AZ ÁLLATTARTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI, HELYZETE ÉS VISZONYA A HAZAI ÉS EU 1 SZABÁLYOZÁSHOZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÁLLATTARTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI, HELYZETE ÉS VISZONYA A HAZAI ÉS EU 1 SZABÁLYOZÁSHOZ"

Átírás

1 AZ ÁLLATTARTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI, HELYZETE ÉS VISZONYA A HAZAI ÉS EU 1 SZABÁLYOZÁSHOZ Szerződésszám: VKSZI/188/2008 GreenCapital-4/2008 Készült: az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából Európai Unió

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ.. 3 BEVEZETÉS... 5 AZ ÁLLATTARTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI... 6 Víz, talaj... 7 Bemenő vizek...7 Kilépő vizek...7 Talaj Levegő Összefoglalás AZ ÁLLATTARTÁS HAZAI JELLEMZŐI Az állattartás hazai módszerei, eszközei Hazai haszonállat állomány Állatállomány alakulása között Az aktuális állatállományra vonatkozó adatok Hazai állattartó telepek adatai Összefoglalás ÁLLATTARTÓ TELEPEKRE VONATKOZÓ HAZAI ÉS EURÓPAI KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK Az állattartó telepek működésének engedélyezését meghatározó hazai környezetvédelmi jogszabályi előírások ismertetése Egységes környezethasználati engedély/ippc Környezetvédelmi engedély/környezeti hatásvizsgálat Környezetvédelmi működési engedély/környezetvédelmi felülvizsgálat Építési engedély/környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás Egyes környezetvédelmi szakterületekre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott, szakterületi engedélyek Állattartásra vonatkozó önkormányzati rendeletek Egyes környezetvédelmi szakterületek jogszabályainak állattartó telepekre vonatkozó előírásai Levegőtisztaság-védelem Zaj- és rezgésvédelem Felszíni vizek védelme Felszín alatti vizek védelme Hulladékgazdálkodás Vízjogi engedélyek Nyilvántartási-adatszolgáltatási-tervkészítési kötelezettségek Levegőtisztaság-védelem

3 Vízvédelem Hulladéknyilvántartás E-PRTR Összefoglalás A HAZAI ÉS UNIÓS ELŐÍRÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉS, A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK Az állattartó telepek környezetvédelmi jellegű engedélyeiben foglalt előírásoknak való megfelelés Trágyatárolók egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységeknél Trágyatárolók egyéb állattartó tevékenységeknél Az elérhető legjobb technika egyéb szempontjainak való megfelelés Egyéb környezetvédelmi előírások teljesülése A teljes megfelelés érdekében megteendő további intézkedések Összefoglalás BAT MEGFELELÉS ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN ALKALMAZHATÓ TECHNIKÁK Az elérhető legjobb technika követelményei Trágyatárolók A keletkezett trágya kezelése, hasznosítása szántóföldi kihelyezésen kívül egyéb technikákkal A keletkező trágya mennyiségének csökkentése Ammónia-kibocsátás csökkentése Összefoglalás ÖSSZEGZÉS Az állattartás környezeti jellemzői A jelentősebb megállapítások összefoglalása Üzemeltetők, telephelyek, állatlétszám adatok Megfelelés Megteendő intézkedések Mellékletek sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet

4 VEZETŐI ÖSSZFOGLALÓ Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében megbízta a Green Capital Zrt.-t öt darab, az agrárium és a környezet-, természetvédelem közös fókuszába eső tanulmány elkészítésével. A tanulmányok témája a következő: 1. Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat 2. Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energia-termelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén. 3. A magyar mezőgazdaság jövője a GMO-mentesség szempontjából. 4. Az állattartás környezetvédelmi hatásai, helyzete és viszonya a hazai és EU-s szabályozáshoz. 5. Állattartó telepek bűzhatásának elemzése, és javaslat kidolgozása a lakosságot zavaró hatások megszüntetésére egy mintaterület példáján Jelen tanulmány a negyedik téma (Az állattartás környezetvédelmi hatásai, helyzete és viszonya a hazai és EU-s szabályozáshoz) keretében elkészült kutatási jelentés. A nagyüzemi állattartás környezeti hatásai általánosságban ismertek, a hazai szabályozás összhangban van az EU előírásaival. Az állattartás vonatkozásában a környezeti problémákat szinte kizárólag a trágyakezelés és bűz jelenti. Megjegyezzük, hogy az állattartás ammónia és metán kibocsátása is problémát jelent. Megítélésünk szerint a trágyakezelés okozza hazánkban a legsúlyosabb környezeti hatást. Az állattartásból kikerülő almos- és hígtrágya kimosódással a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe kerülve okoz-, illetve okozhat szennyezést. Ez elsősorban a nitrit- nitrát- és ammónia-tartalom növekedését okozza. A trágyakezelést illetően jogszabályi előírások és hatósági kötelezések vannak hatályban, melyek az üzemeltetőket intézkedések megtételére ösztönzik, így várható, hogy néhány éven belül e területen is megfelelünk a hazai-, és az EU előírásoknak. Van viszont az intézkedéseknek egy másik, igazán hatékony motorja, ez pedig a támogatások feltételrendszere. Lényegében minden támogatás kapcsolódik az aktív környezetvédelemhez, vagyis ha támogatási pénzhez akar jutni a gazdálkodó, akkor ténylegesen (nem csak papíron) tennie kell a környezet védelme érdekében. Az állattartás sajátos szaghatással jár, amit nem lehet elkerülni. A nagy létszámú állattartó telepeken a legkorszerűbb technológia alkalmazása esetén is érezhető lesz a bűz. Ennek a mértékét,- illetve a hatásterületét lehet befolyásolni, vagyis a korszerű nagyüzemi állattartás bűzhatása lokális és olyan védőtávolság áll rendelkezésre, amely esetében a természetes hígulás feltételei bármely meteorológiai helyzetben fennállnak, tehát a lakókörnyezetet csak a szagküszöbnél mérsékeltebb hatások érik. 3

5 Az egyes állattartó telepek megfelelésére vonatkozó adatok csak közvetetten álltak rendelkezésre. A helyszíni ellenőrzésre a környezetvédelmi felügyelőségek jogosultak és ismereteink szerint történnek is vizsgálatok, de ezekről nem áll rendelkezésre publikus adat. Módszeres felmérés a hazai állattartó telepekről eredő felszín alatti és talajvíz szennyezések becslésére nem készült. Rendszeres adatgyűjtés kifejezetten környezetvédelmi szempontokra (pl. felszín alatti víz és földtani közeg szennyezés) nincsen, a vizsgálatok esetiek, és az abból származó információk sincsenek még központi adatbázisban rendszerezve. Összefoglalva megállapítható, hogy az állattartás környezeti hatásai általában ismertek, de hazai állattartó telepek által okozott környezeti terhelésről nem állnak rendelkezésre elégséges és kellően megbízható adatok. Számos környezetvédelmi célú intézkedés van folyamatban, amelyek elsősorban a megfelelő trágyatároló műtárgyak létesítését írják elő. A környezetvédelmi jogszabályok előírásainak való megfelelés érdekében intézkedéseket leginkább maguknak az üzemeltetőknek kell megtenniük. Akik rendelkeznek egységes környezethasználati vagy környezetvédelmi működési, illetve egyéb környezetvédelmi jellegű engedélyekkel, innen tisztában vannak vele, milyen feladatokat és milyen határidőre kell végrehajtaniuk. 4

6 BEVEZETÉS Az emberi fejlődés korai szakaszában, a növénytermesztés mellett megjelent az állattartás, mely napjainkig az egyik legfontosabb agrár ágazat. A falusi élet mindenkori velejárója a haszonállatok tartása a ház körül-, illetve a gazdaságban. A haszonállatok tartásával járó szubjektív kellemetlen hatások régóta ismeretesek, de a környezetre gyakorolt objektív hatásokat csak az utóbbi évtizedekben, a nagyüzemi állattartások elterjedésével vizsgálták. Egyes telepeken nagy számban tartott haszonállatok jelentős-, és koncentrált környezeti kockázatot hordoznak. A munka célja annak megválaszolása, hogy melyek a hazai állattartás környezeti hatásai, és milyen a hazai állattartás helyzete és viszonya az EU szabályozáshoz. A munka során áttekintjük a nagyüzemi állattartásokra vonatkozó általános és környezetvédelmi tárgyú, hazai jogszabályokat, az Európai Közösségi jog előírásait és ezek tükrében vizsgáljuk meg a hazai állattartás helyzetét. Súlyponti kérdésnek tekintjük a trágyakezelést, mivel ez hordozza véleményünk szerint a legnagyobb környezeti kockázatot. Igyekszünk ezt több oldalról bemutatni, így erre több fejezetben is kitérünk. Vizsgáljuk a nagyüzemi állattartások környezetvédelmi vonatkozású adatait és az azokhoz kapcsolódó anyagokat is. 5

7 AZ ÁLLATTARTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI Az állattartási technológiák színvonala hazánkban nagyon változatos, még működnek a kézi-, és állati erőn alapuló, rossz körülmények között dolgozó gazdaságok éppúgy, mint a korszerű, EU beszállító nagygazdaságok. Az emberi tényező is nagyjából eszerint determinált: a környezetvédelmi teendőket az első esetben jóval inkább megelőzik a gazdálkodási szempontok-, és az apám és az ő apja is így csinálta szemlélete. A nagygazdaságok esetében van realitása a környezetvédelmi teljesítésnek: az állattartási technika fejlődik és az azt működtető ember sokszor kényszerűen- elfogadja és teljesíti a környezetvédelemi előírásokat. A koncentráltan, nagy számban tartott állatok a fajtajellegnek megfelelően jellegzetes szagot árasztanak, amely a környezetben élők részére rendkívül kellemetlen és igen nehezen tolerálható. Az állattartó telepek (főként a nagy méretű, intenzív állattartó telepek) potenciálisan számos káros környezeti hatás kialakulásához járulnak hozzá: a környezeti levegő összetételének megváltozása (NH 3, SO 2, NO x ); eutrofizáció 2 (N, P); az üvegházhatás fokozódása (CO 2, CH 4, N 2 O); vízkivétel (felszín alatti víz használata); helyi zavaró hatások (bűz, zaj); diffúz peszticid-kibocsátás; A felszíni és felszín alatti víz, a földtani közeg szennyezése. Az állattartás legfőbb környezeti vonatkozásai az állat anyagcseréjéhez kapcsolódnak, melynek során az állat az elfogyasztott takarmányt hasznosítva a felesleget üríti, s ennek következményeként tápanyagokban gazdag trágya keletkezik. Az állattartás vonatkozásában tehát a legfőbb gondot a trágyakezelés okozza, amely jelenleg még a legtöbb esetben víz-, levegő- és talajszennyezést okoz. (1. sz. ábra) 2 Az algák és magasabb rendű vízinövények szaporodásának felgyorsulása, amihez hozzájárul a nitrogénvegyületek vízben történő feldúsulása, és amelynek következtében kedvezőtlen változások jelentkeznek a vízi élővilágban és a víz minőségében 6

8 1. sz. ábra Ugyan nem kapcsolódik közvetlenül a környezetvédelmi kérdésekhez, de szólni kell az állattartáshoz kapcsolódó igen jelentős légy invázióról, mely a közvetlen környezetben élők életminőségét nagyon nagy mértékben rontja, illetve ellehetetleníti. Az alábbiakban környezeti elemenként mutatjuk be az állattartás hatásait. Tekintettel arra, hogy az állattartás együttesen érinti-, illetve érintheti a vizeket és a talajt, e két környezeti elemet közösen vizsgáljuk. Természetesen egy állattartó telephez közeli lakóterületen zavaró lehet a gépek zúgása, a munkagépek zaja-, valamint a szabadban tartott állatok jellegzetes hangja is. Az állattartó telepek okozta zajterhelés véleményünk szerint kevésbé domináns, ezért külön fejezetben nem foglalkozunk vele. Víz, talaj Bemenő vizek A nagyüzemi állattartás jelentős vízhasználattal jár. Az állatok táplálásához, a tartási technológiához, a tisztántartáshoz mind vizet használnak. A vizeket egyrészt egy közeli település közmű rendszeréből-, másrészt saját kutakból nyerik. A jellemző főbb vízhasználatok az alábbiak: állatok itatása, takarmány, eleség hozzáadott víztartalma, állatok tisztítása-tisztántartása, gépészet mosóvizei (pl: fejőgépek), állathigiénés mosóvizek. Kilépő vizek Az állattartási technológia során jelentős mennyiségben keletkezik szennyezett víz, illetve olyan anyag (hulladék), mely több-kevesebb vizet tartalmaz. A vízhasználatokból igen jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, mely a tartási módtól függően lehet almos trágya, vagy hígtrágya. Az állattartó telepek üzemelése kapcsán elsősorban a földtani közeg, a felszíni és a felszín alatti vizekre gyakorolt hatások dominálnak. Ezzel összefüggésben gondoskodni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemről. Ennek szabályait a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 3, és a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4 tartalmazza. 3 a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet 7

9 Az u.n. Helyes Gazdálkodási gyakorlat 5 is foglalkozik a nitrát- és nem nitrát érzékeny területeken történő trágyatárolás és kijuttatás szabályaival. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6, mely tartalmazza a szükséges cselekvési program szabályait és az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét is. Vizek és a trágyakezelés Az állattartó telepeken ma igen változatos a trágyakezelési gyakorlat. Vannak már korszerű, szigetelt és szivárgásellenőrző rendszerrel ellátott, megfelelő kapacitású hígtrágya-tárolómedencék, szigetelt, betonozott, oldalfalakkal, trágyalé/csurgalék gyűjtővel ellátott almos trágya-tárolók, amelyek nem képviselnek jelentős környezeti kockázatot. A hígtrágya számos telepen fázisbontáson esik át, a híg és a szilárd fázist külön kezelik. A szilárd fázist érlelés után hasznosítják mezőgazdasági területen, vagy az almos trágyatárolóra hordják ki, ahol szalmával, illetve az almos trágyával keverik. Vannak még saját nyárfás elhelyező területtel rendelkező telepek is. Vannak azonban olyan telepek, amelyek nem rendelkeznek az előírásoknak megfelelő trágyatároló műtárgyakkal, és potenciális veszélyt jelentenek a felszíni, felszín alatti vizekre és a földtani közegre. A trágyából hígtrágyából nitrogéntartalmú vegyületek (nitrátok), foszfor, kálium, ammónium, mikroorganizmusok, nehézfémek, antibiotikumok, és egyéb gyógyászati készítmények juthatnak a talajba és a felszín alatti vízbe. A legjelentősebb szennyező forrást a hígtrágya jelenti, elsősorban azért, mert a túlzott vízfelhasználás miatt nagy mennyiségben keletkezik. Hazánkban különösen a sertéstartás potenciális vízszennyező hatása jelentős, a hígtrágya szakszerűtlen, gondatlan tárolása, kezelése, hasznosítása, illetve elhelyezése következtében. A korszerűtlen nagyüzemi telepeken koca férőhelyenként naponta képződő 0,2-0,5 m 3 hígtrágya növényi tápanyagtartalma alacsony, így trágyaként nem túl értékes. Szennyvízként kezelve viszont biológiai oxigénigénye (BOI 5 ) értéke szorosa, kémiai oxigénigénye (KOI k ) 8-60-szorosa a kommunális szennyvízének. Az állattartásból kikerülő almos- és hígtrágya kimosódással a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe kerülve okoz-, illetve okozhat szennyezést. Ez elsősorban a nitrit- nitrátés ammónia-tartalom növekedését okozza. A jogszabályi előírásoknak megfelelő trágyatárolóval nem rendelkező állattartókra a zöldhatóság felszín alatti víz monitoringot írt elő. Az állattartók el is végezték az előírt méréseket, a mérési eredményeket papír alapú adatlapon jelentették be a hatósághoz, de ezek még nincsenek adatbázisban rögzítve. Korábbi kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy az állattartó telepek alatti földtani közegben és a felszín alatti vízben magas ammónia- és nitrát-koncentrációk mérhetők (a szennyező források közelében mg/l). Ez azonban a földtani viszonyoktól 4 a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet 5 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 6 a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről 8

10 függően néhány száz méteren belül megszűnik. A talajvíztartó rétegben a szennyezés lassan terjed oldalirányban, és a denitrifikáció is a koncentrációk csökkenését segíti elő. Emiatt az állattartó telepek pontszerű szennyezőknek tekinthetők. A felszín alatti vizekre vonatkozó országos monitoring-hálózat mérési eredményei között az országra általában vonatkozó értékelések során nem veszik figyelembe az állattartó telepek közelébe eső kutakból mért eredményeket, mert az országos helyzetre nem reprezentatívak. Az állattartó telepeken a felhasználás módja szerint kommunális-, és technológiai szennyvizek keletkeznek. A kommunális szennyvíz a szociális épületekben keletkezik, legtöbbször külön szennyvízgyűjtő aknában gyűjtik és települési folyékony hulladékként szállíttatják el. Előfordul az is, hogy a kommunális szennyvizet a hígtrágya gyűjtőbe vezetik, azzal együtt kezelik. A technológiai szennyvizek keletkezésének lehetséges forrásai: az istállók takarítása kerékmosó, gépjárművek mosása fejő és tejkezelő, ill. állatvágásra kialakított épületek víztisztításból eredő technológiai szennyvíz Az ólak takarítása során keletkező vizeket rendszerint a trágyával együtt kezelik. Az egyéb technológiai szennyvizeket általában szigetelt aknában gyűjtik, és szükség szerint szennyvíztisztító telepre szállítják. Környezetszennyezés akkor fordulhat elő, ha ezeket az előírásokat nem tartják be (pl. a tárolókat alulméretezik és nem szakszerűen építik meg, ill. az esedékes karbantartásokat pl. a zsírfogók tisztítását nem végzik el), ill. akkor, ha a szennyvíz illetve folyékony hulladék elszállítását nem az engedélyezett módon végzik el. Ezek a hazai gyakorlatban konkrétan előforduló kezelési módok, melyek szerepelnek a kiadott EKHE engedélyekben. Csapadékvíz A telepek területére hulló csapadékvíz gyűjtése többféleképpen történik, így a kapcsolódó környezeti hatás is különböző. Némelyik hazai telepen egyáltalán nincs kialakítva csapadékgyűjtő rendszer. A nem burkolt felületekre hulló, illetve a nyílt földmedrű csapadékelvezető árkokban összegyűlő csapadékvíz a területen elszikkad (amennyiben az árok megfelelően karbantartott és nem iszapolódott fel). A csapadékvíz elvezetése gyakran történik útárokba, belvízcsatornába illetve élővíz befogadóba is. Ilyenkor, ha a szennyezett és nem szennyezett csapadékvizeket nem elkülönítetten gyűjtik, fennállhat a talaj- és vízszennyezés kockázata. 9

11 A hígtrágya kezelő térre hulló csapadékvíz rendszerint visszavezetésre kerül a hígtrágya tároló medencébe, illetve a szeparátorba, s ide kerül a kifutók szennyezett csapadékvize is. Ebben az esetben megnövekszik a kezelendő hígtrágya mennyisége. Felszíni, felszín alatti víz Az állattartásból eredő trágya a felszín alatti vizekben nitrát-szennyezést okozhat, a felszíni vizekben pedig megnövelheti a BOI szintjét, valamint magas N- és P-tartalma eutrofizációhoz vezethet. A talaj és a felszín alatti víz által közvetített potenciális szennyezéseken túl a felszíni vizekbe közvetlen kibocsátások is történhetnek: a trágya illetve hígtrágya kezeléshez felhasznált elfolyó vizekkel, a szennyezett csapadékvízzel együtt, balesetszerű kiömlések révén (trágyatároló sérülése alkalmával felszíni vízbe jutó hígtrágya), a telepen összegyűjtött csapadékvízzel együtt, élővíz befogadóba történő vezetésével, a trágya szikkasztó túlfolyójából. Talaj A nagyüzemi állattartás általában horizontális technológiai folyamatok szerint épül fel, relatíve nagy területet foglal el. Az építmények általában egy szintűek, melyekben az állatok a vonatkozó tartási rend szerint helyezkednek el. A korábbi időszakban épült ólak, hodályok, stb. alja a földfelszín volt, melyet alommal borítottak, így a talajba juthatott az ürülék egy része. A korszerű nagyüzemi állattartás már csak szigetelt, szilárd padozatú tartási helyeket alkalmaz, ahol elvileg nem juthat szennyezés az épület alatti talajba. A trágya hatása a talajra A tartási helyekről a keletkezett trágyát az állattartási előírásoknak megfelelően, rendszeresen kiszállítják, és trágyatárolókban elhelyezik. A trágya jellegének megfelelően ez lehet rakat-, vagy hígtrágya tározó. A trágya kezelése során érintkezhet a talajjal és szennyezheti azt. A trágyákkal kapcsolatos technológiai fázisok a felfogás, kihordás, tárolás, hasznosítás. A haszonállatok ürítési szokásainak megfelelően különböző trágya felfogási módok, technikák terjedtek el. Ezek az állatok tartási helyén biztosítják a vizelet, széklet, szennyezett alom eltávolítást. 10

12 Környezeti szempontból lényeges, hogy zárt legyen a rendszer, talajba, talajvízbe ne történjen kibocsátás, a folyamat minél gyorsabban történjen, lehetőleg ne induljanak meg a bomlási folyamatok. Az ürülék eltávolítása a tartási helytől környezeti szempontból nagy fontossággal bír, mivel a vízhasználat számottevő lehet (pl.: hígtrágya). A szilárd állagú trágyák esetében a kihordás kézi erővel, vagy géppel, vagy beépített technológiai egységgel (szalag, csiga, stb.) történhet. A trágya tárolása is attól függ, hogy hígtrágyáról-, vagy almos trágyáról van szó. Hígtrágya tárolása különös környezeti jelentőséggel bír, mivel a korábbi időszakokban egyes gazdaságokban szabadföldi trágyatavakat alkalmaztak, melyek jelentős mértékben szennyezték, és a nem megfelelő szigetelésű trágyatárolási megoldások még ma is szennyezik a talajt és a vizeket. Ennek ellenére az állati ürülék és az egyéb szerves hulladék legfőbb semlegesítője a termőtalaj. A talaj pufferképessége semlegesíti a savakat és a lúgos anyagokat, a szerves trágyázással felélénkített biológiai tevékenység pedig pusztítja a patogén szervezeteket. A trágyák talajba juttatásával kettős eredmény érhető el: a szennyező anyagok ártalommentes elhelyezése-, és a talaj termékenységének növelése. Ahhoz, hogy a trágyát, mint értékes anyagot hasznosítani lehessen megfelelő technológia szerint kell kezelni (pl.: enzimes-baktériumos trágyabontás). Ezt követően lehet a trágyát a termőtalajba visszajuttatni. A talajokban a korábbi időszakban történt fokozott műtrágya felhasználás miatt megnőtt mind a szervetlen nitrát-, mind a foszfát tartalom. A nagyüzemi állattartás következtében a talaj nitrogén terhelése tovább nőtt, így védeni kell a talajt-, a talajvizet a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben. A fentiekre tekintettel a termőföldre történő trágyakijuttatás során alapvető követelmény, hogy a nitrátkimosódás a lehető legkisebb legyen. A trágyázást pontos adagban és egyenletesen kell végezni, kerülve az átfedéseket. Így biztosítható a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás. Az egyenletes trágyaeloszlás érdekében a trágyaszóró gépek karbantartásáról is rendszeresen gondoskodni kell. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos előírások részletezése a 3. sz. mellékletben található. Hígtrágya hasznosításának, kijuttatásának szabályai 7 Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. Az évente területegységre kijuttatható hígtrágya mennyiségét a hígtrágya tápanyagtartalma és a talaj fizikai, kémiai, vízgazdálkodási tulajdonságainak ismeretében, a termesztendő növény tápanyagigénye alapján úgy kell meghatározni, hogy a kijuttatott hígtrágya nitrogéntartalmának teljes mennyisége hasznosuljon, és ne kerülhessen a vizekbe. A szakvélemény készítése során a talajvíz vizsgálata is szükséges, ha a talajvíz legmagasabb szintje 7 méteren belül található. A hígtrágya hasznosítására szolgáló 7 Forrás: (hivatkozás:fvm - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály) 11

13 terület talaját, továbbá a talajvíz szintjét és minőségét - elsősorban nitráttartalmát - 3 évente meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményeit meg kell küldeni a talajvédelmi hatóságnak. Az istállótrágya felhasználásának szabályai 8 Az istállótrágya kijuttatásának ideje jellemzően: augusztus-november. Tavasszal az istállótrágya kijuttatás csak homoktalajon történhet. Istállótrágyát, egyéb szerves tárgyát elsősorban azon szerves trágya igényes növények alá kell kiszórni, amelyek azt a legjobban hasznosítják. A szántóföldi növények közül elsősorban a cukorrépa, a kukorica, az egynyári takarmány növények és a repce tartozik ezen növények közé. A kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen kell bedolgozni. A trágyakijuttatást úgy kell ütemezni, hogy lehetőleg a tél beállta előtt a trágyatároló kiürüljön. Talajcsövezett területen fokozott gondot kell fordítani a trágyázás szakszerűségére, mivel a kimosódás veszélye itt a legnagyobb. Levegő A nagyüzemi állattartás környezeti levegőre gyakorolt hatása elsősorban jellegzetes, átható kellemetlen szag formájában jelenik meg. Egyéb más hatások általában kisebb jelentőségűek (pl: fűtés, belsőégésű motorok, stb.), bár a kérődzők metán 9 kibocsátásának megítélése változni látszik. Jellemző kibocsátások: az állatfaj jellegzetes szaga, kérődzők emésztéséből származó metán, az állatfaj ürülékének (széklet, vizelet) szaga, az ürülékkel keveredett alom szaga, bomlási anyagok (pl: NH 3, H 2 S) szaga, trágyakezelés (pl.: manipulálás, forgatás, terítés, stb.) szaga, fűtőberendezések kéményeinek kibocsátása, munkagépek légszennyező anyag kibocsátása. A nagyméretű állattartó telepek légszennyező anyag kibocsátása a mezőgazdasági eredetű anyagok jelentős mennyiségét juttatja a légkörbe. Elsősorban mégsem az egyes szennyező anyagok, hanem a kibocsátott bűz jelenti a legjelentősebb környezeti hatást. A technológiához kapcsolódó legfontosabb légszennyező források az alábbiak: Helyhez kötött légszennyező források: épületek nyílászárói, szellőző ventilátorai; 8 Forrás: (hivatkozás:fvm - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály) 9 a metán üvegház hatású gáz 12

14 szellőző kürtők; trágyatárolók; hígtrágya átemelő akna; szennyvíz tárolására szolgáló aknák. Mozgó légszennyező források: munkagépek; személyforgalmat lebonyolító személygépjárművek, az állatok szállítására szolgáló tehergépjárművek. A nagyüzemi állattartás során az alábbi levegőbe történő kibocsátásokkal kell számolni: a) Bűz Természetes illetve mesterséges szellőztetéssel az istállókból távozó légszennyező anyagok és bűz diffúz szennyezésként jelentkeznek. A bűzhatás helyi jelentőségű kibocsátás, de szerepe igencsak megnőtt, ahogy a lakóövezetek közelebb kerültek a mezőgazdasági hasznosítású területekhez. A helyi környezetre gyakorolt tényleges hatás a lakóépületek és más érzékeny befogadók közelségétől, a topográfiai sajátosságoktól és időjárási körülményektől függ. A települések belterületén is az állattartásból eredő bűz zavarja leginkább a lakosságot. Az istállószag különböző kémiai anyagok keverékéből áll, amelyek a takarmányból, az ürülékből, a vizeletből, szabadulnak fel, s ehhez adódik még hozzá az adott állatfajra jellemző sajátos szag, az ólak, ketrecek stb. tisztítására-fertőtlenítésére használt vegyszerek szaga. Az eddigi vizsgálatok alapján az állati trágyából származó bűz több mint 168 alacsony szagküszöbbel rendelkező vegyület együttes hatásaként keletkezik. Például a sertések ürülékében megtalálhatóak a bűzhatást eredményező merkaptánok, az indol, a szkatol, a fenol és a sertésfaj jellegzetes szagát adó aminok sora, vizeletének jellegzetes szagát pedig a húgysav bomlásából keletkező ammónia (NH 3 ) és kén-hidrogén (H 2 S) eredményezi. Az állatok mind a vizelet, mind a trágya formájában bocsátanak ki nitrogént. A trágyában a nitrogén zöme szerves formában van jelen, míg a vizeletben a nitrogén 65-90% karbamid formájában található. A szárnyasoknál a nitrogén körülbelül 60-70%-a húgysav formájában kerül kibocsátásra. A trágyában kibocsátott nitrogén aránya a vizeletben kibocsátotthoz képest fajonként változik, de függ a takarmány fehérjetartalmától is. Átlagosan a nitrogén 50-60%-át a vizelettel bocsátják ki a sertések és a szarvasmarhák. Az állatok istállóiból kikerülő ammónia két folyamat, a trágyában szerves formában jelenlévő nitrogén lebomlásának és a főként a vizeletben található karbamid hidrolízisének terméke. Miután a karbamid hidrolízise gyorsabban megy végbe, mint a nitrogén trágyából való mineralizációja, általában a vizelet tekinthető az állati eredetű ammónia-kibocsátás fő forrásának. 13

15 A mélyalmos tartás során emellett az istállóban felhalmozott trágya bomlásakor jelentős mennyiségű szén-dioxid (CO 2 ) és metán (CH 4 ) is képződik. Az állattartás jellegzetes bűzhatásait részletesebben az 5. sz. melléklet tartalmazza. Az állattartó telepekről származó bűzkibocsátás mértékét a következő tényezők befolyásolják: a telep mérete; állatfaj, állatlétszám; az épületek kialakítása, a szellőztetés típusa; az üzemelési és a nevelési idő; takarmány típusa (pl. erős szagú takarmánykiegészítők), tárolása, esetleges kiszóródása; a takarmányozás rendszere; az üzemeltetés gondossága; trágya/hígtrágya tárolás és kezelés; állati hullák tárolása és elszállítása; pangó szennyezett víz vagy trágyalé jelenléte; évszak, hőmérséklet az állattartó épületen belül. Az állatok mélyalmos állattartása során a tartási helyen rétegesen felhalmozódó trágya szaga a domináns. Az állatfajra jellemző, sajátos szaghatáson túl közvetlenül, vagy a legyek által- a levegőbe kerülnek bizonyos kórokozók is, melyek egészségügyi kockázatot hordoznak. Az almos tartásnál az állatok ürülékével és vizeletével kevert szalma rendszeres, gyakori kihordásra kerül, a szaghatás kevésbé korlátozódik a tartási helyre, kiterjed a trágyatároló telepre is, tehát az állattartó telepen-, és a szerves trágyatároló telepen is bűzhatással kell számolni. Megjegyezzük, hogy egyes esetekben, állatfajtól és technológiától függően, a száraz ürülék 10 a mozgatás hatására kiporzást okozhat, mely a környezeti hatáson túl egészségügyi kockázatot is hordoz. A bűz legfőképpen az ammónia jelenlétéhez kötődik, amely a trágyából, a vizeletből, a trágya-hígtrágya bomlása során lezajló biológiai folyamatokból jut a levegőbe. Az ammónia szintjét az állattartó épületben a hőmérséklet, a légcsere, a páratartalom, az állatsűrűség, az alom minősége, illetve a takarmány összetétele (nyersfehérje-tartalom) befolyásolja. Mélyalmos tartás során anaerob folyamatok is lezajlanak, amelyek merkaptánok, aminok, ammónia, kén-hidrogén stb. képződéssel járnak. 10 szárnyasok esetében gyakoribb 14

16 Tekintettel arra, hogy az ammónia épületen belüli magas koncentrációja az állatok egészségét károsítja, ezért az épületek szellőztetését az állatfajtól, kortól és létszámtól függő állategészségügyi előírásoknak megfelelően biztosítani kell. Nem megfelelő mértékű szellőztetés esetén az épületben megemelkedik a hőmérséklet, ami az állatoknak okozott kellemetlenségen túlmenően a trágya bomlásának ütemét is fokozza, így a bűzös anyagok további keletkezésének igen kedvez. A szellőztetés mértéke a meleg nyári hónapokban a legnagyobb, így a zavaró bűzproblémák jelentkezése is ekkor a leggyakoribb. Megjegyezzük, hogy Magyarország éves ammónia-kibocsátásának döntő többségéért az állattartás felelős, a mennyiség mintegy 80%-át adja. A szén-dioxid a szervezetben lejátszódó energiaforgalmi folyamatok egyik végterméke. Az emlősök kilélegzett levegője tf% oxigént és 3,5-4 tf% széndioxidot, a baromfiak által kilélegzett levegő 6-7 tf% szén-dioxidot tartalmaz. A széndioxid mennyiségét az istállótrágya és mélyalmos tartásnál a trágya bomlása is növelheti. A metán a kérődzők emésztőszervrendszerében, a bendőben élő, cellulózbontást végző metánképző baktériumok révén, valamint mélyalmos tartásnál a trágya bomlása során is keletkezik 11. A kutatások alapján az állattartásból származó üvegház-gáz kibocsátás szoros kapcsolatban áll a mindenkori állatlétszámmal és a keletkezett trágya trágyakezelési módok közötti megoszlásával. A legfrissebb, 2004-es adatok azt mutatják, hogy az EU-15 országok adják a szarvasmarha-tartásból származó metán-kibocsátások 87,1 %-át, és a sertéstartásból származó kibocsátás 82,3%-át. Magyarország 0,3 %-al és 0,9 %-al járul hozzá ehhez. A bázisévhez (az 1985, 1986 és 1987 évek átlaga) képest Magyarország metánkibocsátása csökkenő tendenciát mutat, a kezdeti Gg CO 2 egyenértékhez képest 2004-ben Gg. Ezen belül a mezőgazdasági eredetű metán-kibocsátás 97,3521 Gg-t tesz ki, ebből 75,7929 Gg származik az állatok emésztéséből és 20,9964 Gg a trágyakezelésből. A szerves trágya tárolásából és kezeléséből N 2 O-kibocsátás is származik. E tekintetben Magyarország az EU-15 66,8%-ához képest 3,4%-os adattal szerepel, 1,052 Gg CO 2 egyenértéknyi kibocsátással a tárolás tekintetében, és az EU-15 88,4%-os adatához képest 0,7%-al, 193 Gg CO 2 egyenértéknyi kibocsátással a legeltetés során képződő trágya vonatkozásában. b) Por A porkibocsátás forrásai: nevelőhelyek (istállók, ólak, stb.); takarmány-előkészítés, -tárolás; telephelyen belüli forgalom. 11 Az állattartásból eredő metán-kibocsátás mértékére az Európai Környezetvédelmi Hivatal (EEA) részére a tagállamok által megküldött adatokból összeállított Éves közösségi üvegház-gáz leltárban találhatók adatok. 15

17 A haszonállat nevelőhelyének levegőjében a lebegő por szervetlen (anorganikus homok, föld, cement stb. részecskék) és szerves (organikus növényi és állati eredetű por, hámsejtek, beszáradt váladék, ürülék, stb.) összetevőkből áll. Jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy az épületen belüli por a szellőző rendszeren keresztül távozik, és bűzös vegyületek tapadhatnak meg a porszemcsék felületén, illetve a szemcsék maguk is lebomlanak, illékony vegyületek kibocsátása mellett, ezáltal hozzájárulnak a környező területek bűzterheléséhez. Az ömlesztetten beszállított táp és őrlemény betárolása és a kiadagolása során diffúz kiporzás okozhat környezetterhelést. Gondatlan belső szállítás és betárolás esetén a keveréktakarmány kiszóródik, a szállítási veszteség másodlagos diffúz porterhelést okoz. A telephelyen belül, az épületek között szálló por mennyisége az utak burkolattal való ellátottságától és az időjárási viszonyoktól is függ. Pontszerű légszennyező források lehetnek tüzelőberendezések kéményei, amennyiben a telephelyen történik fűtés és melegvíz ellátás (szociális épület, fiaztató, baromfitartó épületek); takarmányszárítás; takarmányszárító kürtője. Az épületek fűtését szolgáló illetve a takarmányszárítóhoz használt tüzelőberendezések füstgázából a tüzelőberendezés kapacitásától és a felhasznált tüzelőanyag típusától függően NOx, CO, CO 2, SO 2, szilárd szennyezők (por) származhatnak. A szennyező anyagok kibocsátásához az áramkimaradás esetére fenntartott aggregátor is hozzájárulhat. Összefoglalás Az állattartás hatással van a környezetre, az egyes környezeti elemeket változatos módon érinti. Az egyes állattartási módszerek, az alkalmazott korszerű-, és kevésbé korszerű eljárások különféle módon és mélységben hatnak a környezetre. A nagyüzemi állattartáshoz jelentős vízhasználat társul, melynek kilépő oldala a nagy volumenben képződő istálló-, illetve hígtrágya. Ez egyes esetekben szennyezheti a felszíni-, és felszín alatti vizeket, valamint a talajt is. A trágyakezelés jelentős környezeti kockázatot hordoz. A nagyüzemi állattartás környezeti levegőre gyakorolt hatása első sorban a jellegzetes, átható kellemetlen szag formájában jelenik meg. Egyéb más hatások általában kisebb jelentőségűek (pl: fűtés, kiprzások, belsőégésű motorok, stb.). Korábban nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a kérődzők metán kibocsátásának. Ennek megítélése változni látszik, mivel jelentős mennyiségről-, és üvegház hatású gázról van szó. A koncentráltan, nagy számban tartott állatok a fajtajellegnek megfelelően jellegzetes szagot árasztanak, mely a környezetben élők részére rendkívül kellemetlen és igen nehezen tolerálható. Ugyan nem részleteztük, de zavaró lehet a gépek zúgása, a munkagépek zaja, valamint a szabadban tartott állatok jellegzetes hangja is. 16

18 AZ ÁLLATTARTÁS HAZAI JELLEMZŐI A hazai agrárium fontos eleme a haszonállatok tartása. Régebben a vidéki élet része volt a háztáji haszonállatok tartása, ma már inkább a nagyüzemi állattartás dominál. A jellemző állatfajok tartásának rövid bemutatását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az állattartás hazai módszerei, eszközei Magyarországon az elmúlt négy évtizedben a nagyüzemi állattartás fejlődése jelentősen felgyorsult. A változó gazdasági körülmények hatására új tartási technológiák terjednek el. A telepek méreteiben egyre inkább koncentrálódási folyamatok figyelhetők meg. A fejlődés irányait egyre inkább az iparszerű tartásmódok és technológiák határozzák meg. Az így kialakult gyárszerű épületekben többnyire stabil technológiákat alkalmaznak. Az iparszerű tartási módoknál az ellátás minden fázisának gépesítésére-, illetve automatizálásra törekednek. Így az etetés, itatás, tisztántartás és az ürülékkezelés is többnyire gépesített. Egyes állatfajok esetében a trágyaelvezetés-, és kezelés érdekében rácspadlót alkalmaznak, melyen az ürülék könnyedén távozhat. A trágyarács alatt vagy mechanikus trágyakihúzó szerkezet (szárnyaslapát, lengőlapát stb.), vagy vízöblítéses trágyaakna van. Az állások almozatlanok, ezért különleges pihenőpadlókat alkalmaznak. A nagy számú állat egy épületben történő koncentrálása miatt az épület gépi szellőztetése szükséges. A trágyaakna esetében a szellőztetés általában túlnyomásos rendszerrel történik. A szellőztető rendszer kürtőin különböző légszennyező anyagok és bűz kerül a környezeti levegőbe. Az állattartó telepek kialakítása aszerint változik, hogy milyen- és mennyi állat tartása történik, illetve milyen jellegű gazdálkodás folyik. A tartástechnológia, az állatok kora, az állattartás funkciója szerint határozzák meg az állatok minimális helyigényét, továbbá az állatok gondozásához, ellátásához szükséges kézi vagy gépi technológiáknak is szükséges üzemi területet. Különösen a mobil gépi kiszolgáló technológiáknak jelentős a területigénye. Például a sertés- és szarvasmarhatartásban a traktoros vontatású takarmánykiosztó kocsi, valamint a tolólapos trágyaeltávolítás épületen kívüli mozgásához, fordulásához az istálló alapterületéhez képest is jelentős külső útterületet kell biztosítani. Hazánkban az állattartási helyek létesítéséhez, tenyészetek kialakításához többek között az illetékes megyei állategészségügyi hatóság hozzájárulása szükséges 12. Az állattartónak a nyilvántartásba vételi bejelentés során, ha az állattartóhoz több tartási hely tartozik, akkor bizonyos kivételekkel - ezekből különböző tenyészeteket kell kialakítani. Egy tenyészetnek egy időben csak egy állattartója lehet. Ha egy tartási helyen több állattartó is tart állatot, akkor minden állattartónak külön kell kialakítania és bejelentenie a saját tenyészetét /2007.(X.18.) FVM. sz. r. 3. (1) 17

19 Tevékenysége szerint egy tenyészet lehet,. árutermelő/kereskedő, vágóhíd/halfeldolgozó, karantén, baromfi- és halkeltető, mesterséges termékenyítő állomás, piac (állatvásár), rakodóhely (gyűjtőállomás), állategészségügyi intézmény, állatkiállítás, állati hulladék ártalmatlanító állomás, etető/itató hely, pihentető hely, egyéb típusú. Hazai haszonállat állomány Állatállomány alakulása között A KSH adatai 13 alapján a gazdaságméretű állattartással a gazdasági szervezetek 26-, az egyéni gazdaságok 53%-a foglalkozott. Ez azt jelenti, hogy 2003 óta az állattartó gazdasági szervezetek száma 6%-kal, az egyéni gazdaságoké közel egyötödével csökkent. Lényegében ez a trend mutatkozik az új és meglévő vállalkozások számának változásában. (ld. 1. sz. diagram) 13 Magyarország mezőgazdasága, 2005 (KSH; 2006) 18

20 Új és meglévő vállalkozások számának alakulása a mezőgazdaságban Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Új mezőg. vállalkozások sz. diagram A környezetvédelmi beruházások alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a mezőgazdaság 14 részesedése 2006-ban mindössze 3,6%, míg az előző években még ettől is jóval kevesebb pénz jutott e területre. (ld. 2. sz. diagram) Környezetvédelmi beruházások, mft ( ) MVE Össz év év év év év év 2. sz. diagram 14 Mezőgazdaság, vad- és erdő- gazdálkodás, halászat (rövidítve:mve) 19

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Az állattartó telepek ammónia

Az állattartó telepek ammónia Az állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása Bejenaru-Sramkó Gyöngyi tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály sramko@mail.kvvm.hu Az ammónia emisszió

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Állatállomány, december 1.

Állatállomány, december 1. 213/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 12. szám 213. február 22. Állatállomány, 212. december 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Állatállomány, augusztus 1.

Állatállomány, augusztus 1. 2007/81 Összeállította: Mezõgazdasági és környezeti statisztikai fõosztály Mezõgazdasági statisztikai osztály www.ksh.hu I. évfolyam 81. szám 2007. október 12. Állatállomány, 2007. augusztus 1. A tartalomból

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

Európai Szennyezőanyagkibocsátási. szállítási nyilvántartás E-PRTR)

Európai Szennyezőanyagkibocsátási. szállítási nyilvántartás E-PRTR) Európai Szennyezőanyagkibocsátási és szállítási nyilvántartás E-PRTR) Bejenaru-Sramkó Gyöngyi környezetállapot-értékelési referens Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály OKIR szakmai továbbképzés

Részletesebben

Tájékoztató az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése. VP5-4.1.1.6-15 kódszámú pályázatról

Tájékoztató az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése. VP5-4.1.1.6-15 kódszámú pályázatról Tájékoztató az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése VP5-4.1.1.6-15 kódszámú pályázatról A felhívás keretében az alábbi állatfajok tartása esetén igényelhető támogatás: szarvasmarha,

Részletesebben

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26.

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26. Mezőgazdas gazdaság és légszennyezés Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia 2016. április 26. Tartalom A mezőgazdaságból származó légszennyezőanyag és bűz kibocsátás; A levegő védelmi jogi szabályozás mezőgazdaságot

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási

Részletesebben

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft. 2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT

Részletesebben

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 100378469 KTJ: TH KTJ: 100895853 Iktatószám: 1759-7/2013. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: Dr.

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR július 31.

STATISZTIKAI TÜKÖR július 31. VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. 215/56 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. július 31. www.ksh.hu Állatállomány, 215. június 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 Sertésállomány...2 Baromfiállomány...2

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR július 28.

STATISZTIKAI TÜKÖR július 28. VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. 214/78 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. július 28. www.ksh.hu Állatállomány, 214. június 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 Sertésállomány...2 Baromfiállomány...2

Részletesebben

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

Állatállomány, december 1.

Állatállomány, december 1. 2009/7 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 7. szám 2009. január 23. Állatállomány, 2008. december 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Tyúkfélék

Részletesebben

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes

Részletesebben

Tájékoztató. A pályázati kiírás elsősorban az állattartó telepeken trágyatárolók építésére, kialakítására irányul.

Tájékoztató. A pályázati kiírás elsősorban az állattartó telepeken trágyatárolók építésére, kialakítására irányul. Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a várva várt VP5-4.1.1.6-15 Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése című pályázati felhívás! A pályázati

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása

Részletesebben

Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)

Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően) Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően) A telep neve:... Telephelye-címe:... Telefon/fax száma:... Tulajdonos/üzemeltető neve:...

Részletesebben

Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló 2003.

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában

A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában Aktuális agrárpolitikai kérdések és állattenyésztésünk helyzete és kilátásai VM Mezőgazdasági Főosztály és EOQ MNB, 2010. november 23. A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

Környezeti elemek állapota

Környezeti elemek állapota Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik

Részletesebben

2015/13 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/13 STATISZTIKAI TÜKÖR VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. 215/13 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. február 2. www.ksh.hu Állatállomány, 214. december 1. Tartalom Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...2 Tyúkállomány...3

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

Az engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre. Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.

Az engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre. Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft. Az engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft. Ha van Vízművek, van Levegőművek is? (7 éves kislány, 2010) 306/2010 (XII.23.) Korm. Rendelet a levegő

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2.

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2. Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület)

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

Bűzhatással kapcsolatos hatósági tapasztalatok

Bűzhatással kapcsolatos hatósági tapasztalatok Bűzhatással kapcsolatos hatósági tapasztalatok Uramné Lantai Katalin Levegőtisztaság- és Zajvédelmi osztályvezető ÉMI-KTF Miskolc 2014. június 5. Korábbi szabályozás A 21/2001-es levegő védelméről szóló

Részletesebben

XVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév

XVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr.

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2005. /VII.1./ Önkormányzati rendelet 1, 23/2005./IX. 22./ Önkormányzati rendelet 2, 13/2012./V.24/ önkormányzati rendelettel 3 módosított 19/2004.

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 108507-1-20/2016. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Dr. Hegedűs Márta Vida Éva Dr. Kiss Edit Hefkóné dr. Szeri Anna Mészáros Patrícia Tel.: +36 (62) 681-668/2668 Tárgy:

Részletesebben

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30 JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK 1, 2, 3 1. számú függelék a 10/2007.(Vlll.10.) önkormányzati rendelethez 1. BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

Közepes hígtrágya (2)

Közepes hígtrágya (2) [5. számú melléklet a 59/2008 (IV. 29) FVM rendelethez] 5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez A) Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

KE/31-05 Hulladékok gyűjtése

KE/31-05 Hulladékok gyűjtése D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar KE/31-05 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május 05. Készítette:

Részletesebben

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

XXIV. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév

XXIV. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév XXIV. évfolyam, 2. szám, 2013 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2013. I. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIV. évfolyam, 2. szám, 2013 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-20303/2015., 36221/2016. Ügyintéző: Demeter Anikó Dr. Bartus Beáta Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Nak 057/6 helyrajzi számon lévő I. számú sertéstelep

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN - Az állattartó telepek környezetterhelésének

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

Indikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41%

Indikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41% Tapasztalatok Szabóné Németh Ágnes szaktanácsadó Euro-Eco Csoport NAKVI névjegyzéki tanácsadók bemutatkozás szakmai kompetencia Közvetlen kapcsolat a gazdálkodókkal 1 98 db ügyfélből Gazdaság mérete túl

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Magyar joganyagok - 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet - a vizek mezőgazdasági eredetű 2. oldal g) nitrátszennyezés: mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyü

Magyar joganyagok - 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet - a vizek mezőgazdasági eredetű 2. oldal g) nitrátszennyezés: mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyü Magyar joganyagok - 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet - a vizek mezőgazdasági eredetű 1. oldal 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről A környezet

Részletesebben

V. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I XII. hónap

V. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I XII. hónap Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2011 I XII. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása Megjelenik negyedévente Tartalomjegyzék Összefoglaló...3 Táblázatok...7 Felelős szerkesztő

Részletesebben

/A 10/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt szöveg./

/A 10/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt szöveg./ Vasasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (II.7.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról /A 10/2018.

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Állatállomány, december 1.

Állatállomány, december 1. 212/11 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 11. szám 212. február 24. Állatállomány, 211. december 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 2 Szarvasmarha-állomány 1 3 Sertésállomány

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1 a talajterhelési díjról

Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1 a talajterhelési díjról Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1 a talajterhelési díjról (egységes szerkezetben a módosítással) Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

VII. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I VI. hónap

VII. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I VI. hónap VII. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2014. I VI. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása VII. évfolyam, 3. szám, 2014 Megjelenik negyedévente

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya

A rendelet célja és hatálya Egyházasrádóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Egyházasrádóc

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

I. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április

I. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április I. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. április Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. április I. évfolyam, 3.

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Fürdőüzemi gépkezelő Fürdőüzemi gépész 2/42

Fürdőüzemi gépkezelő Fürdőüzemi gépész 2/42 A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Éves jelentés. Fővárosi Vízművek Zrt. energiagazdálkodása a évben

Éves jelentés. Fővárosi Vízművek Zrt. energiagazdálkodása a évben A jelentés célja Éves jelentés Fővárosi Vízművek Zrt. gazdálkodása a 2017. évben Jelen dokumentum célja, hogy az hatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvénynek és az annak végrehajtásáról szóló 122/2015.

Részletesebben

Vizes adatszolgáltatás az OKIR rendszerben és az elmúlt évek tapasztalatai

Vizes adatszolgáltatás az OKIR rendszerben és az elmúlt évek tapasztalatai Vizes adatszolgáltatás az OKIR rendszerben és az elmúlt évek tapasztalatai FAVI rendszer (FAVI, MIR-K) Előadó: Papp Dóra Jogszabályi háttér A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet.

Részletesebben

XXIV. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. félév

XXIV. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. félév XXIV. évfolyam, 3. szám, 2013 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2013. I. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIV. évfolyam, 3. szám, 2013 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Előadó: Petrov Ferdinánd mb. osztályvezető Környezetmegőrzési Osztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. október 9. Az Ipari

Részletesebben

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról Egységes szerkezetben a 10/2008. (IV.15.) 7/2010. (IV. 14.) 1/2011. (I.24.) és a 13/2012. (V.20.) és a 21/2012.

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. m ó d o s í t j a :

H A T Á R O Z A T. m ó d o s í t j a : Ügyszám: Ügyintéző: Telefonmellék: FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail:

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét,

Részletesebben

Kis Zoltán ügyvezető

Kis Zoltán ügyvezető Jobbágyi, 2018. augusztus 14. Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 3100 Salgótarján Múzeum tér 1. Tárgy: előírások teljesítése Tisztelt

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 18/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL.

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 18/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 18/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. (A módosításokkal: 4/2005. (III. 18.) önkormányzati rendelet 4/2012. (II. 09.) önkormányzati

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben