A KÖRNYEZET KÁROSODÁSA ÉS VÉDELME

Átírás

1 A KÖRNYEZET KÁROSODÁSA ÉS VÉDELME Előadás dr. Barkács Katalin, Analitikai Kémiai Tanszék A tárgy tematikája: 1. A környezet, környezeti elemek, környezetszennyezés, környezetvédelem alapfogalmai. A környezetkárosodás okai, természetes és antropogén hatások, a védekezés szükségessége. A környezetvédelem hazai és nemzetközi problémái. A környezetszennyezés forrásai, a szennyezések hatásai, a szennyezések mérése, a szennyezések szabályozása, a szennyezés-csökkentés technológiai lehetőségei, a szennyezés-csökkentés technikai eszközei témakörök áttekintése az alábbi területeken: 2. Levegőminőség-védelem / energiatermelés, közlekedés / 3. Vízminőség - védelem 4. Hulladékok káros hatása elleni védelem Szilárd halmazállapotú szennyezők / hulladékkezelés, -tárolás / Folyadékfázisú szennyezők /szennyvizek kezelése, szennyvíziszap-hasznosítás / 5. Talajvédelem 6. Zaj- és rezgésvédelem Dr. Barkács Katalin 1

2 Ajánlott irodalom: Dr. Barótfi István : Környezettechnika kézikönyv Dr. Öllös Géza : Ulrich Föstner : Csatornázás és szennyvíztisztítás Környezetvédelmi technika Dr. Ligetvári Ferenc: Környezetünk és védelme Előadásanyag elérhető: technologia.chem.elte.hu Kiegészítő anyag: Követelmény: Kollokvium (szóbeli vagy írásbeli évközi vizsgadolgozatok) Dr. Barkács Katalin 2

3 Előadások időpontja: csütörtöki napokon óráig, Kémiai Intézet 3.67 sz. terem Követelmény: kollokvium (szóbeli vizsga) ill. 6 sikeres teszt-zárthelyi esetén megajánlott jegy Órabeosztás: február 14. tematika és teljesítés feltételei - megbeszélés Előadásórák időpontjai: ,02.21.,02.28., , , , , , , ,05.02., Zárthelyi időpontok minden második alkalommal: , , , , , pótzh máj. vége előtt Dr. Barkács Katalin 3

4 Tesztdolgozatok értékelése: Százalékban kifejezett teljesítmény alapú értékelés 6 db zh-ból összesített pontszám a számítás alapja, ha mindegyik teszt-zh 15 pont feletti, azaz egyenként meghaladja az 50%-nyi pontszámot max. pontszám dolgozatonként 30 pont 180 pont - 100% 90 pont - 50% 60%- tól, 108 ponttól elégséges szint 70%-tól, 125 ponttól 78% felett, 140 ponttól közepes teljesítmény megajánlott jegy: 4 (jó) 89% felett, 160 ponttól megajánlott jegy: 5 (jeles) Dr. Barkács Katalin 4

5 A KÖRNYEZET KÁROSODÁSA ÉS VÉDELME ALAPFOGALMAK Környezet Ahol az ember él, tevékenységét kifejti Az élővilág élettere, a bioszféra (lito-, hidro-, atmoszféra) A környezeti elemek rendszere Környezeti elemek élő, élettelen, természetes, mesterséges Föld Víz kőzet, ásványok barlangok talaj domborzat felszín alatti felszíni Levegő alsó légkör /troposzféra/ felső légkör / sztrato-, mezo-, termo-, ionoszféra / Dr. Barkács Katalin 5

6 Élővilág EMBER növényvilág : állatvilág : Táj erdő, gyep, nádas, mezőgazdasági termény vadon élő, védett és nem védett háziállat, védett és nem védett védett természetes nem védett kultúrtáj Települési környezet lakóterület ipartelep mezőgazdasági települések közlekedési útvonalak A táj a környezet egészének emberi szempontú tükörképe. A táj létéhez szükséges az ember léte. A tájfogalom általában tájesztétikára és tájhasználatokra bomlik. A táj a természet és a társadalom kölcsönhatásaiban fejlődő komplex területi egység. Tükrözi a természeti adottságokat, a társadalmi és gazdasági viszonyokat, ugyanakkor magas szintű vizuális-esztétikai értékek hordozója. Dr. Barkács Katalin 6

7 Az ökoszisztémákban a nem művi elemek dominálnak, ellentétben a települési környezettel, de ott is megjelenhetnek. A két rendszer megkülönböztetése azért szükséges, mivel ugyanazt a környezeti hatást másképpen érzékeljük. Ugyanazt a környezet állapotot másképpen kell értékelni például Budapest belvárosában, mint egy fokozottan védett erdő közepén. Az elemek közül a víz magába foglalja a felszíni és felszín alatti vizeket, a föld pedig a talajt, alapkőzetet, ásványvagyont, tehát az egész litoszférát. Az élővilág mint környezeti elem a növények vagy állatok egyedeit, adott területen megjelenő populációt, illetve a növény- vagy állatfajokat jelenti. A művi elemek az ember által létrehozott épített környezetet, egy-egy adott területen található mesterséges környezeti objektumok összességét jelentik. Az ember mint önálló környezeti elem szerepeltetése ellen azt az érvet szokták felhozni, hogy a levegőtisztaság-védelmi, vagy a zaj-határértékek kialakításánál az ember egészségvédelme volt a fő szempont. Dr. Barkács Katalin 7

8 Az ember környezeti elemként történő önálló szerepeltetését indokolja egyrészt az, hogy az embert pszichikai állapota érzékennyé teheti bizonyos hatásokra. Másrészt az egyes emberek számára a többi ember valós környezetet jelent, sőt a legtöbb esetben a legdominánsabb környezetet. Harmadrészt, ha az ember részét képezi a környezeti rendszereknek, és az elemek közül kihagynánk, akkor nem kapnánk meg azt az egészet, ami maga a rendszer. Az ökoszisztémákat dominánsan természetes elemekből álló térségnek tekintjük, míg a települési környezetben a művi elemek és az ember dominál, természetesen mindkét esetben az összes elem jelenléte mellett. A két rendszer egymást kiegészítve, átfedve adja ki a környezet egészét. Ökoszisztéma (ökológiai rendszer) = A természet olyan részét jelöli, ahol az élettelen környezet és a benne kialakuló növény- és állattársulások kölcsönhatásából az élő és az élettelen komponensek között folyamatos anyagcsere jön létre. Az ökoszisztémák folytonos sora alkotja a bioszférát. (Ökológiai értelemben a vizsgálat tárgyát helyesebb lenne talán a biocönózis, azaz az életközösség szakkifejezéssel illetni, ami valamely élőhely élővilága, vagyis a benne előforduló nővények és állatok összességét jelenti, de mivel a hatásvizsgálatok során nemcsak az életközösséggel foglalkozunk, hanem az élőhelyre és az abban lejátszódó folyamatokra, változásokra is kíváncsiak vagyunk, a rendszerre utaló kifejezést alkalmazzuk. Ezt erősíti az a tény is, hogy ez a szakkifejezés a hétköznapi szóhasználatban is jóval ismertebb, mint a biocönózis.) / Biológiai lexikon, Akadémiai KK. Bp Dr. Barkács Katalin 8

9 E M B E R I T E V É K E N Y S É G E K LEVEGŐ 1. VIZEK Felszíni Felszín alatti 2. FÖLD Talaj Alapkőzet Ásványi vagyon 3. ÉLŐVILÁG Fajok, fajták, egyedek, stb. 4. MŰVI KÖRNYEZET Építmények, létesítmények 5. EMBER 6. ÖKOSZISZTÉMA 7. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET 8. TÁJ 9. Környezeti elemek rendszere Dr. Barkács Katalin 9

10 Ökológia Az élőlények és az élettelen környezet együttes rendszerét, fenntarthatóságuk feltételeit tanulmányozza. Ökoszisztémák /biotopon kifejlődött, egymással társuló élő szervezetek egysége/ Bioszféra Mikro-, mezo-, makrokörnyezet Barry Commoner szerint az ökológia alaptörvényei: 1. Az ökoszféra egyes elemei között szoros a kapcsolat /rendszer/ 2. A természet nem ismeri a hulladék fogalmát 3. Természetes eredetű zavar esetén az ökológiai egyensúly helyreáll 4. Mindennek ára van Környezetszennyezés Az emberi tevékenység a környezeti elemek tulajdonságait hátrányosan változtatja meg. emisszió, transzmisszió, imisszió Egy adott környezeti elem kibocsátási határértéket meghaladó terhelése kibocsátási ill. szennyezettségi határértékek Dr. Barkács Katalin 10

11 SZENNYEZŐANYAG ÁRAMOK CSOPORTOSÍTÁSA szennyezőanyag forrása természetes és antropogén ipar, mezőgazdaság, kommunális, közlekedés szennyezőanyag kibocsátás jellege pontszerű, diffúz, mozgó pontforrás szennyezés időtartama: folyamatos, szakaszos, periodikus szennyezés időbelisége korábbi illetve jelen tevékenységből származó hatás: lokális, regionális, globális (mikro-, mezo-, makrokörnyezet) kémiai /vegyész/ szempontok szerint: halmazállapot, összetétel! Példák: Magyarország levegőszennyezettség adatai és a hazai vízkezelés szennyvíztisztítás helyzete (közműolló), ill. földrészek okozta, ill. a Föld egészét érintő szennyezőanyag kibocsátások Dr. Barkács Katalin 11

12 EMISSZIÓ A káros emissziók lehetnek közvetlen vagy közvetett kibocsátások Levegőszennyezés esetén közvetettnek számít pl. pernyetároló, meddőhányó felkeveredő, kikerülő szennyezése, vízben megjelenő szennyezések stb. A káros anyagok hatására példák (helyi, regionális ill. globális): emberi egészséget érintő (légutak megbetegedései, neurotoxinok, karcinogének) vízi élet károsodása (eutrofizálódás, savasodás) természeti értékek pl. erdők károsodása mezőgazdasági terméshozam csökkenés anyagok minőségromlása (mesterséges környezet; csővezetékek, épületek stb.) globális (üvegházhatás, ózonpajzs) Dr. Barkács Katalin 12

13 MIKROSZENNYEZŐK MEGJELENÉSE, HATÁSA Akkumuláció és biomagnifikáció Biomagnifikáció a táplálékláncban DDT 0,1 mg/m 3 a levegőben (MK-érték) 0,02 ppm a vízben 5 ppm a növényi planktonban ppm a halhúsban ppm (2,5 g/kg) a ragadozó halban Dr. Barkács Katalin 13

14 Környezeti kár környezetkárosodás a környezet vagy a környezet egyik eleme igénybevételének, ill. szennyezettségének oly mértéke, amelynek eredménye, hogy a természetes, vagy korábbi állapot /minőség/ csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre az imisszió oly mértéke, mely kedvezőtlen változást okoz az emberi egészségben és az emberi javakban Környezetvédelem Tudatos emberi tevékenység Célja az emberi lét mennyiségi és minőségi feltételeinek megóvása, JAVÍTÁSA /az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, anyagi és szellemi javainak védelme/ minimális igényű értelmezés: a környezet egyszerű újratermelése maximális igényű értelmezés: a környezet bővített újratermelése Nemcsak védekező, de fejlesztő tevékenység, célja az ártalmak megelőzése Dr. Barkács Katalin 14

15 KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelem olyan emberi tevékenység, amelynek célja a természetes vagy mesterséges úton létrejött környezeti értékek megóvása. A védelem az értékek megőrzését, helyreállítását, és - kiemelten - károsodásuk megelőzését jelenti. A fenti célok eléréséhez az is szükséges, hogy a környezetvédelem képes legyen az értékek meghatározására. A környezetvédelem alaptevékenységei: A környezeti értékek megőrzése: egy meghatározható környezetállapot fenntartását jelenti jórészt emberi önkorlátozásokon keresztül, tehát elsősorban a megelőzés eszközével. Környezeti értékek helyre- illetve visszaállítása: az értéknek tekintett állapotok rekonstrukcióját jelenti utólagos közvetlen beavatkozások segítségével. Dr. Barkács Katalin 15

16 A környezetvédelem műszaki, gazdasági és jogi szabályozók megszabta tevékenységek rendszere. Intézkedések összefüggő rendszere: károkat megelőző védelem okozott károk megszüntetése emberi környezet fejlesztése természetes erőforrásokkal való célszerű gazdálkodás A környezetvédelem a természetes és mesterséges környezettel egyaránt foglalkozik. Szakterületei: Földvédelem Vízvédelem Levegőtisztaság-védelem Élővilág-védelem Tájvédelem Természetvédelem /természeti értékekben gazdag részek védelme/ Települési környezet védelme Hulladékok káros hatásai elleni védelem Zaj- és rezgésvédelem Sugárvédelem Műemlékvédelem Dr. Barkács Katalin 16

17 A KÖRNYEZET VÉDENDŐ ÉRTÉKEI Az értékek definiálása lényeges a környezetvédelem tárgyának és céljának meghatározásához. Erre szükség van mind a létező, mind az emberi tevékenységek céljaként létrejövő új értékek esetében. Az értékek itt nemcsak gazdasági, de társadalmi, információs és etikai kategóriákat is jelentenek. A környezetvédelemnek a fentiek szerint négy egymással összefüggő emberi törekvést kell képviselnie: az ember (az egyén és a társadalom) érdekében egy meghatározható környezetállapot fenntartását, az élet, mint különleges érték védelmét, a környzettel jó gazda" módjára történő gazdálkodást, és a fentiek alapján az ember etikai fejlődését. Dr. Dr. Barkács Katalin Katalin 17

18 A KÖRNYEZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉBŐL :intenzív időszak nem a tömegek ügye még, nem veszélyezteti közvetlenül az egyéneket, a következmények általánosan nem ismertek. Ma: kormány, társadalmi- és tömegszervezetek, Ok: tudományos intézmények, egyének törekvése gazdasági is, például: - vízkitermelés költségnövekedése - korrózió a környezetben - romló termőföld. - erdőkárosodás - művi környezet károsodása Következmények: - idegenforgalmi vonzerőcsökkenés - termékek versenyképessége /mezőgazdasági, élelmiszeripari / - egészségügyi kiadások Alapelv: a környezeti ártalmak megelőzése Dr. Barkács Katalin 18

19 ADATOK A KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK MEGÍTÉLÉSÉHEZ Robbanásszerű változás Népesség szaporulat, felgyorsult gazdasági fejlődés (fogyasztói társadalom, profitéhség) Népességnövekedés - urbanizáció századforduló előtt 6 milliárd 25 milliárd 2060-ra Föld népessége 2%/év növekedés Új technológiák (sok új biológiailag idegen ill. mérgező anyag) 55 (110) ezer vegyület használata, 1-2 ezer környezeti hatása ismert Ipari termelés 7%/év növekedés Ipari termelés 15 évenként, energiatermelés 12 évenként kétszeresére nő 14 év alatt az anyagi színvonal is megduplázódik Mezőgazdaságban nagyüzemi állattartás kemizálás Eredmény: egészség- és környezetkárosodás pl. asztma 10 év alatt 9,3-szoros hörghurut 2,4-szeres Atomkorszak ; a politika és nem a célszerűség dönt Dr. Barkács Katalin 19

20 IDŐ LÉTSZÁM A NÖVEKEDÉS ÜTEME FŐ-TERÜLET [év] [ha] Időszámítás kezdete 150 millió millió 2x-es 1000 év alatt millió 2x-es 600 év alatt millió Több, mint 2x-es 250 év alatt millió 2x-es 100 év alatt ,5 milliárd milliárd 2x-es 40 év alatt milliárd 2x-es 29 év alatt milliárd 2x-es 22 év alatt ,2 3 2,1 0,6 Dr. Barkács Katalin 20

21 IDŐ (ÉV) MAGYAR NÉPESSÉG (millió fő) , , , , , , , , ,99 Dr. Barkács Katalin 21

22 HAZAI NÉPESSÉG-MEGOSZLÁSI ADATOK Terület Népsűrűség fő/km 2 Magyarország 112 Budapest és vonzáskörzete 1580 Főváros 4000 Belváros 8000 Az ország szennyezett területei 540 Dr. Barkács Katalin 22

23 AZ ÁTLAGOS ÉLETKOR ALAKULÁSA IDŐ (ÉV) ÉLETKOR (ÉV) Időszámítás kezdete , , Dr. Barkács Katalin 23

24 Egyenetlen megoszlás a Földön Jelen állapot: Japán 100 millió fő évi létszám növekmény 1,0% USA 200 millió fő 1,4% Nigéria 63 millió fő 2,4% 1 főre eső jövedelem US $ és életszínvonal változás% Japán ,9% USA ,4% Nigéria 70-0,3% A gazdagabb még gazdagabb lesz, a szegénynek gyerekei lesznek... KV (környezetvédelem) feladata felismerni a veszélyes folyamatok, károk okait és meghatározni a megelőzés módjait, valamint a szennyezés-csökkentés megoldásait KV nem tudomány, hanem tevékenység! Dr. Barkács Katalin 24

25 Megnevezés GLOBÁLIS PROBLÉMÁK A FÖLD BOLYGÓN ŐSSZEFOGLALÁS Éhínség következtében évente meghal Éhezik a világon Nincs megfelelő ivóvize Különféle betegségekben meghal Nem részesül egészségügyi ellátásban Nincs megfelelő lakása Hajléktalan Írástudatlan Nem jár iskolába Menekült Antropogén eredetű légköri szennyezés millió ember 800 millió ember millió embernek 9 millió gyermek millió ember millió embernek 100 millió ember millió felnőtt 130 millió gyermek 15 millió ember 200 millió t Erodálódott termőtalaj Az elhagyott térségek növekedése Évente elpusztított esőerdő millió t 6 millió ha 11,2 millió ha Ózonlyuk az Antarktisz felett 15,5 millió km 2 Savas eső által elpusztított erdő Toxikus anyaggal szennyezett terület csak az USA-ban 27,2 millió ha 0,017 millió Dr. Barkács Katalin 25

26 KÖLTSÉGEK ÖSSZESÍTÉSE (WGI) Probléma megnevezése Stratégia száma Megoldás (stratégia) javaslat %** ÉHÍNSÉG 1. Az éhínség enyhítése, fenntartható mezőgazdaság és műtrágya az alapvető élelmiszerek előállítására EGÉSZSEG 2. Egészségügyi ellátás a rászorulók számára 1,9 1,5 LAKÁS 3. Öntevékeny lakásépítés 2,1 IVÓVIZ 4. Tisztavíz hálózat biztosítása 5,0 ÍRÁSTUDATLANSÁG 5. Műholdas adás, napelemes TV, könyvek, stb. ENERGIÁK I. 6. Az energia felhasználás hatékonyság növelése ENERGIÁK II. 7. A fenntartható energia rendszer (pl. szél) 0,5 3,3 1,7 NÉPESSÉG 8. Stabilizálni a népesség növekedését KÖRNYEZET HELYREÁLLÍTÁSA I. KÖRNYEZET HELYREÁLLÍTÁSA II. KÖRNYEZET HELYREÁLLÍTÁSA III. KÖRNYEZET HELYREÁLLÍTÁSA IV. 9. Termőföld megóvása 10. Erdősítés (esőerdők újratelepítése) 7,0 11. A CFC termelés megszüntetése 0,5 12. A savas esők megszüntetése 0,8 KÖRNYEZET HELYREÁLLÍTÁSA V. 13. A globális felmelegedés megállítása 0,8 ÖSSZESEN: (175 milliárd Euro ) 30,5 % ** : a világ éves fegyverkezési költéségének %-a Dr. Barkács Katalin 26

27 Dr. Barkács Katalin 27

28 A KÖRNYEZETI PIAC SZAKTERÜLETEK ÉS RÉGIÓK SZERINT CSOPORTOSÍTOTT FŐBB MUTATÓI AZ OECD TERÜLETÉN (forrás:oecd) Észak- Amerika Európa Japán OECD (%) (%) (%) (%) BERUHÁZÁSI ESZKÖZÖK, SZOLGÁLTATÁSOK Víz -és szennyvíz kezelés Hulladékgazdálkodás Levegőminőségszabályozás Egyéb (talajjavítás, zajcsökkentés) ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI SZOLGÁLTATÁSOK Összesen: 100% 100% 100% 100% Dr. Barkács Katalin 28

29 A KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK CÉLOK SZERINTI MEGOSZLÁSA HAZÁNKBAN Dr. Dr. Barkács Katalin Katalin 29

30 ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETÁLLAPOT JELLEMZŐK Pozitív: Hazánk biodiverzitása az EU-t gazdagítja (Rioi alapelv) Kedvezőtlen: Nemzeti jövedelem - fajlagos környezeti hatás (hulladéktermelés) nagy 1 Ft nemzeti jövedelemre viszonylag nagy- 2,2 MJ - primer energia felhasználás jut hazánkban (az energiaipar jelentős környezetterhelő iparág!) Levegőminőség - közlekedés állapota Magyarországon több mint 2 millió személygépkocsi, 40%-a 10 éves ill. régebbi trend: 5 évente számuk kétszereződik Felszíni és felszín alatti vizeink állapota EU közműolló 25%-os, Magyarország 40% Hulladékhelyzet Talajállapot Zaj- és rezgésterhelések Dr. Barkács Katalin 30

31 AZ ANTROPOGÉN ÉS TERMÉSZETES EREDETŰ EMISSZIÓK BECSÜLT RÉSZARÁNYAI Vegyület Természetes eredet Antropogén összes Energiafüggő emisszió kéndioxid széndioxid radioaktivitás nitrogénoxidok szénhidrogének metán PAH CH/F,Cl arzén kadmium ólom Dr. Barkács Katalin 31

32 A FÖLD LÉGKÖRÉBE KERÜLŐ SZENNYEZŐK MEGOSZLÁSA EREDET SZERINT Emisszió % SO 2 NOx C x H y CO szilárd természetes eredetű antropogén eredetű közlekedés ipar energia biomassza 2 5 összes volumen komponensenként 100 millió t/év Mennyiség vagy koncentráció???? Dr. Barkács Katalin 32

33 Dr. Barkács Katalin 33

34 TERMÉSZETI KÖRNYEZET FUNKCIÓI Nyersanyagot szolgáltat Káros anyagokat felvevő közeg Közvetlen fogyasztást szolgál, napi szükséglet egy főre: m 3 /15 kg levegő - 1,55 kg élelmiszer - 2,5 L víz A víz, levegő nem fogy el, de szennyezőanyaga dúsul! Az ember maga is tisztító reaktor Dr. Barkács Katalin 34

35 A műszaki-gazdasági fejlődés fokozott természeti erőforrás igénybevételt jelent: népesség nő, fogyasztási igény (energiaigény) nő, az eltartó kapacitás csökken. Ökohatékonyság legalább szinten tartása a megoldás! (ÖH) ökohatékonyság = környezeti hatás / GDP (KH) éves környezeti hatás össz GDP x ÖH; {lakoslétszám x GDP/fő} x ŐH a két tényező szorzata állandó kell legyen a szinten tartáshoz! megoldás: az ökohatékonyság tényező csökkentése, vagyis az egységnyi nemzeti termékhez tartozó negatív környezeti hatás csökkentése Dr. Barkács Katalin 35

36 Környezeti - szemléletformálás szükségessége/időszerűsége Környezetben lejátszódó folyamatok, a környezet állapota fizikai, kémiai, biogeokémiai, biológiai, társadalmi stb. folyamatok által meghatározott sajátságok összessége. A környezetben lejátszódó folyamatok megismerése diszciplináris megközelítés multi- és interdiszciplináris megközelítés A környezetben lejátszódó folyamatokban bekövetkezett zavarok okai természeti antropogén A környezetben lejátszódó folyamatokban bekövetkezett zavarok szintjei globális regionális lokális A környezeti problémák kezelése - környezetvédelem (szintektől függetlenül) megelőzés felismerés elhárítás Dr. Barkács Katalin 36

37 Az 1995 évi LIII. törvény. A környezet védelmének általános szabályairól a környezeti elemek sajátossága, a szennyezés jellege általános jellegű, területi, helyi, egyedi, valamint védelmi övezetre (zónákra) érvényes szabályozók, környezeti célállapot termékre és technológiára vonatkozó kibocsátási határértékek környezet igénybevételi és -terhelési díjak A környezeti ártalmak elhárításának műszaki megoldásai: káros emisszió csökkentés ill. kiküszöbölés a forrás területén hulladékmentes vagy hulladékszegény technológiák káros emisszió megakadályozása a szennyezőanyagkibocsátás csökkentésével pl. porleválasztók, szennyvíztisztítók káros emisszió továbbjutásának megakadályozása pl. erdőtelepítés védőeszközök az imissziók helyén Dr. Barkács Katalin 37

38 A környezetvédelem feladata Felismerni a környezetre veszélyes folyamatok, ártalmak okait Kifejleszteni alkalmas analitikai módszereket, műszereket Meghatározni az okok megelőzési módjait és megszüntetési módjait Törvényi összehangolás Nukleáris energia, radioaktivitás felhasználásáról Bányászatról Erdőkről és a termőföldekről Épített környezet alakítása és védelméről Közlekedésről Katasztrófák megelőzéséről Területfejlesztésről Vadgazdálkodásról és a halászatról Vízgazdálkodásról Hulladékokról Veszélyes anyagokról Természet és táj védelméről Állatvédelem-állategészségügyről Növényvédelem-növényegészségügyről Műemlékvédelemről Dr. Barkács Katalin 38

39 SZENNYEZŐ FIZET ELV/GAZDASÁGI ÖSZTÖNZÉS példák: környezethasználati díj környezetterhelési díj termékdíj betétdíj vállalkozások támogatása (hitel kamatláb csökkentés, vissza nem fizetendő hitelek) szennyezés kvóták kereskedelme emisszió-kereskedelem Dr. Barkács Katalin 39

40 EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG nemzeti környezetvédelmi program Természetvédelem Vadon élő madarak Természetes élőhelyek NATURA 2000 hálózatba csatlakozás IPPC (Integrált) Ipari Szennyezés Megelőzés és Szabályozás Törvények Hulladékgazdálkodás (2000) Kémiai Biztonság (2000) Állatvédelem (1998) Géntechnológia (1998) Kiemelt környezetvédelmi területek LEVEGŐMINŐSÉG - mozgó pontforrás HULLADÉKGAZDÁLKODÁS - veszélyes hulladékok, szállítás VÍZMINŐSÉG - települési szennyvizek elvezetése, tisztítása, felszíni és felszín alatti vizek védelme Dr. Barkács Katalin 40

41 Szennyező- komponensek / hulladék mennyiségének csökkentése Ipari termelési tevékenységből adódó szennyezések / nyitott technológia / Mivel lehet megelőzni egy havariát? ami nincs, az nem szivároghat, alternatív technológia a folyamatok anyag- és energia igényének csökkentése (tartalékkészleteké is) szakemberek tudásszintje, oktatási programok biztonsági berendezések alkalmazása cél: hulladékszegény /hulladékmentes/ technológia elavult technológiai megoldás megváltoztatása új eljárások bevezetése Dr. Barkács Katalin 41

42 Megoldás-példák a megelőzésre: nyers- és alapanyag megválasztása Pb-fehér ZnO, BaO, Ti0 2 benzol paraffin CCl 4 egyéb klórozott szénhidrogének pl. HCI gyártás NaCI + H 2 SO 4 vagy H 2 + Cl 2 pelettizált alapanyag (pl. szénpor...) alapanyag szennyezőanyag tartalmának csökkentése tűzelőanyag fajtája jegesedés-gátlók (homok, só, stb.) műveleti körülmények alapanyagok nedvesítése száraz porforma acél fűtőlapok / kráterek homokfürdő őrlés nedvesen égőfejek /pl. tüzelőanyagok esetén/ reakciókörülmények legyen szelektív! hőmérséklet, nyomás, összetétel nem megfelelő technológia; több melléktermék hulladék szelektív katalizátor, recirkuláció víz helyett szerves oldószer kis oldószerigény, helyszíni oldószer regenerálás Dr. Barkács Katalin 42

43 Ha a szennyezés megjelenik: nem kielégítő megoldás a hígítás! pl. technológiai hulladék /víz vagy szilárd / kommunálissal keverése nem! megengedett szennyezés kibocsátáskor kéménymagasítás nem! megoldás Passzív környezetvédelmi megoldás: hely és idő tekintetében izolálás - személy / folyamat Integrált környezetvédelem Tudatos és takarékos nyers- és segédanyag felhasználás Energiafelhasználás csökkentése Környezetterhelés csökkentése Hulladékmennyiség csökkentése (újrahasznosítás) Termék/üzem élettartam növelés Dr. Barkács Katalin 43

44 Változtatni akarunk? HOGYAN? MIT EREDMÉNYEZ? MILYEN ÁRON? esetleg újabb környezeti problémát okoz-e?! Negatív hatás az egészségi, környezeti mellett erkölcsi, esztétikai, szociális és társadalmi is lehet! Intézkedés a közlekedés területén Eredmény Katalizátor CO, NOx, CxHy csökken CO 2, energia változatlan Toxikus fémkibocsátás nő! Kisebb autók Magán helyett tömegközlekedés Kommunikációs rendszerfejlesztéssel közlekedés-csökkentés Energiaigény kisebb Forgalom változatlan marad Energia, emisszió csökken, de a komfortérzet is! Személyes kapcsolatok elsorvadása Dr. Barkács Katalin 44

45 A környezetvédelem hatékony eszköze a Környezeti Hatás Vizsgálat (KHV) A KHV tárgya egy tervezett létesítmény környezetre /a természetes és mesterséges, esztétikai értékeket is magába foglaló környezeti elemekre/ gyakorolt hatásának felmérése. A KHV módszer, mód, út, eszköz. Mikor van rá szükség? ha a hatás mérete /több elemet, nagy térséget érint/ jellege /összetett hatás/ helye /védett terület / indokolja. Tartalma Projekt célja, technológiai megvalósítás módja Igény - anyag, energia, terület, környezeti elem Kibocsátás - anyag,energia, hulladék tömeg, jelleg, koncentráció, eloszlás, rendkívüli üzem Hatás - mérték, terület, jelleg Csökkentés - megvalósítás elve és gyakorlata Dr. Barkács Katalin 45

46 Környezeti állapot-felmérés Beruházás előtt és alatt, üzemeltetés alatt, megszüntetés, valamint havária esetén Monitoring Azonosítás, előkészítés és előértékelés Állapotváltozásokat ír le Előzetes hatástanulmány - telepítés, technológia a környezeti elemek terhelésének, minőségének, használatának mértékét mennyire befolyásolja Kontrollkörnyezet Dr. Barkács Katalin 46

47 Környezeti hatástanulmány (KHT): A hatástanulmányok a KHV folyamán készülő szakmai dokumentumok, amelyek a döntéshez szükséges információkat tartalmazzák. A hatástanulmányokat megfelelő szakértői szervezetek készítik, mérések, becslések, a műszaki tevékenység leírásai és más szükséges információk alapján, de végleges tartalmat és formát a tanulmányok különböző egyeztetések, tárgyalások alapján kapnak. Környezeti elemek, rendszerek: a hatásvizsgálat tárgyai, ld. a bevezető rész definícióit. Vannak átfedések az egyes elemek, illetve a rendszerek között, de ezek az egységek a vizsgálatok során mégis jól elkülöníthetők. A termőföldben például vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek az élővilágnak is részét képezhetnék, mégis ezeket, mivel a talajképződésben fontos szerepet játszanak a termőföld szempontjából érdemes pl. figyelembe venni. Dr. Barkács Katalin 47

48 KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Hatótényező A hatótényező a vizsgált tevékenység olyan önálló része, amely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozásának, azaz a hatásoknak az okaként tekinthető. A hatótényező tehát a változások kiváltó oka. E fogalomra azért volt szükség, mert a magyar nyelvben erre nem volt összefoglaló kifejezés. A kibocsátás - a leggyakoribb hatótényező - fogalma, mint azt később láthatjuk, csak a hatótényezők egy részét fedi le. (Egy erdő kivágása, egy terület dózerolása, vagy lecsapolása, egy ipari vízkivétel például nem kibocsátás.) A hatótényezők - mint a folyamatok elindítói - tudományos szemszögből minden esetben anyag- és energiakibocsátások, és/vagy elvonások. Dr. Barkács Katalin 48

49 GYAKORLATBAN A HATÓTÉNYEZŐK A KÖVETKEZŐ FŐ CSOPORTOKBA SOROLHATÓK: Szennyezőanyag-kibocsátás (szennyvízkibocsátás, talajszennyezés stb.); Zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás; Élőhelyek megszüntetése, vagy felszabdalása (például területfoglalás útépítéskor); Természeti erőforrások készletének változtatása (például víztárózás, vízkivétel); Környezeti elemek létének megszüntetése; (Ez a gyakorlatban ritkán jelenti az elemet a maga teljességében, általában az elem egy-egy önállónak tekintett összetevőjéről, például élővilág esetén néhány egyedről, vagy egy populációról lehet szó a megszüntetésnél); Művi elemek létesítése; Dr. Barkács Katalin 49

50 Mozgó környezeti elemek áramlásának, terjedésének, mozgási lehetőségeinek megváltoztatása; (Az élővilágnál például migrációs akadályozása, vagy útvonalainak megszüntetése. Ilyen előfordulhat a levegő, a víz, az élővilág és az ember környezeti elemek esetén is. Ehhez kapcsolódó tevékenység pedig például a lefolyási viszonyok változtatása, vagy különböző légvagy vízmozgást gátló akadályok építése.) Területhasználat változás (Például erdősítés, területfoglalás, meddő elhelyezése); Ebben az esetben nem csupán a területhasználati mód (például lakó-, ipar- vagy mezőgazdasági terület), hanem azon belül a használati formák is változhatnak (például mezőgazdasági kultúra-váltás, vagy szántó helyett rétgazdálkodás). Dr. Barkács Katalin 50

51 KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Környezeti hatás A környezeti hatás az emberi tevékenység okozta olyan állapotváltozás, amely értelmezhető és értékelhető környezetvédelmi szempontból. Hatásviselő Hatásviselőnek az a környezeti elem, vagy rendszer tekinthető, amely állapotában a változás megtörténik. Ha a hatásviselő állapota közvetlenül valamely hatótényező következtében változik, közvetlen hatásról beszélhetünk, ha a változás oka egy másik hatásviselő elem, vagy rendszer változása, akkor közvetett hatásról. Dr. Barkács Katalin 51

52 KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Hatásfolyamat A hatótényezőkből kiinduló olyan folyamat, amely egy, vagy több környezeti elem, vagy rendszer állapotváltozását okozza. A folyamat először közvetlen, majd közvetett hatásokkal jár. A folyamat bemutatása azt az ok-okozati lánc leírását jelenti, amely a változásokat eredményezi, és ahol a közvetett hatások egy-egy változás tovagyűrűzését jelentik. Például, ha egy üzem szennyvizet bocsát ki, az közvetlen hatásként a vízi élővilágra hat. A közlekedési utakon történő légszennyezés közvetett hatása - kiülepedés formájában - eléri az út menti talajokat, növényzetet és művi elemeket egyaránt. A folyamatok végén a végső hatásviselő található, amely leggyakrabban az ember, vagy valamelyik környezeti elem. Dr. Barkács Katalin 52

53 KOCKÁZATFELMÉRÉS a környezetvédelem viszonylag új eszköze Az USA-ban a 80-as években terjedt el, vált általánosan elfogadottá. Európában, hazánkban is fokozatosan növekszik szerepe és a környezeti elem védelme szemléletetet a felhasznált anyagok egészségügyi és ökológiai kockázatának csökkentési ígénye váltja fel. Ennek megfelelően az EU szabályozások is egyre inkább kockázati szemléletet tükröznek. A kockázat két lényegi eleme: a kár, tehát a negatív érték/esemény és az, hogy jövőbeni, bizonytalan ennek a bekövetkezése. A kockázatok csökkentésének két fő szakasza: a megismerés fázisa, azaz a kockázatfelmérés, és a beavatkozás fázisa, a kockázatkezelés. Dr. Barkács Katalin 53