A Duna-Tisza koze fasszarti vegetticiojanak titalakulcisa a 18. szeizad &a, MW& tekintettel a szaraz homokterftletekre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Duna-Tisza koze fasszarti vegetticiojanak titalakulcisa a 18. szeizad &a, MW& tekintettel a szaraz homokterftletekre"

Átírás

1 KROEL-DULAY GY., KALAPOS & IVIOIZES A. (szerk.): Talaj-vegenic2.6-klirna k6lest-tharaso.k. IC.5z6nt)iik a 74 dues LEing Editet. NITA OBKJ, Vicrit6t pp. 23-3g. A Duna-Tisza koze fasszarti vegetticiojanak titalakulcisa a 18. szeizad &a, MW& tekintettel a szaraz homokterftletekre BIRO MARIA NINA MJA aclogiai es Botaiukai Kutataintezete, 2163 Vacratat, Aikotmciny u, 2-4, mariann@botanika,hu 0.5.5ZefOgiakiS A TANULMANYBAN A 18. szikzad? ERDOK ES CSERJESEK Duna-Tisza kozi eiterjecleser61 es fajosszeteteler61koziank adatokat, melyeket OsszevetiinR napjaink fasszarl:i vegetici6javal, ertekelve, eiernezve a ket idoszak kozott &telt 200 ev tajokologiai leptekii torteneti esernenyeit. A digitalis terkepi adatbazisokbal szarmazo teriileti adatokat es a torteneti forrasokbal idezett elahelyiefrasokat a teljes Duna-Tisza kozere kozolf -Lik, de - fokent a tertiletszarnitasoknal hangsulyt fektetunk a hosszta tavu okolagiai kutatisok (ICISKLIN ITER) Altai vi7sgalt kiskunsagi homokvidek terii1etere is. A homoiwidek 18. szazadi erdastiltsege tekinteteben ket reszre oszthato. Az eszaki reszen nagy kiterjedesben voltak szamottevo meretli es faallornanyli zartabb erd6k, foleg homoki tolgyesek, a deli reszen viszont az Orjeg vizbefolyasolta erdoin kivui leginkabb csak cserjesek es nyilt, ligetes erd6k fordultak el& A kiskunsigi homokvideken talalhat6 zart erd6k kiterjedese alig volt ttibb mint 5700 ha, mikozben a ligetes vegetacio megkozditette a ha-t. A nyilt homoki vegetaciamozaik dominalta magas homokbuckasok felszinenek ig is csak mintegy 7-8%-at boritotta cserjes, ligetes vegetaci6. A 18. szazadbol csupan egyetlen boroka adattal rendelkeziink. Az irodalmi adatok azt mutatjak, hogy borokasok a 19. szazadban is els6sorban a kiskunsagi hornokvidek eszaki reszen fordultak el6, a legtobb buckason a boreka helyett vegyes, galagonya, feher nyar, soskaborbolya uralta cserjesek lehettek. A 19. szazad elso feleben a hornekterilleteken igen eras spontan cserjesedes indult meg, rnely fokent a magas, korabban nyilt fe1szinfi homokbuckasokat erintette. Kulcsszavak: boraka, erciasidtseg, elohely-terkepezes, elohelyterkep rekonstrukci6, ny lit homoki vegetacia, tajcitalakulas 23

2 BiR 6 M. Bevezetes Az elmalt evtizedek vegetaciodinamikai kutatasai jelent6sen atalakitottak a szaraz homoki vegetacio mukodeseral kialakult eddigi elkepzeleseket, igy jelentasen megvaltozott peklaul a szaraz homoki szukcesszio iranyanak, az elsodleges es masodlagos szukcesszio viszonyanak, az elsodleges homokkotes fa fajainak, valamint a borakasnyarasok szukcesszioban elfoglalt szerepenek megitelese is (Bartha 2000, Bartha et al. 2006, Fekete 1992). Az eredendo beerdostiltseggel kapcsolatos, kozel egy evszazada tarty vital azonban a rnai napig nem zarultak le (Bernatsky 1911, Borhidi 1998, Boras 1958, Debreczy 2000, Firbas 1975, Kiss 1911, Magyar 1961, Molnar 2007, Molnar & Kun 2000, Rapaics 1918, So6 1929, ZOlyomi 1946, 1952), Mig Borsy korabbi kutatasai (Borsy 1977, 1982) szerint a Kiskunsag homokbuckasai a jegkorszak ota ketszer voltak termeszetes mozgasban (a mogyorokorban es a tarok hodoltsag utan), a legujabb eredmenyek azt valoszinusitik, hogy az elmult tobb ezer evben tobbszar is volt homokrnozgas. A Duna-Tisza koze tobb emeletes, enyhen hurnuszos talajai, eltemetett homokretegei es a Cseneler/ ja1sttts:)1)aa=. fotolurnineszcencia vizsgalatok eredmenyei mar regata tarty tobbszor eleg intenziv - homokrnozgasra es ebb& kovetkezaen alacsony erdosaltsegre utalnak (Jakab et al. 2004, Loki et al. 1995, Sipos & Kiss 2006). Bar a buckasok erdastiltseger61 kozvetlen adatokkal nem rendelkeziink, mivel feltetelezhet6en a holocen saran nern volt sohasem teljesen erdostilt a taj, a homokbuckasok gyepjeinek legalabb egy resze kontinuus lehet a kesoglacialis es a borealis klimatikus sztyeppjeivel (Jakab et al. 2004, Molnar 2007, Surnegi 2005). A hornok_mozgasok miatt feltetelezhet6 a homoki gyepek allando, folyamatos atrendezadese is, melyhez valo, evezredek saran kialakult alkalmazkodasukat tiikrozi jó regeneraleda kepesseguk es a szukcesszioban betoltott elsodleges szerepiik. sen fontos torteneti hatteradatok ezek a Kiskunsagban folyo hosszu tavit okologiai kutatasokban (KISKUN LTER), melyek a tajhasznalatvaltozas, az abiotikus tenyezok es a klimavaltozas homoki gyepekre tett hatasait vizsgaljak (Csecserits & Redei 2001, Fekete et al. 1999, 2002, Halassy 2001, Kertesz 2002, Kovacs-Lang 2006, Kovacs-Lang et al, 1998, 1999, 2000a,b, 2008). ADuna-Tisza kazi taj elahelymintazatanak valtozasai, termeszetkozeli elahelyekben vala elszegenyedese es fokozatos kulturterulette valasa a 18. szazad utolso harmadatol kovetheto nyornon, mivel az ekkor keszult I. Katonai Felmereshez hason1o, egesz tajat atfoga, igen reszletes (nieretarany 1:28 800) terkep ennel korabbrol nem all rendelkezesankre. Ebb61 a terkepbol leolvashato informaciak azonban mar nern a termeszetes allapotot tilkrozik. A tarok hodoltsag utanra elneptelenedett, pusztasodott, de elotte evezredek Ota lakott tajral nem tudjuk mertnyi parlagterulete volt, hol voltak a tarok hodoltsag elotti erdok, cserjesek es szantoteriiletek. Jelenlegi tudasunk szerint nern dontheto el az sem, hogy a buckasok 19. szazadi cserjesedese egy spontan szukcesszios folyamat vagy egy korabban letezo, visszaszoritott fasszara vegetacio felajulasi folyamata-e. Vizsgalatunk cap., hogy feltarja a 18. szazadi erdok es cserjesek 24

3 A FASSZARO VEGETACIO ATALAKULA SA A DUNA-T1SZA KOZEN kiterjedeset, pontos lokalitisaikat es fajosszeteteliiket. A korabeli forrisokbol, illetve digitalis terkepi adatbazisokbol szarmazo adatokat osszevetjuk napjaink fasszarfi vegetaciojaval, ertekelve, elernezve a ket idoszak kozott eltelt 200 ev tajokologiai leptekii torteneti esemenyeit. Anyag es modszer A tanulmanyhan egyreszt a teljes Duna-Ti sza kozet 1,4 millio ha; Xj.c -L1:ase- Ilizal;L-TMap mintaterulet, BirO et at. 2006), masreszt a kiskunsigi hossz -d tavd okologiai kutatisok (KISKUN LTER, Kovacs-Lang et al. 2008) Altai ertelmezen, kiskunsigi homokvidek" ( ha) tertiletet vizsgaituk (1d, 1. abra). Ez a kutatasokhoz lehatirolt teralet a Duna-Tisza keze kozponti, clont6en hornoktalajok altal boritott reszet fedi le, es kozelitaen egyezik a foldrajzi Duna-Tisza Uzi Homok_hatsig terilletevel. A Duna-Tisza koze erdasilltsegere es a szaraz homoki elaelyekre vonatkoz6 maltbell adatokat a 18. szaz-ad vegi vegetacio terkepi rekonstrukciojaval (Biro 1998) allitottuk el 6 (a modszerek leirisit reszletesen lasd Bin!) 8c Molnar 1998). Az I. Katonai Felmeres ( ) alapjan, 1: es meretaranyban eikeszillt rekonstrualt terkep taj- es elohelytipusainak digitalizasat es terilletszamitasait ArcView 3.3. alatt vegeztiik el (Biro 2006). Az ertelmezeshez 18-19_ szazadi forrismunkakb61 gyiijtottiank inforrnaci6kat (elsosorban telepales-statisztikai osszeirasok, LinaplOk, az 1783-as orszagleiras, tovibbi katonai felmeresek, szamos szazadi keziratos terkep, korai mezoes erclogazdalkoclasi tanulmanyok es cikkek, talajtani es termeszetfoldrajzi, valainint vizagyi es neprajzi rnunkak; a teljes bibliografiat lasd Biro 2006). A jelenlegi fasszara vegetaciora es a homoki elohelyekre vonatkozo kvantitativ adatok a Duna-Tisza koze elohely-terkepebol (Biro et al, 2.000, 2005) szarmaznak (a terkep keszitesenek modsze-. ret lasd Biro et al. 2006). Ereclinenyek es megvitatasuk A 18. szazadi FA AR VEGETACIO JELLEMZESE A 18, szazadi forrasok es terkepek szerint a kiskunsagi homokvidek terilletet tobbnyire teljesen fatlan elelhelyek boritottak. A hatsagi teriileteket birtok16 hat kiskun mez6varos es 27 hatsagi neptelen puszta 18. szazadi osszeirisiban asslesen csupan otnek volt erdeje vagy valamilven kisebb ligete (lyliz,s, Bet Fe'erto, _ SzU s) (Bedekovich 1799). A kovetkezo524 kun puszta es 5 telepules hataraban nem volt semrnilyen, ernlitesre Tnelto fasszar -6 vegetici6:ag&s.szyhezhalaaaklab2l& Tsal os, floomr2a, - qalambos, Halm, Jakabszallasa, KerekegyWza,_Kigyos,Kis Balas, Kisszallas, Kotler, Majsa, Mews, Maritzl4tja,_grgovany, > aka Palos zank,. Szent LAMO, Tajo, 0,14,_Zsana (Bedekovich 1799 alapjan). 25

4 BIRO M. Zart end& a teljes una Tisza kozen osszesen ha-t foglaltak el, melynek legnagyobb resze a Duna-menten volt ( ha puha- es kernenyfas ligeterd6). A kiskunsagi homokvideken osszesen mintegy 5790 ha zartabb erd6 leheteft (1. abra), a korabeli leirasok alapjan f6kent zart homoki tolgyesek es gyongyviragos tolgyesek, kis kiterjedesben egeres vagy karises laperd6k es lapperemi kemeny -fas ligeterd6k (1, tablazat). Az erd6sultseg tajszintii aranya a kiskunsui.hornoi4eken beltil (a ligetes, cserjes vegetacio nelkiil) mindossze 0,8% volt ( ha terilleten 5790 ha erd6), s ez a ket folyo korti teljes nagytajra nezve scm novekedett 2,2% foie (1,4 rnillia ha teriileten kb ha fasszar6 vegetaci.6). (lbw. tart erdok kiterjedese a kiskunsagi homoirvideken 1783-ban. 2Abra Ligetes erdok es aeriesek kiteriedese a kiskunsargi homokvidiken 1783-ban. A kiskunsagi homokvideket egy kepzeletbeli 2ylayjakabszallas vonallal egz eszaki es egy deli reszre osztottuk. A ket resz erd6sultsege feltanoen az eszaki reszen nagy kiterjedesben voltak erclafoltok, szamottevo meretu es faallornanyil zartabb en:16k, f6leg homoki tolgyesek (kb ha). Ezzel szemben a deli reszen nagyon keves zart erd6 volt, mindossze 330 ha (fokent lapperemi kernenyfas ligeterd6 es laperd6). Ez 1,6% erd6stiltseget jelent az eszaki, es 0,08%-ot a deli reszre IleZVe (1. tablazat). Iviig az eszaki reszen a fasszarti vegetacio (zart es nyilt erd6k, cserjesek es ligetek) osszteriilete ha, az ett61 delre es6 reszen ugyanez csupan 7820 ha. A legdelebbi resz szinte teljesen fatlan (a Szeged '113mellet -ti iiltetett erd6k mar nem esnek a kiskunsagi homokvidek terilletere), A legdelebbi reszeken, egy kepzelet- 26

5 A FA: SS ARUVEGETACI6 ATALAKULASA A DUNA-TISZA KliZEN beli Kistelekianoshalma vonaltal az orszighatarig mar cseri Lek sem voltak (kiveve a Vaska kornyeki ligetes tolgyeseket, Mindszenty 1831). A terkep informaciojat timasztja ala Szeged kornyekenek kesobbi leirasa is: Az of an helyeken, mint Szegednek kornyeke, ahol nemcsak senuni erak nincsenek, harem tobb merfildeken at el iehet menni, megsem lat tsak egyetien fdt is a: ember..." (Vedres 1825). bah* 1783 IN (ha) ifir-e {ha) HY (ha) O (ha) {ha) ZOrt horn& erdar Zart &trio/risotto erdtik Horn* perit5, Nees Oahe* WtheklydrstritaaeoVs vogy ligetes abelyek Ht4 1:-..p ::;. 1-XVSiZ- ; '',.i..`;'; :;..." -.'..>....,, '--;-...' ' ,:;,..7.Vg 2.!.sc...,7?; in: :, ;;:--.? ` Ar '3, c.';', ;}'-%::.'PL1,.,1:0:;,_!.; ė..1;-?,...,:.-..2.,?.:.e,-Z r..ir -...'...:F, --&.;-:-.=.;. ; 6 ;..7.,17:,.....,...:::,.W.-,...:...af :11 &S:7..e.:...'n'.,:-...,-*'-.,p.e%kx.A:f.?4.'.X.- Nyrit humph gyepek Teljes ferule tdbidzar. Tart es ligetes era* kitededese a kiskunsagi horookvideken a 18. szandban es dapjainkban. Az adatok forrasa a Duda- Tisza koze Vegeticioja a 18. uazadhan (Bird 19511) es a Duna-Tisza kiize eldhelyterkepe (Bird et ar. 2005), ilzosztopokjeleose HV: Afelsoratt 0.15helyak kiteded4se an a kiskunsagi hurdokvidek titles terillelon Kektattad HV-0: ugyadez a hornolofidek eszaki es deli reszen; 2000-Fili: A felsorok eidthelyek kiterjeddse 2000-ben a kiskunsagi hotnokvidek teijes tertiletin hektarban e 6s V-D: ugyanez a hornokvidek keaki es deli fiszen. :!.....' A zartabb hatsigi erak 18. szazadi fafajosszeteteler61 nagyon keveset tudunk. Az Orszagiefras adatai, iisszeirasok es Kitaibel titinaploja szerint a megemlitett erdoket a kocsanyos tolgy (Quercus robur) dominalta, helyenkent mezei szillel (Uimus minor) es nyirrei (Betula pendula), de a kesabbi tiorarnavek szanlos elegyfajt is emlitenek, pl. vadkorte, nyar, nyir, galagonya, kinyabangita, kecskerago, Doris; a Talfaja-erdoben a tatarjuhar deg gyakori; anyir1.7erdepben, de kiilonosen a Szikraban pedig temerdek a mogyoro, a kokeny es a galagonya (Hargitai 1940, Hellos 1896, Kitaibel 1800). Az 1783-as Ors?4gleirjas Lajesmizsenel magas torzs a toigyerder-t emlit. Ez utobbi Bedekovich osszeirisaban is megtalalhato! 446 tolgyes erdeje Lajosi tagyes naien neveztetik" (Bedekovich 1799). A Kis - es Nagy-Taiftija erdij zommei fiatal tolgybol all, de van nehany idosebb torzs is", a Kis- es Nagy-Nyir erci6k magas naives tolgyerdok" (Orszigleiras 1783). Tiibb erd8 beiseges cserjeszinifel rendeikezett, igy az ernlitett Lajosi tolgyes, amely, sok fiatal fakkal es cserjekkei atszi5 tt" (Orszigleiris 1783), vagy mashol:,,a Beriner-kocsifithn41 (a jelenlegi Ladare LIA nils! zott) az ercli5 reszben 27

6 BIR6 M. pnagas, reszben kazepterzsii, cserjekkel elegyes, csak az utakon jarhat6" (Orszagleiris 1783). Valoszimaleg ugyanerr51 az erclor61 irjak: Bene, hoiott egy alkairnatos erdo (Bedekovich 1799). A Korosi-kocsmanal levo erd6 (Nagyk6rosi-erd6) reszben magas, reszben kozeptorzsu, bozotos", ugyanitt a tolgyerdo sok fiatal ffikkal es cserjekkel citszott" (Orszagleirds 1783) A nagykorosi erd6ben meg 1934-ben is 25 db, tobb mint 500 eves osfa alit (valoszirualeg kocsanyos tolgy) (Hargitai 1940). Inarcsnal: tolgyerdok, de homokbuckdkkal szabdalva" (valoszinuleg a ljtharaszt.i.e.r.dia,...i.g leirds 1783). Gyon, Hartyan, Kakucs hataraban koze ineretii tolgyeseket, Ce leflen. kis tolgyerdat - - =lpici erdocsket, SKeRt&VraiTatarszentgyorgy) es.111 2ALkozott kozepes meretil, ritkas tolgyest, a Peszeri fogadonal pedig kozepes meretii tolgyest emlitenek a 18. szazad vegen (Orszagleiras 1783). A terkepek es az irdsos adatok alapjan megallapithato bogy homoki tolgyesek a hatsagon csak a Tis.zaalpar-Kecskemet-Kunadacs vonaltol eszakra fordultak el6, leginkabb a_pilis- Alati homokhat Monortig Tig.4parig_htizodO kb. 25 km steles savjaban (Pusztavacs, Orkeny,,Nagyk ras,,szikra - szamitasaink szerint legalabb 5000 ha kiterjeclesben). Nehany erdoben a nyir is jellemzo volt, pl,,..mizsenek step nyirjes erdeje van" (Bedekovich 1799). A nyirt a Kis- es az Oxeggalfala erd6b61 Kitaibel is kozli. Kesabbi forrasok meg a Nyiri-erclob131, a N4gykaretg zgrdaba,fusztqeszerr61 es Ocsa kornyeker61 emlitik (Bernatsky 1911, Barns 1952, Hargitai 1940). A 18. szazadban az erdok szamottev6 resze a maihoz kepest nyiltabb, ligetes allomanyti volt. A cserjesek, valamint a nyilt erdok es ligetek kiterjedese a teljes Duna- Tisza kozen meghaladta a ha-t, amelyhol a kiskunsagi homokvidekre kozel ha esett (2. abra). Mig a nyiltabb vegetaciojti buckasokon levo sporitan cserjesek es nyilt homoki erdok kiterjedeset 9300 ha korill becsiiljilk, a homoki sztyeppretek dominalta, sik vagy alacsonyabb buckas tajon is hasonlo kiterjedeshen (kb ha) voltak nyiltabb fasszaru allomanyok, ligetek es cserjesek. Ligetes erdok es cserjesek a hatsagon a agelsjs-jaacishahru Ly- 1 eszak fele az egesz tajban el6fordulnak, szamos buckason es buckakozi medenceben megtalalhatok. Kelet fele foltjaik nagysiga csokken. A 18, szazad vegen a magasabb homokbuckasok felszinenek mintegy 90%-at fatian homoki vegetaciomozaik, f6kent nyilt homoki gyepek boritottak, es a cserjes, ligetes homoki novenyzet aranya itt hozzavet6leg csak mintegy 7-8% volt ( Festucaformaci6", lascl Biro & Molnar 1998; ha-b ha cserjes, ligetes). A cserjesek, ligetek aranya az alacsonyabb, de szinten nyilt homoki vegetacioval boritott buckakon joval kisebb, csupan 3-4% volt ( Stipa-forrnacif5", lasd Biro & Molnar 1998; ha-h ha cserjes, ligetes). Osszessegeben adieia-tiszak01 hatsag homokbuckasainak cserjesedese mintegy 4-5%-ra volt tehet6 ( ha szaraz homoki novenyzetb ha cserjes-ligetes es ha fatian). A buckasokon '&6 cserjes ligetes allomanyok fajasszetetelerol keves es bizonytalan 18. szazadi adatunk van ezert kikent a term6hely (homokbuckas), a ligetesseg es a kesobbi fafajok emlitese alapjan feltetelezhet6, hogy zommel nyarligetes, soskaborbolyas, galagonyas vagy kokenyes bozotok, cserjesek lehettek, esetenkent tolggyel, mint 28

7 A PAsszAIRO VEGETACIO ATALAKULA SA A DUNA-TISZA KoZfiN pl. a Bocsai-buckas deli reszen: a Bacsai fogacianal tolgyerdok vannak, azok nagyon ritkasak. A tolgyfak a buckas szeien szetszkva zornmel maganyosan alinak, csak a fogad:51'141 an egy darab, ami stirabb" (Orszagleiras 1783), A Beicsai-buckias belsejeben lev6 cserjesrol viszont mar csak ennyit tudunk meg: a homokbuckasban bozotos, es eiszortan nehany masik helyen" (Orszagleirds 1783). A,icecs_b_hornokbuckakon levo 22kaiLi-,eri16151igy 1 irnak:,, A Pogarcii erdo a Kecel fete mend titan van, magas torzstl, ricks erdeieske" (Orszagleiras 1783). Az erdot kesabb Menyhart igy emliti: A step tolgyesek, n.ielyek Kecei kornyeken oly otthonosan tenyesznek, Whin csak romjai awn step erd6koszortinak, rely azelott ezen videkek jektelenal kavargo hornokjat megkotbtte." (IvIenyhart 1887). Vadk.ertnel basonloan magas torzsii, de nyilt tolgyes lehetett (Orszagleirds 1783). Tubb forras altal is emlitett feher vagy sztirke nyar elofordulas volt a 1-141,1alpelletti Kunfehertanal: Nyar es galagonya fakbol val6 erdocske" (Bede - kovich 1799), Hubs hataraban a Fejerto es Kbtony teruleteken mintegy 500 db nyarfa ietezeser61 tetetik emlites" (1756 in Kiss 1901), a fehertoi nyeir es galagonya fakb614/16 erd5, amely 15 esztend3 Ota rendesen 100 es Cobb oat adott ki esztendt5nkent..." (1861 in Roller 1955). AI e ske et prnye ci y buls4591 erdoinek es cserjeseinek fajosszetetele HollOs kesobbi florarniive alapj an rekonstrualhato, aki a 19. szazad vegerol ezt irja: homokbuczkas ercloket javareszt fekete es fehernyarfa kepezi, kozben a Populus tremula es a P. canescens tovabba Nyarfa erdo szigetecskek...a hornokbuczkak kort mindenfele, kisse kotott talajon galagonya, zanot, stiskafa, kokeny, cseplesz meggy es borovicska." (Hallos 1896). A 18. szazadbol a LoRp±ILsza kozere vonatkozoan csupan eg -yetlen boroka adattal rendelkeziink, homokok?cozen imitt-arnott nyarfak es fenyornagot terrn6 gyalog fenyu bokrok nevekedtek" (Bedekovich 1799). Ugyanezen a buckason fart kesobb Kitaibel is, de nem irja le a borokat: Szabadszciiicisn41a buckakon nehany fa" (Kitaibel 1800). Az Orszagleiras sehol seen test borokar61 emlitest a Durt4:31u , Bar Kitaibel sokfele latott homokbuckasokat, pl. EatLtiks ecskg1414z41.4.buglz41s7414,,,,ksakaligicaa_b_orokat csakicksztzy.0 es allslibarishiatzte fel. A homokhatsagi borokasok aclatai mind kesobbiek, es Hallos szerint - a bugaci el6fordulist kiveve - Kecskemet kornyeken nem is till jelentosek: A boraka szavanyosan az egesz videk erdeiben eioford lui, de legnagyobb mennyisegben /eg-tipikusabb pusztan, Bugaczon, a Sivanyos szelein talaihato, hoi egesz berekforrnaciat a/kot a Berberis-seL" (Hellas 1896). Ugyanerral 1896-ban igy it 4 Bagi Laszlo:... be van now nyeir es nyfrfa bokorral, heiyenkent borovicskaval, itt-ott fuvei, gilitzetasokkei, kutyatejjel, betyarviraggai. " (Bagi 1896). A hatsag eszaki reszen utazo Kerner (Pestt61 Kecskemetig) viszont joval tobb borokast lkhatott, rnelynek ezert nagyobb jelent6- seget tulajdonit. Eigondoihatatlan bujasaggal no a borokas a laza, feher homokon,es sokszor athatoihatatian lisegge zarul, arnelybol egyes torzsek masfel ainel magasabbra, faa1akzan kiemelkednek.".egyes bokrok hol magukban alinak, hol sovenyszeruen sorakoznak egyrnas uta n, hol pedig siir6 zarodasz:i, nagy tomegii novenyzetkent athatolhatatlan bozotossa vainak," (Kerner 1863). Az 1860-as evek katonai felrnereset attanul- 29

