Eurizon EasyFund. Fonds Commun de Placement (alapok alapja) a luxemburgi törvények szerinti befektetési alap. Tájékoztató 2012.

Átírás

1 Eurizon EasyFund Fonds Commun de Placement (alapok alapja) a luxemburgi törvények szerinti befektetési alap Tájékoztató november

2 Tartalomjegyzék BEVEZETO 3 A SZERVEZET 5 1. A Befektetési Alap Az Alap bemutatása 7 A. Általános tudnivalók 7 B. Befektetési Jegy részalapok és kategóriák A befektetés célja és a kockázati tényezők 8 A. Általános tudnivalók 8 B. Specifikus kockázatok Eszközök együttkezelése Befektetések És Befektetési Korlátozások A befektetési politika meghatározása és korlátai Technikák és instrumentumok 16 A. Átruházható értékpapírokra és egyéb pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és részvényopciós szerződések 17 B. Pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és opciós műveletek 17 C. Swap, Credit Default Swap (CDS) és Variancia Swap műveletek 17 D. Contracts for Difference (CFD) 18 E. Volatilitásra szóló határidős és opciós ügyletek 18 F. Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó műveletek 18 G. Visszavásárlást célzó műveletek Nettó Eszközérték Általános tudnivalók 20 A. Nettó Eszközérték meghatározása 20 B. A nettó eszközök értékelése A Nettó Eszközérték kiszámításának, a Befektetési Jegyek kibocsátásának, konvertálásnak és visszaváltásának felfüggesztése Az Alap Befektetési Jegyei A Befektetési Jegyek ismertetése, formája és a Befektetési Jegy tulajdonosokat megillető jogok A Befektetési Jegyek kibocsátása, a jegyzés és a fizetés módja A Befektetési Jegyek visszaváltása A Befektetési Jegyek konvertálása A pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás megelőzése Az Alap működése A Kezelési Szabályzat és az irányadó jog A hozamfelosztási politika Pénzügyi év, jelentés a kezelésről Díjak és költségek A Befektetési Jegy tulajdonosok tájékoztatása Az Alap, a Részalapok és a Befektetési Jegy kategóriák megszűnése ill. megszüntetése Részalap beolvadása az Alap más Részalapjába vagy a luxemburgi vagy más, külföldi jog szerinti kollektív befektetési formába történő apportálással (vagyoni hozzájárulásként történő teljesítéssel) A Részalapok illetve Befektetési Jegy kategóriák felosztása Adózás Érdekütközések Befektetési Alapkezelő Letétkezelő Bank és Kifizetőhely Ügyintéző, Nyilvántartási és Transzferálási Bróker A Befektetéskezelők Forgalmazók és Jegyzésre ill. Forgalmazásra kijelölt intézmények Hozzáférhető információk és dokumentumok 42 A RESZALAPOK JEGYZEKE 43 2

3 Bevezető Az Eurizon EasyFund közös befektetési alap (alapok alapja, a továbbiakban: az \Alap ) a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló december 17-i törvény I. részének megfelelően került bejegyzésre. Ezen bejegyzés ténye azonban nem értelmezhető úgy, hogy a jelen Tájékoztató tartalmát illetve az Alap által felkínált és/vagy birtokolt értékpapírok minőségét a felügyeleti hatóság pozitívan értékelte volna. Az ezzel ellentétes nyilatkozatok nem hivatalosak és jogellenesek. A Kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentum (KIID) az Alap összes részalapja tekintetében rendelkezésre áll, és a dokumentum az Alap jelenlegi egyszerűsített tájékoztatója helyébe lépett. A KIID egy szerződés előtti dokumentum, amely amellett, hogy az ebben a tájékoztatóban bemutatott egy vagy több befektetésijegy-kategóriára vonatkozó fontos információkat foglalja össze, tartalmaz de nem kizárólagosan a kockázatokra vonatkozó útmutatást és figyelmeztetéseket, egy szintetikus kockázat- és nyereségmutatót egytől hétig terjedő számskála formájában, valamint a korábbi teljesítményre vonatkozó információkat. A KIID dokumentum elérhető a Befektetési Alapkezelő weboldalán valamint a Befektetési Alapkezelő székhelyén is beszerezhető. Előfizetéseket elfogadunk az Alap jelenlegi tájékoztatója (a Tájékoztató ), a vonatkozó KIID dokumentum és az Alap legfrissebb könyvvizsgált éves jelentése vagy könyvvizsgáló által nem hitelesített féléves jelentése alapján. Ezek a dokumentumok térítésmentesen beszerezhetők a Befektetési Alapkezelő székhelyén. Csak olyan információkra lehet hivatkozni, melyek a jelen Tájékoztatóban, valamint az abban említett, a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokban megtalálhatók. A Befektetési Alapkezelő felelősséget vállal a jelen Tájékoztatóba foglalt információk helytállóságáért. Bármely bróker, eladó vagy egyéb természetes személy által adott olyan információ vagy állítás, amelyet ezen Tájékoztató vagy az annak szerves részét képező jelentések nem tartalmaznak, nem hivatalosnak, következésképpen hitelt nem érdemlőnek tekintendő. Sem a jelen Tájékoztató átadása, sem az Alap Befektetési Jegyeinek felkínálása, kibocsátása vagy eladása nem jelenti annak a megerősítését, hogy a jelen Tájékoztatóban adott információk a jelen Tájékoztató kibocsátási dátumát követően továbbra is mindig helytállóak lennének. A Tájékoztatót minden jelentős módosítást követően frissítik. Az itt közölt információk nem jelentenek sem értékpapír vételi ajánlatot, sem felhívást nyilvános értékpapír-jegyzésre olyan illetékességi területen, ahol az ilyen ajánlat vagy felhívás nem engedélyezett. Ezen belül, a közölt információk nem terjesztés céljára szolgálnak, és nem képeznek sem értékpapír eladási ajánlatot, sem vételi felhívást, sem az Amerikai Egyesült Államokban, sem ott tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek (az USA állandó lakosai vagy az Amerikai Egyesült Államok vagy bármely állama, egyéb fenségterülete vagy tartománya jogszabályai szerint alapított társaság vagy vállalat) javára. Amerikai befektetők: Nem történt lépés annak érdekében, hogy az Alapot vagy annak Befektetési Jegyeit bejegyezzék a US Securities and Exchange Commission -nál (magyarul: az Értékpapírok és a Tőzsde Felügyeleti Hatósága USA), amint azt az amerikai befektetési társaságokról szóló 1940-es törvény (Investment Company Act, magyarul: Befektetési Társaságok Törvénye) és annak módosításai, valamint az értékpapírokkal kapcsolatos bármely más szabályozás előirányozza. Következésképpen, a jelen Tájékoztató nem ismertethető, adható át illetve terjeszthető az Amerikai Egyesült Államokban, annak 3

4 egyéb fenségterületén vagy tartományában, illetve az amerikai állampolgárok vagy állandó lakosok, vagy az Amerikai Egyesült Államok törvényei szerint alapított vagy irányított társaságok, egyesülések vagy egyéb egységek körében (a fentiek együttesen: US personne, magyarul: USA-polgár ). Továbbá az Alap Befektetési Jegyei nem ajánlhatók fel és nem adhatók el US personnes -nak (magyarul: USA-polgárnak ). Ezen korlátozások figyelmen kívül hagyása az értékpapírokról szóló amerikai jogszabályok megszegését jelentheti. A Befektetési Alapkezelő a US personnes (magyarul: USA-polgárok ) által megvásárolt vagy birtokában lévő Befektetési Jegyek azonnali visszatérítését követelheti, és ugyanez vonatkozik azon befektetőkre is, akik/amelyek a Befektetési Jegyek megszerzése után lettek US personnes (magyarul: USA-polgárok ). Tanácsolt az Alap Befektetési Jegyeinek lehetséges jegyzői és vevői számára, hogy tájékozódjanak a származási országuk, tartózkodási helyük vagy lakóhelyük törvényeiből adódó pénzügyi következményekről, jogi követelményekről és az átváltás minden korlátozásáról vagy ellenőrzéséről, mivel ezek hatással lehetnek a Befektetési Jegyek jegyzésére, tulajdonlására vagy eladására. A Befektetési Alapkezelő felhívja a befektetők figyelmét, hogy bármely befektető csak akkor gyakorolhatja befektetői jegyeit közvetlenül az Alappal szemben, ha a befektető saját maga és saját nevében regisztrálva van az Alap Befektetési Jegy tulajdonosainak jegyzékében. Amennyiben a befektető olyan közvetítő útján fektet be az Alapba, amely a Befektetési Alapba saját nevében, de a befektető megbízásából fektet be, nem mindig lehetséges, hogy a befektető bizonyos Befektetési Jegy tulajdonosi jogokat közvetlenül gyakorolja az Alappal szemben. Tanácsolt a befektetők számára, hogy kérjenek tanácsot jogaikkal kapcsolatban. 4

5 A Szervezet Eurizon EasyFund Luxemburgi jog szerint alapított (közös) befektetési alap, több Részalapból álló struktúrával 8, avenue de la Liberté L-1930 Luxembourg BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ÉS FORGALMAZÓ Eurizon Capital S.A. 8, avenue de la Liberté L-1930 Luxembourg AZ ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGA Az Igazgatóság elnöke: Az Igazgatóság alelnöke: Ügyvezető: Igazgatósági tag: Igazgatósági tag: Igazgatósági tag: Mauro MICILLO úr Eurizon Capital SGR S.p.A., Milánó Ügyvezető igazgató milánói lakos Daniel GROS úr független igazgatósági tag brüsszeli lakos, Belgium Massimo MAZZINI úr Eurizon Capital S.A., Luxembourg vezérigazgatója luxemburgi lakos Massimo TORCHIANA úr Eurizon Capital S.A., Luxembourg társ-vezérigazgatója luxemburgi lakos Carlo NICOLETTI úr Független igazgatósági tag rüschlikoni (svájci) lakos Alex SCHMITT úr Független igazgatósági tag, bíróság előtt eljáró, Ügyvéd luxemburgi lakos A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ VEZETŐSÉGE Ügyvezető igazgató: Ügyvezető aligazgató: Massimo MAZZINI úr luxemburgi lakos Massimo TORCHIANA úr luxemburgi lakos LETÉTKEZELŐ BANK ÉS KIFIZETŐHELY State Street Bank Luxembourg S.A. 49, Avenue J.F. Kennedy L-1855 Luxembourg 5

6 ÜGYINTÉZŐ, NYILVÁNTARTÁSI ÉS TRANSZFERÁLÓ BRÓKER BEFEKTETÉSKEZELŐK State Street Bank Luxembourg S.A. 49, Avenue J.F. Kennedy L-1855 Luxembourg Eurizon Capital S.A. 8, avenue de la Liberté L-1930 Luxembourg Eurizon Capital SGR S.p.A. Piazzetta Giordano dell'amore, 3 I Milano Epsilon Associati SGR S.p.A. (rövidített neve: Epsilon SGR S.p.A.) Piazzetta Giordano dell'amore, 3 I Milano A BEFEKTETÉSI ALAP ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓJA Ernst & Young S.A. 7, rue Gabriel Lippmann Parc d Activité Syrdall 2 Munsbach L-5365 Luxembourg 6

7 1. A BEFEKTETÉSI ALAP 1.1 Az Alap bemutatása A. Általános tudnivalók Az Eurizon EasyFund-ot (korábbi nevén: Sanpaolo ECU Fund, majd Sanpaolo International Fund), (a továbbiakban: az Alap ) július 27-én, a Luxemburgi Nagyhercegségben alapították, a luxemburgi jog szerinti (nyilvános) értékpapírbefektetési alapként, és jelenleg a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló, december 17-i törvény I. része irányadó rá. Azt követően, hogy az Eurizon Capital S.A. (korábbi nevén Sanpaolo Gestion Internationale S.A., majd Sanpaolo IMI Wealth Management Luxembourg S.A., majd Sanpaolo IMI Asset Management Luxembourg S.A.), (a továbbiakban: Befektetési Alapkezelő ) Igazgatósága jóváhagyta az július 27-én kelt kezelési szabályzatot (a továbbiakban: Kezelési Szabályzat ), azt letétbe helyezték a Luxemburgi és Luxembourg Városi Kerületi Bíróság irodájában (francia hivatalos nevén: Greffe du Tribunal d Arrondissement de et á Luxembourg ), majd ezen iratot közzétetették a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny szeptember 28-i számában. Ezen Kezelési Szabályzatot módosították, és ezen módosításokat a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny január 20-i, november 13-i, szeptember 10-i, június 10-i, szeptember 20-i, október 17-i, szeptember 9-i és július 3-i számában közzétették. A Kezelési Szabályzat utóbbi módosításainak a luxemburgi Régistre de Commerce et des Sociétés-nél történt letétbe helyezésére történő hivatkozást a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny május 14-i, december 14-i, március 20-i, február 27-i, október 20-i, március 22-i, június 11-i, június 20-i és február 1-i és június 29-i számában tették közzé. A jelenleg érvényes, a luxemburgi Régistre de Commerce et des Sociétés-nél letétbe helyezetett Kezelési Szabályzat megtekinthető vagy arról másolat kérhető. Az Alap nevét az Alapkezelő Igazgatósága augusztus 24-én kelt határozatával Sanpaolo ECU Fund -ról Sanpaolo International Fund -ra módosította. Az Alapkezelő február 26-i hatállyal az alap nevét Sanpaolo International Fund -ról Eurizon EasyFund -ra módosította. Az Alapot határozatlan időre hozták létre. Az Alap jogi személyiséggel nem rendelkezik. Az Alap értékpapírok és más, a jogszabályi előírások alapján engedélyezett vagyonelemek vonatkozásában közös tulajdont hoz létre, amelynek működését a Befektetési Alapkezelő irányítja a kockázatmegosztás elvének megfelelően a résztulajdonosok (a továbbiakban: Befektetési Jegy tulajdonosok ) javára és kizárólagos érdekében, akik csak részesedésük mértékéig felelnek. Az Alap Vagyona a Befektetési Jegy tulajdonosok közös és osztatlan tulajdona, és elkülönül a Befektetési Alapkezelő vagyonától. A közös tulajdon minden Befektetési Jegyével azonos jogok járnak. Az Alap nettó eszközértéke legalább euró. Sem a közös vagyon összege, sem az Alap vagyonát képviselő közös tulajdon Befektetési Jegyeinek száma vonatkozásában nincs semmiféle korlátozás. A Kezelési Szabályzat határozza meg a Befektetési Jegy tulajdonosok, a Befektetési Alapkezelő illetve a Letétkezelő Bank jogait és kötelezettségeit. A Befektetési Alapkezelőnek lehetősége van arra, hogy a Letétkezelő Bank beleegyezésével és a luxemburgi jog előírásainak megfelelően minden olyan vonatkozásban módosítsa a Kezelési Szabályzatot, amelyet a Befektetési Jegy tulajdonosok érdekében hasznosnak ítél meg. A módosítások a Mémorial, Recueil des Sociétés et Associations c. közlönyben közzétételre kerülnek, és főszabályként aláírásuk napján lépnek hatályba. A Kezelési Szabályzat nem írja elő a Befektetési Jegy tulajdonosok számára, hogy tartsanak Befektetési Jegy tulajdonosi közgyűlést; kivételt képez az az eset, amikor a Befektetési Alapkezelő javasolja az Alap, vagy az Alapba tartozó egy vagy több Részalap eszközeinek apportálását (vagyoni hozzájáruláskénti bevitelét) egy külföldi jog szerinti másik KBV-be (az organismes de placement collectif rövidítése, jelentése: kollektív befektetési vállalkozás). B. Befektetési Jegy részalapok és kategóriák Az Alap egy alapok alapja típusú szerkezet, amely vagyonelemek és kötelezettségek elkülönült tömegeiből (a továbbiakban Részalap -okból) áll, amelyek mindegyikét egy bizonyos befektetési cél jellemez. Az egyes Részalapok eszközei az Alap számláin az Alap egyéb eszközeitől elkülönítve szerepelnek. Az egyes Részalapokon belül a Befektetési Alapkezelő kibocsáthat egy vagy több Befektetési Jegy kategóriát (a továbbiakban: Befektetési Jegy kategória, vagy Kategória ), úgy, hogy minden egyes Kategória egy vagy több jellemzőjében különbözik a többitől, ami lehet például az eladási és visszaváltási költségek egyedi szerkezete, 7

8 a tanácsadási vagy a kezelési költségek egyedi szerkezete, az árfolyamkockázat-fedezeti politika megléte vagy meg nem léte vagy egy bizonyos elosztási politika. A létrehozott és/vagy jegyzésre megnyitott Részalapok jellemzői és befektetési politikája a jelen Tájékoztatóhoz csatolt saját ismertetőikben kerülnek bemutatásra, amelyek ezen Tájékoztató elválaszthatatlan részét képezi (a továbbiakban a szövegkörnyezettől függően: Részalap-ismertető vagy Részalap-ismertetők ). A Befektetési Alapkezelő fenntartja magának a jogot arra, hogy egyszerű határozattal bármikor új Részalapot ill. új Befektetési Jegy kategóriát hozzon létre. Az új Részalap ill. új Befektetési Jegy kategória létrehozása nyomán a Tájékoztatót frissíteni kell. Az Alap és Részalapjai egyetlen jogi egységet alkotnak. Mindemellett, az egyes Befektetési Jegy tulajdonosok egymáshoz való viszonyában minden egyes Részalapot saját vagyoni hozzájárulásokkal, tőkenyereséggel, tőkeveszteséggel stb. rendelkező külön egységként kezelnek. Harmadik személyekkel, így többek között hitelezőkkel szemben valamely meghatározott Részalap vagyona csak a rá vonatkozó (azaz vele kapcsolatos) adósságokért, kötelezettségvállalásokért és kötelezettségekért felelős. Amennyiben a jelen Tájékoztató nem tartalmaz ezzel ellentétes állításokat, a különböző Részalapok Befektetési Jegyei normális esetben az egyes Értékelési Napokon bocsáthatók ki, válthatók vissza, és konvertálhatók, olyan áron, amely az érintett Részalap érintett Befektetési Jegy Kategóriájában a Befektetési Jegyekre jutó Nettó Eszközérték alapján kerül kiszámításra, a jelen Tájékoztatóban előírt minden alkalmazandó költség és díj hozzáadásával. Az Alap konszolidált pénzügyi jelentése az értékeket euróban adja meg. Minden egyes Részalap/Befektetési Jegy kategória Befektetési Jegyére jutó Nettó Eszközérték a megfelelő Részalap referencia-pénznemében kerül kiállításra, a jelen Tájékoztatóban leírtak szerint. Az alábbiakban meghatározott rendelkezések fenntartása mellett, a befektetők egy adott Részalapban lévő Befektetési Jegyeik egy részét vagy egészét konvertálhatják egy másik Részalap Befektetési Jegyeire vagy, amennyiben több Befektetési Jegy kategória is létezik, az egyik Befektetési Jegy kategóriából egy másik Befektetési Jegy kategóriába. Ez alól kivételt képeznek bizonyos, a jelen Tájékoztatóban megjelölt olyan Befektetési Jegy kategóriák, amelyek csak bizonyos típusú befektetők számára hozzáférhetőek. 1.2 A befektetés célja és a kockázati tényezők Az alábbi szakaszok a befektetési jegyek vásárlásához kapcsolódó különböző kockázati és bizonytalansági tényezőket mutatják be, amelyre különösen szeretnénk a tulajdonosok figyelmét felhívni. Megjegyezzük, hogy ez a leírás nem teljes körű, és előfordulhatnak más kérdések is, amelyeket érdemes fontolóra vennie, mielőtt befektetési jegyet vásárol. A. Általános tudnivalók Az Alap a nyilvánosság számára lehetőséget kínál arra, hogy különféle, a jogszabályi előírások által megengedett értékpapírokba és pénzügyi eszközökbe befektessenek, azért, hogy a befektetett tőkéből nyereséget realizáljanak, magas befektetési likviditással kombinálva. Ebből a célból nemcsak földrajzi és pénzügyi vonatkozásban, de a felhasznált pénzügyi eszközök típusai szintjén is biztosítva van a kockázat nagyarányú megoszlása, ahogyan az az Alap minden egyes Részalapjának befektetési politikájában, a Részalap-ismertetőkben leírtaknak megfelelően meghatározásra került. Ugyanakkor az Alap minden eszköze ki van téve a piac ingadozásainak csakúgy, mint az értékpapír-befektetésben rejlő kockázatnak, és ebből a tényből adódóan az Alap céljainak megvalósítása nem garantálható. A Befektetési Jegy tulajdonosnak megvan a lehetősége arra, hogy saját szükségletei, illetve a piacok alakulására vonatkozó saját elképzelései szerint megválassza, hogy milyen befektetéseket kíván megvalósítani az Alap valamely Részalapjában. A Befektetési Alapkezelő tevékenységének célja, hogy megóvja és növelje a tőkét. Ugyanakkor a piac pozitív vagy negatív fejleményeinek függvényében nem garantálható, hogy ez az előirányzott cél el is érhető. Következésképpen a Befektetési Jegy tulajdonosoknak tisztában kell lenniük azzal a ténnyel, hogy a Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközérték mind felfelé, mind lefelé változhat, és hogy a múltbéli teljesítmény nem feltétlenül vetíti előre a jövőbeli teljesítményt. 8

9 B. Specifikus kockázatok Szabályozási kockázatok Az alap luxemburgi illetőségű, és a befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy a helyi törvényalkotók nem minden védelmi intézkedése érvényes rá. A befektetőknek ajánlatos a pénzügyi tanácsadójuk tanácsát kérni ebben a kérdésben. Befektetési cél Az egyes Részalapoknak a Befektetési Alapkezelő által a Kezelési Szabályzatnak és a jogszabályoknak megfelelően meghatározott céljai és befektetési politikái tiszteletben tartják a Befektetések és befektetési korlátozások című fejezetben általában, és adott esetben a Részalap-ismertetőkben egyedileg is meghatározott előírásokat. Ugyanakkor semmilyen garancia nincs arra, hogy a Részalapok befektetési céljai megvalósulnak. Piaci és árfolyamkockázat Minden egyes Részalap értékpapír-befektetése általában ki van téve a részvény-, kötvény- és pénzpiacok ingadozásainak. Egyes Részalapok olyan értékpapírokba fektetnek be, amelyek pénzneme eltér arról a pénznemtől, amelyben a Részalap nettó eszközértékét meghatározzák. A Részalap referenciavalutája és azoknak az értékpapíroknak a pénzneme közötti valutaárfolyamok változásai, amelyekbe a Részalap befektet, kihatással vannak az ilyen Részalapokban birtokolt Befektetési Jegyek értékére. Hitelkockázat A Befektetési Jegy tulajdonosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a Részalapokba való befektetés hitelkockázatokkal is járhat. A kötvények és más adósságpapírok hitelkockázatot jelenthetnek. Amennyiben bármely kötvény vagy hitelpapír kibocsátójánál pénzügyi vagy gazdasági problémák merülnek fel, ez kihathat az adott értékpapírok értékére, ami akár nulla is lehet, valamint az ilyen értékpapírokra fizetett bármely összegre, amely lehet akár nulla is. Kamatkockázat A Részalapokban tartott, tőkearányos jövedelmet biztosító értékpapírok értéke általában a kamatlábak változásaival fordított arányban alakul, ennek megfelelően az ilyen változások érinthetik a Befektetési Jegy árfolyamait is. Befektetés illikvid értékpapírokba A Befektetés és befektetési korlátozások című fejezetben leírt korlátokon belül előfordulhat, hogy az Alapkezelő nettó eszközeinek egy részét nem tőzsdei értékpapírokba fekteti, amelyeknél ennek következtében hiányozhat a likviditás. Az értékpapírok likviditásának hiánya nem befolyásolhatja az Alapkezelő társaság által kibocsátott Befektetési Jegyek likviditását, viszont fel kell hívnunk a befektetők figyelmét arra, hogy az ilyen értékpapírok értékének megállapításával kapcsolatos nehézségek esetleg a nettó eszközérték (NAV) felül- vagy alulértékeltségét is eredményezhetik. A Részalap egyes befektetési piacai időnként likviditáshiányt, elégtelen likviditást vagy nagy mértékű ingadozást mutathatnak, különösen akkor, amikor a piaci körülmények kedvezőtlenek. Ez hatással lehet arra az árfolyamra, amelyen a Részalap a pozíciókat felszámolhatja, a visszaváltási kérelmek vagy egyéb finanszírozási követelmények teljesítése érdekében. Politikai és gazdasági kockázatok A fejlődő országok piacaira irányuló befektetések esetén számolni kell a vagyontárgyak kisajátításának, elkobzásának, a politikai vagy társadalmi instabilitásnak vagy diplomáciai fejleményeknek a kockázatával, amelyek kihatással lehetnek az ilyen országokban eszközölt befektetésekre. Előfordulhat, hogy bizonyos pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatban az információk kevésbé elérhetők a nyilvánosság számára, és az ilyen országok hatóságaira nem ugyanolyan könyvvizsgálati, számviteli vagy nyilvántartási követelmények érvényesek, mint amilyenekhez a befektetők hozzászoktak. Egyes pénzügyi piacok, bár méretükben általában növekedést mutatnak, nagyrészt sokkal kisebb méretűek, mint a fejlett piacok többsége; és sok vállalat értékpapírjai sokkal kevesebb likviditást mutatnak és árfolyamaik sokkal ingadozóbbak, mint a hasonló vállalatok értékpapírjai a nagyobb piacokon. Sok ilyen országban a piacok, a pénzintézetek és a kibocsátók felügyelete és szabályozása is nagyon eltérő szinteket képvisel. Ráadásul bizonyos országokban a külföldi befektetésekre vonatkozó követelmények és korlátozások kihatással lehetnek a Részalap egyes tranzakcióira. A befektetés megvalósítása után történő jogszabályi vagy devizaszabályozási változások problémát jelenthetnek a befektetések repatriálása tekintetében. A veszteség kockázata felléphet a megfelelő átutalási, árképzési, számviteli és értékpapír-letétkezelési rendszer hiánya következtében is. A korrupcióhoz és szervezett bűnözéshez kapcsolódó csalás kockázata sem elhanyagolható. 9

10 Befektetések kevésbé fejlett piacokon Előfordulhat, hogy a kevésbé fejlett piacokon, különösen a feltörekvő országokban és Oroszországban az ügyletek lebonyolításának rendszere nem olyan jól szervezett, mint a fejlett országokban. Éppen ezért számolni kell azzal a kockázattal, hogy a tranzakciók lebonyolítása késedelmet szenvedhet, és hogy a Részalapok likviditását és értékpapírjait fenyegetheti az ilyen rendszerek összeomlása vagy meghibásodása. Konkrétan, a piaci gyakorlat megkövetelheti a vásárolt értékpapírok kézhezvétele előtt bizonyos díjak kifizetését, vagy biztosítékot kell adni a vételár kézhezvétele előtt. Ilyen esetekben a tranzakciót közvetítő bróker vagy bank mulasztása veszteséget okozhat az adott feltörekvő országok értékpapírjaiba befektető Részalapnak. Amikor csak lehetséges, az Alap megpróbál olyan partnerekkel együttműködni, amelyek pénzügyi helyzete alapján a fent említett kockázat minimalizálható. De nem garantálható, hogy az alapkezelőnek minden esetben sikerül is kiküszöbölnie a Részalapoknál ezt a kockázati tényezőt, különösen, mivel a feltörekvő piacokon működő partnerek gyakran nem rendelkeznek a fejlett pénzpiacokon működő partnerekével összemérhető pénzügyi háttérrel. Befektetések konkrét ágazatokban Bizonyos Részalapok a befektetéseiket konkrét gazdasági ágazatokban működő vállalkozásokra koncentrálhatják, és ezért vonatkozhatnak rájuk az ilyen ágazatokban koncentrált befektetésekkel kapcsolatos kockázatok. A konkrét gazdasági ágazatokba például energia- és nyersanyagipar, tömegfogyasztási cikkek, műszaki cikkek, pénzügyi szolgáltatások vagy telekommunikáció való befektetések hátrányos következményekkel járhatnak abban az esetben, ha az adott szektor értéke csökken. Befektetések kisebb vállalatokban A kisebb vállalatokba befektető Részalapok értéke nagyobb ingadozást mutathat, mint más Részalapoké. A kisebb vállalatok értékpapírjai különösen a piacok hanyatlása idején alacsonyabb likviditást és rövid távú árfolyam-ingadozást mutathatnak. Ennek következtében a kisebb vállalatokba való befektetés nagyobb kockázattal járhat, mint a nagyobb vállalatokba való befektetés. Befektetés alacsonyabb besorolású, nagyobb hozamú befektetési eszközökbe Azok a Részalapok, amelyek alacsonyabb besorolású, nagyobb hozamú befektetési eszközökbe fektetnek be, nagyobb piaci és hitelkockázatnak vannak kitéve, mint a magasabb besorolású értékpapírok. Az ilyen eszközök alacsonyabb besorolása azt jelzi, hogy a kibocsátó pénzügyi helyzetében bekövetkező kedvezőtlen változások vagy emelkedő kamatlábak esetén előfordulhat, hogy a kibocsátó nem tud kifizetéseket eszközölni az eszközök tulajdonosai felé. Ebből adódóan az ilyen Részalapokba való befektetés nagyobb kockázattal járhat, mint a jobb besorolású, alacsonyabb hozamú adósságpapírokba befektető Részalapokba történő befektetés. Befektetés átváltható kötvényekbe Az átváltható kötvényekbe befektető Részalapok ugyanolyan kamat- és hitelkockázatoknak vannak kitéve, mint a szokásos vállalati kötvényekbe befektető Részalapok. Mivel azonban az átváltható kötvények lehetővé teszik a befektetőknek, hogy közvetlenül hasznot húzzanak egy vállalat sikeréből, ha annak részvényei erősödnek, a részvényármozgásnak való kitettség nagyobb volatilitáshoz vezethet, mint ami hasonló szokásos vállalati kötvénybe való befektetésnél várható. Befektetés értékpapírosított vagy strukturált adósságpapírokba Az értékpapírosított vagy strukturált adósságpapírokba befektető Részalapok nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint az állami vagy vállalati kötvényekbe befektető Részalapok. Ide tartoznak az eszközalapú értékpapírok, a jelzálog-alapú értékpapírok és a biztosítékkal ellátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek olyan alapul szolgáló eszközöknek vannak kitéve, mint lakossági vagy kereskedelmi jelzálogterhek, fogyasztói vagy vállalati hitelek, hitelkártya-követelések vagy lakáshitelek. Az értékpapírosított vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok általában érzékenyebbek a kamatváltozásokra, így kamatemelés esetén magasabb szintű volatilitás jellemezheti őket. Továbbá a kamatok csökkenésekor a kölcsönigénylők gyakran a vártál hamarabb egyenlítik ki fix vagy változó kamatozású jelzáloghiteleiket: az ilyen értékpapírokba befektető Részalapok hozama így csökkenhet, mivel ezeket a bevételeket alacsonyabb kamatok mellett kell újra befektetniük. Emellett az értékpapírosított vagy strukturált adósságpapírokba való befektetés jelentős likviditási kockázattal is jár: az ilyen értékpapírok likvid piacának hiányában azok aktuális piaci ára nem feltétlenül tükrözi az alapul szolgáló eszközök értékét, és így előfordulhat, hogy nem a valós árukon, hanem névértékük alatt értékesíthetők. Ez hatással lehet arra az árfolyamra, amelyen a Részalap a pozíciókat felszámolhatja, a visszaváltási kérelmek vagy egyéb finanszírozási követelmények teljesítése érdekében. Befektetések ÁÉKBV-kbe Amikor az egyes Részalapok ÁÉKBV-k (átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetési vállalkozások) vagy egyéb KBV-k (kollektív befektetési vállalkozások) befektetési jegyeibe fektetnek be, ez azzal járhat, hogy a befektetők által viselt 10

11 költségeket számos díj növeli, így pl. jegyzési jutalék, ill. visszavásárlási jutalék, letéti banki jutalékai, adminisztrációs és kezelési jutalékok. Befektetések származékos pénzügyi eszközökbe A származékos pénzügyi eszközökbe való befektetés többletkockázatokat rejthet a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Ezek a többletkockázatok a tranzakciókhoz kapcsolódó tőkeáttételi-hatásból, a partnerek hitelképességéből, valamint a derivatív instrumentumok piacának potenciális illikviditásából eredhetnek. Amikor a származékos pénzügyi eszközök befektetési célra kerülnek felhasználásra, a veszteség teljes kockázata megnövekedhet. Abban az esetben, ha a származékos pénzügyi eszközök fedezeti ügyletre kerülnek felhasználásra, a veszteség kockázata olyankor nőhet, amikor a származékos pénzügyi eszközök értéke és az általuk fedezett pozíciók értéke között nincs meg a megfelelő korreláció. Végezetül, akkor is, ha az Alapkezelő Társaság a tőzsdén kívüli (over-the-counter, OTC ) tranzakciókat végző brókerek kiválasztásánál szigorú, a származékos pénzügyi instrumentumokra vonatkozó szerződéseknél nem lehet teljesen kizárni a partner nem-teljesítésének kockázatát. Az Alapnak olyan kockázatkezelési mechanizmust kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi, hogy figyelemmel kísérje, és bármikor mérni tudja a pozíciók kockázatait és azok hozzájárulását a portfolió összesített kockázatához. Befektetések határidős ügyletekbe, opciókba és warrantokba Általában véve, a pénzügyi eszközökbe történő befektetések hatása és a határidős szerződések ( futures azaz tőzsdei határidős és forward, azaz tőzsdén kívüli határidős szerződések) árfolyamának ingadozása jelent olyan tényezőt, amely jelentősen növelheti az Alap Befektetési Jegyeinek megvételével járó kockázatot. Különösen a határidős szerződésekre vonatkozó tranzakciók képesek tőkeáttételi hatást generálni: az ilyen ügyletekhez általánosan megkövetelt garancialetétminimum hatására jelentősen megnőhet az Alap tényleges kitettsége a határidős szerződés alaptermékével szemben. Következésképpen a határidős szerződésekben alaptermékként szereplő értékpapír árfolyamának nagyon kicsi, kedvezőtlen ingadozása is jelentős veszteségekkel járhat. A vételi ( call ) illetve eladási ( put ) opciók eladása jelentős befektetési kockázatokkal járó speciális tevékenység. Így az olyan fedezetlen vételi opciók eladása, amelyekre a Részalapon belül nem nyújt fedezetet az alapul szolgáló értékpapír vagy az alaptermékkel korreláló pénzügyi instrumentum, potenciálisan korlátlan veszteségek kockázatával jár, amelynek mértéke egyenlő az alapul szolgáló értékpapír árfolyama és az opció lehívási ára közötti pozitív különbséggel. Az eladási opció eladása pedig növelheti a veszteség kockázatát, ha az alapul szolgáló értékpapír árfolyama az opció a jutalék összegével csökkentett lehívási ára alá esik. Az értékpapírhoz, vagy bármely egyéb pénzügyi eszközhöz kapcsolódó warrant jelentős fellendítő hatással bír, de jellemző rá a nagyfokú értékcsökkenési kockázat. Az OTC-piacon kötött határidős és opciós szerződéseken alapuló tranzakciók nagyon illikvidek lehetnek. Nem mindig lehetséges egy vételi vagy eladási megbízást a lehívási árfolyamon teljesíteni, illetve egy nyitott pozíciót rövid határidőn belül lezárni. Befektetések hitel-nemfizetési csereügyletekbe A kibocsátó hitelkockázati védelmének a Credit Default Swap (CDS) (azaz a hitel-nemfizetési swap) eszközével történő eladása alkalmával a Részalap ahhoz hasonló kockázatot vállal, mint amikor ugyanazon kibocsátótól vásárol kötvényt, a CDS-nek (hitel-nemfizetési swapnak) megfelelő összegben. Valójában mindkét esetben az a helyzet, hogy a kibocsátó nem-teljesítése esetén a veszteség a kibocsátó kötvényeinek névértéke és visszanyerhető értéke közötti különbség. A CDSnél (a hitel-nemfizetési swapnál), csakúgy, mint minden tőzsdén kívül forgalmazott származékos pénzügyi eszköz esetében, figyelembe kell venni a másik fél nem-teljesítésének kockázatát is, azaz azt a kockázatot, hogy a másik fél esetleg nincs abban a helyzetben, hogy teljesítse valamely fizetési kötelezettségét, amely kockázat rendkívüli fontosnak bizonyulhat CDS (hitel-nemfizetési swap) útján szerzett védelem esetén. A Befektetési Alapkezelő dolga gondoskodni az ilyen típusú tranzakciókban érintett felek gondos megválogatásáról, valamint arról, hogy a másik fél nem teljesítésének kockázatát korlátozzák és szigorúan ellenőrizzék. Befektetések különbözeti ügyletekbe (CFD) A Contract for Difference (CFD) ügyletekbe való befektetés ugyanazon nyereség- vagy veszteség lehetőségeket hordoz magában, mint a részvényekbe, vagy részvényindex ügyletekbe történő befektetés; mindazonáltal a CFD lehetővé teszi, hogy a Részalapok tőkeáttételt érjenek el a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló december 17-i törvény és a CSSF 11/512. körlevél keretein belül; következésképpen egy kedvezőtlen fluktuáció jelentős veszteségeket idézhetne elő; - CFD vétel során a legrosszabb estben a veszteségi kockázat kiterjed a befektetett tőke összegére, mivel a kockázat az alapul szolgáló pénzeszköz kockázatával megegyező. Az alapul szolgáló pénzeszköz árától függően a CFD értéke így nullára is leeshet; - CFD értékesítése során a veszteség elméletileg korlátlan lehet, mivel előfordulhat, hogy az alapul szolgáló pénzeszköz piaci ára jelentősen magasabb a CFD eladásakori kezdeti költséghez képest. 11

12 1.3 Eszközök együttkezelése A hatékony kezelés érdekében, ha a Részalapok befektetési politikája engedi, a Befektetési Alapkezelő választhatja az érintett Részalapok nettó eszközeinek együttkezelését. Ilyen esetben a különféle Részalapok vagyonát egyformán kezelik. Az együtt kezelt eszközökre a Pool kifejezést alkalmazzuk, annak ellenére, hogy ezek a poolok kizárólag a belső kezelés céljaira használatosak. A poolok nem képeznek külön egységeket, és nem érhetők el közvetlenül a befektetők számára. Az egyes együttkezelt Részalapok mindegyikéhez hozzárendelik a saját eszközeit. Ha egynél több Részalap eszközeit kezelik együtt, az egyes résztvevő Részalapoknak tulajdonítható eszközöket először arra való hivatkozással határozzák meg, hogy az illető Részalap eszközeit hozzárendelték egy ilyen poolhoz, majd ezt változtatják a további hozzárendelések vagy kivonások során. Az együtt kezelt eszközökhöz hozzájáruló minden egyes Részalap jogai kiterjednek az ilyen pool minden egyes befektetési ágazatára. Az együtt kezelt Részalapok nevében történő további befektetéseket jogaik függvényében rendelik a kérdéses Részalapokhoz, míg az eladott eszközöket hasonlóképpen vonják le az egyes résztvevő Részalapokhoz rendelt eszközökből. Az együtt kezelt eszközök után kapott osztalékot, kamatot és bármely más szétosztást a poolban való részvételük arányában fizetik ki a résztvevő Részalapoknak a szóban forgó szétosztások kézhezvételekor. Az Alap likvidálása esetén a poolba vont eszközöket részvételük arányában rendelik a résztvevő Részalapokhoz. 2. BEFEKTETÉSEK ÉS BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK 2.1 A befektetési politika meghatározása és korlátai Az Alap befektetéseinek az alábbi szabályokat kell betartania. Az Alap befektethet: A) az Európai Unió tagállamai, az Európai Unión kívüli egyéb európai országok, valamint észak-amerikai, délamerikai, afrikai, ázsiai vagy óceániai államok értéktőzsdéin hivatalos jegyzésre bocsátott, illetve egyéb szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacán forgalmazott értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe; B) újonnan kibocsátott értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, feltéve, hogy a kibocsátási feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az ezen bekezdésben felsorolt országok valamelyikében, értéktőzsdén vagy az Európai Unió valamely tagállamának, más szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacán történő hivatalos jegyzésre bocsátó kérelmet bemutatták; nevezetesen az Európai Unió bármely tagállama, Európai Unión kívüli európai, észak-amerikai, délamerikai, afrikai, ázsiai vagy óceániai államok. További feltétel, hogy legkésőbb a kibocsátást követő egy év lejárata előtt jegyzésre is bocsátották; C) a 2009/65/EK irányelvnek megfelelően bejegyzett (engedélyezett) ÁÉKBV ( organisme de placement collectif en valeurs mobiličres rövidítése: OPCVM, jelentése: átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás, ÁÉKBV ) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba. Befektethet továbbá egyéb KBV ( organisme de placement collectif, OPC; kollektív befektetési vállalkozás, KBV ) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba a 2009/65/EK irányelv 1. cikke (2) pontjának a) és b) bekezdése szerint, függetlenül attól, hogy e kollektív befektetési vállalkozások székhelye az Európai Unió tagállamainak valamelyikében vagy ezeken kívüli államokban van-e vagy sem, az egyes Részalapok nettó eszközei maximum 10%-ának megfelelő mértékben, az Absolute Prudente és az Absolute Attivo Részalapok kivételével, az alábbi feltételek mellett: ezek az egyéb KBV-k (kollektív befektetési vállalkozások) olyan jogi szabályozásnak megfelelően vannak bejegyezve (engedélyezve), amely előírja, hogy ezen formák olyan felügyelet alatt állnak, amelyet a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financier, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) a közösségi jog által előírt felügyelettel egyenértékűnek ismer el, és amely előírja, hogy a hatóságok közötti együttműködés megfelelően biztosítva legyen. Ez a feltétel teljesül az Európai Unió valamennyi tagállama, az Amerikai Egyesült Államok Kanada, Japán, Svájc, Hong-Kong illetve Norvégia jogszabályi előírásainak megfelelően bejegyzett (engedélyezett) KBV-kre (kollektív befektetési vállalkozásokra). 12

13 az ilyen más KBV-ben lévő részesedést megtestesítő értékpapírok (kollektív befektetési formában lévő részesedések) tulajdonosainak garantált (biztosított) védelem szintje azonos az ÁÉKBV-ben (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokban) lévő részesedést megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak számára előirányzott védelemmel. Különösen az eszközök megosztásra, a kölcsönfelvételre, kölcsönnyújtásra, az értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezet nélküli eladására vonatkozó szabályoknak kell megfelelniük a 2009/65/EK irányelv követelményeinek; ezeknek a más KBV-knek (kollektív befektetési vállalkozásoknak) a tevékenységére kitér a féléves és éves jelentés, azért, hogy értékelhető legyen az adott időszak aktívuma és passzívuma, nyeresége és különböző műveletei; az ÁÉKBV-k (az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások) vagy megszerezni kívánt egyéb KBV-k (kollektív befektetési vállalkozások) azon eszközeinek aránya, amelyek az alapító dokumentumaiknak megfelelően teljes egészében befektethetőek egyéb ÁÉKBV-k (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások) vagy KBV-k (kollektív befektetési vállalkozások) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba, nem haladhatja meg a 10%-ot; D) hitelintézetek letétjeibe, amelyek kérésre bármikor visszatérítendők vagy kivehetők, és amelyek lejárata 12 hónap vagy azon belül van. Feltétel az, hogy a hitelintézet társasági szerződés szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamában legyen, vagy ha a hitelintézet társasági szerződés szerinti székhelye harmadik államban található, azon óvintézkedési szabályok legyenek rá irányadóak, amelyeket a CSSF ( Commission de Surveillance du Secteur Financier, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) a közösségi jog által előírt szabályokkal egyenértékűnek tekint. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a GAFI (magyarul: a Pénzmosás elleni Pénzügyi Akciócsoport) tagállamainak óvintézkedési szabályait egyenértékűnek ismerik el a közösségi jog által előírt ilyen szabályokkal. E) olyan, a szabályozott piacon általában forgalmazott pénzpiaci eszközöktől eltérő pénzpiaci eszközökbe, amelyek értékét bármikor pontosan meg lehet határozni, amennyiben ezen eszközök kibocsátására vagy kibocsátójára irányadó valamely, befektetők és a megtakarítás védelmét célzó szabályozás, és amennyiben ezeket az eszközöket: egy központi, regionális vagy helyi közigazgatás, egy tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik állam, vagy szövetségi állam esetén a szövetséget alkotó egyik állam, vagy olyan nemzetközi közjogi szervezet bocsátja ki vagy garantálja, amelynek egy vagy több tagállam a tagja, vagy egy olyan vállalat bocsátja ki, amelynek az értékpapírjai a fenti A) pont szerinti szabályozott piacokon vannak forgalomban, vagy egy olyan létesítmény bocsátja ki vagy garantálja, amely a közösségi jog által meghatározott feltételek szerinti gondossági felügyeletnek van alávetve, vagy egy olyan létesítmény, amelyre olyan szabályok érvényesek, illetve amely olyan szabályoknak felel meg, amelyek a CSSF ( Commission de Surveillance du Secteur Financier, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) szerint legalább olyan szigorúak, mint a közösségi jog által előirányzottak; vagy a CSSF (jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által jóváhagyott kategóriákba tartozó egyéb egységek bocsátják ki, amennyiben az ezen eszközökbe történt befektetésekre irányadóak azok a befektetők védelmét célzó szabályok, amelyek megegyeznek az első, második és harmadik bekezdésben előirányzott szabályokkal. Feltétel továbbá, hogy a kibocsátó olyan társaság legyen, amelynek a tőkéje és a tartalékai elérik a legalább tízmillió ( ) eurót. Feltétel még, hogy ez a társaság bemutassa és nyilvánosságra hozza (közzétegye) éves elszámolásait (beszámolóit) a 78/660/EGK negyedik irányelvnek megfelelően, és olyan egység legyen, amely egy (egy vagy több jegyzett társaságot magába foglaló) társaságcsoporton belül a csoport finanszírozását látja el, vagy olyan egység, amely olyan értékpapírosítási eszközök finanszírozását végzi, amelyek a banki finanszírozás előnyeit élvezik. F) származékos pénzügyi eszközökbe, ideértve azokat az egyenértékű eszközöket is, amelyek lehetőséget nyújtanak készpénzben történő elszámolásra, amelyek a fenti A) pontban előirányzott módon szabályozott piacon kerülnek forgalomba; és/vagy tőzsdén kívüli, közös megegyezéssel származtatott pénzügyi eszközökbe, feltéve, hogy: az alapul szolgáló eszköz a fenti A) E) pontokban meghatározott típusú eszközökből, pénzügyi mutatókból, kamatlábakból, átváltási (vagy visszaváltási) árfolyamokból vagy devizákból áll össze, amelyekbe az Alap befektetési céljainak megfelelően befektetéseket eszközölhet, a közös megegyezéses származékos eszközökön alapuló tranzakciók ügyfelei olyan létesítmények, amelyekre óvintézkedési szabályok irányadóak, és amelyek a CSSF ( Commission de Surveillance du Secteur Financier, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által bejegyzett (engedélyezett) kategóriákba tartoznak (ilyen típusú műveletekre specializálódott első vonalbeli pénzügyi intézmények), 13

14 a közös megegyezéses származékos eszközöket naponta megbízható és ellenőrizhető módon értékelik, és az Alap kezdeményezésére bármikor, valós értékükön eladhatók, likvidálhatók, vagy lezárhatók egy szimmetrikus tranzakció segítségével, valamint összességében azok a kockázatok, amelyeknek az alapul szolgáló eszközök ki vannak téve, nem haladják meg az alábbi a) f) pontokban meghatározott befektetési korlátokat. Az Alapnak olyan módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a kölcsönös megegyezéses származékos eszközök értékének pontos és független megállapítását. A CSSF ( Commission de Surveillance du Secteur Financier, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által részletesen meghatározott szabályok szerint rendszeres tájékoztatással kell élnie a CSSF ( Commission de Surveillance du Secteur Financier, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) felé a származékos eszközök típusai, a bennük foglalt kockázatok, a mennyiségi korlátozások és azon választott módszerek tárgyában, amelyek a származékos eszközökön alapuló tranzakciókkal kapcsolatos kockázatok becslésére szolgálnak. G) olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyek kívül esnek a fenti A), B), C), D), E) és F) pontokban felsoroltak körén, az egyes Részalapok nettó eszközeinek maximum 10%-áig; Az Alap nem szerezhet be nemesfémeket vagy ezeket megtestesítő okmányokat. Az Alap kiegészítői jogcímen birtokolhat bemutatóra vagy rövid lejáratra szóló számlán lévő, készpénzben rendelkezésre álló fizetőeszközt. Az Alap nem teheti meg az alábbiakat: a) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 10%-át meghaladó értékben egyazon egység által kibocsátott értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. Ugyanakkor a kibocsátókban birtokolt azon értékpapírok és pénzpiaci eszközök összértéke, amelyekbe valamely Részalap nettó eszközei több mint 5%-át befekteti, nem haladhatja meg A Részalap nettó eszközei értékének 40%-át, az alábbi e) és f) bekezdésekben megjelölt értékek nélkül; b) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben egyazon egységnél elhelyezett letétekbe; c) nem teheti ki magát a másik fél nem teljesítéséből adódó kockázatnak olyan tranzakcióban, amelynek alapjai olyan közös megegyezéses származékos eszközök, amelyek meghaladják az egyes Részalapok nettó eszközeinek 10%-át, ha a másik fél olyan hitelintézet, amelynek a társasági szerződés szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van, vagy amennyiben a hitelintézet társasági szerződés szerinti székhelye egy harmadik államban van, akkor irányadóak rá a CSSF ( Commission de Surveillance du Secteur Financier, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által a közösségi jog alapján előírt óvintézkedési szabályokkal egyenértékűnek tekintett óvintézkedési szabályok, illetve meghaladják az egyes Részalapok nettó eszközeinek 5%-át más esetben; d) nem kombinálhatja az egy egység által kibocsátott értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetéseket, az egy egységnél lévő letétekbe történő befektetéseket, és/vagy az olyan kockázatú befektetéseket, amelyek az egy egységgel kötött közös megegyezéses származékos eszköz alapú tranzakcióból erednek, ha ezek meghaladják az egyes Részalapok nettó eszközeinek 20%-át; e) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 35%-át meghaladó mértékben olyan értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama, annak helyi önkormányzatai, egy, az Európai Unión kívüli harmadik állam vagy olyan nyilvános, nemzetközi szervezetek bocsátottak ki vagy garantálnak, amelyeknek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja; Az Alap ugyanakkor jogosult arra, hogy az egyes Részalapok nettó eszközeinek 100%-áig terjedő mértékben befektessen különböző kibocsátású értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama, annak helyi önkormányzatai, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) valamely tagállama vagy olyan nyilvános nemzetközi szervezetek bocsátottak ki ill. garantálnak, amelyeknek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja. Ebben az esetben minden Részalapnak legalább 6 különböző kibocsátáshoz tartozó értékpapírt kell birtokolnia anélkül, hogy az ugyanazon kibocsátáshoz tartozó értékpapírok értéke meghaladná a teljes összeg 30%-át; f) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 25%-át meghaladó mértékben olyan kötvényekbe, amelyeket olyan hitelintézet bocsátott ki, amelynek a társasági szerződés szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van, és amely egyszersmind alá van vetve az ezen kötvények tulajdonosai védelmét szolgáló hatóságok speciális ellenőrzésének. Az ezen kötvények kibocsátásából származó összegeket pedig olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek kellően fedezik a kötvények futamidejének teljes időtartama alatt az abból származó kötelezettségeket, és amelyeket a kibocsátó mulasztása (nem teljesítése) esetén főként a tőke visszafizetésére és az esedékes kamatok megfizetésére szánnak. 14

15 Abban az esetben, ha az Alap az egyes Részalapok nettó eszközeinek 5%-át meghaladó mértékben fektet be egyazon kibocsátó által kibocsátott ilyen kötvényekbe, ezeknek a befektetéseknek a teljes értéke nem haladhatja meg az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközértékének a 80%-át. A fenti a) f) pontokban leírt korlátozások nem kombinálhatók. Ebből a tényből adódóan az ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba vagy pénzpiaci eszközeibe, letétekbe vagy az ezen egységgel megvalósított származékos eszközökbe történő befektetések semmiképpen sem haladhatják meg összességében az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközeinek 35%-át. Kivételt képeznek az e) bekezdésben leírtak az Európai Unió valamely tagállamának, helyi önkormányzatainak, valamely OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagállamnak vagy olyan nyilvános nemzetközi szervezeteknek a kibocsátásai vonatkozásában, amelyeknek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja. A beszámolók konszolidációja céljából társult társaságok a 83/349/EGK irányelv értelmében vagy a nemzetközileg elismert számviteli szabályoknak megfelelően egyetlen egységnek tekintendők a fentebb meghatározott korlátozások számbavétele során. Ugyanazon KBV (kollektív befektetési vállalkozás) összesítve befektethet nettó eszközei 20%-ának mértékéig egyazon csoport értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe. g) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben egyazon ÁÉKBV (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba vagy más, a fenti C) pontban megjelölt KBV-be. A több Részalapból álló KBV (kollektív befektetési vállalkozás) minden egyes Részalapja külön kibocsátónak tekintendő, feltéve, hogy harmadik fél tekintetében biztosítva van a különböző Részalapokhoz tartozó kötelezettségek elkülönítésének elve. Az olyan KBV (kollektív befektetési vállalkozás) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetés, amely nem átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás, nem haladhatja meg összességében az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközeinek a 30%-át. Az Alap a fent meghatározott korlátok között befektethet más olyan ÁÉKBV (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás) és/vagy más olyan KBV (kollektív befektetési vállalkozás) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba, amelyet a Befektetési Alapkezelő vagy más olyan társaság kezel, amellyel kezelési, ellenőrzési vagy más fontos, közvetlen vagy közvetett részesedési közösség keretében a Befektetési Alapkezelő kapcsolatban van. Feltétel, hogy az e műveletek vonatkozásában felmerülő adók, illetékek és egyéb költségek ne az Alap számláját terheljék; h) kizárólag átmenetileg és abban az esetben vehet fel kölcsönöket, ha az így felvett kölcsönök nem haladják meg az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközeinek 10%-át. Ugyanakkor nem tekintendő kölcsönfelvételnek egy szemből szemben típusú kölcsönnyújtás ( back-to-back loan ) közvetítésével végbement devizabeszerzés; i) nem nyújthat hiteleket és nem vállalhat kezességet harmadik fél javára anélkül, hogy akadályozná az Alapot a fenti C), E) és F) pontokban megjelölt, nem teljesen befizetett értékpapírok, pénzpiaci eszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök megszerzésében; j) nem adhat el értékpapírokat rövid időre (nem shortolhat értékpapírokat). A Befektetési Alapkezelő az általa kezelt közös befektetési alapok egészét illetően, amelyekre a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló december 17-i törvény I. része irányadó: 1) nem szerezhet olyan mértékű szavazati joggal járó részvényeket, amelyek által egy kibocsátó működésére jelentős befolyást gyakorolhatna; Egyébként pedig az Alap nem teheti a következőket: 2) nem szerezheti meg egyazon kibocsátó szavazati jogra nem jogosító részvényeinek több mint 10%-át; 3) nem szerezheti meg egyazon kibocsátó kötvényeinek több mint 10%-át; 4) nem szerezheti meg egyazon ÁÉKBV és/vagy KBV befektetési jegyeinek több mint 25%-át; 5) nem szerezheti meg egyazon kibocsátó pénzpiaci eszközeinek több mint 10%-át; A 3), 4), és 5) pontokban megjelölt korlátozások figyelmen kívül hagyhatók a megszerzés pillanatában, ha ezen időpontban a kötvények vagy pénzpiaci eszközök bruttó összege vagy a kibocsátott értékpapírok nettó összege nem számítható ki. Az 1), 2), 3), 4) és 5) pontokban megjelölt korlátozások nem alkalmazandók olyan értékpapírokra vagy olyan pénzpiaci eszközökre, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama vagy ennek helyi önkormányzatai, egy, az Európai Unión kívüli állam vagy olyan nyilvános, nemzetközi szervezet bocsát ki vagy garantál, amelynek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja. 15

16 Ezen túlmenően a fentiekben leírt korlátok nem alkalmazandók olyan részvényekre, amelyeket az Alap valamely Európai Unión kívüli ország valamely, eszközeit főként egy ezen államban honos kibocsátó értékpapírjaiba befektető társaságának a tőkéjében birtokol, abban az esetben, ha az illető állam jogszabályai értelmében egy ilyen részesedés jelenti az Alap számára az egyetlen lehetőséget arra, hogy befektessen az illető állam kibocsátóinak az értékpapírjaiba. Ezen Unión kívüli ország társaságának befektetési politikájában azonban tiszteletben kell tartania a fenti a) g) és 1) 5) bekezdésekben megállapított korlátozásokat. Nem kell betartani az Alap nettó eszközeinek összetétele és ezen nettó eszközök ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba vagy pénzpiaci eszközeibe illetve más kollektív befektetési vállalkozásban részesedést megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetése vonatkozásában előírt korlátokat azon jegyzési jogok gyakorlása esetében, amely jogok az Alap eszközeinek részét képező értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz kapcsolódnak. Abban az esetben, ha ezen korlátok átlépésére az Alap akaratától függetlenül vagy a jegyzési jogok gyakorlásának következtében kerül sor, a Befektetési Alapkezelő a jogszabályi előírásoknak megfelelően az eladási műveletek során elsődlegesen azt tűzze ki célul, hogy rendezze a helyzetet, a Befektetési Jegy tulajdonosok érdekeinek figyelembevételével. Az a) g) bekezdésekben meghatározott korlátokat nem kell alkalmazni az Alap valamely Részalapjának megnyitásához adott hozzájárulás időpontjától számított első hathónapos időszak alatt, feltéve, hogy tiszteletben tartják a kockázatmegosztás elvét. A Befektetési Alapkezelő a Befektetési Jegy tulajdonosok érdekében a befektetési politikához bármikor kiegészítő megszorításokat fogadhat el azzal a céllal, hogy az megfeleljen azon országok jogszabályainak és szabályainak, ahol a Befektetési Jegyek eladásra kerülnek. Az Alap Részalapja az alábbi feltételekkel jegyezhet, vásárolhat és/vagy birtokolhat az Alap egy vagy több másik Részalapja által kibocsátandó vagy kibocsátott értékpapírokat: a cél Részalap a maga részéről nem fektet be abba a Részalapba, amely ebbe a cél Részalapba befektetett; a befektetéskezelési szabályok értelmében azon cél Részalap eszközeinek, amelynek megvásárlását tervezik, legfeljebb összesen 10%-a fektethető az Alap egyéb cél Részalapjaiba, a vonatkozó értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogokat mindaddig felfüggesztik, ameddig az érintett Részalap tulajdonában vannak, nem csorbítva a számlák és a rendszeres jelentések megfelelő feldolgozását, és mindaddig, amíg ezek az értékpapírok a Részalap birtokában vannak, értéküket semmiképpen sem veszik figyelembe az Alap nettó eszközértékének kiszámításához a nettó eszközöknek a december 17-i törvény alapján előírt minimális küszöbjének igazolása céljából, és az alapkezelési/jegyzési vagy a visszaváltási jutalék nem kettőzhető meg azon Alap Részalapjának szintje között, amely a cél Részalapba befektetett és e cél Részalap között. 2.2 Technikák és instrumentumok Hivatkozással az előző rész F) bekezdésében szereplő származékos pénzügyi eszközökre is, az Alap az alábbiakban bemutatott technikákkal és eszközökkel élhet, amennyiben ezeket az eszközöket és technikákat fedezet-biztosítás céljából használja beleértve az árfolyamkockázat fedezését is, a portfolió hatékony kezelése érdekében, vagy valamilyen más célból, ha ez szerepel a Részalap-ismertetőkben; mindenesetre ezek a műveletek nem téríthetik el az Alapot az egyes Részalap-ismertetőkben kifejtett befektetési céljaitól. Az alább bemutatott származékos pénzügyi eszközökre vonatkozó tranzakciókra a következő feltételeknek megfelelő fedezetet kell nyújtani: - Amennyiben a származékos pénzügyi szerződés automatikusan vagy az Alap üzletfele választása nyomán előirányozza lejáratkor vagy az üzleti év végén az alapul szolgáló pénzeszköz fizikai átadását, és amennyiben a fizikai átadás az adott eszköz esetében mindennapi gyakorlatnak számít, az Alapnak fedezetként portfoliójában kell tartania az alapul szolgáló pénzeszközt. - Amennyiben egy származékos pénzeszköz alapul szolgáló pénzeszköze nagy likviditású, az Alap számára kivételesen megengedett, hogy más likvid eszközöket birtokoljon fedezet címén, amennyiben ezek az eszközök bármikor felhasználhatók az alapul szolgáló pénzeszköz megszerzésére az átadást megelőzően, és amennyiben az ilyen típusú tranzakcióhoz kapcsolódó piaci kockázatnövekedés megfelelően felmérhető. - Amennyiben a származékos pénzeszköz automatikusan vagy az Alap döntése alapján készpénzben kerül kifizetésre, az Alapnak nem kell ezt a speciális alapul szolgáló eszközt fedezet címén őriznie. Ebben az esetben az alábbi eszköz-kategóriák jelenthetnek elfogadható fedezetet: a) készpénz; b) likvid követelésről szóló értékpapírok (például olyan értékpapírok, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama vagy olyan nyilvános nemzetközi szervezet bocsát ki vagy garantál, amelynek az Európai Unió egy 16

17 vagy több tagállama a tagja), megfelelő biztonsági intézkedések megléte mellett (nevezetesen a reális érték alatti jegyzés vagy haircuts ); c) minden más nagy likviditású eszköz, amely figyelembe vehető a származékos pénzeszköz alapul szolgáló eszközével való kapcsolata miatt, megfelelő biztonsági intézkedések megléte mellett (mint adott esetben a reális érték alatti jegyzés). Az értékpapír-kölcsönügyletekre, a visszavásárlási joggal való értékesítésre, valamint a visszavásárlási és fordított visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó technikák és eszközök alkalmazásának meg kell felelnie a CSSF 08/356 körlevelében leírt feltételeknek. A továbbiakban bemutatott technikákat és eszközöket a befektetők kizárólagos érdekében, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően szabad csak alkalmazni. A. Átruházható értékpapírokra és egyéb pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és részvényopciós szerződések Az Alap az alábbi feltételek és korlátok között kezelhet értékpapírokra és egyéb pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és részvényopciós szerződéseket: Az Alap határidős szerződéseket köthet, megvásárolhatja és eladhatja az engedélyezett, szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacon forgalmazott értékpapírokon és pénzpiaci eszközökön alapuló vételi opciókat és eladási opciókat, vagy az over the counter piacokon olyan bróker-dealerekkel forgalmazott opciókat, akik a pénzpiaci eszközök piacának szereplői, és amelyek első vonalbeli, magas besorolású pénzintézetek. Ezen műveletek végrehajthatók fedezetképzés céljából, a portfolió hatékony kezelése céljából, vagy egyéb célból is, ha ez szerepel a Részalap-ismertetőkben. Az értékpapírokkal és egyéb pénzpiaci eszközök határidős és opciós ügyleteivel kapcsolatos műveletek kockázata, kivéve a fedezetként szolgáló műveleteket, a származékos eszközökkel kapcsolatos összes többi kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek értékét. A kockázatot az alapul szolgáló eszközök folyó értékének, a másik fél nem teljesítése kockázatának, a piac előre látható fejleményeinek és a pozíciók likviddé tételére rendelkezésre álló időnek a figyelembevételével számolják ki. B. Pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és opciós műveletek Ezek a műveletek csak olyan szerződéseken alapulhatnak, amelyeket szabályozott, szabályoson működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacon forgalmaznak, vagy amelyeket over the counter piacokon olyan bróker-dealerekkel forgalmaznak, akik ezekkel az eszközökkel kereskednek a piacon, illetve első vonalbeli, magas besorolású pénzintézetek. Az alábbiakban részletezett feltételek között ezek a műveletek végrehajthatók fedezetképzés céljából, a portfolió hatékony kezelése céljából, vagy egyéb célból is, ha ez szerepel a Részalap-ismertetőkben. Az azon műveletekkel járó kockázat, amelyek tárgyai nem értékpapírok és pénzpiaci eszközök, kivéve a fedezetként szolgáló műveleteket, a származékos eszközökkel járó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek az értékét. A kockázatokat az alapul szolgáló eszközök folyó értékének, a másik fél nem teljesítése kockázatának, a piac előrelátható fejleményének és a pozíciók rendezésére (likviddé tételére) rendelkezésre álló időnek a figyelembevételével számolják ki. C. Swap, Credit Default Swap (CDS) és Variancia Swap műveletek A swap általában olyan szerződés, amellyel két fél kötelezettséget vállal arra, hogy csereügyletet visznek végbe SWAP ügylet során, amely vonatkozhat pénzpiaci vagy a kötvénypiaci hozamra, részvény- vagy részvénykosár- vagy tőzsdeindexhozamra, vagy a felek kamatbevételt cserélnek. Ezek a műveletek csak járulékos jogcímen vagy azzal a céllal kerülnek megvalósításra, hogy nagyobb gazdasági hasznot realizáljanak, mint ami ugyanezen időszak alatt az értékpapírok birtoklása által elérhető, illetve hogy az adott időszakra védelmet nyújtsanak értékcsökkenés ellen. Ha ezeket a swap-műveleteket nem fedezetszerzés céljából hajtják végre, az e műveletekhez kapcsolódó kockázat az egyéb származékos eszközökhöz kapcsolódó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alap egyes Részalapjai nettó eszközeinek értékét. Különösen a részvényeken, részvény- vagy kötvénykosarakon vagy tőzsdeiindexeken alapuló swapokat alkalmazzák, szigorúan tiszteletben tartva az egyes Részalapok befektetési politikáját. Az itt leírt műveletek alapjául csak olyan szerződések szolgálhatnak, amelyeket értéktőzsdén, szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacokon vagy közös megegyezéses ( over the counter ) piacon forgalmaznak. Az utóbbi esetben illetve a Credit Default Swapok (CDS) (magyarul: hitel-nemfizetési swapok) és Variancia Swap-ok vonatkozásában az Alap csak olyan első vonalbeli, a műveletek ezen típusára specializálódott pénzintézetekkel 17

18 üzletelhet, amelyek az OTC-piacon (a tőzsdén kívüli értékpapírpiacon) részt vesznek. Ezek a műveletek fedezet céljából vagy egyéb más célból hajthatók végre, az alábbiakban részletezett feltételek figyelembevételével. A CDS (magyarul: hitel-nemfizetési swap) szerződés által jutalékfizetés ellenében az Alap védelmet kap valamely referencia-kibocsátó mulasztásából (nem fizetéséből) adódó kockázattal szemben. Például, amikor egy alapul szolgáló eszköz fizikai kiegyenlítése van előirányozva, egy CDS (magyarul: hitel-nemfizetési swap) feljogosítja az Alapot arra, hogy a partnerének eladjon egy, a mulasztó (nem fizető) kibocsátó kibocsátásainak meghatározott kosarához tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, előre meghatározott áron (amely tipikusan a névérték 100%-ának felel meg). Abban az esetben, ha a CDS (magyarul: hitel-nemfizetési swap) nem fedezet céljából kerül felhasználásra, az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: - a CDS-t (magyarul: hitel-nemfizetési swapot) a befektetők kizárólagos érdekében kell felhasználni, az Alap által elszenvedett kockázatokhoz képest nagyobb hozamot feltételezve; - a CDS-ből (magyarul: hitel-nemfizetési swap) adódó és a más technikákból illetve eszközökből adódó kockázati kitettség együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alap nettó eszközei teljes értékét; - az általános befektetési korlátozások egyszerre alkalmazandók a CDS (magyarul: hitel-nemfizetési swap) partnerére és a CDS referencia-kibocsátójának végső adóssági kockázatára ( alapul szolgáló eszközére ); - a CDS (magyarul: hitel-nemfizetési swap) alkalmazásának illeszkednie kell az érintett Részalapok befektetési és kockázati profiljaiba; - az Alapnak ügyelnie kell arra, hogy folyamatosan biztosítsa a CDS-hez (magyarul: hitel-nemfizetési swaphoz) kapcsolódó kockázati kitettségnek megfelelő fedezetet, és mindenkor készen kell állnia arra, hogy teljesítse a befektetők visszaváltásra irányuló kérelmeit; - az Alap által kiválasztott CDS-eknek (magyarul: hitel-nemfizetési swapoknak) megfelelően likvideknek kell lenniük ahhoz, hogy az Alap meghatározott elméleti áron el tudja adni/fel tudja bontani a kérdéses szerződéseket. D. Contracts for Difference (CFD) A Contract for Difference (CFD) egy olyan, két fél közötti szerződés, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos határidővel kicseréljék egymás között a szerződés nyitó és záró árát, amelyet megszoroznak a szerződés alapjául szolgáló, abban meghatározott pénzeszközök mennyiségével. Ezen pozíciók egyenlegét általában készpénzben egyenlítik ki az alapul szolgáló pénzeszközök fizikai átadása helyett. Amennyiben a CFD ügyletek nem kockázatkezelési célból köttetnek, az e műveletekkel kapcsolatos kockázat a származékos eszközökkel járó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek az értékét. Az átruházható értékpapírokra, indexekre és swap szerződésekre vonatkozó CFD ügyeltek használatakor szigorúan be kell tartani az egyes Részalapok befektetési politikáját. E. Volatilitásra szóló határidős és opciós ügyletek A határidős volatilitás (volatility futures) és volatilitás opciós (volatility options) ügyletek, mint például a Chicago Board of Options Exchange Volatility Indexre (VIX) szóló határidős és opciós ügyletek, mérik a piaci várakozásokat a rövid távú implikált volatilitásra vonatkozóan, amelyek a tőzsdeindexekre szóló opciók árából származtathatók. A volatilitás indexekre általában úgy tekintenek, mint a befektetői hangulat és piaci volatilitás barométerére. Az Alap határidős volatilitási és opciós volatilitási ügyletekkel az alábbi korlátozások mellett foglalkozhat: - a határidős volatilitási és opciós volatilitási ügyleteket szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott, piacon kell bonyolítani; - a volatilitási indexek alapjául szolgáló tőzsdei indexeknek kellően diverzifikáltnak, az adott piacon reprezentatívnak és kellően nyilvánosnak kell lenniük; - az e műveletekkel kapcsolatos kockázat a származékos eszközökkel járó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek az értékét. A határidős volatilitási és opciós volatilitási ügyleteket az egyes Részalapok befektetési politikájának szigorú betartásával kell bonyolítani. F. Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó műveletek A Befektetési Alapkezelő az Alap nevében értékpapír-kölcsönügyletekben is részt vehet közvetlenül vagy elismert clearingintézet, illetve a közösségi jog által előírttal egyenértékű felügyeleti szabályozás alatt álló, ilyen típusú műveletekre specializálódott pénzintézet által szervezett, szabályozott kölcsönfolyósító rendszeren keresztül. Az értékpapír-kölcsönügyletekkel kapcsolatosan az Alapnak garanciát kell kapnia, melynek értéke megfelelő a biztonsági határok figyelembevételével és a kölcsönügylet teljes élettartamára vonatkozóan legalább a kölcsönzött értékpapírok teljes (kamatokkal, osztalékokkal és egyéb jogosultságokkal együtt számított) becsült értékének 90%-val egyenlő. 18

19 A garancia általában a következő formát ölti: (i) (ii) (iii) (iv) (v) (vi) likvid eszközök, a likvid eszközök közé nem csupán a készpénz és a rövid lejáratú banki bizonylatok tartoznak, hanem a Tanács átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK Irányelvét megvalósító március 19-i 2007/16/EK Irányelvben definiált pénzpiaci eszközök is, amely bizonyos definíciókat egyértelműsít. A hitellevél vagy az első vonalbeli hitelintézetek (nem a partner leányvállalatai) által adott első felszólításra teljesítendő garancia likvid eszközökkel egyenértékűnek tekintendő; az OECD valamely tagállama, azok helyi önkormányzatai, vagy közösségi, regionális vagy az egész világra kiterjedő szupranacionális intézmények és szervezetek által kibocsátott vagy garantált kötvények; pénzpiaci KBV-k (kollektív befektetési vállalkozás) által kibocsátott részvények vagy egységek, amelyek napi nettó eszközérték-számítással rendelkeznek, és minősítésük AAA vagy azzal egyenértékű; olyan befektetési alapok által kibocsátott részvények vagy egységek, amelyek főként az alábbi (v) és (vi) pontban bemutatott kötvényekbe/részvényekbe fektetnek be; megfelelő likviditással bíró első vonalbeli kibocsátók által kibocsátott vagy garantált kötvények; az Európai Unió valamely szabályozott piacára vagy az OECD valamely tagállamának tőzsdéjére bocsátott vagy ott forgalmazott részvények azzal a feltétellel, hogy a részvények szerepeljenek valamely fő indexben. Amikor ezt a garanciát készpénzben nyújtják, ezt újra be kell fektetni: (i) (ii) (iii) (iv) (v) (vi) pénzpiaci KBV-k (kollektív befektetési vállalkozás) részvényeibe vagy befektetési jegyeibe, amelyek napi nettó eszközérték-számítással rendelkeznek, és minősítésük AAA vagy azzal egyenértékű; rövid lejáratú bankbetétekbe; a március 19-i 2007/16/EK irányelvben meghatározott pénzpiaci eszközökbe; az Európai Unió tagállamai, Svájc, Kanada, Japán vagy az Egyesült Államok, vagy helyi önkormányzataik, illetve európai uniós, regionális vagy globális szintű szupranacionális intézmények által kibocsátott vagy garantált rövid futamidejű kötvényekbe; első osztályú kibocsátók által kibocsátott vagy garantált, megfelelő likviditást biztosító kötvényekbe, és reverse repurchase agreements műveletekbe a Visszavásárlást célzó műveletek című G. bekezdés rendelkezései alapján. Az Alap köteles biztosítani, hogy az értékpapír-kölcsönügyletek mértéke megfelelő szinten maradjon, vagy jogosult legyen a kölcsönzött értékpapírokat oly módon visszaigényelni, ami mindenkor lehetővé teszi, hogy eleget tegyen visszavásárlási kötelezettségeinek, valamint hogy ezek a tranzakciók ne veszélyeztessék az Alap befektetési politikájával összhangban lévő vagyonkezelését. Általánosságban az értékpapír-kölcsönügyletekre vonatkozó technikáknak és eszközöknek eleget kell tenniük a CSSF 08/356 körlevélében leírt feltételeknek. G. Visszavásárlást célzó műveletek Az Alap kötelezettséget vállalhat visszavásárlási joggal való értékesítésre ( opérations á réméré ) is, amely olyan értékpapírok vételét és eladását jelenti, amelyek esetében záradékok biztosítják az eladó jogát arra, hogy az eladott értékpapírokat visszavásárolja a vevőtől, a szerződés megkötésekor a két fél között kikötött áron és határidőig. Az Alap vevőként vagy eladóként egyaránt eljárhat. Az Alap kizárólag abban az esetben vehet részt ilyen ügyletekben, ha a tranzakcióban részt vevő másik fél a közösségi jog által előírttal egyenértékű felügyeleti szabályozás alatt áll. A visszavásárlási joggal bíró megállapodás futamideje alatt az Alap nem értékesítheti a szerződés hatálya alá tartozó értékpapírokat mindaddig, amíg a másik fél nem élt ezen jogával, illetve a visszavásárlási határidő lejártáig, hacsak az Alap nem rendelkezik más fedezeti eszközzel. Az Alap köteles a visszavásárlási opcióval rendelkező beszerzései értékét olyan szinten tartani, hogy bármikor képes legyen a Befektetési Jegy tulajdonosok felé fennálló visszavásárlási kötelezettségének eleget tenni. Az Alap köteles biztosítani, hogy a visszavásárlási opció lejáratakor elegendő eszköz álljon rendelkezésére ahhoz, hogy képes legyen kiegyenlíteni az értékpapírok Alaphoz való visszaváltására megállapított összeget, ha van ilyen. Az Alap részt vehet fordított visszavásárlási és visszavásárlási megállapodásos ( opérations de prise/mise en pension ) ügyletekben is, amelyek olyan határidős ügyletekből állnak, amelyek lejáratakor az eladó (a másik fél) köteles visszavásárolni az eladott eszközöket, és az Alap köteles visszatéríteni a tranzakció során kapott eszközöket. 19

20 A fordított visszavásárlási ügylet futamideje alatt az Alap nem adhatja el és nem zálogosíthatja/adhatja biztosítékként a szerződés hatálya alatt vásárolt értékpapírokat, kivéve, ha az Alap rendelkezik más fedezettel. Az Alap köteles a fordított visszavásárlási megállapodásos tranzakcióinak értékét olyan szinten tartani, hogy bármikor képes legyen a Befektetési Jegy tulajdonosok felé fennálló visszavásárlási kötelezettségének eleget tenni. Az Alap köteles biztosítani, hogy a visszavásárlási megállapodás lejáratakor elegendő eszköz álljon rendelkezésére ahhoz, hogy képes legyen kiegyenlíteni a partnerrel megállapodott összeget az Alap visszaállításához. Az Alap köteles visszavásárlási megállapodásos tranzakcióinak volumenét olyan szinten tartani, hogy bármikor képes legyen a Befektetési Jegy tulajdonosok felé fennálló visszavásárlási kötelezettségének eleget tenni. Az ilyen technikák a hatékony portfoliókezelés érdekében használandók, ami azt jelenti, hogy a következő feltételeket kell kielégíteniük: a) gazdaságilag megfelelők, vagyis költséghatékonyan realizálhatók; b) a következő konkrét célok valamelyike (lehet több is) motiválja: (i) kockázatcsökkentés; (ii) költségcsökkentés; (iii) újabb tőke vagy bevétel szerzése az Alap számára olyan kockázati szint mellett, amely összhangban van az Alap kockázati profiljával és a vonatkozó kockázatmegosztási szabályokkal. c) kockázataikat megfelelően kezeli az Alap kockázatkezelő eljárása. Konkrétan, a CSSF 08/380 körlevelének követelményei szerint a visszavásárlási megállapodásokkal kapcsolatos kockázat a származékos eszközökkel járó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek az értékét. Az Alap csak akkor vásárolhat vagy adhat el értékpapírokat fordított visszavásárlási vagy visszavásárlási megállapodásos ügyletek keretében, ha a másik fél ilyen típusú műveletekre specializálódott, első vonalbeli pénzintézet. Általában a visszavásárlási joggal való értékesítésre, valamint a fordított visszavásárlási és visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó technikák és eszközök alkalmazásának meg kell felelnie a CSSF 08/356 körlevélében leírt feltételeknek. 3. NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK 3.1 Általános tudnivalók A. Nettó Eszközérték meghatározása Az Alap konszolidált számláit euróban vezetik. Az egyes Részalapok számláit saját devizájukban vezetik (a továbbiakban: Referencia-deviza ). A Nettó Eszközérték minden naptári napon (a továbbiakban: Értékelési Nap ) megállapításra kerül. Amennyiben ez a nap nem luxemburgi banki munkanap, a Nettó Eszközérték a következő luxemburgi banki munkanapon kerül kiszámításra, ugyanazon piaciár-preferenciákat alkalmazva, mintha a Nettó Eszközértéket az előző naptári napon határozták volna meg. Egymást követő nem luxemburgi banki munkanapok esetében a piaciár-preferenciákat úgy kell alkalmazni, mintha a Nettó Eszközértéket az első nem luxemburgi banki munkanapon határozták volna meg. A szombatokon és vasárnapokon kívül a következő napok nem luxemburgi banki munkanapok: Újév napja (január 1.), Nagypéntek (változó), Húsvét hétfő (változó), a Munka Ünnepe (május 1.), Áldozócsütörtök (változó), Pünkösd hétfő (változó), Nemzeti Ünnep (június 23.), Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.), Mindenszentek (november 1.), Szenteste (december 24.), Karácsony (december 25.) és a Boxing day (december 26.). A Nettó Eszközérték az Alap egyes Részalapjaira és Befektetési Jegy kategóriáira vonatkozóan az alábbiak szerint számítandó: Az olyan Részalapok vonatkozásában, amelyek csak egyetlen Befektetési Jegy kategóriát bocsátottak ki, a Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközértéket úgy határozzák meg, hogy elosztják a Részalap nettó eszközeit, amely elosztott összeg megegyezik azzal, ha i) a Részalapnak tulajdonítható eszközök értékéből és az általuk hozott hozamból, ii) kivonják a Részalapnak tulajdonítható passzívumokat és minden gondosságinak vagy szükségesnek tekintett tartalékot, és ezt elosztják az adott Részalap adott Értékelési Napon forgalomban lévő Befektetési Jegyeinek számával. Feltételezve, hogy egy Részalap két vagy több Befektetési Jegy kategóriát bocsát ki, az egyes Befektetési Jegy kategóriák egy Befektetési Jegyére eső Nettó Eszközértéket úgy határozzák meg, hogy elosztják a fentiekben meghatározott, az adott Kategória által érintett nettó eszközöket ugyanazon Kategória azon Befektetési Jegyeinek darabszámával, amelyek az adott Értékelési Napon a Részalapban forgalomban vannak. 20