Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének április 7-i üléséről

Átírás

1 3-1-5/2005. Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének április 7-i üléséről Jelen vannak: Bókay Endre, Cservék Ágnes, De Blasio Antonio, Erb József, dr. Fekete Éva, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, dr. Hering Gyula, Horváth Zoltán, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kablár János, Kittl János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Lengvárszky Attila, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mindum Károly, Molnárné Garai Edit, Molnár Ferenc, Molnár Géza, Nagy Csaba, Németh Balázs, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Pintér János, Sík László Lajos, dr. Schmidt József, Soó László, Staub Ernő, Székely Géza, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Várnai Márton, Weller János Távollévő képviselők: dr. Bretter Zoltán, Fratanolo János, Gonda Tibor, Hódosi Vera, dr. Toller László Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Sajkás Péterné az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kiss Tibor ügyvezető igazgató, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, Balázsné Donát Aranka mb. főosztályvezető, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, dr. Milter Anna, osztályvezetők, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Schranz Richárd a Közterületfelügyelet vezetője, Nyaka Szabolcs Új Dunántúli Napló, Marton Ferenc a Pécs TV Kft., Murányi László a Pécsi Hírek képviseletében.

2 2 Dr. Kunszt Márta: köszönti a jelenlévő képviselőket, kisebbségi önkormányzati képviselőket, érdeklődő állampolgárokat, a városi televízió nézőit. Megállapítja, hogy 38 képviselő megjelent, így az ülést határozatképessé nyilvánítja és 9.15 órakor megnyitja. A munka megkezdése előtt kéri képviselőtársait, hogy egy perces néma felállással emlékezzenek meg az elhunyt II. János Pál pápára. Megkérdezi, az írásban megküldött napirendhez van-e javaslat, észrevétel? Juhász István: napirendre kéri Gonda Tibor alpolgármester nevében a Jelzálogjog alapítása a pécsi hrsz-ú bányamentő állomásingatlanra című előterjesztést. Várbíró Péter: napirendre kéri a Szakbizottságokban történő személycserék tárgyú előterjesztést. De Blasio Antonio: kérdést kíván feltenni a polgármester úrnak illetve a polgármester távollétében az alpolgármesterek válaszát is elfogadja az ez évi parlagfű programról, illetve a Király utcával kapcsolatos elképzelésekről. Nagy Csaba: kérdést kíván feltenni Hódosi Vera bizottsági elnök távollétében az ülést levezető elnöknek arról, hogy mikor kerül sor a magasház kerítésének európai normáknak megfelelő kialakítására? Dr. Gáspár Gabriella: kérdést kíván feltenni a polgármesternek, illetve ha nem lesz jelen, akkor alpolgármester asszonynak arról, hogy hol tartanak a Zsolnay örökség épületegyüttesével kapcsolatos tárgyalások? Amennyiben alpolgármester asszony nem válaszolja meg a kérdést, írásban is elfogadja a választ. Dr. Fekete Éva: Kukai András bizottsági elnöknek kíván kérdést feltenni az újhegyi kátyúkról ismét címmel. Dr. Mikes Éva: kérdést kíván feltenni a polgármesternek a Székely Bertalan utca feletti parkerdő állapotával kapcsolatosan. Molnárné Garai Edit: Fratanolo János foglalkoztatáspolitikai albizottsági elnök távollétében kérdést kíván feltenni alpolgármester asszonynak a pályázati kiírás a helyi közhasznú foglalkoztatás évi támogatásáról. Várbíró Péter: jelzi, hogy két interpellációja volt az előző Közgyűlésen. Bejelenti, hogy az ebédszünetben sajtótájékoztatót tartanak a FIDESZ-szel és két civil szervezettel a Kerekasztal a városért Egyeztető Fórum megalakulásáról. Dr. Kunszt Márta: a feltett interpellációs kérdésekre az írásos válaszok elkészültek, és minden képviselő számára kiosztásra kerültek. Amikor

3 3 rátérnek az interpellációra, természetesen a képviselő úr véleményét. elmondhatja Soó László: kéri a 10. napirendi pontot Pályázat benyújtása a évi címzett támogatásra az ISPA II-III. ütemére levenni a napirendről azzal, hogy a soron következő Közgyűlésen tárgyalják. A céltámogatási pályázat elkészítése, lehetőségeinek feltárása nagy mértékben befolyásolja a befizetendő összegeket, melynek vizsgálatához még időre van szükség. Dr. Kunszt Márta: több kiegészítés nem lévén, szavazást kér a 10. napirendi pont Pályázat benyújtása a évi címzett támogatásra az ISPA II-III. ütemére levételére irányuló javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett a 10. napirendi pont levételével egyetértett. Szavazást kér Jelzálogjog alapítása a pécsi hrsz-ú bányamentő állomásingatlanra című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a Szakbizottságokban történő személycserék tárgyú előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Bókay Endre: ügyrendi hozzászólásában megjegyzi, a bizottságokban történő személycserére vonatkozó előterjesztést nem kapták meg, így nem tudják, miről van szó. Bízik abban, a napirendi pont tárgyalásáig kiderül, mit tartalmaz az anyag, mert ez esetben nem tudják, minek a napirendre vételéről szavaztak. Az egyeztetésekre igényt tartanak, ezért kéri képviselőtársát, a jövőben előzetesen tájékoztassa őket. Várbíró Péter: jelzi, képviselőtársa felvetése jogos, hamarosan kézhez kapják az előterjesztést. Dr. Kunszt Márta: szavazást kér az ülés napirendjéről az elhangzott kiegészítésekkel együtt. Megállapítja hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az alábbiak szerint fogadta el az ülés napirendjét. N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló

4 4 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről 2.) Helyi lakbértámogatási rendelet 3.) Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet módosítása 4.) Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. ügyvezetőjének megválasztása 5.) A Pécsi Kulturális Központ igazgatói állására pályázat kiírása 6.) Szakbizottságokban történő személycserék 7.) A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ügyrendjének módosítása 8.) Pécs Építési Szabályzatának, Szabályozási Tervének karbantartása, módosítása 9.) Oktatási intézmények címzett támogatási pályázatai 10.) Pályázat a szelektív hulladékkezelési közszolgáltatás javítására beszerzendő eszközökre 11.) Town Twinning pályázat Testvérvárosok közgyűléseinek összehasonlító konferenciája 12.) Town Twinning pályázat Testvérvárosi konferencia a fogyatékkal élők esélyegyenlőségéről 13.) Fejlesztési célú hitelfelvétel közbeszerzési eljárásának megindítása 14.) Állatkert és Akvárium Terrárium Kht. alapító okiratának módosítása 15.) Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány alapító okiratának módosítása 16.) Köztéri képzőművészeti alkotások támogatására kiírt pályázat benyújtása 17.) Művészlakás ideiglenes bérbeadása 18.) Céltartalékok között szereplő informatikai keret felhasználása 19.) Pályázat benyújtása önkormányzati szilárd burkolatú közutak felújításának támogatására

5 5 20.) évi intézmény felújítási keret terhére végzendő munkák 21.) A gyűjtőkémények évi felújításához pénzügyi fedezet biztosítása 22.) A Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen Borbála 1 program programirodájának működése 23.) Az Önkormányzati Társulások Közbiztonsági, Bűnmegelőzési Programjainak támogatására kiírt pályázathoz biztosított önrész csökkentése 24.) Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása a.) Az OLIVECRONA Alapítvány támogatásának jóváhagyása b.) Az Életmentő Gyermek - Intenzív Alapítvány támogatásának jóváhagyása c.) Az ENDOPROGRESS Alapítvány támogatásának jóváhagyása d.) Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása e.) MATEK Alapítvány támogatási kérelme f.) Sporttal a Drogmentes Baranya Ifjúságáért Alapítvány módosítási kérelme g.) Alapítványok támogatásának jóváhagyása 25.) Jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom átvállalása a Pécsi Direkt Kft-től 26.) Pécs, Kossuth tér alatti mélygarázs befektetői pályázata 27.) A Pécsi hrsz-ú, Mária dűlőben található ingatlan megosztása 28.) Somapak Kft. telekalakítási ügye 29.) Jelzálogjog alapítása a pécsi hrsz-ú Bányamentő Állomás ingatlanra Interpellációk, Kérdések: Várbíró Péter: Kertváros egészségügyi ellátása érdekében interpellálja dr. Hudvágner Sándor tanácsnokot Akadálymentes közlekedésért témakörben Gonda Tibor alpolgármestert interpellálja

6 6 De Blasio Antonio: a) b.) az ez évi parlagfű programról a Király utcával kapcsolatos elképzelésekről c.) Nagy Csaba: mikor kerül sor a magasház kerítésének európai normáknak megfelelő kialakítására? d.) Dr. Gáspár Gabriella: hol tartanak a Zsolnay örökség épületegyüttesével kapcsolatos tárgyalások e.) Dr. Fekete Éva: az újhegyi kátyúkról ismét f.) Dr. Mikes Éva: a Székely Bertalan út feletti parkerdő állapotáról g.) Molnárné Garai Edit: a pályázati kiírás a helyi közhasznú foglalkoztatás évi támogatásáról Napirenden kívüli felszólalások: a.) Staub Ernő: Országzászló zászló nélkül b.) Dr. Fekete Éva: Folytassa doktor! c.) Kukai András: Ami a válaszadásból kimaradt. Zárt ülésre javasolt előterjesztések, melyekről külön jegyzőkönyv készült a 3-5-5/2005. sz. alatt: 1.) Javaslat az Év Rendőre kitüntetés adományozására 2.) Friedrich Jánosné közgyógyellátási ügye A közgyűlési vita anyaga 1-6. kazettán. Dr. Kunszt Márta: tájékoztatást ad a március 17-ei zárt ülési határozatokról. A 126/2005. (03.17.) sz. határozattal a Közgyűlés Pécs város közigazgatási területén térképészeti és nyilvántartási feladatok tárgyában hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi szakaszának eredményeképpen az érvényes és ajánlattételre alkalmasnak ítélt részvételi jelentkezők névsorát, a bíráló bizottság javaslata alapján, alábbiakban állapította meg: a) Geopdéziai Földmérőmérnöki Szolgáltató Kft. Székhelye: Szekszárd, Keselyűsi út 22. b) Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft Székhelye: Pécs, Jogász u. 4. c) Geodéziai és Térképészeti Rt

7 7 Székhelye: Budapest, Bosnyák tér 5. A Közgyűlés az ajánlattételi felhívás tartalmával egyetértett és utasította a Városfejlesztési Főosztályt, hogy azt az érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőknek küldje meg. A Városfejlesztési Főosztály a közgyűlési döntésnek megfelelően a szükséges intézkedéseket megtette. A 127/2005. (03.17.) számú határozattal rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a 128/2005. (03.17.) számú határozattal közgyógyellátási ügyben, a 129/2005. (03.17.) számú határozattal rendszeres szociális segély ügyében, a 130/2005. (03.17.) számú határozattal idősek otthoni beutalás ügyében másodfokon fellebbezéseket utasított el a Közgyűlés. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Várbíró Péter: az elmaradt napirendi pontok között szerepel, hogy az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek támogatását nem célszerű tárgyalni, mert az ezzel kapcsolatos egyeztetések még folyamatban vannak. A tegnapi napon az egyik bizottság tárgyalta, és vita nélkül elfogadta. Kérdezi, sikerült-e az érintett szervezetekkel megegyezni abban, hogy kisebb összegű támogatás mellett lássák el a szerződésben rögzített feladatokat? A választ nem most kéri, hanem szeretné, ha az illetékes főosztály minden egyes érintett szervezetet illetően írásba foglalnák, hogy vállalják-e a szerződésben rögzített feladatok teljesítését. A Víziközmű Társulat alapítása című előterjesztés szintén nem került a mai ülés napirendjére. Kérdése, milyen szakaszban van jelenleg a viziközmű társulat alapítása, és mi várható? Az elmaradt napirendi pontokat tartalmazó tájékoztató anyag két héttel ezelőtt készült, ezért elképzelhető, hogy azóta újabb fejlemények vannak. A közterület-foglalási engedély módosításával kapcsolatos anyag szintén nem került a tájékoztatóba, mert a bizottságok nem tárgyalták. Az az előterjesztés, amely február 3-án készült a Közlekedési és Kommunális Bizottság ülésére azzal, hogy a március 17-i Közgyűlésen tárgyalják meg. A bizottság akkor levette a napirendről. Március 29-én kérte a Közlekedési és Kommunális Bizottságot, hogy tárgyalja meg, és a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságot, hogy javasolja a mai ülés napirendjére. Az utóbbi bizottság megtárgyalta, és ezt megköszöni dr. Schmidt József bizottsági elnöknek Kérdése, mit ért az alatt a bizottság ami a 48/a/2005. (03.29.) sz. állásfoglalásában szerepel hogy nem aktuális a téma, mert a történelmi belvárosban a koldulás megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatok még folyamatban vannak? Nem érti, miért kell ehhez politikai

8 8 egyeztető munka, hiszen ez szakmai téma. A március 17-i Közgyűlés napirendjén szereplő, Beszámoló Pécs évi közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, és a évi feladatokról című előterjesztésből amelyet a Közgyűlés egybehangzóan elfogadott idéz: A történelmi belvárosban a koldulás megszüntetése érdekében minden lehetséges eszközzel (rendőri, közterületfelügyelői intézkedés, szabálysértési eljárás soron kívüli lefolytatása, elővezetés, önkormányzati rendelet alkotása) élni kell. Úgy gondolja, ez a politikától teljesen független, ezért nyilvánvalóan valamilyen más érveket kellene felhozni, amennyiben a bizottság elutasítása értékelhetően jogos lenne. Megkérdezi a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökét, hogy az általa benyújtott írásos javaslatról miért nem tárgyaltak? Bókay Endre: a közterületfoglalási rendelet módosításával kapcsolatban az előző Közgyűlésen is elmondták, és továbbra is fenntartják, hogy nem muszáj a koldulás kérdését rendeletben szabályozni. Tisztában vannak azzal, hogy vannak, akik visszaélnek ezekkel a dolgokkal, de a Rendőrség és a Közterületfelügyelet önkormányzati rendelet nélkül is el tudta rendezni. Ezt a témát elsősorban szociális ügynek tekintik, ezért kérték az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság elnökét, készüljenek fel akár a civil szervezetek bevonásával olyan eljárásokra, amelyek megakadályozzák, hogy az erőszakos koldusok a belvárosban bármilyen módon teret nyerjenek. Úgy látják, hogy a rendőrök sem találnak megoldást. A március 17-i ülésen elmondták a rendőrök, hogy volt olyan, akit egy nap alatt 6-8-szor is elvittek. Ezt a kérdést nem így kívánják megoldani, hanem másként. Dr. Mikes Éva: ebben a témában jogszabályok hiányában nehéz eljárni. Egyet ért azzal, hogy szociális kérdés, amikor a valódi koldusokról beszélnek, akik helyzetüknél fogva kényszerülnek az utcára. Az erőszakos, illetve a bér koldusok esetében viszont nem szociális, hanem büntetőjogi kérdésről van szó. A parlamentben ez ügyben több módosító indítványt nyújtott be. Reméli, a parlamenti vitája rövidesen megkezdődik, és ebben az esetben a hatósági eljárási részét és a szociális részét szét lehet választani. Azt követően lehet majd látni, hogy szükséges-e helyi rendelet, vagy nem. Dr. Kunszt Márta: kéri, hogy erről a témáról ne nyissanak vitát, mert nem tartozik a napirendi ponthoz. Kukai András: tájékoztatásul elmondja, a Közlekedési és Kommunális Bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott Várbíró képviselőtársa javaslatának napirendre vételével, de további egyeztetések miatt nem vették napirendre. A bizottság jegyzőkönyvében szerepel, hogy a későbbiekben kívánnak vele foglalkozni. Erb József: a koldulás ténye tagadhatatlan a történelmi belvárosban. A rendeletben történő szabályozást látszat intézkedésnek tartaná. Ugyanakkor a szociális problémán túl feltűnnek az egyházi intézmények bejáratát elzáró, az autóparkolókban gépkocsi védelmet felkínáló koldusok, illetve a bér koldusok. Valamit tenni kell ez ellen.

9 9 Dr. Kunszt Márta: ismételten kéri képviselőtársait, fejezzék be ennek a témának a tárgyalását, mert jelenleg nem a napirend tárgya. Nyőgéri Lajos: Várbíró képviselőtársa által felvetett ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek támogatására kíván reagálni. Megjegyzi, a költségvetésben a támogatás szó szerepel, vagyis a Közgyűlés nem azt vállalja, hogy az ellátási szolgáltatásokat teljes egészében finanszírozza. A szervezetek finanszírozása több részből áll; egyrészt az állami normatívából, amely óta nagy mértékben emelkedett, a térítési díjakból, amely esetében felhívja a figyelmet, hogy ezen szervezetek vagy nem kérnek térítési díjat mint például a hajléktalanok esetében vagy jóval alacsonyabbat, mint az önkormányzati intézmények. Ők több önkormányzati támogatást is várnak. Jelenleg minden intézmény kiegészítő támogatást kap az önkormányzattól. A civil szervezetek esetében az állami normatíva mellé az önkormányzat még annak 15,27 %-át teszi. Ugyanez az arány saját önkormányzat intézményeinél nem éri el a 10 %-ot. Mindannyian tudják, hogy a szociálpolitika feneketlen zsák, és ha tízszer ennyi pénzt adnának, az sem lenne elegendő. Természetes, hogy ezek a szervezetek ezt nyilatkozzák, bár nem biztos abban, hogy mindegyik így nyilatkozna. Mindegyikkel külön megbeszéléseket folytattak, és ezekkel a feltételekkel aláírták a szerződést. Többségük megköszöni az együttműködés lehetőségét, de van néhány olyan, amely kimondja, hogy kevésnek tartja a támogatást. Ismételten elmondja, az önkormányzat nem azt vállalta, hogy teljes egészében finanszírozza ezeket a szolgáltatásokat, hiszen akkor létrehozhatnának önkormányzati intézményeket is. Egyébként két olyan szolgáltatás van, amelyre nincs önkormányzati intézmény, a további hat szervezet feladatait az önkormányzat is el tudná látni. Éppen azért adják mégis ki ezeket a feladatokat, mert az az elvárás, hogy ugyanolyan színvonalon olcsóbban végezzék el, vagy ugyannyi pénzért magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak. Képviselőtársa megkapja a Népjóléti Főosztály írásos válaszát, de megjegyzi, nem tartja célszerűnek ezt a témát nagyon feszegetni. A szociálpolitikában sok mindent meg kell változtatni, ugyanakkor a szociális hálót is létre kellene hozni Magyarországon is, és akkor a rendeletszabályozás más formában készülne el. Az országban egyre több szervezet jelentkezik azzal, hogy ingyen elvégezné ezeket a szolgáltatásokat, és Pécsett is egyre több ilyen van. Megjegyzi, a szociális gazdaság kezd előtérbe kerülni. Dr. Mikes Éva: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 72/2005. (02.28.) sz. határozatával Pécs Sásd - Dombóvár főút fejlesztési tervéhez forrást biztosít. Miután ezek állami kezelésben lévő utak, a felújításuk, fejlesztésük is a Közútkezelő KhT közreműködésével, a gazdasági tárca forrásából történik. A határozatban az szerepel, hogy a korszerűsítés előzetes megvalósíthatósági tanulmánya elkészítésének önkormányzati rész fedezetéül biztosít 450 E Ft-ot. Kérdése, mi az önkormányzati rész az állami út felújításában; a Pécs belterületén lévő Komlói útra vonatkozik ami véleménye szerint szintén nem városi kezelésbe tartozik és miért kell

10 10 ehhez önkormányzati önrész, illetve az összes önkormányzat hozzájárul-e, amelyik területén átmegy az út? Juhász István: nem tud konkrét választ adni a kérdésre, mert nem tagja annak a bizottságnak, amely ennek a fejlesztési résznek az előkészítésével foglalkozik. A várost Gonda Tibor alpolgármester képviseli ebben a kérdésben. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése mindenkinek érdeke, aki Pécsett lakik, hiszen alternatívát jelenthet a város megközelítésére a 66-os és a 611. sz. főútvonalak irányából is. Ismételten mondja, hogy Gonda Tibor alpolgármester vett részt az egyeztetésen, és mivel most nincs jelen, így nem tud korrekt szakmai választ adni. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság az önkormányzati részt biztosította, de ez sokkal nagyobb projekt, amelynek kidolgozásához Pécs városa 450 eft-tal járult hozzá. A város részéről nem jelent további plusz kiadást, de alkalmas lehet egyszer arra, hogy akár egy pályázat, vagy országos beruházás formájában valamilyen módon megkezdődjön. Kéri, hogy alpolgármester úr bevonásával vitassák majd meg ezt a kérdést. Dr. Mikes Éva: nem vitatja a bizottság jóhiszeműségét, hiszen mindig is hangsúlyozta, hogy a 6-os út nagyon fontos a város továbbfejlődése szempontjából, azonban a kérdését azért tette fel és felteszi majd az alpolgármester úrnak is, mert úgy gondolja, nem a város szorult helyzete, vagy a jóhiszeműség a kérdés. Ezt a város vezetésének kellene tisztázni. Az állami és az önkormányzati felelősségvállalást a hatályos meglévő jogszabályok figyelembevételével külön kell választani. A város 10 M Ft-ot fizet a MÁV-nak, hogy Magyarország negyedik legnagyobb városa ne kerüljön le a térképről délután 5 óra után. A MÁV állami cég, a gazdasági tárca felel az ország állami kezelésben lévő útjainak fejlesztéséért és építéséért, és ennek ellenére a város úgy nevezett önkormányzati részt ad ehhez. Köszöni és elfogadja bizottsági elnök válaszát, hiszen nyilvánvalóan a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság nem utasíthatott vissza egy ilyen kérést, de mindenképpen kéri tisztázni, milyen módon vesznek részt ebben a programban, mert ez állami feladat. Lengvárszky Attila: a bizottsági határozatok nem tartalmaznak minden részletet, ezért kérdéseket kíván feltenni, különös tekintettel arra, hogy különböző pénzösszegekről van szó. Az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottság 3/2005. (02.25.) sz. határozatában a Pécs-Kelet Érdekvédelmi Egyesület részére nyújtott 250 eft támogatást a jogilag be nem jegyzett klubok költségeinek fedezése céljából. Kérdése, mire kívánják költeni a klubok ezt az összeget? Az Oktatási Bizottság 16/2005. (03.03.) sz. határozatában amely a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételére szolgáló céltartalék felhasználásáról szól 100 eft szerepel az óvodai átszervezése szakértése címszó alatt. Kérdése, ez az összes óvoda átvilágítását jelenti, és mely óvodák átszervezését tervezik? A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 81/2005. (02.28.) sz. határozatával a Bánki Donát utcai Általános Iskola támogatási kérelmére 1 M

11 11 Ft-ot biztosított. Ezzel kapcsolatban az a kérdése, miért van szükség erre a támogatásra? Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság a 40/2005. (03.10.) sz. határozatában a Szociális Munka Napjának megszervezéséhez 400 eft-tal járul hozzá. Kérdése, megvan-e már ennek a programja? Dr. Kunszt Márta: attól tart, hogy jelenleg bizottsági munkát folytatnak képviselőtársai. Juhász István: Lengvárszky képviselőtársának ugyan úgy, mint a többi képviselőtársának is lehetősége van arra, hogy bármelyik bizottsági ülésen részt vegyen, illetve a bizottsági döntéseket és a jegyzőkönyveket is módjában áll elkérni. Ha neki is hasonló kérdései lennének, kikérné a jegyzőkönyvet, és az illetékes bizottságok elnökeihez, illetve tagjaihoz fordulna. Az a probléma, hogy ezen napirendi pont keretében visszatérnek a bizottsági munkához, amely a közgyűlési munka előkészítésére hivatott. Természetesen képviselőtársa felteheti kérdéseit, de amikor több témában is felmerülnek kérdések, az az érzése, hogy a média figyelmét kívánják magukra irányítani. Lengvárszky Attila: a hozzászólása elején jelezte, és úgy gondolja, ha a bizottsági előterjesztések tartalmaznának a konkrétumokat is, akkor nem kellene megkérdezni. Juhász képviselőtársa válaszának másik részét elfogadja. Megjegyzi, a kérdéseit nem azért tette fel, hogy a média figyelmét magára irányítsa, hanem azért, mert saját lelkiismerete szerint kíván szavazni, amit információk hiányában nem tud megtenni. Nagy Csaba: Juhász István bizottsági elnökkel szemben másként látja ezt a kérdést. Úgy gondolja, a demokrácia alapja a nyilvánosság, és azért hozzák a döntéseket is nyilvánosan, hogy bármit, bármikor meg tudjanak kérdezni. Tudja azt, hogy ez kényelmetlen, és Közgyűlésenként 1,5 órát elvesz az idejükből, de azért vannak itt. Abban sem lát kivetnivalót, ha egy képviselő azért kérdez, hogy a média figyelmét magára irányítsa, mert a képviselőknek kötelessége a választópolgárok érdekeit képviselni, helyettük és nevükben kérdezni, és minél szélesebb körben megismertetni a testület munkáját, különös tekintettel a közpénzek elköltésére. Dr. Tóth Bertalan: a Pécs-Kelet Érdekvédelmi Fórum Egyesület támogatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondja, több éves gyakorlatról van szó, amely azt jelenti, vannak a városban olyan közösségek, helyi klubok, amelyek nem öltöttek jogi formát. Az önkormányzat ilyen formában nem tudja őket támogatni, ezért a kötelezettséget vállaló szervezeten keresztül támogatja. A bizottság elsősorban pályázati úton kívánja a civil szervezetek programjait támogatni. Jelen esetben egy egyesület vállalja a különböző klubokat, és így a Pécs-Kelet Érdekvédelmi Fórum Egyesület az önkormányzat szerződő partnere. Úgy gondolja, jogilag tisztázott ez a dolog.

12 12 Molnárné Garai Edit: ennek az egyesületnek a vezetőségi tagja, de természetesen nem indikálta az egyesületet, hogy próbáljon meg anyagi eszközökhöz jutni, amivel segíti a terület klubjainak az életét. A keleti városrészben a közösségi terek megszűntek. Régebben élénk közösségi élet volt, és főként az idősek részéről van erre igény. A közművelődési szerződés hiányára sok esetben hivatkozott már a Közgyűlésen, és egyre inkább úgy tűnik, ha lenne egy népművelői státusz, talán könnyebbé tenné az egyesületek életét, hiszen sokan önkéntes alapon is igen nagy energiát fordítanak ezen feladatok ellátására. Ha a helyi közösségeket nem segítik, tulajdonképpen semmilyen lehetőségük nem adódna arra, hogy ezek az emberek elfoglalják magukat. A klubok tulajdonképpen hasznos tevékenységet is végeznek, például a Varróklub tagjai a részönkormányzat kezelésében lévő épületekbe függönyt és asztalterítőket varrtak. Nemcsak az egyesülethez, hanem a részönkormányzathoz is fordultak már támogatási kérelemmel. Dr. Kunszt Márta: kéri, zárják le ezt a témát, mert nem hiszi, hogy a civil szervezetek sokszínűségét most meg tudják vitatni. Bókay Endre: Nagy Csaba képviselőtársa valószínűleg nem ismeri azokat az információs csatornákat, amelyeken közreadják ezeket a döntéseket. Minden egyes pályázatról beszámolnak a Pécsi Hírekben, továbbá az Interneten is megtalálhatók. Egyetért Juhász István hozzászólásával, mert több száz bizottsági határozat van, és ha mindegyikről beszélnek, akkor a Közgyűlés azzal telik, hogy újra megtárgyalják a korábbi bizottsági döntéseiket. Természetesen tiszteletben tartja a nyilvánosság tájékoztatását, de ettől függetlenül kéri, használják az információs csatornákat, és ha az nem elegendő, szívesen adnak további részletes tájékoztatást. Tóth Mihályné: az óvodai átszervezésekkel kapcsolatos kérdésre elmondja, az óvodai felméréseket megelőzően is van bizonyos információja a városnak, hogy hozzávetőlegesen hány gyermekre számíthatnak egy adott óvodában. Ha megtörténik a beíratás, akkor látják a tényleges létszámot, és előfordulhat, hogy valamelyik óvodában három csoport helyett csak kettőt, vagy kettő és fél csoportot kell indítani, amely már az átszervezéshez tartozik. Minden átszervezés előtt ki kell kérni egy független szakértő véleményét, aki az átszervezés jogszerűségét vizsgálja első sorban annak szem előtt tartásával, hogy sem a szülőt, sem a gyereket ne érintse hátrányosan az átszervezés. Erre a célra irányoztak elő 100 eft-ot. Dr. Fekete Éva: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 104/2005. (03.07.) sz., a Csellengő fiatalok bűnelkövetővé válásának megakadályozása Pécs veszélyeztetett területein című közbeszerzési pályázat ajánlati felhívásáról címet viselő határozattal kapcsolatban az a kérdése, mire vonatkozik a közbeszerzés, mivel az abban szereplő nevek alapján úgy gondolja, nyomdák lehetnek? Mi a közbeszerzési eljárás tárgya, és milyen összegről van szó? Juhász István: elsőként Lengvárszky képviselőtársa kérdésére válaszol; a Bánki Donát utcai Általános Iskola tavaly felújításra került, és egyéb forrás

13 13 nem állt rendelkezésükre azoknak az eszközöknek a pótlására, amelyeket ilyen esetben célszerű kicserélni, mint például táblák, bemutató eszközök. Egy szermélyes egyeztetést követően a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság vállalta, hogy 1 M Ft-tal támogatja a saját keretéből az eszközbeszerzést. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság feladata, hogy minden közbeszerzési eljárás megindítását jóváhagyja, azonban ilyenkor a belső szakmai struktúrát és tartalmat nem vizsgálja, csak a jogszerűség szempontjából hozza meg döntését. Dr. Tóth Bertalan: Fekete Éva képviselőtársa kérdésére elmondja, a program marketing és nyomdai tevékenységének közbeszerzéséről van szó, amelyet az önkormányzati rendeletnek megfelelően folytattak le. Molnárné Garai Edit képviselőtársával együtt részt vettek a szakértő bizottság munkájában, és emlékezete szerint több mint 3M Ft értékű közbeszerzés és meghívásos egyszerűsített eljárással zárult le. nagyon fontos, hogy a program híre minél több fiatalhoz eljusson, amely közel 21 M Ft-ba kerül az Országos Bűnmegelőzési Bizottság támogatásával. Dr. Gáspár Gabriella: a Kulturális Bizottság 26/2005. (03.03.) sz. határozatában támogatási kérelmeket bírált el, a évi költségvetésben szereplő 50 M Ft kulturális keret terhére. A táblázatban szereplő adatok kb. 33 M Ft-ot tesznek ki, azonban közismert, hogy a bizottság korábbi elkötelezettséget is vállalt, 10 M Ft-tal a Tavaszi Fesztivált, és 7 M Ft-tal pedig a Pécsi Színházi Találkozót támogatta. A költségvetés tárgyalása során benyújtott módosító indítványaival is jelezte, hogy az 50 M Ft nem lesz elegendő erre az évre, és ez a határozat is azt bizonyítja, hogy már március elején elfogyott. Megkérdezi a bizottság elnökét, a további kérelmeket, illetve a kultúrára fordítandó egyéb összegeket a költségvetés mely rovatából kívánják finanszírozni? A határozat 5. pontjában felsorolt szervezetek támogatásáról a bizottság a későbbiekben kíván dönteni. A felsorolásból azonban hiányzik az Echo folyóirat annak ellenére, hogy a Kulturális Bizottság ülésén elhangzott. Kérdése, miért maradt ki? Az elmúlt közgyűlésen elhangzott, hogy az ECHO folyóirat túlságosan kritikus hangot üt meg az Európa Kulturális Fővárosa projekttel kapcsolatban. Reméli, nem ezért maradt ki, hanem feledékenységből, vagy valamilyen technikai ok miatt a felsorolásból. Kérdései, hogy az ECHO miért maradt ki a támogatásban részesülők felsorolásából, valamint az 50 M Ft-on felül milyen forrásokból kívánja a város a kulturális fejlesztéseket, valamint a kérelmezőket támogatni? Meixner András: a tegnapi napon tárgyalt polgármester úrral, a Költségvetési Bizottság elnökével ez ügyben. Áttekintették a költségvetés helyzetét, ezen belül a sürgős ügyeket, többek között a kulturális szféra alulfinanszírozottságát is. Abban állapodtak meg, hogy a költségvetés módosításakor a kulturális területre kb. 40 M Ft plusz forrást szánnak, amelyből 20 M Ft a Nyári Színház eddig fedezetlen költségvetését biztosítja. Az összeg másik fele pedig a Pécsi Napok, a Gasztronómiai Fesztivál, Szilveszter, a Bordalfesztivál, néhány közművelődési megállapodásra vonatkozó költségvetési forrásra szolgál, illetve ebbe a 20 millió Ft-ba

14 14 beleférhet akár az ECHO folyóirat támogatása is. A konkrét összegekről majd a Kulturális Bizottság dönt. A bizottság jelenleg még meglévő 3,3 M Ft-os kerete is szolgálhat különböző támogatásokra. Úgy gondolja, hogy ezen tájékoztatása képviselő asszony felvetéseire részben választ ad. A szak-főosztályokkal arra törekednek, hogy a munkát a jövő héttől elkezdjék, és a kéréseket amennyiben lehetséges teljesítsék. Az ECHO folyóirat részben az említett forrásból, részben akár a bizottsági keretből is támogatható a közeljövőben. Tudni kell azt is, hogy a bizottsági keret arányosan használható, és nem lehet előre elkölteni. A közelmúltban beszélt az ECHO főszerkesztőjével, és biztosította a bizottság pozitív hozzáállásáról. A bizottság a II. negyedéves kerete terhére előleget adhat, a 20 M Ft birtokában pedig már a végleges összeg megadható. Nincs tehát ellentét a tekintetben, hogy a folyóiratot támogatni kell-e, vagy sem. Trombitás Károly: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 87/2005. ( ) sz. a közbeszerzési eljárás lebonyolítását végző szervezet kiválasztása tárgyában kiírt közbeszerzési eljárást lezáró határozatával kapcsolatban Juhász Istvánhoz, a bizottság elnökéhez a következő kérdéseket intézi: Nyílt, vagy meghívásos volt-e a pályázat? Ha meghívásos pályázat volt, akkor ki hívta meg a pályázókat? Hány pályázó és milyen székhelyűek voltak? Juhász István: kéri képviselőtársát pontosítson, miről kéri az információt? Trombitás Károly: az általa említett 87/2005. (02.28.) számú bizottsági határozatban írtak alapján a közbeszerzési pályázat kiírására jelentkezők megnevezését kéri. Juhász István: az önkormányzati hitelfelvételhez az Európai Uniós előírások szerint közbeszerzési eljárás lebonyolítása szükséges. Két közgyűlési üléssel ezelőtt dr. Mikes Éva már feltett e témakörben egy kérdést, amelyre akkor nem tudott válaszolni, mivel nem volt jelen. Az elmúlt közgyűlésen viszont írásban adott választ képviselő asszony ezen kérdésére. Ezt az írásos válaszát az elmúlt közgyűlés anyaga is tartalmazza. Megismétli válaszát: meghívásos közbeszerzési eljárás történt e kérdésben. Miután erre még nem volt precedens a városi önkormányzatnál, ezért a pénzügyi ágazat vezetői felhívtak hasonló helyzetben lévő önkormányzatokat, és tanácsot kértek arról, hogy kik alkalmasak a jogi és pénzügyi procedúra lebonyolítására. Ennek alapján került meghatározásra a három meghívásra kijelölt cég. Egyébként Nagy Csaba frakcióvezető annak idején a bizottsági eljárásban részt vett, ott ezzel kapcsolatban semmiféle kérdést, észrevételt nem fogalmazott meg, majd azt követően nem írta alá a jegyzőkönyvet. Ha képviselőtársa a konkrétumokra kíváncsi, akkor meg kell néznie az előző közgyűlésen dr. Mikes Éva részére adott írásos válaszát. Trombitás Károly: Juhász István bizottsági elnök előbb elhangzott észrevételét nem cáfolja, azonban a frakció tagjai közül akikkel beszélt senki nem kapta meg az említett írásos anyagot, így tartalmát nem ismerik.

15 15 Dr. Mikes Éva feltette a kérdést, de továbbra sem kaptak választ arra, hogy milyen székhelyű cégek szerepelnek. Annyit talán el kellene mondani, hogy a három pályázóból kettő budapesti székhelyű, egy pedig pécsi cég volt. Nem érti, miért csak három céget hívtak meg. A törvényi előírások szerint három társaság megjelölése kötelező ugyan, de akkor ezek szerint Pécsett egyetlen egy olyan ügyvédi iroda van, amely egyáltalán beadhatja a pályázatát? Láthatták azt, hogy egy hitel, közbeszerzési eljárás kiírására szóló közbeszerzési eljárásra környezetvédelmi betéti társaságot kell meghívni. Majd kiderül, hogy a Bt. alkalmatlan a teljesítésre. A körüljárás a három cég esetében sem sikerült, és sajnálja, hogy Pécsről egyetlen szervezet az, amely egyáltalán képes egy ilyen pályázat beadására, vagy legalábbis így véli a város vezetése. Nagy Csaba: az elmondottakból úgy tűnik, mint ha az egész eljárásban az elejétől a végéig részt vett volna, holott ez nem így van. A Pénzügyi Bizottság kérte, hogy részt vehessen az eljárás értékelő szakaszában. A kiírásban, illetőleg az eljárást lebonyolító szervezet kiválasztásában sajnos nem tudtak részt venni. Személy szerint a borítékbontás során értesült a három szervezet meghívásáról és azok kilétéről. Ezt követően kezdett érdeklődni. Miután megtudta, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésének napirendjén szerepelt a téma, és ott javasolták a két nem pécsi székhelyű céget, ill. egy pécsi ügyvédi irodát, azután döntött úgy, hogy ebben az eljárásban, az eljárás legitim részének támogatásában nem kíván aláírásával részt venni, mert ezt így nem tartja helyesnek. Dr. Kunszt Márta: további észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenvélemény nélkül, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 131/2005. (04.07.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű határozatokról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről A Közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű határozatokról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló előterjesztését megtárgyalta és az alábbiak szerint fogadta el: A Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály lejárt határidejű közgyűlési határozatokra adott jelentését az előterjesztés 1. számú melléklete szerint; A Népjóléti Főosztály 309/2004. (06.24.) számú határozatára adott jelentését az előterjesztés 2. számú melléklete szerint;

16 16 Az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12, 13/2005. (03.25.) sz. határozatait az előterjesztés 3. sz. melléklete szerint; A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 72, 81/2005. (02.28.) sz., a , 104./2005. (03.07.) sz. határozatait az előterjesztés 4. sz. melléklete szerint; A Kulturális Bizottság 26, 28/2005. (03.03.) sz., 30/2005. (03.17.) sz. határozatait az előterjesztés 5. sz. mellékletében foglaltak szerint; Az Oktatási Bizottság 16, 19/2005. (03.03.) számú határozatait az előterjesztés 6. sz. melléklete szerint; A Költségvetési Bizottság 41, 45, 46, 49, 50/2005. (03.09.) sz. határozatait az előterjesztés 7. sz. mellékletében foglaltak szerint; A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 31, 34, 35, 36, 39/2005. (03.08.) sz. határozatait az előterjesztés 8. sz. melléklete szerinti tartalommal; Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 50, 51, 52/2005. (03.10.) sz. határozatait az előterjesztés 9. sz. melléklete szerint; A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 85, 86, 87/2005. (02.28.) sz., valamint az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 32, 33, 34, 35/2005. (03.10.) sz. zárt ülési határozatait a képviselőknek rendelkezésre bocsátottak szerint Kapják: dr. Toller László polgármester, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Meixner András, Juhász István, Soó László, dr. Schmidt József, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, Póla József, dr. Sohár Endre főosztályvezető 2.) Helyi lakbértámogatási rendelet Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Bókay Endre: eddig ismert az ún. lakbértámogatás, amely állami közreműködéssel zajlik. A központi kormányzat elmúlt évben hozott döntésével bevezette az eddig ismeretlen albérleti támogatást, melynek lényege, hogy Ft-ot juttatnak minden család számára abban az esetben, ha az összeget közvetítő önkormányzat elfogad egy rendeletet, mely szerint ehhez a Ft-hoz

17 17 legalább plusz Ft hozzájárulást ad. Ez azt jelenti, hogy egy-egy család legalább havi Ft-os lakbértámogatásban részesülhet. A pécsi önkormányzat előzetes bizottsági előkészítés után úgy döntött, hogy megalkotja ezt a rendeletet, és bevezeti ezt az új támogatási rendszert. Minimum maximum Ft albérleti díj-támogatást juttat olyan rászoruló családok részére, akik érvényes önkormányzati bérlakás igénnyel rendelkeznek, és a város ezen igényüket pillanatnyilag nem tudja kielégíteni. Ezzel a fajta támogatással az albérleti piacon lehetőségük van olyan lakást bérelni, amelyhez az általuk fizetett önrész megfelel egy mindenkori szociális bérlakás bérleti díjának. Példaként említi, hogy egy m 2 -es önkormányzati lakás bérleti díja Ft között mozog. Ennyivel kell tehát kiegészíteniük az albérleti díjat. Véleményük szerint ez igen jelentős támogatás. Számításaik szerint az év során, jövő év elején kb. 100 család veszi majd igénybe ezt a támogatási rendszert. Ehhez határoztak meg egy 24 M Ft-os keretösszeget. Arra számítottak, hogy a rendelet már februárban hatályba lép, és mielőbb megkezdhetik a támogatás felosztását. Sajnos ez nem így történt, ezért valószínűleg ezt az összeget az idei év során nem fogják felhasználni. Néhány alapvető információt említ: a támogatást elsősorban olyan személyek igényelhetik, akik önkormányzati lakás iránti kérelmüket legalább 1 éve beadták. A főbérlőnek forrásadót kell fizetnie, tehát prezentálnia kell egy tulajdoni lapot, és egy, a főbérlő és albérlő között megkötött szerződést. Ettől valószínűleg sokan ódzkodnak, ő azonban minden érintett felet biztat a szerződéskötésre, mert ily módon elkerülhető az a klasszikus kiszolgáltatottság, amely sok esetben visszaélésre is lehetőséget ad, akár a főbérlő, akár az albérlők részéről. Ebben az esetben lehetőségük van sérelmeiket jogi úton orvosolni. A szerződéskötés minimális, 20 %-os adófizetési kötelezettséggel jár, és az ügy legalitását biztosítja. Úgy gondolja, e rendelettel jó néhány olyan családon segítenek majd, akik számára jelen pillanatban szociális bérlakást, mint juttatást nem áll módjukban biztosítani. Az albérleti támogatással az önkormányzat jelentős mértékben hozzájárulhat a rászoruló családok mindennapi megélhetéséhez. Az igényléssel kapcsolatos tudnivalókat a helyi sajtóban is közzéteszik. Bízik abban, hogy a rendelettel a korábbi segélyrendszert kiegészítve jó néhány családnak segítséget nyújtanak majd. Kéri a közgyűlést, a rendeletet és a határozati javaslatot fogadja el. Dr. Füredi Péter: az MDF MIÉP frakció a rendeletben foglaltakat támogatja. A rászorulóknak jelentős támogatási formát jelent. Nyilván az élet, és a tapasztalatok igazolják majd, hogy mennyire lehet hatékony, és mennyien tudják igénybe venni. Felhívja a figyelmet a rendelet egy fontos részére, amely a jogosulatlan igénybevételről szól. Hangsúlyozza, a rendeletben foglaltakat be kell tartani, mert súlyos következményekkel jár, ha valaki jogosulatlanul él ezzel a támogatási formával.

18 18 A kormány a választási kampány során, illetőleg a kormányprogramban több tízezer bérlakás építését vállalta magára. Sajnos ez nem valósult meg, és ennek csak töredéke, ami Pécsre lejut. A megépült 120, ill. 80 lakásos garzonház még a Széchenyi-terv keretében valósult meg. Az önkormányzat ugyan erőteljesen próbál ezekben a programokban részt venni. A legutóbb 116 lakásra elnyert GM pályázat már erre a ciklusra esik, de a kapott összeg az ígértnek csupán töredéke. Kérik a városvezető koalíciót, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kormány lakáspolitikája fokozottabban érvényesüljön. Annak idején még Medgyessy Péter miniszterelnök úr is azt mondta, hogy a hatékony, jó elemeket a Széchenyi-tervből meg kell őrizni, sőt tovább kell fejleszteni. Ehhez képest nem épülnek a kollégiumok, a panel-felújításra nyújtandó pénzek kifizetése akadozik. A nehezen igénybe vehető feltételek miatt, megfelelő számú jelentkező hiányában a Fecskeház program határidejét is meg kellett hosszabbítani. Ismétli, az MDF MIÉP frakció támogatja a rendeletet, annak ellenére, hogy csak ideiglenes megoldást jelent. Arra az időszakra szól, amíg a szociális bérlakások megépülnek, és az igénylők meg nem kapják. A kormány felé hatékonyan kell érvényesíteni az érdekeket, olyan lakáspolitikát kell kialakítani, hogy ez a lehetőség minél kiterjedtebben, és minél szélesebb tömegek részére elérhetővé váljon. Erb József: a fizetendő lakbér szociális alapon történő kiegészítését elfogadható megoldásnak tartja, és azt is, hogy a város költségvetéséből 24 M Ft-ot különítenek el erre a célra. Az előterjesztésből úgy értelmezi, hogy ugyanekkora összeget kapnak központi költségvetési forrásból, ami már 48 M Ft-ot tesz ki. Ha ez így van, akkor több száz ember lakásproblémájának megoldására nyílik lehetőség. Nagy Csaba: kéri a bizottság elnökét, konkrét példákat említsen. Pl. ha egy házaspár egy gyermekkel 55 m 2 -es lakásban lakik, akkor melyek azok a jövedelmi határok, illetve mekkora lehet az az összeg, amikor jogosulttá válnak erre a támogatásra? Mekkora támogatást jelent ez valójában? Bókay Endre: a rendelet kiegészítésül szolgál. Rendkívül drága a beruházási rendszerrel ily módon megejteni a lakáspótlást. Pécsett nincs lakáshiány. A városban 67 ezer lakás van, amely az itt lakók létszámához képest normális arány. Sajnos az elosztásban van a hiba. A kevés jövedelemmel rendelkező társadalmi réteg nem képes lakást vásárolni, így nem marad más lehetősége, minthogy lakást bérel. A bérlethez kíván az önkormányzat hozzájárulni. Évek óta, mindkét kormány klasszikus törekvése, hogy a bérlakások számát növelje. Mint ismeretes, a lakásoknak kb. 94 %-a magántulajdonban van, és mindössze 6 %-a önkormányzati tulajdonú, amit bérleményként használnak. Ez az arány a fejlettebb országokban 40 %, tehát a magyarországi 6-7-szerese. Éppen ezért szeretnék elősegíteni, hogy megérje bérlakásokat kiadni az érintettek számára. Volt egy időszak, amikor befektetésként nagyon sokan vásároltak lakásokat, amelyek bérbeadásából élnek, ezzel egészítve ki a jövedelmüket. Ez Pécsett gyakorlattá vált, annál is

19 19 inkább, mert egyetemi város lévén sok egyetemista bérel lakásokat. A megoldást nem tartják sem átmenetinek, sem pótintézkedésnek, hanem az összegek nagyságát tekintve egy olyan intézkedésnek, amely hosszú távon egy új gyakorlatot jelent. Az eddigi lakásbiztosítás mellett az albérleti díj támogatással a rászorulók részére jelentős hozzájárulást nyújt az önkormányzat. A lakbértámogatások Ft között mozogtak, ezen rendelet elfogadásával a minimális összeg Ft. Nagy Csaba frakcióvezető kérésére példaként említi, ha egy család egy gyermeket nevel, a minimálisan részükre juttatott támogatás összege Ft, plusz a gyermek után még Ft, tehát összesen Ft-os lakbértámogatásra jogosultak. A családtörvényben pontosan meghatározott, hogy hány fős család hány négyzetméteres lakást igényelhet, s a lakbérek megállapítása ennek megfelelően történik. Ez a második szempont. Nyilván, ha jövedelmük lehetővé teszi, akkor nem is kerülnének ebbe a támogatási rendszerbe, mert a szociális bérlakást csak azok igényelhetik, akiknél az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum 2,5-szerese alatt van. Jelzi, Füredi képviselőtársa tévedett, mert a 116 lakás pályázatát már a Szocialista Szabad Demokrata kormányzat biztosította. A közvélemény számára pontosításként elmondja, ez a beruházás összességében nagyobb, mint az összes eddigi támogatás. A Fecskeházzal kapcsolatban megemlíti, a Lenke utcában (a volt Egyetem Utcai Általános Iskola udvarán) 61 lakás készült el. Annak a lehetőségét, hogy ide fiatal házaspárok pályázatot adjanak be, hosszabbították meg 45 nappal. Ezt elsősorban azért tették, mert jelenleg a 31 lakásra 18 pályázat érkezett. Az Oktatási Minisztérium által kibocsátott rendelet előírja az önkormányzatok számára azoknak a fiatal házasoknak, akik ide pályáznak, kötelező előtakarékoskodni. Ez az előtakarékosság közel Ft-ot jelent havonta. Egy 1 szoba összkomfortos, teljesen új lakás esetében Ft havi lakbért fizetnek. Ez teszi lehetővé számukra, hogy takarékoskodjanak. Azt a célt kellene szolgálnia a rendeletnek, hogy ezt a pénzt ne albérletre költsék, hanem tegyék félre, és a 4-5 éven belül összegyűjtött kb. 2,5 millió forinttal képessé váljanak hitelek igénybevételével önálló lakás vásárlására. A panelfelújítások tekintetében az országos lista alapján Pécs városa messze az élen jár, az épített panelok közel felének a hőszigetelését elvégezte. Pécsett panellakás található, és idén nyáron hőszigetelését végzik el, a lakosság és a kormány támogatásával közösen. Hangsúlyozza, egy új gyakorlatról van szó, ami nem átmeneti. Hozzáfűzi, ez nem jelenti azt, hogy valaki a későbbiekben nem kaphat szociális bérlakást. Főként a fiatalok esetében helyzetük javulhat, önálló jövedelmük meghaladja azt az összeget, amely alapján jogosulttá válnak, vagy lakást szereznek, akkor természetesen ezt a támogatást nem kapják, és helyükbe mások lépnek. Erb képviselőtársa kérdésére, hogy az önkormányzat által e célra elkülönített 24 M Ft-hoz ugyanennyi állami támogatást kapnak-e, válasza nem. Annyi támogatást kap az önkormányzat, ahányszor Ft-ot osztanak ki. A 24 M

20 20 Ft egy keretösszeg. Ha pl. 100 x 7.000, azaz 7 M Ft-ot tudnak kiosztani, akkor ehhez az összeghez jön még egyszer 7 millió forint a központi kormányzattól támogatásként. Minden év szeptemberében történik egy elszámolás, amely alapján majd az összegeket átutalják. Várbíró Péter: kéri az önkormányzat részéről pénzügyi vonalról megerősíteni, hogy a panelprogrammal kapcsolatos önkormányzati részarányok valóban kellő időben kifizetésre kerülnek, vagy pedig ahogy azt tudni lehet különböző hitelekkel, egyéb konstrukciókkal kerül áthidalásra a jelentkező pénzügyi hullámvölgy? Lehetséges, hogy az önkormányzat ki tudja ezt az összeget fizetni, csak nem mindegy, hogy mikor, milyen áthidaló megoldással lehet az érintettek rendelkezésére bocsátani. Kérdezi, hol az igazság? Bókay Endre: válasza, mint már korábban is elmondta, a lakásépítésekhez és a panelfelújításokhoz is hitelt vesz fel az önkormányzat. Éppen azért, mert a piacon ezen beruházásokra nagyon kedvezményes hitelfeltételek vannak, amit ki is szeretnének használni. Ez semmilyen mértékben sem késlelteti a beruházásokat. Az önkormányzat minden esetben akkor fizette ki a beruházást, amikor az megvalósult, és átvették. Nincs részfinanszírozás, mint pl. a vállalkozók esetében, akik a munkák elkezdéséhez előleget kérnek. Ezt az önkormányzat sajnos nem tudja vállalni. A központi kormányzat is csak akkor fizeti ki a pénzt, ha az önkormányzat igazolja, hogy a beruházás valóban megvalósult, és azt átvette. Ez mindenütt így történik, ebben nincs semmi különös. Dr. Kunszt Márta: további hozzászólás nem lévén a rendeletről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenvélemény nélkül, 3 tartózkodás mellett megalkotta a lakbértámogatásról szóló 12/2005. ( ) számú rendeletét. A változatlan tartalommal elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. számú mellékletét képezi. Ezt követően a határozati javaslatról kéri a döntést. Megállapítja, hogy a közgyűlés 36 egybehangzó igen szavazattal a határozati javaslatban foglaltakat elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 132/2005. (04.07.) sz. határozata a lakbértámogatási programban való részvételről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata elhatározza, hogy részt kíván venni a lakbértámogatási programban. A programban való részvételhez 2005.évre 24 Mft-ot biztosít a