Környezeti állapotértékelés, hatásvizsgálat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezeti állapotértékelés, hatásvizsgálat"

Átírás

1 Környezeti állapotértékelés, hatásvizsgálat Környezetmérnöki BSc szakos hallgatóknak Kocsis Dénes

2 Elérhetőség Honlap: eng.undeb.hu/kocsisdenes Szoba: 310 Fogadóórák (2014 ősz, szorgalmi időszak) Hétfő: 12-14; Kedd Környezeti állapotértékelés, hatásvizsgálat: heti 3óra elmélet, 2 óra gyakorlat Kollokvium

3 Áttekintés Környezetállapot-értékelés KÁÉ és a fenntartható fejlődés kapcsolatrendszere KÁÉ helye a környezetgazdálkodásban Környezetgazdálkodási modellek KÁÉ nemzetközi kitekintése KÁÉ az EU-ban KÁÉ hazai szabályozása KÁÉ módszerek Kockázatok elemzése Környezeti Hatásvizsgálatok

4 A környezetállapot-értékelés és a fenntartható fejlődés kapcsolatrendszere Az EU fenntartható fejlődési stratégiájának átfogó célja: olyan intézkedések azonosítása és kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az EU számára mind a jelen, mind a jövő nemzedékek életminőségének folyamatos javítását hatékony gazdálkodás a természeti és humán erőforrásokkal, hatékony felhasználás a gazdaságban rejlő ökológiai és szociális innovációs lehetőségek kihasználása fejlődés, a környezet védelmének és a társadalmi kohéziónak a biztosítása

5 Legfontosabb célok a környezetvédelem területén Általánosságban Az élet sokféleségét fenntartó képességének a megőrzése Abolygó természeti erőforrásait illető korlátok tiszteletben tartása Környezet minőségét illetően a magas szintű védelem és folyamatos javítás biztosítása A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése A fenntartható fogyasztás és gazdasági termelés, a gazdasági növekedés és a környezet állapota közötti kapcsolatrendszer javítása céljából hatékony intézkedések

6 Legfontosabb célok a környezetvédelem területén A rendelkezésre álló legjobb technika felhasználása Figyelembe vétel, értékelés és megvalósítás Az elővigyázatosság elve Értékelési eljárások kidolgozása és megelőző intézkedések meghozatala Az emberi egészség és a környezet károsodása elkerülhető legyen A szennyező fizet elve Az árak és a díjak tükrözzék a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos a környezetet befolyásoló tevékenységek valós költségeit A környezetet szennyezők fizessék meg az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat

7 Kihívások Az egyre romló környezeti tendenciákat, valamint az EU előtt álló versenyhelyzettel és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal kapcsolódó gazdasági és társadalmi kihívásokat figyelembe véve az EU fenntartható fejlődési stratégia 7 fő kihívásokat határoz meg: A kibocsátások szükséges csökkentésére vonatkozó stratégia Mérlegelni kell a 2020-ra megvalósuló 15-30%-os csökkenésen túli csökkentést A gépjármű és a légi közlekedés tekintetében a kibocsátás csökkentésére irányuló költséghatékony lehetőségek szisztematikus kiaknázásával kapcsolatos új intézkedések A szén-dioxid megkötését és tárolását illető lehetőségeket meg kell vizsgálni A Bizottság és a tagállamok a évre vállalt 20%-os energia-megtakarítás az energiahatékonysággal kapcsolatos cselekvési tervvel való elfogadásának és végrehajtásának megerősítése Elő kell mozdítaniuk a bio-üzemanyagok és a biomassza használatát az uniós üzemanyagellátás forrásainak diverzifikációja, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése céljából A tagállamoknak fokozniuk kell az erőművek hatékonyságát, különösen a hővel kapcsolt villamos energia használatának további előmozdítása által

8 A természeti erőforrások megőrzése és az azokkal való gazdálkodás Célok: A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javítása A túlzott kitermelés megakadályozása Az ökoszisztémák védelme Operatív célkitűzések és célok forráshatékonyság javítása: a nem-megújuló természeti erőforrások általános használatának és a nyersanyagfelhasználással kapcsolatos környezeti hatásoknak a csökkentése céljából a megújuló környezeti erőforrások regenerálódási képességet meg nem haladó mértékű felhasználása mellett

9 Operatív célkitűzések és célok Versenyelőny szerzése és az előny megtartása a forráshatékonyságnak javítása révén A megújuló természeti erőforrásokkal (például a halászattal, a biológiai sokféleséggel, a vízzel, a levegővel, a talajjal és a légkörrel) való gazdálkodás javítása és a túlzott kitermelés megakadályozása, a degradált tengeri ökoszisztémák helyreállítása 2015-ig a johannesburgi tervvel (2002) összhangban A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása továbbá a biológiai sokféleség világszintű csökkenésének jelentős enyhítéséhez való hozzájárulás

10 Operatív célkitűzések és célok A hulladék keletkezésének megakadályozása és a természeti erőforrások felhasználási hatékonyságának javítása az életciklusban való gondolkodás koncepciójának alkalmazása, valamint az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás előmozdítása révén Az óceánokkal és tengerekkel kapcsolatos, fenntarthatóbb és integráltabb politikákat fognak kidolgozni

11 A környezetvédelmi érdekek és a gazdasági stratégia közötti kapcsolatrendszer (f: Rédey)

12 A fenntartható fejlődés kapcsolatrendszere (forrás: Rédey)

13 A környezeti szabályozás fejlődésével a hagyományos törvényi, jogszabályozási technikák mellett új típusú módszerek is megjelentek a fenntartható fejlődés és a prevenció elvének jegyében A környezetállapot-értékelési módszerek a környezeti hatásvizsgálatokat is beleértve olyan tevékenységekre/projektekre/beruházásokra vonatkoznak, amelyek jelentősen hatnak a környezetre és az emberre A várható környezeti hatások felmérésével, értékelésével és a szükséges megelőző intézkedések megvalósításával a környezeti hatások mérsékelhetők vagy megelőzhetők A fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósításához hozzájárulva javulást eredményez a környezetminőségben

14 Környezetállapot-értékelés

15 A környezetállapot-értékelés helye a környezetgazdálkodásban A környezet állapota folyamatosan változik Részben a szüntelenül tartó vagy folytonosan ismétlődő geomorfológiai, valamint bioszféra-formáló események miatt Részben ma már túlnyomórészt az antropogén eredetű, tehát társadalmi, gazdasági tevékenységek hatásai következtében A fogyasztói társadalom szokásainak térhódításával (a mesterségesen gerjesztett fogyasztással) együtt jár az erőforrások egyre nagyobb mértékű koncentrálása A termelés, fogyasztás és szolgáltatás területén a végtermékek, valamint a hulladék nagyarányú és folytonos növekedése

16 Egy bizonyos jövedelemszint fölött a társadalomban a megfelelő környezeti minőség iránti igény is megfogalmazódik A környezetvédelem eredményessége objektív természeti és társadalmi feltételektől függ Ezeket lehet és kell alakítani Tudományos háttér szükséges tehát, amely magára a környezetre vonatkozó törvényszerűségeket tár fel, hogy ezeket tudja hasznosítani (alkalmazni) a környezetvédelem és erőforrás-felügyelet irányítása

17 Komplex feladat: 1. Környezeti elemek/erőforrások használata áthatásainak, összefüggéseinek feltárása 2. Az ebből adódó következtetések, követelmények, politikai szándékok megfogalmazása 3. Az ezeket hordozó jogi, közgazdasági, igazgatási szabályok megfogalmazása: a mit akarunk és hogyan alternatívák kidolgozása A környezetvédelmi, állapotjavítási célokat a társadalmi-gazdasági reálfolyamatok szférájában lehet csak megvalósítani Ehhez az összefüggések feltárásán alapuló, azokat befolyásoló szabályozási eszközök szükségesek A felmerülő feladatok ellátásához nélkülözhetetlen a környezet minőségét alakító változások megismerése, a változásokat előidéző okok és azok várható következményeinek feltárása

18 A környezetpolitikai célok és eszközök megfogalmazása, a környezeti politika (policy) kidolgozása nem lehetséges a következőek nélkül: Az állapot és változásainak feltárása, A környezeti erőforrások minőségének és készletváltozásának (egyre egzaktabb) értékelése, A mindezek hátterében lévő társadalmi igények és szándékok ismerete

19 Első lépés: a környezetállapot értékelése Összetett jellegű feladat: Különböző szaktudományok, alap, alapozó és alkalmazott kutatási eredmények együttes (interdiszciplináris szemléletű) integrálása A fejlesztések fenntarthatóságának vizsgálata szerint a környezetállapot értékelés (KÁÉ) az átfogó környezetgazdálkodás része A környezeti médiában és rendszerekben (talajban, vízben, levegőben) végbemenő állapotváltozások és az ezeket nagyrészt kiváltó gazdasági, társadalmi folyamatok kölcsönhatásinak elemzése szükséges A végbemenő folyamatok megismerhetők és leírhatók lesznek, s így a hatások számíthatók és prognosztizálhatók

20 Az adatforrások, információ készletek sokrétűek: Együttes szemléltetése, elemzése, valamint modellek és információs rendszerek, azon belül is térbeli információs rendszerek alkalmazása tűnik kézenfekvőnek Az Európai Unió regionális politikája a településhálózat és az infrastruktúra fejlesztését, egy erőteljes regionális gazdaság kialakítását tűzte ki célul A várakozással ellentétben, a gyakorlatban ez a gazdaság további centralizációjához vezetett, és tovább erősítette a regionális problémákat: a vidéken élők számának csökkentését, az urbánus területek zsúfolódását és az ezzel járó környezeti terheléseket Fölmerült az igény a fenntartható regionális fejlesztés megvalósítására: A térségi, ágazati, gazdasági infrastrukturális programok, fejlesztések fenntarthatóságát indikátorok segítségével lehet elemezni A környezetállapot vizsgálata erre egy lehetőség: Bár a környezet állapotában tapasztalható javulás nem azonosan egyenlő a fenntarthatósággal, mégis az ezzel ellentétes irányú folyamat (az állapot romlása) egyértelműen a fenntarthatóság meg nem valósulását jelzi

21 A környezetállapot értékelés (létrehozandó) eszköze: korszerű, matematikai alapokra épített szakértői rendszer létrehozása, fejlesztése, amely alkalmas: A környezet állapotát értékelni, A környezetet érő (káros) hatásokra bekövetkező állapotváltozások vizsgálatára A hatások okait jelentő társadalmi, gazdasági, technológiai folyamatok összefüggések elemzésére Segítségével a környezetterhelések változásaitól függő állapotváltozások: Előre jelezhetők, a környezet-és hatásvizsgálatok kiterjeszthetők, továbbfejleszthetők. A helyi, regionális programok és fejlesztések során a környezethasználatok szabályozását célzó szakmai és politikai programok várható hatásai prognosztizálhatók A költségeket illetően lehetséges a (leg)kedvezőbbek, az ésszerűen célravezetőnek kiválasztása, kidolgozása

22 A környezeti erőforrásokkal való gazdálkodás áttekintése Gazdasági növekedés és környezetvédelem Környezeti erőforrások: Nemcsak ásványkincsek, nyersanyagok, megújuló energia-és anyagforrások ennél lényegesen több Környezetünk képessége: befogadja, hígítja, átalakítja az elkerülhetetlenül képződő maradék hulladék és szennyezőanyagainkat Milyen mértékben képződik? technológiai fejlettségtől, környezet-használat tudatosságától függ Például a talaj: Világszerte egyre kevesebb van az erdőirtásoknak és a nyomukban járó eróziónak, deflációnak köszönhetően Magyarország legfontosabb, föltételesen megújuló erőforrása: Nem csupán a biomassza termelés (egyelőre?) nélkülözhetetlen alapja, ezen kívül tárol, akkumulál, átalakít, semlegesít

23 A globális piac veszélyei, lehetőségei Nincs pontos képünk arról, hogy milyen és mennyi többlet emissziót okoz a globális piacliberalizálás: Az értelmetlen kínálat megteremtése mindenütt, olyan áruk és göngyölegek utaztatása földrészeken keresztül, amelyek helyben, regionálisan is léteznek, előállíthatók Vannak azonban próbálkozások e hatások kalkulálására, amelyek szerint a liberalizációból származó jövedelem (GDP) növekmény és az azzal okozott, tehát vele szembe állítható környezetkárosítási, védelmi, ellenőrzési költségek nagysága körülbelül megegyezik 20. század vége felé a kapitalizmus újabb erőt merített a fölgyorsuló műszaki fejlődésből, a szocialista rendszerek bukásából, valamint néhány távol-keleti államban megtapasztalt gazdasági csodából A piaci liberalizáció nem gyógyír minden bajra, a profitszerzés által hajtott multikat számos esetben terheli felelősség

24 Pl. Magyarország esetében a nemzetközi nagyvállalatok által hozott technológia általában lényegesen kisebb környezetterheléssel működik, mint a megszűnt, leváltott régi Realista környezetpolitika szükséges: A folyamatok előnyös hatásait felerősíteni, megsokszorozni, a kedvezőtlen, kockázatokat jelentőeket pedig enyhíteni, elkerülni Magukat a kereteket, trendeket meghatározó folyamatokat is alakítani, törekedve megteremteni a lehetőségeit az ökológiai, valamint a különféle gazdasági és társadalmi érdekek, célok összehangolásának Bátorítva, szervezve egy mindezekre tekintettel lévő típusú fejlődés megindulását, azaz a működő fenntarthatósági modellek kialakulását, megalkotását

25 A fenntartható fejlődés kritériumai Alapelvek: A fogalom egyedül helyes definíciója? Definíciós problémák nemcsak nyelvhelyességi (szintaktikai) természetűek, hanem nagyon is szemantikaiak: a fogalom tartalmát illetően eltérőek Vitás kérdések: Van-e, lehet-e megvalósítható módja valamely közösség számára és legalább néhány generáció számára perspektívát ígérő, fenntartható együttélési, termelési és fogyasztási mintának? Mekkora lehet egy fenntartható közösség? Egy falu, város, régió, ország, régiók társulása, országok együttműködő szervezete vagy az egész glóbusz? Lehetséges-e fenntarthatóságról beszélni egyik vagy másik (méretű) csoportban, ha másutt nem?

26 A fenntartható fejlődés definíciói Három legismertebb meghatározás: A BrundtlandBizottság meghatározása: A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Herman Dalymeghatározása: A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. Meghatározás a Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációjából: A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.

27 Hasonló 3 meghatározás, mégis tisztázatlan pontok: A BrundtlandBizottság definíciója nem határozza meg a fejlődés célját és lehetséges mértékét (politikai üzenet volt) Dalymeghatározása tovább elemzi a fenntartható fejlődés definíciójának komponenseit, valamint azokat az alapelveket, amelyeken a végrehajtási politikák, illetve ezek kudarcai alapulnak A tudósok szerint a fenntarthatóság tudományának az a feladata, hogy feltárja a természet és a társadalom közötti kölcsönhatások alapvető jellegét

28 A fenntartható fejlődés stratégiája Az elmúlt időszak a Fenntarthatóság felé menetelve telt el(célok kinyilvánítása) Rió (1992) óta a New York-i rendkívüli ENSZ Közgyűlésen át (1997), Johannesburg felé (2002) A fenntarthatóság felé az első lépés (volna) valamennyi komponens : a gazdaság, a társadalomés a környezetállapotának legalább megóvása mindennemű további romlástól, szegényedéstől Ez volt az ún. első generációs környezetvédelem, a következmények mérséklése az okok megváltoztatása nélkül

29 A második generáció(s) lépés a környezeti kérdések integrációja legalább a gazdasági ágazatokban Ez a szemlélet hatotta és hatja át az EU környezetvédelmi programjait Az eredmények eddig nem túl biztatóak Az Európai Bizottság átfogó értékelést adott az 5. Környezetvédelmi Akcióprogram végrehajtásáról: Némi javulás ellenére a környezet általános állapota továbbra is aggodalomra ad okot A környezeti kérdéseknek a gazdasági ágazatokban történő hathatós integrációja, tehát a környezeti problémák okainak orvoslása, valamint a polgárok és más érdekelt felek bevonásaés elkötelezettsége nélkül fejlődésünk környezeti szempontból fenntarthatatlan marad, függetlenül az új környezetvédelmi intézkedésektől

30 Kritikus megállapítások okai: Hiányzott az elkötelezettség mind a tagállamok, mind az ágazatok (úgymint: közlekedés, agrárium, energetika) részéről a program végrehajtása iránt A kulcságazatok környezeti terhelése növekedett A közúti áruszállítás és egyáltalán az autós közlekedés mintegy 70%-kal nagyobb az egymásfél évtizeddel ezelőttinél Az energiahatékonyság csak évi 1%-kal javult, míg a GDP 2-3%-kal, tehát az energiafelhasználás a különbséggel arányosan nőtt A fenntarthatóság megkövetelte integráció eltér az ágazati integráció szükségességétől és az egész: társadalmi, (politikai), környezeti, gazdasági rendszer egyidejű fenntarthatóságát, így teljes társadalmi beágyazottságát igényelné

31 A fenntarthatóság főbb alapelvei Az OECD-országok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) gyakran úgy tekintenek a gazdasági növekedésre, mint a társadalmi jólét kizárólagos mérőszámára A gazdasági növekedés jóléttel történő azonosításának oka: A politikusok és a társadalom többsége számára is a gazdasági növekedés teremti meg az életszínvonal javításának, a bővülő és növekvő fogyasztási igények kielégítésének feltételeit Ugyanakkor a társadalom egy része tudatában van annak is, hogy a gazdasági növekedéssel nem írható le a posztindusztriális társadalom szükséglete és értékrendje A fenntartható fejlődés közgazdasági értelmezése szerint olyan fejlődést jelent, amely maximalizálja a jelen nemzedékek társadalmi jólétét oly módon, hogy az ne veszélyeztesse a jövőbeni jólétet

32 A közgazdasági meghatározáson kívül a fenntartható fejlődés szélesebb politikai értelmezést kapott az utóbbi évtizedben: A koncepció érvényesítéséhez elengedhetetlen a gazdasági, környezeti és szociális politikák egyenrangú kezelése és azok összehangolt vezénylése A fenntartható fejlődés hosszú távú látásmódot igényel, amely nehezen illeszthető bele a létező politikai ciklusok rövidtávra szóló elképzeléseibe A fenntartható fejlődés eszmeköre megvalósíthatatlan a különböző politikák koherenciája (horizontális integrációja) és az egyes kormányzási szintek közötti vertikális integráció nélkül A fenntartható fejlődés globális, regionális és nemzeti megvalósítása a nemzetközi együttműködés hatékony formáit igényli, hiszen a gazdasági globalizáció korában egyetlen demokratikus ország sem lehet önállóan a fenntarthatóság szigete A fenntarthatóság az utóbbi időszakban erőteljesebben (különösképpen szeptember 11. óta) feltöltődik biztonságpolitikai tartalommal, hiszen a biztonságérzet alapfeltétele a kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi és egyéni fejlődésnek

33 A fejlett országok fenntartható fejlődési politikáinak fontos elemei lehetnek (I): Hosszú távú stratégiai tervezés: Amíg gyakran a rövid távú kényszerek nem kedveznek a gazdasági, társadalmi és környezeti célok összehangolásának, hosszabb távon ezek integrációja hozzájárulhat a jóléti rendszerek javításához Az árképzés: Apiac megfelelő működéséhez az áraknak tükrözniük kell a termelt áruk és szolgáltatások teljes költségeit és hasznait Ez szükségessé teszi a környezetileg káros és az erőforrások túlhasználatáhozvezető támogatások fokozatos megszüntetését A közjavak szolgáltatása: Akormányzati beavatkozások továbbra is szükségesek lesznek a közjavak (pl. alapkutatás, oktatás, egészségügy, tájékoztatás) hasznainak biztosítására a fenntartható fejlődés előmozdítására Aközjavak hatékony szolgáltatása érdekében a koordinációs akadályokat fel kell számolni, és figyelembe kell venni a teher-és felelősségmegosztás, valamint az egyes országok válaszadási képességében megnyilvánuló különbségeket

34 A fejlett országok fenntartható fejlődési politikáinak fontos elemei lehetnek (II): Költséghatékonyság: A különböző politikákat úgy kell megtervezni, hogy a gazdasági költségeket minimalizálni lehessen Környezeti hatékonyság: A politikáknak elő kell segíteniük a regenerációt, a helyettesíthetőséget, az asszimilációt, és érvényesíteniük kell az irreverzibilitás elkerülését Koherenciahiányok: Az ágazati politikákat gyakran készítik úgy, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe az externálishatásokat, amelyeket később a környezetpolitikák segítségével kell enyhíteni/felszámolni A gazdasági, szociális és környezeti politikák célrendszerét integrálni szükséges a politikakészítési és egyeztetési folyamatok legkorábbi szakaszától kezdve.

35 A fejlett országok fenntartható fejlődési politikáinak fontos elemei lehetnek (III): Az elővigyázatosság elve: Azokban az esetekben fontos, amikor a tudományos bizonyosság hiányzik vagy nem állnak rendelkezésre kellően meggyőző információk a döntéshozók számára. Ilyen esetekben a kedvezőtlen opció bekövetkezését kell föltételezni, mindaddig, amíg az ellenkezője nem válik bizonyossá A globális kölcsönös függőség (interdependencia) Az országok nemzeti önérdekére való támaszkodás nem életképes azokban az esetekben, amikor az országok globális kihatású biztonsági, szociális, gazdasági és a környezeti fenyegetésekkel néznek szembe A nemzetközi együttműködés egyre jelentősebb szerepet fog játszani a konfliktusok megelőzésében és felszámolásában Az átláthatóság és a számonkérhetőség: Ez a döntési és ellenőrzési folyamatokban a különböző közvetett és közvetlen társadalmi részvételi formák működtetési mechanizmusainak kidolgozását teszi szükségessé

36 A gazdasági növekedés és a környezetterhelés szétválasztása AZ OECD, mint alapvetően gazdasági szervezet a fenntartható fejlődés megvalósítását az ún. szétválási filozófián keresztül közelíti meg: A gazdasági növekedést minél jobban el kell választani a környezetterhelésektől és a természeti erőforrások igénybevételétől A fejlett ipari országok kormányai a gazdasági növekedést nem kérdőjelezik meg (ez biztosítja a társadalmi jólét fő forrását, és hozzájárul a legfontosabb társadalmi és környezeti célok megoldásához) Ugyanakkor a gazdasági növekedés és az ellenőrizetlen piacgazdaság a környezet állapotának romlását és a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezheti, ha a külső hatásokat nem internalizáljákmegfelelő ösztönző eszközök alkalmazásával

37 OECD tagországok (jelenleg 34)

38 A gazdasági és demográfiai előrejelzések alapján kiemelten fontos, hogy a gazdasági növekedést megkíséreljék elválasztani a környezetterhelés növekedésétől A világ GDP-je 2020-ig előrebecslések szerint mintegy 75%-kal növekszik: Ebből kétharmad az OECD-országokban fog jelentkezni. Ugyanezen időszak alatt a világ energiaigénye várhatóan 57%-kal, a gépjárművek által megtett kilométerek száma 85%-kal növekedhet; Az előbbinek háromnegyede, az utóbbinak pedig kétharmada nem-oecd-országokban Az elmúlt 50 évben a világ népessége megduplázódott, az előrejelzések szerint a következő fél évszázadban 25-50%-os népességgyarapodás várható, elsősorban a fejlődő országok nagyvárosi térségeiben A nem-oecd-országokmegnövekedett gazdasági súlya azt jelenti, hogy ezek az országok fokozatosan erősebb szerepet fognak játszani a globális környezeti viszonyok alakulásában.

39 OECD-országok jelenlegi fogyasztási szokásai már így is nagy terhet jelentenek a Föld környezetére: Ha a fejlődő országok is ezt követik, még nagyobb harc fog folyni a fogyó erőforrásokért, és a jövőben a környezetre még több teher nehezedik A fő kérdés ebben az esetben is az, hogy a fejlett országok politikusai eléggé elszántak-e arra, hogy változtassanak a fenntarthatatlan fogyasztási szokásokon, és erre van-e (lesz-e) egyáltalán tartós társadalmi nyomás/támogatás

40 Környezetgazdálkodási modellek 1. A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje A környezetelemzés és tárgya: a környezetgazdálkodás összetevőinek és összefüggéseinek átfogó vizsgálása Egyelőre nincs egyetlenegy környezettudomány, amely a természetes (vagy ahhoz közel álló állapotú) és az épített környezet állapotváltozásait, valamint a társadalmi cselekvések kölcsönhatásait egységes rendszerben volna képes áttekinteni Környezetgazdálkodás: a környezeti erőforrásokkal való okszerű, tudatos gazdálkodás, annak érdekében, hogy a környezet az ember mint biológiai és mint társadalmi lény életfeltételeit fönntartható (és lehetőleg javuló) módon biztosítsa

41 1. A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje A megfogalmazott cél eléréséhez szükség van: Mindazon természettudományi, technikai és társadalomtudományi ismeretekre és megfelelő alkalmazásukra, amelyekre támaszkodva a környezetállapot változása és ennek okai is föltárhatók, így tervezhetők, alakíthatók A környezet megóvása, különösen pedig a távlatos, a megelőzésre összpontosító politika megvalósítása: Nem a környezetet érő káros hatások utólagos enyhítését és/vagy fölszámolását célozza, ill. veszi tudomásul, Számos és nagyon különféle feladategymásba kapcsolódó, egymásra épülő, koordinált ellátását igényeli

42 Feladatok: 1) Elemzés, környezetértékelés: A természetes(hez közeli) és az épített környezet állapotára, valamint a környezetegészségügyi vonatkozásokra kiterjedően egyaránt. 2) Az információs igények és kielégítésük (geometriai alapú) hálózati rendszerének meghatározása, létrehozása, működtetése a komplex elemzésekhez. 3) Környezeti kockázatok számítása, rangsorolása az állapotértékelések alapján 4) Az erőforrások használati módjának összehasonlító közgazdasági elemzése 5) A környezetpolitikai prioritások pontosítása a kockázatok elemzése alapján 6) Célok kitűzése, a megvalósítási módszerek, a politikaalakítás kidolgozása 7) A nemzetközi és hazai társadalmi, gazdasági viszonyok környezeti (védelmi és fejlesztési) szempontú elemzése

43 Feladatok (II): 8) Környezetfejlesztési stratégiakészítés Országos környezetpolitika Ágazat(közi) feladatrendszer, Területi fejlesztési tervek formájában egyaránt, azaz hosszú távú nemzeti stratégia: prioritások és átfogó programok kimunkálása (pl.: Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Fejlesztési Terv, a Fenntartható Fejlődés Magyarországi Stratégiája, etc.). 9) A politika megvalósításának eszközei, a jogi és közgazdasági szabályozórendszer számára javaslatok készítése 10) A prioritások alapján a hazai igények meghatározása az Unió Strukturális Alapjai felhasználását célzó pályázatok támogatására 11) A nemzetközi kötelezettség(vállalás)ok hazai következményeinek és föltételeinek fölmérése 12) A szabályozórendszer és az ágazat(köz)i, terület(fejlesztés)i programok eredményességének koordinálása

44 Feladatok (III): 12) A szabályozórendszer és az ágazat(köz)i, terület(fejlesztés)i programok eredményességének koordinálása 13) A szakmai információk hozzáférésének, áramlásának biztosítása, K+F monitoring, az ismeretszerzés koordinálása 14) A közvélemény környezeti politikával kapcsolatos igényeinek követése, elemzése 15) Környezettudat-formálás az állami oktatás fejlesztésével való együttműködésben (felsőoktatási programok, továbbképző, átképző, tréningprogramok összeállítása) 16) Regionális, lokális beavatkozások számára váratlan környezeti veszélyhelyzetek kezelésére fölkészítési programok kidolgozása Az összefüggések feltárásához, elemzéseihez hozzásegít a környezeti problématér bevezetése

45 A környezetvédelem és erőforrás felügyelet funkcionális leképezése

46 A problématér-modell használatának előnyei: Nagy mértékben szemléletessé teszi a környezeti problémáknak azt a sajátosságát, hogy összetettek, többfázisúak, többféle ok nyomán alakul(hat)nak ki és térbeliek Kezelésük, megoldásuk mindenekelőtt az állapotváltozás (okozat) hatás gazdasági/társadalmi cselekvés (ok) összefüggés elemzését és definiálását, ill. a dominánshatás-ok azonosítását teszi szükségessé. A modell a beavatkozás/szabályozás eszközeit is tartalmazza (inkább bemutatja); az eszköz kiválasztását illetően azonban nem tud javaslatot tenni Hasonlóképpen nem ábrázolja a környezetállapot-változásokból adódó közegészségügyi, ökológiai, gazdasági kockázatok mértékét és a különféle lehetséges megelőző/elhárító beavatkozások összehasonlító gazdasági elemzését, forrásigényét sem Afő összefüggések kijelölésére alkalmas, és a kívánt, fölsorolt igények irányába továbbfejleszthető a környezetgazdálkodás és elemzés (egyszerűsített) modellje

47 A környezetgazdálkodás és elemzés modellje (Bulla, 1993)

48 A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje: Egyszerűsített Atermészeti kölcsönhatásokat nem tartalmazza, Nem ábrázolja a modell fő tömbjein (okok (környezeti média, hatások, társadalmi, gazdasági cselekvések), politikaalakítás elemei, intézményesítés eszközei) belüli összefüggések részleteit (de alkalmas ezek kifejtésére, ill. a további elemzésnek éppen ez a célja) A környezetgazdálkodás összetevőinek és összefüggéseinek föltárása nélkül nem lehetséges okszerű, hatékony módon a környezetpolitikai célok meghatározása, prioritások kijelölése; fejlesztések, beavatkozások különféle léptékű, regionális, lokális, pontszerű hatásainak vizsgálata Egyáltalán: környezetvédelmi/fejlesztési programok kidolgozása, megvalósítása, felügyelete; az eredmények számbavétele: új célok, prioritások, feladatok megjelölése Röviden a környezetgazdálkodás állandó, szüntelen menedzsmentje Ezen új környezeti stratégia fogalmi kifejezője a környezetgazdálkodás, ami mint új paradigma nemcsak az ember és környezet közvetlen kapcsolatára, hanem a gazdaság és a társadalom minden területére kiterjed, ill. abba beintegrálódik, rendszerszemléletű és okfeltáró

49 Alapvető különbség a környezetgazdálkodás és a környezetvédelem között: A környezetvédelem a gazdaság egyéb szféráitól külön kezelt, alapvetően defenzív és analitikus A modell használata a rendszerelvű elemzés megvalósítását szolgálja: Struktúrák közötti anyag-, energia-, valamint információáramlások azaz statikus, dinamikus és irányítási (rész)rendszerek vizsgálatát, ill. kontrollját és szabályozását célozza A környezetpolitikai célok és eszközök megfogalmazása nem lehetséges az állapot föltárása és ennek társadalmi ismerete nélkül, az első lépés a környezetállapot értékelése

50 Környezetgazdálkodási modellek 1. A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje 2. Az OECD modell A PSR, terhelés-állapot-válasz és a PSIR, terhelés-állapot-hatás-válasz modell a mutatók jellegét meghatározó eddigi legismertebb módszertani alapvetések (a PSR kidolgozása Albert Adriaanse és Manuel Winograd nevéhez fűződik) melyet az OECD fejlesztett tovább és alkalmazott (1994) A modellben használatos környezeti indikátorokkal szemben az OECD az számos követelményt állapított meg

51 Követelmények az OECD modell indikátoraival szemben: Politikai relevancia, felhasználók igényeinek a kielégítése, Megfelelően reprezentálják a környezeti feltételeket, -terheléseketés a társadalmi reagálást, Egyszerűek, könnyen magyarázhatók legyenek, és az időbeli változásokat is képesek legyenek kezelni, Mutassanak érzékenységet a környezet és az ezzel kapcsolatosan felmerülő emberi tevékenység változásaira, Alapul szolgálhassanak nemzetközi összehasonlítás elvégzésére is, Országos viszonylatban legyen lehetőség országos szintű áttekintésre, vagy akár regionális felhasználásra is, Szükség van referencia vagy küszöb értékek meghatározására is, hogy a felhasználók tudják a kapott értékeket mihez viszonyítani, Analitikus alaposság az elméleti megalapozottság tekintetében,

52 Követelmények az OECD modell indikátoraival szemben (II): Érvényességük kialakítása a nemzetközi szabványokhoz és az országos szintű megállapodásokhoz kell igazodjon, Kapcsolhatóság a gazdasági modellekhez, előrejelzésekhez és információs rendszerekhez, Mérhetőség (az indikátor alapjául szolgáló adatokkal kapcsolatban felmerülő igények), Vagy könnyen, vagy/és ésszerű költség/haszon arány árán elérhető adatokra van szükség, Megfelelő dokumentáltság, a minőség ismerete, Megbízható, rendszeres korszerűsítés

53 A PSR modell

54 A modellből leolvasható, hogy olyan alapterhelések, mint a populáció változása, a gazdasági növekedés és a politikai döntések változásokat eredményeznek ágazati szinten, amelyek végső soron (a földhasználatban bekövetkező változások és a hulladék kibocsátás útján) Közvetetten okoznak terhelést a környezetben (úgy mint: habitátváltozás, zaj és egyéb szennyezés) Ezek a hatások különböző válaszokat váltanak ki a nyilvánosság és a szabályozás szintjén, amely következésképpen a megállapított terhelési szinteken változást kellene, hogy eredményezzen Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Minisztériumának fenntartható fejlődési indikátorokkal foglalkozó osztálya a PSR modellt 1996-ban tovább bővítette társadalom-gazdasági faktorokkal (PSIR)

55 A PSR és a PSIR modellek kritikája: Bizonyos környezetvédelmi problémák esetén csak azok egyes okainak és hatásainak vizsgálatát teszik lehetővé figyelmen kívül hagyja a folyamatok dinamikus természetét, ezért ezek nagyobb rendszerbe ágyazása rengeteg visszacsatolási hurkot eredményez A hatás-láncok értelmezése a PSIR keretrendszer alapján sok esetben nem megfelelő megközelítés Bizonyos hatások adott értelmezési láncban terhelésként, más esetekben viszont állapotként jelennek meg, amint erre a definíciós, ill. csoportosítási problémákra már a korai modellalkotási próbálkozások is rámutattak A modell az összetett jellegű terheléseket és hatás mechanizmusokat, vagyis a hatás-lánc valóságos és általában nem lineáris kapcsolatait nem képes kezelni

56 Környezetgazdálkodási modellek 1. A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje 2. Az OECD modell 3. Az ENSZ modell Az ENSZ 1993-ban megalapította az Integrált Környezeti és Gazdasági Elszámolási Rendszert (System of Integrated Environmental and Economic Accounting SEEA) Sematikus ábrája a fenntarthatósági koncepciók és mutatók közötti összefüggéseket írja le

57 Az ENSZ modell (Forrás: UN National Statistical Division, 1997)

58 Az ábrához: A gazdaságilag értékelhető kvantitatív mutatók a szürke állományban találhatóak, A fehér négyszögek a fizikai/nem-pénzügyi mutatókat ábrázolják A fenntarthatóságot a beszerzés, a használat és a felhasználók függvényében határozták meg, utalva ezzel a gazdasági-ellátás és használat, továbbá a humán fejlődés fenntarthatósága közötti lehetséges különbségtételre Ez a fajta gondolatmenet utal arra, hogy a fenntarthatóság alapvető célja nem a gazdasági tevékenység optimalizálása önmagában, hanem az emberi lény jólétének komplex szolgálata A keret szerkezeten belül a gazdasági fenntarthatóság mérése a környezetvédelem által szabályozott nemzeti elszámolási rendszer alapján történik. Ez magában foglalja: A környezetvédelmi szempontok szerint szabályozott nemzeti bevételt: ENI (environmentally adjustednationalincome), A környezetvédelmi szempontok szerint szabályozott nettó hazai összterméket: EDP (environmentally adjusted net domestic product) A fenntarthatóságot mérő nem pénzügyi eszközök közé tartozik a terület eltartató képesség (carryingcapacityof a territory CC), amely egy adott terület humán populációt eltartó képességét jelenti

59 1995 áprilisára az ENSZ Fenntartható Fejlődési Bizottság összeállított egy indikátor listát (hozzávetőleg 130 indikátorral) az úgynevezett DSR (hajtóerő-állapot-válasz; DrivingFroce-State-Response) keret rendszerben A keretben az összetevők a következők: Hajtóerő olyan emberi tevékenységek, folyamatok és minták, melyek hatással vannak a fenntartható fejlődésre Állapot a fenntartható fejlődés állapota Válasz a követhető eljárásmód változatai és egyéb válaszok a fenntartható fejlődésben bekövetkező változásokra.

60 A DSR keretben a terhelés kifejezést a hajtóerő kifejezés helyettesíti annak érdekében, hogy pontosabban lehessen a keretben elhelyezni a további szociális, gazdasági és intézményi mutatókat Ezenkívül a hajtóerő kifejezés használata lehetővé teszi, hogy a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatás pozitív és negatív is lehessen, mint oly sokszor a társadalmi, gazdasági és intézményi mutatók esetében A DSR keret voltaképpen olyan mátrix, amely vízszintesen három fajta mutatót, függőlegesen pedig a fenntartható fejlődés különböző dimenzióit, nevezetesen a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és intézményi dimenziókat foglalja magába

61 Környezetgazdálkodási modellek 1. A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje 2. Az OECD modell 3. Az ENSZ modell 4. Az EU-s modell (EEA) Az eddig ismertetett modelleket fejlesztette tovább az EEA (European Environmental Agency), és kialakította a DPSIR (hajtóerő-terhelés-állapothatás-válasz; Driver-Pressure-State-Impact-Response) indikátor szerkezetet

62 4. Az EU-s modell (EEA) Az Európai Bizottság programja három elemből áll: A környezetvédelmi terhelés mutatóinak programjából, Az Agenda 21 felhasználásával elvégzett UNCSD (UN Comission on Sustainable Development) munkán alapuló EU mutatók felállításából, Számos, az EU általános kutatási programjában szereplő projektből Tükrözi a modellezés PSR megközelítését, hogy a társadalmi mutatók olyan alapvető statisztikai adatokon nyugszanak, mint a népsűrűség, a vándorlás, az egészségi állapot, a munkanélküliség, a városiasodás stb., szemben a társadalmi hatások mértékével

63 A DPSIR modell (Forrás: EEA, 1997)

64 A DPSIR keret szerint a társadalmi és gazdasági hajtóerők terhelést gyakorolnak a környezetre, és ennek következtében: A környezet állapota változik, csakúgy, mint a megfelelő egészségügyi körülmények, a források elérhetősége és biodiverzitás biztosítása Mindez hatást gyakorol a humán egészségi állapotra, az ökoszisztémára és az anyagokra Másfelől olyan társadalmi választ válthat ki, mely visszahat a hajtóerőkre, vagy közvetlenül az állapotra, vagy hatásokra, adaptáció vagy regeneráló tevékenység útján Az összetevőkön kívül vizsgálni szokták az összetevők közti kapcsolatokat is: Például a hajtóerő és a terhelés közti kapcsolat felel meg a technológia ökohatékonyságának, ahol a hajtóerő felől érkező kisebb terhelés a javuló ökohatékonysággal jár együtt Ehhez hasonlóképpen az emberekre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatások és az állapot az ezen rendszerek teherbíró képességétől és küszöbértékeitől függnek Hogy a társadalom válaszol-e a hatásokra, az attól függ, hogy ezeket a hatásokat hogyan érzékelik és értékelik; a válasznak a hajtóerőkre gyakorolt hatása pedig a válasz hatékonyságától függ

65 Ez a szerkezet könnyen érthetővé teszi a környezeti problémák eredője és következménye közötti kapcsolatot Használatosak tervezéshez, politikai, szakma-politikai célok és prioritások megfogalmazásához, költségvetés kidolgozásához, teljesítményértékeléshez, sőt fontos szerepük van a nyilvánosság tájékoztatásában is A koncepció információ áramlási modellje a következőképpen néz ki:

66 A környezetállapot-értékelés nemzetközi kitekintése

67 Az iparilag fejlett országokban már az 1970-es években, illetve az 1980-as évek elején törvényben rögzítették, hogy a kormány hatáskörébe tartozó beruházásokat a környezeti hatások szempontjából is vizsgálni kell Ennek megfelelően: Környezeti állapotértékelést (KÁÉ), Környezeti hatásvizsgálatokat (KHV) végeznek és Környezeti hatástanulmányokat (KHT) készítenek A KHT a tervezetet benyújtó és a tervezet elfogadására kijelölt hatóság közötti műszaki-tudományos egyeztető eljárás eredménye A környezetállapot-értékelés szorosan kapcsolódik a környezetvédelmi tevékenységekhez A KHV és a KHT szükségszerűen fontos szerepet játszik a legkedvezőbb fejlesztési változat kiválasztásában a rövid-, közép-és hosszú távú környezeti hatások figyelembevételével

68 A környezeti hatásvizsgálatok lebonyolításának szabályozott módszere az USA-ban alakult ki először, az angol nyelvű szakirodalomban EIS (Environmental Impact Statement), illetve EIA (Environmental Impact Assesment) rövidítésekkel jelölik Ezt követően számos ország vezette be ezt kötelező, vagy ajánlott eljárásként: Nagy-Britanniában kötelező előírás helyett segédletet dolgoztak ki a helyi hatóságok számára, amelynek alkalmazásával a döntéseiket megalapozhatják Az Európai Gazdasági Közösség országai 1980-ban alakítják ki irányelveiket a környezeti hatások értékelésére

69 A környezeti hatásvizsgálatok gyakorlata az egyes országokban nem azonos: Figyelembe kell vennie az ország társadalmi, jogi és közigazgatási rendszerét, eljárásait Az eredeti koncepció az egyes országokra való kiterjesztés folytán módosult, és az időközben felhalmozódott tapasztalatok felhasználásával a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében a KHT készítési követelményeket szigorították A környezeti hatásvizsgálatok szempontjából a környezet meghatározása döntő fontosságú: Vannak országok, ahol a társadalmi és kulturális háttér is beletartozik a környezetbe, az ezekre gyakorolt hatást is értékelni kell, Más országokban a környezetbe az esztétikai és történelmi kérdések is beletartoznak Feltehetően a környezet szélesebb társadalmi és gazdasági szempontokat is magába foglaló értelmezése fog elterjedni, és a döntéseknél ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni

70 A környezeti hatásvizsgálat kialakulása Ha a környezetállapot-értékelés történetét tekintve az Egyesült Államokban a környezeti ártalmak egyre fokozódó mértékű terjedése a hetvenes évek elején erőteljes jogalkotási hullámot indított meg, illetve felerősítette a jogalkalmazás környezetvédelmi irányát: Mindennek legelső alapozó lépése 1969-ben a nemzeti környezetpolitikai törvény elfogadása volt, És ezzel megszületett és január 1-jén hatályba lépett a környezeti hatásvizsgálat intézménye is, amely akkor a szövetségi létesítményekre vonatkozott

71 A KHV jogszabályi követelményeinek történeti áttekintése KHV jogszabály először 1969-ben az Amerikai Egyesült Államokban indult gyors fejlődésnek a Nemzeti (országos) Környezetpolitikai Törvény (The National Environmental Policy Act 1969 NEPA) bevezetése nyomán A környezetállapot-értékelést, környezeti hatásvizsgálatot e törvény alapján azokra a szövetségi tevékenységekre írták elő, amelyek jelentős mértékben hatnak az emberi környezet minőségére A szabályozás a tervezett tevékenység különböző alternatíváinak várható környezeti hatásait vizsgálja, a társadalmi követelményrendszerrel együtt Az összehasonlítás alapjának a tevékenység bevezetését megelőző állapotot tekinti Ezt Kanada (1973), majd Franciaország (1976) hatásvizsgálati törvénye követte

72 A KHV-ok nemzetközi szabályozása Az Egyesült Királyságban a rendelkezések előírják, hogy a fejlesztő egyes meghatározott típusú beruházások tervezési-, engedélyezési kérelméhez (elvi engedély) környezeti nyilatkozatot csatoljon: A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a környezetre vonatkozó azon információkat, amit a hatóság az engedélyt meghozó döntésénél figyelembe vesz Az Európai Gazdasági Közösség Környezetvédelmi Tanácsa 1985-ben fogadta el a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó határozatot: CouncilDirectiveof 27 June1985 ontheeffectsof CertainPublic and Private Projects on the Environment(85/337/EEC) című Az EK tagországoknak júniusáig kellett jogrendszerükbe beépíteniük a határozatot és bevezetni a KHV-t

73 Az irányelv legfontosabb jellemzői: A döntéshozatal komplex környezeti információk alapján történik; A döntés előkészítésbe bevonják az érintett lakosságot, nyilvánosságot; A hatásvizsgálat beépül a meglévő, vagy a célkitűzések elérésére bevezetendő engedélyezési eljárásba; Meghatározza a hatásvizsgálat tartalmi követelményeit; Ajelentős környezeti hatású tevékenységeket egy kötelező és egy ajánlott listával adja meg Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által előkészített egyezmény a határokon túlterjedő környezeti hatásokról szól (Convention on Environmental Impact Assessment in a Transboundary Contect) 26 ország, köztük Magyarország is aláírt a finnországi Espoo-ban

74 A környezeti hatásvizsgálat tehát egy módszer és eljárás, melynek eredményeképpen megállapítható, hogy a tervezett projekt/tevékenység/beruházás milyen valószínűsíthető környezeti hatásokkal jár, és e hatásokat hogyan lehet kiküszöbölni vagy csökkenteni A környezeti hatásvizsgálat, mint eljárás kézzelfogható dokumentuma a környezeti hatástanulmány Jogi szempontból nézve a hatásvizsgálat nem más, mint valamely engedélyezési eljárás meghatározó jelentőségű része, amely egyben feltételeket is előírhat a tervezett projektet illetően

75 A Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is használ KHV-kat az általuk finanszírozott fejlesztésekre vonatkozóan A környezeti hatásvizsgálat fő célja tehát a környezet megóvása a károsodástól Ennek megfelelően a környezetállapot-értékelést, környezeti hatásvizsgálatot a meglévő létesítményekre és a tervezett projektre egyaránt el kell készíteni A környezeti hatásvizsgálat részletessége és mélysége az okozott, vagy várható környezetszennyező hatás mértékétől, jellegétől és veszélyességétől függ. Kaliforniában például a környezeti hatásvizsgálat helyett bevezették a környezeti hatásnyilatkozatot: A hatóságok ezen nyilatkozat alapján döntik el, hogy milyen létesítmény vagy beruházás esetében kérik a környezeti hatástanulmány készítését. Ezzel lényegesen csökkentették a hatóságokra, a beruházókra és az iparra nehezedő jelentős terhelést és nyomást. Az arányokra jellemző, hogy pl. Ausztráliában a projekt javaslatok kb. 40%-át találták a környezeti hatás szempontjából jelentősnek, de csak kb. felénél írták elő környezeti hatástanulmány készítését Az USA-ban a hatóságok nem várható jelentős környezeti hatás döntését közzé kell tenni, lehetővé téve a lakosság részvételét részletes hatástanulmány elkészíttetését illetően

76 A környezeti hatásvizsgálat költségei jelentősek lehetnek: Pl. egy kanadai földgáz-távvezetékkel kapcsolatos vizsgálat három évig tartott és több mint 5 millió dollárba került. A beruházási költségeknek azonban a vizsgálatok mindössze 0,1 %-át tették ki Természetesen nem volna helyes az összes környezetvédelmi költséget a környezeti hatásvizsgálat rendszerének tulajdonítani, mert ezek más előírások esetében is felmerülnének A nemzetközi tapasztalatok szerint a beruházási költségeknek 2-3 %-a tulajdonítható a környezeti hatásértékelés rendszerének, de ezt a jobb megoldások többnyire ellensúlyozzák

77 A környezeti hatásvizsgálat elkészítésekor az alábbi nehézségekkel is számolni kell: Az Amerikai Kémikusok Szövetsége több, mint 4 millió vegyi anyagot tart nyilván; számuk hetenként jelentősen nő. Kb vegyszer van napi használatban Egyes szennyező anyagok koncentrációja a környezetben exponenciálisan nő, így szinte észrevétlenül érheti el a veszélyes szintet. Egy adott vegyszer megjelenése és a káros környezeti hatás érvényesülése között általában jelentős idő telik el Nem eldöntött kérdés, hogy van-e az egyes vegyszerek környezeti koncentrációjában küszöbérték, amely alatt káros hatásokkal nem kell számolni, vagy a hatás igen kis koncentráció esetében is arányosan jelentkezik A legtöbb szintetikus vegyi anyag hosszú időn át megmarad a környezetben. Sok évnek kell eltelnie, hogy a természetes folyamatok révén veszélytelen anyaggá bomoljanak le Egyes vegyszerek az élelmiszerlánc útján koncentrálódnak bizonyos szervezetekben; a koncentráció mértéke 12-szeres nagyságrendet is elérhet

78 A környezeti hatásvizsgálat elkészítésekor az alábbi nehézségekkel is számolni kell (II): Veszélytelen vegyszerek is átalakulhatnak a környezetben veszélyes anyagokká Bizonyos vegyi anyagok között egymást erősítő szinergikushatások léphetnek fel Nem állapítható meg mindig, hogy milyen mértékű az ipari környezetszennyezés, mivel a kérdéses anyagok természetes koncentrációja általában nem ismeretes. Az egyes szennyező anyagok földrajzi elterjedését is nehéz meghatározni A mintavételi és elemzési eljárások is fokozatosan fejlődnek. A koncentráció mértékének változását azért is nehéz meghatározni, mivel néhány évtizeddel ezelőtt még nem álltak rendelkezésre megfelelő eszközök illetve módszerek az alapértékek pontos meghatározásár. Bizonyos természeti folyamatok mérséklik a szennyező anyagok káros hatását. Például a légkörbe kerülő antropogén szén-dioxid egy része a tengervízben elnyelődik

79 Környezetállapot-értékelés az Európai Unióban Az Európai Környezeti Hivatal (European Environment Agency EEA) tól működik Az EEA fő feladata: az EU intézményeit, valamint tagországait ellássa olyan objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal, amelyek a környezeti politika kereteinek meghatározásához, továbbá a programok maradéktalan és hatékony megvalósításához szükségesek Környezeti Akcióprogramok igényeinek megfelelően gyűjtik az elérhető információkat, és olyan feldolgozásokat végeznek, amelyek révén az adatsorok könnyen felhasználhatók az intézkedések kialakításához, hatásaik méréséhez Az információk révén, többek között, támogatják a környezet infrastruktúrájának, továbbá tárgyi eszközeinek tervezését, fejlesztéseit is A fenntartható fejlődés igényei szerint alakítják ki az EU Környezeti Akcióprogramjait (KAP) Kutatások, technológiai fejlesztések és demonstrációk

80 Átfogó célok meghatározása és hatáselemzése: Az EU szakértők, a döntéshozó testületeinek igényei szerint, olyan integrált környezeti hatásvizsgálatot (integratedenvironmentalassessment IEA) készítenek, amely megalapozza a politikai célokat, segíti azok elérését, és: Támogatja a fejlesztési folyamatokat, Értelmezhetővé teszi a hajtóerőket, Bemutatja a környezet helyzetét, terheléseit, Meghatározza a környezetpolitika intézkedéseinek hatásait, Az akcióprogramok és a fejlesztési projekt közvetlen és közvetett hatásait meghatározza Kialakult egy sor hasznos megközelítés, vizsgálati technika: A környezeti hatásvizsgálat ( environmental impact assessment ), A környezeti kockázatok elemzése ( environmental risk analyses ) Környezeti mutatószámok, forgatókönyv kialakítása a vizsgálati céloknak megfelelően ( environmental indicators, scenario )

81 Az Európai Környezetvédelmi Hivatal a következő fogalmi meghatározást alkalmazza az integrált környezeti hatásvizsgálatra (IEA): Az IEA minden lényeges természetes, valamint antropogén folyamatra, ezek kölcsönhatásaira vonatkozó interdiszciplináris munkafolyamat eredménye, amely révén azok azonosítása, elemzése és becslése elvégezhető. A vizsgált természetes és antropogén folyamatok meghatározzák a környezet minőségének, erőforrásainak jelenlegi és jövőbeni helyzetét. Az integrált környezeti hatásvizsgálathoz alkalmas térbeli, valamint időbeli léptékek tartoznak, amelyek támogatják a környezetpolitikák, stratégiák kereteinek megszabását, majd intézkedéseik megvalósítását

82 Az IEA-tanulmányok az alábbiakkal jellemezhetők, Betekintést adnak a környezet, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés kölcsönhatásaiba, Elősegítik, az integrált politika kialakulását, és ehhez teljes, objektív és átfogó ismeretet adnak a döntések várható következményeiről, Azonosítják a stratégiákat, időben felhívják a figyelmet a növekvő jelentőségű környezeti hatásokra A korábbi szakosított hatásvizsgálatoktól eltér az integrált környezeti hatásvizsgálat: Az okok és hatásaik közötti kapcsolatokra fókuszál Kutatja továbbá a keresztirányú kapcsolatokat és a különböző jelenségek kölcsönhatásait Ennek megfelelően változik az integrált környezeti hatásvizsgálatok terjedelmi köre, sokféle ágazat, régió, környezeti hatás jelenhet meg a vizsgálati témák konkrét tartalmának megfelelően

83 Módszertani keretek Korábban említett DPSIR: (Az angolbetűszóösszetevői: driving forces, pressures, states,impacts, responses alapján)

84

85 Hajtóerők (driving forces) A környezet állapotának változásait sokféle természeti, valamint emberi beavatkozással járó folyamatokozhatja, ez utóbbiakra összpontosítanak az integrált környezeti hatásvizsgálatok A hatásvizsgálatok az alábbiakat fedik le: a gazdasági termelés, fogyasztás, különös tekintettel az energiaellátás, a mezőgazdasági és ipari termelés, a közlekedés, valamint a háztartások környezeti hatásaira Terhelések, bekövetkező állapotváltozások (pressures, states) Jellemző terhelés a természeti és biológiai erőforrások használata, a föld hasznosítása, a szennyező anyagok emissziója A környezeti terhelés következtében módosul a környezet állapota: A változás során a levegő, a víz vagy a talaj minősége eltér a korábbiaktól. Ezek az ökoszisztémát érintő változások (többnyire hátrányosan) befolyásolják a további folyamatokat is: károsíthatják az egészséget és más emberi értéket, anyagi következményekkel járhatnak, visszahathatnak a fejlődés folyamataira A hatásvizsgálat közvetetten érintheti a gazdasági területeket a közvetett környezetpolitikákkal összefüggésben (pl. a terhelést mérséklő, megszüntető szabályozások, költségek révén) Lehetségesek közvetlen gazdasági hatások is, pl. a környezetszennyezés csökkenti az egyes természeti erőforrások értékét

86 A politikai reakciók és a környezeti válasz (responses) Az integrált környezeti hatásvizsgálat alapvetően a hajtóerőket, a terheléseket, a bekövetkező hatást mutatja be, azonban a társadalmi vonatkozások is kellő hangsúlyt kapnak, az ezekkel kapcsolódó politikai folyamatok megalapozása, hatásvizsgálata érdekében A hatásvizsgálat záró lépése a politikai opcióknak ( reagálásoknak, válaszoknak ) a bemutatása (jórészt politikai jellegű döntést igényelnek, a tudományos megalapozás is hozzájárul a döntési folyamathoz) A politikai intézkedésekkel összefüggő környezeti felelősséget közelebbről vizsgálva feltárható a teljes oksági lánc, a hajtóerőktől a kialakuló terhelések meghatározásán át a környezet állapotváltozásáig, illetve a hátrányos hatásokig Ismert hajtóerő például a közlekedési rendszer szerkezetének változása, amely a levegő minőségét terhelő emissziókkal jár Amennyiben a politikai válaszadási lehetőségeket meghatározzák, ez a DPSIRkoncepcióban foglalt teljes hatáslánc módosítását is előidézheti, feltéve, hogy a várható környezeti előnyök tekintetében vállalják az intézkedések költségeit, ráfordításait

87 A hatásvizsgálatok kettős megközelítése: Vizsgálható felülről-lefelé (top-down) a teljes hatásfolyamat, pl. forgatókönyvek alapján, feltárva a hajtóerőket, terheléseket, állapotváltozásokat és a káros hatásokat Optimalizálási céllal alulról-fölfelé (bottom-up) végezhetők el az elemzések, ezzel készítve elő a környezeti célokat, azonosítva a felelősségek optimális viszonyait

88 Célmeghatározás: A hatásvizsgálatok számszerűsítik a célrendszer egyes elemei közötti kapcsolatokat: A döntéshozó erre alapozva konzisztens célrendszert határozhat meg, akár az átfogó ökológiai rendszerre, akár a vizsgált folyamatok hajtóerőit illetően A környezeti részfeladatok közötti kapcsolatok is számszerűsíthetők: a hatásvizsgálatokra alapozva kiemelhetők a kriykus, a legnagyobb figyelmet érdemlő célok Optimális döntések készíthetők elő gazdasági értelemben, a környezeti szempontok figyelembevételével A célmeghatározást elősegítik az egyes fizikai mutatókra irányuló vizsgálatok adatokat szolgáltatnak a projektek költségeire, valamint eredményeire A környezetpolitika vizsgált céljainak többsége közbenső célként jelenik meg (A hosszabb távon fenntartható fejlődés a végső cél, ebből származtathatók a részcélok) Az ilyen összetett elemzési feladatokat, tényezőik kifejtését a tudományos háttér is segíti A politikai tényezők olyan elméletileg megalapozott támogatásokat igényelnek, mint a célok kiválasztásának folyamata, a kritikus koncentrációk információi, a környezeti kockázatok vizsgálata, a még hatásokkal nem járó terhelések szintje, a hatások és a környezeti válaszok közötti kapcsolatok, stb. Sokféle társadalmi, kulturális dimenzió jellemzi a fenntartható fejlődés céljait Szubjektív elemek is vannak a környezet jelenlegi és jövőbeni minőségének értékelésében.

89 A hatásvizsgálatok tárgya, tartalmának fejlődése A környezetpolitika folyamatai nem statikusak, ezért az utóbbi években az integrált környezeti hatásvizsgálatok tárgya és szerkezete is átalakult. A környezetpolitikai folyamatokat életgörbe jellemzi, legalább 4 szakasszal: Kiindulásként azonosítják a környezeti feladatot, rendszerint forgatókönyvek (ún. szcenáriók) alapján, Meghatározzák az alapelveket Ehhez ok-okozati vizsgálatok szükségesek, kiemelve a többszörös hatásokat és a hatásvizsgálatokkal megalapozott célokat (pl. a lehetséges optimumot, a stratégiai változatok közötti választás ismérveit, stb.) A politika megvalósítási szakasza tartalmazza a meghatározott célra irányuló intézkedéseket Értékelik a folyamatot, a jelenlegi politika hatásossága, hatékonysága alapján, és felvázolják a belátható távlatokat is

90 Monitoring, jövőkép Az integrált környezeti hatásvizsgálat egyaránt tartalmazhat (a jelenlegi környezeti politikák értékelése kapcsán): Megfigyelési (monitoring) elemeket, Előrejelzéseket Az összes ilyen hatásvizsgálatra jellemző, hogy átváltás jellegű elemzések révén feltárják a gazdasági, valamint a környezeti hatások viszonyait: Pl. olyan alapkérdésekre építve, hogy a döntéshozóknak mennyit ér a természeti erőforrás vagy az emberi egészség

91 A környezetállapot-értékelés hazai szabályozása Az évi LIII. törvény rendelkezései

92 A KHV hazai szabályozása Az Európai Gazdasági Közösség 85/337/EEC számú direktívája nagy segítséget nyújtott a hazai KHV vizsgálatok rendszerének kialakításához a KHV bevezetésére szolgáló első hazai rendeletet 1983-ban az Országos Környezetés Természetvédelmi Tanács hozta meg: Előírta, hogy a nagyobb fejlesztési döntéseket környezeti hatásvizsgálatnak kell megelőznie A rendelet nem adott útmutatást a KHV elvégzésének folyamatára, tartalmára vonatkozóan 1985: beruházási rendelet, amely a nagy-és a csoportos beruházásokra előírta a KHV elkészítését az 1995 évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló jogszabály a környezetre vonatkozó vizsgálatokról részletesen rendelkezik 152/1995. (XII.12.) korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól (hatályát vesztette); 20/2001. (II.14.) korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról (hatályát vesztette); 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

93 Magyarországon a környezet védelméről legmagasabb jogszabályi szinten az Alaptörvény rendelkezik: A vonatkozó cikkelye szerint Magyarországon az egészséges környezethez való jog érvényesíthető és elismert jog A Magyarország területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi egészséghez A környezetvédelmi feladatok legalapvetőbb törvényi szintű összefoglalását a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (az ún. környezetvédelmi törvény) tartalmazza: Kerettörvény jellegű: több törvény is készült, illetve számos végrehajtási rendelet megalkotására adott felhatalmazást

94 A környezetvédelmi joganyag hierarchiája

95 Környezetvédelmi törvénykezés áttekintése: évi II. tv. Gyakorlatbanazonban alig hozott érdemleges változást a vonatkozó szabályozási területen, hiszen (kevés kivétellel)nélkülözte a közvetlenül értelmezhető kötelező rendelkezéseket, különös tekintettel a gazdasági szabályozó eszközökre évi LIII. tv. A szabályozás újabb korszaka Másik tendencia: az európai integrációhoz való csatlakozás Környezetvédelmi törvény elvi jelentőségű kérdéseket próbál tisztázni, illetve rendszerezi az alkalmazott jogintézményeket, elsősorban a közigazgatás terén

96 Az évi LIII. Törvény kiemelt részei A preambulum, amely alapvető elvi kérdéseket tisztáz; A környezetjog szabályozási rendszerének vázlata a kapcsolódó jogszabályok előzetes listájával; Az alapfogalmak, amelyek azonban túlzottan nagy számuk miatt kevés gyakorlati szerepet töltenek be; Akörnyezetvédelem alapelveinek felvillantása, a preambulum által vázolt elvi alapozás folytatásaként, a környezetjog rendszerszemléletét bizonyítandó; Az egyes környezeti elemek, illetve az azokat veszélyeztető egyes tényezők felsorolása az általánosság szintjén; Az állami szervek és önkormányzatok feladatai és kötelezettségei, nem egy új tételt szabályozva;

97 Az évi LIII. Törvény kiemelt részei (II) ANemzeti Környezetvédelmi Program, a környezetvédelmi tervezés átfogó alapintézménye; Akörnyezetvédelmi információ kezelése és nyilvánosságával kapcsolatos egyes jogosítványok; A legfontosabb gazdasági eszközök listája, csupán a kereteket tartalmazva; A környezetvédelmi igazgatás jogintézményei ezen belül is kiemelkedik a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés, illetve az ezekhez kapcsolódó eljárási szabályok rendezése; Külön fejezet szól az állampolgári részvétel alapvető jogosítványairól, és ez általában a közigazgatási eljárásokhoz képest megkülönbözteti a környezetvédelmi eljárásokat; Végül a felelősség egyes területeit is külön fejezet tartalmazza, a teljesség igénye nélkül, a közigazgatási jogi és polgári jogi felelősségre koncentrálva

98 A környezetvédelmi törvény és az EU alapelvek összevetése A környezethasználóra az alábbi alapelvek vonatkoznak: Elővigyázatosság elve Környezeti elemek kímélete, takarékos használata, Hulladék keletkezés csökkentése, Természetes és az előállított anyagok visszaforgatása, újrafelhasználása Megelőzés elve A leghatékonyabb megoldás alkalmazása Helyreállítás elve Köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett károsodás megszüntetéséről és a helyreállításáról Felelősség elve

99 A környezetvédelmi törvény és az EU alapelvek összevetése (II) A környezethasználóra az alábbi alapelvek vonatkoznak: Környezethasználat minimalizálásának elve Együttműködés elve Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság elve Szubszidiaritás elve (helyi önkormányzatok, felügyelőségek) Először a környezetvédelemben jelent meg: A különböző hatásköröket azokra a szintekre kell telepíteni, amelyek az adott feladatot a leghatékonyabban tudják megoldani Ennek folyománya, hogy indokolatlanul nem szabad felső szintre telepíteni a döntést és hatáskört! EU alapelvekkel a magyar szabályozás elvei megegyeznek

100

101 1995. évi LIII. törvény A törvény célja A törvény CÉLJA az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása A törvény hatálya kiterjed: (1) a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére; b) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre (2) A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki a) akik vagy amelyek az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek; b) akik vagy amelyek az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: környezethasználó) (3) A törvény hatálya kiterjed a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok ellátására, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik

102 Alapfogalmak 1) környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; 2) környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; 3) természeti erőforrás: a mesterséges környezet kivételével társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői; 4) környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskéntihasználata; 5) környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskéntihasználata mértéke; 6) környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe; 7) környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; 8) környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségiszinttel jellemezhető állapota;

103 9) környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység; 10) környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye; 11) környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy mulasztás; 12) környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; 13) környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; 14) környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója; 15) környezetkárosodást megelőző intézkedés: környezetveszélyeztetés esetén a környezetkárosodás megelőzésére vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve intézkedés; 16) helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;

104 17) eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be; 18) megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét; 19) környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás; 20) hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet; 21) érintett: azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik; 22) érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik; 23) helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén;

105 24) igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása a mindenkori tudományos ismeretek alapján környezetkárosodást idézhet elő; 25) kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, melynek meghaladása -a mindenkori tudományos ismeretek alapján -környezetkárosodást idézhet elő; 26) szennyezettségihatárérték: a környezet valamely elemének olyan jogszabályban meghatározott mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása a mindenkori tudományos ismeretek alapján környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő; 27) leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység; 28) az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és amennyiben az nem valósítható meg csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik;

106 29) fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését; 30) elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés; 31) megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától; 32) környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása; 33) téradat: elektronikus formában rendelkezésre álló, a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott tárgykörbe tartozó, különösen a geodéziai, a természet-, a gazdaság-, a település-, illetve a népességföldrajzi adat, amely közvetlenül vagy közvetve vonatkozik Magyarország területén fekvő helyre vagy földrajzi területre; 34) téradatkészlet: téradatok térinformatikai eszköz útján azonosítható gyűjteménye;

107 35) metaadat: téradatnak nem minősülő, ahhoz kapcsolódó, a téradatkészleteketés téradat-szolgáltatásokat leíró elektronikus információ, amely lehetővé teszi a téradatkészletekés téradat-szolgáltatások elérését, nyilvántartását és felhasználását; 36) téradat-szolgáltatás: téradaton vagy metaadatontérinformatikai eszközzel elvégezhető művelet; 37) téradatkezelő: téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy helyi önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott, környezettel összefüggő közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint az ezek ellenőrzése alatt álló, környezettel összefüggő feladatot végző vagy közszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy. Nem minősülnek téradatkezelőneka bíróságok és a jogalkotó szervek annyiban, amennyiben azok e feladat-és hatáskörükben járnak el; 38) interoperabilitás: a téradatkészletekösszeköttetésének és a téradat-szolgáltatások között ismételt kézi beavatkozás nélkül létrejövő olyan összekapcsolódásnak a lehetősége, amely a téradatkészletekés -szolgáltatásokelérését magasabb minőséggel biztosítja, mint a 48/G. (2) bekezdésében meghatározott információs rendszerek elkülönülten; 39) térinformatikai eszköz: olyan informatikai, geodéziai vagy távérzékelési eszköz, amely téradat rögzítésére, tárolására, kezelésére, továbbá megjelenítésére szolgál.

108 A törvény által külön nem említett alapfogalmak Környezeti hatástanulmány (továbbiakban: KHT): A hatástanulmányok a környezeti hatásvizsgálat során elkészített szakmai dokumentumok, amelyek a döntéshozatalhoz szükséges információkat a KHV eredményeinek értékelését tartalmazzák. A hatástanulmányokat szakértői munkacsoportok készítik helyszíni vizsgálatok, mérések, számítások, becslések, műszaki tudományos ismeretek és a témakörre vonatkozó más szükséges információk alapján. Környezeti hatásvizsgálat (továbbiakban: KHV): Eljárás melynek célja, hogy egy megvalósítani kívánt tervezet, létesítmény, beruházás, eljárás vagy tevékenység tényleges megvalósításának megkezdése előtt annak várható környezeti hatásait felmérje, azokat lehetőség szerint meghatározza, értékelje és annak alapján befolyásoló tényezője legyen a megvalósítás engedélyezéséhez való döntésnek.

109 Hatótényező: A vizsgált tevékenység része, amely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozásának az okaként adható meg. A hatótényezők, mint a folyamatok elindítói valamilyen tevékenységből származó anyag-és energiakibocsátások, illetve elvonások. Időben lehetnek egyszeriek, ismétlődőek, megszűnők, állandóak, míg intenzitásuk szerint gyengülők, erősödők, állandóak és változóak. Hatótényező lehet például szennyezőanyag kibocsátás (szennyvízkibocsátás, levegőszennyezés), élőhelyek megszűntetése, művi elemek létesítése, stb. Környezeti hatás: A környezeti hatás az emberi tevékenység okozta olyan állapotváltozás, amely értelmezhető és értékelhető környezetvédelmi szempontból. Mérhető következmények: pl. az ember egészségváltozására, a növény-és állatvilág állapotváltozására, a természeti erőforrások jövőbeni rendelkezésre állására kifejtett következmények, stb. A környezeti hatás egy adott környezeti paraméterben adott időpillanatban bekövetkező állapotváltozás.

110 Környezeti hatás

111 Hatásviselő:A környezeti elem vagy rendszer, amelynek állapotában a változások érzékelhetőek, kimutathatók és a kimutathatóság alapján a változás értékelhető. Ha a hatásviselő állapota közvetlenül valamilyen hatótényező következtében változik, közvetlen (elsődleges) hatásról, ha a változás oka egy másik hatásviselő elem vagy rendszer változása, akkor közvetett (másodlagos, harmadlagos) hatásról beszélünk. Hatásfolyamat:A hatótényezőkből kiinduló olyan folyamat, amely a környezeti hatásokat létrehozza (több környezeti elem vagy rendszer állapotváltozása). A folyamatot azon ok-okozati lánc feltárásával, megjelenítésével lehet bemutatni, amely a közvetlen vagy közvetett változásokat előidézte.

112 Háttérhatás: A hatásterületen meglévő, a tervezett vagy működő létesítménytől független környezeti hatás, amely az új hatást (pl. összegződés vagy szinergizmuskövetkeztében) módosítja. A háttérhatás a vizsgált tevékenységtől független olyan állapotjellemző, amely kimutathatóan befolyásolja az állapotváltozások alakulását. Kontrollkörnyezet: A kontrollkörnyezet a teljes hatásterülettel megegyező területnek a tevékenység megvalósítása előtti állapotát jelenti. A kontrollkörnyezet kezdeti állapota a tervezett tevékenység előkészítésekor az alapszintnek felel meg, amely a természeti változások és az emberi beavatkozások hatására időben is változik. A kontrollkörnyezet jelenlegi és várható állapotának mennyiségi, minőségi jellemzői jelentik azt a viszonyítási alapot, amelyet a tervezett tevékenység következtében jelentkező változásokkal össze kell vetni.

113 A környezetvédelmi igazgatás A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik [64. (1)] a) akörnyezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat e törvényben meghatározott szabályok szerinti engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése; b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása; c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése; d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése; e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése; f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése

114 Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció 67. (1) Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő. (2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő két hónap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. (3) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles.

115 A környezeti hatásvizsgálati eljárás 68. (1) A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. (2) A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a környezetvédelmi hatóság kormányrendeletben megállapított mérlegelési szempontok alapján dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére. 69. (1) A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. (2) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

116 Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 70. (1) Az egyes külön jogszabályban megjelölt tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani. (2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

117 Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás A Kvt. a hazai beruházásokra írja elő a KHV-t a nemzetközi gyakorlat Minden KHV kiterjed a beruházás létesítésének, működésének, megvalósításának és a tevékenységek felhagyásának kérdéseire A telepítés a beruházás megvalósítását jelenti, pl. területfoglalás, területrendezés, építési tevékenység Az engedélyező hatóság a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség, a határokon átterjedő hatásokat kiváltó tevékenységek engedélyezője pedig a Földművelésügyi Minisztérium Az engedélyező hatóságok kötelesek kikérni a szakhatóságok (Természetvédelmi hatóságok, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Magyar Geológiai Szolgálat)

118 A hatásvizsgálat szabályai Alapok: Kvt. Részletes szabályai: 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (EU követelményeihez igazodás) Jelenleg hatályos: 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet

119 A környezetállapot-értékelés fogalma és típusai

120 A KHV egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység pl. fejlesztések, beruházások, stb. következtében várható lényeges, értékelhető környezeti állapotváltozásoknak becslése, és ez alapján a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása A módszer előnye többek között, hogy: A tervezéshez szükséges adatgyűjtés eszközeként segíti, a környezetvédelmi szempontoknak jól megfelelő és megalapozott fejlesztések megvalósítását; A fenntartható fejlődés érdekében feltárja az élő és élettelen környezet minőségének alakulását, a természeti erőforrások felhasználhatóságát, valamint a tervezett tevékenységnek azokat a környezeti hatásokon keresztül érvényesülő következményeit is, amelyek az érintett lakosság társadalmi, egészségi állapotát és gazdasági helyzetét befolyásolják; Bővíti a fejlesztések információs alapját azzal, hogy az érintett lakossággal folytatott párbeszéden keresztül szerzett információkat a tervezésnél figyelembe véve, illetve felhasználva csökkenti vagy elkerüli a várható konfliktusokat.

121 Környezeti elem A föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői Környezet A környezet környezeti elemekből és környezeti rendszerekből áll, amelyekben emberi tevékenységek, beavatkozások történnek. A környezeti elemek és rendszerek között lejátszódó folyamatok, és a szerkezet alapvető fontosságú a környezetben bekövetkező változások megértéséhez. A környezet részei: Környezeti elemek: levegő, felszíni és felszín alatti vizek, a föld, az élővilág (egyedek és populációk), művi elemek, az ember, mint egyén; Környezeti rendszerek: ökoszisztémák (társulások és élőhelyek), és települési környezet A táj magába foglalja a természetes és mesterséges környezeti rendszert, kivéve magát az embert, mint egyént és közösséget.

122 A környezet rendszerszemléletű közelítése

123 Környezetvédelem A környezetvédelem olyan sokoldalú emberi tevékenységek összessége, amelyek célja a természetes és mesterséges környezeti értékek megóvása. A védelem az értékek megtartását, helyreállítását és kiemelten a károsodásuk megelőzését jelenti. A fenti célok eléréséhez szükséges, hogy a környezetvédelem képes legyen az értékek meghatározására.

124 Környezetvédelem A védelem és a fenntarthatóság elemei között az alábbi elveket különböztetjük meg: Az okozói elv:meg kell keresni, és megfelelően szankcionálni azokat a környezetszennyezőket, akik a környezetállapot romlását előidézték; A megelőzés elve: jelenti azokat az intézkedéseket, amelyek a környezeti károk keletkezését megelőzik A védekezési célokban konkrétan a határértékekben, a levegő, a víz, a talaj minőségének biztosításában, a hulladékok, a zajhatás, egyéb sugárhatások elleni védelemben testesül meg; A társadalmi együttműködés: a környezet védelme, minőségének megőrzése, a károk helyreállítása nem egyes környezeti tudattal rendelkező emberek, kisebb környezetvédő zöld szervezetek, nem kormányzati szervezetek ügye, hanem ebben, mindenki érdekében, az egész társadalomnak együtt kell működnie, a kormányzat irányításával közös erőfeszítéseket kell tennie

125 A KHV sajátosságai: A KHV a tervezési és döntési folyamatok szerves része (általában jogszabályok írják elő, hogy a tervezés melyik lépcsőjéhez kötődjön a vizsgálat); AKHV az érdekelt felek érdekegyeztető folyamata is, amely tárgyalások, egyeztetések, módosítások, kompromisszumok során valósul meg; Akörnyezet állapotában bekövetkezett változások hatásait viselő lakosság a lakosságot képviselő társadalmi szervezetek a KHV folyamatában a részeredményeket is megismerhetik, arról véleményt alkothatnak Véleményüknek a döntéseknél érvényt szerezhetnek, ha szükséges, bírósági úton is; Az eredményei prognózis jellegűek: a jelzések egy része becsléseken alapul, amelyek bizonytalanságokat hordoznak (ezeket a bizonytalanságokat meg kell adni, a jelentésekben meg kell jeleníteni) A bizonytalanság szűkítendő: a gyakorlati tapasztalatok legmegbízhatóbb forrása a megvalósult tevékenységek környezeti auditálása során nyert információk: ezek az auditálások azt vizsgálják, hogy a KHV előrejelzései mennyire voltak eredményesek, a feltárt eltéréseknek mik voltak az okai; Alternatívákkal dolgozik, ami azt jelenti, hogy a lehetséges feltárt megoldások közül melyik a környezeti hatás szempontjából a legkedvezőbb alternatíva Legdrágább=legjobb? Össztársadalmi érdek alapján kell dönteni

126 A környezeti hatásvizsgálati módszer kidolgozásának és bevezetésének fő okai Az elővigyázatosság és a megelőzés elve A fenntartható (harmonikus) fejlesztés A határértékek, terhelhetőségi határok korlátozott alkalmazhatósága A határérték alatti terhelés is okozhat környezeti károkat A kibocsátási értékeket az adott befogadó viszonyai határozzák meg: Ez a KHV egyik legbonyolultabb problematikája, mert a határértékek, terhelési korlátok képtelenek kezelni az olyan bonyolult rendszerek működését, mint az élővilág vagy a táj Pl. nem a levegőt vagy a talajt védjük, hanem az embert, az emberi egészséget

127 A környezeti hatásvizsgálati módszer kidolgozásának és bevezetésének fő okai (II) Az érintettek érdekeinek védelme: A környezeti ártalmak elszenvedőinek társadalom, egyének, szervezetek, joguk van tudni a környezeti változásokról és fellépni érdekeik védelmében Átlag és kritikus pontok: A KHV során el kell kerülni az átlagok használatát, mert eltérőek a kibocsátott szennyezőanyagok terjedései, az érintett környezet érzékenysége, egy-egy faj populációjának állapota, stb. A vizsgálat során az átlagok helyett foglalkozni kell a kritikus pontok és kritikus tényezők kérdésével A hatásvizsgálat kidolgozóinak mindig a jellemző és tartós maximális hatásintenzitás viszonyát a hatásviselő maximális érzékenységéhez kell figyelembe venni. Az értékelésnél mindig a tartósan legrosszabbnak számító helyzetből kell kiindulni

128 A környezeti hatásvizsgálati módszer kidolgozásának és bevezetésének fő okai (III) A bizonytalanság léte, a következmények ismeretének hiánya: Fel kell ismerni, el kell fogadni és a döntéshozót tájékoztatni kell Ha a bizonytalansági tényező mértéke olyan, hogy a megvalósítás kockázatát nem vállalható mértékben növeli, az elővigyázatosság elvét alkalmazva, akkor valószínűleg le kell mondani a kérdéses tevékenység bevezetéséről

129 A környezetállapot-értékelés és a projektek tervezése, mint integrált eljárások

130 A projekt életciklusok és a környezetállapot-értékelés kapcsolódása

131 Általános tervezési és megvalósítási lépések nagyobb projektre

132 Projekttípusok életciklus-fázisai

133 A környezetállapot-értékelés és a hatásvizsgálat folyamata és végrehajtási lépései Országonként eltérő jogi szabályozás, követelmény és értékelő rendszer Az alapfolyamat azonos

134 A környezeti hatásvizsgálati eljárás általánosított folyamata európai országokban

135 A környezeti hatásvizsgálati eljárás általánosított folyamata európai országokban II

136 A beruházások hatásvizsgálati folyamatának általánosított lépéséi a nemzetközi gyakorlatban: Szűrés (screening): egy adott projektet illetően szükséges-e KHV-t készíteni? Listák alapján: előrelátható, de merev Eseti megítélés: hatóság dönt (USA) Terjedelmi kör meghatározása (scoping) A vizsgálat és az elkészítendő dokumentumok tartalmi követelményeit határozzák meg Környezeti hatástanulmány elkészítése Vagy maga a terv beterjesztője vagy az illetékes hatóság a felelős a KHT elkészítéséért Második esetben a beterjesztő információt szolgáltat és finanszírozza Információk: A terv, illetve alternatíváinak bemutatása A hatások bemutatása, leírása minden lényeges változásra nézve A káros hatások csökkentésére vonatkozó javaslat Az elkészült tanulmányt nyilvánosságra hozzák az érintett lakosság körében A KHT véglegesítése Érintettek álláspontjával A KHV kontrollja Utólagos szakmai kontroll, felülvizsgálat Utólagos monitorozás (előírások betartása) Jogi kontroll

137 Környezetállapot-értékelés és auditálás Mit értünk környezetállapot-értékelés (KÁÉ) alatt? Munn(1979) Törvényjavaslatok, ágazatpolitikák, programok, beruházások, és üzemviteli eljárások a környezetre, az emberi egészségre és jólétre gyakorolt hatásainak azonosítása és becslése valamint ezen hatások értékelése és közzététele. UK DOE (1989) A környezeti hatásértékelés azon módszerek és eljárások összessége, amely információt szolgáltat valamely eljárás, vagy beruházás környezeti hatásairól és amely alapján a szakhatóság meghozza a projekt folytathatóságáról szóló döntését. ENSZ Európai Gazdasági Közösség (1991) Egy tervezett tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatásának értékelése.

138 Mit értünk környezetállapot-értékelés (KÁÉ) alatt? A környezetállapot-értékelés alatt valamely tervezett, működő vagy felhagyott tevékenység a környezetre gyakorolt hatásainak átfogó, komplex értékelését értjük a fizikai és ökológiai környezeten túlmenően a társadalmi, gazdasági és kulturális szempontokat is beleértve A környezetállapot-értékelés fogalom körébe tartozik: Környezeti hatásvizsgálat; Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás; Környezeti felülvizsgálat; Környezeti teljesítményértékelés; A felszámoláskor/végelszámoláskor követendő eljárások

139 Környezeti hatásvizsgálat (KHV) Az az eljárás, melynek célja, hogy egy megvalósítani kívánt tervezet, létesítmény, beruházás, eljárás vagy tevékenység tényleges megvalósításának megkezdése előtt annak várható környezeti hatásait felmérje, azokat lehetőség szerint meghatározza, értékelje és annak alapján befolyásoló tényezője legyen a megvalósítás engedélyezéséhez való döntésnek Egyszerre része a beruházás tervezési és jogi engedélyezési eljárásainak Olyan előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozásoknak a becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása Környezeti hatástanulmány (KHT) A környezeti hatástanulmányok a KHV folyamán készülő szakmai dokumentumok, amelyek a döntéshez szükséges információkat tartalmazzák A hatástanulmányokat megfelelő szakértői szervezetek készítik, mérések, becslések, a műszaki tevékenység leírások és más szükséges információk alapján, de végleges tartalmat és formát tanulmányok különböző egyeztetések, tárgyalások alapján kapnak

140 Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (EKE) Az Európai Közösség integrált szennyezés megelőzési és ellenőrzési irányelve (IPPC) hazai alkalmazását jelenti, amely alatt egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére irányuló eljárást értjük Környezeti felülvizsgálat A környezeti hatásvizsgálat alkalmazása folyamatos működés esetére, valamint az önszabályozás eszközeként megjelenő környezeti auditálás gyakorlati alkalmazása jogszabályi keretek között Környezetvédelmi teljesítményértékelés A környezeti felülvizsgálat saját kezdeményezésre történő elvégzését értjük Felszámolási és végelszámolási eljárás Az eljárás során a gazdasági, pénzügyi követelményeken túlmenően a környezeti terhelések felmérése, rendezése jogszabályi követelmények mellett

141 Miért kell környezetállapot-értékelést készíteni? 1) Jogszabályban rögzített feladat esetén, például: Környezet állapotának, mennyiségi, minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot meghatározása); Nemzeti Környezetvédelmi Program, a környezet állapotának bemutatása Kétévenkénti összefoglaló jelentés; Törvény javaslat + jogszabály vizsgálati elemzése; Települési, megyei, regionális környezetvédelmi program; Éves beszámoló a környezet állapotáról; Országos környezetvédelmi információs rendszer működtetése; Dokumentációk, tanulmányok elkészítése

142 Miért kell környezetállapot-értékelést készíteni? 2) Önkéntesen végzett vizsgálat esetén, például: Gazdálkodó szervezet meg akarja ismerni tevékenysége környezetre gyakorolt hatását; NGO-k(nem kormányzati szervezet, angolul Non-governmental Organisations); Tudományos kutatás

143 Ki készít(het)i a környezetállapot-értékelést? 1) Közigazgatás Államigazgatás Országgyűlés Kormány Minisztérium Önkormányzatok Regionális Megyei Települési Területi környezetvédelmi hatóság 2) Gazdálkodó szervezetek Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás

144 Mikor kell környezetállapot-értékelést készíteni? 1) Gazdálkodó szervezet esetén 2) Közigazgatás Adott időszak eredményeinek értékelése, Új szabályozás bevezetése, értékelése, Közvélemény tájékoztatása (időszakos) esetén

145 Hogyan kell környezetállapot-értékelést készíteni? Környezetállapot-értékelés különböző típusai

146 Környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás sémája

147 A csődeljárás, felszámolási eljárás környezetvédelmi követelményeinek alkalmazási menete

148 Mivel lehet környezetállapot-értékelést készíteni? 1) Alapadatok: Tevékenység ismertetése, leírása Környezeti állapot leírása Terjedési viszonyok megadása 2) Értékelés az alábbi eszközök alkalmazásával: Irodalom Modellek Kémiai, fizikai ismeretek Statisztikai, operációkutatási értékelések Térkép, térinformatika

149 Az értékelés szempontrendszere Szempontok a minősítéshez Értékelés három szempontból: Humánökológia, Tájökológia, Gazdaság Az értékelési szempontokban a környezet állapotára, minőségére vonatkozó követelmények fogalmazódnak meg a három értékelési szempont lefedi a környezettel szemben támasztható igények teljes spektrumát Követelmények azok, melyek alapján valamely környezetállapot vagy környezeti folyamat jónak, rossznak stb. tekinthető (vonatkoztatási alap)

150 Szempontok: (Táj)ökológia mint értékelési szempont: a (táj)ökológiai folyamatok természetes működésének biztosítása, az egyes környezeti elemek, illetve azok részei, egyedei egészséges fenntartása, használatuk során a megújulásuk biztosítása Humánökológia mint értékelési szempont: az emberi egészség megőrzése, megfelelő életminőség feltételeinek biztosítása (levegőminőség, egészséges ivóvíz) Közegészségügyi határértékek Gazdaság mint értékelési szempont: Használati érték változásának interpretálása szükséges Elsődleges a környezeti vagyon, a társadalmilag elfogadható környezetminőség leghatékonyabb biztosítása, megőrzése

151 Természettudományos, ökológiai szempont Az értékelés tárgya: A környezeti elemek (föld, vizek, levegő, élővilág), valamint Az ezekből felépülő környezeti rendszerek (település, ökoszisztéma, táj), illetve A környezet egésze A környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág és művi elemek) különkülön rendszerükben is értékelhetők Együttesüket, kereszthatásaikat: a környezeti rendszerek (bioszféra, táj) értékelése kell

152 A környezeti elemek összetételük alapján lehetnek: Egyszerűek: föld, víz, levegő; Összetettek: élővilág, épített elemek, ill. települési környezet, valamint táj A környezeti elemek eredetük alapján lehetnek: Természetesek: föld, víz, levegő, élővilág; Mesterségesek: épített elemek A természetes élővilágban rejlő információkészletnek az alapja: A fajok az evolúció során alkalmazkodt(n)akazokhoz a biotikusés abiotikus környezeti hatásokhoz, amelyek életműködéseik tűréshatárait nem lépik túl Ha tehát ezekben a hatásokban jelentős/lényeges változás következik be, az élőlények e változásokat eltűnésükkel vagy elszaporodásukkal jelzik Jelzések adatszerű gyűjtése: környezetminőség alakulásának indikátora lehet

153 Humánökológiai szempont Az emberi szervezet biológiai tűrőképessége Az egyes környezeti elemek, ill. rendszerek vagy a környezet egésze állapotának e tűrőképességet meghaladó minősége: Az emberi egészséget rövid távon s közvetlenül veszélyezteti Embercentrikus környezetszemlélet az emberi tevékenységet, azaz a termelést, valamint a javak és szolgáltatások fogyasztását is centrumba helyezi Az ember mindezekkel együtt válik igazán erőforrás-felhasználóvá és hulladékkibocsátóvá Termelés nélkül a többiekhez hasonló szereplő volt az élővilágban

154 Ember centrikus szempontrendszer ellentmondásba kerül a fenntartható környezetgazdálkodás természeti folyamatokat mintának tekintő rendező elvével Antropocentrikus A természet nem teleologikus (nincs saját célja) és nem szubjektum, tehát nincsenek önálló jogai Önmagában nem érték Természetjogú környezetszemléletet Környezeti rendszer leírását helyesebb a környezeti (természeti, ökológiai, evolutív stb.) folyamatokra alapozni Akkor az ember nem mint a rendszerleírás determinálója, hanem mint e folyamatok értékelésének, minősítésének sajátos érdekeket képviselő résztvevője jelenik meg

155 A humánökológiai szempont tehát nem a gazdaság, a termelési szféra értékrendjének követését jelenti, hanem egy tágabb értelemben vett embervédelmet céloz Beletartozik a természeti és művi környezet szükséges szinten való fenntartása éppúgy, mint az ember ésszerű civilizációs igényeinek kielégítése Nem a talaj, a levegő stb. egésze kardinális érték, hanem küszöbszinteket szükséges és célszerű kijelölni éppen az ökológiai és humánökológiai szempontok alapján Ezek a határértékek

156 A megengedhető terhelések problematikája Civilizációnk működtetése mindenkor együtt jár környezet egészének, vagy anyagi, vagy tudati szférába tartozó komponenseinek a károsításával, terhelésével, szennyezésével Minden szennyezés káros, megengedhetetlen volna, előbb vagy utóbb súlyos következményekkel járhat A megengedhető terhelések koncepciója azonban hatósági, adminisztratív szempontból nélkülözhetetlen Csak mint szükséges rossz fogható fel Elvileg nincsenek megengedhető szennyezések, csak elviselhető szennyezések léteznek

157 Gazdasági, hasznossági szempont A megengedhető terhelések, egészségügyi normák lényegileg nem mások, mint a társadalom környezetünkkel kapcsolatos kompromisszumos jellegének a kifejezői A környezeti hatásoknak csak egy része olyan, amely a gazdaság szférájával kapcsolatba kerül ezek között is vannak olyan hatások, amelyek pénz típusú értékelése egyelőre nehezen megoldható Az országoknak, régióknak adottságaikból adódó potenciális vagyonukkal racionálisan kell gazdálkodniuk, és védeniük kell azokat

158 Ismernünk kell az egyes tényezők társadalmi-gazdasági fontosságát, jelentőségét Szükséges egy értékelő rendszer létrehozása, pl: határköltségek alkalmazása A környezetállapot-értékelés jelenleg megfogalmazható és a környezetgazdálkodásba illeszkedő célja (egy környezeti információs és értékelési rendszer segítségével): Mindazon tényezőknek, folyamatoknak és jelenségeknek a felmérése és értékelése, amelyek szükségesek a védelem alá helyezett elemek és rendszerek állapotának, valamint ezek társadalmilag hasznos készletei változásainak meghatározásához, a változások ok-okozati elemzéséhez és prognosztizálásához, azaz a döntések várható jövőbeni következményei előrejelzéséhez

159 A környezetállapot-értékelési szempontjai és kritériumai a környezeti elemek ill. rendszerek szerint

160 A környezetállapot-értékelési szempontjai és kritériumai a környezeti elemek ill. rendszerek szerint

161 A környezetállapot-értékelési szempontjai és kritériumai a környezeti elemek ill. rendszerek szerint

162 Kockázatok elemzése A kockázatok figyelembe vétele Az állapotértékelés célja főként a döntéstámogatás (prognóziskészítés) Bizonytalanság semmilyen előrejelzésnél nem kerülhető el A létrehozandó objektumok működéséből eredő potenciális negatív következményeknek, illetve ezek valószínűségeinek meghatározására van szükség Pl. a veszélyeztetett emberéletek számát, a környezeti hatásokat, a pénzben kifejezhető veszteségeket, illetve ezek valószínűségeloszlásait kell megbecsülni

163 Kockázati fogalmak a kockázat egy cselekvési változat lehetséges (nem bizonyosan bekövetkező), negatívan értékelt következményeinek teljes leírása, beleértve a következmények súlyának és bekövetkezési valószínűségének megmutatását is Létezik biztosnak tekinthető pozitív következmény: ez az előny, Létezik biztosnak tekinthető negatív következmény: ez a hátrány, és A nem biztosan bekövetkező negatív következmény neve a kockázat A kockázat tehát (negatív) értéktartalommal jellemezhető események, következmények súlyosságát jellemzi, egyben érzékeltetve az esemény bekövetkezési valószínűségét is

164 1) Környezeti eredetű kockázat: A környezetben (természetben) lejátszódó folyamat a potenciális hátrány kiváltója A hátrány maga lehet pl. gazdasági, pénzbeli, emberekre ható stb. 2) A környezet védelmével kapcsolatos kockázat: A környezetben okoz potenciálisan hátrányos helyzetet valamely nem (szükségképpen) környezeti eredetű folyamat A környezetben mint ökológiai rendszerben létrejövő változás környezeti kockázata (a veszély tehát a környezeti egyensúly megbomlása, visszafordíthatatlan folyamat beindulása (pl. génerózió); vagy A környezetben létrejövő olyan változás, amelyet a természeti környezet elviselne, az egy idő után regenerálódna ám a létrejött változás az emberre vagy gazdasági folyamatokra nézve hátrányos, és ezért minősül károsnak (zajhatás, lokális légszennyeződés stb.); 3) A környezet által közvetített hatás Ez az emberi eredetű és emberre ható káros hatás lehetőségét is környezeti kockázatnak nevezi, ha a közvetítő közeg környezeti

165 Kockázatelemzés, kockázatbecslés A kockázatbecslés szakaszai: 1. a veszély azonosítása, Eszközök és események, összest sikerült-e? nagyon kis valószínűségiek is (pl. atomerőművi balesetek) 2. a veszély elemzése, 3. a következmény(ek) elemzése, 4. a kockázat(ok) meghatározása, 5. az eredmények értékelése

166 Az eredmények értelmezése Koncepcionális hiányosság: Nem tud azzal foglalkozni, hogy egyes társadalmi egyének/csoportok miért ellenkeznek (műszakilag) biztonságosnak mondott létesítményekkel Pszichológiai kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy a kockázatot a különböző érintettek eltérően észlelik Egy atomerőmű esetleges üzemzavara a helyi lakosok számára egészségi kockázatot, az üzemek számára gazdasági kockázatot, míg az irányító szervek számára politikai kockázatot jelenthet Az észlelt kockázat mértéke nagymértékben függ attól, hogy az egyes érintettek az előnyökből, illetve hátrányokból milyen arányban részesülnek A kockázat mégsem határozható meg kizárólagosan, csak a veszteségek nagyságával és ezek valószínűségével

167 Az eredmények értelmezése Döntéselméleti oldalról közelítve, a kockázati paramétereket többnyire szubjektív valószínűség alapján meghatározva javasolható a kockázat kezelése A nagyfokú bizonytalanság és irreverzibilitás körülményei között létezik a választás fenntartásának értéke (option value): annyit jelent, hogy azokat az értékeket, amelyek a jövőbeni választási lehetőség kizárásával elvesznének, mégiscsak figyelembe kell venni A szempontok összegyűjtése és az alternatívák számbavétele valamely többkritériumos döntési eljárás segítségével végezhető el

168 A terhelhetőség becslése Egyrészt az emissziós értékeken Másrészt az immisszióshatárértékek humánökológiai szempontú értékelése Egészségügyi vagy társadalmi tűréshatár Az egyik oldalon egy emissziós érték jelenik meg, hozzá tartozó szórástartománnyal és ehhez rendelhető valószínűségekkel, míg a másik oldalon a terhelhetőségi küszöb A kockázat értelmezése a két sűrűségfüggvény együttes értelmezését kívánja és jelenti Adott esetben P e %-os valószínűséggel állítjuk, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás egy adott értéke nem lép túl egy, másfelől pl. P i %-os valószínűséggel határpontnak tekinthető terhelhetőségi küszöböt

169 Az ökológiai kockázatbecslésre alkalmazott eljárások Az ökológiai kockázatbecslés klasszikus algoritmusa Több algoritmus létezik, fő komponenseik: A veszély azonosítása, Stresszor-válaszkapcsolatok elemzése, Az expozíció becslése és A kockázat jellemzése

170

171 A veszély azonosítása A vegyi anyagoknak azokat a jellemzőit tárjuk fel, amelyek révén potenciálisan képesek káros hatást okozni, például meg kell adni A hatóanyag fizikai-kémiai jellemzőit Úgymint: kémiai elnevezés, tapasztalati és szerkezeti képlet, molekulatömeg, halmazállapot, szín, szag, olvadáspont, forráspont, sűrűség, gőznyomás, vízoldékonyság, stabilitás (tűz és robbanás esetén is), ph, reaktivitás, oxidációs szám Ökológiai információk: Pl. az adott anyag hatása a növényi metabolizmusra, bomlása ill. felhalmozódása az élőlényekben, bomlása vízben, talajban és levegőben, bomlási maradékai Vegyületekre egyszerű, de sokszor keverékek Kölcsönhatások ismerete szükséges (Fizikai, kémiai, toxikológiai) Ezekből az információkból tudjuk meghatározni ebben a fázisban, hogy milyen potenciális káros hatást képes az adott kémiai anyag okozni

172 Az expozíció-hatás (dózis/koncentrációválasz/hatás) összefüggés elemzése Dózis jellegzetesen a humán kockázatbecslésben alkalmazott fogalom: Az az anyagmennyiség, amely a szervezetbe bejut Testtömegre vonatkoztatjuk, általában mg/testtömeg kg egységben adjuk meg Ökológiai kockázatbecslésben: Vagy a feltételezett környezeti koncentráció mértékét adjuk meg: Azaz a toxikus anyagnak azon koncentrációját, amely a vizsgált közegben (talaj, víz, levegő) feltételezésünk szerint elő fog fordulni Vagy pedig stresszor-válasz kapcsolatokról beszélünk: Azaz a hatást kiváltó ágens (stresszor) valamilyen mennyiségi reprezentációjához kötjük az általa kiváltott hatás szintén valamilyen mennyiségi reprezentációját Válasz lehet bármilyen biológiai vagy biokémiai reakció: enzimaktivitás megváltozása, szívműködés, légzési hányados megváltozása, viselkedésbeli anomáliák, szélsőséges esetben pedig bekövetkezik a halál

173 Megkülönböztetünk akut, krónikus és szubkrónikus hatásokat Akut: ha a vizsgált organizmus élettartamához képest rövid expozíciós idő alatt halált okozó (letális) vagy halált nem okozó (szubletális) hatás következik be Krónikus az a hatás, amely az organizmus egész élettartama alatt fennálló expozíció alatt következik be A szubkrónikushatások a szervezet élettartamának jelentős részét lefedő expozíció alatt következnek be A stresszor-válaszkapcsolatok számszerűsítésére a legelterjedtebb mutatószám a halálos vagy halált okozó koncentráció, a concentratio letalis (LC) Technikai okok miatt leggyakrabban a közepes halálos koncentráció (LC 50 ) meghatározása történik. Ez az a koncentráció, amely a vizsgált élőlények felét (50%- át) elpusztítja Ezzel szemben az LC 100 értéke azt a töménységet adja meg, amely az összes vizsgált szervezet pusztulását okozza Amennyiben a vizsgálni kívánt reakció nem a pusztulás mértéke, hanem valamilyen egyéb, enyhébb tünet (pl. növekedésgátlás), hatékony (effektív) koncentrációról beszélünk (EC)

174 Approximatív letális koncentráció (ALC) az a legkisebb töménység, amelynél még megfigyelhető a kísérleti szervezetek károsodása (pusztulása) Ártalmatlan (NOEC No ObservedEffectiveConcentration) koncentráció az az érték, amely a vizsgálati körülmények között nem okoz (még) semmi mérhető károsodást Kritikus koncentráció (LOEC Lowest Observed Effective Concentration) az az érték, amelynél az élőlények károsodásának első jelei jelentkeznek Pl: legtöbbször élettani ill. viselkedésbeli tünetek lesznek: pl. a halak esetében egyensúlyi zavarok figyelhetők meg, a Daphniák(vízibolhák) pedig például a felszínre úsznak, és ott maradnak

175 Vannak ugyanakkor olyan stresszorok, amelyek esetében a töménység nem értelmezhető (pl. zaj, hősokk) Ezért volt szükség a mértékegység minőségét nem tartalmazó közepes tűrés határa (TLm tolerantiae limes medialis) bevezetésére Ez a stresszorolyan mennyisége, amelynél a vizsgált szervezetek fele elpusztul vagy a mért életjelenség erőssége felére csökken A TL 0 a stresszorolyan szintje, ahol még nem figyelhető meg káros hatás, A TL 100 pedig a teljes gátlás mértéke, azaz itt minden élettevékenység megszűnik Ezeknek a kapcsolatoknak a grafikus reprezentációja a stresszor-válasz görbe Az abszcisszán a stresszor mennyisége (logaritmusa), Az ordinátán pedig a kialakult válasz mértéke szerepel

176 A klasszikus stresszor-válaszgörbe S-alakú A pontozott vonal jelzi a kontroll középérték mínusz a minimum szignifikáns különbség értékét, azaz azt a szintet, ahol az eltérés szignifikánsnak tekinthető. Az ennél kisebb válasz értékeket tehát a kontrolltól szignifikánsan különbözőnek tekintjük (tele négyzetek). Az üres négyzetek azokat az értékeket jelzik, amelyek nem különböztek szignifikánsan a kontrolltól.

177 Expozíció és becslése Az expozíció a vegyi anyag (stresszor) és a receptor együttes előfordulása vagy kontaktusa Kontaktus lehet külső ill. belső Meghatározza a stresszornakaközegben hozzáférhető mennyisége, a másik oldalról pedig a receptor viselkedése Például az élőlények elkerülhetik azokat a területeket, táplálékot vagy vizet, amelyek szennyezettek Az expozíció becslésénél három tényezőt kell figyelembe venni: intenzitás, térbeli és időbeli eloszlás Az időbeli eloszláson belül meghatározó: az időtartam, gyakoriság és az előfordulás időpontja

178 Az expozícióbecslés során először meg kell határozni az expozíciós mechanizmust, azaz azt az utat, amelyet egy adott stresszora forrástól a végpontig megtesz: A környezetbe kerülés helye és módja Szállítás és megoszlás az egyes környezeti kompartmentek között A végponttal való kapcsolatba kerülés, ill. a végpontba való bekerülés módja A környezetbe kerülés helye és módja Az adott kemikália milyen mennyiségben és formában kerül ki a környezetbe Különbség van a peszticidekés az általános kemikáliák között: míg a peszticideketszándékosan, ismert helyen, ismert mennyiségben juttatják ki a környezetbe, a legtöbb általános vegyszer életciklusának több fázisában, több diffúz forrásból is kijuthat

179 Szállítás és megoszlás az egyes környezeti elemek között Meg kell határozni azokat a környezeti elemeket, amelyekben az illető vegyület előfordul vagy előfordulhat Elsődleges kompartmentek(környezeti elemek): amelyekbe az anyag közvetlenül kikerül Másodlagos kompartmenteket: amelyekbe az anyag más közegből jut be Harmadlagos kompartmenteket, amelyekben az anyag bonyolult szállítási folyamatokon megy keresztül (pl. tápláléklánc) Az illető anyag fizikai-kémiai tulajdonságai: bioakkumlációs hajlam Hidrofóbitásés a molekulaméret A kérdéses anyag milyen módon mozog az adott környezeti kompartmentek között? Az átalakulás vagy lebomlás elsődleges mechanizmusai: Bomlástermékek A környezetben történő mozgás, a transzport folyamatok modellezése

180 A végponttal való kapcsolatba kerülés, ill. a végpontba való bekerülés módja A tényleges expozíció meghatározásához a hatásviselő vagy legalábbis végpontnak kijelölt szervezetek ökológiai igényeit, jellemző viselkedési mechanizmusait is ismerni kell A hatásviselő szervezetekbe a mérgező anyagok a következőképpen juthatnak be: az emésztőrendszeren keresztül, a légzőszerveken keresztül, kültakarón keresztül, a kültakaró sérülése útján közvetlenül a szervezetbe Az expozíció mértékét a becsült környezeti koncentráció (PEC) számszerűsített értékével fejezzük ki PEC értékét vagy tényleges mérésekből állapítjuk meg, vagy ha erre nincs lehetőség (pl. a kérdéses anyag még nem jutott ki a környezetbe), akkor modellezzük Bizonytalanságot is értékelni kell Háttérszennyezettség megállapítása

181 A kockázat jellemzése Ebben a fázisban a becsült hatástalan koncentrációt (PNEC) hasonlítják össze a becsült vagy mért környezeti koncentrációval (PEC)

182 A hányados módszer sematizálva Ha a PEC/PNEC arány kisebb mint egy, vagy azzal egyenlő: a kockázat csekély további adatokra ill. az eddig esetlegesen alkalmazott kockázatot csökkentő intézkedéseken kívül más beavatkozásokra nincs szükség Ha a hányados értéke 1-nél magasabb, valószínű a kockázat fennállása A PNEC értékét akut toxicitási tesztekből ill. hosszú távú, szubletális hatásokat vizsgáló tesztekből lehet meghatározni Ameglevő tesztadatok extrapolációjával környezeti határértékeket állapítanak meg Ezek a határértékek adott kemikália esetében meghatározzák azt az alapszintet, amely feletti koncentrációban a kemikália jelentős környezeti kockázatot okoz

183 Az EPA által kidolgozott algoritmus Az EPA (EnvironmentalProtectionAgency, USA) 1989-ben kezdte meg egy olyan általános algoritmus kifejlesztését, amely az elképzelések (és az azóta elvégzett esettanulmányok szerint is) minden probléma (stresszor) kezelésére egyaránt alkalmas A jelenlegi, véglegesnek tekinthető algoritmus (USEPA, 1998) három fázisból áll: Problémafelvetés, analízis és a kockázat jellemzése

184 Az EPA (1998) által az ökológiai kockázatbecslés folyamatára javasolt séma

185 Problémafelvetés Meg kell fogalmazni A problémát Előzetes hipotézis arról, hogy bizonyos antropogén hatások következtében miért lépnek vagy léptek fel ökológiai hatások A kockázatbecslés tulajdonképpeni célját A további két fázis, az analízis és kockázat jellemzésének elvégzésére szolgáló tervet Amár rendelkezésre álló, forrásokra, stresszorokra, hatásokra ill. hatásviselőkre vonatkozó információk integrálása Végpontok kijelölése: megfelelően képviselik a szóban forgó rendszert (ökoszisztémát, élőhelyet stb.) Elvi modell megalkotása

186 Az elvi modellek célja, hogy a lényegi kapcsolatot megragadják a stresszor(ok) és a végpont(ok) között Ezek a modellek két részből állnak: kockázati hipotézisek (szöveges) és diagramok (grafikus reprezentáció) A kockázati hipotézisek valójában feltevések arra vonatkozólag, hogy mi a végpontokat fenyegető potenciális kockázat Alapulhatnak elméleteken ill. logikán, tapasztalati adatokon, matematikai vagy valószínűségi modelleken Ezek a hipotézisek két irányban is működhetnek: megjósolhatják, mi lehet egy stresszor potenciális hatása, illetve segítségükkel meg lehet válaszolni, miért lépnek (léptek) fel a megfigyelt ökológiai hatások és mi volt a kiváltó okuk Hibák a folyamat további menetét is befolyásolják Hibák forrásai: (1) nem egyértelműen definiált célok, (2) nem egyértelmű, nehezen meghatározható és-vagy mérhető végpontok (3) lényeges kockázatok mellőzése

187 Analízis Az expozíció, valamint a várható ökológiai hatások jellemzése Ennek a "terméke" az expozíciós és a stresszor-válasz profil Az expozíciós profil azonosítja a receptort (a stresszornakkitett ökológiai entitást), megadja a forrás-stresszor-receptorútvonalat (azaz annak a módját, hogyan jut el a stresszoraforrástól a receptorig), valamint az együttes előfordulás vagy kontaktus intenzitását, ill. térbeli és időbeli terjedelmét Szükséges a forrás beazonosítása és jellemzése Szükséges annak a közegnek a beazonosítása is, amelyik a stresszorlegelső befogadója Meghatározó továbbá az, hogy az adott forrás az adott stresszortmilyen intenzitással mikor és pontosan hol bocsátja ki

188 Az expozíció analízis során lehetőség nyílik bemutatni a stresszorok térbeli és időbeli eloszlását is Az ökológiai hatások jellemzésekor meg kell adni az adott stresszor által kiváltott hatásokat, ezeket a kockázatbecslés végpontjaihoz valamilyen módon kapcsolni kell Azaz meg kell arról győződni, hogy valóban azokat választottuk-e végpontoknak, ahol a kiváltott ökológiai hatás ténylegesen érzékelhető

189 Az ökológiai hatások jellemzésének fontos eszköze az ökológiai válasz analízis, vizsgálatának tárgya: 1. A stresszor különböző szintjei és a hatások közötti összefüggés (stresszorválasz analízis), 2. Annak a valószínűsége, hogy a hatások a stresszornakvaló expozíció következtében lépnek fel és 3. a mérhető ökológiai hatásokat valamilyen módon értelmezni kell azokra a végpontokra, amelyek közvetlenül nem mérhetők Stresszor-válasz analízis A legegyszerűbb esetben a mért hatás egy pontszerű értékként jelentkezik (pl. LC50), aminek az az előnye, hogy közvetlenül összevethető más stresszorok által kiváltott hatásokkal

190 Ok-okozati kapcsolat igazolása A tényleges ok-okozati kapcsolatot a stresszor és a hatás között be kell bizonyítani Elsősorban azokban az esetekben fontos, amikor a kockázatbecslés kiváltó oka valamilyen megfigyelt ökológiai hatás (pl. madárpusztulás) Az ok-okozati kapcsolat igazolását szolgálhatják: terepi mérések (pl. a madárpusztulás egyidejűleg fordul elő valamilyen peszticid alkalmazásával), ill. laboratóriumi tesztek (pl. a tesztek során a kérdéses peszticidhasonló mértékű madárpusztulást okozott, mint a természetben előforduló)

191 A kockázat jellemzése Feltevések összegzése, a bizonytalanságok értékelése, valamint az analízis gyenge és erős pontjainak értékelése A kockázat értékelése történhet egyrészt rangsorolás formájában: pl. alacsony, közepes, magas kockázat (nehezen számszerűsíthető adatok esetén) Amennyiben az expozícióra és a hatásra számszerű adatok állnak rendelkezésre, az értékelés legegyszerűbb módszere ezek hányadosának megadása Azaz az expozíció koncentráció osztva a hatás koncentrációval A kockázat jellemzése történhet a teljes stresszor-válaszgörbe alapján Alkalmazhatók modellek: mi van akkor ha?

192 Prediktív és retrospektív kockázatbecslés A kockázatbecslés időbeli irányát tekintve két lehetséges módon történhet: prediktív és retrospektív kockázatelemzés A prediktív kockázatbecslés egy stresszor(általában egy feltételezhetően toxikus szubsztancia) egy adott, kiválasztott környezeti elemre ill. rendszerre gyakorolt jövőbeni hatását írja le A retrospektív kockázatbecslés a már meglévő szennyezett környezet vizsgálatából és méréséből indul ki

193 A prediktív és retrospektív kockázatbecslés összehasonlítása

194 A prediktív kockázatbecslés egy lehetséges károsító anyag egy vagy több környezeti elemre gyakorolt környezeti hatását írja le A károsító anyag lehet egykomponensű, de tartalmazhat több toxikus elemet is Prediktív kockázatbecslést kell elvégezni bizonyos kemikáliák, pl. növényvédő szerek forgalomba hozatalát illetően. Újabban nemcsak kemikáliák, hanem egyéb potenciálisan veszélyes stresszorok, pl. genetikailag módosított organizmusok forgalomba hozatala Szabvány teszteket alkalmaznak: Az Európai Unióban, ill. Magyarországon rendeletek rögzítik, milyen esetekben kell kockázatbecslést végezni, és magának az eljárásnak milyen algoritmust kell követnie ill. milyen teszteket kell tartalmaznia

195 A retrospektív kockázatbecslés jelentősége manapság egyre inkább előtérbe kerül, háttérbe szorítva az eddig széles körben használt, csaknem egyeduralkodó prediktív jellegű megközelítési módszereket Ennek oka az, hogy a prediktív kockázatbecslés nem képes felmérni egy már régebben fennálló káros hatást A retrospektív kockázatelemzésnek három fő típusa van: Forrásból kiinduló retrospektív kockázatelemzés, Hatásból kiinduló retrospektív kockázatelemzés, Expozícióból kiinduló retrospektív kockázatelemzés

196 Forrásból kiinduló retrospektív kockázatelemzés Egy megfigyelt szennyezésből indulunk ki, és a lehetséges hatásaira vagyunk kíváncsiak A megfigyelt szennyezés származhat egy múltbeli eseményből vagy egy még most is szivárgó forrásból (pl. hulladéklerakó, szivárgó szennyvíz) Hatásból kiinduló retrospektív kockázatelemzés Egy ismeretlen szennyezés miatt bekövetkező hatásra figyelünk föl, és az ismeretlen szennyezőforrást keressük Sajnos a meglevő tünethez, ami lehet például valamilyen populáción belül megfigyelt pusztulás, néha igen nehéz pontosan meghatározni az ezt kiváltó okot

197 A Balatonban több ízben is előfordult tömeges angolnapusztulás nyarán mintegy 2 tonna angolna hullt el ben ennél sokkal nagyobb arányú elhullás következett be, tonnára becsülték az elpusztult angolnák mennyiségét. A harmadik angolnapusztulás 1995-ben következett be, ekkor a becsült veszteség mintegy 30 t volt. A legnagyobb vitát, nyilván annak méretei miatt, az 1991-es pusztulás váltotta ki. A pusztulás okai között a következők szerepeltek: Az Aeromonas punctata baktérium által okozott ún. vöröskór. Az angolnák fonálféreg (Anguillicolacrassus) által okozott fertőzöttsége. Ez a fertőzöttség többek között az úszóhólyagot károsítja. Toxikus szennyezés. Ez lehet algatoxin ill. több szerző szerint deltametrin(a szúnyogirtásban alkalmazott vegyszer). Az 1995-ös halpusztulás elemzésekor elsősorban az utóbbi két tábor képviselői csaptak össze. A fonálféreg-fertőzöttség okozta elhullás mellett érvelők azt hozták fel a szúnyogirtó szer okozta mérgezés mint halálok ellen, hogy egy toxikus anyag nagy valószínűséggel más szervezetek pusztulását is okozta volna, másrészt nem tartják valószínűnek, hogy a Balatonban elég magas rovarirtó szer koncentráció kialakulhatott, hiszen ezeknek a szereknek a felezési ideje vízben 3-4 nap. Az ellentábor szerint ugyanakkor a deltametrinaz iszapban lényegesen lassabban bomlik, felezési ideje az iszap tulajdonságaitól függően nap. Az iszap tehát jóval a kezelés után is expozíciós útnak tekinthető.

198 A hatásindukált kockázatbecslést a gyakorlatban legtöbbször az is megnehezíti, hogy az adott hatás nem egy, hanem több stresszor következményeképpen alakult ki Expozícióból kiinduló retrospektív kockázatelemzés Akkor végzünk, ha bizonyítékunk van az expozíció fennállásáról, de ezt megelőzően nem rendelkezünk bizonyítékkal sem a forrásról, sem a hatásról Az ilyen jellegű kockázatelemzés a gyakorlatban meglehetősen ritka.

199 A környezetállapot-értékelés információ igénye

200 Környezetállapot-jellemzők A(z értékelésbe vonható) paraméterkészlet: A környezeti elemek állapotjellemzői zömmel az általánosan használt, hagyományos paraméterek A környezeti rendszerek paraméterkészlete eltérő, a különböző értékelési szempontok szerint is speciális lehet Az ökoszisztémákat ill. a környezet egészét jellemző paraméterek ma még kevéssé kidolgozottak

201 A paraméterek kritikus és optimális értékei Ezek meghatározása túlnyomó részben szakterületi feladat, az értékelés szempontjából kulcskérdés Ezek az értékek (intervallumok) különbözőek lehetnek egyrészt az értékelési szempontok, másrészt a vizsgálandó területegységtől függően A javasolt környezetállapot-jellemzők Nem csupán az aktuális helyzet ismerete, megítélése kívánatos és szükséges Hanem a változás trendjének, sőt a változások hatások okok összefüggései föltárásának kiszolgálása is

202 A javasolt környezetállapot-jellemzők (II) Mely a szükséges, elégséges és lehetséges paraméterkészlet? Amely segítségével a lejátszódó folyamatok megismerése, továbbá összefüggések keresése a társadalmi-gazdasági fejlődés és a szennyeződés mértéke között megvalósítható Az ezekből alkotott adatbázisokkal az elszennyeződési folyamat dinamikája tanulmányozhatóvá, elemezhetővé és hosszú távra előrebecsülhetővé válik Lehetséges módszer: egy adott környezeti elem vagy egyes mutatói helyett annak állapotát meghatározó, vele bizonyítottan ok-okozati összefüggésben levő terhelések, antropogén tevékenységek mutatóit használja fel Számtalan olyan társadalmi-gazdasági tevékenység van, amelynek környezeti hatásmechanizmusai lényegében ismertek (pl.: közlekedés, hulladék-elhelyezés) Ezen tevékenységek mértéke tájékoztat a levegő, a talaj vagy a felszín alatti vizek minőségérő

203 Környezet (állapot) használat jellemzők: 1) CO 2 kibocsátás (energia használat következtében): tömeg/gdp; tömeg/fő 2) Üvegházhatású gázok kibocsátása: Σ/GDP; Σ/fő; év/év% 3) SO x kibocsátás (összes): Σ/GDP; Σ/fő; év/év% 4) NO x kibocsátás (összes): Σ/GDP; Σ/fő; év/év% 5) Vízkészletfelhasználat(ok) vízkivétel: (a készlet %-ában) 6) Felszíni vizek minősége: [O 2 ]; [NO x ] 7) Földhasználatok: típusa; aránya; változása; terület, szántóföld, erdők etc. index 8) Természetvédelem: védett területek nagysága/aránya; (nitrogén) műtrágya használat trendje (tömeg/földterület egység) 9) Erdőgazdálkodás: erdősültség aránya; állomány-növekedés; éves kitermelés; a használat intenzitása

204 Környezet (állapot) használat jellemzők: 10) Veszélyeztetett fajok: száma és aránya az ismert fajok %-ában 11) Hulladékképződés: összes/veszélyes; települési hulladékok, ipari hulladékok, mezőgazdasági, veszélyes hulladékok (tömeg); összes, fejenként összes, fajlagos, veszélyes 12) A "Jólét" alakulása: ISW index 13) Energia intenzitás; fajlagos energiaigény; összes energia/gdp; összes/fő 14) Energia ellátás primer forrásonként megújuló források aránya 15) Közlekedés: közlekedési alágazatok teljesítménye/aránya 16) Fajlagos környezetterhelés (ökológiai lábnyom)

205 A fenntartható fejlődés indikátorainak kialakulása Az indikátorok, mint információforrások, magán illetve közcélokat szolgálnak Környezeti, társadalmi, gazdasági folyamatok elemzéséhez, teljesítményértékeléshez nyújtanak segítséget Az információkat közérthető formában juttatják el a célszemélyekhez A politikai döntések, programok és projektek sikerességét egy adott közösség jólétének alakításában majd egészen napjainkig az úgynevezett Hozzáadott Érték (Added-Value) alapján mérték 1950-es évektől Kezdeményezések hatására bekövetkező társadalmi jólét változásait összekapcsolták a nemzeti és a regionális kibocsátásokat mérő makro ökonómiai számításokkal

206 A Hozzáadott nem csupán valamiféle profitot jelentett: A kezdeményezések hatására bekövetkező szociális haszon változását is mérték A nehezen mérhető nem-direkt költségek és haszon figyelmen kívül hagyása Ez a koncepció nem számolt az erőforrás megőrzésének kérdésével Környezeti és szociális szempontú korlátok Anderson 1991-ben, az Alternativeeconomicindicators című munkájában élesen kritizálta a nemzeti össztermék (GNP) meglévő mérési metódusát és az eredmények felhasználását a jólét változtatásának bemutatására Rámutatott arra, hogy a nemzeti kimutatások/mérlegek elkészítése nem járul hozzá hatékonyan a jólét növeléséhez, nem idéz elő érzékelhető változást abban Tanulmányában az alternatív indikátorok használata mellett érvelt

207 Anderson szerint a gazdaság: Egyrészt anyagi-pénzügyi folyamat, Másrészt az emberek különleges egysége, Harmadrészt pedig olyan megállapodások összessége, amely az emberek, a környezet és a természet között teremt egy sajátos kapcsolatot Szükséges olyan új indikátorokat meghatározni, melyek leírják: A gazdasági folyamatok emberre és Ugyanakkor a gazdaságot működtető emberek természetre gyakorolt hatását is

208 Fenntarthatóság: A fenntarthatóságot erősen képviselők szerint: A Föld erőforrásainak, környezeti értékeinek a megőrzése prioritást kell, hogy élvezzen minden más, gazdasági szemponttal szemben A gyenge fenntarthatóság képviselői szerint: A jólét anyagi javainak növelése és környezeti feltételeinek megtartása nem lehetetlen feladat, csupán megfontolt fejlődési stratégia kidolgozására van szükség Arra a feltevésre alapozták, hogy a reproduktív környezeti tőke helyettesítheti a folytonos fejlődés miatt csökkenő félben lévő nem megújuló energiaforrásokat

209 Az információ hordozói Az indikátorok információk Részei az információs láncolatnak Végső soron befolyásolva a társadalom-gazdaság-környezet-irendszer állapotát Az indikátoroknak felhasználó barát -oknak kell lenniük

210 Az indikátorok kapcsolódása Az indikátorok kapcsolódása a fenntartható fejlődési folyamathoz: Soros dinamikai modell : az egyén mindennapi viselkedését befolyásoló ösztönző rendszer bevezetése politikai eszközökkel Párhuzamos dinamikai modell : Egy időben, párhuzamosan irányított folyamatok a politika és az egyén szintjén, kölcsönhatásban egymással, a fenntarthatóság szolgálatában

211 Az indikátorok a környezetben végbemenő változások elemzésére/vizsgálatára, illusztrálására illetve tájékoztatására használatos mért, számított, ill. becsült adatokból származtatott értékek, paraméterek Az alapadatok, valamint a származtatott információk/indikátorok, a mutatók és indexek összefüggéseit az úgynevezett információs piramis -salszokták ábrázolni

212 Az alap adat (vagy adat) a legegyszerűbb információ Ennél magasabb szintű információ az indikátor Jellemzője, hogy megfelelő és éppen elégséges információt szolgáltat a döntéshozók illetőleg más célcsoportok számára Kettő, vagy annál több indikátor (vagy adat) megfelelő összedolgozásából keletkeznek az indexek

213 Az úgynevezett könnyen érthető és kommunikálható különleges információt hordozó mutatók a headline vagy másként, reprezentatív indikátorok Ebben a vonatkozásban továbblépés a finomabb hierarchia bevezetése a headline indikátorokkal

214 A piramis legalsó szintjén található alap adatok forrásai lehetnek: Statisztikai összeírás, felmérés: meglévő statisztikai adatokból, helyettesítő adatokból, különleges környezeti felmérésekből, utólagos felmérésekből; Adminisztratív nyilvántartás, feljegyzés; Monitoring mért vagy távérzékelt fizikai, kémiai, biológiai adatok; Számítástechnikai eljárások (Integrated Pollution Prevention and Control IPCC, a Co-ordinated Information on the Environment in the European Community AIR CORINAIR, Decision Support System for Integration Pollution Control DSS/IPC, Integrated Environmental and Economic Accounting SEEA)

215 Az indikátorok feladata, rendeltetése, szerepe A fenntartható fejlődés indikátorainak egységesen, nemzetközileg elfogadott rendszere még nem létezik Többféle mutatószám-rendszert fejlesztettek ki a világban: (pl.: az Egyesült Nemzetek Szövetsége ENSZ, az Európai Unió EU intézményei a StatisticalOffice of theeuropean Union Eurostat, European EnvironmentalAgencyEEA, az OrganisationforEconomicCo-operationand DevelopmentOECD, egyes országok saját rendszerei) A mutatók hierarchikusan felépülő rendszer piramist alkotnak A fő rendszer jellemzőit az alrendszerek paraméterei, míg az alrendszerek paramétereit, az alrendszereket összetevő rendszerek jellemzői határozzák meg

216 Az OECD mutatók A különböző politikai kérdésekre választ adó mutatók (rendszer) piramisa az OECD szerint

217 Az indikátorok csoportosítása Az EEA indikátorok csoportosítása többféleképpen lehetséges Tárgykör szerint (domain-based): A fenntartható fejlődés három dimenziója: gazdaság-társadalom-környezetalapján határozza meg az indikátorokat Előnye, hogy biztosítja e három szempont érvényesülését, hátránya azonban, hogy megengedi az átfedéseket Célkitűzés szerint (goal-based): Alapvetően a közösség célkitűzési szabják meg az indikátor-választást Először meghatározzák a célokat, majd az indikátorokat úgy választják ki, hogy az első lépésben meghatározott célokat el lehessen érni A célkitűzések általában általános alapelvek, (úgymint: emberi jólét)

218 Az EEA indikátorok csoportosítása (II): Szektorok szerint (sectoral-based): A szektoralapú csoportosítás a kormányzati testület olyan elsődleges felelősségi területeit célozza, mint az oktatásügy, a lakáskérdés, a szállítmányozás, a szabadidő és a közbiztonság Hasznos az adminisztratív munkakörben dolgozó hivatalnokoknak illetve a közélet számára, azonban csak korlátozott mértékben képes kapcsolatot teremteni a különböző területek között Felhasználási területei: Nemzetközi együttműködés, Termelés, termék és fogyasztás/felhasználás, Energia/gazdaság, Regionális és városi térszerkezet, közlekedés, Kutatás és oktatás

219 Az EEA indikátorok csoportosítása (III): Eredmény szerint (issue-based): Ez a modell inkább a fenntarthatósági célok (úgymint, iskolázottság, gazdasági fejlődés, vízszennyezés, bűnözés, stb.), nem pedig a helyi programok köré rendeződött Könnyen kommunikálható, hátránya azonban, hogy a fenntarthatóság dimenziói nehezen kapcsolhatók össze benne Okozati összefüggés szerint (causal-based): Ide tartozik például a PSR keret Kombináció (Combination): Az előbbi megoldások egyesítése is lehetséges Példaképpen: a szektor alapú szerkezetet át lehet úgy alakítani, hogy kategóriákat és alkategóriákat tartalmazzon, melyek átölelik a fenntarthatóság mindhárom dimenzióját és ezenkívül magukban foglalják a PSR szerkezetet is Az indikátorok a fenn nem tartható fejlődés irányát is jelezhetik

220 A nem fenntartható fejlődés indikátorai: klímaváltozás, ózon pajzs csökkenése, talaj degradációs és sivatagosodás, biodiverzitáscsökkenése, erdősültség csökkenése, nem megújuló energiaforrás használat növekedése, szegénység növekedése stb Ezeknek az indikátoroknak elsősorban figyelemfelkeltő, jelző szerepük van Funkciójuk szerint csoportosítva a mutatók jobban szolgálják a modellalkotást, ebben a szerkezetben az indikátorok lehetnek: Leíró mutatók, Teljesítménymutatók, Hatékonysági mutatók (öko-, és gazdasági hatékonyság mutatói), Összjólétimutatók

221 Leíró mutatók: Választ adnak arra, hogy hogyan alakul a környezet terhelése és a környezet minősége Általában olyan görbén szerepelnek, mely egy változó alakulását mutatja az időben Teljesítménymutatók mi a lényeges? utólagos kérdésre válaszol Ugyanazok a változók, mint a leíró jellegű mutatók, csak célértékekhez kapcsolódnak Hatékonysági mutatók (öko-, és gazdasági hatékonyság mutatói) vajon hatékonyabbak vagyunk-e már gazdasági folyamataink során? kérdésre válaszolnak Hasznos kommunikációs eszközök, ösztönzőek mi volt az eljárásmód hatása kérdés megválaszolása mi volt a gazdaságban vagy a gyártási folyamatokban a strukturális változások hatása, illetve, hogy milyen hatással bírt a (környezetvédelmi) döntéshozatal

222 Összjóléti mutatók végül is jobb-e az egyenlegünk? Az ISO szabvány (Környezetvédelmi teljesítményértékelés) útmutatást ad a szervezeten belüli környezeti teljesítményértékelés megtervezéséhez és alkalmazásához Az ISO szabvány az alábbi környezeti állapot és teljesítmény mutatókat határozza meg: Környezeti állapot mutató: a környezet helyi, regionális és globális állapotáról közöl információt. Környezeti teljesítménymutató: egy szervezet környezetvédelmi teljesítményéről közöl információt. Management teljesítmény mutató: környezetvédelmi teljesítmény mutató, mely a managementnek és egy szervezet környezetvédelmi teljesítményét befolyásoló törekvéseiről közöl információt. Működési teljesítmény mutató: környezetvédelmi teljesítmény mutató, mely egy szervezet működésével kapcsolatos környezetvédelmi teljesítményéről közöl információt

223 A fenntarthatóság mérése A fenntarthatósági mutatók különböznek a hagyományos, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi változások mutatóitól A hagyományos mutatók (pl. az asztma előfordulásának mértéke, a vízminőség) a közösség egy részében bekövetkező változásokat mérik, mintha azok teljes mértékben függetlenek volnának a többi résztől Fenntarthatósági: kapcsolat, integráltság A bruttó hazai termék GDP(Gross DomesticProduct) egy publikus nemzeti mutató, méri az országban elköltött pénzmennyiséget Mivel azonban a GDP csupán a gazdasági tevékenység szintjét tükrözi, függetlenül a gazdasági tevékenységnek a közösség társadalmára és környezeti állapotára gyakorolt hatásától, a GDP növekedhet, miközben a közösség egészségi szintje csökken

224 Fenntarthatósági mutatók: ISEW(Index of SustainableEconomicWelfare) mely alapul szolgál az amerikai GPI(Genuine Progress Index) mutatókhoz Nem normál eljárással figyelembe vett környezeti és elosztási kritériumok tükrözésére Teljesebb kép a gazdasági változásokról: az ISEW csökkenti a GDP-t az ártalmas tényezők, illetve a gazdasági tevékenység korrekciójával és növeli a GDP-t olyan alapvető tevékenység, mint például a ki nem fizetett hazai munkavégzés korrekciójával Amint a GDP, az ISEW is óriási mennyiségű információt foglal egyetlen mutatóba, a kulcskülönbség azonban az, hogy az utóbbiban tárolt információ figyelembe veszi a környezet, a gazdaság és a társadalom összefüggéseit Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alkalmazása az életminőség javulására vonatkozó túlbecslésekhez vezet

225 Összesítő mutató az Ökológiai Lábnyom vagy az azzal majdnem azonos mutató, az SPI (Sustainable Process Index): Azt a teljes földterületet méri, mely az élelmiszer-, víz-, energia-és hulladéktárolási szükséglet kielégítésének fenntartásához szükséges személyenként, termékenként, földterületenként illetve városonként A gazdasági tevékenység főbb környezetvédelmi hatásainak kitűnő összegző mutatója, azonban nem alkalmas és nem is hivatott például a fenntartható fejlődés szociális dimenzióinak megragadására Fenntarthatósági barométer: A fenntartható fejlődés környezeti és társadalmi összetevőinek együttes értékelése Ezen a kétdimenziós grafikonon az ökoszisztéma állapotának illetve a humán jólétnek az állapotait tüntetik fel 0-tól 100-ig terjedő relatív skálán, jelezve a rossz illetve jó körülmények közti tartományt Az ezen két érték által meghatározott pont helyzete adja a fenntarthatóság (vagy a nem fenntarthatóság) mértékét

226 Az ESI (EnvironmentalSustainabilityIndex) a környezetvédelmi fenntarthatóság irányába tett előrelépést mérő mutató 142 ország esetében Az ESI az egyes országok viszonylagos eredményeit követi nyomon az alábbi öt alapvető összetevő figyelembevételével: környezetvédelmi rendszerek, a stresszhatások csökkentése, a humán sérülékenység csökkentése, szociális és intézményes teljesítmény, globális gondviselés Az ESI rendszerezett, számszerűsített formában teszi lehetővé országok közti összehasonlítást a fenntarthatóság megvalósulását illetően Néhány jellemzőjét kiemelve, lehetővé teszi: olyan kérdésekben való döntést, ahol az országos teljesítmény meghaladja az elvárásokat, vagy elmarad azoktól, a tevékenységi területek fontossági sorrendjének felállítását országokon illetve régiókon belül, a környezetvédelmi irányzatok nyomon követését, a környezetvédelmi politikák és programok sikerének mennyiségi értékelését, a környezetvédelmi és gazdasági teljesítmény közti összefüggések illetve a környezetvédelmi fenntarthatóságot befolyásoló tényezők vizsgálatát

227 Informatikai alapelvek és igények A környezetállapotot értékelő információs rendszerrel szemben támasztott elvárás az, hogy támogassa a jövőbeli állapot(ok) elérését szolgáló döntési alternatívák kidolgozását Decentralizált információrendszerek hálózata szükséges: a döntéseket lokálisan, regionálisan kell meghozni ott, ahol az események történnek Területi elven felépülő információs rendszerek: a ható tényezők és a hatások együttes számbavételének, az/egy adott területen a kölcsönhatások (komplex) elemzése szükséges nem elkülönült és ezen belül centralizált részrendszerekre van szükség, hanem olyanokra, amelyek egy területen többcélú elemzést tesznek lehetővé Többcélú felhasználás: a környezetvédelem és a megelőzés, valamint a területfejlesztés összehangolása

228 AZ OECD környezeti mutatói A mutatók használatának célja és hatóköre: A különböző mutatókat alkalmazni lehet nemzetközi és országos szinten a környezet állapotának értékelésére, a környezeti teljesítmény mérésére és a fenntartható fejlődés felé történő haladás feltárására Az OECD környezeti mutatókkal kapcsolatos tevékenysége a következő területekre irányul: Az egyes tagországok környezeti mutatókkal kapcsolatos munkálatainak összehangolása (közös megközelítések és koncepcionális keretek) A tagállamok segítése a környezeti mutatók használatának továbbfejlesztésében Az OECD-országokban felhalmozott tapasztalatok átadása a nem-tagállamok és más nemzetközi szervezetek számára Az OECD politikai elemző és értékelő munkájának támogatása megbízható, mérhető és politikailag releváns mutatók kidolgozásával annak érdekében, hogy mérni lehessen a környezeti haladást és teljesítményt, a politikák integrációját és hatékony nemzetközi összehasonlítást tegyen lehetővé

229 Az OECD megközelítése: A szakterület eredményei: Közös koncepcionális keret kialakítása a koncepciók és definíciók azonos értelmezése alapján, a terhelés-állapot-válasz (PSR) modell alkalmazása A mutatók kiválasztásához szükséges kritériumok azonosítása, valamennyi mutatót a politikai megfelelőség, az elemzési megalapozottság és a mérhetőség kritériumai alapján kell megvizsgálni A mutatók azonosítása és meghatározása Használati útmutató kidolgozása a környezeti teljesítmény-értékeléssel összefüggésben, aláhúzva azt, hogy a mutatók csak egy csoportját képezik az eszköztárnak Egyetértés az OECD megközelítésének alkalmazásában országos szinten a nemzeti sajátosságokhoz igazítva Azokat a mutatókat, amelyekről nemzetközileg összevethető adatok állnak rendelkezésre, az OECD rendszeresen megjelenteti, és hasznosítja a saját tevékenységében, különösen a tagországok környezetpolitikai teljesítményét vizsgáló programban

230 A környezeti mutatók funkciója és meghatározása Az OECD terminológiában a mutatóknak két alapvető funkciója van: csökkentik a mérések és paraméterek számát, amelyek adott esetben szükségesek lennének egy adott helyzet pontos bemutatásához leegyszerűsítik azt a kommunikációs folyamatot, amely által a mérések eredményei eljutnak a felhasználóhoz A mutató meghatározása az OECD szerint: egy paraméter vagy paraméterekből származtatott érték, amely bemutatja vagy leírja egy jelenség, környezet vagy terület állapotát nagymértékben túlmutatva azon a határon, amely egy paraméter értékével közvetlenül társítható Az index mutatók vagy paraméterek aggregált vagy súlyozott készlete A paraméter pedig egy olyan tulajdonság, amelyet mérnek vagy megfigyelnek

231 A mutatók kiválasztásának kritériumai Három alapvető kritériumot alkalmaz az OECD: a politikai megfelelőséget és használhatóságot, az elemzési megalapozottságot és a mérhetőséget A politikai megfelelőséget tekintve a mutatóknak reprezentatív képet kell adniuk a környezeti viszonyokról, a környezetre gyakorolt terhelésekről és a társadalmi válaszokról a környezeti mutatóknak egyszerűeknek, könnyen értelmezhetőknek és egy időszak trendjeit bemutatni képeseknek kell lenniük a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítaniuk kell mutatóknak rendelkezniük kell küszöb-vagy vonatkoztatási értékekkel, amelyekkel össze lehet vetni azokat a felhasználó értékelése szempontjából

232 Elemzési megalapozottság: elméletileg megalapozottaknak kell lenniük technikai és tudományos értelemben a mutatók köthetők legyenek gazdasági modellekhez, előrejelzésekhez és információs rendszerekhez Mérhetőség: a mutatóknak könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük megfelelő költség/haszon arányt figyelembe véve megfelelően dokumentálva legyenek ismert minőségben álljanak rendelkezésre mutatókat rendszeres időközönként fel kell újítani

233 Az OECD-ben alkalmazott mutatók főbb típusai: Alapkészlet: A környezeti haladás és a teljesítmény mérésére fejlesztették ki Segítik a környezeti haladás nyomon követését, és a környezetpolitikák elemzését Az OECD alapkészletének használatában közösen egyeztek meg a tagállamok, és ezeket a mutatókat rendszeresen közzéteszik A mintegy 50 mutatóból álló alapkészlet lefedi az OECD-tagállamok főbb környezeti problémáit A készlet mutatói a PSR modell szerint osztályozhatók: a környezetterhelési mutatók, a környezetállapot mutatói és a politikai válaszok (intézkedések) mutatói Környezeti kulcsmutatók: Ez egy csökkentett számú mutatót tartalmazó készlet Fő célja a társadalom tájékoztatása és a politikakészítők számára a legfontosabb jelzések biztosítása

234 Az OECD-ben alkalmazott mutatók főbb típusai (II): Az ágazati és a környezeti elszámolásból származtatott mutatók Politikai integráció erősítését szolgálják Minden egyes készlet különböző ágazati politikára összpontosít (közlekedés, energia, mezőgazdaság, idegenforgalom, háztartások fogyasztása) Az ágazati mutatók a környezeti szempontból jelentős ágazati trendeket, azok pozitív vagy negatív kölcsönhatásait a környezettel, valamint a kapcsolódó gazdasági és politikai szempontokat mérik Fő figyelem a következő területekre: környezeti kiadások számbavétele, a természeti erőforrások elszámolási rendje, beleértve a természeti erőforrások fenntartható használatát, anyagáram elszámolás Szétválási (decoupling) környezeti mutatók: A fenntartható fejlődés felé történő haladás figyelésére dolgozták ki Fő célja a társadalom tájékoztatása és a politikakészítők számára a legfontosabb jelzések biztosítása gazdasági növekedés és az azzal járó környezetterhelések szétválását mutatják be

235 A környezeti mutatók használata: Irányelvek: A környezeti mutatókat nem arra tervezték, hogy teljes képet adjanak a környezeti problémákról, hanem trendeket tárjanak fel Felhívják a figyelmet azokra a jelenségekre és változásokra, amelyek további elemzéseket igényelnek Tudományos és politika-orientált értelmezésre van szükség, hogy elnyerjék teljes jelentésüket A mutatók relevanciája országonként és kontextusonként változó lehet Mutatók többsége országos szintet tár fel, és nemzetközi összevetésre tervezik azokat A környezetterhelés és az időtáv kiindulási szintje is hatással lehet az eredmények értelmezésére, mert az országok különböző határidők szerint teljesítenek szubnacionális(regionális), helyi szinteken jelentkező regionális különbségek

236 A környezeti mutatók használata (II): Mérhetőség és adatminőség Nagymértékű eltérések: bizonyosak egyből mérhetőek, mások nem Időszerűség:ebben az összefüggésben az adatok vonatkoztatási idejének és az adatok publikálásának ideje közötti időszak minél rövidebb, annál jobb (a környezeti adatok kéthárom évvel le vannak maradva az aktuális évtől ) az adatok konzisztenciája és az idősorok teljessége nagymértékben eltérő témánként és országonként ez sok esetben nem teszi lehetővé a trendek hosszabb időszakra kiterjedő rendszeres és értelmes bemutatását megfelelő kapcsolatok jöjjenek létre a gazdasági és környezeti változók között: a különböző gazdasági ágazatok környezetterheléseinek elemzése a kormányzati intézkedések megkülönböztetését az üzleti életétől és a háztartásokétól az elszámolási rendszerek és a környezeti mutatók fejlesztése szükséges

237 Környezeti mutatók és a teljesítmény értékelése OECD környezetpolitikai teljesítmény vizsgálatai (1992 óta) A mutatók nem mechanikus mérőeszközei a környezeti teljesítménynek Ezeket ki kell mindig egészíteni háttér-információkkal, adatokkal, elemzésekkel és narratív értelmezésekkel A nemzetközi mutatókészletekből származó indikátorokat együttesen használják a nemzeti mutatókkal és adatokkal, amelyeket egyéb információk egészítenek ki Amikor csak lehetséges, állapot és trendmutatókat (10 év) használnak a leírásra Eredmények mérése és elemzése alapján következő csoportok: A mennyiségi célokhoz köthető mutatók példa: a légszennyezési trendek a nemzeti és nemzetközi célokhoz viszonyítva A minőségi célokhoz köthető mutatók pl. a GDP egységére vetített kibocsátások, a hulladékkeletkezés és a GDP-növekedés relatív trendjei pl. az erdővagyon használatának intenzitása, a vízkészletek használatának intenzitása Leíró jellegű mutatók pl. folyók és tavak vízminősége, fenyegetett fajok aránya, szennyvíztisztítókra csatlakoztatott népesség stb.

238 Környezeti mutatók és a teljesítmény értékelése Alapkészletben szereplő vagy kulcsindikátor bemutatása standardizált emellett kellő rugalmasság is biztosított a vizsgált országnak A nemzetközi alapkészlet-mutatókat harmonizálják a vizsgált országot néhány kiválasztott OECD-országgal vetik össze, alkalmazva az OECDátlag vagy az OECD-Európa átlagához való viszonyítást Országspecifikus alapkészlet mutatók: gyakran össze vannak kötve kapcsolódó célokkal és gazdasági trendekkel sokkal részletesebb képet tárnak fel az adott ország helyzetéről további ágazati vagy területi bontást követve

239 OECD honlap

240 A környezetállapot-értékelés módszertani fejlesztési lehetőségei

241 Környezetelemzési szakértői döntéstámogató rendszer megvalósítása térinformatikai eszközökkel Környezeti modellezés, térinformatika a legtöbb környezetvédelmi probléma rendelkezik térbeli dimenziókkal földrajzi információs rendszerek (GIS: GeographicalInformationSystem) képesek összegyűjteni, integrálni, kezelni, elemezni a georeferenciával rendelkező térbeli adatokat az adatokat digitális formában kezeli ok-okozati kapcsolatokat lehet elemezni és modellezni Átfogó döntéstámogató szoftver felépítésének alapfilozófiái A rendszer független elemekből összeállítható legyen Szabványos felületeken keresztül kommunikálnak egymással

242 A rendszer funkcionális egységeit: (1) környezeti modellezés; (2) adatbevitel; (3) adattárolás; (4) megjelenítés; (5) felhasználói felület alkotják, amelyek alapvetően a következő objektumosztályokat tartalmazzák: kutatási terület, üzemállapot (Scenarco), adatréteg: fedvény, GRID raszter, táblázatok, modellszámítás,

243 Környezeti modellezés A modell szerkesztése tulajdonképpen a vizsgált jelenség törvényszerűségeinek matematikai nyelven való leírása A matematikai modellezésnek a következő fázisait különböztetjük meg: 1. problémafelvetés, 2. feltételek megadása, 3. modellszerkesztés, 4. analízis (a modell elemzése), 5. interpretáció (a kapott eredmények értékelése, az eredeti problémára vonatkoztatása), 6. ellenőrzés, 7. implementálás.

244 Akörnyezeti folyamatok vizsgálatában különösen fontos szerepet játszanak a modellek segítik az adatok feldolgozását, és lehetővé teszik az előrejelzést A modellek tanulmányozhatóvá teszik a kísérletesen nem vizsgálható környezeti folyamatokat is, tetszőleges térskálán és időtartamon A modelleket többféleképpen osztályozhatjuk: A modell determinisztikussága szerint megkülönböztetünk determinisztikus és sztochasztikus a determinisztikus modellek azonos bemeneti paraméterek esetén mindig ugyanazt az eredményt adják a sztochasztikus modellek ismételt szimulációja más-más eredményt ad; nagy számú szimulációból statisztikai eredményeket kapunk A modellek egy része megadható zárt matematikai formulával, ezek az hagyományos analitikus modellek A modellek nagy része azonban csak közelítő módszerekkel (pl. számítógépes szimulációk segítségével) vizsgálható

245 Ha a modell nem változik az időben (időfüggetlen), statikus modellről beszélünk Környezeti modellek esetén gyakran időben változó folyamatok szerepelnek, melyek dinamikus modellekkel írhatók le A modellekben az idő kezelése kétféle lehet: diszkrét vagy folytonos Diszkrét időben elkülönülő időlépéseket feltételezünk (pl. napok, évek, vegetációs periódus) Folytonos idejű modellek például a differenciál egyenletek, vagy a transzportfolyamatok modellezésére gyakran használt reakció diffúzió egyenletek

246 A környezetünkben lejátszódó transzportfolyamatok közül igen nagy jelentősége van a szennyezőanyagok transzportjának Levegőben, vízben, talajban, talajvízben mozgó szennyezőanyagok haladási törvényszerűségeinek megismerése, modellezése az elmúlt évtizedek fontos feladata lett A mérések, vizsgálatok költségei nagyon magasak, ezért a számítástechnikai lehetőségek minél jobb kihasználása szükséges A fizikai folyamatokat modellező egyenleteket hitelesen, de vállalható időköltséggel kell megoldani Ehhez a térbeli diszkretizálás, a hálófelbontás hatékony algoritmusait kell megtalálni és megvalósítani A modellnek egyszerűsítéseket kell tartalmaznia, hiszen minden hatás figyelembe vétele gyakorlatilag lehetetlen Gyakran egyidejűleg kell függőleges és vízszintes mozgást figyelembe venni, így háromdimenziós modellezésre és számításokra van szükség

247 Intelligens számítási módszerek alkalmazása A komplex környezeti modellek hagyományos, analitikus modellekkel (pl. differenciálegyenletekkel, reakció-diffúzió egyenletekkel) való leírása számos nehézséggel jár a modell megfogalmazása is mély matematikai ismereteket igényel a rendszer összetettsége miatt ritkán vezetnek analitikus (formulákkal leírható, egzakt) megoldáshoz ezért a közelítő eljárások alkalmazása szükséges Számítógépes szimulációkon alapuló modellezési eljárások Ezek a módszerek sokkal hatékonyabbnak bizonyultak a komplex, nemlineáris rendszerek, térbeli folyamatok vizsgálatában, így környezeti modellezésben is nagy jövőre számíthatnak

248 Három kiemelt megközelítés, amelyek külön-külön a környezetállapot értékelés egy-egy vagy néhány komponensére különösen alkalmas modellező eszközök A fuzzy szabályok, a neurális hálózatok és a sejtautomatákmegfelelő kialakításban univerzális approximátorkéntműködnek azaz a komplex nem lineáris rendszereket tetszőleges pontossággal képesek közelíteni

249 Fuzzy szabályok A fuzzy technika a mérnöki, pénzügyi, orvosi és sok más területen ma már varázsszóvá vált Világunk ugyanis határozatlan, bizonytalan, azaz fuzzy, így annak állapotait gyakran nem lehet igaz vagy hamis jelzővel értékelni, hanem rossz időről vagy közepes üzletről beszélünk A fuzzy módszerek és elmélet különösen az utolsó tíz évben robbanásszeren terjedt el A pontatlansággal és a bizonytalansággal szemben toleráns emberi gondolkodást a fuzzy logika szigorú matematikai ruhába öltözteti, ily módon a köznapi nyelvi és a klasszikus analitikai modellezésnek hatékony egyesítését alkotva

250 A fuzzy elmélet alapgondolata Zadehtőlszármazik: Használjuk ki az emberi gondolkodásban és annak egyszerűsített mérnöki változataiban rejlő, a pontatlansággal, bizonytalansággal és részleges igazsággal szembeni toleranciát arra, hogy elérjünk követhetőséget, robosztusságot, alacsony költséget és jobb kapcsolatot a valósággal A fuzzy elmélet alapvető elve: az összeférhetetlenségi-elvszerint, ahogyan egy rendszer bonyolultsága nő, úgy csökken a képességünk arra, hogy viselkedéséről precíz és szignifikáns kijelentéseket tegyünk, míg elérünk egy küszöböt, amelyen túl a precizitás és szignifikánsság szinte egymást kizáró jellemvonásokká válnak

251 A fuzzy elmélet alapja a fuzzy halmazok és a fuzzy logika bevezetése A fuzzy halmazok a klasszikus halmazok általánosításai Míg a klasszikus halmazokba való tartozás élesen meghatározott azaz egy elem vagy beletartozik a halmazba (ekkor a karakterisztikus függvény 1) vagy nem (ekkor a karakterisztikus függvény 0 értéket vesz fel) Ezzel szemben a fuzzy halmazba való tartozást leíró függvény részleges hozzátartozást is megenged (0 és 1 közötti értékek) A fuzzy halmazok definiálásához tehát meg kell adni a lehetséges elemekre értelmezett tagsági függvényt (μ(x)), ami minden elemhez egy 0 és 1 közötti számot rendel, kifejezve a fuzzy halmazba tartozás erősségét Maga a fuzzy halmaz {x, μ(x)} párokból áll

252 A fuzzy halmazok hasznossága a környezetállapot-értékelésben az adatok értékelésében, például a megengedett határértékek közeli szennyezettség megítélésében mutatkozhat meg Konkrét példát tekintve az ivóvíz nitrát tartalmára megengedett határérték 50 mg/l Ez a hagyományos halmazelmélet szerint két halmazt határoz meg: H nitrára tiszta={[nitrát] 50 mg/l} és H nitrátos ={[nitrát]> 50 mg/l} Valójában mindannyian szívesebben iszunk 1 mg/l nitrátot tartalmazó vizet, mint 45 mg/l-eset, tehát nem tekinthetjük egyformán tisztának őket Fuzzy halmazokat definiálva a nitrátos víz halmazt érdemes úgy meghatározni, hogy a határérték feletti koncentrációkra μ(x)=1 (azaz azok határozottan nitrátosak), a határérték alatti, de kimutatható nitrát-mennyiséget tartalmazó vizekre pedig 0<μ(x)<1 célszerűen pl. μ(x)=[nitrát]x / 50

253 Míg a klasszikus logikában a kijelentéseknek vagy igazaknak, vagy hamisaknak kell lenniük, azaz azok igazságértéke 1 vagy 0, a fuzzy logika a kétértékű logikát általánosítja azáltal, hogy a kijelentések igazság értékére bármely számot megenged a [0,1] intervallumban Ez az átalakítás lehetővé teszi, hogy közelítő következtetést hajtsunk végre, azaz nem precíz következtetést (fuzzy konklúziókat) származtassunk nem precíz premisszák (fuzzy kijelentések) gyűjteményéből Szakértői rendszerek, lényegük: ha és akkor szakértők által felállított szabályok képzik amelyek az úgynevezett szabálybázisban vannak elhelyezve Nyert fuzzy eredményeket élesíteni, defuzzyfikálnikell A fuzzy bemenetekből a fuzzy logika alkalmazásával a fuzzy következtetéseket kapunk ezeket a műveleteket az ún. inferencia gép végzi el Az inferenciagép kombinálja a fuzzy ha akkor szabályokat

254 A fuzzy rendszer kialakításának fő lépései tehát a következők: 1. a bemeneti és a kimeneti változók kiválasztása; 2. a bemeneti és a kimeneti változók értéktartományainak (alaphalmazainak) meghatározása; 3. a bemeneti és a kimeneti terek partícionálása, a bemeneti és a kimeneti lingvisztikai változók tagsági függvényének megválasztása; 4. a lingvisztikai szabályok típusának és azok kialakítási módjának eldöntése; 5. az inferenciagép tervezése, ezen belül az implikáció és a kompozíció kiválasztása, az összekötő normák értelmezése; 6. defuzzyfikálásmegválasztása A környezetállapot-értékelésben ilyen ha akkor szabályok vonatkozhatnak az engedélyezhetőségre, vagy valamilyen minősítésbe tartozásra Például ha egy adott beruházás nem szennyezi a vizet, akkor engedélyezhető. Ebben a kijelentésben (lingvisztikai szabályban) a szennyezi már eleve egy összetett változó, ami több fuzzy halmazból tevődik össze, mint például a nitrátra, nitritre, mangánra, vasra stb. vonatkozó szennyezettség

255 Neurális hálózatok Mintegy éve, jórészt biológiai kutatások eredményeképpen merült fel az a gondolat, hogy a természetes, biológiai neurális hálózatok mintájára is létrehozhatók számító rendszerek térnyerése csak az utóbbi, mintegy évben következett be A természetes (biológiai) neurális rendszerek felépítése és működési mechanizmusa mintája A feladatokat nem algoritmikusanoldják meg, hanem a természetből ellesett módon mintákból, példákból nyert tapasztalatok felhasználásával, tanulás útján alakítják ki feladatmegoldó képességüket Sok, egymással nagymértékben összekötött elemi műveletvégző egységből állnak párhuzamos működésük révén bonyolult feladatok igen gyors megoldására is képesek lehetnek

256 A neurális hálózatok olyan számítási feladatok megoldására létrehozott párhuzamos feldolgozást végző adaptív eszközök, amelyek az idegrendszer, az idegsejt (neuron) felépítésének, illetve működésének mintáján alapulnak A természetes neurális hálózatok számos feladat megoldásánál nemcsak alkalmasnak, hanem alapvetően jobbnak is bizonyulnak, mint a hagyományos algoritmikus számítási rendszerek Pl: felismerési problémák (karakterek, alakzatok, minták és képek felismerése) A természetes neurális hálók képesek az adatokból nyert ismeretek általánosítására: olyan szituációkban is jó választ adnak, amelyek az adatok között nem találhatók meg Egyes mesterséges neurális hálók is rendelkeznek ezzel a képességgel Ez azt jelenti, hogy hiányos, esetleg pontatlan ismereteket hordozó, legtöbbször zajos adatokból is kinyerhető általános tudás Ez a tudás azonban a feladat tökéletes megoldását rendszerint nem teszi lehetővé, viszont jó megoldás elérését biztosítja

257 A természetes neuronhálóknak számos olyan további tulajdonsága van, melyek megvalósíthatók a mesterséges neuronhálózatokban is párhuzamos felépítés és működés az adaptáció lehetőségét, azaz a hasonló problémák megoldásához nem szükséges új rendszer fejlesztése A neurális hálózatok tehát alkalmasak lehetnek olyan feladatok megoldására, amelyek a hagyományos algoritmikus megközelítéssel nem vagy nehezen oldhatók meg, de amelyeket még az ún. klasszikus mesterséges intelligencia módszereivel (pl. szabály alapú rendszerek) sem sikerül kielégítően megoldani A neurális hálózatok a környezeti modellekben való alkalmazhatóságát vetíti elő a rendkívül széles alkalmazási területéből, nemlineáris rendszerek modellezésében, mintaosztályozásban előrejelzések (pl. meteorológiai) és optimalizálás területén való sikeres használatuk

258 Celluláris neurális hálózat alkalmazása szennyeződés terjedésének vizsgálatában A celluláris neurális hálózatok (CNN) speciális neurális hálózatok, amelyekben a hálózat elemi cellái rácsszerű elrendezésben helyezkednek el A neuronok összeköttetésben állnak, de csak az r sugarú környezetében lévő elemekkel

259 A szennyezés terjedésének modelljében a diffúzió folytonos modelljét diszkretizáljuk A neuronok folytonos értékeket vesznek fel folytonos időben, melyek a szomszédok értékei alapján változnak A c ij neuron t időbeli értékét c ij (t)-veljelöljük A c ij (t+δt) értéke c ij (t), és a szomszédos c kl (t) értékek egy függvényeként írható le A szennyezés terjedésekor a szomszédok között mintegy átlagolódik a szennyezés

260 Valóság hűbb modellekben figyelembe vehető a közeg inhomogenitása is az egyes neuronok másképp reagálhatnak a szennyezésre, több-kevesebb anyagot vesznek fel, illetve kötnek meg a talaj szerkezetének, összetételének, egyenetlenségeinek megfelelően Lehetőség van több anyag egyidejű vizsgálatára, és beépíthetők egyéb környezeti hatások (pl. áramlási folyamatok vagy légszennyezés terjedésénél a szél iránya) is

261 Sejtautomaták A sejtautomatáktérben és időben diszkrét, lokális szabályokon alapuló struktúrák fontos szerepet játszanak a fizikai, kémiai, biológiai és társadalmi rendszerek modellezésében Cellularautomation: cellákból való felépítésre utal A sejtautomatákacelluláris neurális hálózatokhoz hasonlóan rácson alapuló modellek Alapvető különbség azonban, hogy diszkrét időt feltételeznek: diszkrét, gongütésszerűen ugró rendszeridő idegennek tűnhet, belegondolva azonban, hogy számos természetes folyamat és a tájat, az életközösségeket meghatározó növénytakaró amely egyébként a természetvédelmi szempontú állapotértékelés legfontosabb pillére számára az évszakok váltakozása jelenti a leginkább érzékelhető időskálát, ez a diszkrét idő valóban reális

262 Növénypopulációk, -közösségekvizsgálatára gyakran használnak térben és időben egyaránt diszkrét modelleket A tér diszkrét volta az egyedek, populációk vagy élőhelyfoltokvéges száma miatt magától értetődő Az idő-diszkretizációta korábban említett okokon kívül az is indokolja, hogy a gyűjthető és rendelkezésre álló környezeti adatok jelentős része szintén időben diszkrét Jól modellezhetők sejtautomatákkal, olyan tudományos probléma, ahol: A térbeli elrendezésének jelentősége van, Az elemek lokális kölcsönhatását ismerjük, Az egyes elemek csak korlátozott számú, közeli egyeddel állnak kölcsönhatásban

263 A tervezés jól bevált megközelítési módszereivé vált: Számos fizikai jelenség (pl. húr rezgése, kristályképződés), kémiai folyamat, különféle műszaki problémák (pl. adat transzformáció, videó és audio tömörítés), közlekedéstervezés, település-fejlesztés, tájhasználat és regionális tervezés Ezen kívül a társadalomtudományokban is egyre gyakrabban alkalmaznak sejtautomatákat A környezetállapot-értékelésben elsősorban az élővilágra és a tájra vonatkozó részterületeken kínálnak ígéretes eszközt

264 A sejtautomata az alábbi részekből épül fel: sejttér (L), amelyen adott egy szomszédsági reláció (ρ), állapothalmaz (S) és a lokális átmenetfüggvény (vagy átmenetszabály) f A sejttér egy n-dimenziósrács általában kétdimenziós, esetleg egy-vagy háromdimenziós; legtöbbször négyzet- vagy hatszögrács) A leggyakrabban használt szomszédsági relációk kétdimenziós négyzetrácson: az ún. Neumann-féle (É, K, D, NY) és a Moore-féle szomszédság, amely a négy fő égtáj mellett a négy mellékégtájat is figyelembe veszi

265 Neumann-féle szomszédság Moore-féle szomszédság A sejttér minden eleme (cellája) a diszkrét idő minden lépésében az állapothalmaz valamely elemének megfelelő állapotban van A cella következő időpillanatbeli állapotát az f átmenetszabály határozza meg a cella és szomszédainak állapota alapján:

266 Az átmenetfüggvény (f) lehet determinisztikus vagy sztochasztikus Az átmenetfüggvény alkalmazható a sejttér minden elemére egyszerre (szinkron átmenet), vagy aszinkron módon (akár szabályszerűen végigmenve a sejttéren vagy véletlenszerűen) Nagyobb időléptékű, növényekre vonatkozó modellekben gyakran használunk szinkron átmenetet, ami mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a növények az éves ciklusban nagyjából egyszerre csíráznak ki ill. hoznak termést Számos esetben a sejttérben játszódó folyamatokról nem feltételezhető, hogy egyszerre zajlanak, ekkor célszerűbb aszinkron átmenetű modelleket használni

267 Példa: Növényfajok terjedésének és versengésének egy sejtautomata modellje A sejttér diszkrét cellái az élőhelyek elkülöníthető darabjait reprezentálják Az élőlények terjedésének és interakcióinak a szomszédságra való korlátozása is megfelel az élőlények viselkedésének A cellák állapota tükrözi az élőhelyeken megtalálható fajokat, esetleg azok életkorát, életszakaszát, biomassza mennyiségét stb. Az átmeneti függvény szinkronizált alkalmazása a mérsékeltövi szárazföldi ökoszisztémák vegetációs periódusát tükrözi, és alkalmas az élőhelyért folyó lokális versengés (pl. magoncok közötti versengés) leírására, valamint az egy helyen egy időben több élőlény kölcsönhatásának implementálására

268 Tekintsük két versengő faj modelljét Ebben az esetben a cellák háromféle állapotot vehetnek fel: üres (0), az egyik faj (1) vagy a másik faj (2) által foglalt Azaz az állapothalmaz A fajok terjedése, egymás közötti versengése és a lokálisan ható zavarások következtében a cellák állapota megváltozhat Lehetséges állapotátmenetek:

269 Az átmeneti függvény annak a pontos meghatározását jelenti, hogy ha egy cella üres (vagy valamelyik faj él rajta), és a szomszédaiközött n 0 számú üres, n 1 számú 1-es és n 2 számú 2-es szomszéd van, akkor mekkora valószínűséggel válik a következő időlépésre 0, 1 vagy 2 állapotúvá Természetesen ehhez ismernünk kell a megtelepedés, a kihalás és a két faj kölcsönhatásának törvényszerűségeit Az átmeneti függvény meghatározásával lehetővé válik az egész sejttér következő elrendezésének számítása, iterálva tetszőleges lépést végezhetünk A piros cellák az 1-es, a zöld a 2-es faj által lakott foltokat jelölik, míg a fekete négyzetek az üres cellákat (Ebben az esetben az agresszíven terjedő 1-es faj kiszorítja a gyengébb 2-es fajt )

270 Környezeti hatásvizsgálatok

271 A környezeti hatásvizsgálatok általános alapjai Általános értelmezés szerint a hatásvizsgálat események, folyamatok, jelenségek közti összefüggések tanulmányozása A hatásvizsgálatok általános célja az összefüggések jellemzőinek megismerése, amely ismeretek aztán közvetve (ismeret felhalmozás, tapasztalat révén) vagy közvetlenül (információ formájában) emberi elhatározások, cselekvések alapjául szolgálnak A hatásvizsgálatok tárgya lehet természetes vagy emberi hatás által meghatározott folyamat A vizsgált eseménytér korlátozódhat meghatározott természeti vagy társadalmi rendszerekre, rendszer-elemekre, de a földi bioszféra léptékét is meghaladóan akár kozmikus térségekre is kiterjedhet

272 Példák: Katasztrófa-hatásvizsgálat például természeti csapások (pl. földrengés, áradás) vagy ipari balesetek következményeit tárja fel Az ózonréteg sérülésének hatásait a bioszféra egészére vizsgálják, de végeznek egy-egy fajpopulációra kiterjedő hatásvizsgálatokat is A hatásvizsgálatok alkalmazása szakmai követelmények és/vagy jogi előírások formájában lehet szabályozott Szabályozásra akkor kerül sor, ha az információszerzés szakmai, társadalmi értékelés illetve döntéshozatal előkészítését célozza A szabályozás célja az objektivitás, a célszerűség biztosítása A hatásvizsgálatok sajátos célú és alkalmazási területű csoportját alkotják a környezeti hatásvizsgálatok

273 A környezeti hatásvizsgálatok olyan szabályozott eljárások, amelyek feladata meghatározott emberi tevékenységek, létesítmények, termékek által okozott/okozható környezeti változások azonosítása, értékelése és bemutatása abból a célból, hogy az azokkal kapcsolatos döntések meghozatalában érvényesüljenek a környezeti követelmények A környezeti hatásvizsgálatok olyan szabályozott vizsgálatok, amelyek célja a környezeti szempontok integrálása a döntési folyamatokba, a döntések várható következményeit szabályozott folyamat keretében, módszeres elemzésnek vetik alá, a vizsgálatok alapján előállított információkat írott dokumentumban rögzítik, amely biztosítja a felelős döntéshozatalt és annak (társadalmi) ellenőrzését

274 A környezeti hatásvizsgálatok megnevezés gyűjtőfogalom Hatásvizsgálat-alkalmazások példa: Környezeti hatásvizsgálat Környezeti vizsgálat/stratégiai környezeti vizsgálat Vizsgálati elemzés Technológia hatáselemzés Környezeti audit/környezetvédelmi teljesítményértékelés Környezetvédelmi felülvizsgálat Környezeti állapotvizsgálat Környezeti életciklus elemzés Ökológiai/Környezeti mérleg elemzés

275 A tervezett beruházások, területhasználatok, fejlesztések várható környezeti hatásainak szabályozott felmérését és értékelését célzó, az ilyen tevékenységek környezetvédelmi szempontú engedélyezését megalapozó vizsgálatot a Környezeti hatásvizsgálat (KHV) fogalommal jelölik (Environmental Impact Assessment, EIA) A Környezeti vizsgálat/stratégiai környezeti vizsgálat átfogó (regionális, országos) tervek, programok, politikák hatásvizsgálata, amely nem hatóságok, hanem testületek (önkormányzatok, regionális tanácsok, országgyűlés, kormány) döntéseit készíti elő Környezeti kihatású törvényjavaslatok, jogszabályok, gazdasági szabályozóeszközök, területfejlesztési koncepciók (együttesen tervezett intézkedések) bevezetése előtt Magyarországon Vizsgálati elemzés-t kell kidolgozni, amely az adott döntéshozó (kormány, minisztériumok, parlament) és a döntéssel érintettek tájékoztatását szolgálja

276 A Technológia hatáselemzés új, nagy jelentőségű tudományos eredmények, technológiai fejlesztések hatásvizsgálata (döntéshozók számára) A Környezeti audit/teljesítményértékelés a vállalati, üzemi környezetvédelmi menedzselés eszköze, mely a vállalat, szervezet, üzemegység környezetvédelmi helyzetét (meglévő és várható környezeti hatásait, a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés szintjét) és annak javítási lehetőségeit tárja fel Meglévő létesítmények, folyamatban lévő tevékenységek környezeti hatásainak feltárására, a környezeti követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgál a környezetvédelmi felülvizsgálat, melynek alapján a környezetvédelmi (szak)hatóság hoz döntéseket

277 A környezeti állapotfelmérés (= előzetes felmérés) feladata adott üzem, létesítmény, telephely közgazdasági értékeléséhez kapcsolódóan a környezeti terhek (= környezeti tényezők) meghatározása, azaz azoknak a teendőknek és költségvonzataiknak a megállapítása, amelyek a környezetés természetvédelmi jogszabályok illetve hatósági előírások teljesítéséhez szükségesek A környezeti életciklus-elemzés tárgya valamilyen termék (árucikk), amelynek környezeti hatásait a bölcsőtől a sírig, azaz a termék létrehozásához szükséges alapanyagok és energia előállításától a gyártási folyamatokon és a termék használati időszakán át a hulladékká válás, illetve a végső elhelyezés fázisáig vizsgáljuk. Célja elsősorban a környezeti szempontok integrálása a termékfejlesztési tevékenységbe Alapvetően ugyancsak a vállalati döntéshozatalt támogatja az ökológiai/környezeti mérleg vizsgálat, amely termékek, üzemek, gyártási folyamatok környezeti szempontú összehasonlítására, elemzésére szolgál

278 Történeti alapok Társadalmi és gazdasági tényezők Az ember környezetmódosító tevékenysége egyidős az emberi faj megjelenésével Környezeti változások kezdetben elenyésző mértékűek és időlegesek voltak az ókor és a középkor embere már tartós, sok esetben ma is felismerhető változásokat okozott a környezetben Pl.: Földközi-tenger szigetein, illetve a Balkán-félszigeten hajóépítési céllal letarolt erdőterületek degradációja A növénytakaró és az állatvilág módosulása, a talajerózió gyorsulása ugyan visszahatott az ember életkörülményeire, de ennek következményei számottevő mértékűvé csupán az ipari forradalom korától váltak

279 Ipari forradalom: környezeti elemek körének és a károsodás kiterjedésének ugrásszerű bővülése Annak felismeréséhez azonban, hogy az ember környezet-átalakító tevékenysége olyan folyamatokat is elindít, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon az emberi élet alapfeltételeit is károsítják, még több évszázados időszaknak kellett eltelnie A világméretű rádöbbenés korszakának az 1960-as éveket tekintjük A szennyezőanyagok terjedési, felhalmozódási folyamatait feltáró új tudományos eredmények és a mind gyakoribb környezeti katasztrófák, tömeges egészségkárosodások együttesen hívták fel a figyelmet az iparfejlesztés, a pusztán profit-orientált gazdasági növekedés veszélyeire A veszélyek felismerése (a fejlett országokban) társadalmi méretűvé vált: jelentős szerepet játszott (illetve játszik) az információs forradalom is: Televíziózás, internet

280 A lakosság tapasztalatai alapján bizalmatlanná vált az ipari és tudományos fejlesztést irányító, illetve ellenőrző döntéshozók, hatóságok iránt, megkérdőjelezve a szakértők elfogulatlanságát, gondosságát Kártérítési perek Környezetvédő mozgalmak Elsőként az Amerikai Egyesült Államokban kikényszerítette, hogy a politika a döntéshozó hatóságok előírt általános és ellenőrizhető kötelezettségévé tegye a döntések várható környezeti hatásainak mérlegelését 1970-ben lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államokban (National Environmental Policy Act, NEPA = Nemzeti Környezetpolitikai Törvény) 1970-es évek: Környezetvédelmi jogszabályoknak való meg nem felelés miatti bírságok, a kárelhárítási költségek, a környezettudatos vásárlói szokások térhódítása, a bankok és biztosítótársaságok környezeti kockázatérzékenységének kialakulása jelentős, a piaci pozíciókat befolyásoló költségtényezővé vált

281 1980-as évek: A vállalatok egyre inkább felismerték (felismerik) annak szükségességét, hogy alkalmazkodjanak ezen új feltételekhez, és a működésüket, fejlesztési célkitűzéseiket meghatározó vállalati politika szerves alkotóelemévé tegyék a környezeti követelményeket Egyre több vállalat vezetett be olyan irányítási és ellenőrzési rendszereket, amelyeknek célja az adott üzem környezeti helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, az előírásoknak, a lakossági elvárásoknak, illetve a termelési céloknak együttesen megfelelő gazdálkodás megalapozása Ezen vállalati környezeti menedzsment eszközök pl.: Környezetről való gondoskodás rendszer (EnvironmentalCareSystem, ECS), Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR), az ÖKO-controlling rendszer Közös jellemzőjük, hogy azok a vállalatok, szervezetek saját közvetlen (elsősorban piaci) érdekeltségéből fakadó önkéntes törekvések A környezeti megfelelőség biztosításának kulcskérdése a környezeti információk előállítása és bemutatása a vállalati döntéshozók számára E célból születtek meg az üzemek (telephelyek), a technológiák, a termékek környezeti hatásait módszeresen feltáró, s az eredményeket a vállalatirányítás számára közgazdasági paraméterek formájában (is) bemutató hatásvizsgálat alkalmazások (pl. az életciklus-elemzés, az ökológiai mérleg, a környezetvédelmi teljesítményértékelés).

282 A környezetvédelmi hatóságok feladatköre, de különösen felelőssége jelentősen bővült: új szemléletű és hatékony eljárások bevezetését tette (teszi) szükségessé mindenütt, ahol komplex környezeti folyamatok megítélése szükséges, s ahol a döntés (engedélyezés) társadalmi ellenőrzését jogi előírások biztosítják A legutóbbi év jellemző tendenciája, hogy elsősorban a döntéshozók, hatóságok által szorgalmazottan olyan jogi értelemben szabályozott tartalmú és formájú eljárások bevezetése történik meg, amelyek mind nagyobb körben integrálják a környezetvédelemben korábban is alkalmazott döntés-előkészítő eszközöket és szakmai eljárásokat EU irányelvek: Egységes Környezethasználati Engedélyezés ( IPPC ) bevezetése jelenti ma az integráció legmagasabb fokát

283 Hatásvizsgálati alapfogalmak A környezet és elemei A környezeti hatásvizsgálat az emberi populációk (helyi, regionális vagy globális társadalom) környezetében végbemenő folyamatokra irányul A környezet komplex rendszer alapvető jellemzője a változás A környezeti hatásvizsgálatok gyakorlatában környezeti elemek a föld (talaj, alapkőzet, ásványi anyagok), a víz (felszíni és felszín alatti vizek), a levegő, a művi elemek (építmények, létesítmények), az élővilág, valamint különleges szerepe miatt kiemelten az ember

284

285 A környezeti hatás A környezeti elemek, elem-együttesek és rendszerek jellemzőiben a vizsgált emberi tevékenység következtében létrejövő változás a környezeti hatás A hatásfolyamat meghatározott térben és időben lejátszódó, a hatáselemek jellemzőitől függő folyamat, amely a környezeti hatásokat létrehozza (több környezeti elem vagy rendszer állapotváltozása) A hatáselemek a hatásfolyamat eltérő szerepkörű tényezői. Ezen tényezők a következők: a hatótényező, a háttérhatás, a hatásviselő és a hatástovábbító elemek

286 A hatásviselők specifikus tulajdonsága az érzékenység, az alkalmazkodási képesség, a sebezhetőség illetve a terhelhetőség: Az érzékenység annak jellemzője, hogy egy adott hatásviselő milyen mértékben reagál egy meghatározott hatótényező fellépésére Az alkalmazkodási képesség élőlények illetve élő rendszerek, valamint az ember által irányított szabályozott rendszerek (pl. termelési, technológiai, társadalmi rendszerek) tulajdonsága E képesség annak mértéke, hogy a környezeti feltételekben és/ vagy a rendszer saját állapotában közvetlen hatásra bekövetkező változás nyomán milyen igazodási folyamat lehetséges A hatásviselő sebezhetősége a hatótényező olyan mennyiségi és/vagy minőségi küszöbértéke, amely elérése esetén bekövetkezik az adott hatásviselő károsodása A sebezhetőség az érzékenységtől és az alkalmazkodási képességtől (is) függ E tényező ellentettjeként a terhelhetőség a hatásviselő azon képességét jelenti, hogy bizonyos terheléseket képes elviselni anélkül, hogy állapota megváltozna E célt szolgálják a környezetterhelési/igénybevételi határértékek

287 A hatásfolyamatok kölcsönhatás-rendszerben zajlanak az egyes hatáselemek sajátos jellemzői mellett a környezeti hatást az egyidejű hatásfolyamatok összessége/egymásra hatása is befolyásolja Az additív hatás több hatótényező olyan egyidejű fellépése, amelynek összegzett hatása az egyes összetevők hatásaiból összegzéssel megkapható (az egyes összetevők nem erősítik és nem is gyengítik egymást) Amennyiben az összetevők egymásra is hatást gyakorolnak, akkor az együttes hatás szinergikus vagy antagonisztikus lehet A szinergizmusakülönböző hatótényezők egyidejű fellépésekor tapasztalható azon jelenség, hogy a létrejövő hatás nagyobb, mint a tényezők egyedileg kifejtett hatásának összessége A belső szinergizmusaz azonos, a külső szinergizmusaz eltérő környezeti közegekben megjelenő hatótényezők egymást erősítő, gyakran minőségileg is új típusú hatást eredményező összefüggését jelöli Az antagonizmus a szinergizmusellentéte, a hatótényezők egymást gátló kölcsönhatása

288 A környezeti hatás jellemzői a változást okozó hatás tényezői, a változás tér-és időbeli kiterjedése, a változás mértéke valamint a változás következménye A környezeti hatás létrejöttének okozója, alapfeltétele valamilyen emberi tevékenység megvalósulása A változás térbeli kiterjedését a hatásterület fogalma jelöli, amely a földkéreg, a földfelszín és a légkör azon részének földrajzi (térképi) vetülete, ahol a tevékenység által okozott állapotváltozások érzékelhetők A változások időbeli tartóssága a környezeti rendszer sajátosságaitól, de a konkrét hatásrendszer emberi kezelésétől, befolyásolásától is függ A változás mértéke valamilyen paraméter(ek) megváltozása, ennek következménye pedig a változás (emberi) értékelésével mérhető

289 A vizsgált tevékenység Az alternatívák a valós, a választásban (döntésben) ténylegesen figyelembe vehető megvalósítási (megvalósulási) változatok Az alapvető alternatívákat a tevékenység megvalósulása illetve a tevékenység elmaradása (más megnevezésekkel: nulla vagy nogo változat) jelenti A további változatok lehetnek alternatív környezetpolitikák a megfogalmazott környezeti célokat különböző megoldásokkal kívánják elérni (pl. energia előállítás szélerőművel vagy biomassza erőművel), technikai alternatívák kapcsolódhatnak a tervezett tevékenység (méretbeli, technológiai stb.) jellemzőihez, a folytatott tevékenység hatásait befolyásoló kiegészítő intézkedésekhez (pl. védelmi berendezések, üzemeltetési szabályok stb.); valamint a telepítési alternatívák a tevékenység lehetséges különböző térbeli elhelyezésének változatait adják

290 A tevékenység megvalósulásának jellegzetes életszakaszai: megkezdés/létesítés/megvalósítás/bevezetés; a tevékenység folytatása/fenntartás/üzemeltetés/alkalmazás; felhagyás/lebontás/megszüntetés/kivonás A tevékenység technikai szakaszai a tevékenység jellemzői és a vizsgálat céljai alapján meghatározható szempontok alapján határolhatók le: például lehetnek funkcionális egységek (pl. gyártóüzem, raktár, járulékos létesítmények) technológiai művelet-elemek (pl. tereprendezés, alapozás) térbeli elkülönülésük kiemelése alapján elkülöníthető telephelyek

291 A környezeti hatásvizsgálat (KHV) A környezeti hatásvizsgálat olyan tervezett beruházások, területhasználatok, fejlesztések várható környezeti hatásainak szabályozott felmérése, értékelése és bemutatása, amelyek megvalósítása hivatalos hozzájárulás, engedély kiadásához kötött Általános alapelvek A kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése Preventív környezetvédelmi eszköz, a jövőben lehetséges kedvezőtlen környezeti hatások megelőzésére irányul Amennyiben a kedvezőtlen hatások teljes kizárása nem lehetséges, akkor az ALARA (As LowAsReasonablyAchievable) elvet kell követni

292 Általános alapelvek (II) A nyilvánosság biztosítása Általános követelmény Az érintettek értékítéleteinek előzetes megismerése során számos olyan vizsgálandó szempont, lehetséges következmény is felmerül, amelyek alapján a tervezés javítható Komplex és koncentrált vizsgálat Vizsgálatoknak az egyszerű és a komplex kapcsolatokat, jellemzőket is fel kell tárniuk Ehhez több szakterület képviselőinek, illetve átfogó ismeretekkel rendelkező szakembereknek az együttes, koncentrált munkája szükséges Alternatívák azonosítása A döntés a lehetséges változatok közti választás A vizsgálandó változatok optimális száma (nincsenek alternatívák túl sok) (pl. Hollandiában előírás, hogy legalább három lehetőség, így (1) a beruházó szempontjából előnyben részesített, (2) a nulla-változat illetve (3) a megvalósítás esetén a környezet számára lehetséges legjobb (ésszerűen elérhető) megoldás kidolgozása szükséges minden hatástanulmányban )

293 Általános alapelvek (III) Teljeskörűség Nyilvánvaló, hogy valamennyi tényező feltárása nem lehetséges, de nem is feltétlenül szükséges a döntések megalapozásához A teljeskörűségrevaló törekvés követelménye a (beavatkozást jelentő) hatótényezők lehető legteljesebb számbavételét, valamint a várhatóan lényeges következményekkel járó folyamatok kiválasztását és elemzését jelenti A problémák fokozatos (iterativ) megközelítése Az átfogó jellemzők feltárásából kiindulva fokozatosan halad a szükség szerinti részletesebb elemzések felé Kreatív (alkotó) szemlélet alkalmazása A környezeti hatásvizsgálatok végső célja az optimális emberi környezet kialakításának elősegítése Ebben az értelemben a hatásvizsgálat kivitelezése tervezési és problémamegoldó folyamat is, amely megköveteli a vizsgálatot végzőktől az alkotó (kreatív) szemléletet A felelősség elve a döntéshozó kötelessége, hogy döntését az ésszerűen elérhető valamennyi információ alapján hozza meg

294 A hatásvizsgálati folyamat szabályozása Akörnyezeti hatásvizsgálat kivitelezését, munkarészeit, a kidolgozandó tanulmányok tartalmát, a tanulmányokra épülő engedélyezési folyamat menetét és szabályait jogszabályok, és (műszaki) irányelvek szabályozzák, valamint ajánlások támogatják A környezeti hatásvizsgálat tárgya Az Európai Unióban jelenleg érvényes közösségi szabályozás (a 97/11/EK irányelv, illetve a nyilvánosság bevonására kiterjedően a 2003/35/EK irányelv által módosított 85/337/EGK irányelv) meghatározott projektek megvalósítása előtt a környezetre gyakorolt várható hatásokat módszeres vizsgálatnak kell alávetni, s az ennek alapján megszerzett és dokumentált információkat a projekt engedélyezése során figyelembe kell venni Megalapozottság, nyilvánosság és számonkérhetőség

295 Az európai országokban a környezeti hatásvizsgálatot jellemzően projektek vizsgálatára alkalmazzák (eltérően az USA vagy pl. Ausztrália gyakorlatától, ahol projekt, fejlesztési terv, politika egyaránt lehet a KHV tárgya) A projekt (az EU-irányelvek megfogalmazása szerint): épület(ek) vagy egyéb létesítmények kivitelezése, illetve egyéb beavatkozás a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is A magyarországi gyakorlatban a KHV tárgyaként formálisan a beruházás fogalom alkalmazott A környezeti hatásvizsgálat elvégzésének szükségességét az erre feljogosított hatóságok egyedi mérlegeléssel vagy jogszabályi előírás alkalmazásával állapítják meg Mindkét esetben rendező elv, hogy csak azon tevékenységre vonatkozóan történjen hatásvizsgálat, amely jellege, mérete vagy helyzete következtében feltehetően jelentős környezeti hatással jár

296 A jogszabályi előírás jellemző formája az alkalmazási kötelezettség listába foglalása Ezen listák meghatározott tevékenységeket illetve a végzésükhöz szükséges létesítményeket sorolnak fel, meghatározhatnak elhatároló ismérveket (pl. technológia-típusokat), küszöbértékeket (pl. kapacitás, területnagyság), illetve mindezek alapján előírhatják a szükséges vizsgálatok részletességi követelményeit A magyarországi nemzeti szabályozás (314/2005.(XII korm. r.) az EU előírást teljes körűen átvette, sőt kibővítette a hatásvizsgálat alapján engedélyezhető projektek körét, Egyes esetekben az EU irányelvben alkalmazottakhoz képest szigorúbb szabályok (alacsonyabb küszöbértékek) meghatározására került sor A KHV-kötelestevékenységek jegyzékébe Magyarországon 12 olyan tétel is bekerült, amelyek az EU irányelvben nem szerepelnek

297 A KHV-kötelestevékenységek jegyzékébe Magyarországon 12 olyan tétel is bekerült, amelyek az EU irányelvben nem szerepelnek például (meghatározott küszöbértékhez kötötten) A cementgyártás, az erdőterület igénybevétele, a mélyművelésű bányászat, a nem veszélyes hulladék lerakás, valamint a haltenyésztés, a vízerőmű, a szélerőmű telep, a sípálya, a golfpálya, az árvízvédelmi mű országos jelentőségű, vadaskert pedig valamennyi védett természeti területen Szigorúbb (alacsonyabb küszöbértékhez kötött) szabályozás érvényesül pl. a hőerőművek létesítése, a nukleáris hulladék elhelyezése, a felszín alóli vízkivétel esetében A feltételesen KHV-kötelestevékenységek köre gyakorlatilag azonos az EU irányelv tartalmával Ténylegesen többletként értelmezhető: a Magyar Honvédség laktanyai elhelyezése illetve lő-és gyakorlóterei, védett természeti területen a terepmotorozásra, terepautózásra kijelölt állandó pálya a távközlési adó (antennatorony), továbbá meghatározott küszöbértékek elérése esetén a közúti gépjármű javítótelep, a területi vízrendezés és a vízfolyásrendezés

298 Környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenységek Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 1. Baromfitelep több mint 85 ezer férőhellyel broilerekvagy 60 ezer férőhellyel tojók számára. 2. Sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára. 3. Vadaskert védett természeti területen és erdőterületen. 4. Erdőterület igénybevétele -nem termőföldként való további hasznosítás esetén 30 ha-tól, - termőföldként való további hasznosítás esetén 50 ha-tól. Halászat 5. Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben országos jelentőségű védett természeti területen.

299 Bányászat 6. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is; a külszíni bányászat esetén védett természeti területen vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül. 7. Tőzegkitermelés 25 ha területtől; védett természeti területen méretmegkötés nélkül. 8. Kőolaj-kitermelés 500 t/nap-tól, földgázkitermelés 500 ezer m3/nap-tól. 9. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától. 10. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvasfémek esetén 100 ezer t/év bányászatától; külszíni bányászat esetén 25 ha területtől. 11. Egyéb külszíni bányászat 25 ha területtől; védett természeti területen méretmegkötés nélkül.

300 Feldolgozóipar 12. Papír-és kartongyártás 200 t/nap késztermékgyártástól. 13. Papíripari rostos alapanyag előállítása fából és más hasonló szálas nyersanyagból. 14. Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása 500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználástól. 15. Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket. 16. Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény. 17. Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozólétesítmény. 18. Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló. 19. Radioaktív hulladékot feldolgozó telep. 20. Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra.

301 Feldolgozóipar II 21. Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik: a) szerves vegyi alapanyagok gyártása, vagy b) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, vagy c) foszfor-, nitrogén-és káliumalapú műtrágya gyártása, vagy d) növény-egészségügyi hatóanyagok és biocidekgyártása, vagy e) biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszer hatóanyaggyártás, vagy f) robbanóanyag-gyártás. 22. Cementgyártás 500 t/nap termelési kapacitástól. 23. Azbesztcement termékek gyártása 20 ezer t/év késztermék-előállítástól. 24. Azbeszt súrlódóanyagelőállítása 50 t/év késztermék-előállítástól. 25. Azbeszttartalmú termékek előállítása 200 t/év azbesztfelhasználástól. 26. Kohómű (vas, acél). 27. Nemvasfémek előállítása ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárásokkal.

302 Villamos energia-, gőz-, vízellátás 28. Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől, egyéb égető berendezés 300 MW kimenő hőteljesítménytől. 29. Vízerőmű országos jelentőségű védett természeti területen. 30. Szélerőmű telep 10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen. 31. Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása, azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítása. 32. Villamos légvezeték 220 kv feszültségtől és 15 km hosszúságtól. 33. Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleráris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását. 34. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5 millió m3/év vízkivételtől. 35. Felszíni vizet átvezető létesítmény 100 millió m3/év vízszállító kapacitástól (nem tartozik ide az ivóvíz vezetékben történő átvezetése).

303 Szállítás, raktározás 36. Országos közforgalmú vasútvonal. 37. Gyorsforgalmi út (autópálya, autóút). 38. Négy-vagy több forgalmi sávos út, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától (ha nem tartozik a 37. pontba). 39. Meglévő út négy-vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától, illetve forgalmi sávtól. 40. Gáz-, kőolaj-vagy vegyianyag-szállító vezeték 800 mm átmérőtől és 40 km hossztól. 41. Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára.

304 Szállítás, raktározás II 42. Kikötő 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be-és kirakodására. A kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton nem tartozik ide. 43. Repülőtér 2100 m alaphosszúságú futópályától. 44. Kőolaj, kőolajtermék tárolása 200 ezer t össztárolókapacitástól. 45. Földgáz tárolása 200 ezer m3 össztárolókapacitástól. 46. Vegyi termék tárolása 200 ezer t össztárolókapacitástól. 47. Állandó árvízvédelmi mű létesítése országos jelentőségű védett természeti területen.

305 Egyéb közösségi szolgáltatás 48. Szennyvíztisztító telep 50 ezer lakosegyenértékkapacitástól. 49. Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól. 50. Nem veszélyes hulladék lerakó létesítmény napi 200 t hulladék lerakásától, vagy 500 ezer t teljes befogadó kapacitástól. 51. Veszélyes hulladék ártalmatlanító (lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés) létesítmény. Sport 52. Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen vagy többlyukú golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen

306 Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények 54. Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását. 55. Duzzasztómű vagy víztározó, 2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől. 56. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m3/év víz bejuttatásától. 57. Halastó vagy tórendszer, ha több mint 30 ha-onfed országos jelentőségű védett természeti területet.

307

308

309

310

311 A környezeti hatásvizsgálat irányultsága (fókusza)

312 A hatásvizsgálati folyamat résztvevői A hatásvizsgálati folyamat résztvevői a tervezett fejlesztés tervezői (beruházó, illetve az általa megbízott műszaki tervezők), a hatástanulmány-készítők, az érintettek, valamint a hatóságok A tevékenység tervezői: kezdeményező beruházó, környezethasználó valamint a tervek kidolgozásával általa megbízott (pl. műszaki) tervezők kidolgozott terv formájában megfogalmazni az elképzeléseiket a vizsgált tevékenység terve időben és részletességében változó dokumentumok sora: a vizsgálat megkezdése időszakában rendszerint csupán egy vázlatos elképzelés ( koncepció ), a vizsgálatok előrehaladtával pedig egyre részletesebben kidolgozott dokumentációk jelentik a vizsgálat alapját A hatástanulmány-készítők Az engedélyezéshez szükséges környezeti információk előállítás Szakemberek látják el alapfeladatuk a környezeti hatások illetve következményeik valós és szakmailag megalapozott felmérése, a környezeti információk előállítása és előírás szerinti dokumentálása

313 A hatásvizsgálati folyamat résztvevői II Az érintettek Az érintettek mindazok, akiknek életkörülményeit, gazdasági-, szociális-és egyéb érdekeinek érvényesülését a tervezett tevékenység környezeti hatásai befolyásolhatják A környezeti hatásvizsgálat megállapításainak, eredményeinek az érintettek számára történő bemutatása alapvető feladat Az érintettek véleményt nyilváníthassanak az engedély megadása előtt a döntéshozatalban való részvétel A döntéshozók Határozás a döntéshozók számára azt kell biztosítaniuk, hogy a várható környezeti hatásokról a döntéshez szükséges valamennyi információ rendelkezésére álljon A magyarországi gyakorlatban az Előzetes vizsgálati dokumentáció, illetve a szükség szerinti részletes vizsgálaton alapuló Környezeti hatástanulmány előírt tartalmú kidolgozása hivatott biztosítani a tevékenységre és környezeti hatásaira vonatkozó információkat Döntésüket a tanulmányokon kívüli más, ésszerűen rendelkezésükre álló forrásokból beszerezhető valamennyi információ alapján hozzák meg

314 A hatásvizsgálati folyamat szakaszai

315 A hatásvizsgálati folyamat szakaszai II A színezéssel kiemelt lépéseket minden EU tagállamban meg kell tenni, összhangban a 85/337/EGK és a 97/11/EK irányelvekkel. A tartalom meghatározás nem kötelező elem, de a tagállamoknak ki kell alakítaniuk egy önkéntes részvételen alapuló eljárást, minek keretében a fejlesztők ilyen szakvéleményt kérhetnek az illetékes hatóságtól, ha akarják. A kiemelés nélkül ismertetett részek jó gyakorlati példát tartalmaznak, amelyet néhány tagállamban, de nem mindenütt, előírtak.

316 Magyarországon a szakmai gyakorlat és a januárjától érvényes szabályozás figyelembe vételével a környezeti hatásvizsgálati folyamatot három szakaszra tagoljuk: az előzetes vizsgálat, a részletes vizsgálat és az utóellenőrzés Előzetes vizsgálat Az előzetes vizsgálat célja: A Környezeti hatásvizsgálat szükségességének megállapítása vagy kizárása (szűrés), Illetve szükségessége esetén a részletes vizsgálat tartalmának meghatározása

317 Előzetes vizsgálat A környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni az illetékes Felügyelőségnél, ha a tervezett tevékenység szerepel a jogszabályban kiadott jegyzékben Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell az előírt tartalommal elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt Rendelkezésre álló információkon alapul Fő feladata: tervezett tevékenység jellemzőinek bemutatása, a lehetséges alternatívák azonosítása, valamint a várható környezeti hatások áttekintése a tervezett (telep) helyen A szűrés a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek jogszabályban közzétett listájával való összevetéssel, illetve a lehetséges hatások jelentőségének értékelésével történik A felügyelőség felhívás közzétételével kikéri a nyilvánosság véleményét, illetve az észrevételek beérkezését követően tárgyalást tart, amelyre meghívja a szakhatóságokat és a környezethasználót

318 Előzetes vizsgálat Ha az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok merült fel, akkor a Felügyelőség megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható Amennyiben szükségesnek bizonyul a környezeti hatásvizsgálat elvégzése, akkor a Felügyelőség meghatározza az elkészítendő környezeti hatástanulmány tartalmát (Ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a KHV elvégzése nem szükséges, akkor annak megállapítására kerül sor, hogy a tevékenység mely egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg)

319 Részletes vizsgálat A részletes vizsgálat feladata a tervezett tevékenység környezeti hatásainak feltárása (a környezeti hatástanulmány kidolgozása), az információk értékelése, valamint a megvalósíthatóságról való döntés A környezeti hatástanulmányt kérelme mellékleteként a környezethasználó nyújtja be A Felügyelőség a nyilvánosság véleményét helyi vagy országos napilapban való közzététellel, valamint a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén közmeghallgatás tartásával kéri ki A környezeti hatástanulmány megfelelőségét, a szükséges információk rendelkezésre állását, valamint a tervezett tevékenység környezeti megfelelőségét a Felügyelőség a szakhatóságok bevonásával vizsgálja

320 Részletes vizsgálat A részletes vizsgálati fázis lezárásaként határozatot hoz: kiadja vagy elutasítja a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet, vagy amennyiben további engedélyezési eljárás (egységes környezethasználati engedélyezés) szükséges, végzést hoz arról, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás során a megvalósítást kizáró ok nem merült fel A határozatot/végzést a Felügyelőség megküldi az eljárásban résztvevő önkormányzatok jegyzőinek, akik gondoskodnak annak közzétételéről

321 Utóvizsgálat Célja: a terv megvalósítási folyamatának környezeti szempontú ellenőrzése, a prognosztizált és a ténylegesen bekövetkező környezeti hatások összevetése, valamint az esetlegesen szükségesé váló beavatkozások megtervezése Az utóvizsgálat eszköze a monitorozás, amely a döntés ténylegesen jelentkező következményeinek észlelésére, felmérésére, megfigyelésére szolgál A monitorozás lényegében szisztematikus adatgyűjtés, melynek ismételt elvégzésével összehasonlítások tehetők a változások irányára és mértékére vonatkozóan Az adatgyűjtés tartalmát, módját, gyakoriságát a környezetvédelmi engedélyben kell meghatározni

322 A környezeti hatásvizsgálat módszertana Multidiszciplináris jelleg: az alkalmazott módszerkészlet specifikus szakterületi és többé-kevésbé átfogó elsősorban összehasonlító eljárásokat tartalmaz Atervezési feladatok gyakorlati sokfélesége lényegében eseti módszerkiválasztást tesz szükségessé: Ezen választás alapvetően a vizsgálat céljától, a folyamatok összetettségétől, a többékevésbé önállóan kezelhető problémakörök jellemzőitől függ Különösen fontos szerephez jutnak azok a módszertani elvek és eszközök, amelyek a vizsgálatok szervezéséhez, a speciális szakterületi módszerekkel nyert eredmények, információk rendszerezéséhez és elemzéséhez nyújtanak segítséget Ezen segédeszközöket összefoglalóan technikáknak nevezzük

323 Technikák Egy-egy technika meghatározott vizsgálati alapelvet (pl. hasonló esetek elemzése), és/vagy rendszerező-megjelenítő eszközt (pl. mátrix-elrendezés, térképfedvény), valamint a legfontosabb alkalmazási szabályokat foglalja magába A technikák tényleges alkalmazásához azokat a konkrét feladathoz, körülményekhez, szempontokhoz kell igazítani (adaptálni) Az egyes technikák különböző előnyökkel, de bizonyos korlátokkal is rendelkeznek

324 A környezeti hatástanulmányok gyakorlati kivitelezése 8 szakaszban történik: 1. A hatásvizsgálati munkacsoport létrehozása 2. A vizsgálati terület kijelölése 3. Alapvizsgálatok 4. Hatás előrejelzés 5. Hatásértékelés 6. Konfliktusfeltárás 7. Dokumentálás 8. Felülvizsgálat

325 Általános technikák 1. A bizonytalanság csökkentése A várható környezeti változások meghatározása minden esetben bizonytalansággal terhelt Oka a környezeti rendszer működésének összetettsége, a nagyszámú változó tényező, és az ember által kidolgozott mérési, előrejelzési modellekben az egyszerűsítő feltételek szükségszerű alkalmazása Kialakultak általános megfontolások, alapelvek, amelyek alkalmazása a hatásvizsgálati folyamat valamennyi szakaszában eredményesek

326 Analógiák vizsgálata Sok esetben találhatók a vizsgálat tárgyával azonos, de már kivitelezett létesítmények, területhasználatok A vizsgálat tapasztalatai megfelelő adaptáció esetén jelentősen fokozhatják a becslések megbízhatóságát irodalom-feltárás technika: a hasonló helyzetekhez kapcsolódó tudományos vagy akár média-beli tudósítások áttekintését alkalmazza Az analógiák feltárása különösen eredményesnek bizonyult a rendkívüli események (haváriák) valószínűségének és várható következményeinek meghatározásában Többmódszerű megközelítés Azonos célra szolgáló különböző eljárásokat alkalmazva igazoljuk az eredmények helyességét (torzító hatások kiküszöbölésére) Lényegében ezen technika egy változata a szimultán megközelítés, amelynek során különböző eljárásokat különböző szakértők párhuzamosan alkalmaznak, és az eredmények összevetésével illetve megvitatásával alakítják ki a végső állásfoglalást

327 A legkedvezőtlenebb eset vizsgálata Az anyag-és energiaáramlás paraméterei úgy a kibocsátás, mint a szállítás és a kiülepedés (feldúsulás, átalakulás) folyamán rendszerint matematikai szórással is jellemezhetők A különböző hatótényezők egyidejűségére és így különösen a szinergikus hatások kialakulására is valószínűségi mező adható meg Az átlagértékek, illetve a legnagyobb bekövetkezési valószínűségű esemény helyett a legkedvezőtlenebb következménnyel járó érték/esemény elemzése a becslések biztonságát növeli

328 2. Azonosító és rendszerező technikák A környezeti hatásvizsgálatokban alkalmazott technikák ezen csoportja a vizsgálatok megszervezésének, a meghatározó tényezők azonosításának, kiválasztásának, az eredmények dokumentálásának segédeszközei Legfontosabb feladatuk az információk rendszerezett bemutatása, és így az összefüggések felismerésének elősegítése Hatásmátrix A hatáskapcsolatok feltárására és rendszerezésére az egyik legkorábban használt technika A hatás-mátrix megszerkesztésekor az egyik tengely mentén a vizsgálat tárgyát képező tevékenység különböző részegységeit (hatótényezőit), a másik tengelyen pedig a hatásviselő környezeti tényezőket helyezzük el A kialakított táblázatban a sorok és oszlopok átfedő mezői szolgálnak a kapcsolat bemutatására A hatásmátrix részletességét, tartalmát a vizsgálat aktuális feladatainak megfelelően alakítják ki

329 A mátrixok elkészítésének lépései: 1. A tervezett tevékenységek (projekt lépések) felsorolása és csoportosítása időrendben: a. építkezés (kivitelezés) alatt; b. üzemelés alatt; c. üzemelés után 2. A vonatkozó környezeti tényezők (elemek, rendszerek, állapotjellemzők) felsorolása és csoportosítása: a. fizikai, kémiai, biológiai, kulturális és társadalmi-ökonómiai stb. kategóriák szerint; b. térbeli sajátosságok szerint 3. A mátrix megbeszélése a felmérést végző csoport tagjaival, tanácsadókkal 4. Döntés a hatások azonosításához használni kívánt besorolási technikáról (számok, betűk, jelölések) 5. Hatások azonosítása, értékelése, összegzése (számszerűsítés, dokumentálás) Sajátos funkciójuk alapján különböztetjük meg a mátrix-változatokat: egyszerű-(vagy Leopold-féle) mátrix, időfüggő mátrix, minősítő mátrix, kölcsönhatás mátrix, kereszthatás mátrix és súlyozott mátrix

330 Egyszerű hatásmátrix Az egyszerű hatásmátrix a tevékenységi alternatívák részlépései és a környezeti komponensek között elsődleges kölcsönhatások azonosítását szolgálja A hatótényezők és hatásviselők kiválasztását célozza, a kapcsolatot van/nincs szinten jelöli A megkívánt pontosságú azonosításhoz, és így a további vizsgálatok tárgyának kijelöléséhez elsősorban a tevékenység fokozatos, az elemzés stádiumához illeszkedő részletességű felbontása szükséges

331

332 Jelölés: x: kölcsönhatás állapítható meg a tervezett tevékenység (projekt komponens) és a környezeti komponens között

333 Időfüggő mátrix Az időfüggő mátrix számsorokat tartalmaz, ahol az első számjegy a projekt tevékenység első évére, a második számjegy a második évére stb. vonatkozik A számérték egy előre definiált skálán jelzi a környezeti hatásokat (pl. 0: nincs környezeti hatás, 5: erős környezeti hatás)

334 Minősítő mátrix Részletesebb vizsgálatokban a már hatáskapcsolatként azonosított összefüggések további felbontását és a hatások irányának, mértékének, minőségének kimutatását is tartalmazzák A hatások minősítésének és bemutatásának módját (jelek, számok, színek stb.) minden esetben jelmagyarázatban meg kell adni Ha a minősítések célja különböző alternatívák rangsorolása (értékelése), akkor a mátrix a különböző változatokra külön-külön, de azonos módszerrel készül Három példa a következőekben

335 Az elemzés kezdeti szakaszában alkalmazott egyszerű minősítő hatásmátrix

336 Részletesen kidolgozott példa (színesfém bányászat és feldolg.)

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Környezetállapot-értékelés, Magyarország környezeti állapota, monitorozás

Környezetállapot-értékelés, Magyarország környezeti állapota, monitorozás HEFOP 3.3.1-P.-2004-0900152/1.0 azonosítójú A Felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése című pályázat Környezetállapot-értékelés, Magyarország környezeti állapota, monitorozás Dr. Bulla Miklós Szerzők:

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás

A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás tervezésben Dr. Bulla Miklós, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens, Dr. Zseni

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben