Cnnlapfötó: Pelecyphora strobiliformis Rxó: Papp László

Átírás

1

2

3 DEBRECENI POZSGÁSTÁR SUCCU; NT MAGAZIN OF DEBRECEN (HUNGARY) A DEBRECENI KAKTUSZGYŰJTŐK KÖZHASZNÚ EGYESÜLETÉNEK ISMERETTERJESZTŐ FOLYÓIRATA Educational Joumal of Cactus Collectors' Society in Debrecen Internet honlap: www. c3. /- mkoe/ debr. html macko@externet. hu S; 52/ S/ fax: 52/ Levélcím (Address): 4015 Debrecen, Pf: 82 vagy 4032 Debrecen, Poroszlay u. 38. II/5. Az Egyesület tisztségviselői (Offlcials): Elnök (President): Papp Uszló 4225 Debrecen, Zsindely u. 1. S: 52/ /2037 Titkár (Secretary): Horváth László 4027 Debrecen, Nádor u. 17.S: 06(30) Gazdasági ügyvivő (Hon. Treasurer): Molnár Imre 4032 Debrecen, Poroszlay u /5. S:52/ macko@extemet. hu Belföldi kapcsolatok referense: Ficzere Miklós 4028 Debrecen, Kétmalom. 6 S/Fax:52/ Külfóldi kapcsolatok referense: Herczeg István 4200 Hajdúszoboszló, Kösialja u.22. S:52/ Magfelelős: Szani Károly 4032 Debrecen, Lehel u.lo. XIV/IU 8:52/ , A szerkesztőség (Editorial office): 4032 Debrecen Poroszlay u. 38. II/5.vagy 4015 Debrecen Pf:82 S:52/481/985 vagy 52/ macko@extemet.hu A szerkesztőbizottság tagjai (Editorial team): Főszerkesztő (Managing editor): Papp László 4225 Debrecen, Zsindely.! 8:52/ /2037 Szerkesztőségi titkár (Secretary of Editorial oflice): Molnár lmre4032 Debrecen Poroszlay u. 38. II/5. S:52/ macko@extemet.hu Szerkesztőségi tagok (Members of Editorial): Bakk Tímea 4028 Debrecen, Kétmalom u. 6. :06(20) Dr. Buglyó Péter 4028 Debrecen, Szigligeti u /9. 8:52/316/666/ buglyo@tigris.klte.hu Deli Tamás 5500 Gyomaendrőd, Hársfa u.21. 8:66/ Ficzere Miklós 4028 Debrecen, Kétmalom u. 6. sz. 8:/Fax:52/ Rácz László 4023 Debrecen, Dorogi u. 41. sz. 8:52/ Szani Károly 4032 Debrecen, Lehel u. 10. XIV./l 11. 8:52/ k.szani@fre .hu Idegen nyelvi lektorok Pappné Czappán Marianna Szögedi Gabriella Cnnlapfötó: Pelecyphora strobiliformis Rxó: Papp László Hátsó oldal:70. sz. kép: Rebutia pygmaea elegantula" WR502 Fotó: Deü Tamás 71. sz. kép: Escobaria hesteri Fotó: Papp Lászlt 72. sz. kép: Pelecyphora aselliformis Fotó: Papp László Egyéb információk (Other informatíon) Kiadó: Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete. Az újság megjelenik negyedévente. Címváltozások bejelentése: Az folyóiratot csak helyesen megadott cím esetében kaphatják meg időben. Amennyiben lakcíme megváltozik, úgy a változásról lehetőleg levélbea írásban mielőbb értesítse a belföldi kapcsolatok referensét Levelezés és hn-szerkesztés: Minden, a folyóiratot és az egyesületet érintő általános kérdésben, valamint a lakóhelyén vagy annak körzetében készülő kiállításról gyűjtőkről és gyűjteményekről, működő vagy alakuló klubokról, vásári és értékesítési valamint kiállítási lehetőségről kérjük, keresse a belföldi kapcsolatok referensét aki, várja az Önök hívását az folyóiratban való közzététel céljából. Útmutató a cikkek szerzőinek: Az folyóirat szerkesztősége kéri és várja mindazok cikkeit, akik a kaktuszokkal és egyéb pozsgás növényekkel bármilyen kapcsolatban vannak és késztetést éreznek útleírások, élőhelyi leírások és más a témával összefiiggő írások megjelentetéséhez. A cikkeket kuklhetik olvasható kézírással, géppel írva vagy floppyn (mágneslemezen rögzítve), amelyeket kérésre visszaküldjük. A cikkhez tartozó fotót, diát rajzot, (érképet slb. kérésre ugyancsak visszaküldjük. Fenntartunk minden jogot a szerkesztésben, a tartalmat nem érintő szakmai lektorálásban, a cikkek illusztrációs kiegészítésére, változtatására és a megjelentetés idejére vonatkozóan. A cikkek elején max. két mondatban legyen megfogalmazva az írás lényege, amelyet angolra és németre fordíttatunk. Egyben kérjük olvasóinkat, hogy a közreadott cikkekkel, a folyóirattal és az egyesülettel kapcsolatos észrevételeiket a szerkesztőség címére szíveskedjenek levélben megküldeni. A folyóirat m^renddése és az c^esületí tagság: Deljreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesületének bármely magán és jogi személy tagja lehet, aki a 2001.évre 2500,-R összeget az Egyesület részére befizet, mely összegből 100,-Ft a tagsági dij, a fennmaradó összegért pedig postán, bérmentesítve megküldjük a folyóirat adott évben megjelenő négy számát A tagsági díj feljogosít az egyesületi élettien való részvételre, a maglistából történő rendelés esetén pedig a tagoknak járó árengedményre. Debreceni Pozsgástár: Minden jog fenntartva. A Debreceni Pozsgástár szerkesztőségének írásos engedélye nélkül a folyóirat egyetlen részét sem szabad lemásolni vagy felhasználni semmilyen formában. (Textand idusiratiodcopyriglit). ISSN: X Terjeszti: Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete. A folyóirat m^denését támogatja: Molnár Imre és Papp László Nyomdai munkálatok: Utográfia Kft 4034 Debiícen Pipóhegy u. 16.8:52/ Uto@movinethu. Felelős vezető.: Vécsei Tibor Ugyvez. ig. Formátum: A/5 teijedelem: 4,5 (A/5) ív

4 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 202 inhaltsverzeichnis Table of contents: Szerkesztői üzenet: Karácsony előtt több mindenről, szeretettel!.papp László 203 L. Papp: Vorwort des Chefredakteurs: Über einiges vor Weihnachten mit herzlichen Griijien L. Papp: Editorial message: Before Christmas about several topics, with love Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei: Tóth Norbert 204 N. Tóth: Kakteenwallfahrtsorte in Spanien N. Tóth: Places of pügrimage in Spainfor cactus collectors Kedvenc pozsgásaink I.: Druzsiii József 214 / Druzsin: Unsere Ueblingssukkulenten I.: Aeonium J. Druzsin: Our favorité succulents /.; Aeonium Kaktuszos suli 6.:Újra a gyűjtőszámokról: DeliTainás 217 T. Deli: Schule für Kakteensammler 6.: Wieder über die Sammlernummern T. Deli: School for cactus collectors 6.: About field collectors' numbers again Pelargonium cotyledonís:gotida István 222 /. Gonda: Pelargonium cotyledonis l. Gonda: Pelargonium cotyledonis Növényritkaságok I A Plectranthus ernestii: Epresi László: 223 L. Epresi: Pflanzenraritaten! Die Art Plectranthus ernestii L. Epresi: Plánt curios : Plectranthus ernestii Echeveria laui: Gonda István 224 /. Gonda: Echeveria laui I. Gonda: Echeveria laui Ceglédi Kaktusz és Egzóta Klub 2002.évi programja 225 A Thelocactuszokról III.: Papp László 226 L. Papp: Über die Thelocacteen III. L. Papp About Thelocactus genus III. A Leuchtenbergia prindpis Hook: Horvátit László 237 L. Horváth: Leuchtenbergia principis Hook L. Horváth: Leuchtenbergia principis Hook Könyvismertetés : Papp László 239 L. Papp:Rezension:Rowley,G.D.:A history of succulent plants Inhaltsverzeichnis, Table of contents L. Papp:Book review: Rowley,G.D.:A history of succulent plants Egyesületi közlemények: 241 Magyar kaktuszgyűjtők: Horváth László 245 L. Horváth: Kakteensammler aus Ungarn L. Horváth: Hungárián cactus collectors Folyóiintsienúe: Papp Lá.szló 251 L Papp.Zeitschrifienschau (B.C. &S.J. 2001/3) L Papp:Journal Review (B.C. & S. J. 2001/3) Bemutatkozik: A'fvfayó/m.v 252 / Nevezi: Vorstellung: V/ie wurde ich zum Kakteensammler?... Über die Anfdnge J. Nevezi: An introducting : How have I become a cactus collector. About the beginning Az OÜionnakról: Goitda István 254 /. Gonda: Über die Othonna-Gattung 1. Gonda: About Othonna species Internet kaktuszos szemmd 2.: Kádár I Csaba 255 O. Kádár: Internet - mit den Augen eines Kakteensammlers 2. Cs. Kádár: IrOemet-seeing by the cactus collector eyes 2. Folyóiratszemle: Buglyó Péter 257 P. Buglyó: Zeitschriftenschau (Kuas 4-6/2001) P. Buglyó: Journal Review (Kuas 4-6/2001) Pozsgás kislexikon. Papp László 259 L Papp: Kleinlexikon der Sukkulenten L Papp: SmtÉEncydc^aetSa of Succulents Külföldi gyűjtemények: Ken Etheridge 260 K. Etheridge: Sammlungen im Ausland. Übermeine Sammlung in einigen Worten... (England, Portsmouth) K. Etheridge: Collections abroad. Somé words about my collection (England, Portsmouth) Bemutatom néhány kedvenc Agavémat: Ficzere Miklós 263 M. Ficzere: Ich stelle einige von meinen lieblingsagaven vor M. Ficzere: I intrduce somé of my favorité Agavé species Legszebb" kaktuszok és egyéb pozsgások: Deli Tamás, Papp László 264 T. Deli, L. Papp: Die "schönsten" Kakteen und andere Sukkulenten T. Deli, L. Papp: The nicest cacti and other succulents

5 Papp László Szerkesztői üzenet Karácsony előtt több mindenről, szeretettel I Zusammenfassuna: Der Chefredakteur schreibt über die weiteren Pldne bezüglich des Formats, die Bewegtheit des Vereinslebens, den Inhalt des akíuellen Heftes und über das Weiíerentwicklung der nach dem Naturschutz strebenden Anschauung. Er danktfür die Hilfe bei den Bemühungen um das fortdauernde Zustandekammen der Zeitschrift und wünscht allén fröhliche Weihnachten und ein glückliches neues Jahr. Abstract: The president editor-in-chief reports our plans relating to the formai of this Journal, the eventful life ofour society, the content of the current issue and the development ofthe attitűdé to environmental protection. He thanks everybody who has helped our society in creating the Journal continuously. He wishes Merry Christmas and Happy New Year Miről is irhatok, ha számba veszem az elmúlt év pergő napjait, a mai téli este hamar beköszöntő csendjében. Ha végiggondolom az előttünk lévő újra taposandó évet, az abba beleszőtt terveket, vágyakat, úgy hiszem, szinte minden üzenetben számot adtam az aktuálisan hátunk mögött lévő negyedév eredményeiről, megköszöntem azt, amit tettetek, azért, hogy egyesület legyünk, hogy tevékenyen éljünk egymásért, közös szenvedélyünkért: a pozsgás növényekért. Mostanra is maradtak tervek, az élet adta és bizonyította szükségszerű változtatandók. Folyóiratunk talán nem szégyellendő sajátságai mellett, lehetőségeivel folyamatosan - ez talán nem öntelt - fejlődött, és ezt szeretnénk vele továbbra is elérni. Ezért a jövőben tervezzük minden oldalunk műnyomó papír használatát, amelynek révén minden oldalra kerülhetnének képek, látványosabbá, még szebbé téve lapunkat. Tervezett egyesületi életünk is mozgalmasabb lesz a korábbiaknál, az újabb és újabb kiállítások, újabb találkozásokat ígérnek és megerősödő kapcsolattartást, barátságot. Hívunk és várunk mindenkit szeretettel ezekre, saját rendezvényeinkre éppúgy mint másokéra. Visszatérve e negyedik számunkra, ebben szokásunkhoz híven kitérve egyesületi életünk eseményeire, folytatjuk monográfiánkat, figyelembe ajánlunk több ismert és kevésbé ismert növényt, beszámolunk a legkaktuszosabb" mediterrán országnak pozsgáskertjeiről, s legfőképpen szeretni, láttatni és védeni szeretnénk minden gyüjtőtársunk által is kedvenceinket, azok élőhelyén. Ezt a természetvédő szemléletet igyekszünk éreztetni, így Karácsony táján is a teremtett világ együttes szeretetében. Es megint meg kell köszönnöm többeteknek, minden szerzőnek, ezt az odaadó segítséget, amelynek az eredménye ez a négyszer hatvannyolc oldali. Az egyesület gazdasági felelősének is. Molnár Imrének, aki meggyengült egészsége ellenére is helyt állt, s aki a felajánlott további segítsége mellett, a tavaszszal átadja ezen fontos feladatát. Áldja meg az Isten mindnyájatokat érte. Hasonlót kívánok minden gyűjtőtársamnak, a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete vezetőinek - ez utóbbi egyesületnek tagjaként is - a harminc év eredményéhez.! Adjon az ég mindnyájuknak és mindnyájunknak áldott boldog Karácsonyt és békés, egészségben és jóakaratban gazdag, szép új esztendőt a évben is! Papp László A DKKE elnöke-főszerkesztő

6 Tóth Norbert Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei ( 1.) Zusammenfassung: Der Verfasser empfiehlt die zur Kakteenzucht geeigneten Gebiete und botanischen Garten in Spanien, das Klima des Landes skizzenhaft beschreibend und stellt den botanischen Garten der Universüat Barcelona ausführlich dar. Abstract: The author recommends the botanical gardens and other places sustainable for growing cactus in Spain. He describes the climate ofthis country and reports the botanical garden ofthe University of Barcelona. Bizonyára l<edves Olvasóink között szép számmal akad olyan kaktuszbarát, aki nyaralás alkalmával hosszabb-rövidebb időt eltöltött Spanyolország valamelyik közkedvelt, esetleg kevésbé ismert üdülőhelyén. Abban is biztos vagyok, hogy ha már ott volt, akkor még az indulás előtt igyekezett feltérképezni, a szálláshoz közeleső botanikus kerteket, hiszen az ország jelentős kaktuszgyüjteményekkel büszkélkedhet. És akinek sikerült eljutnia a kiszemelt kertbe, az egész biztosan nem bánta meg a túrát, sőt megkockáztatom, hogy egész életre szóló élményt zárt kaktuszos szívébe", és talán még a húzódozó családtagok számára is felejthetetlen látványt nyújtottak, a hazánkban sajnos csak elvétve látható ritkaságok, grandiózus, szúrós növények. Jómagam négyszer jártam Európa kaktuszországában" - remélem ez a jelző nem túlzó, illetve bántó a többi mediterrán ország kaktuszosai számára, de az itt felhalmozott" és bemutatott pozsgásnövények mennyiségét tekintve is rászolgál eme titulusra - háromszor a kontinensen, egyszer pedig a Kanári-szigeteken töltöttem el nyári szabadságom egy részét. így aztán, ahol csak megfordultam minden fellelhető kaktuszos látványosságot igyekeztem megnézni. Örök élményt adott mindegyik és számos tapasztalattal is gazdagodtam látogatásaim során. Mindezek után érlelődött bennem az elhatározás, hogy a magyar kaktuszbarátoknak is bemutassam ennek a gyönyörű országnak a nem kevésbé gyönyörű kaktuszkertjeit, gyűjteményeit ; részint saját tapasztalataim, részint barátaim beszámolói és különféle egyéb információs források alapján. Megpróbálom a legélethübben visszaadni a varázslatos látnivalókat és igyekszem hasznos információkkal szolgálni az esetlegesen kedvet kapott, utazni szándékozó kaktuszos társaim számára. A következő cikksorozatból természetesen kimarad majd a Pozsgástárban korábban közölt, három jelentős kaktuszgyűjtemény bemutatása; ezek a Pinya de Rosa, a Marimutra és a barcelonai Mossén Costa i Llobera botanikus kertek. Az előbbiről még én írtam képes beszámolót, az utóbbi két kert bemutatása pedig Rigerszki Zoltán barátom tollából származik. Mielőtt belevágnánk a gyűjtemények részletes ismertetésébe, egy pár mondat erejéig térjünk ki arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen Spanyolországban miért is van lehetőség szabadtéri pozsgásbemutató kertek létrehozására.

7 Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei DEBRECENI POZSGÁSTÁR 205 Most bizonyára minden l<edves olvasó azonnal rávágja, hogy hát ez természetes, hiszen ez egy mediterrán ország, ahol örökké süt a nap és még télen is kellemes az időjárás. Nos ez csak részben igaz! Ugyanis az Ibériai-félsziget éghajlata éppoly változatos, mint amilyen szélsőséges. így klímájában is igaz az a mondás, hogy a hatalmas területen fekvő Spanyolország az ellentétek országa. Ennek az úgymond, éghajlati sokféleségnek magyarázata a földrajzi adottságokban keresendő. Míg a félsziget északi részén az Atlanti-óceán hatására erősen csapadékos, kellemes nyarú és enyhe telü éghajlat alakult ki, 20-, illetve 5 C nyári és téli középhőmérséklettel, addig a Földközi-tenger partvidékére az igen meleg, száraz nyarak és az enyhe csapadékosabb telek a jellemzőek. A középhömérséklet nyáron C, télen 8-12 C. A meleg időjárásért viszont elég súlyos árat kell fizetniük az itt élőknek, ugyanis Spanyolország déli, illetve délkeleti része Európa legszárazabb vidéke, évi milliméter csapadékkal, melynek jelentős része ősszel és télen hullik le. És ugyebár ami az embereknek átok, az Kánaán a pozsgás növények számára, hiszen az előbb említett természeti sajátságok nagyban hasonlítanak a legtöbb kaktusz és pozsgás eredeti élőhelyén tapasztalhatókhoz. Azonban minél beljebb haladunk a félsziget közepe felé, az időjárás egyre szélsőségesebb jelleget ölt. Az ország közepén található zárt Mezeta fennsík hőmérsékletében meglehetősen kellemetlen időt produkál. A nyarak borzasztó melegek, szárazak, 40 C feletti csúcshőmérsékletekkel, enyhítő eső csak nagy ritkán esik, a telek viszont igen hidegek, szelesek és relatíve csapadékosak ( 300 mm ), ebben az időszakban nem ritkák a -10 C-os éjszakai fagyok sem. A kedélyeket még inkább borzolja a hatalmas, közel 20 C-os hőmérsékletingadozás. Tehát az imént felsorolt éghajlati viszonyokat tekintve az ország déli-délkeleti részére korlátozódik a szabadföldi kaktuszgyüjtemények kialakításának lehetősége, hiszen az északon tapasztalható erősen csapadékos időjárás, illetve a belső területek fagyos telei nem teszik lehetővé a szabadban való teleltetést, leszámítva a télálló pozsgásfajokat. Ennek tükrében persze nem meglepő, hogy a legjelentősebb pozsgásgyűjtemények a Földközi-tenger partvidékén születtek; és külön szerencse, hogy ugyanitt található Európa talán legkedveltebb nyaraló övezete; ez a kerteket látogatók számában is megmutatkozik ( hála az égnek ). A Spanyolországhoz tartozó két nagyobb szigetcsoport éghajlat szempontjából teljesen más. A Kanári-szigetek időjárása a legjobb, itt a havi középhömérsékleti értékek nem sokban különböznek egymástól ( C ), így egész évben hasonló a hőmérséklet, viszont itt is ritka vendég az eső, bár a csapadék eloszlása szigetenként, sőt egy adott sziget területén belül is változó lehet. A kedvező feltételek hatására itt már sokkal nagyobb fajszámú gyűjtemény létrehozására nyílik lehetőség, példának okáért Gran Ganarián láttam nem egy, szabadban melegigényes nevelt Melocactus példányt, mely köztudottan igényes növény! A Baleárszigetvilág mivel északabbra fekszik, a Kanári-szigeteknél éghajlata sokkal változékonyabb és egy kicsit csapadékosabb is. A nyarak nem túl forróak, hiszen a legmelegebb napokon is ritkán emelkedik 33 C fölé Mallorcán a hőmérséklet,

8 206 DEBRECENI POSZGÁSTÁR Spanyolország kaktuszos zarándoktielyel Ibizán pedig mindössze" 30 C a maximum Inöfok. A téli hónapok középhömérséklete C körül mozog. És ha már válogatni lehet az előbbiekben felsorolt területek között, akkor szerintem ezeken a szigeteken érzik leginkább otthon magukat a kaktuszok, és egyéb pozsgás növények; ez maga a szukkulens paradicsom. Csak felsőfokon lehet beszélni Európa eme nagyszerű mediterrán vidékén létrehozott gyűjteményekről, úgy a beültetett növények fajszámát, a felhasznált területek nagyságát, mint az olykor szisztematikusan, olykor élőhelyszerüen kialakított elrendezést és a szinte emberfeletti gondozottságot tekintve. Ezek a gyűjtemények amellett, hogy felejthetetlen élményt nyújtanak a turistáknak, fontos szerepet játszanak az ismeretterjesztésben, a botanika fejlődésében, lehetőségeink kiszélesítésében, valamint remélhetőleg megkedveltetik a nagyközönséggel ezeket a nagyszerű szúrós növényeket, tovább gazdagítva a kaktuszgyűjtők népes táborát! Ezután a talán hosszúra nyúlt bevezető után, következzen Spanyolország legszebb szukkulens gyűjteményeinek bemutatása. A valenciai botanikus kert júniusában családi nyaralás alkalmából két hetet töltöttem Benicásim városában. Ez a település kimondottan spanyolok által látogatott nyaralóhely, egyéb nációhoz tartozó embereket csak elvétve lehetett látni. Hosszú, homokos tengerpartja és élénk éjszakai élete garantálta a teljes kikapcsolódást. Két hetes itt tartózkodásunk során két fakultatív kiránduláson vettünk részt, az egyik Valenciába, a másik pedig Spanyolország fővárosába Madridba indult. Még mielőtt elutaztunk volna spanyolhonba, felhívtam Rigerszki Zoli barátomat és megkértem őt, hogy segítsen nekem felderíteni a kaktuszos lehetőségeket" Valencia környékén. Ennek eredményeként került képbe a város botanikus kertje és én rögtön elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad ezt nekem látnom kell! Nos a csoportos kirándulás alkalmával a nagy terveim dugába dőltek a rendkívül szoros városnéző program miatt, így az est leszálltával némi" (?) csalódottsággal a szívemben tértünk vissza a szállodánkba. És akkor megfogadtam, hogy kerül amibe kerül, de valamelyik napot rászánom és meglátogatom tövises kedvenceimet Valenciában. Idegenvezetőnk segítségét kértem, hogy egyáltalán el tudjak utazni a nagyvárosba. Nagyon hasznos információkat, tanácsokat kaptam tőle, illetve részletes Valencia térképet, hogy azért nagyon ne tévedjek el. Másnap reggel a napkelte már Benicásim vasútállomásán talált. Megvásároltam az oda-vissza szóló jegyet, majd valamivel több, mint egy órás utazás során megérkeztem a Valencia szívében található vasútállomásra. Már a vonatozás is élményszámba ment, elég ha csak a végeláthatatlan tengerpartra vagy a sínpálya másik oldalán elterülő végtelen narancsültetvényekre gondolok. Mindenképpen meg kell még említenem, hátha eljut valamelyik honi vasútmérnökünk fülébe, hogy ez a rendkívül forgalmas vasútvonal a föld alatt szeli át a térség egyik legnépesebb városát, a többszázezer lakosú Castellónt, és az már csak természetes, hogy a város igazán szép állomása szintén a föld alatt található. Megérkeztem Spanyolország egyik legősibb

9 5. kép A kaktuszgyújtemény központi része Fotó: Tóth Norbert

10 208 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei 6. kép A pozsgásgyűjtemény egy igen változatos részlete Fotó: Tóth Norbert 7. kép A pozsgásgyűjtemény központi részében álló, óriás Dracaena draco virágzásban Fotó: Tóth Norbert

11 Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei DEBRECENI POZSGÁSTÁR 209 városába, Valenciába; nyakamba vettem a várost és gyalog elindultam, tiogy megkeressem a botanikus kertet. Természetesen a nagyváros igen kiterjedt és fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, így aki nern szeret egy kicsit gyalogolni, az használhatja a buszokat céljának elérésében. Én inkább a lábbuszt" választottam, hiszen úgy jóval többet láttam, jobban megismertem a történelmi várost. Talán nem ide tartozik, de higgyék el, szívből ajánlom mindenkinek, hogy ha itt járnak, feltétlen sétálgassanak a csodálatos középkori városrész műemlékei között. Visszatérve eredeti úti célomhoz, egy jó húszperces, félórás séta után viszonylag könnyen megtaláltam a várost kettészelő, mára már teljesen kiszáradt Túria nevű folyó medrét, melynek partján található a Valenciai Egyetem és annak botanikus kertje. Az egyetem Valencia történelmi városnegyedében helyezkedik el, épp ezért kicsit meglepődtem amikor egy igencsak modern, fehér márvánnyal burkolt homlokzatú épület bejáratánál megláttam egy spanyol nyelvű feliratot tartalmazó táblát, melyen a következő állt: Universitat de Valencia, Jardi Botanic. Ekkor már pontosan tudtam, hogy jó helyen járok! Belépve a nyitott kapualjba egy több emeletes, kör alakú galéria részbe jutottam, melynek közepén egy virágágyás volt látható, lustálkodó macskákkal és egy talán több mint száz éves faóriással, melynek koronája 20 méter magasban mintegy természetes kupolát képezett, túlnőve az épület tetején. Miután megvásároltam az arcpirítóan olcsó, 50 pesetás belépőt, kiérve a galéria részből és egyúttal az épületből, rögtön a kertben találtam magam. Bal kéz felöl több méter magas, hatalmas levelekkel rendelkező banáncsoportot pillantottam meg, sajnos termés bármennyire lestem, nem volt rajta. Jobb kéz felől az épület falán, egy fekete márvány táblán elolvashatja az érdeklődő a kert történetét. A napjainkban látható kertet 1802-ben alapították és azóta is a valenciai egyetemhez tartozik. Ezen a területen már a XVI. század óta számos gyűjteményes kertet hoztak létre, de sajnos ezekből még csak részletek sem maradtak fenn az utókor számára. Ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy a valenciai botanikus kert Spanyolország, valamint Európa legrégebbi kertjei közé tartozik. A botanikus kert több évszázados történelme során átélt viharos és örömteli időket, volt része tündöklésben és hanyatlásban. Néhány évvel a megnyitása után a fejlődésben lévő kertet a megszálló francia csapatok a napóleoni invázió során gyakorlatilag elpusztították. Az újratelepítést követően a kert a 19.század második felében már legszebb napjait élte, ebből az időből származik több jelentős építmény is, mint például az 1866-ban épült trópusi növényház és az 1900-ban átadott, hatalmas vasketrec szerkezetű, kupolás építmény. A ma itt látható monumentális fák is ebben az időszakban lettek betelepítve. A 20.század első felében a gazdasági világválság és a spanyol gazdasági helyzet a kertre is hatással volt, fejlődése megtorpant, hanyatlásnak indult ben komoly árvíz sújtotta a várost, melynek során többek közt elpusztult a könyvtár, a herbárium és az élő növényanyag túlnyomó része. A stagnálás hoszszú évei után 1987-ben az egyetem kidolgozott egy nagyon komoly tervet a kert felújításának céljából. A munkálatok 1989-ben kezdődtek és a megújult kertet 1991 júniusában adták át a nagyközönség számára. Nos a kertészek csodálatos munkát végeztek, látva a rendezett, gondozott növényegységeket.

12 210 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei Óriási pálmafák, 100 éves, hatalmas délvidéki tülevellj fák, tölgyek, a különféle pálmákból igen komoly gyűjteményt hoztak össze, melynek a legfőbb ékessége a legalább 20, egyenként 10 méter magas töböl álló pálmacsoport. Érdekes színfolt a mocsári és vízi növények egysége, itt láttam először életemben szabadba ültetett vízipálma bokrokat; gyönyörű, hatalmas virágú tavirózsákat. Jelentős a bambuszgyűjtemény is, kezdve a kar vastagságú csövektől", egészen a szívószál jellegű formákig. Egy legalább 200 m^-es területen kialakított sziklakertben virítanak a havasi vadvirágok, magashegyi növények. Külön egységben kaptak helyet a gyógynövények és az ember szolgálatában már több mint ezer éve álló haszonnövények. Továbbhaladva a különféle gyűjtemények között bukkantam rá a botanikus kert büszkeségére és azt hiszem szemefényére, a kipusztulásra ítélt nyugat-mediterrán növényfajok gyűjteményére. Mint az, az ismertető táblán volt olvasható, a Valenciai Egyetem kiemelt fontosságú programja a mediterrán térségben, éghajlaton élő növények megmentése a kihalástól, utolsó mentsvár biztosítása számukra, valamint lehetőség szerinti szaporításuk. Miután megcsodáltam ezeket a veszélyeztetett növényeket, egy különös, hatalmas ketrec keltette fel a figyelmemet, amiről első látásra a bennem az az érzés alakul ki, hogy ez az építmény valamilyen hatalmas vadállat börtöne. De közelebb érve láthatóvá válnak a hazánkban féltve őrzött szubtrópusi szobanövények nagytestvérei, az óriási, szabdalt levelű filodendronok, mikulásvirágok, alacsonyabb termetű fikuszfélék. A ketrecben sétálgatva döbbentem rá, hogy ez a hatalmas építmény árnyékolás! céllal készült, hiszen ezek a növények nem viselik el az itt tapasztalható erős, tűző napsugárzást. A vasketrec mellett állnak a több, kisebb-nagyobb egységből felépített növénykomplexumok. A 19.századból származó legnagyobb üvegházban a trópusi pálmafák és egyéb kísérő növények élnek; a másik négy süllyesztett, kisebb üvegházban található a rendkívüli orchidea, bromélia, páfrány és rovarevő növények gyűjteménye. Fájdalom, de ezek a növényházak a nagyérdemű előtt zárva vannak, nem látogathatók, ezért csupán kívülről leshettem meg például a csodás virágpompával büszkélkedő orchideákat. Miután ez kellőképpen felcsigázott, a pozsgás növények ágyasai felé vettem az irányt. A trapéz alakú kert, m^-es területének keleti sarkában került kialakításra az 1200 m^ alapterületű szukkulens gyűjtemény. Története az 1960-as évekig nyúlik vissza. A pozsgásgyűjtemény Jüan Panellá Bonastre botanikus ötletéből született. Ö készítette azt a tervet, melynek alapján megvalósult a leginkább tájképszerűen elrendezett kert, kombinálva a különböző formájú és színű szukkulens növényeket. A harmonikus megjelenést az általa kiválasztott növények sokfélesége és ügyes beültetési rendje biztosította. A 80-as évek során a szukkulens kert állapota leromlott, fajszáma jelentősen megcsappant, ezért a botanikus kert vezetősége szükségesnek vélte a gyűjtemény újjávarázsolását. Az 1989-ben kezdett felújítás során megnövelték a rendelkezésre álló területet, melynek talaját feljavították és sok különálló ágyást alakítottak ki, figyelembe véve a növények földrajzi elterjedését. A kertet két fő részre osztották, a déli felébe az afrikai pozsgások, az északi részébe pedig az amerikai kontinensen élő szukkulens növények kaptak helyet. A munkálatokat 1991-ben fejezték be, melynek eredményeképpen a Valenciai Egyetem botanikus kertje, 500 különböző fajból álló pozsgásgyűjteménnyel dicsekedhet.

13 Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei DEBRECENI POZSGÁSTÁR 211 Jómagam a déli oldalon hatoltam be a gyűjtemény területére. Az afrikai növények gyűjteményének központi helyét egy varázslatos Euphorbia kollekció uralta, fí sz. kép) melyet több keskeny ágyás határolt, nem kevésbé érdekes egyéb pozsgásokkal fűszerezve. Mindjárt az elsőben az Aeonium nemzetség, főként a Kanári-szigeteken honos példányai díszelegtek. Az Aeonium decorum méretes telepei, Gomera szigetéről első látásra nagyon emlékeztettek, a hazánkban elég széles körben elterjedt kövirózsához, az A. cuneatum fél méter magas bokrai, Tenerife szigetéről, hosszú virágszárukon ontották az apró, sárga virágokat. Egy kúszó A. valverdense, mely Hierro szigetén él, hajtásai már a járdát fenyegették", és természetesen nem maradhattak ki a különféle levélszínű Aeonium arboreum csapatai sem. A számomra legérdekesebbnek egy, még sohasem látott faj bizonyult, mégpedig az A. glutinosum, mely megszólalásig hasonlított az idehaza termesztett fejessalátához. Az ágyás sarkában egy jól megtermett, 2 méret magas, fa alkatú Senecio kleiniae állt szintén a Kanári-szigetekről, és éppen bőszen hullajtotta szöszös magjait. A következő hosszúkás ágyasban az igen változatos Aloe nemzetség tagjai díszelegtek. Sokuk virágzásban volt, az Aloe telepek fölött az enyhe szellőben valósággal hullámzott a piros és sárga virágtenger. Némelyek pedig terméseiket érlelték. Látható volt az orvosi, kozmetikai szerek készítésében használt Aloe vera" (barbadensis) teljes életnagyságban; a rendkívül tarka levelű A. melanacantha, valamint az egész Aloe csoportból kiemelkedő embermagasságúvá nőtt példány, sajnos névtábla nem volt a tövénél, ebből sem lehet nálunk minden sarkon találni ilyen szép megtermett darabot. Az AIoek kőzött bújt meg a némileg hasonló habitusú, nagyon ritka isabelliana, amely a Kanári-szigeteken őshonos. Isoplexis A következő részben az alacsonyabb habitusú pozsgások éltek, Gasteriak, Portulacariak, Seneciok, Grassulak. Igencsak meglepődtem a Seneciok szín- és formagazdagságában. Bár láttam már életem során számos botanikai érdekességet, mégis azt kell mondanom, hogy a Senecio nemzetség teljes joggal kiérdemli az ezerarcú jelzőt, hiszen a nálunk is elég jól ismert és sokak által tartott Senecio articulatus mellett volt látható, a tőle teljesen eltérő formájú S. serpens kb. 4 m^-es telepe, melyet könnyen össze lehet téveszteni a mediterrán vidékeken virágládákba ültetett Lampranthus-okkal, vagy említeném S. coccineiflorust, mely tökéletesen beillene az Aeonium nemzetségbe, de legszebb, a híres pozsgás szakértőről elnevezett S. jacobsenii faj, a medúza csápjaihoz hasonlóan terjeszkedik a talajon és a húsos szárakon rengeteg kerek, az égbolt felé törekvő levélkékkel. A Grassulak kőzött számos hazai gyűjteményben, lakásokban tartott fajt ismertem fel, némelyikük több asztallapnyi területet nőtt be: A Grassula ovata több mint egy méter magas és 3 m széles bokorrá fejlődött. Ugyanebben az egységben kaptak helyet az ezüstös, nagylevelü Kalanchöe példányok, bár kilógott a sorból a Kalanchőe pumila levél fonákjának égő vörös színe, a szintén ember magasságú, vastag, borzalmasan tövises törzsű Pachypodium lamerei, egyébként mind a két nemzetség élőhelye Madagaszkár. A déli kertrész fő attrakciója kétségkívül az Euphorbia gyűjtemény.

14 212 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei Ezen a viszonylag kis területen a kert alkotóinak egy rendkívül változatos, formagazdag társaságot sikerült összeállítaniuk. Majdnem az összes Euphorbia alakkör képviselve van legalább egy fajjal. Megtalálható itt többek közt a rendkívül népszerű E. millii, áthatolhatatlan bozótot alkotó és a Mauriciuson honos, alacsony telepet képező, rövid oszlopokból álló E. resinifera, az új hajtásokon rózsaszínű, nagyon hosszú tövisű E. grandicornis, a hangvilla-szerű, ellaposodott hajtásvégü E. alcicornis Madagaszkárról, a különleges E. caput-medusae, és nem utolsó sorban a szukkulens gyűjtemény egyik legrobusztusabb példánya, a csaknem 7 m-es, épp ekkor virágzó E. candellabrum. Az amerikai szukkulenseket bemutató északi kertrész egy Yucca-kból benépesített ágyassal indul. Látható itt például hatfelé elágazó törzsű Yucca filifera, mely tekintélyt parancsol a maga 5 m-es magasságával, tetőtől talpig levélbe burkolódzott Y. rostrata. Texasból, valamint szép Y. elata a teljesség igénye nélkül. Kicsivel arrébb egy szintén texas-i ritkaság, a Dasylirion texanum több méter magasba emelkedő virágzatával hívta fel magára a figyelmet. Ez az érdekes növény, ha csak a habitusát tekintjük, olyan mintha az AIoek és az Agavek kereszteződéséből született volna. Az előbbi nemzetségre levélforma, az utóbbira pedig a virágzata utal. A Yuccák közül kijutva, megpillantottam az első kaktuszokat. Rögtön velem szemben egy csinos, közel húsz tagból álló Marginatocereus marginatus csapattal találkoztam. Növénytestükön még a legkisebb sérülés sem látszott, úgyszólván makkegészségesek voltak. Mögöttük további termetes cereoidák voltak szemre vehetők: Trichocereusok, Pachycereusok, sok oszlop látványát egy-két igen nagy bokor Opuntia tette változatosabbá. A középső ágyasban már igazi kaktuszdömping uralkodott. Közelebb érve tekintetem megakadt egy majdnem 40 cm magas, pirosas virágú Astrophytum ornatum-on.(2 sz. kép) Már csak egy példány virágzott, a többi társának a magjai kandikáltak ki a terméseiből. Hogy ne érezzék egyedül magukat, társaság gyanánt félméteres, termésekkel rakott Ferocactus herrerae, százfejü" F. glaucescens, F. histrix az elmaradhatatlan óriási anyós széke" Echinocactus grusonii-k sorakoztak.fs sz. kép) kz imént felsorolt szép példányok fogták körbe az ágyás közepére beültetett gigantikus, elágazó Trichocereus példányokat. Ebben a részben is találtam azért kuriózumokat: 50 cm átmérőjű, virágzó E. grusonii f. nudakat; egy óriási, általam ismeretlen Lobivia fajt, és egy névtáblája szerint Ferocactus acanthodes-t,('3 sz. kép) bár ezt én kétségbe vonnám alakját és tövis szerkezetét tekintve. Véleményem szerint F. histrix volt az illető. Viszont a piros virágszín egyelőre rejtély számomra. A szomszédos részben különféle Opuntia fajok burjánzottak: Opuntia vulgáris cv. variegata sárgás foltokkal tarkított hosszúkás szártagokkal; O. salmiana Dél-Amerikából, érdekes, kettős hatást nyújtott vékony, ujjnyi vastag hajtásain pirosló, érett termésekkel és a csodaszép apró, sárga virágaival; és persze messziről kitűnt szépségével a Cylindropuntia tunicata. A középső ágyás másik oldalán egy igen hosszú és viszonylag keskeny rész húzódott, melyben vegyesen lettek beültetve a különféle szukkulens növények,c4 és 5 sz. kép) ízelítő képpen: Azureocereus hertlingianus, óriási Agavé americanak, termetes Oreocereusok, kis csoport Coryphanta retusa, nagy foltokban Mammillariak: M.longimamma, M. compressa, M tegelbergeriana; érdekes szártagú Opuntia linguiformis; gyönyörű, piros virágokkal tűzdelt Cleistocactus jujuyensis.

15 Spanyolország kaktuszos zarándokhelyei DEBRECENI POZSGÁSTÁR 213 A kert végét U" alakban az Agavé gyűjtemény zárja, megtalálható itt az óriás A. franzosinii és a hozzáképes törpe növésű A. attenuata; a hamvas kék, rendkívül sűrű levelű A. parrasana is. Számomra a kuriózumot egyértelműen a virágzó, A. ferdinandi-regis jelentette. (Ssz. kép) A középső részen két kisebb sziklakert található. Az egyikben hatalmas Echinocactus grandisokat, a másikban az éppen akkor virágzó Ferocactus hamathacanthusokat és a kéktestű, szintén virító Pilosocereus glaucescens bokrokat csodálhattam meg. Utoljára hagytam az egész szukkulens kert legóriásabb példányát, egy idős Dracaena draco fát, melynek 7-8 m magas csúcsaiban fürtökben virítottak a fehér virágok;('7 sz. kép) ez a nyugodt óriás, mint egy őrszem vigyázta tekintetével, pozsgás birodalmának minden egyes rezdülését. A szukkulens gyűjteményhez egy 250 m* alapterületű üvegház is tartozik, itt találtak menedékre a hidegre fokozottan érzékeny kaktuszfajok, Euphorbiak, stb. Ugyanitt lett elhelyezve az a 150 fajból álló Mammillaria gyűjtemény, melyet a helyi kaktuszgyüjtő egyesület első elnöke Antonió Sanchez Gómez úr adományozott a Valenciai Egyetem botanikus kertjének. Egyébként példaértékű lehet az egyesület tevékenysége, ugyanis a tagok (és más spanyol szukkulens társaságok tagjai is) aktívan részt vesznek a kert gondozásában, fenntartásában és adományaikkal továbbfejlesztik a már meglévő állományt. Sajnos a növényházba nem sikerült bejutnom, így csak kívülről gyönyörködhettem, már amennyire lehetett, az odabent egymás mellett feszítő kaktuszokban. Lassan elkezdtem ballagni a kijárat felé, pedig lett volna még mit megcsodálnom és tanulmányoznom, de az időm véges volt, ugyanis még várt rám egy hasonlóan nagyszerű kaland: Spanyolország egyik legelismertebb kaktuszgyűjtőjénél szerettem volna még aznap tiszteletemet tenni. Végezetül hadd tanácsoljam a növénykedvelö turista társaimnak, hogy ha egy mód van rá próbáljanak egy teljes napot a Valenciai Egyetem botanikus kertjére áldozni, higgyék ei nekem, megéri! A kert nyitva tartása: hétfő kivételével a hét minden napján óráig, a nyári hónapokban egészen 21 óráig látogatható. Tóth Norbert Debrecen

16 Druzsin József Kedvenc pozsgásaink /.: Aeonium Zusammenfassung: Der Verfasser schreibt über die Pflege- und Winterungserfahrungen dieser Gattung, über ikre Abstammung und die Herkunft ihres Namens. Abstract: The author writes down his experience on the growing and wintering ofthis genus. He telis the origin and names of these species. Az előző számban megjelent bemutatkozó cikkünkben ígéretet tettem arra, hogy bemutatom pozsgás gyűjteményünk legkedvesebb darabjait. Első alkalommal az Aeoniumokat mutatom be. Mindig akadhat olyan kezdő gyűjtő, aki talán még nem ismeri ezeket a szép növényeket, ezért pár szóval leírom származásukat és tartásukat egyaránt. Tartásukról saját tapasztalataink alapján írok, ami esetleg nem egyezik mások véleményével vagy a szakkönyvekben leírtakkal. Ez vonatkozik a most és a későbbiekben ismertetett növények tartására is. A saját tapasztalat hangsúlyozását azért tartom fontosnak, mert minden gyűjtőnél mások a növények életfeltételei (fény, fűtés, földkeverék). Aeonium - kövirózsacserje hazája elsősorban a Kanári szigetek és Észak- Afrika tengerparti része. A nemzetség neve a görög ainosz szóból származik, ami azt jelenti örök, örökkévaló. Eredeti élőhelyükön cserje vagy félcserje magasságú, levélszukkulens növények. Leveleik laza vagy tömött levélrózsát alkotnak. Virágaik általánosan sárgák, de vannak fehér és piros virágúak is, amik fürtben nyílnak. Elvirágzás után csak a virág és az alatta lévő szárrész pusztul el. Télen az üvegházunk egyik legvilágosabb helyén tartjuk őket, de még így is kissé vissza zöldülnek'az A. arboreum var. atropurpureumokfía sz.kép). Üvegházunkban télen 8 C-10 C hőmérséklet van és azt jól elviselik. Néha télen is mérsékelten megöntözzük őket, főképpen ha kint emelkedik a hőmérséklet. Kora nyártól az első hűvösebb őszi napokig a szabadban tartjuk a növényeinket. A vöröses levelűeket napon (A. a. var atropurpureum, A. arboreum cv. Scwarzkopf), a többieket félárnyékban, szélvédett helyen, mert nagyobb ágaik hamar és könnyen letörnek. A hőmérséklet emelkedésével növeljük az öntözések számát. A levélrózsák alsó levelei elszáradnak, leesnek az nem baj, de túlzott száradásuk vízhiányra utal. Talajukhoz mi gyepszint föld, komposzt, kevés tőzeg és 20 % folyami homok keverékét használjuk. Szaporíthatok magvetéssel is, bár így mi még nem próbáltuk. Sokkal egyszerűbb és gyorsabb a dugványról való szaporítás. Gyűjteményükben 11 féle Aeonium található, ezekről mutatunk be pár fényképet (9-13.sz.kép). Druzsinné Zsóka és Druzsin József Érdliget

17 Kedvenc pozsgásaink I DEBRECENI POZSGÁSTÁR 275

18 216 DEBRECENI POZSGASTAR Kedvenc pozsgásaink I. 11. kép Aeoniunn arboreum 12. I<ép Aeonium arboreum és l<lorofillhiányos szinvaltozata Fotó: Druzsin József és A. glutinosum (iobbról) Fotó: Dmzsin József 13. kép Aeonium arboreum luteovariegatum és A. arboreum 14. kép Aeonium lindleyi albovariegatum Fotó: Dmzsin József Fotó: Druzsin József 15. kép Aeonium haw/orthii (balról) és Aeonium 13. kép Aeonium arboreum atropurpureum (balról) gomerense (jobbról) Fotó; Druzsin József A. art)oreum cv. Schwatzkopf (jobbról) Foto: Daizsin József

19 Deli Tamás Kaktuszos suli 6. újra a gyűjtőszámokról Zusammenfassuna: lm kunén Artikel kann über den Informationsinhalt der Sammlernummern, über ikre praktische und theoretische Bedeutung, und darüber gelesen werden, dass die Unzahl der Sammlernummern auch die Variabilitat der Population innerhalb einer Art ausdrückt. Abstract: You can read about Information indicaíed by field collectors' numbers, the practical and theoretical importance of them. The mass of numbers express the population diversity within species Szerkesztőségünkhöz beérkezett kérdések figyelembe vételévei újra visszatérünk a gyűjtőszámokra. Már jó néhány publikáció született a gyűjtőszámokról, akár a Pozsgástár, akár testvérlapunk korábbi számaiban. Ezek a cikkek csupán a gyűjtőszámok értelmezésével foglalkoztak és nem tértek ki igazán az információ tartalmára és arra, hogy mi mindenre jók, s milyen gyakorlati jelentőségük van. Ha nagyon röviden akarom leírni, hogy mi is az a gyűjtőszám, akkor a következőt mondhatom. Egy olyan betű és szám kombináció, amely alapján be lehet azonosítani gyűjtőt és gyűjtőhelyet. Itt élőhelyen történő gyűjtésről van szó. Egy példa az FR1118, egy Rebutia pygmaea,gradlispina" (Ua) Paso, 3700 m Bolívia). Ez azt jelenti, hogy Friedrich Ritter az általa R. pygmea var.,gracilispina"iá\nak nevezett növényt, Mai Paso falu kömyékén gyűjtötte, 3700 m magasan, ami Bolíviában van. Nézzük meg a Rebutia pygmaea fej milyen gyűjtőszámait lehet kigyűjteni John Pilbeam, Rebutia című könyvének függelékéből (a faj változatainak gyűjtőszámait nem tüntettem fel): WR(Walter Rausch) 38a, 304, 333b, 333c, 335, 335a, 506a, 576, 576a, 579, 676, 677a, 825, 906, 909, 910; FR(Friderich Ritter) 57a, 1107; L(Alfred Lau) 519, 541b,;KK(Karel Knize) 637, 798, 970, 972, 974, 1465, 1467, 1491, 1893; MN(Mats Winberg) 31, 58, 132, 142, , 156, 157, 158, 162, 168, 170, 171, 173, 175, 184, 185, 186, 189, 191, 193, 196, 212, 223, 224, 225, 227, 228, 229, 229a, 233, 236a, 237, 244. Ezenkívül természetesen legalább 3-4-szer ennyi létezik, más szerzők listáiban. Ezek egy része származhat ugyanabból a populációból, de mivel ez egy nagy elterjedésü faj, sok-sok populációja van, amelyek mind testfelépítésében, tövisezetében, virágjában, mindezek színében, alakjában eltérhetnek. A se/~succeed/ Internet oldalon több, eltérő virágszínű R. pygmaea típust lehet megtekinteni. Ezek az eltérő alakok általában más-más populációban élnek. Vannak azonban olyan élőhelyek is, ahol ezek, vagy hasonló alakok egyetlen helyen élnek. Mindezekből azt szűrhetjük le, hogy a R.pygmaea egy rendkívül variábilis, nagy elterjedésü faj. Ha egy gyűjtő úgy dönt, hogy begyűjti az ismert Rebutia fajok mindegyikét, de eltekint a gyűjtőszámaiktól, akkor neki egyetlen egy R. pygmaea-ja lesz és nem fogja megtudni micsoda változatosság rejlik egy-egy név mögött. A R. pygmaea ismert változatainak (diersiana, colorea, eos, stb) nagy részét Walter Rausch és Friedrich Ritter írta le. Azóta érvényes új elnevezések nem születtek, holott történtek újabb felfedezések. Ezeket a felfedezéseket általában besorolják, a már ismert és leírt változatok valamelyikébe vagy egyszerűen csak R. pygmaea néven regisztrálták, de már más gyűjtőszámon, (tt jön a gyűjtőszám legnagyobb erénye.

20 218 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Kaktuzsos suli 6. Agócs György barátom a következőképpen fogalmaz: azzal, fiogy a növénynek van gyűjtőszáma, meg is nevezzük azt". Anélkül tehát, hogy bármiféle - sokszor csak a szinonimákat növelő - fantázianevet írnánk a R. pygmaea után, mindig tudni fogjuk, hogy a WR335-ŐS Rebutia pygmaea az melyik, honnan származik és ki gyüjtötte('? ,24.sz. kép). A Mesa Garden nevü amerikai, szukkulens magokat és növényeket árusító cég maglistáján szerepel egy SB1476 gyüjtöszámú Echinocereus russanttius var. nova néven Ezt a növényt később leírták, mint Echinocereus camnenae. Az újonnan leírt faj tehát már régóta forgalomba volt a fenti gyűjtőszámon. Több esetben azonban a gyűjtőszám is kevés arra, hogy a változatosság megfogható" legyen. A Rebutia heliosa (22.,25.,26.sz. kép) változatai vagy szinte az összes Sulcorebutia faj esetében oly mértékű variabilitást, illetve egyedi eltéréseket találunk, hogy 2 egyformának tűnő egyed utódai, akár egyenként mind-mind egy kicsit különbözőek lehetnek. Ezért fordulhat elő, hogy ugyanazon a néven és gyűjtőszámon szereplő növények más-más gyűjteményben eltérően néznek ki (ez a gyűjtök között általában vita alapot szokott jelenteni). Ezekben az esetekben klónokat szoktak elkülöníteni, amiket általában újabb számokkal látnak el. Ezeket a klónokat leginkább vegetatív úton szaporítják, mert csak így biztosítható, a forma fennmaradása. (A populációnként nagy változékonyságú, nagy területen elterjedt fajok esetében, nagyon gyakran a leíró is - a típus egyedek* meghatározott kiválasztása mellett is - a populáció megjelenésének (fenotipusának*^) egy szeletkéjét emeli ki, vagyis nem reprezentatív a mintavétel". Nagyon gyakran ezek a mikropopulációk" kerülnek a gyűjtőkhöz, amelyek eredménye az igazi" faj vita, hiszen a gyűjtők, gyakran csak egy szűk alaksorozatot látnak. Ezen segít ma már a leírásnál a holotipusok *^ kiválasztásának nagy sokasága, amely már jobban segíti a faj reprezentatív leírását.(szerk.)) Vannak azonban olyan fajok, amelyek esetében nincs értelme gyűjtőszámok sokaságát begyűjteni. Az Aztel<ium ritteriegy igen szűk helyen fordul csak elő, és az ottani populáció, a leírások szehnt kinézetre teljesen egyforma egyedeket tartalmaz. Ebben az esetben a különféle gyüjtöszámú egyedek, csupán csak" a gyűjtő személyében fognak különbözni. Végezetül egy párhuzamra hívnám fel a figyelmet. A humán adatbázisnál sem lehet megelégedni csupán a páciens nevével, szükség van további adatokra is ahhoz, hogy egyértelműen be lehessen valakit azonosítani. A néven kívül, pl.: a születési adatokat és az anya nevét is fel szokták tüntetni. A kaktuszgyűjtést lehet sokféleképpen művelni A legtisztább, ha műkedvelő szinten kicsiny, érdekes fajokból álló gyűjteményt tartunk fenn, pusztán a gyönyörködtetés céljából. Ha azonban valaki rendszertani gyűjtemény felállítására vállalkozik, nem kerülheti el a gyűjtőszámokat, és igazán értékes gyűjteményt csak ilyen, plusz információkkal ellátott növényekből lehet létrehozni. Deli Tamás Gyomaendrőd

21 Kaktuszos suli 6. DEBRECENI POZSGÁSTÁR kép Rebutia pygmaea haagei "RH kép Rebutia pygmaea RH335 Fotó: Deli Tamás Foto: Deli Tamás T p kép Rebutia pygmaea albispina" 20. kép Rebutia pygmaea haagei" RH526 Fotó: Deli Tamás Fotó: Deli Tamás 21. kép Rebutia pygmaea diersiana' 22. kép Rebutia heliosa var. RH1033 Fotó: Deli Tamás Fotó: Deli Tamás

22 220 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Kaktuszos suli kép Rebutia pygmaea minor" WK630 Fotó; Deli Tamás 24. kép Rebutia pygmaea iscayactiensis" KK1686 Fotó: Deli Tamás

23 Kaktuszos suli 6. DEBRECENI POZSGÁSTÁR kép Rebutia tieliosa var. nov. RH261 Fotó: Deli Tamás

24 Gonda István Pelargonium cotyledonis Ziisammenfassiins: Per Verfasser stellt diese aiif der Insel St. Heléna lebende. geftihrdete sukkulenie l'elargoniiim-ari dar. die weder selbsibeslaiibend noch leiclu vegelativ vermehrungsfdhi)' ist. Abstract: The author introduces this endangered succulent Pelargonium species originated from Saint Uelena Island. This plánt is not autogamous and in addition ils propagation is very difficult. A Pelargoniumokat mint kerti dísznövényeket ismerjük. Nagyon népszerűek, mert leveleik és virágaik is dekoratívak. Nagyon sok íionos belőlük Afrika száraz, sivatagos területein, afiol meghökkentő átalakuláson esnek át az evolúció során. Viráguk kisebb lesz és a virágzásuk nem lesz olyan bőséges, mint csapadékosabb vidéken élő rokonaiké, levelük is apróbb. Törzsük és gyökereik megvastagodnak, mindez összefügg a víztakarékossággal. Több hónapos szárazságot is elviselnek, ilyenkor leveleiket elveszítik. A csapadék hatására gyorsan regenerálódnak. Kultúrában tartott példányaik jól virágoznak, magot is kötnek. Magoncaik gyorsan nőnek és jó az ellenálló képességük a betegségekkel szemben. A magvak érésénél érdemes odafigyelni, mert rendelkeznek egy kis ejtőernyővel (repítőkészülék) és a szél segítségével messzebb is eljuthatnak. A magvak talajba kerülését ez a repülő készülék is segíti, amely a levegő páratartalmának hatására, mint egy fúró működik és a magot a földbe fúrja. Pihenőidejük a mi nyarunkra esik, ezért a meleg hónapokban mérsékelten öntözzük. Fejlődésük nyár végén indul meg és tart egészen március-áprilisig, ebben az időszakban több vizet igényelnek és legalább tizenöt fok meleget. Pelargonium cotyledonis (L.) L'Hér Elágazó, rövid teste kb. 30 cm magasra nő. Vékony, húsos szárain 2-5 cm átmérőjű, szőrös, kerek levelek nőnek. Virága fehér. Szent-Helena szigetén él. Veszélyeztetett fajként van nyilvántartva. Szaporítása nem könnyű, bár kultúrában tartva is terem magot, de a megporzáshoz két növény kell, mert saját virágporral nem termékenyül. Dugványozásról való szaporítása nehézkes, mert nagyon nehezen gyökerezik. Felhasznált irodalom.; Rowley, G.D. 1987: Caudiciform and pachycaul succulents Sajeva-Costanzo: 1994 Succulents the illustrated dictionary Gonda István Mezőtúr 27. kép Pelargonium cotyledonis St. Heléna Fotó: Ken Etheridge

25 Epresi László Növényritkaságok! A Plectranthus ernestii y.iisammí'iifmsiinu: Per \ erfasser slelll diese scliöne und seltene Pfíanze mii ( audex dar und weisi auch auf ihre VermehruHf; und ihre Anzucht zum Bonsai Ilin. Abstract: The author introduces this marvellious and rare species with caudex and he gives somé advice how you can propaj-atc il and how you can form il to bonsai. Bár vagy 120 faj tartozik ide, de csak tiéhány a szukkulens belőlük. Ritkaságnak számit, mert nagyon kevés gyűjteményben falálhatók egyedei. E növénynemzetség több területen él, trópusi, szubtrópusi környezetben. Megtalálhatók fajai a trópusi Afrikában, Tanzániában, Ázsiában, Ausztráliában, Vannak bokros évelők, elfekvő, csüngő szárúak. Leveleik általában apró szőrösek, és aromás illatúak. Virágaik fehér vagy mályva színűek, melyek szinte egész nyáron díszítik a növényeket. A Plectranthus ernestii Afrika szubtrópusi tertjletein tenyészik. Kiváló bonsai, kaudexes növény nevelhető belőle. A növény hajtásról és magról könnyen szaporítható. A 4-5 cm-es hajtásokat akár vizben, akár ültető közegben könnyen gyökerezésre bírhatjuk. E faj márciustól október végéig bőséges öntözést igényel félárnyékos helyen. Teleltetése nyirkos közegben kb. 15 C-on történik. Ha kaudexes növényként bonsait akarunk nevelni belőle, ezt úgy érhetjük el, hogy a hajtás részeket állandóan a kívánt formában visszavágjuk, csípjük. Ekkor a szár a törzs formát veszi fel és egyre vaskosabbá válik. 28. kép Plectranttius ernestii Irodalom: Jacobson, H. 1981: Das Sukkukenten Lexikon Brickell.C. 1993: Dísznövény enciklopédia Köszönöm kedves barátom, Gonda István segítségét is. Fotó: Gonda István Epres! László Komárom