önkormányzati támogatás mellett állami valamint külső finanszírozási csatornákra támaszkodhatnak. A városban működő legkiemelkedőbb eredményeket elérő sportágak egyesületei (jégkorong, kézilabda, kosárlabda) jutnak a legtöbb kiegészítő forráshoz a jegybevételekből, jogdíjakból, média megjelenésekből és szponzorációból. A kisebb méretű, kevésbé látványos eredményeket elérő egyesületek főként a tagdíjak befizetésére számíthatnak. Az iskolai sportélet szervezői pedig pályázati úton nyert támogatásokkal bővíthetik ki sportra fordított keretüket Önkormányzat sportpolitikája Az Önkormányzat a es időszakra összehangolt sportkoncepcióval állt elő. A célkitűzések között szerepel a versenysportok és tömegsportok további támogatása, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportszervezetek támogatása pénzügyi eszközökkel valamint a versenysport technikai feltételeinek biztosításával. Tömegsport területén célja a fiatal korosztály ösztönzése és sportlehetőség biztosítása számukra valamint az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása. Mindemellett a szabadidősportok anyagi és tárgyi feltételeinek biztosítása minden korosztály számára. Ennek elérése érdekében a város akciókat dolgozott ki a következő 4 évre, melyek végrehajtásától a városi sportélet fellendülését remélik. Versenysportok terén kiemelkedő támogatást igyekeznek odaítélni a sikersportágakat működtető kluboknak: úgy, mint a jégkorong és öttusa szakosztályoknak, az ARÉV SC (kosárlabda), a KÖFÉM SC (kézilabda), az ARAK Se (atlétika) valamint a Fehérvár FC (futball) számára55. A tömegsportok esetében a város továbbra is elkötelezett az iránt, hogy az általános iskolások megtanuljanak úszni és korcsolyázni. A hétvégén is nyitva tartó tornatermeket továbbra is biztosítja és számukat bővíti a város a sportolni, mozogni vágyók számára. Az 55 Székesfehérvár MJV Sportkoncepciója

43 új koncepció szerint prioritást élvez a gyermek- és ifjúsági korosztály testi nevelése, biztosítva a speciális, gyógytestnevelési igények kielégítését is. Emellett a városrészt kíván venni a szabadidősport anyagi- és tárgyi feltételeinek fejlesztésében. Támogatja továbbá a szabadidős és sport célok (extrém sportok) feltételeinek javítását célzó kezdeményezéseket. Új műfüves labdarúgó pályák építése valamint az Ikarus sporttelep újjáélesztése is a tervek között szerepel. Szintén a sportélethez kapcsolhatóan Városi Sportmúzeum kialakítása és a kerékpárút hálózat fejlesztése is szerepel a székesfehérvári sportkoncepcióban. A város ezen célok finanszírozásához, az adott évi költségvetésből igyekszik forrásokat biztosítani, ezzel koordináló, egyeztető szerepet nyerve a partnerszervezetek felé egyes területeken. A cél Székesfehérvár sportvárossá válás irányába terelni, a sportolást mindenki számára elérhetővé és népszerűvé tenni Önkormányzat sportfinanszírozásának szerkezete Önkormányzati szinten sporttámogatásra pénzt több szint és szervezet ítélhet meg. A Közgyűlés az éves költségvetés tervezésekor különít el a sportélet támogatására egy adott összeget. Ennek célja, hogy a sportkoncepcióhoz illeszkedve vissza nem térítendő anyagi támogatással segítse a fehérvári sportok fejlődését. Emellett működik a Sportbizottság, amelyhez sportegyesületek, sportlétesítmények, személyek fordulhatnak támogatásért. A támogatási kérelmek gyakran a működési költség kiegészítésére irányulnak, vagy egy- egy sportesemény megszervezéséhez vagy az azon való részvétel fedezéséhez kérnek segítséget. A Sportbizottság ezen kérelmek megvizsgálása után két módon tudja támogatni a kérelmezőket. Sok esetben vissza nem térítendő anyagi támogatást nyújt [1.sz. melléklet], egyéb helyzetekben pedig ingyenes pályahasználatot próbál biztosítani [2.sz. melléklet]. Ezen kérelmek épp úgy vonatkoznak a versenysportokra, mint az utánpótlás nevelésre vagy a diák és tömegsport finanszírozására, fedezésére. Emellett vannak olyan esetek, események melyeket a bizottság évről évre kötelező jelleggel finanszíroz, mint például az iskolák diákolimpiai eredményességének értékelése melynek keretei között a vizsgált es időszakban évenként Ft-ot osztott szét az iskolák között. A Sportbizottság emellett minden évben pályázatokat hirdet, melyeken anyagi támogatáshoz juthatnak az egyesületek, szintén többféle kategóriában (pl.: működés, versenyrendezés). A kifizetések az Oktatási és 44

44 Sportbizottságon keresztül történnek. Ezen felül a sportolók számíthatnak a polgármesteri keret támogatására is. A polgármesteri keretből minden évben főként sportrendezvények, versenyek lebonyolítását támogatják. A város a sportéletet emellett sportlétesítmények fenntartásával, finanszírozásával is támogatja, továbbá részesedése van bizonyos sportcentrumokban és alapítványokban. Az önkormányzati sportfinanszírozás szemléltetésére a 2006-os önkormányzati sporttal kapcsolatos kiadásokat és kedvezményeket szeretném bemutatni. Az önkormányzat által fenntartott létesítmények: Ifjúsági Sportközpont, a jégcsarnok, a KÖFÉM sportcsarnok, az ARÉV Sportcsarnok, a Sóstói Stadion és az ARAK futófolyosó. A Város Gondnokság ezen intézmények működésének finanszírozására jelentős összeget juttat minden évben. Így 2006-ban Ft jutott az Ifjúsági Sportközpont számára, Ft a Jégcsarnok üzemeltetésére, Ft az ARÉV Sportcsarnoknak, Ft-ot ítéltek meg a Videoton Sportpályának, a KÖFÉM Sportcsarnoknak pedig FT. Emellett a Város Gondnokság támogatja a Velencei Ifjúsági tábort ( Ft), a Bregyó napközis tábort ( Ft) valamint az ARAK futópálya üzemeltetését ( Ft). A város részesedése a Ft jegyzett tőkéjű Fehérvár FC-ből Ft, azaz 5,91%, a Sóstói Stadionnak, melynek jegyzett tőkéje Ft 100%-os tulajdonosa, úgy ahogy a Ft jegyzett tőkéjű Videoton Labdarúgó Közalapítványnak is. A város jelentős mértékű kezességvállalással is próbálja segíteni a sportszervezeteket ban fennállt a Videoton FC Kft 2003-as banki hitelfedezete, szintén 2003-ból a Sóstói Stadion rekonstrukciójának II. ütemének ÁFA finanszírozása, 2004-ből a Sóstói Stadion Kft hitele valamint a Fehérvár FC Kft kölcsönszerződése. 2005ben pedig a Sóstói Stadion Kft atlétikapálya építésére felvett hitelének éves törlesztésére vállalt kezességet a város. A Közgyűlés emellett a fejlesztések kategóriában további Ft-ot ítélt meg a Sóstói Stadion rekonstrukciójának III. ütemére. A Csitáry G. Emil Uszoda és Strand egyrészt a város intézményi kiadásai között Ft-ot kapott üzemeltetésre, ám a városnak bevétele is volt az uszoda működtetéséből, összesen Ft-tal növelte a város intézményi bevételeit. Emellett a Diáksportköri tevékenységek támogatására Ft-ot, a sportcélok és feladatok ellátására pedig Ft-ot ítéltek meg. Bizottságok kategóriában a különböző sportegyesületeknek Ft-ot ítéltek meg működésre és versenyeken való részvételhez. 45

45 A Polgármesteri Keret nem csupán sport rendezvények szervezését támogatja, hanem egyéb szövetségek, egyesületek által rendezett programokat is ban mintegy 15 sporttal kapcsolatos rendezvényt támogattak köztük repülőnapot, horgászkirándulást, rugby kupát, lövészversenyt, úszó versenyt, birkózó nagydíjat vissza nem térítendő anyagi támogatással Ft értékben. A támogatási rendszer legfontosabb pontja a Sport Bizottság melyhez bármely egyesület és szervezet kérelemmel fordulhat. A bizottság 2006-ban is jelentős összeget juttatott a sportélet fejlesztésére. A megítélt összegeket különféle csoportokra oszthatjuk, úgy mint az iskolai sport támogatása, a sportegyesületek támogatása, sportszövetségek támogatása. A bizottság az iskolai sport támogatására Ft-ot költött összesen 43 iskola között szétosztva. Az iskolák eredményességét Ft-al honorálták, ezt a diákolimpiai teljesítmény alapján ítélték meg az oktatási intézményeknek, emellett a kiemelkedő szervezési feladatokat ellátó pedagógusokat is díjazták, összesen Ft értékben. A versenysportok többféle segítségre is számíthatnak a bizottságtól. Egyrészt nem közvetlen pénzügyi támogatásként díjmentes létesítmény és pályahasználati lehetőséget biztosít a városi tulajdonban lévő vagy város által üzemeltetett sportcsarnokokban. Így például uszodában, futballpályán ingyenes öltözőhasználatot vagy adott óraszámú ingyenes pályahasználatot nyújt sportegyesületeknek. Emellett az egyesületek konkrét vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulásra is számíthatnak. Ilyen jellegű támogatást a bizottság összesen Ft értékben osztott szét az egyesületek között különféle kérelmek teljesítésére, emellett Ft-ot juttatott a sportszövetségeknek. A támogatásokat működésre, eszköz beszerzésre, pályabérletre, versenyszervezésre, versenyen való részvételre egyaránt igényelni lehet. A Sport Bizottság mellett az Ifjúsági, Informatikai és Civilkapcsolatok Bizottsága is nyújt segítséget bizonyos sport jellegű tevékenységek támogatásában [3.sz. melléklet]. A 2006-ban körülbelül mintegy Ft-ot osztott szét különféle célokra. Így jutott pénz egy gimnázium szervezésében 60 órás kosárlabda bajnokságra, a kölyökfociért alapítvány bajnokságon való részvételére, az Öreghegyi Közösségi Ház sportnapjára vagy a Fejér megyei Természetbarát Szövetség Túra kupájára. 46

46 5. ábra Rendelet Székesfehérvár évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű A város összességében az előbbiekben felsorolt szervezeteken keresztül juttat pénzt a sportcélok elérésének elősegítésére. Létesítményeket, egyesületeket és szövetségeket egyaránt támogat épp úgy, ahogy a sikersportokat, tömegsportokat és diáksportéletet. Kötelező kifizetései mellett különféle kérelmeket is teljesít. Így törekednek a város sportéletének serkentésére és a versenysportok tovább erősítésére. Fontos megjegyezni, hogy a fent bemutatott rendszer jól ábrázolja azt a már említett problémát, hogy a sportfinanszírozást célzó támogatások nem egyetlen helyről érkeznek központosítottan, egy adott célrendszer megvalósítására törekedve, hanem különböző szervek, osztályok nyújtják, így felmerülhet az összehangolatlanság kérdése. Nehéz összegezni, tulajdonképpen mekkora összeget fordítottak a sportélet támogatására és azok felhasználása megfelelő, hatékony volt e. 47

47 Székesfehérvár sportfinanszírozása A város 2009-ben is a szokásos csatornákon keresztül támogatta a sportolást. A Csitáry G. Emil Uszodára és Strandra Ft-ot fordított az önkormányzat az intézményi kiadások között, míg bevétele Ft származott a működéséből. A diáksportköri tevékenységekre Ft-ot különíttek el, sportcélok és feladatok ellátására pedig Ft. A fejlesztések között a jégcsarnok rekonstrukciójának terveire fordítottak Ft-ot emellett pedig a Maroshegyi Sportpályára további Ft-ot. Kezességet az önkormányzat 2009-ben a Sóstói Stadion Kft hitelére vállalt, Ft értékben, továbbá a Sóstói Stadion Kft hitel számára atlétika pálya építésére további Ft értékben. A Városgondnokság a sportlétesítmények működéséhez járul hozzá ben az Ifjúsági Sport Központ Ft, a Velencei Ifjúsági Sporttábor Ft, a Bregyó Napközis Tábor FT, a jégcsarnok FT, az ARÉV Sport Csarnok FT, a Videoton Sportpálya Ft, a Köfém Sport Csarnok pedig Ft segítséget kapott a működéséhez. A Polgármesteri keretből további Ft került szétosztásra különböző kérelmek alapján, versenyek szervezésére, versenyen való részvételre vagy működési támogatásként [4.sz. melléklet]. 6. ábra Rendelet Székesfehérvár évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű 56 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének évi zárszámadásáról szóló rendelet alapján 48

48 A Sportbizottság emellett Ft-al támogatta az iskolai sportolást, Ft-al az iskolai eredményességet és Ft-al a szervező pedagógusokat. Sportegyesületek számára versenyek szervezéséhez, részvételhez vagy egyéb célból összesen Ft-ot ítélt meg a bizottság a beérkező kérelmek és pályázatok alapján utánpótlás nevelése pedig közel Ft-ot szánt, további Ft-ot különített el sportegyesületek működésének támogatására. A Civil kapcsolatok irodája ezen felül Ft-ot osztott szét sport jellegű tevékenységeket végző egyesületek között. Összességében körülbelül 777 millió Ft jutott 2009-ben a Székesfehérvári Önkormányzat részéről sportfinanszírozásra, mely érték a teljes éves költségvetés körülbelül 2,3%-át teszi ki. A létesítmények fenntartása és üzemeltetése a sportfinanszírozás közel 63%-át tette ki, a fejlesztésekre a sportpénzek körülbelül 21%-a jutott. Az egyesületi, diák és szabadidős sportolás támogatására a sportfinanszírozás teljes éves keretének mintegy 16%-a maradt, melyből nagyjából 14% jut az egyesületi sportra és utánpótlás nevelésre. A Sportbizottság a kifizetések körülbelül 12,8%-áról döntött. Fontos hozzátenni, hogy a Sportbizottság által, nem közvetlen anyagi támogatásként, adott ingyenes vagy kedvezményes pálya és öltözőhasználat tovább növeli a teljes sportfinanszírozás éves mértékét és az egyesületi és rekreációs sportok részesedését a támogatásokból. Az ilyen jellegű támogatások számszerűsített értéke azonban nem szerepel a sportbizottsági rendeletekben es sporttámogatások összevetése A 2006-os és 2009-es évek között lezajlott gazdasági folyamatok semmiképp sem nevezhetőek kedvezőnek sem a város sem az ország gazdálkodására tekintettel. Ennek ellenére a város igyekezett szinten tartani vagy növelni a sporttal kapcsolatos támogatásait, bár bizonyos átcsoportosítások megfigyelhetőek. A diáksportköri tevékenységek támogatásában csökkenést, a sportcélokra és feladatokra elkülönített önkormányzati keretben azonban jelentősebb növekedést figyelhetünk meg ben a fejlesztésekre sem fordítottak akkora összeget, mint 2006ban, de a fejlesztés tárgya is változott, mivel a jelentős volumenű futball stadion fejlesztését befejezve, jégcsarnok rekonstrukció és sportpálya felújítás került megvalósításra. Emellett a sporttámogatásra fordítható polgármesteri keret szűkült, 49

49 Ft-al csökkent, a Civil kapcsolatok Irodája által megítélt támogatások volumene azonban nőtt, közel Ft-al. 7. ábra (értékek eft-ban) Rendelet Székesfehérvár és évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű A Városgondnokság által, sportlétesítmények üzemeltetésének támogatására, nyújtott összegek is eltérő irányban változtak. Az Ifjúsági és sportközpont, a Bregyó napközis tábor, a Videoton Sportpálya és a Köfém Sportcsarnok esetében a támogatási összeg csökkenésért, míg a Velencei Ifjúsági Sporttábor, a jégcsarnok és az Arév Sportcsarnok esetében növekedést figyelhetünk meg. Összességében elmondható, hogy a Városgondnokság kevesebb pénzt tudott fordítni ilyen jellegű támogatásokra, mint 2009ben. 50

50 8. ábra (értékek eft-ban) Rendelet Székesfehérvár és évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű Az önkormányzat által vállalt kezességek mértéke is változott, bár az iránya megmaradt, főként a Sóstói Stadionnal kapcsolatos hitelekhez köthető. A kezességvállalás mértéke azért csökkent a 4 év alatt, mert a Sóstói Stadion rekonstrukciójának II. ütemének hiteléért és a Fehérvár FC kölcsön szerződéséért 2009-ben már nem volt szükség a város kezességvállalására, így csupán a Sóstói Stadion Kft hitelére valamint ugyanezen cég atlétika pálya építésére felvett hitelére szól a kezességvállalás. Emellett fontos még megemlíteni a város tulajdonát képező Csitáry G. Emil Uszodát és Strandot, melynek bevételei és kiadásai az önkormányzat intézményi költségeihez tartoznak. Az uszoda költségvetése mindkét vizsgált évben kiegyensúlyozott volt, bevételei fedezték kiadásait, bár nem volt igazán nyereséges. Összességében mind kiadásai mind bevételei megközelítőleg Ft-al nőttek. 51

51 A Sportbizottság által történt kifizetések terén is változások figyelhetőek meg, ám itt inkább a támogatások növekedéséről számolhatunk be. Nőttek az iskolai sportolással kapcsolatos támogatások értékei, épp úgy, mint a sportegyesületek számára, kérelmek alapján elbírált összegek. 9. ábra (értékek eft-ban) Sportbizottsági rendeletek alapján; Saját készítésű Összességében megállapíthatjuk, hogy bár a sportra fordított támogatások mértéke változott a két vizsgált időszak között, a negatív gazdasági tendenciák ellenére, pozitív irányt mutat. Tehát az önkormányzat bővíteni tudta a teljes sportra fordított támogatások keretét. Természetesen bizonyos esetekben prioritás váltást, átcsoportosításokat is megfigyelhetünk. Az, hogy a kérelmek elbírálása után jelentősen több támogatás került szétosztásra 2009-ben azt jelezheti, hogy az önkormányzat nagyobb hangsúlyt próbál fektetni alapvető feladatain túl (létesítmény fenntartás, iskolai sport támogatása) a helyileg felmerülő problémákra, egy- egy egyesület, sportoló működésének, életének támogatására. 52

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013.

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013. Jakabszállás elérhetősége 2 : I. Jakabszállás Községi Lovas Sportpálya teljes körű fejlesztése, kiépítése Jakabszállási Lovas Sportegyesület Konfár János elnök 20/54-111-66 - Jakabszállás és vonzáskörzete

Részletesebben

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A XXX. nyári Olimpiai Játékok nemzetek közötti összesített éremtáblázata LONDON 2012 / Éremtáblázat Aranyérem Ezüstérem

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint)

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) 23 6 Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését

Részletesebben

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2015-2019) Elfogadva /2015. (VI.4) számú Képviselő-testületi határozattal 1 1. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait

Részletesebben

2013. év 1.félévi beszámoló

2013. év 1.félévi beszámoló ÉRDI SPORT KFT 2030 Érd, Ercsi út 34. Telefon:06-20-914-4037 Honlap: www.handballerd.hu E-mail: iroda.kezilabda@gmail.com ÉRDI SPORT KFT 2030 ÉRD ERCSI ÚT 34. 2013. év 1.félévi beszámoló 1 A Társaság bemutatása:

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011)

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) Készítette: Kusztor Csaba (elnök) Mágocs Községi Sport Kör Mágocs, 2008. december 18. 1. Mágocs nagyközség sportjának elemzése Mágocs Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Velenczei Attila. velenczei.attila@nupi.com. 2009. október 20.

Velenczei Attila. velenczei.attila@nupi.com. 2009. október 20. Velenczei Attila velenczei.attila@nupi.com 2009. október 20. Bemelegítő kérdések 1) Hogyan nevezték az 1999-ben létrejött sportminisztériumot? 2) Ma hogy hívják a legfelsőbb állami sportirányító szervezetet?

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit!

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. /Szent-Györgyi Albert/ AZ EGRI VÁROSI

Részletesebben

Iskolai Sportkör szakmai programja

Iskolai Sportkör szakmai programja Iskolai Sportkör szakmai programja 2010-2011. tanév Összeállította: Fábosné Józsa Zsuzsanna Keresztesné Lengyel Erzsébet Bognár Tamás Czirják György Tápiószecső, 2010. szeptember 1. 1 A szakmai program

Részletesebben

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 PROGRAMTERVEK Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 55. szám alatt nyilvántartásba vette a Magyar Diáksport Szövetséget az 1997.évi CLVI.tv.22. /3 / bekezdése alapján 1998. január 1-től kiemelkedően

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2019 1 1. Bevezetés Püspökladány Város Önkormányzata 2004-2014 közötti időszakra szóló sportkoncepciója teljesítette a küldetését. Szükség van tehát

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

KIMUTATÁS A KULTURÁLIS ÉS SPORT ALAP SPORT PÁLYÁZATAINAK 2012. ÉVI TÁMOGATÁSÁRÓL

KIMUTATÁS A KULTURÁLIS ÉS SPORT ALAP SPORT PÁLYÁZATAINAK 2012. ÉVI TÁMOGATÁSÁRÓL KIMUTATÁS A KULTURÁLIS ÉS SPORT ALAP SPORT PÁLYÁZATAINAK 2012. ÉVI TÁMOGATÁSÁRÓL A tevékenység meghatározása 2012. évben az Oktatási, Kulturális és sorsz. A pályázó neve és az összeg rendeltetése Sport

Részletesebben

Versenykiírás. Általános rendelkezések

Versenykiírás. Általános rendelkezések Versenykiírás Általános rendelkezések 1. A Campus Olimpia bemutatása A Campus Olimpia 2010. július 20-22 között megrendezendő sportrendezvény a magyarországi és a határon túli felsőoktatási intézmények

Részletesebben

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL A közhasznú társaságokra vonatkozó törvényi szabályozások rendelkezéseinek megfelelõen, a Honvéd Zrínyi Sportegyesület elnöksége - a társadalmi szervezet alapszabályával

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészség megőrzésében, az ifjúság fizikai és erkölcsi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010.(II.26.) rendelettel módosított 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselőtestülete

Részletesebben

Magyar Jégkorong Szövetség ARCULATI MEGÚJÍTÁS 2014.

Magyar Jégkorong Szövetség ARCULATI MEGÚJÍTÁS 2014. Magyar Jégkorong Szövetség ARCULATI MEGÚJÍTÁS 2014. 1. Háttér A Magyar Jégkorong Szövetség életében egyre nagyobb szerepet kap a marketingkommunikációs eszközök hatékony használata, a bennük rejlő lehetőségek

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019 MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019 (egységes szerkezetben) Maglód, 2015. április 23. 1 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. Jogszabályi környezet... 6 II.1. Az Európai

Részletesebben

Sportszervezı, menedzser képzés Onyestyák Nikolett. Sport a társadalomban

Sportszervezı, menedzser képzés Onyestyák Nikolett. Sport a társadalomban A sport funkciói Sportszervezı, menedzser képzés Onyestyák Nikolett Sport a társadalomban Közvita a sport fogalmának meghatározásáról A széles kör vita ténye problémát jelez Hagyományos értelembe vett

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. (1) bekezdése alapján a kötelező

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata a városi sportlétesítmények Használati Szabályzatának jóváhagyásáról Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2014. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2014. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2014. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (1) bekezdése

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. 1. HÁTTÉRINFORMÁCIÓ Az Egyesület neve: Újpesti Torna Egylet Székhelye: 1044 Budapest, Megyeri út 13. Adószáma: 19803124-2-41 Főe: Képviselője: 9319 - Egyéb sport

Részletesebben

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Olympic Agenda 2020 elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlés 2015. február 6. Agenda 2020 - Cél

Részletesebben

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA A Képviselő-testület 353/2011. (XI. 24.) sz. kt. határozatának melléklete MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 5800 MEZŐKOVÁCSHÁZA, ÁRPÁD U. 176. MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA 2011-2016.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről

Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről Készült a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. (3) bekezdésének megfelelően.

Részletesebben

Sportágfejlesztési Program ismertetése. Budapest, 2013. október 31.

Sportágfejlesztési Program ismertetése. Budapest, 2013. október 31. Magyar Birkózó Szövetség Sportágfejlesztési Program ismertetése Budapest, 2013. október 31. A sportágfejlesztési program céljai Igazolt versenyzői létszám növelése Egyesületi rendszer megerősítése, minőségi

Részletesebben

A 510/2013.(03.27.) 841301 2013. 1. 14 000 13 000 1 000 2. 87 488 11 000 8 700 40 59 688 8 100 3. 19 000 3/1 2703/2011. (IX.

A 510/2013.(03.27.) 841301 2013. 1. 14 000 13 000 1 000 2. 87 488 11 000 8 700 40 59 688 8 100 3. 19 000 3/1 2703/2011. (IX. 510/2013.(03.27.) jóváhagyja a 841301 Sportcélú támogatás cím 2013. évi felosztását az alábbiak szerint: Feladat megnevezése, Összege (eft-ban) 1. Fővárosi sportágazati, pályázati rendszer fenntartása

Részletesebben

A sportrendészeti infrastruktúra fejlesztésének lehetőségei a TAO szerepe a biztonsági infrastruktúra megteremtésében, fejlesztésében

A sportrendészeti infrastruktúra fejlesztésének lehetőségei a TAO szerepe a biztonsági infrastruktúra megteremtésében, fejlesztésében A sportrendészeti infrastruktúra fejlesztésének lehetőségei a TAO szerepe a biztonsági infrastruktúra megteremtésében, fejlesztésében Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Biztonsági Bizottság Előadó:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről

TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről Ó z d, 2014. június 26. Előterjesztő: Ózdi Kézilabda Club Elnöke Az Ózdi Kézilabda Club nevében szeretnénk Önöket tájékoztatni egyesületünk működéséről.

