ALTERNATÍVA-E AZ ATOMENERGIA
|
|
- Ildikó Balog
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ALTERNATÍVA-E AZ ATOMENERGIA Kapin László Bevezetés Dolgozatomban az atomenergia jövőbeni felhasználásának lehetőségeit vizsgálom meg több szemszögből, elsősorban az atomenergiát támogatók és az azt ellenzők érveit elemezve. Mindebből a tények felsorolását követően világos és érthető lesz mindenki számára. Érvek-ellenérvek Vegyük először a nukleáris energia támogatói által hangoztatott érveket. A 20. században az energiafelhasználás exponenciálisan nőtt, és a mai felmérések is azt mutatják, hogy a növekedés a 21. században sem fog csökkenni, tekintve hogy az emberiség nagyobbik része él az egyre több energiát használó fejlődő országokban. Ma a nukleáris energia a világ energiatermelésének 21%-át adja, míg a fosszilis tüzelőanyagok még mindig a vezető helyen vannak. Megjegyzendő azonban, hogy a szénhidrogének eltüzelése hőfejlesztésre, vagy villamos energiatermelésre igen nagy pazarlás, mivel azok nehezen helyettesíthető, értékes vegyipari alapanyagok egyben. Az ásványi tüzelőanyag hasznosításának legnagyobb tehertétele mégis a környezetszennyezés, leginkább az égéstermékek légszennyezése és a szilárd hulladékok. Az utóbbi évek kutatásai arra irányulnak, hogy a csak a kevés szén-dioxid kibocsátással járó megújuló és nukleáris forrásokra helyeződjön át a súlypont. Külön probléma, hogy a környezetszennyezés csökkentésével járó többletterhekből mennyit és milyen formában vállalnak a fejlődő országok, miközben jogosnak tűnő módon azt hangoztatják, hogy lényegében vétlenek a jelenlegi súlyos helyzet kialakulásában. A jelenlegi adatokat alapul véve úgy tűnik, hogy a következő időszakban ők lesznek a legnagyobb új energiafogyasztók. Korlátozott anyagi lehetőségeikből csak a legszükségesebb beruházásokra futja, és gyakran a széntermelést tudják a legegyszerűbben bővíteni (pl. Kína, India). Az előbb említett problémák megoldását látják egyesek az atomenergiában, de melyek, az igazi előnyei? A támogatók négy érvet emelnek ki, a gazdaságosságot, biztonságot, tartósságot és a tisztaságot. Az első érv háttere az anyagiakat helyezi előtérbe, azzal hogy kijelentik: ez egy olcsó energiaforrás a növekvő igények fedezésére. Ezt az állítást akár el is fogadhatjuk, ha az idevonatkozó adatokat vesszük sorra. Az atomenergia versenyképessége megegyezik a többi vetélytársáéval. A 21. századi terrorizmus veszélyei miatt azonban már ezt sem gondolja a
2 Nyugat jó megoldásnak a fejlődők energiaigényének fedezésére. Tökéletes példája ennek Irán, amelynek atomreaktor építését még engedélyeznék, de a dúsítást semmiképp. Az atomreaktorokban termelt energia árának főbb összetevői, a paksi atomreaktor példáján: Mint látjuk a hulladékkezelés a költségek csak egy igen kis részét képezi, mert a jelenlegi ideiglenes tárolás árával számol. De ez csak ideiglenes megoldás, a végleges elhelyezés egyelőre nem megoldott sehol a világon. A magas aktivitású hulladék tárolását több tízezer évre kellene biztosítani. Az atomenergia versenyképességét az olcsó és rugalmatlan árú üzemanyag jelenti. Amely egyben azt is jelenti, hogy jelentős forrásokat von el a megújuló energia kutatásoktól.
3 A második támogató érv a tartósság, miszerint az erőforrások huzamosabb ideig rendelkezésre állnak. Ha az urán jelenlegi előfordulását és mennyiségét nézzük, ezt aligha nevethetnénk biztatónak a 21. század energiaigényének tükrében. A jelenlegi termikus reaktorok esetében még a legdrágább urán előfordulások kiaknázásával nyerhető potenciál is kevés lesz. Viszont az uránvagyon kihasználását hetvenszeresére növelő szaporító reaktorok, valamint az urán-előfordulások többszörösét kitevő tórium-előfordulások hasznosítása nagyban növelik a nukleáris potenciált. Az uránkészletek hatékonyabb hasznosítása: a zárt üzemanyagciklus teljessé tétele; az U235 1 és U238 2 mellett a Th233 bevonása az energiatermelésbe. A atomerőművek bevonása a 1 Az U235-ös alkalmas rá, hogy bizonyos körülmények között neutronokkal bombázva meginduljon a roppant energia felszabadulásával járó atommaghasadás.
4 hidrogéntermelésbe: az elektrolízis és termokémiai folyamat révén a rohamosan növekvő hidrogén iránti igény kielégítésére földgáz helyett (amely széndioxid-kibocsátással jár) víz alapú hidrogént lehet előállítani; az új típusú nukleáris berendezésekkel a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére nyújthat megoldást egy ma még kísérleti stádiumban lévő, de nagyon ígéretes technológia, a transzmutáció. Ez azt jelenti, hogy a hosszú felezési idejű izotópokat speciális reaktorokban besugározva, magreakciók segítségével rövid felezési idejűekké alakítjuk. Ez a technológia a reprocesszálás továbbfejlesztése 3. Ezen folyamat során a kiégett fűtőelemeket dolgozzák fel, mivel ennek igen kis része tényleges hulladék, a fennmaradó részt újra lehet hasznosítani. A kiégett üzemanyagot feldolgozzák, és kémiai eljárásokkal kivonják belőle az uránt (U) és a plutóniumot (Pu). Az urán ekkor már alacsony dúsítású, de bizonyos reaktortípusokban még így is felhasználható, vagy újradúsítható. A másik megoldás az, hogy az uránt reprocesszálásból nyert plutóniummal dúsítják fel, hiszen az nagy mennyiségben tartalmaz hasadóképes izotópokat, elsősorban 239 Pu-t 4. Ez az ún. MOX üzemanyag. A plutónium tehát nem hulladék, hanem hasznosítható üzemanyag. Ez olyannyira igaz, hogy léteznek reaktorok, melyek tervezésénél ez volt az elsődleges szempont, sőt léteznek olyan típusok is, amelyek működésük során több hasadóanyagot termelnek, mint amennyit elhasználnak, ezeket hívjuk tenyészreaktornak. Ezek a reaktorfajták nem terjedtek el széleskörűen, amelynek az az egyszerű oka, hogy ma még sokkal olcsóbb a kibányászott és dúsított uránból származó üzemanyag, mint a reprocesszálásból származó. Ha azonban az atomenergia hosszú távú alkalmazásában gondolkodunk, mindenképpen szükségünk lesz ezekre a technológiákra. A tartósság szempontja más helyen is relatív, hiszen az urán dúsítása csak néhány ország kiváltsága és ez is jelentősen befolyásolhatja az üzemanyag ellátottságot. A tisztaság különösen fontos érv nukleáris energiát támogatók részéről, hiszen ők a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásáért felelős fosszilis tüzelőanyagokkal szembeni alternatívaként tekintenek az atomenergiára. És emellett egy reaktorbaleset esélye nagyon kicsi a szigorú nemzetközi szabályozás miatt, a sugárzás veszélye elenyésző, több sugárdózist kapunk életünk során mobiltelefonálás közben, mint az atomerőművek révén - állítják a támogatók. Tekintve, hogy az atomerőművek által kibocsátott CO2 mennyisége jelentéktelen, és az energiakoncentrációt tekintve is az urán a leghatékonyabb. 2 A természetes urán hozzávetőlegesen 99.3 %- a U238-as uránizotóp, a maradék pedig U235, ezt dúsítják és használják az atomreaktorok fűtőanyagaként, felezési ideje 4.5 milliárd év 3 A hosszú életű izotópok magreakció útján rövidéletű izotópokká való átalakításával ez a transzmutáció 4 A 239Pu a plutónium egy izotópja amely atommagja 239 neutront tartalmaz,ez instabillá teszi így hasadóanyagként felhasználható
5 De a nukleáris energiára más természetű hulladék jellemző. A támogatók sokszor elfelejtik, hogy az atomenergia nem csak a reaktorban termel szemetet, de az urán bányászata során is. Ezeket a szennyezéseket az emberek nagy része nem érzékeli, hiszen ma már nem bányásznak uránt Magyarországon, de ha globális környezetszennyezés ellen lép valaki fel ezt sem hagyhatja figyelmen kívül. A következő ábrán az U-235 uránium előállításának lépései láthatók a bányászattól a használt üzemanyag feldolgozásáig. A számokból látszik hogy jelentős akár több ezer tonna uránércet kell kitermelni ahhoz, hogy néhány tonna tiszta uránt kapjunk. Ezek a bányamódszerek jelentős környezetterhelést jelentenek, mert az urán kinyeréséhez többek közt arzént, ciánt és sok hasonlóan veszélyes anyagot használnak. A radioaktív hulladék elsőszámú áldozatai a kőzet feldolgozásánál dolgozó munkások, azonban a környéken élő lakosság is komoly veszélyben van. Az amerikai uránfeldolgozó üzemek tevékenysége következtében összesen több mint 190 millió tonna meddő halmozódott fel. Namíbiában évi 16 millió tonna keletkezik, amelyek végleges kezelése hatástalanítása nem megoldott.
6 Mining tonnes of 1% uranium ore Milling 230 tonnes of uranium oxide concentrate (with 195 t U) Conversion 288 tonnes UF 6 (with 195 t U) Enrichment 35 tonnes UF 6 (with 24 t enriched U) - balance Fuel fabrication is 'tails' 27 tonnes UO 2 (with 24 t enriched U) Reactor operation Used fuel 7000 million kwh of electricity 27 tonnes containing 240kg plutonium, 23 t uranium (0.8% U-235), 720kg fission products, also transuranics. A tisztaság kapcsán nézzük vajon mennyi veszélyes hulladékot termelünk és ebből mennyi a magas aktivitású reaktorhulladék. A kimerült fűtőelemek végső elhelyezés előtt az erőművekben tárolják és hűtik, amíg el nem éri azt a hőmérsékletet, hogy el lehessen szállítani. A jelenleg is működő reaktorok több
7 tíz évre elegendő tárolókapacitással rendelkeznek. A kisseb aktivitású hulladékok tárolására létezik bevett technika, de a tárolók építése a civil ellenállás miatt nehézkes. A radioaktív anyagok sugárzásának időtartamát felezési időben mérik, ez megmutatja mennyi idő alatt feleződik meg a sugárzás mértéke. A használt fűtőelemek esetében ez akár több tízezer év is lehet, ez pedig nem teljesen felmérhető még kevésbé ellensúlyozható környezeti problémákat hárít a következő generációkra. Erre megoldásként említhetjük a reprocesszálás folyamatát 5 amely során a kiégett fűtőelemekből újra felhasználható fűtőelemet gyártanak. A valóságban csak Franciaország, Anglia és Oroszország használja ezt a technikát saját célra, tehát egyelőre ez sem jelent igazi megoldást. A negyedik érv a biztonság, amiről már ejtettem szót. A föld népessége sugárterhelésének főbb forrásai és átlagértéke Természetes kozmikus külső kozmikus belső földkérgi külső földkérgi belső Mesterséges nukleáris ipar orvosi célú atomrobbantás (2,4 msv/év) 0.3 msv msv 0.5 msv 1.6 msv (0,4 msv/év) msv 0.4 msv 0.01 msv Mint azt a táblázatból láthatjuk az embert sokféle sugárzás éri élete során, ebből a nukleáris ipar hányada a legkevesebb. Az adatokból arra következtethetünk hogy az atomerőművekből származó sugárzás elhanyagolható, feltéve ha balesetmentesen működnek. Ha egy reaktorban baleset következik be, az súlyos, beláthatatlan következményekkel járhat. És balesetekből nincs hiány az elmúlt 50 évben: a mindenki által ismert csernobili volt az egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófa a történelem során, és a probléma megismétlődhet. 5 Lsd.:4.oldal
8 Meg kell még említeni még a veszélyes anyagok szállításának problémáját. Ezt is szigorú előírások szabályozzák, de milyen szabály védi meg azt a hajót a nyílt tengeren, ami Japánból szállít használt fűtőelemeket Franciaországba? Végezetül néhány összefoglaló gondolat: talán mindenki számára kiderült, hogy ezt a vitát süketek folytatják, a felek saját igazukat próbálják alátámasztani. Értékek és számok vitája ez, ahol nem lehet győztest hirdetni, viszont a megoldás várat magára. Legsúlyosabb reaktorbalesetek: A reaktorbalesetek súlyosságának megítéléséhez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency = IAEA), és a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének Nukleáris Energia Ügynöksége (Organization for Economic Co-operation and Development Nuclear Energy Agency = OECD NEA) által közösen összehívott nemzetközi szakértői csoport kidolgozta a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálát (International Nuclear Event Scale =IAES). A Nemzetközi Nukleáris Eseményskála A reaktortörténelemben három nagy balesetet tartunk számon. Az első 1957-ben történt az angliai Windscale-ben. Mielőtt a grafit túlszívná magát, rendszeresen fel kell melegíteni, hogy a benne tárolt hő felszabaduljon ben túl későn és kellő körültekintés nélkül hajtották végre a felmelegítést. Fellépett a Wigner-effektus, a
9 reaktor túlforrósodott, végül a grafit meggyulladt. A reaktort elárasztották széndioxiddal, de ez nem bizonyult elégségesnek. Végül a vízzel történő oltás mellett döntöttek. A 125 méter magas reaktorkéménybe épített szűrők a reaktorból felszabaduló radioaktivitás zömét visszatartották, így komoly környezeti kárt, illetve emberáldozatot az eset nem követelt. A reaktor környezetében egy 500 km 2 -es területen a tejet emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítették és elkobozták, mivel benne a 131 I izotóp 6 koncentrációja meghaladta a megengedett értéket. A reaktor személyzetének egy tagja 46 msv dózist kapott, ami az éves természetes háttérsugárzás 20-szorosa. Egyébként a lakosság sugárterhelése a hatósági intézkedések következtében a megengedett érték alatt maradt. A második eset az Egyesült Államok-beli Three Miles Island atomerőműben történt 1979-ben. Mindenképpen fontos kihangsúlyozni, hogy bár a baleset szakmai szemmel nézve roppant komoly esetet képviselt, a környezetbe nem jutott ki jelentős mennyiségű radioaktivitás. A csernobili atomerőműben történt baleset, illetve a windscale-i erőműben kiütött grafittűz során kikerült aktivitásnak csupán rendre ed, illetve 400-ad része volt a baleset következtében a kibocsátás. Az esemény az 5-ös szintű besorolást kapta. Végül a harmadik és a reaktortörténelem legtragikusabb balesete a Szovjetunióban történt 1986-ban a csernobili atomerőmű 4-es blokkjában. A négy grafitmoderátoros, vízhűtéses reaktor egyikében két gázrobbanás következett be, melynek eredményeként a reaktorok üzemi épületének teteje felrobbant és kigyulladt a grafit mag. A baleset akkor következett be, amikor az erőmű mérnökei kísérletek elvégzéséhez szándékosan kikapcsolták a reaktorok automatikus biztonsági és jelző rendszerét. A robbanás és a tűz eredményeként nagy aktivitású radioaktív anyagok kerültek az atmoszférába és a légmozgás hatására a radioaktív felhők az akkori Szovjetunió tagországai egy részén (Ukrajna északi része, Fehéroroszország, a Baltikum államai) és gyakorlatilag Európa jelentős részén végig vonultak. A potenciálisan az egészségre káros radioaktív anyagok rakódtak le az erőműtől km távolságra mintegy 20 különböző országban. A tűzoltás 10 napja alatt további radioaktív anyagok kerültek a szomszédos területekre. Az erőmű 30 km sugarú környezetéből lakost telepítettek ki. Öt hónappal a baleset után 31 erőműi dolgozó és tűzoltó halt meg az ionizáló sugarak káros hatásának következtében és 6 131I jódizotóp, a reaktorbalesetek, kapcsán kiszabaduló két elhíresült izotóp a jód-131 felezési ideje 8.05 nap, a cézium-137 izotópé 30 év.
10 további 200 szenvedett akut sugárbetegségben, akik jelentős része rövid időn belül elhalálozott valamilyen daganatos megbetegedésben. Az erőmű környezetében 2590 km 2 szennyeződött a talaj a radioaktív kihullás (fall out) következtében. Valamennyi környező erdőt ki kell vágni és a feltalajt el kell távolítani ill. elégetni. Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy ezt a balesetet a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála legsúlyosabb, 7. szintjére sorolták be széleskörű környezeti és egészségügyi hatása miatt. Még néhány súlyosabb baleset: december 3-án az Egyesült Államokban, Hanfordban radioaktív felhő szabadult ki egy plutóniumkutató központból szeptember 29-én a Szovjetunióban, Cseljabinszkban, egy plutóniumtermelő erőműben robbanás következett be, és 20 millió Curie radioaktivitás szabadult ki október 7-én a nagy-britanniai Windscale-ben, egy plutóniumtermelő erőműben kigyulladt a grafit, és radioaktív por került a környezetbe, 500 négyzetkilométer terület szennyeződött el november 30-án a leningrádi erőműben csőtörés miatt leolvadtak a fűtőelemek, és radioaktív anyag került a környezetbe. Mindhárom baleset rengeteg tanulsággal járt és alapjában változtatta meg az atomerőművek tervezési és üzemeltetési kritériumait. Felhasznált irodalom: Fleischer Tamás: Atomenergia, atomhulladék: dicsérni jöttünk vagy temetni?
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenBiztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE
Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenNukleáris hulladékkezelés. környezetvédelem
Nukleáris hulladékkezelés http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern/nukleáris környezetvédelem A felhasználási terület meghatározza - a radioaktív izotópok fajtáját, - mennyiségét és -
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenAz atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia. Kiss Ádám február 26.
Az atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia Kiss Ádám 2009. február 26. Miért van szükség az energiára? Energia nélkül a társadalmak nem működnek: a bonyolult kapcsolatrendszer fenntartásához
RészletesebbenA szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C
A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C Rövid vázlat: Történelmi áttekintés Az atomreaktor felépítése és működése Reaktortípusok Érdekességek: biztonság a világ atomenergia termelése Csernobil Kezdetek
RészletesebbenDr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák
Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák A nukleáris balesetekkel kapcsolatos tervezési kérdésekben, a különböző híradásokban hallható balesetek megítélésében, a veszélyhelyzeti
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenAz uránérc bányászata
Az uránérc bányászata Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható. A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenERŐS BESZÁLLÍTÓI HÁTTÉRT IGÉNYELNEK AZ ÚJ BLOKKOK
Tartalom Erős beszállítói háttért igényelnek az új blokkok Szaúdi magyar energetikai együttműködésről egyeztettek Európai Unió A stressz teszt eredményei Európai Parlamenti nukleáris hírek röviden FORATOM
RészletesebbenSugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság
Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet
RészletesebbenNukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév
Nukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév 1. Előadás: Alapismeretek energetikából, nukleáris fizikából NE-1.1. Soroljon fel energia mennyiségeket tartalmazó összefüggéseket a mechanikából, a hőtanból,
RészletesebbenVaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár
Vaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár Háttérsugárzás Természet része Nagyrészt természetes eredetű (radon, kozmikus, Föld, táplálék) Mesterséges (leginkább orvosi
RészletesebbenNukleáris energiatermelés
Nukleáris energiatermelés Nukleáris balesetek IAEA (International Atomic Energy Agency) =NAÜ (nemzetközi Atomenergia Ügynökség) Nemzetközi nukleáris esemény skála, 1990 Nemzetközi nukleáris esemény skála
RészletesebbenLátogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,
Látogatás egy reprocesszáló üzemben Nagy Péter Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2018.04.17-19. Előzmények European Nuclear Young Generation Forum (ENYGF), Paris, 2015.június 22-24.
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) Radioaktív hulladéknak tekinthető az a
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenSzabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter
PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása
RészletesebbenFukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.
RészletesebbenJ E L E N T É S. Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft.
Ú T I J E L E N T É S Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. Tárgy: NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft.) 1. A szakmai program A szakmai program két látogatásból
RészletesebbenSugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)
Sugárvédelem nukleáris létesítményekben Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO) Tartalom Ki mit nevez nukleárisnak? Hasadóanyagok Neutronos láncreakció, neutronsugárzás Felaktiválódás,
RészletesebbenNemzeti Nukleáris Kutatási Program
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Nemzeti Nukleáris Kutatási Program 2014-2018 Horváth Ákos Főigazgató, MTA EK foigazgato@energia.mta.hu Előzmények 2010. Elkészül a hazai nukleáris
RészletesebbenA NUKLEÁRIS ÜZEMANYAGCIKLUS LEZÁRÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
A NUKLEÁRIS ÜZEMANYAGCIKLUS LEZÁRÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Dr. Csom Gyula professor emeritus csom@reak.bme.hu Dr. Csom Gyula, BME NTI 35/ 1 Tartalom 1. A nukleáris üzemanyagciklusról 2. Termikus reaktoros atomerőműveket
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont
ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont Az atomenergia-termelés jelenleg két fontos kérdést vet fel, amelyekre pozitív választ kell találni: az egyik a
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Írta: PÁTZAY GYÖRGY Lektorálta: ELTER ENIKŐ ATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenA magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései
A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia
RészletesebbenKészítette: Sánta Kata Budapest, május 1.
A KIÉGETT FŰTŐELEMEK TRANSZMUTÁCIÓJA, SZUBKRITIKUS RENDSZEREK Készítette: Sánta Kata Budapest, 2012. május 1. Bevezetés Köztudott, hogy a világ energiaigénye a gazdasági fejlődés velejárójaként - évről
RészletesebbenPaks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.
www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok
RészletesebbenNagy aktivitású kutatás
B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges
RészletesebbenJobb félni, mint megérteni?
Jobb félni, mint megérteni? Hitek, tévhitek, és a civil szervezetek szerepe Dr. Pázmándi Tamás pazmandi@aeki.kfki.hu alelnök Magyar Nukleáris Társaság Tartalom Tények Tévhitek A civilek szerepe (gondolatébresztő
RészletesebbenA környezetgazdálkodás alapjai. III. évf. Földrajz BSC. Ballabás Gábor
A környezetgazdálkodás alapjai III. évf. Földrajz BSC. 3. óra Energiagazdálkodás a nukleáris és a fosszilis energiahordozók környezeti hatásai Ballabás Gábor Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.hu
RészletesebbenA TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA
A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA Széles Éva Nukleáris Újságíró Akadémia MTA IKI, Nukleáris anyagok a környezetben honnan? A nukleáris anyagok legfontosabb gyakorlati alkalmazási
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenEnergiapolitika Magyarországon
Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség
RészletesebbenA HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN
A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges
RészletesebbenJ/6755. számú jelentés
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/6755. számú jelentés AZ ATOMENERGIA 2007. ÉVI HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁRÓL Előadó: Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Budapest, 2008. november
RészletesebbenVélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról
Vélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról Készítette: Perger András 2009. május 8. 2 A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG
RészletesebbenA Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját
A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját Dr. Kemenes László az atomerőmű szakemberének tájékoztatója alapján választ
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány ATOMENERGIA-BIZTONSÁG A BŐVÜLŐ EURÓPAI UNIÓBAN Készítette:
RészletesebbenMaghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba
Maghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba Felfedezése 1934 Fermi: transzurán izotóp előállítása neutron belövellésével 1938 Fermi: fizikai Nobel-díj 1938 Hahn:
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenRadioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)
Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai
RészletesebbenMaghasadás, láncreakció, magfúzió
Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb
Részletesebbennergiatudományi nyi Az MTA EnergiatudomE tudományos programja juló forrásokra alapozott energiatermelés s terület letén
Az MTA EnergiatudomE nergiatudományi nyi Kutatóközpont tudományos programja Kutatás-fejleszt fejlesztés s a nukleáris és s a megújul juló forrásokra alapozott energiatermelés s terület letén Horváth Ákos
RészletesebbenRádioaktív anyagok vizsgálata: sugárzás közben sokkal nagyobb energia szabadul fel, mint a hagyományos kémiai folyamatokban (pl. égés).
Atomenergia Rádioaktív anyagok vizsgálata: sugárzás közben sokkal nagyobb energia szabadul fel, mint a hagyományos kémiai folyamatokban (pl. égés). Kutatók: vizsgálták az atomenergia felszabadításának
RészletesebbenBudapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató
Budapest, 2018. február 15. Hamvas István vezérigazgató MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató 2017: hármas rekord Termelés (GWh) Teljesítmény kihasználás (%) 16000 REKORD 90 REKORD 15500 2014 2015
RészletesebbenRadioaktívhulladék-kezelés és újrafelhasználás: Francia lehetőségek, tapasztalatok, jövőbeni tervek
Radioaktívhulladék-kezelés és újrafelhasználás: Francia lehetőségek, tapasztalatok, jövőbeni tervek Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének első előadására 2014. szeptember 18-án került
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenRadioaktivitás és atomenergia
Radioaktivitás és atomenergia A tudomány, a technológia - ezt világosan és erősen akarom mondani - nem old meg minden problémát. De tudomány és technológia nélkül semmiféle problémát nem lehet megoldani.
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
Részletesebben3. Előadás 2014. Molnár Zsuzsa Radanal
3. Előadás 2014 Molnár Zsuzsa Radanal Az atommagban rejlő energia alkalmazása MAGHASADÁS/FISSZIÓ hasadóanyag: 235 U, 239 Pu, 233 U 235 U + n term 137 Te + 97 Zr + 2n gyors + 200 MeV, 4 sec 137 I, 25 sec
RészletesebbenNukleáris alapú villamosenergiatermelés
Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
Részletesebbenrendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,
A háztarth ztartási energia ellátás hatékonys konyságának nak rendszerszemlélet letű vizsgálata Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, 2009 1 Tartalom A háztartási energia ellátás infrastruktúrája
RészletesebbenA leggyakrabban használt nukleáris és technológiai fogalmak. Kisokos
A leggyakrabban használt nukleáris és technológiai fogalmak Kisokos Aktív zóna: A reaktornak az a térfogata, melyben a láncreakció végbemegy. Alaperőmű: Folyamatosan, nagy kihasználtsággal üzemelő erőmű,
RészletesebbenAz AGNES-program. A program szükségessége
Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében
RészletesebbenAtomenergia: tények és tévhitek
Atomenergia: tények és tévhitek Budapesti Szkeptikus Konferencia BME, 2005. március 5. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Tárgyalt kérdések 1. Az atomenergia szerepe az energetikában
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenÖsszeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ
Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása Ukrajnában. A szomszédoknak nincs beleszólása? Az Espooi egyezmény alkalmazása Ukrajnában a Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása során Összeállította:
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
RészletesebbenOrosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában
Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Vitassuk meg a jövőnket konferencia Hárfás Zsolt Atomenergia Info szakértője Balatonalmádi, 2015. június 18. Új atomerőmű építések
RészletesebbenBodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István
RészletesebbenEgzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel
Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel 2011.04.12 13:59 Az urán- és az atomenergia szektor felé fordult a piacok figyelme a japán katasztrófát követően, mivel az iparági vállalatok részvényei jelentősen
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenFosszilis energiák jelen- és jövőképe
Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság
RészletesebbenRADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ
RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1. BEVEZETÉS Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetlegesen bekövetkező, különböző forrásokból eredő, a lakosságot és a környezetet veszélyeztető nukleáris veszélyhelyzet
RészletesebbenA nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése
Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 3. Magsugárzások detektálása és detektorai 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja
RészletesebbenKészítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam
Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam Vázlat Radioaktív hulladék fogalmának, csoportosítási lehetőségeinek, keletkezésének rövid áttekintése Nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelése
RészletesebbenAtomerőművek biztonsága
Mit is jelent a biztonság? A biztonság szót nagyon gyakran használjuk a köznapi életben is. Hogy mit is értünk alatta általánosságban, illetve technikai rendszerek esetén, azt a következő magyarázat szerint
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenErőművi technológiák összehasonlítása
Erőművi technológiák összehasonlítása Dr. Kádár Péter peter.kadar@t-online.hu 1 Vázlat Összehasonlítási szempontok - Hatásfok - Beruházási költség - Üzemanyag költség - CO2 kibocsátás - Hálózati hatások
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenA paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0
A paksi atomerőmű Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0 Történelmi áttekintés 1896 Rádióaktivitás felfedezése 1932 Neutron felfedezése magátalakulás vizsgálata 1934 Fermi mesterséges transzurán izotópot hozott
RészletesebbenA radioaktív hulladékok kezelésének kérdései
A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései Az RHK Kft. programjai DR. KEREKI FERENC ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT. Feladat Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza
RészletesebbenRadioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben
Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenAktuális kutatási trendek a villamos energetikában
Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenKriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.
Készítette: Témavezető: Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék 2013. Január 15. 1. Bevezetés, célkitűzés 2. Atomerőművek 3. Csernobil A katasztrófa
RészletesebbenA természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
RészletesebbenA Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei
A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben
RészletesebbenMIÉRT ATOMENERGIA (IS)?
Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenA radioaktív hulladékokról
A radioaktív hulladékokról Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. Miskolc, 2013. november 29. Radioaktív hulladékok forrásai Radioaktív izotópok széleskörű felhasználása (pl.: nukleáris energetika,
RészletesebbenA szén-dioxid megkötése ipari gázokból
A szén-dioxid megkötése ipari gázokból KKFTsz Mizsey Péter 1,2 Nagy Tibor 1 mizsey@mail.bme.hu 1 Kémiai és Környezeti Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem H-1526 2 Műszaki Kémiai Kutatóintézet
RészletesebbenA palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét!
A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában Jó szerencsét! Holoda Attila ügyvezető igazgató Budapesti Olajosok Hagyományápoló Köre Budapest, 2014. február 28. A palagáz
RészletesebbenA nukleáris energia szerepe a jövő biztonságos energiaellátásában
Ortvay-előadás A nukleáris energia szerepe a jövő biztonságos energiaellátásában Kiss Ádám Atomfizikai Tanszék 2011. május 5. Mi a jövője az atomenergiának? A válaszhoz elemeznünk kell: Az energiaellátás
RészletesebbenAtomenergetikai alapismeretek
Atomenergetikai alapismeretek 5/2. előadás: Atomreaktorok Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet Budapest, 2019. március 5. Hasadás, láncreakció U-235: termikus neutronok
Részletesebben