Dale Carnegie SIKERKALAUZ 1. Hogyan szerezzünk barátokat, hogy bánjunk az emberekkel?

Átírás

1

2 Dale Carnegie SIKERKALAUZ 1. Hogyan szerezzünk barátokat, hogy bánjunk az emberekkel? Minerva, Budapest, 1992

3 A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Dale Carnegie How to Win Friends and Influence People Simon and Schuster, New York, Copyright 1936 by Dale Carnegie. Copyright renewed 1964 by Donna Dale Carnegie. Revised edition 198! by Donna Dale Carnegie and Dorothy Carnegie. ALL RIGHTS RESERVED Fordította Turczi István Hatodik, átdolgozott magyar kiadás ISBN

4 A könyv haszna 8 pontban: 1. Kizökkent régi szellemi beidegződéseidből. Új gondolatokat, új ötleteket, új becsvágyat ébreszt. 2. Könnyen és gyorsan szerzel barátokat. 3. Nő a népszerűséged, 4. Magad mellé állítod az embereket. 5. Nő a befolyásod, tekintélyed és kezdeményezőkészséged. 6. Megérted mások problémáit, elkerülöd a meddő vitát, emberi kapcsolataid kellemesek és zökkenőmentesek lesznek. 7. Jobb előadó és szórakoztató társalgó leszel. 8. Magaddal tudod ragadni munkatársaidat. A 36 nyelvre lefordított könyv hatására ez történt több mint 44 millió olvasóval.

5 TARTALOM 7 TARTALOM Előszó az átdolgozott kiadáshoz 11 Hogyan készült ez a könyv - és miért? 15 Kilenc tanács. Hogyan veheted a legtöbb hasznát ennek a könyvnek? 23 Első rész AZ EMBEREKKEL VALÓ BÁNÁSMÓD ALAPJAI Első fejezet: Ha mézet akarsz gyűjteni, ne rúgd fel a méhkast!. 31 Második fejezet: Az emberekkel való bánásmód nagy titka 48 Harmadik fejezet: Aki ezt a tanácsot követi, azé az egész világ; aki nem képes követni, magára marad!" 63 Dióhéjban az emberekkel való bánásmód alapelvei 84 Második rész ' A NÉPSZERŰSÉG HAT MÓDJA Első fejezet: Tegyél így, és mindenhol szívesen látnak! 87 Második fejezet: Tanuld meg, hogyan kelts jó benyomást! 102 Harmadik fejezet: Ha nem teszed meg, bajba jutsz! 112

6 8 TARTALOM Negyedik fejezet: Tanuljunk könnyen, gyorsan társalogni! 121 Ötödik fejezet: Hogyan nyerheted meg az embereket? 131 Hatodik fejezet:...mégpedig azonnal 136 Dióhéjban 149 Harmadik rész TIZENKÉT MÓD ARRA, HOGY MEGNYERD AZ EMBEREKET SAJÁT ELKÉPZELÉSEIDNEK Első fejezet: Ne vitatkozz! 153 Második fejezet: Biztos mód, amellyel ellenségeket szerezhetsz - és hogyan kerülheted el? 162 Harmadik fejezet: Ha tévedtél, valld be! 176 Negyedik fejezet: Egy csepp méz 185 Ötödik fejezet: Szókratész titka 195 Hatodik fejezet: Ne tegyél túl a barátaidon! 202 Hetedik fejezet: Hogyan nyerheted meg mások együttműködését? 208 Nyolcadik fejezet: A csodatévő szabály 215 Kilencedik fejezet: Amit mindenki kíván 221 Tizedik fejezet: Hivatkozz erre - miiulenkinek tetszeni fog! 230 Tizenegyedik fejezet: A szemléltetés művészete 236 Tizenkettedik fejezet: Ha semmi más nem segít, próbáld ki ezt! 241 Dióhéjban 245 Negyedik rész KILENC MÓD AZ EMBEREK MEGVÁLTOZTATÁSÁRA, SÉRTŐDÉS VAGY HARAG NÉLKÜL Első fejezet: Ha bírálnod kell, így fogj hozzá! Második fejezet: így bírálj - és nem utálnak érte... Harmadik fejezet: Először a saját hibáidról beszélj!

7 TARTALOM 9 Negyedik fejezet: Senki sem szereti, ha parancsolnak neki 267 Ötödik fejezet: Hagyd, hogy a másik megmentse a látszatot Hatodik fejezet: Segítsd mások sikerét! 274 Hetedik fejezet: Előlegezd meg a bizalmat! 280 Nyolcadik fejezet: Mutasd meg, milyen könnyű kijavítani hibát! 285 Kilencedik fejezet: Bánj ügyesen az emberekkel! 290 Dióhéjban 296 Egyenes út az érvényesüléshez. írta: Lowell Thomas 297

8 ELŐSZÓ 11 ELŐSZÓ AZ ÁTDOLGOZOTT KIADÁSHOZ Ez a könyv először 1937-ben jelent meg - mindössze ötezer példányban. Sem Dale Carnegie, sem kiadója, a Simon and Schuster, nem látott okot a nagyobb példányszámra. Meglepetésükre a könyv pillanatok alatt elfogyott, és az egymást érő új kiadások sem tudták kielégíteni a lankadatlanul növekvő keresletet. A könyv kiadástörténeti eseménnyé vált; igen előkelő helyre került minden idők nemzetközi eladási listáján. A máig tartó folyamatos és megszakítás nélküli érdeklődés is bizonyítja, hogy ez a mű olyan valós emberi igényeket fogalmazott meg, amelyek messze túlhaladták a világválság utáni posztdepreszszionista időszak tiszavirág-életű jelenségeit. Dale Carnegie szokta mondani, hogy könnyebb egymillió dollárt keresni, mint egyetlen új kifejezést bevinni az angol nyelvi köztudatba. Könyvével mégis bekerült a köztudatba; idézik, magyarázzák, parodizálják és következetlenül sokféle kontextusban használják - a politikai vicctől egészen a szépirodalomig. Majd minden nyelvre lefordították. Generációk fedezték fel újra és újra, és hasznosították a maguk számára. Logikusnak tűnik a kérdés. Miért kerül átdolgozásra

9 12 ELŐSZÓ egy olyan könyv, amely kiállta az idő próbáját? Miért kell hozzányúlni, ha egyszer így lett világhírű? A válaszadáshoz tudnunk kell azt is, hogy Dale Carnegie maga is fáradhatatlanul csiszolta, alakította a könyvét egész életében. Ez a munka eredetileg azért íródott, hogy a Hatásos beszéd és az emberi kapcsolatok fejlesztésére kialakított kurzusának tankönyve legyen - az is maradt mind a mai napig ben bekövetkezett haláláig folyamatosan fejlesztette és átdolgozta: az volt a célja, hogy az anyag az állandóan növekvő, új igényeknek is megfeleljen. Kevesen vannak, akik nála érzékenyebben reagálnak az idők változására. Mivel a tanítási módszerét is folyamatosan fejlesztette, a kurzus tankönyvéül szolgáló könyv is több ízben átírásra került. Ha tovább élt volna, maga igazított volna könyvén, hogy jobban tükrözze a világban azóta végbement változásokat. Több olyan név szerepel a könyvben, akik az első kiadás idején ismert személyiségek voltak, de mára már feledésbe merültek. Bizonyos példák és kifejezések úgy hatnak a mai társadalmi helyzetben, mintha egy viktoriánus regényben bukkannának elő. Ezek a momentumok bizonyos mértékig csökkentik a mű hatását és üzenetértékét. Az átdolgozással az volt tehát a célunk, hogy a mű tartalmának megcsonkítása nélkül tegyük érthetőbbé a mai olvasó számára. Nem változtattuk meg, eltekintve néhány mai példa beiktatásától. Carnegie csípős stílusa változatlan formájában élvezhető - még a harmincas évek szlogenje is bennmaradt. Dale Carnegie úgy írt, ahogy beszélt, fesztelen, lendületes, köznapi nyelven.

10 ELŐSZÓ 13 A hangja ma is magával ragadóan szól. A Carnegiekurzusokon szerte a világon évről évre egyre többen vesznek részt. És azok is nagyon sokan vannak, akik a könyv olvasása és tanulmányozása során kaptak új inspirációt életük jobbítására. Egy nagyszerűen megmunkált eszköz utólagos csiszolásának eredményét nyújtjuk át most nekik: a régi olvasóknak, és önöknek, akik majd csak ezután ismerkednek meg Dale Carnegie tanításával. Dorothy Carnegie (Mrs. Dale Carnegie)

11 HOGYAN KÉSZÜLT EZ A KÖNYV? 15 HOGYAN KÉSZÜLT EZ A KÖNYV - ÉS MIÉRT? ÍRTA DALE CARNEGIE A huszadik század első harmincöt évében az amerikai könyvkiadók több mint kétszázezer könyvet dobtak piacra. Többségük halálosan unalmas volt, sokra pedig ráfizettek. Azt mondtam, Sokra"? A világ egyik legnagyobb kiadóvállalatának elnöke egyszer bevallotta nekem, hogy a cége - hetvenöt év kiadói tapasztalattal a háta mögött - minden nyolc kiadott könyv közül hétre ráfizet. Honnan hát a merészség, hogy egy újat írjak? És ha már megírtam, önök miért fárasztanák magukat az elolvasásával? Világos kérdések, megpróbálok válaszolni rájuk óta vezetek New Yorkban továbbképző tanfolyamokat üzletemberek és más hivatásbeliek számára. Először csak szónoki tanfolyamokat vezettem azzal a céllal, hogy gyakorlati tapasztalataim alapján olyan önálló gondolkodásra tanítsam őket, amellyel elképzeléseiket világosabban, hatékonyabban és meggyőzőbben fejthetik ki az üzleti tárgyalások során és a nyilvánosság előtt. De az idő múlásával fokozatosan rá kellett jönnöm, ezeknek a felnőtteknek nem elég csak a beszédkészségüket fejleszteni, hanem az érvényesülés művészetének más

12 16 HOGYAN KÉSZÜLT EZ A KÖNYV? aspektusait is figyelembe kell venni a mindennapi üzleti és társadalmi életükben. Az is világossá vált, hogy nekem is nagy szükségem van ilyen típusú gyakorlatokra. Az elmúlt évekre visszatekintve, megdöbbenéssel látom, mennyire hiányzott belőlem is ez a finesz és empátia. Bár lett volna ilyesféle könyvem, mint ez, húsz évvel korábban! Milyen megfizethetetlen kincs lett volna akkor! Emberekkel foglalkozni a legnehezebb, különösen az üzleti életben. Ez akkor is igaz, ha az illető háziasszony, építész vagy mérnök. Az a kutatási program, amelyet néhány évvel ezelőtt az oktatás továbbfejlesztésére létrehozott Carnegie-alapítvány támogatásával végeztek, igen fontos és jellemző tényt hozott napvilágra, amit azután a Műszaki Tudományok Carnegie Intézetének további kutatásai is megerősítettek. Jelesül azt, hogy még az olyan műszaki területen is, mint a mérnöki pálya, az egész anyagi megbecsülésének csak mintegy 15%-a köszönhető a szakmai tudásnak, mintegy 85%-ban az emberi érintkezések terén megnyilvánuló készségek dominálnak, tehát a személyiség és a vezetői képességek játsszák a döntő szerepet. Éveken át vezettem időszaki kurzusokat a philadelphiai Mérnökök Klubjában és az Amerikai Elektromérnökök New York-i Egyesületében. Több mint tizenötezren látogatták ezeket a tanfolyamokat. Azért jártak hozzám, mert évek megfigyelései és tapasztalatai alapján rájöttek, hogy nem a legjobban képzett mérnököket fizetik meg a legjobban. A munkaerőpiacon átlagos fizetésért átlagos képzettségű mérnököt, könyvelőt, építészt vagy más hivatásbelit bármikor lehet találni. De az a személy, aki a szakmai

13 HOGYAN KÉSZÜLT EZ A KÖNYV? 17 képzettségen felül még a gondolatait is ki tudja fejteni, alkalmas a vezetésre és magával képes ragadni másokat - az magasabb kereseti lehetőségre számíthat. Pályafutása csúcsán John D.", az idősebb Rockefeller, azt mondta egyszer, hogy az emberekkel való bánásmód képessége épp olyan megvásárolható árucikk, mint a cukor vagy a kávé. Én pedig többet fizetek ezért a képességért, mint bármi másért a világon". Az olvasó azt hihetné, hogy az Államok főiskoláin gombamódra szaporodtak a világ legjobban fizetett készséget fejlesztő kurzusok. De ha csak egyetlen ilyen gyakorlati tanfolyamot indítottak az ország egyetlen főiskoláján is, ez bizony jócskán elkerülte a figyelmemet. A chicagói egyetem és egyesült Y. M. C. A.-iskolák végeztek egy vizsgálatot annak megállapítására, mit is akarnak a felnőttek valójában tanulni. Ez a vizsgálat dollárba került, és két évig tartott. Utolsó részét Connecticut állam egyik jellegzetesen amerikainak tartott városában, Meridenben végezték. Minden merideni nagykorú polgárt megkértek, hogy válaszoljon 156 kérdésre. Ilyenekre, mint: Mi a foglalkozása vagy hivatása? Képzettsége? Mivel tölti a szabadidejét? Mennyi a jövedelme? Hobbijai? Céljai? Problémái? Milyen témában merül el a legszívesebben?" És így tovább. A vizsgálat kiderítette, hogy a felnőtt polgárt leginkább az egészsége érdekli, második helyre került a többi emberrel való kapcsolat: hogyan kedveltetheti meg magát velük és hogyan nyerheti meg őket a saját elképzeléseinek. így aztán a vizsgálatot végző bizottság elhatározta, hogy ilyen tanfolyamot indít a városban. Szorgalmasan keresték a témára vonatkozó szakkönyveket - de egyet

14 18 HOGYAN KÉSZÜLT EZ A KÖNYV? sem találtak. Végül a felnőttoktatás kimagasló szaktekintélyéhez fordultak, tud-e olyan munkáról, amely megfelelne a tanfolyam igényeinek. Tudom, mire volna szükségük - válaszolta a szakember de ezt a könyvet még nem írták meg." Tapasztalatból tudtam, hogy az állítása igaz, mert magam is éveken át kutattam valamiféle gyakorlati kézikönyv után ebben a témakörben. Mivel pedig nem találtam, megpróbáltam magam írni egyet a saját tanfolyamaimra, íme, elkészült. Remélem, megnyeri az olvasó tetszését. Előkészület gyanánt elolvastam mindent, amit csak találtam erről a tárgyról - újságcikkektől kezdve régi filozófusok munkáin át egészen a válóperi jegyzőkönyvekig. Ezenfelül megbíztam egy gyakorlott kutatót, aki másfél évig különféle könyvtárakban olvasta mindazt, amire az én időm kevés volt; ő azután végigböngészte a lélektan bölcselmeit, folyóiratcikkek tömegét, és átrágta magát számtalan életrajzon, hogy megállapíthassa, milyen volt a régi idők nagyjainak kapcsolata az emberekkel. Julius Caesartól Thomas A. Edisonig minden korszak nagy alakjának életrajzát elolvastuk. Emlékszem, egyedül Theodore Rooseveltről száznál több életrajzot olvastunk. Elhatároztuk, hogy nem kímélünk sem időt, sem költséget, és előbányászunk minden praktikus eszmét, amelyet bárki bármikor használt az idők folyamán annak érdekében, hogy barátokat szerezzen és befolyást gyakoroljon az emberekre. Én magam egy sereg sikeres emberrel beszélgettem, olyan feltalálókkal, mint Marconi és Edison; politikusokkal, mint Franklin D. Roosevelt és James Farley; az üzleti élet olyan prominenseivel, mint Owen D. Young, film-

15 HOGYAN KÉSZÜLT EZ A KÖNYV? 19 sztárokkal, mint Clark Gable, Mary Pickford. Meg akartam ismerni a kapcsolatteremtő módszereiket. Az így összegyűlt tengernyi anyagból egy rövid előadást készítettem Hogyan szerezzünk barátokat, és hogyan bánjunk az emberekkel? címmel. Kezdetben rövid volt, de mostanra másfél órás előadássá duzzadt. Évekig ez az előadás volt a Carnegie Intézet tanfolyamának tananyaga. Elmondtam és utána arra kértem a hallgatókat, hogy menjenek és próbálják ki az üzleti és társadalmi érintkezéseik során, majd jöjjenek vissza és számoljanak be tapasztalataikról és az elért eredményről. Igen érdekes megbízatás volt! Ezek a férfiak és nők, önbizalomra éhesen, el voltak ragadtatva a gondolattól, hogy egy újfajta kísérlet részesei lehetnek - az emberi kapcsolatok első és egyetlen laboratóriumában. Ez a könyv nem a megszokott módon született. Úgy nőtt, ahogyan a gyermek növekszik. Kinőtte a laboratóriumot; felnőtt emberek ezreinek a tapasztalatai érlelték tovább és tovább. Évekkel ezelőtt néhány általános szabállyal kezdtük, amelyek elfértek egy postai levelezőlapon. Később nagyobb lett a lap mérete, majd röpcédulává növekedett. Megint később füzetsorozattá bővült, amelyek mindegyike túlhaladta az előzőt méretben és terjedelemben. Tizenöt évi kutatómunka és kísérletezés után most itt van ez a könyv. Szabályaink, melyeket megalkottunk, nem pusztán elméletiek és nem is légből kapottak. Úgy működnek, mint a varázslat. Bármily hihetetlenül hangzik is, ezeknek a módszereknek az alkalmazása valósággal forradalmasította a sok-sok ember életét.

16 20 HOGYAN KÉSZÜLT EZ A KÖNYV? Egyetlen példa; az egyik tanfolyamra beiratkozott egy férfi, akinek 314 alkalmazottja volt. Eveken át hajszolta és szidalmazta őket, okkal vagy ok nélkül. Kedvesség, elismerő szavak, ösztönzés - idegen fogalmak voltak a számára. Miután áttanulmányozta módszereinket, ez a férfi alapjaiban megváltoztatta at életfelfogását. Vállalatát most új munkakedv, új lelkesedés és új együttműködési szellem hatja át. 314 ellenségből 314 barátra tett szert. Amint büszkén mondta a tanfolyamon tartott kiselőadásában: Régebben, amikor keresztülmentem a műhelyeken, senki sem üdvözölt. Alkalmazottaim szándékosan másfelé néztek, ha közeledni láttak. Most azonban mind a barátaim, s még a portás is a keresztnevemen szólít." Ez a munkaadó ily módon több haszonra tesz szert, több a szabadideje - és ami ennél is fontosabb -, sokkal több örömét leli az üzleti és a magánéletében. Számtalan ügynök jelentősen megnövelte az eladásait a módszereink segítségével. Sokan szereztek olyan új vevőket, akiket azelőtt hiába ostromoltak. Vezető tisztviselők hatásköre, fizetése megnőtt. Egyikük jövedelme egy év alatt ötezer dollárral emelkedett, jórészt azért, mert felhasználta a tanultakat. Egy másikat, a philadelphiai gázművek 65 éves tisztviselőjét, már alacsonyabb besorolásba akarták helyezni összeférhetetlen természete és vezetői alkalmatlansága miatt. A tanfolyamon tanultak nemcsak megmentették a visszaminősítéstől, hanem még előléptetésben és fizetésemelésben is részesült. A tanfolyam záróbankettjén részt vevők feleségei többször elárulták nekem, hogy családi életük sokkal boldogabb, amióta férjük megszívlelte a tanultakat. Az emberek gyakran meglepődnek a gyors sikeren.

17 HOGYAN KÉSZÜLT EZ A KÖNYV? 21 Szinte csodának érzik. Néha annyira fellelkesedtek, hogy vasárnap otthon hívtak fel, mert nem tudtak 48 órát várni, hogy a tanfolyamon számoljanak be eredményeikről. Az egyik résztvevőt annyira felkavarta valamelyik előadás, hogy utána késő éjszakáig elemezte a tanfolyam néhány tagjával együtt. Hajnali háromkor a többiek hazamentek, őt azonban annyira megrázta saját hibáinak a felismerése, és annyira fellelkesítette a feltáruló új és gazdagabb világ, hogy képtelen volt aludni. Két napig le sem hunyta a szemét. És hogy ki volt? Egy naiv, tapasztalatlan zöldfülű, akit bármivel meg lehet etetni? Nem. Távolról sem. Emberünk egy csavaros eszű, tapasztalt műkereskedő volt, igazi világfi, aki folyékonyan beszélt három nyelven és két európai egyetemen szerzett diplomát. Mialatt ezt a fejezetet írom, levelet kaptam egy régivágású német arisztokratától, akinek az ősei nemzedékeken át hivatásos katonatisztként szolgáltak a Hohenzollernek alatt. Módszereim alkalmazásáról írt levelét, amelyet egy óceánjáró gőzösön írt, szinte vallásos buzgóság hatja át. Egy másik úr - tősgyökeres New York-i, a Harvardon végzett, egy nagy szőnyeggyár tulajdonosa - kijelentette, hogy az én módszereimmel többet tanult tizennégy hét alatt az emberekkel való bánásmód művészetéről, mint négy év alatt az egyetemen. Abszurdnak hangzik? Nevetséges? Képzelődés? Az olvasó természetesen olyan jelzővel illetheti a fenti állítást, amilyennel csak kedve támad. Én csupán kommentár nélkül közlöm azt a kijelentést, amelyet egy konzervatív és igen sikeres professzor mondott egy felszólalásában mintegy hatszáz ember előtt a New York-i Yale Club ülésén, február 23-án, csütörtökön este.

18 22 HOGYAN KÉSZÜLT EZ A KÖNYV? Ahhoz képest, amik lehetnénk - mondta William James, a Harvard Egyetem neves tanára -, csak félemberek vagyunk. Testi és szellemi képességeinknek csak egy kis részét hasznosítjuk. Szélesebb értelemben, az emberi individuum jóval a saját lehetőségei alatt teljesít. Nagyon sok, különféle képességei rendelkezik, de használatukat rendre elmulasztja." Hát erről van szó! Azokról a képességekről, amelyek használatát rendre elmulasztjuk". Ennek a könyvnek éppen az a célja, hogy segítsen olvasójának felfedezni, kifejleszteni és hasznosítani szunnyadó és kiaknázatlan képességeit. Dr. John G. Hibben, a princetoni egyetem korábbi elnöke szerint a nevelés által tudjuk megállni helyünket az életben". Kedves Olvasóm, ha elolvasta könyvem első három fejezetét, és nem érzi úgy, hogy jobban meg tudja állni a helyét az életben, akkor az Ön szempontjából ez a könyv teljes kudarc. Mert a nevelés nagy célja", ahogy Herbert Spencer mondta, nem a tudás, hanem a cselekvés". Ez a könyv pedig cselekvésre tanít. New York, 1936

19 KILENC TANÁCS 23 KILENC TANÁCS HOGYAN VEHETED A LEGTÖBB HASZNÁT ENNEK A KÖNYVNEK? 1. Ha igazán hasznát akarod venni ennek a könyvnek, van egy nélkülözhetetlen követelmény, egyetlen lényeges dolog, amely összehasonlíthatatlanul fontosabb, mint bármely más szabály vagy módszer. Ha nem rendelkezel ezzel az alapvető kellékkel, ezer szabály is vajmi keveset ér. Ha azonban megvan benned ez a kardinális adottság, csodákat tehet a szabályok elolvasása nélkül is. Mi ez a mágikus követelmény? Csak ennyi: mély és csillapíthatatlan tanulási vágy, annak nyomatékos elhatározása, hogy fejleszteni akarod képességedet az emberi kapcsolatok terén. Hogyan fejlesztheted ki magadban ezt a vágyat? Úgy, hogy mindig a szemed előtt lebeg, milyen fontos számodra a kapcsolatteremtő képesség. Gondolj arra, milyen sokat segít majd neked a gazdagabb, teljesebb és boldogabb élet elérésében. Ismételgesd: Népszerűségem, boldogságom és jövedelmem nem kis mértékben attól függ, hogyan tudok az emberekkel bánni." 2. Először gyorsan olvass át egy-egy fejezetet, hogy nagyjából fogalmad legyen, miről szól. Könnyen kísértésbe eshetsz, hogy továbblapozz a következőre. De ne tedd

20 24 KILENC TANÁCS - hacsak nem puszta szórakozásból olvasol. Ha viszont azért olvasod ezt a könyvet, mert fejleszteni akarod kapcsolatteremtő képességedet, akkor lapozz vissza, és alaposan olvass el minden egyes fejezetet. Hosszú távon ez a módszer időt takarít meg, és eredményre vezet. 3. Állj meg gyakran olvasás közben, hogy átgondolhasd, amit olvastál! Fontold meg, hogy a tanácsokat miként és mikor használhatnád fel magad is. 4. Olvasás közben legyen egy ceruza a kezedben és valahányszor olyan tanáccsal találkozol, amelyről úgy érzed, magad is hasznát veheted: húzz mellé egy vonalat a lapszélen. A különösen használható tanácsokat húzd alá vagy csillagozd meg. Az ilyen jelzések segítségével sokkal könnyebben tudod a fontos részleteket visszakeresni. 5. Ismertem egy nőt, aki tizenöt évig volt egy nagy biztosítótársaság igazgatója, és minden hónapban elolvasta a társaság által kibocsátott összes szerződést. Igen, hónapról hónapra, évről évre elolvasta ugyanazokat a szerződéseket. Miért? Mert a tapasztalat megtanította, hogy csak ezzel a módszerrel képes tökéletesen megjegyezni a feltételeket. Egyszer csaknem két évet töltöttem egy könyv megírásával a szónoki beszédről. Mégis úgy találom, ahányszor előadást tartok a szűkebb témában, ismét végig kell futnom a könyvön, mert különben nem emlékszem, mit is írtam benne. Meglepően gyorsan felejt az ember. Ha tehát valóságos és tartós hasznot remélsz ettől a könyvtől, ne hidd, hogy az egyszeri felületes átlapozás elég lesz. Miután alaposan elolvastad, minden hónapban néhány órát az ismétléssel kell töltened. Tartsd a könyvet az íróasztalon, mindig a kezed ügyében. Nézz bele gyakran. Sohase

21 KILENC TANÁCS 25 téveszd szem elől azokat a gazdag lehetőségeket, amelyek az újrafelfedezésben rejlenek. Ne feledd el, hogy a könyv tanácsait csak akkor tudod a gyakorlatban könnyedén és magától értetődően felhasználni, ha állandóan és következetesen újra meg újra tanulmányozod és alkalmazod őket. Ez az egyetlen módja! 6. Bemard Shaw egyszer megjegyezte: Ha valakit tanítani akarsz valamire, az sohasem tanulja meg." Igaza volt. A tanulás aktív cselekvési folyamat. Ha tehát el akarod sajátítani a könyvben megismerhető elveket, valamit meg kell tenned. Alkalmazd ezeket az elveket minden lehetséges alkalommal. Ha nem így teszel, gyorsan el fogod felejteni őket. Csak a begyakorolt ismeret marad meg az ember agyában. Ezeket a tanácsokat valószínűleg nehéz lesz minden esetben felhasználni. Tudom, mert én is, aki írtam, gyakran ítélem nehezen alkalmazhatónak a javaslataimat. dául amikor valamivel elégedetlen az ember, bírálni és elítélni sokkal könnyebb, mint megérteni a másik szempontját. Gyakran könnyebb hibát találni, mint alkalmat a dicséretre. Szívesebben beszélünk arról, amit mi akarunk, mint arról, amit a másik - és így tovább. Miközben olvasod a könyvet, gondolj arra, hogy nem pusztán ismereteket merítesz belőle, hanem új tulajdonságokra is szert tehetsz általa. Igen: új életfelfogást próbálsz ki. S ez bizony időt, kitartást és napi gyakorlást igényel. Lapozd fel tehát gyakran, amire szükséged van. Tekintsd ezt a művet az emberi kapcsolatok gyakorlati kézikönyvének, és valahányszor valamilyen különleges feladattal kerülsz szembe - mint például a gyereked nevelése, a hitvesed megnyerése a te szempontodnak, vagy akár

22 26 KILENC TANÁCS egy mérges ügyfél megnyugtatása törekedj arra, hogy ne- a természetes, ne az ösztönös módon cselekedj. Ez rendszerint helytelen. Ehelyett vedd eló' a könyvet, és olvasd el az aláhúzott részeket; aztán próbáld ki ezt az új módszert - és figyeld meg csodálatos hatását. 7. Ajánlj fel házastársadnak, gyermekednek vagy munkatársadnak egy összeget minden olyan esetre, amikor rajtakapnak valamelyik itt tanult elv megsértésén. Játszva tanuld meg a szabályokat! 8. Az egyik jelentős Wall Street-i bankház elnöke egyszer felvázolta - valamelyik tanfolyamon tartott beszélgetés során - az ő önnevelésre használt, igen hatékony módszerét. Ez az ember nem végzett főiskolát, mégis Amerika egyik nagy pénzügyi tekintélyének számított. Elmondása szerint sikerének nagy részét házi használatra készült módszereinek köszönhette. Megpróbálom az ő szavaival leírni, amilyen pontosan emlékszem rá. Évek óta van egy füzetem, amelyben a napi üzleti megbeszéléseket vezetem. A családom szombat estére nem csinál számomra programot, mert tudják, hogy az este egy részét mindig az önvizsgálatnak, a visszatekintésnek és az értékelésnek szentelem. Vacsora után visszavonulok, kinyitom a füzetet és végiggondolom az elmúlt hét összes tárgyalását, üléseit. Azután megkérdem magamtól: Milyen hibákat követtem el? Mit tettem helyesen és hogyan javíthatnék teljesítményemen? És milyen tanulságokat vonhatok le mindebből? Ez a hetenkénti önvizsgálat gyakran elkeserít. Sokszor megdöbbenek a saját baklövéseimen. Persze, az évek múlásával a melléfogások ritkulnak. Néha kedvet érzek arra is, hogy egyszer-egyszer megveregessem a saját vállamat.

23 KILENC TANÁCS 27 Ez az évről évre módszeresen folytatott önanalízis és önnevelés többet használt, mint bármi más, amivel előtte próbálkoztam. Segített kifejleszteni döntéshozó képességemet - és nagyon megkönnyítette az emberekkel való érintkezést. Nem tudom elég melegen ajánlani másoknak is." Miért ne használhatnál te is hasonló módszert a könyvben alkalmazott módszerek alkalmasságának ellenőrzésére? Ha megteszed, kettős eredménye lesz. Először is egy olyan önnevelési folyamat kellős közepében találod magad, amely nemcsak érdekes, de pénzbe sem kerül. Másodszor: tapasztalni fogod, hogy kapcsolatformáló képességed számottevően javult. 9. A könyv végén üres lapokat találsz, ahová feljegyezheted az ajánlott szabályoknak köszönhetően elért sikereidet. Ügyelj a részletekre: nevek, dátumok, konkrét eredmények. A naplóbejegyzések nagyobb erőfeszítésre ösztönöznek majd, és meglásd, milyen szórakoztató lesz, amikor évekkel később véletlenül a kezedbe akadnak! Összefoglalva az eddigieket: 1. Fejlessz ki magadban mély és ösztönző vágyat, hogy elsajátítsd az emberi kapcsolatok kialakításához elengedhetetlen módszereket! 2. Olvass el még egyszer minden fejezetet, mielőtt továbbmennél a következőre! 3. Állj meg gyakran olvasás közben, és kérdezd meg magadtól, hogyan tudnád hasznát venni az egyes tanácsoknak! 4. Húzz alá minden fontos gondolatot!

24 28 KILENC TANÁCS 5. Lapozd át a könyvet havonta legalább egyszer! 6. Használd fel a tanácsokat minden alkalommal! Tekintsd gyakorlati kézikönyvnek ezt a kötetet, amely segít a napi problémák megoldásában! 7. Játszva tanuld meg a szabályokat, ajánlj fel környezetedben egy összeget arra az esetre, ha rajtakapnak az itt tanult szabályok valamelyikének megsértésén! 8. Ellenőrizd minden héten az előrehaladásodat! Kérdezd meg magadtól, milyen hibákat követtél el, milyen javulást tapasztalsz, mit tanultál! 9. Vezesd a naplót a könyv végén, ez megmutatja, hogyan és mikor használtad fel a tanácsokat.

25 ELSŐ RÉSZ AZ EMBEREKKEL VALÓ BÁNÁSMÓD ALAPJAI

26 NE RÚGD FEL A MÉHKAST! 31 ELSŐ FEJEZET HA MÉZET AKARSZ GYŰJTENI, NE RÚGD FEL A MÉHKAST! május 7-én New York egy lélegzetelállító embervadászat csúcspontjának színhelye volt. Hetekig tartó üldözés után kétpisztolyos" Crowley - a gyilkos, aki nem ivott, nem dohányzott - végre csapdába esett a barátnője West End-i lakásán. Százötven rendőr és nyomozó vette ostrom alá a legfelső szinten levő búvóhelyet. Lyukat fúrtak a tetőszerkezetbe, úgy próbálták könnygázzal kifüstölni a zsarugyilkos" Crowleyt. Majd tüzelőállásokat építettek ki a környező házakban, és New York előkelő negyede több mint egy órán át visszhangzott a pisztolylövésektől és a géppuskák kerepelésétől. Crowley egy kipárnázott szék fedezete mögül szintén folyamatosan tüzelt. Tízezer izgatott ember figyelte az ütközetet. Ehhez foghatót még soha nem láttak New York utcáin. Amikor Crowleyt végre elfogták, Mulrooney rendőrfelügyelő kijelentette, hogy ez a kétpisztolyos bandita volt New York történetének egyik legveszélyesebb bűnözője, aki bármilyen csekélységért képes gyilkolni. De hogyan látta Growley önmagát? Ezt is tudjuk, mert mialatt a rendőrök a lakást lőtték, levelet írt Azoknak,

27 32 A BÁNÁSMÓD ALAPJAI akikre tartozik" címzéssel, írás közben a sebeiből ömlő vér vörös csíkot húzott a papírra. Ebben a levélben Crowley azt írta: A kabátom alatt egy megfáradt szív dobog - de egy jó ember szíve, aki senkinek sem tudna ártani." Röviddel a végső tűzpárbaj előtt Crowley a Long Island-i országúton csókolózott a barátnőjével. Hirtelen egy rendőr lépett a parkoló kocsihoz, és kérte a jogosítványát. Crowley egyetlen szó nélkül kirántotta a fegyverét és valóságos ólomzáport zúdított a rendőrre. Amint az áldozata összerogyott, Crowley kiugrott a kocsijából, felkapta a rendőr pisztolyát és még egy golyót repített az élettelen testbe. És ez a gyilkos írta: A kabátom alatt egy megfáradt szív dobog - de egy jó ember szíve, aki senkinek sem tudna ártani." Crowleyt villamosszékre ítélték. Vajon azt mondta-e a Sing-Sing siralomházában, hogy Azért ítéltek el, mert embereket öltem?" Nem, ő azt mondta: Azért ítéltek el, mert védtem magam." A történet lényege az, hogy kétpisztolyos" Crowley ártatlannak érezte magát. Vajon szokatlan-e a bűnözők közt ez a magatartás? Ha bárki így gondolná, hallgassa meg ezt: Legszebb éveimet azzal töltöttem, hogy gyönyörűséget szereztem az embereknek: segítettem nekik abban, hogy jól szórakozzanak - jutalmul pedig csak átokban és üldözésben van részem." Ezek A1 Capone szavai. Igen, Amerika egykori első számú közellensége, a legsötétebb bandavezér, aki valaha is feltűnt Chicagóban. Capone nem ítélte el önmagát - ellenkezőleg -, a nem méltányolt és félreértett jótevő pózában tetszelgett.

28 NE RÚGD FEL A MÉHKAST! 33 És így tett a másik bandita, Dutch Schultz is, mielőtt összeesett az egyik banda golyóitól Newarkban. New York egyik leghírhedtebb patkánya úgy nyilatkozott valamelyik újságban, hogy ő a köz jótevője. És hitte is. Érdekes levelezésem volt erről a tárgyról a Sing-Sing igazgatójával; szerinte kevés bűnöző tekinti önmagát rossz embernek. Ugyanolyan embernek tartják magukat, mint ön vagy én. Okoskodnak, mentegetőznek. Elmagyarázzák, hogy miért kellett feltörniük a páncélszekrényt, vagy megrántaniuk a ravaszt. A legtöbben valamiféle - ésszerűtlen vagy ésszerű - okfejtéssel igazolni próbálják társadalomellenes cselekedeteiket, és szentül meg vannak győződve, hogy egyáltalán nem lett volna szabad bebörtönözni őket." Ha A1 Capone, kétpisztolyos" Crowley, Schultz meg a többi börtöntöltelék semmiért sem kárhoztatja önmagát - ugyan mi a helyzet azokkal, akikkel nekünk van dolgunk? A néhai John Wanamaker, a nevét viselő áruházak alapítója, egyszer megvallotta: Harminc évvel ezelőtt megtanultam, hogy ostobaság szitkozódni. A saját korlátaimat is elég átlépnem, azzal végképp nem érek rá törődni, hogy Isten miért ilyen célszerűtlenül osztotta szét az értelmet az emberek között." Wanamaker korán megtanulta ezt a leckét; nekem azonban harminc évre volt szükségem, mire felderengett előttem, hogy száz eset közül kilencvenkilencben az ember soha semmilyen hibáért nem önmagát okolja, és nem törődik azzal, igaza van-e, vagy tévedett. A bírálat hiábavaló, mert a másikat védekező állásba szorítja, és arra kényszeríti, hogy igazolja önmagát. A bí-

29 34 A BÁNÁSMÓD ALAPJAI rálát veszélyes, mert megsebzi a másik ember büszkeségét, megsérti az önbecsülését, és felkelti méltatlankodását. B. F. Skinner, a világhírű pszichológus, kísérletekkel bizonyította, hogy az az állat, amelyet jó magaviseletéért megjutalmaztak, sokkal gyorsabban tanul, és jegyzi meg, amit tanult, mint az, amelyiket megbüntettek. Későbbi kutatások kimutatták, hogy ugyanez érvényes az emberre is. Bírálattal nem tudunk mélyreható változásokat előidézni, sőt gyakran ellenkező célt érünk el vele. Selye János, a nagy pszichológus azt mondta: Amennyire szomjazzuk az elismerést, annyira rettegünk a bírálattól." A kritika okozta méltatlankodás demoralizálhatja az alkalmazottat, a családtagokat és barátokat, és még azon a helyzeten is csak ront, amely előidézte a negatív reakciót. George B. Johnstone úr Oklahomából egy műszaki nagyvállalat felelős beosztású koordinátora. Egyik feladata, hogy ellenőrizze, az alkalmazottak hordják-e a cégvezető által kötelezővé tett védősisakot munka közben. Elmondta, hogy azok a dolgozók, akiket regulázó hangnemben utasított a szabályok betartására, amikor elment, ismét levették a védősisakot. Ezért elhatározta, hogy új módszerhez folyamodik. Legközelebb, amikor sisak nélkül talált néhány embert, megkérdezte tőlük, vajon nem kényelmetlen-e, vagy rossz méretű a sisak? És kellemes tónusban emlékeztette őket a sisak rendeltetésére, és javasolta a használatát. A módszer bevált: egyre többen fogadták el ellenérzés és méltatlankodás nélkül a sisak használatát. A történelem lapjai szinte hemzsegnek a bírálat hiábavalóságát bizonyító példáktól. Vegyük például azt a híres

30 NE RÚGD FEL A MÉHKAST! 35 viszályt, amely Theodore Roosevelt és Taft elnök közt volt; ez a viszály kettészakította a republikánus pártot, a Fehér Házba juttatta Woodrow Wilsont, ezzel átírta az első világháború történetének lapjait - azaz megváltoztatta a történelem folyását. Gyorsan idézzük fel a tényeket: amikor Theodore Roosevelt 1908-ban otthagyta a Fehér Házat, elnököt csinált Taftból, majd elment Afrikába oroszlánvadászatra. Amikor visszatért, majd felrobbant a dühtől. Elátkozta Taft maradiságát, megpróbálta harmadszor is elnöknek jelöltetni magát, új pártot alapított, és ezzel tönkretette a republikánusokat. A következő választáson Taft és a republikánus párt mindössze két államban, Vermontban és Utahban győzött. Ez volt a legmegsemmisítőbb vereség, amelyet az öreg republikánus párt valaha is megért. Theodore Roosevelt hibáztatta Taftot; de vajon Taft elnök hibáztatta-e önmagát? Természetesen nem. Könnyekkel a szemében azt mondta: Nem tudom, mi mást tehettem volna, mint amit tettem." Ki volt az oka az egésznek? Roosevelt vagy Taft? Őszintén szólva nem tudom, és nem is törődöm vele. A tanulság, amit meg akarok mutatni, az, hogy Theodore Roosevelt semmilyen eszközzel sem tudta meggyőzni Taftot, hogy ő, azaz Taft volt a hibás. Csupán arra kényszerítette, hogy igazolja önmagát, és könnyekkel a szemében ismételgesse: Nem tudom, mi mást tehettem volna, mint amit tettem." Vagy nézzük a Teapot Dome-i olajbotrányt. Az amerikai újságok éveken át visszhangoztak a méltatlankodástól. Emberemlékezet óta még csak hasonló dolog sem történt az amerikai közéletben. íme, a botrány puszta tényei: Al-

31 36 A BÁNÁSMÓD ALAPJAI bért Fali, a Harding-kormányzat belügyminisztere, megbízást kapott a kormány Elk Hill-i és Teapot Dome-i olajtartalékainak haszonbérbe adására - olyan olajtartalékokról volt szó, amelyeket a haditengerészet jövő szükségleteire tettek félre. Vajon kiíratta-e Fali a versenytárgyalást? Bizony nem. Egyszerűen átjátszotta a zsíros szerződést barátjának, Edward L. Dohenynak. És mit tett Doheny? Százezer dolláros úgynevezett kölcsön"-t adott Fali miniszternek. Fali azután önkényesen odarendelte az Egyesült Államok tengerészgyalogságát a környékre, hogy űzzék el a versenytársakat, akiknek szomszédos olajkútjait az Elk Hill-i tartalékok táplálták. Ezek az emberek, akiket fegyverrel és szuronnyal kergettek el a birtokukról, az igazságszolgáltatáshoz folyamodtak - és lerántották a leplet a százmillió dolláros Teapot Dome-i botrányról. A szennyes ár tönkretette a Harding-kormányzatot, az egész nemzetet megrendítette, zátonyra futással fenyegette a republikánus pártot, és Albert B. Falit rács mögé juttatta. Falit keményen megbüntették - ahogy kevés embert a közéletben. Vajon megbánta-e a dolgot? Dehogy! Évek múlva Herbert Hoover azt mondta egy nyilvános beszédében, hogy Harding elnök halálát a bánat és csalódás okozta, mert a barátja becsapta őt. Amikor Fali felesége meghallotta Hoover vádjait, felugrott a székéről, sírva fakadt, átkozta a sorsot, és azt sikoltozta: Micsoda? Fali becsapta Hardingot? Soha! Az én férjem soha senkit nem csapott be! Ha az egész ház aranyból volna, az sem csábítaná a férjemet arra, hogy rosszat tegyen. Őt csapták be, őt vitték mészárszékre, őt feszítették keresztre." Nos, itt van: az emberi természet működés közben - a bűnös mindenkit hibáztat, csak önmagát nem. Valameny-

32 NE RÚGD FEL A MÉHKAST! 37 nyien ilyenek vagyunk. Ha tehát holnap kísértésbe esünk, hogy megbíráljunk valakit, jusson eszünkbe A1 Capone, kétpisztolyos" Crowley és Albert Fali. Vegyük tudomásul, hogy a bírálat olyan, mint a postagalamb. Mindig visszatér a feladójához. Vegyük tudomásul, hogy az az ember, akit megbélyegzünk és elítélünk, minden bizonnyal igazolni akarja magát, és minket ítél el; vagy pedig, mint a nemes Taft, azt mondja: Nem tudom, mi mást tehettem volna, mint amit tettem." április 15-én, szombat reggel, Abraham Lincoln haldokolva feküdt egy olcsó szálló hálószobájában, éppen szemben a Ford Színházzal, ahol Booth rálőtt. Lincoln hosszú teste átlószerűen nyúlt ki a nyomorúságos ágyon, mert túl rövid volt neki. Az ágy felett Rosa Bonheur híres képének, A lóvásár"-nak olcsó nyomata függött, és egy homályos gázlámpa sárga lángja lobogott a szobában. A haldokló Lincolnra mondta Stanton hadügyminiszter: Itt fekszik a legtökéletesebb vezér, akit valaha is látott a világ." Mi volt Lincoln sikerének a titka? Tíz évig tanulmányoztam az életét, és három teljes évet áldoztam arra, hogy megírjam és újraírjam Az ismeretlen Lincoln...című könyvemet. Azt hiszem, olyan részletes és kimerítő tanulmányban sikerült feltárnom Lincoln egyéniségét és családi életét, amennyire ez egyáltalán lehetséges. Vajon megbírált-e bárkit? De mennyire. Fiatalabb korában az indiai Pigeon Creek Valleyben nemcsak kritizált, hanem gúnyos leveleket és bökverseket is írt, elszórta őket az országúton, hogy biztosan megtalálják a műveit. Az egyik levéllel egy életre megharagított valakit. Még springfieldi gyakorló ügyvéd korában is nyíltan, új-

33 38 A BÁNÁSMÓD ALAPJAI ságcikkekben támadta ellenfeleit. Hanem ezt eggyel többször tette, mint kellett volna őszén nevetségessé tett egy hiú, izgága ír politikust, James Shieldset. Kigúnyolta egy névtelen levélben, amelyet a Springfield Journal közölt. A város harsogott a nevetéstől. Az érzékeny és büszke Shields forrt a méltatlankodástól. Rájött, hogy ki írta a levelet, lóra pattant, megkereste Lincolnt, és kihívta bárbajra. Lincoln nem akart verekedni. Ellenzett mindenféle párbajt - de nem tudott úgy kibújni alóla, hogy megmentse a becsületét. Övé volt a fegyverválasztás joga. Mivel nagyon hosszú volt a karja, széles lovassági kardot választott, kardvívóleckéket vett egy katonai akadémia tanárától; aztán a megbeszélt napon a Mississippi egyik homokzátonyán találkozott Shieldsszel, hogy életre-halálra megverekedjenek, de segédeik az utolsó percben lefújták a párbajt. Ez volt Lincoln legmegrázóbb személyes élménye. Egyszer s mindenkorra megtanulta, hogy mit ne tegyen az emberekkel. Soha többé nem írt támadó levelet. Soha többé nem tett nevetségessé senkit. És attól kezdve szinte soha nem bírált senkit semmiért. A polgárháború idején Lincoln egyik új tábornokot a másik után nevezte ki a Potomac-sereg élére, s mivel sorozatban követték el a tragikus baklövéseket, Lincolnt a teljes kétségbeesésbe sodorták. Sokan átkozták a tehetetlen tábornokokat, Lincoln azonban, aki senki iránt nem érzett rosszakaratot, hanem mindenki iránt szeretetet", nyugodt maradt. Legkedvesebb idézeteinek egyike ez volt: Ne ítélj, hogy ne ítéltessél!" És amikor a felesége, meg mások szidták a délieket, Lincoln így felelt: Ne bántsátok őket; pontosan olyanok, amilyenek mi is lennénk hasonló körülmények között."

34 NE RÚGD FEL A MÉHKAST! 39 Mégis, ha valakinek valaha oka lehetett a kritikára, Lincolnnak igazán volt. Vegyünk csak egy példát. A gettysburgi csatát 1863 júliusának első három napján vívták. Július 4-ének éjszakáján a déliek vezére, Lee tábornok elkezdett visszavonulni dél felé, miközben ömlött az eső. Amikor Lee megvert seregével elérte a Potomacot, egy megduzzadt, átkelésre alkalmatlan folyót talált maga előtt, háta mögött pedig ott volt a győzelmes ellenfél. Lee csapdában volt. Nem menekülhetett, Lincoln tudta. Itt volt a kitűnő, mennyből küldött alkalom, hogy elfogják Lee hadseregét, és azonnal véget vessenek a háborúnak. így hát, a legjobb kilátások közepette Lincoln azt a parancsot adta Meade tábornoknak: ne hívjon össze haditanácsot, hanem azonnal támadja meg Lee csapatait. Lincoln megtáviratozta a parancsot, aztán nyomatékul még külön futárt is küldött Meade-hez. Mit tette erre Meade tábornok? Éppen az ellenkezőjét annak, amire parancsot kapott. Lincoln rendelkezésének megsértésével haditanácsot hívott egybe. Habozott. Késlekedett. Mindenféle kifogást táviratozott. Nyíltan megtagadta Lee megtámadását. Végül a folyó leapadt, és Lee seregével együtt megmenekült. Lincoln dühöngött. Mit csinált? - panaszkodott a fiának, Róbertnek. - Te jó Isten! Mit csinált? A kezünk között voltak, csak el kellett volna kapnunk őket; de a mi hadseregünk sem parancsra, sem fenyegetésre nem mozdult. Abban a kutyaszorítóban bárki legyőzte volna Leet. Ha odamentem volna, meg tudtam volna korbácsolni Leet." A keserűen csalódott Lincoln leült, és a következő levelet írta Meade-nek. Ne feledjük el, hogy életének ebben a

35 40 A BÁNÁSMÓD ALAPJAI szakaszában nagyon régimódi és tartózkodó kifejezéseket használt. így tehát ez a levél, amelyet Lincoln 1863-ban írt, egyenértékű volt a legsúlyosabb megrovással: Kedves Tábornokom, nem hiszem, hogy fel tudja fogni annak a szerencsétlenségnek a nagyságát, amelyet Lee megmenekülése jelent. A kezünkben voltak és hagytuk kicsúszni őket, pedig emlékezzék csak a közelmúlt sikereire - véget vethettünk volna a háborúnak. így azonban a háború beláthatatlan ideig elhúzódhat. Ha a múlt hétfőn nem tudta a siker reményében megtámadni Leet, hogyan tehetné ezt a folyótól délre, ahová nagyon kevés erőt vihet magával - nem többet, mint kétharmadát annak, ami akkor a kezében volt? Nem számíthatok arra, és nem is számítok rá, hogy Ön most bármit is tehet. Elszalasztotta a lehetőséget, és én mérhetetlenül kétségbe vagyok esve miatta." Mit gondolnak, mit tette Meade, amikor elolvasta ezt a levelet? Meade sohasem látta ezt a levelet. Lincoln sohasem küldte el. Lincoln halála után találták meg a papírjai között. Az a feltevésem, és ez csupán feltevés, hogy Lincoln, miután megírta a levelet, kinézett az ablakon, és így szólt magához: Várjunk csak. Talán elhamarkodtam a dolgot. Könnyű itt ülnöm a nyugodalmas Fehér Házban, és azt parancsolnom Meade tábornoknak, hogy támadjon; de ha én lettem volna Gettysburgnél, és én láttam volna annyi vért, amennyit Meade az elmúlt héten, és az én fülemet szaggatta volna a sebesültek és a haldoklók nyöszörgése és ordítása, talán én sem akartam volna olyan nagyon támadni. Ha nekem is olyan nyugodt vérmérsékletem lenne,

36 NE RÚGD FEL A MÉHKAST! 41 mint Meade-nak, talán ugyanazt tettem volna, amit ő. Akárhogyan is, most már eső után köpönyeg. Ha elküldöm ezt a levelet, talán megkönnyebbülök, de Meade-et arra kényszerítem, hogy igazolja magát. Ő aztán engem vádol majd. Megsértődik, úgy érzi, elveszem tőle korábbi sikereit, és talán még a hadseregből is ki akar lépni." így hát, amint már mondtam, Lincoln félretette a levelet, mert a keserű tapasztalat megtanította rá, hogy az éles bírálat és a rendreutasítás csaknem mindig teljesen hiábavaló. Theodore Roosevelt azt mondta egyszer, hogy valahányszor elnök korában bármilyen bonyolult kérdéssel került szembe, mindig hátradőlt, és felnézett arra a nagy festményre, amely a Fehér Házban levő íróasztala felett Lincolnt ábrázolta - és azt kérdezte önmagától: Mit tenne Lincoln az én helyemben? Hogyan oldaná meg ő ezt a feladatot?" Mark Twain rendszeresen elvesztette türelmét és olyan leveleket írt, amelyektől szikrázott a papír. Egyszer olyasvalakinek írt, aki haragra gerjesztette valamiért: Szóljon csak nyugodtan nekem, ha saját sírhelyre van szüksége. Nyugodt lehet, megszerzem az engedélyt." Más alkalommal egy szerkesztőhöz írt az ügyben, hogy egy korrektor megkísérelte kijavítani a helyesírását és az írásjeleit". Twain így rendelkezett: Az anyagot az eredeti kézirat alapján adja be és intézkedjen, hogy a korrektor tartsa továbbra is javaslatait elborult agya löttyedékében." Mark Twain jobban érezte magát, ha ilyen fullánkos leveleket írhatott. így eresztette ki a gőzt, és a levelek sem okoztak senkiben kárt, mert a feleségének köszönhetően sohasem jutottak el a címzetthez.

37 42 A BÁNÁSMÓD ALAPJAI Ismersz-e valakit, akit meg szeretnél változtatni, irányítani és tökéletesíteni? Igen? Nagyszerű. Magam is ajánlom. De talán kezdd önmagaddal! Pusztán önző szempontból ez sokkal hasznosabb, mint mások tökéletesítésére törekedned - igen, és sokkal veszélytelenebb... Ne panaszkodj, hogy hó van a szomszédod háza tetején - mondja Konfucius -, amikor a saját küszöböd sem tiszta." Fiatalkoromban, amikor az volt a leghőbb vágyam, hogy minél nagyobb hatást gyakoroljak az emberekre, egyszer egy buta levelet írtam R. H. Davisnek, aki a maga idejében Amerika irodalmának fontos alakja volt. Egy cikket készítettem valamelyik folyóirat számára az írókról általában, és arra kértem Davist, hogy meséljen valamit a munkamódszeréről. Néhány héttel korábban levelet kaptam valakitől, alján ezzel a jegyzettel: Tollba mondtam, de nem olvastam el." Nagy hatással volt rám. Úgy éreztem, hogy a levél írója bizonyára jelentős, elfoglalt és fontos ember. Én magam a legkevésbé sem voltam elfoglalt - de nagyon szerettem volna Davisnek megmutatni, hogy mennyire elfoglalt vagyok; így hát kurta levelemet én is így fejeztem be: Tollba mondtam, de nem olvastam el." Davis soha nem válaszolt a levelemre. Egyszerűen visszaküldte, de előbb a lap aljára ezt írta: Az ön rossz modora felülmúlhatatlan." Igaz, baklövést követtem el, és talán meg is érdemeltem a kioktatást; mindamellett - én is csak ember vagyok - zokon vettem. Annyira, hogy amikor tíz évvel később Davis haláláról olvastam, az egyetlen gondolat, amely megfordult az agyamban - szégyellem bevallani -, az a sérelem volt, amely részéről ért. Ha ma vagy holnap, úgy meg akarunk sérteni valakit,

38 NE RÚGD FEL A MÉHKAST! 43 hogy az érzés évtizedeken át lappangjon benne, és eltartson a haláláig, akkor bíráljuk csak meg - tekintet nélkül arra, hogy igazunk van-e. Ha emberekkel van dolgunk, sohase feledjük el, hogy nem logikus lényekkel van dolgunk. Érzelmi lények vagyunk, akikben hemzsegnek az előítéletek, és akiket büszkeség és hiúság kormányoz. A keserű kritika volt az oka annak, hogy az érzékeny Thomas Hardy hátat fordított a szépirodalomnak - pedig a legkiválóbb regényírók egyike volt, akik valaha is gazdagították az angol irodalmat. A kritika hajszolta öngyilkosságba Thomas Chattertont, az angol költőt is. Benjámin Franklin, aki fiatalkorában tapintatlan volt, később oly kitűnően tudott bánni az emberekkel, hogy a diplomáciai ügyességének hála, az Amerikai Egyesült Államok franciaországi követévé nevezték ki. Mi volt sikerének titka? Senkiről sem akarok rosszat mondani - mondta -..., és minden jót el akarok mondani, amit bárkiről tudok." \ Bármely bolond tud kritizálni, ítéletet mondani, vagy panaszkodni - és meg is teszi. De jellemre és önuralomra van szüksége annak, aki megértő és megbocsátó akar lenni. A nagy ember azzal mutatja meg nagyságát - mondta Carlyle -, hogy miképpen bánik a kicsikkel." Bob Hoover, egy híres pilóta, éppen Los Angeles-i otthona felé tartott egy légibemutató után. A Flight Operations című magazin leírása szerint háromszáz láb magasban a gép mindkét motorja hirtelen leállt. Ügyes manőverezéssel sikerült földet érnie, s bár személyi sérülés nem történt, a gép nagyon megrongálódott. Hoover első dolga a kényszerleszállás után az volt, hogy

39 44 A BÁNÁSMÓD ALAPJAI megvizsgálja az üzemanyagtartályt. Gyanúja beigazolódott: a második világháborús, propelleres bemutatógépbe benzin helyett a lökhajtásos gépek üzemanyagát töltötték. A reptérre visszatérve kérdőre vonta a műszaki szakembert. A fiatal műszakist teljesen kiborította saját tévedése. Sűrű könnyek közt döbbent rá, hogy figyelmetlenségével tönkretett egy méregdrága gépet, de a kaland három ember életébe is kerülhetett volna. Nem nehéz elképzelni Hoover dühét, és azokat a kifejezéseket, amelyekkel a gondatlan műszakist ostorozta. De nem így történt. Hoover nem szidalmazta, még csak nem is kritizálta a férfit. Ehelyett hatalmas kezét a vállára téve annyit mondott: Biztos vagyok benne, hogy ilyesmi soha többé nem fordul elő, ezért azt akarom, hogy te készítsd fel a másik gépet a holnapi, ötvenegyedik repülésemre. " A szülők gyakran kritizálják gyermekeiket. Ha bárki azt várja tőlem, hogy azt fogom mondani: ne tegyék", akkor téved. Csupán annyit mondok: Mielőtt belefog, olvassa el az amerikai újságírás egyik klasszikus művét, amely az Apa figyelmetlen volt címre hallgat. Eredetileg a People's Home Journal szerkesztőségi cikkeként jelent meg. Most a szerző engedélyével, az ő általa sűrített formában közöljük. Ez a kis írásmű egyike azoknak, amelyeknek olvasók sokaságában sikerült megpendítenie azt a bizonyos belső húrt; s hogy ez mennyire így van, mutatja a tény, hogy megjelenése óta állandóan idézik. Az Apa figyelmetlen volt - írja a szerző, W. Livingston Larned - folyóiratok, napilapok és helyi orgánumok egész sokaságában jelent meg újra meg újra szerte az országban. Több idegen

40 NE RÚGD FEL A MÉHKAST! 45 nyelvre is lefordították. Iskolai és egyházi rendezvényeken való felolvasásra ezreknek adtam engedélyt. A legkülönfélébb helyeken, a legkülönfélébb alkalmakon került újra a nyilvánosság elé. Vannak dolgok, amelyeknek a sikere szinte misztikus. Ezé a kis írásé bizonnyal az." APA FIGYELMETLEN VOLT W. Livingston Larned Hallgass meg, fiam: ezeket a szavakat akkor mondom, amikor te éppen alszol, kezecskéd az arcod alá téve és szőke fürtjeid hozzátapadnak nedves homlokodhoz. Csak néhány percre lopóztam be a szobádba. Előtte a könyvtárszobában dolgoztam valamin és akkor hirtelen fojtogató érzés lett úrrá rajtam. Bűntudattal jöttem az ajtódhoz. Egyre az jár az eszemben, fiam, hogy nem voltam jó hozzád. Miközben reggel öltözködtél, megszidtalak, amiért csak úgy macska módjára mosakodtál meg. A szemedre hánytam, hogy nem tisztítottad meg a cipődet. Dühösen utánad kiáltottam a padlón heverő dolgaid miatt. A reggelinél is találtam rajtad kivetnivalót. Kilöttyintetted a teát. A szádba tömted az ételt. Könyöködet az asztalra tetted. Vastagon kented a vajat a kenyérre. S amikor indulni készültem, és te visszafordulva köszöntél el tőlem, válaszul annyit mondtam: Húzd ki magad!" Délután azután minden ott folytatódott, ahol abbahagytuk. Hazafelé menet kilestelek, amint térden csúszva játszol az utcakövön. Lyukak éktelenkedtek a harisnyádon. Megszégyenítettelek a pajtásaid előtt, amikor magam