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010. (V.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat testnevelés és sportfeladatairól, a helyi testnevelés és a sporttevékenység

Részletesebben

Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2.

Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2. Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2. Tel/fax: (30) 502-5478 E-mail: polgardivse@gmail.com www.polgardi.hu I. TÁJÉKOZTATÓ A Polgárdi Városi Sportegyesület Labdarúgó Szakosztályának

Részletesebben

Rövid történeti áttekintés

Rövid történeti áttekintés Rövid történeti áttekintés Kialakulása Európában a világháborúkhoz szorosan kapcsolódik sport, mint a rehabilitáció eszköze Oktatási intézmények (vakok, mozgássérültek) 1903. Nyomorék Gyerekek Menhelye

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3.

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3. NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(IV.15.) SZ.RENDELETE A HELYI SPORTTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATAIRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRŐL, VALAMINT A SPORT HELYI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERÉRŐL Nyírábrány

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: 6/2009.(IV.16.) Alap Tiszasas Község Önkormányzata alapelvei, illetve koncepciója

Részletesebben

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Sport) 2010. év

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Sport) 2010. év KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Sport) 2010. év A tevékenység meghatározása 2010 évben a Kulturális és Sport sorsz. A pályázó neve és az összeg rendeltetése

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Az Egyesület tevékenységének bemutatása

Szakmai beszámoló. Az Egyesület tevékenységének bemutatása Szakmai beszámoló Községi Sportegyesület Iváncsa 2454 Iváncsa, Arany J. u. 1. Az Egyesület elnöke: Baki Imre Az Egyesület vezetősége: Nagy András (szakosztály vezető), Lestár István (technikai vezető),

Részletesebben

JUDO. SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal. Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző. Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9.

JUDO. SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal. Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző. Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9. JUDO SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9. BEVEZETŐ Mi a judo: egy sajátos etikai, nevelési, testnevelési és harcművészeti

Részletesebben

Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál

Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál A jégkorong bűvöletében! Sebesség, erő, dinamika, kreativitás és egyedülálló hangulat! Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál 1 Előzmények 1989-ben megalakult a Debreceni Amatőr Hoki Klub (DAHK)

Részletesebben

X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal

X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal A Kormány az egészséges, mozgásgazdag életmód mind szélesebb társadalmi rétegek számára történő elterjesztése, a sportolási lehetőségek bővítése, korszerű létesítmények

Részletesebben

Sportközgazdaságtan Szöveggyűjtemény

Sportközgazdaságtan Szöveggyűjtemény Sportközgazdaságtan Szöveggyűjtemény Szerkesztette: Dénes Ferenc Szerző: Dénes Ferenc Lektorálta: Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen Kézirat lezárva: 2015. november 20. ISBN A tananyag elkészítését

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alapelvei. 2. A rendelet célja

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alapelvei. 2. A rendelet célja Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010. (V. 03.) önkormányzati rendelete A sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020.

PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020. PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020. Záradék: Pilis Város Sportkoncepcióját, valamint Sportlétesítmény felújítási Programját Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015. -i nyilvános és

Részletesebben

TAO - Az újabb pályázatok a sportlétesítmények megújítására 2012-04-03 21:35:48 ő i Stadion teljes Évtizedes elmaradást pótolva. 2. Az Egri Városi Sportiskola Kézilabda Szakosztálya révén - több mint 350

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Készítette: Budapesti Farkasok AFKE. 2013. május 2. Budapesti Farkasok AFKE 1204 Budapest, Tátra tér (Új Piaccsarnok) I/15-16. 2012. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2013. május

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat

A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat Előszó... 6 Bevezetés... 8 Vezetői

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 3. A Vajda Péter DSE-vel közösen iskolai sportnapot szerveztünk a sportiskolás tanulóknak.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 3. A Vajda Péter DSE-vel közösen iskolai sportnapot szerveztünk a sportiskolás tanulóknak. SPORTISKOLAI SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2013. JANUÁR 1-ÁPRILIS 30. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1. Az iskola folyamatos kapcsolatot tart a MOB Sportiskolai Program Pedagógiai Munkacsoportjával illetve a sportiskolai módszertani

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

PÁLYÁZATI TUDNIVALÓK. A rendezéssel kapcsolatos részletes forgatókönyvet az Általános Versenykiírás mellékletében találhatják.

PÁLYÁZATI TUDNIVALÓK. A rendezéssel kapcsolatos részletes forgatókönyvet az Általános Versenykiírás mellékletében találhatják. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2009/2010. TANÉVI ORSZÁGOS BAJNOKSÁGOK RENDEZÉSÉRE A Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetség (MEFS) pályázatot hirdet a 2009-2010. tanévi országos egyetemi főiskolai bajnokságok döntőinek

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága. 21-2/2012.(11.29.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága. 21-2/2012.(11.29.) számú. határozata NYíREGYHÁZA MEGYE JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága 21-2/2012.(11.29.) számú határozata a 2012. évi sportcélú működési támogatási kérelmekkel kapcsolatos döntésről A Bizottság

Részletesebben

BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET. LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban!

BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET. LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban! BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban! MI IS AZ A RÖPLABDA? A röplabda csapatsport, amelyet két, egymástól

Részletesebben

A látvány-csapatsportok támogatásának hatása az utánpótlás-nevelésre Géczi Marianna, Lukács Zsuzsanna

A látvány-csapatsportok támogatásának hatása az utánpótlás-nevelésre Géczi Marianna, Lukács Zsuzsanna A látvány-csapatsportok támogatásának hatása az utánpótlás-nevelésre Géczi Marianna, Lukács Zsuzsanna Előzmények, célok Adótörvények 2010-ben elfogadott módosítása. Látvány-csapatsport (labdarúgás, kézilabda,

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének. Szeged Megyei Jogú Város gazdasági alpolgármestere

ELŐTERJESZTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének. Szeged Megyei Jogú Város gazdasági alpolgármestere ELŐTERJESZTÉS Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város gazdasági alpolgármestere Az előterjesztés tárgya: Sportegyesületek támogatása Iktatószám: 01/12941/2009 Melléklet:

Részletesebben

Tisztelt Sportvezető!

Tisztelt Sportvezető! Tisztelt Sportvezető! Bizonyára Ön is jól ismeri a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm. rendeletet, mely alapján

Részletesebben

Pedagógiai Csoport. VI. Országos Sporttudományi 1

Pedagógiai Csoport. VI. Országos Sporttudományi 1 A SPORTISKOLAI RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK AKCIÓKUTATÁSSOROZATA Pedagógiai Csoport 1 Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési nevelési igazgató Programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

Streetball challenge. Tájékoztató anyag

Streetball challenge. Tájékoztató anyag Streetball challenge Tájékoztató anyag 2011 Adidas Streetball Challenge 2011. Néhány szó a játékról, amely rövid idő alatt meghódította a világot és Magyarországot is. A Streetball, a kosárlabdázás őshazájából,

Részletesebben

SPORTÁGAK ÉS VILÁGVERSENYEK DEBRECENBEN

SPORTÁGAK ÉS VILÁGVERSENYEK DEBRECENBEN SPORTÁGAK ÉS VILÁGVERSENYEK DEBRECENBEN 1. Atlétika 2. Torna 3. Sportaerobic 4. Jégkorong 5. Kézilabda 6. Duatlon 7. Cselgáncs 8. Úszás 9. Kosárlabda 10. Vívás 11. RG 12. Kendó 13. Öttusa Sportágak Esemény

Részletesebben

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Magyar Kajak-Kenu Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI ÉV: 2014 Moszkva PROGRAMTERVEK BESZÁMOLÓK TÉMA

Részletesebben

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA Sportiskolai kontrolling 2014. április 2. STATISZTIKÁINK 46,5 fő pedagógus, 1 fő adminisztratív

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT 2014 A Magyar Triatlon Szövetség KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 A Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban: MTSZ) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény a továbbiakban Stv.- 23.

Részletesebben

*1000062658237* ELŐTERJESZTŐI KIEGÉSZÍTÉS. Tisztelt Közgyűlés!

*1000062658237* ELŐTERJESZTŐI KIEGÉSZÍTÉS. Tisztelt Közgyűlés! Budapest Főváros Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Főpolgármester -helyettes *162658237* *162658237* ikt. szám: FPH79 /881-5 /214 tárgy: Javaslat a 84131 Sportcélú támogatás cím felosztására és egyben

Részletesebben

Olimpiai pályázat Budapest 2024. Schmitt Pál 2015. november 17. K E P

Olimpiai pályázat Budapest 2024. Schmitt Pál 2015. november 17. K E P Olimpiai pályázat Budapest 2024 Schmitt Pál 2015. november 17. K E P KEZDETEK Az olimpiai játékok története, fejlődése Ókori olimpiai játékok i.e. 776 i.sz. 393 I. Theodóziusz Olympia - Görögország atlétikai

Részletesebben

NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016

NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016 NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION SZÉKHELY: 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 1-3. TELEFON: 06-1/460-6825

Részletesebben

Az állami sportvezetés az állami sportvezetés feladatai

Az állami sportvezetés az állami sportvezetés feladatai Az állami sportvezetés az állami sportvezetés feladatai Budapest 2010. november 18. Állami feladatok jelenleg I. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van

Részletesebben

Senseimarossy Délegyházi Karate SE - www.senseimarossy.hu

Senseimarossy Délegyházi Karate SE - www.senseimarossy.hu 2009-09-08 11:03:57 SPORTOKTATÓ KÉPZÉS SPORTOKTATÓ KÉPZÉS A Budapesti Szabadidősport Szövetség - megfelelő számú jelentkező esetén - államilag elismert, Országos Képzési Jegyzékben szereplő 1 éves sportoktató

Részletesebben

Fehérvár Rugby Club 2012. évi. Beszámolója.

Fehérvár Rugby Club 2012. évi. Beszámolója. Fehérvár Rugby Club 2012. évi. Beszámolója. 2012. január: Iskolai csoportedzések, István Király ált iskola, minden hétfő 14 órától Gyolcsos Ferenc vezetésével 15 fő. Táncsics Mihály Általános iskola kedd

Részletesebben

Kőbánya Sport Club 1105 Budapest Ihász utca 24.

Kőbánya Sport Club 1105 Budapest Ihász utca 24. ,!!.-. \, Ktruict Kőbányai,. ' v.:\!,cki-testület ülése Kőbánya Sport Club 1105 Budapest Ihász utca 24. Tel/Fax: 2616710, Mobü: +36305269214 ' m QÁWA SPORT eü* www.kobanvasc.hu ksc@3cobanvasc.hu 1367 Versenysport:

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 3. A Vajda Péter DSE-vel közösen az alábbi rendezvényeket szerveztük a sportiskolás tanulóknak:

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 3. A Vajda Péter DSE-vel közösen az alábbi rendezvényeket szerveztük a sportiskolás tanulóknak: SPORTISKOLAI SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2012. SZEPTEMBER 1-DECEMBER 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1. Az iskola folyamatos kapcsolatot tart a MOB Sportiskolai Program Pedagógiai Munkacsoportjával illetve a sportiskolai

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése SZAKMAI ANYAG LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése Támogatási határozat azonosító: 1624604603 Készítette: Nagykarácsony Gyermeksportjáért Alapítvány

Részletesebben

2014 -a Kézilabdasport hazai rendezésű nemzetközi eseményei. Marczinka Zoltán 2014. Női Európa-bajnokság Szervezőbizottság, ügyvezető igazgató

2014 -a Kézilabdasport hazai rendezésű nemzetközi eseményei. Marczinka Zoltán 2014. Női Európa-bajnokság Szervezőbizottság, ügyvezető igazgató 2014 -a Kézilabdasport hazai rendezésű nemzetközi eseményei Marczinka Zoltán 2014. Női Európa-bajnokság Szervezőbizottság, ügyvezető igazgató Kézilabda világversenyek rendezési pályázata során felmerülő

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról Mezőkövesd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. tv. 55. (6) bekezdésében

Részletesebben

A LENDVA KÖZSÉGI SPORTTEVÉKENYSÉGEK 2015. ÉVI TÁRSFINANSZÍROZÁSÁNAK PROGRAMJA

A LENDVA KÖZSÉGI SPORTTEVÉKENYSÉGEK 2015. ÉVI TÁRSFINANSZÍROZÁSÁNAK PROGRAMJA A Községi Tanács 5. /rendes/ ülése 2015 márciusa A LENDVA KÖZSÉGI SPORTTEVÉKENYSÉGEK 2015. ÉVI TÁRSFINANSZÍROZÁSÁNAK PROGRAMJA AZ ANYAGOT KÉSZÍTETTE: Polgármesteri Hivatal ELŐTERJESZTŐ: Župan - Polgármester

Részletesebben

Phoenix Fireball Sport Egyesület

Phoenix Fireball Sport Egyesület Phoenix Fireball Sport Egyesület Egyesületünk 2005 júliusában alakult meg. Fő célunk, melyet az elkövetkezendő években is szeretnénk képviselni, hogy egy Európa-szerte igen népszerű sportágat, a FLOORBALL*-t

Részletesebben

Melléklet. ISK munkaterv 2014/ 2015. tanévre

Melléklet. ISK munkaterv 2014/ 2015. tanévre Melléklet ISK munkaterv 2014/ 2015. tanévre Iskolai Diáksportkörünk elsődleges feladata, hogy minden tanulónk részére biztosítsa a lehetőséget a sportolásra. Ezt több iskolai sportolási lehetőség keretén

Részletesebben

KÉZILABDÁZÁS AZ ISKOLÁBAN. Juhász István MKSZ szakmai igazgató európai mesteredző, főiskolai docens

KÉZILABDÁZÁS AZ ISKOLÁBAN. Juhász István MKSZ szakmai igazgató európai mesteredző, főiskolai docens KÉZILABDÁZÁS AZ ISKOLÁBAN Juhász István MKSZ szakmai igazgató európai mesteredző, főiskolai docens A program beindításának indoklása Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap. Minden arra járó nyomot

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Fiedler Ottó Sportegyesület 2014 évi tevékenységéről. Ó z d, 2015. február 19. Fiedler Ottó Sportegyesület Elnöke

TÁJÉKOZTATÓ. a Fiedler Ottó Sportegyesület 2014 évi tevékenységéről. Ó z d, 2015. február 19. Fiedler Ottó Sportegyesület Elnöke TÁJÉKOZTATÓ a Fiedler Ottó Sportegyesület 2014 évi tevékenységéről Ó z d, 2015. február 19. Előterjesztő: Fiedler Ottó Sportegyesület Elnöke Egyesületünk rövid bemutatása: 1906-ban Ózdon épült fel Közép-Európa

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK a 10/2009. (IV.24.) és a 17/2009. (IX.16.) rendelettel módosított 42/2003. (XII. 16.) r e n d e l e t e a város sporttevékenységének támogatásáról (

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület! Határozati javaslat

Tisztelt Képviselő-testület! Határozati javaslat Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 28-i ülésére Tárgy: Dombóvár Város Önkormányzatának Sportkoncepciója Előterjesztő: Kerényi Zsolt alpolgármester

Részletesebben

Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban

Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban 2015. október 22. Mucsi Gyula Transparency International Magyarország gyula.mucsi@transparency.hu Tartalom 1. A Tao. támogatási rendszer 2. A Tao. támogatási

Részletesebben

"ÉLEN A TANULÁSBAN, ÉLEN A SPORTBAN 2011"

ÉLEN A TANULÁSBAN, ÉLEN A SPORTBAN 2011 A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS pályázati felhívást tesz közzé az "ÉLEN A TANULÁSBAN, ÉLEN A SPORTBAN 2011" fővárosi kitüntető cím elnyerésének feltételeiről a tanulásban és a sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtó

Részletesebben