ÚJABB ADATOK G U LACS Y BETEGSÉGÉHEZ LAJOS UNGVÁRI GÁBOR

Átírás

1 ÚJABB ADATOK G U LACS Y BETEGSÉGÉHEZ LAJOS UNGVÁRI GÁBOR elmúlt évtizedben a századforduló magyar művészetének újrafelfedezése és tudományos igényű újraértékelése [2, 9, 10, 13], a szecesszió divathullámként való visszatérése [12] a festő Gulácsy Lajos reneszánszát is jelentette [11]. Iskolákhoz nem sorolható, magányos, bizarr alakját és munkásságát a művészettörténet pályakezdése óta ismerte és magasra értékelte, de egy korszakot és társadalmi réteget érzékenyen és frappánsan jelző magatartásmintái a társadalom- és kultúrtörténet számára is revelatiót jelentettek [vö. 5, 12]. Elég itt a magyar kulturális progresszióban betöltött ellentmondásos szerepére utalni : a finnyásán ezoterikus, múltba vágyódó művész ott bábáskodik a modern magyar színházművészet megteremtésénél, a Thália társulatánál, és együtt állít ki a társadalmi forradalom ihletében alkotó aktivistákkal [13]. Gulácsy Lajos lényének és művészetének megértéséhez nem elegendő a kor társadalom- és művészettörténetét segítségül hívni; kétséget kizáróan elmebetegségben szenvedett, amely mint azt máshelyütt elemeztük [4] kora ifjúságától markánsan befolyásolta, az idő haladtával pedig mindjobban meghatározta személyiségét, élete utolsó évtizedében pedig a defectus egyszemélyes börtönébe zárta. Gulácsy esetében a psychiatria kettős helyzetben van : szolgáló és kiszolgált egyszerre. Régi hiányt pótló feladata a művész betegségének minél objectívebb leírása, az egyértelműen morbogen momentumok határozott felmutatása, a psychotikus processus törvényszerű összefüggéseknek engedelmeskedő útjának kijelölése, végcélként pedig, lehetőleg műtörténész közreműködésével, alkotást és betegséget egységben láttató pathographia megalkotása. Ugyanekkor a psychiatria törekvéseit megkönnyíti, hogy a korszak gazdagodó társadalom- és kultúrtörténeti, valamint művészettörténeti kutatásaira támaszkodhat. A psychiatria, és ezen belül a psychopathológiai fogantatású művészettel foglalkozó diszciplína számára nagy nyereséget kínál, hogy Gulácsy Lajos pregnáns, kifogástalanul dokumentált psychosisban szenvedett, így a mű és betegség kölcsönhatása viszonylag szilárd alapról tanulmányozható [6]. Fentiekkel párhuzamosan egyéb, itt nem részletezendő okoknál fogva, fellendült az elmebetegség és a kreativitás kapcsolatai iránti érdeklődés [Id. pl.l], és Gulácsyról is több tanulmány jelent meg: művészi magatartás és korszellem összefüggéseiről [5], személyiségének vázlatáról [4], psychosisa első, hospitalisatiót igénylő kirobbanásáról [3]. Hozzáférhetővé vált a legfontosabb orvosi dokumentum, Gulácsy évekig lappangó Moravcsik-klinikai kórrajza is. Gulácsy három elmegyógyintézetben feküdt ben Velencében, San Servolo szigetén, 1917-től kis megszakításokkal 1924-ig a Moravcsik-klinikán, majd 1924-től 1932-ben bekövetkezett haláláig a lipótmezei elmegyógyintézetben. Lipótmezei kórrajzát a jogutód Országos Ideg- és Elmegyógyintézet őrzi ban elve-

2 szettnek hitt Moravcsik-klinikai kórrajza is előkerült; jelenleg a Psychiátriai Klinika archívumában található. A jövőbeni pathographia alapját képező pontos betegségleírás az ez ideig ismeretlen tartalmú, ből származó velencei kórrajz alább következő közzétételével válik lehetővé.* A kórrajzi információ jobb megértése kedvéért Gerevich adatgyűjtése és interpretációja nyomán röviden összefoglaljuk az első hospitalisatio közvetlen előzményeit. Gulácsy Lajos 1914 májusában érkezik Velencébe Silvio Sartori olasz festőbarátjához, hogy szokásához híven ebben az évben is néhány hónapot Itáliában töltsön, és az olasz városok hangulatából ihletet merítve dolgozzon. Kezdetben remekül érzi magát és munkája is jól halad, egy nagy és tíz kis képet fest. Az Osztrák Magyar Monarchia hadüzenete és az augusztus 10 és 17 közötti magyarországi mozgósítás nyomán azonban mindjobban fokozódó szorongás és nyugtalanság tölti el: pánik állapotban menekül vélt üldözői elől, két ízben próbál öngyilkosságot elkövetni. Téveseszméinek irrealitását pillanatokra elfogadja, így egy szerencsésen megválasztott percben velencei ismerősei hajóra ültetik és hazaindítják. A hamarosan újratámadó psychosis doxasmái kölcsönözte hallatlan szuggesztivitással Gulácsy visszafordíttatja a hajót Velencébe, és feljelenti barátait. Másnap nem kevés kaland és viszontagság után elmegyógyintézetbe kerül: apokaliptikus víziók hatása alatt üvölti az utcán: Mindenki meghal, Venezia veszélyben van..." A jelenet méltó Gulácsyhoz, mintha önmaga szcenírozta volna: carabinierik szorításában a tébolyultan kiáltozó, bizarr külsejű festő gondolán siklik végig a Canale Grandén, a San Servolo szigeti elmegyógyintézetbe. Nyilvánvalóan psychosisról van szó. Háborús időben, távol az otthontól, ellenséges érzelmű országban, a hatóság szemében feltételezhetően gyanús foglalkozást űzve nyomasztó érzés. A megsűrűsödő események reális elemekből felépülő, politikai témájú téveseszmékben csapódnak ki: két osztrák-ellenes verséért üldözik'", ellene az oroszok összeesküvést szőnek, életére törnek". A kialakult kedvezőtlen psychoszociális szituációra adott válaszreactio ha tematikailag követhető is, formájában és intenzitásában psychotikus regressiót jelent. Egyetértve Gerevich álláspontjával, a háborús eseményeknek mint praecipitáló és provokáló faktoroknak tulajdonítunk jelentőséget Gulácsy psychosisának kialakításában. A San Servolo szigeti elmegyógyintézet kórrajzát teljes terjedelmében adjuk közre:** Luigi Gulácsy beteglapja Velence, Anamnesis Gulácsy Lajos a tegnapi napon vétetett fel a kórházba, zárt osztályra. Az indok váratlanul fellépett elmebeaj, öngyilkossági és üldöztetéses gondolatokkal ; ön- és közveszélyes állapotban lévén sürgős elhelyezése vált szükségessé a San Servolo Elmegyógyintézetben. (Dr. Calimani) * A kórrajzmásolat megszerzése körüli adminisztrációs nehézségek leküzdése Dr. Marcello Abrahamson, Dr. Andrea Dallaporta pádovai, és Dr. Eugenio Pasqui velencei professzorok érdeme, fáradozásukat ezúton is hálásan köszönöm. ** A fordítás Szávoszt Tamásné műfordító munkája, amiért e helyen is köszönetet mondok. (A szerző)

3 Psychés status [1914.] VIII. 14. Tegnap este jött be, zavart és nyugtalan állapotban: zavarosan elmesélte, hogy honnan jött és hova vitték. Bizonygatta, hogy józan eszénél van. Az éjszaka folyamán keveset aludt. Ma elég nyugodt, de zavart, reszketve felel a kérdésekre, és zavarosan mondja el, ami vele történt. Időben és térben désorientait, ködösen utal azokra a benyomásokra, amelyeket a háború tett rá. Objective: végtagokban és nyelven kifejezett tremor. Patellar is reflexek megtartottak, pupiharis reflexek egyenlőek. A délután folyamán ismét izgatott és nyugtalan lett. Azt kiabálta, hogy meg akarják ölni. Meg akar halni, mert van egy társaság, amely őt hamisítással vádolja. Nagy hangon hívta a katonai parancsnokot ; sedáltuk. VIII. 16. Ma éjjel nyugodtan aludt. Ma még zavart és kissé nyugtalan. Hőemelkedés : 37,2 C VIII.? Nyugodtabb, de még zavart: közli, hogy Magyarországon sok az ellensége, Olaszországban azonban nem. Már nem szedáltuk. Ma kezet akart csókolni a főorvosnak. VIII.? Sokat javult, nyugodt, azt mondja nagyon jól érzi magát, már nem fél a háborútól. Ijedelmét az okozta, hogy korábban valami felforgató dolgot írt és a represszióktól (élt. Itt azonban nyugodtnak érzi magát, szeretne dolgozni, és engedélyt kér, hogy festő barátja hozhasson neki anyagokat a festéshez. VIII. 27. Nyugodt, békés, rendes. Az anyagokkal és festékekkel elkezdett dolgozni... VIII.?. Nyugodt békés, rendezett. IX.? Nyugodt, békés, rendezett. X. 14. Néhány nap óta lehangolt állapotban van, zavart és szorongó. Réveteg, félénk, kéri, hogy vigyük az orvos közelébe" és hivassuk el a csendőröket". Zavarosan önmagát vádolja azzal, hogy fele/ős a magyarországi háborús eseményekért. Időnként hirtelen odafut egy beteghez, megragadja a vállát, majd azonnal elengedi, néhány másodpercig kinéz az ablakon, majd tökéletes némaságba süllyed néhány órára. Ezt követően reszketve fekszik az ágyban, szorongva és félve mindentől és mindenkitől. Már nem dolgozik. Nehezen táplálkozik, álmatlan.?? Még mindig réveteg, lehangolt. Fejfájásról panaszkodik, azt mondja, zajokat hall a fejében". Időnként felkel az ágyból, és beszalad az osztályon egy szobába, ott leheveredik egy üres ágyra. Néhány nap óta hőmérséklete kissé magasabb (37,3 37,4 C) Nővérének ezt írtuk: Azután, hogy a múlt hónapban elmbeli állapota romlott, most ismét javult. Nyugodt, viselkedése kiegyensúlyozott, de hangulata kissé nyomott és elméje kissé zavart. Fizikai állapota eléggé jó. XI. 29. Megint réveteg, zavart. Agyban marad. [1915] II. 23. Most kevéssé zavart, és jókedélyü, örül édesanyja jelenlétének, aki most Velencében van, és majdnem minden nap látogatja. III. 15. Fenyegető és impulsiv lett, átvittük a pavilonba. V. 20. Jóideje már nyugodt, kevéssé zavart ; mai napon kísérletképpen elboc sajtjuk. Cappelletti Igazgató Főorvos

4 Mindenekelőtt néhány formai megjegyzést. A kórrajz a hiányos dátumokon túl néhány nyilvánvaló tévedést tartalmaz: nem egyértelmű a felvétel napja sem (1914. augusztus 13. vagy 18.), a Gulácsy nővérének címzett levél pedig feltehetően anyjának szól. A kórrajz roppant vázlatos, ami az intézet akkori túlzsúfoltságát és a zaklatott háborús időket tekintve, érthető. Szűkszavúsága ellenére Gulácsy Lajos velencei kórrajza jelentős dokumentum: az egyetlen objektív adatforrás a betegség első fellángolásáról. Elsősorban néhány diagnosztikus probléma megválaszolásában illetve pontosításában segít. Tanulmányunk további részében ezekre összpontosítunk. Első Moravcsik-klinikai bennfekvésekor (1917. III V. 14.) készült részletes kórrajza a velencei gyógykezelésről mindössze ennyit közöl édesanyja elmondásában:,, augusztusában vették észre, hogy az utcán fennhangon beszélgetett magában, nagyon ideges volt. Velencében volt, s 10 hónapot töltött az ottani szanatóriumban...". Orvosai előtt a velencei kórrajz ismeretlen volt, nem tudhatták, hogy somatikus állapota, eltekintve a kétszer említett subfebrilitástól, végig kielégítő volt, organikusan alapozott psychosis gyanúja nem merült fel. A velencei kórrajz diagnosist nem jelöl meg; Gulácsy barátai paranoia"-t emlegetnek [3], anyja középmérvű idegbetegséget [3]. Mindez azért fontos, mert az első klinikai diagnosis Paralysis progressiva" volt. (A vizsgáló orvos a magyar elmegyógyászat egyik kiválósága, Gimesné Hajdú Lili; a kórrajzot szokás szerint Moravcsik professzor is jegyezte.) A paralysis progressiva diagnosisa több egymást támogató, az adott korban a diagnosztikus gondolkodást egy mederbe terelő adaton nyugodott. Az anamnesis szerint:,,...anyának össz. 7 gyermeke volt, ebből 5 abortus; 6-ik meghalt 4 hónapos korában bárányhimlőben. A beteg a 7-ik gyermek, 8-ik hónapban született meg!...". A neurológiai statusban :,,... Bal pupilla valamivel tágabb, mint a jobb, mindkettő szabálytalan; fényre kis kitéréssel, renyhény reagálnak. Behunyt szemhéjakban tremor... Jobb facialis renyhébben innervvál, mint a bal. Nyelv...reszket... térdreflex fokozott." Egyebekben a neurológiai állapot kóros eltérést nem mutatott, ataxia, dysarthria nem volt. A belszervi statusból:...szívhatcirok rendesek. Szájadékok felett: systoles hang, systoles zörej, diastoles hang, diastoles zörej hallható. Pulsus szapora, peckelő, száma percenként vizsgálatkor 120." Tekintve, hogy cardialis károsodást okozó előzetes megbetegedésről az anya nem számolt be, a szívlelet is a lueses fertőzést látszott támogatni. Bár a psychopathológiai kép bizarrul széthulló asszociációk, markáns kataton mozgászavarok a paralysis progressiva vonatkozásában nem tekinthető típusosnak, az. ismeretanyag csökkenése (...A festészet körébe tartozó számés helyi adatokat csak megközelítőleg jelzi helyesen...") is organikusan megalapozott psychosis tényét látszott igazolni. A diagnosis mégis kétségeket ébreszthetett, mert április 20-án más kézírással a neurológiai statust ismételten rögzítették, megerősítve a korábbi észleléseket. Második alkalommal (1917. IX VII. 27.) a diagnosis már Dementia praecox". (A vizsgáló a törvényszéki elmekórtan későbbi nagynevű szakértője, Balassa László.) A neurológiai statusban az egyébként változatlanul észlelhető kóros momentumok accidentálissá válnak:,,... bal pupilla tágabb, mint a jobb, mindkettő fényre és consensualisan renyhén, igen kis kitéréssel reagál... A baloldali sulcus naso'-abialis elsimult abb...inreflexek kiválthatóak, a rendesnél élénkebbek...". A psychés kép, hasonlóan az előzőhöz, fő vonásaiban a velenceit idézi: ingerültség, indokolatlanul felcsapó nyugtalanság, impulsivitás, bizarr szóhasználat és mondatfűzés, groteszkbe hajló modorosság, izgalmi állapotokat váltó, kezdetben órákig

5 (ld. a velencei kórrajzot), később huzamos ideig tartó stupor. Reális tartalmú acusticus hallucinatiók is fel-felbukkannak. Harmadik klinikai felvételkor (1919. VII IV. 23.) a diagnosis a dementia praecox helyett időközben elterjedt.,schizophrenia". (A kórrajz nagy részét Büchler Pál írja, továbbra is Moravcsik ellenőrzi.) A neurológiai kórjelek, bár persistálnak, mellékleletnek tűnnek:,,...pupillák kissé szűkebbek, a bal valamivel tágabb... kis kitéréssel, renyhén reagálnak... A jobb facialis beidegzéskor kissé elmarad... " A neurológiai statusban progressio nincs, ictus paralyticus vagy egyéb jellegzetes lueses manifestatio nem jelentkezett. Ugyancsak progredialó, organikusan alapozott kórfolyamat ellen szólhatott, hogy az ismét felmért általános ismeretek terén ezúttal,,... iskolázottságéinak nagyjából megfelelően... " teljesít. A psychopathológiai kép változásait a továbbiakban e helyütt csak madártávlatból követjük. A velencei kórrajzban még konkrét gyökerű, életteli tematika mindjobban sekélyesedik és homályos általánosságokba vész el, végül személyiségközeli jellegét is elvesztve perseveratiokba és echos jelenségekbe, majd a tematika elszegényesedésével párhuzamosan a bizarr mozgás-sablonok széttöredezésével és eltűnésével tartós stuporba torkollik. E ponton az élmény- és magatartástünetek lecsupaszítva érintkeznek : Gulácsy Lajos sokrétű és gazdag személyisége amelyen egykor egy korszak jellegzetes magatartásmintái tűntek át a Vegetativum parancsainak engedelmeskedő lénnyé fokozódik le. Gulácsy velencei kórrajza bármilyen elnagyolt is a psychosis kiindulópontjának objectiv leírását tartalmazza, olykor csírájában hordva a későbbiekben nyilvánvaló és kórjelző psychopathológiai tüneteket. így a Velencében leírt akkor még átmeneti kataton izgalmi állapotokból a kataton tünettan teljes skálája kibomlik, a gyanús" neurológiai jelek ellenére is biztosítva a schizophrenia diagnosisát. A psychés tünetek hasonlósága a később leírtakkal szemlélteti a betegség egységét; a tematika és a psychés kép dinamikus változásaiban a kataton tünetcsoport biztosítja az állandóságot, szférikus helyzetbe hozva az egyenként nem, de összességükben egyébként markáns somatikus kórjeleket. A diagnosztikus problémák további taglalására jelen tanulmány nem vállalkozhat. A velencei kórrajz tehát fontos láncszem Gulácsy betegségének sürgetően megalkotandó leírásában és interpretátiójában, és remélhetőleg sarkallni fogja a régen hiányzó pathographia megalkotását; ez indokolja fáradságos megszerzését és közrebocsájtását. I R O D A L O M 1...Alkotás és kifejezés," ankét a Magyar Pszichológiai Társaság rendezésében, Pomáz, április (megjelenik a Magyar Pszichológiai Szemle Supplementumaként). 2. Bernáth Mária: A szecesszió fogalma és helye a tudománytörténetben. In: Művészettörténet, tudománytörténet. Szerk: Aradi Nóra. Budapest, Akadémiai Kiadó, Gerevich József: Adalék a heveny téboly genezisének kérdéséhez. (Gulácsy Lajos festőművész akut pszichózisa. OH) s. a. 4. Gerevich József Ungvári Gábor: Gulácsy Lajos személyiségének vázlata. Valóság, 1977, 9, Gerevich József Ungvári Gábor: Gulácsy Lajos betegségének kultúrtörténeti vonatkozásai. Comm. Hist. Artis Med. 81 (1977). 97.

6 6. Gerevich József Ungvári Gábor: Pathographiai megjegyzések Gulácsy Lajos és Nemes Lampérth József betegségének vizsgálata kapcsán. Magyar Pszichológiai Szemle Suppi. (s. a.) 7. Gulácsy Lajos kórrajzai: velencei kórrajzának másolata a szerző tulajdonában; Moravcsik-klinikai kórrajza a budapesti Psychiátriai Klinikán. 8. Lehel Ferenc: Gulácsy Lajos dekadens festő. Amicus, Budapest, Passuth Krisztina: A Nyolcak művészete. Budapest, Corvina, Pók Lajos: A szecesszió. Gondolat, Budapest, (2. kiad.) (szerk.) 11. Szabadi Judit: Gulácsy. Budapest, Corvina, Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete. Budapest, Corvina, Szabó Júlia: A magyar aktivizmus története. Budapest. Akadémiai Kiadó, Szíj Béla: Gulácsy Lajos. (Előadás a Magyar Nemzeti Galériában, 1976.) Résumé L'étude fournit des précisions nouvelles concernant la maladie de l'illustre peintre hongrois du tournant du siècle, Lajos Gulácsy. L'auteur fait connaître les circonstances de la psychose du peintre déroulée à Venice en 1914 ainsi que les documents de son traitement à l'asile de l'île de San Servolo. D'après ces nouvelles analyses trouvées, en débrouillant certains problèmes du diagnostic, il ouvre la voie vers une description exacte de la maladie du peintre, c'est-à-dire vers la rédaction d'une pathographie future. G. UNGVÁRI, Dr. med. psychiatrist Semmelweis Medical University, Department of Psychiatry Budapest, Balassa u. 6, Hungary, H-1083