ÉRTESÍTŐ. Jézus vagy Barabás?

Átírás

1 ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XVII. évf. 6. sz., június Közhasznú Szervezet megjelenik havonta Internetcím: Jézus vagy Barabás? Évről évre elgondolkodom azon a megdöbbentő változáson, hogy erre a kérdésre a tömeg miért Barabást választja! A nép virágvasárnap hozsannát kiáltott Jézus felé. A nép virágokat és pálmaágakat terített a Jeruzsálembe bevonuló Mester lábai elé. A nép pont úgy ünnepli őt, mint ahogy a királyokat szokás ünnepelni királyszenteléskor, avagy egy győztes vezért csatából való hazaérkezésekor. Néhány nappal később ugyanezen nép Jézus halálát kívánó és harsányan skandáló, gyűlölködő tömeggé változik. Vajon mi volt az oka ennek a gyors és szélsőséges hangulati és akarati változásnak? És itt mindkét változásnak fontos szerepe van Jézus sorsa szempontjából. Ott áll a tömeg a helytartó háza előtt. Sokan voltak, hiszen ezt a tényt rögzíti a Szentírás. Köztudott dolog, hogy mi a különbség a nép és a tömeg között. A népnek saját akarata van, a tömeg viszont manipulált sokaság, melyet mások magukat felfedni sokszor nem, irányítani viszont annál inkább akaró külső (politikai) erők vezérelnek. Míg a nép képes érzései kifejezésére és akaratának fegyelmezett megmutatására, addig a tömegnek (mások által felkorbácsolt) indulatai és megmozdulásainak sokszor beláthatatlan következményei vannak. Ráadásul, amilyen akkurátusan nyilvánít véleményt ma egy dologról, ugyanakkora vehemenciával képes akár már másnapra épp az ellenkezőjéért ringbe szállni. A tömegnél a lényeg nem a célon, hanem a bulin van. És itt most álljunk meg. Ez így nem kerek. Azok a népek, akik évek óta hűségesen követték Jézus zarándoklatát, hallgatták tanítását, látták csodáit és gyógyításait, hogyan válhattak a fentebb vázolt, könnyedén manipulálható tömeggé egyik pillanatról a másikra?! Talán lehetséges akkor, hogy mégis két különböző csoportosulás volt virágvasárnap és nagypénteken? Talán a csoportosulások váltóműszakban követték egymást? Tüntetők és ellentüntetők lettek volna (manapság is van divatja ennek)? Az evangéliumok egészen biztosan jelezték volna, ha mások gyűltek volna össze a két alkalomra! Azt gondolom, hogy a két különböző tömeg teóriáját nyugodtan el lehet vetni. De azt is, hogy a Jeruzsálembe zarándokló népet olyan könnyedén lehetett volna befolyásolni. Hiszen sokan közülük évek óta rajongtak Jézusért, de korábban is ismerték (?!), szerették (?!) és kísérték útjait.

2 Akkor hát mi történhetett ez alatt a néhány nap alatt, hogy a hangulat így megváltozott? Az nyilvánvaló, hogy ennek érdekében a farizeusok és írástudók mindent megtettek: A főpapok felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabást bocsássa el nekik (Mk 15.11). Márk itt nagyon tudatosan a tömeg szót használja. Nagy kérdés, hogyan, mivel sikerült rávenni a népet, hogy tömeggé váljon? Az eszközöket talán nem nehéz kitalálni. A politika eszközei (mint manapság is) mindig kéznél vannak: az ígérgetés, fenyegetés és rágalmazás rendre bejövő lehetőség azoknál, akik nem biztosak és nem elszántak saját elképzeléseik terén. Azoknál, akik nem saját tapasztalataikra építenek, hanem engedik, hogy az ígéretek saját vágyaikra rezonáljanak. A hogyan tehát nem is olyan nagy kérdés. Közelítsük akkor talán arról az oldalról, hogy miért sikerült ez a hangulatfordítás a nép vezetőinek? A virágvasárnap bevonuló Jézust a tömeg ünnepli. Ez az ünneplés politikai hangulatkifejeződés volt részükről. Most talán elszánja magát Jézus, és kiveri a mi segítségünkkel a rómaiakat Jeruzsálemből. Álljon az élünkre, és mi segítünk neki karjaink erejével, ő meg segít minket csodáival, ha nehézségeink támadnának. Hívj minket, Mester, és mi»mindenre«készek vagyunk, csak vezess bennünket. Csak hogy néhány nappal később Jézus engedi magát elfogni, nem tesz semmit saját védelmében, sőt a tárgyalásokon még ellenségeinek dolgát is megkönnyíti azzal, hogy a máskor oly nagy erővel szóló Mester most még szavaival sem védekezik. Szabadon rágalmazhatják, kiforgathatják szavait, bármit mondhatnak, most nem cáfol, nem védekezik. Hallgat. Hogy tehet ilyet? Minden álmunk köddé foszlik! Pedig úgy bíztunk benne! Kinek kell ilyen messiás? Jézus stabilan megy végig az úton, mely mennyei Atyja akarata és nem tér le róla a tömeghangulat kedvéért (sem). Az a kérdés: Jézus vagy Barabás? szimbolikus értékűvé válik. Amikor keserűséggel lelkünkben felkiáltunk: hogyan engedhette meg ezt az Isten pont azzal a dilemmával állunk szemben mi is, hogy Isten nem engedi magát zsarolni velünk szemben (sem), és mások az elképzelései, mint a miénk! Amikor az életünkről szőtt tervek nem valósulnak meg, ahelyett, hogy megkérdeznénk: Uram, Neked mi az elképzelésed, Te hogyan szeretnéd? Ahelyett elfordulunk Istentől. Vádaskodunk. Saját kudarcainkat Istenre hárítjuk. Nem ez a zavar volt Júdásban is, amikor elárulta Mesterét, majd felakasztotta magát? És mi motiválja a mi cselekedeteinket? Mondd, a napi döntéseidben te kit választasz? A hit hallásból ered mondja Szent Pál, de hitelessé csak a cselekedeteink által válhat írja Szent Jakab. A hitünkből fakadó cselekedeteink azok, amelyek arra a kérdésre: Jézus vagy Barabás? a valódi választ adják részünkről! Vágner Mihály Erkölcs és jog Nem jogász emberek tudatában a két fogalom egybeesik, de legalább is egybe kell essen, mert ezt így érzik tisztességesnek. Történelmünk mai szakaszában a szocialisták ellen indított büntetőperek idején és az alkotmányozás buktatói során kiéleződött ez a probléma. 2 DEKA ÉRTESÍTŐ

3 Politikusaink párterkölcsi alapból kritizálják egymást kölcsönösen, ez azonban sűrűn jogszabályellenes, vagy sűrűn ellentétben van a közerkölccsel. A KDNP-pártügyész koromban sokszor leírtam, igazat mondjanak, ha pedig nem tudják, mi az igazság, hallgassanak, mert a párttól ezt várják el keresztény választói. Ha a választók csalódnak, oda a párt becsülete és lenullázzák magukat. Erre soha választ nem kaptam, előrejelzésem pedig mai napig tartóan bekövetkezett. Hitelességem érdekében talán be kell mutatkozzam: 50 évig voltam ügyvéd, ezalatt 45 éven keresztül az első, majd másodfokú fegyelmi tanácsok elnöke. 14 évig a Budapesti Ügyvédi Kamarában az Etikai Bizottság újra és újra megválasztott elnöke. Ilyen előélet után a problémát a rendelkezésre álló kis helyen megkísérlem vázolni. Amikor megszületünk, saját érdekeink vannak, mint minden élőlénynek éhesek, szomjasak vagyunk, fázunk és mindezért ordítunk ez erkölcsünk alapja. Az ember és az emberiség fejlődése során egyre többet élünk együtt, először családban, majd törzsben, végül államban ezúttal kihagyom a közbeeső társadalmi képződményeket. Többek együttélése kialakítja azután azt a közös érdekünkben álló igényt, hogy minden közösségi ember a másik azonos sorsú ember érdekét is figyelembe vegye, amit ezután saját igényének is tart, ez lesz az erkölcs. Az első írásba foglalt erkölcsi szabályzat Mózes tízparancsolata, az államban nem élő, de a pusztában helyét kereső egyistenhívő zsidó nép Istennel és önmagával történő együvétartozásának alapvető erkölcsi kötelességeket magába foglaló szövege. Mózes és népének szándéka bevált, túlélték a megpróbáltatásokat, és mintát adtak ezt követő korok és népek megoldásainak. Már akkor is voltak meghatározott népekből álló és laza határokkal rendelkező, egyeduralkodók alatt élő államok, ahol a társadalmi érdekviszonyoktól független jogokat és kötelezettségeket az uralkodó érdeke és hatalmi szava jelentette. Itt már elvált az erkölcs és a jog, mert az erkölcsöt továbbra is a társadalom hallgatólagos konszenzusa alakíthatja ki, a jogot viszont az uralkodó tette kötelezővé és kikényszeríthetővé. Nagy ugrással eljut az emberiség arra a fejlődési fokra, hogy a jogot és kötelezettséget ne egy uralkodó állapítsa meg, hanem a társadalom és az uralkodó konszenzusa írásban. Erre akkor kerül mindig sor, ha a társadalom és az uralkodó között érdekkülönbségei miatt feszültség támad. Ilyen háttere van Angliában az 1215-ben megalkotott Magna Chartának és a mi 1222-ben alkotott Aranybullánknak (lásd a Bánk bánban kirajzolódó problémát). Következtetésem szerint a két, alkotmánykezdeménynek minősülő jogszabályból a későbbi magyar rendezés nem tudott az előtte 7 évvel korábban megjelent angol közjogi rendezésről. Mindkettő csak a közjogot, az ország hatalmi viszonyait rendezte. Az erkölcs helyébe nemcsak a közjogot, hanem az állampolgárok jogait és kötelezettségeit is szabályozó jogszabályokra akkor került sor, amikor már erkölcsileg nem volt áttekinthető és átélhető az élet során jelentkező jogok és kötelezettségek halmaza. Az uralkodó hatalma meggyengült, majd olyan jogok és kötelezettségek jelentkeztek, ami mögött a társadalom hiába kereste az erkölcsi tartalmat. Mindezt a társadalom érdekében szabályozni kellett. Ekkor alakultak ki a különböző jogszabályok, előszór az uralkodó kezdeményezésére, később a társadalom bevonásával, végül a valódi demokráciákban a társadalom választott képviselői XVII. évf. 6. szám 3

4 útján. A jogszabályok és ezek alkotásában közreműködő emberek lelki szerkezete is magán viseli a jogszabályok megszületésekor fennállott hatalmi viszonyokat, hogy honnan jöttek és hova akarnak menni. A jogalkotási folyamat mellett azonban tovább éltek a lassan változó erkölcsi szabályok, amelyeket kikényszeríteni nem lehetett, de melyeknek betartását a társadalom elvárta. Ezek az erkölcsi szabályok nem változtak olyan rugalmasan, mint a jogszabályok. Rétegerkölcsök alakultak ki, sőt párterkölcsök. Én nem bízom az akár korszerű gondolatokat hirdető olyan emberekben, akinek stílusában és szóhasználatában a már meghaladott vagy mindig embertelen korszakok értékrendje bukkan fel, mert az ilyen emberek habitusában gyökeret vert a meghaladott vagy rossz múlt, és az ilyen emberek általában ezt kívánják megvalósítani. Voltak és vannak írott szöveg nélküli alkotmányok is, így Nagy-Britanniában, mert szigetként kikovácsolódott az erkölcse külső behatás nélkül. De ilyen volt Magyarországon is, mert a jogalkotó nemességen belül a külső befolyás elleni helytállás érdekében a birtokos nemesség egy kikezdhetetlen érdekszövetséget kovácsolt ki. Ez lett azután az osztályharcosok által gyűlölt, Werbőczy Tripartitumának gyakorlati haszna. De ez lett azután gazdasági és társadalmi elmaradottságunk csapdája, mert konzerválta a hazai társadalmi viszonyokat. Nagy- Britannia szigeti helyzete és pl. a kis magyar falvak helyzete ebből a szempontból hasonló, a nagyvilágtól erkölcsileg el vannak szigetelve, ezért ott szilárdabb és tartósabb az erkölcs. Az írásbeli szakmai etikai szabályzatok akkor alakultak ki, mikor már a szakemberek sem ismerték reflexszerűen saját mesterségük etikai szabályait, vagy nem akarták már betartani. Az ügyvédjelöltek a rendszerváltás után, amikorra elkészült írásban az etikai szabályzat, megkérdezték konzultáción tőlem, mivel büntették régebben az etikai vétséget elkövetőket? Mondtam, a kollégák nem álltak velük többé szóba. Kegyetlen büntetés volt, tessék csak a mai viszonyok között elképzelni, mennyire lenne ez hatékony ma a gazdasági életben vagy akár a Parlamentben? A világ ma erkölcsileg éppen kettészakadt, a kollektív érdek és erkölcs, és az emberi jogok és érdeke közötti antagonizmusra. Ez harcokkal jár. Európának elsősorban nem katonailag, hanem erkölcsileg kell megszilárdulnia, mint Magyarországnak is! Aki embereket kíván képviselni, meg kell tanulja az igazságot, meg kell tanulnia ennek alapján vitatkozni, mert csak akkor lesz hitele és a vitának konstruktív eredménye. De valamennyien csak ekkor hajthatjuk nyugodt álomra a fejünket. Dr. Reviczky Károly Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud tenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánjuk. (Móricz Zsigmond) 4 DEKA ÉRTESÍTŐ

5 Az abortuszról Magyarország abortusztörvényét az Antall-kormány akkori egészségügyi minisztere, dr. Surján László hozta létre. Ugyan 2000-ben már kijelentette, hogy javítani kell az abortusztörvényen, de még ma is lényegében az van érvényben. A tévében három kérdésre kértek a nézőktől választ, ami meghatározná az abortusz magyarországi jövőjét. A helyes választáshoz kissé mélyebb vizsgálatokra van szükség nem szabad a tévében feltett kérdésekre adott válaszokból messzemenő következtetéseket levonni. Tisztelt olvasók, csupán eddigi gyakorlatunknak megfelelően írom le, mielőtt döntenek, vizsgálják meg, elemezzék gondosan a témát. Gondolkozzunk a kiváltó okon és annak következményein. Az abortuszkérdésben véleményem szerint négy szereplő érdekelt: az állam, a magzat apja, anyja és ezek szülei. Valamint különbséget kell tenni a tinédzserek és a házastársak abortusza között. Mert a kiváltó okokban a két csoport között különböző érdekek, körülmények vannak. Röviden tekintsük át a négy csoport szereplőit. 1. Az állam érdeke, hogy az ország lakossága ne csökkenjen, és a munkaképes lakosság később el tudja tartani a nyugdíjas szülőket. Ennek érdekében az államnak van a legtöbb lehetősége a demográfiai mélypont felszámolására. Véleményem szerint a külföldön élő magyarok állampolgárságának elfogadása az országban élő magyarok számát nem emeli, maradunk 10 millió lélekszám alattiak. Tinédzsereknél a tájékoztatásban és az oktatás területén vannak feladatai az államnak. Ilyenek a médiában a szexualitás propagálásának tiltása, az oktatás területén pedig a tanrendbe kötelező egészségtan és az etika tanítása. A kötelezés ellenzőinek az nem lehet indoka, hogy az iskolai tanrendbe felvett tárgyakat osztályozni kell (ahogy erre egy olvasónk felhívta a figyelemet), és ezért az etikát mint kötelező tárgyat nem fogják szeretni a tanulók. Iskolai tapasztalataim alapján kijelenthetem, nem a kötelezés miatt nem szerettem egyes tantárgyakat. Fiatal házasoknál a család jövőjének biztosításával, a létbizonytalanság, a munkanélküliség megszüntetésével, gyermeknevelési kedvezményekkel és nem utolsó sorban azzal, hogy 5 éven belül a fiatal házasok önálló lakáshoz juthassanak, lehetne növelni a gyermekvállalási kedvet. 2. A férj. Mivel a magzat keletkezésében neki is szerepe van, véleményem szerint neki is kötelessége véleményét kinyilvánítani, és azt a hatóságnak meghallgatni, értékelni. Nem helyes, ha a közvélemény ebben a kérdésben az apát vétlen félnek tekinti. 3. Az anya. A közvélemény a nőt áldozatnak tekinti, ezért az ő véleményét tartják csak egyedül fontosnak. Nem helyes, ha csak a nő véleménye dönt ebben a kérdésben. Mert a magzatért a férj felelőssége azonos a nőével. A magzat sorsáról közösen kell dönteniük. Közösen kell dönteniük a megtartásról, örökbe adásról, az abortuszról, a jövőjükről. Tinédzsereket ezért fontos már fiatalon a felelősségtudatra nevelni, tájékoztatást adni tetteik következményéről. 4. A szülők. A szülők is felelősek gyermekeik neveléséért. Hibás az a felfogás, hogy csak az iskola feladata a gyermek nevelése. A szülők felelőssége nagykorú gyermekeikért is megmarad. Az elvált szülőket külön-külön is felelősség terheli. XVII. évf. 6. szám 5

6 Az elmondottak igazolják, hogy az abortuszkérdés nem kampányfeladat. Erről nem lehet három kérdés válaszadásával véleményt alkotni. A három kérdés feltevése látszatcselekvés, nem old meg semmit. Az egyszerű tiltás vagy csak tájékoztatás nem elég. A biológusok a fogamzástól a halálig tartó időt tartják életnek. Ebből a szempontból a háromhónapos magzat megölése gyilkosság. Korábban azt tanították nekem, ha két rossz között kell választani, akkor a kisebb rosszat kell választani. Nem kívánom senki érzékenységét sérteni, de ha a magzat nem kívánt terhesség (nem gyermekáldás), elkerülésére számtalan tabletta, elfogadható módszer van forgalomban. Véleményem szerint akkor a kisebb rosszat kell választani, de ehhez előzetes tájékoztatás, ismeretek kellenek úgy az iskolákban, mint a médiában! Szólni kell arról is, hogy a vallásos keresztények és a muzulmánok meggyőződésből egyes védekezési eljárást és az abortuszt is tiltják. Ezért fontosnak tartom, vagyis hiteles tájékoztatást kellene adni az egyházaknak, pártoknak, civil szervezeteknek ezekről a kérdésekről. Ugyanekkor a keresztények pártja a Kereszténydemokrata Néppárt, amely jelen van a mai kormányban, hivatalosan miért nem nyilatkozik? Miért nem hallatják hangjukat a médiában, a Parlamentben az abortusz keresztényi megoldására? Ha keresztény világnézeti pártnak tartja magát, erről kötelesek nyilatkozni nemcsak egyes képviselőiknek, hanem a hivatalos pártvezetésnek is. Vagy ha nem akarják ezt, akkor törölni kellene a keresztény szót a párt nevéből! Legyen csak Demokrata Néppárt (DNP) mint 1945-ben. Ez esetben az én fegyelmim is megoldódna, teljesülne Rubovszky pártügyész kívánsága, óhaja, mert azonnal távoznék a KDNP-ből, de nem a fegyelmi miatt! Dr. Bajnok István A KDNP Energiapolitikai Bizottságának javaslata országunk energiaellátására Mi, kereszténydemokraták a jó Istenben hiszünk, a szeretet törvényében, a Tízparancsolatban és abban az erkölcsi normarendszerben, amit a történelmi egyházak az elmúlt évezredek tapasztalatai alapján tanítanak. Kételkedünk azokban a részigazságokban, amit egyesek óriási anyagi háttérrel hirdetnek, hogy a Föld légkörének, klímájának változását meg tudják akadályozni jogszabályokkal, egyes országok, népek megadóztatásával. A közlekedésben a folyékony szénhidrogének használata a legelterjedtebb, a biodízel termelése beindult, de Magyarországon ennek bővítését nem szabad erőltetni, mezőgazdaságunk sokkal értékesebb termények termesztésére hivatott. E téren a Mol működését, magyar érdekeltségét kell biztosítani, az APEH mellett ez az intézmény a legnagyobb adószedő. A fűtés, melegvízellátás terén van igazán sok fejlesztési lehetőség. Vidéken, a kis településeken vissza lehet állítani a hagyományos, helyi tüzelőanyagok (fa, fahulladék, mezőgazdasági hulladékok, szén) használatát, hatékony, biztonságos, tökéletes égéssel működő kályhák, bojlerek alkalmazásával, a rászorultak részére kedvezmények biztosításával. E téren a földgázfelhasználás csökkenthető. A geotermikus energia és a napenergia hasznosításának 6 DEKA ÉRTESÍTŐ

7 is ezen a téren van komoly esélye. A geotermikus energiahasznosítást jelentősen nehezíti és drágítja az a vízügyi rendelet, amely előírja, hogy a használat után a termálvizet vissza kell juttatni a földbe. A használt termálvíz elhelyezésének, tisztításának kérdését felül kell vizsgálni. A távfűtés korszerűsítése elindult kombinált ciklusú gázerőművek jelentősen növelik az ország földgázigényét, indokolt ezek fűtését geotermikus, illetve napenergiával, biogázzal részben vagy egészen kiváltani. Magyarországon évek óta épülnek a földalatti gáztárolók. Ezek kapacitása eléri az éves fogyasztás 50%-át. Ez elegendő biztonságot jelent és hasznos beruházás. A hálózatra kapcsolt villamosenergia-termelési technológiák környezetkárosítása és veszélyessége különböző, és a zöldek sokszor egymásnak is ellentmondó véleményüket hangoztatják, nézeteiket nem egyeztetik és a társadalom ezeknek hitelt ad. Olyan jogi helyzetet kell teremteni, hogy a tényekkel alá nem támasztható kifogások mellőzhetők legyenek. Eddig sokan az atomenergiát helyezik az első helyre, ezt tekintik a legolcsóbb, legbiztonságosabb energiaforrásnak a villamos energia termelésére. Tény, hogy az atomerőmű szén-dioxidot nem termel, de a közelmúltban Oroszországban és Japánban történt atomkatasztrófa gondolkodást követel a társadalomtól. Egyetértünk a különleges biztonsági tesztek elvégzésével, de tudomásul kell venni, hogy ma a kiégett fűtőelemek tárolása nem megoldott. A bővítés és az élettartam-hosszabbítás a fűtőelemek tárolási gondjait növeli, tehát ameddig a tárolás megnyugtatóan nem rendezhető, a bővítést nem szabad megvalósítani. Az atomerőmű lebontásának költségei hatalmasak, elfogadható, hogy az élettartamát meg kell hosszabbítani, fel kell újítani, de sem privatizálni, sem bővíteni nem szabad. Vannak olyan zöld szervezetek, akik a vízenergia hasznosításától is óvnak, annak ellenére, hogy káros kibocsátás nincs, árvíz-, sugár- és egyéb veszélyt nem jelent, sőt a rendezett meder és partszakasz a hajózást, az árvíz elleni védekezést is elősegíti. A szél és napenergia használatánál ma hiányzik a rendszerben egy szivattyús-tározós erőmű, ami a szakaszosan működő ilyen egységeknek üzemét szabályozhatóvá tesz. A Prédikálószékre tervezett 1400 MW-os erőmű ezt a problémát gazdaságosan megoldaná. A bősi vízerőmű 18 éve probléma nélkül üzemel, 720 MW teljesítménnyel (amelyből 320 MW minket illetne, ha megegyeznénk a szlovák kormánnyal), a Nagymarosra tervezett turbinák a Dunán, Freudenaunál üzemelnek, a Duna osztrák szakaszán 2200 MW teljesítménnyel 10 vízerőmű üzemel minden környezeti károkozás nélkül. A Duna magyar szakaszán is még további két helyen lehetne vízerőművet építeni. Ezen túlmenően határozottan ki kellene állni a Prédikálószékre építhető víztározós csúcserőmű létesítése mellett. Import gázra további erőmű létesítése már nem indokolt. Van lehetőség geotermikus erőmű létesítésére (Fábiánsebestyén, Nagyszénás, Mélykút), de ez csak pár száz MW. A függőleges tengelyű (új magyar találmány) és hagyományos szélenergia-farmok további telepítése csúcserőmű nélkül nagyon gazdaságtalan. Magyarország számára, Lengyelországhoz hasonlóan, rendelkezésre áll egy igen jelentős szénvagyon, pontosabban lignit és feketeszén. A külfejthető lignitre telepített Visontai Erőmű már bizonyított, és a bükkábrányi külfejtés lignitvagyona még évtizedeken keresztül biztosítani tudja egy MW-os erőmű számára az alapanyagot. Ezen túlmenően a Mátra-Bükkalján és Torony térségében további meg- XVII. évf. 6. szám 7

8 kutatott lignitvagyon áll rendelkezésre. Visontán évek óta megoldott a porlekötés, a pernyét építőipari célra hasznosítják (Ytong). A kén lekötése is teljes sikerrel járt, mészkőőrleménynyel lekötve a gipszből gipszkartont gyártanak. Gondos gazda módjára égetik el a környék szemetét és a biomasszát. Egyedül a CO 2 -kibocsátás jelent a kvótarendszer miatt problémát, ez az egységnyi kwó elektromos energiatermelésnek közel duplája, mint az import gázzal üzemelő erőműben. Ha a szénhidrogén-termelésnél fáklyaként elégetett gázt és a szállítókompresszorok gázfogyasztását, CO 2 kibocsátását is figyelembe vesszük, a Föld légkörébe majdnem ugyanannyi CO 2 kerül, mint lignittüzelésnél, ez a hatályos kvótarendszer tehát igazságtalanul és a helyben termelt szenet tüzelő erőműveket sújtja. Ma már a szénhasznosítás jó hatásfokkal és jelentősen csökkentett károsanyag-kibocsátás mellett történik. A Mecsekben is megindul a feketeszén termelése, intenzíven vizsgálják a geológiailag megkutatott több mint 100 Mt szén hasznosításának lehetőségét. Meg kell akadályozni a bükkábrányi külfejtés bezárását, a lignitbázisú áramtermelés megszüntetését, ami az atomerőmű bővítése esetén egyértelműen bekövetkezne. Ez azzal járna, hogy a villamos energia 100%-ban importból származna, és az ország lakossága teljesen kiszolgáltatottá válik. Huszár László villamos mérnök, Beke Imre bányamérnök Merd kimondani véleményed. Ne légy a média rabja, sem meggondolatlan, kritika nélküli pártkatona! Felhívás Felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét, hogy a szokásos nyári szünetet az Értesítő megjelenésében ez évben is júliusban tartjuk. A következő július augusztusi szám együtt fog megjelenni augusztus hónapban. Szíves türelmüket kérjük. Szerkesztőség TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEKA) lapja. Felelős szerkesztő: dr. Baj nok Ist ván. Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: DEKA ÉRTESÍTŐ