Neurológiai kórképek, myopathiák csecsemő- és gyermekkorban
|
|
- Irma Illésné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Neurológiai kórképek, myopathiák csecsemő- és gyermekkorban
3 A mozgató szervrendszer a mozgás létrejöttében közreműködő szerveknek csontok, ízületek, izmok, idegrendszer komplex funkcionális egységét jelenti.
4 Myopathia Azokat az izomelváltozásokat, melyek létrejöttében idegrendszeri behatások előidéző szerepét nem lehet kimutatni, elsődleges izombetegségeknek nevezzük. Ezek összefoglaló neve a myopathia.
5 Congenitális myopathiák: Mintegy 40 típusa van. Az izomgyengeség többnyire már születéskor, vagy röviddel utána észlelhető, a mozgásfejlődés késik. Az esetek nagy része stacioner lefolyású vagy csak kismértékben romlik. Oppenheim-féle amyotonia congenita önálló kórkép! nem floppy infant = petyhüdt gyermek sy. hypotoniás gyermek, a paresis alsó végtagi és proximális túlsúlyú. Pontos diagnózis csak izombiopsziával lehet!
6 Central core betegség : az izomrostok közepén hiányoznak az oxydatív enzimek. Csak az I.típusú izomrostokban van. Az izomgyengeség többnyire proximális, stacioner, csak kivételesen progrediál. Nemalin myopathia : (nema=fonal) Az izomképződés genetikai defektusa mindkét rosttípusban. Többnyire jóindulatú, de lehet progresszív is. Centronuklearis myopathia: öröklődő. Külső szemizmok, arc, rágó, nyelő izmok is érintettek. A vázizom-elváltozás proximalis túlsúlyú.
7 Anyagcsere-betegségekhez társuló myopathiák Glikogenosist kísérő myopathiák Lipidanyagcsere-zavarhoz társuló myopathiák Endokrin myopathiák
8 Izom dystrophiák = DMP Genetikusan meghatározott, progresszív vázizomdegenerációval járó megbetegedések. Az izompusztulás patogenezise tisztázatlan.
9 I. X chromosomális, nemhez kötött öröklődésű forma: I/a. Duchenne típus = az első életévekben kezdődik. Gyakorisága 60-70/1 millió Jellemző a gastrocnemiusok pseudohypertrophiája, a pelvifemoralis izomzat gyengesége. A járás kacsázó. Myopathiás típusú felállás. (Gowers jel) Gyorsan progrediál, éves korra gyakran járásképtelenek, a felnőttkort nem érik meg. A CPK a normál érték százszorosa is lehet. Többnyire a szívizom is elfajul, csak a simaizmok nem érintettek. Kezelés nincs, döntő a korai felismerés! I/b. Becker és Kiener típus = a klinikai kép a Duchenne-vel megegyező, csak kevésbé súlyos, 6-9 év közt kezdődik, és lassan progrediál.
10 II.Recesszív autosomalis öröklődésű forma: Leyden-Möbius típus = pelvifemoralis izomdystrophia év közt kezdődik. Lassúbb és kedvezőbb lefolyás. Mindkét nemben előfordul. III. Domináns öröklődési forma: Facio-scapulo-humeralis típus ( FSH) év közt jelentkezik, mindkét nemben előfordul. Jellegzetes a mimikai izmok működészavara.
11
12 Myotonia Fő jellemzője, hogy a harántcsíkolt izomzat külső inger hatására összehúzódik, és csak lassan lazul el. Akaratlagos mozgáskor is lassú az ellazulás, de a mozgás ismétlésével javul. A myotoniás reakció izom eredetű, hidegben a tünetek rosszabbodnak. Myotonia congenita (Thomsen-kór) kisgyermekkorban kezdődik Dystrophia myotonica: autosomalis domináns öröklődésű, főleg az arcizomzat, a sternocleidomastoideus és az alkarizmok érintettek.
13 Myasthenia gravis Az izomműködés hatására fokozódó izomgyengeség, mely pihenésre javul. Kórélettani alapja az ingerület-továbbítás zavara a neuromuscularis junctioban. Eldöntetlen, hogy a neuromuscularis blokkot létrehozó zavar pre- vagy postsynaptikus. Nőkön 2-4x gyakoribb, mint férfiaknál. Leggyakrabban 20 éves kor körül kezdődik.
14 Újszülöttkori formái: myastheniás anya gyermeke valódi congenitalis myasthenia Jellegzetes az izomelváltozás lokalizációja: külső szemizmok, levator palpebrae superior. A betegek 10%-ában thymoma, 70%-ban thymus hyperplasia van jelen.
15 A neuromuscularis rendszer alap-építőeleme a motoros egység. Motoros egység Mozgató sejt Mozgató idegrost Az általa beidegzett összes izomrost
16 A motoros egység valamennyi izomrostja együttesen húzódik össze. A motoros egységhez tartozó izomrostok száma az izom funkciójától függ. ( A szemizmok motoros egységében az izomrostok száma 3-5, pl. a gastrocnemiusban kb.2000)
17 Minden harántcsíkolt izom I. típusú, oxidatív, lassú és II. típusú, glykolítikus, gyors izomrostokból épül fel. Ezek aránya az izmokon belül annak feladatától függően változó, de az egyes motoros egységek felépítése mindig homogén.
18 A komplex működési egységet képező mozgatószervrendszer irányítását az idegrendszer végzi.
19 Mozgató kéreg : a Br 4 és Br 6 area. Az elsődleges mozgató kéregben (Br4, 4s, 6aalfa és 6b) szomatotopia érvényesül. A kérgi reprezentációs területek kiterjedése nem az izom tömegével, hanem az adott izom által végzett mozgások finomabb szabályozásának lehetőségével arányos. A másodlagos mozgató kéreg (Br 6beta) a komplex mozgások szervezéséért, az izomtónus szabályozásáért felelős.
20
21 A motoros kéreg projectios pályarendszerei: A. Pyramispálya rendszer B. Extrapyramidalis rendszer A. A pyramispálya a mozgató kéregből ered, 70-90%-a kereszteződik a nyúltvelő és a gerincvelő határán. A keresztezetlen rostok a végződésüknek megfelelő szelvényben lépnek át a túloldalra. A pyramispálya tehát egészében kereszteződik.
22 Fiziológiai és neurológiai szempontból a piramist egységes felső motoros pályának tekintjük. A piramis rostok kb. 94%-a velőhüvelyes, és csak 6% velőtlen rost. A piramispálya az akaratlagos mozgások irányítója: a megtanult, finom mozgások gyors beindítását, a szinergista és antagonista izmok összehangolt működését biztosítja.
23 B. Extrapyramidalis rendszer: a Br6 motoros kéregtől a gerincvelőig menő, és nem kereszteződő pályák összessége. A kéregtől a basalis ganglionokon keresztül a kisagyhoz is mennek rostjai. A reticulospinalis pálya a gamma-rendszeren keresztül befolyásolja az izomtónust.
24 Az extrapiramideum a durva, nagykiterjedésű mozgások végrehajtását, az automatikus és kifejező mozgások megszervezését, az akaratlagos mozgásokhoz szükséges mozgáshátteret és tónuseloszlást biztosítja.
25 A kisagy a mozgások célszerű, idő- és térbeli legoptimálisabb megvalósításához koordinálja az izmok agonista, antagonista és fixáló működését.
26 A motoros impulzusokat szenzoros feed-back révén összeveti a folyamatban lévő mozgással, és a kitűzött cél és a megvalósuló mozgás közötti eltérés alapján a végbemenő mozgást folyamatosan korrigálja. Ez a TOTE mechanizmus. (Test-Operation-Test- Exit)
27 Agykéreg = mozgásindíték Középagy = mozgásirányítás Agytörzs = izomtónus szabályozás Labyrinthus = térbeli mozgás szabályozása központja
28 A mozgatórendszer elválaszthatatlan egységben működik az érzőrendszerrel. Minden mozgás alapfeltétele a szenzori-motoros integráció : a motoros tevékenységet a szenzoros impulzusok indítják meg, és az érző visszajelentés a reafferentáció szabályozza a mozgás pontosságát és erejét. Ez a gamma-hurok.
29 Lényege: az izom munkaizomrostjai közé párhuzamos kapcsolással bekötve helyezkedik el az izomorsó, mely a reflexkör receptora. Ingere az izom passzív nyújtása, illetve az ennek hatására a munkaizomrost és az izomorsó között fellépő feszültség-különbség. Az afferens szár érzőrost, a gerincvelő hátulsó szarván fut a gerincvelőbe, majd onnan az elülső szarvi mozgató-sejthez megy tovább, ahonnan a reflexkör efferens szára a munkaizomrostokhoz viszi az ingerületet. Az izom összehúzódik, így megszűntetve az izomorsó és a munkaizomrostok közti feszültségkülönbséget.
30
31 A gamma hurok lényege, hogy ezzel a mechanizmussal a mindenkori testhelyzetet nyugalminak állítja be az izmok mechanikája szempontjából, lehetővé téve az újabb ingerre, összehúzódásra, vagyis mozgásra való felkészülést.
32 A neurológiai diagnosztika alapkérédései: Hol van a góc? Egy góccal magyarázhatóak-e a tünetek, vagy multifocalis az elváltozás? Milyen kórformának felel meg az észlelt kép?
33 A neurológiai betegvizsgálat: A. Anamnesis: B. Statusz:
34 A. Anamnesis: tünetek kezdete hogyan kezdődtek a folyamat dinamikája
35 Lefolyási típusok: Progrediáló Intermittáló (hol van, hol nincs) Shubokban zajló shubok vagy exacerbatiok és remissiók váltják egymást (SM) Lépcsőszerű lefolyás (lassú vagy hirtelen rosszabbodás, azután plato. Rendszerint vascularis eredetű.) Stationer (fejlődési rendellenességek)
36 B. Statusz: 1. Agyidegek 2. Reflexkör 3. Motorium 4. Érzőkör 5. Mozgáskoordináció vizsgálata
37 2. Reflexek mechanizmus szerint: a) Fiziológiásan jelenlévő saját reflex Adekvát ingerre adott válasz a megfelelő izomban. FV-i: biceps, triceps, radialis AV-i: patella, Achilles, mély-talpi Fokozott a reflex, ha kiterjedtebb területről váltható ki. Élénk a reflex, ha a kp. élénknél kifejezettebb a válasz
38 b) Fiziológiásan jelenlévő idegen reflex Mayer a IV. ujj alappercének nyomására a hüvelyk opponálódik. Hasbőr-reflex 6 db. a hat sextánsfelosztásnak megfelelően Mindegyik akkor kóros, ha nincs! (Pyramis laesiora utal.)
39 c) Kóros reflexek : FV-on: Hoffmann-Trömmer AV-on: dorsalflexios reflexek = Babinski, Gordon, Oppenheim Plantarflexios reflexek = Rossolimo, Mendel-Bechterew Akkor kóros, ha van
40 Tünetképzési mechanizmus: kiesési tünet: ha a struktúra károsodása esetén a funkció kiesik (pyramis pálya, peripheriás idegek) izgalmi tünetek (pyramis pálya) liberatios tünetek: ha a károsodás a gátló köröket érinti dezintegrációs tünet: a magasabb rendű funkciók zavara
41 Minden mozgásnak van elsődleges-, másod- és harmadlagos központja. A harmadlagos központ a felelős a legbonyolultabb mozgásokért. Ezek kiesésekor dezintegrációs tünet jelenik meg. Az elsőd- és másodlagos központok károsodása izgalmi és kiesési tüneteket okoz.
42 3. A motorium vizsgálata: a) Izomerő b) Izomtónus c) Atrophia van-e d) Fasciculatio van-e e) Akarattól független mozgások f) Járástípusok
43 a) Az izomerő vizsgálata 0-5 skála, inkább izomcsoportokra, semmint egyes izmokra vonatkozóan! b) Izomtónus = teljes ellazulásban az izom passzív ellenállása. Vizsgálata: ellazítás után az ízületek passzív mozgatásával. A tónus lehet csökkent, normális vagy fokozott.
44 A tónusfokozódás típusai: Az antigravitációs izmokban nő a tónus. FV flexióban abductioban. AV extendalt. Ez a spasticitás vagy Vernike-Mann típusú bénulás. Fokozatai: belövelltség enyhe súlyos Pyramis laesiot kísérő jelenség. Jellemző a bicskatünet (Hirtelen megszűntethető)
45 Rigor agonisták és antagonisták egyidejű tónusfokozódása. Csak fokozatosan lehet betörni fogaskeréktünet Főként a könyökben és a csuklóban észlelhető, extrapyramidalis károsodás jele.
46 c) Atrophia: degeneratív jelenség Hypotrophia atrophia inaktivitási atrophia Hypertrophia pseudohypertrophia d) Fasciculatio: egyes izomrostok összehúzódása. Nem izommozgás! Lényege: a mellső szarvi motoros neuronok aszinkron sülnek ki.
47 e) Akarattól független mozgások: extarpyramidalis hyperkinesis: éber állapotban akarattól függetlenül, állandóan. (chorea, athetosis, myoclonus, tic, tremor) pyramidalis clonizálás: csak akkor, ha kiváltom
48 f) Járástípusok: paretikus = csúsztatott láb. Nem emeli meg, de nem circumdukál. ataxiás = széles alapú (a részeg ember járása is ilyen!) kacsázó = Trendelenburgos járás ( wedding gait ) Vernicke-Mann = spasticus járás, extendalt AV, circumdukál spastico-pareticus-ataxiás = kisagyi laesiora utal, széles alapon, circumducal
49 stepper-járás = peroneus bénulásnál. Magasra emeli a lábát, azután lecsapja. A láb esik. kakasjárás = tabeses járás. Nincs helyzet-mozgás érzés. (Goll-Burdach magok) Magasra emeli, de nem lóg a lába és nem csapja le. parkinzonos (rigoros) járás = semiflectalt kar, apró léptek, előredőlt felsőtest, mereven tartott fej. Extrapyramidalis károsodás. senilis járás = vascularis eredetű pyramis és extrapyramidalis károsodás.
50 A motorium vizsgálata csecsemőkorban: 1. Az életkornak megfelelő spontán mozgások vizsgálata Az érett újszülött végtagjait hajlított helyzetben tartja, és jellemző a mozgás-élénkség, vagy mozgásluxus. 2. Reaktív mozgások a) primitív reflexek b) elemi mozgásminták
51 a) Primitív reflexek: Moro reflex levegőben tartott háton lévő csecsemő fejének süllyesztése. Hiánya mindig kóros. 0-4 hónap között. 6 hónap felett egyértelműen kóros. Landau reflex levegőben hason tartott csecsemő Gallant reflex gerince mellett végighúzott ujj hatására medencéjét elfordítja kapaszkodás és függeszkedés a hüvelykujj ebben a kapaszkodásban nem vesz részt Bauer reflex a hason fekvő csecsemő végtagjait extendálja, ha talpát megtámasztjuk. A 3. hónaptól kialszik. Katona szerint a primitív reflexek nem humánspecifikusak.
52 b) Elemi mozgásminták: lebegő ültetés ülésbe húzódzkodás ülésbe rugaszkodás lejtőn lefelé kúszás lejtőn kúszás fejjel felfelé felfelé kúsztatás lejtőn asszisztált másztatás és támaszkodás oldalra fordulás lejtőn elemi járás (a 4. postnatalis hónaptól fokozatosan kialszik)
53 Az elemi mozgásminták gyakoroltatása a korai fejlődésneurológiai terápia lényege. Tehát nem az izom-letapadásokat kell masszírozni, ha a csecsemő nem tartja a fejét! A terápiának a központi agyi mozgásszabályozást kell megcélozni, mert a központ sérült, nem az izom. Az izom felőli kezeléssel, tornával, masszázzsal nem lehet a sérült, hiányzó, rendellenesen működő szabályozást összerakni! (Katona)
54 A pyramis laesio jellemzői: paresis vagy plegia fiziológiás saját reflex fokozott fiziológiás idegen reflex kiesik (hasbőrreflex, mélytalpi) kóros reflexek jelennek meg
55 Centralis motoneuron Károsodások Peripheriás motoneuron Paresis kiterjedt körülírt Reflexek saját fokozott csökkent vagy kiesett Idegen kiesett nem változik kóros van nincs Tónus fokozott csökkent Izomatrophia lassan kialakuló, körülírt, gyorsan inaktivitási kialakuló Fasciculatio nincs van
56 Az ideggyökök működészavara jellegzetes radicularis fájdalom szindromát és segmentalis idegkárosodást okoz. A mellső (motoros) gyök betegsége az ideg által innervált izomban gyengeséget és atrophiát okoz. A hátsó (sensoros) gyök elváltozásai a dermatomának megfelelő érzészavart eredményeznek. Az érzészavar anatómiai alapjai: oldaliság, segmentalitás, dermatomák
57
58 Agresszió az agyban
59 SZÜLÉSI FELKARBÉNULÁS Paralysis obstetricalis Születéskor - felcsapott kar esetén az idegtörzsön belül szakadás támadhat. Súlyosabb esetben a gyökök kiszakadhatnak a gerincvelőből.
60 1. Erb-Duchanne féle paralysis: a C5-6. gyökök sérülnek. (m. brachioradialis, m. teres minor, m. pectoralis minor, m. supra- és infraspinatus bénul) A felkar befelé, az alkar kifelé fordul. A javulás néhány naptól hónapokig tarthat. 2. Klumpke-féle bénulás: C7-Th1 gyökök sérülnek. Teljes FV bénulás, részleges gyógyulással: az alkarizmok bénulása maradandó. 3. Teljes bénulás. Dura szakadással jár, lassan javul.
61 AZ IDEGRENDSZER VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGEI Záródási zavarok - nyitott gerinc - Myelodysplasia A magzati életben kialakul a három csíralemez, ( ecto-, endo-, és a közöttük lévő endoderma) ezután a velőlemez két széle velősánc formájában kiemelkedik, és a nyitott könyv becsukására emlékeztető mechanizmussal összezárul, majd felette az ectoderma összenő, így alakul ki a velőcső.
62 Záródási zavarok - nyitott gerinc - Myelodysplasia A magzati életben kialakul a három csíralemez, ( ecto-, endo-, és a közöttük lévő endoderma) ezután a velőlemez két széle velősánc formájában kiemelkedik, és a nyitott könyv becsukására emlékeztető mechanizmussal összezárul, majd felette az ectoderma összenő, így alakul ki a velőcső.
63
64 A velőcső záródása az emberi embrióban a 21. napon kezdődik meg. A velőcső-záródási rendellenességek multifaktorialisan öröklődőek. Gyakoriságuk 1,5 : Aetiológiájában a környezeti tényezők hatása bizonyított.
65 A spina bifida / gerinchasadék = a gerincoszlop záródásának elmaradása. A gerinchasadék az ágyéki, az alsó háti-, vagy keresztcsonti szakaszon a leggyakoribb, általában 3-6 csigolyát érint. Súlyossága Rejtett hólyagos gerinchasadék
66 Spina bifida cystica: az előtüremkedő zsák tartalma szerint - agyhártya tartalmú = meningocele - gerincvelő tartalmú = myelocele ( ez a legritkább forma) - mindkettő = meningomyelocele ( kétszer olyan gyakori, mint a meningocele)
67 Amennyiben a gerinchasadék a gerincvelőt és az ideggyököket is érinti, a hasadék alatti szakaszok különböző fokban bénulnak. A bénulások az alsó végtagokban rendszerint szimmetrikusan jelentkeznek, és többnyire a hólyagilletve a végbélműködés zavara kíséri. A spina bifida occulta nem tekinthető velőcsőzáródási rendellenességnek.
68 A velőcsőzáródási zavar késői tünetei: A gerinccsatorna tartalma a születéskor még sértetlennek tűnhet, de a borító szövetek fejlődési zavara progresszív károsodást idézhet elő a gerincvelőn, vagy a cauda equinan. tractios sérülés a cauda ascensusa során, adhesio, csontos septum vagy feszülő filum terminale miatt kompressziós sérülés többnyire intratechalis lipoma miatt
69 Neurocutan dysplasia= phacomatosis Neurofibromatosis Autosomalis domináns öröklődésű megbetegedés. I.típusa Recklinghausen kór. II. típusban acusticus neurinoma alakul ki.
70 Plexiform neuromák alakulnak ki, melyek a peripheriás idegeket befonva a laesiotól distalisan kiesési tüneteket okoznak. Jellemzői: - 6 vagy több café au lait folt - szeplősödés a testhajlatokban - opticus glioma - csontelváltozások ( fibrosus dysplasia)
71 PERINATALIS KÁROSODÁSOK Károsító tényező lehet a hypoxia, anoxia, agyvérzés, magicterus, sepsis, encephalitis. Hypoxia esetén a neuron membránjának permeabilitása fokozódik, ionokat enged át, így depolarizálódik, végül elektromos aktivitása megszűnik. A kialakuló agyoedema hatására az agyállomány erei a kompresszió következtében elzáródnak, ami ischaemiát okoz.
72 ICP = Infantilis cerebralis paresis = Cerebral palsy = Little kór Jellemzői: A perinatalis időszakban a még fejlődő idegrendszert éri a károsodás. A betegség nem progrediál, de a panaszok illetve a tünetek a gyermek fejlődésével változnak. A mozgászavar lehet bénulás ( spastikus vagy hypotoniás), extrapyramidalis mozgás zavar, a koordináció zavara vagy ezek kombinációi. Gyakoriak az értelmi és magatartásproblémák.
73 Klinikailag megkülönböztetünk: tetraplegia (quadriplegia) diplegia hemiplegia hemi-diplegia monoplegia egyéb típusok (agyidegek érintettsége)
74 A tónusfokozódás típusa alapján a) Spasticitás b) Dyskinesis c) Chorea d) Athetosis e) Dystonia f) Tremor g) Rigiditás h) Ataxia
75 A típusos járás spasticitás esetén: jellemző a karok madárszárny tartása, térdekkel keresztez, circumdukál, a lábak equinus állásban vannak.
76 Lábujjhegyező gyermek! Achillotomia rutinmegoldás, vagy funkciójavító műtét?
77
78
79
80 Heredodegeneratív idegrendszeri kórképek Ebbe a csoportba soroljuk azokat az idült, öröklődő, egy vagy több neuronrendszert érintő kórképeket, melyek többségének biokémiai alapját még nem ismerjük. Oki kezelés nincs.
81 A. Spinalis izomatrophia: oka a gerincvelő mellső szarvi ganglionsejtjeinek fokozatos pusztulása, következményes izomatrophiával és petyhüdt bénulással. Autosomalis recesszív öröklődésű. Formái: infantillis (Werdnig-Hoffmann) típus Juvenilis (Kugelberg-Welander) típus Átmeneti típus
82 B. Polyneuropathiák : a mozgató neuron mellett csaknem mindig az érző rostok is károsodnak. Összefoglaló nevük: HMSN (Herediter motoros senzoros neuro pathia) I-V. típus Charcot-Marie-Tooth (HMSN I. típus) peronealis izomatrophia. Már az első évtizedben kialakul a stepper-járás.
83 C. A centralis mozgató neuron betegsége : Paralysis spinalis spastica Öröklődő, a pyramispálya károsodása következtében a járás fokozatosan válik spastikussá, rendszerint óvodáskorban.
84 D. Heredoataxiák = Cerebellaris tünetcsoport Friedrich-ataxia : öröklődő, progresszív. Gyakori a Friedrich láb, nystagmus, szédülés, az izomsorvadás distalis típusú. Ataxia teleangiectasia Congenitalis cerebellaris ataxia nem progrediáló, statikus forma. Nem szülési sérülés, cerebellaris malformáció következménye.
85 Poliomyelitis anterior acuta = Heine Medin kór Enterovírus okozta járványos, fertőző megbetegedés. A Salk, majd a Sabin cseppek (oltás) bevezetése óta akut megbetegedés Magyarországon gyakorlatilag nem fordul elő. Utolsó nagy járványok 1955,-57, és 1959-ben voltak. A vírus az emésztőcsatornán keresztül fertőz, lappangási idő 5-35 nap. A betegség 1-2%-ban bénulásokat okoz.
86 Az enterovírus a gerincvelő elülső szarvi mozgató sejtjeit, illetve az agyidegmagvakat betegíti meg. Az akut szakban a fellépő oedema miatt a bénulás kiterjedtebb, de nem feltétlenül végleges. A kialakuló bénulás kizárólag mozgató jellegű, változatos kiterjedésű petyhüdt paresis. Sem szegmentalitása, sem oldalisága nincs!
87 Heine Medin ped. d.
88
89
90
Neurológiai kórképek, myopathiák csecsemő- és gyermekkorban
Neurológiai kórképek, myopathiák csecsemő- és gyermekkorban A mozgató szervrendszer a mozgás létrejöttében közreműködő szerveknek csontok, ízületek, izmok, idegrendszer komplex funkcionális egységét jelenti,
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.
Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában
Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye
RészletesebbenDr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem
Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem A peripheriás idegrendszer A peripheriás ideg Peripheriás idegek : Motoros rostok Sensoros rostok Autonóm rostok A peripheriás ideg anatómiája
RészletesebbenBevezetés a gyermekrehabilitációba
Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék Bevezetés a gyermekrehabilitációba dr. habil. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna Rehabilitációt igénylő gyermekkori
RészletesebbenA DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.
A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.
RészletesebbenRossz prognózisú jóindulatú daganatok
Rossz prognózisú jóindulatú daganatok Dr. Apáthy Ágnes ORFI, III. Reumatológiai Rehabilitáció MR felvételek: Mozgásszervi Diagnosztika Kft, Dr.Kaposi N.Pál, Országos Onkológiai Intézet, Radiológiai Diagnosztika,
RészletesebbenMegkésett fejlődés csecsemőkorban Csecsemőkori hypotonia
Megkésett fejlődés csecsemőkorban Csecsemőkori hypotonia Dr. Sztriha László Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Gyermekgyógyászati
RészletesebbenA patelláris reflex megjelenése
EaYETEM IDEG- ÉS ELMEGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJÁRÓL. Igazgató: LECIINER KÁROLY dr. ny. r. tanár. A patelláris reflex megjelenése izomsorvadásos Tabes dorsalis" előrehaladt stádiumában.* írta: SZABÓ JÓZSEF dr.
RészletesebbenA mozgásszervi fogyatékosok
Okok, következmények, rehabilitáció A mozgásszervi fogyatékosok A mozgásszerv: tartó és mozgatóapparátus A fogalom definíciója, gyakorlati szempontok alapján: Mozgásfogyatékos az a személy, akinél aktív
RészletesebbenX./2. Fejezet: Infantilis cerebrális parézis
X./2. Fejezet: Infantilis cerebrális parézis A következőkben az infantilis cerebrális parézis különböző klinikai megjelenési formáit mutatjuk be. A fejezet áttanulmányozásával elsajátítható a betegség
RészletesebbenIII./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus
III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.
RészletesebbenMozgás, mozgásszabályozás
Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere
RészletesebbenVARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA
VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA A cerebrovascularis betegségek (CVB) az 50. életév felett leggyakrabban előforduló neurológiai kórképek. Epidemiológiai
RészletesebbenMás mint a többi! Más mint a többi?
Más mint a többi! Más mint a többi? Kiss Erika Témák 1. kik ők? mi a mozgáskorlátozottság? 2. az ellátás, a rehabilitáció szereplői feladatuk általános elvek, gyakorlat 3. néhány az integrált intézményi
RészletesebbenII./2.5.1. A mélyreflexek és kiváltásuk
II./2.5. A reflexek Mély- (saját, ín-,) és felületes (idegen) reflexeket vizsgálunk (2. táblázat). Nyilatkozunk a kóros reflexekről (pyramis jelek és liberatiós jelek). Anatómia A reflexkör részei: 2.
RészletesebbenIdegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana
Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat
RészletesebbenA gerinc és leggyakoribb betegségei gyermekkorban. Gyermekkorban a gerinc megbetegedései a leggyakoribb mozgásszervi eltérések.
A gerinc és leggyakoribb betegségei gyermekkorban Gyermekkorban a gerinc megbetegedései a leggyakoribb mozgásszervi eltérések. Az emberi test jellegzetes szerkezeti sajátossága a kétoldali részarányosság,
RészletesebbenMozgás, mozgásszabályozás
Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere
RészletesebbenIdegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő
Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul
RészletesebbenAz ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása
Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát
RészletesebbenÖröklődő izombetegségek. Sebők Ágnes PTE Neurológiai Klinika
Öröklődő izombetegségek Sebők Ágnes PTE Neurológiai Klinika Izombetegség gyanúja esetén Anamnézis 1. Negatív és pozitív tünetek 2. Időbeliség 3. Családi anamnézis 4. Kiváltó tényezők Fizikális vizsgálat
Részletesebben2008. 12. 04. Sebık Ágnes
Öröklıdı izombetegségek 2008. 12. 04. Sebık Ágnes Izombetegség gyanúja esetén Anamnézis 1. Negatív és pozitív tünetek 2. Idıbeliség 3. Családi anamnézis 4. Kiváltó tényezık Fizikális vizsgálat 5. Az izomérintettség
RészletesebbenSpinalis muscularis atrophia (SMA)
Spinalis muscularis atrophia (SMA) Dr. Sztriha László SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ, Szeged A spinalis muscularis atrophia (SMA) a mucoviscidosis után a leggyakoribb
RészletesebbenDr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet
Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen
RészletesebbenMyotóniák és ioncsatornabetegségek. dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika dezso.varga@hotmail.com
Myotóniák és ioncsatornabetegségek differenciáldiagnosztikája dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika dezso.varga@hotmail.com Definíciók Myotónia(klinikai): delayed relaxation of muscle after voluntary
Részletesebbenneuropathiák a gyakorlatban
neuropathiák a gyakorlatban Prof. Dr. Illés Zsolt Oxford, Church College neurológiai alapelv lézió helye hol van? centrum periféria tünetek oka: betegség lézió helye? rendszer struktúra lézió helye: struktúra
RészletesebbenAmyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében
Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Dr. Merkli Hajnalka Neuromuscularis Továbbképzés PTE Neurológiai Klinika Pécs 2006 ALS Történelem: 1869, Lou Gehrig Definíci ció:
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenSZABÁLYOZÁS visszajelzések
SZABÁLYOZÁS A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további
RészletesebbenIZOMBETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJA. Dr. Pál Endre Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika
IZOMBETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJA Dr. Pál Endre Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika 2013 1 KLINIKAI DIAGNOSZTIKA 2 Vizsgálatok myopathia gyanúja esetén 1. Negativ és pozitiv tünetek, panaszok 2. Időbeli
RészletesebbenMotoneuron betegségek
Motoneuron betegségek Dr. Arányi Zsuzsanna PhD, egyetemi adjuntus, Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika Dr. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE Klinkai Idegtudományi Központ Neurológiai Klinika Amyotrophiás
RészletesebbenElektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika
Elektrofiziológia neuropátiákban Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika Elektrofiziológia neuropátiákban A diagnózishoz elengedhetetlen Segít a patofiziológia megértésében LEMS, MMN, AMAN Elektrofiziológia
RészletesebbenIZOMROST FELÉPÍTÉSE IZMOK MR DIAGNOSZTIKÁJA ÉP IZOM MORFOLÓGIA KÓROS IZOM MR MORFOLÓGIA KÓROS IZOM MR MORFOLÓGIA Ödéma - leggyakoribb!
IZOMROST FELÉPÍTÉSE IZMOK MR DIAGNOSZTIKÁJA Dr. Somogyi Rita Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Radiológia ÉP IZOM MORFOLÓGIA Általában szimmetrikusak Külső kontúr éles, általában konvex T1 és T2 szekvencián
RészletesebbenA csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő
A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csontos váz és a mozgatórendszer fejlődése Csontosodás, izomzat és ízületek - a csontos vázrendszer az embryonális
RészletesebbenMozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek
Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának
RészletesebbenAZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál
AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás
RészletesebbenPéley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika
Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenA SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya
A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Semmelweis Egyetem Budapest SZEMMOZGÁSOK KOORDINÁCIÓJA VAGINA BULBI Jacques-René TENON (1724-1816) VAGINA BULBI (Tenon-tok)
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenA mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex
A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 BA = Brodmann area Primer motoros area (BA 4) Praemotoros cortex (PMA, BA 6) Supplementer motoros area
RészletesebbenAlagút syndromák klinikum, diagnosztika
Alagút syndromák klinikum, diagnosztika Dr. Kiss Gábor REUMATOLÓGIA KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM 2014. január 27 30. A perifériás neuropathiákgyakorisága Norm. populáció 2,4 %-a 55 év felett 8%! Azhary
RészletesebbenSELECTIVE DORSAL RIZOTOMY (SDR) Szelektív Dorzális Rizotómia. Szülői tapasztalatok Izsó Veronika
SELECTIVE DORSAL RIZOTOMY (SDR) Szelektív Dorzális Rizotómia Szülői tapasztalatok Izsó Veronika Esettanulmány www.izsovera.hu Vera születési állapota, diagnózisa 2004. augusztusban született ( 8 éves)
RészletesebbenIII./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai
III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,
RészletesebbenMotoneuronbetegségek. dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika dezso.varga@hotmail.com
Motoneuronbetegségek dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika dezso.varga@hotmail.com Motor neuron betegségek (szindrómák) Klasszikus ALS Progresszív muscularis atrophia (PMA) Primer lateral sclerosis
RészletesebbenIZOMSÉRÜLÉS AZ IZOMSÉRÜLÉSEK LEGGYAKORIBB OKA A TÚLTERHELÉS, ILLETVE EBBŐL ADÓDÓAN AZ IZOMLÁZ, IZOMGÖRCS ÉS IZOMKONTRAKTÚRA RÉVÉN KIALAKULÓ IZOMSZAKAD
A SPORTOLÓK IZOMSÉRÜLÉSÉVEL SZERZETT TAPASZTALATAINK UH VIZSGÁLATTAL DR. KARDOS LÁSZLÓ, DR. BARTEK PÉTER PAMOK GYŐR, RADIOLÓGIA OSZTÁLY MRT XXVIII. KONGRESSZUS BUDAPEST, 2016.06.23-25 IZOMSÉRÜLÉS AZ IZOMSÉRÜLÉSEK
RészletesebbenA neurofibromatózis idegrendszeri megnyilvánulása
A neurofibromatózis idegrendszeri megnyilvánulása Molekuláris Medicina Mindenkinek Fókuszban a Neurofibromatózis Varga Edina Tímea SE Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete Neurofibromatózis I.
RészletesebbenTRIGGER- ÉS TENDERPONT
TRIGGER- ÉS TENDERPONT - SPECIÁLIS MANUÁLIS TERÁPIA - Írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, manuálterapeuta, sportfizioterapeuta Kanyó Ildikó - 2015.05.20. - Dornterápia - Speciális gerincterápia PhysioVit
Részletesebben4. előadás Idegrendszer motoros működése
4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális
RészletesebbenUEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04.
UEFA A licencmegújító továbbképzés A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság
RészletesebbenA Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.
A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen
RészletesebbenÚjszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután
Újszülöttkori görcsök Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens 2016. Április 7. Bókay délután BNO-kód : P90H0 Hivatalos név: Újszülöttkori görcsök Csoport: Újszülöttkori görcsök, A perinatális szakban keletkező
Részletesebben2006 biológia verseny feladatsor FPI
2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,
RészletesebbenLégzőszervi megbetegedések
Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások
RészletesebbenRehabilitációs team-munka jelentősége egy esetbemutatás kapcsán
Rehabilitációs team-munka jelentősége egy esetbemutatás kapcsán Dr. Keszthelyi István Főorvos Ruszin Csilla Vezető gyógytornász Dr. Szilassy Géza Főorvos Tóth Beáta Psychológus Szatmár-Beregi Kórház És
Részletesebben7. Általános Neurológia. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu
7. Általános Neurológia Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu ANATÓMIA Központi idegrendszer - Agyvelő Gerincvelő Perifériás idegek - Mozgató - Érző - Kevert Primavet Primavet
RészletesebbenSzabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja
Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.
RészletesebbenIdegrendszer és Mozgás
Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál
RészletesebbenNEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés
NEURORADIOLÓGIA Esetmegbeszélés Vörös CT2012 32 éves nő 10 éves kora óta epilepsiás Migrációs és gyrifikációs zavar 32 éves nő 3-4 éve kezdődő bal oldali látásromlás, csőlátás N. opticus meningeoma 26
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
RészletesebbenVIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei
VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei A fejezetben a lábat alkotó csontok számbeli többletét és hiányát, valamint méretbeli túl-, illetve alulnövekedését részletezzük. Az e fejezetben található
RészletesebbenVégtagfájdalom szindrómák
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés
RészletesebbenNeurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II
Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4 A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Gamma-rostok aktiválódásának következménye γ aktiválódás hossznövekedés A gamma-aktiválódás következménye ugyanaz,
RészletesebbenSZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA
SZERV-SZERVRENDSZER SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA IDEGRENDSZER ELİADÓ DR. LEHEL JÓZSEF ÉLETTANI JELLEMZİK - FELÉPÍTÉS KÖZPONTI - PERIFÉRIÁS Akaratlagos ID Vegetatív ID * zsigeri mőködés autonóm irányítása
RészletesebbenAz 1-es típusú neurofibromatosis diagnosztikai kritériumai (B)
Klinikai ajánlások az NF1-betegek kezeléséhez Ezeket a vezérelveket a Brit Neurofibromatosis Társaság (UK Neurofibromatosis Association) szakértői és munkatársai állították össze, és Prof. Mautner és munkatársai
RészletesebbenAz emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás
Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna
RészletesebbenA reumatológus fizikális diagnosztikája
AKUT DERÉKFÁJÁS (szakszerűen, korszerűen) A reumatológus fizikális diagnosztikája Dr. Temesvári I. Péter Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Diagnózis régen (- és ma?) Derékfájdalom Röntgen
RészletesebbenGyermekek rehabilitációjának lehetőségei napjainkban. Dr. Lővei Csilla
Gyermekek rehabilitációjának lehetőségei napjainkban Dr. Lővei Csilla 2015. 10. 29. Rehabilitációt igénylő gyermekkori kórállapotok: Neurológiai kórképek (myelodysplasia, CP, neuromuscularis bet., neurotraumat.)
RészletesebbenMANUÁLTERÁPIA (MANUÁLIS MEDICINA) FEKETE SZABOLCS - 2016
MANUÁLTERÁPIA (MANUÁLIS MEDICINA) FEKETE SZABOLCS - 2016 MANUÁLTERÁPIA A manuális medicinát, különösen annak un. Manipulációs kezeléseit csakis e téren képzett orvos végezheti. Ugyanakkor a természetgyógyásznak
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
RészletesebbenA beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán
A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó
RészletesebbenVII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek
VII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek A térd veleszületett rendellenességei összességében ritka kórképek, előfordulhatnak önálló elváltozásként, de időnként komplex fejlődési rendellenességek
RészletesebbenPERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika 2012.02.01.
PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika 2012.02.01. ÁLTALÁNOS FOGALMAK Neuropátiák: perifériás idegek betegségei Perifériás idegrendszer: összes neurológiai struktúra mely a gerincvelő
RészletesebbenGyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita. Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft.
Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft. A gyógytorna speciális módszerei A családorvosok elmondása szerint a betegeik mintegy 60%-a mozgásszervi
RészletesebbenAz egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.
RészletesebbenII./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata
II./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata Anatómia Az akaratlagos mozgásszabályozás szerkezetei két részre oszthatók: a.) A supraspinalis motoros sejtrendszerek az agykéregben és az agytörzsben helyezkednek
RészletesebbenSZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika
SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS KIVÁLTOTT VÁLASZOK V (SEP) Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2011 SEP FOGALMAK SEP (somatosensory evoked potentials): a perifériás és centralis idegrendszer külső stimulus
RészletesebbenKéz- és lábápoló, műkörömépítő. 31 815 01 0000 00 00 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 2/43
A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenHyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel
Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:
RészletesebbenHOMEOPÁTIÁVAL ELÉRT EREDMÉNY PSORIASISBAN DR. DÉRER CECILIA HOMEOPATA BAJA II.INTERDISZCIPLINÁRIS KOMPLEMENTER MEDICINA KONGRESSZUS A PSORIASIS GYAKRAN ELŐFORDULÓ BŐRBETEGSÉG. A BETEGEK 5-8 %-A SZENVED
RészletesebbenIII./10.3. Klinikai jellegzetességek és tünetek. A.) Az izombetegségekben előforduló leggyakoribb tünetek
III./10.3. Klinikai jellegzetességek és tünetek A fejezet elsajátítását követően képes lesz a legfontosabb izombetegségek klinikai jellegzetességeinek felismerésére a betegségek klinikai klasszifikációjára.
RészletesebbenMagyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.
Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l
RészletesebbenFizioterápiás képzés 1. Betegvizsgálat. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu
Fizioterápiás képzés 1. Betegvizsgálat Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu Miért kell nekünk egyáltalán vizsgálni? Az állapot változását tudjuk vele kimutatni Javulás
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés
Ápolásról általában www.lemtrener.hu 1 A modellek összetevői Célok Nézetek Ismeretek Gyakorlat www.lemtrener.hu 2 Ápolási Modellek Az ápolást vezérlő és tartalmát meghatározó szemlélet Összetevők Virginia
RészletesebbenReumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium
RészletesebbenXVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA
XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA 2014 XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ORVOS, CSONTKOVÁCS, FÁJDALOM SZINDRÓMA
Részletesebben1. Melyik a leggyakoribb tónusváltozás a stroke korai stádiumában? A) hypotonus B) spasticitas C) rigiditas D) normotonia
11. FEJEZET NEUROLÓGIA - NEUROLÓGIAI FIZIOTERÁPIA 11/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS 1. Melyik a leggyakoribb tónusváltozás a stroke korai stádiumában? A) hypotonus B) spasticitas C) rigiditas D) normotonia
RészletesebbenA deréki gerincszakasz
A deréki gerincszakasz Áttekintés A krónikus hátfájdalom gyakori tünet, különösen a gerinc deréki szakaszán (alsó hát). Feltételezhetően az emberek 75 %-ánál jelentkeznek a tünetek alkalmanként, vagy folyamatosan.
RészletesebbenDengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer
Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni
RészletesebbenDinamikus Neuromuszkuláris Stabilizáció a Kolář-módszer
www.rehabps.com Dinamikus Neuromuszkuláris Stabilizáció a Kolář-módszer Mi is az adinamikus Neuromuszkuláris Stabilizáció? egydülálló diagnosztikai és terápiás módszer a mozgásrendszerünk neurofiziológiai
RészletesebbenAz idegrendszer érzı mőködése
Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,
RészletesebbenNeurológiai Továbbképzı Tanfolyam Pécs, 2008. Bors László PTE Neurológiai Klinika
SCLEROSIS MULTIPLEX A GYAKORLATBAN Neurológiai Továbbképzı Tanfolyam Pécs, 2008. Bors László PTE Neurológiai Klinika NEM EGYSÉGES A KLINIKAI MEGJELENÉS NEM EGYSÉGES A PATHOLÓGIA NEM EGYSÉGES A PATHOGENETIKA
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenAz izommőködéssel járó élettani jelenségek
Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly 25-35 %-a, férfiben
RészletesebbenESETBEMUTATÁS. Csekné Zsuzsa, Guruló Műhely Kaposvár
ESETBEMUTATÁS Csekné Zsuzsa, Guruló Műhely Kaposvár Az eset egy CP, központi idegrendszeri sérült nő kerekesszékének lábtartó kialakítását írja le, melyet a kaposvári Guruló Műhely szakemberei végeztek.
RészletesebbenA gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában
B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája
Részletesebben2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!
RészletesebbenCsépány Tünde 2014. Október 03.
Csépány Tünde 2014. Október 03. » 33 éves nő, subacut» Sürgető vizelési inger» Spinalis laesióra gyanús panasz» Előzmény nincs » 51 éves nő, subacut» Járásképtelen, kezei ügyetlenek, lábai érzéketlenek,
Részletesebben