AZ EU MAGYARORSZÁGI KOMMUNIKÁCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EU MAGYARORSZÁGI KOMMUNIKÁCIÓJA"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK nappali tagozat szakdiplomácia AZ EU MAGYARORSZÁGI KOMMUNIKÁCIÓJA Készítette: Laczkovszki Bernadett Budapest, 2008

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés, témaválasztás A demokrácia és a kommunikáció összefonódása, szerepük az Európai Unióban Demokrácia Mennyire demokratikus intézmény az EU? A kommunikáció alapfogalmai, helye és szerepe a demokráciában Kommunikáció, de milyen? Nyilvános kommunikáció Állítsuk a kommunikációt a demokrácia szolgálatába! Az Európai Unió kommunikációs politikája A D-terv és a Fehérkönyv Debate Europe Vitassuk meg Európát Kommunikáció blogokon keresztül A média: eszköz vagy hatalom? Európai Unió vs a polgárok akarata A hazai EU-kommunikáció helyzete Brüsszel szerint példaértékű Magyarország EU kommunikációs stratégiája Benned van Külügyminisztérium Infojárat Együtt sokfélén Az EU magyarországi kommunikációját segítő intézmények, szervezetek Bizottság képviselete, EP Tájékoztatási Iroda Az Európai Unió Háza Budapesten Május 9-ei Európa Nap

3 5.1.3 Team Europe Europe Direct, Európai Információs pontok EUvonal Civil szervezetek Pillar Alapítvány Magyarországi Európa Társaság Az emberek véleménye az Európai Unióról és uniós tájékoztatásról Vélemények a Szonda Ipsos és az Eurobarometer felmérések szemszögéből Saját meglátások Zárszó Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Mellékletek

4 Elfelejtettük, vagy egyszerűen nem tudjuk, hogy miért kell nekünk az európai integráció, miért jó és hasznos az Európai Unió, mit várhatunk tőle. Azok a magyarázatok, amelyek 30 évvel ezelőtt hatékonyak voltak, miszerint legyen béke, legyenek határok, legyen jólét, ma már nem hatásosak Schöpflin György, európai parlamenti képviselő Az EU hatékony kommunikációja, azaz megismertetése, működésének emberközeli és mindenki számára érthető, elfogadható bemutatása olyan, mintha valaki Frankensteint szeretné beöltöztetni Greta Garbónak, csak annál nagyobb kihívás. Margot Wallström, az EU intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelős biztosa 5

5 1 Bevezetés, témaválasztás Nemzetközi kommunikáció szakos hallgatóként már elég régóta foglalkoztat a kommunikáció szerepe életünkben, mind a magán életi, tehát családi oldalát tekintve, mind a hivatalos érintkezéseket. Úgy gondolom, szerepe fontosabb és meghatározóbb, mint azt sokan gondolják. Ha valóban kommunikálunk, és nem csak elbeszélünk egymás mellett legyen az két ember kommunikációja, vagy egy szervezet és tagjai közti kommunikáció akkor az előbbre viheti életünket. A kommunikáció során kifejezhetjük érzéseinket, gondolatainkat, amely már önmagában is fantasztikus dolog. S ha ezt nem csak a magunk szórakoztatására tesszük, hanem másokért, s egyben nyitottak is vagyunk a visszajelzésekre, reakciókra, egyáltalán nyitottak vagyunk másokra, az valóban gazdagíthatja életünket. Azonban a kommunikáció nem csak érzelmeink megnyilvánulása, nem csak szellemileg tehet gazdagabbá, hanem anyagi értelemben is. A tapasztalatok cseréje előbbre viheti a társadalmat és a gazdaságot, az új ötletek meghallgatása és felhasználása segítheti a fejlődést. A kommunikáció emellett a demokrácia egyik fontos eleme. Az embereknek egyrészről joguk van elmondani, amit gondolnak, másrészről joguk van ahhoz is, hogy tudják, mi történik körülöttük, különösen, ha az életükre is hatással van. Mivel szinte naponta szembesülünk azzal, hogy demokratikus társadalomban élünk, ezért először is azt szeretném megvizsgálni, mit jelent maga a szó, hogy demokrácia, hogyan változott az évszázadok során. Ennek fényében kitérek arra is, hogy mennyire demokratikus szervezet az Európai Unió, mennyire lehet egyáltalán demokratikus egy ekkora szervezet. Azonban nem csak az lehet kérdéses, mit értünk a demokrácia alatt, hanem maga a kommunikáció megközelítése is. Ahhoz, hogy elemezni tudjam az Európai Unió esetében, tisztában kell lenni az alapfogalmakkal. Hiszen pusztán azért, mert naponta kommunikálunk, azt hisszük, mindent tudunk róla, úgymond a vérünkben van. De ha valóban így van, miért mennek tönkre családok részben annak köszönhetően, hogy problémáikat nem tudják megbeszélni? Akkor miért van szükség arra, hogy egész felső oktatási egyetem épüljenek az oktatására? Miért fordítanak óriási vállalatok egyre 6