8 BIRO M. manyozva a teljes taj tertileten osszesen meg csak ket helyen szerepel foldrajzi nevben boroka, mindkett6 Tatarszentgyorgynel (Borovicska-hegy, Borovi-hegy). A hatsagi terilleteken f6kent Halas es Harka kornyeken voltak jellemzoek a nagy buckakozi medencek retjein elszort maganyos fak, melyek kes6bbi forrisok es tereptapasztalataink szerint ft5kent kocsanyos tolgyek es feher vagy sziirke nyarak lehettek. Nagy tolgymatuzsalemeket emlitettek Szabadka, Kunfeherto kbrnyekerol (Kiss 1901), de tobb szaz eves, szabadallasban non tolgyek jelenleg is talalhatok Jrneg pl. Harka es Zsana hataraban a buckasok kozotti sikabb teriileteken. A Nagykoros es Kecskernet kornyeki, szantoldcal mozaikol6 sztyepptajban az I. Katonai Felmeresen lathato maganyos fak es kisebb-nagyobb facsoportok termeszetessege kerdeses, mivel a jó termokepessegii videkre mar a tanyasodas korai idoszakaban kitelepult lakosok Maria Terezia erdorendtartasa (1769) ertelmeben faultetesre voltak kotelezve. Zartabb laperdok a homokvidek eszaki reszen leginkabb csak Ocsa es Dabas kor-. nyeken fordultak el6, osszesen mintegy 230 ha kiterjedesben. Ugyanitt tovabbi 140 ha kevesbe zart laperdot vagy cserjes lapteriiletet is talaltunk. Ezzel szemben a deli reszen, rnintegy 1560 ha laperdo, lapperemi kemenyfas ligeterd6 vagy tide cserjes volt, amely leginkabb az Orjq tertiletere koncentraloclott (ebb61 kb. 330 ha nevezhet6 zart ercl6nek). Osszefoglalva, a kiskunsagi homokvidek terilletere mintegy 1930 ha vizbefolyasolta fasszarti el6hely esett, es tovabbi kb. 500 ha hasonlo vegetacio volt meg a homokvidek es a Duna-mente kozotti laptertileteken is. A Turjanvidek nehany egeres es korises laperdo foltja Dabasnal es Ocsanal keriilt megemiitesre: Sari mogott van egy mocsarban egy egeres" Ocsancil egeres mocsarerdii van: (Orszd.gleirds 1783). P,geres vagy korises liperdok, es filizesek lehettek az Orjegben a Vadei-erdo, az es Felso Csengetryti, a Kerok-erd6, melyek a nagy kiterjedesii lapok szigetein fordultak el6 (Molnar & Biro 2001). A lap.,keothg_z tartozo reszerol szalo leirasok kernenyfas erdokre is utalnak:,,...az Tolgy vagy is makk termo fat agassoknak, epiilettyeiknek hogy vaghassak..." (1734, Kecel helyseg Patasics Gabor Kalocsai ersek altal kiadott telepito leveleb61 in Barth 1997). A Szilas-erd6r61 a kovetkezot frjak: Kcal fele egy kis egeres mocsarerdo van" (Orszaglefras 1783). A szazadi terkepek szerint az erekben, mocsarakban szamtalan kisebb liget es ercl6s pale" huzodott (Molnar & BirO 2001). Korises laperdo volt pl. a Hajos mellettilviorcsi-erd6: Majd vegre a Morcsi erdo korisfai, Staphylea pinnata, Rhamnus frangula, Salix cinerea cserjekkel, Pulmonaria mollis, Lathyrus palustris, Peucedanum palustre es cervaria." (Menyhart 1887). Boros kesabb igy jellemzi az ercl6t: Menyhart mavebol tudjuk, hogy a keceli Berek-erclohaz igen hason16 volt a csaszcirtoltesi Morcsai-erdli, mely szinten Fraxinetum volt. Ma az era teljesen ki van pusztulva s vegetcicioja is teljesen atforma- 16dott" (Boros 1936). Odebb kutyabenges, kanyabangitas, kokenyes cserjesek Oveztek a Kull& korises erclojet is (Kitaibel 1800). A Duna arterilletein elsosorban puha- es kernenyfas ligeterd6k kepeztek nagyobb erdaterilleteket ( ha). Arra nezve nincsenek terkepi adataink, hogy az arteri erdok hanyadresze volt puhafas, es rnennyi a kemenyfas, sok helyen jellemz6 azonb an 30

9 A FASSZAR6 VEGETACIO ATALAKULASA A DUNA-T1SZA KOZEN az arteri erd6k es cserjesek ligetes megjelenese, pl. Harta hatara a foly6 melleit szep berkekkel an boritva" (8E1730). A Duna-menten eszakr61 del fele mitt az erdosilltseg. Legtobb es legnagyobb zart era; folt a Mohacsieten fordult elo, ezek ligetes allomanyokkal, fasiegelokkel, faskaszalokkal mozaikoltak (ez utobbi kiterjedese a teljes Duna-menten kb ha volt). A Kalocsai-Sarkaz hrsekisanadtol Dunapatajig htlzodo dunamenti alacsonyarteri resze alapvetoen arteri kernenyfas erdok irtasaibol alakialt ki. Az ids erdok kivagasat a fak kergelessel vala kiszaritasa vagy &geese utan vegeztek (Andrasfalvy 2007).,,...az era5kben nagy pusztitasokat okoznak, non tsak iagy fakat vagdaljak, harem a makkterm5 tolgy fakat 1s egetik es szarasztyak esmagoknak is kaszalokat irtogatnak...vagy vannak olyanok, akik szarvasrnarhaikat, lovaikat es sertveseiket pasztor nelkal szabadon legeltetik" (1794, PL. I.165. Erseksancid 126 f, ire Barth 1974). A táj mar a 18. szazadban is alapvetaen csak irtisretekb61, erdofoltokb61, ligetekbal, faskaszalokb61, arteri kertekb61 (gyamolcsbsok, kertek hagyasfakkal es termeszetes keritesekkel) es irtvanyfalvakbal alit: fatorzsokok, gyokerek es a kaszalakon r eg most is hol ritkabban, hoi sar' lathe?? mutatkoza." (1858 in Barth 1969). Ezzel szemben a Tisza-menten - Szolnokt61 delre - TOserd6 ldvetelevel zart erdok nem fordultak do, a leirasok szerint csak elszert ftizek es csoportjaik voltaic jelen a tajban (Biro S. IvIolnar 2008, Kitaibel 1800, Molnar 2007, Orszagleirds 1873, 1768 inwellmann 1967). Osszesitett teriiletiik a Tisza Szolnokt61 Szegedig taste) jobb partjan a 800 ha-t se m erte el. JELENKORI VONATKOZASOK, A VEGETACIO ATALAKLTLASA A szaraz hoinoki vegetacio atalakulasa Mig a 1.8. szazadban a kisla. i homukvid 'sszarti novenyzettel boritott tertletenek osszkiterjedese kozel ha volt, a 20. szazad vegere ez mintegy ha-ra csokkent. A felere valo csokkenes azonban a litszolagosnal nagyobb valtozast takar, mivel a lelenlegi termeszetkozeli fasszara vegetaci6 mar csak nehany helyen fed terhen at a 18. szazadival, A legtobb hornoki tolg-yes es leis kiterjedesfi liget mar teljesen elont, nagyon sok azonban az olyan spontan cserjes, rely a 1. szazadban Ott letre es csak azota folytonos, Szernbetuno paclaul, hogy a 1.9. szazad kazepere a buckasokon levd spontin cseriesek aranya igen nagy rnertekben megnovekedett. Ez meg a nyilt, futohomok-felszinekben gazdag, magas buckasokon is megfigyelhet6 (pl. Majsa, Alsoszallis). Legink:abb feltfino az, hogy kivetel nelkiil, minder egyes homokbuckason igen intenzivve volt a cserjesedes, meg azokon is, arrielyeken a 80 evvel korabbi terkepezes (1783) szerint nem volt semrnilyen feltiin6 fasszani nov6nykozosseg. Ilyenek voltaic a Soltszentimrei-, a Tabdi, a Halas-Keleshalmi-, a Ksizsaki-, a Balloszog-. Gyoni -, a Pusztamergesi-, a Kigyosi :, az Ottornosi-, a Ruzsai-, az Kerekegyhazi-, a Asotthalmi- es a Tompai-buckasok. Csupan egy-egy kisebb facsoportot jeleztek ban. a 19. szazad kozepere szinten becserjesedett Zsanai-, Bugaci-, Orgovanyi-, Pirt6i-, KiincsOgi-, Csemi - Csevharaszti - es Szanki-buckasokroi, 31

10 BIRO M. A 18. szizadban a kiskunsagi honiokvidek terrneszetkozeli nyilt homolki e16heiyei cserjeseild(el es ligeteikkel egyatt meg meghaladtak a ha idterjedest (3. abra) ( ha fatlan nyilt homoki gyep es 9280 ha ligetes vegetacio nyilt homoki vegetaci6mozaikban) Jelenleg ugyanezek az el6helyek mar csak mintegy ha-t boritanak a teruleten (4. abra) (a jobb termeszetessegii es az enyhen zavart vagy degradalt, de nem masodlagos nyilt homoki gyepek kb ha, tovabba cserjeseik, kb ha). Eszerint eltiint a szaraz homoki vegetacio mintegy 93%-a. Ugyanezen a teriileten a fatlan nyilt homoki gyepek teriilete az elma ket evszazadban kozel ha-r ha-ra csokkent le, melt' a fatlan nyilt homoki gyepek 94%-anak megsziineset jelenti. 3. tra, Nyilt homoki yegetadomozatk kiterjed6se (a hozza kotoda cserjosekkel es ligetes erdakkel) a kiskunsagi bomnkyidiken 1783-ban. 4 dbra Nyilt hornoki gyepek es cserjeseik kiterjedese a kiskunsagi hornokvideken 2000-ben. Mind a fas, mind a fatlan szaraz hornoki niivenyzet elnat ket evszazadban lezajlott igen nagy mertekii pusztulasat a mozgo homok megfekezesere iranyulo torekvesek okortak (a homokfasitas, illetve az ennek erdekeben vegrehajtott fafajcsere sok cserjesed6 buckast es hornoki erat is erintett). A huszadik szazad vegere a becsleseink szerint tobb, mint 100 ezer hektar szaraz homoki gyep, termeszetkozeli era) es cserjes valt nemesnyarassa, erdei es fekete feny6 ultetvennye vagy akacossa a kiskunsagi homokvidek terilleten. Ezzel eg -yidejuleg a fasitas ala nern keriilt bucka.- sokon is megallt a homokmozgas. A korabbi legeltetes, taposas, tipras elmaradasa es a szel megfekezese a homoki gyepek cserjesedesenek folyamatat jelent6s mertekben gyorsitotta (Biro 2003, Bir6 & Molnar 1998). A korabban kulterjes modon legelte- 32

11 A FAsszARCT VEGETA CIO ATALAKULASA A DUNA-TISZA KOZEN tett, s emiatt meg 1949-ben is tobbe-kevesbe rnozg6 fut6homokbuckak kiterj edese az 1950-es evekben meg kozelitoleg 7000 ha volt (Babos 1949), osszehasonlitaskeppen, a szazad fordul6jan Pest-PiIis-Solt-Kiskun varmegyeben asszesen mintegy 150 ezer ha volt a homoksivany Idterjedese (Kiss 1911). Reszben a szazad homokkotesi rnunkalatainak kozvetett kovetkezmenye, reszben pedig a ma is zaj16 erd6sites eredmenye, hogy jelenleg a homoktertiletek leginkabb a tajidegen fajokkal yak) spontan beerd6sules es a faffitetvennye alakitas Altai pusztulnak. Mindenkeppen fig-yelernrernelto, hogy az 1980-as evek kozepe es 2000 kozott igy elpusztult szaraz homoki gyepek a kiskunsigi homokvideken kb ha-t tettek ki (vo. Biro et al. 2008). Ez a termeszetkozeli es zavart hornoki gyepek kb. 8%-os kozeimi`iltbeli teriiletcsakkeneset jelentette. A hornoki tolgyesek atalakulasa A hornoki erd6k koziii jelenleg a legnagyobb veszelynek a homoki erdossztyepptolgyesek vannak kite -ve. A regionalis talajvizszint-sullyedes kovetkezteben megg -yengiilt tolgyallomanyokba nagy erovel terjed az akic. Ez az ismert es sokat kutatott Nagai6- rosi-erd6n kivali tobbi homoki talgyesre is jellemz6, szinte minden hektar z6clott mar akaccal (Molnar & Varga 2000_ A lombkoronaszint lassu lecsereladese utan el6rejelezhet6 az igen ertekes aljnavenyzet pusztulasa is. Az akic eroltetett terhoditasara mar Boros es Hargitai is felhivj a a figyelnnet; Hargitai statisztikaja alapjan a Nagyk6rosi-erd6ben az akacosok kiterjeclese mar 1940-ben elerte a 19%-ot (Bir6 2006, Boros 1935, Hargitai 1940.) Az ercloket az elakcicosocicis, az dicciccal vale) fet- 41itcis forgatja ki termeszetes kepebor - irja Boros 1935-ben. Kecskernet kornyekenek zart es nyfit hornoki thlgyeseibeil napjainkra mar csak a Nyarlorinci-erd6 maradt fenn nehany hektaron_ Meg a 19. szazad vegi III. Katon.ai Felmeresen lathato a 30 eves forduloval sarjaztatott it NanzLNa 1_4d 1 iagyzlaaja, aizi1crai-salaalarnint a LOrinczi-gai(Szabo 1879). Az erdok eltunesenek legfobb oka akacossa valo alakitasuk volt (Szabo 1879). Korabeli erdeszeti leirasok szerint ezek ekkorra mar agyonlegeltetett es agyonsarjaztatott gyenge allornanyokka" valtak, bat- I-1 116s (1896) leirisa szerint meg deg gazdagok voltak kainbozo elegy- es cserjefajokban (tatirjuhar, mogyoro, nyir, vadkarte, keakerago ADO. Napjainkban a hornoki tolgyesek a homoki nyarasokkal es a lapperemi kemenyfas ligetercialckel egylitt is csupan 3160 ha-t foglalnak el a kiskunsigi hornokvideken (szemben azzal, hogy a 18. szazadban csak homoki tolgyesb61 legalabb 5000 ha volt, Biro 2006). A korabbiakhoz hasonloan a hornoki tolgyesek elterjeclese jelenleg is szinte kizarolag az eszaki reszek_hez kotheto, a homoki nykrasok pedig leginkabb az Agasegyhazatol &ire es6 buckasok jellemzoi (BirO 2006, Hollos 1896, Kiss 1901, Kitaibel 1800, Lanyi 1915, Molnar 2007, Orszagleiras 1783, Roller 1955, 1768 in Hellmann 1967), Az erclostiltseg, igy a tolgyesek del fete vale csokkenesenek reszbeni magyarazata, hogy az eszaki resz talajadottsagai kedvez6bbek az erd6k kialakulasahoz (finornszemcses, humuszos homok). A korabbi biztos erdosultsegre utal6 rozsdabarna 33

12 BIRO M. erdotalaj az eszaki reszen tab helyen is el6fordul (az emlitett erd6savban"), a deli reszen viszont mar egyaltalan nem talaihato meg (Marosi & Somogyi 2990, Papp- Vary et al ). Masreszt a deli resz nagy akkumulacios homokmezoinek meg nemregiben is mozgasban levo futahomokkal boritott fetszinen a zart erd6k kialakulasinakjoval kisebb az eselye, melyet a makroklimatikus viszonyok tovabb csokkentenek (Borhidi 1993). A zart tolgyesek hasszu tavu hianya magyarazhatja az erdei tiara Lengyel altal eszrevett feltiin6 szegenyseget a deli reszen, valarnint a Fekete es munkatarsal Altai kimutatott regionalis floragradiens jelenletet is (Fekete et al 1999, Lengyel 2915). Amfg a kecsketnet vidgki tolgyesekben rndr gazdagon kifejlodott erdei vegetticiot taialunk nagyszarmi hegyvideki elemmel, addiga kiralyhalmi iiltetett tolgyesben csak az eredeti pusztai flora nehany tengodo fajat s 1-2 ubiquista gyomnovenyt taialunk. S ez termeszetes is. Az erdosites netn olyan regi keleti s nincsenek a kozeibe 5seredeti erdosegek, ahonnan az uj erdoteriiletek erdei novenyzettel valo benepesedese termeszetes titon tortenhetnek." (Lengyel 1915). A boraka keniese Mint azt fentebb adatokkal reszletesen alatamasztottuk, a 18. szazadi Duna-Tisza kozen a boroka meg csak igen szorvanyosan fordulhatott el& Valoszinfileg a 19. szazadban novekedett meg a mennyisege, elsosorban a Homokhatsag eszaki reszen, mikozben a deli reszen tovabbra is nagyon ritka rnaradt. Szeged videken a borlika a jelenlegihez hasonloan korabban is csak egy-ket helyen jelent meg (Kiss 1915, 1944, Lanyi 1915) kat. holdra nem esik egy" irja Kiss 1915-ben, Boriika bokorral mindassze negyral van tudomdsom." (Lanyi 1915). Els6kent Kiss (1944), majd Babos (1955) veszi eszre, hogy Kiskunhalg.stN delre barokas buckasok nem fordulnak el6 (kiveve Keleshalornnal); a boroka helyet itt fokent a galagonya veszi at. A boroka szandekos telepiteser61 nincsenek adataink, pedig tobozbogyojat igen nagy mennyisegben gyiijtottek (Gyorrfy 1943), es a mozgli hornokat is joi koti (Borbas 1886, Vadas 1898). A boroka es az egyeb cserjesek gyors felszaporodasanak feltehet6en a tajhasznalat valtozasa kedvezett. Az er6sen homokbuckas videkeken a 19. szazad els6 feleben a szilaj szarkemarha-tartas fokozatos megsziinesevel a kisparaszti juhlegeltetes valt dominanssa. (Nagy Czirok 1959). A cserjesed6 buckasok kiterjedese pont ebben az idoszakban nett meg ugrasszeruen (feltehetoen a ket anal tapialkozasa es taposasa kozotti killenbseg kiivetkezteben). Az alland6 hasznalat (legeltetes) rniatt a buckasok azonban meg csak lazan cserjesedtek. Bar a 19. szazacli katonai felmeresek mar tin. erdokee' jelolnek a buckasakon, zarodasuk nagyon gyakran a 30-40%-ot sem erhette el (katonai szempontbol azonban ezek mar erd6nek min6sithet6k). lgy irja ezt Boros Adam 1952-ben:...az osi neivenytakara megtaialhato olyan foltokon, amelyeket telekkonyv erdoteraletkent tart nyilvan. Az erdo fogalma azonban a hornokteraleteken nem jelenti azt, omit rendszerint erd8nek nevezunk." (Boras 1952). 34

13 A FA ssza.r6 vegetac146 ATALAKULASA A DUNA-TISZA KO EN Koszonetnyiivcinitas Ezzel a cikkel a Duna-Tisza koze elohely-terkepezese program asszes resztvevoje neveben szeretnek koszonetet rnondani Lang Edit Tanarnonek, aki munkankat folyarnatos tamogatisaval eveken at segitette. Az D kezdernenyezesevel es biztatisaval mertank belevagni a szokatlanul nagy ter -filet (1,4 miliio hektir), sokak osszedolgozasat megkovetelo kozos terkepezesebe. A cikkben elernzett minclket terkep, a 18. szaz-ath vegeticiorekonstrukcio es az 57 ember, negy even at tarto munkajaval elkeszult aktualis elohelyterkep is az MTA OBKI es a Kiskunsagi Nernzeti Park e kozos eiohely-terkepezesi programianak (D-TMap) kereten beitil jbtt ietre. Irodalom Andrasfalvy B. (2007): A Duna rnente nepenek arieri gazdalkodasa. Ekvilibrurn Kiado, Budapest. Babos 1. (1949): Az. alfoldi hornokfasitas kerdesei. Erdeszeti Lapok 88: 2-5. Babos 1. (1955): A Duna-Tisza kozi homokhat termohelyfeltarasa. Erdeszeti Kutattisok 2; Bagi L. (1896): Kecskemet rra:flija es felenc. TOth Laszlo Nyom4a, Kecskernet. Barth T. (1969): Az ersekcsancidi erdok egeteses irtasanak nehiny erni 'eke. Kezirat, Fdszekesegyhar.zi kiinyvtar, Kalocsa. Barth T. ( 1974): Kalocsa kernyeki irteri kertek a XVIII-XLX. szazadban_ Agnirtorteneti Szernle, pp Barth J. (1997): Kalocsai kontraktusok. Kalocsai Virosi IlfiuzeuFn, Kalocsa. Bartha S. (2000): In vivo tarsulasdmelet. In: Viragh K. & Kun A. (szerk,): Vegettici6 es dinamizrnus. A 70 eves Fekete Gabort koszontik baratai es rnunkamrsai. MTA OBKI, Vacratot, pp Bartha S., Balogh L., Biro M., Badis J., Csete S., Csiky J., Frater E., Hayek Zs,, Lajer K., Purger D. & Szigetvari Cs. (2006): Nyilt es zirodo horuokpusztagyepek tarsulasi viszonyainak 6sszehasoniitisa a vacratoti Tec.c legion. In: Molnar E. & Virigh K. (szerk.): Kutatcis, oktatas, ertekteretntes. A 80 eves Precsenyi lstvdu koszontese, MTA B IC, Vicratot, pp Bedekovich L (1799): A Jaszkunsag helyzete a 18. sz. vegen. In: Toth 1, (szerk.) (1976): jaszkunsagi fiizetek 13. faszbereny, Bel M. (1730): Pest-Pilis-Soh vatmegye. In: Ivanyosi-Szzla6 T, (1982): Bacs-Kiskun rnegye miltjabdi VI., pp Bernatsky J. (1911): A Magyar Alfold pusztai es erdei novenyzeterol. Foldr. Kozlent 5; , Bir6 & Molnar Zs. (1998): A Duna-Tisza koze homokbuckasainak tajtipusai, azok kiterjedese, novenyzete es tajtortenete a 18. szazadtol. Tortineti Foldrajzi Fuzetek 5: Biro M. & Molnar Zs. (2008): Az Alfeld erdei a folyaszabalyozisok es az alfoldfasitas elotti 6vszazadban, In: Kamer M. (szerk.): Kornyezet -torterfet A keinyezet valtozcisai torteneti es tenneszetiudornanyi fornisok tiakrebem Hantken KiadO, Budapest (kozlesre elfogadva), Biro M. et al. (2005): A Duna-Tisza koze aktualis elohelyterk'epe, poligon valtozat. 1: , MTA OBKI, Vicratot, digitalis terkepi adatbazis. Bir6 M. (1998): A Duna-Tisza koze vegetacioja a 18. szazadban. Attekinto terkep. Eredeti meretarany 1; In: Kovacs-Lang, E., Molnar, E., Krbel-Dulay, Gy. & Barabas, S. (eds.) (1999): Long Term Ecological Research in the Kiskunsag, Hungary. MTA OBKI, Vacratot, p

14 BIR O M. Biro M. (2003): A Duna-Tisza biz' homokbuckasok tajtortenete az elmult ketszazotven &- ben. In: Molnar Zs. (szerk.): A Kiskunsag szaraz harnaki novenyzete. TermeszetBUVAR. Alapitvany Kiado, Budapest, pp Biro M. (2006): A torteneti terkepekre alapula vegetaciarekonstrukria es alkalmazasai a Duna- Tisza ;than, Ph.D. ertekezes, Pecsi Tudomanyegyetem, Pecs. Biro M. et al. (2000): A Duna-Tisza koze aktualis el6helyterkepe. Attekint6 pontterkep 1: In: Molnar Zs. (szerk.) (2003): A Kiskunsag szaraz homoki novenyzete. TermeszetBOVAR Alapit-vany Kiad& Budapest, p. 36. Biro, M., Revesz, A., Horvath, F. & Molnar, Zs. (2006): Point based mapping of the actual vegetation of a large area in Hungary - description, usability and limitation of the method. Acta Bat. Hung. 48: , Biro, M., Revesz, A., Molnar, Zs., Horvath, F. & Gzucz, B. (2008): Regional habitat pattern of the Duna-Tisza koze in Hungary II. - The sand, the steppe and the riverine vegetation; degraded and ruined habitats. Acta Bet. Hung. 50 (in press). Borbas V (1886): A magyar hornokpuszecik novenyviiaga, meg a hornokkotes. A szerzo kiadasa, Budapest. Borhidi, A. (1993); Characteristics of the climate of the Danube-Tisza Mid-Region. In: Szujko-Lacza, J. & Kovacs, D. (eds.): The Flora of the Kiskunsag National Park. Magyar Terrneszettudomanyi Muzeum, Budapest, pp, Borhidi A. (1998): Kerner es az Alfold novenyfoldraiza mai szemmel. Kanitzia 6: Boros A. (1935): A nagykorosi homoki en:16k novenyvilasa. Erdeszeti Kiserletek 37: Boros A. (1936): A Duna-Tisza koze kariserdoi es zsombekosai. Bat. Kozlern. 33: Boros A. (1952): A Duna-Tisza koze novenyfoldraiza. Foldrajzi Ertesito 1: Boros A. (1958): A rnagyar puszta novenyzetenek szarmazasa, Foldrajzi ErtesitO 7: 33-52, Borsy Z. (1977): A Duna-Tisza kozi hatsig hornokformai es a homokmozgas szakaszai. di Tanulmanyok 1: Borsy Z.. (1982): Az AlfOlci hordalekluipjainak fejl6destortenete, In: Frisnyak S. (szerk.): Foldrajz. Nyiregyhaza, pp Csecserits, A. & Redei, T. (2001): Secondary succession on sandy old-fields in Hungary. Appl. Veg. Sci. 4: Debreczy Zs. (2000): Kialakulhatott -e szarazsag miatt also erd6hatar a Magyar Alfoldon? In Molnar Zs. & Kun A. (szerk.): Aloidi erclossztyepp - rnaradvanyok Magyararszagon, WWF Fazetek 15. WWF Mag-yarorszag, Budapest, pp Fekete, G. (1992): The holistic view of succession reconsidered. Coenosis 7: Fekete, G., Kun, A. & Molnar, Zs. (1999): Floristic characteristics of the forest-steppe in the Duna-Tisza Interfluve. In: Kovacs-Lang, E., Molnar, E., KrOel-Dulay, Gy. 8: Barabas, S. (eds,): Long Term Ecological Research in the Kiskunsag, Hungary. MTA OBKI, Vacratot, pp Fekete G., Molnar Zs., Kun A., Viragh K. & Botta-Dukat Z. (2002): ZarodO homokpusztagyep a Duna-Tisza kozen: A Festuca wagneri gyepjei. In: Salarnon-Albert E. (szerk.): Magyar Botanikai Ku tatasok az ezredfordulon. Tanubnanyok Borhidi Attila 70, szidetesnapja tiszteletere. MTA OBKI, Vacratot, pp Firbas 0. (1975): Szeged varos erd6gazd.alkoclasanak torteneteb al. In: Kolossvaryne (szerk.): Az erdjgazdaikodas tortenete Magyararszagon. Akaderniai Kiadd, Budapest, pp Gy6rffy I. (1943): A nagybugaci erclo borokasairol. Terrneszettudornanyi Koziony 75: HaIassy, Ni. (2001): Possible role of the seed bank in the restoration of open sand grassland in old fields. Cont Ecoi, 2: Hargitai Z. (1940): Nagykards novenyvilaga. II. A homoki novenyszovetkezetek. Bat. Krizlem. 37:

15 A FAsszliRCT VEGETACIO ATALAKULASA A DUNA-TISZA KOZEN HollOs L. (1896): Kecskemet ntiven.yzete. In: Bagi L. (szerk.): Kecskernet multia esjelene. TOth L. Nyomciaja, Keeskemet, pp lakab, G., Stimegi, P. & Magyari, E. (2004): A new paleobotanical method for the description of Late Quaternary organic sediments (Mire-development and palcoclirnatic records from S Hungary) Acta Geol. Hung 47: Kerner, A. (1863): A Duna-mend orszagok novenyvilaga. A Magyar Alfbld es a Bihar-hegyse g. In: Oroszi S. (szerk.) (2004): Erdeszettorteneti Kozlernenyek 62. Forditotta: Madas L., Budapest Kertesz M. (2002): HosszT:ita ii okolagiai vizsgalatok (LTER). In Fekete G. (szerk.): Az.M7:4 Okologiai es Rotanikai Kutatointezete 50 eve: NITA OBKI, Vacratot, pp Kiss F. (1901): A cscrnoros (fekete) nyarfarol. Magyar Erclesz, pp Kiss E (1911): Az alfoldi lazatalajd erd6k. Erdjszeti Lapok 50: Kiss F. (1915): Szeged es kornyeke homokjanak fa's novenyzeterol. Ercleszeti Lapok 54: Kiss F. (1944): Harc az elemi csapasokkal a Duna-Tisza kozi homokteraleten, Erdeszeti Lapok 83: Kitaibel P. (1800): Otinap16. In: Gombocz E. (szerk.) (1945): Diaria Itinerum Pauli Kitaibeiii 1, IL, Termeszettudomanyi Mi:izeutn, Budapest. Kovacs-Lang, E. (2006): Long Term Ecological Research - Towards a global understanding. In Lang, I. (ed.): Environmental Science and Technology in Hungary. MEszaki Kiado, Budapest, pp Kovacs-Lang E,, Fekete G. & Molnar Zs. (1998): folyaniat, skala: hosszu tavii OkolOgiai kutatisok a Kiskunsagban. In: Fekete G. (szerk.): A kijzossegi okologia frontvona- Scientia, Budapest, pp Kovacs-Lang, E., Herodek, S., & Toth, ),A, (2000a): Long Term Ecological Research in Hungary. In: Gosz, French, C,, Sprott, P. & White, M. (eds.): The international Long Term Ecological Research Network University of New Mexico, USA, U.S. LTER Network Office, pp Kovacs-Lang, E., Kthel-Dulay, Gyp, Kertesz, M., Fekete, G., Bartha, S., Mika, L. Dobi-Wantuch, 1., Redei, T., Rajkai, I. & Hahn, 1. (2000b): Changes in the composition of sand grasslands along a climatic gradient in Hungary and implications for climate change. Pi2ytocoenologia 30: Kovacs-Lang, E., Molnar, E., Kroel-Dulay, Cry, 8( Barabas, S, (eds.) (1999): Long Term Ecological Research in the Kiskunseig, Hungary, MTA OBKI, Vacratot. Kovacs-Lang, E., Molnar, E., Kroel-Dufay, Gy &r Barabas, S. (eds.) (2008): The Kiskun LTER: Long-term ecological research in the Kiskunsag, Hungary, Institute of Ecology and Botany, H.A.S., Vacratot, Lanyi B. (1915): Csongrid megye florajanak el'omunkilatai, Magyar Botanikai Lapok 13: Lengyel G, (1915): A kiralyhalmi nn. kir_ ki.1156 ercleszeti kiserleti allotnis terillete novenyzetenek ismertetese. Erdeszeti Kiserletek 17: Laki J., Silmegi P., FeIegyhazi E. & Hertelendi E. (1995): A Kolon-to fenekszintjebe meiyitett retegsoranak szedimentologiai, pollenanalitikai es malakologiai elemzese. Acta Geogr. Deter. 33: Magyar P (1961): Alfcildfasaris I. AkadEniai Kiado, Budapest Marosi S, 8z Somogyi S. (szerk.) (1990): Magyarorszcig kistaiainak katasztere MIA FOldrajztudornanyi Kutatointezet, Budapest, Menyharth L. (1887): Kalocsa videkenek ni.ivenyzete. Hunyadi Nyomda, Budapest, Mindszenty A. (1831): Egy fordulds az Alfildon, Tuclornanyos Gyiiltemeny, IX_ kotet, Pest. 37

16 Biro M.. (2001): A tervezett Del-Orjegi Talivede Kijrzet botanikai es tajteirtelithe es ertekelese. Kutatasi jelentes a Kiskunsigi Nemzeti Park Igazgat6s4; -,1 Kecskernet. Kut) A, (szerk.) (2000): Alfcildi erdossziyepp-maradvanyok Magyarorsz4gon. ;i_izetek 15. WWF Magyarorsz4, Budapest. : Varga (2006): Dunal-Alfold. In: Fekete 8r Varga Z. (szerk..): Magyarorszrig niivenyzete es atalvilaga. MT A Tarsadalomtudomanyi Intezet, Budapest, 198. Rirteneti tajokologiai kutat4i.colc Ition, Ph.D. ertekezes, idornanyegyetern, Pecs. L. (1959): Pasztorelet akiskunsagon. Gon.dolat, Budapest. (1783): Az Flso Katonai Felmeres Orszagleirasa )782-85, Terkepeszeti Intezet, Bercs, Hadtorterieti Muzeurn Terkeptara., Budapest.. et al_ ( ): Magyarorszag Agrotopogra'fiai Terkepe (Agrotopo), atiai Vallalat, Budapest. 918): Az Alf did novenyfoiclrajzi jelleme. Erdeszeti Kiserletek 21: ): Adatok a kanfehtnoi erdeszet termohelyterkepezesehez. F6iskola KOzlemenyei 2: is T. (2006): OSL meres IehetOsegei: hagyornanyos rn6dszerekkel non dat ifledelek koranak megbatarozasa. In: Kanner M. (57..erk,):.iezettort end 2006 konferencia eloadasainak Osszejoglaloi. Jantken iado, 3t, pp ): Die Vegetation and die Entstehung der ungarischen Puszta. I. EcoL -350, J05): Loess and Upper Paleolithic environment in Hungary, Na.gykovicsi. 79) : T61gyesek irtasa es aka.czosok telepitese a Kecskemet rrarosi erdokben, Fx Lapok 18: 14-26, 9): A fut6hornok rnegkir:iteser151, Enteszeti Lapok 37; 8-36.?.5): A sivany homoksag haznrilhata. sa. GrUhn rban, Szeged. (1967): A parasztnep sorsa Pest megyeben ketszaz ewe' ezeiott tulafdon.sainak tiikfeben_114ezeigazdasagtorteneti Tanulincinyok 3. Budapest. Termeszetes hi5venytakaro a tiszafiiredi 6ntiizi5reralszer terilleven. rglrk5z1ent 7-8: ): Magy-arorszag neivenytakar6j6...nak fejkidestortenete az utols6 jegkorszakb61. at, Os t. Kaziern. 1:

A Duna-Tisza köze fásszárú vegetációjának átalakulása a 18. század óta, különös tekintettel a száraz homokterületekre

A Duna-Tisza köze fásszárú vegetációjának átalakulása a 18. század óta, különös tekintettel a száraz homokterületekre Kröel-Dulay Gy., Kalapos T. & Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót. 2008. pp. 23-38. A Duna-Tisza köze fásszárú vegetációjának

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe

A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe Biró Marianna, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György, Horváth Ferenc Összefoglaló: A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetőséget teremt a régió

Részletesebben

A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE

A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE Biró Marianna 1, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György és Horváth Ferenc Kivonat A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetôséget teremt a régió

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN

Részletesebben

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,

Részletesebben

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011. Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat

Részletesebben

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc

Részletesebben

A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN

A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN Deák József Áron * 1. Tájföldrajzi besorolás A Kiskunság homokvidékének délkeleti nyúlványát a tájföldrajz Dorozsma Majsai-homokhát néven

Részletesebben

A LEVÉLTÁRI SZEMLE REPERTÓRIUMA (1961 2004)

A LEVÉLTÁRI SZEMLE REPERTÓRIUMA (1961 2004) A LEVÉLTÁRI SZEMLE REPERTÓRIUMA (1961 2004) Magyar Országos Levéltár Budapest, 2006 A LEVÉLTÁRI SZEMLE REPERTÓRIUMA (1961 2004) A LEVÉLTÁRI SZEMLE REPERTÓRIUMA (1961 2004) Összeállította: Nagy Gábor Magyar

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Frisnyák Sándor 1 Az őskörnyezet első használói és átalakítói A hazánk ősföldrajzával foglakozó tanulmányok rendre megemlítik, hogy a holocénban az endogén

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus

Részletesebben

KISKUN Bibliography (December 2010)

KISKUN Bibliography (December 2010) KISKUN Bibliography (December 2010) KISKUN Bibliography is an electronic database of KISKUN LTER (Long-term ecological research in the Kiskunság) scientific literature. It aims to collect publications

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

TÖRTÉNETI VEGETÁCIÓREKONSTRUKCIÓK TÉRKÉPEK BOTANIKAI TARTALMÁNAK FOLTONKÉNTI GAZDAGÍTÁSÁVAL

TÖRTÉNETI VEGETÁCIÓREKONSTRUKCIÓK TÉRKÉPEK BOTANIKAI TARTALMÁNAK FOLTONKÉNTI GAZDAGÍTÁSÁVAL Tájökológiai Lapok 4 (2): 357 384. (2006) 357 TÖRTÉNETI VEGETÁCIÓREKONSTRUKCIÓK TÉRKÉPEK BOTANIKAI TARTALMÁNAK FOLTONKÉNTI GAZDAGÍTÁSÁVAL BIRÓ MARIANNA 2163 Vácrátót, Alkotmány út 2 4., e-mail: mariann@botanika.hu

Részletesebben

Kiskunsági Bibliográfia tétellistája (2010. december)

Kiskunsági Bibliográfia tétellistája (2010. december) Kiskunsági Bibliográfia tétellistája (2010. december) A kiskunsági hosszú távú ökológiai kutatások /KISKUN LTER/ elektronikus szakirodalmi adatbázisában jelenleg szereplő publikációk listája. Az adatbázis

Részletesebben

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I. Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi

Részletesebben

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren (73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu

Részletesebben

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat

Részletesebben

Háttéranyag! Könyveink témái sajnos nem avulnak! Keresse kiadványainkat! Erdőkincsünkről

Háttéranyag! Könyveink témái sajnos nem avulnak! Keresse kiadványainkat! Erdőkincsünkről Háttéranyag! Könyveink témái sajnos nem avulnak! Keresse kiadványainkat! Erdőkincsünkről Erdeink múltjával és jövőjével A természet romlása, a romlás természete című, Magyarország környezeti helyzetét

Részletesebben

A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL

A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p. TÉT XXI. évf. 2007 2 Gyors ténykép 117 A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL (The Analysis of the

Részletesebben

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 1409 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 1409 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2009. 08. 19. Oldalszám: 1/11 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: CHIP kontakttisztító aeroszol 1.2. A keverék megfelelő

Részletesebben

Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében. Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI

Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében. Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI Tájhasználat hatása a biodiverzitásra Természetes vs. antropogén mintázatok.

Részletesebben

ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta

ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL Zalatnai Márta Témavezetık: Dr. Körmöczi László tanszékvezetı egyetemi docens Dr. Tóth Tibor

Részletesebben

Az Alföld erdei a folyószabályozások és az alföldfásítás előtti évszázadban

Az Alföld erdei a folyószabályozások és az alföldfásítás előtti évszázadban KÁZMÉR Miklós (szerk.): Környezettörténet. Hantken Kiadó Az elmúlt 500 év környezeti eseményei történeti és természettudományi források tükrében Budapest, 2009 Az Alföld erdei a folyószabályozások és az

Részletesebben

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus

Részletesebben

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

STRA TEGIAI FOZETEK - 4. DOKUMENTUMOK

STRA TEGIAI FOZETEK - 4. DOKUMENTUMOK STRA TEGIAI FOZETEK - 4. DOKUMENTUMOK STRATEGIAI FOZETEK - 4. STRATEGIAI FOZETEK - 4. DUNA-KOROS-MAROS- EUROREGI6* TISZA- A Karpat-mdenece legnagyobb tajegysege a NagyalfOld.Ennek deli reszen a Tisza als6

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 1373 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 1373 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2008. 04. 25. Oldalszám: 1/11 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: PREVENT Illatosított műszerfalápoló aeroszol, citrom

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

A Dunapataj 0219/3a hrsz. alatti öntözőtelep megvalósítása közegészségügyi szempontból nem igényli további vizsgálat (hatásvizsgálat) lefolytatását.

A Dunapataj 0219/3a hrsz. alatti öntözőtelep megvalósítása közegészségügyi szempontból nem igényli további vizsgálat (hatásvizsgálat) lefolytatását. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: CSZ/01/4683-14/2016. KTFO-azonosító: 109472-1-12/2016. Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka Kissné Nagy Ildikó Berényi Anita Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Simó Lajosné

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 1490 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 1490 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2012. 11. 12. Oldalszám: 1/12 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1.Termékazonosító: PREVENT defekt gyorsjavító aeroszol 1.2. A keverék

Részletesebben

A HORTOBÁGY HAZÁNK EGYIK LEGÔSIBB NÖVÉNYZETÛ TÁJA

A HORTOBÁGY HAZÁNK EGYIK LEGÔSIBB NÖVÉNYZETÛ TÁJA A HORTOBÁGY HAZÁNK EGYIK LEGÔSIBB NÖVÉNYZETÛ TÁJA Molnár Zsolt 1 Kivonat Tanulmányomban vázolom, hogy a tiszántúli szíkes puszták eredetérôl milyen vélemények fogalmazódtak meg napjainkig. Kimutatom, hogy

Részletesebben

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Név: Kvaszingerné Prantner Csilla Szak: Informatika Évfolyam: III. Tartalomjegyzék Az Aggteleki Nemzeti Park szövegrésze... 3 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park... 3 Tihany...

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak

Részletesebben

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,

Részletesebben

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. 12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. 1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 0357 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 0357 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2011. 09. 05. Oldalszám: 1/11 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1.Termékazonosító: HIPPOLIT velúr bőrápoló aeroszol (színtelen) 1.2. A

Részletesebben

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

SZÁRAZ HOMOKI ÉLŐHELYEK ÉS ÁTALAKULÁSUK A DUNA TISZA KÖZÉN A 18. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG

SZÁRAZ HOMOKI ÉLŐHELYEK ÉS ÁTALAKULÁSUK A DUNA TISZA KÖZÉN A 18. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG Természetvédelem és kutatás a Duna Tisza közi homokhátságon, pp. 383 421. SZÁRAZ HOMOKI ÉLŐHELYEK ÉS ÁTALAKULÁSUK A DUNA TISZA KÖZÉN A 18. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG BIRÓ MARIANNA 1, HORVÁTH FERENC 1, RÉVÉSZ

Részletesebben

A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke

A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke BARTUS GÁBOR 1. Elméleti alapok A természeti javak értékének nem egésze tükröződik a piaci árakban, ami így, csak a pénzbeli költségeket és hasznokat

Részletesebben

Alföldi restaurációs ökológiai kutatások eredményei, kudarcai - 20 év tapasztalata

Alföldi restaurációs ökológiai kutatások eredményei, kudarcai - 20 év tapasztalata Alföldi restaurációs ökológiai kutatások eredményei, kudarcai - 20 év tapasztalata Török Katalin NEKI konferencia, 2015. 07. 08. Vázlat 1. célok, motivációk: miért szükséges restaurálni? 2. esettanulmányok,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú

Részletesebben

A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA

A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA 634.0.116.7 A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA Papp Ferenc Az Erdő 1971. évi, Erdők a közjóért", külön számban. Botos Géza erdőmérnök Debrecen és a Nagyerdő" című cikkének sarkalatos mondanivalója,

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 0315 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 0315 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2010. 01. 20. Oldalszám: 1/9 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: PREVENT rovar- és szilikon eltávolító aeroszol 1.2.

Részletesebben

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG POTENCIÁLIS VEGETÁCIÓTÉRKÉPÉNEK MODELLEZÉSE

MAGYARORSZÁG POTENCIÁLIS VEGETÁCIÓTÉRKÉPÉNEK MODELLEZÉSE MAGYARORSZÁG POTENCIÁLIS VEGETÁCIÓTÉRKÉPÉNEK MODELLEZÉSE Somodi Imelda 1, Czúcz Bálint, Peter Pearman 2 és Niklaus E. Zimmermann 2 Kivonat Az ember környezetátalakító tevékenysége következtében természetes

Részletesebben

NYÍRSÉGI ERDŐTÖMBÖK ÉS KÖRNYEZETÜK TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATA. ZAGYVAI Gergely, BARTHA Dénes

NYÍRSÉGI ERDŐTÖMBÖK ÉS KÖRNYEZETÜK TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATA. ZAGYVAI Gergely, BARTHA Dénes Tájökológiai Lapok 13 (1): 59-72. (2015) NYÍRSÉGI ERDŐTÖMBÖK ÉS KÖRNYEZETÜK TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATA ZAGYVAI Gergely, BARTHA Dénes Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 1091 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 1091 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2006. 08. 18. Oldalszám: 1/7 1. A készítmény és a társaság azonosítása 1.1. A készítmény azonosítása: KENTAUR kaparófejes jégoldó aeroszol 1.2.A készítmény felhasználása:

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Biró Marianna és Molnár Zsolt 1 Összeállította: Biró Marianna és Molnár Zsolt (MTA ÖK ÖBI, Vácrátót)

Részletesebben

I.kötet: Megalapozó vizsgálat

I.kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 0706 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 0706 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2006. 08. 18. Oldalszám: 1/8 1. A készítmény és a társaság azonosítása 1.1. A készítmény azonosítása: PREVENT zárolajzó jégoldó aeroszol 1.2.A készítmény felhasználása:

Részletesebben

Terepgyakorlat. Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006.

Terepgyakorlat. Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006. Terepgyakorlat Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006. Lónya Utunk első állomása 2006.05.23-án a Nyírerdő Zrt, Fehérgyarmati Erdészetének lónyai területe. Szalacsi Árpád a lónyai erdészet igazgatója

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

TÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA

TÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA TÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁ (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben