A MAGZATI SEJTEKBŐL VÉGZETT JÖVŐBELI NONINVAZÍV DIAGNOSZTIKA KIBONTAKOZÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Átírás

1 A MAGZATI SEJTEKBŐL VÉGZETT JÖVŐBELI NONINVAZÍV DIAGNOSZTIKA KIBONTAKOZÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Készítette: Dr. Nagy Gyula Richárd Témavezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Klinikai Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola (Vezető: Dr. Tulassay Zsolt egyetemi tanár) 2/2. Magzati és újszülöttkori orvostudomány akkreditált (Ph.D.) program (Programvezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár) Téma: I. Prenatális genetika Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Budapest, 2007

2 Doktori (Ph.D.) értekezés A magzati sejtekből végzett jövőbeli noninvazív diagnosztika kibontakozásának első lépései Készítette: Dr. Nagy Gyula Richárd Témavezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Klinikai Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola (Vezető: Dr. Tulassay Zsolt egyetemi tanár) 2/2. Magzati és újszülöttkori orvostudomány akkreditált (Ph.D.) program (Programvezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár) Téma: I. Prenatális genetika A szigorlati bizottság tagjai: Dr. Szende Béla egyetemi tanár Dr. Tóth Zoltán egyetemi tanár Dr. Csapó Zsolt egyetemi docens Hivatalos bírálók: Dr. Tóth Sára egyetemi docens Dr. Ugocsai Gyula osztályvezető főorvos Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Budapest,

3 1. BEVEZETÉS Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk olyan nőkkel, akik 35 éves kor felett vállalnak terhességet, s közülük sokan csak egy gyermeket kívánnak szülni. Az előrehaladottabb anyai életkorban emelkedik a magzati kromoszóma-rendellenességek gyakorisága, ez prenatális genetikai diagnosztika szükségességét veti fel. A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon ága, amely magába foglalja mindazon módszereket és eljárásokat, amelyek segítségével az ébrény, illetve a magzat genetikai állományáról információt nyerhetünk. A magzati kromoszóma-rendellenességek vagy monogénes betegségek definitív diagnózisa jelenleg csak invazív beavatkozások útján lehetséges. Az invazív prenatális diagnosztikai eljárások (genetikai amniocentézis, chorionboholy-mintavétel és chordocentézis) bizonyos fokú kockázatot hordoznak magukban (pl.: a genetikai amniocentézisek után a spontán vetélés esélye kb. 1%), az anyák pedig nem szívesen vállalják e módszerekkel járó szövődményeket. A noninvazív genetikai diagnosztika iránti igény növekedése olyan módszerek kifejlesztésére ösztönzi a kutatókat, amelyek nem igényelnek invazív beavatkozást. A prenatális diagnosztikai eljárások noninvazív csoportjába tartozik a magzati sejtek anyai keringésből történő kimutatása. A módszernél anyai perifériás vérmintát használva a magzati sejtek kiszűrése a cél, mely sejtekből a magzatra vonatkozó értékes információk nyerhetők. Több előnyös tulajdonsága miatt a legtöbb kutatócsoport és saját vizsgálataim célsejtje is a magzati magvas vörösvérsejt volt, hiszen: a magzati sejtek közül ezek jutnak a legnagyobb mennyiségben az anya keringésébe ( terhességi héten az anyai perifériás vérben lévő erythroblastok mintegy fele magzati eredetű) tartalmazzák a teljes magzati DNS állományt csak a terhesség ideje alatt vannak jelen az anyai keringésben (élettartamuk kb. 90 nap), így nem kell azzal számolnunk, hogy a vizsgált sejt esetleg egy előző terhességből származik, mint magzati lymphocyták esetén 2

4 nincs a trophoblastoknál megfigyelhető placentáris mozaicizmus veszélye, ami diagnosztikus tévedést okozhat a magzati eredetre specifikus markereket (embrionális hemoglobin molekulákat) tartalmazhatnak. Vizsgálatok szerint átlagosan 1 magzati sejt van a várandós nő perifériás vérének 1ml-ében, vagyis a magzati sejtek igen kis számban fordulnak elő az anyai keringésben, így szükségessé vált az elemzési módszerek előtti feldúsításuk. Kezdő lépésként tartják számon az alvadásgátolt vérből Percollal történő sűrűséggradiens szeparálást, majd a magzati sejtek további dúsítására két módszert ajánlanak: az egyik a fluoreszcens sejtszeparálás (fluorescent activated cell sorting, FACS), másik lehetőség a mágneses sejtszortírozás (magnetic activated cell sorting, MACS). Elemzési módszerként a fluoreszcens in situ hibridizáció (fluorescent in situ hybridisation, FISH), vagy a polimeráz láncreakció (PCR) jön szóba. Napjainkban a genetikai diagnosztikus módszerek a monogénes betegségek vagy kromoszóma-rendellenességek felderítésére koncentrálnak, a poligénes betegségek genetikai hátterének feltérképezése viszont nehézséget jelent. Ehhez a nagy teljesítményű biochip technológia jelenthet segítséget. A prenatális genetikai diagnosztika jövőjét jelentheti mint noninvazív diagnosztikus módszer a magzati sejtek kinyerése anyai vérből terhesség alatt. Napjainkban még nem, de a jövőben elképzelhető, hogy a módszer összekapcsolható lesz a teljes genomot vizsgáló oligonukleotid lapka technológiával, ami a kutatók reményei szerint lehetővé teheti a magzat szinte valamennyi genetikai betegségének terhesség alatti diagnosztizálását, s akár poligénes betegségek vizsgálatát is. 3

5 2. CÉLKITŰZÉSEK Célul tűztem ki a korábbi tudományos eredményekre alapozva, az egyes munkacsoportok próbálkozásainak sikeres elemeit ötvözve az anyai keringésbe jutó magzati sejtek kinyerésével és elemezésével noninvazív genetikai diagnosztika megvalósítását, valamint, hogy egy új technológia révén a magzati sejtekből végezhető diagnosztikus eljárások jövőképét vetítsem előre. Már a vizsgálatok kezdetekor világos volt, hogy a várandós nő perifériás vérkeringéséből kinyerhető magzati sejtek száma igen kevés, így ez majd csak a jövőben, a technológia fejlődésével jelenthet elegendő mintát a génexpressziós mintázatot vizsgáló oligonukleotid-lapka technológia számára. Jelen értekezésben így az invazív diagnosztikus beavatkozások közül legbiztonságosabbnak ítélt magzatvíz mintavétel módszerét használtam mintagyűjtésre az oligonukleotid-lapka rutin prenatális diagnosztikában való alkalmazhatóságának vizsgálatakor. A vizsgálatok során a következő célokat tűztem ki: 1. A várandós nők perifériás vérében igen kis számban előforduló magzati magvas vörösvérsejtek feldúsítása. 2. Az embrionális hemoglobin epszilon lánca elleni antitesttel várandós nő véréből származó magzati magvas vörösvérsejtek megjelölése, kimutatása, mikromanipulátorral történő kigyűjtése. A kimutatható sejtek számának meghatározása a terhesség I-II., valamint a II-III. harmadának határán. 3. A mikromanipulátorral kigyűjtött sejtek quantitatív fluoreszcens-pcr (QF-PCR) analízise segítségével a magzat genetikai nemének meghatározása. 4. A génexpressziós-lapka technológia használhatóságának vizsgálata magzatvízmintákban. 5. Génexpressziós különbségek vizsgálata magzati korban egy poligénes betegség (velőcső-záródási rendellenesség) esetén. 4

6 3. MÓDSZEREK A várandós nő keringésében lévő magzati magvas vörösvérsejtek kimutatására, majd dúsítást követő elemzésére irányuló vizsgálataim február és június között történtek. Az első vizsgálati sorozat az esetleges FACS-al történő sejtszeparálás lehetőségeinek feltérképezése irányába történt: 12 várandós nő perifériás vérmintáját vizsgáltam. Egy terhes 20 hetes volt, 11 várandós nő terhességi kora 8 és 13 hét közötti volt. A vérmintákból Percollal történő sűrűséggradiens centrifugálás, majd sejtfelszíni és intracelluláris festést követő áramlási citometria vizsgálattal magzati magvas vörösvérsejtek kimutatását végeztem. A sejtszeparálások során a Hbε pozitív/glikoforin-a pozitív/cd45 negatív sejteket fogadtam el magzati eredetűnek. A második vizsgálati sorozat célja a MACS-al dúsított magzati sejtek vizsgálata volt: ennek során genetikai indikáció miatt (35 év feletti anyai életkor, vagy gyanús ultrahang-lelet) amniocentézisre váró 9 terhestől vettem vérmintát (ők hetes {egy esetben 19 hetes} terhesek voltak), valamint 5 olyan terhestől, akiknél korábban az amniocentézis már meg is történt (22-25 hetes terhesek). Ezekben az esetekben az anyai perifériás vérmintában lévő magzati magvas vörösvérsejteket Percollal történő sűrűséggradiens centrifugálás, majd anti-cd71 mágneses antitest segítségével történő MACS segítségével feldúsítottam, intracelluláris epszilonhemoglobinlánc fluoreszcens jelölését követően pedig a jelölt sejtek közül mikromanipulációs módszerrel (Axiovert 25, Carl Zeiss AG, Germany) véletlenszerűen kiválasztott 1-1 sejt QF-PCR vizsgálatát végeztem. Ahol a célsejtek száma lehetővé tette, párhuzamosan végzett egy sejt QF-PCR vizsgálatok történtek az allélvesztés jelenségének kiküszöbölésére. A harmadik vizsgálati sorozat a génexpressziós lapka technológia prenatális diagnosztikában való alkalmazhatóságára irányult január és december között 7 olyan várandós nőtől vettem a kérésükre történő terhességmegszakítás előtt 7-17 ml magzatvízmintát, akik magzatánál ultrahangvizsgálattal velőcső-záródási rendellenességet diagnosztizáltunk. A kontroll magzatvízmintákat 10 olyan várandós nőtől nyertem, akik idős anyai életkor miatt (>35 év) jelentkeztek amniocentézisre. Itt a rutin diagnosztikus céllal levett magzatvíz csak egy kis részét, 3-3 ml-t használhattam fel, hiszen a minta nagyobbik részéből a szokásos citogenetikai vizsgálatok történtek. A kontroll mintákat véletlenszerűen párba állítva elegyítettem (ún. pool -ozás), mert előtanulmányaim szerint legalább 5-6 ml magzatvízre van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és 5

7 minőségű mrns-t kapjunk a vizsgálathoz. A teljes RNS izolálását és minőségi ellenőrzését követően a jelölt próba előállítása, majd fragmentálása, a lapkára történő hibridizációja, majd mosás, festés és leolvasás történt az Affymetrix cég (Affymetrix Inc., High Wycombe, UK) protokolljai szerint. A beteg és kontroll csoport között leginkább különbséget tevő gének (expressziószintjükben szignifikáns különbséget mutató gének) megkeresésére két különböző elemzési módszert (MAS 5.0 és RMA) választottam. A megkülönböztető gének megtalálásához a két módszer által létrehozott génlista átfedését használtam. 4. EREDMÉNYEK Az áramlási citometriás vizsgálatok (első vizsgálati sorozat) során a CD45 negatív és glikoforin-a pozitív sejtekre kapuzva meghatároztam a hemoglobin-ε pozitív sejtek számát. Az egyes mintákban ez 0 és 0,5 között mozgott. A vizsgált 12 esetből 6 alkalommal találtam Hbε pozitív/glikoforin-a pozitív/cd45 negatív sejteket. A második vizsgálati sorozatban a Percollal történő sejtszeparálás után a CD71 pozitív sejtek MACS segítségével történő dúsításával sikerült a mintában a magzati magvas vörösvérsejtek számát olyan mértékben növelni, ami lehetővé tette a mikroszkópos mikromanipulációs technika alkalmazását. Az intracelluláris epszilon-hemoglobinlánc fluoreszcens jelölését követően lemezenként 4x10 4 sejtet néztem át. Anti-epszilon-hemoglobinlánc pozitív magvas vörösvérsejteket a 14-ből 13 esetben mutattam ki. Átlagosan 8 sejtet (6-11 között) találtam a 10. és 14. terhességi hét között. Az epszilon pozitív sejtek száma a terhességi kor előrehaladtával csökkent, a 22. és 25. terhességi hét között már csak átlagban 3 (0-7 között) volt. A 12 QF-PCR-ral értékelhető esetből 11 esetben sikerült a magzat feltételezett nemét illetően ugyanazt az eredményt kapnom, mint amit a genetikai amniocentézis (illetőleg két esetben a visszajelzések, egy esetben pedig a szülés, majd az újszülött kariotipizálása) során észleltem, köztük két esetben a genetikai amniocentézis során igazolt Klinefelter szindrómát az anyai perifériás vérkeringésbe került magzati sejtek vizsgálata is megerősítette. Egy esetben, amikor a mintavétel a 22. terhességi héten történt, egyetlen epszilonhemoglobinlánc-pozitív erythroblastot találtam, így ebben az esetben nem volt lehetőségem paralel egy sejt QF-PCR végzésére. Csak X kromoszómára jellegzetes jelet észleltem a QF- PCR során, de a genetikai amniocentézis során fiúnak bizonyult a magzat neme. 6

8 Feltehetőleg allélvesztés történt, ez eredményezte a hibás nemmeghatározást. A harmadik vizsgálati sorozatban két mintát kizártam a további vizsgálatokból, mert a kinyert teljes RNS nem volt intakt. A fennmaradó 10 mintából (5 beteg- és a kontrollminták) 9 jól hibridizált a lapkákra, ezen esetekben az összes jelből detektálható jelek százalékos aránya 30% fölött volt. A maradék egy minta adatait nem használtam fel a kiértékelés során, mert az összes jelből detektálható jelek százalékos aránya csak 16% volt. Az elemzés során kiválasztott gének közül 12 csökkent, 2 fokozott expresszióját találtam a VZR csoportban a kontrollokhoz képest. Specifikusan a folsavanyagcserével kapcsolatos gének expressziós különbségeit is megvizsgáltam a VZR és kontroll csoportok között: egyik sem került az első 100 megkülönböztető gén közé. 5. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A hazai irodalomban elsőként tanulmányoztam a noninvazív prenatális diagnosztika egy új lehetőségét, a várandós nő perifériás vérkeringéséből kinyert magzati sejtek vizsgálatát. Áramlás citometriai vizsgálat segítségével meghatároztam, hogy terhesség alatt az anyai keringésben igen kis számban előforduló magzati magvas vörösvérsejtek Percollal történő sejtszeparálás után kimutathatók lehetnek a mintában, de a kedvezőtlen (50%-os) célsejt találati arány miatt a FACS segítségével történő sejtdúsítás nem javasolható. Ezzel szemben a Percoll sűrűséggradiens centrifugálás után a MACS módszer alkalmazásával a mintában a keresett sejtek kellő mértékben feldúsulnak ahhoz, hogy a magzati eredetűnek tekintett epszilon hemoglobinláncra pozitív magvas sejtek mikromanipulátorral történő kigyűjtése kivitelezhető legyen. 2. Sikerült az embrionális hemoglobin epszilon lánca elleni antitesttel várandós nő véréből származó magzati magvas vörösvérsejteket megjelölni, kimutatni, majd mikromanipulátorral kiválasztani. A terhesség I-II. harmadának határán több Hbεpozitív sejt volt látható, mint a II-III. harmad határán, ez alapján a vizsgálat elvégzése a genetikai tanácsadás szempontjából egyébként is szerencsésebb korábbi időszakban ajánlható. 7

9 3. Elsőként végeztem mikromanipulátorral kigyűjtött Hbε-pozitív sejtekből QF-PCR segítségével elemzést, amit alkalmasnak találtam a magzat kromoszómális nemének a meghatározására. 4. Elsőként számoltam be élő emberi magzat sejtjeit in vivo vizsgáló teljes genomot felölelő génexpressziós tanulmányról, mely a magzatvízsejtekből nyert mrns oligonukleotid microarray-vel történő elemzésén alapult. Továbbá elsőként közöltem le, hogy teljes genomot felölelő génexpressziós lapkavizsgálat akár 6 ml magzatvízmintából is kivitelezhető, ami így lehetővé teszi rutin mennyiségben levett magzatvízminták használatát és a magzatok individuális tanulmányozását. Elképzelhető, hogy a várandós nő vérkeringéséből kinyert magzati sejtek vizsgálatával, mint noninvazív mintavétellel összekapcsolható lesz ez az új elemzési módszer. 5. A velőcső-záródási rendellenesség esetén megfigyelt génexpressziós különbségek sejtetik, hogy a technológia segítséget nyújthat az összetett háttérrel rendelkező poligénes betegségek jobb megértéséhez. Eddigi eredményeim szerint a kóreredetben fontos szerepet játszó gének nem a folsavval összefüggésbe hozható specifikus gének közül kerülhetnek ki. 8

10 6. ÖSSZEFOGLALÁS A magzati sejtekből végzett jövőbeli noninvazív diagnosztika kibontakozásának első lépései Az, hogy terhesség alatt az anyai keringésbe magzati sejtek jutnak be, ma már egyértelműen bizonyított. Amennyiben sikerül e sejteket kinyerni és elemezni, segítségükkel noninvazív genetikai diagnosztika valósítható meg. Napjainkban a kutatócsoportok célsejtje a magzati magvas vörösvérsejt, ami nagyobb mennyiségben fordul elő a magzati keringésben, de ritkaság felnőtt perifériás vérében; rövid életidejű, így egy esetleges előző terhességből visszamaradó sejtek nem befolyásolják a későbbi terhességben a diagnosztikát; a magzati eredetre specifikus markereket (embrionális hemoglobin molekulák) tartalmazhat, s nem érinti az esetleges lepényi mozaicizmus, ami diagnosztikus tévedéshez vezethetne. A magzati sejtek igen kis száma miatt dúsításukra van szükség ahhoz, hogy vizsgálhatóak lehessenek. A Percollal történő sűrűséggradiens centrifugálás, anti-cd71 mágneses antitest segítségével történő mágneses sejtszeparálás, majd az epszilon hemoglobinlánc fluoreszcens antitesttel történő megjelölése utáni mikromanipulátorral történő kigyűjtés és egy sejt PCR vizsgálat ígéretes módszernek tűnik. A prenatális genetikai vizsgálatok jövőjét jelenti a noninvazív magzati diagnosztika során az oligonukleotid-microarray-k alkalmazása. A várandós nő perifériás vérkeringéséből kinyerhető magzati sejtek száma azonban igen kevés, így ez majd csak a jövőben, a technológia fejlődésével jelenthet elegendő mintát a teljes genom génexpressziós mintázatát vizsgáló oligonukleotid-lapka technológia számára. Jelen értekezésben így az invazív diagnosztikus beavatkozások közül legbiztonságosabbnak ítélt magzatvíz mintavétel módszerét használtam mintagyűjtésre az oligonukleotid-lapka rutin prenatális diagnosztikában való alkalmazhatóságának vizsgálatakor. Az általam végzett kutatás bebizonyította, hogy már megvan a lehetőség arra, hogy rutin mennyiségben levett (akár 6 ml) magzatvízmintából is történhessen a jövő genetikai diagnosztikáját jelentő teljes genom génexpressziós mintázatát vizsgáló oligonukleotid-lapka segítségével analízis. Az elkövetkező években reményeink szerint a várandós nő vérkeringéséből kinyert magzati sejtek vizsgálatával, mint noninvazív mintavétellel összekapcsolható lesz ez az új elemzési módszer. 9

11 7. SUMMARY First steps of future noninvasive diagnosis from fetal cells There is clear evidence, that fetal cells enter the maternal circulation during pregnancy. Successful isolation and analysis of these cells provide noninvasive prenatal diagnosis. Nowadays the target-cell types of researchers are the fetal nucleated red blood cells, they are present in significant numbers in the blood of early fetuses, but are unlikely to circulate in the peripherial blood of a normal adult; they have a short lifespan which makes unlikely that a false diagnosis results from fetal cells which have persisted from a previous pregnancy; they can have a specific marker (embryonic hemoglobin) to prove fetal origin, and possible placental mosaicism does not have an effect on them. Because of the low number of fetal cells in the maternal peripherial blood, they have to be enriched prior analysis. Gradient centrifugation with Percoll, magnetic activated cell sorting with anti-cd71 magnetic microbead conjugated antibodies, micromanipulation and single cell PCR analysis of antihemoglobin-epsilon fluorescent antibody stained fetal cells seems to be a promising technique. The future of prenatal diagnosis is the use of microarrays combined with noninvasive techniques. Because of the low number of fetal cells in maternal peripherial blood samples, only after technological advances in the future will they provide suitable sample for whole-genome expression oligonucleotide microarray analysis. Owing to this, I used genetic amniocentesis, the safest invasive prenatal diagnostic method for sample collection, when examining the ability of global gene expression array analysis in everyday prenatal diagnosis. My study demonstrated that a routinely collected amount of amniotic fluid (as small as 6 ml) is enough to make whole-genome expression analysis with a microarray. In the forthcoming years we hope that noninvasive prenatal diagnosis through the analysis of fetal cells in maternal blood can be combined with this new technology. 10

12 8. SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE A doktori értekezés témájával kapcsolatos saját közlemények 1. Nagy GR, Bán Z, Sipos F, Fent J, Oroszné Nagy J, Beke A, Fűrész J, Papp Z. (2004) Első lépéseink a magzati sejtek anyai keringésből történő kimutatásában. Orv Hetil, 44: Nagy GR, Bán Z, Sipos F, Beke A, Papp C, Papp Z. (2005) Isolation of epsilonhaemoglobin-chain positive fetal cells with micromanipulation for prenatal diagnosis. Prenat Diagn, 25: IF: 1, Nagy GR, Nagy B, Papp Z. (2006) Praenatalis genetikai diagnosztika az anyai vérkeringésbe kerülő magzati sejtekből helyzetkép az eddigi eredményekről. Magy Nőorv L, 69: Nagy GR, Győrffy B, Galamb O, Molnár B, Nagy B, Papp Z. (2006) Use of routinely collected amniotic fluid for whole-genome expression analysis of polygenic disorders. Clin Chem, 52: IF: 7,717 A doktori értekezés témájával kapcsolatos absztraktok 5. Nagy GR, Bán Z, Sipos F, Lázár L, Beke A, Papp C, Papp Z. (2004) Praenatalis nemmeghatározás terhesség alatt az anya keringésében lévő magzati sejtek segítségével. Magyar Humángenetikusok V. Munkakonferenciája. Szeged, november Programfüzet, Absztrakt és poszter összefoglalók: Nagy GR, Bán Z, Lázár L, Nagy B, Papp Z. (2006) Praenatalis genetikai diagnosztika lehetősége anyai vérből izolált magzati sejtekből. Magyar Humángenetikai Társaság VI. Kongresszusa. Győr, október 6-8. Abstractok:

13 A doktori értekezés témájával kapcsolatos könyvfejezetek 7. Nagy GR, Bán Z, Sipos F, Oroszné Nagy J, Beke A, Papp Z. Our first steps in detecting fetal cells in the maternal circulation for prenatal diagnosis. In: Papp Z, Rodeck C (szerk.), Recent Advances in Prenatal Genetic Diagnosis. Monduzzi Editore, Bologna, 2004: Egyéb könyvfejezetek 8. Bán Z, Nagy B, Papp C, Lázár L, Beke A, Nagy GR, Szigeti Z, Papp Z. Detection of fetal aneuploidies by amnio-pcr. In: Kurjak A, Chervenak FA (szerk.), Perinatal Medicine. Medimond Publisher, Bologna, 2004: Oroszné Nagy J, Bán Z, Nagy GR, Lázár L, Papp Z. Recurrent trisomy 21 and uniparental disomy 21: A report on a family. In: Papp Z, Rodeck C (szerk.), Recent Advances in Prenatal Genetic Diagnosis. Monduzzi Editore, Bologna, 2004, Bán Z, Nagy B, Papp Cs, Lázár L, Beke A, Nagy GR, Szigeti Z, Papp Z. Detection of fetal aneuploidies by amnio-pcr. In: Kurjak A, Chervenak FA (szerk.), Perinatal Medicine. Medimond Publisher, Bologna, 2005, Egyéb absztraktok 11. Lázár L, Bán Z, Nagy B, Oroszné Nagy J, Papp C, Nagy GR, Papp Z. (2004) Magzati és anyai szabad DNS kétirányú transzplacentáris transzportja és annak jelentősége. Magyar Humángenetikusok V. Munkakonferenciája. Szeged, november Programfüzet, Absztrakt és poszter összefoglalók: Bán Z, Nagy B, Lázár L, Nagy GR, Papp C, Oroszné Nagy J, Papp Z. (2005) Detection of aneuploidies on 5000 prenatal samples by QF-PCR. Eur J Hum Genet, 13 (Supp. 1): 177. IF: 3, Lázár L, Nagy B, Bán Z, Nagy GR, Toth-Pal E, Papp C, Papp Z. (2005) Presence of cell free fetal DNA in peripherial blood of patients with ectopic pregnancy. Eur J Hum Genet, 13 (Supp. 1): 283. IF: 3,251 12

14 14. Bán Z, Nagy B, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. (2006) Detection of fetal aneuploidies by quantitative fluorescent polimerase reaction. Arch Perinat Med, 12: Lázár L, Nagy B, Bán Z, Nagy GR, Papp Z. (2006) Presence of fetal DNA in ectopic pregnancy cases. Arch Perinat Med, 12: Bán Z, Nagy B, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. (2006) Detection of toxoplasma infection from amniotic fluid samples with quantitative real-time PCR method. Eur J Hum Genet, 14 (Supp 1): 195. IF: 3, Nagy B, Bán Z, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. (2006) Fluorescent probe detection of deltaf508del cystic fibrosis allele in different tissues. Eur J Hum Genet, 14 (Supp 1): 195. IF: 3, Lázár L, Nagy B, Bán Z, Nagy GR. (2006) Detection of toxoplasma gondii in amniotic fluid using fluorescent-pcr method. Eur J Hum Genet, 14 (Supp 1): 204. IF: 3, Nagy GR, Largiader C, Nagy B, Bán Z, Papp Z. (2006) Molecular genetic analysis of ornithine transcarbamylase deficient twins. Eur J Hum Genet, 14 (Supp 1): 268. IF: 3, Bán Z, Nagy B, Oroszné Nagy J, Papp Cs, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. (2006) A magzat számbeli chromosoma-rendellenességeinek kimutatása magzatvíz és chorionboholy mintából quantitativ fluoreszcens polimeráz láncreakció módszerrel. Magyar Humángenetikai Társaság VI. Kongresszusa. Győr, október 6-8. Abstractok: Beke A, Joó JG, Csaba Á, Mezei G, Bán Z, Lázár L, Szigeti Z, Nagy GR, Papp C, Tóth-Pál E, Papp Z. (2006) Magzati aneuploidiák előfordulása subcutan oedemával járó elváltozások esetén. Magyar Humángenetikai Társaság VI. Kongresszusa. Győr, október 6-8. Abstractok: Lázár L, Nagy B, Kovács A, Bán Z, Nagy GR, Papp Z. (2006) Szabad magzati DNS kimutatása méhen kívüli terhességben. Magyar Humángenetikai Társaság VI. Kongresszusa. Győr, október 6-8. Abstractok:

15 23. Nagy B, Bán Z, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. (2006) A quantitatív real-time PCR módszer alkalmazhatósága a klinikai genetikában. Magyar Humángenetikai Társaság VI. Kongresszusa. Győr, október 6-8. Abstractok: 87. A tudományos munkásságot meghatározó egyéb közlemények 24. Nagy GR, Szendei G. (2003) Hypopituitaer primaer amenorrhoea kiviselt sikeres terhességek. Magy Nőorv L, 66: Nagy GR, Szendei G, Dévényi N, Csapó Z. (2003) Endometriosis miatt húgyhólyagresecált majd GnRH-analóggal kezelt nőbeteg spontán fogant és kiviselt terhessége. Magy Androl, 3: Nagy B, Bán Z, Lázár L, Nagy GR, Papp C, Tóth-Pál E, Papp Z. (2005) A 21-es chromosoma trisomiájának kimutatása egynukleotidos polymorphismus (SNP) marker felhasználásával. Magy Nőorv L, 68: Nagy B, Bán Z, Lázár L, Nagy GR, Papp C, Tóth-Pál E, Papp Z. (2005) Rapid determination of trisomy 21 from amniotic fluid cells using single-nucleotid polymorphic loci. Prenat Diagn, 25: IF: 1, Nagy B, Bán Z, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. (2006) A cystás fibrosist okozó F508 deléció kimutatása kvantitatív real-time PCR-módszerrel. Orv Hetil, 24: Nagy B, Bán Z, Beke A, Nagy GR, Lázár L, Papp C, Tóth-Pál E, Papp Z. (2006) Detection of Toxoplasma gondii from amniotic fluid, a comparison of four different molecular biological methods. Clin Chim Acta, 368: IF: 2, Bán Z, Nagy B, Papp C, Oroszné Nagy J, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. (2006) Quantitatív fluoreszcens polimeráz láncreakcióval kimutatható magzati chromosoma-rendellenességek. Magy Nőorv L, 69: Lázár L, Nagy B, Bán Z, Nagy GR, Papp Z. (2006) Presence of Cell-Free Fetal DNA in Plasma of Women with Ectopic Pregnancies. Clin Chem, 52: IF: 7,717 14

16 32. Szirmai K, Nagy GR, Csapó Z, Papp Z. (2006) Adenomatoid tumor előfordulása klinikánk 15 éves anyagában. Magy Nőorv L, 69: Csapó Z, Szirmai K, Nagy GR, Papp Z. (2006) Granulosa-sejtes tumor (15 év alatt előforduló esetek retrospektív vizsgálata). Magy Nőorv L, 69: Papp C, Bán Z, Szigeti Zs, Csaba Á, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. (2007) Prenatal sonographic findings in 207 fetuses with trisomy 21. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol, in press IF: 1, Nagy B, Nagy GR, Lázár L, Bán Z, Papp Z. (2007) Detection of DeltaF508del using quantitative real-time PCR, comparison of the results obtained by fluorescent PCR. Fetal Diagn Ther, 22: IF: 0, Nagy GR, Largiader CR, Nuoffer JM, Nagy B, Lazar L, Papp Z. (2007) Novel mutation in OTC gene causes neonatal death in twin brothers. J Perinatol, 27: Tudományos közlemények nemzetközi folyóiratokban: 8 ΣIF: 22,893 Tudományos közlemények magyar nyelvű folyóiratokban: 9 Nemzetközi folyóiratban megjelent absztraktok: 8 Egyéb absztraktok: 7 Könyvfejezetek: 4 15