6 nagyobb figyelmet és pénzt arra, hogy javítsanak kommunikációs stratégiájukon? Véleményem szerint azért, mert nem velünk született tehetség, hanem elsajátítjuk szocializálódásunk folyamán. A hatékony kommunikációt, melynek során az az üzenet jut el másokhoz, melyet szeretnénk, s mely során képesek vagyunk mások üzeneteinek befogadására, egy életen át tanuljuk. Témám aktualitását támasztja alá, az Alkotmány 2005-ös kettős leszavazása, melynek következtében az unió egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy javítsa kommunikációját. Azonban mikor kutatásomat elkezdtem, két problémába ütköztem, melyek megváltoztatták vizsgálatom eredeti koncepcióját. Az egyik, hogy az unió általános törekvéseit és a magyarországi gyakorlatot nem lehet különválasztani, hiszen azáltal, hogy az integráció részévé váltunk, számos cél közös lett, és elfogadtuk, hogy bizonyos területeken az unió irányadását követjük. Így dolgozatomban e kettővel részben együtt foglalkozom, de teszem ezt a helyi adottságok és tapasztalatok figyelembe vételével. A másik probléma, hogy bár a kommunikációs stratégiát próbálják az unió politikájaként kezelni, nehezen kezelhető fogalom önmagában, hogy: Európai Unió. Hiszen nem önállóan létezik, hanem tagországok és uniós intézmények alkotják, így kommunikációja is a tagállamokon és intézményeken, illetve azok vezetésén keresztül történik. Ez az oka annak, amiért külön fejezetet szentelek a hazai intézményeknek és szervezetnek. A felsorolásom a teljesség igénye nélküli, hiszen az összesre egy egész szakdolgozat kevés lenne. Munkám során ezért próbálok egy-egy szerv munkájára bővebben kitérni, tevékenységüket alaposabban megvizsgálni, és azon belül is az aktualitásokra koncentrálni. Célom az, hogy felhívjam a figyelmet olyan lehetőségekre, amely rejtve van a tömegek elől, s hogy fényt derítsek arra, a kommunikáción vagy az emberen múlik a tájékozottság. Dolgozatom alapossága érdekében törekedtem a minél szélesebb körű információszerzésre. A szakirodalom és az interneten hozzáférhető dokumentumok, cikkek feldolgozása mellett lehetőségem nyílt arra, hogy interjút készítsek az EUvonal munkatársaival, valamint a Magyarországi Európa Társaság elnökével, Hedegűs Istvánnal. Ezen kívül részt vehettem a Külügyminisztérium és az EUvonal szervezésében megrendezésre került Együtt sokfélén konferencián a Parlamentben, 7

7 mely során megragadtam az alkalmat, s szóba elegyedtem Dr. Kenéz Győzővel, Team Europe szakértővel, és a Pillar civil szervezet tagjaival. Vizsgálódásom törekedtem arra, hogy a kommunikáció javítására született dokumentumokat, a kommunikáció módját, a magyarországi uniós tájékoztatást folytató intézményeket és azok tevékenységét az állampolgárok, a hétköznapi emberek szemével nézzem. Ennek érdekében felhasználtam tapasztalataimat, megfigyeltem körülöttem élők véleményét, s feldolgoztam a Szonda Ipsos és az Eurobarometer közvélemény kutatásait. Ezek mellett saját kérdőíves kutatást is végeztem, melyben a hangsúlyt az unió megítélésére, az emberek elégedettségére és az uniós tájékoztatással, kommunikációval kapcsolatos véleményekre helyeztem. 8

8 2 A demokrácia és a kommunikáció összefonódása, szerepük az Európai Unióban Az európai integráció története jóval az 1957-es megalakulás elé nyúlik vissza, s bár sokan hajlamosak az akkor megalakult Európai Gazdasági Közösséget korunk Európai Uniójával azonosítani, hosszú fejlődése során a mai EU sokkal összetettebbé és bonyolultabbá vált több szempontból is. Az Európa Gazdasági Közösség megalakulásakor a legfőbb törekvés azt volt, hogy elébe menjenek egy újabb háborúnak és megpróbálják fenntartani a békét. Ehhez egy olyan szoros gazdasági együttműködés kellett, amelyet a tagországok nem tudnak csak úgy felrúgni, hanem érdekeltek a fenntartásában. Ezt alapozta meg az a tény, hogy a háború után Európa politikai és gazdasági súlya lecsökkent, s az összefogás tűnt az egyetlen járható útnak a fejlődéshez és világgazdasági befolyásuk visszaszerzéséhez. Tovább erősítette ezt az álláspontot, hogy csak így volt esély arra, hogy hosszú távon felvehesse a versenyt képviselhessen a világpiacon. az Amerikai Egyesült Államokkal, és jelentősebb erőt Az európai országok többsége azonban nem kívánt ebbe az irányba elmozdulni, féltve nemzeti szuverenitásukat, viszont ott lebegett még az elmúlt háború félelme és vesztesége. Az USA sürgette Európa talpra állását vesztesek és nyertesek esetében egyaránt -, de a franciák féltek a németek felemelkedésétől és megerősödésétől, ezért egy olyan integrációra volt szükség, amely mindkét felet magába foglalta. Az integráció megvalósítása érdekében tehát olyan terület választottak, amely mindkét fél részére, valamint egész Európára nézve alapvető fontosságú volt. Így jött létre ben a francia külügyminiszter után elnevezett Schuman-terv alapján az Európai Szén- és Acélközösség, melyhez csatlakozott Franciaország, Németországi Szövetségi Köztársaság, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Olaszország. A kezdeti sikereken felbuzdulva több kísérletet is tettek a politikai integráció megteremtésére, azonban az országok még évekig nem voltak készek erre. A közös piac és a vámunió megvalósítására, 1957-ben érkezett el az idő, amikor is megalapították az Európai Gazdasági Közösséget. 9

9 Az évek folyamán lépésről lépésre fejlődött az integráció és haladt mindig egy-egy újabb cél felé. A kereskedelem liberalizálásával 1958 és 1973 között a vámunió keretein belül gyors belső integráció zajlott, mely során rendkívül dinamikusan nőtt a tagországok közötti kereskedelem. Először lebontották a mennyiségi korlátozásokat és vámokat a tagállamok között, kialakították a közös külső vámokat, s a négy szabadság 1 elvéből kettőt sikerült megvalósítani: az áruk és szolgáltatások szabad mozgását. S bár a tőke és a munkaerő szabad áramlása nem működött teljes mértékben, az első lépéseket itt is megtették. Az 1980-as évek közepére pedig a hatokból már tizenkettek lettek: nőtt a tagországok száma, a közösség területe és lakossága, s ezzel együtt bővült és mélyült azoknak a területeknek a köre, ahol a tagállamok együttműködtek. A gazdasági integráció után a továbbhaladás érdekében közelebb kerültek egy politikai integrációhoz, melynek összehangolása már nehezebb feladat volt. Egyre inkább napirendre került a közösségi külpolitika, valamint bel- és igazságügy, melyek a határok átjárhatóságával összefüggő bűnözés és terrorizmus elleni fellépést sürgették. A középés kelet-európai politikai változások, azon belül is a német egység problémája hozzájárult ahhoz, hogy 1990-ben összehívják a monetáris és politikai unió létrehozására vonatkozó kormányközi konferenciákat. Végül 1992-ben Maastrichtban döntöttek, és létrehozták az Európai Uniót, mely egy teljesen új fejezetet nyitott az integráció és a benne élők életében. 2 Hosszú út vezetett odáig, hogy Európai Gazdasági Közösségből Európai Unió legyen. Már a neve is mutatja, hogy a mai unió sokkal mélyebb és szorosabb együttműködést takar. Mára 27 tagországa van, mely 27 különböző nemzetet jelent, több mint 496 millió főt és 27 eltérő gazdaságot és fejlettségi szintet. Egy ekkora szervezet irányítása jóval összetettebb és bonyolultabb feladat. Egy részről óriási erőt képviselhet a világon, de más részről könnyen káosz és elégedetlenség uralkodhat el rajta! Ahhoz, hogy bármilyen vezető szerepet töltsön be az unió a világban, egyfajta politikai-gazdaságitársadalmi összhangra lenne szükség. Persze teljes összhangot képtelenség egy kisebb közösségben is fenntartani, de a többség támogatására mindenképpen szükség van. 1 Négy szabadság elve: áru, szolgáltatás, tőke és személyek szabad áramlása az Európai Unió tagállamain belül 2 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Uniról (p.25-47); Budapest,

10 Ehhez azonban a polgárokat sem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem törekedni kell az egyének meghallgatásra. Az Európai Uniónak a polgárok uniója kell, hogy legyen. A magyar közvéleményben tévesen használják az uniós polgárság fogalmát, és sokan helytelenül állampolgárságnak nevezik, még a médiában is. Ennek oka az lehet, hogy az angol citizen szó magyar megfelelőjeként mind a kettő helyes. S bár szinte mindkettő ugyanolyan fontos, ügyelnünk kell a szóhasználattal, mivel már maga a szó is utal rá: állampolgárai csak az államnak vannak. Az állampolgárság összetett fogalom, legszűkebb értelemben egy nemzetállamhoz való tartozást jelenti, vagyis közvetlen kapcsolatban áll az emberek nemzetiségével. Az állampolgári státusszal jogok és kötelezettségek járnak. A jogok lehetnek állampolgári, szociális és politikai jogok. Az állampolgári olyan jogokat foglal magába, mint a szólás- és vallásszabadságot, a gyülekezési jogot, a tulajdon szabadságát, stb. Ezeket tartjuk az alapvető demokratikus jogoknak. A politikai arra utal, hogy az egyénnek joga van részt venni a politikai életben. A szociális pedig viszonylag új keletű, és a polgárok jóléthez való jogát értjük alatta, melynek feltételeit a kormány köteles megteremteni. Kötelezettség volt például a sorkatonaság, de én úgy gondolom, hogy az is állampolgári kötelezettség, hogy mások jogait tiszteletben tartsuk. Az állampolgársággal továbbá egyfajta identitástudat is együtt járhat, vagyis egyfajta csoporthoz tartozás érzése. Erről eddig csak határokon belül gondolkodtunk. Azonban az 1990-es évek elején a Maastricht-i egyezmény megteremtette az uniós polgárság fogalmát, amely azt jelenti, hogy ha valaki az Európai Unió bármely tagállamának polgára, akkor automatikusan az unió polgára is. 3 Ha nem is ugyanazokkal, de ugyanúgy jogokkal és kötelezettségekkel jár az uniós polgárság, melyekről tájékoztatni kell az embereket. Véleményem szerint ebben az esetben sem szabad megfeledkezni az identitás tudatról, hiszen a csoporthoz tartozás érzése fontos szerepet tölt be életünkben. Sok nemzetből áll az Európai Unió, még sokkal több egyéniségből. Ha úgy érzik, azonos csoporthoz tartoznak, közös a cél, akkor nagyobb az összefogás és többet áldoznak fel esetleg saját hasznukból a másik javára. Azonban a sokszínűségnek is meg vannak a maga hátrányai: nem lehet mindenki igényeinek megfelelni! Közel 500 millió embernél már szinte lehetetlen közös célokat megfogalmazni, ezért arra kell törekedni, hogy a kitűzött célok és a többség 3 Közösségfejlesztők Egyesülete: Gondolkodjunk a demokráciáról; Budapest,

11 elképzelései összhangban legyenek. Ez azonban csak úgy érhető el, ha minél több ember véleményét és ötleteit hallgatják meg, és próbálják belefoglalni politikájukba. S ami nagyon kényes és érzékeny pont: ennek az egésznek a kommunikációja a tagállamok és azok állampolgárai felé. Hogy miért is indítottam a kezdetekkel? Ahogy egyre inkább összefonódtak a tagállamok, egyre inkább bővült közös tevékenységeik köre: s míg az elején a gazdasági kapcsolatok voltak túlsúlyban, ma az unió szinte az élet minden területére befolyással van. Ahhoz, hogy az integráció fejlődhessen, ezzel együtt kell fejlődnie az unió és polgárai kapcsolatának. Az alkotmány visszautasítása két alapító tagország Franciaország és Hollandia - részéről 2005-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy ha tovább növekszik az általános elégedetlenség az EU-val szemben, az hátráltatja az unió haladását. Hiába mutatják számok és statisztikák, hogy sikeres az unió, ha az emberek nem érzik a mindennapjaikban. De vajon tényleg az a jó irány, amit Brüsszelben eldöntenek? S ha mégse, hogyan lehetne hatékonyan bevonni az embereket a döntéshozatalba? 2.1 Demokrácia Az emberek többsége úgy érzi, hogy az őket közvetlenül érintő ügyekbe még csak közvetve se szólhatnak bele, a fejük felett dőlnek el az igazán fontos ügyek De vajon szükség van arra, hogy bárki vagy éppen mindenki beleszóljon az unió ügyeibe? Ha igen, ki és milyen mértékben? Politikusok, szakszervezetek, civil szervezetek vagy alapítványok? Egy laikus véleménye ér annyit, mint a szakértőé? Lehetséges, hogy a józan paraszti ész felülkerekedjen az illetékesek szakértelmén? Mielőtt megpróbálnám megválaszolni a bennem és talán sokakban felmerülő kérdéseket, járjuk körbe először is a demokrácia és a kommunikáció fogalmát. A demokrácia olyan fogalom, melyre az emberek többsége kapásból rávágná: persze, hogy tudom, mit jelent! De vajon tényleg azt jelenti? Egyáltalán mindenkinek ugyanazt Sokaknak elsőre a választások, szavazás vagy éppen a kapitalizmus jutna az eszébe, de ha jobban belegondolunk, számos más a társadalmat és személyes helyzeteket érintő ügyekben is fontos szerepet játszik. Nem csak a demokrácia fogalma kérdéses, de megítélése is. Bár legtöbben közülünk feltehetően jó dolog tartják, ezzel nem mindenki 12

12 értene egyet. Edmond Burke 4 például a demokráciát egyenes szégyenteljesnek tartotta, mely ellentétes a dolgok természetes rendjével. A demokrácia fogalma az ókori görögökig vezethető vissza, jelentése: az emberek uralma. 5 Azonban, mint sok más fogalom, ez is sokat változott az évszázadok folyamán, ma már nem ugyanazt értjük alatta, mint amit a demokrácia bölcsőjében a demokráciának gondoltak. Arisztotelész a Politika című művében a demokráciát, mint államformát fogalmazza meg, vagyis egy olyan politikai rendszert, melyben a nép gyakorolja a hatalmat, szemben azokkal, ahol kevesek hozzák meg a döntéseket. 6 Mintegy 2500 évvel ezelőtt a demokrácia részvételen alapuló volt: Athénban a központi szerepet a közös jólét kapta, nem pedig az egyéni boldogulás, s a rendszer a cselekvő állampolgárokra épült. Ennek is megvolt a maga szépség hibája: a mindenki alatt csak a férfiakat értették, ráadásul, ha valakivel a többség nem akart együtt élni, egyszerűen kiszavazták maguk közül. A demokrácia nem mutatott túl a politikán, hanem csak arról szólt, hogy hogyan kormányozzanak. A görög próbálkozás után sokáig elutasították a demokráciát. A döntéshozatalban csak a magántulajdonnal rendelkező gazdagok vehettek részt, akik úgy gondolták, a nép teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy beleszóljon az irányításba. A változás 1832-ben következett be Nagy-Britanniában, amikor is kiterjesztették a választójogot minden felnőtt férfira, státusztól és birtoktól függetlenül, s bár majd száz év eltelt, de végül a nők is megkapták a szavazati jogot. Egyre inkább kezdett elterjedni (elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban), hogy a szavazásra jogosultak önmaguknál rátermettebbeket választottak a kormányzásra, akik önállóan eldönthették, hogy mi szolgálja leginkább a közösség javát. Tehát a részvételen alapuló demokráciát felváltotta a képviseleti demokrácia. 7 John Stuart Mill azonban azt hangoztatta, hogy a képviseleti hatalomgyakorlást csak akkor lehet demokráciának nevezni, amennyiben minden állampolgár egyenlő mértékben képviseltetik. Ugyanis minél szélesebb és arányosabb a képviselet, annál nagyobb az esély arra, hogy valóban a közjót szolgálja. 8 4 XVIII. századi brit író, szónok, politológus, és filozófus 5 A demokrácia két görög szó, a démosz és a kratos szavak összetétele. A démosz jelentése nép, míg a kratos uralmat, hatalmat jelent. 6 Arisztotelész: Politika; Gondolat Kiadó, Budapest, Közösségfejlesztők Egyesülete: Gondolkodjunk a demokráciáról; Budapest, Hudecz Gergely tanulmánya: Demokrácia és demokratizálódás; in: Kül-világ folyóirat, IV. évfolyam, 2007/2. szám 13

13 A 20. század folyamán tovább változott a demokrácia fogalma, s ma már messze túlnyúlik a politikán. A háború utáni időszakban egyre fontosabbá váltak a társadalmi és szociális jogok: harcoltak a faji és szexuális megkülönböztetés megszüntetéséért, a férfiak és nők között egyenlőségért, és elismerték, hogy minden embernek joga van a tisztességes életszínvonalhoz. S míg az állampolgáriság a görögnél a közéletben való aktív részvételre utalt, addig ma a személyes jogokra, illetve a társadalmi kötelesség- és felelősségtudatra vonatkozik. Jelenleg az úgynevezett liberális demokrácia az uralkodó forma, melyben egyéni szabadságot védő alkotmányos jogok korlátozzák a döntéseket. A mai "modern demokráciában a pluralizmus, a parlamentarizmus, a hatalommegosztás, az alkotmányosság és a jogállamiság elemei keverednek. Az Európai Unió mintegy felvételi kritériumként megköveteli, hogy tagállamai modern, liberális demokráciák legyenek, és megteremtette az európai polgárság fogalmát. Az uniós polgárság némelyeknek új lehetőségeket jelent, másoknak ellehetetlenülést! A demokráciát, ezt a jó dolgot, még az ezredforduló közeledtével is olyasvalaminek tekintik, ami néhány embernek jó, de másoknak veszélyt jelent. Továbbá, még mindig azt tartják róla, hogy az élet bizonyos területein jól beválik, más területeken azonban elfogadhatatlan. Ezért a demokrácia elméletét és gyakorlatát mind a mai napig egyaránt veszi körül vita és konszenzus olyasvalami tehát a demokrácia, amivel meg kell küzdeni, de egyszersmind érte magáért is küzdeni kell. 9 A demokrácia egy eszme, melynek megvalósítása az embereken és a rajtuk keresztül működtetett intézményeken múlik. A dolgozatomban demokratikus intézmény alatt olyan szervezetet értek, amely megteremtése és fennállása az emberek többségének akaratából fakad. Nem hiszem, hogy a nép uralma lenne, hiszen akkor a népnek egységes véleményt kellene képviselnie. Működéséhez folyamatos legitimitációra van szükség, mely a politikai jogok érvényesülésével jön létre. S míg az előbb láthattuk, hogy már a nép sem teljesen egyértelmű a demokrácia jelentésének vizsgálatakor, a választási rendszerünk is hagy némi kérdést maga után. Ugyanis a választásokkal a többség nem a hatalmát gyakorolja, hanem átruházza azokra, akikről reméli, hogy több szakértelemmel rendelkeznek. S bár a képviseleti demokráciával szerintem sem a nép, sem a többség uralma nem valósul meg, mégis szükség van arra, hogy hatalmukat csak közvetetten gyakorolhassák, hiszen e nélkül 9 Közösségfejlesztők Egyesülete: Gondolkodjunk a demokráciáról; Budapest,

14 káosz lenne, mindenki mást akarna elérni és más módszerekkel. A közvetlen uralom, mint egykor Athénban, a lakosság ilyen szintű növekedésével egyszerűen nem valósítható meg, és mint láthattuk, az sem mindenki uralma volt. Bennem egy kicsit ellentmondás is él a demokráciáról. Nézzük csak a személyiségi jogokat: ami az egyik embernek jogokat ad, az sértheti a másik ember jogait. Hiszen ha szólás és vélemény szabadság van, akkor elvileg létezhetnek olyannyira szélső jobboldali vélemények, melyeknek hangoztatása, vagy akár kifejezése egyes csoportokat kifejezetten hátrányosan érint. De akkor mi a helyzet az érintett csoport élethez, boldogsághoz, jóléthez való jogával? Ki szabja meg a határt, hogy meddig lehet elmenni? Úgy gondolom, egy demokratikus intézmény feladata, hogy a politikai, állampolgári és szociális jogokat minél szélesebb körben biztosítsa; a jogokról és kötelezettségekről megfelelő, hiteles tájékoztatást nyújtson; és ne csak az információ átadásra törekedjen, hanem az alulról érkező információt a lehető legjobban beépítse politikájába, működésébe. Végül nagyon fontosnak tartom, hogy a jogainkkal csak addig élhessünk, amíg ezzel mások jogait nem csorbítjuk, nem korlátozzuk! Mennyire demokratikus intézmény az EU? Először is nézzük meg, kik irányítják az Európai Uniót? A három legfontosabb szerve az uniónak a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság: többnyire a Bizottság kezdeményezése alapján a másik kettő, mint társ-jogalkotó fogadja el az új szabályokat és döntéseket. A Tanácsban a tagállamokban megválasztott parlamentek által kinevezett kormánytagok vannak, vagyis a mi általunk demokratikusan megválasztott kormány dönti el, hogy kik menjenek. Tehát a megválasztásukkal mi felhatalmaztuk őket azzal a joggal, hogy egy adott tanácsi döntésben az ország szakpolitikusai vegyenek részt: például egy mezőgazdasági kérdésben az országok földművelésügyi miniszterei lesznek illetések. Az Európai Parlament tekintetében már nem csak közvetetten, hanem közvetlenül választunk ötévente, tehát legitimitása kevésbé lenne megkérdőjelezhető. A választás módja azonban szinte országonként eltérő: Magyarországon például a pártok döntik el, kiket jelölnek, vagyis kik szerepelnek majd azon a listán, amely alapján szavazunk. Tehát ez nem annyira az EU-n múlik, hanem inkább a tagállamokon. Véleményem szerint, ha ebbe megpróbálnának beleszólni, azt kevésbé tartanák demokratikusnak, hisz így is sokan úgy vélik, az unió veszélyezteti a nemzeti szuverenitást. 15

15 Legtöbbször a Bizottságot vádolják azzal, hogy nem kellően demokratikus. A Bizottságnak tagállamonként egy tagja van, akiket a tagállamok kormányainak megállapodásával és az Európai Parlament hozzájárulásával jelölnek ki. Tehát láthatjuk, azok választják, akiket mi előzőleg közvetetten, illetve közvetlenül megválasztottunk. A hiba ezek szerint nem a legitimitásban keresendő hiszen egy közvetlenebb választási procedúra csak nehézkesebbé és vontatottabbá tenné a folyamatot -, hanem sokkal inkább abban, hogy ennek tudatosítása érdekében mit tesznek az uniós intézmények, illetve maguk az állampolgárok! Másodsorban sokszor felmerül, hogy mennyire átláthatatlan az unió működése, annak ellenére, hogy a transzparencia az unió egyik alapelve! Az átláthatatlanság megszüntetése a 80-as években kezdődött, majd a Maastrichti szerződés rögzítette alapelvként. (Láthatjuk, a Maastrichti szerződés igenis sok szempontból új fejezetet nyitott ) 1992-ben három célkitűzést fogalmaztak meg: a Tanács munkájának nyitottságát; bővebb információt a Tanács döntéseiről és szerepéről; valamint a közösségi jogszabályalkotás egyszerűsítését re pedig mindhárom nagy intézmény csatlakozott a hozzáférési kódexhez, mely lehetővé tette a hozzáférést a Tanács, a Parlament és a Bizottság dokumentumaihoz, majd az átláthatóság követelménye bekerült az Alapjogi Chartába is április végén a Bizottság változásokat fogadott el az EU intézmények dokumentumaihoz való hozzáféréssel kapcsolatban. Ez egyrészt arra irányul, hogy megerősítsék a korábbi, átláthatóságra irányuló elkötelezettségüket; másrészt, hogy javítsák a válaszadás hatékonyságát a polgárok intézményekhez feltett kérdéseire. 10 Azonban felmerül a kérdés, átláthatóvá válhat-e valaha a hétköznapi emberek számára egy ekkora szervezet működése? Mennyi információt kell ahhoz EU-nak nyilvánosságra hoznia és mennyi az az információ mennyiség egyáltalán, ami fel tudunk dolgozni? Úgy gondolom, a transzparenciát is több féleképpen lehet megközelíteni. Nem hiszem, hogy valaha bárki képes lenne teljesen átlátni az Európai Uniót, hiszen egyre összetettebb, ráadásul egy működő szervezet, tehát folyamatosan változik. Tisztább képük azoknak van, akik ezen a szakterületen dolgoznak, de nekik is inkább a saját területükről és csak akkor, ha folyamatosan nyomon követik a változásokat. Tóta W. Árpád, az index újságírója szerint, ahogyan nem magyarázzuk el az embereknek, hogy hogyan működik 10 letöltés: május 1. 19:50 16

16 egy ballisztikus rakéta, ugyanúgy nem kell az EU döntéshozatali módszerét vagy felépítését sem az emberekbe sulykolni. 11 Arra kell törekedni, hogy a tájékoztatás a kézzel foghatóbb, jelenlegi és jövőbeni aktualitásokról szóljon elsősorban, azokról, amik közvetlenül is érintik őket. Meg kellene találni azokat a csatornákat, amivel egy-egy területet el lehet érni. Például ha agrár-ügyeket érintő változásokról, fejlesztésről vagy támogatásról van szó, nem az internet a legmegfelelőbb forma. Egyrészről vidéken nincs olyan mértékű internet hozzáférés, másrészről a földet művelő embereknek nem igazán szokása az világhálón böngészni. Másodsorban fontos szerepe van az oktatásnak! Ha az emberek tudják a lényeget, hogy miért alakult meg az unió, hogyan változott, mit próbál elérni, akkor nem fogják olyan idegenkedve fogadni minden mozzanatát. Itt azonban tudomásul kell venni, hogy az oktatás elsősorban csak a fiatalokat éri el, azok esetében, akik már rég elhagyták az iskolapadot, más megoldást kell találni. S nem csak az elérési csatorna kiválasztására kell odafigyelni, hanem a tájékoztatás és oktatás módszerére. A legnagyobb hiba, hogy túl részletesen próbálják meg elmagyarázni az alapdolgokat, amitől az embernek már a kezdetek kezdetén elmegy a kedve attól, hogy jobban belemélyedjen! Véleményem szerint a gyakorlati kérdésekre kell összpontosítani. A harmadik a szubszidiaritás elvének vizsgálata, mely Maastricht óta kap jelentősebb szerepet, hiszen akkor ugrásszerűen megugrott az intézményekre ruházott feladatok köre, és célként is sokkal inkább megfogalmazódott egy európai közösség kialakítása. A szubszidiaritás az az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek. 12 A cél az volt, hogy a döntéseket az Unió polgáraihoz legközelebbi szinten hozzák meg. Szerintem ez már önmagában sok kérdést és ellentétet vet fel Hiszen ki dönti el, hogy melyik mit értünk a legalacsonyabb szint vagy a legnagyobb hozzáértés alatt? Egyrészről a polgárok úgy érzik, hogy számunkra a döntés hozatal túl távoli és idegen, és hogy ők alakíthatják Európát, még csak álmukban sem merül fel. De lehetséges egyáltalán, hogy azt a rengeteg információt, ami alapján az unióban döntenek, ők 11 A 2007-es Európa Napi, parlamenti konferencia alapján (hanganyag) 12 letöltés: március

17 maguk feldolgozzák és megértsék? Akarják ezt egyáltalán? A válasz az esetek nagy részében feltételezésem szerint: nem. S ez nem is feltétlenül baj, hiszen annyi minden más van még az életben, nincs mindenre időnk és energiánk. A lényeg, hogy igenis legyenek hiteles és érthető fórumok azok számára, akik szeretnék mélyebben elásni egy-egy témában. Az ember egy kis csoport tagjaként, még érezheti, hogy igenis odatartozik, alakítja csoportja sorsát, de én úgy látom, hogy ez már nemzeti szinten sem működik annyira. Hogy valaki magyarnak érzi magát, és ebben összetartó erőt lát, abba valamilyen szinten beleszületett, valamint bele szocializálódott, mégse érezzük, hogy valóban alakíthatnánk magyar sorsunkat. Akkor mit várunk uniós szinten? Mitől kellene uniós állampolgárnak éreznünk magunkat, mikor alig 4 éve, hogy tagok vagyunk? Az unió hibája mindez? A politikáé? Vagy mi magunk se akarjuk igazán? Végül pedig felmerül, mennyire lehet a demokrácia hatékony egy ilyen sokszínű és összetett szervezet életében? Ahhoz, hogy hatékonyabb legyen, szükség van egyrészről arra, hogy az unió a hiteles, széleskörű tájékoztatásra törekedjen, másrészről, hogy nyitott legyen az állampolgárok felé. A tájékoztatás során szem előtt kell tartani, hogy unió napirendén lévő fontos dolgok az átlagember számára teljesen irrelevánsak és unalmasak lehetnek. Dahrendorf szerint az Európai Unió legnagyobb hibája, hogy minden témája ásításra ingerlő unalom. 13 Ezen változtatni kell! Az embereket érdekelté kell tenni az uniós ügyekben, és ebben nagyon nagy szerepe van tagállamok vezetésének és még inkább a médiának. 14 A polgároknak meg kell érteniük, hogy önmagában egy szervezet felépítése, működése, története nem túl izgalmas téma, viszont valahol elengedhetetlen a gyakorlati dolgok megértéséhez. Itt is előnyben vannak a fiatalok, akiknek át kell rágniuk magukat az iskolai tananyagon, bár az ő esetükben is lehetne kicsit korábban kezdeni az oktatást, például már középiskolában, gimnáziumban. Nagyon sok múlik a tanáron, és az általa leadott anyagon, hiszen főként ez befolyásolja, milyen hozzáállás alakul ki a fiatalokban az unió felé. Az unió vezetésének, és Magyarország vezetésének is figyelembe kell vennie a generációs különbségeket és a történelmi változásokat a kommunikáció és a tájékoztatás során. A mostani tizen- és huszonévesek valamilyen szinten már belenőnek 13 Ralf Gustav Dahrendorf, német-brit szociológus, filozófus és politológus, a berlini Szociológiai Kutató Központ professzora 14 Györkös Péter: Mennyire demokratikus az Európai Unió c. cikkének feldolgozása alapján; in: Európai Tükör, 2006/12 18

18 az unióba, része az életüknek. Az idősebb generáció azonban megélte a szocializmust, sokan vágyakoztak a nyugati világba. S mikor végre elérkezett, csalódtak Csalódottak, hiszen attól a helyzetük, az ország helyzete nem változott meg egyik napról a másikra, még messze el vagyunk maradva az uniós tizenötök átlagától Ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni! 2.2 A kommunikáció alapfogalmai, helye és szerepe a demokráciában A demokrácia vizsgálata során egyre inkább előtérbe kerül egy új követelmény, ez pedig nem más, mint a kommunikáció. Még hozzá a kétoldalú kommunikáció kell, hogy legyen! Nem is hinnénk, hogy a kommunikáció milyen mértékben befolyásolja szociális, társadalmi, gazdasági vagy éppen politikai fejlődésünket. Általában bele se gondolunk, milyen fontos szerepet játszik életünkben a kommunikáció. A kommunikáció inkább az, amit csak csinálunk, sokszor anélkül, hogy tudatában lennénk annak, hogy most éppen kommunikálunk. Pedig mennyire kifejező lehet egy gesztus, egy mozdulat, egyetlen szó! Milyen sokat számítanak akár csak egy családi vita közepette! Hát még egy egész szervezet kommunikációja, mint például a magyar kormány, vagy az Európai Unió kommunikációja! A kommunikáció sok tényezőből tevődik össze: egyáltalán nem mindegy, ki, mit és hogyan mond; mint ahogy azt sem, hogy hol és mikor. Nem szeretnék leragadni az alapfogalmak magyarázásánál, de nem lehet szó nélkül elmenni felettük, mivel a legösszetettebb kommunikációs formák is ezekre épülnek. A kommunikáció vizsgálata is egészen a görögökig nyúlik vissza, mint tudományról azonban csak a világháborút követő időszaktól beszélhetünk, akkor kezdődött a korszerű értelemben vett kommunikációkutatás, fogalmának pontos meghatározásáról azonban máig nincs egyetértés a szakemberek között. A kommunikáció jelentése a közösség, közössé tétel, közzététel, közlés szavakra vezethető vissza. A szűk értelemben vett kommunikáció meghatározásánál azonban el kell különítenünk az információátadást és a kommunikációt. Maga a kommunikáció is információátadás, azonban ettől mégis több. A kommunikáció a hírek továbbításán túl az emberi kapcsolatok és a társadalom megteremtése és fenntartása, a társas lét velejárója. Az emberi érintkezés gondolati tartalmak cseréjét jelenti: vagyis a gondolatok megformálását, közlését, befogadását, s egy (remélt) hatás kiváltását. 19

19 1, A kommunikáció során fontos a nyelv és a beszélők viszonya. Ahhoz, hogy a nyelv, mint jelrendszer betölthesse a funkcióját, minden résztvevő egyén számára azonos jelentést kell, hogy hordozzon. Alapvetőek ebből a szempontból a nyelv felépítésének és használatának szabályai is, azonban a mi szempontunkból a közös nyelv a fontos. Egyrészről azért, mert ahhoz, hogy a címzett megértse, az ő (anya)nyelvén kell közölni az információt (tolmácsolás, fordítás szerepe). Másrészről egy anyanyelvi szöveget is lehet olyan bonyolultan megfogalmazni, vagy éppen annyi idegen eredetű szakszóval teletűzdelni, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja, és megérti! Az Európai Unió felépítése, működése már önmagában is elég bonyolult, ráadásul nyelvezete is összetett. Ebből adódóan nehéz feladat úgy fogalmazni, hogy a közember számára is érthető legyen, mégis elengedhetetlen 2, Másodszor a beszélők egymás közti viszonya is meghatározó. Általában nem csak a kommunikációért önmagáért kommunikálunk, hanem valamit el akarunk érni, valamilyen szükséglet vezérli az alanyokat, hogy egymással kapcsolatba lépjenek. Az uniós intézmények támogatást akarnak döntéseikhez, a kitűzött célok eléréséhez. Ha viszont ezek a célok a polgárok számára nem egyértelműek, az információ hiánya ellenszenvet szülhet. Ha az emberek elégedetlenek és nincsenek tisztában a tényekkel, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy leszavaznak egy olyan fontos dokumentumot, mint például az Európai Alkotmány Kommunikáció, de milyen? Kommunikáció nélkül elképzelhetetlen az élet, ez tartja össze a társadalmat, segíti az emberi faj fejlődését. Kurt Lewin, bécsi pszichológus szerint a kommunikáció folyamatában bizonyos szelepek vannak, melyek szabályozzák az információ áramlását. S azoknak, akik ezeket a szelepeket kezelik (pl. média) óriási szerepük van az információ terjedésében. Ithiel de Sola Pool 16 pedig úgy gondolja, hogy nemcsak az számít, hogy milyen hír jut el az emberekig, hanem az is, hogy hány csatornán jut el hozzájuk, hány forrásból származik. Szintén fontos az információ jellege, vagyis hogy csak mindennapi, általános hírekről van szó, vagy olyanról, ami hatással van egy nagyobb közösség, vagy akár az egész társadalom életére. A politikai, vagy az Európai Unióról szóló információk például döntő fontosságúak, hiszen az emberek csak akkor tudnak igazán hatékonyan részt venni saját sorsuk alakításában, ha megfelelő 15 Szabó Miklós: Kommunikáció általában és jogban; Miskolc, Ithiel de Sola Pool: a társadalomtudományok 21. századi úttörője 20

20 mennyiségű és minőségű információt kapnak ahhoz, hogy felelősségteljes döntést hozzanak. Ezeknek a híreknek a fő csatornái a tömegkommunikációs eszközök, melyek könnyen torzulhatnak, éppen ezért nagy felelősség hárul azokra, akik elindítják őket. Nem elég jól megfogalmazni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni útjukat! Ugyanakkor az is fontos, hogy a társadalom ne csak kapja az információt, hanem véleményük eljusson a döntéshozókhoz, és ők mérlegeljék is azokat. 17 A hatékony kommunikáció mind az egyének életében, mind a munkahelyen, mind a nagyobb szervezetek működésében kiemelt fontosságú. Ahogyan problémák jelennek meg egy család életében, ha nem kommunikálnak hatékonyan, ugyanez tapasztalható egy vállalat, egy ország, vagy egy unió életében. A hatékony kommunikáció azonban segítheti a készségek kihasználását. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az információ mind a két irányba áramoljon, kétirányú legyen a kommunikációs folyamat. A saját üzenet átadásán túl fontos a másik fél meghallgatása és megértése, vagyis az aktív figyelem. Ezen kívül nem csak a másik kommunikációjára kell nyitottnak lenni, hanem azt is lehetővé kell tenni, hogy velünk hatékonyan tudjanak kommunikálni. A kommunikáció hatékonysága fejleszthető, melynek módja a korábbi tapasztalatokon alapuló készségek értékelése, az erősségek hasznosítása, a gyenge pontok meghatározása és fejlesztése. Ami nagyon fontos, hogy folyamatosan értékeljük magunkat, figyeljünk a visszajelzésekre és tanuljunk belőlük Nyilvános kommunikáció Eddig elsősorban a közvetlen, egyéni kommunikációt vizsgáltam, most pedig szeretnék rátérni a nyilvános kommunikációra. Itt is szerepet kap az egyén, de másként, saját személyiségét hol jobban, hol kevésbé, de háttérbe szorítva. Egyrészről megjelenik a címzett oldalán, mint az üzenet befogadója (egy közösség tagjaként); más részről, mint forrás, az üzenet küldője, itt azonban egy szervezetet és annak megtervezett kommunikációs politikáját képviseli, tehát saját egyénisége csak bizonyos korlátok között bontakozik ki. Ennek ellenére mindkét esetben fontos, hogy milyen az adott egyéniség: hiszen aktív befogadónak kellene lennie, aki képes és alkalmas a visszacsatolásra; forrásként pedig hitelesnek, megnyerőnek és magával ragadónak, akinek a szavára adnak az emberek. 17 T. Molnár Gizella: Bevezetés az emberi kommunikáció történetébe (8-15); Szeged, Chris Roebuck: Hatékony kommunikáció (8-13); Scolar Kiadó,

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál. Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba

Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál. Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba 2010 Projektvázlat 1. Jegyzői egyeztetés 2. Célok, elvárások A helyi újság tartalmával

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés SZKA208_11 Az EU a nemzetközi együttműködés terepe tanulói AZ EU A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS TEREPE 8. évfolyam 103 11/1 SZÓKÁRTYÁK Az activity játékhoz Tagállam Bizottság Parlament Euró Zászló Szerződés

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről

Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Bizonyára hallottátok már, sőt tanultatok is arról, hogy a 20. században két pusztító háború is indult Európából. Ez a két világháború több millió ember halálát

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TANSZÉK. Lányiné dr. Garai Katalin témavezetõ. A Bíráló Bizottság tagjai: Copyright: Gyõri Enikõ All right reserved

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TANSZÉK. Lányiné dr. Garai Katalin témavezetõ. A Bíráló Bizottság tagjai: Copyright: Gyõri Enikõ All right reserved NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TANSZÉK Lányiné dr. Garai Katalin témavezetõ A Bíráló Bizottság tagjai: Copyright: Gyõri Enikõ All right reserved 1 BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

Részletesebben

Több mint hitvallás. Tanácsadó egy életre

Több mint hitvallás. Tanácsadó egy életre mint hitvallás Tanácsadó egy életre mint munka A Money&More nem egy pénzügyi tanácsadó cég a sok közül. Nevünkben a More azt jelenti: több, valódi, profi és érthető útmutatás a pénzügyek világában. Tanácsadói

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3.

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3. Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió 2012. október 3. Szereplés az EU színpadán: az EU döntéshozatala és az érdekeltek szerepe Anne Hoel Európai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

A családi állapotot igazoló dokumentumok anyakönyvvezetők szerepe a joghézagokból eredő problémák megoldásában

A családi állapotot igazoló dokumentumok anyakönyvvezetők szerepe a joghézagokból eredő problémák megoldásában BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK A családi állapotot igazoló dokumentumok anyakönyvvezetők szerepe a joghézagokból eredő problémák

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

2007.12.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK

2007.12.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK 2007.12.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/65/EK IRÁNYELVE (2007. december 11.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben

Részletesebben

TALÁLJON KI AZ EU-LABIRINTUSBÓL SZEPTEMBER 9-ÉN A WESTEND ELŐTT

TALÁLJON KI AZ EU-LABIRINTUSBÓL SZEPTEMBER 9-ÉN A WESTEND ELŐTT Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról 2012. szeptember 3. - 11. évfolyam 12. szám A. Meghívó - EU-labirintus szeptember 9-én a WestEnd-nél B. Hírek C. A hírlevélről

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 16-7/2012. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012. szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozata a Tolna megye területfejlesztési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak? Brüsszel, 2012. szeptember 12. Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról Mi a javaslat célja?

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben